ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó:
év:
H-9099-25/2009. Dr. Kokas Edit/ Hegedűsné Lengyel Eszter
hó:
nap:
KÜJ:
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ: Dunaalmás, Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Építő Kft.- Duna 1754 fkm szelvényben, a Közép-európai gázterminálhoz tartozó medencés kikötő előzetes vizsgálata
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a TAVIZ Építő, Termelő és Szolgáltató Bt. (9026 Győr, Irinyi János út 11/a.) által az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Építő Kft. (6500 Baja, Déri Frigyes sétány 13.) részére elkészített Dunaalmás, Duna 1754 fkm parti szelvényében tervezett Közép-európai gázterminálhoz tartozó medencés ipari kikötő megépítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1. A vizsgált tevékenység adatai: A tervezett kikötő parti területei : 3 ha
0600 m2
A tervezett kikötő vízterülete:
1500 m2
6 ha
A tervezett kikötő teljes területe: 9 ha 2100 m2 A kikötő alapvetően „DUNA-EURÓPA II.” típusú, 1600 tonna hordképességű bárka kikötését teszi lehetővé. A kikötőmedence főbb adatai: A kikötőmedence a partél és az Almásfüzitő-Esztergom vasútvonal által határolt területen lesz kialakítva kotrással. É-D irányú mérete: 144 m K-Ny irányú mérete 250 illetve 330 m Fenékszintje: 100,80 mBf Szabad vízfelület nagysága közepes vízállásnál: 43 500 m2 Partalakítása északi oldalon : 1:2 rézsűs nyugati oldalon: 1:2 rézsűs déli oldalon: függőleges partfal keleti oldalon: függőleges partfal A becsült kotrási mennyiség: 250000 m3 2. A hatóság megállapítja, hogy az előzetes vizsgálatban szereplő tevékenység a jogszabály alapján hatásvizsgálat köteles így a környezeti hatások megítéléséhez környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély beszerzése szükséges.
2 3. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján készítendő környezeti hatástanulmánynak és környezetvédelmi engedély iránti kérelemnek az általános, jogszabályban előírt követelményeken túlmenően a következőket kell tartalmaznia: A.) Természetvédelmi szempontok: 1. Kiemelten kell vizsgálni a kikotort mederanyag visszatöltésének lehetőségét. Meg kell vizsgálni, hogy a zátony térségében hol és milyen vízállási viszonyok mellett van esély a visszatöltött mederanyag „helybenmaradására”, a zátonyba való beépülésére, esetleg új zátony kialakítására. A zátonyok megszűnése, degradálódása nem csak a kotrással közvetlenül érintett 200 m-es szakaszt érintené, mivel a megváltozó áramlási viszonyok miatt további szakaszon is átalakulna a part felépítése. Ezért a zátonyok jelenlegi térfogatának megtartásához feltehetően nem lesz elegendő a mederből kikotort anyag visszatöltése, így a parton kotort kavicsból is szükség lehet visszatöltésre. Ennek mérlegét számításokkal kell meghatározni. 2. Ki kell dolgozni egy monitoring rendszer módszertanát, amely segítségével figyelemmel kísérhető a megbontott és „visszatöltött” zátony fizikai állapota, valamint a védett és Natura 2000 jelölő állatfajok területhasználata a zátony térségében. 3. Az EVD 7. pontjában található hatásmérséklő intézkedések tekintetében tisztázni kell a következő, nyitva maradt kérdéseket: Milyen módon biztosítható a kikötőmedencében létesítendő lankás rézsű környezetének hullámmentessége? Ismertetni kell a partmenti fűz-nyár állományok minél teljesebb megőrzésének lehetőségeit. B.) Levegővédelmi szempontok: Ismertetni kell 1. a terület légszennyezettségi állapotát, 2. az üzemeltetés légszennyező hatásait, 3. az üzemeltetés hatásterületét, 4. az országhatáron átterjedő hatásokat. C.) Hulladékgazdálkodási szempontok: 1. Méretarányos helyszínrajzon be kell jelölni a kotrandó anyagok (iszap, homokos kavics) elhelyezésre szolgáló terület(ek)et, meg kell adni azok helyrajzi számait és a megközelítését ismertetni kell. 2. A kikötő üzemeltetése során keletkező hulladékok gyűjtési módját, a környezetszennyezést kizáró műszaki feltételeket ismertetni kell, a veszélyes hulladék gyűjtőhelyet a helyszínrajzon be kell jelölni. 3. Ismertetni kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel havária helyzetekben is elkerülhető a veszélyes hulladékok környezetbe (talaj, felszíni illetve felszín alatti víz) való kerülése, illetve amelyek az egyes üzemzavarok, balesetek következményeinek felszámolását szolgálják. 4. A szakhatóságok feltételei: Tatai Körzeti Földhivatal előírása 1. A további engedélyeztetési eljárások során az engedélyesnek rendelkezni kell a hatóság által kiadott termőföldterület más célú hasznosítását engedélyező határozattal. Veszprémi Bányakapitányság előírásai: 1. A környezetvédelmi engedély jogosítottja, a kikötő létesítése során kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és minőségét köteles a Bányakapitányságnak a tárgyévet követő február 28-ig bejelenteni. 2. Az építésnél anyagmérleget kell vezetni. A kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag után bányajáradékot kell fizetni. 3. Amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyes üzletszerűen hasznosítani kívánja, akkor az ásványi nyersanyag tulajdonjogát meg kell szerezni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től.
3 4. A tervezett kikötő érinti a Dunaalmás I. kavics bányatelket, így az engedélyezés folyamán a bányatelek jogosultjával egyeztetni kell. (A bányatelek jogosultja : O.D.B. Duna Hajózási Kft. 1068 Budapest, Benzcúr utca 41.) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal: 1. A fejlesztéssel érintett ingatlanon található régészeti lelőhely. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV tv. előírásait a tervezés során figyelembe kell venni. 2. Amennyiben a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő a munkákat azonnal abba kell hagyni, az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét és a Balassa Bálint Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. II. A környezethasználó jelen határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi engedélyt. A kérelmet és annak mellékleteit nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani a felügyelőséghez, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is be kell nyújtani. III. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, amit a 10033001-01711899-00000000 számú számlára kell az eljárás kezdeményezésekor befizetni. INDOKOLÁS A TAVIZ Építő, Termelő és Szolgáltató Bt. (9026 Győr, Irinyi János u. 11/a.) elkészítette és benyújtotta az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Építő Kft. (6500 Baja, Déri Frigyes sétány 13.) – mint kivitelező és generáltervező - megbízásából a Dunaalmás, Duna 1754 fkm parti szelvényében tervezett, Közép-európai gázterminálhoz tartozó medencés ipari kikötő megépítésének környezeti hatásaira vonatkozóan az előzetes vizsgálati dokumentációt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet – a továbbiakban: R.- 3. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően . A Kft.-t az igénybevett területek tulajdonosai – Dr. Steier József (1031 Budapest, Pók u.15. ) és az O.DB. Duna Kft. (1058 Budapest, Benczúr út 41.) bízták meg a beruházás lebonyolításával. A hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a R. 1.sz melléklete 42. pontja alá tartozik - azaz „ kikötő 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, ideértve kikötőn kívüli hajórakodót a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be-és kirakodására. ” – így környezeti hatásvizsgálat köteles, tehát a tevékenység megkezdéséhez a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi engedély szükséges. A hatóság megállapította, hogy felhívásra az ügyfél megfizette a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti 250 000.-Ft. szolgáltatási díjat. A hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: Előzmények: Dunaalmás külterületén integrált energialogiszikai központ létesült. A központ cseppfolyós propán-bután (LPG) importtal, tárolással, továbbá tartályos és palackos ellátással foglalkozik.. A forgalom jelenleg vasúton és közúton bonyolódik a gázterminálon. Tekintettel arra, hogy az elmúlt két évben három aldunai gázkikötő is létesült, amely új szállítási útvonalat nyit Közép-Európa felé, halaszthatatlanná vált az LPG kikötő kialakítása. A tervezett medencés, közforgalmú kikötő a Duna jobb partján az 1754 fkm szelvény környezetében létesül, Dunaalmás község külterületén illetve közigazgatási határán belül. A tervezett kikötő teljes területe 9 ha 2100 m2. A kikötő alapvetően „DUNA-EURÓPA II.” típusú, tolt bárka kikötését teszi lehetővé, amelyek hossza 80,40 m + a tolóhajó összesen 110 m.
4 A kialakítandó folyami medencés, országos közforgalmú kikötőt a Duna 1754 fkm szelvénye környezetében mederkotrással kialakított behajózó csatornán lehet megközelíteni.A tervezett hajóállások : I.hajóálláscseppfolyós gázlefejtő, I.hajóállás- mezőgazdasági termények stb., III. hajóállás- RO-RO kikötő, IV. hajóállás- ömlesztett és darabáru rakodó. A kikötő várható forgalma: I.hajóállás: propán-bután cseppfolyós gáz (LPG) betárolás 120 000 t/év propán-bután cseppfolyós gáz (LPG) kitárolás 30 000 t/év. II. hajóállás: mezőgazdasági termények berakodása 20 000 t/év kirakodása 500-800 db/év III.hajóállás: mezőgazdasági termények berakodása 50 000 t/év IV.hajóállás: ahol a közúti járművek közvetlenül fel-és lehajthatnak a vízi járműre 40 000 t/év. A hatóság a R. 3. § (3) bekezdése alapján a nyilvánosság bevonása érdekében közleményt tett közzé Dunaalmás Önkormányzatánál, valamint honlapján és a Felügyelőség ügyfélszolgálati irodáján, melyre észrevétel a hatósághoz nem érkezett. A R. 4.§ (2) bekezdése alapján a hatóság tárgyalást tűzött ki, mely tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a határozat melléklete tartalmazza. A hatóság a R. 4.§ (1) bekezdése alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Veszprémi Bányakapitányság VBK/2975/2/2009. számú állásfoglalásában a határozat rendelkező részében foglalt előírásokkal az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta. Előírásait a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Tv. 20.§ és 41.§ rendelkezései, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III.20.) Kormány rendeletben foglaltak alapján tette meg. Az eljárásban való részvételét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (Xii. 20. ) Korm. rendelet szabályozza. Dunaalmás Község Jegyzője 234-2/2009. számú állásfoglalásában dokumentációt elfogadta, nyilatkozott arról, hogy a tervezett beruházás az Önkormányzat 7/2007. (VIII.1.) Kt. sz. rendeletével (Duna-parti terület Építési Szabályzata és Szabályozási terve) összhangban áll. Nyilatkozatát a 347/2006. (XII.23.)Korm. rend. 4. sz. mell. 4.pontja alapján tette. A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze 09-331-2/2009. számú állásfoglalásában hozzájárult a kikötő létesítéséhez, egyben az alábbi megállapításokat tette: A területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet 2.§ 3. sz. melléklete c.) pont szerinti térségi jelentőségű közforgalmi kikötőt, az Építmények által igénybevett térség a megyei terv tartalmi követelményeire vonatkozóan tartalmazza, így a magasabbrendű tervekkel szemben ütközés nem állapítható meg. A beruházás az OTrT szerint az Ország Szerkezeti Terve vízgazdálkodási térség, a Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve 1. számú mellékletét képező Térségi Szerkezeti Terv az építmények által igénybevett térség (térségi jelentőségű gáztároló telep mellett) térségi jelentőségű teherkompkikötő területén érintett. Az Állami Főépítész állásfoglalása a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A § illetve a 4. számú melléklet 10. pontja és a 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet 3. sz. meléklet B) II.c) pontja, az OTrTről szóló 2003. évi XXVI.tv., a KEM Területrendezési Terve megállapításáról szóló KEM Közgyűlésének 22/2005. (IX.29.) számú rendelet (2.sz. melléklete) előírásain alapul. A szintén megkeresett Nemzeti Közlekedési Hatóság 3367/1/2009. számú állásfoglalásában megállapította hatáskörének hiányát. A Komárom-Megyei MgSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2/3758-1/2009. számú állásfoglalásában elfogadta a dokumentációt azzal, hogy megállapította, hogy a talajvédelmi hatóságtól külön engedély beszerzése nem szükséges, a beruházás megvalósítása során betartandó talajvédelmi előírásokat a végleges más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló eljárásban – a kérelem részeként benyújtott talajvédelmi terv alapján – kiadott szakhatósági hozzájárulásában határozza meg. Állásfoglalását a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendeletben foglaltak és a 2004. évi CXL tv. 44.§ (2) bekezdése alapján alakította ki. Tata Város Jegyzője XVII-577-1/2009. számú nyilatkozatában hozzájárult a tervezett beruházáshoz. Megállapította, hogy a tervezett beruházás nem ellentétes a 6/2004. (VIII.5.) ÖR-tel jóváhagyott Dunaalmás özség Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata előírásaival és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben foglaltakkal.
5 Állásfoglalását a 347/2006. (XII.23.) Korm rendelet 1.§ -a, a 2004. évi CXL tv. 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. A Tatai Körzeti Földhivatal 10151/2009. számú állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt feltétellel, mely a 2007. évi CXXIX tv. 9.§ (1) bekezdésén alapszik, hozzájárult az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakhoz. Állásfoglalásában rögzíti, hogy a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi tv. 32.§ (1) bekezdése alapján – az eljárást fel kell függesztenie. Az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete 4124/2/2009. számú állásfoglalásában - 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A§ (1) bekezdése alapján a 4. sz mellékletben megjelölt szakkérdések tekintetében elfogadta a dokumentációban foglaltakat. Állásfoglalását a 362/2006. (XII.28.) Korm. Rendel 15.§ban biztosított jogkörben, a 2004. évi CXL tv. 44.§-a alpján adta ki.A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 430/3583/01/2009. számú állásfoglalásában a határozat rendelekző részében foglalt előírással elfogadta a dokumentációt azzal, hogy a beruházással érintett területen a Hivatalnál KÖH 45174-es egyedi számmal nyilvántartott régészeti lelőhely található.Állásfoglalása a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv. 13.§ (1), 19.§ (1)-(2)-(3), 22.§ (1) bekezdésein alapul. A hatóság szakértőként K-9099-13/2009 számú végzésével eljárásába bevonta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot azzal, hogy mint a tárgyi terület természetvédelmi kezelőjének és a Natura 2000 területek monitoringjáért felelős szervnek arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy a tárgyi beruházás önmagában illetve más hasonló beruházásokkal együtt várhatóan gyakorol-e jelentős kedvezőtlen hatást a jelölő fajok természetvédelmi helyzetére. Az Igazgatóság 2508/1/2009. számon megadta szakvéleményét. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció, az időközben a beruházó képviselőivel folytatott tárgyalás, a szakhatósági állásfoglalások és a DINPI véleménye alapján megállapította az alábbiakat: A tervezett kikötő létesítéséből adódó nemzetközi vonatkozások vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a tervezett létesítmény megvalósítása során nem feltételezhető országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás –esetlegesen hatásviselő félként- Szlovákia Duna parti területeire a Duna 1574 fkm környezetében, így nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A kikötő létesítését a SzlovákMagyar Határvízi Bizottság albizottságának jóvá kell majd hagynia Vízvédelmi szempontból megállapítható, hogy a behajózó csatorna és a kikötő medence kialakítása néhány hónapig tartó kotrási munkával biztosítható, mely elvégezhető a levegővédelmi és zaj határértékek betartása mellett. A Duna partvonalát csupán 200 m hosszban érinti. A kikotort anyag a Duna magyar oldalán kerül elhelyezésre. A kész kikötő környezetre gyakorolt hatása már csak a dunai hajóforgalom mérsékelt növekedésében jelentkezik. A 314/2005. (XII.25) Korm. rendelet 1. sz. mellékletébe a kikötő létesítése környezetvédelmi, hanem hajózási szempontok miatt került be, a határérték is a hajók szállítóképességéhez kötött (1350 t felett ). Ez a környezeti hatásokat tekintve indifferens Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységhez nem kell hulladékkezelési engedély, csak hulladékgyűjtés történik, nincs átterjedő hatás a határon túlra. Levegő-tisztaság védelmi szempontból a kotrógépek munkája során jelentkező kipufogógáz emisszió munkaterületen kívüli hatása jelentéktelen, nem várható határon átterjedő hatás. A kiszáradt kőzetek és depóniák felületén valamint a szállítási útvonalon kiporzás keletkezhet, ami locsolással kiküszöbölhető. Biztonsági övezetek is kialakításra kerülnek a bányahatóság előírásai szerint.Az ipari kikötő létesítése és működése jelentős környezeti zaj és rezgéshatásokkal nem jár. A kikötő területének közvetlen szomszédságában zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nem található. A tevékenység hatásterületén zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet vagy helyiséget nem érint. A tevékenységgel kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. Természetvédelmi szempontok : A tervezési terület érinti a HUDI 20034 kódszámú, Duna és ártere elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. Az előzetes vizsgálati dokumentáció részeként elkészült a beruházás Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja is. A dokumentáció rögzíti, hogy a behajózó csatorna kialakítása során, a jelenleg zátonyos, természetvédelmi szempontból értékes partszakasz mintegy 200 méter hosszon elkotrásra kerülne, és a megváltozó áramlási viszonyok miatt további szakaszon is átalakulna a part felépítése. A zátonyos partszakasz szaporodó és táplálkozóhelye több védett, fokozottan védett illetve Natura 2000 jelölő halfajnak (pl. halványfoltú küllő, széles durbincs, selymes durbincs, szivárványos ökle, leánykoncérbalin, márna, magyar bucó, német bucó), továbbá egy intenzíven használt madárvonulási útvonal részeként fontos gyülekező és pihenőhelye számos védett madárfaj jelentős számú egyedének (pl. dankasirály, viharsirály, úszó- ill. bukóréce fajok). A tervezett mederanyag visszatöltés eredményeként az érintett zátonyrendszer térfogata, kiterjedése várhatóan nem fog érdemben változni, valamint a
6 kikötőmedence megfelelő kialakításával új élőhelyek is létrejönnek, így a beruházás várhatóan nem lesz jelentős hatással védett illetve Natura 2000 jelölő fajokra és élőhelyekre. A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, a R. 5. § (2) a) pontja alapján a rendelkező részben foglalt döntést hozta. A hatóság tájékoztatja az engedélyest, hogy a környezeti hatástanulmányt a R. 6. számú melléklete alapján kell összeállítani, a hatásterület meghatározásának szempontjait a 7. sz. melléklet tartalmazza. A környezetvédelmi engedély 2 éven belüli benyújtását a R. 5.§ (7) bekezdése írja elő. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. §-5. § szakaszai szerint folytatta le. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja, a másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét a hatóság a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése és 1. számú melléklet I. fejezet 43. pontja alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályi helyeken, illetékessége a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletén alapul. Győr, 2009. december 16. Gerencsér Tivadar igazgató megbízásából Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes
