ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A végzés jogerős: év:
hó:.
nap:
Iktatószám:
7523-23/2011.
Hiv. szám:
Előadók:
Fegyveresné Társi Mónika/
Melléklet:
KÜJ: 102 891 300 -
KTJ: 102 281 281
Tárgy: Tatabánya AVE Tatabánya Kft.- biogáz üzem előzetes vizsgálata
Kelemenné Sz.T.
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. (székhelye: 2800 Tatabánya, Erdész u. E., KSH száma: 23304855-3511-113-11) megbízásából az Uniós Projekt Fejlesztő Kft. (1067 Budapest, Podmaniczky u. 27.) által benyújtott, a tatabányai 0739/17 hrsz-ú ingatlanon tervezett biogáz üzem környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az érintett terület: Tatabánya, 0739/17 hrsz. A tervezett létesítmény EOV koordinátái: X: 243642,17 Y: 603510,05 A végezni kívánt tevékenység: A tervezett biogáz üzemben zárt térben, baktériumok és mikroorganizmusok közreműködésével a szerves anyagok anaerob bomlása, illetve a biomassza fermentálása során un. biogáz képződik, amelyet gázmotorban elégetnek és elektromos áramot termelnek, amelyet feltáplálnak a kiépített hálózatra. A biogáz üzemben szerves anyagokból anaerob kezelés által nyert energetikailag hasznosítható biogáz termeléséhez szubsztrátumként biomassza (pl: silókukorica) és állati-és növényi eredetű, szennyvíztisztító művekből keletkező, illetve biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok kerülnek felhasználásra. A szerves anyagok anaerob bontása négy lépésben történik: hidrolízis, savképződés, acetát képződés és metánképződés. A technológia az alábbi lépéseket tartalmazza: - az alapanyagok területre történő beszállítása, fogadása, mérlegelése hídmérlegen, tárolása - a biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok aprítása, 70 ºC-on, legalább 60 perces hőkezelése - hulladékok fermentálása (elő és utófermentálás), biogáz előállítás, - termelt biogáz hasznosítása gázmotorban való égetéssel, - fermentálási maradék szeparátorban való szétválasztása, tárolása, mezőgazdasági területekre történő kijuttatása. A telepítendő, főbb technológiai berendezések: - 6 db fogadósiló szilárd hulladékok, illetve biomassza tárolására - higienizációs épületben elhelyezett, 4 rekeszes fogadó akna, előtároló tartály - fogadó-adagoló konténer - 2 db, egyenként 2280 m3 térfogatú, biomassza beadagoló csigás garattal, hidraulikus keverőkkel, fűtéssel, gázelvételi ponttal ellátott fermentor, - 3 db, egyenként kb. 4241 m3 térfogatú, keverőkkel, fűtéssel, gázelvételi ponttal ellátott, gáztárolóval összekapcsolt utófermentor,
2
- szeparátor állomás, - végtermék tároló, végtermék ülepítő medence, - végtermék tároló medence, - kettő blokkfűtő erőmű és gázfáklya, - transzformátor állomás, - hőközpont. A fermentorokban a mikrobiológiai folyamatokat mezofil hőmérsékleti tartományban (35-38 C) tervezik megvalósítani. Az erjedő anyag hőn tartása a blokk fűtőerőmű gázmotorjának meleg hűtővízével történik fűtőcső gyűrűk alkalmazásával. Szeparátorban választják el az utófermentorokból kikerülő maradék fázis lebegő szilárd részének kb: 60%-át. A szeparáció végeztével a folyadék fázist a 13896 m3-es végtermék ülepítő medencébe vezetik, a centrifugált szilárd maradékfázist peremmel körül vett tároló medencékben tárolják. A nyers biogázt energetikai felhasználás előtt fizikai úton víztelenítik és levegő hozzávezetésével biológiai úton, szükség esetén vas-sók hozzáadásával kéntelenítik. A tisztított biogázt gázmotorban elégetik, amely egy generátort hajt meg, amely villamos energiát termel. A blokk fűtőművek teljesítmény adatai: 1. sz. blokk fűtőerőmű esetén: Az elégetendő biogáz mennyisége: 313 Nm3/h. Termikus teljesítmény P th: 900 kW, elektromos teljesítmény Pel: 800 kW. 2. sz. blokk fűtőmű esetén: Az elégetendő biogáz mennyisége: 476 Nm3/h. Termikus teljesítmény P th: 1350 kW, elektromos teljesítmény Pel: 1200 kW. Az anaerob kezelés során visszamaradó fermentációs maradékok, un. fermentlé és biotrágya EWC 190606 kódú (állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag megnevezésű) hulladéknak minősülnek, amelyeket a talajvédelmi hatóság engedélyével a mezőgazdaságban trágyaként kívánnak felhasználni. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: a.) A tervezett, hulladék-hasznosítással megvalósuló biogáz üzem létesítése, üzemeltetése, a tevékenység felhagyása, valamint a havária és rendkívüli üzemzavarral járó tevékenységek az érintett térség felszíni- és felszín alatti vizeire mennyiségi, minőségi, levegőtisztaság-védelmi, zaj-és rezgésvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodás vonatkozásában jelentős környezeti hatást nem gyakorol, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását a hatóság nem tartja szükségesnek. b.) Az eljáró hatóságtól a tevékenység megkezdéséhez az alábbi engedélyek szükségesek: - A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete szerint összeállított levegővédelmi engedélykérelmet kell benyújtani a Felügyelőségre, a légszennyező pontforrásokra vonatkozóan. - Az építési engedélyezési eljárás során – melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt – benyújtandó dokumentációnak a módosított 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdése alapján, a 2. számú melléklete szerinti tartalommal elkészített zajvédelmi munkarészt kell tartalmaznia. A létesítmény üzembe helyezését követően a tényleges környezeti zajkibocsátást – a hatásterület meghatározásával – méréssel kell dokumentálni. A tevékenység megkezdése előtt a módosított 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése alapján (mivel a telephely zaj hatásterülete várhatóan érint védendő épületet), a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2.§ és a 2. számú melléklete szerinti tartalommal zajkibocsátási határérték iránti kérelmet kell benyújtani az üzemeltetőnek Felügyelőségre. - A biogáz üzemben felhasznált hulladékok kezelésére a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) és a végrehajtására kiadott rendeletek alapján hulladék kezelési engedély beszerzése szükséges. - A csapadékvíz előkezelésére és elvezetésére, valamint a talajvíz monitoring kutak megvalósítására és üzemeltetésére vonatkozóan vízjogi létesítési, majd üzemeltetési engedélyt kell beszerezni. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 4840/2011. számon a következő állásfoglalást adta:
3
Az előzetes vizsgálati dokumentációt közegészségügyi szempontból elfogadja, szakhatósági hozzájárulását megadja. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága –hiánypótlást követően- a 20.2/1053-4/2011. számon a következő állásfoglalást adta: Az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja azzal a feltétellel, hogy a biogáz üzemben kirothasztott végtermékek (folyékony és szilárd fázis) mezőgazdasági hasznosítása termésnövelő anyagként érvényes forgalomba hozatali és felhasználási engedély birtokában, ennek hiányában a talajvédelmi hatóság külön engedélye alapján történhet. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 430/1627/1/2011. számon szakhatósági hozzájárulását megadta azzal a feltétellel, hogy a tervezés és megvalósítás során a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény (Kötv.) és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit be kell tartani, továbbá a szükséges megelőző régészeti feltárás elvégzésének lehetőségét biztosítani kell az építés és a közműkiváltások kiépítése előtt, amelyet a Hivatal a biogáz üzem építési illetve hozzákapcsolódó engedélyek szakhatósági állásfoglalásában fog előírni. Ha a régészeti szakfeladatok végzése esetén kívüli földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a Kötv. 24.§-a alapján a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy lelete az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindemellett értesíteni kell a Tatabánya MJV Tatabányai Múzeumot (2800 Tatabánya, Szt. Borbála tér Tel.: 34/310-495) A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A Tatabányai Körzeti Földhivatal a 10080/2011. számon a biogáz üzem létesítéséhez feltétel nélkül hozzájárul. Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője a 18-883/1/2011. számon az engedélyezési eljáráshoz hozzájárul az alábbi feltétellel: A létesítmény megvalósításánál fontos a zöldfelületek igényes kialakítása, ápolás, a fásítás megvalósítása és a beépítési százalék szabályozása szinkronban a 22/2010.(X.29.) Kgy. Rendelettel jóváhagyott Dubnikvölgyi különleges hulladékkezelő és környezete szabályozási tervvel. Különösen fontos a rendezési tervben meghatározott 10 méteres véderdő kialakítása, elsődleges őshonos fajokból. III. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000.- Ft. Indokolás
Az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. (2800 Tatabánya, Erdész u. E..) megbízásából az Uniós Projekt Fejlesztő Kft. (1067 Budapest, Podmaniczky u. 27.) a tatabányai 0739/17 hrsz-ú ingatlanon tervezett biogáz üzem környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a hatósághoz. A Kft. a hatóság felhívására 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. mellékletének 117. pontja alapján „nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól ” előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§ - 5.§ szakaszai alapján folytatta le.
4
A hatóság az eljárás során a következőket állapította meg: Az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. (2800 Tatabánya, Erdész u. „E”) Tatabánya 0739/17 hrsz-ú telephelyen nem veszélyes hulladékok anaerob biológiai kezelését, 99.300 t/év mennyiségű állati- és növényi eredetű hulladékok, szennyvíztisztító művekből származó hulladékok, valamint biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok felhasználásával kívánja végezni, biogáz előállításával blokk fűtőerőműben történő villamos energia előállítás céljából. A Green FRAME Bt. által készített és kiegészített előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A Bt. képviselője csatolta a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara engedélyét hulladékgazdálkodás környezetvédelem, levegőtisztaság-védelmi és víz és földtani közeg –védelem szakkérdésekre vonatkozóan. A Bt. a zajvédelmi munkarész készítőjének szakértői jogosultságának igazolását csatolta a dokumentációhoz. Környezeti igénybevételek: a) vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból: A tervezett üzem vízellátása városi hálózatról történik, illetve szennyvízelvezetés zárt csatornarendszeren keresztül a városi hálózatba kerül bebocsátásra. A tetőfelületre hulló tiszta csapadékvizek közvetlenül, az útburkolatra hulló csapadékvizek -előkezelést követően- saját ingatlanon elszikkasztásra kerülnek. Az alapanyag tároló silók felületére hulló csapadékvizek a technológiában felhasználásra kerülnek. A szivattyúk az összegyűjtött csurgalékvizeket szükség szerinti mennyiségben a fermentálóba, illetve az utófermentálóba szivattyúzzák. (A telephely csapadékvíz előkezelésének és elvezetésének vízjogi létesítési engedélyezési és a talajvíz monitoring kutak vízjogi létesítési engedélyezési eljárása folyamatban van.) A vizsgálattal érintett terület a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján „2a” érzékeny területnek minősül, a beruházás területe a XIV/A vízbázis előzetesen lehatárolt felszín alatti hidrogeológiai A védőidom felszíni vetületén van. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációban benyújtásra és a Felügyelőség által szakmailag elfogadásra került az Észak-dunántúli Vízmű Zrt., illetve a Hydrosys Kft. állásfoglalása a vízbázis érintettséggel kapcsolatban, amely megállapítja, hogy a tervezett biogáz üzem a térségi karsztvízbázist nem veszélyezteti, a fedő kőzetek kifejlődése és vastagsága miatt. A területhez legközelebb eső vízfolyás a tervezett beruházás helyszínétől K-re húzódó, és a H-462-15/2011 számú határozat alapján áthelyezésre kerülő Új Dubnik-patak, amely a fenti ingatlan mellett halad el. Az előzetes vizsgálati dokumentáció mellékleteként csatolásra került a Dubnik-patak kezelőjének, Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának nyilatkozata a beruházással kapcsolatban, melynek előírásait a vízjogi engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni. A beruházással érintett terület közelében – 1000 méteren belül – nem található felszín alatti vízkivételi hely. A tervezett biogáz üzem megvalósításával kapcsolatban vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból kizáró ok nem áll fenn, hatóság a működéssel kapcsolatos előírásokat a hulladékkezelési engedélyezési eljárás során teszi meg. b) levegővédelmi szempontból: Tatabánya a módosított 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 3. „Komárom-TatabányaEsztergom”, zónába tartozik, amely alapján a szilárd ülepedő porra és nitrózus gázra vonatkozóan a vizsgált területtel kiemelten kell foglalkozni. A beépítésre szánt ingatlant erdős terület veszi körbe, kivéve a Hosszú sor bal oldalán, ahol zártkerti ingatlanok találhatók, a legközelebbi lakott épület kb. 1100 m-re található. A benyújtott dokumentáció szerint a Felügyelőség hatáskörébe tartozó légszennyező pontforrást (okat) terveznek. P1 és P2 fűtőerőmű (biogáz erőmű 2 db. SEVA típusú DEUTZ gyártmányú gázmotor fog üzemelni) kéményei, terveznek kiépíteni gázfáklyát, amely a felesleges biogázt biztosan –pl. havária eseténfelhasználja. A benyújtott dokumentáció és hiánypótlás szerint a tervezett biogáz üzem szagkibocsátó forrásainak becsült szagvédelmi hatásterülete az üzem területének középpontja köré írható 290 m sugarú körön belül van. A gázmotorok hatásterülete nitrogén-oxidok esetén a legnagyobb, 175 m. A hatásterület tehát gázmotorok kéményeinek kibocsátásától mért 175 m sugarú körön belül lehatárolható. Az építés során a munkagépek közlekedéséből, az építési tevékenységből (földkitermelés) származó diffúz porterhelés ideiglenes és nem számottevő.
5
Az üzemelés során a telephelyen található fermentor 1, 2, utófermentor1,2,3, végtermék tároló medence és szeparált végterméktároló műtárgyak bűzhatásával, ill a P1, P2 légszennyező pontforrások és a szállítómunkagépek emissziójával kell számolni. A felhagyáskor a bontási és rekultivációs munkák miatt alakulnak ki por, ill. a munkagépek működéséből adódóan, így gyakorlatilag megegyeznek az építési időszakkal. A létesítéskor és felhagyásnál a diffúz porképződés és a bűzkibocsátás mérséklésére kell törekedni. c) zajvédelmi szempontból: A létesítmény telepítése és felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti. A legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő épületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A biogáz üzem működése során a tevékenység technológiai zajforrásainak (előtároló, fermentor, lefúvó biztonsági berendezés, biztonsági biogáz égető, végtermék kezelése, kijuttatása), valamint a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A zajforrások nappali és éjjeli időszakban is működnek. A dokumentáció zajvédelmi munkarésze alapján a legközelebbi védendő területeken (a Hosszú sor és Fő utca lakóépületeinél), a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A létesítmény hatásterülete várhatóan érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet (a Hosszú sor lakóépületeit). A tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. A fentieket figyelembe véve, a tárgyi létesítés és a működés során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. d) hulladékgazdálkodái szempontból: A telepítés során 08-as, 15-ös, 17-es és 20-as főcsoportba tartozó, nem veszélyes hulladékok keletkeznek, amelyek környezetszennyezést kizáró gyűjtése biztosítható. A várhatóan keletkező építési és bontási hulladékok mennyisége, kezelésnek módja és helye az építési dokumentáció részeként benyújtandó építési tervlap alapján kerül meghatározásra. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen, zárt gyűjtő edényzetekben, szelektíven gyűjtik, és engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adják át. Üzemeltetés: A technológiában felhasználásra kerülő hulladék és biomassza megnevezését, mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés mosásból és tisztításból származó iszap hulladékká vált állati szövetek hulladékká vált növényi szövetek állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) hulladékká vált állati szövetek fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok szeszfőzés hulladéka rácsszemét települési szennyvíz tisztításából származó iszapok olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok kukoricasiló Összesen:
EWC kód 020101 020102 020103 020106
Mennyiség (t/év) 1700 49100
020202 020203 020501 010702 190801 190805 190809
5000 30 470 400 1000 35500 100
200108
1000 5000 99300
A fermentáció során EWC 19 06 06 kódú, állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag megnevezésű hulladék képződik, amelyet végtermék tárolóban és végtermék tároló medencében gyűjtenek. A fermentálási maradékok tekintetében a kb. 6 hónapos tároló kapacitást az utófermentorok, végterméktároló és végterméktároló medence biztosítják.
6
A fermentálási maradékok termőföldre kerülnek kihelyezésre a beszerezendő talajvédelmi hatóság engedélyével. Az üzemeltetés során keletkező veszélyes hulladékokat (pl. elhasználódott motorolaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok, abszorbensek, szűrőanyagok, olajleválasztó berendezés iszapja, akkumulátor hulladék) szelektíven, zárt, feliratozott gyűjtőedényzetben gyűjtik műszaki védelemmel ellátott gyűjtőhelyen. A hulladékok környezetbe való kijutását a telephelyen, illetve a telephelyre vezető szilárd burkolatok és kármentő aknák alkalmazásával lehet megakadályozni. A telephelyen kármentő eszközök készenlétével biztosítható a kiszóródott hulladékok összegyűjtése. Az előzetes vizsgálati tanulmány szerint baleset vagy meghibásodás miatt – a leírt intézkedések betartása mellett- a környezeti elemeket szennyező hatás nem várható. A telephelyen keletkező, kevert települési hulladékot zárt gyűjtőedényzetben gyűjtik és rendszeresen a közszolgáltató gazdálkodó szervezettel elszállíttatják. Szennyezőanyag kibocsátását megakadályozó műszaki megoldások: - a létesítmény egységei szükség esetén védőfóliával és szivárgásérzékelő szenzorokkal ellátottak, - valamennyi létesítmény burkolt felületen kerül elhelyezésre, a csapadékvíz olajleválasztó műtárgyon kerül átvezetésre, - tűz és villámvédelmi rendszer kerül kiépítésre. A felhagyás során a műtárgyak, tartályok kiürítését és fertőtlenítését tervezik, majd a hatóságok által elfogadott bontási terv alapján elbontják a létesítményt. A bontási hulladékokat a helyszínről elszállíttatják környezetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező szervezet telephelyére. A telephely rekultivációja során az eredeti állapotot visszaállítják. e.) Természet- és tájvédelmi szempontból: A terület országosan nem védett és nem része a Natura 2000 hálózatnak sem, védett tájképi elemet és egyedi tájértéket a beruházás nem érint.
A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 4840/2011. számon az előzetes vizsgálati dokumentációt közegészségügyi szempontból elfogadta, szakhatósági hozzájárulását megadta. Szakhatósági állásfoglalása a 323/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 4.§.(4) bekezdésén, a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A §. (1) bek-én és 4. sz. mellékletén valamint a 2004. évi CXL. Tv. 44. §-án alapul. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 430/1627/1/2011. számon örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadta a rendelkező részben ismertetett feltétellel. A szakhatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, a tevékenység azonban az előírások betartása mellett nem sérti az örökségvédelem érdekeit. Állásfoglalása a 324/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 6.§. (1) bek. a.) pontján, 1. sz. melléklet 8. pontján, 2. sz. melléklet A. pontján, a 347/2006(XII.23) Korm. . rendelet 32/A §. (1) bek-én és 4. sz. melléklet 3. pontján valamint a 2004.évi CXL. törvény 44.§(1) bekezdésén alapul. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága –hiánypótlást követően- a 20.2/1053-4/2011. számon az előzetes vizsgálati dokumentációt a rendelkező részben szereplő feltétellel elfogadta. A szakhatóság megállapította, hogy az érintett termőföldek minősége vonatkozásában nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, a megvalósítással kapcsolatosan talajvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel. Ugyanakkor a tervek szerinti üzemszerű működéshez további talajvédelmi hatósági engedélyekre is szükség van.
7
Állásfoglalása a 36/2006.V.18.) FVM rendelet 3.§. (1) bekezdésén, a 2007. évi CXXIX. Tv. 49.§.(1) bek. f.) pontján, a 90/2008.(VII.18.) FVM rendelet 2.sz. mellékletének 2.11. pontján, a 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17.§. (1) bekezdésén és a 2004. évi CXL. Tv. 44. §-án alapul. A Tatabányai Körzeti Földhivatal a 10080/2011. számon a biogáz üzem létesítéséhez feltétel nélkül hozzájárult. Állásfoglalását a 2007. évi CXXIX. Tv. 8.§-a valamint a 2004. évi CXL. Tv. 44. §. 44. és 98.§-a alapján hozta meg. Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője a 18-883/1/2011. számon az engedélyezési eljáráshoz hozzájárult a rendelkező részben szereplő feltétellel. Állásfoglalása a 2004. évi CXL. Tv. 44.§-án és a 347/2006.(XII.23.)Korm.rendelet vonatkozó rendelkezésein alapul. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R.5.§ dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az építési engedélyezési eljárást a 37/2007.(XII.13.)ÖTM rendelet, a speciális építményekre vonatkozó biztonságtechnikai eljárást a 260/2006.(XII.20.) Korm. rendelet szabályozza. A levegővédelmi engedélykérelem tartalmi követelményeit a 306/ 2010.(XII.23.)Korm. rendelet 5. számú melléklete szabályozza. A zajkibocsátási határérték kérelem tartalmi követelményeit a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § és a 2. számú melléklete szabályozza. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 38.§ (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen jogszabály 1.számú mellékletének IV. fejezete szabályozza. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99.§(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik. Győr, 2011. október 11.
Németh Zoltán s.k. igazgató
