ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: Iktatószám: Előadó:
H-3392-52/2010. Dr. Jagadics Zoltán Hegedüsné Lengyel Eszter
hó:
nap:
Hiv. szám: Melléklet:
KÜJ:
KTJ: Tárgy:
1 db melléklet
Mosonmagyaróvár, ÉDU-KÖVÍZIG Mosoni-Duna és a Lajta térség vízgazdálkodási rehabilitációjának előzetes vizsgálata
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú hatóság az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út 28-32.) meghatalmazása alapján a VTK Innosystem Kft. (1095 Budapest, Kvassay Jenő u. 1.) által a Mosoni-Duna és a Lajta térség vízgazdálkodási rehabilitációja érdekében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt - az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetének, a Veszprémi Bányakapitányságnak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodájának, a Dunakiliti-Feketeerdő Körjegyzőjének, a HalásziMárikálnok-Püski Községek Körjegyzőjének, a Hédervár-Lipót-Mecsér Községek Körjegyzőjének, az AbdaBörcs-Ikrény Községek Körjegyzőjének, a Győrzámoly Község Jegyzőjének, a Kunsziget Község Jegyzőjének, a Mosonmagyaróvár Város Jegyzőjének, a Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének, a Dunaszeg-Dunaszentpál Községek Körjegyzőjének, a Kimle és Károlyháza Községek Körjegyzőjének, a Győrladamér Község Jegyzőjének, a Rajka Község Jegyzőjének, a Kisbajcs-Vének Községek Körjegyzőjének, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának, a Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatalnak az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához hozzájáruló szakhatósági állásfoglalása alapján - elfogadja, s mivel e tevékenység jelentős környezeti hatást várhatóan nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ezért az előzetes vizsgálati eljárás alapján a következőket állapítja meg: 1./ A vizsgált tevékenység adatait: A tervezett beruházás Abda, Dunakiliti, Dunaszeg, Dunaszentpál, Halászi, Hédervár, Feketeerdő, Győr, Győrladamér, Győrzámoly, Kimle, Kunsziget, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Rajka, Vének település közigazgatási területét érinti. A vízgazdálkodási rehabilitáció által érintett ingatlanok e határozat mellékletét képezik. 2./ A tevékenység, mely feltételekkel kezdhető meg: - A munkavégzés csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg. 3./ Az ügyben érintett szakhatóságok előírásai a tevékenység folytatásához szükséges további hatósági engedélyekkel kapcsolatban: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda szakhatósági előírása: - Mivel a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint, ezért a területen található régészeti lelőhelyek védelméről gondoskodni kell.
2 A Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság szakhatósági előírásai: - Az erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges. - Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni, amennyiben az erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére, vagy árvízvédelmi célokra veszik igénybe. - A kivitelezés kizárólag az erdészeti hatóság erdőterület igénybevételére vonatkozó határozata, valamint erdőterv módosítása, továbbá előzetes bejelentést követően kezdhető meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal szakhatósági előírásai: - Amennyiben a rehabilitáció termőföldet érint, akkor a beruházás megkezdése előtt a más célú hasznosítás engedélyezését a Földhivataltól kell kérni. - Ügyelni kell arra, hogy a munkavégzés során lehetőség szerint a legrosszabb minőségű és legcsekélyebb mértékű termőföld igénybevételére kerüljön sor. Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. - Földmérési jelet megszüntetni, vagy áthelyezni csak előzetes engedély birtokában lehet, továbbá a megsérüléséről, megsemmisüléséről is azonnal jelentést kell tenni a pótlási kötelezettség mellett. A Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági előírásai: - A rehabilitációt úgy kell megvalósítani, hogy a talajvédelmi érdekek ne sérüljenek. - A rehabilitációt megelőző vízjogi létesítési és ingatlanügyi (termőföld időleges más célú hasznosítási) engedélyezési eljárások lefolytatása során a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni, melyben szerepelni fog, hogy a rehabilitáció során igénybe vett termőföld területek mezőgazdasági hasznosítását lehetővé tevő talajvédelmi tervben foglaltakat be kell tartani a földmunkák és a termőföld újrahasznosítási munkák során. II. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 125.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út 28-32.) meghatalmazása alapján a VTK Innosystem Kft. (1095 Budapest, Kvassay Jenő u. 1.) elkészítette és benyújtotta az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség-hez a Mosoni-Duna és a Lajta térség vízgazdálkodási rehabilitációjának előzetes vizsgálati dokumentációját. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság megállapította, hogy a Mosoni-Duna és a Lajta térség vízgazdálkodási rehabilitációját végző Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet - a továbbiakban: R. - 3. számú mellékletének 137. pontja alapján előzetes vizsgálat elvégzésére köteles, mivel a munkálatok 1 km-nél hosszabb vízmeder szakaszt érintenek, ill. védett természeti területet. A felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a következőket állapította meg: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út 28-32.) a kezelője a projektben szereplő Mosoni-Duna folyónak, a Lajta folyónak és a Rába folyó alsó szakaszának. A kezelés magában foglalja a medrekkel és a műtárgyakkal kapcsolatos üzemeltetési, fenntartási, felújítási és fejlesztési feladatokat. A tervezett fejlesztés a Mosoni-Duna teljes magyarországi szakaszát érinti a kapcsolódó medrekkel, valamint a Lajta alsó mosonmagyaróvári szakaszát. A beruházás célja a Mosoni-Duna és a Lajta víztesteinél a Víz Keretirányelv által megfogalmazott jó ökológiai potenciál 2015-ig történő elérése. E
3 célkitűzést csak megfelelő hidromorfológiai beavatkozásokkal lehet megvalósítani, így a vízpótlás biztosításával, meder-kotrással, holtágak-rehabilitációjával, mellékágak-rehabilitációjával, táj-rehabilitációval, ökológiai-rehabilitációval, belterületi szakaszok vízgazdálkodási rehabilitációjával. A tervezett beruházással elérhető a környezeti célkitűzés, azaz az érintett víztestek jó ökológiai potenciáljának biztosítása, mely EU-s kötelezettség. A beruházás megvalósítása a társadalom érdekeit szolgálja, hozzájárul az egész tájegység természeti, tájképi értékeinek megőrzéséhez. A tervezett beruházás Abda, Dunakiliti, Dunaszeg, Dunaszentpál, Halászi, Hédervár, Feketeerdő, Győr, Győrladamér, Győrzámoly, Kimle, Kunsziget, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Rajka, Vének település közigazgatási területét érinti. A vízgazdálkodási rehabilitáció által érintett ingatlanok e határozat mellékletét képezik. A tervezett rehabilitáció összetett feladatot jelent, melynek során szükség van a korábbi vízszintek megközelítésére, a vízdinamika megteremtésére és a megfelelő vízcsere biztosítására, továbbá a vízi élőlények akadálytalan közlekedésének megteremtésére. A Mosoni- Duna és a Lajta víztestei a Víz Keretirányelv előzetes besorolása szerint az erősen módosított víztestek közé tartoznak, ahol a környezeti célkitűzés a jó ökológiai potenciál elérése. Ezt a célkitűzést csak a megfelelő hidromorfológiai beavatkozásokkal lehet megvalósítani. Az alapcél mellett a tervezett beavatkozások egyéb vízvédelmi tevékenységek végrehajtását is tartalmazzák, ezek közül a legjelentősebbek: - regionális vízpótlás lehetőségének biztosítása a Mosoni-Duna mosonmagyaróvári duzzasztójának fejlesztésével; - mederkotrások és mederszűkítések végzésével a belterületi mederszakaszokon az árvíz és jéglevezetési, valamint hordalék viszonyok javítása; - holtág-rehabilitáció a vízpótlás biztosításával és a vízminőség javító kotrások elvégzésével; - elöregedőben lévő sziget-mellékágak rehabilitációja; - a Mosoni-Duna természetközeli jellegének hosszú távú fenntartása táj-rehabilitációval. A tervezett beavatkozások alapja a 2004-ben a Mosoni-Duna teljes magyarországi szakaszára elkészített elvi engedélyes tervben megfogalmazott feladatok elvégzése. A tervezett fejlesztés a Mosoni-Duna teljes magyarországi szakaszát érinti a kapcsolódó medrekkel, valamit a Lajta alsó, mosonmagyaróvári szakaszát. Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja: - a belterületi szakaszokon az árvízi, hordalék és jéglevezetési feltételek javítása; - a mosonmagyaróvári duzzasztó városképi és vízpótlási célú rekonstrukciója, az ökológiai és turisztikai átjárhatóság biztosítása; - partrendezések, burkolat átalakítások és építések a lakosság igényeinek figyelembevételével; - a Mosoni-Duna Lajta torkolat és Kimle közötti szakaszán árvízi levezetési viszonyok javítása. A Mosoni-Duna ökológiai rehabilitációja: - a holtágak rehabilitációja; - a lefűződött mellékágak, folyó menti laposok, kubikgödrök, nedves élőhelyek, ívóhelyek rehabilitációja a fokgazdálkodás elveinek figyelembevételével; - a szigetek, valamint a szigetek mellékágainak rehabilitációja; - élő kapcsolat, átjárhatóság biztosítása a mellékvízfolyásokkal, belvízcsatornákkal; - élő kapcsolat, átjárhatóság biztosítása a betorkolló folyókkal, torkolati szakaszok rendezése; Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációja: - a belterületi szakaszának partrendezési feladatai; - a Lajta, Mosonmagyaróvári duzzasztó felújítása; - a duzzasztó ökológiai átjárhatóságának biztosítása. A Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja keretében megvalósított beavatkozások eredményeként a belterületi partszakaszokon az árvíz és jéglevezetési, valamint hordalék viszonyok javulása várható. A szabályozási keresztszelvényeknek megfelelő mederprofil kialakításával az áramlási középsebesség növekszik, így ezeken a szakaszokon a feliszapolódási folyamat hosszú távon visszaszorítható. A partrendezési beavatkozásokat is figyelembe véve lehetőség nyílik a strand jellegű és egyéb intenzív parthasználatú lidós, lapos rézsűhajlású partszakaszok kialakítására. A természetközeli vezetőművel a főmedertől részben leválasztott lassú áramlású vízterek a belterületi szakaszokon is kedvező élő és szaporodó helyet teremtenek a vízi élőlények elsősorban a reofil halfajok (pl. a márna) ivadékai számára. - A mosonmagyaróvári belterületi szakaszon megteremthető a duzzasztómű ökológiai és turisztikai átjárhatósága, ezzel jelentősen javítja a Mosoni-Duna ökológiai állapotát. A duzzasztó feletti élőhely
4 rekonstrukciós beavatkozásokkal változatos vízi élőhelyek alakulhatnak ki közvetlenül a város szélén. A Mosoni-Duna Lajta torkolat és Kimle közötti szakaszán az árvízi levezetési viszonyok javításával megállítható az árvízszintek emelkedése. - A beavatkozások végrehajtásával sor kerülhet a természeti értékek hatékony megőrzésére, az élőhely rehabilitációk megvalósítására, valamint a humán hasznosítás feltételeinek megteremtésével a belterületi folyószakaszok hatékonyabb kihasználására. Az érintett terület talajára a beavatkozás csak ideiglenesen hat. A munkavégzés munkafázisai közül a fa-és cserjeirtás nem gyakorol hatást sem a felszíni, sem a felszín alatti vízre. A mederkotrás kisvizes időszakban történik. A víz alóli kotrásnál a mederanyag felkeveredésével a mederben levő víz lebegőanyag tartalma időlegesen jelentősen megnő. A levegő minőségére csak időszakosan gyakorol hatást. Az építés ideje alatt légszennyezést a kotrógép és a dózer okoz, amelyek gyakorlatilag pontszerűen bocsátják ki kipufogó gázaikat. A porterhelés csak a száraz mederkotrás munkafázisban jelentkezik. A rehabilitáció során a zajvédelmi hatásterületen a zajterhelés a megengedett értékek alatt marad és csak a munkavégzés idejére korlátozódik. Az állatvilág esetében az előző közvetlen hatásterületen kívül a zavaró zaj és kipufogó gáz miatt a meder menti cca. 50 -100 m széles sáv közvetett hatásterületnek tekinthető. A megvalósítás során a növényzetre a fa- és bokorirtás, a kotrás, a mederanyag elhelyezés a beavatkozással érintett mederszakaszokon van hatással. Veszélyes hulladék kizárólag a gépi munkavégzés során keletkezhet. A nem veszélyes hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról rendszeres időközökben gondoskodnak. A rehabilitáció a munkálatok után nincs hatással a talajra, a levegő minőségére, zajhatás nincs, hulladékok nem keletkeznek, a felszíni víz minőségére kismértékű pozitív, a felszín alatti vizekre semleges, vagy pozitív hatással van, nem jár fokozott emberi jelenléttel, a környezet jellege fennmarad, vagyis pozitív hatással bír az élővilágra. Havaria történhet építéskor, gépmeghibásodás miatt elfolyó olajtól, balesetből származhat vízszennyezés. A felhagyással nem kell számolni. A rehabilitációval érintett terület része az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1987. (III. 19.) számú OTvH határozatával alapított és a védettség fenntartásáról rendelkező 143/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete alapján védett Szigetközi Tájvédelmi Körzetnek, valamint HUFH 30004 kódszámon a Szigetköz elnevezéssel része a Natura 2000 hálózatnak. A beruházással érintett terület természetközeli állapotban lévő vizes élőhely. Számos védett, illetve közösségi jelentőségű állatfaj élőhelye, valamint jelentős területen megtalálhatók a közösségi jelentőségű növénytársulások is. A tervezett vízpótlás a létesítés és időszakos karbantartás során lokálisan zavaró és enyhén károsító hatású lehet egyes védett, illetve közösségi jelentőségű állatfajok egyedeire, valamint kis mértékben a közösségi jelentőségű növénytársulásokra is. A zavaró és károsító hatások minden érintett faj és növénytársulás szempontjából elviselhető mértékűek, állományszinten nem jelentősek. Ezzel szemben a vízpótló rendszer megfelelő üzemeltetése a hullámtéri élőhelyek ökológiai állapotát és ezáltal a védett, illetve közösségi jelentőségű fajok életfeltételeit jelentősen javítani fogja. A tervezett hullámtéri vízpótlás elősegíti a hagyományos tájhasználati módok fenntartását, a szigetközi táj arculatának megőrzését. A hatóság a 275/2004. (X.8.) Korm.r. 10 § (1) bekezdése szerinti vizsgálat során megállapította, hogy a rehabilitáció megvalósítása a természet- és tájvédelmi érdekekkel összhangban van. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. § - 5. §-ai alapján folytatta le. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre észrevétel nem érkezett. A felügyelőség értesítette a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról, de részvételi szándékát egyedül a Reflex Környezetvédő Egyesület jelentette be. A hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, hogy állásfoglalásukat közöljék. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete (9024 Győr, Jósika u. 16.) a 3074-4/2010. számú, a Veszprémi Bányakapitányság (8200 Veszprém, Budapest út 2.) a VBK/1175/2/2010. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugatdunántúli Iroda (9400 Sopron, Kolostor u. 13.) a 410/1927/2/2010. számú, a Dunakiliti-Feketeerdő községek Körjegyzője (9225 Dunakiliti, Kossuth Lajos u. 86.) a 412-1/2010. számú, a Halászi-Márikálnok-Püski Községek Körjegyzője (9228
5 Halászi, Kossuth Lajos u. 38.) a 172-3/2010. számú, a Hédervár-Lipót-Mecsér Községek Körjegyzője (9178 Hédervár, Fő út 42.) a XI-160-2/2010. és a XIII-300-2/2010. számú, az Abda-Börcs-Ikrény Községek Körjegyzője (9151 Abda, Szent István u. 3.) a 6106-1/2010. számú, a Győrzámoly Község Jegyzője (9172 Győrzámoly, Rákóczi u. 45.) a 295-2/2010. számú, a Kunsziget Község Jegyzője (9184 Kunsziget, József Attila u. 2.) a 322-1/2010. számú, a Mosonmagyaróvár Város Jegyzője (9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.) a VFO/382-3/2010. számú, a Győr Megyei Jogú Város Jegyzője (9021 Győr, Honvéd liget 1. ) a 26222-2/2010. számú, a Dunaszeg-Dunaszentpál Községek Körjegyzője (9174 Dunaszeg, Országút u . 6.) az 1-290-4/2010. számú és a 2-344/2010. számú, a Kimle és Károlyháza Községek Körjegyzője (9181 Kimle, Fő u. 114.) a 205-9/2010. számú, a Győrladamér Község Jegyzője (9173 Győrladamér, Szent István út 41.) a 9-7/2010. számú, a Rajka Község Jegyzője (9224 Rajka, Szabadság tér 1.) a 158-4/2010. számú, a Kisbajcs-Vének Községek Körjegyzője (9062 Kisbajcs, Kossuth Lajos út 1.) a 747-2/2010. számú, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága (9700 Szombathely, Batthyány tér 2.) a 27.3/1770-1/2010. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/3487-1/2010. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal (9022 Győr, Czuczor Gergely u. 18-24.) a 10.118/2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához hozzájárult. A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész (9022 Győr, Vörösmarty u. 10.) a 103-2/2010. számú végzésében a tárgyi ügyben hatáskörének hiányát állapította meg és szakhatósági eljárását megszüntette. A hatóság a rendelkezésre álló adatok és a szakhatósági állásfoglalások alapján megállapította, hogy a rehabilitációnak jelentős környezeti hatása nincs, természetvédelmi érdekeket nem sért, így a környezeti hatásvizsgálat elrendelése nem indokolt. A határozat a fent hivatkozott jogszabályokon kívül a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet, a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet, a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet és a 362/2006.(XII.28.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. Az örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. rendelkezésein alapul. Az erdészeti hatóság szakhatósági állásfoglalása az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. 78. § (2) bekezdésén, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésén és a 10. § e) pontján alapul. A vízjogi engedélyre vonatkozó rendelkezés a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésén alapul. A vízjogi engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció benyújtásával kell megkérni. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. §-án, ill. a 4. számú mellékletén, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. – a továbbiakban Ket. - 22. § (1) bekezdésén, a Ket. 44. § (1) és (9) bekezdésén, továbbá a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdésén és a (9) bekezdés a) pontján alapul. Az ingatlanügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 7. §án, 8. §-án és a 9. § (1)-(2) bekezdésén, valamint az 1996. évi LXXVI. tv. 20. § (2) és (3) bekezdésén, a 338/2006.(XII23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésén, a Ket. 44. §-án, a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésén és a 4. számú melléklet 6. pontján alapul. A Dunakiliti-Feketeerdő Községek Körjegyzőjének szakhatósági állásfoglalása a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 22. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 44. §-án, a Ket. 45. §-án, a Ket. 45/A. §-án, a Ket. 71. § (1) bekezdésén, a Ket. 72. § (1) bekezdésén, a Ket. 98. §-án alapul. A Halászi-Márikálnok-Püski Községek Körjegyzőjének szakhatósági állásfoglalása a Ket. 44. §-án, a Ket. 45. §-án, a Ket. 45/A. §-án és a Ket. 72. § (1) bekezdésén alapul. Abda-Börcs-Ikrény Községek Körjegyzőjének szakhatósági állásfoglalása a Ket. 44. §-án, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet (4) pontján, valamint a 21/2006.(VI.29.) számú
6 rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzaton, továbbá a 49/2000.(VII.12.) számú határozattal jóváhagyott településszerkezeti terven alapul. A Veszprémi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet és a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. Győrzámoly Község Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. §-án és a 4. számú mellékletén, valamint a Ket. 44. §-án, a Ket. 45. §-án, a Ket. 71. § (1) bekezdésén, a Ket. 72. § (2) bekezdésén, a Ket. 98. § (2) bekezdésén, a Ket. 153. §-án alapul. A Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésén és a 4. számú melléklet 4. pontján, a Ket. 21. § (1) bekezdés b) pontján, a Ket. 33. § (8) bekezdésén, a Ket. 44. § (6) és (9) bekezdésén, valamint a környezetvédelemről szóló 63/2003.(XII.19.) Ök. rendelet, továbbá a „ Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításról szóló 31/2004.(V.28.) Ök. rendelet rendelkezésein alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.( XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 38. § (1) bekezdésén, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. § (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A 2004. évi CXL. tv. 72. § (1) bekezdés ee.) pontja alapján a felügyelőség tájékoztatásul közli, hogy az ügyintézési határidő 2010. június 30-án jár le. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a tevékenység a környezetre jelentős hatást nem gyakorol, ezért a R. 5. § dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező rész szerint döntött. A határozat - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül - az 1995. évi LIII. tv. 66. § (1) bekezdés d) pontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul. Győr, 2010. június 02.
Gerencsér Tivadar igazgató megbízásából: Dr. Hajdu Klára s.k. engedélyezési igazgatóhelyettes
