ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A végzés jogerős: év: Iktatószám:
858-9/2010.
Előadó:
Dr. Reiner Viktória/
hó:
nap:
KÜJ: 102475627 -
Hiv. szám:
KTJ: 101456152
Tárgy: Esztergom, REGIA CIVITAS Kft. – 19759. hrsz.-ú Szent István Fürdő és Fürdőszálló felújításának és bővítésének előzetes vizsgálata
Perjés Katalin
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a REGIA CIVITAS Kft. (2501 Esztergom, Széchenyi tér 1.) által benyújtott, az Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 19759. hrsz. alatti ingatlanon lévő Szent István Artézi Fürdő és Szálló átépítésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység adatai: A telepítés helye: Esztergom, 19759. hrsz.-ú ingatlan (Bajcsy-Zs. u. – Malom u. – Kis-Duna sétány – Aradi vértanúk tere által határolt terület). A végezni kívánt tevékenység: építmény vagy építmény-együttes beépített, vagy beépítésre szánt területen 300 parkolóhelytől. A beruházás által igénybevett terület nagysága: 2,068 ha, ebből fedett, illetve burkolt felületté válik: 1,0135 ha, a zöldfelület teljes területe: 5919 m2 lesz. A telepítés célja: a beruházó a Strandfürdő, Fedett uszoda és Gőzfürdő átépítését, kiállítótér, rendezvényterem kialakítását, ill. a tervezési terület észak-keleti oldalán 226 szobás, több szintes, két nagy tömbből álló szállodát, hozzá tartozó passzázst, üzletek kialakítását, részben fedett sétáló utcát, és 345 férőhelyes, két szintes mélygarázs megvalósítását tervezi. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a beruházás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2. Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Amennyiben az építési engedély jogerőre emelkedését követően a kivitelező felmentést kíván kérni a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól, úgy az erre irányuló eljárást az építési tevékenység megkezdése előtt köteles a környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezni. 2.3. A létesítmény üzembehelyezését követően a tényleges környezeti zajkibocsátást – a hatásterület meghatározásával – méréssel kell dokumentálni, és a tényleges hatásterület függvényében az üzemeltetőnek – amennyiben szükséges – zajkibocsátási határérték kérelmet kell benyújtania a Felügyelőséghez. 2.4. A keletkező csapadékvizeket, valamint a használt (túlfolyó és ürítő) vizeket a meglévő töltéskeresztezésen keresztül tervezik bevezetni a Kis-Dunába. Ennek során a meglévő kivezetés korszerűsítése, átalakítása illetve a töltéskeresztezés felújítása is szükségessé válik, így erre vonatkozóan a Felügyelőségtől vízjogi létesítési engedélyt kell kérni.
2
2.5. Amennyiben a Strandfürdő felújítása és bővítése, valamint a szállodához tartozó új élményfürdő kiépítése során vízforgató berendezés kerül beépítésre, arra vonatkozóan szintén vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. 2.6. Az építkezés befejezését követően, az összes vízi létesítmény megépítése illetve felújítása után, a megvalósulás dokumentálásával, vizsgálati eredményekkel alátámasztva, vízjogi üzemeltetési engedélykérelmet kell benyújtani. A vízjogi engedélykérelmet a vonatkozó jogszabály szerint összeállított tervdokumentáció benyújtásával és a szükséges mellékletek csatolásával kell megkérni. II. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000.- Ft. Indokolás A Regia Civitas Kft. mint beruházó az esztergomi Szent István Fürdő és Fürdőszálló felújítása és bővítése előzetes vizsgálatára vonatkozó kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. Kérelméhez a hatóság felhívására 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. mellékletének 140. pontja szerint – egyéb, az 1. mellékletbe vagy a 3. melléklet 1-139. pontjába nem tartozó építmény vagy építményegyüttes beépített, vagy beépítésre szánt területen 300 parkolóhelytől – a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§ - 5.§ szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Regia Civitas Kft. mint beruházó, az esztergomi Strandfürdő, Fedett uszoda és Gőzfürdő átépítését, kiállítótér, rendezvényterem kialakítását, ill. a tervezési területen, a 19759 hrsz-ú ingatlanon (Esztergom, Bajcsy-Zs. u. - Malom u. - Kis Duna sétány - Aradi vértanuk tere), annak észak-keleti oldalán 226 szobás, több szintes, két nagy tömbből álló szállodát, hozzá tartozó passzázst, üzletek kialakítását, részben fedett sétáló utcát, és 345 férőhelyes, két szintes, mélygarázst kíván megvalósítani. Környezeti igénybevételek: Levegővédelmi szempontból: A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7) KvVM rendelet 1. sz. melléklete szerint Esztergom a 3. Komárom-Tatabánya-Esztergom nevű légszennyezettségi zónába tartozik, amely alapján a kén-dioxid E, szén-monoxid F, nitrogén-dioxid C, szilárd D, a benzol légszennyező anyag pedig az E kategóriába lett besorolva. A teljes komplexum együttes hőenergia igénye 2836 kW, amelyből hőszivattyúkkal állítanak elő közel 2400 kW-ot, az efölött szükséges hőenergiát kondenzációs gázkazánnal. A telephelyen két légszennyező pontforrás található, amely levegőtisztaság-védelmi engedéllyel rendelkezik. A tervezett hűtőközeg: FCKW-mentes hűtőanyag, jele R 404 A, mennyisége egységenként: 13 kg, a hűtőközeg össszmennyisége 6x13 kg.
3
Az építés során a munkagépek közlekedéséből, az építési tevékenységből származó diffúz porterhelés ideiglenes és nem számottevő. Az üzemelő szálloda, és kapcsolódó létesítményei a levegőre szennyező hatást minimálisan gyakorol, így hatásterület sem jelölhető ki. Havária során (tűzeset) a közvetlen hatásterület nagysága környezetére is kiterjedhet, érinthet lakóépületeket is. A felhagyáskor, a hatásterületek a bontási és rekultivációs munkák miatt alakulnak ki, így gyakorlatilag megegyeznek az építési időszakkal. A létesítéskor és felhagyásnál a diffúz porképződés mérséklésére kell törekedni, üzemeléskor indokolt esetben a tűzriadó terv szerint kell eljárni. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a fürdőszálló megvalósulásából jelentős légszennyezés nem történik. Zajvédelmi szempontból: A létesítés során az építési munkálatok zaj- és rezgésterhelésével lehet számolni. Az építés időtartama várhatóan 1 év, és tevékenységet csak nappali időszakban kívánják végezni. A bontási és építési tevékenységhez kapcsolódó járulékos szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen az utak zajterhelését. A fürdő és fürdőszálló működés során, zajvédelmi szempontból a szabadban elhelyezett zajforrások, klímaberendezések, szellőztető tetőventilátorok, a hűtő-fűtő légtechnikai berendezések a domináns zajforrások. A létesítmények működése során, a legközelebbi védendő lakóépületek homlokzata előtt – a benyújtott dokumentáció alapján – a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek, mind nappali mind éjszakai időszakban. A tevékenység hatásterülete, várhatóan érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet vagy helyiséget. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján, a fürdőszálló megvalósulásából jelentős környezeti zaj és rezgéshatások nem származnak. A létesítmény működéséhez kapcsolódó járműforgalom nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során építési-bontási hulladékok keletkezésével kell számolni. Az üzemelés során veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezésével egyaránt kell számolni. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján, a fürdőszálló megvalósulásából jelentős hulladékgazdálkodási hatások nem származnak. Vízvédelmi szempontból: A szálloda tervezett ivóvízellátása közüzemi ivóvízvezetékről lecsatlakozva valósul meg, várható vízigény 217 m3/d. A Strandfürdő felújítása és bővítése, valamint a szállodához tartozó új élményfürdő kiépítése után a várható fürdővíz igény: 839 564 m3/év. Vízbázisa a Szent István fürdő jelenleg is üzemelő B-5 OKK számú karsztkútja. A Szent István Strandfürdő a B-5 kútból történő vízellátás biztosítására a H-438-3/2009. számú határozata alapján, vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A víz beszerzése a B-5 Szent István kútból jelenleg 895.695 m3/év mennyiségben engedélyezett. Az engedélyes azonban a jövőbeni kitermelésre - 1 136 452 m3/év – vonatkozóan, előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezte hatóságunknál. A H-1869-21/2008. számon lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás során, hatóságunk megállapította, hogy a megnövekedett vízfelhasználással nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért a B-5 OKK számú termálkútból kivenni tervezett vízmennyiség: 1 136 452 m3/évmennyiségre történő növelését nem akadályozta. Az üzemeltetési engedély módosítását az engedélyes még nem kérte. A hatóság előtt a Szent István Strandfürdő B-5 OKK jelű hévízkút hidrogeológiai védőidomának kijelölésére irányuló eljárás folyamatban van, amely során meghatározásra kerültek a védőterületek.
4
A tervezési területen keletkező szennyvizek az ÉDV Zrt. kezelésében lévő egyesített rendszerű városi közcsatornába tervezik bevezetni. A keletkező szociális jelegű szennyvizek várható mennyisége 207,8 m3/d. Az éttermek konyháinak zsíros szennyvizei, valamint a pincegarázs takarításakor, illetve a hólé olvadásakor keletkező padlóösszefolyókba gyülekező szennyvizek alkalmazási engedéllyel rendelkező előtisztító műtárgyon keresztül kerülnek a közcsatornába bevezetésre. A műtárgyakban kiváló szennyező anyagot (olajos, zsíros iszap) veszélyes hulladékként engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítják. Ugyancsak közcsatorna hálózatba kerül bevezetésre a szűrők öblítő vize 15,9 m3/d mennyiségben. Az épületek héjazatáról, és a tiszta burkolt felületekről összegyülekező csapadékvizek, továbbá a használt fürdővizek közül a túlfolyó és ürítő vizek a Kis-Duna 0+381 fkm szelvényébe kerülnek bevezetésre. A Kis-Duna 0+381 fkm szelvényébe bevezetésre kerülő használt víz (túlfolyó és ürítő) várható mennyisége a komplex üzembe helyezést követően 4245 m3/d, 687 l/s. Az épületek héjazatáról, és a tiszta burkolt felületekről összegyülekező csapadékvizek mennyisége a komplex üzembe helyezést követően 234 l/s. A tervezett beruházás létesítése, üzemeltetése, felhagyása és az esetlegesen bekövetkező havária az érintett térség felszíni- és felszín alatti vizeire várhatóan jelentős káros hatást nem gyakorol. Táj- és természetvédelmi szempontból: A tervezési terület országosan nem védett és nem része az európai közösségi jelentőségő Natura 2000 hálózatnak, de használt víz kibocsátási tevékenységéből fakadóan üzemelése során hatással van az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelete alapján jóváhagyott HUDI 20034 számon, és „Duna és ártere ” néven jelölt Natura 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési területre. Ezeket a hatásokat jelen eljárásban felügyelőségünk a 275/2004. (X. 8.) Korm. r. alapján vizsgálta. A vizsgálat során a beérkezett dokumentációból a hatóság megállapította, hogy a fürdő üzemelése során onnan a használt fürdővíz a Kis Dunába és azon keresztül a Dunába kerül. A Szent István fürdő, amely a Fürdő Szálló komplexum része jelenleg is a Kis -Dunába engedi 23 celsius fokos fürdő vizét, amely a folyó vizét átlagosan mint egy 5 fokkal emelte meg. Ennek az eljárásnak az engedélyezése során felügyelőségünk vizsgálta ennek hatásait, és a vízkibocsátáshoz engedélyét megadta. Jelen tevékenység során ez a hő terhelés megszűnik, mivel a túlfolyó vizéből a hőt elvonják, és így a kifolyó víz hőmérséklete kb. 5 celsius fokos lesz. Mivel a Kis-Duna hőmérséklete 5-20 celsius fok között ingadozik, így a kifolyás legfeljebb a nyári hónapokban jelenthet némi hőmérsékletesést. Ez azonban a folyó oxigén ellátására és ezen keresztül élővilágára inkább kedvezően, mint károsan hat. A kifolyótól a nagy Duna torkolata kb. 500 m, tehát az óriási víztömegben a hőmérséklet eltérés a torkolathoz érkezésig teljesen elenyészik. Megállapítható tehát, hogy a vízkibocsátás hőmérsékleti eltérése nem lesz káros hatással a Natura 2000 élőhelyekre. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: Az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete a 1926/2010., a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája a 430/5712/1/2009., Esztergom Város Jegyzője mint helyi környezet- és természetvédelmi hatóság 99-3/2010. számú állásfoglalása alapján nem emelt kifogást a dokumentáció elfogadása ellen. A kulturális örökségvédelmi hivatal állásfoglalásában felhívta a felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházással érintett területen KÖH 2094 egyedi azonosítószámú régészeti lelőhely található. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 10. § (1) bekezdésének értelmében
5
a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, valamint összefüggéseikben kell megőrizni. A beépítése csak akkor engedélyezhető, ha más lehetőség nincs a szükséges fejlesztésre. Amennyiben erre nincs mód, a beruházás előtt a Kötv. 21. § alapján próbafeltárást kell végezni a lelőhely pontos kiterjedésének meghatározása végett. A próbafeltárás eredménye alapján, illetve a Kötv. 22. §-a értelmében a régészeti lelőhelyen el kell végezni a szükséges megelőző régészeti feltárást. A Kötv. 23. §-ban foglaltak alapján a fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét a beruházónak kell költségelőirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére. A Felügyelőség az előzetes vizsgálatról készített dokumentáció és a hiánypótlási felhívást követően benyújtott kiegészítés alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol, a következők miatt: - A tevékenység gyakorlása során hulladékok keletkezésével nem kell számolni. - A tervezett tevékenység vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi érdeket nem sért. - Balesetből, üzemzavarból származó rendkívüli esemény nem valószínűsíthető. - A beruházás megvalósítása levegővédelmi és zajvédelmi szempontból nem gyakorol a környezetre jelentős hatást. - A természet-és tájvédelmi értékek sérülésének valószínűsége alacsony. A terület nem országosan védett és nem Natura 2000 terület. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R.5.§ dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az 1995. évi LIII. tv. 67. § (6) bekezdése szerint az ügyintézési határidő 33 munkanap, a hatóság az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályokon alapul, illetékességét a 29/2004. (XII. 25.) KöM rendelet 1. számú melléklet A.) pontja alapozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99.§(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik.
Győr, 2010. január 26. Gerencsér Tivadar igazgató megbízásából
Dr. Hajdu Klára s.k. engedélyezési igazgatóhelyettes A határozatról értesül: 1. REGIA CIVITAS Kft. 2. ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete 3. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 4. Esztergom Város Jegyzője
2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. vétívvel 8200 Veszprém, József A. u. 36. 8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2. 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1.
