ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Környezet és Természetvédelmi Iroda – Levegő-és Zajvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A végzés jogerős: év:
hó:
nap:
Iktatószám:
364-15/2012.
Hiv. szám:
Előadók:
Varga Lajosné /
Melléklet:
KÜJ: -
102 905 733
KTJ: 102 290 205
Tárgy: Kapuvár, RAS- Innováció Kft.,-nem veszélyes hulladékok hasznosításának előzetes vizsgálata
Kelemenné Szalóky Tímea
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a RAS-Innováció Kft. (székhelye: 9028 Győr, Fehérvári út 80. statisztikai azonosító jele: 23095045-7219-113-08) megbízásából a Be-Fe-Ko Bt. (2890 Tata, Sport u.15.) által készített a 9330 Kapuvár, Győri út 62.sz.alatti telephelyen nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.)A vizsgált tevékenység jellemző adatai Az engedélyes: RAS-Innováció Kft. Telephely címe: 9330 Kapuvár, Győri u.62. Az érintett terület nagysága: 11555 m2, amelyből a nem veszélyes hulladék hasznosítás a hulladékkezelést szolgáló kb. 10000 m2 alapterületű csarnokban valósul meg. A telephely Kapuvár, Győri u. –Fürdő utca által határolt gazdasági-ipari övezetben helyezkedik el. A nem veszélyes hulladék hasznosító telephely teljes tervezett kapacitása:105000 t/év. 2.)A végezni kívánt tevékenység A tevékenység megnevezése: Nem veszélyes hulladékok hasznosítása, energia tömörítvény előállítása céljából, R12 művelet- átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében. A Kft. EWC 01,02,03,04,05,10,15,17, 19 kódszámú és 20-as főcsoportba tartozó, szelektíven gyűjtött, szükség szerint válogatott nem veszélyes hulladékokat vesz át hulladék begyűjtőktől, előkezelőktől. A beszállított hulladékok közül az intenzív biológiai bomlásra hajlamos anyagok esetén kalcium-karbonát (mészpor) beadagolást alkalmaznak. A technológiai folyamat a következő műveletekből áll: - előaprítás alacsony fordulatszámú, spirál késes őrlő berendezéssel, 20-60 mm szemcseméretűre, - előaprított hulladék finom porrá őrlése hengeres őrlő berendezéssel, szükség esetén felesleges víztartalom elvonásával, - porított anyag tömörítvénnyé préselése gyűrűs vagy extruder kivitelű présgéppel. Az energia tömörítvény előállításához a Kft. 70-75%-ban szándékozik biomassza (02 és 03-eas főcsoportú hulladékot), mintegy 74000 tonna/év mennyiségben és 20-25%-ban 01, 04-20 főcsoportba tartozó szerves és szervetlen alapanyagú hulladékot, energiafokozóként, kémiai kötőanyagként, csúsztatóadalékként, mintegy 31000 tonna/év mennyiségben felhasználni. Az előállított energia tömörítvény fűtőértéke: 17-18 MJ/kg, hamu tartalma: 7-8%.
2
3.) Az engedélyezési eljárás menete A hatóság megállapítja, hogy a tervezett hulladékhasznosítás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. A létesítmény megvalósításához, működtetéséhez az eljáró hatóságtól az alábbi engedély beszerzése szükséges: - A tevékenység végzéséhez jogerős hulladékkezelési engedély. -A létesítmény légszennyező pontforrásaira vonatkozóan levegővédelmi engedélykérelmet kell benyújtani, a tevékenység végzéséhez levegővédelmi engedély szükséges. -A tevékenység megkezdésekor a létesítmény környezeti zajkibocsátását - a telephelyen folytatott egyéb tevékenységek működése mellett – méréssel igazolni kell, és a vizsgálati eredmények ismeretében zajkibocsátási határérték kérelmet kell benyújtani a hatósághoz Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a VIII-R047/00074-2/2012.számon a következő állásfoglalást adta: A Kapuvár, Győri út 62.szám alatti 1333 hrsz-ú ingatlnon a RAS-Innováció Kft. (9028 Győr, Fehérvári út 80.) által végezni kívánt nem veszélyes hulladékok tárolási és azt követő energetikai tömörítvénykénti hasznosítási tevékenység megvalósításához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárul A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VIII-P-001/3642/2012.számon a következő állásfoglalást adta: A Kapuvár, Győri út 62.Ras-Innováció Kft., nem veszélyes hulladék hasznosítás előzetes vizsgálata ügyében az eljárást hatáskör hiánya miatt megszüntette . Kapuvár Város Címzetes Főjegyzője a 05-524-3/2012.számon a következő állásfoglalást adta: A RAS-Innováció Kft. nem veszélyes hulladék hasznosításának előzetes vizsgálata ügyében helyi környezet-és természetvédelmi szempontból szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadja, az alábbi észrevételek megtétele mellett: -A 41/2004.(XI.16.)számú rendelet (HÉSZ) 23.§ 21)pontja szerint bűzzel járó tevékenység esetén, a zavaró bűzhatást az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell kiküszöbölni. -Mivel a beruházás megvalósulása esetén a hulladékok beszállítása és átmeneti tárolása az érintett területen és annak környezetében olyan mértékű bűzterheléssel járhat, mely a 210 méterre, illetve 280 méterre található lakóházban élők, valamint a közeli óvodában, étteremben tartózkodók nyugalmát zavarhatja, ezért a döntés során a hasznosítandó hulladékok jegyzékét szaghatást nem okozó frakciókra lenne indokolt szűkíteni. -A beruházás megvalósulása, és a technológia gyakorlati alkalmazása során a berendezések zajkibocsátása a védendő területeken tartózkodó lakók nyugalmát nem zavarhatja, ezért a jogszabályban meghatározott zajkibocsátási határértékek maradéktalan betartása szükséges. III. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000.- Ft. Indokolás A RAS-Innováció Kft. (székhelye: 9028 Győr, Fehérvári út 80. továbbiakban. Kft.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz, melyben a 9330 Kapuvár, Győri út 62.sz.alatti telephelyén nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte.
3
Kéreleméhez csatolta a Be-Fe-Ko Bt. (2890 Tata, Sport u.15.) által készített, előzetes vizsgálati dokumentációt. Kérelméhez 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A hatóság megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció hiányos, ezért hiánypótlásra szólította fel a Kft-t. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. mellékletének 106. pontja alapján „nem veszélyes hulladékhasznosítás 10 tonna/nap kapacitástól„ előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§ - 5.§ szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Kft. a Kapuvár, Győri u.62. sz. alatti (1333 hrsz-ú) telephelyén nem veszélyes hulladék hasznosítását kívánja végezni, energia tömörítvény előállítása céljából. Az energia tömörítvény termelés adatai 2012-2015-re fokozatosan éri el a teljes kapacitást az alábbiak szerint: 2012 2013 2014 2015 Tervezett munkanapok 170 255 255 255 száma napi munkaórák száma 12 12 12 24 termelési adatok (kg/h) 2000 2000 2500 5000 Termelési adatok 24 24 30 120 (tonna/nap) Termelési adatok 4080 6120 7650 30600 (tonna/év) Nem veszélyes hulladék 80 80 100 395 hasznosítása (tonna/nap) Tervezett hulladék 13600 20400 25500 100725 hasznosítás (tonna/év) Az energia tömörítvényt akkreditált szervezettel bevizsgáltatják, feljogosított szervezettel tüzelőanyaggá kívánják minősíttetni, főképp külföldi nagy hőteljesítményű tüzelő berendezésekben, vagy együtt égetőművekben kívánják felhasználni. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: A telepítés során építési munkára nincs szükség, csupán a telephelyen meglevő kb.10000 m2 alapterületű csarnokban a hulladékhasznosításhoz szükséges gépeket telepítik. A telephelyre a szelektíven gyűjtött, szükség szerint válogatott hulladékokat hulladékbegyűjtők közúton szállítják be. Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint az energia tömörítvény előállításához felhasználni tervezett hulladékok EWC kódszáma, megnevezése, szerepe a hasznosítás során: EWC kódszáma 01 03 08 01 04 10 02 01 04 02 03 01 02 03 04 03 01 01 03 01 05
Megnevezése hulladék porok, amelyek különböznek a 01 03 07-től hulladék porok, amelyek különböznek a 01 04 07-től műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) összetétele: polisztirol (PS), polietilén (PE). mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok fakéreg és parafahulladék faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási
Mennyisége (tonna/év)
Szerepük a gyártásban S S E B B B B
4
03 03 01 03 03 07 03 03 08 03 03 10 04 02 21 04 02 22 05 01 14 05 01 17 05 06 04 10 01 01 10 01 02 10 01 03 10 01 25 10 02 10 10 13 04 15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 09 15 02 03 17 02 01 17 02 03 17 08 02 19 02 10 19 05 03 19 08 09 19 12 01 19 12 04 19 12 07 19 12 08 19 12 10 19 12 12 20 01 01 20 01 10 20 01 11 20 01 25 20 01 38 20 01 39 20 01 41 20 02 01
hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-től fakéreg és fahulladék hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradékok hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyag-iszapok feldolgozatlan textilszál hulladékok (természetes anyag és maximum 35% poliészter) feldolgozott textilszál hulladékok (természetes anyag és maximum 35% poliészter) hűtőtornyok hulladékai Bitumen hűtőtornyok hulladékai hamu, salak és kazán por (kivéve 10 01 04) széntüzelés pernyéje tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye széntüzelésű erőművek tüzelőanyagának tárolásából, előkészítéséből származó hulladékok hengerlési reve a mész égetéséből és oltásából származó hulladékok papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok (összetétele: PS, PE) fa csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok (természetes anyag és maximum 35% poliészter) abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02-től Fa Műanyag (összetétele: PS, PE) gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től éghető hulladékok, amelyek különböznek a 19 02 08-tól és a 19 02 09-től előírástól eltérő minőségű komposzt olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék papír és karton műanyag és gumi (összetétele: PS, PE) fa, amely különbözik a 19 12 06-tól Textíliák (természetes anyag és maximum 35% poliészter) éghető hulladékok (pl. keverékből készített tüzelőanyag) egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) papír és karton ruhanemű (válogatott) Textíliák (természetes anyag és maximum 35% poliészter) étolaj és zsír – (zárt rendszerű adagolás) fa, amely különbözik a 20 01 37-től Műanyagok (összetétele: PS, PE) kéménysöprésből származó hulladékok biológiailag lebomló hulladékok (zöld - hulladék)
B B B B S S Cs E Cs Cs Cs Cs Cs-E K K S E S S S S Cs-E K S S Cs-E S E S S S S S S-E S Cs-E S E Cs S
5
Éves összes kezelni kívánt mennyiség:
105.000
B= fő komponens; biomassza Cs= csúsztató adalék; (pelletálási folyamat elősegítő) K= kémiai kötőanyag, égéskémiai adalék S= Stabilizáló, állagjavító E= energiafokozó adalék A hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a hulladék kezelés engedélyezése során a Felügyelőség mérlegeli a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) és végrehajtására kiadott rendeletek alapján, -figyelembevéve a Hulladék Információs Rendszer adatait-, hogy a térségben a hulladékok anyagában való hasznosítása milyen arányban valósul meg, ennek növelése szükséges-e, mely hulladékok esetén indokolt az energetikai felhasználás engedélyezése. A hasznosításra átvett szilárd hulladékok gyűjtése a csarnoképületben bálákban és falakkal elválasztott tárolókban történik. A csarnokban 2 db gyűjtőhely fölé, melyben biológiailag bomló hulladékokat gyűjtenek, elszívó rendszert telepítenek, mely egy adszorpciós légtisztító egységhez kapcsolódva juttatja az elszívott levegőt a légtérbe. Az étolaj és zsír tartalmú hulladékok gyűjtése zárt tartályban történik, zárt csőrendszeren keresztül a présgép kondicionáló egységébe jut. Az egyidőben gyűjtendő hulladékok maximális mennyisége 6000 tonna. A nem veszélyes hulladékok rakodásából, szállításából keletkező, a hasznosítási technológiába be nem vihető hulladék mennyisége nem haladja meg várhatóan a 2 tonnát, besorolása a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet alapján 19-es főcsoport, 12-es alcsoportba történik, gyűjtése: elkülönítetten a csarnoképületben. A berendezések tisztítása során keletkező mosóvíz, ha akkreditált laboratóriumi vizsgálatok során nem vezethető közcsatornába, EWC 161002 kódú, vizes folyékony hulladékok, amelyek különböznek a 16 10 01-től megnevezésű hulladékként elkülönítetten zárt tartályban gyűjtik és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. Az elhasznált adszorpciós légtisztító berendezés töltetét (előreláthatólag elhasznált aktív szén) 15-ös főcsoport 02-es alcsoportba sorolják, elkülönítve gyűjtik és kezelésére engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adják át. A tervezett hulladékkezelési technológia környezeti kibocsátásait tekintve jelentős környezeti hatással nem jár, a hulladékkezelés során nem keletkezik olyan mennyiségű és minőségű hulladék mely új hulladékkezelő létesítmény telepítését tenné szükségessé. A tervezett tevékenyég a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) és a végrehajtási rendeletei alapján jogerős hulladékkezelési engedély alapján végezhető. A hatóság felhívja a figyelmet, hogy a hulladékkezelési engedély kérelem benyújtásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - A hulladékok gyűjtését, rakodását, hulladékkezelést csak a zárt épületben lehet végezni. -Az energia tömörítvény előállításánál felhasznált hulladékok esetén igazolni kell, hogy anyagában történő hasznosítása nem biztosított. -A tervezett hulladékkezelés abban az esetben tekinthető hasznosításnak, ha az előállított energia tömörítvényt akkreditált szervezettel bevizsgáltatják, feljogosított szervezettel tüzelőanyaggá minősíttetik A talajvíz alap állapotának meghatározása végett szükséges legalább 2 ponton a vízmintavételezés, mely laboratóriumi vizsgálat eredményét a hulladékkezelési engedélyhez mellékelni kell. A vízminőség vizsgálat általános vízkémiai komponenskörre terjedjen ki. A hulladék tárolására tervezett épülethez legközelebbi monitoring kútból vett vízmintát a nehézfém (króm, kobald, nikkel, réz, cink, arzén, molibdén, szelén, kadmium, ón, ólom, bárium, higany, bór, ezüst) és TPH tartalomra is meg kell vizsgáltatni.
6
Vízminőségi és vízgazdálkodási szempontból: Felszíni illetve felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére gyakorolt környezeti hatások: A technológia vízfelhasználást nem igényel, ezáltal a felszín alatti víz terheltsége nem növekszik. A telephely teljesen közművesített. A tervezett tevékenységet zárt, burkolattal ellátott csarnokban kívánják végezni. A felszín alatti vizek minőségének és mennyiségének káros változása, mivel az zárt, burkolt csarnokban történik nem valószínűsíthető. Havária esetben a veszélyeztetettség fennállhat. A telephely a kapuvári üzemelő, ivóvízbázisnak az előzetesen lehatárolt hidrogeológiai „B” védőterületén helyezkedik el. A kapuvári telephelyen korábban a RÁBA Vagon és Gépgyár működött, jelenleg a megosztott telephelyen három cég folytat tevékenységet. A telephely teljesen közművesített. A tervezett tevékenységet a meglévő zárt, beton burkolattal ellátott 10 000 m2-es csarnokban kívánják végezni. A tervezett technológia vízfelhasználást nem igényel. A beszállított hulladékok nedvesség tartalma elegendő az üzemszerű működéshez, a technológiából kikerülő szennyvizet a technológia elején újra felhasználják a nedvességtartalom beállítására. A telephely teljesen közművesített, a felhasználandó ivóvíz a közmű hálózatról biztosított. Összes vízigény: 0,4 m3/nap, 100 m3/év. A keletkező kommunális szennyvíz a meglévő szennyvíz- elvezető rendszerbe kerül. A technológiai berendezések tisztítása során keletkező mosóvizek nedvesítő anyagként visszakerülnek a technológiába, vagy a laboratóriumi vizsgálat alapján a szennyvíz elvezető hálózatba, vagy szippantva elszállításra kerül. A területre hulló csapadékvíz a betonozott felületről és a tetőről lefolyva a meglévő csapadékvíz- elvezető hálózatba kerül. A telephely a Kapuvári sérülékeny földtani környezetben lévő, üzemelő vízbázisnak az előzetesen lehatárolt 50 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai „B” védőterületén helyezkedik el. A tervezett technológiát zárt, burkolattal ellátott csarnokban tervezik végezni. A telephely talajviszonyainak a feltárására az ÁTRIUM Tervező Iroda talajmechanikai szakvéleményt készített. 2 db 6 m-es fúrás került lemélyítésre. A beton burkolat alatt az iszapos homok, alatta homokos kavics található. A talajvíz nyugalmi szintje -2,10-2,50 m közötti mélységben található a terepszint alatt. A vízbázis által termelt vízadó rétegek 32-330 m mélységben helyezkednek el. A tervezett technológia burkolt felületen történő végzése során a vízbázis által termelt vízkészlet védettsége, a technológiai fegyelem, veszélyeztetettségének kizárása során biztosítható. A telephelyen korábban a RÁBA Rt.- folytatott tevékenységet, melynek a talajvíz TPH és benzollal történő szennyezettségének megszüntetésére vonatkozóan a hatóság a H-120-2/2006. számú határozatában elfogadta a műszaki beavatkozási tervdokumentációt, és a Kft-t 4 évig tartó kármentesítési monitoring végzésére kötelezte. A hatóság a kármentesítési monitoring záródokumentációját a H-4895-9/2008. határozatában elfogadta, és a kármentesítés befejezéséről döntött. A tervezett tevékenység telephelyén a felszín alatti víz (talajvíz) állapotának maghatározása végett, a hatóság szükségesnek tartotta az 5 db monitoring kútból történő vízmintavételezést. A benyújtott hiánypótlás alapján ezen kutak megszüntetésre kerültek, ezért vízminta vételezésére nem került sor. A hatóság a 364-12/2012. számú felhívására a Kft. 2 mintavételi ponton felszín alatti vízmintát vett, mely során a talajvíz pH koncentrációja, vezető képessége és vízhőmérséklet került meghatározásra. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Kft. Kapuvár, Győri út 62. sz. alatti telephelyén pelletgyártással kíván foglakozni. Az alapanyag a biomassza fogalomkörébe tartozó és egyéb, éghető anyag tartalmú hulladék lesz. Az aprítást, vízelvonást, finomőrlést követően a porított hulladék keveréket granulálják, ún. energiatömörítvényt előállítva. Az építés, telepítés során csekély, időszakos gépjármű forgalommal lehet számolni, mivel egy kész, korábban a RÁBA Vagon- és Gépgyár által használt épületbe telepítik a technológiát. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, határértéket meghaladó immisszió várhatóan nem fog fellépni. Az üzemelés során a beszállítást és rakodást végző gépkocsik légszennyező anyag kibocsátásával lehet számolni. A jelentős hígulás miatt határértéket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog fellépni A
7
technológiához kapcsolódóan elszívórendszert telepítenek a bomlásra, rothadásra hajlamos hulladékok tárolására használt épületrészekhez. Az elszívott levegőt aktívszenes szűrőn át vezetik a szabadba. Az őrlőberendezéshez kapcsolódó ciklon kivezetésén a gőzön kívül szilárd légszennyező anyag kibocsátása is várható. Az őrlőberendezés kibocsátó kürtője bejelentés-köteles pontforrás, ezért be kell nyújtani Felügyelőségre a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a 4. sz. melléklet szerinti levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést (LAL), és a 5. sz. melléklete szerint összeállított levegővédelmi engedélykérelmet, melynél a következőkre kell figyelemmel lenni: -A rothadásra hajlamos hulladékokat zárt kialakítású, az egyéb anyagokat zárt, vagy ponyvával letakart teherautókkal kell beszállítani. -A létesítéshez levegővédelmi engedély szükséges. Az engedély kérelemhez csatolni kell a pontforrás szilárd anyag emisszió mérési jegyzőkönyvét. -Az aktívszenes leválasztó kibocsátási oldalán ammónia emisszió mérést kell végezni, ennek függvényében minősül a kürtő pontforrásnak, amennyiben kimutatási határ feletti értéket mérnek. - A telephely körül bűzmérést kell végezni, igazolni kell, hogy az nem minősül diffúz bűzforrásnak. A mérési pontok kijelölését a Felügyelőséggel egyeztetni szükséges. - Az engedély kérelemhez a hatásterület meghatározása céljából végzett terjedésszámítást kell csatolni - A levegővédelmi méréseket csak arra akkreditált szervezet végezheti. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tevékenység nem jár számottevő előzetes építési munkával, mivel meglevő, a tervezett célnak megfelelő építmény rendelkezésre áll. A hulladékhasznosítás során épületen belüli technológiai berendezések, épületen belüli anyagmozgatás, valamint az alapanyag beszállítás és készáru kiszállítás során használt járművek zajkibocsátásával lehet számolni. Szabadtéri munkavégzés nem tervezett. A dokumentáció szerint a tevékenységből eredő környezeti zajkibocsátás a vonatkozó előírásoknak megfelel. A zajvédelmi hatásterület a számítások során nem éri el a legközelebbi 200-230 méterre levő Fürdő utcai, illetve 320 méterre levő Győri úti védendő lakóterületeket. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése, valamint a 6.§ (1) bekezdése alapján került megállapításra, számítással. A tevékenység megkezdését követő 30 napon belül a létesítmény környezeti zajkibocsátását - a telephelyen folytatott egyéb tevékenységek működése mellett – méréssel kell igazolni, a vizsgálateredmények ismeretében a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 10. § szerint kell eljárni. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. A terület felhasználási kategóriák Kapuvár város 322/2007.(XII.18.) sz rendeletével jóváhagyott szerkezeti terve szerint kerültek meghatározásra. A kapcsolódó szállítási tevékenység során az igénybevett útvonalak mentén a forgalmi zaj növekedése nem éri el a 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet 7.§ (1) bekezdése szerinti 3 dB zajterhelés- változást. A hulladékhasznosítás során a környezeti zajkibocsátás tekintetében nem várható jelentős környezeti hatás. Az adatszolgáltatást a 284/2007.(X.29.)Korm.rendelet 3.§(3) bekezdése alapján kell teljesíteni. Természet- és tájvédelmi szempontból: A beruházással érintett ingatlan országosan nem védett természeti terület, nem része a Natura 2000 hálózatnak, és nem része az Országos Ökológiai Hálózat egyik övezetének sem. A tervezett tevékenység táj- és természetvédelmi érdeket nem sért. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, mely a VIII-R-047/00074-2/2012.számú szakhatósági állásfoglalásában a Kapuvár, Győri út 62.szám alatti 1333 hrsz-ú ingatlanon a RAS-Innováció Kft. (9028 Győr, Fehérvári út 80.) által végezni kívánt nem veszélyes hulladékok tárolási és azt követő energetikai tömörítvénykénti hasznosítási tevékenység megvalósításához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárult.
8
Szakhatósági állásfoglalása a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendeleten, a 16/2002. (IV.10.) EüM rendeleten, a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeleten, a 2004.évi CXL tv. 44 §. alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját, mely a VIII-P001/364-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a RAS-Innováció Kft., Kapuvár, Győri út 62.sz.alatti telephelyén nem veszélyes hulladék hasznosítás előzetes vizsgálata ügyében indult szakhatósági eljárást hatáskör hiánya miatt megszüntette. Megállapította, hogy az ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. Állásfoglalása a 2004.évi CXL tv. 45/A § (3) bekezdésén alapul. Kapuvár Város Címzetes Főjegyzőjét, mely a 05-524-3/2012.számú szakhatósági állásfoglalásában külön kikötés nélkül hozzájárult, az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához, a határozat rendelkező részében felsorolt észrevételek megtételével. A dokumentáció alapján megállapította, hogy a nem veszélyes hulladék hasznosítására vonatkozó tevékenység a fák védetté nyilvánításáról szóló 38/2004. (VIII.31.)Kapuvár Város Önkormányzat rendeletében felsorolt fákat, fasorokat nem érinti. Kapuvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2006.(II.28.)számú rendeletében található városképet meghatározó épületeket, építményeket nem érinti. A környezetvédelemről szóló 36/2004.(IV.29.)Kapuvár Városi Önkormányzat rendeletének előírásaiba nem ütközik. A Helyi Építési Szabályzatról szóló többször módosított 41/2004.(XI.16.)számú rendelet (HÉSZ) előírásainak megfelel. Állásfoglalása a fentieken túl a 2004.évi CXL. tv. 44§-án alapul. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R.5.§ ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályokon alapul, illetékességét a 29/2004. (XII. 25.) KöM rendelet 1. számú melléklet A.) pontja alapozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99.§(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik. Győr, 2012.május 11.
Németh Zoltán s.k. igazgató
