ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: Iktatószám: Előadó:
H-5590-16/2010. Dr. Kokas Edit Anna/ Hoffmann György
hó:
nap:
KÜJ: 101860727
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ: 100880893
Bábolna, Pusztaser Kft. – Bikaréti volt baromfitelepen létesülő sertéstelep előzetes vizsgálata
HATÁROZAT I. Az elsőfokú hatóság a Pusztaser Sertéstenyésztő Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) megbízásából az Sz & L Enviromental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hétvezér utca 6. 1/29) által elkészített és benyújtott Bábolna, 0156/1 hrsz. alatti 28196 m2 kiterjedésű Bikarét (volt baromfitelep) megnevezésű ingatlanon megvalósítandó sertéstenyésztés környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva megállapítja a következőket: 1) A megvalósítani kívánt állattartási tevékenység – „sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára” valamint „nagy létszámú állattartás 2000 férőhellyel (30 kg-on felüli) sertések számára” - környezeti hatásvizsgálat köteles és egyben egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. 2) A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás – az ügyfél kérelmének helyt adva - összevonható. 3) Az összevont eljárás eredményeként kiadandó egységes környezethasználati engedély nélkül a tevékenység nem kezdhető meg. II. A környezethasználó a jelen határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti az összevont eljárás lefolytatását és az egységes környezethasználati engedély kiadását. Az összevont eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály 6. és 8. számú mellékletei szerint kell összeállítani és a hatósághoz 8 nyomtatott példányban kell benyújtani. III. A környezeti hatásvizsgálat alapján készítendő, helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak és egységes környezethasználati engedély iránti kérelemnek az általános, jogszabályban előírt követelményeken túlmenően a következőket kell tartalmaznia:
1. Meg kell nevezni a tevékenység telepítése, üzemelése és felhagyása során keletkező hulladékokat EWC kód szerint a módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletnek megfelelően, ismertetni kell a hulladékok mennyiségét, veszélyességét, gyűjtésének körülményeit, további kezelését (szállítást, ártalmatlanítást végző megnevezésével). 2. Ismertetni kell az alkalmazandó technológia elérhető legjobb techniknak való megfelelését.
2 3. Ismertetni kell a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára 4. Az esetlegesen bekövetkező haváriára kidolgozott tervek, intézkedések ismertetése. 5. A védelmi övezetre vonatkozó munkarészt részletesen ki kell dolgozni, az 500 méteres levegővédelmi övezetet EOV koordinátákkal meghatározni, térképen, helyszínrajzon bejelölni. 6. Meg kell adni az érintett ingatlanokat helyrajzi számokkal, listát kell készíteni az érintett ingatlanok tulajdonosairól (név és lakcím szerint), továbbá fel kell tüntetni a lakóépületeket, üdülőépületeket, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületeket, vagy egyéb építményeket. IV. Szakhatósági állásfoglalások: 1. Komárom Körzeti Földhivatal: A sertéstelep létesítéséhez hozzájárulását megadta annak figyelembevételével, hogy kivett művelési ágú ingatlan kerül igénybevételre, így a beruházás termőföldet nem érint. 2. Bábolna Város Polgármesteri Hivatala: A sertéstelep létesítéséhez hozzájárulását megadta azzal, hogy amennyiben építési engedélyhez vagy bejelentéshez kötött bontási, átalakítási, felújítási, építési, bontási engedélyt kell kérni vagy a tervezett építési , bontási tevékenységet be kell jelenteni. 3. ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete: Az előzetes vizsgálati dokumentációt feltételek közlése nélkül elfogadta. 4. Komárom-Esztergom Megyei MgSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság: A sertéstelep létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta az alábbi feltételekkel: • A beruházás megvalósítása , majd az üzemeltetés során biztosítani kell a környező termőterületek minőségének megóvását. • A telepen keletkező hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosítása csak a talajvédelmi hatóság erre vonatkozó engedélyével végezhető. 5. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda: Szakhatósági eljárását megszüntette hatáskörének hiánya miatt. V. Az elsőfokú határozattal szemben a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft., amit az elsőfokú hatóság 1003300101711899-00000000 számú számlájára kell befizetni az eljárás megindításakor. INDOKOLÁS A Pusztaser Sertéstenyésztő Kft. (Győr) megbízásából az Sz & L Kft. (Komárom) (továbbiakban: Kft. ) azzal a kérelemmel fordult az elsőfokú hatósághoz, hogy a Pusztaser Kft. számára engedélyezze a Bábolna 0156/1 hrsz. alatti 28196 m2 kiterjedésű Bikarét (volt baromfitelep) megnevezésű ingatlanon sertéstelep létesítését. Kérelméhez csatolta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (Rendelet) 4.sz. melléklete szerinti előzetes vizsgálati dokumentációt . A hatóság H-5590-2/2010. számú végzésében jogi jellegű hiánypótlásra szólította fel az ügyfelet, mely hiánypótlást határidőn belül teljesített, az eljárásért fizetendő - a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. sz. mellélete 43. pontja szerinti - szolgáltatási díjat megfizette. A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: A tevékenység a Rendelet 1.számú melléklete 2. pontja alapján „ sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára. „ környezeti hatásvizsgálat köteles, egyben a Rendelet. 2. számú melléklet 11 c) pontja alapján „Nagy létszámú állattartás 750 férőhely kocák számára” alapján egységes környezethasználati engedély köteles.
3 A Pusztaser Kft. (KÜJ: 101860727) kocatartás és malac előállítást kíván megvalósítani, hígtrágyás technológiával, a Bikarét 0156/1 hrsz. alatti 28196 m2-es volt baromfitelepen (KTJ: 100880893). A tervezett férőhelyek az alábbiak szerint alakulnak; 12 kan férőhely, 2816 koca férőhely, továbbá 880 férőhely a fiaztatóban, illetve 244 férőhely az inszemináló helységben. A telepen meglévő régi istállók elbontásra kerülnének, és helyettük egy 13500 m2-es egybefüggő istálló kerülne kiépítésre, a hígtrágyás technológiához kacsolódó lagúnás rendszerrel, és egy külső tározó medencével. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tevékenység környezeti hatásaival kapcsolatban a következők állapíthatók meg: Vízvédelem A keletkező hígtrágya tárolása az egybefüggő istálló alatt kialakítandó vízzáró szigetelésű összesen 9000 m3es lagúnában, illetve egy 4650 m3-es vízzáró medencében történne. A telep vízellátása fúrt kútról történne, a keletkező szennyvizek gyűjtésére 10 m3-es földalatti szigetelt akna létesül. A sertéstelep a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján „2a” érzékeny területen fekszik. A területhez legközelebb eső vízfolyás az ÉK-i irányban mintegy 500 méterre húzódó Darány-árok, mint időszakos vízfolyás, illetve Ny-i irányban több mint 1 km-re húzódó Tárkányi-csatorna, amely szintén időszakos vízfolyásnak minősül. Hulladékgazdálkodás A létesítés időszakában az építési munkák és telepítés során kommunális és nem veszélyes hulladékok (csomagolási hulladékok), valamint építési hulladékok (kitermelt talaj, betontörmelék, fém hulladék, vegyes építési hulladék, valamint ásványi eredetű építési hulladék) keletkeznek. A bontásból származó anyagokat (hulladékok) az építeni kívánt istállók alapjaiba kívánja felhasználni darálékként.
A sertéstartás során nem veszélyes hulladékok (elhullott állati tetem, göngyölegek, települési szilárd és folyékony hulladékok) keletkeznek, gyűjtésük környezetszennyezést kizáró módon történik. További kezelésüket – ártalmatlanítás- engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet végzi. A keletkező hígtrágyát mezőgazdasági területekre tervezik kijuttatni. A tevékenység felhagyása esetén az üzemeléssel keletkező hulladékok képződése megszűnik bontási munkálatok befejezését követően hulladékok nem maradnak a telephelyen. Levegőtisztaság-védelem A tevékenység során elsősorban bűzhatással kell számolni, mely az állatok tartásából és a trágyakezelésből adódik. A szállító járművek és a munkagépek üzemeléséből eredő kipufogógáz környezeti levegőterhelése nem számottevő. Az utak, a takarmány silók szilárd légszennyező anyag (por) kibocsátást jelentenek. A telephelyen bejelentés köteles légszennyező pontforrás létesítése nem tervezett. A telephelynek lakott településtől való legkisebb távolsága 1,7 km. A tervezett telep állatlétszáma a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 7. pontja szerinti nagyságot - 2000 db - meghaladja, így levegővédelmi övezetet (500 m -1000m-ig) kell kijelölni. Zaj –és rezgésvédelem A létesítés során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely az építési, kivitelezési időszak elteltével megszűnik. A tevékenység végzése során a sertés szállás épületének tetején elhelyezett szellőző ventilátorok zajkibocsátásával lehet számolni. A benyújtott dokumentáció alapján a legközelebbi védendő területeken – Bábolna legközelebbi védendő lakóterületein – a 27/2008. (XII. 3.) EüM-KvVM együttes rendelet zajterhelési határértékei teljesülnek. A tevékenység hatásterülete, zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet vagy helyiséget nem érint. Az állattartáshoz kapcsolódó járulékos szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. Természetvédelem A tervezett telep szántó területek között helyezkedik el. A terület országosan nem védett és nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. A fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a tevékenység engedélyezését eleve kizáró ok nincs.
4 A hatóság a Rendelet 3.§ (3) bekezdése szerint Közleményt tett közzé, valamint a 3.§ (4) bekezdése alapján értesítette Közlemény megküldésével Bábolna Önkormányzatának lakosságát az eljárás megindításáról, melynek kapcsán észrevétel nem érkezett. A hatóság értesítette az eljárás megindításáról a 2004. évi CXL tv. 15.§ (5) bekezdése , a 29.§ (3) bekezdés b.) pontja illetve az 1995. évi LIII.tv- 98.§ (1) bekezdése alapján a társadalmi szervezeteket azzal, hogy amennyiben az eljárásban ügyfélként részt kívánnak veni, azt a hatóság felé jelezzék. A hatóság a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Komáromi Körzeti Földhivatal 10068/2010. számon adta meg hozzájárulását. Bábolna Város Jegyzője 717-3/2010. számú hozzájárulását megadó állásfoglalásában nyilatkozott arról, hogy a Pusztaser Kft. Bikarét major telephelyre tervezett tevékenysége a mód. 8/2002. (V.30. ) számú rendeletével jóváhagyott Szabályozási Tervvel és Helyi Építési Szabályzatával nem ellentétes, azzal összhangban van. A telep területe „jelentős mértékű, zavaró hatású terület” besorolás alá tartozik. Az övezetbe a nagyüzemi állattartó telepek és hígtrágyatározó tavak tartoznak. A környezet –és természetvédelmi valamint tájvédelmi szempontok vizsgálata során megállapította, hogy a telephely területén és közvetlen környezetében védett természeti terület nem található. A szakhatóság hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet határozza meg, illetékességét a 2004. évi CXL tv. valamint a 343/2006. (XII.23.) Korm. rend. alapozza meg. ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete 3958/2/2010. számú állásfogalása a 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet 15.§-án és a 2004. évi CXL tv. 44.§ -án alapult. KEM MgSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/3478-2/2010. számú állásfoglalásában elfogadta a sertéstelep előzetes vizsgálati dokumentációját a határozat rendelkező részében foglalt feltételekkel. Megállapította, hogy a beruházás termőföldként nyilvántartott ingatlant közvetlenül nem érint. A létesítés és üzemeltetés során a jogszabályi követelmények megtartása mellett a környező termőföldek minősége megóvható. Állásfoglalása kialakítása során a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. III. fejezetének, illetve a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet előírásait vette figyelembe. Szakhatósági állásfoglalása a Ket. 44.§ (2) bekezdésén alapul. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája 430/2097/01/2010. számú végzésében eljárását megszüntette, miután megállapította, hogy a tervezett beruházás kulturális örökségi elemeket nem érint, így figyelemmel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdésére nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni. A Hivatal felhívja az engedélyt kérő beruházó figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv. 24.§-ban foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője)köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz , valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82.§ (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A Megyei Múzeum a múzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, a közművelődésről szóló 1997. évi CXL.tv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így a kivitelezőnek a földmunkák megkezdéséről azt megelőzően 8 nappal írásban a területileg illetékes Kuny Domokos Múzeumot és a Hivatalt értesítenie kell. Eljárása megszüntetéséről a Hivatal a Ket. 45/A§ (3) bekezdése alapján döntött, a 44.§ (6) és 71.§ (1) bekezdésére figyelemmel. A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, a rendelkező részben foglaltak szerint. A hatóság a Rendelet. 1. számú melléklet 2 pontja, 2. számú melléklet 11.b. pontja alapján megállapította, hogy a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, valamint a tevékenység csak egységes környezethasználati engedély birtokában gyakorolható. Ezért a hatóság a Rendelet. 5. § (2) c) pontja alapján a rendelkező részben foglalt döntést hozta. A benyújtandó dokumentáció tartalmi követelményeinek meghatározása során a hatóság a Rendelet 5.§ (4) bekezdése alapján járt el.
5 A Kft. nyilatkozatában kérte a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonását a hatóságtól . Tekintettel arra, hogy az elérhető legjobb technikára vonatkozó adatok az összevont eljárás keretében benyújtandó dokumentációban bemutathatóak, a hatóság a Rendelet . 5. § (2) c) pontja alapján döntött a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonhatóságáról. A hatóság az előzetes vizsgálatot határozattal zárta le az 1995. évi LIII. tv. 67.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint. A rendelkező rész II. fejezetében hivatkozott jogszabályi hely a Rendelet. 6. és 8. számú melléklete. A tárgyi eljárásban a hatóság számára az érdemi döntés meghozatalára nyitva álló ügyintézési határidő a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. tv. alapján 33 munkanap , melybe a Ket. 22. § (3) bek.-ben felsorolt eljárási cselekmények időtartama nem számít be, így ezen időtartamokkal az ügyintézési határidő meghosszabbodik. Mindezek alapján a Kft. kérelmét a hatóságnak legkésőbb 2010. július 19. napjáig kellett elbírálnia.
A hatóság hatásköre a fenti jogszabályi helyen alapul, illetékességét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a Rendelet. 3. §-5. § szakaszai szerint folytatta le. Az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (2) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját a hatóság a 33/2005. (XII.27.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése alapján állapította meg.
Győr, 2010. június 10.
Gerencsér Tivadar igazgató megbízásából: dr. Hajdu Klára s.k. engedélyezési igazgatóhelyettes
