ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig e-mail:
[email protected] Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős: Iktatószám:
év
8861-29/2012.
hó
nap
Hiv.szám:
Tárgy:
Győr - ÖNKORMÁNYZAT Régi Rábca bal parti töltés bontási terve (1+416 és 2+139 szelvények között) -vízjogi létesítési engedélye-
Előadók:
dr. Vecsey Ágnes/ Noviczki Zoltán/ Hajdu Judit /Herczeg Zoltán
Melléklet: Vizikönyvi szám: Győr-13.
HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) részére, meghatalmazottja a VIDRA Környezetgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság (9025 Győr, Bálint M. u. 100.) kérelmére és az általa 12/418/VE-3. munkaszámon készített tervdokumentáció alapján győri 9756, 9755 és 9751/1 hrsz.-ú ingatlanokon a Rábca bal parti töltés bontására vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: I. Engedélyes: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) Érintett ingatlanok: Győr 9756 hrsz kivett töltés (GYMJV Önkormányzat), Győr 9755 hrsz kivett töltés (Magyar Állam), 9751/1 hrsz kivett mocsár (Vízivilág Kft). II. Műszaki tartalom: Bontható vízilétesítmények: Jelen engedély alapján elbontásra kerül a Régi-Rábca bal parti töltés 1+416 – 2+139 tkm szelvények közötti szakasza. Az elbontásra kerülő töltés keresztmetszeti kialakítás szerint két szakaszra osztható: Az elbontandó töltésszakasz teljes hossza 723 fm, a Tákói I. nyárigát becsatlakozásától kezdődik, és DNy-i irányban a Fő utcával párhuzamosan haladva a lakott terület határáig tart. A töltéskorona a 1+416 és 1+500 tkm szelvények között aszfalt burkolatú, a többi helyen földkoronájú. A töltéskorona magassága 114,70 mBf és 115,65 mBf szintek között, míg a koronaszélessége 3,5 – 4,5 m között változik. Mind a mentett oldali, mind a vízoldali rézsű kb. 1:2 rézsűhajlású. A víz oldali töltésláb 109,25 mBf és 111, 39 mBf szintek között változik. A mentett oldali rézsűláb szintje 111,00 mBf és 112,60 mBf között van. A bontás és tereprendezés paraméterei: A kikerülő töltésanyaggal a hullámtér részleges feltöltése valósul meg, mely így egységes terepviszonyokat eredményez. A földmunka kiindulási vonala a mentett oldali rézsűláb. Innen kiindulva 4 %-os lejtéssel a Rábca irányába történik a töltés bontása. A feltöltés ezzel a lejtéssel folytatódik, változó hosszúságban a hullámtér nagyságát, illetve az elhelyezendő földmennyiséget figyelembe véve. Ahol az így kialakított felület a meglévő terepfelszínt nem éri el, ott a terephez 1:3 rézsűjű lecsapással történik a bekötés.
A tereprendezés jellemző paraméterei: - szelvényszám: 1+416 – 2+139; - tereprendezés, töltésbontás kezdőpontja: mentett oldali rézsűláb (112,40 mBf – 113,59 mBf); - tervezett terep lejtése: 4 %; - tervezett tereprendezés szélessége: 45,0 m; - tervezett bekötés a meglévő terepszinthez: 1:3 rézsűvel. A tervezett földmunka mennyisége: - humuszleszedés, visszaterítés: 6 531 m3 - töltés bontás – feltöltés: 26 154 m3 Műtárgybontás: A Pinnyédi szivattyútelep nyomóvezetéke a kivitelezés során kerül elbontásra. A bontás során a Ø600 mm átmérőjű csővezeték eltávolítása történik a töltés 1+466 tkm szelvényében, melynek során a csővezeték beton csőcsatornája, valamint a tolózáraknák és annak felépítménye is el lesz bontva. A műtárgy bontása a szivattyúháztól kiindulva a kitorkollófejig történik, 40,0 fm hosszon. Közműkeresztezések: - Ivóvízvezeték keresztezés: A töltést 1+5496 tkm szelvényében keresztezi egy ivóvíz bekötés. A vezeték D32 átmérrőjű csőből készült. A keresztezés szintje nem ismert. Az ivóvíz vezeték a földmunka teljes szakaszán átépül. Az átépítendő hossz 56 m. Az új cső nyomvonala megegyezik a meglévő vezeték nyomvonalával, magassági vonalvezetése a tervezett terepszint alatt 1,20 m-es földtakarással valósul meg. Szennyvíz bekötővezeték: A töltés 1+551 szelvényében nyomott szennyvíz bekötés található. Keresztezési szintje ismeretlen. - Szennyvíz nyomóvezeték A töltést a 2+027 tkm szelvényben keresztezi 2 db (egymástól 80 cm távolságra lévő) NA80 műanyag vezeték, mely a Pinnyédi szennyvízátemelő nyomóvezetéke. Az átvezetés magassága adataira nincs információ A keresztezés helyén a töltés elbontásával és a hullámtér részleges feltöltésével – a nyomvonal megtartása mellett – a csővezeték más magassági szintre kerül, a csőtakarás nem lehet kisebb 1,20 m-nél. A teljes felújítandó vezeték 2×55,0 m. - Egyéb vezetékek: A víziközműveken kívül a töltésbontás érinti a töltést keresztező D160 műanyag cső gázvezetéket a 2+010 tkm szelvényben, mely 1,20 méteres földtakarással épül át 53,0 fm hosszon, valamint a töltés mentett oldali rézsűjében találhatók villanyoszlopok, légvezetékkel, melyek bontása, kiváltása a töltésbontás előtt megvalósul. III. Az engedélyes k ö t e l e s betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1.) Az eljáró hatóság előírásai: - A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott VIDRA Kft. által készített 12/418/VE-3 munkaszámú tárgyban elkészített tervdokumentáció alapján történhet, az engedélyezett tervtől csak a vízjogi létesítési engedély módosítása esetén lehet eltérni. - A bontás kiviteli munkáinak megkezdésének feltétele, hogy a Mosoni-Duna jobb parti elsőrendű árvízvédelmi vonal fejlesztése megtörténjen, ezzel a jelen engedély alapján bontandó töltésszakasz lokalizációs szerepe megszűnjön. A bontás kizárólag a fővédvonalon történő fejlesztések befejezése után, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jóváhagyásával, és annak az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felé történő igazolásával történhet. Mindaddig a Régi-Rábca bal parti töltés 1+416 – 2+139 km szelvények közötti szakaszának bontását megkezdeni tilos. - A kivitelezéshez figyelembe kell venni az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tárgyban adott 0858-003/2011. sz. levelében foglalt szakvéleményét. - A kivitelezés során, és azt követően a töltésbontásból adódó esetleges károkért a felelősség engedélyest terheli.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A töltés keresztezését és a védvonal térségi munkákat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján lehet végrehajtani. A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a vizek és vízilétesítmények más, nyomvonal jellegű létesítménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó előírásokat, melyek betartása kötelező. A Régi-Rábca töltésbontással, feltöltéssel és tereprendezéssel kialakuló partján a parti sávon mindenkor biztosítani kell a mederkezelő számára a vízgazdálkodási szakfeladatok (fenntartás, mérés, védekezés) zavartalan ellátását. A töltésbontás miatt kialakuló terep fenntartása, kezelése és az azon történő vízgazdálkodási szakfeladatok ellátása a kivitelezés alatt és utána is engedélyes feladata. A megmaradó töltésszakaszra, az elbontásnál feljáró rámpát kell kialakítani. A közműkiváltások kizárólag a közművek üzemeltetőjének hozzájárulásával történhetnek. Az átépítésre, kiváltásra kerülő elkészült vezetékszakaszokon betakarás előtt nyomáspróbát kell végezni, megfelelő védelmükről gondoskodni kell. A kivitelezést követően a vezetékek nyomvonalát és magasságát be kell mérni és közmű üzemeltetők részére át kell adni. A kiviteli munkálatok befejezésekor a védvonal környezetét helyre kell állítani. A töltés bontási munkái során keletkező hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelőnek át kell adni. A hulladékok termelőjének a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) kormányrendelet előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni és bejelentést tenni. A visszatöltött töltésanyagot, kialakított terepet, a rézsűfelületeket és a védősávokat megfelelő védelemmel kell ellátni az esetleges csapadékvizek okozta eróziók megakadályozása érdekében. Az építés során a földtani közeg, a felszín alatti és felszíni víz nem szennyeződhet. Száraz időben szükség esetén a munkaterületet locsolással kell pormentesíteni, a szállítójárművek, munkagépek kerekeit szilárd burkolatú útra ráhajtás előtt sár- és pormentesíteni kell, a kiszoruló földet az ideiglenes tároló helyen, illetve elterítéskor tömöríteni, száraz időben szükség esetén nedvesíteni kell, és amennyiben keletkezik nem elterített kiszoruló föld, annak lerakóhelyre történő elszállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni. Amennyiben faegyedek eltávolítása válik szükségessé, azokat elsősorban a csúcsszáradásos egyedek közül tegyék, a lehető legkisebb mennyiségben, vegetációs időn kívül (szeptember 1.-március 1. között) A munkálatok során ki kell kerülni a 47°41'17.25"É 17°35'53.73"K és 47°41'15.00"É 17°35'50.61"K koordinátájú pontok által meghatározott gátszakasz ártérre vetített, legalább 80 m mélységű részét. Az erre a szakaszra jutó anyagmennyiséget a szomszédos részeken kell elteríteni. A kitermelt föld elterítésével létesülő részeken a megjelenő növényzetet évente min. 2 alkalommal (április elején és augusztus elején) kaszálni kell az invazív gyomfajok megjelenésének megelőzése miatt. A kivitelezés során az építési naplót folyamatosan vezetni kell, hatósági ellenőrzés során azt a hatóságnak be kell mutatni. Az elbontott létesítmények és a kialakított terepviszonyok tekintetében megvalósulási tervet kell készíteni, és a térségi árvízvédelmi és lokalizációs terveket ezek függvényében módosíttatni.
2.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2 /1682-2/2012. számon tett előírása: - A töltés bontási munkálatait úgy kell megvalósítani, hogy az a közvetlen szomszédos termőföld területek vízháztartását ne zavarja, az eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, szélsőséges talaj-vízháztartási helyzetet ne okozzon. 3.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatalának 1-168/2012. sz. előírása: - A Régi-Rábca jobb parti töltés nevezett szakaszának bontása érintheti a Győr 5756/1 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő 73-3878 számú, és a Győr 5751 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő 733438/1 számú vízszintes földmérési alappontot, melyek megszüntetése nem lehetséges, áthelyezésükre engedélyesnek kérelmet kell benyújtani a Földhivatalhoz. A kiviteli munkák során a földmérési alappontokba csak a Földhivatal hozzájárulásával lehet beavatkozni.
4.) Be kell tartani továbbá az Égáz–Dégáz F7119-3857-2/2012. sz., az EON Zrt. 251/1708/2012.sz., a Pannon-Víz Zrt. PV/2210-1/2012/4020 sz., a ViDaNet Zrt. Győr, Rábca balparti töltés bontási terve a 1+416 és a 2+139 szelvények között tárgyú, és a Magyar Telekom Nyrt. 12/418/2-008. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatában foglaltakat. IV. Jelen vízjogi létesítési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos, mely az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható. Az engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vizilétesítmény megépítésére, de a vizilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. Amennyiben a vizilétesítmény megvalósítása a vízjogi létesítési engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után engedély nélkül történik – a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Győr-13. szám alatt a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 180.000 Ft, azaz Száznyolcvanezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-0171189900000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. A szakhatósági állásfoglalások ellen csak az érdemi határozattal szembeni fellebbezéssel lehet jogorvoslattal élni. Indokolás Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) képviseletében meghatalmazottja a VIDRA Kft. (9025 Győr, Bálint M. u. 100.) az általa 12/418/VE-3. munkaszámon készített tervdokumentáció alapján a győri 9756, 9755 és 9751/1 hrsz.-ú ingatlanokon a Rábca bal parti töltés bontására kérelmet nyújtott be a hatósághoz vízjogi létesítési engedély kiadása iránt. Az eljárás 8861/2012. számon indult a hatóságnál, mivel a Rábca jobb-, és bal parti valamint a Tákói I. nyárigát bontás vízjogi létesítési engedély kiadására irányuló eljárást egy ügyként kezelte a hatóság. A kérelmező csatolta az engedélyezési tervdokumentációt, benyújtotta az érintett ingatlanok eredeti tulajdoni lapjait, adatlapot a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához, valamint csatolta a jelen eljárásra alapozott képviseleti jogosultságot igazoló okiratot. A hatóság az érintetteket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29.§ (3) bekezdés b) pontja alapján értesítette az eljárás megindulásáról. A Földhivatal a 8861/2012. számon indult eljárásban az értesítés kézhezvétele után 10.322/2012. sz. levelében tájékoztatta a hatóságot, hogy a szóban forgó beruházás vélhetően termőföld más célú hasznosításával jár, ezért felhívja a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 9.§ (1) bekezdése szerint5 „ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani”. Ezért a hatóság a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat megküldésére hívta fel 8861-7/2012. sz. 2012. július 23-án kelt végzésében a kérelmezőt, valamint 8861-9/2012. sz. 2012. augusztus 13-án kelt végzésében ennek beszerzéséig az eljárást felfüggesztette. A VIDRA Kft. 2012. augusztus 13-án kelt 12/418/2-0014 sz. levelében jelezte a hatóság felé, hogy a beruházást érintő ingatlanok az ingatlan nyilvántartás alapján belterületi fekvésű kivett töltés, kivett mocsár, és kivett erdő művelési ág alá tartoznak, és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (Tfvt.) 2. § -a szerint termőföld a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. § a) pontjában meghatározott földrészlet. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3.§ a) pontja szerint termőföld az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban, vagy halastóként tartanak nyilván.
Továbbá A Tfvt.) 1.§ (4) bekezdése szerint a törvény hatálya nem terjed ki az erdő létesítésére, rendeltetésére, kezelésére, használatára, értékelésére és megszüntetésére, az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdő művelési ágú földrészletek belterületbe vonására, az erdő művelési ágának megváltoztatására, időleges igénybevételére és termelésből való kivonására, továbbá az ezekkel kapcsolatos térítési díj és bírság megfizetésére és az erdővagyon védelmére. Az eljárás során az erdőterületet érintő Tákói I. nyárigát bontása kapcsán a belterületi erdő művelési ágának megváltozatása történik. Fentiek miatt a hatóság az eljárást felfüggesztő 8861-9/2012. sz. és az ingatlanügyi hatósági határozatra vonatkozó 8861-7/2012. sz. hiánypótlási végzését visszavonta. Ugyanezen levelében az ügyfél a folyamatban lévő engedélyezési eljárást külön-külön töltésszakaszonként kérte lefolytatni, így az eljárást a hatóság az ügyfél kérelmének helyt adva elkülönítette a következők szerint: - 8861/2012. főszámon: Rábca balparti töltés bontás a 1+416 és 2+139 szelvények között - 10058/2012. főszámon: Rábca Tákói I. nyárigát bontás a 0+676 és 1+323 szelvények között - 10059/2012. főszámon: Rábca jobbparti töltés bontás a 0+190 és 2+031 szelvények között Tárgyi eljárás 8861/2012. számon folytatódott. Az eljárások elkülönítéséről értesültek mindazok akik az eljárás megindulásáról. A Földhivatal 1-168/2012. sz. levelében jelezte a hatóság felé, hogy nyilvántartásuk alapján a Régi-Rábca bal parti töltés nevezett szakaszának bontása érintheti a Győr 5756/1 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő 73-3878 számú, és a Győr 5751 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő 73-3438/1 számú vízszintes földmérési alappontot, melynek megszüntetése nem lehetséges, áthelyezésére engedélyesnek kérelmet kell benyújtani a Földhivatalhoz. A kiviteli munkák során a földmérési alappontba csak a Földhivatal hozzájárulásával lehet beavatkozni. A Földhivatal kérte erről tájékoztatni a kérelmezőt, ezért a hatóság 8861-22/2012. sz. levelével tájékoztatta a kérelmezőt, valamint a Földhivatal 1-168/2012. sz. levelében foglaltak jelen határozatba előírásként beépítésre kerültek. A hatóság felhívására az engedélyes megfizette az igazgatási szolgáltatási díjat, csatolta az engedélyesnek a VÍZIVILÁG Tájrendező Korlátolt Felelősségű Társasággal mint az érintett győri 9751/1 hrsz-ú ingatlan tulajdonosával kötött megállapodást, valamint a 9755 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mint az érintett ingatlan vagyonkezelője 1580-6/2012. sz. vagyonkezelői nyilatkozatát, az Égáz–Dégáz F7119-3857-2/2012. sz., az EON Zrt. 251/1708/2012.sz., a Pannon-Víz Zrt. PV/2210-1/2012/4020 sz., a ViDaNet Zrt. Győr, Rábca balparti töltés bontási terve a 1+416 és a 2+139 szelvények között tárgyú, és a Magyar Telekom Nyrt. 12/418/2-008. sz. közműnyilatkozatát, valamint az Észak-dunántúli Vízügyi igazgatóság 1580/2012. sz. hozzájáruló nyilatkozatát. A hatóság megállapította, hogy a Győr 9755 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, amely tekintetében az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mint az érintett ingatlan vagyonkezelője, a Magyar Állam képviseletében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 17. § e) pontja alapján eljáró MNV Zrt. nevében és képviseletében eljárva tulajdonosi hozzájárulást adott 15804/2012. ügyiratszám alatt. A hatóság az érintett ingatlan tulajdonosának az MNV Zrt.-nek ügyféli jogállását úgy biztosítja, hogy számára a határozat egy példányát megküldi biztosítva neki ezáltal a fellebbezés jogát. Az eljárás során a hatóság – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. § (3) bekezdés alapján –megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NSZSZ Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Intézete VIII-R-049/05494-2/2012 sz. állásfoglalásában a megküldött tervdokumentáció alapján, a tárgyban megjelölt vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárult. Egyúttal tájékoztatásként közölte, hogy ivóvízvezeték kiépítését követően vízvizsgálatot kell végeztetni, majd annak eredményét az üzemeltetési engedélyezési eljárás során be kell nyújtani a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NSZSZ Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Intézetéhez. Hatáskörét a 347/2006 (XII.23.) Korm. Rendelet, illetékességét a 323/2010.(XII.27.) Korm. rendelet állapítja meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIII-P001/3782-2/2012. számú végzésével az örökségvédelmi szakhatósági eljárását megszüntette. A tervezett tárgyi beruházás a hatóság jelenlegi adatai szerint kulturális örökségvédelmi elemeket nem érint, így figyelemmel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi
szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján szakhatósági állásfoglalás kiadására hatásköre nincs. Felhívta egyúttal a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény (továbbiakban: Kötv.) 24. §- ában foglaltak szerint amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelemi bírságról szóló 191/2001 (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A megyei múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. § (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen. Ezért a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdéséről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot értesítse, (Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, 9021 Győr, Széchenyi tér 5.), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal döntése a Ket. 45/A. § (3) bekezdésén alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2 /1682-2/2012. számon talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott a rendelkező részi feltételekkel. A talajvédelmi szakhatóság megállapította, hogy a tervezett töltés bontási munkálatok során termőföld területek igénybevételre nem kerülnek, a tervezett beruházás megvalósításával érintett ingatlanok határosak a termőföld területekkel is, ezért azok védelme indokolt, valamint, hogy a tervezett beruházás vízjogi létesítési engedély kiadásának talajvédelmi szempontból jogszabályi akadálya nincs. Szakhatósági állásfoglalása a Ket. 22. § (1) bekezdése, a 44. § (1), (2) és (9) bekezdései, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 1. § (1) bekezdése 2.§ a) c) és i) pontján, a 43. § (1) bekezdésén, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Tv. 28. § (1) bekezdésén, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. § (3) bekezdés a) pontján, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17. § -án alapul. Műszaki szempontból megállapítható, hogy a kérelmező VIDRA Kft. a tárgyi tervezett vízilétesítmények megszüntetése, bontása, valamint a terület feltöltése céljából Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából benyújtotta az általa készített 12/418/VE-3 munkaszámú vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációját, és vízjogi létesítési engedélyt kért az abban foglaltak megvalósítása céljából. A tervezett töltésbontás a Győr-Sziget városrész területén tervezett területfejlesztések végrehajthatóságának elősegítése céljából történik. A területfejlesztéssel a közlekedési problémák javítása, úthálózat fejlesztés, útépítés célokat kívánják megvalósítani. Vízgazdálkodási szempontból megállapítható továbbá, hogy a részben történő bontással érintett Régi Rábca bal parti töltés a Mosoni-Duna jobb parti töltés 9+980 tkm szelvényéből indul ki és a Rábca jobb parti töltésének 1+977 tkm szelvényébe köt be. A töltés teljes hossza 4633 m, melyből 3443 m tartozik Győr közigazgatási területéhez. A töltés kezelője a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A Régi-Rábca balparti töltés 0+193 és 2+031 szelvények közötti szakasza árvízvédelmi lokalizációs vonalként a 01.07. védelmi szakasz Mosoni-Duna jobbparti töltésének Rábca-árapasztó és a Püspökerdei átvágás között szakadása esetén védte volna meg Győr-Sziget és Újváros településrészeket a kiömlő árvíztől. A „Duna Projekt” keretében megvalósuló Mosoni-Duna jobb parti töltésfejlesztést követően a részöblözet fővédvonalai a Győrre előírt biztonságot garantálják, így a Rábca balparti töltés funkcióját veszti, ezáltal elbonthatóvá válik. A „Győr lokalizációs töltéseinek felülvizsgálata” című tanulmány alapján az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a fővédvonalon történő fejlesztések megvalósulása esetén egyetértett a Régi-Rábca balparti (lokalizációs) töltés elbontásával, ezért a 2010-ben készített „Győr város lokalizációs töltéseinek felülvizsgálata” című tanulmányban a Rábca jobb parti töltés visszabontása került megtervezésre. A tanulmányban javasolt töltésvisszabontásokat az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 0858-003/2011. számú levélben elfogadta. A Győr, Pinnyéd városrészében tervezett fejlesztéssel kapcsolatosan az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyilatkozata alapján a Régi Rábca bal parti töltés érintett szakaszának visszabontását a jellemző terepszintig lehet tervezni. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1580/2012. számon adott ki hozzájáruló nyilatkozatot a Holt-Rábca menti töltésszakaszok és nyárigát bontása tárgyban.
A „Győr város lokalizációs töltéseinek felülvizsgálata” (2010), valamint a „Pinnyéd környéki fakadóvíz vizsgálati tanulmánya” (2012) alapján a töltéssel kapcsolatban megállapításra került, hogy a Rábca töltésszakaszok jelenlegi visszabontási szintje 114,83 mBf, mely az árvízi öblözet elöntési szintjéből adódik. A Mosoni-Duna jobb parti fővédvonalának fejlesztése révén a töltés lokalizációs szerepe megszűnik az érvényben lévő visszabontási szintek érvényét vesztik. Erre tekintettel írta elő a hatóság, hogy a bontási munkák kizárólag a fővédvonal fejlesztése esetén kezdhetők meg. Megállapításra került továbbá, hogy a térség vízháztartásában a fakadóvízből származó vizek a mértékadók, nem a belvízből származó vízmennyiség. A Rábca meder 112,00 mBf szint fölé a csak mesterséges beeresztés révén töltődhet fel. Erre a jelenlegi üzemelési utasítás szerint (3,0 m-es Δh tartása a leeresztő zsilip al- és felvize között) egy LNV (115,06 mBf) körüli érték esetén kerülhet sor. A műtárgy az állékonyság vizsgálatok alapján 6,0 m-es vízszintkülönbség esetén is megfelelő. A későbbiek során a Rábca győri szakasza, mint egy megcsapoló rendszerként hasznosításra kerül (Rábca meder szivattyúzása a Mosoni-Dunába) egy hosszan tartó nagy árhullám esetén bekövetkező fakadóvízszintek maximalizálásához, ezért a vízszintek magas fakadóvizek esetén sem közelíthetik meg a 112,00 mBf szintet. A benyújtott tervdokumentációk fenti feltételeknek megfelelően készültek el. A parti sávon való munkák és a parti sáv kialakításának engedélyezéséhez a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései alapján tettük meg előírásainkat. A töltés keresztezésére és a védvonal térségi munkákra a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak, ezen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a vizek és vízilétesítmények más, nyomvonal jellegű létesítménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó előírásokat. A benyújtott adatlap alapján megállapítható, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint a tervezett vízimunkák és tevékenység nem előzetes vizsgálat kötelesek. Felszíni vízvédelmi szempontból megállapításra került, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint szerint a környezethasználó – az 1. § (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. A hatóság megállapította, hogy tervezett tevékenység, azaz a Holt-Rábca menti töltésszakaszok és nyárigát bontása, a 3. számú mellékletben található, tárgyi eljárás azonban bontásra és nem megvalósításra irányul, így nem előzetes vizsgálat köteles. Felszín alatti vízvédelmi szempontból megállapításra került, hogy a vizsgálattal érintett területek a felszín alatti viek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján „2c” érzékeny területnek minősül. Az érintett Győr 9756 hrsz., Győr 9755 hrsz., 9751/1 hrsz -ú ingatlanokon tervezett tevékenység a Győr Révfalui – kijelölés alatt álló sérülékeny vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. A földtani közegre és a felszín alatti vizekre tárgyi tevékenység nem gyakorolt jelentős hatást. Természetvédelmi szempontból megállapítható volt, hogy az elbontott töltésanyagot a Holt-Rábca hullámterében kívánják elhelyezni. Az érintett terület része az Országos Ökológiai Hálózatnak, ökológiai folyosó, emiatt szükséges volt vizsgálni a tervezett anyagelhelyezés természet- és tájvédelmi vonatkozásait. A vizsgálat elvégzésére hiánypótlás felhívás került kibocsátásra, mely dokumentáció Horváth Lajos táj és természetvédelmi szakértő által elkészítésre került, ami alapján megállapítható volt, hogy a beruházással érintett terület nem védett és nem része Natura 2000 területnek, azonban része az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetének. Az újonnan létesülő talajfelszínen hamar megjelenhetnek a különböző invazív gyomfajok, melyek terjedésének egyik fontos vektora lehet a közeli vízfolyás. Az ökológiai folyosó természetvédelmi jelentősége, hogy biztosítsa a természetes életközösségek fennmaradását és az átjárhatóságot az értékes területek között. A megadott koordináták által meghatározott terület mély fekvésű, idős faegyedekkel benőtt természetszerű folt, tipikus és jellegzetes alacsony ártéri élőhelyet őriz. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 17. § (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A megtett természetvédelmi előírások betartásával tárgyi vízjogi létesítési engedély kiadása táj- és természetvédelmi szempontból nem kifogásolható.
Levegőtisztaság védelmi szempontból megállapítható volt, hogy a tevékenység megvalósítása ideiglenesen - a közvetlen környezet porszennyezésével járhat. Az építésnél használt dízel üzemű munkagépek, szállító járművek kipufogógáza az érintett területeken minimális többlet légszennyezést okozhat. A levegővédelmi előírások emiatt kerültek kiírásra a rendelkező részben. Megállapítható továbbá, hogy a kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. Zajvédelmi szempontból az építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében – az építési munkák időtartama alatt – a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4.§ (1) bekezdés a) pontja alapján. Hulladékgazdálkodási szempontból megállapításra került, hogy a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata - Holt-Rábca menti töltésszakaszok és nyárigát bontásának a mellékletben felsorolt területeken tervezett építési és bontási munkák során hulladékképződéssel számolni kell. A kitermelt föld a területen marad tereprendezés céljából. A bontási-építési (kivitelezés) munkák során keletkező inert hulladékot – beton és tégla - lehetőség szerint külön kell válogatni, a további kezeléséről megfelelően gondoskodni kell előnyben részesítve az anyagában történő hasznosítását. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint a keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell tenni. Fentiek alapján, a megadott műszaki paraméterekkel, és előírások figyelembevételével a Régi-Rábca bal parti töltés 1+416 – 2+139 tkm szelvények közötti szakaszának bontása és a jelenleg hullámtéri területek terepalakítása a Mosoni-Duna I. rendű árvízvédelmi fővédvonal fejlesztésének elkészülte után megvalósítható. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és 29. §-ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ára alapozta. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 § (1) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§ (1) bekezdése biztosítja. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg.
Győr, 2012. 10.25. dr.Buday Zsolt s.k. igazgató
