ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ REGIONÁLIS BIOMASSZA AKCIÓTERVE HELYI ERŐFORRÁSOKRA ALAPOZOTT TÉRSÉGFEJLESZTÉS

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ REGIONÁLIS BIOMASSZA AKCIÓTERVE HELYI ERŐFORRÁSOKRA ALAPOZOTT TÉRSÉGFEJLESZTÉS



Biomass Mobilisation – BioMob FP7 245449 Szerkesztők: Barta István – Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. Dr. Simon László – Nyíregyházi Főiskola Benkő Krisztián – Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. Tóth Krisztina – INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft.

Technikai szerkesztő: Nádasi Zoltán

Kiadó: Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza


ISBN: 978-615-5097-29-4

Nyomda: Fodor Irodagép Bt., Nyíregyháza

Példányszám: 160 db

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ REGIONÁLIS BIOMASSZA AKCIÓTERVE


HELYI ERŐFORRÁSOKRA ALAPOZOTT TÉRSÉGFEJLESZTÉS


TARTALOMJEGYZÉK Előszó........................................................................................................................................... 7 1. A BioMob projekt bemutatása................................................................................................ 8 2. Esettanulmányok, tapasztalatok............................................................................................ 9 3. Helyi erőforrásokra alapozott térségfejlesztés.................................................................... 13 3.1. Általános helyzetkép..................................................................................................... 14 3.2. Az Észak-Alföldi Régió energiafüggősége.................................................................... 16 3.3. Biomassza-potenciál a régióban................................................................................... 20

3.3.1. Másod-nyersanyagban rejlő potenciál............................................................... 20

3.3.2. Energiaültetvények potenciálja.......................................................................... 21

3.3.3. Összes elméleti biomassza-potenciál................................................................. 22

3.4. Az Észak-Alföldi Régió regionális akcióterve............................................................... 23

3.4.1. Energiahatékonyság növelése lakóházaknál, intézményeknél......................... 23

3.4.2. Energiültetvények telepítése.............................................................................. 25

3.4.3. Helyi fűtés-korszerűsítés.................................................................................... 25

4. Összefoglalás......................................................................................................................... 26 Helyi gazdaságélénkítő hatás................................................................................................... 27 5. Summary............................................................................................................................... 28 Regionális akcióterv készítői, elérhetőségek........................................................................... 30 Felhasznált irodalom................................................................................................................ 33





Előszó A globális gazdasági és környezetvédelmi válság okozta problémák megoldása határozott és következetes cselekvést igényel a folyamatokat befolyásolni tudó politikai döntéshozatal minden szintjén. A gazdasági világválsággal sújtott környezetben rendkívüli nehézséget jelent számunkra az elmúlt években felhalmozott adósságteher leküzdése. A külső körülmények befolyásolására nincs módunk. Elsősorban a szakemberek tudására, saját magunk jártasságára és a rendelkezésünkre álló helyi erőforrásainkra építhetünk. Az Európai Unió FP7-es keretprogramja által támogatott „Biomass Mobilisation” (röviden „BioMob”) projekt példát mutat az EU különböző régióinak együttműködésére. A tudományos kutatók, a térségfejlesztők és a kisvállalkozók közös fellépése irányt ad az ÉszakAlföldi Régió intelligens, fenntartható és lendületes fejlesztésére. A helyi erőforrásokra alapozott térségfejlesztési program merész stratégiai koncepciót vázol fel a régió vezetése számára: • az energia-hatékonyság javítására, • az energia importfüggőség csökkentésére, • a helyi erőforrások kihasználására, • a foglalkoztatás számottevő növelésére, • az oktatás fejlesztésére, • a kutatás, fejlesztés és innováció erősítésére, • és a térségben élő lakosság életminőségének javítására. Feltehetjük bátran a kérdést, hogy van-e realitása a program megvalósításának? A BioMob projekt erre példaértékű választ ad számunkra. A közös munkában résztvevő dán partnereinknek – alig több, mint egy évtizede – ugyanezt a kérdést tették fel a kételkedők, amikor elhatározták, hogy Samsø szigetén megvalósítják az önálló, megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátást. Elhatározásuk sikert hozott! Olyan sikert, hogy ma a sziget energiát exportál az anyaország részére. Ez hitet és erőt ad nekünk ahhoz, hogy mi is nagyra törő programot alkossunk, a gazdasági és éghajlat-változási problémák legyőzésére és az Észak-Alföldi Régió fejlesztésére. Seszták Oszkár elnök Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés


1. A BioMob projekt bemutatása Az Európai Unió FP7-es kutatási keretprogramja, illetve az FP-7-regions-2009-01 alprogramja által támogatott Biomass Mobilisation (röviden „BioMob”) 245449 sz. projekt 2009. decemberében indult és 2011. novemberében zárult. Közismert, hogy Magyarország energia-előállítás céljára felhasználható biomassza-potenciálja jelentős, annak hasznosításában azonban nem tartozunk az Európai Unió élvonalába. Energiafüggőségünket a biomasszára (növényi produktumokra) alapozott megújuló energiaforrások kiaknázása (pl. rövid vágásfordulójú energianövény-ültetvények létesítése a fatüzelésű erőművek ellátására, bioalkohol, biodízel vagy biogáz előállítása) mérsékelhetné. A Nyíregyházi Főiskola bemutató kertjében közel 3 hektáron termesztünk olyan energianövényeket, melyek igen gyorsan fejlődnek, és évente-kétévente betakaríthatóak jelentős mennyiségű fűtőanyagot biztosítva. Kosárfonó fűzzel, fehér akáccal, olasznáddal és amerikai bársonymályvával vannak itt beállítva tudományos kísérleteink. Azt tanulmányozzuk, hogy a fenti energianövények hozamára milyen hatást gyakorolnak a tápanyagokat biztosító műtrágyák, talajjavító szerek és különféle komposztok. A nyírbátori biogáz üzemmel közös kutatásokat folytatunk a biogáz-hozam optimalizálása és a biogáz kéntelenítése céljából. Ezért szolgált nagy örömünkre, hogy a Nyíregyházi Főiskola az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. és a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. mellett bekapcsolódhatott a BioMob projektbe, melyben bolgár (Ruse város önkormányzata, Ruse-i egyetem, kis és Közepes Vállalkozásokat Támogató Üzleti Központ – Ruse), dán (Midtjylland Régió, Samsø Energia Vállalat, Aarhus-i egyetem,) és ír (Shannon Fejlesztő Vállalat –Regionális Fejlesztési Ügynökség, Közép-nyugat Regionális Hatóság, Moher Technológiák Kft., Limerick-i egyetem) partnerekkel működtünk együtt. A projektben felsőoktatási intézmények, önkormányzatok, energiaügynökségek és biomassza-hasznosításban érdekelt kisvállalkozások kooperáltak, illetve részt vesz a pályázatban az Európai Biomassza– ipari Egyesület is (European Biomass Industry Association) Brüsszelből. A négy együttműködő bolgár, ír, dán és magyar régió közös jellemzője, hogy fizikailag az Európai Unió külső határai mentén (perifériáin) helyezkednek el. Az ír és dán régióban a biomassza megújuló energiaforrásként történő hasznosítása előrehaladottabb állapotban van, mint Bulgáriában vagy az Észak-Alföldi Régióban. A projekt célja, hogy feltárja a biomassza forrásokat az adott régióban és kutatásvezérelt klasztereket alakítson ki, elősegítendő a biomassza energiatermelésre történő felhasználását. Első lépésként megtörtént az adott régió biomassza kutatásainak összeírása, majd nemzetközi összehasonlító elemzéseket készítettünk a biomassza-hasznosításban élenjáró külföldi és hazai vállalkozásokról (összehasonlítottuk pl. a német biogáz üzemeket a nyírbátorival), hogy a biomassza-hasznosítás külföldi tapasztalatainak hazai gyakorlatba történő átültetését elősegítsük. A projekt üzleti célkitűzéssel is rendelkezik, üzletfejlesztési modelleket alakítunk ki azon kis- és közepes vállalkozások, önkormányzatok számára, melyek hajlandóságot mutatnak megújuló energiaforrások használatára. A


projekt végső célja a tudásalapú, biomasszát hasznosító vállalatok növekedésének elősegítése és a biomassza-felhasználás regionális serkentése. Az Észak-Alföldi Régióban jelentős földgázimportot lehetne kiváltani pl., ha a kisebb települések önkormányzatai a középületeiket (polgármesteri hivatal, óvoda, iskola, orvosi rendelő) fatüzelésű közösségi fűtőművekből látnák el energiával. A projekt keretein belül közös akcióterv került kialakításra, amelyben olyan tevékenységek szerepelnek, mint a kutatók és vállalkozások közötti interakció elősegítése, a kutatásfejlesztési infrastruktúra megosztása, közös kutatási projektek elnyerése, az üzleti szereplők és a kutatóintézetek közötti tudástranszfer erősítése, és a biomassza-hasznosítást elősegítő támogatásokhoz való hozzáférés elősegítése. A BioMob projektről bővebben a projekt angol nyelvű honlapján tájékozódhat: www.biomob.eu.

2. Esettanulmányok, tapasztalatok A Biomob EU FP-7 program 2. munkacsomagjának keretében hat esettanulmányt készítettünk a megújuló energia hasznosítás témakörében. Az esetek kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy egy külföldi esetet, jó gyakorlatot egy magyar megfelelőjével állítsunk párba. A vizsgált eseteink a következők voltak: 1) Biogáz-termelési technológiák Németországban (Lengyel, Szilágyi és Simon, 2010a), 2) A nyírbátori biogáz üzem, Magyarország (Lengyel, Szilágyi és Simon, 2010b), 3) Fűz, mint energianövény termesztése Svédországban (Simon és Szabó, 2010), 4) “Tisza” Faaprítékot Termelők Termelői Csoportja Szövetkezet, Magyarország (Simon, Szabó és Vágvölgyi, 2010), 5) A güssingi (németújvári) fagázosító üzem, Ausztria (Barta és Benkő, 2010a), 6) Szakolyi biomassza erőmű, Magyarország (Barta és Benkő, 2010b). Ezeket az eseteket azért választottuk, mivel régiónkban egyre nagyobb az érdeklődés a biomassza alapú megújuló energiaforrások iránt (biogáz üzemek, fűz és egyéb rövid vágásfordulójú növények termesztése, faanyag gyűjtése és erőművi hasznosítása, fapellet és brikett előállítása). 1. Biogáz-termelési technológiák Németországban (Lengyel, Szilágyi és Simon, 2010a) A német biogáz előállítás nagy hagyományokkal rendelkezik. A legtöbb biogáz üzemük kapcsolt üzemű: elektromos áramot és a telep fűtését és meleg vízellátását biztosító hőt is előállít. A legtöbb telep kisebb kapacitású (<1MWe). Zömmel az állattartó telepeken képződő szarvasmarha-hígtrágya, illetve sertéshígtrágya ártalmatlanítására, valamint a farmokon keletkező különféle mezőgazdasági hulladékok hasznosítására hozták őket létre. A némethez hasonló kisebb biogáz üzemek létesítése az Észak-Alföldi Régióban kérdéses. Ennek egyik oka az, hogy a hazai állattenyésztő telepek (sertéstelepek) tőkehiánnyal és likviditási gondokkal küszködnek napjainkban. Az állatlétszám folyamatosan csökken, így egyre keve-



sebb biogázzá alakítható trágya keletkezik. Kisebb biogáz tornyok létesítése inkább a szennyvíztisztító üzemekben képzelhető el, ahol a települési szennyvíziszapok kirothasztásával állíthatnak elő biogázt, energetikailag önfenntartóvá alakítva az adott szennyvíztelepet. 2. A nyírbátori biogáz üzem (Lengyel, Szilágyi és Simon, 2010b) A nyírbátori biogáz üzem (1. ábra) tevékenységeit elemezve megállapítottuk, hogy az európai léptékben is nagyméretű (3,6 MWe kapacitású, 100 000 tonna szerves hulladékot, illetve mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékot hasznosít évente) üzemről van szó, ahol jelentős és előremutató kutatásfejlesztési tevékenység folyik. Az itt termelt biogázt gázmotorokban hasznosítják elektromos áram termelésére. Az üzemben istállótrágyából, baromfitelep és baromfifeldolgozó üzem melléktermékeiből, növénytermesztés melléktermékeiből, élelmiszeripari üzemek melléktermékeiből, nagykonyhák hulladékaiból, illetve szennyvíziszapból erjesztenek biogázt.

2. ábra: Energiafűz (Salix viminalis L.) ültetvény a Nyíregyházi Főiskola bemutatókertjében (fotó: dr. Simon László)

4. Tisza” Faaprítékot Termelők Termelői Csoportja Szövetkezet, Magyarország (Simon, Szabó és Vágvölgyi, 2010) A rövid vágásfordulójú (SRC) ültetvények létesítése mellett egyre nagyobb jelentősége lesz az Észak-Alföldi Régióban az erdészeti melléktermékek, felszámolt gyümölcsültetvények, nyesedékek, az utak mentén kivágott fák biomasszája összegyűjtésének (3.ábra). E céljából jött létre a régióban tevékenykedő „Tisza” szövetkezet. Ez a szövetkezet látja el faaprítékkal a 2009-ben létesített, 20 MW teljesítményű szakolyi biomassza erőművet.

1. ábra: A nyírbátori biogáz üzem látképe

3. Fűz, mint energianövény termesztése Svédországban (Simon és Szabó, 2010) A 3. tanulmányunkban a svéd energiafűz programot elemeztük. Svédországban már a nyolcvanas évek végén is telepítettek energiafűz (Salix viminalis L.) ültetvényeket (2. ábra), amelyek legnagyobb kiterjedésüket (közel 16 000 hektárt) a 2000-es évek elejére érték el. Ez a terület azonban 2009-re jelentősen, 12 200 hektárra csökkent le. Jelenleg az Észak-Alföldi Régión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 250-290 hektáron létesítettek eddig rövid vágásfordulójú energiafűz ültetvényeket, Magyarországon pedig a fás szárú energiaültetvények területe elérte a 2 200-2 400 hektárt.

10

3. ábra: Biomassza aprítása a szakolyi biomassza erőmű ellátására (fotó: dr. Simon László)

5. Güssingi fagázosító üzem, Ausztria (Barta és Benkő, 2010a) Ebben az erőműben (4. ábra) éves szinten mintegy 18 000 tonna biomasszát hasznosítanak ún. fluidágyas gázosítással. Az üzem 2 MW elektromos energiát, és 4,5 MW hőenergiát termel. Elektromos hatékonysága 25%, a hőtermelés hatékonysága 56,3%, azaz az üzem teljes hatékonysága 81,3%. Az üzem Güssing lakosságának teljes energiaellátását biztosítani tudja gázmotorok, gázturbinák segítségével. A technológia másik nagy előnye, hogy a gázosítás során előállított szintézisgáz töbféleképpen hasznosítható. Erre alapozva fontos, jövőbe mutató kutatásfejlesztéseket is végeznek a güssingi üzemben: gázosítási technológia

11





az adott település környékén található erdészeti és mezőgazdasági hulladékok (fanyesedék, gyümölcsfa és szőlőnyesedék, szalma) kerülnének hasznosításra. Az intenzív mezőgazdasági szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan területeken pedig energiaültetvények létesítése célszerű. Szárazabb területeken a rövid vágásfordulójú akác (6. ábra), vízjárta területeken pedig a rövid vágásfordulójú kosárfonó fűz (2. ábra) biztosíthatna továbbá faanyagot a helyi fűtőműveknek. 4. ábra: A güssing-i gázosító üzem és a faapríték

optimalizációja, gáztisztítási technológiák fejlesztése, metán-előállítás, hidrogén-cellával kapcsolatos kutatások és Fischer-Tropsch eljárással dízelolaj előállítás. 6. Szakolyi biomassza erőmű, Magyarország (Barta és Benkő, 2010b) Ebben az erőműben (5. ábra), mely évente 8 500 órát üzemel, 160-170 000 tonna faaprítékot tüzeltek el évente. Sajnos az erőmű hatékonysága csak 30 %-os, mert a keletkező hulladékhő hasznosítása jelenleg még nincs megoldva. A tanulmány készítése után nem sokkal az erőmű gazdasági okok miatt bezárt. Az Észak-Alföldi Régióban ilyen nagy kapacitású biomassza erőmű helyett inkább több kisebb, 1-2 MW kapacitású törpeerőművet, települési fűtőművet kellene létesíteni. Erre láttunk jó példát az ötödik esettanulmányban, melyben a güssing-i (Ausztria, Burgenland) központi erőművet mutattuk be. A fenti három nemzetközi, illetve három hazai biomassza-hasznosítást bemutató példa elemzése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a legnagyobb realitása a güssingi-hez hasonló központi fűtőerőmű hazai gyakorlatba történő átültetésének van. Mivel a hő- és villamosenergia kapcsolt előállítására képes erőművek beruházási költsége magas, kezdetben célszerű lenne kisebb ún. falu-fűtőműveket létesíteni. Ezekben a fűtőművekben

6. ábra: Fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) ültetvény a Nyíregyházi Főiskola bemutató kertjében (fotó: dr. Simon László)

3. Helyi erőforrásokra alapozott térségfejlesztés Az Magyar Országgyűlés 77/2011. (X.14.) határozatával elfogadta a 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energia Stratégiát. Nemzeti Energiastratégia alapvető célkitűzése Magyarország energiafüggetlenségének erősítése. Az ehhez vezető út sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia. A célok megvalósításához csökkenteni kell az energia importfüggőséget - részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését. A BioMob projektben dolgozó partnerekkel való közös munka és kölcsönös tapasztalatcsere alapján, az Észak-Alföldi Régió igényeire és lehetőségeire alapozva, a Nemzeti Energiastratégiával összhangban készítettük el a helyi erőforrásokra alapozott térségfejlesztési koncepciónkat.

3.1. Általános helyzetkép 5. ábra: A szakolyi biomassza erőmű

12

Az ország gazdasági helyzetére jellemző a rendkívül magas, több mint 65%-os energiaimport, az ipari termékek nagyarányú importja, sőt a valamikor Európa éléskamrájának számító Magyarország ma már jelentős élelmiszerimportra szorul.

13




7. ábra: Magyarország tenyészállat állományának alakulása 1981-2009 között (KSH 2009)

A további részletes szöveges elemzéssel szemben talán elegendő bizonyíték az is, ha hazánk tenyészállat létszámának alakulását vizsgáljuk. (7. ábra). Helyzetünket rontja, hogy állami támogatásokkal segítjük a multinacionális cégek biomassza-tüzelésű erőműfejlesztését, és a fogyasztók által fizetett többletenergia-költségből támogatjuk az így megtermelt ”zöld energiát”. A vidéki településeken az állattartás gyakorlatilag megszűnt, a zöldség- és gyümölcstermelés visszaszorult, a valamikor élelmiszertermelő lakosság önellátóból fogyasztóvá vált. Élelmiszertermelő üzemeink jó része tönkrement, egy részét a szó szoros értelmében leromboltuk, így a nagy hagyományokkal rendelkező konzerviparunk és cukoriparunk a lehetőségek töredékének kapacitásával működik. A problémákat alapvetően két okra vezethetjük vissza. 1. A multinacionális nagytőke érdekérvényesítő képességének erőssége. 2. Hazánk politikai vezetésének érdekérvényesítő képességének gyengesége. Magyarországon az elmúlt évtizedekben kialakult ún. multinacionális gazdasági modellt mutatja be a 8. ábra. A multinacionális cégek magatartásán változtatni nem tudunk. Saját érdekérvényesítő képességünk erősítése azonban kizárólag rajtunk múlik! Újra kell gondolnunk a gazdaságfejlesztési modellt. Az állami forrásokból a helyi termelőket, kisbefektetőket kellene támogatni, hogy minél nagyobb arányban termeljük meg saját magunknak az élelmiszert, az energiát és az ipari termékeket, így megakadályozva a tőke kiáramlását a rendszerből. Ez nagyban hozzájárul a helyi munkanélküliség arányának csökkentéséhez és a helyi gazdaság fejlesztéséhez. Ez az ún. helyi erőforrásokra alapozott gazdaságfejlesztési modell (9. ábra).

14


8. ábra: Multinacionális gazdasági modell

9. ábra: Helyi erőforrásokra alapozott gazdaságfejlesztési modell

3.2. Az Észak-Alföldi Régió energiafüggősége

Megvizsgáltuk az Észak-Alföldi Régió energiafelhasználásának sajátosságait Magyarország többi régiójához viszonyítva, másrészt megnéztük, hogy a régión belül milyen jellegzetességeket mutatnak az adatok (1. táblázat).

15





1. táblázat: Erőművek beépített teljesítménye az ország régióiban, 2008 [MW]

Összesen

1910

2093

Észak-Alföld Régió

95

25

120

2350

153

2503

Észak-Magyarország Régió Közép-Dunántúl Régió Közép-Magyarország Régió Nyugat-Dunántúl Régió Összesen

531

115

646

2471

29

2500

113

113

5580

486

1910

7976

10. ábra: Erőművek beépített teljesítménye az Észak-Alföldi Régióban (forrás: Energia Központ Kht.)

(forrás: Energia Központ Kht.(https://teir.vati.hu/Energiaterkep/main)

A régió teljes primer energiaigénye becslések alapján kb. 105 PJ. A régió energiafelhasználása struktúrájában nem tér el az országos átlagtól. A vezetékes földgáz jelenti a domináns primer energiát (3. táblázat). A régióban a legtöbb energiát a lakosság használja fel, kb. kétszer annyit, mint az ipar vagy a kommunális szektor. A magyarországi és a regionális energiafelhasználási szerkezet jelentősen eltolódott az importból származó földgáz felhasználásának irányába (11. ábra). Két területen a – a lakossági hőhasznosítás-célú gázfelhasználásban, valamint a hazai villamosenergia-termelésben – mutatható ki jelentős növekedés. Jelenleg a fűtési energiafelhasználás több, mint 60%-a import földgáz. Megvizsgáltuk a rendelkezésre álló KSH adatok alapján az Észak-Alföldi Régió gázfo-

16

2. táblázat: Észak-Alföldi Régió primer energiaigényének becslése 2008-as adatok alapján

Megnevezés

Mennyiség

Magyarország összes energiafelhasználása*

M.e.

1 126

Magyarország lakosszáma** Az Észak-Alföldi Régió lakosszáma**

PJ

10 030 975

fő

2 665

ezer Ft/fő

Magyarország GDP-je **

1 502 409

fő

1 657

ezer Ft/fő

≈ 105

PJ

Az Észak-Alföldi Régió GDP-je** Az Észak-Alföldi Régió összes energiafelhasználása

forrás: *Energia Központ Kht. **KSH 2008 3. táblázat: Energiafelhasználás energiahordozók szerint az Észak-Alföldi Régióban, 2007 [TJ]*

MEGNEVEZÉS

A táblázat adataiból világosan látszik, hogy a magyarországi energiatermelésben a fosszilis energiahordozók használata dominál, arányuk közel 70%. A táblázatból az is látható, hogy a megújuló energiahordozók aránya még mindig igen alacsony. Az Észak–Alföldi Régió fosszilis erőműveinek teljesítménye majdnem négyszerese a megújuló erőművek teljesítményének. A 95 MW teljesítményt néhány földgáz-üzemű, kapcsolt hő- és villamosenergiát termelő erőmű szolgáltatja. A 25 MW megújuló energiatermelő kapacitást a tiszalöki vízerőmű, a nyírbátori biogáz üzem valamint néhány kisebb szélerőmű és biogázüzem adta (10. ábra). Az Energia Központ Kht. 2008-as adatai alapján Magyarország összes energiafogyasztása 1 126 PJ. Az energiafogyasztás azonban nem egyenletes az ország területén. A régió energiafelhasználását nagyon sok tényező befolyásolja. Az akcióterv készítése során azt feltételeztük, hogy egy térség energiafogyasztása arányos a gazdaság helyzetével. A gazdasági helyzet pedig az 1 főre jutó GDP-vel jellemezhető, így a régió primer energiaigényét az alábbi adatok alapján határoztuk meg (2. táblázat).

Összesen

50

Villamos energia

133

Tűzifa

Dél-Dunántúl Régió

Szilárd

1

PB-gáz

Hőenergia

Nukleáris 1

Földgáz

Megújuló

Folyékony

Fosszilis

Egyéb

Régiók Dél-Alföld Régió

Ipar Kommunális szektor Lakosság

2231

521

5303

778

69

47

0

3601

12550

0

0

10748

815

203

3

1

4229

15999

0

0

18204

3035

465

1321

2882

5713

31620

Mezőgazdaság

0

1987

1514

17

66

29

198

1174

4985

Összesen

2231

2508

35769

4645

803

1400

3081

14717

65154

*A táblázat a közlekedés energiafelhasználását nem tartalmazza

17





gyasztásának adatait. Az adatokat a 4. táblázatban és a 12. ábrában foglaltuk össze. A táblázat és a diagram adataiból látható, hogy a régióban a gázzal fűtött lakások aránya a legmagasabb, eléri a 63%-ot.

II. 50.000 és 100.000 lakos közötti település II.

1

település összesen

74 885

33 758

23 074

308

684

89 502

1 195

2 651

51 815

52 677

422

1 017

108 086

866

2 086

227 177

88 678

84 835

373

957

171 441

755

1 933

231 194

92 414

88 283

382

955

148 261

641

1 604

285 653 111 529

98 161

344

880

138 196

484

1 239

155 861

62 842

43 826

281

697

62 616

402

996

58 415

24 944

16 871

289

676

25 804

442

1 034

20 549

9 752

5 566

271

571

8 961

436

919

1 502 409 615 717 530 055

353

861 1 263 330

841

2 052

III. 20.000 és 50.000 lakos közötti település III.

5


124 853

IV. 10.000 és 20.000 lakos közötti település IV.

16


V. 5.000 és 10.000 lakos közötti település V.

33


VI. 2.000 és 5.000 lakos közötti település VI.

92


VII. 1.000-2.000 lakos közötti település

11. ábra: Energiafelhasználás energiahordozók szerint az Észak-Alföldi Régióban, 2007 (közlekedés nélkül)

VII.

104


VIII. 500-1000 lakos közötti település

3.3. Biomassza-potenciál a régióban

3.3.1. Másod-nyersanyagban rejlő potenciál Az Észak-Alföldi Régió erdei és mezőgazdasági melléktermékeiből, az élelmiszeripar hulladékaiból és a biológiai szennyvíztisztítókból származó biomassza-potenciálját az 5. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat adataiból és a grafikonból (13. ábra) kitűnik, hogy az Észak-Alföldi Régióban a növénytermesztésből származó másodnyersanyagoknak van a legnagyobb energiapotenciálja. A csökkenő tenyészállat létszám miatt az állattenyésztésből származó másodnyers4.táblázat: Az Észak-Alföldi Régió 2008. évi földgáz-felhasználása lakos szám alapján csoportosítva [KSH 2008]

VIII.

79


IX. 500 lakos alatti település IX.

57


Tsz.:

389


A régió lakosságának 65 %-a (978.849 fő) a 20.000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú kistelepüléseken (381 db) él. Ez az országos átlagnál (52% - 5.238.138 fő) magasabb. Távfűtéses

GÁZ DEMOGRÁFIA Település száma

Megnevezés/ Kategória

Lakos szám (fő)

Háztartásoknak szolgáltatott

Összes szolgáltatott

1 laLakás- Menny. 1 lakos- 1 lakásMen1 lakáskosra szám (1000 ra jutó ra jutó ny. (1000 ra jutó jutó (db) m3) (m3) (m3) m3) (m3) (m3)

I. 100.000 lakos fölötti település I.

18

2


323 822 139 985 116 762

361

834

510 464

1 576

3 647

12. ábra: Az Észak-Alföldi Régió fűtési rendszereinek megoszlása (Forrás: Energia Központ Kht.)

19





5. táblázat: Az Észak-Alföldi Régió másod-nyersanyagból származó biomassza-potenciálja

MEGNEVEZÉS Erdőgazdálkodás Mezőgazdasági biomassza Állati eredetű biomassza Növénytermesztés

Energia potenciál PJ/év 5,6 46,3 4,1 42,1

Biohulladékok

4,0

Ipari hulladékok

1,5

vágóhidak

0,8

konzervgyárak

0,6

élelmiszeripari maradékok

0,1

Települési szilárd hulladék

2,0

Szennyvíziszap

0,4

Összesen

55,8 forrás: BioMob WP 1; KSH 2008 adatai alapján becsült

anyagokban rejlő energiapotenciál a növénytermesztéshez képest csekélynek mondható. Összességében megállapítható, hogy az Észak-Alföldi Régió jelentős, energetikai célra használható biomassza-potenciállal rendelkezik. A 2008-as adatokra alapozott számításaink szerint a másod-nyersanyagokból körülbelül 56 PJ energia lenne előállítható. 3.3.2. Energiaültetvények potenciálja A régió mezőgazdasági művelésre alkalmas területe több mint 1,8 millió hektár. Ennek művelési ágak szerinti bontását a 6. táblázatban és a 14. ábrán foglaltuk össze. A régióban a parlagon hagyott területek nagysága kb. 100.000 hektár. Ezek intenzív mezőgazdasági termelésre nem, de energianövény termesztésre jól hasznosíthatók. 10 t/ha-os szárazanyag-hozammal és 14 GJ/t energiatartalommal számolva az energia-ültetvénnyekkel ellőállítható energiamennyiség 14 PJ lehet: 10 t/ha x 14 GJ/t ≈ 140 GJ/ha 100 000 ha x 140 GJ/ha ≈ 14 PJ

13. ábra: Észak-Alföldi Régió másod-nyersanyagból származó biomasszapotenciálja (Forrás: BioMob WP 1; KSH 2008 adatai alapján becsült)

6. táblázat: Az Észak-Alföldi Régió művelési ágainak megoszlása (KSH 2008)

MEGNEVEZÉS Szántó

%

967 381

53

Konyhakert

14 609

1

Gyümölcsös

41 086

2

Szőlő

3 657

0

Gyep

226 995

13

Erdő

218 100

12

Nádas

15 128

1

8 042

0

Halastó Művelés alól kivont terület Összes terület

20

Mennyiség (ha)

316 834

17

1 811 832

100

21





erőforrásokra alapozott térségfejlesztés. Az akciótervnek három kulcseleme van: 1. Energiahatékonyság növelése lakóházaknál és intézményeknél; 2. Energiaültetvények telepítése; 3. Helyi fűtés-korszerűsítések. 3.4.1. Energiahatékonyság növelése lakóházaknál, intézményeknél Megvizsgáltuk a régió lakosságának földgázfogyasztását (7. táblázat). A táblázatból látható, hogy az Észak-Alföldi Régió családi házainak hőtechnikai tulajdonságai igen kedvezőtlenek: az egy m2-re jutó fajlagos energiafelhasználás 198 kWh/m2/év. 7. táblázat: Az Észak-Alföldi Régió lakossági gázfogyasztása (KSH 2008)

1.

A régió lakásszáma:

615 717

db

Arány (%) 100,0

1.1.

- gázbekötések száma

451 988

db

73,4

- távfűtéses lakások száma

62 988

db

10,2

- gázzal fűtött lakások száma

389 000

db

63,2

1.2.

- egyéb fűtés

163 729

db

26,6

2.

Háztartásoknak szolgáltatott gáz

530 055

eNm3/év

-

2.1

- 1 lakásra jutó gázfogyasztás

1 363

Nm3/év

-

Megnevezés 14. ábra: Az Észak-Alföldi Régió művelési ágainak megoszlása [%] (KSH 2008)

3.3.3. Összes elméleti biomassza-potenciál A régió összes elméleti biomassza-potenciálja a melléktermékek biomassza-potenciáljából és a művelés alól kivont területek energia-ültetvényként történő hasznosításából adódik: 56 PJ + 14 PJ = 70 PJ A régió elméleti biomassza-potenciálja mintegy 70%-a a régió teljes évi energiaigényének (105 PJ). A 3.2. fejezetben bemutattuk, hogy a régióban a legjelentősebb energiaforrás jelenleg a földgáz, melyet főleg hőenergia előállítására hasznosítanak. Ezért leghatékonyabban ezen energiaforrás kiváltásával érhető el a legnagyobb megtakarítás. A régióban szolgáltatott gázmennyiség 1 263 millió Nm3, ebből a lakosságnak szolgáltatott földgáz mennyisége 530 millió Nm3. Ebből kiszámítható, hogy földgázból mennyi energiát állítanak elő és hasznosítanak a régióban: • régióban szolgáltatott gázmennyiség energiatartalma: 1 263 millió Nm3 x 34 MJ/Nm3 ≈ 43 PJ • ebből a régióban a lakosságnak szolgáltatott gázmennyiség energiatartalma: 530 millió Nm3 x 34 MJ/Nm3 ≈ 18 PJ A fenti számításból látható, hogy a régió mintegy 70 PJ/év elméleti biomassza-potenciáljának alig több mint 50%-os gyakorlati kihasználásával akár a régió teljes gázfogyasztása is kiváltható lenne. A 18 PJ lakossági gázfogyasztás kiváltása energiahatékonysági és biomasszatermelési és biomassza-tüzelési intézkedésekkel reálisan megvalósítható célkitűzés.

Mennyiség

M.e.

- 1 lakásra jutó energia

46 342

MJ/év

-

- 1 lakásra jutó energia

12 873

kWh/év

-

2.2

- 1 lakás átlagos alapterülete

65

2.3

- 1 m re jutó fajlagos energia

198

2-

2

m

-

kWh/m /év

-

2

3.4. Az Észak-Alföldi Régió regionális akcióterve

Az előző fejezetekben leírtak alapján és helyi szakértőkkel folytatott konzultációk eredményeképpen dolgoztuk ki az Észak-Alföldi Regionális Akciótervet, melynek alapja a helyi

22

23




Célkitűzés

Cél az önkormányzati és állami intézmények teljes körének és a családi házak mintegy 50%-a energiahatékonyságának javítása (15. ábra), és a fűtési célra felhasznált földgáz kiváltása biomassza termelésével és eltüzelésével. Ez közel egyenlő a teljes családiházállománnyal, így a továbbiakban ezzel számolunk. Az épületek fajlagos energiafogyasztásának csökkentése 100 kWh/m2/év értékre.


Energiaimport megtakarítás

≈ 265 millió Nm3/év

3.4.2. Energiaültetvények telepítése Cél: Az energiaigény 50%-os helyi megtermelése Az energiahatékonysági projekt megvalósításának eredményeként az 530 millió Nm3/év gázfogyasztást 265 millió Nm3/évre csökkenthetjük. A 265 millió Nm3/év gázfelhasználás teljes egészében energianövénnyel történő kiváltása kb. 50-80 ezer hektár energiaerdő, illetve rövid vágásfordulójú energiaültetvény telepítését igényli. Az Észak-Alföldi Régió teljes területe 1.772.865 hektár. A 80 ezer hektár ennek mindössze 4,5 %-a. Az Észak-Alföldi Régióban meglévő parlagterületek nagysága 100 000 hektár, ami lényegesen több mint az energianövény termesztéséhez szükséges terület. Az energianövény telepítésének becsült beruházási költsége: 80 000 ha x 0,5 MFt/ha ≈ 40 Mrd. Ft.

EREDMÉNYEK 15. ábra: Házak osztályba sorolása energiafogyasztásuk alapján

A célkitűzés elérésének becsült bruttó fajlagos beruházási költsége 2,5 millió Ft/lakás. A célkitűzés becsült bruttó beruházási költsége: 389.000 lakás x 2,5 millió Ft. ≈ 973,0 Mrd Ft. Áfa (25 %) ≈ 243,5 Mrd Ft. Egyéb adók (25 %) ≈ 243,5 Mrd Ft. Önköltség ≈ 486,0 Mrd Ft. 1 lakásra jutó önköltség ≈ 1 250,0 E Ft.

EREDMÉNY • • • • •

24

Az épületek fajlagos energiafogyasztásának csökkentése: a régi épületek átlagost megközelítő kategóriából ’G’ = 191-251 kWh/m2/év az új épületekre vonatkozó megfelelő kategóriára ’C’ = 95-100 kWh/m2/év. 50% hatékonyság javulás ≈ 100 kWh/m2/év 50% fogyasztás megtakarítás ≈ 680 Nm3/év/lakás Költségmegtakarítás: ≈ 100 eFt/év/lakás 680 Nm3/év x 150 Ft/Nm3

• • •

6 000 fő folyamatos foglalkoztatása 265 M m3/év földgáz import kiváltása parlagterületek hasznosítása

3.4.3. Helyi fűtés-korszerűsítés A helyi fűtés-korszerűsítés keretében a kazánok gyártásához, korszerűsítéséhez és az ehhez szükséges rekonstrukciós költségeket 130 Mrd. Ft-ra becsültük.

• •

Faapríték-tüzelés alapú hőtermelés Beépített kazán teljesítménye összesen: 1 300 MW Becsült beruházási költség egyéb költségekkel együtt: 130 Mrd Ft

EREDMÉNYEK • • •

4 000 fő 10 évi foglalkoztatása Helyi iparfejlesztés Helyi iparűzési adó

25





4. Összefoglalás

Az energiahasznosítás Magyarországon és az Észak-Alföldi Régióban jelentősen eltolódott az import földgáz hasznosítása felé. A régió teljes energiaigényének több, mint 60%-a – a közlekedési szektort nem beszámítva – import földgázból származik. Ugyanakkor jelentős kihasználatlan biomassza eredetű energia-potenciálok vannak jelen a régióban: növényi maradványok, erdészeti melléktermékek, állati trágyák, élelmiszeripari hulladékok, települési szilárd hulladék, valamint szennyvíziszap. Továbbá jelentős. több mint 100 000 ha parlagon hagyott terület áll rendelkezésre, melyeket energiaültetvényként lehetne hasznosítani. A régió összes elméleti biomassza-potenciálja a melléktermékek biomassza potenciáljából és a művelés alól kivont területek energiaültetvényként történő hasznosításából adódik: 56 PJ + 14 PJ = 70 PJ A régió elméleti biomassza-potenciálja mintegy 70%-a a régió teljes évi energiaigényének (105 PJ). A kidolgozott regionális cselekvési terv célja egy új gazdasági modell megvalósítása, melynek alapja a helyi erőforrásokra alapozott térségfejlesztés. Ez magában foglalja a helyi gyártási kapacitások, a helyi munkaerő és a helyi biomasszapotenciál hasznosítását. Az Észak-Alföldi Regionális akcióterv legfontosabb elemei a következők: 1. Energiahatékonyság növelése lakóházaknál és intézményeknél Az önkormányzati és állami intézmények teljes körének és a családi házak mintegy 50%-a energiahatékonyságának javítása 2. Energiaültetvények telepítése A fűtési célra felhasznált földgáz kiváltása biomassza termelésével. 3. Fűtés-korszerűsítés A helyi biomassza hasznosítására épülő hőtermelés. Beépített kazánteljesítménye összesen 1 300 MW.

• 500 millió Nm3/év import földgáz felhasználás csökkentés; • 50 Mrd Ft/év import költség csökkentés; • 500 ezer tonna/év CO2 kibocsátás csökkentés, • Helyi gazdaságélénkítőtő hatás. A program költségigénye, különösen a mai gazdasági helyzetben nem kevés, viszont a helyi gazdaságélénkítő hatása igen jelentős. Helyi gazdaságélénkítő hatás Ha az állam 1/3-os támogatást ad egy ilyen gazdaságélénkítő projekthez, az állam hosszú távon nagyobb bevételre tesz szert a különböző adók, járulékok révén, mint amennyit kezdetben befektetett (Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár úr előadásából): Helyi gazdaságélénkítő hatás 1. Előkészítés, tervezés, projektirányítás 2. Fa nyílászáró gyártás 3. Hőszigetelőüveg-gyártás 4. Szigetelőanyag gyártás biomasszából - kender - mályva - fa 5. Kivitelezői szakipar 6. Kazángyártás 7. Eszközkereskedelem 8. Növénytermesztés - energianövény

- ipari növény

4,0 millió m2 3,5 millió m2 5,0 millió m3

1 300,0 MW

100 000,0 ha

100 000,0 ha

Az alábbi táblázat összefoglalja az akcióterv a legfontosabb elemeit, a megvalósítás becsült beruházási költségeit és az eredményeket. Ssz.

Megnevezés

Beruházási költség

01.

Energiahatékonyság

1.000 Mrd Ft.

02.

Ültetvénytelepítés

03.

Fűtés-korszerűsítés

Összesen:

26

35 Mrd Ft.

Foglalkoztatottak száma 38.000 Fő/10 év 6.000

Fő/folyamatos

130 Mrd Ft.

4.000

Fő/10 év

1.165 Mrd Ft.

48.000

Fő/10 év

27





5. Summary

The energy utilization of Hungary and the NGPR has significantly shifted towards the import of natural gas. More than 60% of the region’s total energy demand – exluding traffic sector – is satisfied by natural gas. The natural gas consumption was more than 1 billion m3 during 2007 in the region. At the same time there are large energy potentials (≈56 PJ) in the region from crop residues, forestry by-products, animal manure, and waste from food industry, municipal solid waste as well as sewage sludge. Additionally more than 100 000 ha fallow area is available for energy plantation where ≈ 14 PJ energy could be produced. The total theoretical bio-mass potential (56PJ+14PJ=70PJ) of the region reaches app. 70% of the entire energy demand of the region (105 PJ). The developed Regional Action Plan’s aim is to realize a new economic model based on the local resources of the region. It involves local manufacturing capacities, local labour and local biomass potentials. The key elements of the Regional Action Plan are as follows: • Increase the energy efficiency of institutions and houses The improvement of energy efficiency with 50% in all the municipality and public buildings and also in half of the family houses. (200 kWh/m2 ––>100 kWh/m2). • Establishing new energy plantations Establishing new energy plantations on 80 000 ha area. • Utilization of biomass for heating instead of importing natural gas Building new district heating plants in the region. The total nominal capacity of plants in the NGPR should be app. 1 300 MW. The following table and listing summarize the key elements, estimated investment costs and results of the Regional Action Plan. No.

DESCRIPTION

Investment Cost

Energy efficiency

≈ 3.7 Billion EUR

38,000

ca/10 yr

02.

Energy plantation Development of district heating

≈ 150 million EUR

6,000

ca

≈ 490 million EUR

4,000

ca/10 yr

≈ 4.4 Billion EUR

48,000

ca/10 yr

Total:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Preliminary works, planning, project management 4,0 Manufacturing doors and windows Manufacturing insulating glass 3,5 Insulating material production from biomass 5,0 - hemp - mallow - wood Contractors Manufacturing boilers 1 300,0 Trading Plant production - energy plantation 100 000,0 - industrial plants 100 000,0

million m2 million m2 million m3

MW

ha ha

János Bencsik, responsible for Energy and Climate Secretary, said if the state provides 1/3 of the investment costs, the state would have more revenue from the various taxes and contributions that they initially invested.

No. of new employees

01. 03.

The cost requirements of the Regional Action Plan are rather high, especially in current bad economic situation. But the stimulating effect on the local economy is significant. Stimulation effect on local economy

Summary of the Regional Action Plan of the NGPR • • • • •

28

reduction of natural gas import with 500 million Nm3/yr; 50 Billion HUF/yr cost reduction; reduction of CO2 emission app. 500 thousand t/yr; stimulating effects on local economy; decreasing the local unemployment rate.

29




Regionális akcióterv készítői, elérhetőségek Bio-Genezis® Környezetvédelmi Kft. cím: H-4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. III. em. tel: +36 42 506 790 web: www.bio-genezis.hu kontakt személy: Barta István - ügyvezető igazgató Benkő Krisztián - projektmenedzser e-mail: [email protected] A Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. 1996-ban alakult Nyíregyházán. Vízgazdálkodással, hulladékgazdálkodással, megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos mérnöki szolgáltató tevékenységet végzünk (engedélyes-, tender-, és kiviteli tervdokumentációk készítése), valamint környezetvédelemmel, megújuló energiákkal kapcsolatot pályázatok, tanulmányok, egyéb szakmai dokumentumok, (pl. Local Agenda 21, környezeti fenntarthatósági tervek, hatástanulmányok, felülvizsgálatok, hulladékgazdálkodási tervek stb.) készítésével és szaktanácsadással is foglalkozunk. Cégünk kiemelkedő referenciákkal rendelkezik regionális hulladékgazdálkodási projektek, hulladékhasznosító és lerakó létesítmények, meglévő hulladéklerakók rekultivációja valamint biogáz-üzemek tervezésének területén. A Bio-Genezis Kft. tervezete Európa egyik legnagyobb biogáz termelő üzemét Nyírbátorban, mely jelenleg 3,6 MWe kapacitással működik. Számos hulladékgazdálkodással és megújuló energiaforrással kapcsolatos hazai illetve nemzetközi (PERSPECTIVE, FP6, FP7) K+F projektben vettünk részt, valamint saját szabadalmakkal is rendelkezünk hulladékok energetikai hasznosításának területén. Jelentősebb K+F tevékenységi területeink: • szervesanyag-tartalmú hulladékból történő metanol előállítása (hulladékból energia előállítása), • száraz-biogáz technológia, • tápanyag eltávolítása tisztított szennyvízből, trágyaléből. INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. cím: H-4031 Debrecen, Kürtös u. 4. tel.: +36 52 880- 259 kontakt személy: Tóth Krisztina – projektmenedzser e-mail: [email protected] A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által Regionális Innovációs Ügynökségek létrehozására kiírt pályázatot az INNOVA 2004-ben nyerte el először. 2008-ban az NKTH az INNOVA tevékenységét sikeresnek és hasznosnak ítélte meg a régióban, így az ügynökség újabb pályázatot nyert, hogy munkáját folytathassa. Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2008. március 10-vel jött létre 6 regionális kulcsszereplő összefogásával, ezáltal is hangsúlyozva az INNOVA regionális szintű integrációs céljait.

30


Tulajdonosok: • Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (www.eszakalfold.hu) • Debreceni Egyetem (www.unideb.hu) • Nyíregyházi Főiskola (www.nyf.hu) • Szolnoki Főiskola (www.szolf.hu) • ÉRF Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. (www.erf.hu) • Magyar Innovációs Szövetség (www.innovacio.hu) Az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. (INNOVA) a 2005-2007 között működő Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) által megkezdett szakmai tevékenységét folytatja. Ezen időszak alatt az INNOVA olyan operatív, innováció fejlesztésre szakosodott menedzsment szervezetté vált, amely szorosan kapcsolódik a regionális stratégia szereplőihez: területfejlesztési és gazdaságfejlesztési irányító szervezetekhez, felsőoktatási és kutató intézetekhez, kutatás-fejlesztésben érdekelt vállalatokhoz, kkv-khoz, kutatókhoz és feltalálókhoz. Küldetésünk, hogy az INNOVA az Észak-Alföldi régióban olyan innovációs központtá váljon, amely az innovatív ötleteket a régió innovációs stratégiája mentén, a hazai és nemzetközi szereplők összekapcsolásával piaci sikerig vezeti. Az INNOVA célul tűzte ki: a régió innovációs képességének erősítését a piacorientált K+F+I ösztönzését az innovációt támogató környezet kialakítását valamint az innovatív emberi erőforrás fejlesztését Ezen felül az INNOVA-nak kiemelt fontosságú szerepe van az Észak-alföldi innovációs stratégia megvalósításában. 2010-ben az ügynökség a régió szakértőivel közösen dolgozott a stratégia megújításán, melynek első lépéseként a 2006-ban elfogadott helyzetelemzés került frissítésre. A helyzetelemzés a www.innova.eszak-alfold.hu oldalról tölthető le.

• • • •

Szolgáltatásaink A fenti célkitűzések érdekében a következő szolgáltatásokat kínáljuk a régió szereplőinek: • Hazai és külföldi partnerkeresés, projektgenerálás és projektfejlesztés • Finanszírozási, pályázati, projekt menedzsment • Klasztermenedzsment képzés és tanácsadás, klaszterfejlesztő műhely működtetése • Szabadalmi tanácsadás, spin-off cégek alapításában tanácsadás, K+F+I jogi tanácsadás • Innováció menedzsment és egyéb tematikus képzések szervezése • Tematikus és pályázati rendezvények szervezése (FP7, hazai pályázatok) • Forráskeresés, hazai pályázatok írása (ÉAOP, GOP, Innocsekk Plusz, Baross Gábor, az Innovációs Alap pályázatai) • Nemzetközi (FP7, CIP, stb.) pályázatírás

31




Nyíregyházi Főiskola cím: tel.: web: kontakt személy: e-mail: munkatársak:

H-4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b +36 42 599 400 http://www.nyf.hu/ Prof. Dr. Simon László [email protected] Dr. Göőz Lajos, Dr Lengyel Antal, Szilágyi Attila, Dr. Simon lászló, Dr. Vágvölgyi Sándor

A Nyíregyházi Főiskola jogelődei több mint négy évtizedes, országos és nemzetközi tekintélynek örvendő intézmények voltak. Értékeik megőrzése mellett a XXI. század követelményeihez folyamatosan alkalmazkodó stratégiát választva, 2000. január 1-jével jött létre a Nyíregyházi Főiskola. Az elmúlt évtizedben több infrasturkturális beruházás eredményeképpen új tanulmányi épületek valósultak meg, a régebbiek megújultak, az oktatók és a hallgatók világszínvonalú oktatási technológiát használhatnak, az intézmény campusa igazi várossá lett Nyíregyháza szívében. Mára az intézmény nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye oktatási, tudományos, de szellemi, kulturális és művészeti központja is lett. A Nyíregyházi Főiskola eredményeinek egyik sikertényezője a jól felépített szervezeti, kari struktúrában rejlik, ennek eredményeként a meghirdetett szakok, képzések tartalma rugalmasan változtatható, Európa-szerte elismert tudást ad, az itt végzettek megállják a helyüket a munkaerőpiac bármely szegmensében. Jelenleg 5 karon több mint harminc alapszakot, több mesterszakot, felsőfokú szakképzést és másoddiplomát adó továbbképzést kínál az intézmény. A főiskola karai: 1. Bölcsésztudományi és Művészeti Kar 2. Gazdasági és Társadalomtudományi Kar 3. Műszaki és Mezőgazdasági Kar 4. Pedagógusképző Kar 5. Természettudományi és Informatikai Kar Hangsúlyosan fejlesztjük a főiskola természet- és műszaki tudományos kutatási infrastruktúráját, valamint a fő K+F prioritásait és portfolióját. Ezáltal a főiskola még inkább alkalmas lesz – a regionális igényekhez igazodva – a vállalatok környezettudatos K+F igényeinek minél nagyobb részben történő kielégítésére, illetve a régió természeti adottságainak monitorozására és megőrzésére. A Nyíregyházi Főiskola bemutató kertjében közel 3 hektáron termesztünk olyan energianövényeket, melyek igen gyorsan fejlődnek, és évente-kétévente betakaríthatóak jelentős mennyiségű fűtőanyagot biztosítva. Kosárfonó fűzzel, fehér akáccal, olasznáddal és amerikai bársonymályvával vannak itt beállítva tudományos kísérleteink. Azt tanulmányozzuk, hogy a fenti energianövények hozamára milyen hatást gyakorolnak a tápanyagokat biztosító műtrágyák, talajjavító szerek és különféle komposztok. A nyírbátori biogáz üzemmel közös kutatásokat folytatunk a biogáz-hozam optimalizálása és a biogáz kéntelenítése céljából.

32

HELYI ERŐFORRÁSOKRA ALAPOZOTT TÉRSÉGFEJLESZTÉS A Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Karának képzései (2011) Szak neve

Szakfelelős (szakképzettség-felelős) Felsőfokú szakképzések

Növénytermesztő és növényvédő technológus

Dr. Vágvölgyi Sándor, főiskolai tanár

Gépipari mérnökasszisztens

Ferenczi István, mérnök tanár

Mechatronikai mérnökasszisztens

Ferenczi István, mérnök tanár

Hulladékgazdálkodási technológus

Dr. Kalmárné Dr. Vass Eszter főiskolai tanár Alapképzések

Gépészmérnöki alapszak (B.Sc.)

Dr. Szigeti Ferenc, főiskolai tanár

Közlekedésmérnöki alapszak (B.Sc.)

Dr. Szilágyi Dénes, főiskolai docens

Közlekedésmérnöki alapszak (B.Sc.) légiközlekedési hajózó szakirány (önálló szakképzettséget nyújtó szakirány)

Dr. Szilágyi Dénes, főiskolai docens

Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapszak (B.Sc.)

Prof. Dr. Kerekes Benedek, egyetemi tanár

Mezőgazdasági mérnöki alapszak (B.Sc.)


Fizika alapszak (B.Sc.)

Dr. Hadházy Tibor, főiskolai tanár Mesterképzések

Fizika tanári mesterszak (M.Sc.)

Dr. Hadházy Tibor, főiskolai tanár

Mérnöktanár (gépészmérnök) mesterszak (M.Sc.) Szakirányú továbbképzési szakok Agrár- és vidékfejlesztési szakmérnöki szak


Élelmiszeripari minőségügyi szakmérnöki szak

Dr. Kerekes Benedek, egyetemi tanár

Gumiipari technológiai szakmérnöki szak

Dr. Kiss Zsolt Péter, főiskolai docens

Minőségirányítási szakmérnöki szak

Dr. Szigeti Ferenc, főiskolai tanár

Műszaki logisztikai szakmérnöki szak

Prof. Dr. Kerekes Benedek, egyetemi tanár

Környezet- és vízgazdálkodási szakmérnöki szak

Prof. Dr. Simon László, egyetemi tanár

33


Felhasznált irodalom


Energia Központ Kht. : https://teir.vati.hu/Energiaterkep/main Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynöség és Fritz Péter: Az Észak-Alföldi Régió Energiastratégiája Debrecen 2010.

Bai, A., & Innova Észak-Alföld, 2010. Biomass-RTD deficits (Gap-analysis). European Union FP-7-regions-2009-01 programme, 245449 project „Biomass Mobilization”. Work Package 1., Task 1.3. Debrecen, Hungary, pp. 1-26.

Magyar Tudományos Akadémia: Köztestületi Stratégiai Programok Megújuló Energiák Hasznosítására, Budapest, 2010.

Barta, I. & K. Benkő, 2010a. Biomass CHP Plant in Güssing, Austria. European Union FP7-regions-2009-01 programme, 245449 project „Biomass Mobilization”. Work Package 2., Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in Bio-Genesis Ltd., Nyíregyháza, Hungary, pp. 1-18.

Kondor, A. (szerk.): Biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei az önkormányzatoknál, Kelet Magyarország Regionális Biomassza Közhasznú Egyesület ,NYÍREGYHÁZA 2010. EUROSTAT: Energy, transport and environment indicators http://epp.eurostat.ec.europa. eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-DK-10-001/EN/KS-DK-10-001-EN.PDF

Barta, I. & K. Benkő, 2010b. Biomass Power Plant in Szakoly, Hungary. European Union FP-7-regions-2009-01 programme, 245449 project „Biomass Mobilization”. Work Package 2. Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in Bio-Genesis Ltd., Nyíregyháza, Hungary, pp. 1-14.

Lukács, G.S.: Falufűtőmű – Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010

Lengyel, A. & A. Szilágyi, 2010a. The biogas production’s technology in Germany. European Union FP-7-regions-2009-01 programme, 245449 project „Biomass Mobilization”. Work Package 2. Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in College of Nyíregyháza, Hungary, pp. 1-14.

Nemzeti Intézkedési Terv: Tájékoztató az Európa 2020 Nemzeti Intézkedési Terv előkészítéséről, a nemzeti vállalások javasolt értekeiről és az azokat megalapozó intézkedési javaslatokról, 2010. www.civil.info.hu/.../1287244061Europa_2020_Nemzeti_Intezkedesi_Terv.doc Bükki, G., Lovas,R.: Köztestületi Stratégiai Programok. Megújuló energiák hasznosítása, Magyar Tudományos Akadémia, BUDAPEST, 2010 Energia klub: Magyarország és a megújuló energia http://energiaklub.hu/sites/default/files/ek_sajto_hatter__megujulok.pdf

Lengyel, A. & A. Szilágyi, 2010b. Biogas plant in Nyírbátor, Hungary. European Union FP-7regions-2009-01 programme, 245449 project „Biomass Mobilisation”. Work Package 2. Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in College of Nyíregyháza, Hungary, pp. 1-22. Simon, L. & B. Szabó, 2010. Willow growing as an energy crop in Sweden. European Union FP-7-regions-2009-01 programme, 245449 project „Biomass Mobilization”. Work Package 2. Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in College of Nyíregyháza, Hungary, pp. 119.

Bohoczky,F: Magyarország vállalásai - helyzetünk és célkitűzéseink, Biomassza-energia: potenciál-hasznosítás-nemzetközi kooperáció, 2010. szeptember

Harsányi, E.: A területfejlesztés és a mezőgazdasági földhasználat összefüggései, területi monitoring , DATE, Debrecen 2004

Simon, L., B. Szabó & S. Vágvölgyi, 2010. “Tisza” Wood Chops Producers Productive Group Cooperative, Hungary. European Union FP-7-regions-2009-01 programme, 245449 project „Biomass Mobilization”. Work Package 2. Task 2.1.-2.2. (case report). Study prepared in College of Nyíregyháza, Hungary, pp. 1-16. Energiaklub Szakpolitikai Intézet módszertani központ: NEGAJOULE 2020 A magyar lakóépületekben rejlő energiamegtakarítási lehetőségek, 2011 március http://www.negajoule.hu/ sites/default/files/negajoule2020_pdf

34

35


36

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ REGIONÁLIS BIOMASSZA AKCIÓTERVE HELYI ERŐFORRÁSOKRA ALAPOZOTT TÉRSÉGFEJLESZTÉS

Recommend Documents