A MEZŐTÚRI KISTÉRSÉG KOMPLEX STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

BERETTYÓ-KÖRÖS TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS ___________________________________________________________________

A MEZŐTÚRI KISTÉRSÉG KOMPLEX STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

2004. _______________________________ Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Irodája

Megrendelő Berettyó-Körös Többcélú Társulás (5400. Mezőtúr, Kossuth tér 1.)

Opponens Dr. Krizsán József főiskolai docens (TSF Mezőtúri Főiskolai Kar) Lakatos István okl. közgazdász, területfejlesztési szakértő

Vezető tervező

dr. Halas Béla c. főiskolai docens, Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. JászNagykun-Szolnok Megyei Irodája, irodavezető (Szolnok)

Szakértők Szoboszlai Zsolt szociológus (MTA RKK, Szolnok) Veres Endre vezető tervező (KEVITERV AKVA Mérnöki Kft, Szolnok) JNSZ Megyei Gazdaságfejlesztő Kht, Szolnok Dr. Lajkó László, okl. agrármérnök Katona Ilona, idegenforgalmi szakértő (Észak-alföldi Régió Marketing Igazgatósága, Szolnok) Dr. Tóth Albert, kandidátus (TSF Mezőtúri Főiskolai Kar) Színyei Béla, okl. épitészmérnök, nyugalmazott megyei főépítész

Készítette Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Rt Vezérigazgató: dr. Molnár Zsolt

2004.

2

TARTALOM

Előzmények .................................................................................................................................... 4 1. HELYZETELEMZÉS……………………………………………………………………………………… 5 1.1. Természeti adottságok, térszerkezeti jellemzők és társadalmi környezet………………….. 5 1.1.1. Természeti adottságok ......................................................................................................... 5 1.1.2. A környezetállapot legfontosabb jellemzői ........................................................................... 9 1.1.3. Térszerkezet, településszerkezet és épített környezet ...................................................... 11 1.1.4. Szerepkörök........................................................................................................................ 14 1.1.5. Kulturális adottságok és kapcsolatrendszer ....................................................................... 14 1.2. Humán erőforrások…………………………………………………………………………………... 15 1.2.1. Demográfiai viszonyok........................................................................................................ 15 1.2.2. Iskolázottság ....................................................................................................................... 17 1.2.3. Oktatás................................................................................................................................ 18 1.2.4. Foglalkoztatottság, munkanélküliség.................................................................................. 18 1.2.5. Egészségügyi ellátás .......................................................................................................... 23 1.2.6. Szociális ellátás .................................................................................................................. 23 1.3. Műszaki infrastruktúra……………………………………………………………………………….

24

1.4. Gazdaság………………………………………………………………………………………………. 27 1.4.1. Gazdasági teljesítmény és szerkezet……………………………………………………......... 27 1.4.2. Fontosabb ágazati jellemzők és tendenciák....................................................................... 29 1.4.2.1. Ipar................................................................................................................................... 29 1.4.2.2. Mezőgazdaság ................................................................................................................ 31 1.4.2.3. Turizmus .......................................................................................................................... 35 1.4.2.4. Kereskedelem és szolgáltatás ......................................................................................... 38 1.5. Eszköz és intézményrendszer……………………………………………………………………...

39

1.5.1. Források………………………………………………………………………………………….. .39 1.5.2. Szervezetek és intézmények…………………………………………………………………….41 1.6. SWOT analízis…………………………………………………………………………………………

42

2. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA……………………………………………………………………………… 44 2.1. Forgatókönyvek………………………………………………………………………………………….44 2.1.1. A megosztott fejlődés forgatókönyve.................................................................................. 44 2.1.2. Egy koncentráltabb fejlődés forgatókönyve........................................................................ 45 2.2.Célpiramis…………………………………………………………………………………………….……46 2.2.1. Célok és prioritások ............................................................................................................ 46 2.2.2. Stratégiai alprogramok és intézkedések............................................................................. 48 2.3. Társadalmi, gazdasági, környezeti hatások…………………………………………………….…..49 2.4. Stratégiai alprogramok………………………………………………………………………………

51

2.5. Intézkedések és prioritások közötti kapcsolat…………………………………………………. ……...68 2.6. Ütem- és finanszírozási terv………………………………………………………………………...

69

2.7. Forrásszerkezet…………………………………………………………………………………………..72 2.8. A stratégiai alprogramok, intézkedések és a települések közötti kapcsolat………………….73 Felhasznált dokumentumok MELLÉKLETEK

3

MOTTÓ: „A harcnál jobb az együttműködés…A kezünkben van a jövő, amely nem lesz sem jobb, sem rosszabb, mint amilyenné tesszük.” D. Meadows - J. Richardson - G. Bruckman, 1982.

Előzmények Az újonnan alakult Mezőtúri kistérség pályázatot nyújtott be a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanácshoz stratégiai fejlesztési programjának elkészítésére. A Tanács a pályázatot sikeresnek ítélte, a kistérség tendereztetés alapján a programkészítéssel a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Irodáját bízta meg. A program készítés célja: • az új kistérség alap fejlesztési stratégiájának kidolgozása; • a tervezés- és fejlesztés kistérségi gyakorlatának előmozdítása; • elősegíteni az Európai Uniós csatlakozás lehetőségeinek hatékony kihasználását. A fejlesztési program egyrészt lefedi a kistérség teljes területét, mely a következő településeket jelenti: Mezőtúr, Túrkeve, Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás. Másrészt bizonyos területeken a Mezőtúri kistérség és Jász- Nagykun-Szolnok Megye határain túl nyúló partnerséget, valamint együttműködések kialakítását szorgalmazza. A program megfelel a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998.(VI.25.) KTM rendelet előírásainak, valamint azok egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Kormány rendelet idevonatkozó rendelkezéseinek. A kidolgozás módszertanát illetően követtük az MTRFH által a „jó programozási gyakorlat”-ot szolgáló kistérségi tervdokumentumok készítésére vonatkozó útmutatót. A kidolgozás során egyfelől mindvégig alapnak tekintettük az NFT és operatív programjainak célrendszerét, intézkedéseit. Másfelől figyelemmel voltunk a kistérség specifikumaira. A program megalkotásakor a települési polgármesterekkel készített interjúkra, a települési adatlapokban lévő információkra, a kistérséget érintő egyéb tervdokumentumokra, valamint a helyzetelemzés megállapításaira támaszkodtunk. A sajátságos időpontból adódóan a program időtávja kilenc év, mivel átível a 2004-2006 tervidőszakon, majd lefedi a 2007-2013-ig terjedő szakaszt is. Az egyeztetési anyag készítése során jelentős számú prominens személyiséggel és cégvezetőkkel készítettek interjút a szakértők. Ezt követően szakértői workshop-ra került sor. A program véglegesítés során kistérségi társadalmi vitafórumot tartottunk, amelyen több javaslat is elhangzott. Végezetül az egyeztetési folyamat során beérkezett észrevételek és a két felkért szakértő véleménye alapján került a program jelenlegi formájában véglegesítésre.

4

1.

HELYZETELEMZÉS

1.1. Természeti adottságok, térszerkezeti jellemzők és társadalmi környezet 1.1.1. Természeti adottságok1 A mezőtúri kistérség közigazgatásilag Jász- Nagykun-Szolnok megye délkeleti területét foglalja el. Tájbeosztás szerint az „egyetemes Tiszavölgy” Közép-Tiszavidék középtájának a Szolnok-Túri-sík elnevezésű kistáján fekszik. Ez a kistáj a MTA Földrajztudományi Kutató Intézete által 1990-ben kiadott Magyarország kistájainak katasztere I. szerint a Fegyvernek – Törökszentmiklós – Martfű – Tiszaföldvár vonaltól keletre a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vonaláig húzódik. Északon a Tiszafüred – Kunhegyesi-síkkal határos, délen a Hármas-Körös jelenti a kistáj határát. Az öt település mindegyike tájföldrajzi értelemben nagykunsági város illetve község, de történelmi értelemben vett Nagykunságnak viszont csak Túrkeve és Mesterszállás tekinthető nagykun településnek. A kistáj kialakításában a Tisza, a Berettyó és az egykori Nagykőrös volt a döntő tényező. A Tiszához közelebb eső nyugati területek inkább az alacsony ármentes síkság kategóriájába sorolhatók, a keleti és déli határrészek a Berettyó és a jelenlegi Hármas-Körös ártéri lapályai. A mezőtúri kistérség nyolc kistájjal szomszédos, amelyek a Tiszafüred – Kunhegyesi-sík, a Nagy-Sárrét, a Dévaványai-sík, a Körösmenti-sík, a Békési-sík, a Körösszög, a Tiszazug és a Szolnoki ártér. Azokkal a kistájakkal különösen erős a kapcsolata, amelyek területére az adott település határának egy része át is nyúlik. Túrkeve és Mezőtúr városok keleti határrészei a HortobágyBerettyó főcsatorna keleti oldalán fekvő ártéri laposokra is kiterjednek, így azok közvetlenül a Nagy-Sárrét, a Dévaványai-sík és a Körösmenti-sík csatlakozó területei. Mezőtúr délkeleti határának egy kis darabja már a Békési-síkon fekszik. A kistérség délen a Hármas-Körös hullámterével érintkezik, így a Körösszöggel és a Nagykunságban „idegen” dunai eredetű kistájnak tekinthető Tiszazuggal határos. A kistérség a Körös-Maros Euró Régió közvetlen része. Ebből adódóan is szoros kapcsolatban áll a Jász- Nagykun-Szolnok megyében lévő, közvetlen szomszédos területekkel – elsősorban a karcagi, törökszentmiklósi és kunszentmártoni kistérségekkel. Fekvéséből adódóan erősen integrálódik a szomszédos Békés megyei területekkel is, főleg Dévaványa, Gyomaendrőd és Szarvas vonzása jelentős. Ez utóbbival vasúti és komp összeköttetés is van. Mezőtúr jelentős közúti és vasúti átkelőhely. A 46-os országos főútvonal, továbbá a villamosított pályájú vasúti fővonal megteremti a kapcsolatot a békési térséggel. Jelentős térségi hátrányt jelent, hogy Túrkevének és két kistelepülésnek, Mesterszállásnak és Mezőhéknek nincs vasúti összeköttetése. Gondot jelent az is, hogy Túrkevéről a felújított ballai-híd ellenére csak földúton érhető el Gyomaendrőd és Dévaványa. A kistérség valamennyi szomszédos területtel éles határ nélkül találkozik. Még a két jelentős vízfolyás (Hármas-Körös és Hortobágy-Berettyó főcsatorna) sem képez természetes határt, mivel azon átnyúló területei vannak Mezőtúrnak és Túrkevének is. A Mezőtúri kistérség három kistelepülése (Mesterszállás, Mezőhék és Kétpó), továbbá Mezőtúr és Túrkeve nyugati határrészei a Szolnok-Túri-sík területén fekszenek.

1

Dr. Tóth Albert résztanulmánya alapján 5

Ez a 85-90 m közötti tszf-i magasságú hordalékkúp-síkság alacsony, ármentes terasz. A jégkorszakban képződött hullóporos, löszös üledék 1-3 m vastagságban a mélyebben fekvő területek kivételével az egész területet befedi. A néhány méterrel alacsonyabban fekvő 82-84 m közötti tszf-i magasságú Dévaványai-síkot és a Körösmenti-síkot alacsonyártéri térszintnek tekinthetjük, amelynek felszínformálódásában a hajdani Berettyó volt a legfőbb felszínalakító tényező. Itt a löszös üledéket még a hátasabb térszinteken is a vízzel kapcsolatban lévő infúziós lösz, a lösziszap, a mélyebben fekvő helyeken pedig az ártéri, mocsári agyag képezi. Ezt a tekintélyes agyagkészletet dolgozza fel a mezőtúri téglagyár, ez tette lehetővé a nemzetközi hírű túri fazekasság létrejöttét is. A kistérség reliefenergiája rendkívül csekély. Az egész térség benne van a legalacsonyabb 0-5-ös tartományban. A Dévaványai-sík területén ez az érték 0-2 között mozog. Ez a terület az ország egyik legkisebb relatív reliefű kistája (átlagos érték 0,5 m/km2). Az egész felszínt az egykori vízrendszerek (döntően a Berettyó) erősen feltöltődött medreinek kusza hálózata borítja. A kistérség területén mindenütt fellelhetjük a korábbi időszak elhagyott folyómedreit. A Szolnok-Túri-sík nyugati és déli részein az ősi Tisza és Körös lapos, széles medreivel találkozunk. A kistérség vízrajzi helyzetét döntően három folyó – a Tisza, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó főcsatorna – határozza meg. A földtörténeti időkben a Tisza jelentős szerepet játszott a táj formálásában (jégkorszak, óholocén). Jelenleg a vízpótlásban (Nagykunsági-főcsatorna, Hortobágy-Berettyófőcsatorna) játszik szerepet közvetetten. A három vízfolyás közül a legközvetlenebb viszony a Hotrobágy-Berettyó-főcsatornához kötődik. Ennek a vízrendszernek nemcsak az ár- és belvízmentesítési munkálatok megkezdése előtt volt döntő befolyása a táj életében, de jelenleg is vízrajzi tengelyként szerepel. A kistérség két városának jelentős területei közvetlenül az egykori ártéren fekszenek, itt az árvízi fenyegetettség közvetlenül is jelentkezik. A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízminőségi állapotának javítása, továbbá mezőtúri hullámtéri szakaszának rendezése, hasznosítása az egyik legfontosabb jövőbeni feladat. Ugyan így számos rendezésre váró feladatnak tekinthető a holtágrendszerek ügye is. A mezőtúri Peresi-holtág az egész Kárpát-medence harmadik leghosszabb morotvája. A közel 30 km hosszúságú, 166 ha területű és mintegy 4,4 millió m3 víztérfogatú holtág rendkívül értékes tájeleme a kistérségnek, de az egész Tiszavölgynek is. A Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös hármas holtágrendszer is a kiemelt értékek sorába tartozik. Együttes területük 161 ha, víztérfogatuk meghaladja a 2,6 millió m3-t. A holtágak bölcs, tájökológiai szempontokon alapuló hasznosítása számos érdekütközéssel is együtt járó kérdés tisztázását megköveteli. (Pl. a természetvédelmi érdekeken túlmenően a vízpótlás, belvíztározás, öntözés, víziszárnyas-tenyésztés, horgászat, halászat, vízparti üdülés, stb. hasznosítási módjait, lehetőségeit). A kistérség életében fontos szerepet tölt be a jól kiépített öntözőrendszer és belvízelvezető hálózat. A Kiskörei tározó létrejöttével és a 119 km hosszú Nagykunsági-főcsatorna rendszer megépítésével lehetővé vált a Tisza és a Hármas-Körös közötti vízátvezetés. A kistérség talajvíz-viszonyai igen változatosak és mozaikosak. A talajvíz mélysége átlagosan 3-6 m között ingadozik. Kémiai összetételét illetően a Hortobágy-Berettyó mellékén inkább nátrium-, máshol kalcium-, magnézium-hidrokarbonátos. A szulfáttartalom Mezőtúr térségében meghaladja a 600 mg/l-t, sőt Túrkevétől nyugatra még a 1000 mg/l-t is. A rétegvizet adó ártéri kutak száma nagy, mélységük átlagosan 200-300 m között ingadozik. A mélyebb rétegekből termelő kutak vízhőfoka meghaladja az 50 oC-t (Mezőtúr 54 oC, Túrkeve 76 oC).

6

Vízrajzi szempontból az egész kistérséget – de különösen Túrkeve-Mezőtúr területét – az árés belvízveszély erősen fenyegeti. A természeti csapásokat illetően ez a kistáj egyik legmarkánsabb, legsúlyosabb, rendszeresen megismétlődő problémája. A kistérség felszínalaktani vonatkozásban két jól elkülönülő területre osztható. A nyugati területegységek a Szolnoki-löszplató részeként jobbára ármentes, a talajvízmozgásoktól is nagyrészt független lösztakaróval fedett hátas terület. A keleti és déli határrészek a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna illetve a Hármas-Körös alacsonyabban fekvő, belvízzel is gyakran sújtott ártéri terület. Ez a felszínalaktani-vízrajzi különbség a talajtípusok különbözőségében is élesen megmutatkozik. A zömmel lösszel fedett területeken jelentős az aránya a kedvező mezőgazdasági adottságú mészlepedékes és a réti csernozjom talajoknak. Ezek együttes aránya Mesterszállás, Mezőhék és Kétpó területén, továbbá Mezőtúr és Túrkeve nyugati határrészein eléri a 35-40 %-ot. A laposokban fekvő térszínek – főleg az elhagyott, erősen feltöltődött folyóvölgyek rendkívül mozaikos eloszlásban ékelődnek a mezőségi talajú táblák közé. Ezeken a helyeken a réti talajok, szolonyeces réti talajok a jellemzőek. Ezek aránya együttesen közelíti a 15 %-ot. A kistérség keleti és déli területein jelentős arányt képeznek a szikes vagy szikesedő talajok (réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek). Ezek az igen gyenge termékenységű talajok részaránya ebben a térségben közelíti a 40 %-ot. A kistérség éghajlati jellemzőinek megrajzolásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az előnyös helyzetet, hogy Hegyfoky Kabos tevékenysége nyomán 1891-ben, Túrkevén meteorológiai állomás létesült. Ez az európai hírű klímatográfus a túrkevei meteorológiai állomást nemzetközi rangra emelte. A kistérséget a mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemzi, ami a szélsőségekre hajló kontinentális jellegben is megmutatkozik. Középhőmérséklete 0,5 oC-al magasabb az országos átlagénál (10,5 oC). Túrkeve sokáig országos hőmérsékleti rekordot is tartott (39,8 oC) illetve (-28,2 oC, 1947, február 1.). Besugárzásban és napfényben is az ország egyik leggazdagabb vidéke. A napfénytartam meghaladja a 2000 óra/év értéket. Ez az éghajlati adottság különösen a rizstermesztés (Túrkeve, Mezőtúr) illetve a zöldségkultúra (Mezőhék, Mesterszállás) vonatkozásában előnyös. A nyár derekán (július), a lehűlésekkel együtt járó talajmenti hideg ködök - akár néhány óra alatt is - milliós károkat okozhatnak az éppen bugázó rizstáblákban. A legszélsőségesebb kilengés az éghajlati tényezők közül a csapadékeloszlásban mutatkozik. Az 1901-2001 közötti időszak csapadékátlaga a kistérségben 532 mm/év, az ettől való éves eltérések viszont igen jelentősek és gyakorlatilag kiszámíthatatlanok voltak (1999-ben 837 mm, 2000-ben 337 mm). Különösen kritikus volt a 2000. esztendő, amire a százéves adatok sorában sem találunk hasonlót: egyetlen esztendőben volt belvíz és aszály. A globális felmelegedés következtében a jövőben a szélsőségek, a klímakilengések további fokozódása várható. Az uralkodó szélirány az ÉK-i. A viharos tavaszi un. böjti szelek és a fagyos szentekhez kapcsolódó lehűlést hozó májusi szelek is általában észak-keletről fújnak. Ezek gyakran tetemes károkat idéznek elő a szántóföldi kultúrákban: a korai vetések szélkifúvásával (Mezőtúr, Túrkeve nyugati határrészein), a májusi fagyoktól pedig (Mesterszállás, Mezőhék) a fűszerpaprika állomány szenved kárt. A kistérség a Tiszántúli flórajárásba (Crisium) tartozik. Természetes erdőállománya a hátas, ármentes térszíneken a lösztölgyesek és a gyöngyvirágos-tölgyesek voltak. Mind ezek az erdők, mind pedig ezek tisztásait borító löszpusztarétek a terjeszkedő szántóföldi művelésnek estek áldozatául. Jelenlegi ismeretünk szerint e két természetes erdőtársulásnak a kistérség területén egyetlen állománya sem maradt fenn. Szerencsére az említett erdők szélein egykor oly jellemző törpemandulás (Amygdaletum nane) védett társulásnak egy 60-80 m2-nyi, életképes

7

foltja a Mezőtúr-Mezőhék közötti műút mellett minden zavarás ellenére fennmaradt. Hasonló védett társulás található még Kétpó, Mezőhék és Túrkeve határában is. Két éve a csugari vasútállomás tőszomszédságában kerül elő több, néhány m2-es mozaikos löszgyep-reliktum folt, amelyben megtalálható a védett reliktum növényfaj, a szennyes ínfű (Ajuga laxmannii L.) több száz egyede is. Ennek a társulásnak a megmentése a törpemandulásokkal egyetemben, az ezt erősen veszélyeztető agrárkörnyezetben sürgős természetvédelmi feladat. A sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyeseknek sem találkozunk egyetlen foltjával sem. Az egykori tisztásaikat viszont a kistérség legelőin, út menti árkok partjain jól kirajzolja a védett pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius L.) kisebb-nagyobb foltokat alkotó állománya. Ezeknek a gyepeknek a feltörése a védett növény kiveszését jelentené. Ennek megakadályozása elemi természetvédelmi érdek. Oltalmat érdemelnek a kiemelt természetvédelmi jelentőségű, a folyók mellett – elsősorban a Hármas-Körös hullámterét kísérő fűz-nyár-éger ligeterdők, a magasabban fekvő részeken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdők. Ugyan így kiemelt természeti értéknek számítanak a másodlagosan keletkezett, de ma már természetközeli állapotban lévő kubik erdők is. Természetvédelmi-tájvédelmi szempontból a kistérség két legjelentősebb egysége a KörösMaros Nemzeti Park részét képező, országos jelentőségű védett természeti területek: a Dévaványa-Ecsegi-puszták Túrkeve határában fekvő területe, továbbá a déli határt képező Körös-ártér. Ecseg-puszta mind természetvédelmi, mind pedig tájtörténeti – ezzel összefüggésben tájképi – szempontból azért unikális értékű területe a kistérségnek, mert ezen a szakaszon még ősi medrében folyik az egykori Óberettyó. A vízrendezéssel együtt járó tájátalakítás ellenére is korábbi állapotát megőrizte, tájjellegét megtartotta ez a vizes alföldi táj. Ehhez hasonló tájjal már Európában is alig találkozunk. Erről a tájról indult el, s vált világhírű művésszé Finta Sándor, az egykori ecsegi kisbojtár. Ezt a túrkeve- ecseg pusztai tájat tartotta felnevelő tájának a nemzetközi hírű ökológus Balogh János is, akinek végakarata szerint két éve itt pihennek hamvai. Mind ezek mellett fontos madár élőhely is (Túzokrezervátum, Dévaványa). A kiemelt jelentőségű értékek sorában említhetjük azokat a másodlagosan kialakult vizes tájelemeket, amelyek az egykori Nagykörös szabályozása nyomán jöttek létre (HármasKörös hullámtere, kubik erdők, árvízvédelmi védtöltések, s mindezek mellett a holtágak). A kistérség különösen gazdag holtágakban. A mezőtúri Peresi-holtág, a Halásztelek- TúrtőHarcsás Holt-Körös, a természetközeli állapotban lévő mesterszállási Harangzugi Holt-Körös és a túrkevei, erősen feltöltődött Malomzugi-holtág olyan táji gazdagságot jelent, amellyel kevés kistérség rendelkezik. A tündérrózsás-vízitök hínártársulás (Nymphaeetum-albo-luteae), de különösen a sulymos hínármezők (Trapetum natantis) európai összevetésben is kiemelkedő természeti értéket jelentenek (a sulyom európai Vörös Könyves faj!). A legsürgősebb feladat e tekintetben, hogy a már évekre visszatekintő kutatásokat ezeken a vizes élőhelyeken tovább folytassuk, s ezzel összefüggésben az érdekek összehangolásával döntés szülessen a még lappangó értékek tájökológiai elveken alapuló hasznosítására. A kistérség kunhalmokban is egyik leggazdagabb vidéke a Közép-Tiszavölgynek, mivel minden településen van, összesen 34 található itt (Mezőtúr 12 db; Túrkeve 16 db; Kétpó 2 db; Mesterszállás 1 db; Mezőhék 3 db). Valamennyi kunhalom törvényileg védett (1996. évi LIII. törvény a Természet védelméről). Tájképileg az Alföld egyik legszebb kurgánja (sírhalom) a túrkevei Pásztó-halom. A túrkevei ballai határban fekvő Tereh-halom pedig Európa egyik legjelentősebb bronzkori lakódombja. Ez utóbbinak a régészeti feltárása jelenleg is tart. További fontos feladat a már védett természetvédelmi értékek mellett, a még rejtőzködő értékek felkutatása és mielőbbi védetté nyilvánítása.

8

1.1.2. A környezetállapot legfontosabb jellemzői2 A környezeti konfliktusok és azok kiváltó okainak feltárása alapul szolgálhatnak egyrészt a jövő generációjának egészséges környezetéhez, másrészt az EU csatlakozást követő kötelező elvárásoknak való megfelelésnek. E vonatkozásban az is lényeges, hogy a települési környezetvédelmi programok készítését a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII.sz. törvény 46 § (1) bekezdése kötelezően előírta. A kistérségben ezzel egyetlen település (Túrkeve) rendelkezik, a többiek esetében a kidolgozás részben folyamatban van, ezért ezek elkészítése e vonatkozásban elsőrendű kérdés. Ezért ezen alfejezetben kizárólag a legmeghatározóbb stratégiai jelentőségű kérdésekkel foglalkozunk, mivel ezek részletes kidolgozása külön jogszabály szerint elvárt és kötelező környezetvédelmi programban részletesen kidolgozásra kerülnek. A kistérség területhasznosításának igen problematikus jellemzője, hogy erdősítettsége a legalacsonyabb szintű a megyében. Ezért egy kistérségi többcélú, ugyanakkor tájhonos erdősítési programnak feltétlenül létjogosultsága van. Az ártereken a rét területek mellett igen gyakori a szántó. Belvízjárta térségnek tekinthető, nagy területeken gyenge termőhelyi adottságokkal, melynek következménye a szikesedési hajlam, azaz a fizikai talajszerkezet leromlása, a vízháztartás szélsőségessége. A fasorok, erdősávok csökkenése, az elmúlt évtizedek nagy táblásításai, a helytelen talajművelés, a repülőgépes növényvédelem erősítette a szél károsító hatását, a deflációt. A kistérségben nem találhatók jelentős légszennyező anyagokat kibocsátó források. Mérési eredmények alapján a kistérség települései megfelelő illetve tiszta minősítésűek. A környezeti zajterhelés gyakorlatilag a közlekedésből származik. Ez két elemből áll. Egyrészt a településen átmenő tranzit, másrészt a belső forgalomból. A kis és nagytelepülések között e tekintetben döntő különbség van. A kis településeknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belső forgalom gyakran elhanyagolható, míg nagy településeknél a tranzit forgalom mellett a belső forgalom a település méretével arányosan növekvő mértékű tényező. Az ipari zajkibocsátók száma és környezetszennyezése a nagy üzemek privatizációja, szétdarabolása kapcsán folyamatosan csökkent. Gyakori az olyan létesítmény, amely lehetséges kapacitásának töredékével üzemel. Az új létesítmények vagy iparterületen, vagy ott jönnek létre, ahol a környezetben nincs védendő épület. Szaporodik a lakókörnyezetben a lakás, vagy melléképületek részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kisüzemek száma. Ezek egy része környezeti zajterhelés növekedést okoz. A létrehozott zajterhelés ritkán haladja meg a határértéket. A területen nincs olyan üzemi zajforrás, amelynek működési zaja a telekhatártól számított 150 m-nél messzebb hallható lenne. A zajkibocsátók túlnyomórészt mezőgazdasági feldolgozó üzemek és ezek is alapvetően lakott területektől távol találhatók. Az öt település vezetékes vízellátása 100%-ban megoldott, ugyanakkor gondot okoz a víz minősége. A csatornával ellátott lakások száma folyamatosan növekvő értéket mutat. Belterületeken a talajvizek csaknem kivétel nélkül jelentősen szennyezettek. Külterületeken helyenként még ivóvíz minőségű talajvizek is feltárhatók. Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és a további szennyezésének visszaszorítása a közeli időszak kiemelt feladatának kell lennie. A kistérségben kedvező termálvíz beszerzési lehetőségek vannak. A termál kutak elsősorban idegenforgalmi, rekreációs és kommunális céllal kerülnek hasznosításra, de ivóvíz bázisul is szolgálnak. A kistérség településeinek legfontosabb környezetvédelmi infrastruktúrális jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

2

Veres Endre résztanulmánya alapján 9

Megnevezés

Mezőtúr Túrkeve Kétpó Mesterszállás Mezőhék (%) Szennyvízhálózat kiépítettsége 77 85 0 64 92 Tisztított szennyvíz aránya 86 80 80 52 70 Szennyvízhálózatba bekötött lakások 62 74 0 49 64 Hulladékgyűjtésbe bevont lakások 94 96 69 89 82 1. táblázat Legfontosabb környezetvédelmi települési jellemzők Forrás: KSH, 2004 és Települési adatlapok

A kistérség települései rendelkeznek meglévő környezetvédelmi létesítményekkel, illetve a környezetvédelmi feladatok ellátása és a környezetvédelmi tevékenység rendszere adott szinten működik a településeken. A meglévő környezetvédelmi létesítmények a korábbi szabályozásnak megfelelően készültek el, így a bekövetkezett jogszabályi változástól függően a jelenlegi előírások eltérése a meglévő létesítmények felülvizsgálatát és korszerűsítését indokolja. A környezetvédelmi tevékenység, illetve a kiépített kapacitások nagysága elmarad a szükségestől tekintettel arra, hogy teljes mértékű lefedést nem biztosít a jelenlegi rendszer, továbbá a teljesítés minősége gyakran nem elégíti ki a megváltozott jogszabályi előírásokat. Az EU csatlakozásból adódóan a környezetvédelmi kérdések kezelése jelentősen felértékelődött. A kistérséget illetően szennyvíkezelés vonatkozásában mentességet kaptunk arra, hogy Mezőtúron 2010-re minimálisan 83%-os értékű legyen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettségi szintje. Túrkeve már jelenleg is megfelel a számára 2015-re előírt fenti kiépítettségi szintnek. A kistérség 2000 fő alatti települései jelenleg nem szabályozottak, helyesebben fejlesztéseik nem élveznek prioritást. Bizonyos, hogy az NFT-II-ben ez is bekerül valamelyik operatív programba. Kétpó kivételével a kistérség kistelepülései jó kiindulási helyzetben vannak ahhoz, hogy a későbbiekben ne sokkszerű hatást kiváltó fejlesztést kelljen megvalósítaniuk. Kétpó esetében a készülő környezetvédelmi programban már most hosszútávra ütemezni javasolt a kiépítést, ehhez a DECKÖVICE megfelelő támogatási lehetőséget biztosít. A szennyvízhálózat a települések egy részén -az utóbbi 10-15 év sikeres beruházás támogatásnak köszönhetően- részlegesen vagy teljesen kiépült a kommunális szennyvízgyűjtő és elvezető hálózat, így a közelmúltban megépült vezetékek megfelelő állapotban vannak és üzemelnek. Mezőtúr területén 68,9 km meglévő csatorna van, egy városrész kivételével megépült a szennyvízhálózat, az Alsórész városrészben hiányzik a csatorna, ezért kb. 1665 lakás szennyvízelvezetése jelenleg megoldatlan. Túrkevén 54,3 km hosszú a meglévő szennyvízcsatorna, melyhez 2 km hosszú nyomott szennyvízvezetéket kell építeni, ezzel teljessé válik az elvezető hálózat. Mezőhéken 5,4 km hosszban és Mesterszálláson 7,8 km hosszban kiépült a szennyvízhálózat. Az utóbbi évtized beruházásai során létesített szennyvízcsatornák műanyagcsövekből épültek. Kétpón jelenleg nincs szennyvízcsatorna, ezért a településen összesen 4,5 km hosszú gravitációs és 3 km hosszú nyomóvezetéket kell megépíteni. A szennyvízcsatorna építési programhoz kapcsolódva a szennyvíztisztító telepek építése is megindult, így a települések egy részén működik tisztítómű. A meglévő tisztítótelepi kapacitás nagysága és minősége az igénynek és előírásnak részben megfelel, ezért a szennyvíztisztítók korszerűsítése általában szükséges. Mezőtúr tisztítótelepe 3500 m3/ nap kapacitású, a telep technológiai fejlesztése szükséges, melynek keretében a szennyvíziszap víztelenítés és komposztálás létesítményei is megépülnek. Túrkevén a tisztítótelep 750 m3/nap kapacitású, melynek növelése és technológiai korszerűsítése is szükséges. Mesterszálláson a meglévő tisztítótelep átépítéséhez jogerős vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik a település, a tervezett fejlesztés elvégzése után a telepi kapacitás megfelelő lesz. Mezőhéken és Kétpón a meglévő tisztítótelepek kapacitása megfelelő. A kistérség települések másik környezetgazdálkodási problémája a hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, amelynek megoldása mára a regionális lerakó létesítésével az ISPA

10

program keretében rövidesen teljesülhet. Igen fontosnak tartjuk a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kialakítását előkészítő tervezői munkálatok mielőbbi megkezdését. Veszélyes hulladékok esetén a cél a hulladékkeletkezés megelőzése, illetve a mindenképpen keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése. A legjelentősebb veszélyes hulladékot termelő ágazat a térségben az ipar és a mezőgazdaság. Mennyiségénél és veszélyességénél fogva a vegyiparban és a gépiparban keletkező veszélyes hulladékok jelentik a fő környezeti problémát. A térségben Mezőtúr városban működik kórház. Az itt keletkező veszélyes hulladékok (szervmaradványok, egyszer használatos cikkek, fertőtlenített hulladékok) égetéssel kerülnek ártalmatlanításra. A többi település egészségügyi intézményeiben keletkező veszélyes hulladékok (kötözési hulladékok, elhasznált tűk) ártalmatlanításáról nincs adat. A települések területéről az állati hullák (hulladékok) elszállítási és ártalmatlanítási rendszere kialakított és a rendszer működik. Elszállítást és ártalmatlanítást az ATEV Hódmezővásárhely végzi el. Minden településről nyári időszakban két naponta, téli időszakban három naponta gyűjtik be a hulladékot a szállításra vonatkozó követelmények és előírások betartásával. A településeken központi állathulla gyűjtőhely az alábbiak szerint van kijelölve: Mezőtúron és Túrkevén van állathulla gyűjtőhely, amelyek részben felelnek meg a 71/2003.FVM rendelet előírásainak. Mezőhéken és Kétpón nem üzemel települési begyűjtőhely, az elszállítás rendszere kialakított és működik. Mesterszálláson a szennyvíztisztító mellett jelölnek ki hulladék gyűjtőhelyet a végleges megoldás kialakításáig. Az illetékes állategészségügyi állomással folytatott konzultáció alapján azt javasoljuk a programban, hogy az érintett települések számára egy begyűjtőhely létesüljön Mezőtúron a meglévő gyűjtőhely átépítésével és fejlesztésével úgy, hogy a fejlesztés során kialakított telep feleljen meg a 71/2003. FVM rendelet előírásainak. Ma még külön gond a lakossági veszélyes hulladékok kérdésköre. Ezek az elhasznált akkumulátorok, ásványolajok, növényvédőszer maradékok és csomagoló anyagok begyűjtésének hiányosságaiból adódnak. Az ilyen hulladékok nem kerülhetnek a kommunális hulladékba veszélyességük miatt, ezért a kommunális hulladéktól elkülönítve kellene begyűjtésüket megoldani és ártalmatlanításukat biztosítani.

1.1.3. Térszerkezet, településszerkezet és épített környezet3 A statisztikai kistérségek lehatárolását a 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet 2004. január 1-jei hatállyal módosította. Az új lehatárolás eredményeként változott Jász- NagykunSzolnok megye kistérségi beosztása. A korábbi hat kistérség helyett 2004. január 1-jétől létrehozott új Mezőtúri kistérséggel együtt hét területfejlesztési-statisztikai kistérségbe tartozik a 78 megyei település. A Mezőtúri kistérség főbb jellemzőinek, elsősorban a népességének bemutatása a 2001. évi népszámlálási adatok, valamint a 2003. évi statisztikai adatok felhasználásával történt. A Mezőtúri kistérséggel térszerkezetileg is új, történeti előzmények nélküli területi egység jött létre, amely részben a történelmi Nagykunság területéből válik le (Mezőtúr, Túrkeve), részben pedig más kistérségekből választ le településeket (Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás). A kistérséget alkotó települések évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt jöttek létre, viszont a jelenlegi területi csoportosítás újszerűsége miatt, a létrejött területi egység szerkezeti önállóságának, működőképességének vizsgálatára és az esetleges fejlesztési javaslatok megfogalmazására van szükség. A kistérség külső szerkezeti kapcsolatát a JNSZ Megyei Közgyűlés által nemrég elfogadott Megyei Területrendezési Terv határozza meg, ezen túl azonban a kistérségnek lehetnek olyan speciális, helyi adottságai, belső szerkezeti hiányosságai, amelyek önálló kistérségi területrendezési terv készítését teszik szükségessé.

3

Szinyei Béla és Szoboszlai Zsolt munkája alapján 11

A Mezőtúri kistérség néhány fontos jellemzője megyei viszonyításban:

Kistérség

Terület, 2 km

A városok száma

A községek száma

4

14

2

3

2

9

2

3

3

14

2

11

Törökszentmiklósi

1 161 857 576 726 878 847 537

1

Jász- NagykunSzolnok megye

5 582

16

Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi

Lakónépesség az év végén

A városi népesség aránya

A települések átlagos népessége

Népsűrűség, 2 fő/km

58,4

4 913

76

74,3

9 391

55

55,2

3 549

68

93,6

6 205

43

74,9

7 132

138

50,3

3 115

48

8

88 437 46 957 39 040 31 024 121 244 40 499 45 973

49,6

5 108

86

62

413 174

65,6

5 297

74

2. táblázat A Mezőtúri Kistérség néhány fontos jellemzője Forrás: KSH, 2004.

A Mezőtúri kistérség a megye dél-keleti részén fekszik. Területe 726 négyzetkilométer, népessége 2003 év végén alig haladta meg a 31 ezer főt. Az ide tartozó 5 településből Mezőtúr és Túrkeve városi jogállású, a többi három – Kétpó, Mesterszállás és Mezőhék – település ezer fő alatti lélekszámú község. Mezőtúr és vonzáskörzete a megye területének 13, népességének 7,5 százalékát teszi ki. A megye többi hat kistérségéhez viszonyítva relatíve a legritkábban lakott kistérségnek számít 43 fő/km2-es népsűrűségével. A megye legritkábban lakott városa és községe is ebben a kistérségben található (Túrkeve és Mezőhék). A városi népesség aránya rendkívül magas, 94 százalékos ez egyben meghatározó szereppel bír a kistérség társadalmi-gazdasági életében, fejlettségének alakulásában. A városok dominanciája egyrészről tükröződik a kistérségi szintre vetített különböző mutatókban is, mint például a népesség iskolázottsága, a közintézményekkel, egyes közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottsága tekintetében, ugyanakkor mégsem érezhető olyan markánsan a városok jelenléte, mint ahogyan azt a népességen belüli aránya mutatja. A megye többi kistérsége között vizsgálva sajátos kép rajzolódik ki a körzetről. A kistérség településhálózati, szerkezeti viszonyai felemásak. Míg Mezőtúr településhálózati központi szerepet tölt be a három község szempontjából, addig Túrkeve -bár hasonló nagyságrendű város - nem rendelkezik vonzott településsel. Túrkeve Mezőtúr társtelepülésének tekinthető. A kistérség épített környezete differenciált és az ez irányú viszonyok is felemásak. A kistérség legfontosabb útja a Törökszentmiklós - Békéscsaba közötti 46 sz. főút, amely azonban a kistérségen belüli településeket nem köt össze, jellemzően növekvő tranzit szerepet tölt be, amelynek negatív hatásai Mezőtúr vonatkozásában egyre inkább megjelennek. Nincs a várost elkerülő szakasza és egysíku vasúti átjáróval keresztezett. Mezőtúr - Túrkeve, illetve Kétpó, Mezőhék viszonylatában négyszámjegyű utak biztosítanak összeköttetést, míg Mesterszállás ötszámjegyű bekötőúttal kapcsolódik a négyszámjegyű utakhoz, "zsáktelepülés" -nek tekinthető. Mesterszállás zsákszerű elhelyezkedése mellett, belső kapcsolati hiányosság, hogy Kétpó és Mezőhék között a meglévő földút nincs kiépítve és a helyszíni bejárás tapasztalata szerint, mint földút is elhanyagolt, járhatatlan. A kistérség külső kapcsolatai - a 46 sz. út mellett - kiépítettek Tiszaföldvár, Szarvas (komp) és Kisújszállás irányában, kiépítetlenek Kétpó - Kengyel - Szolnok, illetve Túrkeve Dévaványa között. Ez utóbbiak megvalósítására tervek léteznek. A Megyei Területrendezési Tervben a kistérség és Mezőtúr számára nagyon fontos a Mezőhék - Martfű - új Tiszahíd 12

leendő M8-as irány, valamint a Szarvas felé és az M44-hez kapcsolatot biztosító Köröshíd és nyomvonal korrekció. A települések - különösen a két város - igen nagy külterülettel rendelkeznek. A külterületeken egykor kiterjedt tanyavilág volt és számos nagyüzemi mezőgazdasági telephely létesült. A tanyavilág nagy része a nagyüzemi mezőgazdaság áldozata lett, ma viszont a nagyüzemi mezőgazdaság egykori telephelyei is többségében pusztulnak. A gyászos képet fokozza a külterületi mezőgazdasági úthálózat elhanyagoltsága. Mivel a külterületi nagyüzemi telephelyeket ellátták burkolt bekötő úttal, a külterületi úthálózat ilyen, kisebb, nagyobb, a közúthálózathoz kapcsolódó nyúlványokból áll, amelyek nem állnak össze rendszerré. Ezek felhasználásával olyan külterületi mezőgazdasági útrendszert kellene kiépíteni, amely a közúthálózat kiegészítésével biztosítja a mezőgazdasági tevékenység, a külterületi tanyák, majorok, telephelyek leggazdaságosabb településközi ellátását. A közutak környezete, padka, útmenti árok, kísérő növényzet elhanyagolt, kerékpárút nincs a települések között. A kistérség igen értékes természeti adottságokkal rendelkezik. Jó minőségű a termőtalaj. A kiváló minőségű szántóterületek elhelyezkedését a Megyei Területrendezési Terv is bemutatja. Ezeken alakultak ki az intenzív mezőgazdasági területek pl. a lineárberendezéssel öntözött területek. A lineár-berendezések nagy része azonban nem működik, megrongálódott. A holtágak mentén jelentős számú hétvégi házzal rendelkezik a kistérség. Ezek infrastruktúrális ellátottsága viszont alacsony szintű, ezért az épített környezet fejlesztésében az itteni infrastruktúra javítása is fontos operatív intézkedés lehet. Jelentős még a tanya és egyéb telek tulajdonosok száma is. Összegezve az épített környezettel összefüggő problémákat, a kistérség legkritikusabb hiányosságai: a külső közlekedési kapcsolatainak elégtelen szintje, a településhálózat belső egységeinek hiánya (amely összefügg a közúti kapcsolatok hiányosságaival is), a külterületi mezőgazdasági utak rendszerének általános elmaradottsága (ennek egyenes következménye egyrészt az egyes települések külterületi gazdaságinak elszigeteltsége, az egyes településeken belüli külterület - belterületi kapcsolatok ellentmondásossága), a külterületi építmények (majorok, tanyák, stb.) elhanyagolt állapota. Mindezen hiányosságok jelentkeznek az egyes települések szintjén is, ahol egyéb, a településre jellemző, sajátos problémák is vannak a külterületen és a belterületen egyaránt. Ezek közül néhány fontosra az 1. sz. mellékletben irányítjuk rá a figyelmet. A kistérség egyes települései műemlékekben gazdagok, bár azok jelentős része felújításra szorul, illetve néhány felújítása folyamatban van. Település Mezőtúr

Meghatározó építészeti értékek Városháza, Református ált. iskola, Kaszinó, Nemzeti Szálloda, Tűzoltó laktanya, Városi Kórház, Teleki Blanka Gimnázium, Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet, Kálvin téri parókia, Soós dr. féle ház, Badár ház, Bolváry ház, Zsinagóga, Református templom, Szegedi Kis István Gimnázium, Vasutállomás, Bazár.

Túrkeve

Laczka úti lakóház, Finta ház, Református templom, Római katolikus templom Kétpó Almássy kastély szálloda Mesterszállás Római katolikus templom Mezőhék Külterületi kápolna 3. táblázat

Meghatározó építészeti értékek a kistérségben Forrás: Települési adatlapok, 2004.

13

A települések esztétikusabbá, vonzóbbá tétele érdekében szükséges a zöldfelületek nagyságának növelése is. Az önkormányzatok feladatuknak tekintik a zöldfelületek növelését, így a fásítást, a parkosítást és a tudatformálást.

1.1.4. Szerepkörök A Mezőtúr kistérségi szervezőközpont, de igazából nem tud minden ellátási formát biztosítani, vonzáskörzetébe megyén kívüli települések is tartoznak, ami fordítva is igaz, vagyis a kistérség községei számára a szomszédos megyék fejlettebb városai vonzáskörzet alternatívát jelentenek. A gazdasági szerepkörök szerint a településeket a következő csoportokba sorolhatjuk Mezőtúr és Túrkeve gazdasági centrum, ezen belül Mezőtúr működő ipari parkkal is rendelkezik. Mezőtúr közjóléti vonatkozású szerepe is jelentős az egészségügyi ellátásban, igazságügyi szolgáltatásban, minden szintű képzésben. Az üdülés-idegenforgalom meghatározó települései Mezőtúron, Túrkevén és részben Kétpón találhatóak. A mezőgazdasági minőségi termelésnek az egész térség helyszíne, de ezek központja Mezőtúr. A kistérség része az Észak- Alföldi Régiónak. Sajátos térségfejlesztési együttműködés alakult ki a Körös-mentén a szomszédos megyék településeivel.

1.1.5. Kulturális adottságok és kapcsolatrendszer Mezőtúr és Túrkeve a kistérség kulturális életének centrumai. Szerepkörük a szellemi és kulturális élet területén kistérségi vonzáskörzetüknél meglehetősen szélesebb hatókörű. Mezőtúron a Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház számos öntevékeny csoportot működtet és jó néhány társadalmi (egyesület, alapítvány, egyéb társadalmi szervezet) és civil szervezetnek ad otthont. Alkotó művelődési közösségek, művészeti csoportok egész sora ápolja a népművészet hagyományait. A kiállításokon, műsorokon, rendezvényeken, fesztiválokon megjelent – gyakran több tízezer főt kitevő – látogatók száma is jelzi a város szellemi és kulturális életének kistérségi határokon átívelő szerepét. E vonatkozásban különösen kiemelkedő a Nemzetközi Művészeti Alkotótábor. A Túri Fazekas Múzeum főleg a híres mezőtúri fazekasság történetét, fejlődését mutatja be és őrzi. A városban több országosan is elismert fazekast tartanak számon, sokuknak neve és alkotásai külföldön is ismertek. Az évente megrendezésre kerülő Túri Vásár már a XV. században is híres volt. Ugyancsak jelentős a Fazekas Vásár. Túrkeve város kulturális életének központja a Városi Művelődési Intézmény és Könyvtár, amely több egyesületnek és alapítványnak a székhelye is egyben. A város civil szervezetei és kulturális intézményei rendszeresen szerveznek programokat, amelyek közül a legjelentősebb, az évente megrendezésre kerülő Kevi Napok rendezvény. A népi kultúra hagyományőrzése az intézményen belül művészeti csoportokban folyik (hangszeres népzenei csoport, népdalkör, bőrműves és hímző csoport). Ugyanakkor a szabadidő eltöltéséhez egyéb klubok, szakkörök is kínálnak lehetőséget (nyugdíjas, családi, sport, természetjáró, egészségmegőrző, stb.). Különböző kiállítások, műsorok, rendezvények színesítik a város kulturális életét. A Finta Múzeum a város híres szülötte – Finta Sándor – szobrainak is helyet ad. 2003-ban Mezőtúr és Túrkeve múzeumait összesen közel 15 ezer látogató kereste fel, amelyekben az év során 13 kiállítást rendeztek. A kistérség egyéb településein a falunapok jelentenek kulturális seregszemlét. Települési könyvtár minden településen működik a körzetben. A beiratkozott olvasók száma térségi szinten 3690. A rendelkezésre álló könyvtári egységek száma közelítette a 165 ezret,

14

amelynek közel kétharmadát ki is kölcsönözték, legnagyobb arányú kölcsönzés Mezőtúron volt mérhető, ahol is ez a mutatószám meghaladta a 90 százalékot. Mozi csak Túrkevén található, de nem üzemel. A két városnak többirányú nemzetközi testvérvárosi kapcsolata is van.

1.2. Humán erőforrások4 1.2.1. Demográfiai viszonyok A Mezőtúri kistérség településeinek demográfiai jellemzőit egyrészt a megyére is jellemző tendenciák, másrészt az adott települések népességmegtartó, illetve népességeltartó képessége befolyásolják. A kistérségben él a Jász- Nagykun-Szolnok megye lakosságának 7,5 %-a. A két városban és a három kistelepülésen összesen 31 ezer fő. A megye hét kistérsége közül ez a leggyérebb lélekszámú. A kistérség népessége jelenleg is csökkenő. A népsűrűség is igen alacsony: Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék Túrkeve Mezőtúr

0-32 fő/km2 33-42 fő/km2 61-80 fő/km2

Az egykor gazdag tanyavilággal rendelkező kistérség a tanyavilág felszámolódásával a külterületi népességét gyakorlatilag elvesztette. (Az országos adattal megegyezően a megyében is, az ezredfordulón, a külterületi népesség aránya 3 %.) A kistérségben a városi népesség aránya 93,6 %. Ez a megye kistérségei közül kiugróan a legmagasabb érték. Így a mezőtúri a legurbanizálódottabb kistérsége a megyének. A kistérségek városainak területe és népessége vonatkozásában számottevő eltérés nem mutatkozik a többi kistérséghez viszonyítva. (A városi népesség megyei átlaga 17.080, a mezőtúri kistérségé 14.666 fő.) Markáns különbség jelentkezik azonban a községek átlagos népességét illetően. A hét kistérség között a mezőtúri kistérség három kistelepülése a leggyérebb átlagos lélekszámú 671 fővel (a megyei átlag 2.304 fő). Egy adott település, illetve térség népességszámának alakulását egyrészt a természetes népmozgalmi események (születés, halálozás), másrészt a vándormozgalom (oda-, illetve elköltözések) határozzák meg. Az itt lévő települések népességére is jellemző – a megyeihez hasonlóan – az alacsony termékenység, a viszonylag magas halandóság miatti népességfogyás, amit még a kistérséget érintő negatív vándorlási különbözet is kedvezőtlen irányba befolyásol. A Mezőtúri kistérség lakónépessége a legutóbbi két népszámlálás, tehát 1990 és 2001 között a megyei – 2,3 százalékos – átlagnál háromszor nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal csökkent, és ez a tendencia 2001 után is folytatódott. A népességvesztés a megye többi kistérségéhez viszonyítva itt volt a legnagyobb arányú, amint azt az alábbi táblázatban szemléltetjük:

4

Szoboszlai Zsolt (MTA RKK) résztanulmánya alapján 15

Lakónépesség, fő

Település

2

Terület, km 2003. XII. 31. 2003. XII. 31.

Népsűrűség, 2 fő/km , 2003. XII. 31.

1990. I. 1.

2001. II. 1.

862 904 512 20 750 10 597

815 796 396 19 329 10 047

798 798 390 19 103 9 935

66,76 42,92 89,82 289,72 236,52

12,0 18,6 4,3 65,9 42,0

33 625

31 383 4.táblázat

31 024

725,74

42,7

Kétpó Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Túrkeve Mezőtúri kistérség összesen

A Mezőtúri Kistérség demográfiai jellemzői Forrás: KSH, 2004.

Az utóbbi négy-öt évben a megyében a halálozások száma rendre meghaladta a születések számát, és ez volt jellemző a Mezőtúr körzetében is, amelynek eredményeként természetes népességfogyás figyelhető meg. A térségben 2003. évben ezer lakosra 8,9 élveszületés és 14,3 halálozás jutott. Az előbbi mutató alacsonyabb mint a megyei átlag, az utóbbi csaknem megegyezik azzal. Mezőtúron 2003-ban ezer lakosra 9,6 élveszületés, és 15,0 halálozás, Túrkevén 7,7 élveszületés, illetve 13,1 halálozás volt számítható. fő 250

Természetes szaporodás, illetve fogyás Vándorlási különbözet

200 150 100 50 0 -50

1999

2000

2001

2002

2003

-100 -150 -200 -250

1. ábra A természetes szaporodás, illetve fogyás és a vándorlási különbözet a Mezőtúri kistérségben (1999-2003) Forrás: KSH, 2004.

A vándormozgalom egy terület népesedésének egyik alapvető tényezője és a születésekhez, halálozásokhoz hasonlóan vagy növeli, vagy csökkenti a népességet, továbbá intenzitásától függően megváltoztatja annak életkor, nemek, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás és sok más ismérv szerinti összetételét. A Mezőtúri kistérségbe költözők és az onnan elvándorlók számának negatív egyenlege ugyancsak a népesség fogyásához járult hozzá. 2000-2003. között a területen a belföldi vándorlás évi átlaga ezer lakosra vetítve – a megye kistérségei közül a legkedvezőtlenebb –, -4,7 volt, a megyei -1,5- es átlaggal szemben. Az utóbbi években a terület népességének kor szerinti összetétele a megyei folyamatokhoz hasonlóan a népesség öregedését mutatja. A gyermekkorúak számának csökkenése mellett kismértékben növekedett a munkaerő-utánpótlást jelentő fiatalabb felnőtt korúak száma – az előbbinél mérsékeltebben –, az idősebb felnőtt korúaké valamelyest csökkent, az időskorúaké növekedett. 2003 év végén a kistérség területén élő népesség 15 százaléka volt gyermekkorú (0-14 éves), a fiatal felnőttek (15-39 éves) aránya 35, az idősebbeké (40-59 éves) 28 és az időskorúaké (60 éves és idősebb) 22 százalékot tett ki. A vizsgált öt település

16

népességének kormegoszlása a megyei átlagtól kismértékben eltért: a gyermekkorúak aránya 1 százalékponttal volt alacsonyabb, az idősebb felnőtteké ugyanennyivel magasabb, míg a fiatalabb felnőttek és az időskorúaké csaknem megegyezett a megyeivel. Ebből következik, hogy a gyermekkorúak alacsonyabb, a középkorúak magasabb, az időskorúaknak pedig hasonló hányada miatt a kistérség területén élő népesség korösszetétele és ebből adódóan az átlagéletkora is valamivel kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. Az egyes területek népességének kormegoszlásában mutatkozó eltérések egyben az eltartási teher arányszámának és a népesség öregedési fokának a különbözőségét is jelentik. 2003. év végén az eltartási teher mutatója a Mezőtúri kistérség területén 46, a megyei átlagnál (49) alacsonyabb volt, ami azt jelenti, hogy száz felnőtt korúnak 46 gyermekés időskorúról kellett gondoskodni.

1.2.2. Iskolázottság A népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben tovább javult, melyet a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányának növekedése és ezzel párhuzamosan a kevésbé iskolázottak hányadának csökkenése jelez. Az iskolázottság növekedését többek között – a munkavállalással szoros összefüggésben – a fiatalabb korosztályokkal szemben támasztott egyre magasabb iskolai végzettség és szakmai képzettség iránti igény motiválta. A középfokú szakképzés egyre inkább az érettségire épülő képzés felé tolódik el, és folyamatosan emelkedik a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma. 100 90

% 85,6

85,0

88,8

80

Mezőtúri kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megye Országosan

70 60 50

38,2

40

27,6

30

30,5

20

7,0

10

8,9

12,6

0 Általános iskola 8. évfolyama

Középiskolai érettségi

Egyetem, főiskola

2. ábra A Mezőtúri Kistérség népességének iskolai végzettsége Forrás: KSH, 2004.

Az utóbbi évtizedekben az országos tendenciának megfelelően a megye területén is emelkedett a népesség iskolázottsági színvonala. Mindezek mellett azonban a megyében élők iskolázottsági szintje továbbra is lényegesen elmarad az országostól. A Mezőtúri kistérség területén élő népesség iskolai végzettsége – a megfelelő korú népességre vetítve – nem tér el karakterisztikusan a megyei átlagtól. A megyei és az országos helyzetnél kedvezőbb, vagyis alacsonyabb a 10 éves és idősebb népesség körében azoknak az aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el. A körzetben ez a mutató 0,4 százalék a megyei 0,8, és az országos 0,7 százalékkal szemben. A 15 éves és idősebb népesség 85,6 százaléka végezte el legalább az általános iskola 8. osztályát. Ez a megyei átlagnál kissé magasabb. A kistérségek közül kedvezőbb mutató csak a megyeszékhelyet is magába foglaló Szolnoki kistérségben volt mérhető. Legalább középiskolai végzettséggel

17

Mezőtúron és vonzásterületén a 18 éves és idősebb népesség 27,6 százaléka rendelkezett, ami 3 százalékponttal alacsonyabb, mint a megyei jellemző, a kistérségek közül azonban csak a jászberényi és a szolnoki adat volt ennél magasabb. A 25 éves és idősebb népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya 7 százalék volt a térség területén, a megyeitől való lemaradás közel 2 százalékpont.

1.2.3. Oktatás Óvoda a térség településeinek mindegyikében működik. 2003-ban összesen 18 feladat ellátási helyen 90 óvodapedagógus biztosította a 962 kisgyermek nevelését. Az óvodába beiratkozottak száma – követve az elmúlt évek népesedési tendenciáit – 1999-től a térségben a megyeinél nagyobb mértékben, mintegy 15 százalékkal csökkent. Egy gyermekcsoportra 22 kisgyermek, egy óvodapedagógusra – a megyeivel azonos számú – 11 gyermek jutott. 2003-ban a térség általános iskoláiban összesen 13 – számítógéppel ellátott – feladat ellátási helyen, 2700 tanuló képzését 250 pedagógus látta el. 129 osztályterem állt a tanulók rendelkezésére, egy osztályra általában 19 tanuló jutott, ez 2-vel kevesebb, mint a megyei átlag. Az általános iskolai tanulók száma hasonlóan az óvodáskorúakéhoz öt év alatt 15 százalékkal fogyott a térségben, a megyében ugyanakkor ennél mérsékeltebben, 5 százalékkal csökkent. Így a megye kistérségei közül a Mezőtúriban jut a legkevesebb, vagyis 87 általános iskolai tanuló 1000 lakosra, ez 10-zel marad el a megyei átlagtól, és 20-szal a Karcagi körzet ilyen típusú mutató számától. A térség két városában – de különösen Mezőtúron – a középfokú oktatás jelentős múltra tekinthet vissza. 2003-ban Mezőtúron 3 gimnáziumi, és 4 szakközépiskolai, Túrkevén 1-1 ilyen feladat ellátási helyen összesen – a megye középiskolásainak 11 százaléka – 1822 diák folytat nappali tagozaton tanulmányokat. A tanulók száma öt év alatt a megyei átlagnál (7 százaléknál) dinamikusabban, 17 százalékkal növekedett. A bejáró tanulók száma lényegesen nem változott az elmúlt évek során, közel 280 fő utazik be naponta más településről a két város középiskoláiba. Megyei viszonylatban Szolnok és Jászberény után Mezőtúr középiskoláiban tanulnak a legtöbben, közel 1200-an nappali tagozaton. Az osztályok átlagos létszáma a térség középiskoláiban 22, amely 4-el alacsonyabb mint a megyében általában. Az 1000 lakosra jutó középiskolások száma szerint vizsgálva a kistérségeket, a Mezőtúri körzet – eltérően az általános iskolásokénál – igen kedvező helyet foglal el a megye kistérségei között. Gyakorlatilag majdnem ugyanannyi középiskolás diák jut Mezőtúron és környékén 1000 lakosra mint a megyeszékhelyet is magába foglaló Szolnoki kistérségben. Az előbbiben 59 az utóbbiban 60 középiskolás számítható 1000 lakosra. Mezőtúron a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Karán több mint 1400 fő hallgató vesz részt felsőoktatásban, közülük nappali tagozaton 541 fő tanul. Kollégiumi ellátásban 390-en részesednek.

1.2.4. Foglalkoztatottság, munkanélküliség A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a Mezőtúri kistérség gazdaságilag aktív népessége, tehát a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma 1990-hez képest közel egynegyedével, 11200-ra fogyott, a népességen belüli részarányuk tizenegy év alatt 43,5 százalékról, 35,6 százalékra csökkent. Az inaktív keresők aránya 10,6 százalékponttal növekedett, az eltartottaké pedig 2,7 százalékponttal mérséklődött. A megye kistérségeinek foglalkoztatottsági mutatói a gazdaság állapotával, fejlettségével összefüggésben különbözőképpen alakultak. A jászberényi és a megyeszékhelyet magába foglaló szolnoki kistérségben a legmagasabb a foglalkoztatottság színvonala (33-37

18

százalék), és ezekben legalacsonyabb a munkanélküliek aránya (3-5 százalék). A Mezőtúri kistérség foglalkoztatottsági mutatói az említett térségeknél kissé kedvezőtlenebb helyzetet körvonalaznak: a népesség háromtizede tartozott a foglalkoztatottak körébe, és 6 százalékuk vallotta magát munkanélkülinek.

Mezőtúri Törökszentmiklósi Tiszafüredi Szolnoki Kunszentmártoni Karcagi Jászberényi 0%

10%

20%

30%

Foglalkoztatott

40%

50%

Munkanélküli

60%

70%

Inaktív kereső

80%

90%

100%

Eltartott

3. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint a megye kistérségeiben, 2001 Forrás: KSH, 2004.

A kilencvenes évek elején bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások alapvetően befolyásolták a népesség gazdasági aktivitását, az aktív keresők foglalkozási szerkezetét. Tizenegy év alatt a foglalkoztatottak száma a kistérségben megközelítően 4900-al fogyott, így 2001-ben 9300 foglalkoztatottat számlált össze a cenzus. Ugyanakkor a munkanélküliek száma tizenegy év alatt – a privatizáció, a nagyarányú létszámleépítések, a gazdaságtalan vállalkozások megszüntetésének következtében – csaknem az ötszörösére növekedett. A társadalmi-gazdasági változások következményei a térséget a megyei átlagnál súlyosabban érintették, ezt jelzi, hogy amíg megyében a foglalkoztatottak száma 26 százalékkal csökkent, a térségben ennél nagyobb mértékben, 35 százalékkal, a munkanélküliek népességen belüli aránya pedig a megyei átlagot 0,6 százalékponttal haladta meg. A Mezőtúri kistérség népességének 35 százalékát – 11 ezer főt – kitevő inaktív keresők (főleg nyugdíjasok, járadékosok) száma tizenegy év alatt több mint egyharmadával növekedett. Ebben elsősorban az játszott legfontosabb szerepet, hogy a nyugdíjrendszer változtatásai lehetőséget biztosítottak a korkedvezményes, és előnyugdíjazás igénybevételére, és sokan választották a növekvő munkanélküliség helyett a rokkantnyugdíjazást is. A térségben az eltartottak – zömében nappali tagozaton tanulók – alkotják a népesség háromtizedét. 9200 fős számuk tizenegy év alatt 15 százalékkal csökkent többek között a népesség korösszetételének változásával összefüggésben. A körzetben a népesség gazdasági aktivitása települések szerint elég széles sávban szóródik. 2001-ben a 15-74 éves népesség 46,1 százaléka volt gazdaságilag aktív az öt település átlagában. Az alsó érték, 32,6 százalék Mezőhéken volt kimutatható, legmagasabb értéket pedig Kétpó adatai jeleztek, 48,2 százalékot, azonban ez sem érte el a megyei szintű 49,1 százalékot. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyítottan a munkanélküliségi ráta – a 2001. év népszámlálási adatokból számítva – 16,5 százalékot tett ki, amely a megyei (14,2 százalékos) átlagnál 2 százalékponttal magasabb. A munkanélküliségi ráták településenként 13-27 százalék között mozogtak.

19

A megyei munkaügyi hivatalok 2003. decemberi adatai szerint a térségben a regisztrált munkanélküliek több mint négytizede volt tartósan (180 napon túl) állástalan. A nyilvántartott munkanélküliek körében a szellemi foglalkozásúak 12,5 a pályakezdők pedig 9,4 százalékos részarányt képviseltek. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása jelentősen átalakult a kilencvenes években. A mezőgazdasági szektor válsága és az ipari termelés visszaesése gyökeresen megváltoztatta a foglalkoztatottak ágazati szerkezetét. A Mezőtúri kistérség foglalkoztatottainak ágazati szerkezete valamelyest eltér a megyeitől és sajátos képet mutat. A térség gazdasága eléggé kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A foglalkoztatottak 10,3 százaléka dolgozott 2001-ben a mezőgazdaságban, ez az arány 2 százalékponttal magasabb mint a megyei átlag, és két és félszer annyi mint a Szolnoki kistérségé. Az ipar, építőipar szerepe kissé erőteljesebb mint a megyében általában. Ezekben a gazdasági ágakban együttesen a foglalkoztatottak 37,6 százaléka tevékenykedett. A foglalkoztatásban betöltött szerepe alapján a szolgáltatási ágak 52 százalékos hányada 3 százalékponttal alacsonyabb mint a megyei átlag. Százalék Megnevezés

Jászberényi

Karcagi

KunszentMezőtúri Szolnoki mártoni

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi

Megye összesen

Kistérség Iskolai végzettség szerint Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségivel Egyetem, főiskola ÖSSZESEN

1,0 22,4

1,2 22,8

1,0 27,4

1,2 24,7

0,4 16,5

1,4 23,4

1,1 24,2

0,9 21,2

35,0 28,4 13,2

33,7 29,9 12,5

36,4 24,8 10,5

33,1 28,0 13,0

26,8 35,6 20,7

34,5 28,1 12,6

37,6 26,9 10,2

32,2 30,5 15,1

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összevont nemzetgazdasági ág szerint Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatási jellegű ágazatok ÖSSZESEN

9,8 47,0

10,5 33,5

13,3 38,7

10,3 37,6

4,0 29,9

13,4 30,8

10,3 38,7

8,5 36,3

43,2

56,0

48,0

52,0

66,1

55,8

51,0

55,2

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

5. táblázat A foglalkoztatottak megoszlása iskolai végzettség és nemzetgazdasági ágak szerint Forrás: KSH, 2004

A foglalkoztatottak iskolázottság szerinti összetétele összefügg az adott nemzetgazdasági ág alapvető jellemzőivel, az ág jellegét döntően meghatározó tevékenységek fajtájával, tartalmával. A foglalkoztatottak iskolai végzettsége, valamint nemzetgazdasági ágankénti összetétele a kistérségekben lényeges eltéréseket mutat. Azokban a kistérségekben, amelyekben a mezőgazdaság szerepe viszonylag jelentősebb, ott a 8. általános vagy annál kevesebb osztályt végzettek hányada is magasabb. A Mezőtúri kistérségben a foglalkoztatottak egynegyede csak az általános iskola 8. vagy annál kevesebb osztályát végezte el. Érettségi nélkül, szakmai oklevéllel a foglalkoztatottak egyharmada rendelkezett. A dolgozók 28 százaléka érettségizett és további 13 százalékuk pedig diplomás. Ezeket az arányokat a megye többi kistérségéhez viszonyítva, még árnyaltabb kép körvonalazható. A népesség iskolázottságával, a térség gazdasági helyzetével összefüggésben az általános iskolát be nem fejezettek hányada 1, 2 százalék, ennél magasabb, illetve ezzel megegyező a Tiszafüredi és a Karcagi kistérségeké. A középiskolai végzettséggel rendelkezők 28

20

százalékos hányada elmarad a megyei átlagtól és csak a Kunszentmártoni és a Törökszentmiklósi kistérségnél kedvezőbb. A diplomások részaránya sem érte el a megyei átlagot, 13 százalékot kitevő mutatószáma a Szolnoki kiugróan magas arány után a Jászberényi kistérségéhez közelít leginkább. Foglalkozási főcsoport

Jászerényi

Karcagi

KunszentMezőtúri Szolnoki Mártoni

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi

Megye összesen

Kistérség (%) Vezető, értelmiségi foglalkozású Egyéb szellemi foglalkozású Szolgáltatási foglalkozású Mezőgazdasági foglalkozású Ipari, építőipari foglalkozású Egyéb foglalkozású ÖSSZESEN

15,5

16,3

12,8

15,9

22,2

16,0

13,7

17,6

15,4

17,2

14,0

15,2

22,6

15,0

15,5

17,9

12,5

15,8

15,2

15,3

15,6

17,6

15,4

15,0

5,0

4,9

8,3

5,4

1,9

6,9

5,0

4,4

43,1 8,5

34,8 11,0

40,3 9,3

37,3 10,8

27,3 10,3

33,4 11,0

40,2 10,2

35,1 10,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

6. táblázat A foglalkoztatás szerkezete főcsoportok szerint Forrás: KSH, 2004.

A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoportok szerinti struktúrája az előzőekhez hasonló sajátosságokat mutat. A szellemi munkát végző (vezető, értelmiségi, és egyéb szellemi) foglalkoztatottak aránya a Szolnoki és a Karcagi kistérségek után Mezőtúron és körzetében relatíve a legmagasabb. A szolgáltatási jellegű foglalkozásúak hányada 15,3 százalék volt a térségben, ennél kisebbet csak a Jászberényi és a Kunszentmártoni terület adatai jeleztek. A mezőgazdasági foglalkozásúak 5,4 százalékot képviseltek a foglalkoztatottak között, amelynél nagyobb arány a Kunszentmártoni és a Tiszafüredi területeken volt jellemző. A foglalkoztatottak ingázásáról a népszámlálás szolgál megbízható információkkal. 2001-ben a Mezőtúri kistérségben a 9317 foglalkoztatott 84 százaléka talált munkát a lakóhelyén, 16 százaléka pedig más településre kényszerült naponta utazni munkavégzés céljából, ugyanakkor 630 fő járt be. A bejárók és az eljárók különbözeteként 830 fős eljáró többlet adódott. Ez a munkanélküliek 1845 fős létszámával együtt 2700 fő gazdaságilag aktív népesség, akik számára a lakóhelyen történő foglalkoztatás nem biztosított a területen. Mindez azt jelenti, hogy a térség munkaerő-igénye, a helyi munkaerő-kereslet struktúrája mind mennyiségben, mind minőségben számottevően eltér a helyi munkaerő-kínálattól. Egy térség társadalmi-gazdasági fejlettségét sok tényező alakítja, minősíti. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény a viszonylag fejletlenebbek felzárkóztatására és fejlesztésére biztosít központi költségvetési forrást. 2001-ben a kedvezményezett kistérségek három típusa (elmaradott térségek, ipari szerkezet-átalakítás térségei, vidékfejlesztési térségek) különült el. Országosan a kistérségek település-összetételének változása következtében számottevően nőttek a különbségek a kedvező és kedvezőtlen adottságú térségek között, Jász- Nagykun-Szolnok megye kistérségeinek kedvezményezett státuszában az új besorolás nem okozott módosulásokat.

21

4 3,5

Országos átlag

3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Jászberényi

Karcagi

Kunszentmártoni

Mezőtúri

Szolnoki

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi

4. ábra A társadalmi-gazdasági fejlettség komplex mérőszáma kistérségenként Forrás: KSH, 2004.

A Mezőtúri kistérség a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és a vidékfejlesztés térségek csoportjaiba tartozik, és területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek minősül. Ugyanilyen szempontból a települések felülvizsgálata is megtörtént és 2003-tól a mezőtúri kistérségben Mezőtúr és Túrkeve kivételével mindhárom település kiemelten támogatott, azaz társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és magas munkanélküliséggel sújtott. Fejlettségi mutató Komplex mutató (elmaradottságot jelző határértéke): 4,06 Munkanélküliségi arány Országos munkanélküliségi arány: 5,95

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Kétpó

Mesterszállás

Mezőhék

5. ábra A Mezőtúri kistérség kedvezményezett településeinek komplex mutatója és a munkanélküliségi arány, 2003. január 1-től érvényes lehatárolás szerint Forrás: KSH, 2004.

A lakosság jövedelmének nagysága szoros kapcsolatot mutat az adott terület fejlettségével, gazdasági teljesítményével, a foglalkoztatottság színvonalával. A Mezőtúri kistérségben a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra számított összege 2003-ban – az előzetes adatok szerint – 360 ezer forint volt. Ez a megyei átlag 84 százalékát tette ki. Az egy állandó lakosra jutó személyi-jövedelemadó még ennél is nagyobb különbségeket mutat. A térségi átlagot képező 59 ezer forint a megyei 75 százalékának felelt meg.

22

1.2.5. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátásban a település méretétől függően felnőtteket, illetve gyermekeket ellátó, vagy vegyes háziorvosi praxisok működnek. Az ilyen típusú szolgáltatást 2003 végén a Mezőtúri kistérségben 13 orvos és 5 gyermekorvos biztosította úgy, hogy házi gyermekorvos a városokban, háziorvosi székhely pedig ezeken kívül még egy településen működött. A 2003. évi adatok szerint a háziorvosi székhellyel nem rendelkező két településen gyógyszertár sem üzemelt. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a térségben 1724 lakos jutott, 135-tel több, mint a megyében általában jellemző. A megye kistérségei közül ebben a körzetben legnagyobb az orvosok – így számított – leterheltsége, viszonylag legkedvezőbb helyzetű a Szolnoki körzet, itt 1497 lakos jutott egy háziorvosra és házi gyermekorvosra. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos

Kistérség Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi

1 552 1 619 1 697 1 724 1 497 1 687 1 642

MEGYE ÖSSZESEN

1 589

Járóbeteg szakellátás rendelési órái, 1000

Működő kórházi ágy 10000 lakosra

69 59 20 23 229 28 24

33 118 53 135 8 -

452

65

7. táblázat Az egészségügyi ellátás főbb jellemzői kistérségenként, 2003 Forrás: KSH, 2004.

Járóbeteg szakellátást Mezőtúron és Túrkevén vehettek igénybe az arra rászorultak. Az orvosok 2003-ban a két városban összesen 23 ezer rendelési órát teljesítettek. A Mezőtúri kistérség fekvőbetegeinek ellátása elsősorban Mezőtúron biztosított. A városban működő fekvőbeteg-gyógyintézetben öt év alatt több mint egyötödével, 163-ra csökkent a kórházi ágyak száma. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak szám 53 volt a kistérségben, 12vel kevesebb mint a megyei átlag.

1.2.6. Szociális ellátás A települési önkormányzatok szociális ellátó tevékenységét az alapellátások megszervezését törvényi előírások szabályozzák. Minden önkormányzat számára kötelező alapellátási forma a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, valamint a gyermekek átmeneti gondozása, ez utóbbi két ellátást a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével többféle módon lehet biztosítani. A megyében, a lakosság jövedelmi helyzetével, korösszetételével, az egyes településeken az igen magas munkanélküliséggel összefüggésben, különös figyelem kell, hogy irányuljon a szociális ellátásra, a rászorulók támogatására. 2003-ban nappali és szállást adó idősek klubja – összesen 5 – Mezőtúron és Túrkevén üzemelt, teljes kapacitáskihasználtsággal. A gondozottak száma öt év alatt egytizedével 158ra növekedett. A megyében ez idő alatt 2 százalékkal, 1822-re emelkedett az ilyen típusú ellátásban részesülők köre. A Mezőtúri térségben ellátottak aránya a megyeiből – a

23

kedvezőtlenebb korösszetétellel is összefüggésben – 9 százalékot tett ki, ami a népesség részarányánál magasabb. Idősek klubja férőhelyeinek száma ezer 60 éves és idősebb lakosra vetítve a térségben 23 volt, amely 3-mal több, mint a megyei átlag. A szociális alapellátás körébe tartozó étkeztetést, illetve házi segítségnyújtást 334 fő vette igénybe, a megyei 5,5 százaléka. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó – önkormányzati kezelésben lévő – otthon a térségben Mezőtúron és Túrkevén található. Az intézmények teljes kihasználtsággal működnek, 2003-ban 229 főt láttak el, 5 fővel többet, mint 1999-ben. A megyében ily módon elhelyezettek 7 százalékát gondozzák a két városban. Ellátásukat 68 szakképzett és 3 fő szakképzetlen gondozó biztosítja. A települési önkormányzatoknak az alapellátás mellett lehetőségük van pénzbeli és természetbeni támogatás formájában is segítséget nyújtani a rászoruló lakosok részére. Különféle élethelyzetek miatt – munkanélkülivé válás, átmeneti krízis, betegség – különböző segélyezésre lehetnek jogosultak az állampolgárok. A felmerült probléma jellegétől függően a támogatás lehet eseti (átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, temetési segély), illetve rendszeres, is mint például a kiegészítő családi pótlék, vagy az időskorúak járadéka. A segélyezett háztartások körében 2003. év folyamán az önkormányzatoktól átlagosan 389 lakos részesedett Mezőtúron és körzetében rendszeres szociális segélyben, a megyei 6 százaléka. Egy év alatt a megyében 3, a térségben 17 százalékkal növekedett a rendszeres szociális segélyezettek köre. Ezen kívül további 7500 fő, a megyei 7 százaléka részesedett különböző – lakásfenntartási támogatásban, átmeneti segélyezésben, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, rászorultságtól függő egyéb pénzbeli és természetbeli – ellátási formában.

1.3. Műszaki infrastruktúra5 A műszaki infrastruktúra legfontosabb jellemzőit a 10. táblázatban foglaltuk össze: Megnevezés Vill.energiát fogyasztó lakások aránya Vez. Gázt fogyasztó lakások aránya Vízhálózatba bekapcsolt lakások Távbeszélő fővonalak aránya Kábel TV kiépítettség Burkolt belterületi utak Személygépkocsik

Mezőtúr

Túrkeve

94 80 94 61 19 66 27

75 84 91 61 30 68 20

Kétpó (%) 95 53 68 39 68 76 19

Mesterszállás

Mezőhék

100 76 94 55 76 21

96 63 81 Nincs adat 71 16

8. táblázat A műszaki infrastruktúra legfontosabb települési jellemzői Forrás: KSH, 2004 és települési adatlapok

A kistérség településein az alapvető infrastruktúrák (villamos energia ellátás, földgáz, telefon) kiépítettek, ezek hasznosítási színvonala azonban szórást mutat. A belterületi utak jellemzői: Mezőtúron 92,9 km hosszú út van, melyből 56,8 km megfelelő minőségű burkolattal ellátott. Fejlesztési igény 37 km hosszon burkolat kiépítés. Túrkevén 49 km a meglévő burkolt utak hossza, burkolásra tervezett 13 km belterületi út. Mezőhéken az 1,7 km hosszú meglévő burkolt út mellé további 0,7 km belterületi utat kell burkolattal ellátni. Mesterszállás 7 km burkolt úttal rendelkezik, amely mellé további 1,65 km hosszú útburkolást szükséges elvégezni. Kétpó belterületén lévő 3,9 km burkolt út mellé további 1,2 km útburkolást kell elvégezni. A tervezett burkolat építéssel valamennyi település belterületi útja portalanított kivitelűvé válik. A külterületi mezőgazdasági utak vonatkozásában a földhivatali kataszteri térképek tartalmaznak információt. Az ezek alapján mért adatok tájékoztató jellegűek, de jól jellemzik a helyzet tarthatatlanságát: 5

Veres Endre résztanulmánya alapján 24

Település Kétpó Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Túrkeve Összesen

Összes külterületi mg-i út (km) 74,6 86,8 126,8 383,6 573,3 1245,1

Ebből kiépített, burkolt (km) (%) 5,6 7,5 6,4 7,4 5,3 4,2 33,6 8,8 14,2 2,5 65,1 5,2

9. táblázat Külterületi utak jellemzői a Mezőtúri kistérségben Forrás: JNSZ Megyei Földhivatal

A külterületi utak funkció szerinti megoszlása a következő: a) Mezőgazdasági gerincút, feladata a nagy mezőgazdasági területi egységek feltárása, dűlőutak felfűzése, közigazgatási határon átnyúló kapcsolatok létesítése. b) Dűlőutak, megközelítő utak, a mezőgazdasági táblák, majorok, tanyák, stb. megközelítésére, ide tartoznak a zártkerti utak is. c) Kiegészítő utak, a dűlőutak közötti átkötések, egyéb, rövidebb összeköttetések céljára. A helyközi úthálózatot illetően a települések közötti forgalmat biztosító közúthálózatok állami tulajdonban vannak. A közútkezelő által szolgáltatott információ alapján a 2015-ig terjedő időszakban a Mezőtúr- Szarvas közlekedési út felújítása tervezett. Ezen kívül -a közutak állapot romlása miatt- más közlekedési út felújítási igény is mutatkozik az érintett települések részéről, illetve új nyomvonalon is szükséges közlekedési utat építeni a települések közötti megközelítés biztosítása érdekében. Lényegesnek tartjuk a Mezőtúr- Szarvas közötti komp kiváltását szolgáló híd-, továbbá a Kétpó- Kengyel közötti alsórendű szilárd burkolatú út-, a Túrkeve-Dévaványa alsóbbrendű szilárdburkolatú út- és végül a Mezőtúr várost elkerülő 46-os főútvonal szakasz mielőbbi kiépítését. A vasúthálózat vonatkozásában a Budapest-Békéscsaba vasútvonal halad át a térségben, amely Mezőtúr és Kétpó közigazgatási területét érinti 19 km hosszon. A vasútvonal korszerűsítését és fejlesztését tervezi az állam, amelynek megvalósítására várhatóan 2010ig sor kerül. A területet érintő Mezőtúr-Orosháza vasútvonal szintén állami tulajdonban van, melynek fejlesztését a vizsgált időszakban nem tervezi a tulajdonos. Az alsóbbrendű vasúti hálózatokkal kapcsolatos anomáliák ellenére fontosnak tartjuk, hogy legalább megvalósíthatósági terv szintjén kerüljön kidolgozásra a Mezőtúr-TúrkeveKisújszállás vasúti összeköttetésének megalapozása. A kistérség településeinek vezetékes ivóvízellátása a korábbi évtizedekben megvalósult, azonban a hálózatok elavultak és elhasználódtak. Az ivóvízminőség szigorodása miatt a hálózatba táplált víz egyes paraméterei nem felelnek meg az előírásoknak, ezért a települések vízkezelésének korszerűsítésével biztosítani kell az előírt vízminőség tartós szolgáltatását. A települési ivóvízhálózatok évtizedekkel korábban épültek az akkori műszaki, közegészségügyi előírásoknak megfelelően, így a hálózatok nagy része azbeszt-cement csőből készült, amelyek kicserélése mára szükségessé vált a csőanyag egészségügyi kockázata miatt. A hálózatokban „vakvezetékek” is találhatók, amelyek átépítését szintén el kell végezni „körvezeték” kialakításával a hálózati vízminőség fenntarthatósága érdekében. A hálózat néhány szakaszán a legkisebb csőméret nem felel meg a jelenlegi előírásnak, ezért a szükséges minimális csőméret biztosítása miatt is szükséges az ivóvízhálózat fejlesztés. A Mezőtúri kistérség rendkívül víz érzékeny, amely a természetes vízellátás szélsőséges alakulása, szeszélyessége miatt kedvezőtlen. A csapadékeloszlás egyenlőtlensége miatt a vízbőség idején a víztöbblet elvezetéséről kell gondoskodni, máskor az aszályos időszakban pedig a hiányzó víz pótlását kell megoldani a vízkárok megelőzése érdekében.

25

A belterületeken felhalmozott lakossági, önkormányzati, állami és vállalkozói vagyoni érték védelme érdekében az egész belterületre kiterjedő mentesítő hálózatot kell kialakítani, és biztosítani kell a belterületen összegyülekező víz elvezetését a külterületi befogadóba. A belterületi hálózat részlegesen kiépített a településeken, a meglévő vízelvezetők általában megfelelők, ezért a hiányzó csatornákat szükséges megépíteni a lakott területek védelméhez. Mezőtúr területén-egy városrész kivételével- az utóbbi években épült meg a belterületi csapadékvíz elvezető hálózat, így annak kiépítettsége és állapota megfelelő. Mezőtúr Oncsa városrész vízelvezető hálózata hiányzik. Túrkevén a meglévő hálózat fejlesztésével kell biztosítani a teljes belterület mentesítését. A túkevei Holt-Berettyó rendkívül rossz állapota miatt annak kitakarítása, rendbetétele és a vízi környezet rehabilitációja szükséges. Mezőhék, Mesterszállás és Kétpó területén a meglévő létesítmények megtartásával bővítést, fejlesztést kell elvégezni. A kistérség talajadottsága eredményeként belvízveszélyesnek minősül, amely az utóbbi években többször is megtapasztalható volt a jelentős felszíni vízelöntés kialakulása miatt. A térség külterülete jelentős belvízelvezető csatornahálózattal rendelkezik, Kétpó külterületén rövidebb szakaszon indokolt új csatornát építeni, így a hálózat sűrűsége megfelelő lesz. Mezőhék területén a kiterjedt öntözéshez kapcsolódva szükséges a belvízi csatornákat folyamatosan rendben tartani. A funkcióképesség biztosításához a meglévő hálózat kotrását, iszaptalanítását kell elvégezni a műtárgyak felújításával együtt. A fejlesztés során biztosítani kell a belterületi vízhozam korlátozás nélküli külterületi fogadását, a külterületek tűrési időn belüli mentesítését és törekedni kell a víztöbblet térségen belüli visszatartásáról, tározásáról, valamint hasznosításáról. A kistérségben jelentős nagyságú az öntözésre berendezett terület. Mezőtúron 650 ha, Túrkevén 2000 ha, Mezőhéken 6500 ha, Mesterszálláson 620 ha, Kétpón 1200 ha az öntözővízzel ellátható terület, melyből összességében 1000 ha rizstelep és halastó, a többi szántóföld. A mezőtúri terület vízellátása jelenleg a Hortobágy-Berettyóból van megoldva, a többi településen pedig a Nagykunsági Főcsatornából. A vízszolgáltatás mennyiségi és minőségi paraméterek betartásával biztonságosan a Nagykunsági Főcsatorna irányából oldható meg, mert a Hortobágy-Berettyó vízminősége esetenként kifogásolható. Ennél fogva a mezőtúri öntözőtelepek (Álomzugi rendszer) átkapcsolását a Nagykunsági Főcsatorna felőli vízellátásra rövid időn belül meg kell oldani tekintettel arra, hogy a rizstelepek és a szántóföldi zöldségnövények öntözéséhez kifogástalan vízminőség biztosítása szükséges. Erre vonatkozóan a VÍZIG Mezőtúri Szakaszmérnökség korábban többváltozatú megvalósíthatósági vizsgálatot készített a várható költségek kalkulációjával együtt. Ugyancsak megvizsgálták -a termelői igények miatt- a Tiszaföldvár-Mesterszállás földút melletti terület öntözővíz ellátásának lehetőségét, amely szintén a Nagykunsági Főcsatornából oldható meg. A kétpói területből 550 ha alagcsöves öntözőtelep átépítése szükséges a táblán belüli vízszétosztás megváltoztatásával. Összegezve tehát a funkcionáló öntözőcsatornák felújítását el kell végezni az eredetileg kiépített kapacitás fenntartásához a csatornákat keresztező és vízkormányzó műtárgyakkal együtt, továbbá az Álomzugi rendszer átkapcsolását, a kétpói öntözőtelep vízszétosztását és a mesterszállási terület öntözővíz ellátását szükséges megvalósítani a fejlesztések során. A kistérség jellemző árvízi létesítménye a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, amely árvízkapun keresztül csatlakozik a Hármas-Köröshöz. A Hortobágy-Berettyó első szakasza Mezőtúr belterületen halad keresztül, ezért a töltések kiépítettsége és állapota, valamint a hullámtér rendezettsége és állapota a lakosság biztonságát valamint a városképet közvetlenül befolyásolja. Az árvízvédelmi töltés erősítését, a töltés magassági hiányok pótlását kell elvégezni a kijelölt töltésszakaszokon. A belterületi hullámtér rendezését -a városképbe illeszkedő módon- szintén szükséges lenne megvalósítani a belterületi szakaszon gyakran kialakuló vízminőség romlás megelőzése érdekében. A rendezésre korábban különböző (5 változat) fejlesztési változatokat vizsgáltak meg az önkormányzat bevonásával, amelyekből kiválasztották a továbbtervezésre és megvalósításra javasolt változatot, amelynek várható költségeit tartalmazza a fejlesztési program.

26

1.4. Gazdaság6 1.4.1. Gazdasági teljesítmény és szerkezet A kistérség gazdasági szerepét az itt előállított GDP értéke jellemzi. A jelenlegi statisztikai rendszerben ilyen adat azonban nem áll rendelkezésre. Ezért döntően a megyei adatokra támaszkodhatunk. Jász- Nagykun-Szolnok Megye részesedése a megyék által előállított GDP-ből 2000-ben 4,2%-ról 2002-re 4,3%-ra növekedett és a megyék közötti rangsorban ez a 13. helyet jelenti. Az 1 fő által előállított GDP az ezredfordulóhoz viszonyítva 2002-re 30%ot meghaladó mértékkel növekedett. Az Észak-alföldi régió három megyéje közül a GDP abszolút értékét tekintve az utolsó, ugyanakkor az egy főre jutó értéket tekintve a 2. helyet foglaljuk el. Modellezésünk alapján a megyében a legjelentősebb GDP előállító a kereskedelmi és szolgáltató szektor, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság folyamatosan csökkenő részesedést mutat. Ezzel szemben az egy vállalkozásra jutó GDP esetében ipari-, mezőgazdasági és kereskedelem sorrend állapítható meg. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a mezőtúri kistérség GDP szerkezete eltér a többi kistérségétől és a megyei átlagos szerkezettől is. Jelentősebb az ipar- és mezőgazdaság-, ugyanakkor sekélyebb a kereskedelem és szolgáltatás részesedése.

Mezőgazdaság

Ipar

Ker. és Szolg.

100% 80% 60% 40% 20%

YE EG M SZ JN

Sz ol no

K ar ca g

ki

i

0%

6. ábra A GDP modellezett szerkezete Jász- Nagykun-Szolnok Megyében7

Jász- Nagykun-Szolnok Megyén belül az egyes kistérségek gazdasági súlyát mutatja az általuk előállított GDP volumene. E szerint két kistérség (Szolnoki- és Jászberényi) az összes megyei GDP közel 60%-át állítja elő, a többi öt csak 40%-kal részesedik és ezek közül a Karcagi kivételével mindegyik részesedése közel azonosan 7-8% körüli. Azt is lehetne mondani, hogy a megyében a két gazdaságilag fejlett kistérség mellett van egy feltörekvő és négy stagnáló kistérség. Ez utóbbiak közé tartozik a Mezőtúri is.

6 7

A JNSZ MEGYEI GF KHT résztanulmánya alapján készítette dr. Halas Béla dr. Halas Béla számításai 27

Tiszafüredi 8%

Törökszentmiklósi 8% Jászberényi 19%

Karcagi 11%

Mezőtúri 7%

Szolnoki

40%

Kunszentmártoni 7%

7. ábra A GDP kistérségi modellezett szerkezete, 20028

A 2003. évi vállalkozási aktivitás alakulását szemléltetjük az alábbi táblázatban. Ebből jól látható, hogy Jász- Nagykun-Szolnok Megyében igen alacsony az 5vállalkozás/km2 vállalkozási sűrűség, amely lényegesen kisebb a 9 vállalkozás/ km2 –es országos átlagnál. A kistérségek vonatkozásában ez az átlag igen differenciált formában jelenik meg 2-12 közötti szóródással. A Mezőtúri kistérségben ez a mutató a legalacsonyabbak közé tartozik. Más a helyzet az 1000 lakosra jutó vállalkozások számát illetően. E vonatkozásban a megyei átlag az országoshoz képest szintén alacsony, de az előző évihez viszonyítva javulást mutat. Kistérségi vonatkozásban ugyancsak nagy a szórás, de ez esetben a Mezőtúri kistérség már a középmezőnyben helyezkedik el. A gazdasági aktivitás színvonalát, de a gazdaság szerkezetét is jellemzi a társas és egyéni vállalkozások aránya. E vonatkozásban országosan jellemző arány 44%:56%. Ehhez viszonyítva Jász- Nagykun-Szolnok Megyében ez az arány: 35%:65%. Az országos átlagot a megye egyetlen kistérsége sem éri el, viszont a Mezőtúri kistérségben ez a mutató a megyeitől is kedvezőtlenebb, de a kistérségek vonatkozásában nem a legkedvezőtlenebbek közé tartozik. Kistérség

Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Összesen

Működő vállalkozás összesen (db) Ebből társas vállalkozás Összesen egy 1000 (db) (%) 2 km -re lakosra 4891 4 55 1573 32 2727 3 58 787 29 1710 3 44 494 29 1765 2 57 557 32 10563 12 87 4418 42 2008 2 50 557 28 2126 4 46 736 35 25790 5 62 9122 35 10. táblázat A gazdasági aktivitás jellemzői, 2003. Forrás: KSH, 2004.

A kistérség vállalkozásainak megoszlását szemléltetjük nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi táblázatban: Megnevezés

Mezőgazdaság

Ipar- és építőipar

(%) Kereskedelem és szolgáltatás

Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások

11,8 7,8

29,5 22,1

58,7 70,1

11. táblázat A Mezőtúri kistérség vállalkozásainak szerkezete nemzetgazdasági ágak szerint, 2003. Forrás: KSH, 2004. 8

dr. Halas Béla számításai 28

A vállalkozások ágazati szerkezete karakterisztikusan követi a kistérség adottságait, mivel a mezőgazdasági vállalkozások aránya jóval meghaladja a megyei (6,8%) és messze meghaladja az országos átlagot (3,4%). Ugyanez jellemző az ipari vállalkozásokra is. Mindebből viszont következik, hogy a szolgáltatási szektor részesedése a fordított trendet követi. A kistérségben az összes működő vállalkozás 84%-a egyéni és csak 16%-a társas vállalkozás. Az összes vállalkozás 97%-a mikroméretű (ezen belül 64%-uk önfoglalkoztató), 2%-uk kisméretű és csak 1%-ot tesz ki a közepes méretű. A mikroméretű vállalkozások gazdasági szerkezetét illetően döntően kereskedelmi és szolgáltató jellegűek. Gazdasági potenciáljuk igen alacsony, adófizetési képességük csekély, fejlődési lehetőségük gyakorlatilag nincs. A kistérség társas vállalkozásai vonatkozásában is jellemző, hogy ezek 91%-a mikroméretű, 6%-a kisméretű, 3%-a közepes és csupán egy db nagyméretűnek tekinthető vállalkozás van a kistérségben. A fentiekből egyértelműen következik, hogy a kistérség fejlődésének alfája és ómegája a vállalkozásfejlesztés minden lehetséges eszközzel történő támogatása, hasonlóan a hat évvel ezelőtt már megfogalmazott komplex gazdaságfejlesztési program szerint.9 A vállalkozások térszerkezetét illetően az összes működő vállalkozás 66%-a Mezőtúron, közel 30%-a Túrkevén található.

1.4.2. Fontos ágazati jellemzők és tendenciák 1.4.2.1. Ipar9 A kistérség ipari termelése a feldolgozóiparral egyenértékű, ebben azonban ma alig érezteti hatását az élelmiszeripar, egyrészt az EU elvárásoknak megfelelő kialakítások miatt (főleg a húsipar), másrészt méret kategória miatt (50 fő feletti vállalkozások vonatkozásában). Igen jelentős a műanyag és elektromos alkatrész-gyártás, valamint a gépipari tevékenység is, melynek nagy hagyományai vannak. Ugyancsak kiemelkedő a ruházati- és faipar. Ez utóbbi tevékenységek folytatása –azok döntő többségében- bedolgozási jellegű. A feldolgozó ipari működő vállalkozások „becsült” ágazati szerkezetét a következő táblázatban foglaltuk össze: Feldolgozóipar

Mezőtúr

Túrkeve

Kétpó

Mesterszállás

Mezőhék

ÖSSZESEN

(db) Élelmiszeripar Textília, ruházat és bőr termékek gyártása Vegyi és műanyag termékek gyártása Bútoripar Faipar Fémipar Üveg-, papír-, kerámia és egyéb ipar Gépipar

0* 8

3 7

0 0

0 0

1 0

4 15

5

6

0

1

0

12

8

4 35 1

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

8 4 51 16

16 15** 15

-

0

0

0

15

Építőipar

8***

7

0

0

0

15

Vízellátás ÖSSZESEN

1

1

1

0

0

3

76

64

1

1

1

143

12. táblázat A Mezőtúri kistérség becsült ipari-ágazat szerkezete Forrás: Települési adatlapok

9

A JNSZ Megyei Gazdaságfejlesztő Kht. résztanulmánya alapján 29

Az összes ipari vállalkozások 98%-a Mezőtúron és Túrkevén található. Ezen belül a kistérségre tradicionálisan jellemző fazekasság rohamos tendenciával eltűnőben van, hiszen 1998-ban a térségben még 73 ilyen vállalkozás volt (beleértve a Mezőtúri Fazekas Kisszövetkezetet is), mára viszont becsült számuk legfeljebb 15 db (a Mezőtúri Fazekas Kft nélkül). A kistérség jövőbeni fejlődése szempontjából ez igazán komoly figyelmeztetés arra, hogy mindent meg kell tenni ezen iparág (speciális kézművesség) megmentéséért, különös tekintettel a fejlődés azon pályáira, amelyek az EU-ban a helyi adottságokra építkezést támogatják. Az ipari vállalkozások méretét illetően jellemző, hogy az összes vállalkozásból a döntő hányadot a mikro méretű vállalkozások alkotják. Az értékesítés alakulása azonos a termelés alakulásával. Az értékesítésben meghatározóak a belföldi piacok, az export ugyan növekvő tendenciájú, de változatlanul nem meghatározó. A kitörési pontokat meghatározó prioritást az élelmiszer- illetve mezőgazdasági termékfeldolgozás, a gép-, a fa-, és a fazekas iparban lehet megjelölni. A jövőt illetően ugyancsak nagy lehetőség a Mezőtúri Ipari Park továbbfejlődésének minden eszközzel történő támogatása. A kistérség jellemzően sajátos ipari jövőképét meghatározó tényező a kézműipar lehet, különösen a fazekasipar és a fafeldolgozás. A megyei szinthez viszonyítva megvalósított összes ipari beruházás a kistérségben jelentős volt az elmúlt három évben, de még így is messze elmarad a Szolnoki/Jászberényi térségtől. A beruházások összetételére a kisebbek esetén közel azonos az építés és gépesítés aránya, míg nagyobb beruházások vonatkozásában a technológiai fejlesztés meghaladja az összes beruházás 50 %-át. A kistérség részesedése 2002-ig a megyei külföldi tőkebefektetésből 17 % körüli, amely Szolnok és a Jászság után figyelemreméltó. Úgy ítéljük meg, hogy a kistérség fejlődésének kulcskérdése a tájökológiai adottságokra épülő gazdaságfejlesztés lehet. Ehhez potenciálisan minden feltétel meg van. Ez egy olyan „szimbiózis, amelyben egyaránt helye van a kulturális vonzásnak, a kézműiparnak és a turizmushoz kapcsolódó mezőgazdasági termékfeldolgozásnak. A megyében a feldolgozóiparon belül továbbra is meghatározó ágazat az élelmiszeripar annak ellenére, hogy 2003-ban relatív pozíciója romlott. A termelés és az értékesítés, továbbá a létszám és a termelékenység egyaránt csökkent. Természetesen ebben jelentős szerepe volt az alapanyag-előállító mezőgazdasági ágazatnak is. 2004-ben az előző évi megtorpanást követően átlagon felül – 4-5 %-al – növelték termelésüket az élelmiszeripari vállalkozások. A mindössze 3-4 %-os részarányt képviselő exporttevékenységük ugyan felére csökkent, azonban a belföldi piacra összehasonlító áron 6 %-al több árut szállítottak, mint egy évvel korábban. Ezt a teljesítményt csökkenő létszám mellett produkálták, így termelékenység-növekedést tudtak elérni. A megyei trendek a kistérség élelmiszeriparában és mezőgazdasági termékfeldolgozásában nem teljes mértékben érvényesültek, hiszen: -Ma a kistérségre jellemző, hogy működő vágóhídja, húsüzeme nincs. A Kevehús Kft készül a jövő kihívásaira. A nagy kapacitású húsüzem várhatóan egy éven belül a fejlesztési, rekonstrukciós munkák befejezése után kezdi meg a termelést. A Kovács Károly húsipari vállalkozó által Túrkevén valamikor üzemeltetett húsüzem rendelkezik ugyan elfogadott fejlesztési tervekkel, de a kivitelezés-megvalósítás időpontja nem ismert, bizonytalan. -Mezőtúron az 1990-es évek közepén a vetőmag üzemet a saját nemesítést folytató Kiskun Gazdasági Társaság vásárolta meg. Eleinte raktározási célokra használta, később üzemen kívül helyezte, majd bezárta, jelenleg sem üzemel. -A Mezőtúri Ipari Park területén egy multinacionális nagyvállalat a Syngenta, felépítette a világ egyik legmodernebb vetőmagüzemét. Jelenleg az építkezés második fázisa valósult meg. A harmadik, befejező szakaszt az elkövetkező pár éven belül tervezi megvalósítani jelentős források felhasználásával. -Mezőtúron a Mongol-Agrár Rt. és a Hangács-Táp Kft. rendelkezik takarmány előállító üzemmel. Mindkét üzem egyenként 2000 to/év kapacitású. Túrkevén a Keve-Táp Kft. állít

30

elő takarmányt 5000 to/év kapacitású üzemében. Mesterszálláson a Mester-Pig Kft. üzemeltet takarmánygyártás céljából egy 5000 to/év kapacitású üzemet. -Mezőtúron a Szolsüt Rt., a Hercsip-Coop Kft., és a Turi-Buci Bt. rendelkezik sütőüzemekkel, az üzemek közepes kapacitással rendelkeznek. Túrkevén kisüzemi kapacitású üzemek működnek: Hodosi Lajosné egyéni cég – sütőüzem, Kevi Kenyér Kft. – sütőüzem, Kevi Perec Kft. – sütőüzem, Markóné Nagy Eszter – édesipari üzem. -Mezőtúron az Ilona Malom a For Profit Kft. tulajdonában van. Az üzem a város belterületén fekszik, s a működtetés problémáját bonyolítja, hogy a tulajdonosváltás az elmúlt hetekben zajlott le. Kapacitása közepes: 7500 to/év. Jelenleg nem termel, lisztet és korpát állított elő 20-25 fő dolgozói létszámmal. -Mezőtúron két közepes kapacitású hungarikumot gyártó üzem található: Farkas Sándorné és Bak Sándor szikvízüzeme. -Túrkevén üzemel az AGROKEVE Kft. 2400 to/év zöldség nyersáru kapacitású szárító üzeme és Mezőhéken a Házi Piros Paprika Kft. rendelkezik egy ugyancsak 2400 to/év nyersáru kapacitású szárítóval. A kistérség élelmiszeriparának és mezőgazdasági termékfeldolgozásának kibocsátását a felsorolt és működő tevékenységek adták. A termelés szerkezete elsősorban a belföldi piac igényeinek kielégítését célozza. A húsfeldolgozás, a takarmánygyártás, a vetőmagfeldolgozás építményigényes, a kenyérgyártás, a malomipar, a tésztafélék-édességek gyártása pedig relatíve technológiaintenzívebb szakágazatok. Az invesztíciók elsősorban a vetőmag-feldolgozás, húsfeldolgozás területére irányultak, a gyümölcs-zöldségfeldolgozás és a malomipar területén csak kis összegű fejlesztések valósultak meg. A kistérség feldolgozói relatíve új eszközökkel felszereltek. A vállalkozások egy része családi vállalkozás, melyeket viszonylag kis tőkeerővel működtetnek. A helyi vállalkozások gyenge tőkeellátottsága mellett a kistérségben jelen van a külföldi tőke, melynek szerepe így különösen felértékelődik, azaz a gazdasági fejlődés és megújulás meghatározó hajtóerejévé válhat. A kistérség feldolgozóiparának strukturális átalakítása csak akkor járhat sikerrel, ha az itt megtermelt, illetve előállított termékek helyi feldolgozásával és a piaci értékesítésre való elkészítésével párosul. Az ágazat kistérségben betöltött gazdasági súlya igen jelentős, különösen Mezőtúron. A becsült GDP szerint ebben az ágazatban működő vállalkozások állítják elő fajlagosan a legnagyobb értéket, a nemzetgazdasági ágak között pedig a második helyet foglalják el. Az elmúlt évek beruházási adataira ugyan nem áll rendelkezésre adat, de szinte bizonyosra vehető, hogy a fejlődés trendje valahol a megyei jellemző közelében alakul, hiszen a helyi ismereteink alapján, valamint az előzőek szerint is jelentős invesztíciók valósultak meg.

1.4.2.2. Mezőgazdaság10 JNSZ megye összes földterületének 12,13 %-a található a Mezőtúri kistérség területén. A termőterület átlagos aranykorona értéke 20,87. Ez valamivel jobb a megyei átlagnál (19,17). A mezőgazdasági terület részaránya az összterületből közel 86 %, ami csaknem 16 %-al magasabb a megyei-, 15%-al az Észak- Alföldi Régiónál és mintegy 23 %-al az országos átlagnál. A termőterület közel 97 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll. A mezőgazdasági területből 89%-ot tesz ki a szántó, amely arányában és minőségében is jelentősen meghaladja a megyei átlagot, annak ellenére, hogy közel 32%-a gyenge termőhelyi adottságú terület. A szántóterület több mint 70%-a bérleményként kerül hasznosításra. A szántón kívül jelentős a gyep, ugyanakkor a kert, szőlő és gyümölcsös együttes területe nem igazán számottevő. A legtöbb gyümölcsös Mezőtúr és Túrkeve környékén található. 10

dr. Lajkó László résztanulmánya alapján 31

A termőterület hasznosításának művelési ágak szerinti megoszlását a 12. táblázatban szemléltetjük. Megnevezés Szántó Kert Terület 55717 236

Gyümölcsös 251

Szőlő 6

Rét 463

Legelő 5680

Erdő 2041

Nádas 4

Halastó 115

(ha) Összesen 64513

13. táblázat A termőterület hasznosításának szerkezete, 2003. Forrás: KSH, 2004.

2003-ban a kistérségben 489 működő mezőgazdasági vállalkozást regisztráltak. Ennek alig 12%-a társas vállalkozás. A mezőgazdasági társas vállalkozások aránya a kistérségen belül több mint 4%-al meghaladja a megyei átlagot. A társas vállalkozásokon belül a szövetkezetek súlya jelentősen csökkent más vállalkozási formákkal szemben. Egyéni vállalkozások megyéhez viszonyított aránya vonatkozásában is hasonló trend figyelhető meg. Azaz az átstruktúrálódott mezőgazdaság súlya még ma is igen jelentős a kistérségben. A földhasználat módját illetően megállapítható, hogy a társas- illetve egyéni vállalkozók közel 50-50%-át használják a termőföldnek, ugyanakkor jellemző a rendkívül kis birtokméret. A 2000. évi mezőgazdasági összeírás adatai szerint az egyéni vállalkozók több, mint kétharmada 1 ha vagy ez alatti területen gazdálkodott, az 1-10 ha-on gazdálkodók száma alig haladja meg a 20%-ot, ugyanakkor az igazán kívánatos 10-100 ha-os kategóriában 7%os arányt képviselnek a vállalkozások. Jóllehet a birtokkoncentráció bizonyos jelei tapasztalhatóak, igazi áttörés a mai napig nem következett be. Az Alföld részeként a kistérség szélsőséges időjárási viszonyai –egyidejűleg van jelen az aszály és a belvíz- ellenére is igen jelentős mezőgazdasági területnek számít. A szántóterület megoszlását a főbb mezőgazdasági növények szerint a 13. táblázatban mutatjuk be. Szántóföldi növény

Jellemzők Aránya a Aránya a szántóterületből megyei (%) összesenből (%) 22375 40 11 200 kisebb 1%-nál 21 3784 7 8 1505 3 17 170 0,3 1 208 0,4 5 1776 3 13 7546 14 10 391 0,7 45 1891 34 11 1540 28 12

Terület (ha)

Gabonafélék Ebből: rizs Kukorica (vetőmag nélkül) Hibrid kukorica vetőmag Silókukorica Cukorrépa Repce Napraforgó Szárazborsó Lucerna Szántóföldi zöldségek

14. táblázat Fontosabb szántóföldi növények vetésszerkezete, 2003. Forrás: dr. Lajkó László résztanulmánya

Az elmúlt évtizedben bekövetkezett birtokszerkezeti és földtulajdoni változások ellenére a termelésszerkezet nem, illetve minimális mértékben módosult. A vetésterület nagy részén a gabonafélék dominálnak. Ezek közül kiemelkedő helyen szerepel az őszi búza, ugyanis ez a vidék az acélos búza egyik fő termőterülete. Jelentős az árpafélék /őszi, tavaszi/, a kukorica-, a rizs-, a lucerna, valamint az ipari növények termesztése is. Cukorrépát csak kis területen termelnek, leginkább a gazdasági szervezetek. A két alapvető szektorban termelt növények megoszlása területarányos. Az elmúlt 5 évben /1999-2003/ a belvíz /1999-2000/, és az azt felváltó aszálykárok /2000, 2002-2003/ súlyos jövedelem kiesést okoztak a kistérségben gazdálkodók számára is. Megfigyelhető, hogy az áru-növénytermesztésben a termelők nagy része, így továbbra is azon növénykultúrák termesztését helyezi előtérbe, melyek esetében a kézi munkaerőigény

32

minimális és a ráfordítások alacsonyak, mivel a nagymértékű tőkehiány nem teszi lehetővé a fejlesztésekhez szükséges saját forrás megteremtését. A fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a kistérség gazdálkodói az átlagosnál jobban ki vannak téve - csakúgy, mint a megye más gazdálkodói is – az egyre gyakrabban bekövetkező rossz időjárási körülmények káros hatásainak /belvíz, aszály/, melyek következtében hitelállományuk, hitelképességük elmarad más térségek gazdálkodóinak hasonló mutatóitól. A vetőmag-előállító területek is jelentős vetésterületet foglalnak el a Mezőtúri kistérségben évről-évre. A megye vetőmagtermesztő területének 17,6 %-a a kistérségben található. Vetőmagtermesztést elsősorban a tőkeerősebb, nagyobb földterületet használó, korszerűbb gépesítéssel rendelkező és öntözésre berendezkedett gazdálkodók folytatnak. Fontossága miatt a 14. táblázatban bemutatjuk a főbb mezőgazdasági növények vetőmagszaporítási adatait JNSZ megye és a Mezőtúri kistérség viszonylatában.

Növény Őszi búza Őszi árpa Őszi triticale Tönköly búza Tavaszi árpa Tavaszi zab H.kukorica H.napraforgó Olajretek Lucerna Fehérmustár Fénymag Uborka Fűszerpaprika Mindösszesen:

Megyei terület (ha)

Kistérségi terület (ha)

Kistérség/megye (%)

6.413 485 211 70 333 172 8929 289 435 621 438 108 4 15 18.523

1.108 17,3 55 11,3 56 26,5 70 100,0 57 17,0 172 100,0 1505 16,9 17 5,9 66 15,2 108 17,5 5 1,1 19 17,6 2 50,0 15 100,0 3255 17,6 15. táblázat A vetőmag-szaporítás adatai JNSZ megyében és a Mezőtúri kistérségben, 2004. Forrás: dr. Lajkó László résztanulmánya

A kistérség szántóterületének közel 8 %-án folyik vetőmagtermesztés, ugyanez az adat megyei szinten alig haladja meg az 5 %-ot. A Mezőtúri kistérségben a szántóterület közel 4 %-án folytatnak a gazdálkodók zöldségtermesztést, ez valamivel magasabb a megyei 3 %-os értéknél. A zöldségtermesztés elsősorban a kisgazdaságokban folyik, hiszen ennek az ágazatnak a kézi munkaerőigénye jóval meghaladja az egyéb szántóföldi kultúrákét. A jó öntözési lehetőségek csökkentik a zöldségtermesztés kockázatát. A zöldségnövények közül a csemege-kukorica, a zöldborsó, a fűszerpaprika és a paradicsom termesztése jelentős. 2004-ben a túltermelés okozta piaci problémák miatt a zöldségtermelők várhatóan rosszabb évet zárnak az előző évekhez képest. A kistérségben található a megye gyümölcs ültetvényeinek 13,4 %-a. Gyümölcstermesztés döntően Mezőtúron és Túrkevén jellemző. Az ültetvények egy része elöregedett, örvendetes azonban, hogy az elmúlt évek ültetvénytelepítési támogatása révén az új telepítések száma növekedett. A legfontosabb gyümölcsfajták a meggy, a szilva, az alma és az őszibarack. A gyümölcságazat helyzetét és a telepítési kedvet alapvetően befolyásolja a kistérségben csakúgy, mint a megyében az infrastrukturális háttér hiánya a tárolás, előkészítés, feldolgozás, szállítás területén. A termelők szövetkezése e téren alig indult el, egy-egy termelő pedig tőkehiány miatt nem tud nagyobb volumenű beruházásba fogni. Megoldásnak ígérkezik, hogy a termelők többsége más megyében már működő TÉSZ, BÉSZ

33

szerveződésekhez kíván csatlakozni. Ez az értékesítési problémáinak megoldása érdekében is célszerűnek látszik. JNSZ megye erdősültségi mutatója (5,7 %), csak negyede a hazainak (19,6%). Ezzel az erdőterület nagysággal a megye az ország második legfátlanabb megyéje. A kistérségben ez a mutató a megyei aránynál is rosszabb, mivel értéke 2,8%. Ahhoz, hogy a kistérség felzárkózzon a megyei átlaghoz a jelenlegit meghaladó területen válna szükségessé erdőtelepítés. Ennek fontossága a táj és természetvédelemben, az egészséges környezet megteremtéséért és a termőföld hasznosítás új struktúráinak kialakítása miatt is rendkívül fontos feladat. A kistérségben természeti adottságaiból és mezőgazdasági hagyományaiból adódóan az állattenyésztés meghatározó ágazatnak számít. Az ezzel foglalkozók helyzetét azonban nagyban befolyásolja az állattenyésztési termékek piaci pozíciója, a méretgazdaságossági kérdések és a fajtakérdés illetve a tartástechnológia korszerűsége. Az elmúlt években e tényezők kedvezőtlenül változtak, s ez negatívan befolyásolta az állattenyésztés jövedelmezőségét. Minden állattenyésztési ágazatban állománylétszám csökkenés figyelhető meg, amely minden fenti tényező valamilyen mértékben szerepet játszott. Emiatt jelenleg is zajlik az állattenyésztés szerkezeti átalakulása amelyre jellemző, hogy egyre többen szűkítik vagy szüntetik meg állattartó tevékenységüket, különösen jellemző ez a kisgazdaságokra. A talpon maradtak pályázatokkal és utolsó tartalékaik felhasználásával igyekeznek megfelelni az egyre szigorodó előírásoknak. Az egy-két állatot tartó kisgazdaságok sorra megszűnnek, csak lassan alakulnak ki az egy állatfajból több állatot tartó nyugati típusú gazdaságok. A 15. táblázatban az állatállomány számát és összetételét mutatjuk be. Megnevezés

Állatlétszám (db)

Aránya megyén belül (%)

Szarvasmarha Sertés Ló Juh Baromfi

5735 11 26607 9 172 8 6354 10 451050 26 16. táblázat Állatlétszám a Mezőtúri kistérségben, 2003. Forrás: dr. Lajkó László résztanulmánya

A tejelő szarvasmarhát tartók közgazdasági helyzetét nagyban befolyásolta az a tény, hogy mindinkább növekedett a minőségi áru-előállítás jelentősége. Jövedelmező gazdálkodást csak extra minőségű és nagyobb mennyiségű tej előállítással, illetve 9.000-10.000 l/tehén/laktációs időszak tejtermelésre képes kiváló genetikai adottságú állomány tartásával lehet folytatni. Az egy-három tehenes gazdák a minőségi követelményeknek nem tudnak megfelelni, így vagy értékesítik állományukat, vagy háztól értékesítik a tejet, illetve csak önellátásra termelnek. Fő célnak jelölhető meg a magas színvonalon működő, nagy genetikai értékű állományt tartó tenyésztők fejlesztése, a tartástechnológiai átalakítások előtérbe helyezése az EU környezetvédelmi elvárásainak megfelelően, a takarmánynövények terméshozamának növelése a technológia javításával, beleértve a korszerű gyepgazdálkodást is. Fejleszteni szükséges a marketing tevékenységet a piaci zavarok elkerülése érdekében és javítani kell a kistermelők integrációs rendszerét, csökkentve ezzel a felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatottságukat. A húsmarha tartás ma még a kistérségben nem jellemző, egy-két gazdánál található csak hústípusú szarvasmarha, megfigyelhető a tehéntartás kis mértékű koncentrációja. Területeiken a gazdák nem legeltetnek, intenzív tartástechnológiát alkalmaznak. A vágásra kerülő állomány szerkezete miatt az előállított hús minősége elmarad a nyugat-európai országokhoz viszonyítva.

34

A sertéságazat súlyos gondjai a Mezőtúri kistérségben is tapasztalhatók. Az elmúlt évek súlyos piaci zavarai és az alacsony felvásárlási árak nyomán keletkező tetemes veszteségek miatt a sertéstartók már a termelés folytatását is veszélyben látják. A sertéságazat kritikus pontja a gyenge hatékonyság. Ehhez párosul még az alacsonyfokú koncentráció, elaprózott üzemi struktúra, technológiai hiányosságok, a kistermelői technológiából adódó gyenge minőség. A magas takarmány árak is tovább rontják az ágazat jövedelmezőségét. A kistérség juhászata ma már nem olyan jelentőségű, mint egykoron. Juhtartó területek Túrkeve és Mezőtúr környékén találhatók. A tenyészetenkénti anyajuh létszám az előző évhez képest is csökkent, noha a kistérség rétlegelő területének jelenlegi kihasználtsága, hasznosítása nagyobb juh létszám tartását tenné lehetővé. Az ágazat termékértékesítése teljesen egyirányú, a termelők teljes mértékben a hús előállítását célozzák meg. Nagyobb arányban merino állományok találhatók a juhtartók kezében. A gyapjú, mint melléktermék értéktelenné vált, értékesítési ára a nyírás költségeit is alig fedezi. A kistérségben minden baromfi faj tenyésztése, illetve hízlalása megtalálható. Ebben az ágazatban sem volt azonban elkerülhető a termelés csökkentése, mivel értékesítési problémák jelentek meg, amelyek nem tették lehetővé a gazdaságokban a szükségszerű átalakításokat, fejlesztéseket. Megszűnt a Hajdú-Bét Rt. Törökszentmiklósi baromfifeldolgozója, majd a zagyvarékasi is, amely nagyon érzékenyen érintette az ágazatot. A mezőgazdasági vállalkozások technikai ellátottsága igen differenciált, azonban alapvető jellemző az elavult eszközállomány. Az EU csatlakozást követően különösen nagy gond az állattartó telepek környezetvédelmi technológiájának elégtelensége, ezt a problémát csak fokozza egyrészt az ágazat bizonytalan jövőképe, másrészt a megnyílt ez irányú jelentős támogatások elnyeréséhez szükséges saját források korlátozott rendelkezésre állása. Nem véletlen tehát, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége a kiváló adottságok ellenére is folyamatosan csökkenő ez még akkor is igaz, ha a GDP-hez való hozzájárulása még mindig jelentősnek ítélhető meg.

1.4.2.3. Turizmus Hosszabb időszakra visszatekintve a turizmus jelentősége a megye és a kistérség gazdaságában is kismértékű volt annak ellenére, hogy az adottságok jók és egy részük specifikus is. Az elmúlt években hullámzó vendégforgalom figyelhető meg, majd az ezredfordulótól kezdődően –főként a jelentős fejlesztéseknek és javuló marketingnek köszönhetőenbizonyos fellendülés jelei figyelhetőek meg. Jász- Nagykun-Szolnok Megye kereskedelmi szálláshelyein 2003-ban 139 108 vendég szállt meg, összesen 437 258 vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek száma 19,7%-al növekedett, a vendégéjszakák száma 12,4 %-al nőtt az előző évhez képest. A belföldi vendégek száma 24,3%-al, a külföldieké pedig 3,9%-al növekedett. Ugyanakkor a külföldiek esetében 0,9 %-al csökkent a vendégéjszakák száma, a belföldi vendégéjszakák száma viszont 20,2 %-al nőtt. A külföldiek részesedése a vendégszám alapján 24 %, vendégéjszakák alapján 48 % volt. A Mezőtúri kistérségben a 16. táblázatban foglalt adatok szerint 2003. évben 4 471 vendég szállt meg kereskedelmi szálláshelyen, ebből 1 490 fő volt külföldi, a vendégek 33 %-a, ez az arány jobb a megyei átlagnál, mivel 26,1%-os növekedést jelent.

35

Külföld

Belföld

Összesen

Megnevezés Fő

változás

Fő

Változás

Fő

változás

Mezőtúr

565

+11,2 %

1125

+60,9%

1690

+40%

Túrkeve

584

+ 89,6%

668

+111,4%

1252

+100,6

Kétpó

341

- 3,1%

1188

-12,8 %

1529

- 11,8%

1490

+27,6%

2981

+25,4%

4471

+26,1%

Összesen:

17. táblázat Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken, 2003. Forrás: KSH

2003-ban a kistérségben -a 17. táblázat adatai szerint- összesen 13 139 vendégéjszakát regisztráltak, ennek 49%-át külföldiek töltöttek el, ez 48,7%-os növekedés az előző évhez képest. Külföld

Belföld

Összesen

vendégéjszaka

változás

vendégéjszaka

Változá s

Vendégéjszaka

változás

Mezőtúr

1231

+19,1

1621

+26,6

2852

+23,2

Túrkeve

4421

+ 128,4

2773

+ 156,5

7194

+ 138,4

Kétpó

756

-16,8

2337

– 9,9

3093

– 11,7

Összesen:

6408

+65,2%

6731

+35,9%

13139

+48,7%

18. táblázat Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken, 2003. Forrás: KSH

A kistérségben legnagyobb számban Mezőtúron szálltak meg, viszont Túrkevén regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát. Míg Mezőtúron az átlagos tartózkodási idő 1,7 nap volt, addig Túrkevén 5,7 nap volt ( ez az adat a régió esetében 3,2 nap, az ország esetében 2, 9 nap ). A legtöbb belföldi vendég Kétpót kereste fel, a legtöbb külföldi Túrkevére látogatott. A legnagyobb mértékben Túrkevén emelkedett a vendégek száma, több mint kétszeresére nőtt a vendégszám és közel másfélszeresére a vendégéjszakák száma. Jász- Nagykun-Szolnok megyében Túrkevén emelkedett legnagyobb mértékben a vendégéjszakák száma 2003-ban. Mezőtúr esetében is igen látványos emelkedés volt, bár szerényebb mértékű, itt 40%-al nőtt a vendégek száma, 23,2 %-al a vendégéjszakák száma. A kistérség részesedése JászNagykun-Szolnok megye vendégforgalmából – vendégszám alapján, 3,2 % , vendégéjszakák alapján 3 %, igen csekély. Mezőtúr és térsége Jász- Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén kedvező turisztikai adottságokkal, de jórészt helyi és regionális vonzerőt jelentő turisztikai termékekkel rendelkező terület. Mezőtúrt átszeli a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, torkolati zsiliprendszerrel kapcsolódik a Hármas- Köröshöz. A város határában 27,6 km hosszan kanyarog a Peresi-holtág, mely a Kárpát-medence harmadik legnagyobb holtág rendszere. Kb. 27 km-re Mezőtúr központjától, a Peres partján egy 1902-ben épített egykori szivattyútelepen kialakított tájház ad helyet a Körös-völgyi Természetvédelmi terület élővilágát bemutató kiállításnak. A Körös-Maros Nemzeti Park rendkívül gazdag természeti adottságokban. Halásztelek-Túrtő-Harcsás-holtág rendszer 18,7 km hosszú. A holtágaktól délre eső Körös-Maros Nemzeti Park területén kanyarog a Hármas-Körös, kiváló horgászhely.

36

Mezőtúr ősi mezőváros, a belvárosi nagytemploma és római katolikus temploma rendkívüli kulturális és egyházi érték. A Túri Fazekas Múzeumban a túri fazekasság történetét bemutató kiállítás van, a Badár házban a fazekas dinasztia munkásságának állítottak emléket. A térséget máig élő népművészet és népi kismerterségek is jellem, az alföldi fazekasság egyik központja Mezőtúr. A Holt-Körös partján szép természeti környezetben, 1981-ben jött létre a Takács tanyán a képzőművészeti Alkotótelep. Az egykori Zsinagóga épülete ad helyet az alkotótelep képzőművészeinek munkáiból összeállított gyűjteménynek. A népzenei hagyományok ápolását fontosnak tekinti a város, a Szivárvány citerazenekar és a Petőfi- dalkör külföldön is ismert. Mezőtúr felújításra váró gyógyvizes strandfürdővel és uszodával rendelkezik. Túrkeve jellegzetes alföldi kisváros, valamikor hatalmas vízi birodalom vette körül, melynek szépségéből sokat megőriztek a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták. A térség rendkívüli adottságai a kunhalmok, az emberkéz formálta különös tájelemek, melyek igazán turisztikailag nincsenek kihasználva, pedig misztikumot sugároznak az egykori lakódombok, temetkezési helyek, őr- és határhalmok. Túrkeve 72 C-os, 2351 m-ről feltörő hévize táplálja gyógy-és strandfürdőjét. A fürdő felújítását követően - egy magas színvonalú, korszerű fürdővé vált, számos szolgáltatást biztosít. A Finta Múzeum híres állandó kiállítása a „ Hírünk a világban „. A kunhímzés legszebb darabjai a túrkevei Művelődési házban tekinthetők meg a Népi Díszítőművészeti kör állandó kiállításaként. A „Nimfa„ természetvédelmi Egyesület néprajzi hagyományokat felelevenítő, illetve szakvezetővel kísért természeti értékeket bemutató programokat szervez. Túrkeve 1755-ben épült református temploma, a Korda szobor és Filmszínház kulturális értékek. A Finta múzeumban kapott helyet a Finta Sándor szobrász USA-ból hazakerült hagyatéka. A város a nemzetközi hírű ökológus Balogh János szellemiségére alapozva évente emlékülést és tájökológiai konferenciát szervez. A Túrkevei Győrffy –tanya népszerű a lovasturizmust kedvelők körében. Mezőhék az apró, de rendezett település látnivalója a falu egykori tűzoltószertárából 1996ban kialakított Római Katolikus Templom. Mesterszállás a Hármas-körös ártere mentén festői természeti környezetben helyezkedik el. Római katolikus temploma az egykori fekete-halomra épült a községi parkban található a kun emlékoszlop. A Harangzugi-holtág szép természeti környezet. Kétpó község az írásos dokumentumok alapján Jász- Nagykun-Szolnok megye egyik legrégebbi települése. A falu határában található Almássy-kastélyt az 1880-as években Almássy gróf építtette a lányának nászajándékul. Ma jól működő, magas színvonalú vendéglátást biztosító kastélyhotel. A Hortobágy-Berettyó –főcsatorna, a Hármas –körös-, valamint holtágai kedvelt horgászhelyek és vadászterületek. A térség rendezvényei egyre ismertebbek, a Kevi Juhászfesztivál 2003-ban megkapta „az Észak-alföldi régió ajánlásával” címet, minden év májusában rendezik. Népszerű a vadászati és vadgazdálkodási kiállítás, az Autocross Országos Bajnokság. A Túri vásár már a XV. században is látogatottak és híresek voltak, minden év augusztusában rendezik Mezőtúron, júliusban Suttyomba Népzenei Fesztivált szerveznek. Új kezdeményezés a nemzetközi fazekas találkozó, hagyományos a júniusi Wanted rock fesztivál a fiatalabb korosztály számára. Mesterszállás Falunapot tart június végén. A megyében működő összes kereskedelmi szálláshely nem egészen 3%-a található a Mezőtúri kistérségben, amely egyrészt az adottságok hasznosíthatósága vonatkozásában igen alacsony arány. Másrészt ezek egy része minőségileg sem megfelelő. Túrkevén a gyógyfürdő mellett található termál kemping 30 fő számára biztosít szálláshelyet faházakban, mellette kulturált sátorozási lehetőséget kínálnak. Két panzió – Keve panzió, Hollósi tanya panzió – összesen 67 főt tud elszállásolni. Mezőtúron 55 férőhelyet kínál 25 klimatizált szobával a három csillagos Nemzeti Szálloda több szolgáltatással. A várostól 7 km-re fekvő kempingben 18 fő részére 5 faház áll rendelkezésre, ill. sátorozási lehetőséget kínál. A peresi vendégház 53 fő részére, a vadászház 12 fő részére kínál szálláshelyet.

37

A térség exkluzív szálláshelye az Almássy kastélyhotel, jellegénél fogva elegáns, magas színvonalú szolgáltatásokat biztosít 60 fő számára. Gyermekbarát szálláshely, ezért vendégkörét gyermekes belföldi családok is jellemzik. A Mesterszállási vadászház 10-12 fő részére tud férőhelyet biztosítani. A térség kereskedelmi szálláshely kapacitása 307 férőhely. Örvendetes tény, hogy a térségben, Mezőtúron működik egy térségi Tourinform iroda. Az iroda működésével a települések jobban bekapcsolódhatnak az ország turizmusába, marketing tevékenysége folytán növeli a térség ismertségét, a szolgáltatók piacra jutásának esélyét. Úgy ítéljük meg, hogy további nagy fejlődési pályát jelenthet a kistérségben az egészségturizmus- ezen belül is a gyógyturizmus- és olyan természetközeli turizmusformák, mint az aktív-, illetve a falusi turizmus feltételeinek megteremtésére irányuló stratégia valóra váltása.

1.4.2.4. Kereskedelem és szolgáltatás A Mezőtúri kistérségben 791 olyan vállalkozás működik, amely a kereskedelemben illetve a gazdasági szolgáltatatások területén végzi munkáját. Ennek döntő hányada egyéni vállalkozás, amint azt a 9. táblázat is szemlélteti. Tény, hogy ezek döntő hányada kereskedelmi egyéni vállalkozás.

Gazdasági szolgáltatás Társas (db) Egyéni (db) Kerseskedelmi

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%

8. ábra A kistérség kereskedelmi és szolgáltatási vállalkozásai Forrás. KSH, 2004.

A kistérségben 429 db kiskereskedelmi üzlet található ( 7%-a a megyei értéknek), amely abszolút értékében a legalacsonyabb, viszont az 1000 lakosra jutó egységek számát tekintve nem a legkedvezőtlenebb.

Kistérség

Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi ÖSSZESEN

Kiskereskedelmi üzlet

élelmiszer jellegű üzlet és áruház

1 238 674 526 429 2 044 593 610

286 185 131 95 474 181 171

6 114

1 523

Ebből vasáru-, festék-, ruházati üvegszaküzlet ,szaküzlet (db) 148 73 72 55 39 35 56 18 262 124 44 39 59 39 680

383

elektromos háztartási cikkek szaküzlete 41 9 10 11 73 9 12

20 8 8 5 23 9 8

14 14 13 14 17 15 13

165

81

15

19. táblázat A kiskereskedelmi üzlethálózat jellemzői, 2003. Forrás: KSH, 2004.

38

Gyógyszertár

Kiskereskedelmi üzlet 1000 lakosra

A kistérségben is hasonló a helyzet, mint a megyében. A kereskedelmi egységek szerkezete és minősége vonatkozásában igen jelentős eltérések vannak. Az állapítható meg, hogy Mezőtúr e vonatkozásban is központi szerepet tölt be az utóbbi néhány évben. A kistérségben a kiskereskedelmi üzlethálózaton belül 43% a táblázatban jelzett négy kategóriába sorolható, a fennmaradó rész valamilyen formájú vendéglátóhely. A kiskereskedelmi üzleteken belül meghatározó az élelmiszer jellegű üzletek aránya, amelyen belül egyaránt helye van a multinacionális hálózatoknak és a kisebb üzleteknek egyaránt. Az elmúlt öt évben a kiskereskedelmi és vendéglátó hálózat mid megyei, mind a kistérség települései vonatkozásában (főként a két városban) látványosan fejlődött. A vásárlás körülményei és az áruválaszték jelentősen javult illetve bővült. E vonatkozásban a helyzet az alacsony üzletsűrűség ellenére sem ítélhető meg kedvezőtlenül. A gazdasági szolgáltatások körét illetően is folyamatos tevékenységkör bővülés figyelhető meg, ugyanakkor jellemző bizonyos stagnáló hiányszolgáltatások köre is (pl. cipész, szabó stb.). Más vonatkozásban a szolgáltatási szektor teljesen átstruktúrálódott. Az új eszközök beszerzését követően a márkaszerviz tevékenységek meghatározóvá váltak, ugyanakkor az általános jellegű javító szolgáltatások köre beszűkült. Megjelentek merőben új szolgáltatási tevékenységek az ingatlan és biztosítási ügyletekkel összefüggésben. A kilencvenes évek óta gondnak látszik a települési kereskedelmi bank hálózatok fióksűrűségének alacsony szintje. Ezen a helyzeten csak rontott a kereskedelmi bankok regionális koncentrációs folyamata. Jász- Nagykun-Szolnok Megyében jelentős bankfiók választék csak a megyeszékhelyen érhető el, amely a kistérség vonatkozásában az 50 km-en belüli távolság miatt megoldható, de hosszú távon kívánatos a két város bankfiókjai számának bővítése. A gazdasági jellegű, de közszolgáltató szféra (földgáz, villamos energia, víz, lakossági szilárd hulladék, szennyvíz, kommunikáció) minden településen differenciált szinten ugyan, de megoldottnak tekinthető az egyes területek monopol viszonyai ellenére.

1.5. Eszköz és intézményrendszer 1.5.1. Források 2004-től a Magyarországi támogatási rendszer a korábbival szemben jelentősen megváltozott. Erre a gyökeres változásra jellemző egyrészt, hogy az EU csatlakozást követően a korábbi előcsatlakozási alapokat az EU támogatási rendszere váltotta fel. Másrészt megmaradt, de átalakításra került a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. Azon intézkedése, miszerint a viszonylag fejletlenebb területek felzárkóztatására és fejlesztésére hazai központi költségvetési forrást biztosít, amelynek jelentős hányada regionális szintű decentralizált és összevont célelőirányzatokban került meghatározásra. 2004-ben a 64/2004 (IV. 15.) Kormányrendelet szerint a kedvezményezett kistérségek három típusa különült el, mely szerint a Mezőtúri kistérség társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és a vidékfejlesztési térségek csoportjaiba tartozik, ezért területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek minősül, de nem tartozik az ország 42 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé. Ugyanilyen szempontból a települések felülvizsgálata is megtörtént és 2004-tól a Mezőtúri kistérség három kis települése (Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás) kiemelten támogatott, azaz társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és/vagy magas munkanélküliséggel sújtott. Vidékfejlesztési vonatkozásban ugyancsak lényeges, hogy a kistérség települései közül Mezőtúr, Túrkeve, Kétpó és Mesterszállás kedvezőtlen adottságú területnek minősül. A strukturális alapokból a 19. táblázatban foglalt támogatási források állnak rendelkezésre a 2006-ig terjedő tervezési időszakra.

39

Operatív Intézkedések programok Száma

GVOP HEFOP KIOP AVOP ROP Mindösszesen

Hazai EU támogatás társfinanszírozás Összesen Millió Milliárd Millió Milliárd Millió Milliárd Euro HUF Euro HUF Euro HUF db 15 429 109 177 45 606 155 17 563 144 188 48 751 192 10 327 83 113 29 440 112 10 318 81 100 26 418 107 7 338 86 108 28 446 114 59 1975 504 686 175 2661 679 20. táblázat Az NFT Operatív programjainak forrásai (2004-2006) Forrás: Operatív programok program kiegészítő dokumentumai

Az öt operatív program mindegyike igen jelentős. A ROP különösen az, mivel az elmaradt régiók felzárkózását is szolgálja. Az évközi EU csatlakozás miatt a 2004-ben elkölthető uniós és hazai támogatási keret csaknem 52 milliárd forint, amely a 14,9 milliárdos PHARE programból, a most induló 7,1 milliárdos INTERREG közösségi kezdeményezésből és a 29,2 milliárdos Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjára biztosított hazai és uniós forrásból áll össze. A Regionális Operatív Program 29,2 milliárd forintos keretéből az EU 21,9 milliárdot ad, a hiányzó rész hazai forrás. a program 22,5 milliárdot szán térségi infrastruktúra, turisztikai potenciál és települési környezet fejlesztésre, 4,3 milliárd jut humán fejlesztésekre, a technikai segítségnyújtásra 2,4 milliárd forint jut. Az EU strukturális alapjain kívül a 2006-ig terjedő időszakra 1,1 milliárd Euro mértékű támogatást is kapunk a kohéziós alapból nagy nemzeti infrastruktúrális és környezetvédelmi fejlesztésekre. Ebből kerül finanszírozásra a Szajol- Mezőtúr vasútvonal korszerűsítése is. A kistérség fejlődése szempontjából ugyancsak nagyon lényeges, hogy ez évben elfogadásra került a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), amelynek 8 intézkedése segíti a vidéki területek fejlődését. Ezek közül a kistérség fejlődése szempontjából három intézkedés különösen fontos, ezek: az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése, a mezőgazdasági területek erdősítése és a termelői csoportok létrehozásának, működtetésének támogatása. A terv fontosságát támasztja alá, hogy 2006ig a hazai társfinanszírozással együtt közel 200 milliárd HUF támogatáshoz jutás forrásait biztosítja az EU EMOGA Garanciarészlegéből történő kiegészítéssel. Az EU támogatási források mellett igen fontosak a hazai támogatási rendszer fejlesztési célú forrásszerzési lehetőségei is, amelyek egy része csak 2007-ig maradhat fenn, bizonyos ma még nem tisztázott előirányzatok minden bizonnyal hosszabb távon is lesznek, de csak abban az esetben, ha megfelelnek az EU támogatási rendszerére vonatkozó irányelveknek. A hazai támogatási rendszer 2004-ben jelentősen átalakult, ugyanakkor változatlanul jellemzi a horizontális, döntően ágazati jellegű támogatások és az egyre növekvő decentralizált támogatások rendszere. 2004-ben az Észak-alföldi Régióban a területi kiegyenlítő és a céljellegű decentralizált előirányzat összesen 16,3 milliárd forintos keretével gazdálkodhatnak a megyei területfejlesztési tanácsok. A hét leghátrányosabb helyzetben lévő megye további 7 milliárd forintban részesül. A decentralizált alapok szerkezetét átstruktúrálták, több alap összevonásával és megyei szintről regionális szintre helyezésével hozták létre a Terület és Régiófejlesztési Clelőirányzatot (TRFC). Ez az alap forrásait tekintve igen jelentős. Decentralizáltan működik még a Nemzeti Közművelődési, Könyvtár Hálózat Fejlesztési Program (KÖKÖNCE), a Települési Hulladék Közszolgáltatás Fejlesztése (TEHU) és végezetül a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat. Mindezek ma több szempontból is fontosak lehetnek a kistérség fejlődése szempontjából. Az elmúlt két évben a decentralizált forrásokból a Mezőtúri kistérség települései illetve vállalkozásai közel 300 millió HUF támogatást nyertek el.

40

% 23 28 17 16 17 100

1.5.2. Szervezetek és intézmények A Mezőtúri kistérség ez évben jött létre két kisváros és három kistelepülés összefogásával. Mezőtúri székhellyel működik a Berettyó-Körös Többcélú Kistérségi Társulás. A társulás munkáját két főállású alkalmazott segíti. Mezőtúron TOURINFORM Iroda működik. Fejlesztések vonatkozásában nélkülözhetetlen partner a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. A vidékfejlesztés katalizátorai a falugazdászok. A munkanélküliek ellátását, munkába segítését és képzését a megyei munkaügyi központok kirendeltségei végzik, amelyek a kistérség vonatkozásában Mezőtúron, Kunszentmártonban és Szolnokon találhatóak. Ez elég problémás megosztottságot jelent. Bizonyosan célszerű volna újragondolni ennek a hálózatnak a területi struktúráját. A kistérség jó kapcsolatban van a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanáccsal és annak munkaszervezetével, valamint a Megyei Önkormányzat Térségfejlesztési Irodájával. Jók a kapcsolatok a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Vállakozásfejlesztési Alapítvánnyal és a Megyei Gazdaságfejlesztő Kht-val. A területfejlesztési törvény módosításának koncepciója szerint a kistérség általános területfejlesztési szerve, és a partnerség megteremtője – új intézményként, a korábbit is meghagyva – a Kistérségi Területfejlesztési Tanács lesz. Ezzel biztosítva látszik a koherencia megteremtése a felsőbb szintű területfejlesztési intézményekkel. A tanács átfogó feladatai: a koncepció- és programalkotás, a véleményezés, a támogatások biztosítása, valamint a munkaszervezet irányítása. Ennek felállításához megalkotásra kerültek a jogszabályok. A kistérségi tanácsok általában a projektek előkészítésében, előminősítésében, a kistérségi programokkal való kapcsolatok kialakításában partnerei a megyei, regionális, illetve központi fejlesztési szereplőknek. A megye számos fejlesztési koncepcióval és programmal rendelkezik, melyek bővelkednek kistérségi és települési fejlesztési elképzelésekkel. A Mezőtúri kistérség ma még nem rendelkezik ezekkel a dokumentumokkal. Jelen program megalkotása az egyik legfontosabb fejlődési lehetőségeket kijelölő dokumentum, amelyre további programokat kell és szükséges felfűzni, döntően operatív jelleggel. Fontos, hogy az öt település többsége elkészítette településfejlesztési koncepcióját, valamint készülnek a környezetvédelmi programok.

41

1.6. SWOT analízis

A Mezőtúri kistérség erősségeit és gyengeségeit, mint belső adottságokat mutatjuk be a fejlődés stratégiájának megalapozása céljából. Ugyanakkor feltárjuk –döntően támogatási forrásszerzés kategóriáiként- a külső lehetőségeket és megvizsgáljuk azokat a veszélyeket, amelyek a fejlődés korlátait jelenthetik.

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

▪Kedvező természeti adottságok, viszonylag romlatlan természeti környezettel- és védett természeti értékekkel; ▪Kedvező közlekedésföldrajzi elhelyez kedő fővasútvonallal és főútvonallal, északdéli tranzit szereppel; ▪Folyóvízek által alkotott zöldfolyosó, természetvédelmi területekkel és gazdag holtág rendszerrel; ▪Erős identitástudat, kötődés és az együttműködés kezdeti jelei; ▪Gyógyvíz minősítésű termálvízkincs; ▪Jó minőségű termőföld, jelentős agrártermelési hagyományokkal és külterületi gazdasági bázisokkal; ▪Jelentős feldolgozóipari kapacitások és az ipari termelés hagyományai; ▪Ipari Park; ▪Kiépített humánszolgáltatások, iskolavárosi jelleg középfokú oktatási intézményi kínálattal és főiskolai központi szerepkörrel; ▪Speciális és hagyományos túri fazekasság; ▪Meghonosított, visszatérő kulturális kínálat és művészeti rendezvények; ▪Jelentős építészeti- és kultúrális örökség; ▪Mezőtúr, mint fejlődést generáló kistérségi központ széleskörű szolgáltató bázissal; ▪Kibontakozó civil szféra; ▪Település szintű fejlesztési elképzelések;

▪Külső, belső elérhetőség alacsony színvonala és a települések vasúti összeköttetésének hiányosságai, beleértve a településközi kerékpárút hiányát is; ▪Ár-, belvíz- és aszály veszélyeztetettség; ▪A Hortobágy-Berettyó mezőtúri szakaszának elszennyeződése és a holtágak rehabilitációjának hiánya; ▪Mozaikos szerkezetű mezőgazdasági földterület; ▪A tanyavilág felszámolódása és a többi külterületi infrastruktúra romló állapota; ▪Alacsony megtartó képesség; ▪A gazdaság kedvezőtlen szerkezete, kis birtokméret, alacsony jövedelmezőség- és foglalkoztatás képesség; ▪Alacsony vállalkozói aktivitás, sok kényszervállalkozás; ▪Az ipari park alacsony színvonalú hasznosítása; ▪A termálvízkincs nem kellő és komplex hasznosítása; ▪Nem működő élelmiszeripari kapacitások; ▪Nem kellően hasznosított iparterületek; ▪A volt mezőtúri laktanya hasznosításának megoldatlansága és a Kilián lakótelep állapotromlása; ▪Környezet szennyezés- és balesetveszély növekedése Mezőtúron a 46-os főút elkerülő szakaszának hiánya miatt; ▪Alacsony színvonalú tőkevonzó képesség; ▪Képzett és fiatal munkaerő elvándorlása; ▪Jelentős számú inaktív lakos, magas munkanélküliség, nem piacképes képzettség, elöregedő lakosság; ▪Súlyosbodó szociális- és morális problémák, a cigányság társadalmi problémáinak növekvő hatása; ▪Alacsony erdősültség; ▪Az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények romló műszaki állaga; ▪Humán típusu kötelező önkormányzati feladatok ellátásának nehézségei; ▪Együttműködési hajlandóság alacsony szintje a települések között és a helyi gazdaságban; ▪Információ és információáramlás hiányosságai; ▪Korlátozott saját fejlesztési forrás és alacsony adszorpciós képesség;

42

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

▪Megközelíthetőségi viszonyok korszerűsítése; ▪Árvíz- és belvízvédelmi infrastruktúrák fejlesztése; ▪Agrár és vidékfejlesztés, különös tekintettel a vizes táj előnyeinek sokoldalú hasznosítására és az erdőfelületek növelésére; ▪A rizs, zöldség és gyümölcstermesztés tájökológiai fejlesztése; ▪Mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelése, különös tekintettel a vetőmagfélék- illetve a zöldségfélék termelésére alapozott teljes körű feldolgozás és értékesítés feltételeinek megteremtésére; ▪A szomszédos térségekkel idegenforgalmi, turisztikai hálózat kiépítése; ▪Környezetvédelmi problémák kezelése; ▪Vállalkozásfejlesztés és ipari park hasznosítása; ▪Munkahelyteremtés; ▪Termálvizkincs hatékonyabb hasznosítása; ▪Adatbázisok és információsrendszerek korszerűsítése; ▪Oktatás-, egészségügy-, szociális- és kulturális intézményrendszer infrastruktúrájának fejlesztése; ▪Képzési struktúra és a minőség fejlesztése; ▪EU ismeretek oktatása közép és felsőfokon; ▪A tudásalapú társadalom és a gazdaság változó igényeihez való alkalmazkodás; ▪Tájspecifikus turisztikai adottságok hasznosítása; ▪Építészeti örökség védelme és kulturális hagyományok ápolása; ▪Adszorpciós képesség növelése; ▪Együttműködési hajlandóság fokozása; ▪Kistérségi marketing akciók; ▪A fejlődéshez szükséges programozási dokumentumok kidolgozása;

▪Nehezen hozzáférhető EU és hazai támogatási források; ▪Nem növekszenek a speciális ismeretek; ▪A megközelíthetőségi viszonyok korszerűsítése időben eltolódik; Az ipari park hasznosítása nem javul; ▪Termálvízkincs idegenforgalmi hasznosítására továbbra sem lesz pályázati lehetőség; ▪Vállalkozói hajlandóság nem javul, a jövedelmek nem növekednek; ▪A saját fejlesztési források volumenei stagnálnak, az abszorpciós képesség nem javul; ▪A megtartóképesség tovább romlik, a kistelepülések kiüresednek, ▪A munkahelyek száma nem növekszik, a demográfiai feszültségek megoldatlansága és tendenciózus felerősödése folytatódik; ▪Szélsőséges időjárási viszonyok hatása növekszik; ▪Együttműködés helyett rivalizálás alakul ki a települések, kistérségek között; ▪A felerősödő regionalizmus miatt nem összehangolt és párhuzamos fejlesztések; ▪A termőtalajok másodlagos szikesedésének továbbterjedése; ▪Tájhasznosítási váltások és módok elterjedésének nehézségei;

43

▪A fejlődés kidolgozásra;

programjai

nem

kerülnek

2. Fejlesztési stratégia A Mezőtúri kistérség településeinek távlati fejlesztési céljait, prioritásait, majd megvalósítható konkrét programjait a SWOT analízis alapján tudjuk feltárni. Ebben az értelemben a legkedvezőbb fejlődési irány az, amely a térség erősségeit és lehetőségeit maximálisan hasznosítja, illetve a gyengeségek csökkentésére és a veszélyek kiküszöbölésére törekszik.

2.1. Forgatókönyvek A helyzetelemzést összefoglaló SWOT analízis alapján két lehetséges fejlődési forgatókönyv tárható fel. Az első a megosztott-, a második pedig egy koncentráltabb fejlődésre épít.

2.1.1. A megosztott fejlődés forgatókönyve Ennek a lényege, hogy a fejlesztések nem tervezettek, hanem inkább esetlegesek. A támogatási forrásokhoz való jutást a pályázati lehetőségek és a saját erő megléte határozza meg. Ebben az esetben nem érhető tetten a hosszú távú és a partnerségen alapuló összehangoltan tervszerű kistérségi fejlődés. A gazdaság ugyan fejlődik, de a Mezőtúri Ipari Park teljes körű hasznosítása nem történik meg. Jelentős és kihasználatlan gazdasági célú ingatlanok hasznosítása nem történik meg. A képzési kínálat részlegesen nő minden szinten, gyakorlat-orientáltabbá válik, próbál igazodni a piaci igényekhez. Néhány alsó- és középfokú oktatási intézmény korszerűsítése megtörténik, kísérlet történik a térségi képzési központ létrehozására, de ez nem vezet teljes sikerre. A távoktatás és a távmunka nem gyökeresedik meg a kistérségben. A kistérségben megvalósulnak a szociális infrastruktúra korábban jelzett fejlesztései, a további igények kielégítésére már nincs mód. Létrejön és működik az egészségügyi társulás. A sürgősségi ellátás és az ügyeleti rendszer megvalósul, a rendelők korszerűsítése elmarad. A közlekedési elérhetőség némileg javul. Néhány vállalkozás kiemelkedő sikereket ér el, beruház és fejlődik. A kényszervállalkozások aránya nem csökken. Megmarad a szolgáltatási szektor dominanciája, ami fokozza a munkaerő hasznosításának jelenlegi részlegességét és kiegyensúlyozatlanságát. A munkanélküliség, a társadalmi kirekesztettség a fiatal képzett munkaerő elvándorlása növekszik. A térszerkezeti különbségek tovább fokozódnak. A mezőgazdaságban módosul ugyan a művelési ágak szerkezete, de ebben nem lelhető fel a környezetbarát, fenntartható fejlődés vizes élőhelyek hasznosításának vonulata. A hungarikumnak számító rizs ágazat változatlanul nem bontakozik ki. A térségben lévő feldolgozó kapacítások továbbra sem szolgálják teljes körűen a feldolgozottsági fok növelését. Az agrár és vidékfejlesztési támogatási források elnyerésének volumene nem növekszik. Az idegenforgalomban sem hasznosul kellő képpen sem a táj nyújtotta sajátos és egyedül álló adottság. Nem történik meg a Hortobágy-Berettyó és a holtágak rehabilitációja. A teermálvízkincs hasznosítása továbbra sem hoz áttörő eredményt. Bővülnek ugyan a szálláshelyek és szolgáltatások, de csak alacsony szintű színvonal emelkedés figyelhető meg. Néhány százalékkal nő a térségbe látogató turisták száma, tartózkodási ideje és pénzköltése. A szezon meghosszabbítása nem valósul meg. Elmaradnak a biztonságot szolgáló fejlesztések. A roma programok megvalósítását kiemelten támogatja az EU és a kormány, így ezen a területen bizonyos fejlődési előjelek figyelhetőek meg.

44

Az információáramlás és a kistérségi adatbázis létrehozása továbbra sem megoldott. Az elvándorlás nem mérséklődik, így akkuttá válik a generációváltást megalapozó képzett munkaerő hiánya. A partnerségek helyett a kiszámíthatatlan térségi érdekütközések erősödnek fel és fokozódik a települések közötti rivalizáció, különösem Mezőtúr és Túrkeve városok között. A többcélú együttműködésben rejlő racionalizálási lehetőségek nem hasznosulnak a települések önös érdekei miatt. A két város fejlődik, a kistelepülések elmaradása fokozódik, azaz ennek a fejlődésnek igazából kistérségi kihatásai nincsenek. A települések jelenlegi súlyos egyenlőtlensége megmarad és e miatt nem sikerül a kistérséget körülvevő fejlődő centrumokkal való együttműködési lehetőségek hasznosítása.

2.1.2. Egy koncentráltabb fejlődés forgatókönyve Ez a forgatókönyv már kísérletet tesz a hosszú távú- és a térségi gondolkodás előnyeinek kezelésére. Lényeges, hogy megpróbál építeni az együttműködésre több-kevesebb sikerrel. Erre a fejlődésre még mindig jellemző az aktuális pályázati forrásoktól és a saját erő biztosításának mértékétől függő kibontakozási lehetőség. Talán ezért is nem tudja következetesen, a sajátos táji környezetre építhető fejlesztési elképzelések mindegyikét valóra váltani. A fenntartható terület-, a gazdaság-, és a vidékfejlesztés bizonyos vonatkozásaiban pozitív előrelépések történnek meg, de ezekre jellemző, hogy hatásuk nem integrált, hanem csak egy-egy részterületet érint, azaz nem érvényesül az egyes fejlesztések térségi multiplikátor hatása. A különböző típusú fejlesztések között egymást erősítő kapcsolat nem jellemző. Emiatt egy megosztott a fejlődés valósul meg komplex hatások nélkül, ezért a felzárkózás más fejlettebb térségekhez csak és kizárólag részleges lehet. A környezetvédelmi- és az elérhetőséget javító fejlesztések igen erősen hatnak a helyi gazdaság fejlődésére és ez bizonyos vonatkozásban fordítva is igaz. A megközelítési viszonyok fejlesztésének további igen lényegi hatása abban rejlik, hogy elősegíti a határok kitágítását, azaz a partnerség feltételeinek megteremtését. A humán infrastruktúra és ezen belül a képzési-, egészségügyi- és szociális fejlesztések növelik a lakosság életminőségét, élettartamát, amely számtalan hatással bír, de ezek közül a képzett munkaerő megtartása kulcsfontosságú. A településkép javítása nem csak az idelátogatók miatt fontos és, hanem pozitívan befolyásolja az itt élők megélhetési esélyeit és az identitástudat erősítését. Az itt gyökeret verő, fiatal- és szakképzett munkaerő a jövő záloga lehet, amely megalapozhatja a versenyképesség fokozásával az életminőség javulását. A többcélúság kiterjesztése és a civil szervezetek önkormányzati feladatok végrehajtásába való bevonása a racionális fejlődés fontos mérföldkövévé válhat. A közösségfejlesztés szintén hozzájárul a települések összefogásának erősítéséhez és fejlődésük elősegítéséhez. A képzettségi szint növelése a többszintű adottságokra alapozva gyorsíthatja a fejlődést és minden egyéb lehetőség hasznosításával diákvárosokból, diák térség jöhet létre. A cigány programok folytatása, főként Mezőtúron és Túrkevén segítheti e zömében hátrányos helyzetű réteg beilleszkedését, a társadalmi feszültségek csökkentését. Az kistérség településeinek, valamint a szomszédos több régiót átívelő együttműködések való váltása a fejlődés meghatározó fontosságú tényezője.

45

2.2. Célpiramis 2.2.1. Célok és prioritások Jövőkép

ÉLHETŐ– KIEGYENSÚLYOZOTT – EGYÜTTMŰKÖDŐ KISTÉRSÉG

Átfogó célok

Humán-, gazdasági-, infrastrukturális potenciálok fejlesztésével és a foglalkoztatottság növelésével az életminőség javítása, a kistérség hosszú távú versenyképességének növelése

Prioritások

I. Adottságokra alapozott gazdaság fejlesztés

S T R A T É G I A I

A L P R O G R A M O K

I.1. Gazdaság és vállalkozás fejlesztés I.2. Turisztikai vonzerők fejlesztése és a fogadóképesség javítása

II. Agrár- és vidékfejlesztés

II.1. Agrárfejlesztések és a feldolgozottsági fok növelése

III. Humán erőforrások fejlesztése

III.1. Meglévő humán infrastruktúrák fejlesztése, korszerűsítése

IV. Környezet fejlesztés

IV.1. Infrastruktúrális fejlesztések

IV.2. Környezetvédel mi fejlesztések

IV.3. Épített- és táji örökség védelme

46

V. Együttműködé sek erősítése

V.1. Térségek közötti és többcélú együttműködési lehetőségek fejlesztése

A fentiek szerint egy remélt kistérségi jövő az ÉLHETŐ– KIEGYENSÚLYOZOTT – EGYÜTTMŰKÖDŐ jelzőkkel prognosztizálható. ÉLHETŐ, mert fejlődése és felzárkózása érdekében megteremti a többelemű, egymás lehetőségeit segítő kapcsolatokat Mezőtúr, valamint Túrkeve irányában úgy, hogy hasznosítja Mezőtúr központi-, és Túrkeve hídfőállás jellegű lehetőségeit a szomszédos térségek közötti együttműködésben. Ezzel egy kisvárosias- kistérségben újszerű kapcsolatok épülnek ki a két város és a három kistelepülés között. KIEGYENSÚLYOZOTT, mert fontosnak tartja a kivételes természeti adottságaiban rejlő még lappangó kincsek hasznosítását, az idegenforgalomban meglévő lehetőségek bővítésével, a mezőgazdaságban, újabb iparágak meghonosításával, mindezekkel megteremtve a társadalmi fejlődés által kínált többirányú lehetőségeket. EGYÜTTMŰKÖDŐ, mert fontosnak tartja a partnerség megteremtését, nyit a kistérség határain túlra és rendezi a többcélú, egyenlő esélyeket biztosító belső együttműködéseket a fenntartható fejlődés figyelembevételével, az élethosszig tartó tanulás eszméje alapján. A kistérség jövőképe stratégiailag négyszintű rendszerben realizálható. A „megálmodott” jövőkép, átfogó célokon keresztül - 1. szint; Prioritásokon (rangsorolt stratégiai célok) – 2. szint; stratégiai alprogramok – 3. szint; intézkedések (operatív programok) – 4. szint szerint vezethet eredményes és kitűzött fejlődési pályára. A kistérség prominens személyiségeinek, a program kidolgozásában közreműködő szakértőknek, valamint az egyes ágazatok meghatározó szereplőinek (mintegy 80 cég és intézmény) operativitási szempontból is kinyílvánított véleménye alapján készült el a célpiramis. A jövőkép valóra váltása az átfogó célok teljesülésével lehetséges. A véleményt formálók kategórikusan és egységesen jelöltek meg egy specifikus célrendszert. Ebben helyet kapott a humán-, gazdasági-, infrastrukturális potenciálok fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése, az életminőség lehetséges javítása, a kistérség hosszú távú versenyképességének növelése, mert szinte mindenki úgy ítélte meg, hogy ezen célok komplex érvényesítése döntő fontosságú lehet az új kistérség fejlődésében. Az átfogó célok stratégiai célok rangsorolt rendszerében válthatóak valóssággá, vagyis a valóság szintjén az elsődleges szempontok segíthetnek egy fejlődési pálya leírásában. Úgy ítéltük meg, hogy öt prioritás állítható fel – figyelemmel a több szintű hazai programrendszernek történő megfelelés és a kistérségi sajátosságok figyelembevételére – ezek: az adottságokra alapozott gazdaság fejlesztés; az agrár- és vidék-fejlesztés; a humán erőforrások fejlesztése; a környezet fejlesztés és az együttműködések erősítése. Az elsődleges szempontok minden esetben csak és kizárólag egymás mellé helyezhetőek el, mivel igen bonyolult és komplex a közöttük lévő összefüggés rendszer.

47

2.2.2. Stratégiai alprogramok és intézkedések

Stratégiai alprogramok

Intézkedések

I.1. Gazdaság és vállalkozásfejlesztés

I.1.1. A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése

I.1.2. Vállalkozói potenciál növelése

I.2. Turisztikai vonzerők fejlesztése és a fogadóképesség javítása

I.2.1. Egészség-gyógy turizmus fejlesztése

1.2.3. Kulturális turizmus fejlesztése

II.1. Agrárfejlesztések és a feldolgozottsági fok növelése

II.1.1. Az agrár ágazat technológiai fejlesztése és a minőségi feltételek megteremtése

III.1. Meglévő humán feltételek korszerűsítése

II.1.1. Humán intézmények infrastruktúrájának fejlesztése

IV.1. Infrastrukturális fejlesztések

IV.1.1. Helyi úthálózat fejlesztés

IV.2. Környezetvédelmi fejlesztések

IV.2.1. Szennyvízelvezetés, tisztítás

IV.3. Épített és táji örökség védelme

IV.3.1. Épített értékek védelme és fejlesztése

IV.3.2. Tanyafejlesztés

V.1. Térségek közötti és többcélú együttműködési lehetőségek fejlesztése

V.1.1. Humán feladatok kistérségi szintű ellátása

V.1.2. Kistérségi adatbázis- és térinformatikai rendszer létrehozása

I.2.2. Aktív turizmus fejlesztése

II.1.2. II.1.3. Vizes élőhelyek A rizságazat védelme és fejlesztése hasznosítása

II.1.2. A tudás alapú társadalmat szolgáló oktatási reformok végrehajtása

I.1.3. Kihasználatlan ingatlanok gazdasági célú hasznosítása

1.2.4. Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozása

II.1.4. Erdősítés

II.1.5. Megújuló energiaforrá sok kutatása és mintaüzem létesítése

II.1.3. A főiskolai képzés tartalmának és szerkezetének fejlesztése

1.2.5. Tisza-Körös kerékpárút kiépítése

II.1.6. Félig önellátó mikrogazda ságok támogatása

48

IV.2.3. Szelektív hulladék gyűjtés feltételeinek megteremtés

II.1.8. Szociális földprogram

II.1.4. Roma program kidolgozása Mezőtúron és Túrkevén

IV.1.2. IV.1.3. IV.1.4. Helyközi úthálózat fejlesztés Vízkár elhárítás Ivóvíz ellátás fejlesztése és vízminőség javítás IV.2.2. Veszélyes hulladékok kezelése

II.1.7. Termelői csoportok létrehozása

IV.1.5. Külterületi infrastruktúrák fejlesztése

IV.2.4. Vízfolyások és holtágak rehabilitációja

IV.3.3. Település rehabilitáció és településkép javítása V.1.3. Térségi együttműködések erősítése

A programot készítő szakértői gárda11a prioritásokat nyolc stratégiai alprogram segítségével javasolja valóra váltani. A nyolc stratégiai alprogramot – az alulról történő építkezés elve alapján- további 35 intézkedésben jelenítettük meg, amelyek egyrészt teljes körűen egybe esnek az NFT jelenleg ismert operatív programjaival, másrészt kistérségspecifikusak. Ez alapján a szinkronizáció és a komplexitás egyaránt jellemzi a fejlesztési stratégiát.

2.3. Társadalmi, gazdasági, környezeti hatások A koncentráltabb fejlesztési forgatókönyv megvalósulása esetén a kistérség a Körös-Maros Euró Régió dinamikusan fejlődő részévé válik. Ebből adódóan szoros kapcsolati hálót épít ki a Jász- Nagykun-Szolnok megyében lévő, közvetlen szomszédos területekkel – elsősorban a karcagi, törökszentmiklósi és kunszentmártoni kistérségekkel. Fekvéséből adódóan erősen integrálódik a szomszédos Békés megyei területekkel is, főleg Dévaványa, Gyomaendrőd és Szarvas vonatkozásában. Ehhez a megközelíthetőségi viszonyok tudatos és összefogások alapuló fejlesztése valósul meg. Elkezdődnek a Hotrobágy-Berettyó-főcsatorna az ár- és belvízmentesítési munkálatai és a vízminőség jelentős javítása, amelynek következtében beleértve a holtágakat is jelentős zöldfolyosók alakulnak ki. Elkezdődik egy nagyléptékű és többcélú erdősítési program. A vizes kistály komplex és fenntartható hasznosításával, a természeti és épített környezet védelmével egy egyedülállóan markáns szépségű kistérség jön létre. A vizes táj gazdasági hungarikuma, a hazai rizs jó hírneve megerősödik. A településközi és a településeken belüli összekötő úthálózat korszerűsítése megvalósul, ezért javulnak az elérhetőségi viszonyok, növekszik a vállalkozói hajlandóság, lesznek tőkebefektetések, az az kiegyenlítetten harmonikus fejlődés valósul meg. Ennek eredménye, hogy növekszik a munkahelyek száma, tehát áttörés következik be a megtartóképesség javulásában. Esély alakul ki a közúti kapcsolatok mellett a hiányzó helyi vasúthálózat kiépítésének megalapozására is. A Szolnok- Tisza-Tó az Euro Velo részeként tovább fejlődik a kerékpárút hálózat. A településeken belül és között, valamint a szomszédos turisztikailag érintett területeken egyre népszerűbbé válik a kerékpáros közlekedés. A termálvízkincs és egyéb, főként a vizes táj adottságainak hasznosítása következtében a turisztikai szezon meghosszabbodása már érezhető. A vendégek száma megnő, ami köszönhető a minden igényt kielégítő fejlesztéseknek, a kínálat bővülésének és nem utolsó sorban a Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozásának. A településképek pozitív irányba változnak, amit egyaránt élveznek a helyiek és a térségbe látogatók is. A környezettudatos magatartás eredményei is szemmel láthatók. A mezőgazdaságban végbemegy egy jelentős szerkezetváltás. A mezőgazdasági fejlesztések a környezethez való alkalmazkodást, a táji adottságok extenzív és intenzív hasznosításában jelennek meg a fenntarthatóság szem előtt tartásával. Ezzel összefüggésben megvalósul a Hortobágy-Berettyó rehabilitációja a mezőtúri szakaszon, és előkészítésre kerül a jelentős számú holtágrendszer megmentése is. Összefogással megoldódik az itt termelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelése. A foglalkoztatottak aránya ugyan csökken, de a felszabadult munkaerő elhelyezkedése nagyrészt megoldódik, mivel befektetők jelennek meg a mezőtúri ipari parkban és a kihasználatlan gazdasági célú ingatlanok hasznosítása céljából. 11

Katona Ilona (turisztika); Veres Endre (műszaki infrastruktúra és környezetvédelem); JNSZ MEGYEI GF Kht (gazdaság); Színyei Béla (épített környezet); dr. Tóth Albert (tájökológia); dr. Lajkó László (agrárfejlesztések); dr. Halas Béla (vezető tervező).

Megvalósul a környezetbarát, a fenntartható fejlődés elvét szem előtt tartó gazdaságfejlődés. A beszállító programokban való részvételnek vannak sikeres példái. A munkanélküliség jelentősen csökken. A kistérség erősödő kapcsolatokat ápol a határain kívül is. Tovább bővülnek a külföldi kapcsolatok. A XXI. század színvonalának megfelelően az általános iskolák jelentős részét bővítik, korszerűsítik. A hiányzó tornatermek és sportcsarnokok megépülnek. A felnőttek körében egyre népszerűbbek a vállalkozókészséghez és munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzések. Nő a számítástechnika és az idegen nyelv tanulásának lehetősége is. Oktatási Társulás alakul és a racionalitás irányában ható munkája minden településre kiterjed. Megjelennek az információ igényes vállalkozások. A teleházak megerősödnek, a távmunka és a távoktatás lehetőségeivel egyre többen élnek. A középfokú képzés átstruktúrálódik, létrejön a kistérségi képzési központ, fokozódik az iskolavárosi szerep. A felsőfokú képzésben térségi összefogást erősítő új integráció keretében új aktuális szakok kerülnek bevezetésre. Fokozódik az együttműködés a felsőfokú képzés és a vállalkozások között. A szociális infrastruktúra köre tovább bővül. Fejlesztés. Az egészségügyi ellátásban megtörténik a mezőtúri kórház rekonstrukciója, megvalósul az egységes ügyeleti rendszer, kiépül a sürgősségi ellátás, remény van a rendelők korszerűsítésére és bővítésére. Az ez irányú fejlődést nagyban segíti az újonnan létrehozott egészségügyi társulás. Egyre több civil szervezetet sikerül bevonni a fejlesztésekbe. Az ösztönzőrendszernek és a minőségi tudást igénylő munkahelyeknek köszönhetően egyre több diplomás számára biztosít megfelelő életkörülményeket a kistérség. A cigány lakosság száma továbbra is folyamatosan nő, ami újabb problémákat generál. A társadalmi kirekesztettség veszélyeivel továbbra is számolni kell. A lakosság és a vállalkozók felé az információáramlást a helyi és térségi rádiók és televíziók biztosítják. Emelett létrehozásra kerül egy olyan kistérségi adatbázis, amely elősegíti a tervezhető stratégiai fejlődést. A kistérség változatlanul városias jellegű és markánsan egyközpontú, ahol a települések között megfelelő a munkamegosztás, együttesen segítik a környező településeket. A kistérségen belül javul a partnerség, annak ellenére, hogy a két város között még mindíg fellelhetők a rivalizálás egyes elemei. A kistérségben jelentős számban dolgoznak fejlesztéssel foglalkozó szakemberek. Felkészültségük jó, ezért jelentős pályázatíró kapacitás jön létre. Ennek eredményeként fokozódik a rendelkezésre álló források hasznosításának hatékonysága. A pályázatok készítésének alapját a jó minőségben elkészített fejlesztési programok jelentik, amelyek kidolgozásra kerülnek és széles körben ismertté válnak.

50

2.4. Stratégiai alprogramok Jelen dokumentum az újonnan létrehozott Mezőtúri kistérség első és egyben komplex területfejlesztési stratégiai programja. A program kidolgozását, a programozást megelőzte egy átfogó helyzetfeltárás elkészítése. Ezt követően került kidolgozásra a kistérség fejlesztési stratégiája, melyet a SWOT-analízis alapozott meg. Ebben elemeztük a kistérség erősségeit és problémáit, lehetséges kitörési pontjait és a fejlődését fenyegető veszélyeket. Ez alapján került kidolgozásra a célpiramis, mely kijelölte a fejlesztés célrendszerét és megfogalmazta a javasolt fejlesztési stratégiát. A stratégiai program célkitűzése egyrészt, hogy megalapozza egy második programozási körben készülő operatív program feltételrendszerét. A stratégiai alprogramok intézkedéseiből kerül majd kiválasztásra az operatív programok köre. Másrészt a stratégiai program fontos célja elősegíteni a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető források hatékony felhasználását a kistérség fejlesztése érdekében. A stratégiai program egységes szerkezet szerint és olyan részletességgel mutatja be a javasolt intézkedéseket, hogy a leírtak alapján lehetővé váljon az egyes intézkedések megvalósítása és monitoringja. A stratégiai program szerkezetében és tartalmi elemeiben követi az Európai Unió Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó előírásait, az az megfelel az 1260/1999. sz. EK rendeletben előírtaknak, valamint figyelembe veszi a Strukturális Alapok tervezésére és programozási dokumentumaira vonatkozó kézikönyv (Vademecum), és az Európai Bizottság 3. számú módszertani munkafüzete (Monitoring és értékelési mutatók: indikatív módszertan) ajánlásait is. A stratégiai program tartalmát, felépítését tekintve az Európai Unióban alkalmazott programozási dokumentumok közül a Nemzeti Fejlesztési Terv és operatív programjainak feleltethető meg. A stratégiai program az EU elvárásokon túl ugyancsak megfelel a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. A stratégiai program időtávja rövid- és középtáv, azaz 2004-2006 között és 2007-2013-ig terjedő időszakra vonatkozóan fogalmaz meg a kistérség célkitűzéseinek elérését szolgáló stratégiai intézkedéseket. A kidolgozott stratégiai alprogramok között szoros kapcsolat fedezhető fel, mivel közöttük komplex kapcsolati háló van. A stratégiai program végén található az ütemterv, az intézkedések és a települések közötti kapcsolati háló, valamint a megvalósítás mechanizmusa.

51

Az alprogram megnevezése I. 1.Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés Az alprogram leírása: Az alprogram a Mezőtúri Kistérségben működő kis- és középvállalkozások gazdasági potenciáljának megerősítését, versenyképességük, együttműködési kézségük növelését, a mezőtúri ipari park és a környező iparosodott területek infrastrukturális fejlesztését, új ipari vállalkozások letelepítését, valamint a kistérségben lévő kihasználatlan ingatlanok gazdasági hasznosítása tűzi ki célul. Az alprogram elsősorban azon magas hozzáadott értékkel rendelkező, innovatív, feldolgozóipari fejlesztéseket tekinti prioritásnak, amelyek mellett humánerőforrás fejlesztés is megvalósul. Szükségességének indoklása: A mezőtúri kistérségben működő KKV-k szervesen hozzátartoznak a települések gazdasági vérkeringéséhez. A különböző gazdasági ágazatokhoz tartozó KKV-k tartós növekedése és stabilitása csak folyamatos fejlesztések révén biztosítható. Az alprogramhoz tartozó intézkedések elsősorban a kistérségi KKV-k szükségleteire építkezve tudnak adekvált választ adni a konkrét fejlesztési elképzelésekre. A ipari park a térség gazdasági fejlődésének motorja lehet, mivel fejődése magával vonja a Mezőtúr körül periférikusan elhelyezkedő kistelepülések fejlődését is. Így az ipari park infrastruktúrájának teljes kiépítése, elérhetőségének javítása és működő vállalkozások betelepítése alapvető jelentőségű, mivel nagy hatással lehet a foglalkoztatottság növelésében illetve a megtartóképesség javításában. A kistérség területén -tranzit jellegéből adódóan- nincsenek nagy kapacitású ellátó-elosztó rendszerek, ezért fontos hogy az átmenő forgalom számára megfelelő logisztikai szolgáltatások alakuljanak ki, továbbá fontos szempont, hogy a kistérség leromlott állapotú épületei elsősorban a termelőipar területén tudjanak a gazdasági vérkeringésbe visszakerülni. Eredménymutatók: • A termelő vállalkozások száma nő, • Új befektetők jelennek meg, • A vállalkozások termelési volumene nő, versenyképessége fokozódik, • Klaszter- és hálózat építési törekvések jelennek meg. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás: • Növekszik a KKV-k innovációs szerepe, • A foglalkoztatotti létszám nő, a munkanélküliség csökken, • A gazdaság versenyképessége nő, • A kistérség GDP-je növekszik, • A népességmegtartó képessége javul. Sorszám I.1.1. I.1.2. I.1.3.

Intézkedések

Ütemezése Forrásigénye (év) (MFt) A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése 2005-2013 2130 A vállalkozói potenciál növelése 2005-2013 310 Kihasználatlan ingatlanok gazdasági célú 2005-2013 470 hasznosítása Összesen 2005-2013 2910

Végrehajtásért felelős szervezetek Kistérségi Társulás, Önkormányzatok, Vállalkozások, Civil szervezetek és oktatási intézmények

52

Kedvezményezettek köre: Működtető gazdasági- és közhasznú társaságok, vállalkozók, vállalkozások valamint a kistérség területén működő önkormányzatok és társulásaik. Az alprogram működési, megvalósítási területe: A mezőtúri kistérség teljes területe Forrástérkép Forrás megnevezése Saját erő EU támogatás Hazai társfinanszírozás Összesen

%-os megoszlás 34 48 18 100

Millió Ft 989 1397 524 2910

Potenciális források: GVOP, HEFOP, ROP, valamint a megyei és regionális decentralizált keretek által nyújtott források. Monitoring rendszer: Az alprogram megvalósítását a meghatározott társadalmi, gazdasági és környezeti hatások, eredménymutatók, valamint a forrásfelhasználás folyamatos kontrollja biztosítja a program megvalósításáért felelős szervezet irányításával, figyelemmel az EU és a Magyar Kormány finanszírozásban részt vevők speciális követelményrendszerére. A monitoring minden területét átfogó információcsere kialakítása és a PR tevékenység a rendszer fontos területe kell, hogy legyen

53

Az alprogram megnevezése I.2.Turisztikai vonzerők fejlesztése és a fogadóképesség javítása Az alprogram leírása A nemzetközi turizmus tendenciáit figyelembe vevő, a természeti adottságokra, valamint a hagyományokra és kultúrára alapozható vonzerőfejlesztés a térség turizmusfejlesztés alapját jelenti. A komplex turisztikai termékfejlesztés középpontjában az egészségturizmus- ezen belül is a gyógyturizmus - az aktív turizmus, a kulturális turizmus fejlesztése, valamint egy Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozása áll, amelyen belül kiemelten fontos lehet egy kerékpárút kiépítése is. Ennek kistérségre vetített költségeit vettük figyelembe. A Túrkevei és Mezőtúri gyógyvízzel rendelkező fürdők komplex szolgáltatás-rendszerének a kialakítását, valamint a kerékpáros, vízi, horgász, lovasturizmus és a vadászturizmus, illetve a múzeumok, tájházak, bemutatóhelyek, művésztelepek, népi kismesterségek és a rendezvényturizmus fejlesztését célozza ez az alprogram. A Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozása elsősorban a turisztikai marketing tevékenységre építve a kommunikáció erősítését segíti elő. A fogadóképesség javításával a szálláshelykínálat mennyiségi- minőségi fejlesztése és a vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások bővítése áll a fejlesztés középpontjában.

Szükségességének indoklása A gyógy- és termálturizmus az egészségturizmus része, egyre nagyobb szerepet játszik Magyarország turizmusában, a jövőben még inkább várható felértékelődése a növekvő civilizációs ártalmak miatt, a betegségmegelőzés a gondolkodás középpontjába kerül. A fürdő látogatók szívesen keresik fel azokat a fürdőket, ahol a termál-ill. gyógyvíz alapszolgáltatás, ezt pedig több egyéb kapcsolódó szolgáltatás kiegészíti, pl. gyógykezelések, szauna, stb. A fürdőhöz kapcsolódóan korszerű és színvonalas vendéglátásra és minőségi szálláshelyre is igény mutatkozik a vendégek részéről. A gyógyturizmus fejlesztésével csökkenthető a szezonalítás, és hozáá járul a kistérségben élő lakosság életminőségének javulásához. Napjaink turizmusára jellemző, hogy növekszik a szabadidő és egyre nagyobb az igény a szabadidő aktív eltöltésére olyan módon, hogy a vendégek ismerkedjenek a térség kultúrájával, hagyományaival. Ehhez elengedhetetlen az infrastruktúrafejlesztés. A kistérség ismertségének a növelése, a turisztikai kínálat piacra juttatása legalább olyan fontos, mint a termékfejlesztés. Eredménymutatók • A GDP és ebből a turizmus aránya növekszik, • A fürdővendégek száma növekszik, • A vendégek és vendégéjszakák száma növekszik, • A szezonalítás csökken és a tartózkodási idő hossza emelkedik, • A szálláshelyek kihasználása egyenletesebb lesz, • A tavaszi, őszi és téli hónapokban szerveződő rendezvények látogatói száma nő, • A hagyományőrző, kulturális programok látogatottsága nagyobb lesz, bővülnek a kapcsolódó szolgáltatások, • Javul a turisztikai infrastruktúra.

Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás A turizmus minőségi fejlődését jelenti a vonzerőfejlesztés, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítés és a szolgáltatások színvonalának növekedése. A kistérség gazdasági teljesítményeit, a fejlesztési forrásokat növeli a turizmus helyi bevételeinek emelkedése. Javítja a kvalifikált munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeit. A nemzetközi kapcsolatok aktív eleme, hozzájárul a társadalmi mobilitáshoz. A hagyományőrző rendezvények hozzájárulnak a lakosság kötődéséhez, identitás-tudatának erősítéséhez.

54

Az egészségturizmus- ezen belül a gyógyturizmus – fejlesztése a lakosság életminőségének a javulását is szolgálja.

Sorszám I.2.1. I.2.2. I.2.3. I.2.4.

I.2.5.

Intézkedések

Ütemezése (év)

Egészségturizmusgyógyturizmus-fejlesztése Aktív turizmus fejlesztése Kulturális turizmus fejlesztése Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozása

Forrásigénye (MFt)

2005-2013

1360

2005-2013

715

2005-2013

600

2005-2013

Tisza-Körös kerékpárút megépítése Összesen

2005-2010

500 1643

2005-2013

4818

Végrehajtásért felelős szervezetek Kistérségi Társulás, Települési önkormányzatok és azok intézményei, Nemzeti parkok, hatóságok, Főiskola, középiskolák, Vállalkozók, Tourinform iroda.

Kedvezményezettek köre A települési önkormányzatok, azok intézményei, vállalkozások, turisztikai szervezetek, kapcsolódó szolgáltatók, magánszemélyek. Az alprogram működési, megvalósítási területe Mezőtúr, Túrkeve, Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás

Forrástérkép Forrás megnevezése Saját erő Hitel EU támogatás Hazai társfinanszírozás Decentralizált támogatás Egyéb Összesen

%-os megoszlás 25 6 49 13 7 0 100

millió Ft 1205 311 2379 606 317 0 4818

Potenciális források TRFC, Megyei Területfejlesztési Célelőirányzat, Gazdaságfejlesztési és Nemzeti Kulturális Alapok, Turisztikai Célelőirányzat, ROP, HEFOP, AVOP.

Monitoring rendszer Az alprogram megvalósítását folyamatosan kontrollálni kell az egyes pályázati források finanszírozási feltételeit előíró szabályok szerint. A kistérségi társulás, az önkormányzatok és azok intézményeik az együttműködés kiépítésével állandó információt nyernek.

55

Az alprogram megnevezése II.1. Agrárfejlesztések és a feldolgozottsági fok növelése Az alprogram leírása A Mezőtúri kistérségben előállított növényi- és állati eredetű alapanyagok minőségi színvonalának emelése, ezek feldolgozottsági fokának növelése, a bruttó hozzáadott érték, magasabb szintjének elérése, az agrárstruktúrák hatékonyságának javítása és ez által kedvezőbb piaci értékesítési lehetőségek, árak elérése a foglalkoztatás és jövedelemszerzés lehetőségeinek egyidejű javításával. Fontos, hogy felzárkózás következzen be az erdősítés, valamint a vizes élőhelyek hasznosítása és a hungarikumnak számító hazai rizstermelés vonatkozásában. Ugyancsak fontos intézkedése az alprogramnak a megújuló energiaforrások energetikai célú hasznosítása, ezen belül is a szélenergia és a nagymennyiségű biomassza felhasználásának megalapozása. Ugyancsak nagyon fontos az új típusu szövetkezések és integrációk létrejöttének minden eszközzel történő segítése, valamint Mezőtúron és Túrkevén a roma lakosságot illetően szociális földprogram megvalósítása. Szükségességének indokolása A kistérség agráriumának strukturális átalakítása csak akkor járhat sikerrel, ha az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet lehetővé teszi minden téren helytálló versenyképesség megteremtését, valamint ha ez a kistérségben megtermelt, előállított ágazati termékek helyi feldolgozásával és piaci értékesítésre való előkészítésével párosul. A jövedelem döntő hányada ugyanis, a feldolgozásban és az értékesítésben realizálódik. Ezen a területen vannak olyan specifikus táji adottságok, amelyek valamilyen szintű hasznosítása egyedi hatású lehet, ilyenek a vizes élőhelyek hasznosításában rejlő lehetőségek, a zöld folyosók kialakításához is nélkülözhetetlen erdősítés, végezetül a ma jövedelmezőségileg igen problémás, de hungarukumnak számító rizs ágazat fejlesztése. Az egyre dráguló szénhidrogén energiahordozók helyettesítésének minél nagyobb mértékű megvalósítása a versenyképesség növelésének egyik fontos eleme lehet. Eredménymutatók • Javul a technológiai színvonal és a termelés biztonsága, • Teljesíthető a GAP /Good Agricultural Practice/ feltételrendszere és annak előírásai, • Javul a minőség és az élelmiszerbiztonság, • Növekszik a kapacitás és a feldolgozottsági fok, csökken az előállítási költség, • Márkázott termék kialakításának lehetősége teremtődik meg és növekszik az export lehetősége is, • Javul a környezet védelme, higiéniai és állatjóléti feltételek valósulnak meg. • A feldolgozottsági fok emelkedésével az értékesítés volumenei növekednek; • A foglalkoztatottak száma és az agrárium részesedése a kistérség GDP-jéből növekszik, • A vizes élőhelyek hasznosítási lehetőségei feltárásra kerülnek; • Növekszik a tájhonos erdőfelület gazdasági és ökológiai célból egyaránt; • Stabilizálódik a rizs ágazat. Társadalmi, gazdasági- és környezeti hatás A társadalmi konfliktusok kialakulásának csökkenése, a kistérség megtartó képességének növekedése a jövedelemtermelő és foglalkoztatási helyzetre gyakorolt pozitív hatás következtében. A termőföld és az állatállomány hatékony, jövedelem orientált hasznosítása az exportképes feldolgozott termékek előállításával. A kistérség pénzügyi helyzetének javulása a területén előállított hozzáadott értéktöbblet következtében. Környezetre gyakorolt káros hatás nem keletkezik a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével. Hasznosul a vizes élőhely, növekszik az erdősített felület.

56

Sorszám II.1.1. II.1.2. II.1.3. II.1.4. II.1.5. II.1.6. II.1.7. II.1.8.

Intézkedések

Ütemezése /év/

Az agrárágazat technológiai fejlesztése és a minőségi feltételek megteremtése Vizes élőhelyek védelme és hasznosítása A rizságazat fejlesztése Erdősítés Megújuló energiaforrások kutatása és mintaüzem létesítése Félig önellátó mikrogazdaságok fejlesztése Termelői csoportok és integrációk létrehozása Szociális földprogram Összesen

Végrehajtásért felelős szervezetek FVM Megyei Hivatala, MVH Megyei Hivatala, Önkormányzatok, vállalkozók és vállalkozások.

Forrásigénye /MFt/

2005-2013 2005-2006 2005-2013 2005-2013

6835 1525 600 1400

2007-2013 2005-2009 2005-2013 2005-2013 2005-2013

1383 300 225 108 12376

Kistérségi

Társulás,

Települési

Kedvezményezettek köre A Mezőtúr kistérségi agrár- és élelmiszergazdaság természetes és jogi személyiségű gazdálkodói, illetve az általuk alapított szövetkezések és egyéb termelői társulások, önkormányzatok, kistérségi társulás. Az alprogram működési, megvalósítási területe A kistérség teljes területe. Forrástérkép: Forrás megnevezése Saját erő Hitel EU támogatás Hazai társfinanszírozás Decentralizált támogatás Egyéb Összesen:

%-os megoszlás 14 14 53 16 3 100

Millió Ft 1738 1738 6579 1959 362 0 12376

Potenciális források AVOP, NVT, VCE, TRFC. Monitoring rendszer Az alprogram megvalósítását, a meghatározott társadalmi, gazdasági és környezeti hatások, eredménymutatók, valamint a forrásfelhasználás folyamatos kontrollja a program megvalósításáért felelős szervezet irányításával, figyelemmel az EU és a finanszírozásban részt vevők speciális követelményrendszerére. A monitoring minden területét átfogó információ csere kialakítása és a PR tevékenység beépítése a rendszer fontos területe kell, hogy legyen.

57

Az alprogram megnevezése III.1.Meglévő humán infrastruktúrák fejlesztése, korszerűsítése Az alprogram leírása Humán intézmények infrastruktúrájának fejlesztése. A tudásalapú társadalmat szolgáló oktatási reformok végrehajtása. A főiskolai képzés tartalmának és szerkezetének fejlesztése. A Mezőtúron és Túrkevén élő nagyszámú roma lakosság felzárkózási esélyeinek megteremtése. Szükségességének indoklása A népességvesztés a megye kistérségeihez viszonyítva a mezőtúri kistérségben a legnagyobb arányú. A kistérség versenyképességéhez, népességének megtartásához, az itt élők felkészültségének és életminőségének megőrzéséhez, illetve fejlesztéséhez kiemelten járul hozzá a humán szolgáltatások mennyisége és minősége. Minőségi oktatás, színvonalas egészségügyi és szociális ellátás, széles körű kulturális szolgáltatások biztosítása csak minőségi környezetben, felkészült szakemberek közreműködésével képzelhető el. A Mezőtúron és Túrkevén egyre nagyobb társadalmi feszültségeket okozó roma kérdést rövid és középtávon is külön kiemelt intézkedéssel meg kell kísérelni kezelni. Eredménymutatók A gyakorlat orientált és a piaci igényekhez alkalmazkodó képzések számára megfelelő tárgyi és esztétikai környezet kialakulása; a szociális, egészségügyi és kulturális szolgáltatások minőségi javulása; a területi hozzáférés teljesebb körű biztosítása. Az oktatás minőségének fejlesztése, az oktatási egyenlőtlenségek mérséklődése, információs és kommunikációs technológiák széles körű alkalmazása; a költséghatékonyabb oktatás megvalósulása. Az oktatás, a szakképzés és a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok erősödése; a munkavállalók alkalmazkodó és jövedelemtermelő képességének javulása; támogatási és egyéb többletforrások térségi hasznosulása. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás A meglévő humán infrastruktúrák fejlesztésével és korszerűsítésével fokozódik a kistérség népességmegtartó képessége, fejlettebbé válik a humán fejlesztések infrastrukturális és személyi háttere. Minőségi és piac orientált fejlesztéseket követően átalakul a közoktatási és szakképzési struktúra, növekszik a térségben végzettek munkaerő-piaci versenyképessége. Szélesebb körűvé válik a továbbtanulási és átképzési kínálat.

Sorszám III.1.1. III.1.2.

III.1.3. III.1.4.

Intézkedések

Ütemezése (év)

Humán intézmények infrastruktúrájának fejlesztése A tudásalapú társadalmat szolgáló oktatási reformok végrehajtása A főiskolai képzés tartalmának és szerkezetének fejlesztése Roma program kidolgozása Mezőtúron és Túrkevén Összesen

58

Forrásigénye (MFt)

2005-2013

1000

2005-2013

1020

2005-2013

500

2005-2013 2005-2013

180 2700

Végrehajtásért felelős szervezetek Kistérségi Társulás, Települési Önkormányzatok, Közoktatási Intézmények, Felsőoktatási Intézmények, Egészségügyi-, szociális- és kulturális intézmények, civil- és gazdasági szervezetek. Kedvezményezettek köre A kistérség lakossága, különösen a humán intézmények dolgozói, hallgatói, látogatói és gondozottjai, valamint a megvalósításban szerepet vállaló civil és gazdasági szakemberek. Az alprogram működési, megvalósítási területe A kistérség területe, kivéve a III.1.4. intézkedést, amely Mezőtúron és Túrkevén valósul meg. Forrástérkép Forrás megnevezése %-os megoszlás millió Ft Saját erő ∗ Hitel EU támogatás ∗∗ Hazai társfinanszírozás ∗∗∗ Decentralizált Alapok Egyéb 100 Összesen ∗ mértéke változó, 5 és 50 % között, ∗∗ mértéke változó, 50 és 100 % között, ∗∗∗ mértéke változó, 10 és 80 % között

227 1882 591 0 0 2700

Potenciális források HEFOP, ROP és 2007 – 2013 közötti EU források támogatási lehetőségei. Monitoring rendszer Az alapok és pályázatok szakmai-pénzügyi ellenőrzése a hatályos pénzügyi szabályozók, illetve az Európai Unió által megkövetelt, valamint a közreműködőkkel egyeztetett szakmai kritériumok alapján történik, elhúzódó projektek esetén részteljesítés ellenőrzésével. Az alprogram sikerességét az operatív programban kidolgozandó egyes számszerűsíthető mutatók induló állapotának és az alprogram befejezését követő állapot statisztikai, szociológiai felmérésével és összehasonlításával lehet minősíteni.

59

Az alprogram megnevezése IV.1. Infrastruktúrális fejlesztések Az alprogram leírása A Mezőtúri kistérséggel térszerkezetileg is új, történeti előzmények nélküli területi egység jött létre, amely részben a történelmi Nagykunság területéből válik le (Mezőtúr, Túrkeve), részben pedig más kistérségekből választ le településeket (Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás). A kistérséget alkotó települések évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt jöttek létre, viszont a jelenlegi területi csoportosítás újszerűsége miatt, a létrejött területi egység szerkezeti önállóságának, működőképességének vizsgálatára és az esetleges fejlesztési javaslatok megfogalmazására feltétlenül szükség van. A kistérség külső szerkezeti kapcsolatát a JNSZ Megyei Közgyűlés által nemrég elfogadott Megyei Területrendezési Terv határozza meg, ezen túl azonban a kistérségnek vannak olyan speciális, helyi adottságai, belső szerkezeti hiányosságai, amelyek önálló kistérségi területrendezési terv készítését teszik szükségessé. Az alprogram a kistérség települései belterületi úthálózatának, a települések közötti közút és vasúthálózatnak, a települések ivóvíz ellátásának, a települések belterületi csapadékvíz elvezetésének, a külterületi vízgazdálkodási létesítményeknek, a mezőgazdasághoz kapcsolódó úthálózatnak és a termálvíz hasznosításnak helyzetfeltárása alapján tervezett fejlesztési javaslatokat tartalmazza a települések igényének figyelembe vételével. Szükségességének indoklása A műszaki infrastruktúra részben kiépített, illetve részben megfelelő állapotú, ezért a megmaradó művek mellett a meglévő műszaki létesítmények egy részének átépítése szükséges, valamint fejlesztése indokolt új létesítmény megvalósításával. A hiányzó vagy rossz állapotú létesítmények a települések gazdasági fejlődésének korlátját képezik, amely a lakosság elvándorlásához és a települések elnéptelenedéséhez vezet a jelenlegi állapot megváltoztatása és javítása nélkül. Eredménymutatók • A kistérség gazdasági növekedését elősegíteni és generálni a műszaki infrastruktúra fejlesztésével, • A kistérség népesség megtartó képessége javuljon, az itt élők jövedelme és életszínvonala növekedjen. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás A közúti közlekedésre fordított időtartam csökken, a közlekedés biztonsága növekszik. A mezőgazdasági szállítás feltételei javulnak. Az ivóvíz minőség javul az ivóvíz határértékek betartásával. A vízellátó rendszer üzemeltetési biztonsága növekszik és egészséges ivóvíz jut a fogyasztókhoz. A belterületi csapadékvíz elvezetés feltételei javulnak, az életvitel és a felhalmozott vagyoni érték védelme biztosítottá válik. A külterületi vízháztartás szabályozás feltétele javul, csökken a belvízkár, a mezőgazdasági termelés biztonsága és a terméshozamok növekednek, a termés minősége javul. A vízháztartás szabályozás teljessé válik, az aszálykár-elhárítás megvalósul. A termelés biztonsága kialakul, a termeszthető növények köre bővül, a terméshozam növekszik, a termés minőség javul. Az árvízvédelmi biztonság növekszik, árvízi védekezés költsége csökken. A mentesített árterület lakosságának élet és gazdálkodási feltételei javulnak. A megközelítési viszonyok javulása elősegíti a gazdasági vállalkozások eredményesebb működését és új vállalkozások megtelepedését. A jobb közlekedési adottságok a gazdasági folyamatok sebességére is kedvezően hatnak, így a kistérség gazdasági potenciálja növekszik. A jó minőségű ivóvíz szolgáltatás a lakosság helybenmaradását, egészségének megőrzését segíti elő, amely a társadalombiztosítási költségek csökkenését eredményezi a gyógyítási, kezelési költségek csökkenése miatt. A jó minőségű víz a gazdasági vállalkozások megtelepedését, gyarapodását, működését is elősegíti. Belvízelvezetés a vízkárok megelőzését szolgálja, így a lakosság életének, a felhalmozott vagyoni értéknek és a gazdasági, társadalmi folyamatoknak biztonsága növekszik meg. 60

Öntözővíz ellátás a mezőgazdasági termelés biztonságának megteremtésén, a termés minőségének javításán, valamint a versenyképesség növelésén keresztül a népesség helyben maradását, megélhetését, életszínvonalának növelését szolgálja. Lehetőséget nyújt arra, hogy a térségben megtermelt alapanyag feldolgozására helyben letelepülő vállalkozások induljanak el, amelyek a foglalkoztatás tartós javulását segítik elő. A kiépített árvízi létesítmények a mentesített árterületen felhalmozott vagyoni érték állagának megóvását biztosítják, a lakosság létbiztonságát növelik, a térség gazdasági fejlődését serkentik a vállalkozások vonzásával. Ssz. IV.1.1. IV.1.2. IV.1.3. IV.1.4. IV.1.5.

Intézkedés

Ütemezés

Helyi úthálózat fejlesztés Helyközi úthálózat fejlesztés Vízkár elhárítás Ivóvíz ellátás fejlesztése és a vízminőség javítása Külterületi infrastruktúrák fejlesztése Összesen

2005-2006 2007-2013 2005-2013 2007-2013 2007-2013 2005-2013

Költség (MFt) (%) 6704 25 9152 34 3036 11 4900 18 3200 26992

12 100

A végrehajtásért felelős szervezetek Kistérségi Társulás, Önkormányzatok, JNSZM Közútkezelő Kht, Szolgáltató Közhasznú Társaságok, a Magyar Állam. Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok, Állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, Központi költségvetési szervek és intézményei, Vállalkozások, közcélú társulatok. Az alprogram működési, megvalósítási területe A kistérség teljes területe. Forrástérkép Ssz.

Intézkedés

IV.1.1.

Helyi úthálózat fejlesztés helyi Helyközi úthálózat fejlesztés helyközi Vízkár elhárítás Ivóvíz ellátás fejlesztése és a vízminőség javítása Külterületi infrastruktúrák fejlesztése Összesen

IV.1.2.

IV.1.3. IV.1.4.

IV.1.5.

Saját erő (MFt)

(%)

(MFt)

(%)

Hazai finanszírozás (MFt) (%)

336

5

5027

75

1341

20

6704

0

0

6864

75

2288

25

9152

151

5

2278

75

607

20

3036

245

5

3491

71

1164

24

4900

160

5

2400

75

640

20

3200

892

EU támogatás

20060

6040

Összese n (MFt)

26992

Potenciális források AVOP, KIOP, Kohéziós Alap, Decentralizált támogatási keretek. Monitoring rendszer A hazai és EU monitoring rendszerben foglaltak szerint. A monitoring rendszer gazdái a fejlesztésben résztvevő települési Önkormányzatok. Állapotfelmérés évente.

61

Az alprogram megnevezése IV.2. Környezetvédelmi fejlesztések Az alprogram leírása Az alprogram a kistérség településein -már meglévő létesítmények bővítéseként vagy korszerűsítéseként- a kommunális szennyvíz elvezetésének, kommunális szennyvíz tisztításának, az állathullák ártalmatlanításának, továbbá a lakossági eredetű veszélyes hulladékok ártalmatlanításának helyzetfeltárás alapján tervezett fejlesztési javaslatokat tartalmazza a települések igényének figyelembevételével, továbbá a vizsgált kistérség területén elhelyezkedő vízfolyások és holtágak rehabilitációját megalapozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére vonatkozó javaslatot, valamint a HortobágyBerettyó mezőtúri szakaszának és a Túrtő- Harcsási, a Peresi- Holtkörös kistérséghez tartozó szakaszának rehabilitációját (meder kotrás, pufferzóna kialakítása, part rendezés, vízpótlás) tartalmazza. Tartalmazza továbbá a kistérség minden településén a kommunális hulladékok szelektív gyűjtéséhez szükséges gyűjtőszigetek kialakítását. Szükségességének indoklása A környezetvédelmi létesítmények egy része részlegesen kiépített a településeken. A meglévő létesítmények üzemelnek, azonban a teljes lefedéshez további műveket kell építeni, illetve a megmaradókat igény szerint kell átépíteni és fejleszteni. A hiányzó vagy nem megfelelő kiépítettségü létesítmények a környezet állapotának romlását okozzák a szennyező anyagok kijutása és a környezet terhelése miatt. Mindez a lakosság egészségét, életét veszélyezteti és a környezet megóvását, és tartós fennmaradását akadályozza meg. A hiányzó vagy hiányos környezetvédelmi létesítmények -mint az infrastruktúra részei- a települések gazdasági fejlődésének korlátját is képezik, így a térség népesség megtartó képessége romlik, gazdasági potenciálja csökken a jelenlegi állapot megváltoztatása és javítása nélkül. Eredménymutatók • A térség környezeti állapotának javítása, a környezeti elemek tisztaságának növelése a fenntartható növekedés biztosítása céljából és a tiszta környezet kialakítása. • A gazdasági növekedés elősegítése és ezen keresztül a térség népesség megtartó erejének javítása, a térségben lakók életminőségének, életszínvonalának javítása. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás Megszűnik a kommunális szennyvíz -közműpótló létesítményekben történő- szikkasztása, valamennyi szennyvíz összegyűjtése és elvezetése biztosított lesz a kiépített csatornahálózaton keresztül. A szennyvíz teljeskörü tisztítása megvalósul, így a talaj, talajvíz, környezeti levegő, élővilág terhelése vagy szennyezése, illetve a felszíni vizek szennyezése megszűnik; Az állathullák begyűjtésének fenntartásával és javításával a közegészségügyi és állategészségügyi körülmények javulnak, a rovar és alsóbbrendű paraziták szaporodásának, elterjedésének feltételei jelentősen romlanak. A lakossági veszélyes hulladékok begyűjtésének fenntartásával a környezet szennyezés és károsítás csökken. A szennyvízelvezetés- és tisztítás teljes körű megvalósulása a település állapotának, tisztaságának javulásán keresztül a gazdasági vállalkozásoknak is kedvezőbb feltételt nyújt. Befogadja a vállalkozások tevékenysége során képződő kommunális és technológiai szennyvizet, vagyis alapvető működési feltételt teremt a gazdaság számára. A talaj, talajvíz és felszíni víz tisztaságának megőrzésével a környezet tartós megmaradását és a fenntartható fejlődést szolgálja.

62

Az állathullák begyűjtése és ártalmatlanítása jelentősen csökkenti a közegészségügyi és állategészségügyi kockázatot, így a tiszta, egészséges környezet megteremtésével járul hozzá a gazdasági vállalkozások eredményes működéséhez. A lakossági veszélyes hulladékok elszállítása és ártalmatlanítása a település tisztaság megteremtését, az egészséges környezet kialakítását biztosítja és hosszabb távon is elősegíti a felszíni és felszín alatti vízkészletek tisztaságának megőrzését. A vízfolyások és holtágak rehabilitációja lehetővé teszi az egészséges táji környezet minőségének további javulását, ezen értékek fenntartható hasznosítását, a kistérség imázsának növelését. A szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtésével lehetővé válhat ezen hulladékok jelentős részének újrahasznosítása, amely új iparág bevezetésére és munkahely teremtésre is pozitív hatást gyakorolhat. Ssz.

Intézkedés

Ütemezés

IV.2.1. Szennyvízelvezetés és tisztítás IV.2.2. Veszélyes hulladékok kezelése IV.2.3. Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése IV.2.4. Vízfolyások és holtágak rehabilitációja

Összesen

Költség (MFt) (%) 2294 62 94 3

2005-2006 2005-2013 2005- 2013 2005-20013 2005-2013

83 1203 3674

2 33 100

A végrehajtásért felelős szervezetek Kistérségi Társulás, Önkormányzatok. Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok, Állami vagy Önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, Vállalkozások, Közcélú Társulások. Az alprogram működési, megvalósítási területe A kistérség teljes területe. Forrástérkép Ssz.

Intézkedés

IV.2.1. Szennyvízelvezetés és tisztítás IV.2.2. Veszélyes hulladékok kezelése IV.2.3. Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése IV.2.4. Vízfolyások és holtágak rehabilitációja Összesen

Saját erő (MFt) 115

(%) 5

EU támogatás (MFt) (%) 1606 70

Hazai finanszírozás (MFt) (%) 573 25

Összesen (MFt) 2294

5

5

66

70

23

25

94

4

5

62

75

17

20

83

60 184

5

902 2636

75

241 854

20

1203 3674

Potenciális források KIOP, Kohéziós Alap, Decentralizált hazai Támogatások. Monitoring rendszer A támogatási alapok felhasználásának a programban ismertetett létesítmények tervszerinti kivitelezésének, a megvalósult beruházások eredményes üzemeltetésének ellenőrzése hazai és EU monitoring rendszerben foglaltak szerint. A monitoring rendszer gazdája a fejlesztésben résztvevő települési Önkormányzatok. Állapotfelmérés évente.

63

Az alprogram megnevezése IV.3. Épített és táji örökség védelme Az alprogram leírása A kistérség két városában és három községében élő, összesen mintegy 30 000 ember életminőségét befolyásoló, részükre fizikai életkereteket biztosító épített és táji környezet védelme, megőrzése és fejlesztése. Az alprogramban a környezet három megközelítési lehetőségét tárjuk fel. Egyrészt, az épített történeti és kulturális örökség védelmét, fejlesztését, nevezetesen a műemlékek és azok környezetét, a történelmi városközpontok, városszerkezeti elemek, városkép, város sziluett fejlesztését. Másrészt a helyi értékvédelem alatt álló objektumok védelmét és új értékek feltárását, közösségi intézmények felújítását, utcaképi együttesek rendbehozatalát. Harmadrészt a kihasználatlan és elhanyagolt települési területek, községközpontok rehabilitációját, az elhanyagolt, rosszul hasznosított területek újrahasznosítását, a közterületek, zöldfelületek, közösségi intézményterületek fejlesztését, a külterületi táji és épített környezet védelmét és fejlesztését, végezetül a hagyományos tanyavilág meglévő elemeinek helyreállítását, új mezőgazdasági lakógazdasági egységek létrehozását. Szükségességének indoklása: Mivel a kultúr táj, az épített és a természeti örökség elemei pusztulnak, leépülnek, a kistérségi közösségek eróziója, az elvándorlás, az elidegenedés fokozódik, ezért a településkép rendezése, egységesítése, a táji elemek, a tájkép megőrzése, rendbe tétele rendkívül fontos fejlesztési kategória. Az egyedül álló természeti táj és épített kultúrkörnyezet adta gazdasági és turisztikai lehetőségek nincsenek kihasználva, ezért minden ez irányú törekvés újabb megtartó és vonzó fejlődési pályákat nyithat meg. A települések központjai és a lakókörnyezetük fizikai állapota, összképe alacsony színvonalú, az épített környezeti értékek megóvása kulcskérdés. A közterületek, zöldfelületek, parkok elhanyagoltak, kiépítetlenek- fejlesztésük feltétlenül indokolt. A történelmi városközpontok területei – nagy erőfeszítések ellenére sem- kellő színvonalúak. A külterületen elhagyott, romos tanyák tömege látható, elvétve vannak felújított tanyák. Az itt élő népesség kevés és elöregedett, nincs aki a külterület kulturált fenntartását biztosítsa és ellenőrizze. A kistérség külterületében óriási gazdasági lehetőségek vannak, de az itt élők nem felkészültek az üdülési, pihenési, turisztikai, sport és szabadidős tevékenységek bevezetésére. Eredménymutatók • Esztétikus külterületi táj kialakítása a hagyományos tanyarendszer elemeiből és az új tanyai-formákból, • 5-15 db tanya felújítás vagy létesítés. • Vonzó közösség erősítő községközpontok létrehozása, • 3 községháza, kb. 4500 m2 közpark létesítése, 10-12 db homlokzat felújítás. • Kulturált, magas színvonalon kiépített, az épített kultúra hagyományára épülő városközpontok kialakítása, • Téralakítás, sétáló utca a két városban kb. 10 000 m2-en, • Homlokzat felújítások, sortatarozások minimum10-12 épületen. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás A helyben maradás esélyei növekednek, a vonzó települési környezet kialakítása segít a népesség megtartásában, a helyi identitástudat kialakításában. A táji és települési környezet minőségének fejlődése elősegíti a gazdaság fejlődését, a befektetések növekedését is. A városok kulturális, turisztikai vonzereje növekszik. A külterületi beépítések, régi és új tanyák fejlesztése elősegíti a "kultursztyep" jellegű nagyüzemi mezőgazdasági táj átalakítását ökológiailag kedvezőbb természet közeli irányba.

64

A sikeres épület felújítások elősegítik az adott település imázsának erősítését, esetenként megteremtését. A hagyományos parasztpolgári, mezővárosi utcai homlokzatok felújítása történelmi hagyományokat elevenít fel a stílusjegyek helyreállításával. Ssz. IV.3.1. IV.3.2. IV.3.3.

Intézkedések Épített értékek védelme és fejlesztése Tanyafejlesztés Település rehabilitáció Összesen

Ütemezése (év) 2005-2013 2005-2013 2005-2013 2005-2013

Forrásigénye (millió Ft) 490 200 345 1035

A végrehajtásért felelős szervezetek A kistérségi társulás, az önkormányzatok. Civil szervezetek, vállalkozók és vállalkozások. Kedvezményezettek köre Települési Önkormányzatok, Vállalkozók és vállalkozások, természetes személyek, intézmények, társadalmi szervezetek. Az alprogram működési, megvalósítási területe: A kistérség területe. Forrástérkép Források megnevezése Saját erő EU támogatás Hazai társfinanszírozás Decentralizált alapok Összesen

% 16 61 18 5 100

(MFt) 164 633 189 49 1035

Potenciális források AVOP, ROP, Decentralizált Alapok. Monitoring rendszer: A támogatási alapok felhasználásának a programban ismertetett létesítmények tervszerinti kivitelezésének, a megvalósult beruházások eredményes üzemeltetésének ellenőrzése hazai és EU monitoring rendszerben foglaltak szerint. A monitoring rendszer gazdái a fejlesztésben résztvevők.

65

Alprogram címe V.1. Térségek közötti és többcélú együttműködési lehetőségek fejlesztése Az alprogram leírása A Mezőtúri kistérség földrajzi elhelyezkedésének sajátos vonása, hogy Jász- NagykunSzolnok Megye három, Békés Megye két kistérségével határos. Ebből a régiókat is átívelő kapcsolatrendszerből olyan, szinte minden területre kiterjedő együttműködések alakíthatóak ki, amely megteremtheti egy fejlesztési régió alapjait. A belső kapcsolatokat illetően a polgármesterekkel készített interjúk szerint minden település ragaszkodik az önálló általános iskolához, ugyanakkor például a kistérségi szinten alkalmazott főépítésszel mindenki elégedett. Többcélú társulás, illetve társulások létrehozásától nem zárkóznak el a vezetők a közös érdekek feltárása, a feladatok pontos tisztázása esetén. Szükségességének indoklása A fejlődéshez elengedhetetlen egyrészt a kistérségek közötti, másrészt a kistérség településeinek többcélú együttműködése. Csak így képzelhető el egy szűkös saját forrásokon alapuló, de hatékony és koncentrált fejlődés. A közszolgáltatási feladatok ellátása egyre több önkormányzat számára megoldatlan problémát jelent, ugyanakkor gyakori a párhuzamos fejlesztések elindítása is. A partnerségben, együttműködésben rejlő lehetőségeket már egyre több önkormányzat ismeri fel, ami által nemcsak a közszolgáltatási feladatok szinten tartása, hanem színvonalának emelése, sőt a hatékonyság fokozása is megvalósítható. Eredmény mutatók • Konkrét együttműködések száma kistérségek között • Az együttműködés keretében megvalósított fejlesztések értéke és hatása • Kötelező önkormányzati humán feladatok hatékonyabb, színvonalasabb ellátása • Területi lefedettség biztosítása • A települések, intézmények közötti együttműködés fokozása • A fejlődést megalapozó kistérségi adatbázis létrehozása és információs rendszer kialakítása Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás A külső és belső együttműködések eredményeként a táji és települési környezet, a megközelíthetőségi viszonyok fejlődnek, segítve ezzel a gazdaság tájspecífikus és fenntartható fejlődését, a befektetések növekedését. Az együttműködő kistérségek kölcsönösen erősítik egymás kulturális, turisztikai vonzerejét. A belső többcélú együttműködések elősegítik a szolgáltatási kapacitások racionális hasznosítását, a különböző ellátó rendszerek összehangolt, minőségi fejlődését. Létrejön egy olyan objektív kistérségi adatbázis, amellyel a fejlődés trendjei objektív módon alapozhatóak meg és erre felépíthető egy teljeskörű fejlesztési programrendszer. Kialakul és működik egy fejlett térinformatikai információs rendszer. A különböző együttműködések nagyobb hatékonysággal segítik elő a kistérség megtartóképességének javulását, a foglalkoztatottság növekedését és a jövedelemtermelő képesség fokozódását.

66

Intézkedések Ssz. V.1.1. V.1.2. V.1.3.

Intézkedés

Ütemezés

Humán feladatok kistérségi szintű 2005-2013 ellátása Kistérségi adatbázis és térinformatikai 2005-2006 rendszer létrehozása Térségi együttműködések 2005-2013 kezdeményezése Összesen

Költség (MFt) (%) 155 61 90

35

10

4

255

100

Végrehajtásért felelős szervezetek Kistérségi Társulás és konzorciumai, Települési önkormányzatok, Humán intézmények fenntartói, kezelői, a humán szolgáltatásokat ellátó magánszemélyek, gazdasági társaságok, vállalkozások, Kutatással, képzéssel foglalkozó gazdasági társaságok, vállalkozások Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok illetve társulásaik, intézmények, vállalkozók, vállalkozások, konzorciumok Az alprogram működési, megvalósítási területe A kistérség teljes területe illetve a különböző együttműködéssel lefedett területek. Forrástérkép Források megnevezése Saját erő EU támogatás Hazai társfinanszírozás Decentralizált alapok Összesen

% 9 63 19 9 100

(Ft) 22 161 48 24 255

Potenciális források HEFOP, AVOP, ROP, Belügyminisztérium – Többcélú kistérségi társulások támogatása Monitoring rendszer Irányító szervezetek folyamatos kontrollja, az együttműködő társulások ellenőrzése, PR tevékenység.

67

2.5. Intézkedések és a prioritások közötti kapcsolat Intézkedések /Prioritások

Adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés

Agrár és vidékfejlesztés

Humán erőforrások fejlesztése

Környezetfejlesztés

Együttműködések erősítése

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

* *

* *

I.1.1. A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése I.1.2. A vállalkozói potenciás erősítése I.1.3. Kihasználatlan ingatlanok gazdasági célú hasznosítása I.2.1. Egészségturizmus-gyógyturizmus fejlesztése I.2.2 Aktív turizmus fejlesztése I.2.3. Kulturális turizmus fejlesztése I.2.4. Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozása 1.2.5. Tisza-Körös kerékpárút kiépítése II.1.1. Az agrárágazat technológiai fejlesztése és a minőségi feltételek megteremtése II.1.2. Vizes élőhelyek védelme és hasznosítása II.1.3. A rizságazat fejlesztése II.1.4. Erdősítés II.1.5. Megújuló energiaforrások kutatása és mintaüzem létesítése II.1.6. Félig önellátó mikrogazdaságok fejlesztése II.1.7. Termelői csoportok és integrációk létrehozása II.1.8. Szociális földprogram III.1.1. Humán intézmények infrastruktúrájának fejlesztése III.1.2. A tudásalapú társadalmat szolgáló oktatási reformok végrehajtása III.1.3. Főiskolai képzés tartalmának és szerkezetének fejlesztése III.1.4. Roma program kidolgozása Mezőtúron és Túrkevén IV.1.1. Helyi úthálózat fejlesztés IV.1.2. Helyközi úthálózat fejlesztés IV.1.3. Vízkár elhárítás IV.1.4. Ivóvíz ellátás fejlesztése és a vízminőség javítása IV.1.5. Külterületi infrastruktúrák fejlesztése IV.2.1. Szennyvízelvezetés és tisztítás

*

* * *

*

* *

* *

* * *

*

*

*

*

*

*

*

* *

*

* *

*

* * *

*

*

*

* *

* *

* *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

* * * * *

*

* *

* * * * *

* *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

IV.2.2. Veszélyes hulladékok kezelése IV.2.3. Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése IV.2.4. Vízfolyások és holtágak rehabilitációja IV.3.1. Épített értékek védelme és fejlesztése IV.3.2. Tanyafejlesztés IV.3.3. Település rehabilitáció és településkép javítása V.1.1. Humán feladatok kistérségi szintű ellátása V.1.2. Kistérségi adatbázisés térinformatikai rendszer létrehozása V.1.3. Térségi együttműködések erősítése

*

*

*

*

* *

* *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

68

*

2.6. Ütem- és finanszírozási terv Alprogramok és intézkedések 2005 I.1. Gazdaság vállalkozásfejlesztés

2006

2007

2008

Évek 2009

Millió Ft 2010

2011

2012

2013

és

I.1.1. A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése I.1.2. A vállalkozói potenciás erősítése I.1.3. Kihasználatlan ingatlanok gazdasági célú hasznosítása

2910 *

*

*

*

*

*

*

*

*

2130

*

*

*

*

*

*

*

*

*

310

*

*

*

*

*

*

*

*

*

470

I.2. Turisztikai vonzerők fejlesztése és a fogadóképesség javítása I.2.1. Egészségturizmusgyógyturizmus fejlesztése I.2.2 Aktív turizmus fejlesztése

4818 *

*

*

*

*

*

*

*

*

1360

*

*

*

*

*

*

*

*

*

715

*

*

*

*

*

*

*

*

*

600

*

*

*

*

*

*

*

*

*

500

*

*

*

*

*

*

I.2.3. Kulturális turizmus fejlesztése I.2.4. Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozása I.2.5. Tisza- Körös kerékpárút kiépítése

1643

Alprogramok és intézkedések 2005

2006

2007

Évek 2009

2008

Millió Ft 2010

2011

2012

2013

II.1. Agrárfejlesztések és a feldolgozottsági fok növelése II.1.1. Az agrárágazat technológiai fejlesztése és a minőségi feltételek megteremtése II.1.2. Vizes élőhelyek védelme és hasznosítása II.1.3. A rizságazat fejlesztése

12376 *

*

*

*

*

*

*

*

*

6835

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

600

*

*

*

*

*

*

*

*

*

1400

*

*

*

*

*

*

*

1383

1525

II.1.4. Erdősítés II.1.5. Megújuló energiaforrások kutatása és mintaüzem létesítése II.1.6. Félig önellátó mikrogazdaságok fejlesztése II.1.7. Termelői csoportok és integrációk létrehozása II.1.8. Szociális földprogram

*

*

*

*

*

* *

* *

* *

* *

* *

300 * *

* *

* *

* *

III.1. Meglévő humán infrastruktúrák fejlesztése, korszerűsítése III.1.1. Humán intézmények infrastruktúrájának fejlesztése III.1.2. A tudásalapú társadalmat szolgáló oktatási reformok végrehajtása III.1.3. Főiskolai képzés tartalmának és szerkezetének fejlesztése III.1.4. Roma program kidolgozása Mezőtúron és Túrkevén

IV.1. fejlesztések

225 108

2700 *

*

*

*

*

*

*

*

*

1000

*

*

*

*

*

*

*

*

*

1020

*

*

*

*

*

*

*

*

*

500

*

*

*

*

*

*

*

*

*

180

*

*

*

*

* * *

* * *

* * *

* * *

* * *

* * *

* * *

6704 9152 3036

* *

* *

* *

* *

* *

* *

* *

4900 3200

Infrastrukturális

IV.1.1. Helyi úthálózat fejlesztés IV.1.2. Helyközi úthálózat fejlesztés IV.1.3. Vízkár elhárítás IV.1.4. Ivóvíz ellátás fejlesztése és a vízminőség javítása IV.1.5. Külterületi infrastruktúrák fejlesztése

26992

70

Alprogramok és intézkedések 2005

2006

2007

Évek 2009

2008

Millió Ft 2010

2011

2012

2013

IV.2. Környezetvédelmi fejlesztések IV.2.1. Szennyvízelvezetés és tisztítás IV.2.2. Veszélyes hulladékok kezelése IV.2.3. Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése IV.2.4. Vízfolyások és holtágak rehabilitációja

3674 *

*

2294

*

*

*

*

*

*

*

*

*

94

*

*

*

*

*

*

*

*

*

83

*

*

*

*

*

*

*

1203

IV.3. Épített és táji örökség védelme IV.3.1. Épített értékek védelme és fejlesztése IV.3.2. Tanyafejlesztés IV.3.3. Településrehabilitáció településkép javítása

1035 *

*

*

*

*

*

*

*

*

490

*

*

*

*

*

*

*

*

*

200

*

*

*

*

*

*

*

*

*

345

és

V.1. Térségek közötti és többcélú együttműködési lehetőségek fejlesztése V.1.1. Humán feladatok kistérségi szintű ellátása V.1.2. Kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozása V.1.3. Térségi együttműködések erősítése

255 *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

MINDÖSSZESEN

*

*

*

*

155 90

*

*

*

*

10

54758

71

2.7. Forrásszerkezet Alprogramok és intézkedések I.1. Gazdaság és vállalkozásfejlesztés I.1.1. A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése I.1.2. A vállalkozói potenciás erősítése I.1.3. Kihasználatlan ingatlanok gazdasági célú hasznosítása I.2. Turisztikai vonzerők fejlesztése és a fogadóképesség javítása I.2.1. Egészségturizmus-gyógyturizmus fejlesztése I.2.2 Aktív turizmus fejlesztése I.2.3. Kulturális turizmus fejlesztése I.2.4. Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozása 1.2.5. Tisza-Körös kerékpárút kiépítése II.1. Agrárfejlesztések és a feldolgozottsági fok növelése II.1.1. Az agrárágazat technológiai fejlesztése és a minőségi feltételek megteremtése II.1.2. Vizes élőhelyek védelme és hasznosítása II.1.3. A rizságazat fejlesztése II.1.4. Erdősítés II.1.5. Megújuló energiaforrások kutatása és mintaüzem létesítése II.1.6. Félig önellátó mikrogazdaságok fejlesztése II.1.7. Termelői csoportok és integrációk létrehozása II.1.8. Szociális földprogram III.1. Meglévő humán infrastruktúrák fejlesztése, korszerűsítése III.1.1. Humán intézmények infrastruktúrájának fejlesztése III.1.2. A tudásalapú társadalmat szolgáló oktatási reformok végrehajtása III.1.3. Főiskolai képzés tartalmának és szerkezetének fejlesztése III.1.4. Roma program kidolgozása Mezőtúron és Túrkevén IV.1. Infrastruktúrális fejlesztések IV.1.1. Helyi úthálózat fejlesztés IV.1.2. Helyközi úthálózat fejlesztés IV.1.3. Vízkár elhárítás IV.1.4. Ivóvíz ellátás fejlesztése és a vízminőség javítása IV.1.5. Külterületi infrastruktúrák fejlesztése IV.2. Környezetvédelmi fejlesztések IV.2.1. Szennyvízelvezetés és tisztítás IV.2.2. Veszélyes hulladékok kezelése IV.2.3. Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése IV.2.4. Vízfolyások és holtágak rehabilitációja IV.3. Épített és táji örökség védelme IV.3.1. Épített értékek védelme és fejlesztése IV.3.2. Tanyafejlesztés IV.3.3. Településrehabilitáció és településkép javítása V.1. Térségek közötti és többcélú együttműködési lehetőségek fejlesztése V.1.1. Humán feladatok kistérségi szintű ellátása V.1.2. Kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozása V.1.3. Térségi együttműködések erősítése MINDÖSSZESEN

(millió Ft)

EU Saját erő támogatás Hazai t.fin. Dec. al.

Összesen

989 724 105

1397 1022 149

524 383 56

0 0 0

2910 2130 310

160

226

85

0

470

1516 544 286 240 200

2379 544 286 240 200

606 136 72 60 50

317 136 71 60 50

4818 1360 715 600 500

246 3476

1109 6579

288 1959

0 362

1643 12376

2734 153 240 280

2828 1013 263 980

943 337 87 140

330 22 10 0

6835 1525 600 1400

69 0 0

986 225 203

328 75 22

0 0 0

1383 300 225

0

81

27

0

108

227 100

1882 675

591 225

0 0

2700 1000

102

689

229

0

1020

25 0 892 335 0 152 245

356 162 20060 5028 6864 2277 3491

119 18 6040 1341 2288 607 1164

0 0 0 0 0 0 0

500 180 26992 6704 9152 3036 4900

160 184 115 5 4

2400 2636 1606 66 62

640 854 573 23 17

0 0 0 0 0

3200 3674 2294 94 83

60 164 49 80

902 633 294 80

241 189 98 40

0 49 49 0

1203 1035 490 200

35

259

51

0

345

22 16

161 93

48 31

24 15

255 155

5

68

17

0

90

1

0

0

9

10

7470

35726

10810

752

54758

2.8. A stratégiai alprogramok, intézkedések és a települések közötti kapcsolat MesterMezőtúr Túrkeve szállás Mezőhék

Alprogramok és intézkedések/ települések

Kétpó

I.1. Gazdaság és vállalkozásfejlesztés I.1.1. A Mezőtúri Ipari Park fejlesztése

*

I.1.2. A vállalkozói potenciás erősítése

* *

* *

*

*

*

I.1.3. Kihasználatlan ingatlanok gazdasági célú hasznosítása I.2. Turisztikai vonzerők fejlesztése és a fogadóképesség javítása I.2.1. Egészségturizmus-gyógyturizmus fejlesztése I.2.2 Aktív turizmus fejlesztése I.2.3. Kulturális turizmus fejlesztése I.2.4. Tisza-Körös turisztikai tengely létrehozása I.2.5. Tisza-Körös kerékpárút kiépítése

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

* *

* *

*

* *

*

* * * * *

* * * * *

* * * *

* * * *

* * * *

*

*

*

*

*

* * *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

II.1. Agrárfejlesztések és a feldolgozottsági fok növelése II.1.1. Az agrárágazat technológiai fejlesztése és a minőségi feltételek megteremtése II.1.2. Vizes élőhelyek védelme és hasznosítása II.1.3. A rizságazat fejlesztése II.1.4. Erdősítés II.1.5. Megújuló energiaforrások kutatása és mintaüzem létesítése II.1.6. Félig önellátó mikrogazdaságok fejlesztése II.1.7. Termelői csoportok és integrációk létrehozása II.1.8. Szociális földprogram III.1. Meglévő humán infrastruktúrák fejlesztése, korszerűsítése III.1.1. Humán intézmények infrastruktúrájának fejlesztése III.1.2. A tudásalapú társadalmat szolgáló oktatási reformok végrehajtása III.1.3. Főiskolai képzés tartalmának és szerkezetének fejlesztése III.1.4. Roma program kidolgozása IV.1. Infrastrukturális fejlesztések IV.1.1. Helyi úthálózat fejlesztés IV.1.2. Helyközi úthálózat fejlesztés

*

*

IV.1.3. Vízkár elhárítás

*

*

*

*

*

IV.1.4. Ivóvíz ellátás fejlesztése és a vízminőség javítása

*

*

*

*

*

IV.1.5. Külterületi infrastruktúrák fejlesztése

*

*

*

*

*

IV.2. Környezetvédelmi fejlesztések IV.2.1. Szennyvízelvezetés és tisztítás

*

*

*

*

*

* * *

* * *

* *

* *

* *

* * *

* * *

* * *

* * *

* * *

*

*

* *

* *

* *

* *

* *

IV.2.2. Veszélyes hulladékok kezelése IV.2.3. Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése IV.2.4. Vízfolyások, holtágak rehabilitációja IV.3. Épített és táji örökség védelme IV.3.1. Épített értékek védelme és fejlesztése IV.3.2. Tanyafejlesztés IV.3.3. Településrehabilitáció és településkép javítás V.1. Térségek közötti és többcélú együttműködési lehetőségek fejlesztése V.1.1. Humán feladatok kistérségi szintű ellátása V.1.2. Kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozása V.1.3. Térségi együttműködések erősítése

73

Felhasznált dokumentumok

• Nemzeti Fejlesztési Terv és Operatív Programjai, • Az Észak- alföldi Régió területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési stratégiai programja, valamint operatív programja (2000) • Jász- Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési koncepciója (2002), • Jász- Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési terve (2002), • Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedésfejlesztési Koncepció (2003), • Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program (2003), • Termál- és gyógyturizmus fejlesztése: zárójelentés a JNSZ Megyei Önkormányzati Hivatalnak (2001), • Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2003), • Jász- Nagykun-Szolnok Megyei SAPARD program (2002), • Az EU kapujában (2004), • A zöldségtermesztés térségi integrációs programja Jász- Nagykun-Szolnok Megyében (1998-99), • Jász- Nagykun-Szolnok Megye ipari hálózatfejlesztési programja. (1998-99), • Jász- Nagykun-Szolnok Megye kistérségeinek iparfejlesztési stratégiai tanulmánya (1996-97), • Családi gazdaságok fejlesztési programja Jász- Nagykun-Szolnok Megyében (2002-2003), • A Nagykunság komplex gazdaságfejlesztési programja (1998), • A Mezőtúri kistérség településeinek településfejlesztési Koncepciói; • A Mezőtúri Kistérség települései által kitöltött adatlapok (2004), • A Mezőtúri kistérség polgármestereivel és prominens személyiségeivel készített interjuk (2004), • Tiszazug komplex gazdaságfejlesztési programja (1997), • Törökszentmiklós és térsége társulás gazdaságfejlesztési programja (1999), • Országos dokumentumok (Országos Területfejlesztési koncepció, ágazati elképzelések, támogatási rendszerek), • KSH adatbázis. • Módszertani útmutató a kistérségi tervek készítéséhez (2004).

75

MELLÉKLETEK

75

76

1. sz. melléklet Településszerkezeti és épített környezet jellemzői településenként 1. KÉTPÓ A megye egyik legrégibb települése, de a jelenlegi község 1952-ben alakult. A belterületet mérnöki tervek alapján alakították ki, ennek megfelelően szabályos, derékszögű, hálós rendszerű. A belterületi telkek szabályosak, szélességük 16-18 m, hosszúságuk jellemzően 40, illetve 100 m körül van. A kisebb telkek nagy részét üres telkekkel duplájára kiegészítették, így korlátozott belterületi gazdálkodásra is alkalmasak. A település 1952-es megalakulásakor még 80 % volt a külterületi tanyákon, majorokon élők száma, ma is 30-40 család lakik külterületen. A település igazgatási területe 66,76 km2, lakosainak száma 798 fő, népsűrűsége: 12 fő/km2. Az épített környezet rendezett. Az új községháza színvonalas központot szervez maga körül. A telkek beépítése döntően oldalhatáros és előkertes. A lakóházak száma kb. 180, többségük négyzetes alaprajzú. A vasúti átjáró mellett és a Kossuth L. utca mentén sajátos építészeti együttes alakult ki. Az egykori kaszinó épülete és a túloldali üzlet épület teret képez, amihez kapcsolódik a Kossuth L. utca elnyúló, fásított sávja mentén kialakult egykori oromfalas lakóházsor. Ez a településkép védelemre érdemes. A túloldalon, a közút mellett szérűskertek helyezkednek el -rendezetlen benyomást keltve. Itt helyezkedik el az áthelyezett sportpálya is. A belvízelvezető csatorna nyomvonalával bezárólag ez a terület belterületbe vonásra tervezett. A település központjában lévő nagyméretű közpark fejlesztése időszerű. A külterületen két nagyobb településrész található, az egyik a mezőtúri út és a kunszentmártoni út kereszteződésénél, ahol jó állapotban lévő majorok és tanyák is találhatók, valamint az Almásy kastély, a másik a vasúti megálló környékén, ahol régi családi házak is vannak. Elszórt tanyák a dűlőutak mentén találhatók. Az egykori tanyák tornác nélküliek, a lakóházzal az istálló és ól egybeépített. A mezőgazdasági területek jó minőségűek, a külterület északi részén 30 aranykoronás földek találhatók, délen gyengébb, szikes talajok is vannak. A művelés döntően szántó, kevés az erdő, kevés az utak, csatornák melletti fásítás. Sok az elhagyott romos tanya, a nagyobb telepek egy része is elhanyagolt állapotban van. A térképen látható 9 nagyobb telephely közül három megszünt. Az 1970 körüli állapotot mutató kataszteri térképen még 50-60 tanya látható, ezek közül sok már megszünt. Elsősorban a belterület melletti és a két nagyobb külterületi major körüli tanyák maradtak fenn, amelyek megközelítési lehetősége a földutakon nem megfelelő. A belvízcsatornák kiépítése az északi részen még nem történt meg. Halastavak létesítését tervezik.

76

77 2. MESTERSZÁLLÁS Egykor Kunszentmártonhoz tartozott, ezt követően 1896-ban önálló községgé szerveződött. Mérnökileg tervezett, tanyavilágból kifejlődött, új település.. Ennek megfelelően alaprajza derékszögű, hálós, szabályos szerkezetű. A XIX. századvégi stílusát őrzi a községközpont, a templom és környéke. A kapcsolódó park, piactér, játszótér, fejlesztésre vár. A Tsz-sorház rontja a központ stílus egységét. A régebbi, eredeti telkek szélesebbek, a lakóházak utcavonalra épültek, utcával párhuzamos paraszt polgári stílus is fellelhető. Az újabb telkek elnyújtottabbak, a beépítésük nagyrészt oldalhatáros, előkertes, négyzetes alaprajzú lakásokkal történt. A melléképületek külön épültek a lakóháztól. A belterületi telkeken folytatott gazdálkodás, telephely kialakítás környezetvédelmi problémákat okoz. A belterület bővítésére, új lakótelkek kialakítására elképzelés van. A település igazgatási területe 42,92 km2, lakosainak száma 798 fő, népsűrűsége: 19 fő/km2. A külterületen Alsó-mesterszállás nagyobb településrész, ahová burkolt út vezet. Ennek tovább vezetése tervezett a Megyei Területrendezési Tervben a szarvasi komphoz. Ugyancsak tervezett a Mezőhék, Táncsics tó felé vezető út kiépítése. A gyengébb minőségű talajok, a külterület déli részén- Hupa dűlők- helyezkednek el, ami erdősítésre alkalmas lenne, erdősültség növelése, természetes területek kialakítása indokolt. A mezőgazdasági majorok, telepek egy része a belterülethez kapcsolódik, más részük a távolabbi külterületen helyezkedik el (kb. 6 db.), amelyek közt új és fejlődő is található. A Holt - Körös mellett hétvégi házas üdülőterület alakult ki, az üdülés, vendégforgalom horgászási lehetőséggel, csónakkikötő létesítésével bővíthető. (Vendég - tanya környéke) Alsó - mesterszálláson tanyasi idegenforgalmi fejlesztés elképzelhető: kacsa tó, állatfarm. A külterületen a régi térképen 244 tanya számolható össze a dűlők mentén. A belvíz csatornahálózat felújításra szorul.

77

78 3. MEZŐHÉK 1952-ben alakult községgé Mezőtúr, Öcsöd és Tiszaföldvár területéből. A községmag mérnöki tervek alapján épült, szabályos, íves utcahálózattal és téglalap vagy trapéz alakú telkekkel. Igazgatási területe 89,82 km2, lakosainak száma 390 fő, népsűrűsége:4- 5 fő/km2. A külterületen az állami gazdasági és Tsz. telephelyek körül szinte új községmagok keletkeztek, amelyek akadályozták a nagyobb, jól ellátott belterület kialakulását. A községháza környéke, a közterületek nagy része, fejlesztésre, parkosításra szorul. A belterület közvetlen közelében mezőgazdasági üzemek, intézmények (sporttelep) helyezkednek el. Egy bozóttal benőtt telken kápolna található, amely egykori kastélyhoz tartozott. Belterületi bővítés lehetséges. Két nagy, állattartó telepe is van, a kisebb sertéstelep megszünt, egy új létesült. Dél-keleten szikes területek helyezkednek el. Erdősítés itt lehetséges. Egykor több száz tanya volt a külterületen. A ma is meglévő (kb. 30 db) tanya fennmaradási, működési feltételeit célszerű volna megteremteni. Ehhez a mezőgazdasági feltáró utak kiépítettségén, rendszerén kellene javítani. Turizmus - horgászat fejlesztése a meglévő víztározó - Táncsics tó - horgásztóvá fejlesztésével lehetséges. Mezőgazdasági repülőtere van a 4628 sz. út mellett, amely földúton Mesterszállás jól elérhető. A Táncsics tó környékén kunhalom és a volt anyaggödörben szemétlerakó is található. A belvíz csatorna léte, fejlesztése fontos.

78

79

4. MEZŐTÚR 1422-ben említik először városként (oppidum) .A török hódoltságot is túlélte. Halmazos alaprajzú településrészei ma is felismerhetők. Két magja van, az Alsó és a Felső város. Az egységes településszerkezet még ma sem alakult ki. Hatalmas tanyavilága a XIX században jött létre. 1952-ben csökkent az igazgatási területe, Mezőhék önálló községgé alakulásával. Az igazgatási területe 289,72 km2, lakosainak száma 19103 fő, népsűrűsége: 66 fő/km2. A város központjában értékes építészeti együttes alakult ki, amely méltó környezetet nyújt a régi, nagyhírű intézményeknek. A város alaktani szerkezetét Mendöl Tibor vizsgálta. A legjellegzetesebbnek tekinthető az általa kispolgárinak nevezett, zártsorú, vagy hézagosan zártsorú, valamint a falusias és "hostáti" háztipus. Ezek az épületek a Kossuth utcán, a Dózsa György úton és a Rákóczi Ferenc úton találhatók. Jó lenne ezt a formatípust korszerű formában is megvalósítani a foghíjtelkeken és egységes belvárosi beépítést létrehozni. A vasúton belüli belterület városi úthálózati szerkezete sugarasan kivezető elemekből áll, amelyek vasút menti összeköttetése hiányzik. A kisvárosi zártsorú elemek védelme és fejlesztése mellett speciális védelmet és fejlesztést kellene biztosítani az alsóvárosi halmazos beépítésnek, amelynek utcaszerkezetét Medgyessy Tamás elemezte. Az építkezések kapcsán szorgalmazni kellene a mezőtúri homlokzatburkoló tégla típusok használatát. A belterületen levő elhanyagolt, nem jól hasznosított területek fejlesztése, tervezése szükséges, ilyenek: a volt laktanya területe, a Kilián lakótelep, a tiszaföldvári út mentén lévő elhagyott temető és a mellette lévő legelő, egykori gyakorlótér Az általános rendezési terv településszerkezeti tervében szereplő 46-os elkerülő út tervezett nyomvonala mellett előfejlesztés, rendezés indokolt. A külterületen nagy ipari és mezőgazdasági telephelyek találhatók, így a Téglagyár, az új ipari park, a volt lőszerraktár területe és a Gázüzem. A távolabb lévő nagy majorok a kivezető közutak mentén, illetve a Peresi - holtág közelében és a Körösön túl találhatók. A majorok bekötő úttal rendelkeznek, de ezek nem állnak össze egységes külterületi mezőgazdasági úthálózattá. A Szarvas felé irányuló út (4631 sz.) mentén Pusztabánréve képez nagyobb egységet, ahol idegenforgalmi fejlesztés indokolt, alapozva a természetvédelmi területekre, az itt lévő kastélyra, majorra, hétvégi házas területekre. Öt-hat nagyobb mezőgazdasági telephely van ezen a környéken és számos tanya (kb.45-50). A körösi komp közelében nagy rizstelepek vannak. A Mezőhék felé kivezető 4628 sz.út mentén szintén jelentős a külterületi létesítmények száma, 3 nagyobb telephely mellett kb.40 tanya található a térképen. A kétpói 4632 sz. út melletti térségen a 4-5 nagyobb telephely mellett szintén kb. 40 tanya helyezkedik el. Itt van a Csugar vasútállomáshoz vezető bekötő út is. A 46 sz. főút mindkét írányú kivezető szakaszán jelentős külterületi létesítmények vannak. A törökszentmiklósi szakaszon 4-5 nagyobb telephely, és 50-60 tanya, nem számítva a belterülethez közvetlenül kapcsolódó ipari jellegű telepeket, pl. Tüzép. A gyomaendrődi szakaszhoz 2 nagyobb mezőgazdasági telep és 18 tanya kapcsolódik. A délebbre található Peresi holtág körüli és a Körösön túli területeken lévő létesítmények száma: 7 db. Nagyobb telep (köztük a Főiskola tangazdasága) és 20-22 tanya, a Gázüzem és több gázkút, és a holtág partján elhelyezkedő zártkert egységek, amelyek üdülő funkciót töltenek be. Ipartörténeti létesítmény a peresi szivattyúház helyreállított épülete. Végül a Túrkeve felé kivezető út mentén trafó telep, sertés telep, temető és 9-10 tanya található. A Hortobágy - Berettyótól keletre lévő területi egységen 8 db fontosabb telephely, 16 db tanya és a csatorna mellett zártkertek kerültek kialakításra.

79

80 Mezőtúr 1876-ig mezőváros volt, állat és kirakodó vásárai híresek voltak. Tanyáin a kerek alaprajzú ólak, pusztáin a pásztorszállások voltak jellemzőek. Ma is igen jelentős a vizek szerepe, az önkormányzati holtágak (Túrtő, Harcsás, Halásztelek) hasznosítása, horgászat, halászat fejlesztése indokolt. A belterülethez kapcsolódó Holt- Berettyó és volt agyagbánya rehabilitációja, élőhely fejlesztés, vízi élőhely bemutató létesítése merült fel. A Hortobágy - Berettyó város melletti szakaszára rendezési tervek készültek, amelyekben figyelembe vették a városközpont sziluettjének látvány - védelmét is. Az u.n. volt zártkertek, mai hétvégi házas üdülő telkek száma 1000 feletti. Ellátásuk fejlesztését figyelembe kell venni. Védőerdők szükségesek a város határaiban, a belterületi határ mentén, Jóléti erdő nincs Mezőtúron. A számtalan anyaggödör felmérése, rekultivációja szükséges és ha lehet természeti területeket kell belőlük kialakítani. Meg kellene teremteni a külterületi tanyák fejlesztési lehetőségét családi gazdaságok, farmok formájában.

80

81

5. TÚRKEVE Az újratelepült Túrkeve elöljárósága 1726-ban alakult meg. "Eredetileg kertes település, amely utcássá alakult át." Úthálózatának jellemzője a központból kiinduló, tölcsérszerűen szélesedő állathajtó út. A történelmi városközpont modern épületekkel bővült. Régi építkezése paraszt –polgári, melynek szép példányai ma is megtalálhatók, de az új építkezések megcsúfolják, nem veszik figyelembe. A tekintélyes paraszt - polgári gazdaház jellemzője a klasszicista homlokzat, tornácos belső, faragott fedeles kiskapuk, kovácsoltvas házoromdíszek, utcával párhuzamos elhelyezés, 4-5 lépcsőmagasság. A parasztházak egymenetesek, háromosztásúak, tornáccal szintén rendelkeznek. Az épített környezet helyi védelméről tanulmány készült, készítője: Guba Béla. Igazgatási területe 236,52 km2, lakosszáma 2003 végén 9935 fő, népsűrűsége:42 fő/km2 Az idegenforgalom fő fejlesztési területe a strandfürdő és a Holt-Berettyó kiserdő, csónakázó tó, lovarda létesítése tervezett. A Városkerti véderdőben természetvédelmi oktatóközpont létesítése merült fel. A természetvédelmi területek értékesek és fontosak, pl. az ősgyepek (Túrkeddi, Ecsegi). A szennyvíztisztító telep körül véderdő létesítése szükséges, egyébként is növelni kell az alacsony erdősültséget. A számos anyaggödör és az alacsony a.k. értékü szántók területein természeti területeket lehetne létrehozni. A meglévő mezőgazdasági repülőtér sport és idegenforgalmi célok érdekében is fejleszthető. A zártkerti hétvégi házas üdülőterületek ellátását fejleszteni kell. A történetileg kialakult régi zártkertek eredeti beépítését meg kellene őrizni. A mezőgazdasági majorok hosszabb-rövidebb bekötő utakkal kapcsolódnak a közutakhoz. Nem alakult ki összefüggő mezőgazdasági útrendszer. A Kisújszállás irányába vezető, a vízmű melletti mezőgazdasági gerinc út is zsákutca. A Mezőtúr - Túrkeve közötti közút (4202 sz.) mellett elhelyezkedő főbb létesítmények: 12 db nagyobb telephelyi udvar (volt Mgtsz majorok). Itt volt az egykori, Pusztatúrpásztó vasúti megálló (ahol a Korda fivérek vonatra szálltak). A megszüntetett Kisújszállás - Mezőtúr vasútvonal helyreállítása a Megyei Területrendezési Tervben szerepel, a nyomvonala megvan, de a felépítményt elbontották, a vasútállomás épületét magánosították. A belterületi határ közvetlen közelébe elhelyezkedő létesítmények: 5 db zártkert, halastó rendszer, ipari és mezőgazdasági telephelyek (4 db). A 4202 sz. út Kisújszállás felé eső szakaszon további két mezőgazdasági telephely és néhány tanya található. Kiemelkedően magas az anyaggödrök száma. A Kisújszállás irányába haladó mezőgazdasági gerinc út mellett tehenészeti és sertéstelep van, valamint a vízmű és néhány tanya. A Hortobágy - Berettyótól északra eső területek kialakítása rizstelepekre utal, a kivezető út mentén kisebb-nagyobb tanyaudvarok találhatók. A délre lévő részen viszont két hatalmas major, a Ballai ÁG területei vannak. Ezeket érintve tervezett a Dévaványa felé irányuló összekötő út. A térképen látható jelentős gyepművelés azt indokolja, hogy itt a természeti területek növelése szükséges és a természet közeli, extenzív mezőgazdasági tevékenység folytatható.

81

82 2. sz. melléklet

A Mezőtúri kistérség polgármestereivel készített interjúk Mesterszállás Kis Gábor (polgármester) Környezetvédelem Természeti értékek: A falu nagyon jó adottságokkal rendelkezik. Zsák település, érintetlen természeti részek veszik körül (Holt-Körös része), az élő Körös területe védett. Védett építészeti értékek: Igazán csak egy építészeti értékünk van, a katolikus templomunk. Települési zöldfelület, településkép: A 80-as években szép parkjaink voltak, de a 90-es években elhanyagolták a zöldterületet. Most nagyon lehangoló a település képe. Kivágattam az elvadult fákat. Szeretnénk egy szép faluközpontot kialakítani, most építész készíti a park és játszótér terveit. Szemétszállítás, szelektív hulladékgyűjtés: A szemétszállítás 1994-óta megoldott, 120 l-es edényekkel. Közüzemi vízhálózat: A közüzemi vízhálózatunkat a mezőtúri Víz és Csatornamű üzemelteti. Nagy gondot jelent az ivóvíz minősége, iható, de túl magas a bór és vas tartalma. Új kutat kellene fúrni, vagy új tisztító technológiát kellene alkalmazni. Maga a vízhálózat is felújításra szorulna, elhasználódottak az azbesztcement és vascsövek, ezért túl sok a csőtörés. Felszíni, felszín alatti vizek. Felszíni vizeink a Holt-Körös és a Harangzugi-holtág, mindkettőt öblítik, karbantartják. Felszín alatti víznyerő réteg, amit a mai kutunknál is használunk, 200-300 m mélyen van, de szükség lenne egy új vízréteg feltárására, tervben van egy új kút fúrása. Közüzemi szennyvízhálózat: Teljes mértékben kiépített, a településen zárt technológiás biológiai szennyvíztisztító berendezés működik próbaüzemben. A berendezés alulméretezett, ezért gondot jelent. A településen a családok 70-80 %-a rákötött a hálózatra. Vezetékes gázhálózat: A vezetékes gázhálózat 100%-ban kiépített. Infrastruktúra Távbeszélő fővonalak: Teljesen kiépített, de sokan rendelkeznek mobil telefonnal, mivel a vonalas sokszor drágább. Internet a polgármesteri hivatalban van, az iskolában ingyenes műholdas szélessávú internetet használnak a gyerekek. A művelődési házban kiépítettünk egy teleszobát három számítógéppel, pályázati pénzből, itt mikrohullámú internet működik, várhatóan ez is ingyenesen használhatják majd. Minden nap nyitva tart. Villamos energia ellátás: A villamos hálózat mind a településen, mind a külterületen kiépített, nincs vele gondunk. Belterületi burkolt utak: 90 %-os a kiépítettség, de az útburkolatok minősége nagyon rossz. Az idén pályázati összegből várhatóan 20 Millió Ft-ot kapunk felújításra. Külterületi utak: 44 Millió Ft-ot nyertünk pályázaton a külterületi utak felújítására, ebből a Harangzugi holtághoz vezető 3 km-es út 2 km-es szakaszát újítottuk fel, valamint az alsórészi út falu utáni 800 m-es szakaszát, ami része a zsáktelepülés megszüntetésének is része. A hajdani szövetkezeti földutak most kerültek az önkormányzat tulajdonába, ezek karbantartása komoly feladat és költség lesz.

82

83

Humán erőforrás Orvosi rendelő: Orvosi rendelő van, háziorvosunk is itt él a településen. A rendelő felújítására 3 M. Ft-ot nyertünk (műszerbeszerzés, akadály-mentesítés, belső burkolat felújítása). Ügyelet, sürgősségi ellátás: Az ügyeleti rendszer megoldott, hétköznapokon a háziorvos látja el, hétvégén egy mezőtúri vállalkozás végzi (Piál Bt.). Gyerekorvos: Nincs, heti egy alkalommal Mezőtúrról jár ki a gyerekorvos. Gyógyszertár: Heti két alkalommal 1,5- 2 órát tart nyitva. Óvodai ellátás: Óvodánk van, 19 gyerek vegyes csoportba jár, differenciált foglalkoztatással, iskolai előkészítő képzéssel. Általános iskola: Két épületben történik a 73 gyermek oktatása, alsó évfolyamon osztályösszevonás szükséges. Jövőre még kevesebb lesz a gyereklétszám, ez nagy gondot fog jelenteni a településnek. Szociális ellátás, szakellátás: Szakképzett szociális gondozó végzi az idősek (12-15 fő) gondozását, ez többnyire házi segítségnyújtást jelent. Roma lakosság: Egy fő él a faluban, semmi problémát nem okoz. Kulturális intézmények, hagyományok: Művelődési Ház működik a településen, együtt a könyvtárral, főállású intézményvezetővel, itt működik a tele-szoba is. Minden évben megtartjuk a falunapot, az elszármazottak találkozóját, és két éve szüreti bált is tartunk. Civil szervezetek: Nyugdíjas klub működik kb. 100 taggal, énekes-táncos csoportjuk van, hetente összejönnek. Lakhatás körülményei: A település házai összkomfortosak, néhány ház lakatlan, de fiatal családok érdeklődnek a meghirdetett üres lakások iránt. Gazdasági bázis Ipar: Egy gumiüzem működik, 5 főt foglalkoztat. Mezőgazdaság: A szövetkezet megszűnésével a földek magánkézbe kerültek. Egy kft. és néhány magángazdálkodó műveli a területek nagy részét, komoly technikával. Működik egy sertéstelep is, itt a sertéstartás mellett a hígtrágya-kezelés technikai fejlesztésén dolgoznak. Turizmus: Szép a környék, de maga a település jelenlegi állapotában nem alkalmas a turisták fogadására. A szarvasi összekötő út megépülése megnyithatná a lehetőséget a turizmus fejlődése előtt. Gondolkodunk kereskedelmi szálláshelyek kialakításán is, az alsórészi volt szövetkezeti kacsató turisztikai központtá alakítása segítené a falusi turizmus fejlesztését. A tevékenység-turizmust kellene fejleszteni, a fonottkalács-készítés nagy hagyományokra tekint vissza településünkön. Kereskedelem: Két élelmiszer bolt üzemel, egy 100 Ft-os bolt, ami táp bolt is, kocsmából három is működik. Jönnek utazókereskedők -zöldségárusok, vegyeskereskedők- a faluba, előzetesen szórólappal hirdetnek. Szolgáltatás: Működik egy tüzép telep-tápbolt is, de csak cementet, ősszel szenet árul. Beruházás, tőkevonzás: Nem jellemző a településre, bár van az önkormányzatnak saját földterülete, ahol ipari fejlesztésre lenne lehetőség, kevés reménnyel kecsegtet. Konkrét fejlesztések 2006-ig: Útfelújítás, járdaépítés és felújítás, kiemelten fontos az ivóvíz kérdésének megoldása (kb. 40-50 M Ft), a településközpont felújítása, park és játszótérépítés, a ravatalozó felújítása. Konkrét fejlesztések 2007-2013-ig:

83

84 Zsáktelepülés megszüntetése, a szarvasi összekötő út megépítése, útépítések, elkerülő szakasz megépítése, kereskedelmi szálláshelyek kialakítása (vadászok), a hobbitelkek melletti utak rendbetétele. Milyen kedvezményekkel támogatják a betelepülő vállalkozásokat, milyen jövőbeli elképzelésük van? Nem adunk kedvezményeket, nem is adható, talán a tulajdonunkban lévő földterületet tudnánk kedvezményes áron bérbe adni. A többcélú együttműködés keretében miben látja ennek jövőbeni realizálását Erőltettem a létrehozását, minél több területre, kivéve az alapfokú oktatást, amihez mindenki ragaszkodik. Egy főépítészt alkalmazunk a többcélú együttműködés keretében, jó lenne a gyermekvédelmi szolgálatot, a szociális ellátást is és az orvosi ügyeletet is kistérségi szinten megoldani.

84

85 Mezőhék Halász Vince (polgármester) Környezetvédelem Természeti értékek: A bennünket körülvevő, gazdasági potenciált meghatározó közigazgatási területet tekintem természeti értéknek, ebből jelentős terület, 9000 hektár szántó magas minőségű termőföld, átalagosan 33 aranykorona értékű hektáronként. A terület 60-70 %-a öntözhető a Tisza II. csatorna vizéből. A Harangzugi csatorna egyben szolgál öntözésre és belvízelvezetésre is. Erdő terület az erdőbirtokosság kezében van (kb. 42 ha). Van egy 35 ha-s tavunk, horgásztó-víztározóként üzemel. Természeti értékek a Kunhalmok, de a jelenlegi szabályok szerint nem képezik a természeti örökség részét. Védett építészeti értékek: Családi kápolna, amit most helyi testület által védett épületnek nyilvánítottunk, szeretnénk felújítani. Települési zöldfelület, településkép: Településünkön 3-4 hektár zöldterület található, iskola, óvoda, sportpálya, park, játszótér területén. Szemétszállítás, szelektív hulladékgyűjtés: Kéthetente szállítják el a szemetet, 120 l-es edényekben történik a gyűjtés. A szelektív hulladékgyűjtés is - több-kevesebb sikerrel - működik, a konténereket kihelyeztük. Közüzemi vízhálózat: kiépített, Mezőtúri Víz és Csatornamű üzemelteti. Felszíni, felszín alatti vizek: A felszín alatti vizeink a szennyvíztisztító mű megléte miatt biztonságban vannak, a felszíni vizek szennyezettek a korábbi nagymértékű vegyszerhasználat miatt, nem jó a vízelvezetés, a belvíz levezetése, nem tisztázottak a vízelvezető csatornák tisztításának tulajdonosi feladatai. A település és a külterületi elvezető csatornák kapcsolata nem megfelelő. Közüzemi szennyvízhálózat: Belterületen teljesen kiépített, külterületen nem lehet megoldani. 135 házból 120 fürdőszobás, ebből 118 bekötött. 2002 óta a kommunális szennyvíztisztítást a település megoldja, önálló szennyvíztisztító művünk van, biológiai tisztító, amely a legjobb minőségű tisztított vizet adja. Kapacitása 30 m3/nap, ez kb. 80 %-os kihasználtságot jelent. Vezetékes gázhálózat: kiépített Infrastruktúra Távbeszélő fővonalak: kiépített Villamos energia ellátás: kiépített Belterületi burkolt utak: 2,4 km a belterületi úthálózat hossza, ebből 1,7 km burkolt, 700 m nem burkolt. Külterületi utak: Több külterületi utunk van, szilárd útburkolatú is, tulajdonos az önkormányzat, de egy részének a fenntartását a szolnoki közútkezelő végzi. A szövetkezet használatában lévő földutak önkormányzati tulajdonba kerülnek, ez még folyamatban van. Kerékpárút: tervezik a kiépítését Mezőtúrig, ami a mi utunk mellett fog megépülni. Humán erőforrás Orvosi rendelő: Orvosi rendelő van, mezőtúri orvos látja el az orvosi teendőket. Ügyelet, sürgősségi ellátás: A hétvégi ügyeletet mezőtúrról oldjuk meg, munkanapokon az ügyeletet a rákócziújfalui orvos látja el. Sürgősségi ellátás Mezőtúron a kórházban van. Fogorvos: Mezőtúron a kórházban van.

85

86 Gyerekorvos: Mezőtúron a kórházban van, havi egy alkalommal a gyermek szakorvos jön ki tanácsadásra a településre, külön díjazás ellenében. Gyógyszertár: Kézi gyógyszertárunk van, az orvos rendelési idő alatt látja el a betegeket a szükséges gyógyszerekkel. Bölcsődei ellátás: nincs Óvodai ellátás: Van, 11 fővel működik. Nagy szerepe van a lakosság megtartásában, fiatalos a lakosság, a születések száma 1-2 fővel meghaladja a halálozási számot. Általános iskola: Alsó tagozaton 15 gyermek van, csak diplomás pedagógusokkal dolgozunk. Az iskola jól felszerelt, a szükséges oktatási eszközök 90 %-ával rendelkezik. Tetőszerkezet szorul felújításra, erre pályáztunk, befogadták. Hat számítógépes e-központ működik az épületben. Saját főzőkonyhával is rendelkezik az iskola. Középiskola: nincs Szociális ellátás, szakellátás: 15-20 főt érint, idősgondozás keretében a gyógyszerellátást, bevásárlást, ebédhordást biztosítunk. Roma lakosság: 1 fő él a faluban Kulturális intézmények, hagyományok: Egy művelődési házunk van, itt működik az e-Magyarország pont, a könyvtár, 7200 db-os könyvkészlettel. Évente 30-40 ezer forintot költünk gyarapításra, negyedévente 100 könyvet hozunk a szolnoki Verseghy könyvtárból szerződés keretében. A nagyteremben tartjuk a tornaórákat. Civil szervezetek: nincs Lakhatás körülményei: A családi házak kb. 1000 m2-es telekkel rendelkeznek, nem alkalmasak családi gazdálkodásra, az állattartás körülményei nem jók. Nincs újratanyásodási kényszer, nem épülnek új házak a településen, a meglévőket újítják fel. Az üresen álló házakat vagy betelepülők (munkahely miatt), vagy fiatal házasok veszik meg. Gazdasági bázis Ipar: Csak a mezőgazdaságra épülő élelmiszeripari jellegű paprikafeldolgozót említhetném. Mezőgazdaság: Sok kicsi családi vállalkozó dolgozik 30-300 hektárnyi földterületen. Jellemzően fűszerpaprika, petrezselyemlevél, kapor, spenót, vöröshagyma termesztés folyik. Turizmus: Mezőtúri és a megye turisztikai rendszerébe tartozunk. Ezen belül kiajánljuk a település értékeit, a falusi turizmus fejlesztését tervezzük elsősorban a szálláshelyek kialakításával. Van egy szolgálati lakás, amelyben 10-15 fő részére tudnánk szállást biztosítani, valamint az idelátogató vadásztársaságok vadászait is elszállásolhatjuk. A vadászat most is jelentős a területen. Ezen kívül lehetőség lenne vízi sportok, horgászat, kerékpártúrák szervezésére is. Kereskedelem: Egy ABC van, a mini ABC, az italbolt, a söröző magánkézben üzemel. Az alapellátás megoldott, a nagyobb vásárlásokat a környező nagyobb városokban megoldják. Tápbolt, gáz cseretelep működik. Szolgáltatás: Sajnos iparengedéllyel rendelkező szolgáltatónk nincs, nagy szükség lenne cipészre és gázszerelőre. Beruházás, tőkevonzás: Belterületi útfelújításra 9 millió Ft-ot nyertünk + 1,3 millió Ft önerő hozzáadásával két utca szilárd burkolását oldjuk meg. Új pályázatot adtunk be Kétpóval közösen 24 millió Ft. Összegben belterületi útfelújításra, ebből 11 M Ft marad a településen, ehhez teszünk 1,1 millió Ft önerőt, ez 2005 tavaszán indulhatna.

86

87

Az önkormányzat költségvetésében mennyi forrást különítenek el évente fejlesztésre, hogyan alakulhat ez az arány a jövőben? Az elmúlt két évben 44,6 millió Ft pályázati pénzhez 10-20 % önerőt biztosítottunk, a költségvetésünk 6-8 %-át fordítottuk erre. Konkrét fejlesztések 2006-ig: Az iskola tetőszerkezetének felújítása és az útfelújítás a fő cél. Konkrét fejlesztések 2007-2013-ig: Szennyvíztisztító fejlesztése. Milyen kedvezményekkel támogatják a betelepülő vállalkozásokat, milyen jövőbeli elképzelésük van? Kommunális beruházások keretében tudnánk kedvezményeket adni. A többcélú együttműködés keretében miben látja ennek jövőbeni realizálását? Elfogadtuk, hogy a vidék megmaradjon. Az oktatás, posta és néhány alapvető dolog meg kell, hogy maradjon, különben a lakosság elvándorol. A területfejlesztést, településfejlesztés sarkalatos dolog de azt vallom, a problémákat ott kell megoldani, ahol felmerülnek. Ahol a lakosság szükségleteit kielégítő beruházást tervezünk, ott akár saját erőből is hajlandóak támogatni (pl. gázvezeték kiépítése), értelmes célokért hajlandóak áldozni. A kistelepülések tervei nem azonosak a város terveivel, inkább az élhető település megteremtése a fő célunk. Természetesen vannak olyan dolgok, amit mi is támogatunk, pl. a számítógépes rendszer kialakítása, az internet elérhetőség biztosítása. Jó a többcélú társulás bizonyos pontokon, de egyeztetés szükséges a közös pontok megtalálásában, viszont alapvető kérdésekben (oktatás) nem célravezető a teljes összevonás.

87

88

Kétpó Boldog István (polgármester) Környezetvédelem Természeti értékek: Legnagyobb értékünk a föld, 38 aranykoronás földterületeink vannak, jól működik a mezőgazdaság. 8000 hektárnyi terület tartozik Kétpóhoz. A Harangzugi és Nagykunsági öntözőcsatorna területe gazdag vízi-és vadvilágot rejt, a vadkacsa, ölyv, a héja is megtalálható ezen a területen. Gazdag a közigazgatás vadvilága is: nyulak, őzek, vaddisznó él a vidéken. A vasút melle található egy védett terület, ahol védett virág is nő, ezt a vasúttervezésnél is fegyelembe vették. Védett értékünk még a pusztapói gesztenyesor. Védett építészeti értékek: Építészetileg fontos a Kastély Hotel, valamint a tanyaközpontok régi kúriaházai, amik a régi világ hagyatékai. Települési zöldfelület, településkép: A településközpontot a polgármesteri hivatal új épülete köré szeretnénk kiépíteni. Tervezzük egy műemlék felállítását, sportpálya, park és egy szökőkút építését is, a terveink már elkészültek. Szemétszállítás, szelektív hulladékgyűjtés: A szemétszállítás folyamatos, heti egy alkalommal szállítják el a hulladékot a helyi szeméttelepre. A szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nem megoldott a településen. Közüzemi vízhálózat: Teljesen kiépített, még a tanyaközpontok ivóvízellátása is megoldott. A belterületi lakások 98%-a bekötött a rendszerbe. Felszíni, felszín alatti vizek. A települést körbeveszi egy 2000-ben épült, közel 2 km-es elvezető árok, ami a Harangzugi csatornával együtt biztosítja a belvíz szinte tökéletes elvezetését. Közüzemi szennyvízhálózat: Szennyvízhálózata nincs a településnek, a szippantott szennyvizet a település saját szennyvíztisztító telepére szállítják. Ennek kapacitása (15m3/nap) egyelőre elegendő, bővíteni csak a csatornázás elkészültével kell majd. Vezetékes gázhálózat: Teljesen kiépült, a családok több mint 50%-a rákötött. Infrastruktúra Távbeszélő fővonalak: 1995-ben épült ki a központ, jól működik. A lakosság többsége rendelkezik mobil telefonnal, ezt segíti, hogy az egyik mobil szolgáltató nemrég állított fel egy tornyot. A hivatali internet ADSL rendszeren keresztül működik (mezőtúri vállalkozó működteti), és már 10 magánember is rácsatlakozott. A kábel TV rendszer is kiépült, jelenleg próbaüzemen működik. Villamos energia ellátás: Kiépült, 3-4 éve rendeződött a helyzet, csak 1-2 tanyán nincs áram. Belterületi burkolt utak: Minden lakóház előtt burkolt út van, néhány telek előtti út burkolása vár még megoldásra. A meglévő utak minősége folyamatos felújítást igényel. Külterületi utak: Nagyrész külterületi földútjaink vannak, ezeket inkább a gazdálkodók tartják rendben. Csak a Kastélyba vezető út burkolt, de rossz minőségű. Pályáztunk a Kétpót és Mezőhéket összekötő út elkészítésére (kb. 1,5 milliárd Ft), jelenleg tervezése folyik, közvetlen kapcsolatot teremtene a 44-es és 4-es főút között. Kerékpárút: nincs Vasúthálózat:

88

89 Fő vasútvonal mellett fekszik a település, jelenleg van vasútállomásunk és egy megállónk, a vasúttervezés után 2007-ben már csak két megállónk lesz. Humán erőforrás Orvosi rendelő: Orvosi rendelőnkben nyugdíjas orvos dolgozik, a helyzet megoldásra vár. Ügyelet, sürgősségi ellátás, fogorvos, gyerekorvos: Mindenfajta egyéb orvosi kezelés miatt Mezőtúrra járnak a lakosok. Gyógyszertár: A kézi gyógyszertárat az orvos működteti rendelés alatt, szeretik a lakosok ezt a megoldást. Óvodai ellátás: Bölcsődénk nincs, az óvoda épületét most újítottuk fel, 18 óvodásunk van. Általános iskola: Az általános iskola társulásban működik Kuncsorbával, közös az igazgatás, a pedagógusok is cserélődnek. A két településen 132 gyermek jár iskolába 6-6 osztály működik, mindenhol helyben. A település önállóan nem lenne képes az általános iskola működtetésére. A későbbiekben cél a 4 osztályos iskola, csoportbontásos megoldást alkalmazásával, valamint kisebbségi osztály indítása. Középiskolánk nincs. Szociális ellátás, szakellátás: Tanyagondnoki szolgálatot működtetünk, ők hordják iskolába mikrobusszal a gyerekeket a tanyaközpontokból, elvégzik a bevásárlást a nyugdíjasoknak. A szociális étkeztetés, családsegítés jól működik, ez az a terület, ami kistérségi szinten is jól működtethető. Roma lakosság: Egy férfi lakos él itt, a faluban teljesen befogadták. Kulturális intézmények, hagyományok: Művelődési házunk most áll felújítás alatt, minden évben megtartjuk a falunapot, nőnapi rendezvényeket, iskolabált, disznótoros bált rendezünk, és tervezzük a nyugdíjas nap megtartását is. Civil szervezetek: A településen működik sportegyesület, polgári kör és 2 alapítvány is. A Pó Kör alapítvány kulturális és településfejlesztési területen működik, ők pártolják a műemlék építését is. Az iskolai Médiatár alapítvány elsődleges feladata a tehetséges gyermekek támogatása. A Kétpóért egyesület működteti a tele-házat. Lakhatás körülményei: A csatornázás hiányán kívül minden adott a településen a jó lakhatási körülményekhez. A lakások összkomfortosak, fő gondunk, hogy új lakás nem épül, pedig ingyen telket és önkormányzati támogatást is adunk. Eladó lakás szinte nincs, a szociális bérlakás rendszer megváltozása nem kedvezett a fiatalok itt tartásának. Gazdasági bázis Ipar: Műanyagajtó gyártó üzem működik a településen. Új beruházásként egy számítógép szétszerelő üzem létesül, itt is ingyen telekkel próbálunk segíteni. Egy mélyépítő építési vállalkozó is dolgozik 10 nagy autóval, telephelyet létesített a faluban. Mezőgazdaság: A Cibaker Rt. központja is idetelepült, Működik egy Magyar-Mongol Rt, valamint több mint 60 regisztrált magángazdálkodó tevékenykedik. Turizmus: Legfontosabb turisztikai vonzerő az Almásy Kastély, bár még nem pályázhattak, mégis komoly fejlesztéseik vannak, ezen belül a termálvíz kihasználása. Tervezzük a diákszálláshely kialakítását a meglévő diákotthonunkban. Olasz testvérvárosi diákok elhelyezését kívánjuk megoldani 2-4 ágyas szobák kialakításával. Szép a környezete is, közel fél hektáros park veszi körül. Kereskedelem: Négy élelmiszerboltunk, 4 kocsmánk üzemel, állandó mozgóárusok jönnek a faluba heti két alkalommal, a művelődési házban minden héten van vásár.

89

90 Az egyik üzletben zöldséges is működik, és tervezzük ruhás részleg bevezetését is. Szolgáltatás: Dolgozik fodrász, kőműves, szennyvízszippantó kisiparos a településen, az építési vállalkozó és az önkormányzat is vállal szállítást, fuvarozást. Beruházás, tőkevonzás: Az építési vállalkozó telephely-alapításán túl a legnagyobb beruházás az új hulladéklerakó építése (közel 2 milliárdos), kész vannak a szélenergia hasznosítását segítő szélkerekek tervei, 2005-ben épül. További tervek: halastó kiépítése, hulladék-feldolgozó építése – építési törmelék feldolgozására már van jelentkező, - valamint egy 50-100 főt foglalkoztató kisüzem létesítése, ahol a település legnagyobb gondjaként számon tartott női munkaerő foglalkoztatást kívánjuk megoldani. Az önkormányzat költségvetésében mennyi forrást különítenek el évente fejlesztésre, hogyan alakulhat ez az arány a jövőben? Általában kevés pénz jut fejlesztésre, csak ha értékesítünk valamit, ebben az évben 4-5 M Ft önerőt tudtunk fejlesztésre költeni. Külső forrásként 20-30 M Ft jött be pályázatok útján. Konkrét fejlesztések 2006-ig: 80 M Ft-ba kerül a tornaterem építése, ami többcélú helyiség, nagyobb rendezvények megtartására is alakalma lesz. Ebben kap helyet egy kondicionáló terem és a számítógépes terem is. Diákotthon átalakítás – legalább pályázati szintig szeretnénk eljutni Kétpó-Szolnok összekötő út I. szakasza építésének megkezdése Ravatalozó felújítása, esetleg új építése Sport és kulturális központ építése, sport öltöző felújítása, szabadtéri színpad építése A település üdvözlő és utcatábláinak elkészíttetése Konkrét fejlesztések 2007-2013-ig: szeretnénk beszállni a termálvizes kastély programba, célunk a termálvíz feltárása, esetleg egy egymedencés fürdő építése Kétpó-Szolnok összekötő út befejezése Mezőgazdaság fejlesztése Horgásztó üzemeltetése Kiemelten fontos a lakásépítés támogatása – munkahelyteremtés segítségével Milyen kedvezményekkel támogatják a betelepülő vállalkozásokat, milyen jövőbeli elképzelésük van? Pályázatok beadásával és partnerség működtetésével, valamint felkínáljuk az ingyen telek lehetőségét, valamint segítünk a munkaerő vagy a piackeresésben is. A többcélú együttműködés keretében miben látja ennek jövőbeni realizálását A társulás nagy veszteséget okozhat a kisebb településeken, ha az oktatást központosítani akarják, valamint sok olyan önkormányzati feladatot is el kívánnak venni, ami pedig csak helyi szinten oldható meg igazán. Nyerni akkor tudunk igazán a társuláson, ha olyan területeken történik változtatás, amiket mi is igazán akarunk, jól működtethető lenne társulási szinten az orvosi ügyelet, a közös közbiztonsági ügyelet, tűzoltóság. Sok területen elég lenne a társulás, nem kellene többcélú együttműködés.

90

91 Mezőtúr Dr. Draskovics Dénes (polgármester) Környezetvédelem Természeti értékek: Egyik legértékesebb részünk a Körös-holtág rendszer, melyen 2005 januárjától visszakapjuk a halászati jogot, és ezt a Mezőtúri Horgászegyesülettel közösen kezeljük. Védett építészeti értékek: A városrendezési tervben részletesen felsoroltuk a védett, illetve a védelemre javasolt építészeti értékeinket. Konkrétan a polgármesteri hivatal épületét szeretnénk rendbe hozni, így szinte komplett lenne a főtér. Települési zöldfelület, településkép: Nagy gondot fordítunk a települési zöldfelület ápolására, a bányató karbantartására évi 5 millió forintot költünk, szigetet alakítottunk ki, az Erzsébet ligetet próbáljuk rendbe hozni, mert elég elhanyagolt állapotban van. Szemétszállítás, szelektív hulladékgyűjtés: Jövőre a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére pályázunk, nagy gond lesz a kétpói hulladéklerakó megépülése, mert nagyon meg fogja drágítani a szemétszállítást, a lakosság körében felzúdulást okoz. Közüzemi vízhálózat: A körösítés végén járunk, 1-2 éven belül befejezzük. Felszíni, felszín alatti vizek: (nem tért ki rá) Közüzemi szennyvízhálózat: Pályázaton nyertünk most jelentős összeget, így nekikezdünk a város két utolsó városrészének csatornázásához, ez 945 milliós beruházás, ennek csak 40%-át nyertük meg, de elkezdjük, ez 1640 további bekötést jelent. Vezetékes gázhálózat: Teljesen kiépült, komplett. Infrastruktúra Távbeszélő fővonalak: Mezőtúrról Karcagra került a központ, sok a hiba, a gond. Villamos energia ellátás: Megoldott. Belterületi burkolt utak: Tragikus a helyzet, az utak kb. 66%-a burkolt, de azok minősége sem megfelelő. Külterületi utak: A külterületi utakat most akarják az önkormányzat tulajdonába adni, de mi nem akarjuk, hiszen ez 40 millió Ft-ot jelentene éves működési költségben, mivel eszközeink sincsenek, várhatóan még több lesz ez az összeg. Kerékpárút: Vannak már most is, pályáztunk a hosszabbításukra, de nem nyertünk. Vasúthálózat: Várható a pályaudvar felújítása 2005-ben, jelenleg a tervezés folyik. Humán erőforrás Orvosi rendelő: Részben megfelelőek, bár az újvárosi rendelő elhanyagolt, sőt a tüdőgondozó is lerobbant, ennek felújítására már terv van, de lehet, hogy a kórház területére hozzuk be, és értékesítjük az épületet. Ügyelet, sürgősségi ellátás: Nagyon ügyesen megoldott, a Pigál Kft közvetlen szerződésben van a MEP-el, ők adnak ügyeletet éjszaka és hétvégén. A sürgősségi ellátás bevezetésére a kórház befejezéséig kaptunk haladékot. Fogorvos: A meglévő fogorvosok ellátják az összes körzet feladatait. Gyerekorvos: A gyermekorvosi hálózat teljesen lefedett. Kórházi ágy: 163 ágyunk van, nem is tervezünk többet. Gyógyszertár: Ellátott a város, de az ügyeleti rendszer nem jó, önállóan osztják fel a gyógyszertárak. Bölcsődei ellátás: Biztosított, több gyermek van, mint a férőhelyek száma.

91

92 Óvodai ellátás: Biztosított, itt kevesebb gyermek van, mint lehetne. Általános iskola: Mezőtúr iskolaváros, mégis itt kevesebb gyermek van, mint lehetne. Középiskola: Működik, itt is kevesebb a gyermek van, mint kellene. Szociális ellátás, szakellátás: Szociális otthonunk van, ennek keretében működik a szociális szakellátás is, a szociális ellátást a közigazgatás végzi Roma lakosság: A lakosság több mint 10 %-át teszi ki, nagyon jó kapcsolatunk van a cigány kisebbségi önkormányzattal, napi kapcsolatban állunk, helyet kaptak, számítógéppel rendelkeznek, de sajnos plusz segélyeket nem tudunk biztosítani számukra, mint amennyi jár. Kulturális intézmények, hagyományok: Mezőtúr rendezvényváros, legismertebb talán a Túri Vásár, előtte egy héten át mezőtúri művészeti napok és vásár zajlik, számos fesztivált rendezünk. Hagyományőrző klubunk is van, a kultúrház és könyvtár épületében működnek. Civil szervezetek: Több, mint 130 civil szervezet van a városban, ebből közel 30 működik. A legrégebbi civil egyesületünk a Mezőtúri Horgászegyesület, mely 1949-ben alakult, 1100 taggal működik. Lakhatás körülményei: A városban 133 önkormányzati ingatlan – bérlakás van, 20-22 nagyon lepusztul, 20-25 egész jó állapotban van, míg a többi közepesen rendezett. 38-100 m2 közöttiek a lakások, de nagyon sok a hátralékos, sokkal tartoznak lakói. Gazdasági bázis Ipar: A városban az ipar és a szolgáltatás vette át a dominanciát, van feldolgozóipar, elektronikai cég, a gépipar komoly exporttal rendelkezik, szállítás – fuvarozás, téglagyár, ami a környéken bányászott agyagra épül, faipar. Mezőgazdaság: Egy szövetkezet maradt meg, a Magyar-Mongol Rt., valamint egyéni gazdálkodók is dolgoznak, egyrészük kényszerből lett gazdálkodó, másrészük viszont szépen megerősödött. A mezőgazdasági termelés az összárbevétel 5%-át adja. Turizmus: Szálloda működik a városban, a holtágak visszavételével a horgászturizmust kívánjuk fejleszteni. 1300 hobbi telek van, ezek infrastrukturálisan nem teljesen kiépítettségű területen vannak, de még lehet vízparti telket venni. A Fazekas Múzeum is elkészült. A Mezőtúr-Szarvas közötti komp felújításra vár, későbbi terveink között szerepel egy híd megépítése. Kereskedelem: Mezőtúron igen nagy az átmenő forgalom, így a kisebb üzletek mellet a betelepült nagy multi cégek is vígan megélnek egymás mellett. Egyben munkahelyet is adnak. Van a városban több autószalon, benzinkút is épül újabb. Szolgáltatás: (nem tért ki külön) Beruházás, tőkevonzás: Ipari parkot szeretnénk kialakítani, fejleszteni, mivel messze vagyunk az autópályáktól, csak a 4-es főút négysávosítása adhatna reményt arra, hogy a vállalkozók nagyobb fantáziát lássanak benne. További terveink: termálfürdő fejlesztése, a szociális otthon felújítása, lakásépítések, a Takács tanya rendbetétele, valamint egy trágyafermentáló üzem. Az önkormányzat költségvetésében mennyi forrást különítenek el évente fejlesztésre, hogyan alakulhat ez az arány a jövőben? Évente több száz millió forintot fordítunk fejlesztésre, a csatornázásra például több mint 900 millió. Konkrét fejlesztések 2006-ig: csatornázás

92

93 Kórházépítés, felújítás, polgármesteri hivatal homlokzatának felújítása szociális otthon felújítása kerékpárutak továbbépítése komp felújítása LIDL áruház megnyitása Strand rekonstrukció Teleki gimnázium tornaterem építése Konkrét fejlesztések 2007-2013-ig: Berettyó folyó karbantartása, rendbetétele Útburkolatok felújítása Piac rekonstrukció Szarvasi összekötő híd megépítése ( megyei tender) Milyen kedvezményekkel támogatják a betelepülő vállalkozásokat, milyen jövőbeli elképzelésük van? Forráshiányos az önkormányzat, ezért helyi rendelet szabályozza a támogatást. Munkahelyteremtés esetén néhány milliós támogatás nyújtható. A többcélú együttműködés keretében miben látja ennek jövőbeni realizálását? Nagyon szélsőséges a helyzet, a sok településes társulásoknál nehéz összehangolni a teendőket, főleg a Dunántúlon jellemző ez. Sok a pályázat, de nehéz átlátni, hogy ténylegesen működnek-e. Ahhoz, hogy a kistérség fejlődjön a forrásokat megfelelően kellene elosztani, igények szerinti támogatásra lenne szükség. A mezőtúri kistérségben egyhangú döntésen alapuló végrehajtás működik, ez biztosítja az egyszerűbb megvalósítást. Kistérségi szinten főépítésszel dolgozunk, a civil szervezeteknek nagy beleszólása van a városkép kialakításába.

93