ÉSZAK-BÉKÉSI KISTÉRSÉG KOMPLEX ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETŰ FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

ÉSZAK-BÉKÉSI KISTÉRSÉG KOMPLEX ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETŰ FEJLESZTÉSI PROGRAMJA (Programozási összefoglaló, ajánlás)

"HAT PENNA" Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (Szolnok, Hódmezővásárhely)

2001. április

2

TARTALOM

BEVEZETÉS ............................................................................................................... 3 Módszertan................................................................................................................................. 3 Egyeztetési, elfogadási, aktualizálási eljárások....................................................................... 4

AZ EU REGIONÁLIS POLITIKAI FELTÉTELRENDSZERE .......................................... 6 Európai Területfejlesztés Perspektívái ..................................................................................... 6 Agenda 2000 ............................................................................................................................ 6 Vision Planet ............................................................................................................................ 6 Az Alapok ................................................................................................................................... 7 Előcsatlakozást segítő alapok .................................................................................................. 7 Magyarország vidékfejlesztési tervében rejlő lehetőségek ...................................................... 8 Strukturális Alapok .................................................................................................................. 8 A kistérség jövőképe ................................................................................................................ 10 Célpiramis ................................................................................................................................ 11 Az alprogramok rendszere ..................................................................................................... 12

AZ ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETŰ KOMPLEX KISTÉRSÉGI PROGRAM.............. 14 Ajánlások, pontosító javaslatok a kistérség stratégiai programja részére ......................... 60 Pénzügyi összefoglaló táblázat, 2001-2006 (MFt) ................................................................. 61

MELLÉKLETEK ....................................................................................................... 63

3

BEVEZETÉS Az Észak-Békés Megyei Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz (jogutódja: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) kistérségi komplex ökológiai szemléletű fejlesztési program készítésére. A pályázatot a minisztérium támogatásban részesítette. A kistérségi társulás a program kidolgozásával a Hat Penna Kft-t bízta meg. A program készítői figyelembe vették a kistérségi tervezés eddigi eredményeit és kiegészítő ajánlásokat fogalmaznak meg a korábban elkészült programok pontosítása, illetve végrehajtása érdekében.

Módszertan A ökológiai szemléletű program kidolgozásának jogszabályi hátterét a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet, valamint azok egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/ 1996. (XII.11.) Kormány rendelet előírásai képezik. A fejlesztési program az Európai Unió regionális politikájában alkalmazott normáknak megfelelően fogalmazódott meg. A program időtávja: 2001-2006. A program kidolgozása, illetve későbbi megvalósítása lefedi a szeghalmi statisztikai kistérség teljes területét, melynek települései: Ecsegfalva, Körösladány, Füzesgyarmat, Kertész-sziget, Bucsa, Okány, Szeghalom, Dévaványa, Vésztő, Körösújfalu és Zsadány. A programalkotás elsődleges fokmérője a működőképesség, a hasznosság és az eredményesség, a fenti célok elérése érdekében a program középpontjában a területfejlesztésben résztvevő, humán erőforrás fejlesztés áll. A programban a cselekvési, fejlesztési tevékenységek strukturáltan fogalmazódtak meg, térben és időben szakaszolható alprogramok kerültek kidolgozásra. Az alprogram leírások tartalmazzák a szakmai-tartalmi bemutatásokat, a célt, a jelenlegi állapotot és a várható hatást, a feladatokat, ütemezést, a végrehajtásért felelős és közreműködő szervezetek megnevezését, valamint az előzetes költségvetést. Az alprogramok kialakításánál minden esetben vizsgálat tárgyát képezték a korábbi fejlesztések, szolgáltatások és tapasztalatok. Az alprogramok megfogalmazásakor a párhuzamosságok elkerülése és a folyamatban lévő programok kiegészítése a cél. A megyei és a regionális fejlesztési programokhoz szükséges kapcsolódásokat azok előkészületi állapota miatt nehéz biztosítani. A megyei felzárkóztatási program – a kiemelt 5 megyére vonatkozó kormányzati segítség – vagy a Széchenyi Tervből adódó pályázati lehetőségek a programszerűséget mellőző, egyes projekteket, konkrét beruházásokat vesznek figyelembe, pályáztatnak. E két programhoz való kapcsolódás, illetve a megyei területfejlesztési tanács által meghirdetett és más központi pályázatokon való kistérségi részvételt áttételesen tudja segíteni a program. A vidékfejlesztési célelőirányzat, valamint a SAPARD program várható 2001. őszi meghirdetése előtt azonban konkrét keretprogramként lehet-e programra hivatkozni.

4 A program kidolgozásának hátterét, a kapcsolódási pontokat: • A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, • Békés megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja, • A Dél-Alföldi Régió Regionális Fejlesztési Terve, • A Körös-Sárrét térsége területfejlesztési célprogram: A kistérség idegenforgalmi fejlesztési programja, • Az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás közös települési környezetvédelmi programja, • A kistérség SAPARD programja (helyzetelemzés, stratégiai és operatív program) képezi. E program kiegészítő javaslatokat fogalmaz meg az előzőek számára is. A kistérségi ökológiai szemléletű fejlesztési program alapját az alábbi dokumentumok jelentik: • a polgármesterek projekt- javaslatai, • Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződése, • nonprofit turisztikai marketingirodák (Tourinform) gyakorlati útmutatója, • Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás alapító okirata, • A Holt-Sebes Körös rehabilitációja során megvalósítani tervezett belterületi hullámtérrendezés alvízi és felvízi szakasza, • A Holt-Sebes Körös rehabilitációja keretében megvalósítani tervezett Dancka laposi terület komplex vízrendezés terve, • Vésztő Nagyközség Önkormányzata önálló települési környezetvédelmi programja, • Sárréti táj komplex rehabilitációja fejlesztési koncepció és program,

Egyeztetési, elfogadási, aktualizálási eljárások Az Észak-Békés Megyei kistérség komplex ökológiai szemléletű fejlesztési program egyeztetése több lépcsőben történt: • A kistérségi társulás vezetőjével előzetes egyeztetés történt, majd ajánlatkészítés következett, • Körösladány polgármestere külön ismertette a Tikos-ér rehabilitációs projektjét és a település fejlesztési elképzeléseit, • A kistérség polgármestereivel, a nemzeti park képviselőjének és az Országos Területfejlesztési Központ régióigazgatójának részvételével 2000. január 11-12-én három helyszínen programindító megbeszélés zajlott, ahol projekt-javaslatok kerültek begyűjtésre, • Azok a települések is leadták javaslataikat, amelyek a megbeszélésen nem tudtak részt venni, továbbiak pedig kiegészítéséket tettek az elhangzottakhoz, az emlékeztetőben szereplőkhöz, • A 2000. március 5-i társulási ülés is napirendjére tűzte a kistérségi ökológiai program tárgyalását, Az elkészült dokumentumot célszerű a későbbiekben megfelelő időszakonként felülvizsgálni, aktualizálni, módosítani és az új feltételekhez igazítani. Ennek érdekében a kistérségi társulás együttműködésének, illetve a menedzsment szervezetnek a fejlesztésére is szükség van. Kiemelt feladat – kiemelt programelem Legfontosabbnak a szervezet (-i együttműködés) olyan megerősítését látjuk, amely a társulás belső erőforrásai, saját szervezete(i) oldaláról teszi lehetővé az állapotfigyelés – célkijelölés – programozás – végrehajtás – értékelés folyamatának folyamatos irányítását és végrehajtását.

5 Az eddigi koncepció – stratégia – programkészítések után, ezek alapján meg kell teremteni a közös kistérségi PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁNAK feltételeit. A társulás által létrehozott saját szervezet mellett a programok végrehajtásában érdekelt tanácsadó, szakértő, projektmenedzser, vállalkozásszervező, közvetítő, beruházás szervező cégek együttműködő hálózatát is szükséges kiépíteni.

6

AZ EU REGIONÁLIS POLITIKAI FELTÉTELRENDSZERE A 2001-2004 évek időszakát az előcsatlakozás, a felkészülés időszakának tekinthetjük. A felkészülési időszakra jellemző a több szinten, több szempont szerinti programozási, előkészítő, illetve a még “régi rendszer” szerinti pályáztatási, támogatási rendszer működése. A legközelebbi, leginkább figyelembe veendő programozási szisztéma és támogatási gyakorlat a megyei szintű. Az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv, vagy a régió programjai hasonlóan egyes ágazati programokhoz (pl.: a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programhoz) szakmailag figyelemre méltó utalásait és a kistérségre érvényes, levonható következtetéseit a programjavaslat elkészítése során figyelembe vettük. Néhány kitekintést, amely a hazai “magasabb szintű” programozást is befolyásolja, az alábbiakban foglalunk össze: Az EU szintű politikai keretek főbb sarokkövei Magyarország számára. Európai Területfejlesztés Perspektívái (The Spatial Development Perspektives – ESDP) Az EU területi fejlődésének legfőbb irányait a dokumentum a következő célkitűzésekben jeleníti meg: • Többközpontú és kiegyensúlyozott városhálózat, új kapcsolat a városi és vidéki térségek között. A kohézió elvéből következő kiegyensúlyozott városhálózat fejlődése mellett szükség van a városi térségek versenyképességének növelésére is, míg a fenntarthatóság elve megköveteli, hogy csökkenjen a szabályozás nélküli városfejlődés kedvezőtlen hatása és bekövetkezzen a városok belső tereinek rehabilitációja. • Az infrastruktúra és a tudás elérhetőségének biztosítása. Csak az európai közlekedési és kommunikációs hálózatok rendszere és azok együttes fejlesztése képes biztosítani az egyenlőséget az ismeretek elérhetőségében és azt, hogy a periférikus térségekben élők is bekapcsolódjanak az európai gazdasági és társadalmi folyamatokba. • A kulturális és természeti örökség védelme. A természeti örökség elemeit egymással rendszerben kell védeni, az erőforrások megőrzése mellett különös hangsúlyt kap a biodiverzitás. A kulturális örökség védelme új eleme az alapelveknek, melynek megőrzése és gyarapítása különösen fontos a regionális identitás kifejezése számára. Agenda 2000 Az Agenda 2000 dokumentum a Közösség jövőjét vázolja fel 2006-ig. Az anyag valamennyi csatlakozó ország számára egyértelműen kinyilvánította, hogy a politikai követelményeken túl a belépés feltétele a teljes közösségi szabályozórendszer (aquis communautaire) maradéktalan átvétele, amely az egységes belső piac előírásai mellett a közös kül- és biztonságpolitikára, bel- és igazságügyre, a környezetvédelemre és a szociális szektorra, továbbá a – megvalósítás alatt álló – pénzügyi unióra is kiterjed. Vision Planet A Vision Planet a közép-európai, az adriai térség, a Duna menti és a dél-kelet- európai térség (CADSES) integrált területfejlesztési stratégiáját magába foglaló dokumentum. A kezdeményezés

7 célja az volt, hogy közös stratégiákat, irányelveket és intézkedéseket (azaz “jövőképet”) fogalmazzon meg e térség területfejlesztése számára. Magába foglalja tizenhárom ország teljes területét (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Görögország, Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Macedónia, Moldova, Románia, Szlovákia és Szlovénia), illetve öt területének egy részét (Ausztria, Lengyelország, Németország, Olaszország és Ukrajna). A dokumentum négy alapvető célkitűzést fogalmaz meg a térség egésze számára: • A VERSENYKÉPESSÉG, A HATÉKONYSÁG ÉS NÖVEKEDÉS: A területfejlesztési politikának a gazdaság és az infrastruktúra térszerkezetének versenyképesség fejlesztésével hozzá kell járulnia egy hatékonyabb, szilárdabb gazdasági és társadalmi fejlődéshez. • A KIEGYENSÚLYOZOTT FEJLŐDÉS ÉS KOHÉZIÓ: A területfejlesztési politikának a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésével, valamint az elmaradottság, vagy a strukturális átalakulás problémáival szembenézni kénytelen régiók támogatásával hozzá kell járulnia egy kiegyensúlyozottabb gazdasági-társadalmi szerkezet létrejöttéhez. • A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGÓVÁSA: A területfejlesztési politikának hozzá kell járulnia a természeti és kulturális örökség megőrzéséhez, a fejlődés és az erőforrások felhasználásának fenntarthatóságához, valamint a környezet megóvásához a jövő generációja számára. • AZ INTEGRÁCIÓ: A területfejlesztési politikának hozzá kell járulnia az államhatárok minél jobb átjárhatóságához, a régiók és a városok egymáshoz közelebb hozásához, illetve a különböző feladatok együttes és kooperáción alapuló megoldásához.

Az Alapok Előcsatlakozást segítő alapok Az EU-csatlakozást elősegítő támogatások várható 2001. évi magyarországi összegei: • ISPA, évi 1040 millió euró, • PHARE, évi 1560 millió euró, • SAPARD évi 520 millió euró. Az előcsatlakozási alapok szerepe elsősorban a felkészülés módszertani, humán, erőforrás-fejlesztési, (területfejlesztési szakemberigény) és intézmény- és szervezetfejlesztési szempontból rendkívüliek. A csatlakozásig ugyanis az éves támogatások későbbi akár 100-szoros mértékű növekedésére is fel kell készülni. A SAPARD prioritások az intézkedéscsomag komplexitása és a kistérség-fejlesztéssel való kapcsolata miatt kiemelkedőek: 1. Mezőgazdasági üzemek beruházásai 2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása 3. Állat- és növény-egészségügyi ellenőrzés szerkezetének és minőségének javítása 4. Környezet- és tájvédelmet szolgáló mezőgazdasági termelési módszerek 5. Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenység fejlesztése és sokszínűsítése 6. Gazdálkodói csoportok létrehozása 7. Falvak felújítása és fejlesztése 8. Birtokrendezés 9. Ingatlannyilvántartás kialakítása és aktualizálása 10. Szakképzés fejlesztése 11. Vidéki infrastruktúra fejlesztése 12. Mezőgazdasági vízkészlet gazdálkodás 13. Erdészet, beleértve az erdőtelepítést és az erdei termékek feldolgozását 14. Szaktanácsadás és tájékoztatás az e rendelet által meghatározott intézkedésekhez

8

A kistérség szereplőinek – vállalkozók, intézmények, civil szervezetek – felkészítését (akár intézkedésenkénti bontásban is) érdemes megfontolni. Magyarország vidékfejlesztési tervében rejlő lehetőségek • AGRÁRINTÉZKEDÉSEK (a zárójelben lévő arányok a várható forrásallokációt jelképezik) 1. Mezőgazdasági vállalkozások és halászati beruházások támogatása (26 – 30%) 2. Mezőgazdasági termékek feldolgozottságának és marketingjének fejlesztése (2,6 – 7,4%) 3. Szakképzés támogatása (1,8 – 2,7%) 4. Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése (3,7 – 7,4%) 5. Termelői csoportok felállítása, működtetése (7,3%) • VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK 1. Falufejlesztés és -felújítás (7,5 – 12%) 2. A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése (15 – 17%) 3. Vidéki infrastruktúra (11 -15,5%) 4. A program lebonyolítását segítő tevékenységek támogatása (2%) Strukturális Alapok A Strukturális Alapok az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alapot (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs Szekcióját és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt (HOPE) foglalják magukba. A Strukturális Alapok három kiemelt célkitűzés megvalósításához járulnak hozzá: 1. célkitűzés: a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítése 2. célkitűzés: a strukturális problémákkal küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának 3. célkitűzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazását és korszerűsítését célzó támogatás A fenti alapok a célkitűzések megvalósításához az alábbiak szerint járulnak hozzá: 1. célkitűzés: ERFA, ESZA, EMOGA Orientációs Szekciója és HOPE 2. célkitűzés: ERFA és ESZA 3. célkitűzés: ESZA Az első célkitűzés alá tartoznak azok a régiók, amelyek megfelelnek a Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúrája II. szintjének (NUTS II.), vagyis ahol az egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át. A 2. célkitűzés alá tartoznak azok a strukturális problémákkal küzdő területek, melyek társadalmi-gazdasági átalakuláson mennek keresztül az ipari és szolgáltatási ágazatokban (a hanyatló rurális területek, a nehézségekkel küzdő városi területek és a halászattól függő, gazdaságilag elmaradott területek). A 3. célkitűzés szerint finanszírozásra jogosult területek az 1. célkitűzés hatáskörén kívül eső területek.

9 A kötelezettségvállaláshoz az alapok részéről rendelkezésre álló források: 195 milliárd euró 1999. évi árakon a 2000-2006 közötti időszakra. A Strukturális Alapok 69,7%-át az első célkitűzéshez rendelik, ez összesen 135,9 milliárd eurót jelent. A Strukturális Alapok 11,5%-át a második célkitűzéshez rendelik, ez összesen 22,5 milliárd eurót jelent. A Strukturális Alapok 12,3%-át a harmadik célkitűzéshez rendelik, ez összesen 24,05 milliárd eurót jelent. Magyarország – az eddigi törekvések szerint – az ország egész területét az 1. célkitűzés szerinti feltételrendszernek megfelelően kívánta figyelembe venni, így készültek a különböző dokumentumok. Jelenleg is van annak esélye, hogy ez így lesz, de előfordulhat, hogy a főváros, vagy egy nagyobb terület (a főváros és Pest megye) nem kerül be e területbe. Ennek kedvező hatásai lennének a regionalizmus fejlődése, a régiók szintjén történő tervezés, döntés, intézményesülés, stb. megerősödése szempontjából, hiszen a kormányzati szintnek a feladatokat fokozottabban kellene decentralizálnia. A kistérség számára az EU csatlakozás természetesen jelentős fejlesztési források elérésének esélyét jelenti. A magyarországi regionalizmus fejlődése (a régiók megerősítése, a feladatok végrehajtása, a programozás és a források feletti rendelkezés központi szintről a régió szintjére történő decentralizálása) a kistérség számára is kedvezőbb feltételrendszert jelent a források elérése szempontjából. Fel kell azonban hívni a figyelmet két ellentétes hatású tényezőre: • A kistérség területe vállalkozási övezet, de a környező, a sarkadi, a püspökladányi, a berettyóújfalui és a szeghalmi kistérségek rendkívül hátrányos helyzete várhatóan csak “lassú fellendülést” von maga után. • A kistérség a Dél-alföldi régió “perifériája”, a régió centrum térségeivel erős, szoros kapcsolatokkal nem rendelkezik (sajnos más régióbeli központoktól is távol esik). Következésképpen, a hasonlóan elmaradott szomszédos kistérségekkel való rendszeres együtt tervezést, programozást, illetve a közös érdekű fejlesztési programok elhatározását, megvalósítását szükséges megszervezni. A megyei és a regionális programokban való részvétel mellett legalább ilyen fontosságú a megye, illetve régió határokon átnyúló szervezett együttműködés, programegyeztetés, megvalósítás. Külön felhívjuk a figyelmet a 2001. évben induló – előkészítés alatt lévő – PHARE 2000. programra, amely újabb konkrét pályázati lehetőség. Fontos elválasztási kritérium, hogy a PHARE 2000. pályázati rendszere nem kapcsolható össze a SAPARD programmal. (Legalábbis az eddigi előkészületek szerint. Legutóbbi információk szerint az elválasztás úgy valósulhat meg, hogy a két célra, a két programra egyszerre nem lehet pályázatot beadni.)

10

A kistérség jövőképe

A különböző kistérségi fejlesztési alprogramok, projektek a későbbiekben kifejtett javaslatokkal együtt azt eredményezhetik, hogy az Észak-békési kistérség Békés megyében, illetve a Dél-Alföldi régióban

a tájrehabilitáció és ökológiai szemléletű fejlesztés központja, a környezettudatos önkormányzati és vállalkozói csoportok együttműködésének mintaterülete lesz.

Az egyes alprogramok, projektek végrehajtása olyan vonzó természeti, illetve vállalkozói környezetet alakíthat ki, amely az egyedi jellegű feszültségeket is kezelni képes, illetve a hátrányos helyzetben is meglévő előnyöket ki tudja használni. Nevezetesen, a vállalkozói övezetre jellemző intenzív befektetés-ösztönzést olyan területen kell megvalósítani – egyedi módszerekkel és speciális eszközökkel – amelynek jelentős része nemzeti park, öko-folyosóhoz tartozó fejlesztési terület.

11

Célpiramis Az Észak-békési kistérség célpiramisa (célcsoportok és célok rendszere) a kistérségre vonatkozó fejlesztési tervek és a kistérségi társulás tagjainak javaslatai alapján került összeállításra.

I.)

AZ

EMBERI

“IMPORTJA”,

I.1.)

ERŐFORRÁSOK

FEJLESZTÉSE,

AZ

ÚJ

ÉS

INNOVATÍV

ISMERETEK

SZERVEZETT ÁTADÁSA

A közös érdekek alapján történő belső és külső együttműködési rendszerek fejlesztése, a lakosság és a szakemberek felkészítése a program megvalósítására

II.)

A

GAZDASÁGI

ÉLET

FELLENDÍTÉSE,

VÁLLALKOZÁSÖSZTÖNZÉS

HELYI

ÉS

KÜLSŐ

ESZKÖZÖKKEL

III.)

II.1.)

A turisztikai kínálat mennyiségi és minőségi fejlesztése

II.2.)

Agrár- környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása

II.3.)

A környezetvédelmi ipar meghonosítása

KÖRNYEZET-

ÉS

TERMÉSZETVÉDELMI

FELADATOK

PÉLDAMUTATÓ

MEGOLDÁSAINAK

KERESÉSE, MEGVALÓSÍTÁSA ÉS TUDATOSÍTÁSA

III.1.) Környezetvédelmi beruházások megvalósítása III.2.) Az ökológiai stratégia kidolgozása, folyamatos megvalósításának elősegítése III.3.) Védett tájak rehabilitációja

12

Az alprogramok rendszere AZ

I.)

EMBERI

“IMPORTJA”,

I.1.)

ERŐFORRÁSOK

FEJLESZTÉSE,

AZ

ÚJ,

ÉS

INNOVATÍV

ISMERETEK

SZERVEZETT ÁTADÁSA

A közös érdekek alapján történő belső és külső együttműködési rendszerek fejlesztése, a lakosság és a szakemberek felkészítése a program megvalósítására

I.1.1.)

“Tudástranszfer” – Működő (pozitív térségfejlesztési) modellek megismerése, külső együttműködések fejlesztése

I.1.2.)

“Az alap” – Az intézményrendszer koordinációja

I.1.3.)

“Marketing” – A program népszerűsítése, terjesztése

I.1.4.)

“Tudatformálás” – Az oktatási lehetőségek bővítése, a külső és a belső tudás terjesztése, cseréje, emelése

II.)

A

GAZDASÁGI

ÉLET

FELLENDÍTÉSE,


HELYI

ÉS

KÜLSŐ

ESZKÖZÖKKEL

II.1)

A turisztikai kínálat mennyiségi és minőségi fejlesztése

II.1.1.) “Vonzerő” – Gyógy – és termálturizmus továbbfejlesztése II.1.2.) “Irány a természet” – Ökoturizmus lehetőségeinek növelése II.1.3.) “Két keréken” – Kerékpárút-hálózat fejlesztése II.2.) Agrár- környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása II.2.1.) “Erdősítés”- Erdők telepítésének ösztönzése II.2.2.) “Biodízel”- Ipari növényekre alapozott biodízel termelés meghonosítása II.2.3.) “Legeltetés” – Őshonos állatok extenzív tartása II.2.4.) “Termeléstől az értékesítésig” – Termékpályás szövetkezetek létrehozásának támogatása II.3.) A környezetvédelmi ipar meghonosítása II.3.1.) “Tőkevonzás” – Befektetés ösztönzés II.3.2.) “Környezetbarát ipar” – Vállalkozásfejlesztés

13

III.)

KÖRNYEZET-

ÉS

TERMÉSZETVÉDELMI

FELADATOK

PÉLDAMUTATÓ

MEGOLDÁSAINAK


III.1.) Környezetvédelmi beruházások megvalósítása III.1.1.) “Hulladékgazdálkodás” – Szeméttelepek rekultivációja, hulladékkezelés III.1.2.) “Köz(egészség)-ügy” – Állati hullák ártalmatlanítása III.1.3.) “Közműolló” – Csatornázottság növelése, szennyvíztisztító telep rekonstrukciója III.2.) Az ökológiai stratégia kidolgozása, folyamatos megvalósításának elősegítése III.2.1.) “Párbeszéd” – Együttműködés a környezet-, természet- és műemlékvédelmi

hatósá-

gokkal, civil szervezetekkel III.2.2.) “Hosszú távú tervezés” – Környezetvédelmi programok készítése, felülvizsgálata III.3.) Védett tájak rehabilitációja III.3.1.) “Mintaprogram” – Tikos-ér folyószabályozás előtti állapotának helyreállítása III.3.2.) “Holtágak” – Holt-Sebes-Körös “életben tartása”

14

AZ ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETŰ KOMPLEX KISTÉRSÉGI PROGRAM

I.)

AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE, “IMPORTJA”, SZERVEZETT ÁTADÁSA

I.1.)

A közös érdekek alapján történő belső és külső együttműködési rendszerek fejleszté-

AZ

ÚJ,

ÉS

INNOVATÍV

ISMERETEK

se, a lakosság és a szakemberek felkészítése a program megvalósítására I.1.1.)

“Tudástranszfer” – Működő (pozitív térségfejlesztési) modellek megismerése, külső együttműködések fejlesztése

I.1.2.)

“Az alap” – Az intézményrendszer koordinációja

I.1.3.)

“Marketing” – A program népszerűsítése, terjesztése

I.1.4.)

“Tudatformálás” – Az oktatási lehetőségek bővítése, a külső és a belső tudás terjesztése, cseréje, emelése

15 I.1.1.) A

PROGRAM MEGNEVEZÉSE

“Tudástranszfer” – Működő (pozitív térségfejlesztési) modellek megismerése, külső együttműködések fejlesztése A

PROGRAM LEÍRÁSA

A kistérségen belül és azon kívül pozitív és negatív területfejlesztési, vidékfejlesztési, progra-mozási, pályázati tapasztalatok szisztematikus cseréje, megosztása, szakmai egyeztetések. “Érdek- és konfliktuskezelés” – a belső és a külső együttműködéseket, üzleti kapcsolatokat hátráltató tényezők feltárása, kezelése. “Sokszereplős térségfejlesztés” – a fejlesztési tevékenység minden szintjén és minden funkciójában a szereplők körének szélesítése. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A “szakmában” tevékenykedők, (pályázók) általában elszigetelten terveznek és sok, térségen belül a környező kistérségekben meglévő információval nem rendelkeznek, kevés a tervezési, majd a megvalósítás fázisában az egyeztetési lehetőség, a közös fellépés hiányzik. EREDMÉNYMUTATÓK

• • •

Több közös program, projekt, beruházás, Szervezettebb programozás, Több nyertes pályázat központi, regionális, megyei szinten egyaránt. TÁRSADALMI,

GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁS

Nagyobb bázis, szakértői, résztvevői kör foglalkozik a lehetséges fejlesztésekkel. Emelkedik az egyes projektek innovációs tartalma. SORSZÁM

OPERATÍV

PROGRAMOK

I.1.1.1.

Térségi belső szakértői kör kialakítása

I.1.1.2.

3-4 környező térség közös szakértői körének a kialakítása, rendszeres munkája Negyedéves egyeztető és innovációs fórumok megszervezése ÖSSZESEN

I.1.1.3.

VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001-2002

1

2002-2006

2

2002-2006

4 7 FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér- Szakértői kör kialakítása és rendszeres működtetéségi Fejlesztési Társulás se, forrásbiztosítás KÖZREMŰKÖDŐ

Önkormányzatok Civil szervezetek Vállalkozások Környező kistérségek

SZERVEZETEK

FELADATAIK

Képviselőket, szakértőket delegálnak, kistérségi “magisztrátus” munkáját. Képviselőket, szakértőket delegálnak, kistérségi “magisztrátus” munkáját. Képviselőket, szakértőket delegálnak, kistérségi “magisztrátus” munkáját. Képviselőket, szakértőket delegálnak, kistérségi “magisztrátus” munkáját.

segítik a segítik a segítik a segítik a

16

AZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI

Workshopok, konferenciák, különböző szakmai, baráti találkozók, ötletbörzék szervezése KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

A kistérségi társulás, a környező kistérségek, önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek. A

PROGRAM MŰKÖDÉSI, MEGVALÓSÍTÁSI TERÜLETE

Az Észak-békési kistérség teljes területe, a környező kistérségek területei. FORRÁS

MEGNEVEZÉSE

Saját erő Hitel Központi támogatás Decentralizált források EU támogatás Egyéb ÖSSZESEN

%-OS

MEGOSZLÁS

MILLIÓ FT

85,7

6

14,3 100

1 7

POTENCIÁLIS

FORRÁSOK

A kistérségi társulás saját forrásai, egyéb hozzájárulások. MONITORING

RENDSZER

Az egyes alprogramok kialakítása, végrehajtása és értékelése, saját munkájuk eredményének mérése a szakértői körök, “magisztrátusok” feladata.

17

I.1.2.) A


“Az alap” – Az intézményrendszer koordinációja A

PROGRAM LEÍRÁSA

Az alprogram végrehajtásának alapja, hogy az Észak-békési kistérségben működő három jelentős területfejlesztéssel foglalkozó szervezet önállóan, az ökológiai szemléletű területfejlesztési program figyelembe vételével kialakítsa jövőképét és megfogalmazza hosszú távú stratégiáját. A Hálózat létrehozása a három szervezet közötti folyamatos szakmai kapcsolat kialakítását, az együttműködés megteremtését és a párhuzamos kezdeményezések kiszűrését, valamint a belső és külső integrációs mechanizmusok működtetését jelenti. Az Európai Unió által meghatározott kritériumok alapján, a hatályos pénzügyi szabályozók és a közreműködőkkel kidolgozott szakmai kritériumok figyelembevételével a kistérségi monitoring rendszert a létrehozandó monitoring bizottság működteti. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

Az EU regionális politikájában megfogalmazott alapelvek érvényre juttatása kistérségi szinten is megköveteli az annak megfelelő területfejlesztési stratégiai program sikeres megvalósítását. A programban megfogalmazott jövőkép elérése és az alprogramokban kitűzött célok elérésének előfeltétele egy hatékony, a változásokra sikerrel reagáló, professzionális intézményrendszer működtetése. EREDMÉNYMUTATÓK

• A szervezetek jövőképének és hosszú távú együttműködésük stratégiájának kidolgozása • Az ökológiai szemléletű stratégiai program megvalósítása, a benne megfogalmazott jövőkép elérése • A külső-belső integrációs mechanizmusok eredményes működtetése • Az együttműködés kialakítása, a párhuzamos kezdeményezések kiszűrése • A folyamatok ellenőrzése TÁRSADALMI,


Az ökológiai szemléletű stratégiai program megvalósításának záloga a személyi, szakmai és tárgyi feltételek biztosítása. Ennek eredményeként sikerül elérni az alprogramokban megfogalmazott célokat, az eredménymutatókban pozitív változásokat előidézni, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokban javulást mutatni. SORSZÁM

I.1.2.1. I.1.2.2. I.1.2.3.

OPERATÍV

PROGRAMOK

Szervezetek együttműködésének, jövőképének, stratégiájának megfogalmazása Hálózat kialakítása, működtetése Állapotfigyelő menedzsment, illetve programmonitoring bizottság működtetése ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001 2001-2006

15 25

2001-2006

5 45

FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér- Jövőkép és stratégiai megfogalmazása, a hálózat ségfejlesztési Társulás munkájában való részvétel, forrásbiztosítás, integrációs mechanizmusok működtetése Tourinform Iroda Jövőkép és stratégiai megfogalmazása, a hálózat munkájában való részvétel, forrásbiztosítás, integrációs mechanizmusok működtetése

18 Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szol- Jövőkép és stratégiai megfogalmazása, a hálózat gáltató Kft. munkájában való részvétel, forrásbiztosítás, integrációs mechanizmusok működtetése KÖZREMŰKÖDŐ

SZERVEZETEK

FELADATAIK

A fenti szervezetek alapítói Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Békés Megyei Területfejlesztési Tanács Környezetvédelmi Felügyelőség Vízügyi Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Békés Megyei Közútkezelő Kht. Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdajegyzők Békés Megyei Agrárkamara Szomszédos kistérségek képviselői Civil szervezetek Vállalkozók, vállalkozások Bankok, pénzintézetek Minisztériumok AZ

Részvétel a monitoring bizottság munkájában Együttműködés Együttműködés Együttműködés Együttműködés Együttműködés Együttműködés Együttműködés Együttműködés Együttműködés Együttműködés Együttműködés Együttműködés Együttműködés Együttműködés


Az alprogram megvalósításáért felelős szervezetek együttműködési megállapodást írnak alá, melyben megfogalmazzák a hálózat működésének célját, a feladatokat. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

A fent felsorolt, a feladat végrehajtásért felelős szervezetek és a közreműködők, ezáltal a kistérség teljes lakossága A


Az Észak-békési kistérség teljes területe FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

30 20 10 20 20 100 POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

14 9 4 9 8 44

FORRÁSOK

Az EU intézményfejlesztési célra elkülönített forrásai, Vidékfejlesztési Célelőirányzatok, a Regionális és a Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásai, vállalkozói források, végrehajtásért felelős szervezetek saját forrásai. MONITORING

RENDSZER

A jövőkép és a stratégia kidolgozását minden szervezet esetében az alapítók hagyják jóvá. A hálózat együttműködési megállapodását az alapítók jóváhagyásával a szervezetek képviselői írják alá. Az együttműködési megállapodásban foglalt célok teljesítéséről és a vállalt feladatok végrehajtásáról az alapítók évente beszámoltatják a szervezetek alkalmazottait. A kistérségnek a fejlesztési tevékenységet relevánssá a természeti, gazdasági társadalmi folyamatok folyamatos kontrollja teszi, ezért e funkciót az általános munkaszervezetnek kell ellátnia.

19

A fejlesztés előrehaladását folyamatosan nyomon követő, a célok, intézkedések, eredmények viszszajelzését egy monitorozó tevékenység tudja ellátni. Ennek technikai háttere a munkaszervezet, a döntés-előkészítője a monitoring bizottság. E bizottság a társulás mellett működő értékelő egység, amelyet a társulás “nevez ki”, “bíz meg”. A monitoring bizottság felállításáról szintén az alapítók gondoskodnak, a bizottság maga határozza meg működési rendjét, évente beszámol az Észak-Békés Megyei Térségfejlesztési Társulásnak, pl.: az ökológiai program megvalósításának mindenkori állásáról.

20

Az alábbiakban rögzítjük, jellemezzük a kistérségben jelenleg is működő szervezeteket, amelyek tevékenységének összehangolását a közeljövőben javasoljuk továbbfejleszteni. E szervezetek mellett az alábbi “intézményeket”, személyeket is szükséges az együttműködés-fejlesztésbe bevonni: • természetvédelmi, környezetvédelmi és más hatóságok, • falugazdászok, • kistérségi menedzserek, • kamarák, stb.… Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás Önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Alapítója 11 önkormányzat. Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás feladatai: • helyzetfeltáró elemzéseket végezzen, ill. végeztessen, • különböző térségi jelentőségű fejlesztési javaslatokat, koncepciókat, terveket dolgozzon, illetve dolgoztasson ki, • fogja össze és koordinálja a térség fejlesztésével összefüggő különböző törekvéseket, • szervezze és irányítsa a térségi fejlesztési koncepciók, tervek megvalósítását, • legyen színtere a társult önkormányzatok közötti konzultációknak, egyeztetéseknek, • lássa el a hatáskörébe utalt egyes intézmény-alapítási, fenntartási, működtetési feladatokat. Tourinform Iroda Az iroda non-profit tevékenységet folytat, működésének eredménye a terület turisztikai vállalkozásainak bevétel növekedésében jelentkezik. A Tourinform iroda feladatai: • Az adott terület idegenforgalmi fejlesztésének koordinálása, turisztikai értékeinek feltárása, számbavétele, azok turisztikai hasznosításának szorgalmazása, népszerűsítése mind a természeti, mind a műemléki, mind a kulturális és népművészeti értékek eredeti állapotának megóvása mellett. • Begyűjti, számítógépen feldolgozza, összesíti, felújítja, folyamatosan karbantartja, és az országos hálózat következő integrációs pontjához továbbítja valamennyi, a mellékletben megadott területhez tartozó turisztikai létesítmény, vállalkozás, műemlék, esemény, rendezvényprogram stb. adatait a következő felhasználási célokra: a) a turisták és a helyi lakosság tájékoztatására, b) a turisztikai szakma tájékoztatására, c) reklám, PR, sajtótevékenységhez, kiadói munkákhoz, d) kutatás, piaci elemzés céljára. • A Tourinform iroda a terület általános, közérdekű turisztikai tájékoztatója, működése nem sértheti a vállalkozói érdekeket. • A vendégbarát helyi szemlélet kialakításában (útbaigazító jelzésrendszer, idegen nyelvű feliratok, rendezett, virágos környezet, tolmácsok, helyi idegenvezetők képzése, a turistaforgalomhoz igazodó nyitva tartás stb.).

21 • Az iroda támogatja a helyi vállalkozókat megfelelő minőségű, jól értékesíthető turisztikai termékek létrehozásában, azok hazai/nemzetközi értékesítésében. Saját területén felméri a turisták igényeit, keresleti piackutatást végez, közvetíti az országos és nemzetközi felmérések tanulságait, az országos és területi turisztikai koncepciók utasításait, a lehetséges pénzügyi támogatás forrásait, a pályázati lehetőségeket, az országos reklámakciókhoz történő csatlakozás feltételeit. Szervezi – az illetékes kereskedelmi és iparkamarával közösen – a szakmai továbbképzést, az oktatást és a turisztikai termékek minőségének ellenőrzését. • Részt vesz a település (megye, régió) turisztikai arculatának kialakításában. Kezdeményezi, szervezi, koordinálja a területi turisztikai kiadványok, videók létrejöttét, a turisztikai vásárokon való megjelenést, a tömegkommunikációval való kapcsolattartást. Aktívan közreműködik a terület hazai- és külföldi kapcsolatainak létrehozásában, kiterjesztésében, és ezeket a helyi turizmus fejlesztése érdekében hasznosítja. Helyi és országos nagyrendezvények szervezésében kezdeményező szerepet vállal. • Az iroda korszerű, kétirányú információáramlást, párbeszédet biztosít a területi és a kiterjedtebb (megyei, regionális, országos) érdekek megismerésében és az összhang kialakításában. • Ellátja a turisták helyi érdekképviseletét, a település önkormányzata által átruházott mértékben panaszfelvétellel, kivizsgálással, orvoslással foglalkozik. Figyelemmel kíséri a helyi turisztikai kínálat minőségét. Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság tevékenységi körei: • A termelési-szolgáltatási együttműködések bővítésével az integrált élelmiszer gazdaság kialakítása, • Az övezet megközelítési feltételeinek javítása, • A határmenti együttműködés fejlesztése a gazdaság és humánerőforrás területén, • A természeti értékekre alapozott idegenforgalom fejlesztése, • A gazdaság versenyképességének növelése a környezet- és természetvédelem követelményeinek megfelelően, a fenntartható fejlődés elvei szerint, • A technológiai-műszaki innováció fejlesztése a térségi ipar megerősödése érdekében, összehangolva az oktatás, a felnőtt képzés és az átképzés bővítésével, • A polgárosodás folyamatának elősegítése, a polgári értékrend tudatosítása.

22 I.1.3.) A


“Marketing” – A program népszerűsítése, terjesztése A

PROGRAM LEÍRÁSA

Az ökológiai szemléletű területfejlesztési programnak a lakossággal, civil szervezetekkel, vállalkozókkal való megismertetése céljából marketing terv kidolgozása, illetve végrehajtása. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A kistérség fejlesztési terve és a marketing szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Az ökológiai szemléletű fejlesztésnek a kistérséget, az itt élőket, az ide látogatókat és az itt befektetni szándékozókat kell szolgálnia, de erről megfelelően informáltnak kell lenniük ahhoz, hogy a programban megfogalmazott célok megvalósulhassanak. EREDMÉNYMUTATÓK

• • • •

A lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások széleskörű tájékoztatása A stratégiai alprogramok társadalmasítása A publicitás növelése A kistérségről kialakult kép pozitív formálása TÁRSADALMI,


• Az Észak-békési kistérség ismertsége, elismertsége pozitívan változik • A kistérségi kötődések erősödnek • A jövőképpel a kistérség lakossága, civil szervezetei és vállalkozói azonosulnak, ezáltal hatékonyabb megvalósítás várható • A kistérség népszerűvé válik mind az ide látogatók, mind a befektetők körében SORSZÁM

I.1.3.1. I.1.3.2.

OPERATÍV

PROGRAMOK

Marketing terv kidolgozása Marketing terv megvalósítása ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001 2002-2006

5 25 30 FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér- Forrásbiztosítás, koordináció ségfejlesztési Társulás KÖZREMŰKÖDŐ

SZERVEZETEK

FELADATAIK

Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szol- Forrásbiztosítás, közreműködés az alprogram véggáltató Kft. rehajtásában Tourinform Iroda Forrásbiztosítás, közreműködés az alprogram megvalósításában Szakértők Marketing terv kidolgozása Vállalkozások Közreműködés a kampányokban, szóróanyagok, tájékoztató füzetek elkészítésében Média Publicitás segítése

23

AZ


A kistérségi társulás a közreműködő szervezetekkel szerződéses jogviszonyban, illetve megállapodások (szóbeli vagy írásbeli) alapján látja el az alprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség teljes lakossága, civil szervezetei, vállalkozói, befektetők és ide látogatók A



MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 30 10 10 30 100

POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

6 9 3 3 9 30

FORRÁSOK

Az EU PHARE és egyéb támogatásai, központi és decentralizált források, hitel. MONITORING

RENDSZER

A kistérségi társulás a legkedvezőbb ajánlat elfogadásával választja ki a marketing terv elkészítéséhez a szakértőket. A tervet ők fogadják el és a végrehajtásról évente beszámolnak a társulási ülésen.

24 I.1.4.) A


“Tudatformálás” – Az oktatási lehetőségek bővítése, a külső és a belső tudás terjesztése, cseréje, emelése A

PROGRAM LEÍRÁSA

Az igények és lehetőségek felmérése az ökológiai gazdálkodás és az új technológiákkal kapcsolatos ismeretek oktatására iskolai és iskolán kívüli oktatási rendszerben. A felnőttképzés során kiemelt hangsúlyt kap a biotermelés és a gyógynövénytermesztés ismereteinek oktatása, a legújabb, központilag is támogatott új technológiák megismertetése, ilyen vállalkozások szervezésének bemutatása, tapasztalatcsere. Szervezés, engedélyezés, oktatás. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

Az Észak-békési kistérség tipikus alföldi mezőgazdasági jellegű táj, ahol a mezőgazdaságnak történetileg igen nagy súlya van. A rendszerváltás után bekövetkezett átalakulás (földtulajdon, mezőgazdasági üzemi viszonyok) hatására a térség helyzete erőteljesen romlott. A szocialista típusú nagyüzemi termelési költségek emelkedése, az alapanyag-előállítók piaci kiszolgáltatottsága, a szélsőségessé váló időjárási viszonyok arra késztetik az itt élőket, hogy a mezőgazdaság termékszerkezetét átalakítsák. EREDMÉNYMUTATÓK

• • • • •

Az oktatásban részvevők száma Induló osztályok, tanulók, tanórák száma Tanfolyamok, résztvevők száma Az oktatás minősége A tanultakat alkalmazók, vállalkozást e “tárgyban” indítók száma TÁRSADALMI,


Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos oktatás során a kistérség lakosságának tudatformálása valósul meg, melynek során sikerül megvalósítani a termékszerkezet-váltást, elterjeszteni az új termelési technológiákat. Mindez a kistérség gazdasági fellendüléséhez vezet. Az innovatív, ökológiai szemléletű új technológiák ismerete, behozatala mintaértékű vállalkozások szervezésével járhat. SORSZÁM

I.1.4.1. I.1.4.2.

OPERATÍV

PROGRAMOK

Kutatás, felmérés Szervezés, engedélyezés, oktatás ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2002 2002-2006

20 40 60 FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér- Forrásbiztosítás, koordináció ségfejlesztési Társulás

25

KÖZREMŰKÖDŐ

Szakértők Önkormányzatok

SZERVEZETEK

FELADATAIK

Kutatás, felmérés elvégzése Közreműködés a felmérés elvégzésében, technikai feltételek, tanárok biztosítása az oktatáshoz, tanulók “toborzásában” való részvétel Szakmai irányítás, felügyelet, forrásbiztosítás, engedélyek kiadása Szakképzési igények továbbítása Szakképzési igények továbbítása, vállalkozások szervezése Szakmai segítségnyújtás Központilag támogatott új technológiák Képzési feladatok ellátása, megismertetése

Oktatási Minisztérium Békés Megyei Munkaügyi Központ A kistérség vállalkozói/vállalkozásai Biokultúra Egyesület Minisztériumok Oktatók

AZ


A legkedvezőbb ajánlatot benyújtó szakértők közül a kistérségi társulás tagjai választanak, az elkészült tanulmányt is a társulás tagjai hagyják jóvá. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség teljes lakossága A


Az alap- és középfokú képzés központja Körösladány (a mintaprogramhoz kapcsolódva), a felnőttképzési tanfolyamok helyszínei a kistérségi igényeknek megfelelően alakulnak FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

30 30 20 20 100

POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

18 18 12 12 60

FORRÁSOK

Oktatási Minisztérium, önkormányzatok saját forrásai, befizetett tandíjak, regionális források. MONITORING

RENDSZER

Az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás évente beszámol tagjainak az alprogram mindenkori állásáról.

26

II.)

A

GAZDASÁGI

ÉLET

FELLENDÍTÉSE,


HELYI

ÉS

KÜLSŐ

ESZKÖZÖKKEL

II.1) A turisztikai kínálat mennyiségi és minőségi fejlesztése II.1.1.) “Vonzerő” – Gyógy- és termálturizmus továbbfejlesztése II.1.2.) “Irány a természet” – Ökoturizmus lehetőségeinek növelése II.1.3.) “Két keréken” – Kerékpárút-hálózat fejlesztése

II.2.) Agrár- környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása II.2.1.) “Erdősítés” – Erdők telepítésének ösztönzése II.2.2.) “Biodízel” – Ipari növényekre alapozott biodízel termelés meghonosítása II.2.3.) “Legeltetés” – Őshonos állatok extenzív tartása II.2.4.) “Termeléstől az értékesítésig” – Termékpályás szövetkezetek létrehozásának támogatása

II.3.) A környezetvédelmi ipar meghonosítása II.3.1.) “Tőkevonzás” – Befektetés ösztönzés II.3.2.) “Környezetbarát ipar” – Vállalkozásfejlesztés

27 II.1.1.) A


“Vonzerő” – Gyógy- és termálturizmus továbbfejlesztése A

PROGRAM LEÍRÁSA

A kistérség termálvízre alapozott turisztikai vonzerejének fejlesztése a fürdők téliesítésével, a szálláshelyek számának növelésével, speciális gyógyászati szolgáltatások bevezetésével, egyedi turisztikai programokkal. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A kistérség termálfürdői kevésbé ismertek. A fürdők által nyújtott szolgáltatások minősége és mennyisége is elmarad a lehetőségektől. A gyógyfürdők, illetve a kistérség települései kevés szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak az ide látogatóknak. A szálláshelyek összehangolt fejlesztése is megoldásra vár. EREDMÉNYMUTATÓK

• • • • •

A szezonalítás csökkentése A vendégek tartózkodási idejének növekedése Foglalkoztatottak számának növekedése Turizmus bevételei nőnek, ezáltal a kistérség gazdasági teljesítőképessége is nő Infrastrukturális beruházások valósulnak meg: új medencék, kiszolgáló egységek (büfé, zuhanyzó, öltöző) épülnek, pezsgőfürdő, szauna, gyógyászati szolgáltatások válnak elérhetővé, szálláshelyek bővülnek TÁRSADALMI,


• Termálvíz turisztikai hasznosításával a kistérség egy része kedvezőbb pozícióba jut • A turizmus minőségi és mennyiségi fejlődése valósul meg a fürdők fejlesztésével, az infrastruktúra kiépítésével és a szolgáltatások bővülésével • A turizmusból származó bevételek növekedése, a kistérség gazdasági teljesítményének növekedéséhez is hozzájárul • Nő a “minőségi” munkavállalók foglalkoztatási lehetősége • A nemzetközi kapcsolatok erősítésének aktív eleme SORSZÁM

II.1.1.1. II.1.1.2. II.1.1.3.

OPERATÍV

PROGRAMOK

A fürdők fejlesztésének támogatása Szálláshely fejlesztési program tervezése, megvalósítása Kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztése ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001-2006

300

2002-2006

200

2002-2006

200 700

FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér- Támogatások biztosítása, koordináció ségfejlesztési Társulás Tourinform Iroda Támogatások biztosítása, koordináció

28

KÖZREMŰKÖDŐ

SZERVEZETEK

FELADATAIK

Önkormányzatok

Egyes fejlesztési feladatok összehangolása, végrehajtása Beruházási tervek elkészítése Beruházások kivitelezése Engedélyek, szakhatósági állásfoglalások kiadása Alprogramok megvalósítása, közreműködés a finanszírozásban, későbbi üzemeltetésben

Tervezők Kivitelezők Szakhatóságok Vállalkozók

AZ


A végrehajtásért felelős és közreműködő szervezetek folyamatosan egyeztetik elképzeléseiket, a lehetőségeket és ellenőrzik az eredményeket. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Települési önkormányzatok, fürdőüzemeltető vállalkozások, turisztikai szervezetek, kapcsolódó vállalkozások, az Észak-békési kistérség lakossága és az idelátogató turisták. A


Az Észak-békési kistérség termálfürdővel rendelkező települései: Dévaványa, Füzesgyarmat FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 30 10 10 30 100 POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

140 210 70 70 210 700 FORRÁSOK

Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, Turisztikai Célelőirányzat, Vidékfejlesztési Célelőirányzat, Regionális Turisztikai Célelőirányzat, települési önkormányzati, befektetői, vállalkozói tőke MONITORING

RENDSZER

A nyertes pályázók az adományozók felé tartalmi és pénzügyi beszámolóval tartoznak. A program megvalósításában kiemelten érdekelt két település és a kistérségi társulás évente ellenőrzi tevékenységét, a vállalt feladatok teljesítését, az elért eredményeket, minderről a lakosságot is tájékoztatják.

29 II.1.2.) A


“Irány a természet” – Az ökoturizmus lehetőségeinek növelése A

PROGRAM LEÍRÁSA

Az Észak-békési kistérség természeti és táji értékeinek védelmével és bemutathatóságával az újszerű turisztikai elemek létrehozása és ezáltal a kínálat bővítése. Ökotúrista fejlesztési stratégia kidolgozása, megvalósítása. A kistérségi társulás a program kidolgozására pályázati forrást nyert és szerződést írt alá a kidolgozóval. A megvalósítás során 4-5 mintaberuházás támogatása is megoldásra vár, ezek között mindenképpen szerepelni kell a túzokrezervátum (Dévaványa) fejlesztési projektnek, a Tikos-ér rehabilitációs programjának és a Sebes-Körös holtág rehabilitációs programjának. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A kistérség idegenforgalmi látnivalókban, műemlékekben, kiépített idegenforgalmi kapacitásokban nem bővelkedik, de rendkívül gazdag természeti, táji értékekben. Ennek megfelelően, az ide látogatóknak és itt lakóknak a kistérség túrázási, strandolási, horgászási, csónakázási, kerékpározási lehetőségeket kínál, s mód van a nemzeti park, a természetvédelmi területek értékeinek a megismerésére is. EREDMÉNYMUTATÓK

• • • • •

Programkínálat bővülése Programcsomag kialakítása Turisták, látogatók száma, Idegenforgalomból származó bevételek növekedése, Munkaalkalmak száma. TÁRSADALMI,


Az alprogram megvalósítása hozzájárul a kistérség gazdasági potenciáljának és a terület önfenntartó képességének növeléséhez. SORSZÁM

II.1.2.1. II.1.2.2.

OPERATÍV

ÜTEMEZÉS (ÉV)

PROGRAMOK

Ökoturizmus fejlesztését célzó program kidolgozása A program megvalósítása ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001 2002-2006

10 90 100

FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér- Támogatások biztosítása, koordináció ségfejlesztési Társulás Tourinform Iroda Támogatások biztosítása, koordináció KÖZREMŰKÖDŐ

SZERVEZETEK

Szakértők Önkormányzatok Vállalkozások/vállalkozók

FELADATAIK

A program kidolgozása közreműködés a program megvalósításában A program megvalósítása

30

AZ


A társulás szerződéses viszonyban van a program kidolgozójával. Az alprogram megvalósítását a Tourinform Irodával közösen koordinálja. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség természetes személyei, jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságai, akik ökoturizmussal kívánnak foglalkozni A



MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 30 10 10 30 100 POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

20 30 10 10 30 100 FORRÁSOK

Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, Turisztikai Célelőirányzat, Vidékfejlesztési Célelőirányzat, Regionális Turisztikai Célelőirányzat, települési önkormányzati-, befektetői, vállalkozói tőke, hitel. MONITORING

RENDSZER

Az ökotúrista programot a társulás tagjai fogadják el, majd évente beszámolnak a program mindenkori állásáról a társulási ülésen. A beszámoló alapját az eredménymutatók és a társadalmi, gazdasági, környezeti hatások alakulása képezi.

31 II.1.3.) A


“Két keréken” – Kerékpárút-hálózat fejlesztése A

PROGRAM LEÍRÁSA

A kistérség egészére, a turizmus szempontjainak az elsődlegességével meg kell tervezni és meg kell valósítani a kerékpár-úthálózat kiépítését, illetve a belterületeken is a biztonságos kerékpározás feltételeit. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A kistérség közlekedési hálózatának hiányos eleme a kerékpárutak rendszere. A lakossági közlekedési szokások, az alföldi jelleg, a tájkonform turizmus fejlesztése, a növekvő közúti járműforgalom lehetővé, illetve szükségessé teszik a kerékpárút- hálózat fejlesztését. EREDMÉNYMUTATÓK

• A kerékpáros turizmus fejlődése • A kerékpáros balesetek számának csökkenése • A kerékpárutak hosszának növekedése TÁRSADALMI,


• Tájkonform turisztikai termékek körének bővítése miatt a lakossági jövedelmek és a foglalkoztatás bővül • A közúti közlekedés biztonságosabbá és gyorsabbá válik • A kerékpáros szokások fennmaradásával, illetve bővülésével a közlekedés környezetterhelése csökken SORSZÁM

II.1.3.1. II.1.3.2. II.1.3.3.

OPERATÍV

ÜTEMEZÉS (ÉV)

PROGRAMOK

Kiviteli tervek elkészítése A fejlesztések megvalósítása Kapcsolódó szolgáltatások kiépítése ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

2001 2002-2004 2003-2004

FELELŐS SZERVEZET

FORRÁSIGÉNY (MFT)

50 350 100 500

FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér- Támogatások biztosítása, menedzselés ségfejlesztési Társulás KÖZREMŰKÖDŐ

Szakértők Önkormányzatok

SZERVEZETEK

FELADATAIK

Szakhatóságok Vállalkozások Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. Békés Megyei Közlekedési Felügyelet AZ

Tervek kidolgozása Tervek kidolgoztatása, saját erő biztosítása, a megvalósítás menedzselése Szakhatósági állásfoglalások, engedélyek kiadása Beruházások kivitelezése Szakmai közreműködés Szakmai közreműködés EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI

A program megvalósítására céltársulás létrehozása szükséges, melynek feladatai: ütemterv készítése, kivitelezõk versenyeztetése, szolgáltatások megtervezése, közbeszerzési eljárások lefolytatása, a munka összehangolása.

32

KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség önkormányzatai, lakossága és az ide látogató turisták A


A kistérség egésze, különös tekintettel a turizmus fejlesztés központjaira és a természetvédelmi bemutatóhelyekre. FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

40 10 10 10 30 100 POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

200 50 50 50 150 500 FORRÁSOK

Központi költségvetési támogatás, ISPA előcsatlakozási támogatás, PHARE támogatás, lakossági és vállalkozási támogatások, önkormányzati források, hitel. MONITORING

RENDSZER

A kistérségi társulás a “monitoring gazdája”, amely szervezet évente beszámoltatja a céltársulást.

33 II.2.1.) A


“Erdősítés” – Erdők telepítésének ösztönzése A

PROGRAM LEÍRÁSA

Az Észak-békési kistérség erdősültségének növelése, őshonos faállomány telepítése. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

Békés megye erdősültsége (2,0%) országosan messze a legalacsonyabb, a kistérség erődültsége még a megyei átlagtól is elmarad (1,9%). Az erdőterületek növelésére a következők miatt van szükség: az erdővagyon bővítése, a tartamos erdőgazdálkodás feltételeinek javítása, újratermelhető nyersanyagforrás előállítása, más módon gazdaságosan nem hasznosítható területek bevonása a jövedelemtermelésbe. EREDMÉNYMUTATÓK

• • • • •

Az erdőterületek arányának növekedése A folyók hullámterén az árvízkárok mérséklődése A mikroklíma kedvező irányú befolyásolása A tájesztétikai szempontok kielégítése A mérhető porszennyezés csökkenése

• • • • • • •

Az erdőterületek növelése A közcélú funkciók kielégítése (rekreációs, közjóléti, üdülési, nevelési, oktatási célok) A kistérség népességmegtartó erejének fokozása Új munkahelyek létesítése, ezáltal a munkanélküliség csökkentése A termőtalaj védelme, a levegő tisztaságának javulása A deflációs veszély csökkentése Egyéb célokra nem hasznosítható területek újrahasznosítása

TÁRSADALMI,

SORSZÁM

II.2.1.1. II.2.1.2.

OPERATÍV


PROGRAMOK

Védelmi, közcélú erdőtelepítés Gazdasági célú erdőtelepítés ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001-2006 2001-2006

150 350 500

FELELŐS SZERVEZET

FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér- Támogatások biztosítása, koordináció ségfejlesztési Társulás KÖZREMŰKÖDŐ

SZERVEZETEK

FELADATAIK

Békés Megyei Növény-egészségügyi és Talajtani, termőhelyi feltárás Talajtani Állomás Szakértők Telepítési tervek készítése Állami Erdészeti Szolgálat Tervek jóváhagyása Kivitelezők Erdőtelepítés komplex kivitelezése Erdőbérlők és erdőtulajdonosok Pótlás, talajápolás, növényvédelem, öntözés, felújítás AZ


A Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóságával és az FVM Erdészeti hivatalával a telepítendõ fajták kiválasztása érdekében egyeztetéseket kell lefolytatni.

34 KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség természetes személyei, jogi személyiségű, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai, amelyek erdőbérlettel vagy erdőtulajdonnal rendelkeznek A



MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

30 40 20 10 100 POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

150 200 100 50 500

FORRÁSOK

Központi támogatási forrás, vállalkozások, önkormányzatok saját forrásai, EU támogatások, regionális források. MONITORING

RENDSZER

A kistérségi társulás az FVM Erdészeti Hivatalával közösen ellenõrzi a program -ütemtervnek megfelelõ - végrehajtását.

35 II.2.2.) A


“Biodízel” – Ipari növényekre alapozott biodízel termelés meghonosítása A

PROGRAM LEÍRÁSA

Megvalósíthatósági tanulmány készítése a biodízel termeléséhez, meghonosításához. A tanulmánynak ki kell terjedni a képzés, az információáramlás biztosítása, a feldolgozás, a biodízel üzem létrehozása, a melléktermékek célszerű felhasználása és az értékesítés megszervezése kérdéskörökre, valamint foglalkoznia kell a termelői szövetkezet létrehozásával is. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A kistérség ökológiai adottságai kiválóak az olajos növények (repce, napraforgó) termesztésére. A fenti növények termesztésének nagy hagyományai vannak, jövedelmezőség és vetésforgó szempontjából a gabonafélék jövedelmi színvonalával versenyképesek. A már meglevő szakmai tudás, technikai felszereltség mind a termelésben, mind a szárítás, tárolás, szállítás eszközrendszerében rendelkezésre áll. A mezőgazdasági termelés üzemanyag felhasználása a lakosság mezőgazdasági foglalkoztatottságának túlsúlya, illetve a kötött, nehezen művelhető talaj miatt jelentős. EREDMÉNYMUTATÓK

• • • •

Olajos növények vetésterületének növekedése A termelés hatékonysága A szövetkezet működőképessége, eredményessége A kistérségben keletkezett többletjövedelmek nagysága TÁRSADALMI,


A kistérség agrártermelésének diverzifikálása, a hagyományos struktúrát továbbhasznosítani képes termelés, a vertikális integráció a kistérség jövedelemtermelő képességének fokozásához járul hozzá. Az ásványi üzemanyag-felhasználás biodízel felhasználásra alakítása a környezeti terhelés csökkentését eredményezi. SORSZÁM

II.2.2.1. II.2.2.2.

OPERATÍV

PROGRAMOK

Megvalósíthatósági tanulmány készítése a biodízel termelés meghonosítására A program megvalósítása ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001 2002-2006

10 590 600

FELELŐS SZERVEZET

FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tár- Forrásbiztosítás, koordináció sulás Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szol- Forrásbiztosítás, koordináció gáltató Kft. KÖZREMŰKÖDŐ

SZERVEZETEK

FELADATAIK

Szakértők Szakhatóságok FVM Békés Megyei Hivatal FVM – OTK

Tervezés, forráskoordináció, vállalkozásszervezés Engedélyezés, szakmai koordináció Engedélyezés, szakmai koordináció Szaktanácsadás, koordináció, K + F támogatás AZ


Közös napraforgó, repce termelõi integráció létrehozása indokolt. Zártrendszerû alapanyagtermelés és biodízel hajtóanyag felhasználás a kistérségen belüli termelõk körében.

36 KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

A kistérség természetes személyei, jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai, akik repce, napraforgó termesztésével foglalkoznak és a biodízel alapanyag előállítására, illetve a biodízel felhasználására vállalkoznak A



MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

MILLIÓ FT

20 30 10 10 30 100 POTENCIÁLIS

120 180 60 60 180 600

FORRÁSOK

SAPARD támogatási alap, vállalkozói források, K+F támogatás, regionális források, hitel. MONITORING

RENDSZER

A kistérségi társulás az FVM-OTK-val közösen végzi a program monitorozását.

37 II.2.3.) A


“Legeltetés” – Őshonos állatok extenzív tartása A

PROGRAM LEÍRÁSA

A védett területeken, a javasolt extenzív gazdálkodás keretében, néhány vállalkozó, illetve az önkormányzatok összefogásával, a nemzeti parkkal együttműködve az őshonos állatok tartásának, szaporításának, majd későbbi feldolgozásának feltételeinek támogatása. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A kistérség állatsűrűsége kisebb, mint a megyei átlag és évről évre csökken. Ez a csökkenés elsősorban a baromfitenyésztést érint. A szarvasmarha állomány Szeghalom, Füzesgyarmat, Dévaványa és Bucsa tekintetében jelentős, a sertés inkább csak Füzesgyarmatra és Dévaványára jellemző, a juhok aránya egyedül Vésztőn jelentős, a lóállomány Dévaványa, Vésztő és Szeghalom környékére koncentrálódik. EREDMÉNYMUTATÓK

• • • •

Őshonos (ökológiai termelésbe vont) állatok száma Új munkahelyek száma Feldolgozási lehetőségek bővülése Piacok bővülése TÁRSADALMI,


A foglalkoztatás bővülésével és a környezetterhelés csökkenésével javul a kistérség megítélése. SORSZÁM

II.2.3.1. II.2.3.2. II.2.3.3.

OPERATÍV

ÜTEMEZÉS (ÉV)

PROGRAMOK

Előkészítés, szervezés Állattartás, szaporítás feltételének megteremtése Feldolgozás feltételének megteremtése ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

2001 2002-2006 2002-2006

FELELŐS SZERVEZET

FORRÁSIGÉNY (MFT)

15 185 300 500

FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér- Tervezés, irányítás, ellenőrzés ségfejlesztési Társulás KÖZREMŰKÖDŐ

FELADATAIK

SZERVEZETEK

Szakértők Szakhatóságok Vállalkozók FVM AMC FVM Békés Megyei Hivatal

Tervezés, szervezés Engedélyezés Kivitelezés, megvalósítás Agrárpiaci marketing Szaktanácsadás AZ


Az állattartók és a feldolgozók közös vállalkozásainak támogatása. A nemzeti parkkal közös bemutatók kialakításának szorgalmazása. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség természetes személyei, jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai, akik extenzív állattenyésztéssel kívánnak foglalkozni

38 A


Az Észak-békési kistérség teljes területe. FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 30 10 10 30 100

POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

100 150 50 50 150 500

FORRÁSOK

SAPARD források, központi támogatások, megyei és regionális decentralizált keretek, hitel, vállalkozói tőke. MONITORING

RENDSZER

A kistérségi társulás, az FVM megyei hivatala és a nemzeti park közösen felügyelik a program végrehajtását.

39 II.2.4.) A


“Termeléstől az értékesítésig” – Termékpályás szövetkezetek létrehozásának támogatása A

PROGRAM LEÍRÁSA

A modern európai agrártársadalom elismert érdekérvényesítési szövetkezeti modelljei alapján termékpályás (raktározási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, géphasznosító társulások, szövetkezések) szövetkezetek létrehozásának elősegítése, támogatása, a már működő “tej” szövetkezet tapasztalatainak hasznosítása. Termékpályás szövetkezetek létrehozása az alábbi területeken különösen indokolt: biotermelés, gyógynövénytermesztés, biodízel előállítás, állattenyésztés és élelmiszer-feldogozás területén. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

Az árutermelést folytató gazdálkodók piaci pozíciójának javításához elengedhetetlenül szükséges, hogy termékek minőségét javítsák, megteremtsék az egyöntetűséget, feldolgozottsági fokot növeljék, s tevékenységük gazdaságosságosságát javítsák. Ennek egyik hatásos módja a fejlett európai példák alapján termékpályás szövetkezetek létrehozása. EREDMÉNYMUTATÓK

• • • • •

Szövetkezések számának alakulása A gazdálkodás jövedelmezőségének növekedése Foglalkoztatottak számának növekedése Feldolgozottsági fok növekedése Termékválaszték bővülése TÁRSADALMI,


• A gazdálkodók önállóságának megőrzése mellett javul a vállalkozások jövedelemtermelő képessége, piaci pozíciójuk nő, csökken kiszolgáltatottságuk • Olyan szervezeti kultúra alakul ki, amely megköveteli a korszerű termeléstechnológiák bevezetését, alkalmazását, piacképes és egyöntetű termékfajták előállítását • A munkakultúra, a jövedelemtermelő és foglalkoztatási helyzetre gyakorolt pozitív hatása következtében a kistérség megtartó képessége stabilizálódik, hosszú távon növekedésnek indul • A kistérség gazdasági pozíciói erősödnek • A fenntartható agrárgazdálkodás következtében a környezeti hatások mérséklődnek SORSZÁM

II.2.4.1. II.2.4.2.

OPERATÍV

PROGRAMOK

Megvalósíthatósági tanulmány készítése termékpályás szövetkezetek létrehozására Termékpályás szövetkezetek létrehozásának támogatása ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Társulás Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kft KÖZREMŰKÖDŐ

SZERVEZETEK

FVM Békés Megyei Hivatala Önkormányzatok Szakértők Vállalkozások

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001

15

2002-2006

135 150

FELADATAI

Koordináció, támogatások biztosítása pályázatok útján Koordináció, támogatások biztosítása pályázatok útján FELADATAIK

A megvalósítás pénzügyi és szakmai támogatása Telephely biztosítása Megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása Közreműködés a fejlesztések megvalósításában

40

AZ


A program megvalósítását a végrehajtó szervezetek ösztönzik. A szövetkezetek már önállóan határozzák meg a működésük rendjét és teszik kötelezővé tagjaik számára. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az élelmiszer gazdaság természetes személyei, jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságai, illetve az általuk alapított szövetkezetek és egyéb társulások A


Az Észak-békési kistérség teljes területe. FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 5 15 25 35 100 POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

30,0 7,5 22,5 37,5 52,5 150,0 FORRÁSOK

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati forrásai, SAPARD forrás, hitel, Vidékfejlesztési Célelőirányzat MONITORING

RENDSZER

A meghatározott társadalmi, gazdasági és környezeti hatások, eredménymutatók, valamint a forrásfelhasználás ellenőrzése a végrehajtásért felelős szervezet feladata, figyelemmel az EU és a finanszírozásban részt vevők speciális követelményrendszerére. A szakértők kiválasztása, a megvalósíthatósági tanulmány elfogadása és annak következetes végrehajtása az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Társulás feladata.

41 II.3.1.) A


“Tőkevonzás” – Befektetés ösztönzés A

PROGRAM LEÍRÁSA

A kistérség önkormányzatai által összehangolt és elfogadott adó- és támogatáspolitika kialakítása, a kistérségi befektetési lehetőségek összegyűjtése. Marketing tevékenység befektetők felkutatása, a kistérségbe csábítása érdekében. Az önkormányzatok által kínált befektetési lehetőségek összegyűjtése folyamatban van. Az adó – és támogatáspolitika kialakításánál a következő alprogramra (II.3.2.) is figyelemmel kell lenni. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A kistérségi társulás önkormányzatai rendelkeznek értékesíthető ingatlanokkal, munkahelyteremtő lehetőségekkel, beruházási, fejlesztési elképzelésekkel. Sem az önfoglalkoztatás, sem a nagy foglalkoztatók jelenléte nem jellemző a kistérségre, mely ennek következtében komoly foglalkoztatási problémákkal küzd. A munkanélküliek túlnyomó többsége korábban a mezőgazdaságban dolgozott. A kistérség munkanélküliségi rátája meghaladja a regionális átlagot, majdnem duplája annak. A kistérség közlekedési lehetőségei is kedvezőtlenek. Nemcsak az autósztrádák, de az országos főutak is elkerülik a térséget. A fő közúti közlekedési út a 47-es út, mely Békés megye székhelyét köti össze Debrecennel. Ez azonban kedvezőtlen vonalvezetésű, a települések közül csak Szeghalom városát és Körösladányt érinti. Az egyes településeket közvetlenül összekötő utak is hiányoznak. A vasúti közlekedés feltételei is rosszak. A pályatestek leromlottak, emiatt több helyen sebesség- és /vagy tengelykorlátozást kellett bevezetni. EREDMÉNYMUTATÓK

• A kistérségi adó- és támogatáspolitika kedvezményei • Szabad, felhasználható ingatlanok (épületek, területek) száma • Befektetők és az általuk teremtett munkahelyek száma. TÁRSADALMI,


A befektetés-ösztönzési alprogram célja a befektetők kistérségbe csábítása, ami által az eddig kihasználatlan ingatlanok hasznosulnak, munkahelyek teremtődnek és ezáltal javul a kistérség gazdasági teljesítőképessége, az itt élők életminősége. SORSZÁM

II.3.1.1. II.3.1.2. II.3.1.3.

OPERATÍV

PROGRAMOK

Befektetési lehetőségek folyamatos öszszegyűjtése Adó- és támogatáspolitika kidolgozása Marketing tevékenység ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001 2001 2002-2006

20 20 30 70

FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Terü- Koordináció, forrásbiztosítás letfejlesztési Társulás Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szol- Koordináció, forrásbiztosítás gáltató Kft.

42

KÖZREMŰKÖDŐ

SZERVEZETEK

FELADATAIK

Adatszolgáltatás, közreműködés az adó- és támogatáspolitika kidolgozásában Közreműködés az adó- és támogatáspolitika kidolgozásában Segítségnyújtás az adó- és támogatáspolitika kidolgozásában Közreműködés a marketing kampányban Publicitás segítése

Önkormányzatok Békés Megyei Munkaügyi Központ Szakértők Vállalkozások Médiumok AZ


Az alprogram megvalósításában érintettek közösen dolgozzák ki az adó- és támogatáspolitika irányelveit. Az önkormányzatok adatszolgáltatása után az alprogram végrehajtásáért felelős szervezetek gondoskodnak a befektetési lehetőségek kistérségi szintű anyagának összeszerkesztéről. A támogatáspolitika kidolgozását katalizáló szakértőkkel és a kampányt lefolytató vállalkozókkal a kistérségi társulás szerződéses kapcsolatot létesít. A szerződéskötések feltétele a legkedvezőbb ajánlat kiválasztása és a társulási szintű elfogadása. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség önkormányzatai, betelepülni kívánó vállalkozások, s általuk a kistérség teljes lakossága A


Az Észak-békési kistérség teljes területe, különösen a vállalkozási övezet településeire FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 30 10 10 30 100 POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

14 21 7 7 21 70 FORRÁSOK

Békés Megyei Területfejlesztési Tanács, Gazdasági Minisztérium támogatásai, önkormányzati, vállalkozói források, hitel, PHARE támogatás. MONITORING

RENDSZER

Az adó- és támogatáspolitika tartalmát a kistérségi társulás tagjai szakértők bevonásával dolgozzák ki. A tanulmányt a társulás tagjai véleményezik, majd közösen fogadják el. A marketing kampány sikeréről a települések képviselői a társulás tagjait szóban, beszámoló formájában, a lakosságot viszont a helyi médián keresztül tájékoztatják.

43 II.3.2.) A


“Környezetbarát ipar” – Vállalkozásfejlesztés A

PROGRAM LEÍRÁSA

Speciális térségi termékek (sás, nád, csuhé, mogyoró, őshonos állatok, biotermékek stb.) termelésének, feldolgozásának, befektetők, beruházók felkutatásának ösztönzése. Ökológiai kistérségi logóval ellátott termékek forgalmazása, imázsteremtői céllal. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A kistérség munkanélküliségi problémákkal küzd. A vállalkozási övezet fejlesztése és munkaalkalmak teremtése a kistérség minden településének érdeke. A stratégiai programban megfogalmazott jövőkép kialakítását az ipari üzemek környezetbarát módón való üzemeltetése is segíti. Azoknál a termékeknél, amelyek kistérségi eredetűek, kistérségi anyagokat dolgoz fel, kistérségi formavilágot, vagy megjelenési jellemzőket tartalmaz, kialakított kistérségi védjeggyel lehet megkülönböztetni. Az övezetbe történő “betelepítésnél” ösztönzőket kell alkalmazni, illetve a befektetők közül meg kell keresni a környezetvédelmi iparokban érdekelteket és direkt ajánlatokat kell megfogalmazni. EREDMÉNYMUTATÓK

• • •

A kistérségi, ökológiai védjeggyel ellátott termékek száma Betelepült, környezeti iparban érdekelt cégek száma Új munkahelyek, vállalkozások száma. TÁRSADALMI,


A térség ökológiai, környezetvédelmi jellege, imázsa általánosan javul. SORSZÁM

II.3.2.1. II.3.2.2.

II.3.2.3.

OPERATÍV

PROGRAMOK

Meglévő ipari üzemek ökológiai korszerűsítésének támogatása Speciális termékek előállítását végző (kis)vállalkozói kör megteremtése, támogatása Térségre jellemző élelmiszer-, könnyű-, és elektronikai ipar fejlesztése ÖSSZESEN VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001-2003

400

2002-2006

600

2002-2006

800 1800

FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér- Koordináció, szervezés, források felkutatása ségfejlesztési Társulás Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szol- Koordináció, szervezés, források felkutatása gáltató Kft. KÖZREMŰKÖDŐ

SZERVEZETEK

ITDH HUNGARY Környezeti iparok befektetői Környezetvédelmi szervezetek Biotechnológiai, alternatív energiatermelésben érdekeltek

FELADATAIK

Befektetők, beruházók felkutatása Befektetők, beruházók felkutatása Befektetők, beruházók felkutatása Befektetők, beruházók felkutatása

44

AZ


Közös befektetők felkutatása, “betelepítési” tárgyalások, szakmai konferenciák tartása. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

A környezetvédelmi iparban érdekelt vállalkozások, általuk a kistérség teljes lakossága. A


Az Észak-békési kistérség kijelölt ipari területei. FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 30 10 10 30 100

POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

360 540 180 180 540 1800

FORRÁSOK

Központi Gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi előirányzatok, PHARE támogatások, SAPARD források, Területfejlesztési és Vidékfejlesztési Célelőirányzat, hitel, vállalkozói források MONITORING

RENDSZER

A kistérségi társulás, a vállalkozási övezet menedzsmentjével a kamarai és a környezet-, természetvédő civil szervezetek, valamint a nemzeti park igazgatóság képviselőiből álló monitoring bizottság ellenőrzi a program végrehajtását.

45

III.)

KÖRNYEZET-

ÉS

TERMÉSZETVÉDELMI

FELADATOK

PÉLDAMUTATÓ

MEGOLDÁSAINAK


III.1.)

Környezetvédelmi beruházások megvalósítása

III.1.1.) “Hulladékgazdálkodás” – Szeméttelepek rekultivációja, hulladékkezelés III.1.2.) “Köz(egészség)-ügy” – Állati hullák ártalmatlanítása III.1.3.) “Közműolló” – Csatornázottság növelése, szennyvíztisztító telep rekonstrukciója III.2.)

Az ökológiai stratégia kidolgozása, folyamatos megvalósításának elősegítése

III.2.1.) “Ökológiai párbeszéd” – Együttműködés a környezet-, természet- és műemlékvédelmi hatóságokkal, civil szervezetekkel III.2.2.) “Hosszú távú tervezés” – Környezetvédelmi programok készítése, felülvizsgálata

III.3.)

Védett tájak, településrészek, épületek rehabilitációja

III.3.1.) “Mintaprogram” – Tikos-ér folyószabályozás előtti állapotának helyreállítása III.3.2.) “Holtágak” – Holt-Sebes-Körös “életben tartása”

46 III.1.1.) A


“Hulladékgazdálkodás” – Szeméttelepek rekultivációja, hulladékkezelés A

PROGRAM LEÍRÁSA

A kistérségben keletkező kommunális, ipari és veszélyes hulladékok gyűjtésének, szállításának, tárolásának, lerakásának, feldolgozásának és újrahasznosításának az európai és hazai előírásoknak megfelelő kialakítása érdekében körzeti hulladéklerakó létesítése, a gyűjtés rendszerének megszervezése, újrahasznosítási módok elterjesztése, valamint a bezárandó lerakók rekultivációja. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

Az országos helyzethez hasonlóan a kistérség talán legjelentősebb környezetvédelmi problémája a hulladékkezelés szakszerű megoldásának biztosítása. A hulladéklerakókat jellemzően a lakott területekhez közeli felhagyott anyag-nyerőhelyeken, illetve természetes mélyedésekben alakították ki, engedély és kiszolgáló infrastruktúra nélkül üzemelnek. A kistérségben élők egészségének védelme, jólétének biztosítása, a kistérség kitörési pontjai és fejlődési iránya egyaránt megköveteli a hulladékgazdálkodás gondjainak megoldását. EREDMÉNYMUTATÓK

• • • •

Körzeti hulladéklerakó megvalósítása A szervezett szemétgyűjtésbe a kistérség minden településének bekapcsolása Az illegális és bezárandó hulladéklerakók környezetének helyreállítása A feldolgozott és újrahasznosított hulladék arányának növekedése TÁRSADALMI,


A környezet terhelése látványosan csökken. Az infrastrukturális szolgáltatások megvalósítása eredményeként a kistérség megítélése javul, a települések vonzereje és megtartó képessége nő. SORSZÁM

OPERATÍV

III.1.1.1.

III.1.1.2. III.1.1.3. III.1.1.4.

PROGRAMOK

Megvalósíthatósági tanulmány készítése körzeti hulladéklerakó építésére, kiviteli terv készítése Kiviteli tervek megvalósítása Bezárandó lerakók rekultivációja Újrahasznosítási módok elterjesztése ÖSSZESEN

VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001 2002-2004 2003-2006 2001-2006

30 420 200 300 950

FELADATAI


SZERVEZETEK

Szakértők Környezetvédelmi Felügyelőség

FELADATAIK

Megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása Hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása, szakmai segítségnyújtás, hozzájárulás a létesítési és működési engedélyek kiadásához, monitoring Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása, szakSzolgálat mai segítségnyújtás, hozzájárulás a létesítési és működési engedélyek kiadásához, monitoring Önkormányzatok Véleményezés, építési engedélyek kiadása, saját erő biztosítása Vállalkozások Műszaki tervezés, kivitelezés, üzemeltetés

47

Közreműködés a tervek kialakításában, véleményezésében, és a megvalósítás ellenőrzésében Saját erő biztosítása, közmeghallgatáson való részvétel Publicitás segítése

Civil szervezetek Lakosság Média

AZ


A kistérségi társulás és a települési önkormányzatok az alprogram végrehajtása során vezető szerepet vállalnak. Munkájukat egy hatósági és egy szakértőkből álló csoport támogatja. A lakosság véleményét közmeghallgatáson ismerhetik meg, amelyben kiemelt szerepe lehet már meglévő civil szervezeteknek. A társulás a szakértőkkel és a kivitelezőkkel szerződéses kapcsolatot létesít. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség önkormányzatai, általuk a kistérség teljes lakossága A



MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

25 25 10 40 100 POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

237,5 237,5 95 380 950 FORRÁSOK

Céltámogatás, Környezetvédelmi Alap Célfeladat előirányzata, Vízügyi Célelőirányzat, Békés Megyei Területfejlesztési Tanács forrásai, ISPA, önkormányzati, lakossági források MONITORING

RENDSZER

A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására a kistérségi társulás a legjobb ajánlat elfogadása után szakértőket bíz meg. A kész tanulmányt is a társulás fogadja el. Az engedélyező hatóságok folyamatosan ellenőrzik a terveket, a kivitelezés mindenkori állását. Ezen kívül a megvalósításért felelős szervezet is folyamatos kontrollt gyakorol. Az alprogram megvalósítása nem nélkülözheti a lakosság folyamatos tájékoztatását, az információ áramlását.

48 III.1.2.) A


“Köz(egészség)-ügy” – Állati hullák ártalmatlanítása A

PROGRAM LEÍRÁSA

A hasznosítható állati hullák ártalmatlanítása, illegális dögkutak felszámolása, területük kármentesítése. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

Az állati hullák szakszerű ártalmatlanítása az egyike a legnehezebben teljesíthető kötelező önkormányzati feladatoknak. Az illegális gyűjtőhelyek nem biztonságosak, a környezetet is fokozottan veszélyeztetik. EREDMÉNYMUTATÓK

• A szervezett elszállítás és újrahasznosítás biztosítása • Illegális dögkutak felszámolása, a területük kármentesítése • A környezetterhelés csökkenése. TÁRSADALMI,


A környezetterhelés csökkenésével javul a települések környezeti állapota, esztétikai képe, mely az itt élők életminőségének javulásához járul hozzá. SORSZÁM

OPERATÍV

III.1.2.1. III.1.2.2.

PROGRAMOK

Az állati hullák szervezett ártalmatlanításának megszervezése Illegális dögkutak felszámolása ÖSSZESEN

VÉGREHAJTÁSÉRT

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2002 2003-2006

20 130 150

FELELŐS SZERVEZET

FELADATAI


SZERVEZETEK

FELADATAIK

Szakértők Szomszédos kistérségek Önkormányzatok Kivitelezők

Tanulmány készítése, szervezés segítése Együttműködés az alprogram megvalósításában Szervezett ártalmatlanításba való bekapcsolódás Dögkutak felszámolása AZ


Az alprogram megvalósításának talán legkézenfekvőbb módja – a legoptimálisabb megoldás a tanulmány függvénye – több kistérség összefogásával megvalósuló, a hasznosítható állati hullák begyűjtése hűtőkonténerekbe és beszállítása a megyében engedéllyel rendelkező fehérje-feldolgozó üzembe. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség önkormányzatai, s általuk a teljes lakosság. A


Az Észak-békési kistérség minden települése

49

FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 30 10 10 30 100

POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

30 45 15 15 45 150

FORRÁSOK

Céltámogatás, Környezetvédelmi Célfeladat előirányzata, EU támogatások, önkormányzati források, hitel, lakossági hozzájárulások. MONITORING

RENDSZER

Az alprogram végrehajtását a kistérségi tárulás ellenőrzi az önkormányzati tapasztalatok begyűjtése alapján, és a szerződésekben vállalt kötelezettségek betartásával.

50 III.1.3.) A


“Közműolló” – Csatornázottság növelése, szennyvíztisztító telep rekonstrukciója A

PROGRAM LEÍRÁSA

A csatornahálózat fejlesztése illetve a rákötések számának növelése, közműpótló, ökológiai berendezések/megoldások alkalmazása jellemzően a kis lélekszámú településeken. Több településen meg kell vizsgálni, illetve célszerű megvalósítani az alternatív, a természetes, biológiai szennyvíztisztítás különböző módjait. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

Az illegális szennyvízülepítők, beeresztések révén beszivárgó szennyeződések jelentős mértékben szennyezik a talajt és a talajvizeket, ezen keresztül az élővizeket. A csatornázatlanság és az illegális szennyvízbeeresztések következtében jelentősen romlott a természetes és mesterséges vízfolyások minősége. A lakosságszámot és a sérülékeny vízbázist illetően a kistérség települései nem tartoznak a szennyvízelvezetés- és tisztítás központilag támogatott települései közé. A térségben mindössze öt településen van szennyvízcsatorna (Dévaványa, Füzesgyarmat, Körösladány, Szeghalom és Vésztő), de a legmagasabb aránnyal rendelkező Dévaványa esetén sem éri el az egyharmadot a bekötött lakások aránya. EREDMÉNYMUTATÓK

• A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányának növelése • A települési folyékony hulladék ártalmatlanításának megoldása • A talajvíz nitrát tartalmának csökkenése TÁRSADALMI,


A környezet terhelése látványosan csökken. Az infrastrukturális szolgáltatások megvalósítása eredményeként a kistérség megítélése javul, vonzerejük és megtartó képességük nő. SORSZÁM

OPERATÍV

III.1.3.1. III.1.3.2.

ÜTEMEZÉS (ÉV)

PROGRAMOK

A csatornázottság arányának növelése Közműpótló megoldások megvalósítása ÖSSZESEN

VÉGREHAJTÁSÉRT

2001-2003 2001-2006

FELELŐS SZERVEZET

FORRÁSIGÉNY (MFT)

1 300 500 1 800

FELADATAI


SZERVEZETEK

FELADATAIK

Önkormányzatok Tervező, beruházó szervezetek

Tervezés, döntés, finanszírozás Előkészítés, lebonyolítás AZ


Beruházási koordináció, lakosság bevonása, forráskoordináció. Megbízásos, szerződéses viszony. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség önkormányzatai, s általuk a teljes lakosság A


Az Észak-békési kistérség teljes területe

51 FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 30 10 10 30 100

POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

360 540 180 180 540 1 800

FORRÁSOK

EU (PHARE) támogatás, Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, Területfejlesztési Célelőirányzat, hitel, önkormányzati, lakossági hozzájárulások MONITORING

RENDSZER

A kistérségi társulás – az önkormányzatok vezetőinek testülete – tudja a legmegfelelőbben a programot monitorozni.

52 III.2.1.) A


“Ökológiai párbeszéd” – Együttműködés a környezet-, természet- és műemlékvédelmi hatóságokkal, civil szervezetekkel A

PROGRAM LEÍRÁSA

A környezet-, természet- és műemlékvédelmi hatóságok, a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek és a kistérségi társulás tagjai részére rendszeres találkozók szervezése, melyek céljai: • a kistérségen belüli együttműködések erősítése, • a természetvédelmi területek helyi védettség alá helyezésének ösztönzése, • műemlékek védettség alá helyezésének szorgalmazása, • környezetvédelmi szennyezések feltárásának kezdeményezése, • kistérség határain kívül kapcsolatok építése, lobbizás. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A program megvalósításának záloga a szervezetek közötti együttműködés. Az ökológiai szemléletű programból következik, hogy itt, ebben a kistérségben kiemelt fontosságú a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek együttműködése a térséggel. A minisztériumi, főhatósági kapcsolatok pedig a forrásszerzésben, a támogatások biztosításánál lehetnek fontosak. EREDMÉNYMUTATÓK

• • • • • •

A rendezvényeken résztvevők száma, Az előadók száma, szakmai referenciái, Helyi védelem alá helyezett természetvédelmi területek száma, kiterjedése, Védelem alá helyezett műemlékek száma, turisztikai, kulturális jelentősége, Szennyezések feltárása, az okozott károk mielőbbi felmérése, A bevont többletforrások nagysága. TÁRSADALMI,


Az együttműködés, az információáramlás fokozódik. A célok között megjelölt tevékenységek az itt élők jólétének, életminőségének pozitív változását segíti. A kistérségen túli kapcsolatok építése a többletforrások bevonását eredményezi. SORSZÁM

OPERATÍV

PROGRAMOK

III.2.1.1.

Ökológiai fórum megszervezése, működtetése

III.2.1.2.

Helyi természetvédelmi és műemléki értékek védelem alá helyezése, minősítésének, rehabilitációjának megszervezése Környezetvédelmi, táj- és örökségvédelmi szennyezések megszüntetésének segítése ÖSSZESEN

III.2.1.3.

VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2002-2006

20

2002-2006

30

2002-2006

150 200

FELADATAI

Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér- Az ökológiai fórum felállítása, működtetése, forségfejlesztési Társulás rásbiztosítás, koordináció

53

KÖZREMŰKÖDŐ

SZERVEZETEK

FELADATAIK

Önkormányzatok

Részvétel az ökológiai fórum munkájában, helyi természetvédelemi értékek védelem alá helyezése, műemlékek védelem alá helyezésének ösztönzése, környezetvédelmi szennyezések feltárásának kezdeményezése Környezetvédelmi szennyezések feltárása, részvétel az ökológiai fórum munkájában Műemlékek védelem alá helyezése, részvétel az ökológiai fórum munkájában Részvétel az ökológiai fórum munkájában, helyi természetvédelemi értékek védelem alá helyezése, műemlékek védelem alá helyezésének ösztönzése, környezetvédelmi szennyezések feltárásának kezdeményezése Részvétel az ökológiai fórum munkájában, helyi természetvédelemi értékek védelem alá helyezése

Környezetvédelmi Felügyelőség Műemlékvédelmi hatóság Civil szervezetek

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

AZ


Az alprogram végrehajtásáért felelős és közreműködő szervezetek közösen vesznek részt az alprogram megvalósításában. A fórum összejöveteleire minden esetben meghívnak vendégként, előadóként a kistérség határain kívüli szakértőket. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség teljes lakossága A



MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 30 10 10 30 100

POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

40 60 20 20 60 200

FORRÁSOK

Környezetvédelmi Alap Célfeladat forrásai, önkormányzati támogatások, egyéb kisebb adományozók támogatásai MONITORING

RENDSZER

A fórum munkájáról a társulás tagjait évente társulási ülésen, a lakosságot a helyi médián keresztül tájékoztatják.

54

III.2.2.) A


“Hosszú távú tervezés” – Környezetvédelmi programok készítése, felülvizsgálata A

PROGRAM LEÍRÁSA

Települési szintű környezetvédelmi programok készítése Vésztő példáját követve, településrendezés – ipari parkokba, ipari területekre koncentrált gazdaságfejlesztés jegyében. A kistérségi szintű program felülvizsgálata, megvalósítása. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény egy új típusú tervezés alapjainak a megteremtését irányozza elő. ennek keretében elrendeli a környezetvédelmi tervezés alapjául szolgáló Nemzeti Környezetvédelmi Program elkészítését és végrehajtását, a települési önkormányzatokkal egyezetett környezetvédelmi programok kidolgozását, valamint lehetőséget biztosít arra is, hogy a településeke közös környezetvédelmi programot készíthessenek. Az Észak-békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás 1998-ban közös települési környezetvédelmi programot készíttetett és fogadott el. A program megvalósítási időszaka: 1998-2002. Célszerű minden egyes település számára az ipari területek kijelölésével, befektetők betelepülésének ösztönzésével párhuzamosan az ipari területek környezeti szempontból történő koncentrált kijelölését megvalósítani. EREDMÉNYMUTATÓK

• Települési környezetvédelmi programok és rendezési tervek elkészülte • A környezet állapotának javulása • A közös kistérségi környezetvédelmi program felülvizsgálata TÁRSADALMI,


Az alprogram végrehajtása bizonyítja az önkormányzatok elkötelezettségét a környezetvédelem iránt, segíti az ökológiai programban megfogalmazott jövőkép kialakítását, a lakosság körében kialakul a környezeti tudat. SORSZÁM

OPERATÍV

III.2.2.1. III.2.2.2.

PROGRAMOK

Települési környezetvédelmi programok és rendezési tervek kidolgozása A közös környezetvédelmi program felülvizsgálata ÖSSZESEN

VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001-2002

170

2003

280 450 FELADATAI


KÖZREMŰKÖDŐ

Önkormányzatok Szakértők Civil szervezetek

SZERVEZETEK

FELADATAIK

Forrásbiztosítás, környezetvédelmi programok, rendezési tervek elkészítése/elkészíttetése Közös környezetvédelmi program felülvizsgálata Együttműködés

55 AZ


A kistérségi társulások önkormányzatai önállóan – a tapasztalatokat egymásnak átadva – elkészítik településük környezetvédelmi programjait, rendezési terveit. Ezekre az elfogadott programokra alapozva és a kistérségben bekövetkezett változások átvezetésével a legjobb ajánlatott benyújtott szakértők elkészítik a kistérségi közös környezetvédelmi program felülvizsgálatát. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az Észak-békési kistérség önkormányzatai, általa a teljes lakosság A



MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 30 10 10 30 100

POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

90 135 45 45 135 450

FORRÁSOK

Környezetvédelmi Alap Célfeladat, önkormányzati források, Építésügyi Célelőirányzat, Területfejlesztési Célelőirányzat, hitel MONITORING

RENDSZER

A települési környezetvédelmi programokat és a területrendezési terveket a települések önkormányzati testületei fogadják el és gondoskodnak azok végrehajtásáról. A közös települési környezetvédelmi program felülvizsgálatáról a kistérségi társulás gondoskodik, a tagi önkormányzatok fogadják el. A területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség feladata a monitoring rendszer működtetése, a környezet állapotáról szóló adatokat hozzáférhetővé kell tenniük az önkormányzatok számára, akiknek viszont évente tájékoztatást kell adniuk a lakosság részére.

56 III.3.1.) A


“Mintaprogram” – Tikos-ér folyószabályozás előtti állapotának helyreállítása A

PROGRAM LEÍRÁSA

Tájrehabilitáció megvalósítása, melynek elemei: vizes élőhelyek, ligetes erdőterületek, ősgyepek kialakítása, termőterületek állapotának javítása, majd ezek hasznosítása a legeltetéses állattenyésztés és az organikus gazdálkodás által. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A Sárréti mocsarak lecsapolásával megváltozott a terület növény- és állatvilága. A kiszáradt terület mezőgazdasági hasznosítása alacsony jövedelemtermelő képességű. Az itt előállított mezőgazdasági termékek magas energiabevitelt igényelnek, túlzott terhelést jelentenek a környezetre. A termékek minősége nem versenyképes, ezért folyamatosak az értékesítési gondok. A jelenlegi mezőgazdasági hasznosítás során a terület flórája és faunája egyre jobban elszegényedik. EREDMÉNYMUTATÓK

• Az ökológiai adottságokhoz illeszkedő gazdálkodás megteremtése során javulnak a mezőgazdasági vállakozások eredménymutatói • A vizes élőhelyek visszaállítása hozzájárul a vizi flóra és fauna sokszínűségének megőrzéséhez, gazdagításához • A terület mikroklímája kedvezően változik • Megszűnik a környezet indokolatlan túlterhelése • Javul az itt lakók életminősége, hiszen nő a jövedelmezőség és a termékek feldolgozottsága során munkaalkalmak is teremthetők TÁRSADALMI,


A vizes élőhelyek és erdős területek növelik a térség rekreációs képességét és kedvezően befolyásolják a kistérség vonzerejét. Ezáltal jelentősen nő a települések eltartó és népességmegtartó képessége. SORSZÁM

OPERATÍV

III.3.1.1.

III.3.1.2. III.3.1.3.

PROGRAMOK

A program előkészítése (helyzetfeltárás, szerződéskötés, területek kijelölése) Tájrehabilitáció (ősgyepek, vizes élőhelyek, erdőterületek kialakítás) Ökogazdálkodásra való átállás ÖSSZESEN

VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001-2002

14

2002-2004

33

2004-2006

13 60 FELADATAI


57

KÖZREMŰKÖDŐ

SZERVEZETEK

FELADATAIK

Együttműködés, szerződések előkészítése Szerződések aláírása, közreműködés a tájrehabilitációban, átállás az ökológiai gazdálkodásra Szakértők Jelenlegi helyzet felmérése, vizes élőhelyek, ősgyepek, erdős területek kijelölése, térképi megjelenítése Vállalkozások Tájrehabilitáció megvalósítása, termékek feldolgozása Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködés, szakmai segítségnyújtás Vízügyi Igazgatóság, Környezetvédelmi Együttműködés, szakmai segítségnyújtás Felügyelőség Vállalkozás Ökológiai termékek feldolgozásának segítése Önkormányzatok Földtulajdonosok, földbérlők

AZ


A program koordinációját a kistérségi társulás végzi. A közreműködő szervezetek laza szövetséget alkotnak, időről-időre egyeztetik elképzeléseiket, tervet dolgoznak ki a program megvalósítása érdekében, majd végrehajtják azt. Együttműködési megállapodások, illetve szerződések képezik a jogok és kötelezettségek alapját. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

Az érintett területek tulajdonosai, földhasználói, s általuk a kistérség teljes lakossága. A


Körösladány és Szeghalom térségében lévő 1200 ha terület. FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

MILLIÓ FT

20

12

10 20 50 100

6 12 30

POTENCIÁLIS

60

FORRÁSOK

SAPARD források, központi támogatások, Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Békés Megyei Területfejlesztési Tanács forrásai. MONITORING

RENDSZER

A kistérségi társulás évente beszámol az alprogram mindenkori állásáról a tagjainak.

58 III.3.2.) A


“Holtágak” – Holt-Sebes-Körös “életben tartása” A

PROGRAM LEÍRÁSA

A Holt-Sebes-Körös holtágainak komplex: környezet-, természet-, vízvédelmi szempontú helyreállítása. SZÜKSÉGESSÉGÉNEK

INDOKLÁSA

A Sebes-Körös szabályozásával átvágott kanyarulatok eliszaposodtak, egy részük elmocsarasodott. A településeken a belterületi szakaszok nemcsak a város-, illetve faluképet és az ott lakók közérzetét rontják, hanem egészségügyi szempontból is károsak. Vésztő települést érintő mederszakaszokra (Holt-Sebes-Körös Vésztő belterületére vonatkozó szakaszára, a cifraági holtág kecskészugi és temetőszéli előszakaszára, a dackai belvízgyűjtő tórendszer belterületi részére) már kész tervek állnak rendelkezésre. EREDMÉNYMUTATÓK

• A kistérségben lévő kilenc holtág rehabilitációja a vizes élőhelyek védelmét biztosítja • A holtágak belterületi szakaszainak helyreállításával a települések arculata javul. TÁRSADALMI,


A holtágak helyreállítása a települések arculatának javításán túl a kistérség társadalmi, gazdasági felemelkedését is segíti. SORSZÁM

OPERATÍV

III.3.2.1.

III.3.2.2.

PROGRAMOK

A program előkészítése (megalapozó tanulmányok és engedélyes tervek elkészítése) A program megvalósítása (kotrás, partrendezés, iszaptalanítás, vízelvezetés, mederrendezés, vezérárkok kialakítása) ÖSSZESEN

VÉGREHAJTÁSÉRT

FELELŐS SZERVEZET

ÜTEMEZÉS (ÉV)

FORRÁSIGÉNY (MFT)

2001-2003

32

2003-2006

165

197 FELADATAI


SZERVEZETEK

FELADATAIK

Együttműködés, lobbizás Tanulmányok, engedélyes tervek elkészítése Vállalkozások Holtágak helyreállítása Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködés, szakmai segítségnyújtás Vízügyi Igazgatóság, Környezetvédelmi Együttműködés, szakmai segítségnyújtás, Felügyelőség engedélyek, szakhatósági állásfoglalások kiadása Önkormányzatok Szakértők

59 AZ


A program koordinációját a kistérségi társulás végzi. Az érintett önkormányzatok laza szövetséget alkotnak, időről-időre egyeztetik elképzeléseiket és a program mindenkori állását, lobbitervet dolgoznak ki, a legalkalmasabb vállalkozásokat felkutatják. A tervek elkészítéséhez Vésztő önkormányzatának eddigi tapasztalatait is felhasználják. A forrásbevonáshoz az engedélyező hatóságok támogatását is megszerzik. A vállalkozásokkal szerződéses kapcsolatot alakítanak ki. KEDVEZMÉNYEZETTEK

KÖRE

A kilenc holtág által érintett terület lakói, a kistérségbe látogatók. A


A kilenc holtág által érintett terület FORRÁS

MEGNEVEZÉSE


%-OS

MEGOSZLÁS

20 10 20 50 100

POTENCIÁLIS

MILLIÓ FT

39,4 19,7 39,4 98,5 197

FORRÁSOK

SAPARD források, Környzetvédelmi Alap Célfeladat Előirányzata, Vízügyi Előirányzat, Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Békés Megyei Területfejlesztési Tanács forrásai. MONITORING

RENDSZER

A kistérségi társulás évente beszámol az alprogram mindenkori állásáról a tagjainak. A program támogatóinak szakmai és pénzügyi beszámolóval egyaránt tartoznak.

60

Ajánlások, pontosító javaslatok a kistérség stratégiai programja részére

E program az ökológiai szemléletet hivatott megjeleníteni kész kistérségi programok részére, illetve új programkészítés esetén az összes fejlesztési törekvés komplex ökológiai szemléletben történő összehangolását célozza. A stratégiai program prioritásait, intézkedéseit és (al)programjait áttekintve teszünk javaslatokat azok továbbfejlesztésére: 1. A gazdaság erősítésének és hatékonyságának emelése tárgyában megfogalmazott alprogramok 1.1. A termelési szerkezet átalakítása során – javaslatunk szerint – élvezzenek előnyt azok az élenjáró technikák, technológiák, amelyek a környezetvédelmi iparokhoz kapcsolódnak. 1.2. Az élelmiszerek, mezőgazdasági alapanyagok feldolgozása kapcsán élvezzenek előnyt az ökológiai, biológiai termelésből kikerülő alapanyagok, hasonlóan az ökológiai szemlélettel, esetleg kifejezetten biológiai eljárásokkal feldolgozott termékeket előállítók. 1.3. A piacra jutás tekintetében javasoljuk erősíteni a kistérségi belső, helyi piac kialakítását. A kistérségben termelt áruk kistérségi értékesítési rendszerét (érdekeltségét, logisztikai hátterét, preferencia módjait) javasoljuk kialakítani és működtetni. A termékpályás szövetkezetek esetében javasoljuk 5-6 termékpálya elkülönült, de öszszehangolt fejlesztését. 2.

A lakosság életminőségének javítása 2.1. Az oktatás, szakképzés rendszerének fejlesztése terén a speciálisan környezettudatos ismeretek, az ökológiai képzés általános és kiemelt képzési megoldásaival a kistérségi képzés egyediségét térségi, regionális, sőt országos szinten is vonzó módon megteremteni. 2.2. A szaktanácsadás vonatkozásában erősíteni javasoljuk a mezőgazdasági, ökológiai szaktanácsadás erőforrásait stb. Javasoljuk a mezőgazdasági szaktanácsadáson belül az intenzív – extenzív eljárásos termelési módszerek különbségének a hangsúlyozását, különválasztását.

Pénzügyi összefoglaló táblázat, 2001-2006 (MFt) Alprogram

Saját erő

Hitel

Központi támogatások

Decentralizált források

EU támogatás

Egyéb

Összesen

I.1.1. “Tudástranszfer” – Működő (pozitív térségfejlesztési) modellek megismerése, külső együttműködések fejlesztése

6,0

-

-

-

-

1,0

7,0

I.1.2. “Az alap” – Az intézményrendszer koordinációja

13,2

-

8,8

4,4,

8,8

8,8

44,0

I.1.3. “Marketing” – A program népszerűsítése, terjesztése

6,0

9,0

3,0

3,0

9,0

-

30,0

I.1.4. “Tudatformálás” – Az oktatási lehetőségek bővítése, a külső és a belső tudás terjesztése, cseréje, emelése

18,0

-

18,0

12,0

12,0

-

60,0

II.1.1. “Vonzerő” – Gyógy- és termálturizmus továbbfejlesztése

140,0

210,0

70,0

70,0

210,0

-

700,0

II.1.2. “Irány a természet” – Ökoturizmus lehetőségeinek növelése

20,0

30,0

10,0

10,0

30,0

-

100,0

II.1.3. “Két keréken” – Kerékpárút-hálózat fejlesztése

200,0

50,0

50,0

50,0

150,0

-

500,0

II.2.1. “Erdősítés”- Erdők telepítésének ösztönzése

150,0

-

200,0

100,0

50,0

-

500,0

II.2.2. “Biodízel”- Ipari növényekre alapozott biodízel termelés meghonosítása

120,0

180,0

60,0

60,0

180,0

-

600,0

II.2.3. “Legeltetés” – Őshonos állatok extenzív tartása

100,0

150,0

50,0

50,0

150,0

-

500,0

II.2.4. “Termeléstől az értékesítésig” – Termékpályás szövetkezetek létrehozásának támogatása

30,0

7,5

22,5

237,5

52,5

-

150,0

II.3.1. “Tőkevonzás” – Befektetés ösztönzés

14,0

21,0

7,0

7,0

21,0

-

70,0

II.3.2. “Környezetbarát ipar” – Vállalkozásfejlesztés

360,0

540,0

180,0

180,0

540,0

-

1 800,0

III.1.1. “Hulladékgazdálkodás” – Szeméttelepek rekultivációja, hulladékkezelés

237,5

-

237,5

95,0

380,0

-

950,0

III.1.2. “Köz(egészség)-ügy” – Állati hullák ártalmatlanítása

30,0

45,0

15,0

15,0

45,0

-

150,0

III.1.3. “Közműolló” – Csatornázottság növelése, szennyvíztisztító telep rekonstrukciója

360,0

540,0

180,0

180,0

540,0

-

1 800,0

III.2.1. “Párbeszéd” – Együttműködés a környezet-, természet- és műemlékvédelmi hatóságokkal, civil szervezetekkel

40,0

60,0

20,0

20,0

60,0

-

200,0

III.2.2. “Hosszú távú tervezés” – Környezetvédelmi programok készítése a településrendezés – ipari parkokba, ipari területekre koncentrált gazdaságfejlesztés jegyében

90,0

135,0

45,0

45,0

135,0

-

450,0

III.3.1. “Mintaprogram” – Tikos-ér folyószabályozás előtti állapotának helyreállítása

12,0

-

6,0

12,0

30,0

-

60,0

III.3.2. “Holtágak” – Holt-Sebes-Körös “életben tartása”

39,4

-

19,7

39,4

98,5

-

Összesen:

197,0 8868,0

MELLÉKLETEK

64

Emlékeztető Tárgy: kistérségi komplex ökológiai szemléletű fejlesztési program Időpont: 2001. január 11. Helyszín: Dévaványa Jelenlévők: jelenléti ív szerint A résztvevők az alábbi sorrendben egyenként fogalmazták meg a kistérségre vonatkozó ökológiai szemléletű fejlesztési elképzeléseiket. Dévaványa A kistérségben sok rossz termőhelyi adottságú terület van, ezek egy része védettség alatt is áll. Az önkormányzatok egyik legfontosabb feladata a lakosság számára megélhetési, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása. Program-javaslatok: • legeltetéses állattartás, • energiaerdő telepítése, energiabiztosítás a villamos erőmű számára (megvalósíthatósági tanulmány elkészült), • ipari növényekre alapozott biodízel termelés (önkormányzat is rendelkezik 2000 ha földterülettel), • szárazgazdálkodás, biotermelés, • termálturizmus (üdülőfalu), • ökoturizmus (bemutatható élőhelyek). Nemzeti Park Igazgatóság Program-javaslatok: • tanyarekonstrukciók, • szálláshelyek biztosítása, • látogatóközpontok továbbfejlesztése Szarvas – Dévaványa – Réhe. A turizmus fejlesztéséhez “látványosságokra” van szükség. A túzok madarak is csak egy réteget érdekelnek. Körösladány Program-javaslatok: • Tikos ér folyószabályozás előtti állapotának helyreállítása, • vizes élőhely láncolatok kialakítása, • ökoturizmus fejlesztése, • termálvízkincs adta lehetőségek kihasználása (Szeghalommal közösen), • őshonos állatok extenzív tartása, • élelmiszeripar fejlesztése (Ecsegfalva vágóhíd), • kerékpárút megépítése (Körösladány – Szeghalom), • gyógynövénytermesztés.

65

A kistérség két részre oszlik. Farkas Károly (FVM-OTK) A kistérség területére már jó néhány program készült – bár ökológiai szemléletű nincs köztük – , ezért van mire alapozni, tehát részletes helyzetfeltárásra nincs újból szükség. Az eddig elkészült programok azt bizonyítják, hogy azok tekinthetők igazán sikereseknek, melyek szervezetfejlesztéssel is foglalkoznak. Jelen esetben gondolkodhatnánk egy fejlesztési ügynökség létrehozásában, amely a már működő kistérségi területfejlesztési szervezetek – kistérségi társulás munkaszervezete, a vállalkozási övezetet működtető Kht., és a Tourinform iroda – hálózatba szervezését jelenthetné. A társulás feladata a döntéshozás és a kontroll. A programleírások valós piaci igény kielégítését szolgálják. Egyéb megállapítások A kistérségi társulás egy hosszú távú keretprogram elkészítését várja a tervezőktől, egy olyan programét, mely lobbi célokra alkalmas. A kistérség területe mezőgazdasági jellegű, ez jelen esetben kényszerhelyzetet jelent. A lakossági és a vállalkozói tudat átalakítására lenne szükség. A mezőgazdaság esetében hiányzik a biztos piac és a termékpályás szövetkezetek létrehozása, működtetése. A kistérséget a közös hagyományok, a közös földrajzi adottságok, a közös megélhetési viszonyok és közös programok teszik kistérséggé. Egyik település sem tud önállóan felemelkedni, de mindegyik szeretne valamiféle feladatot felvállalni. A kistérség közös nagy problémája – melyet ezen a szinten nem tudnak kezelni – a gyenge közlekedési lehetőségek.

66

Emlékeztető Tárgy: kistérségi komplex ökológiai szemléletű fejlesztési program Időpont: 2001. január 12. Helyszín: Füzesgyarmat Jelenlévők: jelenléti ív szerint A résztvevők az alábbi sorrendben egyenként fogalmazták meg a kistérségre vonatkozó ökológiai szemléletű fejlesztési elképzeléseiket. Füzesgyarmat Füzesgyarmat a vállalkozási övezet része, ennek megfelelően a város fő feladata a munkahely- és vállalkozásteremtés. Ennek eddig körvonalazott lehetőségei az alábbiak: • a strandfürdő gyógyvízzé nyilvánítása (250 000 fő éves befogadókészség elérése), • a Gara Hotel új tulajdonos kezébe adása, további vendégszobák kialakítása a volt TSZ irodaházban, • a Húsüzemmel közösen mezőgazdasági dolgozók és vállalkozók részére információs iroda kialakítása, • egy német vállalkozó lemezgyártással kíván a településen foglalkozni, ami – az első évben 50-60 fő, majd a későbbiekben 300 fő részére teremtene munkahelyet, • egy olasz vállalkozó pedig háló készítéssel szeretne foglalkozni, melynek munkahelyigénye 60-70 fő. Kertész-sziget Projekt javaslatok: • a település elsődleges feladata a termék-szerkezetváltás és hozzá kapcsolódóan a tudatformálás mihamarabbi megkezdése a lakosság a körében • a gazdajegyző szervezi a biodízel programot (napraforgó, repce), • terveik közé tartozik egy teleház létrehozása és működtetése. Bucsa A településen 30 % feletti a munkanélküliség, nagy problémájuk a rossz állapotban lévő úthálózat. Eredménynek tekintik, hogy sikerült megoldaniuk a tejtermelők “felvilágosítását” arra vonatkozóan, hogyan kell első osztályú tejet termelni. A polgármester úr a közös pontokat, az együttműködési lehetőségeket hiányolja. A település kitörési pontjai közé tartozik egy horgászközpont kialakítása, illetve a tejtermelésre alapozva termékpályás szövetkezet létrehozása.

67

Emlékeztető Tárgy: kistérségi komplex ökológiai szemléletű fejlesztési program Időpont: 2001. január 12. Helyszín: Vésztő Jelenlévők: jelenléti ív szerint A résztvevők az alábbi sorrendben egyenként fogalmazták meg a kistérségre vonatkozó ökológiai szemléletű fejlesztési elképzeléseiket. Vésztő A Holt – Sebes – Körös rehabilitációját (csatorna kikotrása) 56 km hosszan PHARE forrásból elvégezték. A vízfolyás 4 funkciónak tesz eleget: • belvíz elvezetése, • öntözés, • látványosság, • horgászat. A holtág “életben tartásához” meg kell oldani a vízutánpótlást, mely beruházást nem igényel, a működtetés viszont évi 15 millió forintba kerülne. A Holt-Sebes-Körös belterületi szakaszának hullámtérrendezéséhez – felvízi és alvízi szakasz – elkészültek a kiviteli tervek. A beruházás bekerülési költsége 140-150-200 millió forint, 10 ha területet érint, pihenőpark és horgászati lehetőségek biztosítása szerepel a tervekben. A Holt-Sebes-Körös rehabilitációjának következő szakasza a Dancka laposi terület vízrendezése (7 egymásba kapcsolódó tórendszer), melynek kiviteli terve szintén elkészült. A beruházás megvalósítása 100 millió forintot igényel. A Cifraági holtág (Holt-Körös) vízutánpótlása, a dűlőutak fásítása is megoldásra vár. A terület a nemzeti park igazgatóság tulajdonában van, ők még nem, csak Vésztő község rendelkezik kiviteli tervekkel a belterületre vonatkozóan. Mivel a szelektív hulladékgyűjtő konténerek igen drágák és a lakosság még nincs felkészülve a szelektív hulladékgyűjtésre, ezért Vésztő inkább a válogatással próbálkozik meg. Okány Program-javaslatok • A Holt-Sebes-Körös rehabilitációja érinti a települést. • A község területén van egy magánkézben lévő halastó, melynek közelében kemping kialakítását tervezik. • Fontos feladat a dűlőutak rendezése is. • Vésztővel ellentétben még nem készült a településre környezetvédelmi program.

68

Zsadány Az EU belépés kapcsán is előnyös lenne ennek az ökológiai programnak az elkészítése. A polgármester szerint a nemzeti park tevékenysége időnként sérelmezhető. Az erdőtelepítésre szövetkezés és a támogatás folyósítását segítő iroda létrehozása lenne indokolt. (Mikor érdemes erdőt telepíteni a belépés előtt vagy után?) A település területén található egy 300 ha-os halastó, mely a Magyar Madártani Egyesület tulajdonát képezi. (Kérés a tervezők felé, hogy az egyesülettel vegyék fel a kapcsolatot.) A Holt-Sebes-Körös rehabilitációja Zsadány községet is érinti, további 7 duzzasztó megépítése lenne indokolt. Kedvező lenne, ha a jövőben az önkormányzatok adhatnák ki a horgász engedélyeket. A szeméttelepek rekultivációja a kistérség talán minden települését érinti. Fokozottan szorgalmazni kellene a környezetvédelmi szennyezések felmérésének ösztönzését, mely elvileg a környezetvédelmi felügyelőség feladata. Ösztönözni kellene az önkormányzatokat, hogy egyre több természeti értéket helyezzenek helyi védettség alá. Az állati hullák hasznosítása az egész kistérségben megoldásra vár. Körösújfalu Az önkormányzat az alábbi fejlesztésre váró feladatokat jelölte meg. • dűlőutak fásítása, • műemlék védettség, • szeméttelep rekultivációja, • állati hullák hasznosítása, • gyümölcstelepítés (EU nem támogatja), • Holt-Sebes-Körös rehabilitációja (vízi turizmus, horgászat céljaira). Mogyorótelepítés és hozzá kapcsolódóan mogyoró-feldolgozó üzem létesül a településen, mely a helyieknek munkaalkalmat teremt. Az önkormányzatok nagy része részt vesz a közmunka-közhasznú munkaprogramokban, és a Virágos Magyarországért megmozdulásokban.

69

Szeghalom polgármestere nem tudott részt venni a megbeszélésen, utóbb, írásban az alábbi program-javaslatokat közölte: I. Mező-, erdőgazdálkodás • A mezőgazdasági területek tájrendezése • Véderdők kialakítása a területi egységek köré • Mezőgazdasági művelésből kikerülő földterületek hasznosítása erdőtelepítésekkel (a talaj adottságainak megfelelő) • Dűlőutak melletti fasorok telepítése • Biokultúra kialakítása a mezőgazdaságban • Őshonos, rideg állattartás meghonosítása, a gyep és egyéb mezőgazdálkodásból kimaradt területeken • Értékesítési szakszövetkezet kialakítása a termelés és értékesítés koordinálására II. Ipar • A meglévő ipari üzemek lehetséges ökológiai korszerűsítése, fejlesztése, központi költségvetési támogatások biztosításával • Szakképzett munkaerőt foglalkoztató kis- és középüzemek fejlesztése, élelmiszeripari, könnyűipari, elektronikai, stb. termékek feldolgozására és gyártására • Sajátos, vagy speciális termékek (sás, nád, csuhé) előállítását végző kisvállalkozói kör megteremtése (akár bedolgozó ipar is) • Térségi vállalkozás fejlesztési intézmény működtetése, befektetési érdekeltséggel III. Műszaki infrastruktúra • Közlekedési hálózat korszerűsítése (út, vasút) (megjegyzés: a két számjegyű főútvonalakon csak egyetlen egy helyen van csapórudas sorompó, ami tarthatatlan) • Csatornázottság nagy mértékű növelése (szennyvíz, csapadékvíz) az EU csatlakozási szintnek megfelelő színvonalon és mennyiségben, kiemelt központi támogatással • Szeméttelep rekultivációja a hulladékgazdálkodási törvény előírásait kielégítően, szelektív hulladékgyűjtés feltételeit megteremtve • Szennyvíztelep rekonstrukciója • Közvilágítás korszerűsítése, elektromos energia ellátó hálózat rekonstrukciója • Térségi kerékpárút hálózat kialakítása (Füzesgyarmat, Körösladány, Vésztő önkormányzatokkal) IV. Humán infrastruktúra • Igényeknek megfelelő középfokú képzés korszerűsítése az átképzési lehetőségek biztosításával, szakképzéseknél • Térségben felsőfokú szakmai képzés lehetőségének megteremtése, a magas szintű középfokú számítástechnikai képzésre alapozva Szeghalom bázissal, • Járó- és fekvőbeteg ellátó intézmények működtetése és bővítése, a térségben kialakuló gyógy- és idegenforgalmi igény kielégítésére

70

V. Idegenforgalom és kereskedelem • Tikos-éri üdülőcentrum kialakítása • Holt-Körös rehabilitációja és idegenforgalmi hasznosítása • Füzesgyarmati gyógy-idegenforgalom, egészségügyi háttér kiszolgálása • Középiskolai diákok táboroztatása programokkal és szálláshelyek biztosításával (Várhelyi Ifjúsági Tábor és a középiskolai férőhelyek hasznosításával) • Kerékpáros turizmus központ kialakítása a Dél-alföldi Kerékpáros Központok és Regionális Kerékpárforgalmi Hálózatok létesítése a tanulmányterv szerint • Élővizek hasznosítása, Berettyó, Sebes-Körös vízitúrák lehetőségeinek biztosítására, kikötő és táborhelyek létesítésével • Vendéglátóhelyek ellátó szerepének növelése az idegenforgalomban • Szállodai férőhely növelése a Hidi Sándor vállalkozó által megvalósítandó 40 férőhelyes szálloda és 100 férőhelyes kemping megvalósításával, központi költségvetési támogatásból • Csontos Gyula, Nánási Imre, Hidi Gyula által működtetett horgász, vadász, lovas turizmus hálózatban történő működtetésére, a térségi program lehetőségek bővítésére Körösladány polgármestere az alábbi program-javaslatok felvételét kéri az összefoglaló táblázatba: • A Sebes-Körös körösladányi szakaszán kiépítendő kikötő létesítése • Az ökológiai gazdálkodás meghonosítása • Az ökológiai gazdálkodás alap- és középfokú ismereteinek oktatása Körösladányban létrehozandó oktatási intézményben Vésztő polgármestere az összefoglalóval kapcsolatos véleményét a következők szerint közli: • Az agrár-környezetgazdálkodás körébe tartozó fejlesztési elképzelések attól függetlenül, hogy nem minden egyeztetésen kerültek szóba az egész kistérségre kivetíthetők. • A védett tájak rehabilitációja is beleillene a programba, a látogatóközpontokban éppen ezeket kellene bemutatni, de a jelenlegi állapotukban ezeket egyszerűen nem lehet bemutatni (pl. Cifraági holtág, Vésztő).

71

EBERGÉNYI ANDRÁS ÉSZAK-BÉKÉSI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI PROGRAMJA A program kidolgozásának célja: Egy rövid- és középtávú elemekből álló program kidolgozása a térség idegenforgalmi adottságainak komplex hasznosítására, a térség imázsának erősítésre, illetve az idegenforgalom fejlesztése révén munkaalkalmak teremtése. A kistérség idegenforgalmi adottságai, fejlesztési lehetőségek: A kistérség 11 településére vonatkozóan megállapítható, hogy • idegenforgalmi látnivalókban, műemlékekben, kiépített idegenforgalmi kapacitásokban nem bővelkedik, de rendkívül gazdag természeti és táji értékekben, • a terület többszörösen periférikus elhelyezkedése a meglévő adottságok kihasználhatóságának gátja, akadályozó tényezője (megyehatár, országhatár, Románia közelsége stb.), ugyanakkor a határmenti együttműködés lehetősége az elmúlt években felértékelődött. A térség ill. annak települései ugyanakkor olyan, a turizmus szempontjából és fejlesztése érdekében feltárható, hasznosítható, kihasználható potenciális lehetőségekkel rendelkeznek, melyek fejlesztésével a területen megjelenő turisták és látogatók száma, ill. az idegenforgalomból származó bevételek növelhetők, új munkaalkalmak teremthetők, hozzájárulva ezzel a térség gazdasági potenciáljának, a terület önfenntartó képességének növeléséhez. A párhuzamosan folyamatban lévő, a PHARE által támogatott térségi idegenforgalmi program segítségével a térség (a Sárrét) a kistérségi idegenforgalmi fejlesztés mintaprogramja, a megyei idegenforgalmi program egyik motorja lehet. A Békés megye északi részét elfoglaló – Kis- és Nagy Sárrét, illetve Dél-Bihar néven közismert – tájegység települései viszonylag egységes egészet, jellegzetes alföldi, a Berettyó és a körösök által nagymértékben meghatározott és befolyásolt kistérséget alkotnak. A Sárrét – mint tájegység – olyan sajátos jellemzőkkel, adottságokkal bír, hogy alkalmas térségi imázsépítésre. Ezért a térségi idegenforgalmi program vezérmotívuma a Sárrét (mint területi egység) idegenforgalmának fejlesztése.

72

A jelenlegi helyzet elemzése • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • •

Erősségek Értékes természeti erőforrások (kiváló termőföldek, földgáz termálvíz), Zöldfolyosóként működő folyóvizek, holtágak, Nem elaprózott településhálózat – megfelelően kiépített alapfokú egészségügyi és oktatási intézmény-hálózat, Kezdeményezőkészség, szándék az idegenforgalom fejlesztése érdekében, A fő turisztikai termékekre belföldi és nemzetközi kereslet erősödése (termálturizmus, ökoturizmus, vadászat), Vonzerő a táj szépsége, a térség változatos jellemzői. Gyengeségek Közlekedési peremhelyzet, fő közúti forgalmi tengelyek hiánya, alacsony sűrűségű főközlekedési úthálózat, rossz állapotú és szerkezetű mellékúthálózat, Műszakilag leromlott, kihasználatlan vasúti mellékvonalak, Kevés jól képzett, idegen nyelvet is beszélő szakember, a fiatal diplomások jelentős arányú elvándorlása, Fejletlen térség-marketing, kedvezőtlen megyeimázs, rossz érdekérvényesítő képesség, Komplex turisztikai termékek hiánya, A meglévő turisztikai szolgáltatások hiánya, ill. alacsony színvonala, Igénytelenség a környezettel szemben (települések, környezetük képe, közterületek, üdülőterületek, illemhelyek állapota), Sok a kényszervállalkozás és a működőkben gyakran hiányos a felkészültség, szakképzettség, Tőkeszegénység, Kevés az idegenforgalmilag vonzó, kiajánlható rendezvény, esemény a térségben. Lehetőségek Az ország Európai Unióhoz történő csatlakozásával, a román-magyar kapcsolatok további javulásával felértékelődhet a megye (és a térség) határmenti fekvése, így a komparatív előnyök jobb kihasználásával, a térségi imázs javításával, a határmenti együttműködés erősítésével a térség vonzóbbá tehető a külföldi tőke és az idegenforgalom számára, Az elmúlt években megindult a gazdasági fellendülés területi terjedése a térségben is fejlődést indukál, A magyar gazdaság-politikában a turizmus támogatása, preferálása markánsan javul (források, megalapozottság, szabályozó-rendszer, intézményi háttér), A térségi marketingben, imázsban való előrelépés. Veszélyek A kellő érdek-érvényesítés és aktivitás hiányában a térségi előnyök kihasználása helyett a térség hátrányos, periférikus helyzete stabilizálódhat, A turizmus preferálásának országos, regionális, megyei feltételrendszere nem mozdul el pozitív irányban, Az általános befektetői, ill. tőke hiány érdemben nem változik, Nem javul az együttműködési készség az idegenforgalom szereplői között (önkormányzatok és szervezeteik, vállalkozók, non-profit szervezetek stb.)

73

A kistérség idegenforgalmi fejlesztési alprogramjai, projektjei A) Termálturizmus fejlesztési alprogram • Füzesgyarmat termálfürdő fejlesztési projekt • Dévaványa termálfürdő fejlesztési projekt B) Ökoturizmus fejlesztési alprogram • Dévaványa Túzokos fejlesztési projekt • Körösladány-Szeghalom-Tikos ér rehabilitációs projekt • Vésztő-mágor és a Sebes-körös holtág rehabilitációs projektje C) Vízi-vízparti turizmus fejlesztésének alprogramja D) Hobby-túrázás, túraútvonalak kialakítása a térségben E) Falusi-tanyai turizmus fejlesztésének alprogramja Javaslatok rövidtávon kialakítható, kiajánlható térségi, települési programokra, programcsomagokra A) Füzesgyarmat termálprogram (1 hetes) B) Dévaványa termálprogram (1 hetes) C) Falusi-tanyai turisztikai program (1 hetes program) D) Ökoturisztikai programok (1 hetes program) E) Kiránduló programok, célprogramok (1 napos programok) • Dévaványa ökotúraprogram, kézműves mesterségek bemutatása • Vésztő-Mágor Utazás a múltba program • Sárréti felfedező program (Szeghalom) • Gasztronómiai vigaszságok Sárréten F) Hobby túrázás (horgászat, vadászturizmus, kerékpáros turizmus) 3-4 napos programok G) Turisztikai folyosók, kapcsolódás a térségen kívüli turisztikai célterületekkel H) Az Árpádok útján (körutazás) A fejlesztési program megvalósításához kapcsolódó térségi, települési marketing, piacépítés A térségi idegenforgalmi fejlesztési program operatív feladatai

74

KEVITERV EGER VÍZÜGYI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÁLLALKOZÁSI MÉRNÖKI KFT. ÉSZAK-BÉKÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS KÖZÖS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A megyei illetve a szomszédos kistérségek területfejlesztési elképzeléseivel harmonizáló kistérségi területfejlesztési program kiemelt prioritású feladatként ajánlotta a kistérség környezetvédelmi helyzetének további részletesebb elemzését, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LII. törvényben előírt önkormányzati környezetvédelmi feladatok 47§. (4) szerinti, annak közös települési környezetvédelmi programként való elkészítését. A közös környezetvédelmi program elkészítésének célja: • a meglévő környezeti értékek megóvása • a környezeti károk megelőzése • a környezetet károsító hatások megelőzése, illetve megszüntetése • a kialakult környezeti károk felszámolása • a megfelelő környezeti állapot helyreállítása Alapelvei: • a fenntartható fejlődés elve • a káros környezeti hatások megőrzésének elve • az elővigyázatosság elve • a környezeti szempontok beépítése a gazdaság folyamatába • a környezetpolitika regionalizálása • a szubszidiaritás és a partneri viszony elvének alkalmazása • a környezet-rehabilitáció- és helyreállítás alkalmazása a sérült területeken, az új fejlesztésekkel párhuzamosan Feladata: Megmutatni, hogy e térségben e téren • milyen a jelenlegi helyzet, • mik az elvégzendő/megvalósítandó feladatok, • azt kik és milyen forrásokból valósítják meg Módszere: • biztosítani a valós helyzet- és az erre épülő reális/szükséges fejlesztési irányok és célok megismerhetőségét • bemutatni a folyamatokra ható segítő illetve gátló tényezőket • segítséget adni a változtatási szándék megfogalmazásához • hangsúlyozni a térségen belüli- illetve a térségen túli összefogás, valamint a rendszerszemléletű megközelítés fontosságát, jelentőségét, illetve elkerülhetetlenségét • megvalósítást “gerjeszteni” a környezetterhelési hatások bemutatásával, illetve a megoldások jótékony hatásainak hangsúlyozásával

75

Várható eredmény: • az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító hatások csökkentése, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése • az élő- és élettelen környezet természetközeli állapotának megőrzése, a természetes rendszerek- és természeti értékek megóvása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, a természeti folyamatokban rejlő információk megőrzése • a természeti erőforrásokkal való takarékos- és értékvédő gazdálkodás, a harmonikus és ésszerű környezet-igénybevétel és a minimális környezetkárosítás megvalósítása • a fogadóképesség a hazai támogatási rendszerben illetve az EU strukturális alapoknál, azaz egy programfinanszírozási rendszernek való megfelelőség. Prioritások • Települési szilárd kommunális hulladék-elhelyezés megoldása regionális lerakó – mint a később kialakítható komplex hulladékgazdálkodási rendszer első elemének – megvalósításával, valamint a gyűjtési/szállítási rendszer korszerűsítése • Hiányzó szennyvíztisztítási kapacitások illetve szennyvízcsatorna hálózatok kiépítése, szippantott fekália rendezett(ebb) elhelyezése, tisztítása • Holtágak rendezése, vízminőségének javítása, gazdasági hasznosítása • Állati hullák szakszerű gyűjtése, feldolgozása/elhelyezése • Hígtrágya-, takarmány maradékok ártalommentes elhelyezése/hasznosítása • A térség ökológiai adottságainak megtartása/fejlesztése, az életminőség javítását szolgáló további környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása A közös települési környezetvédelmi program az 1995. évi LIII. törvényben előírtaknak megfelelően az alábbi részterületeket vizsgálja, illetve ad javaslatokat a megoldásokra: • a térségi települési környezet tisztasága és védelme, • a csapadékvíz elvezetés, vízrendezés, • a kommunális szennyvízkezelés, beleértve a települési folyékony hulladékot is (gyűjtés, elvezetés, szállítás), • a kommunális hulladékkezelés (beleértve a lakossági kommunális szilárd hulladékot, a termelési hulladékot és a veszélyes hulladékot), • lakossági- és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, • a helyi közlekedésszervezés, • az ivóvízellátás, • az energiagazdálkodás, • a zöldterületi gazdálkodás, • a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településekre vonatkozó feladatai és előírásai, • az árvízvédelmi veszélyeztetettség hatása, • az állati hulladék és az állattartási maradékok, • a holtágak, morotvák, tavak vízminősége, • a természetvédelmi területek védelme, hasznosítása, • földvédelem.

76

A közös környezetvédelmi program időtávja: 1998-2002-ig terjed. A program megvalósítói: • a lakosság, • a települési önkormányzatok illetve a kistérségi önkormányzati társulások, • Békés Megye Önkormányzata és Területfejlesztési Tanácsa, • együttműködő felek, • tervezők, szakértők, • hatóságok, szakhatóságok, • szakminisztériumok, • pénzintézetek, szakmai vagy tőkebefektetők, • területi kamarák, • civil szerveződések, • kivitelezők, vállalkozók, • üzemeltető gazdasági szervezetek.

77

ÉSZAK-BÉKÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS VIDÉKFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMJA Erősségek • Az éghajlat napfénygazdagsága, hosszú vegetációs periódus, magas hőösszeg • Élővízfolyások, holtágak, részben kiépített öntözési infrastruktúra • Jelentős természeti értékek (védett területek, pusztai táj, stb.) • Jelentős termálvíz-kincs • Országosan is gazdag apróvad-állomány • Kedvező, eddig nagyrészt kihasználatlan turisztikai adottságok (horgász-, vadász-, vízi-, ökoturizmus) • Az extenzív és környezetkímélő gazdálkodás lehetőségei • Viszonylag csekély környezetszennyezés • Viszonylag jól kiépített alapfokú humán szolgáltató intézményrendszer • Új, elsősorban a kistérség igényeit kielégítő gimnázium és szakképző iskola létrejötte (pozitív példa) • Dolgos, a több lábon állásban és ingázásban kipróbált munkavállalók • Jelentős építészeti értékek, műemlékek, kulturális hagyományok • Aktív, kezdeményező, összefogásra, együttműködésre képes önkormányzatok jelenléte (pozitív példák) • Viszonylag jól alkalmazkodó fejlődőképes nagyüzemek létezése (pozitív példák) • Közepes és nagyobb birtokon gazdálkodó agrárvállalkozók, egyéni magángazdálkodók jelenléte (pozitív példák) • Működő új típusú szövetkezetek előre mutató létező mintái (pozitív példák) • Változatos üzemméretek, üzemformák • A körzetben működő, az itteni termelésre komoly hatással bíró integrátorok jelenléte (húsipar, gabonaipar, konzervipar, tejipar) • Leépülésük után is jelentős feldolgozóipari kapacitások • Új, kisebb méretű, specializált termékek előállítására képes élelmiszer-feldolgozó középvállalkozások megjelenése (pozitív példák) • Több településen meglévő (vagy feléleszthető) háziipari hagyományok • Működőképes, sikeres turisztikai, idegenforgalmi vállalkozások jelenléte (pozitív példa) • Viszonylag jó telefonellátottság • Kiépített gázellátás • Megoldott az egészséges ivóvíz biztosítása

78

Gyengeségek • Alacsony aranykorona értékű, kötött talajok • Szikesek, belvízveszélyes területek • A feltárható ivóvíz magas arzéntartalma • Alacsony erdősültség • Elsősorban a jelentős vándorlási veszteség következtében folyamatosan elöregedő népesség • Rendkívül magas munkanélküliségi ráta, a tartós munkanélküliek igen magas aránya • Alacsony iskolai végzettségi szint • Igen kedvezőtlen aktivitási mutatók • Az idegen nyelvet beszélő szakemberek csekély száma • A “másra várás” elterjedt szemlélete • Viszonylag szűk körű térségben hozzáérhető szakképzési lehetőségek • Rendkívül torz gazdasági szerkezet, alacsony szintű iparosodottság • Elaprózódott birtokstruktúra • Alacsony eszköz-ellátottsági szint • A kistermelők piaci kiszolgáltatottsága • Az új magángazdaságok műszaki felszereltségének hiányos volta • Többségében alacsony feldolgozottsági szintű termékek gyártása, a termelési integráció alacsony foka • Csekély szövetkezési hajlandóság • Egyoldalú termelési hagyományok, a munkaigényes kultúrák hiánya • Alacsony számú innovatív vállalkozás, csekély külföldi befektetői érdeklődés • Akut tőkehiány, nehézkes hitelezési rendszer (különösen az élelmiszergazdaságban) • A piaci, gazdasági információk hiánya, általános tájékozatlanság az EU-s követelményeket illetően • Tőkeszegény, forráshiányos önkormányzatok • Közlekedési peremhelyzet • Igen rossz állapotú, hiányos mellékúthálózat • Kedvezőtlen szerkezetű, műszakilag elavult vasúthálózat • A szilárd burkolatú, portalanított belterületi utak általában alacsony aránya, fejletlen kerékpárút-hálózat, nem megfelelő mezőgazdasági utak • Alacsony szintű közcsatornázottság • A kommunális szilárd-hulladék térségi elhelyezésének megoldatlansága

79

Lehetőségekhetősége • A fenntartható fejlődés szemléletének elterjedésével növekedhet a települések, település-együttesek hajlandósága közös környezetkímélő infrastrukturális beruházásokra. • A tulajdonviszonyok rendezésével, az agrártámogatások rendszerének átalakulásával, a vertikális integráció erősödésével lényegesen javulhat az élelmiszergazdaság jövedelmezősége. • A földrendezés megvalósítása, a földhasználat hiteles nyilvántartása és a célra orientált támogatási rendszer lehetővé tenné az ésszerű termőföld-hasznosítás, a környezetkímélő gazdálkodás, a visszagyepesítés, az erdő- és fasor-telepítés, a vadgazdálkodás, a halászat, stb. fejlesztését, segítené az agrárágazat EU-konform szerkezetének kialakulását. • A makrogazdasági feltételek kedvező alakulása növelheti a termelők együttműködési hajlandóságát (gépkörök, termékpályás szövetkezetek, másodlagos szövetkezetek, szövetkezeti szövetségek létrehozását, működtetését), ezzel lényegesen javítva piaci pozícióikat. • Az EU-csatlakozás folyamata, a hazai regionális politika kiteljesedése, a vidékfejlesztés (SAPARD), továbbá az infrastruktúra-fejlesztés (ISPA) EU-s és hazai forrásai lényegesen csökkenthetik a hátrányos helyzetű térségek akut tőkehiányát. • Az ország EU-csatlakozásával, a román-magyar kapcsolatok várható további javulásával felértékelődhet a térség földrajzi fekvése, így a komparatív előnyök jobb kihasználásával, a nemzetközi együttműködések erősítésével e térség is vonzóbbá válhat a külföldi tőke és az idegenforgalom számára. Veszélyek • A határon túli területek lefolyási viszonyainak megváltozása az árvízveszély növekedését eredményezheti. • Az árvízszintek emelkedése, a védvonalakra ható árvízi terhelés fokozódása miatt az árvízvédelmi rendszer jó állapotban tartása és fejlesztése nélkül a védett területek veszélyeztetettségének növekedésével lehet számolni. • A Romániával való együttműködés hiánya, vagy hiányossága esetén, az árvízveszély növekedésén túl, növekedhetnek a belvízi, a vízbeszerzési és vízminőségi problémák. • Az EU-csatlakozás várható körülményeire való kellő felkészülés hiányában az élelmiszergazdaságot érintő hátrányok súlyosan érinthetik a térség gazdaságát. • A nemzetközi kapcsolatok kedvezőtlen alakulása esetén a térség földrajzi fekvése további hátrányokat eredményezhet. • A térség tágabb környezetének közlekedési helyzetében bekövetkező lényeges pozitív változások elmaradása (országos fejlesztések), illetve az ország keleti felét érintő új közlekedési tengelyek kiépülése (M5, M3), a periférikus helyzet erősödését, a befektetések, külföldi tőke megszerzésében további versenyhátrányokat eredményezhet.

80

• A területfejlesztési források lassú decentralizációja (bevonható külső állami fejlesztési források hiánya), az önkormányzatok fokozódó pénzügyi nehézségei az addicionalitás elvének megvalósíthatatlansága miatt a súlyosan elmaradott településeken visszafordíthatatlanná válhat a népességerózió, az elszegényedés.

1. PRIORITÁS: A GAZDASÁG HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE, A KISTÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK DIVERZIFIKÁLÁSA, A VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA ALPROGRAMOK ÉS INTÉZKEDÉS CSOPORTOK 1.1. A termelési szerkezet átalakítását szolgáló beruházások támogatása, a hatékony termelés ösztönzése 1.1.1. Minőségi termékek előállításának ösztönzése, a termelés hatékonyságának növelése 1.1.2. Hatékony gépek, technológiák, korszerű eszközök alkalmazásának támogatása 1.1.3. Termelési struktúra átalakítása a kistérségben hagyományosan megtermelhető mezőgazdasági termékek irányába 1.1.4. Ellenőrzött törzsállományok biztosítása, állattartás összehangoltságának megteremtése 1.1.5. Alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek meghonosítása, sokszínűsítése 1.1.6. Minőségbiztosítás rendszerének elterjesztése Az élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági termények, termékek feldolgozásának erősítése 1.2.1. A mezőgazdasági termények, termékek feldolgozásához szükséges technikai háttér biztosítása 1.2.2. Korszerű tárolókapacitások, hűtőtárolók beruházásainak támogatásán keresztül a termékpályák erősítése, a feldolgozás elősegítése 1.2.3. A helyben megtermelt termékek helyi feldolgozottsági szintjének növelése

1.2.

1.3. A kistérségben előállított termékek piacra jutásának elősegítése 1.3.1. Termékpályás szövetkezetek létesítésének, működtetésének segítése 1.3.2. Kiegészítő piaci infrastruktúra fejlesztése, marketingeszközök alkalmazásának támogatása a piacra jutás elősegítése érdekében 1.4.

Energiatakarékos technológiák elterjesztése, alternatív energiák feltárása, hasznosítása 1.4.1. Energiatakarékos növénytermesztési, állattenyésztési technológiák alkalmazásának támogatása 1.4.2. Új, alternatív energiaforrások feltárása, felhasználásuk támogatása

81

2. PRIORITÁS: A LAKOSSÁG ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, A SZELLEMI TŐKÉK GYARAPÍTÁSA (OKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, SZAKTANÁCSADÁS, MŰVELŐDÉS) – A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER FEJLESZTÉSE ALPROGRAMOK ÉS INTÉZKEDÉS CSOPORTOK 2.1. Az oktatás, szakképzés rendszerének fejlesztése 2.1.1. Az oktatás, szakképzés és a gazdaság foglalkoztatási igényét összehangoló tevékenység támogatása 2.1.2. Átképzés, továbbképzés, felnőttképzés rendszerének kiépítése, az oktatás korszerűsítése 2.1.3. A térség szereplőinek felkészítése az Európai Uniós követelményrendszerre 2.2. A szaktanácsadás rendszerének kiépítése, működtetése 2.2.1. A szaktanácsadás intézményi rendszerét biztosító program támogatása Helyi közösségek, közösségi mozgalmak, művelődési intézményhálózat fejlesztése 2.3.1. Helyi közösségszerveződés elősegítése 2.3.2. Művelődési intézmények fenntartása, intézményhálózatának fejlesztése 2.3.3. Kulturális lehetőségek bővítése, a programok színvonalának emelése

2.3.

A lakosság életminőségének javítása a szociális és egészségügyi rendszer fejlesztésével 2.4.1. A lakosság egészséges életmódját lehetővé tevő komplex rendszer kiépítésének és működtetésének támogatása 2.4.2. A meglévő egészségügyi rendszer továbbfejlesztése 2.4.3. A szociális ellátás minőségének javítása

2.4.

3. PRIORITÁS: KÖRNYEZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME, FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE Alprogramok és intézkedés csoportok 3.1. Környezetkímélő technológiák alkalmazásának, környezetvédelmi módszerek elterjesztésének támogatása, a hulladékgazdálkodás megújítása 3.1.1. Mezőgazdasági tevékenység környezetszennyező anyagainak kezelése, újrahasznosítása 3.1.2. Hulladékgyűjtés- és szállítás korszerűsítése 3.1.3. A települési környezet védelme, a lakókörnyezet minőségének javítása 3.2. Élővizek, hévizek védelme, komplex vízgazdálkodás 3.2.1. Természetes vizek, vízbázisok megőrzése és védelme 3.2.2. Hévizek környezetbarát hasznosítása

82

3.3. Ökogazdálkodás kialakítása 3.3.1. Vizes élőhelyek visszaállítása és hasznosításának támogatása 3.3.2. Ökogazdálkodás kialakítása, fejlesztése 3.3.3. Öko-folyosók kialakítása és nagyobb hálózatba történő bekapcsolódásuk elősegítése 3.3.4. Természetvédelmi területek gazdálkodásának, földhasznosításának extenzív átalakítása, környezetkímélő gazdálkodás kialakítása 4. PRIORITÁS: A FALUSI TURIZMUS ÉS A KISTÉRSÉG INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE, A KULTURÁLIS HAGYOMÁNYOK MEGŐRZÉSE, FALUFEJLESZTÉS ÉS FELÚJÍTÁS ALPROGRAMOK ÉS INTÉZKEDÉS CSOPORTOK 4.1. A turizmus különböző formáinak fejlesztése 4.1.1. A térség turisztikai imázsának kialakítása 4.1.2. A térség jellegzetes adottságaihoz igazodó fogadóhelyek kialakítása 4.1.3. Falusi-, tanyasi turizmus fejlesztése 4.1.4. Ökoturizmus kialakítása 4.1.5. Vadász- és lovasturizmus fejlesztése 4.1.6. Természethez kötődő aktív és hobby turizmus fejlesztése 4.2. Vidéki infrastruktúra fejlesztése 4.2.1. Egészséges ivóvíz feltételeinek biztosítása 4.2.2. Telekommunikáció fejlesztésének támogatása 4.3. Építészeti és kulturális örökségek védelme, tárgyi ápolása 4.3.1. Kulturális örökség védelme, falumegújítási programok 4.3.2. Az épített örökség helyreállítása, a tájba illő építészeti megoldások támogatása 4.3.3. Környezetkultúra fejlesztése 4.4.

Közösségi létesítmények fejlesztése, civil szervezetek tevékenységének támogatása 4.4.1. Közösségi létesítmények felújítása, létrehozása 4.4.2. Civil szervezetek közösségépítő tevékenységének támogatása 4.4.3. Helyi hagyományok újjáélesztése, a helyi identitás tudat, integráció erősítése, a néprajzi, gazdálkodási hagyományok megőrzése 4.4.4. Gazdálkodási, népművészeti és kézműves hagyományok bemutatása

83

A tervezett költségek megoszlása Megnevezés

Tervezett költség Megoszlás (millió Ft) % 1. Prioritás: A gazdaság hatékonyságának növelése, a kistér8.207,7 73,9 ség gazdaságának diverzifikálása, a versenyképesség javítása 2. Prioritás: A lakosság életminőségének javítása, a szellemi 755,0 6,8 tőkék gyarapítása (oktatás, szakképzés, szaktanácsadás, művelődés) – a szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése 3. Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme, fenn1.240,3 11,2 tartható gazdálkodás feltételrendszerének megteremtése 4. Prioritás: A falusi turizmus és a kistérség infrastruktúrájá903,2 8,1 nak fejlesztése, a kulturális hagyományok megőrzése, falufejlesztés és felújítás. ÖSSZESEN: 11.106,2 100 %

ÉSZAK-BÉKÉSI KISTÉRSÉG KOMPLEX ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETŰ FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents