ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
nap:
KÜJ:
KTJ:
Iktatószám:
H- 1599-16/2009.
Hiv. szám:
Tárgy: Tatabánya- Bódishegy Kft.Bódishegyi lakóterület víziközmű ellátásavízjogi létesítési engedély
Előadó:
dr Busáné/ Hornyán Sándor/ Greiner József
Melléklet:
-eljárás megszüntetése-
Végzés I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Bódishegy Kft. (2890 Tata, Ady Endre u. 13.) Különút Mérnöki Iroda Kft. (9022 Győr, Rákóczi F. u. 36.) meghatalmazott útján előterjesztett kérelmét, melyben a H-14132-3/2008. sz. hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítésére irányuló határidő ismételt meghosszabbítását kéri, elutasítja, és a Tatabánya, Bódishegyi lakóterület víziközmű ellátására vonatkozó vízjogi létesítési engedély kiadása iránti eljárást megszünteti. II. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 3.000,- Ft, azaz Háromezer forint, melyet a fellebbezés első példányán, illetékbélyegben kell leróni. INDOKOLÁS A Bódishegy Kft. (2890 Tata, Ady Endre u. 13.) Különút Mérnöki Iroda Kft. (9022 Győr, Rákóczi F. u. 36.) meghatalmazott útján előterjesztett, 2008. október 27-n iktatott kérelmében a Tatabánya, Bódishegyi lakóterület víziközmű ellátására vonatkozó vízjogi létesítési engedély kiadását kérte, melyhez a meghatalmazott Partner 624-06, Különút 31/2008. sz. engedélyezési tervdokumentációját, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlanhasznosítási Iroda 14394/2008. sz., az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága GB 390/2008. (08.26.) sz. határozatát tartalmazó tulajdonosi nyilatkozatát, Csépe Györgynének, Keindl Józsefnek a tatabányai 201. hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában tett, 2008. augusztus 7-n tett tulajdonosi nyilatkozatát, Hop Beáta 2008. október 16-n a tatabányai 0447/5., 0447/6., 0447/7. hrsz. alatti, a Környei Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 2008. augusztusában a tatabányai 0448. hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában tett tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatát, a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Kht.Komárom-Esztergom megyei Területi Igazgatósága KEM 840-4/2008. sz. előzetes vagyonkezelői és KEM 840/2/2008. sz. közútkezelői hozzájárulását, az ÉDV Zrt. V-2791-3/2008. sz. érintettséget megállapító közmű üzemeltetői nyilatkozatát, az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. érintettséget megállapító E 22 J 1392/2008. sz. terv- és közműegyeztetési jegyzőkönyvét, a UPC
2 Magyarország Kft. nemleges érintettséget megállapító 254/2008. sz. nyilatkozatát, a Magyar Telekom MSZI 9250512-810-2/2008. sz., a 9250512-812-2/2008. sz., 9250512-811-2/2008. sz. érintettséget megállapító közmű üzemeltetői nyilatkozatát, Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzőjének 18/718/2/2008. sz. terület igénybevételi hozzájárulását, valamint a Városfejlesztési Bizottság 2008. június 10-i üléséről készült jegyzőkönyvbe foglalt VB 153/2008 (VI.10.) sz. határozata hiteles kivonatát, az érintett ingatlanokról szóló kimutatását, és tulajdoni lap másolatokat csatolta. A hatóság felhívására a Bódishegy Kft. a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A hatóság a dokumentáció jogi tárgyú vizsgálatát követően a Bódishegy Kft. részére H-14132-3/2008. sz. alatt kibocsátott hiánypótlási felhívásában megállapította, hogy az eljárást megindító kérelemben foglaltak szerint a tárgyi létesítési engedély engedélyese a Bódishegy Kft. (2890 Tata, Ady Endre u. 13.) lesz. A becsatolt tulajdoni lapokból az volt megállapítható, hogy egyik ingatlan sem áll a leendő engedélyes tulajdonában, hanem Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, magánszemélyek, a Környei Mezőgazdasági Mgtsz fa., a Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tulajdonában, illetve a Magyar Állam tulajdonában és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vagyonkezelésében vannak. A tervdokumentációhoz az érintettként megjelölt ingatlanokkal kapcsolatban Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Ingatlanhasznosítási Iroda 14-394/2008. sz., az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága 390/2008. (08.26.) sz. határozatában foglalt döntéseket tartalmazó iratát, Csépe Györgyné, Keindl József, Hop Beáta valamint a Környei Mezőgazdasági Mgtsz fa. egyoldalú tulajdonosi nyilatkozatát, az országos közutak vonatkozásában a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Kht. Komárom-Esztergom megyei Területi Igazgatósága KEM840-4/2008. sz. előzetes vagyonkezelői és KEM-840-2/2008. sz. közútkezelői hozzájárulását csatolták. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel érintett ingatlan nem az építtető tulajdona, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, az ingatlanhasználat jogcímére, a tervezett vízilétesítmény építtetője és a földtulajdonos között létrejött – a létesítmény tulajdonjogát is megjelölő – írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki. A 6. § (2) bekezdése szerint saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítására a polgári jog szabályai irányadók. A 6. § (6) bekezdése szerint az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa között létrejött megállapodáson alapuló vízvezetési szolgalom esetén a felek szerződésének – az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel – rögzíteni kell különösen a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással; a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. A szerződés érvényességéhez az eljáró hatóság jóváhagyása szükséges. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint, ha a vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlan nem az engedélyes (építtető) tulajdona, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlan használatával járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodást. A 2. § (2) bekezdése szerint a vízjogi engedélyezési köztelezettség alá tatozó, saját célt szolgáló vízilétesítmény megvalósításához szükséges vízvezetési szolgalom esetén a kérelemhez a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosának és a vízjogi engedélyesnek a fentiekben részletezett tartalmú megállapodását is mellékelni kell, a tulajdonosok egyoldalú nyilatkozata nem elegendő. A fentiekre tekintettel az érintettként megjelölt ingatlanok közül Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában hiánypótlási felhívásában megállapította a hatóság, hogy a. 15. hrsz. művelési ága „közterület”, a 271., 400/6., 592., 0459/15. hrsz. művelési ága „ közút”, mely művelési ágakra tekintettel elég a Gazdasági Bizottság hivatkozott döntésében tett, a terület igénybevételére vonatkozó egyoldalú tulajdonosi nyilatkozat. Megállapította a hatóság, hogy a 249. hrsz. művelési ága „beépítetlen terület”, a 0396/19. hrsz. művelési ága „kivett út, sporttelep, gyep”, mely művelési ágakra tekintettel a Gazdasági Bizottság
3 hivatkozott döntésében tett, a terület igénybevételére vonatkozó egyoldalú tulajdonosi nyilatkozat nem elegendő, hanem a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti vízvezetési szolgalmi jogi megállapodás megkötése szükséges. Az ingatlannyilvántartás szerint 0601. rsz. alatti ingatlan művelési ága „saját használatú út”, mely művelési ágra tekintettel megállapította a hatóság, hogy a Gazdasági Bizottság hivatkozott döntésében tett, de a 600/1. hrsz.-ú terület igénybevételére vonatkozó egyoldalú tulajdonosi nyilatkozat nem elegendő, hanem vízvezetési szolgalmi jogi megállapodás megkötése szükséges. Az érintettként megjelölt ingatlanokkal kapcsolatban a magánszemélyek, a Környei Mezőgazdasági Mgtsz fa., a Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában hiánypótlási felhívásában megállapította a hatóság, hogy a Csépe Györgyné és Keindl József közös tulajdonában álló, 201. hrsz-ú, „lakóház, udvar, gazdasági épület” művelési ágú, Varga Ferenc és Nedermann Ferencné közös tulajdonában álló, 0447/4. hrsz-ú, „kivett út, vízmű, gyep” művelési ágú, Hop Beáta tulajdonában álló, 0447/5-6-7. hrsz-ú, „gyep” művelési ágú, a Környei Mezőgazdasági Mgtsz fa. tulajdonában álló, 0448. hrsz-ú, „saját használatú út” művelési ágú, és a Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tulajdonában álló, 0449/4. hrsz-ú, „erdő” művelési ágú ingatlanok vonatkozásában az egyoldalú tulajdonosi nyilatkozat nem elegendő, hanem vízvezetési szolgalmi jogi megállapodás megkötése szükséges. Az érintettként megjelölt ingatlanokkal kapcsolatban hiánypótlási felhívásában megállapította a hatóság a Magyar Állam tulajdonában és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vagyonkezelésében álló ingatlanok vonatkozásában, hogy a 0459/13. hrsz-ú, „országos közút” művelési ágú ingatlan tulajdonosa az ingatlannyilvántartás szerint a Magyar Állam, vagyonkezelője a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ. A Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Kht. Komárom-Esztergom megyei Területi Igazgatósága KEM-840-4/2008. sz. nyilatkozatában tárgyi ingatlanra előzetes vagyonkezelői hozzájárulást adott, így ezen felül még tulajdonosi hozzájárulást is kért a hatóság csatolni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-tól. A 739/23. hrsz-ú, „országos közút” művelési ágú ingatlanról megállapította a hatóság, hogy annak tulajdonosa az ingatlannyilvántartás szerint szintén a Magyar Állam, vagyonkezelője szintén a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ. A Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Kht. Komárom-Esztergom megyei Területi Igazgatósága KEM-840-4/2008. sz. nyilatkozatában tárgyi ingatlannal kapcsolatban arról nyilatkozott, hogy az ingatlan kezelői jogait a földhivatali nyilvántartástól eltérően a Területi Igazgatóság helyett Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal gyakorolja. A hatóság megállapította, hogy ezen ingatlan esetében is a Területi Igazgatóság előzetes vagyonkezelői hozzájárulása alapján tulajdonosi nyilatkozatot kell beszerezni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-tól, mivel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény közhitelességre vonatkozó 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A (2) bekezdés szerint az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A Polgári Törvénykönyvről 1959. évi IV. törvény 116. § (2) bekezdés szerint az ingatlan-nyilvántartás - ha jogszabály kivételt nem tesz a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. Az ingatlannyilvántartási adtok szerint ezen ingatlan tulajdonosa és vagyonkezelője is ugyanaz, mint a 0459/13. hrsz-ú, „országos közút” művelési ágú ingatlan tulajdonosa és vagyonkezelője. A fentiek értelmében az érintett tárgyi ingatlan vonatkozásában előzetes vagyonkezelői nyilatkozatot a Területi Igazgatóság, tulajdonosi nyilatkozatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tehet. Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Ingatlanhasznosítási Iroda 14-394/2008. sz., az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága 390/2008. (08.26.) sz. határozatában foglalt döntéseket tartalmazó iratában úgy nyilatkozott, hogy a 0396/19. hrsz-ú, „kivett út, sporttelep, gyep” művelési ágú ingatlan területén tervezett párologtató tó kapcsán döntés még nem született, és ennek megvalósításához még nincs meg a terület tulajdonos Önkormányzat hozzájáruló nyilatkozata. Erre tekintettel nyilatkozni kérte a hatóság arról, hogy az Önkormányzat megadta-e már hozzájárulását a párologtató tó kialakításához. Amennyiben a párologtató tó a tárgyi ingatlanon megvalósulhat, és mivel az érintett ingatlan nem a leendő engedélyes, a Bódishegy Kft. tulajdona, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet 2 § (1) bekezdése i./ pontja alapján a szolgalmi jogi megállapodástól függetlenül csatolni kért a hatóság az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény
4 (párologtató tó) megvalósítása miatt a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő, a vízvezetési szolgalmi jogtól elkülönülő kétoldalú megállapodást. A tervdokumentáció műszaki leírása 4.5 pontja szerint tervezett a Bódis hegyi víztározó NA250-es távvezeték nyomvonalának esetleges módosítása is. Erre tekintettel nyilatkozniuk kérte a hatóság arról, hogy a nyomvonal módosítás megvalósul-e. Amennyiben igen, nyilatkozni kell arról is, hogy ezek a munkák érintenek-e érintettként megjelölteken kívül egyéb ingatlanokat, melyek azok, és azok tulajdoni lap másolatainak megküldése is szükséges. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet 2 § (1) bekezdése f./ pontja alapján csatolni kérte a hatóság az érintett valamennyi közmű üzemeltető jelen eljárásra alapozott közmű üzemeltetői nyilatkozatát. A tervdokumentációhoz az E.on Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. E 22 J 1392/08. sz., érintettséget megállapító terv- és közműegyeztetési jegyzőkönyvét csatolták, melyről megállapította a hatóság, hogy nem pótolja a közmű üzemeltetői hozzájárulást, így annak megküldése szükséges. A jegyzőkönyv maga is rögzítette, hogy a közműkezelői hozzájárulás külön eljárás keretében kerül kiadásra. Megállapította a hatóság azt is, hogy nem került csatolásra a földgáz közmű üzemeltetőjének jelen eljárásra alapozott hozzájáruló nyilatkozata. Amennyiben a beruházás földgázvezetéket nem érint, akkor a tervezőnek erről szóló nyilatkozatát kérte a hatóság csatolni. A tervdokumentáció szerint a csapadékvizeket az Attila utcai zárt rendszer, a Galla patak, ideiglenesen a PVC fóliával bélelt párologtató tó, és a 0447/9. hrsz. alatti ingatlan fogadja be. Ezekre tekintettel csatolni kérte a hatóság az érintett zárt rendszer üzemeltetőjének, a Galla patak és a párologtató tó valamint a 0447/9. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosának/vagyonkezelőjének jelen eljárásra alapozott befogadói nyilatkozatát. Mivel a 0447/9. hrsz. alatti ingatlan nem került az érintett ingatlanoknál felsorolásra, ezen ingatlan tulajdoni lap másolatának megküldését is kérte a hatóság. A hiánypótlási felhívásában a hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy ha a megjelölt hiányosságot határidőre nem pótolják, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérik, nyilatkozattételük elmaradása a tényállás tisztázását megakadályozza, és erre tekintettel az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény 31 § (2) bekezdése alapján az előtte folyó eljárást megszüntetheti. A hiánypótlási felhívást a tértivevény tanúsága szerint a címzett 2008. november 10-n átvette. A hatóság az eljárás megindulásáról a H-14132-5/2008. sz. iratában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (6) bekezdése alapján az érintett ügyfeleket hirdetményi úton tájékoztatta. A meghatalmazott a 2009. január 19-n iktatott beadványában tervmódosítást terjesztett elő, melyben a csapadékvizek terepre történő kifuttatása előtt olaj- és iszapfogó műtárgy került betervezésre, különös tekintettel az erdő művelési ágú ingatlanokra. A meghatalmazott a 2008. december 16-n, 2009. január 30-n, 2009. március 13-n, 2009. május 4-n, 2009. június 16-n iktatott kérelmeiben a hiánypótlási határidő újabb 45 napokkal történő meghosszabbítását kérte, melyet részére a hatóság 2009. január 31-ig, 2009. március 15-ig, 2009. április 30-ig, 2009. június 15-ig, 2009. július 31-ig engedélyezett. A meghatalmazott utolsó alkalommal a 2009. július 31-n iktatott beadványában kérte ismételten a hiánypótlásra nyitvaálló határidő újabb 45 nappal történő meghosszabbítását, melyet részére a hatóság nem engedélyezett. A hatóság álláspontjának kialakításakor arra volt tekintettel, hogy a H-14132-3/2008. sz. hiánypótlási felhívásában foglaltak teljesítésére 45 napos határidőt biztosított. A Bódishegy kft. a hiánypótlási felhívást a tértivevény tanúsága szerint 2008. november 10-n átvette. A hatóság a hiánypótlásra nyitvaálló határidő eredménytelen leteltét követően öt alkalommal, 2008. december 15-től számítva 2009. július 31-ig engedélyezte a hiánypótlási határidő meghosszabbítását, mely határidők eredménytelenül teltek el, a hiánypótlási határidő további meghosszabbításától eredmény nem várható.
5 A hatóság megállapította, hogy a H-14132-3/2008. sz. hiánypótlási felhívásában megállapított, majd a több alaklommal meghosszabbított határidő is eredménytelenül telt el, így a hiányzó dokumentumok csatolásának elmaradása a tényállás tisztázását megakadályozta, így erre tekintettel az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 31 § (2) bekezdése alapján az előtte folyó eljárást megszüntette. Az eljáró hatóság az eljárás során intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt, melynek során az ÁNTSZ Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Kistérségi Intézete 6430-2/2008. sz., Tatabánya Megyei Jogú Város jegyzője, mint elsőfokú építésügyi hatóság 10-2533/1/2008. sz., Tatabánya Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság D/556-1/2008. sz., Komárom-Esztergom megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/3298-1/2009. sz. állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását megadta, a Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 22.3/7317/1/2008. sz. állásfoglalásában szakhatósági hozzájárulását először nem, majd a tervmódosítást követően 22.3/737/1/2009. sz. állásfoglalásában megadta. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Középdunántúli Iroda 430/1279/2009. sz. állásfoglalásában hatáskörének hiányát állapította meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 § (2) bekezdése határozta meg. A végzés elleni önálló fellebbezés jogát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98 § (3) bekezdés biztosítja. A hatóság a végzés elleni fellebbezés illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29 § (4) bekezdése alapján állapította meg. Győr, 2009. október 7.
Gerencsér Tivadar igazgató megbízásából
Pintér Imre s.k. engedélyezési titkárságvezető
