ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A végzés jogerős: év:
hó:
nap:
Iktatószám:
8991-14/2011.
Hiv. szám:
Előadók:
Varga Lajosné
Melléklet:
KÜJ: -
101321011
KTJ: 102263140
Tárgy: Győr, REHAU Automotíve Kft. autóalkatrész -gyártó üzem előzetes vizsgálata
Nagyné Bakonyi Ildikó
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a REHAU Automotíve Kft. (székhelye: 2051 Biatorbágy, Rozália park 9. statisztikai azonosító jele: 108850354690-113-13) megbízásából a Tebodin Hungary Kft. (1119 Budapest, Bikszádi u.6/a.) által készített, és benyújtott Győr, 5387/302, 5387/296,5387/301 helyrajzi számú ingatlanokon az autóalkatrész -gyártó üzem környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes: REHAU Automotíve Kft. Telephely címe: Győri Nemzetközi Ipari Park , Győr, Tibormajori út- Tatai út EOV koordináták: X:259837, Y: 549494 A telephely területe: 10,1978 ha Tervezett kapacitás: 7000 t késztermék/év Tervezett fő tevékenység: gépjárműalkatrész gyártás. Az autóalkatrész - gyártó üzemben személygépjárművek fröccsöntött műanyag alkatrészeinek (főként lökhárító) polipropilén alapanyagból történő öntését és festését tervezik végezni. A tervezett építmény bruttó területe 41 910m2 , a parkolók száma 175 db és 10 tehergépkocsi várakozóhely. Az üzem fő egységei: fröccsöntő üzem, festőüzem, összeszerelő részleg. A kapcsolódó kiszolgáló létesítmények: veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, raktár, porta, parkoló, manipulációs terület, irodák, tüzivíz tároló, közműrendszerek. A tervezett technológia fő lépései: fröccsöntés, festés, az elkészült alkatrészek további feldolgozása (összeszerelés, fúrás, ragasztás fényezés hibajavítás stb.). A nyers munkadarabokat a fröccsöntő üzemrészben 4 fröccsöntő berendezésben (2300-4000 tonna) állítják elő. A fröccsöntött lökhárítókra szárazjeges tisztítás majd lángkezeléses felületaktiválás után 3 festékréteget – alapozó, színező, színtelen réteg - visznek fel. A különböző rétegek felvitele 3 külön festőkamrában elektromos robotokkal történik. A tervezett éves oldószer felhasználás 90 t/év. Ezt követően az alkatrészeket az adott berendezésnek megfelelően összeszerelik, majd kiszállításra kerülnek. A tehergépjármű-szállítás várható volumene: beszállítás 400 tehergépjármű/év az M1 autópálya irányából, kiszállítás 2000 tehergépjármű/év Ipari Parkban lévő utakon, és 900 tehergépjármű/év egyéb kiszállítás.
2
2.) Az engedélyezési eljárás menete: A hatóság megállapítja, hogy a beruházás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. A létesítmény megvalósításához, működtetéséhez az eljáró hatóságtól az alábbi engedély beszerzése szükséges: - A tiszta csapadékvíz helyben tervezett elszikkasztása, valamint a szűrő-szikkasztó tórendszerbe kerülő, előtisztított csapadékvizek vízilétesítményei megvalósításához jogerős vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély szükséges. - A létesítmény légszennyező pontforrásaira vonatkozóan levegővédelmi engedélykérelmet kell benyújtani, a tevékenység végzéséhez levegővédelmi engedély szükséges. - A tevékenység megkezdése előtt zajkibocsátási határérték kérelmet kell benyújtani a Felügyelőséghez.
II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 36162/201. számon a következő állásfoglalást adta: A Győr, 5387/32 hrsz-ú ingatlanon megvalósítandó autóalkatrész-gyártó üzem létesítéséhez közegészségügyi szempontból feltétel nélkül hozzájárul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 410/ 3325/01/2011. számon a következő állásfoglalást adta: A Győr, 5387/302. hrsz. REHAU Kft autóalkatrész gyártó üzem előzetes vizsgálata vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. A Győri Körzeti Földhivatal a 10.844/2011. számon a következő állásfoglalást adta: Az autóalkatrész-gyártó üzem előzetes vizsgálata ügyében a szakhatósági hozzájárulást megadja. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a 72394-2/2011 . számon a következő állásfoglalást adta: A Győr, 5387/302 helyrajzi számú ingatlanon építendő autóalkatrész - gyártó üzem előzetes vizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz - helyi környezet-és természetvédelmi követelmények tekintetében- kikötés nélkül hozzájárul. III. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000.- Ft.
Indokolás A REHAU Automotíve Kft. (székhelye: 2051 Biatorbágy, Rozália park 9.) megbízásából a Tebodin Hungary Kft. (1119 Budapest, Bikszádi u.6/a.) a Győr, 5387/302, 5387/296,5387/301 helyrajzi számú ingatlanokon az autóalkatrész -gyártó üzem környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. melléklet 140 pontja alá tartozik: Egyéb, az 1. mellékletbe vagy a
3
3. melléklet 1-139. pontjába nem tartozó építmény vagy építményegyüttes beépített, vagy beépítésre szánt területen 3 ha területfoglalástól, vagy 300 parkolóhelytől. előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§ - 5.§ szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A REHAU Automotíve Kft. új autóalkatrész gyártó üzem létesítését tervezi Győrben, a város keleti határában lévő Ipari Park területén. A gyártóüzemben személygépjárművek fröccsöntött műanyag alkatrészeinek (főként lökhárító) polipropilén alapanyagból történő öntését és festését tervezi.
Környezeti igénybevételek: Vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból: A tervezett tevékenység ivóvíz, tűzivíz és locsolóvíz igényét az Ipari Parkban kiépített és a Pannon-Víz Zrt. által üzemeltetett közüzemi hálózatról kívánja a Kft. biztosítani. A tervezett ivóvíz igény napi maximuma 25 m3/d, locsolóvíz igény 5 m3/d, a tűzivízigény 2500 l/perc. A telephelyen keletkező kommunális szennyvíz, a vízkezelő berendezésként beépíteni tervezett fordított ozmózis berendezés vizes koncentrátuma, valamint a hűtőtornyok elhasznált hűtővizei az Ipari Parkban meglévő, szintén a Pannon-Víz Zrt. által üzemeltetett közüzemi szennyvíz elvezető csatornahálózatba kerül, azon keresztül a bebocsátott szennyvizek a Győr városi szennyvíztisztító telepre kerülnek. A festőgép oldószerrel szennyezett technológiai szennyvizét gyűjtés után veszélyes hulladékként tervezik elszállítani ártalmatlanításra. A keletkező, közcsatornába elvezetésre kerülő szennyvíz napi mennyisége 25 m3/d. A telephely területére lehulló csapadékvizek elválasztott rendszerben kerülnek elvezetésre. A tetőfelületekről lefolyó, nem szennyeződhető csapadékvizeket a telephely területén kiépíteni tervezett REHAU RAUSIKKO rendszerrel szikkasztják. Az útburkolatról elvezetett, elfolyt olajszármazékokkal szennyeződhető csapadékvizek engedélyezett, gyártmányként forgalmazott hordalék- és olaj leválasztó berendezésen előtisztítva kerülnek a telephelyi csapadékvízgyűjtő hálózaton keresztül az Ipari Park kiépített csapadékvíz elvezető rendszerébe négy csatlakozási ponton bevezetve, összesen 1000 l/s hozammal, melyek az Ipari Park területén összegyűjtött csapadékvizek tárolására és elszikkasztására szolgáló szűrő-szikkasztó tórendszerbe kerülnek. A tervezett üzem létesítésével járó vízigények és keletkező szennyvíz elvezetési, tisztítási igények a városi víziközműrendszerek kapacitásán belül biztosíthatóak. Az Ipari Park csapadékvíz elvezető, szűrő-szikkasztó elhelyező rendszerére vonatkozóan a rendszer meglévő fogadó kapacitását a tervezés során felül kell vizsgálni. Az irodák fűtésére, hűtésére talajszondás hőszivattyús rendszer kiépítése tervezett, 54 db 100 m-es talajszonda elhelyezésével, 5 db hőszivattyú beépítésével. A kiépíteni tervezett rendszer zárt, a rendszerbe betáplált hőközlő anyag keringtetésével működik, felszín alatti víz kivételével nem jár, a földtani közeg geotermikus energiáját hasznosítva. A beruházással érintett terület szennyeződés érzékenysége a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján összeállított digitális térkép szerint a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területnek minősül. A telephely területe kijelölt, vagy kijelölés alatt álló távlati vízbázis védőidomát, illetve védőterületét nem érinti. A telephely vízellátását, szennyvíz elvezetését biztosító vízilétesítmények, valamint a szennyeződhető csapadékvizek előkezelését biztosító, ÉME engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező olaj- és hordalékfogó berendezések telepítése és üzemeltetése nem minősül vízjogi engedély köteles tevékenységnek. A tiszta csapadékvíz helyben tervezett elszikkasztása, valamint a szűrő-szikkasztó tórendszerbe kerülő, előtisztított csapadékvizek vízilétesítményei vízjogi engedély birtokában valósíthatóak meg, a vízjogi engedély kérelmet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció és a szükséges mellékletek csatolásával kell benyújtani hatóságunkhoz. A talajszondás hőszivattyús rendszer kialakításának engedélyezése során felügyelőség szakhatóságként vesz részt az eljárásban.
4
Hulladékgazdálkodási szempontból: A gépjárműalkatrész-gyártó üzem létesítésekor a hulladékok jegyékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti 17-es főcsoportba tartozó építési és bontási hulladékok, valamint az építési műveletekhez kapcsolódó munkagépek karbantartásából veszélyes hulladék keletkezésével kell számolni. A legnagyobb mennyiségben képződő hulladék – megközelítően 45 tonna mennyiségben - az EWC 17 09 04 kódszámú kevert építkezési és bontási hulladék, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03 megnevezésű hulladéktól, ezen felül fémhulladék, műanyag hulladék, fa hulladék, aszfalt, beton és ásványi eredetű hulladék keletkezésével is számolni kell. Az építési és bontási, valamint a veszélyes hulladékot gyűjtés után engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adja át a Kft. Az üzemelés fázisában nyersanyagok beszállítása, tárolása, fröccsöntés, festés, feldolgozás, gépészeti ellátás, irodai tevékenység, labor, karbantartás, konyha, szociális helyiségek üzemeltetése tevékenységekből várható hulladék-kibocsátás. Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: EWC kódszám 08 01 11* 08 03 17* 12 01 10* 13 01 10* 13 05 08* 15 01 10* 15 02 02* 20 01 21* 20 01 33* 20 01 35*
A hulladék megnevezése szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner szintetikus hűtő-kenő olajok klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat fénycsövek elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól
Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: EWC kódszám 07 02 13 15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 01 05 15 01 07 15 02 03 20 01 08 20 01 25 20 02 01 20 03 01 20 03 03
A hulladék megnevezése hulladék műanyagok papír csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladék fém csomagolási hulladékok vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok Abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02-től biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok étolaj és zsír biológiailag lebomló hulladékok egyéb települési hulladékok, ideértve a kevert települési hulladékot is úttisztításból származó hulladék
5
A veszélyes és nem veszélyes hulladékot, a hulladék fizika-kémiai tulajdonságainak megfelelő gyűjtő edényzetben tervezik gyűjteni, s megfelelő gyakorisággal engedéllyel rendelkező kezelőnek adják tovább. A veszélyes hulladék gyűjtésére külön veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyet építenek. A felhagyáskor szintén építési és bontási hulladék képződésével kell számolni, melynek kezeléséről engedélyezett hulladékkezelőnek történő átadással kell gondoskodni. A hatóság felhívja a Kft. figyelmét, hogy a tevékenység megkezdéséig a telephelyre vonatkozóan, a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Kormány rendelet előírásainak megfelelően a Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe (KAR) és a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerbe (HIR) be kell jelentkezni. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely működési szabályzatát – a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet előírásainak megfelelően – a használatbavételig véleményezésre be kell nyújtani a hatósághoz. A hulladékok nyilvántartását és bejelentését a 164/2003. (X. 18.) Kormány rendelet előírásai szerint kell végezni. A tevékenység megkezdését követő tárgyév június 30-ig a telephelyre a 126/2003. (VIII. 15.) Kormány rendelet előírásai szerint egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni, s azt jóváhagyásra a felügyelőségnek be kell nyújtani. A hulladékkal kapcsolatos rendkívüli eseményeket – a kárelhárítás megkezdése mellett – a felügyelőségnek be kell jelenteni. Zaj- és rezgésvédelemi szempontból: A létesítmény telepítése és felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti. A legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő épületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. Az építési tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen az utak zajterhelését. A személygépjármű-alkatrész gyártó üzem működése során a tevékenység technológiai zajforrásainak (épületen belüli zajforrások: fröccsöntő üzem zajforrásai, összeszerelő üzem zajforrásai, festőüzem zajforrásai, sűrített levegő előállításának zajforrásai; szabadban elhelyezett zajforrások: technológiai hűtés zajforrásai, épülethűtés zajforrásai, légtechnikai zajforrások, anyagmozgatás, rakodási tevékenység zajforrásai), valamint a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A zajforrások nappali és éjjeli időszakban is működni fognak. A dokumentáció zajvédelmi munkarésze alapján, az üzemelés során, a legközelebbi védendő területeken, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A létesítmény hatásterülete várhatóan érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen a meglévő utak (Tatai út, 8136 számú út, Audi út) zajterhelését. Az építési engedélyezési eljárás során benyújtandó dokumentációnak a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdése alapján, a 2. számú melléklete szerinti tartalommal elkészített zajvédelmi munkarészt kell tartalmaznia. A tevékenység megkezdése előtt a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése alapján (mivel a telephely zaj hatásterület várhatóan érint védendő épületet, területet), a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2.§ és a 2. számú melléklete szerinti zajkibocsátási határérték kérelmet kell benyújtani az üzemeltetőnek A létesítmény üzembehelyezését követően a tényleges környezeti zajkibocsátást – a hatásterület meghatározásával – méréssel kell dokumentálni. Levegőtisztaság-védelemi szempontból: A Győri Ipari Park területe a 2. sz. légszennyezettségi zónába tartozik. A kivitelezés és felhagyás során a környezeti levegő porterhelése és a munkagépek, szállítójárművek kipufogógáz kibocsátása várható. A kibocsátás átmeneti jellegű. A telephelyen 4 db légszennyező pontforrás létesítését tervezik. Két pontforrás hőtermeléshez telepített kazánokhoz kapcsolódik, 1-1 forrás pedig a festési technológia festékkonyhájának elszívásához, illetve az utóégető berendezéshez. Az irodák fűtésére, hűtésére talajszondás hőszivattyús rendszert alakítanak ki.
6
Fűtés során a földgáztüzelés füstgázai kerülnek kibocsátásra, a festési technológia légszennyező anyagai főleg illékony szerves szénhidrogének (VOC), melyeket utóégető berendezésre vezetnek. A várható oldószer felhasználás megközelítőleg 90 t/év lesz. A dokumentációban közölt referencia adatok – oldószermérleg - felhasználása alapján, a telepítés helyét tekintve, valamint a leválasztó berendezések megfelelő alkalmazásával határérték feletti légszennyező anyag kibocsátás nem várható. A tervezett létesítmény levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az elvégzett modellszámítások alapján 359m (NOx), a térség légszennyezettségi állapotában számottevő változást nem okoz. A létesítmény légszennyező pontforrásaira legkésőbb a használatbavételig levegővédelmi engedélyt kell kérnie az üzemeltetőnek a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően, egyidejűleg a légszennyező forrásokra a kötelező adatszolgáltatást (LAL) be kell nyújtani. Táj- és Természetvédelemi szempontból: Az érintett terület nem áll országos védettség alatt és nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. A hatóság megállapította, hogy az ismertetett technológia vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zaj-és rezgésvédelmi szempontból a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, mely a 3616-2/201. számú szakhatósági állásfoglalásában a Győr, 5387/32 hrsz-ú ingatlanon megvalósítandó autóalkatrész -gyártó üzem létesítéséhez közegészségügyi szempontból feltétel nélkül hozzájárult. Állásfoglalása a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeleten, a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeleten, a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeleten alapul. A Győr- Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját, mely a 410/ 3325/01/2011. számú végzésével a Győr, 5387/302. hrsz. REHAU Kft autóalkatrész gyártó üzem előzetes vizsgálata vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszüntette. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban sem kíván résztvenni. Felhívta a figyelmet arra, hogy „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. tv. (a továbbiakban: Kötv.) részletesen szabályozza a régészeti lelőhelyen végzett tevékenységet. Amennyiben a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Döntése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdésén alapul. A Győri Körzeti Földhivatalt, mely a 10.844/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában az autóalkatrész-gyártó üzem előzetes vizsgálatára vonatkozóan a 24T11017.00 számú dokumentáció alapján kifogást nem emel. Felhívja a Kft. figyelmét, amennyiben a beruházás a későbbiekben termőföldeket érint, úgy a más célú hasznosítást megelőzően a termőföldek rendeltetésének megváltozása miatt, kérni kell a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény előírásainak megfelelően a Földhivatal engedélyét. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásba n- kérelemre- adja meg. Az engedély megadása előtt a beruházási munkákat megkezdeni nem lehet, ha ez megtörténne, az engedély nélkülinek minősül, és a Földhivatal az eredeti állapot helyreállítását köteles elrendelni. A tervezés során fenti tv.11.§ (4) bekezdésére hívja fel a Kft. figyelmét, „Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.” Állásfoglalása a fenti törvény rendelkezésen alapul. Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjét, mely a 72394-2/2011 . számú szakhatósági állásfoglalásában a Győr, 5387/302 helyrajzi számú ingatlanon építendő autóalkatrész - gyártó üzem előzetes vizsgálata ügyében - helyi környezet-és természetvédelmi követelmények tekintetében- kikötés nélkül hozzájárult. Megállapította, hogy a tárgyi tevékenység a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a
7
környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök. rendeletben meghatározott természetvédelmi területet nem érint, továbbá a fenti jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi követelményeknek megfelel. Állásfoglalása a 2004. évi CXL.tv. 33.§ (8) bekezdésén, 44.§(6) bekezdésén alapul. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R.5.§ dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályokon alapul, illetékességét a 29/2004. (XII. 25.) KöM rendelet 1. számú melléklet A.) pontja alapozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket 98.§ (1) és 99.§(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik. Győr, 2011. augusztus 3.
Németh Zoltán s.k. igazgató
