ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: Iktatószám: Előadó:
H-10097-31/2009. Dr. Jagadics Zoltán Hencz Gabriella
hó:
nap:
KÜJ: 10454567
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ: 101098099
Mosonmagyaróvár, Mosonmagyaróvári szennyvíztisztító telep fejlesztésének környezetvédelmi engedélye
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság a Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat (9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.) mint tulajdonos részére, a Végh & Végh Munka-, Környezet- és Tűzvédelmi Mérnökiroda és Szolgáltató Kft. (9553 Köcsk, Árpád u. 27.) által elkészített és benyújtott környezeti hatástanulmány, s a lefolytatott környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi engedélyt ad az AQUA Szolgáltató Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 4.) által üzemeltetett, a Mosonmagyaróvár, Gabonarakpart 6. sz. alatti szennyvíztelep (EOV koordinátái: X = 278921, Y = 518743) kapacitásának 53.888 lakosegyenértékről 98.333 lakosegyenértékre való növelésére. II. Hatósági előírások: - A Mosonmagyaróvár települési szennyvíztisztító telepéről a fejlesztést követően a Mosoni-Dunába kibocsátott tisztított szennyvizek minősége az alábbi küszöbértékeknek kell, hogy megfeleljen: pH: 6,5 - 9 KOIk: 125 mg/l BOI5: 25 mg/l összes lebegő anyag: 35 mg/l összes foszfor: 2 mg/l összes nitrogén: 15 mg/l május 1 - november 15 között 25 mg/l november 16 - április 30 között ammónia-ammónium-nitrogén: 20 mg/l szerves oldószer extrakt (zsírok, olajok): 10 mg/l - A szennyvíztisztító telep intenzifikálásának megvalósítására vonatkozóan a jogszabályban előírt mellékletek becsatolásával köteles a felügyelőségtől vízjogi létesítési engedélyt beszerezni.
2 - A tervezett fejlesztést, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni, az esetleges havária eseményeket a felügyelőség részére az azonnali kárenyhítés megkezdése mellett haladéktalanul be kell jelenteni. - A szennyvíztelep átalakítási munkálatait úgy kell végrehajtani, hogy az a szennyvíztisztító telep működésében zavart ne okozzon, a tisztítótelepről a Mosoni-Dunába bevezetett tisztított szennyvíz az érvényben lévő vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt kibocsátási határértékeknek megfeleljen. - A beruházás építési szakaszában a keletkező hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására az építési és bontási hulladékokra vonatkozó előírásokat be kell tartani. - A más telephelyeken, más termelőknél keletkező hulladékok kezelése külön hulladékkezelési engedély birtokában végezhető. - A szennyvíztisztító rekonstrukciós projektjének tartalmaznia kell a szag, illetve bűzkibocsátást csökkentő, biogáz kinyerő, tároló és hasznosító, illetve megsemmisítő valamint szennyvíziszap kezelő létesítményeket a preferált „A” változat szerint. - A létesítmény átalakítása során a létesítendő új légszennyező pontforrásokat az építési engedélyezési eljárással párhuzamosan kell engedélyeztetni. - A beruházás során a hatásvizsgálati dokumentációban ismertetett szag, bűz és emisszió csökkentő berendezéseket meg kell valósítani, és a szükséges intézkedéseket be kell vezetni, alkalmazni kell. Be kell tartani a levegővédelmi engedély üzemeltetésre és mérésre vonatkozó előírásait. - Az iszapkezeléssel érintett műtárgyakat a kellemetlen szaghatások elkerülése érdekében le kell fedni, és azokból a biogázt el kell vezetni. Az egyéb szaghatással bíró létesítmények használt levegője biofiltereken történő megtisztítást követően távozhat a szabadba. - A beruházás során a telephely nyitottabb DNy-i oldalán szagelnyelő és emissziócsökkentő védőfásítást kell végezni, melyet örökzöld és lombhullató fák, és növények kombinációjával kell kialakítani. III. Szakhatósági előírások: Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági előírásai: - Az üzemeltető köteles nyilvántartást vezetni a telepen keletkező szennyvíziszap mennyiségéről. - Az üzemeltető köteles a nyilvántartás alapján a talajvédelmi hatóság részére megküldeni minden év március 31-ig az előző évi tevékenységre vonatkozó adatokat. - A termőföldön történő mezőgazdasági felhasználásra csak abban az esetben adható át a szennyvíziszap, amennyiben annak termőföldön történő mezőgazdasági felhasználását a talajvédelmi hatóság engedélyezte, továbbá a szennyvíziszap minősége megfelel a vonatkozó jogszabályban előírt határértékeknek. - Az átadás-átvételről bizonylatot kell kiállítani, melyhez csatolni kell a kijuttatási időszak előtti laboratóriumi vizsgálati eredményeket. - A szennyvíztisztító mű fejlesztését és működését úgy kell megvalósítani, hogy az ott folytatott tevékenység a közvetlenül szomszédos termőföld területeken a talaj hidraulikai rendszerén keresztül, vagy felszíni elöntéssel talajminőség-romlást, szélsőséges talajvíz- háztartási helyzetet ne idézzen elő, a talajminőség-védelmi érdekeket ne sértse. IV. A környezetvédelmi engedély e határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően határozatlan ideig hatályos.
3 V. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg 675.000,-Ft, azaz: Hatszázhetvenötezer forint jogorvoslati eljárás díjat kell megfizetni készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással.
INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság a Mosonmagyaróvár, Gabonarakpart 6. sz. alatti szennyvíztisztító telep kapacitás fejlesztésének hatásait bemutató előzetes környezeti hatástanulmány alapján az előzetes vizsgálati eljárásban meghozta a H-215-19/2009. számú határozatát, melyben Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata (9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.) - mint tulajdonos és üzemeltető - részére az előzetes vizsgálati eljárást lezárta, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását pedig előírta. A Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának megbízása alapján a Végh & Végh Munka-, Környezet- és Tüzvédelmi Mérnökiroda és Szolgáltató Kft. (9553 Köcsk, Árpád u. 27.) elkészítette, és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtotta a fenti szennyvíztisztító telep környezeti hatástanulmányát. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet - a továbbiakban: R. - 1. sz. melléklet 48. pontja alapján a szennyvíztisztító telep 50.000 lakosegyenérték kapacitástól környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A kérelem szerint a kiépítésre kerülő bővítés, intenzifikálás eredményeként a szennyvíztelep jelenlegi 53888 Leé kapacitása 98333 Leé növekedik. Mindezek alapján a hatóság megállapította, hogy a szennyvíztisztító telep tervezett kapacitás bővítése az környezeti hatásvizsgálati köteles tevékenység. A felügyelőség szerint a környezeti hatástanulmány megfelel a R. 6. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek, s a hatásvizsgálati dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A Mosonmagyaróvár, Gabonarakpart 6. sz. alatti szennyvíztisztító telep (EOV koordinátái: X = 278921, Y = 518743) Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának (9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.) tulajdonát képezi, a kapacitás bővítést is az önkormányzat végzi el. A szennyvíztisztító telepen az AQUA Szolgáltató Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 4.) üzemelteti a kiépített és a bővítés, intenzifikálás során fejlesztésre kerülő tisztítási technológia műtárgyait, berendezéseit. A szennyvíztisztító telep biztosítja a Mosonmagyaróvár, Halászi, Máriakálnok, Újudvar és Levél települések csatornahálózatán összegyűjtött szennyvizek és a beszállított települési folyékony hulladékok tisztítását, a tisztított szennyvizek elhelyezését. A tervezett iszapkezelési technológia biztosítja a külső helyekről beszállított különféle minőségű szennyvíztisztító telepi iszapok, magas szerves anyag, zsír- és olajtartalmú hulladékok kezelését is úgy, hogy ezen anyagok energiatartalmát is hasznosítja. A szennyvíztisztító telep jelenlegi és tervezett hidraulikai kapacitása: 8500 m3/nap. A kiépítésre kerülő bővítés, intenzifikálás eredményeként a telep jelenlegi 53888 Leé kapacitása 98333 Leé növekedik. A technológia tervezett korszerűsítésével a tisztítási hatásfok javulni fog, mely biztosítani fogja a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, és a telep hosszú távú jó működését. A szennyvíztisztító telep Mosonmagyaróvártól keletre, az 1. számú főút és a MosoniDuna között helyezkedik el. A tisztítási technológia korszerűsítése, ezzel a tisztítási hatásfok növelése a befolyó nyers szennyvíz utóbbi 10 évben megnövekedett szennyezőanyag koncentrációja miatt vált szükségessé. Az előzetes vizsgálati dokumentációban a szennyvíztisztítási technológia korszerűsítésére kettő változat került kidolgozásra. A környezeti hatásvizsgálati dokumentációban a környezetre gyakorolt hatásokat az „A23”-as változatra vizsgálták. A tervezett és megvizsgált
4 szennyvíztisztítási technológia: mechanikai tisztítást követő ciklikus, szelektorelvű teljes biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikációval, részben biológiai foszfor eltávolítással és vegyszeres szimultán foszfor kicsapatással, rothasztásos iszapkezeléssel. A beszállított települési folyékony hulladékok mechanikai előkezelés és biológiai résztisztítás után kerülnek az új tisztítási technológia műtárgyaira. Ez a változat a jelenlegi műtárgyak felújítását és bővítését, valamint új műtárgyak építését és a keletkező biogáz hasznosítását foglalja magában. A többi változathoz képest ez a legelőnyösebb mind a környezetre gyakorolt hatások, kockázatok, mind a beruházási és üzemeltetési költségek tekintetében. A ciklikus szennyvíztisztítási technológia a hagyományos szakaszos technológiák továbbfejlesztett változata. A technológia rugalmasan illeszthető a meglévő műtárgyparkba. A tervezett ciklikus biológiai tisztító fokozat 4 tisztító sorból álló, szelektorelvű, aerob eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia. A technológia átmenetet képez a szakaszos és a folyamatos technológiák között. A ciklikus technológiájú létesítményben a reaktorterek speciális kialakításának, valamint a gondosan tervezett üzemelési ciklusoknak és recirkulációnak köszönhetően, az eleveniszap szerkezete optimális, ülepedő képessége kiemelkedően jó. A reaktorok napi 4-6 ciklusos üzemben működnek. Minden ciklus tartalmaz: - (1) töltési-levegőztetési, - (2-3) levegőztetési és anoxikus (szimultán, intermittáló denitrifikáció), - (4) ülepítési, - (5) dekantálási és fölösiszap elvételi ciklusokat. A ciklikus reaktor előszelektor zónákra és fő reaktortérre osztott műtárgy. A szelektor zóna merülő falakkal elválasztott szelektor terekből áll, melyek között felváltva, alsó átfolyással, illetve felső átbukással folyik a szennyvíz a fő reaktortér felé. A szelektor zóna kialakítása csőreaktor elven alapul. A fő reaktortérben finombuborékos mélylégbefúvásos levegőztető rendszer biztosítja a szükséges oxigénbevitelt. A levegőellátást új, frekvenciaszabályozóval ellátott fúvóberendezések biztosítják új, önálló gépházban. A szelektortérben durvabuborékos légbeviteli rendszer épül ki, automatikus, időprogram vezérelt leválasztó szelepekkel. Ezek feladata az időszakos keverés, iszaplazítás és szükség esetén a szelektorok technológiai funkciójának megváltoztatása. A ciklikus üzemű reaktorok rekeszeiben egyrészt térben, másrészt időben elválasztva lehet oxikus, anoxikus és anaerob körülményeket biztosítani. A tisztítómű hatékonyságát biztosító üzemeltetési paramétereket, az aktuális terhelési feltételekhez igazodva lehet rugalmasan megváltoztatni. A ciklikus technológia motorvezérelt, függesztett dekanterrel rendelkezik, mely képes szabályozni az elvezetés intenzitását is. Így a tökéletes fázisszétválasztást szem előtt tartva, az éppen aktuális hidraulikai terheléshez (medencetöltöttségi szinthez) lehet igazítani a dekantálási intenzitást. A dekantálás a 4 műtárgyról váltakozva történik, összességében a folyamatos, kiegyenlített tisztított szennyvíz elvezetést biztosítva. Terhelési adatok: - Mértékadó napi szennyvízmennyiség: 8500 m3/d. - Nappali átlagos órai mennyiség: 531 m3/h. - Napi óracsúcs: 708 m3/h. - Települési folyékony hulladék mennyiség: 100 m3/d. - Napi BOI5 terhelés: 5900 kg BOI/d. - Napi lebegőanyag terhelés: 4650 kg leb/d. - Napi össz. N terhelés: 1065 kg/d. - Napi össz. P terhelés: 276 kg/d. - Napi ammónia-N terhelés: 820 kg/d. - Napi szerves oldószer extrakt terhelés: 640 kg/d. - Lakos egyenérték terhelés: 98333 Leé.
5 A szennyvíztisztítási technológia megvalósítása a meglévő létesítmények átalakításával és új létesítmények építésével valósul meg. A szennyvíz fogadása a korszerűsített átemelő gépházban történik. A szennyvíz előmechanikai és biológiai tisztítását végző műtárgyak két nagy műtárgycsoportban nyernek elhelyezést. Az egyesített műtárgyblokkban a következő technológiai egységek kerülnek kialakításra: - rácsgépház, benne a felső szinten elhelyezett finom gépi rácsokkal, földszinten homokmosó –és víztelenítő berendezéssel, konténerekkel; - hosszanti átfolyású levegőztetett homok- és zsírfogó fedett kivitelben; - előülepítők. Meglévő kör alakú átalakított ciklikus technológiájú biológiai műtárgyak, egy új ciklikus technológiájú biológiai műtárgy, légfúvó gépház és a vegyszer gépház. A tervezett rendszer a lökésszerű hidraulikus és szennyezőanyag terhelések kivédéséhez alkalmas reaktortérfogatot és technológiai rugalmasságot biztosít. A tisztított szennyvíz az új gyűjtőmedencén és mérőaknán, valamint a felújításra kerülő fertőtlenítő medencén keresztül kerül a régi rendszeren a befogadóba bevezetésre. A tervezett iszapkezelés a telepen keletkezett nyers- és fölösiszapok, a kistérségi szennyvíztisztító telepekről beszállított, különféle minőségű iszapok, valamint a beszállított magas szervesanyag, zsírés olaj tartalmú hulladékok fogadására és kezelésére is alkalmas. Az anaerob iszaprothasztókban keletkező biogáz gázmotorban, vagy kazánban történő elégetésével hő- és villamosenergia nyerhető, mellyel a működtetés költségei csökkenthetők. Az együttes iszapkezelésnél a következő anyagok kerülnek felhasználásra : - Napi 8.500 m3 szennyvíz tisztításakor keletkező telepi nyers- és fölös iszap - 6266 kg/d össz. szárazanyag tartalommal. - 100 m3/d mennyiségű, 5 nap alatt beszállított települési folyékony hulladék (TFH) iszaphányada. - Napi 13 m3 mennyiségű, a térségi szennyvíztisztító telepekről beszállított 700 kg/d szárazanyag tartalmú szennyvíziszap. - A térségi településekről beszállított magas szervesanyag tartalmú, 400 kg/d össz. szárazanyag tartalmú folyékony és szilárd zsírszerű hulladék (MSZH). Az iszapkezelési technológia főbb lépései: - nyers iszap és a fölösiszap ˝ részének gravitációs sűrítése és gépi sűrítése; - fölösiszap ˝ részének gépi sűrítése, UH-os sejtroncsolásos kezelése; - homogenizálás; - mezofil anaerob rothasztás biogáz hasznosítással; - iszapvíztelenítés centrifuga berendezéssel (víztelenítendő iszap átlagos napi mennyisége: 130145 m3/d), iszaptárolás fedett tárolóban; - tenyész időszakban elszállítás mezőgazdasági hasznosításra, vagy deponálás a jánossomorjai hulladéklerakó telepen; - a fennmaradó rész Szolár üvegházakban történő iszapszárítása, elszállítása hulladéklerakóra. Keletkező iszap várható éves mennyisége: 6204 m3/év (átlagban 17 m3/d). A települési folyékony hulladék (TFH) ellenőrzött fogadása és előkezelése a meglévő, átalakított technológiai épületbe telepített szippantott szennyvízfogadó állomáson történik. A TFH a telepi csurgalékvizekkel együtt a meglévő, új kialakítású kevert, levegőztetett fogadó medencéből az egyesített műtárgyban kialakított rácsgépház bevezető csatornájába jut a kevésbé terhelt éjszakai órákban.
6 Az anaerob rothasztókban keletkező biogáz (1400-1900 m3/d) kezelésének és hasznosításának tervezett berendezései: - a keletkező biogáz nyomásfokozása gázfúvóval; - biogáz kéntelenítés kéntelenítő toronyban; - dupla membrános gáztartály; - fáklyázó berendezés. A biogáz kezeléséhez és hasznosításához szükséges gépek és berendezések, szerelvények a rothasztó tornyok között tervezett gépházba kerülnek elhelyezésre. A termelődött biogázt a rothasztók fűtésére, a Szolár iszapszárításhoz, az épületek fűtésére és melegvíz előállításra lehet felhasználni gázmotorban, vagy kazánban. Az építés (műtárgyak felújítása, bővítése, biogáz hasznosító építése, technológiai szerelések stb.) során a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott 17-es főcsoportba tartozó építési és bontási hulladékok fognak keletkezni. Az üzemszerű működés során keletkező hulladékok: A hulladék EWC kódszáma 20 01 01 20 03 99 20 01 40 19 08 01 19 08 02 19 08 05 07 03 03* 15 01 10* 15 02 02*
A hulladék megnevezése Papír és karton Közelebbről nem meghatározott hulladék Fémek Rácsszemét Homokfogóból származó hulladékok Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok Halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok anyalúgok Szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek
és
A fenti hulladékok közül a karbantartásból, laborvizsgálatokból származók hulladékáramok mennyiségei a beruházás után nem nőnek jelentős mértékben, nagyságrendjük évi 0-1 tonna mennyiségig terjed. A telep tisztító kapacitásának 53.888 lakos egyenértékéről 98.333 lakos egyenértékre növelésével azonban a 19 08 05 EWC kódszámú, települési szennyvíz tisztításából származó iszap mennyisége a jelenlegi 4500 - 4700 t/év mennyiségről 6200 - 6700 t/év mennyiségre növekszik. A hatástanulmányban a megnövekedett mennyiség gyűjtésére és kezelésére bemutatott változatok évi 2700 t mennyiség mezőgazdasági kihelyezése, a Jánossomorjai regionális hulladékkezelő telepen évi 4000 t mennyiség komposztálása – hulladékgazdálkodási szempontból megfelelőek. A telep tervezi más termelőknél, más telephelyeken keletkező iszapok, magas szerves anyagtartalmú hulladékok fogadását is 7,5 t/nap összes szárazanyag tartalommal. Más termelőktől származó hulladékok: A hulladék EWC kódszáma A hulladék megnevezése 02 01 01 Mosásból és tisztításból származó iszap 02 02 01 Mosásból és tisztításból származó iszapok 02 02 04 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 02 03 01 Mosásból , tisztításból származó iszapok 02 03 05 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 02 04 03 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok
7 02 05 02 02 06 03 02 07 05 03 03 11 04 01 07
04 02 20 06 05 03 07 01 12 07 02 12 07 06 12 07 07 12 10 01 21 10 02 14 12 01 15 19 08 05 19 08 12 19 08 14 19 09 02 19 09 03 19 09 06 20 03 04
Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 03 03 10-től Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot nem tartalmazó iszapok, amelyek különböznek a 04 0219-től Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 06 05 02-től Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 01 11-től Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 02 11-től Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek 07 06 11-től Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 07 11-től Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 10 01 20-tól Gázok kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 10 02 13-tól Gépi megmunkálás során keletkező iszapok Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok Ipari szennyvíz kezeléséből származó iszapok Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok Víz derítéséből származó iszapok Karbonát sók eltávolításából származó iszapok ioncserélők regenerálásából származó oldatok és iszapok Emésztőgödrökből származó iszapok
A telep felhagyását a fejlesztést követően belátható időn belül nem tervezik, a felhagyás során keletkező hulladékokról az akkor hatályos jogszabályok szerint kell gondoskodni. Levegővédelmi szempontból a preferált „A” változat mindegyik al-változata elfogadható megoldást jelent a környezetbe való kibocsátások szempontjából. Így legkedvezőbb az A23 változat, mely egy ciklikus, 4 tisztítósorból álló, szelektorelvű, aerob eleveniszapos szennyvíztisztítási biológiai folyamatra épül. Az iszapkezelés folyamatában az iszapban rejlő energiák anaerob rothasztással történő biogáz hasznosítását kell megvalósítani. A biogáz termelés oxigénmentes reaktorokban történik, ahonnét a biogázt 480 m3-es gáztartályba vezetik további hasznosítás, illetve elfáklyázás céljából. A biogáz hasznosítása csak megfelelő tisztítást, illetve kéntelenítést követően lehetséges. A biogáz kezelés során a hasznosítás a cél, mely gázmotoros energiatermelő blokkokban, vagy biogáz kazánokban történik. Az elfáklyázás a normál üzemmenettől eltérő, illetve vészhelyzetekre lesz beépítve. A tervezett gázmotor-generátor egységek 450-590 kW teljesítményűek, biogáz fogyasztásuk 80 Nm3/h. A biogáz tüzelésű kazánok 225 kW
8 teljesítményűek, biogáz fogyasztásuk 73 Nm3/h. a termelt hőenergia kb. 6200 kWh/d elsősorban az iszapmelegítő hőcserélőben hasznosul, másodsorban fűtési és temperálási célokra fordítódik. A szerves tápanyagként nem hasznosítható szennyvíziszapot szolár iszapszárítóban szárítják hulladéklerakóba szállítás előtt. A szennyvíztisztító meglévő létesítménynek minősül, ezért a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 6. §-a alapján levegővédelmi övezet kijelölése utólagosan nem lehetséges. A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján megállapította, hogy a szennyvíztisztító telepen folytatott tevékenység során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóterületekkel kapcsolatban (a telephelytől kb. 900 m-re, illetve 1400 m-re) a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékei betartásra kerülnek. A szennyezőanyag eltávolítási kapacitás növelésével, a tisztítási hatásfok javulásával, a tisztított szennyvíz kibocsátási határértékeinek betartásával a befogadó Mosoni-Duna szennyezőanyag terhelése csökken. A más termelőknél keletkező iszapok, magas szerves anyagtartalmú hulladékok fogadásával, kezelésével és hasznosításával a térségben keletkező ezen hulladékok elhelyezésének gondjai is mérséklődnek. A létesítmény légszennyezőanyag kibocsátása, mivel teljes körű a biogáz hasznosítása, illetve a biofilterezés, ezért nincs a környezetre jelentős hatással. A biogáz tüzelésű motor-generátorok és kazánok légszennyezőanyag kibocsátásának hatásterülete a telephely határain belül marad, melyet részben természetes parti növénysáv övez. A tevékenység hatásterületén zajvédelmi szempontból védendő terület, létesítmény, épület és helyiség nem található. A telephely működésével kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a szennyvíztisztító telep fejlesztése természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért, jelentős negatív hatást a környezetre nem gyakorol. A telep tervezett bővítése a környezeti elemekre (levegő, talaj, felszíni víz, élővilág) érzékelhető káros változást nem okoz. A szennyvíztisztító telep tervezett tisztítási technológiája kielégíti az elérhető legjobb technológiának való megfelelés kritériumát. A technológia és a kiépítésre kerülő műtárgyak, beszerelésre kerülő berendezések a meglévő rendszerhez illeszkednek. A rendszer várható üzembiztonságával, az elvárt tisztítási hatásfok stabil fenntartásával, valamennyi műszaki és környezetvédelmi követelmény maradéktalanul, és költség hatékonyan kielégíthető. A szennyvíztelep szomszédos az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1987. (III. 19.) számú OTvH határozatával alapított és a védettség fenntartásáról rendelkező 143/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete alapján védett Szigetközi Tájvédelmi Körzettel, mely egyben része a HUFH 30004 kódszámú, Szigetköz elnevezésű Natura 2000 területnek is. A szennyvíztisztító telep dokumentáció szerinti fejlesztése természet- és tájvédelmi érdeket nem sért, jelentős negatív hatást nem idéz elő. A hatóság a R. 8. § (1) bekezdése szerint a honlapján és a Kisalföld című napilapban közleményt tett közzé, továbbá a R. 8. § (2) és (3) bekezdései alapján a közleményt, a kérelmet és a mellékleteit megküldte a telepítés helye szerinti Mosonmagyaróvár Város Jegyzőjének azok nyilvánosságának biztosítása és a közlemény közzététele érdekében. A hatóság a környezeti hatástanulmány megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek közül az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete ( 9024 Győr, Jósika u. 16.) a 4795-5/2009. számú, a Körzeti Földhivatal Mosonmagyaróvár ( 9200 Mosonmagyaróvár, Pozsonyi u. 87. ) a 10.202/2009. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság ( 9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/4485-2/2009. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda ( 9400 Sopron, Kolostor u. 13.) a 410/2205/4/2009. számú szakhatósági állásfoglalásaikban a környezeti hatástanulmány elfogadásához hozzájárultak.
9 A Körzeti Földhivatal Mosonmagyaróvár (9200 Mosonmagyaróvár, Pozsonyi u. 87.) a 10.202/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában - mivel a bővítés termőföldet is érint - tájékoztatásul előírta, hogy a terület tényleges igénybevételekor kérni kell a más célú hasznosítás engedélyeztetését a 2007. évi CXXIX. tv. 9-14. §-ai alapján az illetékes körzeti földhivataltól. A kivitelezési munkákat csak a más célú hasznosítást engedélyező határozat birtokában és az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. A felügyelőség a szakhatóságok megkeresése után értesítette a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a település önkormányzatát, lakosságát, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságokat és a kérelmezőt. Egyébként a meghívó a közlemény részeként a Kisalföld című napilapban is megjelent. A közmeghallgatásig sem az önkormányzat, sem a lakosság részéről észrevételt nem nyújtottak be a felügyelőséghez. A felügyelőség 2009. augusztus 18-án délelőtt 10 órai kezdettel Mosonmagyaróvár Város Polgármesteri Hivatal Dísztermében közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson a beruházás környezeti hatásaival kapcsolatban észrevétel nem hangzott el, a beruházás és annak környezeti hatásait ismertették. A határozat egyes rendelkezései a következő jogszabályi helyeken alapulnak: A beruházás építési szakaszában keletkező hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására vonatkozó előírások az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet rendelkezésein alapulnak. A levegővédelmi előírások a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet rendelkezésein alapulnak. A létesítmény átalakítása során a létesítendő új légszennyező pontforrásokat az építési engedélyezési eljárással párhuzamosan engedélyeztetni kell a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 9. §-ában és a 4.1. számú mellékletben előírtak szerint. A befogadóba kibocsátott szennyvizek minőségi előírásai a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet ( továbbiakban: Hr.) alapján történt, figyelembe véve, hogy a tisztítótelep kiépíteni tervezett terhelési kapacitása a 10001-100000 Leé közötti tartományba tartozik, és a kibocsátás nitrát érzékeny területet érint. A KOIk, BOI5, összes lebegőanyag, összes foszfor, összes nitrogén komponensekre a Hr. 1. számú melléklet I. része szerinti technológiai határértékek, a pH, ammóniaammónium-nitrogén, szerves oldószer extrakt esetében a Hr. 2. számú melléklete szerinti 4. általános védettségi kategória befogadóira vonatkozó területi határértékek kerültek megállapításra. A tervezett szennyvíztisztító telepi fejlesztés a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint vízilétesítmény átalakításának minősül, létesítése és üzemeltetése a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet 3. § (12) bekezdése alapján vízjogi engedélyhez kötött. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges adatok és a benyújtandó tervdokumentáció tartalmi követelményeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet, valamint a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A környezetszennyezés és a környezetkárosítás megelőzésére vonatkozó előírás a környezet védelmének általános szabályairól szóló1995. évi LIII. tv. - a továbbiakban: Kvt. - 6. § (1) bekezdés b./ és c./ pontjain és (3) bekezdésén, míg a haváriára vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A környezetvédelmi engedély érvényességi idejére vonatkozó rendelkezés a R. 11. § (1) bekezdés a./ pontján alapul. A hatáskör a Kvt. 71. § (1) bekezdés b./ pontján alapul, az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.( XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapította meg. A határozat a már hivatkozott jogszabályokon kívül a Kvt. 66. § (1) bekezdés a./ pontján, a R. 10. § (2) bekezdés a./ pontján, a (4) bekezdés a./ és b./ pontjain, valamint a szakhatósági állásfoglalásokon alapul.
10 A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul. Győr, 2009. november 24.
Gerencsér Tivadar igazgató s.k.
