Biomassza, mint megújuló energiaforrás

Biomassza, mint megújuló energiaforrás - felhasználási példák és mintaértékű projektek bemutatása -

.... Biomasa, ako obnoviteľný zdroj energie - príklady na jej využitie a predstavenie exemplárnych projektov -

A kiadvány a MELLÉKTERMÉK, MINT ENERGIAFORRÁS – VEDĽAJŠIE PRODUKTY AKO ZDROJE ENERGIE program keretében készült. Vydanie bolo pripavené vrámci programu MELLÉKTERMÉK, MINT ENERGIAFORRÁS – VEDĽAJŠIE PRODUKTY AKO ZDROJE ENERGIE. A projekt vezető partnere / Vedúci partner projektu:

2

OBČIANSKE ZDRUŽENIE SEPARE Budulov 60, 045 01 Moldava nad Bodvou, Slovakia 00 421/554 603 317, +421/905 403 307 [email protected] Írta / Písal: Denisa Spanyikova, Ervin Petrik, Henrieta Michalkova, Koleszár Krisztián Szerkesztette / Upravil: Demeter Zoltán, Horváth Zoltán Készítette / Pripravil: Zöld Akció Egyesület

Nyomdai előkészítés, tipográfia / Príprava na tlač typografia: Barack Stúdió, Szeder Balázs

Kiadja / Vydáva: Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Esztergom, 2010. Felelős kiadó / Zodpovedný vydavateľ: Horváth Zoltán, elnök / predzident 2500 Esztergom, Zamárd u. 11275 hrsz. pf: 334 tel./fax: 06 33 400 150 mobil: 06 20 968 04 06 e-mail: [email protected] web: www.kornyezetkultura.hu

Biomassza, mint megújuló energiaforrás - felhasználási példák és mintaértékű projektek bemutatása -

.... Biomasa, ako obnoviteľný zdroj energie - príklady na jej využitie a predstavenie exemplárnych projektov -

3

EKOKU 2010.

Tartalomjegyzék / Obsah: I.

Bevezető: a tanulmány célja / Úvod cieľ štúdie

II.

A térség bemutatása és a terület felhasználása / Predstavenie regiónu a jej využiti

III.

Jó példák gyűjteménye / Zbierka dobrých príkladov

III. 1. Példák a Kassai-medencéből / Príklady z Košickej kotliny

4



Családi ház / Rodinné domy



Lakótelepek / Sídliská



Vállalkozások / Podniky



Mezőgazdaság / Poľnohospodárstvo



Iskolák / Školy



Tervek a közeljövőben / Plány do blízkej budúcnosti

III. 2. A biomassza hasznosítása a magyarországi tükörterületen - példatár / Využitie biomasy na maďarských špecifických územiach – zbierka príkladov

Biogáz / Bioplyn



Tömegkályha / Fínske kachle



Faelgázosító kazán / Splynovací kotol na drevo



Komposztálás / Kompostovanie

III. 3. Nemzetközi példák / Medzinárodné príklady IV.

A magtárak, mint mezőgazdasági műemlékek / Sýpky, ako poľnohospodárske pamätihodnosti

---------------------V.

Magyar összefoglaló / Maďarské zhrnutie

VI.

Szlovák összefoglaló / Slovenské zhrnutie

VII.

Angol összefoglaló / Anglické zhrnutie

I. Bevezető: a tanulmány célja Szlovák magyar együttműködés a megújuló energiák népszerűsítéséért A szlovákiai OBČIANSKE ZDRUŽENIE SEPARE és a magyarországi Esztergomi Környezetkultúra Egyesület közös projektjében vesz részt, melynek fő célja a megújuló energiaforrások, ezen belül is a biomassza, mint alternatív energiaforrás népszerűsítése. Az Európai Unió által támogatott pályázat „Melléktermékek, mint energiaforrások” címmel valamivel több, mint 1 millió eurós támogatásból valósul meg. A közös kooperáció egyik célterülete a szlovákiai oldalon a Kassai-medence déli részén fekvő Buzita települése, a magyar oldalon Komárom-Esztergom megyében található Esztergom városa. A másfél éves projekt keretében Ökotechnikai Bemutatóközpont létesül Buzitán, mely a megújuló energiák népszerűsítésén túl, egyben növényi eredetű, leginkább faipari másodnyersanyagok felhasználásából származó környezetbarát fűtőanyagok előállítását prezentáló bemutatóüzem is lesz. A látogatók a Kassától néhány kilométerre fekvő buzitai Bemutatóközpontot a tervek szerint 2011 áprilisának végétől látogathatják és vehetik igénybe szolgáltatásait. A 3 szintes Bemutatóközpontnak Buzita külterülete, egy patinás majorsági épület ad majd otthont. A magyar oldalon az Esztergom-Búbánatvölgyben sikerrel végrehajtott megelőző INTERREG projekt keretében létrehozva már nagy látogatottsággal működik az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület által létrehozott Ökotechnikai Bemutatóház, mely a megújuló energiaforrások felhasználását demonstrálja a családi házas méretekben, s mely a most zajló projektnek is szerves részét

is képezi. Az esztergomi Bemutatóház fejlesztése is a projekt keretein belül történik, melynek során az Ökoház tárgyi állománya az eddigi biomassza tüzelőanyaggal működő pelletkandalló mellett egy pelletálóval is bővülni fog, mely szélesebb képet ad majd az ide látogatóknak a biomassza energiaforrás felhasználási lehetőségeiről. A pályázat fő szegmensét képezik még az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület által tartandó szemléletformáló programok, melyek az energiahatékonyság, a környezetbarát életmód és az alternatív energiaforrások témakörében kerülnek megtartásra. A közös beruházás a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 keretében valósul meg, melynek közel 90%-a európai uniós európai fejlesztési alap forrásából kerül finanszírozásra. A projekt a buzitai Bemutatóközpont és az esztergomi Bemutatóház szolgáltatásain keresztül mutat be az érdeklődők számára a lehetséges alternatívákat különösképpen a biomassza, mint melléktermék felhasználásának tekintetében. Jelen tanulmány, melyet az Olvasó most kezében tart a fenti projekt részeként készült el. Megvalósult projekteket, működő beruházásokat összegyűjtő tanulmány a projekt egyik pillérét képezi szakmai-társadalmi-gazdasági szempontból. Az egyes helyszínek azonosításai után azok műszaki paramétereivel és a megvalósulás, valamint működtetés tapasztalati bemutatásával alátámasztja a megvalósíthatóságot a felhasz-

nálói oldal szemszögéből. Így egy fajta jó példák gyűjteménye készült most el. A tanulmány adatgyűjtése kiterjed a szlovákiai célterület mellett annak a szlovák-magyar államhatár vonalával tükrözött részére (Miskolc–Kassa tengely), valamint a legjobb példák elérhető legmagasabb szintje címén a környező EU tagállamokban fellelhető leginkább reprezentatív, kis-közepes volumenben sikeresen megvalósult projektjeire. A gyűjtés rendszere a projekt célterületén teljességre törekszik, a magyarországi tükörterületen reprezentatív, az európai legjobb példákat tekintve pedig 2–3 példát foglal magába egyes beruházási volumenenként. Reprezentatív felmérés keretében személyes látogatás során feltérképezésre kerültek intézményekben, üzemekben használt biomassza technológiák. Ezen belül a felhasznált biomassza eredetét, felhasználási formáját, beruházási volument és felhasználói célcsoport (családi ház, lakóközösség, közület, önkormányzat) szerint csoportosítva jelenítjük meg. A tanulmány a projekt céljából kiindulva egy fejezetben foglalkozik a magtárépületek történetével, mint mezőgazdasági műemlékekkel. Bízunk abban, hogy a fent bemutatott példák, tapasztalatok segítik azon beruházások előkészítését, amelyek a biomassza felhasználását tűzték ki célul. Ezen túl kapcsolatok, együttműködések születhetnek az érdeklődők és a bemutatott technológiák alkalmazói között. Mi mást kívánhatnánk, mint hogy forgassák haszonnal kiadványunkat! > szerkesztők

5

II. A térség bemutatása

6

A Bódva – völgyi régió természetes földrajzi egység amely a Kassa vidéki járás nyugati részét képezi. A  Kassa – vidéki járás Szlovákia második legnagyobb járása. A régiót 40 község kataszteri területe képezi, melynek összterülete 754,3 négyzetkilométer, a teljes lakosság száma 45.795 fő (2001). A  Bódva – völgyi régió a  kassai medence nyugati csúcsát alkotja. Sík és dombos területét neogén és negyedidőszaki üledék (kavicsos képződmények, agyag) képezi. A terület déli részére síkság jellemző, megközelítőleg 200 méter tengerszint fölötti magassággal. Észak, északkeleti része a Szepes – Gömöri hegység (Volovské vrchy) hegylábánál fekszik, amit geomorfológiai szempontból a Mecenzéfi mezőség képvisel. A régió e része 300 és 1000 méter közötti tengerszint fölötti magasságban terül el. Északnyugati illetve nyugati része a 500 és 800 méter közötti tengerszint fölötti magasságban fekvő Szlovák karszt fennsíkjaival határos. A Szlovák karszt összetevője részben triászi dolomit, illetve mészkő. Dél felől a leginkább neogén üledék képezte Bódva mezőséggel határos, hozzávetőleg 300 méter tengerszint feletti magasságban (Csereháti dombság). E területen halad végig a Szlovákiát és Magyarországot összekötő határvonal. Keleti részen a  térség a  Kassai medencébe nyílik, a hernádi vízgyűjtő irányába. A Bódva folyó e térséget és egyben Szlovákiát is, Bódvavendégi (Hosťovce) közelében, a  terület délnyugati részen hagyja el . Ám a  folyó folyamatosan folytatja útját Magyarországon keresztül, egészen a  Sajó folyóig (Slaná­). A  térség legalacsonyabb pontja, 169 méter tengerszint fölötti magasságban, abban a pontban

van, ahol a Bódva folyó elhagyja Szlovákiát, a legmagasabb pedig az Osadník hegy, a terület északnyugati részén 1.186 méter tengerszint fölötti magasságban.

A TERÜLET FELHASZNÁLÁSA A terület felhasználása a talaj összetételétől, a védett területek elhelyezésétől függ. A földterület teljes kiterjedésének 49,90 %-a mezőgazdasági terület (ezen belül 36,68 % a szántóföld és 11,47 % az állandó gyepterület). A térség északkeleti részét a Szlovák karszt mészköves fennsík nagyrészt erdős területei alkotják. E terület érinti a Szlovák-karszt Nemzeti Parkot, mely bioszféra rezervátumként a Man and Biosphere program része. Ezek a tényezők előre meghatározzák a terület kutatási célokra való kihasználását, másrészt genetikai, faji és tájbeli sokszínűségének megóvását. Lényeges korlátozások mellett a terület e része turisztikai és rekreációs célokra is használható, valamint fakitermelésre is.

A térség következő fontos szegmense a legelők állandó gyepterületen, amelyek kihasználása csak részleges. Egyrészt a térség északnyugati részén, a Nemzeti Park területén, az érvényes jogszabályok a térség gazdasági felhasználását szigorúan korlátozzák vagy teljesen tiltják. Másrészt az elmúlt húsz évben a kisgazdák csökkenő versenyképessége a nagy beszállítókkal szemben csökkentette a szarvasmarha, juh és kecske tenyésztést is, így a legelők kihasználtsága is csökkent. A térséget a védett területein és az erdőterületein kívül leginkább intenzív mezőgazdasági tevékenységre használják. A terület folyamatos kiszáradása szükségessé teszi a mesterséges öntözést, ami e szektornak bizonyos kockázatot jelent. Az öko termelés bevezetését is nagyban a környezet általános minősége befolyásolja. Másrészt viszont a biogazdálkodás általános feltételei enyhíthetik a környezeti terhelés mértékét. A terület keleti, legjobban sújtott területe úgy energianövények termesztésére alkalmasak, ezeknél ugyanis a környezeti tényezők mértéke nem lényeges. A térség geomorfológiája szélesebb viszonyban (A szepsi Régiófejlesztési ügynökség – GIS alapján)

III. Jó példák gyűjteménye A területen jelentős mennyiségű biomassza keletkezik. A  felmérések szerint ennek nagy része a régión kívül kerül felhasználásra. Ezen túl a térségen belül is vannak olyan vállalkozások, háztartások és szervezetek, akik a biomas�szát felhasználják. Ezekből szeretnénk néhányat bemutatni.

III. 1. Példák a Kassai-medencéből Családi házak A területen a családi házak 80 %-a gázfűtést használ, az alábbi példa, amelyet szeretnénk bemutatni, biomassza tüzelésű kazánnal biztosítja a fűtést és a víz melegítést.

Családi ház – Dorák Béla, Csécs ▶Hely: Csécs ▶A létesítmény leírása: Családi ház ▶A technológia változtatása: Gáz fűtést cseréltek le biomassza tüzelésű kazánra ▶A változtatás éve: 2006 ▶A felhasználók száma: 3 személy ▶Az új technológia bemutatása: Csehországban gyártott VERNER kazán. A kazán távolról is irányítható telefon készülék segítségével. Tüzelőanyagként terményt, pelletet és szénport is használhatnak. ▶A beruházás finanszírozása: A beruházást saját költségükből finanszírozták támogatás nélkül.

▶Gazdasági környezet: A  kazán ára 5300 EUR volt, a  behutázás teljes összköltsége meghaladta a 6.600 EUR-t. Mivel a család a mezőgazdaság terén dolgozik, ezért nem volt költséges a fűtéshez szükséges biomassza beszerzése. A befektetésük 3 év múltán megtérült. ▶Karbantartás: A  karbantartást maguk végzik. A  beindításnál szükséges volt a  szállító cég alkalmazottainak a jelenléte, de azóta egyedül üzemeltetik a  rendszert. A  kazánt szükséges 1×havonta kitisztítani. ▶Tervek a jövőbe ezen a téren: Kisebb sajtoló – pelletáló gépet szeretnének vásárolni. ▶Kapcsolat: Dorák Vojtech | 044 71 Čečejovce

7 Lakótelepek A lakótelepeken a fűtést, és a  melegvíz-ellátást többnyire nagyobb gázüzemű kazánházak biztosítják – távhőszolgáltatással. Mecenzéfen, Stószon és Tornán viszont más a helyzet. Ezekben a községekben és városban a lakótelepek fűtését biomassza és gázkazán kombinációval biztosítják, ez a Dalkia Kelet – Szlovákia Kft. segítségével történik. A Dalkia cég 1992-től működik Szlovákiában. A Dalkia Kelet – Szlovákia Kft. 100 % tulajdonosa a Dalkia részvénytársaság. A részvénytársaság a nemzetközi cégcsoport Dalkia International leányvállalata, mely a világ egyik legnagyobb környezetgazdálkodási társasága. A Dalkia International 41 országban működik. Európában 5,7 millió lakásnak biztosítja a fűtés és melegvíz-ellátását és 53.000 alkalmazottat foglalkoztat.

I I I . J ó példák gy ű jteménye

8

A Dalkia Kelet – Szlovákia Kft. darált fahulladék felhasználó üzemet létesített Mecenzéfen. Egy gyűjtőhelyen a darálásra alkalmas fahulladékot összegyűjtik, aztán kétszer egy hónapban feldolgozzák. A darált fahulladék minősége, égési minősége, tehát a fűtőértéke a hulladék nagyságától és nedvességtartalmától függ. Az ideális nedvességtartalom 23–30 %. Későbbiekben a darált fahulladék égetése, az erre a célra alkalmas biokazánokban történik. Szükség esetén a fűtést gázfűtéssel egészítik ki.

az alapiskolát és egyéb üzleti helységeket látott el meleggel. A kazán teljesítménye 600 kW és a típusa Verner Golem. A szalma futó szalag segítségével került a kazánba. ▶Gazdasági környezet: Beruházási költségek: 144 ezer EUR. Éves biomassza használata: 5.677 m³ szalma. A kazánház 8 hét alatt került felépítésre. A költségek visszatérülési ideje: 4,5 év. Felmerült technikai problémák miatt���������������������������� ez ��������������������������� a kazánház darált fahulladék égetésére irányult át.

Az alábbi községekben és városokban fűtenek biomassza tüzelésű kazán segítségével:

▶ Stósz | Stószon két lakóházban fűtenek fahulladékkal. A nyári hónapokban a melegvíz-ellátást gáztüzelésű kazán biztosítja.

▶Mecenzéf | A fűtést és a melegvíz-ellátást a helyi lakótelepen 900 kW teljesítményű biomassza tüzelésű kazán biztosítja. ▶Torna | A Torna-i alapiskola és a lakótelep egy részének fűtését is 600 kW teljesítményű kazán biztosítja.Mivel Tornán volt az első biomassza tüzelésű kazánház, szeretnénk bemutatni történetét: 2000-ben a Kassai Raden Kft. (most Dalkia Kelet-Szlovákia Kft.) projektet dolgozott ki arról, hogy hogyan tudják lecsökkenteni a gáz használatát. Nagy nyomást gyakorolt rájuk az a tény, hogy olyan megoldást kellett keresni, amely csökkenti a  fűtésköltségét is a  lakosok számára. Ezen a  projekten együttműködtek a Kassai Műszaki Egyetemmel. 2004-ben a Raden cég elhatározta hogy megvalósítja az első biomassza tüzelésű kazánházat Tornán, mivel felmérésük szerint elegendő mennyiségű biomassza volt a környéken, amely nem volt kihasználva és alacsony áron volt beszerezhető. Mint biomasszát a szalmát választották. A kazánházat két különálló épület alkotta – szalmaraktár és a kazánház. A kazánház 300 lakást,

Vállalkozások A földgáz magas ára miatt a vállalkozók is keresik az alternatív fűtőanyagot. A legkönnyebb helyzetben a  fafeldolgozó ipar van, mivel a fa feldolgozás folyamatában, mint melléktermék keletkezik a biomassza. Fatuskók, gyökerek, fadarabkák, hulladék, fűrészpor, forgács, ágak és a fapor is kihasználhatóak, mint fűtőanyag. A régiónkban is vannak vállalkozások, akik ezt a lehetőséget felismerték és kihasználták. Ezekből a vállalkozásokból szeretnénk bemutatni egy pár példát:

VRABUSINESS Kft. – fafeldolgozó üzem ▶Hely: Szepsi ▶A létesítmény leírása: Fafeldolgozó üzem ▶A technológia változtatása: Fűtésre és a  víz melegítésére használnak biomassza tüzelésű kazánt ▶A felhasználók száma: Az alkalmazottak száma 20 fő

▶Az új technológia bemutatása: A technológia nem új ▶Gazdasági környezet: A fűtéshez a gyártási folyamatnál keletkezett fahulladékot és fűrészport használják ▶Nehézségek: Ezzel a  technológiával a  fűtés munkaigényes, a kazán feltöltését automatizálni kellene ▶Tervek a jövőbe ezen a téren: Egyelőre nincsenek. ▶Kapcsolat: VRABUSINESS s. r. o. | Vranai | Telefon: 0903 640 333 | E-mail: [email protected]

Otília Smolnická – TEMPUS – bútorgyártó ▶Hely: Szepsi, Košická utca 2 ▶A létesítmény leírása: Otília Smolnická – Tempus 1993óta működik. Ugyan abban az évben a bútor gyártása mellet, óra gyártásával is kezdtek foglalkozni. 2002 óta van saját asztalos műhelyük, így a gyártási programjukat hatékonyan tudják hozzáigazítani a piac igényeihez. ▶A  technológia változtatása: Az iroda helyiségek fűtésére gázkazánt használtak, mivel az egy különálló épület, nincs összekötve a gyártócsarnokkal. Az iroda helyiségek fűtése lett megváltoztatva. A gyártási folyamatnál keletkező biomasszát használják fel az irodahelyiségek kifűtéséhez. A gyártócsarnok fűtése mindig is fatüzeléssel működött. ▶A változtatás éve: 2008-ban kikapcsoltatták a gázt ▶A felhasználók száma: Az alkalmazottak száma 18 fő ▶Az új technológia bemutatása: Kazán Attack DP 35 Profi, melynek teljesítménye 35 kw. A kazán fabrikettel működik. A fabrikettet maguknak gyártják a fahulladékból, mely a gyártási folyamatnál keletkezik. ▶A beruházás finanszírozása:

Az elszívórendszer a gyártócsarnoknál

Fűrészpor, fapor gyűjtőhelye

Biomassza kazán

Brikettálás

fahulladékkal működik

A  mezőgazdaságban keletkező biomassza felhasználása terén a  régiónkban még nagyon sok teendő van. A szövetkezetek nagy része a szalmát az állattartásnál használja fel, mint takarmányt és aljazást. Be szeretnénk mutatni egy szövetkezetet, ahol a  szalmát, mint biomasszát máshogyan is felhasználják.

Gyártó és kereskedelmi mezőgazdasági szövetkezet Makranc

A brikettáló gép

A gyártócsarnok kazánja fával,

Mezőgazdaság

▶Hely: Makranc, 3 km-re Szepsitől ▶A létesítmény leírása: Mezőgazdasági szövetkezet ▶A technológia változtatása: A  szövetkezet gabonaszárítója gázfűtésű volt. Most biomassza – főleg repceszalma és búzaszalma felhasználásával működik. ▶A változtatás éve: 2008-ban kezdődött a tesztelési folyamat , 2009– től pedig üzemszerűen működik ▶A felhasználók száma: 6 fő ▶Az új technológia bemutatása: A szalmát köralakú csomagokba csomagolják, melyeknek az átmérője 1,4 méter és 2,2 mázsa egy ilyen bála súlya. Egy adagoló szerkezet segítségével a csomagokat beteszik a levegő melegítőbe. A levegő melegítő melegíti fel a levegőt, amely szárítja a gabonát. A levegő hőmérséklete és az égetett anyag hőmérséklete is figyelve van. A szárító berendezés gyártója Gaspro nevű cég Lengyelországból, a szárító típusa MC 675. Ventilátorok segítségével kerül a felmelegített levegő a szárítóba, és a nedvesség a szárító burkolatán elhelyezett perforációkon keresztül kerül ki a szárítóból. ▶A beruházás finanszírozása: Az új technológiát hitelből finanszírozta a szövetkezet és egy projekt részét képezi, melynek

I I I . J ó példák gy ű jteménye

A kazánt saját forrásból finanszírozták. A brikettáló – sajtoló gépet pedig az EU csatlakozás előtti támogatásból szerezték be. ▶Gazdasági környezet: A  kazán ára 14 hónapon belül megtérült. A  sajtoló gép árának a viszatérülési idejét nemszámolták át, de nagyon fontos szempont volt a gyártási folyamatnál keletkezett fahulladék felhasználása. ▶Karbantartás: A karbantartást maguk végzik. ▶Tervek a jövőbe ezen a téren: Egyelőre nincsenek. ▶Kapcsolat: Otília Smolnická – TEMPUS | 045 01 Moldava nad Bodvou (Szepsi) | Ing. Roland Smolnicky | Telefon: 00421904-812 406 | E-mail: [email protected] | Web: www. tempus-ss.sk

9

I I I . J ó példák gy ű jteménye

10

megnevezése: „ A Makranci farm modernizálása” ▶Gazdasági környezet: A beruházás értéke 224.000 EUR. A várható megtérülési ideje 6,5 év. Az éves energia megtakarítás 26.000 EUR-t jelent. ▶Karbantartás: Az alap  karbantartást a  gépnél dolgozó személyzet végzi el, minden 48 óra után. A szezon végén pedig egy karban tartó, beszállító cég. ▶Nehézségek: Kisebb gondok felmerültek a szerkezet tisztításánál – a hamu kiszedésénél –, és meg kellett szokni, hogy ez a szárítási módszer munkaigényesebb. ▶Tervek a jövőben: Egy pelletáló gépsor vásárlása, melyben a  szalmát tudnák feldolgozni, és ezzel is csökkenteni a régió fűtési költségeit. ▶Kapcsolat: Poľnohospodárske výrobno-obchodné družstvo Mokrance | (PVOD Mokrance) | Ing. Korcsmáros Alexander | Telefon: 0905 513 659 | E-mail: [email protected]

Szalmaraktár

A szárító gép

A szárító gép

Iskola

▶Tervek a jövőben: Nyílászárok lecserélése. ▶Kapcsolat: Gymnázium Š.Moysesa | Školská 13 | 045 17 Moldava nad Bodvou (Szepsi) | Ing.Helena Bujňáková | Telefon: 055/4602138 | E-mail: [email protected] | Web: gymmoldava.sk

A kazánház épülete

István Moyses szlovák nyelvű Gimnázium ▶Hely: Kassa és környéke járás, Szepsi ▶A létesítmény leírása: A  Szepsi Gimnázium 1954-ben alakult. Az első igazgatója Ladislav Kučera volt. A  Gimnázium eleinte kétnyelvű volt – szlovák és magyar. 1958-ban költözött az iskola abba az épületbe, amelyben most is található. A szlovák nyelvű gimnázium 1970-ben önállósodott és az első igazgatója Michal Bojko lett. ▶A technológia változtatása: A gázkazánt cserélték el biomas�sza tüzelésű kazánra ▶A változtatás éve: 2010 ▶A felhasználók száma: 305 fő ▶Az új technológia bemutatása: A biomassza kazán típusa SZDO, melynek teljesítménye 500 kW. A kazánban, mint tüzelőanyagot használhatják a fűrészport, darált fahulladékot, darált fakérget. ▶A beruházás finanszírozása: A beruházást a Norvég Pénzügyi Alap segítségével valósították meg: ▶Gazdasági környezet: A  beruházás összköltsége: 215.525,61 €. A 2010-es lesz az első szezon, amikor a kazán üzembe lesz állítva. ▶Karbantartás: Az alap  karbantartást a gimnázium alkalmazottja, karbantartója fogja elvégezni.

A kazánház bejárata

Kazán

Szepsi város is szeretne azokhoz a  városokhoz tartozni, amelyek a lakótelepek fűtéséhez biomasszát használnak. Strukturális Alapokból tervezik megvalósítani ezt a projektet, amelyet most szeretnénk bemutatni Önöknek.

▶Az új technológia bemutatása: A tervezett technológia: Kazán: Modul R/H 3000 Gyártó: KIV d.d. Vransko Teljesítmény: 2.500 kW Minimális teljesítmény: 500 kW

▶Hely: Szepsi város ▶A létesítmény leírása: Távhőszolgáltatás – lakások és a szepsi iskolák számára ▶A technológia változtatása: A hőszolgáltatást és a vízmelegítést a Szepsi lakótelep és az iskolák számára 3 nagyobb kazánház kazánjai végzik (K3, K4, K7), melyeknek az összteljesítménye 17,986 MW. A pályázat megvalósítása után leállításra kerül néhány kazán, melyeknek a teljesítménye összesen 4,16 MW. Ezzel a változtatással 78 %-kal kevesebb CO2 kerül a  levegőbe. A  K6-os kazánházban, amely most nem működik, két darab biomasszával működő kazán lesz elhelyezve, melyeknek összteljesítménye 5 MW. A  projekt megvalósításával egy új munkahely képződik – darált fahulladék adagoló kezelő. A projekt megvalósításával csökkennek a fűtési költségek és a projekt megvalósítása támogatja az új munkahelyek kialakulását régióban pl. a darált fahulladék előállítására. ▶A  változtatás éve: A  projekt megvalósítására van érvényes építési engedély. A projekt finanszírozására pályázat volt beadva a Strukturális alapokon belül. ▶A  felhasználók száma: A  pályázat megvalósítása után 2034 lakás, és a Szepsi alapiskolái és óvodái egyaránt felhasználói lesznek a biomasszából gyártott melegvíznek és fűtésnek.

III. 2. A biomassza hasznosítása a magyarországi tükörterületen – Példatár

A kimenetel maximális hőmérséklete: 110 °C Nyomás a működés alatt: 4,0 bar Próba nyomás: 6,0 bar Garantált hatékonyság az előírt tüzelőanyag használatánál: 85%

▶A beruházás finanszírozása: A projekt finanszírozását a Strukturális alapok és banki hitel segítségével tervezik. ▶A beruházás megtérülése: A beruházás visszatérülési alapideje 12 év. Abban az esetben, ha megkapják a beruházáshoz az EU támogatást, akkor a visszatérülési idő lecsökken 7,5 évre. A projekt akkor megvalósítható és fenntartható, ha a kezdeti beruházási költségek legalább 50 %-kát támogatásból finanszírozzák. ▶Kapcsolat: Tepelné hospodárstvo Moldava, a.s. | Ing. Jozef Fabian | 045 01 Moldava nad Bodvou (Szepsi) | Telefon: 00421 55-460 2441 | E-mail: jozef.fabian@tehomoldava. sk | Web: www. tehomoldava.sk

Bevezető A biomassza hasznosítás újabb módozatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem tekintenek vissza nagy múltra, azaz széles körben elterjedt, kellő tapasztalatokkal bíró módszerekről nem beszélhetünk. Főként háztartási méretekben valósultak meg beruházások, ezek többsége viszont a tulajdonosok elzárkózása miatt nem mutatható be a nagyobb közönség számára. Elsősorban azt a néhány, több évre visszatekintő civil kezdeményezést próbáljuk meg bemutatni, amelyek már kellő tapasztalattal rendelkeznek és/ vagy fenntarthatósági szempontból kedvező megoldásnak bizonyulnak. Emiatt adott esetben a célterületen kívüli példa bemutatására is sort kerítettünk. A háztartási, intézményi, kisközösségi kezdeményezések esetében jellemző az 1–2 évvel ezelőtti kialakítás, illetve még inkább a tervezés alatt állás. Ezek szinte kizárólag a különböző fűtési módozatok megvalósításra terjednek ki. Az interneten kutatva számos olyan térségi vállalkozást találhatunk, amelyek fabrikett és pellet gyártással és/vagy forgalmazással, illetve az ezekhez és tűzifához/szalmabálához kapcso-

I I I . J ó példák gy ű jteménye

TERVEK A KÖZELJÖVŐBEN

11

I I I . J ó példák gy ű jteménye

12

lódó tüzelőberendezések árusításával, illetve üzembe állításával foglalkozik. Más megújuló energiaforrást hasznosító berendezésekkel való együttes kialakítás is lehetséges. Az üzemi méretek esetében még inkább a megvalósítás kezdeti lépéseivel találkozhatunk. A nagyobb költségigények miatt, elsősorban európai uniós pályázati források bevonására kerül sor, hosszabb tervezési időszakkal. Itt már változatosabb technológiákkal találkozunk a bioetanol gyártástól a biogáz hasznosításig.

A hasznosítás módszerei Az energetikai növények termesztése terén is hiányzik az a több éves, illetve évtizedes tapasztalat, amely alapján reálisan értékelhetnénk egy-egy kultúra, vagy eljárás fenntarthatóságát. A fás szárú ültetvények esetében – természetvédelmi szempontból – az egyes fűzfajok jöhetnek számításba. Ugyanakkor a vizsgált területen a termőhelyi adottságok és az eddigi mezőgazdasági szerkezet miatt nem alakult ki ilyen típusú ültetvény. Leginkább a tűzifa hasznosítása jellemző, mind nagyüzemi (Borsodi Hőerőmű), mind háztartási méretekben. Ugyanakkor utóbbi hatékonysága nagy mértékben függ az alkalmazott tüzelőberendezésektől (hagyományos kazán, kandalló, vas- és cserépkályha vagy esetleg faelgázosító kazán, tömegkályha). Az energiafű termesztésére voltak és vannak próbálkozások, de ezek jó példaként nem ajánlhatók, sem a természetvédelem, sem a gazdálkodói tapasztalatok alapján. Az újabb lágyszárú energianövények esetében nem ismerünk térségbeli kísérleteket. A biodízel és bioetanol előállítás energiamérlege és területigénye miatt nem tekinthető jó megoldás-

nak nagyobb üzemméretekben. Adott esetben, pl. egy gazdaságon belül, saját használatra való előállítás szolgálhatna jó példával, de ilyen kezdeményezést nem ismerünk a térségben. Nagyobb méretekben a felsőnyárádi Szuhamenti Agrár Kft. tervezi mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken a kukorica alapú bioetanol előállítást. Sajóbábonyban pedig 120 ezer tonna éves kapacitású biodízel üzem (Ökoil) létesítésére került sor. A melléktermékek és hulladékok hasznosítási köréből kiemelendő a biogáz hasznosítása, ahol az energia előállításának költségét is fedezi az eljárás. A vizsgált térségben a miskolci lezárt és rekultivált hulladéklerakó depóniagáz forrására telepített gázmotorral találkozunk. Emellett a miskolci szennyvíztelepen keletkező nagy mennyiségű szennyvíziszapra alapozott biogáztermelés és az erre alapozott áramtermelés is a tervek között szerepel. Az ENIN Környezetipari Klaszter pedig Miskolcon kezdte el építeni a hulladékból metanolt és folyékony szén-dioxidot előállító kísérleti üzemét. Egyes mezőgazdasági termelők átálltak az otthoni szalmatüzelésre, illetve terjed a fabrikett és pellet felhasználása is, de ezek a példák általában még nem rendelkeznek több fűtési szezon tapasztalatával, illetve a megtérülési időszakra vonatkozó információkkal. Több cég pedig kifejezetten csak a tüzelőanyagok, esetleg a tüzelő berendezések kereskedelmével foglalkozik.

minősége sem megfelelő (lásd pl. a Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Telep komposztálási rendszerét).

A leghatékonyabb hasznosítási eljárás a komposztálás, ahol az eljárás energiaigénye is igen alacsony. Jellemzően háztartási méretekben folyó hagyományos, és újabban egyre inkább ismét teret nyerő tevékenység, amely nagyobb üzemméretekben nem gazdaságos, illetve a keletkező komposzt

Megvalósítás

Biogáz hasznosítás Biogáz tüzelésű távhőszolgáltatási kazán, valamint biogázra alapozott villamosenergia-termelés 3534 Miskolc, Gagarin u. 52. Miskolci Hőszolgáltató Kft., 06-46-379360, 379-450, [email protected] További információk: www.miho.hu

Előzmények

1973-tól 2006-ig Miskolc külterületén, a Bogáncs utcai hulladéklerakóban kb. 5 millió tonna kommunális hulladék került elhelyezésre. A hulladéklerakó bezárását követően a szeméttelep lefedése, rekultivációja megtörtént. A lezárt hulladéklerakóban depóniagáz (metángáz) képződik. Ez adta az ötletet a MIHŐ Kft.-nek, hogy a folyamatosan képződő depóniagáz felhasználásával a miskolci távhőszolgáltatás versenyképessége növelhető. A Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Hőszolgáltató Kft. együttműködésének eredményeként 2008. tavaszán, a biogáz hasznosítására a MIHŐ Kft. által benyújtott KEOP pályázat sikerrel zárult. A beruházás teljes költségvetése kb. 500 millió forint, melynek közel 40%-át, 196 millió 727 ezer forintot az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Energia Operatív program keretében, az Energia Központ Kht. vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek ítélte.

A beruházás első ütemében 2050 méter biogázvezeték kiépítése után, a Futó utcai fűtőműben üzembe helyezésre került egy korszerű, biogáz égetésére alkalmas égővel felszerelt kazán. Az első esztendő tapasztalata a projekt sikerét bizonyította. A MIHŐ Kft.

A rekultivált hulladéklerakóban a biogáz képződése folyamatos. A kitermelt biogáz mennyisége a téli fűtési szezonban, a távhőszolgáltatásban hasznosításra kerül. Nyári időszakban, a melegvíz előállításához azonban kevesebb biogázra van szükség. Azért, hogy a nyáron képződő biogáz is teljes mértékben hasznosuljon, a beruházás második ütemében egy villamos-energiatermelésre alkalmas gázmotor telepítése történt. A gázmotor folyamatos kiszolgálása érdekében a hulladéklerakóban már telepített 84 db gázkút mellé, további 67 db kút kiépítésére is sor került. A villamosenergia-termelésre alkalmas gázmotor kereskedelmi üzeme 2010. július 1-jén indult. A MIHŐ Kft. az előállított villamos energiát az Elmű–ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. rendszerén keresztül értékesíti. Számítások szerint, a megújuló bázisú villamosenergia-termelés várhatóan, évente mintegy 50–60 millió forint árbe-

vétel többletet fog eredményezni a MIHŐ Kft. részére. A biogáz hasznosításával a Futó utcai fűtőmű földgázfelhasználása kiváltható, ezáltal a miskolci távhőfelhasználás földgázfüggősége csökkenthető. A zöldenergia hasznosítás nemcsak a versenyképes távhőszolgáltatást biztosítja, hanem nemzetgazdasági szinten, az üvegházhatást okozó emisszió kibocsátást is csökkenti. A beruházás élettartama alatt a levegő terhelése, várhatóan 58.000 tonna szén-dioxiddal csökken.

Megvalósítás ▶Finn típusú tömegkályha A hagyományos skandináv falazott fatüzelésű tömegkályha továbbfejlesztett változata. Két égéskamrás, másodlevegős, három héjú. A bemelegedés után szinte tökéletes az égés. A több tonnás hőtartó tömeg napi egy begyújtással, további rárakás nélkül egyenletes napon belüli hőleadást biztosít.

I I I . J ó példák gy ű jteménye

2009-ben 550.000 m3 biogázt hasznosított, mely 357.500 m3 földgáz-felhasználást váltott ki a távhőszolgáltatásban. Az egy év alatt megtakarított közel 30 millió forintos földgáz-költségmegtakarítás tette lehetővé, hogy a MIHŐ Kft. hődíjai nem változtak a földgáz beszerzési árának növekedése ellenére. A beruházás első ütemének megvalósítása 90 millió forint saját finanszírozást igényelt, mely várhatóan 3 év alatt megtérül.

Tömegkályha Bár a célterületen nem ismerünk megvalósult tömegkályhát, mivel a leghatékonyabb fűtési módszerről van szó, ezért bemutatjuk a legközelebb található olyan példát, ahol kellő tapasztalatokkal bír a berendezés használója és egyben kivitelezője is. Megyénkben az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány gömörszőlősi oktatóközpontjában tervezik egy tömegkályha megépítését. Hőtechnikailag 100%-ban megújuló forrásra támaszkodó lakóház és bemutató hely 4275 Monostorpályi, Bajcsy-Zs. u. 51. | Juhász János, Hardin Kft., 06-20-939-0700 | juhasz.janos@ hardin.hu | További információk: www.tomegkalyha.info.hu

Előzmények

A 2006 januárjában megvásárolt családi ház másfél soros vályogtéglás szabadon álló, gyenge hőszigetelésű épület. Fűtését cserépkályha és gázkonvektor, melegvíz ellátását villanybojler biztosította. A sütés és a főzés megoldatlan volt. Az új tulajdonosok finn típusú tömegkályha és tömegtűzhely építése és fürdőhenger vásárlása mellett döntöttek.

13 ▶Finn típusú tömegtűzhely A hagyományos skandináv falazott fatüzelésű tömegtűzhely továbbfejlesztett változata. Egyik tűztér hevíti a főzőlapot, a másik maga a sütő. A nagy hőtartó tömeg, az alsó füstjáratok, a rövidzár és a leválasztó retesz télen a hőtartást, nyáron a hőcsillapítást és a maradékhő kiszellőzést biztosítja. ▶Fatüzelésű fürdőhenger A függőleges füstcsövet körülölelő kívülről hőszigetelt vízköpenyben 80 l használati melegvíz tárolható. Nagyobb igény folyamatos tüzeléssel elégíthető ki. Hőtechnikailag 100% megújuló forrásból 100%-ban megújuló, szén-dioxid semleges fával fűtik a házat, főznek és készítik a meleg vizet. Mindhárom berendezés áram és gáz nélkül működik. A tulajdonosok 2008. januárjában leszereltették a gázórát, majd a

Fűtött pad: A tömegkályhához fűtött pad építhető 40–70 cm szélességben, akár 3–4 m hosszban.

I I I . J ó példák gy ű jteménye

gázcsöveket levágatták. A leürített villanybojlert megtartották tartalék melegvíz készítőnek. A tartalék főző berendezés villanyrezsó.

14

▶Energia függetlenség A ház hőtechnikailag független a külső energiaellátó rendszerektől. A falu határában fekvő saját tulajdonú erdőből pár kilométeres szállítással biztosítható a tüzelő. A ház udvarán több évre elegendő tüzelőanyagot tárolnak a fűtéshez, a főzéshez és a melegvíz készítéshez. ▶Fűtőrték növelése szárítással A légszáraz fa fűtőértéke kétszerese a frissen kivágottnak. A hasogatott fa a légszárazságot átlagosan két év napon száradás után éri el. Az udvarba kerülő fát minél előbb felfűrészelik és felhasogatják a gyorsabb száradás érdekében. A talajtól elemelt és oldalról nyitott farakatok átszellőznek, ami segíti a fa száradását és szárazon tartását. Ősztől tavaszig a farakatok tetejét átlátszó agrofóliával takarják, ami felülről átengedi a napot. ▶Szolár faszárító és tároló A fát felhasználás előtt pár hónappal a nyitott tárolókból átrakják a fedett szolár faszárítóba és tárolóba. A fa nedvességtartalma itt csökken légszáraz szintre. A polikarbonát tető felülről átengedi a napot, alulról fékezi a hőkibocsátást. A külső léghőmérsékletnél magasabb hőmérsékleten gyorsan szárad a fa. Az oldalról nyitott tárolón keresztüláramló levegő szárítja és szárazon tartja a fát. A csapóesőtől jól védett helyen esős időben is száraz marad a fa. ▶Multifunkcionalitás Tömegkályha: Fűtés mellett sütésre is használják az elsődleges égéskamrát. Hőcserélő beépítését tervezik, ami fűtési időszakban a melegvíz szükségletet biztosítja.

Tömegtűzhely: Főzés és sütés mellett fűti a konyhát és pas�szív falfűtéssel a fürdőt. A főzőfelületre helyezett nagyméretű lábosban vizet melegítenek főzési hulladékhővel. Fatüzelésű fürdőhenger: Melegvíz készítés mellett fűti az étkezőt. Többjáratos fűtő füstcső beépítését tervezik, ami téli időszakban növeli a belső térben leadott fűtési hőmennyiséget. 99% feletti hazai részarány: A tömegkályha és a tömegtűzhely a három szárítórúd kivételével teljesen magyar alkatrészekből és anyagokból készült. A külső és középső héjak anyaga újrahasznosított nagyméretű tömörtégla (emblémás tégla). ▶Komfort Hő- és tüzelési komfort: A tömegkályha és a tömegtűzhely oldalfala 30–45 °C körüli felületi hőmérséklettel (döntően) sugárzó hőt ad le. Hőkomfortjuk magasabb, mint a konvekciós hőleadóké. A tömegkályha napon belüli hőleadása (a tüzelőajtón kívül) egyenletes. A tömegkályha napi egy, nagy hidegben két fatöltettel, begyújtás után fa hozzáadása nélkül fűt. A meleg tűztér miatt begyújtása könnyű. Főzési komfort: A 90×50 cm-nél nagyobb főzőfelület tűztér feletti része melegebb, üstlap része langyosabb. Egyszerre több edényben lehet főzni, különböző hőigénnyel. Az edényt félrehúzva a maradékhő melegen tartja az ételt.

▶Környezetvédelem Tökéletes égés: A tömegkályha másodégés-kamrájában 8001000 °C hőmérsékleten gyakorlatilag tökéletesen elég a fa minden összetevője. Az égési ciklus végére az elsődleges égéskamra faláról és a tüzelőajtóról teljesen leég a korom és a kátrány. A hatásfok 85–90% körüli. Fogyasztása fele-harmada a cserépkályhának vagy az egy égéskamrás kazánnak azonos hőkomfort eléréséhez. Tároló rendszer: A tömegkályha több tonnás hőtartó tömege felveszi az égés során keletkezett hőmennyiség szinte egészét, minimális a veszteség a kémény felé. Üzemen kívül a kémény felé lezárt leválasztó retesz megszünteti a huzatveszteséget. Hulladék tüzelés: Hulladék fa, száraz növényi hulladék (csonthéj, kukorica csutka stb.), papír eltüzelhető. Hosszú élettartam: A tömegtűzhely és a tömegkályha várható élettartama legalább 20–40 év. Felépítése robosztus, a futó tégla falazat erős. A tömegkályha 12.4 cm falvastagságú samott magja átlagosan több ezer felfűtés-lehűlés ciklust bír ki. Kevés mozgó alkatrésze van: tüzelőajtó, hamuzóajtó, leválasztó retesz, hamukaparó, hamutál. Időnként előfordul

▶Gazdaságosság Egy kWh hő előllítás tüzelőanyag költsége fatüzeléssel 7–9 Ft, gáztüzeléssel 13–15 Ft, árammal 25–45 Ft. A tömegkályha és a tömegtűzhely karbantartást alig igényel, pár évente hamuporszívóval ki kell tisztítani a tisztítóajtókon keresztül. Élettartam költsége 20–40 éves várható élettartama és csekély karbantartás igénye miatt igen kedvező. Működéséhez áramot nem igényel. Beépített hőcserélővel használati melegvíz termelhető illetve radiátoros vagy padlófűtési rendszerhez csatlakoztatható. (A hőcserélő várható élettartama alacsonyabb a kályhánál.) A tömegkályha költsége kiépítéstől függően 500–1.500 eFt, a tömegtűzhely költsége 300–500 eFt. ▶Bemutatás A tulajdonosok pályázati lehetőséget keresnek, hogy a házat öko bemutató helyként működtessék. Tömegkályha és tömegtűzhely bemutatókat és előadásokat, képzéseket terveznek.

Szerzői jogi záradék: A Finn típusú tömegkályha fejezet szerzője minden jogot fenntart magának. A tanulmány és a mellékelt képek mindennemű felhasználása, részeinek vagy egészének másolása, sokszorosítása, kiadása, internetes közzététele a szerző írásos engedélyéhez és a felhasználási megállapodásban rögzített díj kifizetéséhez kötött.

Faelgázosító kazán A térség egyik legrégebben üzemelő, ilyen típusú berendezésével kapcsolatos tapasztalatokat gyűjtöttük össze. Az utóbbi néhány évben számos korszerűbb faelgázosító kazán beépítésére került sor, de ezeknél még nincs meg a kellő üzemeltetési tapasztalat, illetve a tájékozódás lehetősége is hiányzik. Ökológiai oktató és bemutató központ Gömörszőlősön | 3728 Gömörszőlős, Kassai út 37–39 | Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Várnagy Dávid 06-48-435-016, 06-30639-4549, gomorszolos@ecolinst. hu | További információk: www. ecolinst.hu

Előzmények

1993-ban az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány átfogó felmérést készített Gömörszőlősről, amelyben számba vette a lakosság szociális helyzetét, a gazdasági tevékenységeket és a környezet állapotát. A felmérésből kiderült, hogy Gömörszőlős tipikus aprófalu, magán viseli a többi aprófalu jellemzőit, mint a népesség számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, a falu lakosságának elöregedése, a jövedelemtermelő lehetőségek beszűkülése, a helyi piac összeomlása, a népesség romló egészségi állapota, a helyi társadalom finom szöveteinek felbomlása, a szerves kultúra elvesztése.

A felmérés ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a hagyományos termelői és fogyasztói mintázatok még részben fennmaradtak, a földhasználat és a helyi erőforrásokra épülő kismesterségek illenek a fenntartható fejlődés gondolatához, és azok felelevenítése a helyi közösség fejlődését szolgálhatja. A szerves kultúra fenntartható voltának és a modernkor fejlődés elvárásainak összeütközése rajzolódott ki. Arra tett a szervezet kísérletet, hogy a kudarcra ítéltség ellenére átmentsék a szerves kultúrát a globalizációt követő időkre, alternatívákat állítsanak az uralkodó fejlesztési elképzeléssel szemben, s a szegénység okán létező fenntarthatóságot a tudatos fenntarthatóságra cseréljék. Az oktató és bemutató központ létesítményben bentlakásos képzési programok valósulnak meg, a fenntarthatóságról, a különböző szakismeretekről, mint pl. organikus mezőgazdaság, alternatív technológiák, kézművesség. 25–30 fő elhelyezéséről, ellátásáról és programjának igényszerinti lebonyolításáról gondoskodnak. Az oktató központ épülete alternatív technológiákkal lett felszerelve, ahol működés közben lehet tanulmányozni az energiaszolgáltatás, szennyvízkezelés különböző módszereit.

Megvalósítás

A fatüzelésű kazánok használata mindenütt ajánlott, ahol nagyobb mennyiségű megújuló biomassza áll rendelkezésre (van magyar gyártmányú kisbála tüzelő kazán is kimondottan családi házas mérethez is) szemben a nem megújuló földgáz és egyéb fosszilis tüzelőanyagok használatával. A gömörszőlősi fűtőrendszer lelke egy ma már korosnak mondható, több mint 10 éves 40 kw-os, elektronikus vezérlésű, fatüzelésű Künzel kazán. A német eredetű

I I I . J ó példák gy ű jteménye

a működést alig befolyásoló rostélytörés, az is többnyire felhasználói hibából.

15

I I I . J ó példák gy ű jteménye

kazánt a magyarországi Vasép Szövetkezet is gyártotta.

16

A szilárd fűtőanyagok eltüzelésekor jelentkező kimagasló hatásfok (90%) eléréséről a hagyományos kazánoktól eltérően több kiegészítő berendezés gondoskodik. Az elektronikus vezérlés ellenőrzi a kazánból távozó víz hőfokát és a beérkező vizét is (túlhűlés esetén szünetelteti a kazán vizének keringetését, ezzel megakadályozza a korróziót és elősegíti a magas hatásfokon történő üzemelést). A fa hagyományos égőtérben történő eltüzelését kiegészíti a szintén elektronikusan vezérelt, segédlevegőt befúvó ventilátor, mely elősegíti az elsődleges égés során el nem égett füstgázok tökéletesebb elégetését. Ehhez tartozó kiegészítő a kazán fenekén található légörvénylést elősegítő „turbótárcsa” és az áramlást kialakító levegőcsatornák. A kiegészítő levegővel kevert égő füstgáz így közel tökéletesen elégeti a benne lévő éghető anyagokat 1200–1300 °C–on. A kéményből kikerülő égéstermékek így még az EPA (a világ legszigorúbb környezetvédelmi szabványa) előírásainak is megfelel. Itt kell megemlíteni, hogy a füstgázok minőségével kapcsolatban és az energia-megtakarítással kapcsolatban fontos szerepet kap a béléscsövezett, a csőpaláston hőszigetelt (ebben az esetben Schiedel) kémény. A jó hatásfok elérésének harmadik feltétele a keringető-szivattyúk használata a gravitációs keringetéssel szemben. Ehhez azonban zárttá kell tenni a fűtési rendszert. Ezt a célt szolgálja a 200 l-es tágulási tartály és az 1500 l-es összes térfogatú két hőtározó puffer beépítése. Ezeknek a puffereknek rendkívül jelentős szerepe van akkor, ha a kazán nagyobb men�nyiségű hőt termel, mint amen�nyit a fűtőrendszer igényel. Mivel a tűztérben lévő nagy mennyiségű

izzó fa nem úgy viselkedik mint egy jól vezérelhető gázégő szőnyeg, szükség van az ilyenkor keletkezett felesleges hő elvezetésére és tárolására. A puffer-tárolók hővel történő feltöltése teszik lehetővé, hogy éjszaka hosszabb ideig is meleg legyen a fűtött épületekben újabb fa elégetése nélkül. A kazánméret kiválasztása: A fűtési berendezésekre vonatkozó szabvány meghatározza, hogy nem szabad nagyobb fűtőkazánt választani, mint amennyi a ház számított hőigénye. Puffertartályos fatüzelésnél más szabályok érvényesek. A fűtőkazánnak a nap minden órájában meleggel kell ellátni a fűtőberendezést. Azonban egy fakazán 24 órán keresztül nem tudja leadni a teljes teljesítményét, mint ahogy egy olaj vagy gázkazán. A fát pótolni kell, a hamut ki kell venni, és a tüzet szítani kell. Ha későn teszünk a tűzre, megtörténhet, hogy egy ideig nem képződik hő. Teljes fabetöltés esetén a fakazán kb. 3 óráig ég. Éjszakánként talán teljesen le is áll. A hiányzó időkben egy megfelelő nagyságú puffertartály látja el a házat. Ennek érdekében a fűtési folyamat alatt a puffertartályt fel kell tölteni. Ehhez melegre van szükség, melyet a kazánnak pótlólag kell biztosítania a fűtés ellátásához. Az éjszaka miatt 6 üzemóra esik ki. A késői rátevés miatt további órák eshetnek ki. Így tehát a fakazánnak 12–16 órán belül kell a napi melegszükségletet produkálnia. Tehát nagyobb-

nak kell lennie, mint ahogy az a hőigényszámításból adódna. Egy épület hőigényét a leghidegebb napok szerint számítjuk, melyek kb. tízszer fordulnak elő egy évben. Ha ezen a 10 napon tudatosan és hosszabban fűtünk, akkor a kazán nagysága 130– 150 %-ra rögzíthető. Például egy 1985-ös építésű ház (150 Watt/ m2) 120 m2-es fűtőfelülettel és 18 kW-os hőigénnyel, egy 25 kW körüli kazánt igényel. Ez azonban csak egy támpont értéket nyújt. Csak egy szakember által végzett hőigényszámítás tudja megállapítani egy épület hőigényét, és ezzel a helyes kazán méretét. A helyes pufferméret: A gyakorlatban már bevált az 50 l puffer/kW kazánteljesítmény. Csekély komfortcsökkenéssel a kombipuffer melegvizes bojlere hozzáadható a pufferfogathoz. A puffertartály hasznos tárolt energiája függ egyrészt a puffertartály méretétől, másrészt attól a hőkülönbségtől, mely a maximálisan lehetséges előremenő hő, és a még éppen hasznos fűtőtest – előremenő hő között van. A tér nagyságra vonatkozóan a nagy fűtőtestek a puffer jobb kihasználtságát teszik lehetővé; legkedvezőbb a padlófűtés, mivel ez még kb. 30°C előremenő hővel is hatékonyan fűt. Normál esetben a puffert 85°C-ra lehet felfűteni, és 45°C-ig lehet használni (40°C hőkülönbség). Jelen példánkban 18 kW hőteljesítménnyel a puffernek 18kW×8 óra = 144 kWh-t kell tárolnia, hogy a házat egy éjszakán át ellássa meleggel. 144 kWh×1000 / 0,86 / 40°C = 4186 liter puffertartalom. Ha adott az automatikus éjszakai fűtéscsökkentő elektronika, akkor éjszaka a hőigény kb. 50%-ra csökken (9 kW). Ebben az esetben elegendő egy fele olyan nagy puffertartály is (2093 liter), hogy a ház éjszakai hőigényét fedezze. A gyakorlatban egy kissé

A működtetési tapasztalatok alapján elmondható, hogy valóban csak a légszáraz tűzifával érhető el a kimagasló hatásfok. Nem tölthető bele forgács, vagy fűrészpor, robbanásveszély miatt, sem védőanyaggal kezelt fa. A kazán működése alatt cserére szorult a turbótárcsa és az alsó égéstér elemei, kb. 200e Ft költséget eredményezve a bő 10 év alatt. A kazán nagyobb teljesítménye miatt – hiszen az oktató, szállás és szociális helyiségek fűtését és napkollektorral kiegészítve a melegvízellátást is szolgálja – magasabb tűzifaigénnyel is bír. Hétvégi programok során 2 m3 tűzifát is elfogyasztott.

Műszaki adatok HV15

HV 24

HV 35

HV 50

Tüzelési teljesítmény

Típus kW

17

27

40

55

Névleges teljesítmény

kW

15

24

35

50

Max. teljesítmény

kW

15

26

40

50

Min. teljesítmény

kW

15

18

28

40

Fa

Fa

Fa

Fa

Fogyasztás névleges teljesítmény

kg/h

4,8

7,7

11,3

16,0

Levegőigény

m3/h

38

61

89

126

Égésidő (bükk)

h

5,2

4,4

4,1

4,0

Energiatartalom (bükk)

kWh

77,4

105,2

143,8

199,7

Égésidő (fenyő)

h

3,7

3,1

3,0

2,9

Energiatartalom (fenyő)

kWh

55,6

75,6

103,4

143,5

Tüzelőanyag

Égésidő (részben bükk)

h

5,8

5,1

4,96

Megengedett kazánhőfok

°C

95

95

95

95

Elérhető kazánhőfok

°C

90

90

90

90

Engedélyezett üzemi túlnyomás

bar

3

3

3

3

Súly

kg

235

300

380

415

Víztérfogat

L

53

75

106

150

Töltőtér térfogat

L

88

116

155

210

Gáztartalom

L

64

72

100

118

Vízoldali ellenállás

mWs

0,04

0,06

0,09

0,13

Szükséges szállítási nyomás

Pa

10–15

10–18

10–18

10–18

Távozó gáz mennyiség névl. terhelés

kg/s

0,011

0,018

0,026

0,037

Távozó gáz mennyiség felfűtéskor

kg/s

0,023

0,036

0,053

0,075

Távozó gázhöfok névleges terhelés

°C

220

235

240

235

Távozó gázhőmérséklet beindításnál

°C

100

100

100

100

CO2 tartalom névleges terhelésnél

%

12

12

12

15

Tüzeléstechnikai hatásfok

%

92

92

91

91

Összhatásfok

%

89

89,5

88,1

88

Készenléti veszteség 80°C-nál

W

450

600

1015

1500

I I I . J ó példák gy ű jteménye

kisebb puffer is elég, ha az ember nagyon tudatosan fűt, azaz napközben csak a ház hőigényét fedezi, és csak este tölti fel a puffert, úgy, hogy az utolsó fabetöltéssel a puffer teljes töltése elérhető. Így két éjszakai órát a kazán lát el, és a puffer tehermentesítve van. A szükséges pufferméret 18 kW×6 h = 108 kWh vagy 3140 liter (1600 liter éjszakai csökkentéssel). Kisebb méretű tárolóknál nagyobb ráfordítás szükséges, vagy jelentős komfortveszteség lép fel, mely általában elégedetlenséghez vezet.

17

I I I . J ó példák gy ű jteménye

Komposztálás

18

A komposztálás korábban mindennapos tevékenységnek számított a kerttel rendelkező otthonokban, csak nem így nevezték. Amióta az európai uniós csatlakozás a hulladékgazdálkodási szabályozásban átvettük a lerakásra kerülő szerves anyag csökkentési kritériumait, úgy kapott ismét nagyobb hangsúlyt a komposztálás szerepe. Sok háztartásban mindenféle körítés is nélkül is végzik ezt a tevékenységet, ugyanakkor a városias életmód terjedése megkívánja, hogy szemléletformáló és információs kampányok révén hozzuk vis�sza a köztudatba az ezzel kapcsolatos ismereteket. Ezért egy ilyen típusú program bemutatása mellett döntöttünk. A bemutatott programhoz hasonló tevékenység indult el az edelényi kistérségben, illetve a Zöld Kapcsolat Egyesület megkezdte a vidéki települések elérését. A házi komposztálás népszerűsítése és gyakorlati megvalósítása Miskolc városában 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. illetve 3529 Miskolc, Aulich u . 16. | Zöld Kapcsolat Egyesület | Bodnár Katalin | 06-46-505-077, 06-30312-9024 | [email protected] | További információk: www.zoldkapcsolat.hu, www.komposztalj. hu, www.zoldinfolanc.hu, www. greenfo.hu, www.mikom.hu | Komposztfilm: www.civiljutub.hu

Előzmények Az egyesület tagjai közül többen részt vettek Miskolc Város Települési Környezetvédelmi, illetve Komposztálási Programjainak elkészítésében. Az itt megfogalmazott intézkedések megvalósítását szolgálja a program. Együttműködő partnerek: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Avasi Arborétum Baráti Kör, Avasi Arborétumért Alapítvány, Ökofórum Alapítvány, Hulladék Munkaszövetség.

Megvalósítás

A házi komposztálás elterjesztése azért elsődleges cél, mert ez jelenti a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldást a kezelés szempontjából – nem kell kilométereket utaztatni a szerves „hulladékot“. A komposztálással a szerves anyagok visszajutnak a természetes körforgásba. Ha nem a szemétbe keverednek, akkor kevesebb hulladék szállításáról, lerakásáról, ártalmatlanításáról kell gondoskodni. A szerves anyagok (zöld javak) hasznosíthatóvá válnak, hozzájárulva ezzel a zöldfelületek tápanyagjavításához. A kerti hulladékok hasznosításával ráadásul mérséklődhet az égetéssel járó levegőszennyezés. A fentiek miatt Miskolc város számára alapvető érdek, hogy szorgalmazza a komposztálási ismeretek elterjesztését és a komposztálás megvalósítását mind a hulladékgazdálkodók, intézmények,

szolgáltatók, mind a lakosság és a civil szervezetek körében. A város környezetvédelmi programjában foglaltaknak megfelelően első lépésben az Ökológiai Intézet Alapítvány szakmai közreműködésével elkészült egy helyzetértékelést is tartalmazó Komposztálási Program. A szolgáltató (AVE Miskolc Kft.), a Városgazda Nonprofit Kft. a lakossági, intézményi és közterületi szerves anyagok gyűjtését, kezelését oldja meg, míg a zöld szervezetek az önkormányzat folyamatos anyagi támogatásával a kertes házas övezetben népszerűsíti a házi komposztálást. Miskolc Város Komposztálási Programja keretében a miskolciak többféle segítséget kapnak a házi és közösségi komposztáláshoz: tájékoztató előadást követően komposztkeretek igényelhetők (évente 400 db) és házi aprítékoló berendezések kölcsönözhetők (5 db). Ismeretterjesztő kiadványok jelentek meg (Hulladékcsökkentés komposztálással c. leporelló, Komposztálás a családban c. brosúra), valamint lakossági és oktatási kampány indult. A zöld mozgalom tapasztalatait hasznosítja a program, hiszen az Ökofórum Alapítvány és a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának kiadványait folyamatosan újra nyomják, valamint a 2007-ben az országjáró HUMUSZ-os komposztálási kampány elemeit is külön legyártatták Miskolcra, mely az utcai és városi rendezvények látványos és népszerű eleme. „Kompomatával”, ismeretterjesztő és játékos programokkal várják az érdeklődő lakosságot és diákokat, megtekinthető a komposztkeret, a kölcsönözhető aprítékoló gép, a „gilisztárium” és nagyítóval vizsgálhatók a különböző talajtípusok (talajsimogató). Igen népszerű a komposztálási program az iskolák körében, hiszen több tantárgy anyagához kapcsolható.

részek, konzerves, ital- és ételes dobozok, stb.). Megtekinthető és tapintható az érett komposzt, így tapasztalható a különbség a jó és a hibás végeredmény között. A kertben termelődő komposztot felhasználják annak a gyógynövényspirálnak a tápanyag utánpótlására, melyben 10 féle gyógynövényt telepítettek esztétikai és oktatási célból. Csatlakoztak a Magyar Madártani Egyesület Madárbarát Kert programjához, madáritató tavat alakítottak ki, s a Bükki Nemzeti Parktól kapott 12 madárodú és etető is elhelyezésre került. A komposztkert látogatása kizárólag előzetes bejelentkezés alapján, szakvezetéssel lehetséges. Tavasszal komposztálási versenyt is hirdetnek, ahová a már érett komposztjukat hozhatják el a programhoz csatlakozók. Néhány napon belül zsázsa tesztes minősítéssel derül ki, hogy kinek a komposztja a legalkalmasabb a fejlődő növények számára. Két tucat jelentkezőt jutalmaznak szakirodalommal, kerti eszközökkel, magvakkal. Az arra igényt tartó jelentkezőknek e-mailben rendszeresen komposztálási híreket küldenek, kérdéseikre folyamatosan válaszolnak.

Eredmények Évi 400 komposztkeret kiosztása, komposzt kert és tanösvény létesítése, 5 aprítékoló gép kölcsönzési lehetőségének biztosítása, komposztálási tanácsadás, oktatás, utcai standolás, leporelló, brossúra, tablók, komposzt film, vászonszatyrok, pólók. Önkormányzati támogatással működő komposztálási tanácsadás, komposztálási referens – szakmai támogatás és programfejlesztés, utcai programok, eszközfejlesztés. A program nem futhatna ilyen eredményesen, ha tucatnyi önkéntes és a média nem segítené az operatív és szakmai munkát. Hálásak azoknak a miskolciaknak, akik eredetileg csak komposztkeretért jelentkeztek, de immár évek óta szabadidejükben folyamatosan segítik a munkát. Ugyancsak fontos az a médiatámogatás, amit a helyi újságok, rádiók és televíziók biztosítanak. Így készülhetett el a „Komposzt film” (Miskolci Televízió), amelyet szemléletformálási céllal, több alkalommal levetítenek. Elmondható, hogy a sajtó képviselői „beépített emberek” lettek, hiszen többen is csatlakoztak közülük a programhoz, kertjükben lelkesen komposztálnak és személyen győződtek meg arról, hogy többszörösen hasznos, egyéni és közérdeket is szolgáló tevékenységet végeznek.

Támogatók: Miskolc Megyei Jogú Város, évenként 1–5 millió forint támogatással, KvVM Zöld Forrás (alkalmankénti nyertes pályázat), ÖkoFórum Alapítvány, 10–15 fő önkéntes, médiumok

I I I . J ó példák gy ű jteménye

Előfordult, hogy egy teljes tanítási napot a témára szánt egy iskola, s valamennyi tanár és diák (450 fő) hat állomást végiglátogatva, teljes képet kapott a komposztálás értelméről. azaz a szerves anyag körforgalmáról, melyet csekély emberi segítséggel gyorsíthatunk. Az óvodák is gyakran invitálják a szervezetet nyílt napjaikra, ahol a gyerekekkel, szülőkkel közösen játszva-építve igyekszenek számukra is érthető, élményszerű formában megismertetni a természeti folyamatokat. Évente több alkalommal utcai rendezvényeken, például a Város Napján is megjelennek a komposztálási standdal. A Miskolci Kocsonyafesztiválon sikerül minden évben a legtöbb jelentkezőt toborozni, ilyenkor 100–150 miskolci iratkozik fel a komposztkeret igénylésre. Az aktívabb érdeklődők számára évente két napos komposztmester képzést szerveznek és munkaidőben folyamatosan elérhető komposztálási tanácsadók segítik az ismeretek elsajátítását. Egy helyi természetvédelmi érték, az Avasi Arborétum területén létrehoztak egy bemutató komposztkertet, ahová a látogató csoportok folyamatosan jelentkeznek. Céljuk, hogy bemutassák a lehető legtöbb formájú és működésű házi komposztálási eljárást. Szervezett csoportokban lehetőséget nyújtanak a gyakorlati bemutatásra, oktatásra is. A tanösvényen haladva a látogatók megtekinthetik a legkülönfélébb komposztkereteket, ládákat, a közösségi komposztálást, és még a komposzt toalettet is. A szelektáló asztalon egyértelműen csoportosíthatók a komposztálható zöld javak (nyesedékek, zöldség és virágmaradványok, kávézacc, teafilter fémkapocs nélkül stb.) illetve azok az anyagok, melyeket tilos vagy nem célszerű a halomra helyezni (festékes dobozok, ecsetek, festett fa

19

III. 3. Nemzetközi példák

I I I . J ó példák gy ű jteménye

[Pelletkazánok] Lengyelország első pelletfűtésű iskolája Ország: Lengyelország Helyszín: Rzgów Hasznosítási forma: Fapellet tüzelés, iskolai fűtés Beruházó: Toreco Sp., [email protected] Kapacitás: 2×200 kW Adatok: 2 db 200 kW svéd Ecotec BioLine teljesítményű kazán, 90 %-os hatékonysággal. Éves pelletfogyasztás: 160–170 tonna/év, üzemidő: 8660 óra/év.

20

Egy új iskolakomplexum (Rzgów, Konin megye, Wielkopolska régió) kialakításánál modern pellettüzelésű kazánok beépítése mellett döntöttek. A célkitűzéseik azok voltak, hogy érvényesítsék a helyi környezetvédelmi rendelkezéseket, csökkentsék a károsanyag-kibocsátást, szén-dioxid semleges technológiát alkalmazzanak, növeljék a megújuló energiaforrások hasznosítási arányát, illetve a fűtést csak erre alapozzák. Emellett a korábbi fűtőolaj használathoz képest, 50 %-os költségcsökkentést is elértek. Az iskola pedig a beruházás révén Lengyelország első pelletfűtésű középületévé vált.

[Pelletfűtés] Roskildei Népfőiskola Ország: Dánia Helyszín: Roskilde Hasznosítási forma: Fapellet tüzelés, iskolai fűtés és melegvíz ellátás Beruházó: Reka A/S, [email protected] Christian Larsen 00-45-98-624-011 Kapacitás: 350 kW Megvalósítás: 1996 Adatok: 1 db 350 KW REKA HKRS 300 típusú pellet kazán. 40–50 m3-es tárolótér szállítószalaggal. Éves pelletfogyasztás: 160 tonna Beruházási költség: 114.000 euro

A projekt során 2 db olajtüzelésű berendezést cseréltek ki egy 350 kW-os pelletkazánra. Az iskola fűtése mellett a helyi melegvíz előállítást is megoldották. Az intézmény célkitűzései közé tartozik az ember és a természet közötti minél szorosabb kapcsolat megteremtése. Emellett a tüzelőanyag költségek megtakarítása is lényeges volt, kb. 50%-os csökkenést értek el 2002-ben, de a növekvő olajárak mellett, már bőven meghaladták a 60%-ot is.

[Pelletfűtés] Észtország első pelletfűtésű iskolája Ország: Észtország Helyszín: Kolga-Jaani Hasznosítási forma: Fapellet tüzelés, iskolai hőellátás Beruházó: helyi önkormányzat, Öresunds Miljöteknik AB (Svédország), Regional Energy Center (Észtország), Leie Basic School, [email protected] Kapacitás: kazán teljesítmény: 150 kW (hő) Megvalósítás: 2001-től

Az iskola Észtország déli részén, Kolga-Jaani településen (Viljandi megye) található, kb. 200 km-re a fővárostól, Tallintól. A környé-

ken közel 1000 lakos található, 143 tanuló érkezik az iskolába egy km-es sugarú körzetből. Az 1980-as évek végén indult el egy új iskolaépület kialakítása, amely az óvodát és a könyvtárat is magában foglalja. A fűtőházban 2 db 510 kW-os olajtüzelésű kazánt helyeztek üzembe. 2001 elején egy országos projekt (SIDA Demo-East program) keretén belül az egyik kazánt átállították pellettüzelésre. A program célja új technológiák meghonosítása volt az energetikai és környezetvédelmi szektorban, amit felerészben a svédországi Baltic Billion Fund finanszírozott ipar- és kereskedelem fejlesztési céllal. A teljesen automatizált berendezés látja el fűtéssel a 10.000 légköbméteres épületet.

[Biogáz hasznosítás] Pääsküla hulladéklerakó Ország: Észtország Helyszín: Tallinn Hasznosítási forma: Depóniagáz termelés, villamos energia és hőtermelés Beruházó: AS Terts, [email protected] Kapacitás: depóniagáz termelés: 2,2 millió m3/év erőművi teljesítmény: 840 kW (energiatermelés) + 1.010 kW (hő) Megvalósítás: 1994-től, illetve 2001-től

Az AS TERTS társaság fő tevékenysége a biogáztermelés (depóniagáz) a helyi hulladéklerakóból. 2012-ig a társaság kizárólagos jogot élvez az észt főváros, Tallin hulladéklerakójának keze-

[Biomassza fűtőmű] Hostetin község Ország: Csehország Helyszín: Hostetin Hasznosítási forma: Helyi biomassza tüzelés Beruházó: Hostetin önkormányzata Kapacitás: 750 kW (hő) Megvalósítás: 2000-től

[Fapellet és tőzeg alapú hőtermelés] Liiva fűtőmű Ország: Észtország Helyszín: Muhu Hasznosítási forma: Tüzelés fapellettel és tőzeggel, területi hőtermelés Beruházó: Kolga–Jaani önkormányzata Kapacitás: 500 kW (hő) Megvalósítás: 1996-tól

1996-tól Muhu önkormányzata a térség hőellátását főként helyi biomasszára és tőzegre alapozta. Egy 500 kW teljesítményű, biomassza tüzelésű kazánházat helyeztek üzembe, felváltva vele a korábbi széntüzelésű egységet. Párhuzamosan létrehozták a fa alapú tüzelőanyagok ellátó hálózatát, amely fellendítette a helyi gazdaságot is. A faanyag legnagyobb része a helyi zöldterület fenntartási munkákból származik. A beruházással kiszámíthatóvá tették a helyi hőellátás költségét és megszabadultak a várost korábban belepő szénportól.

illetve az ebből keletkező metánban gazdag biogázt hasznosítja hő és villamos energia előállítására. Az elektromos áramot a vezetékrendszerbe táplálva értékesítik, a keletkező hőt pedig a sertésólak fűtésére, illetve kukoricaszárításra használják. Jelenleg vizsgálják az ólak hűtésének megvalósítását is.

[Faipari melléktermékek hasznosítása] Gotse Delchev kórháza 2000-ben hozták létre Csehország keleti részén, Hostetinben ezt a modern fatüzelésű fűtőművet. A legtöbb háztartás a helyi távfűtő rendszerre kapcsolódik,amelyet korábban barnaszén tüzeléssel üzemeltettek. A 750 kW-os teljesítményű berendezés kiépítését a holland KARA cég végezte el.

Ország: Bulgária Helyszín: Gotse Delchev Hasznosítási forma: Kórház fűtése fűrésztelep hulladékával Beruházó: Ivan Skenderov Kórház Kapacitás: 400 kW (hő) Megvalósítás: 2003-tól

[Biogáz hasznosítás] Cejc sertéstelepe Ország: Csehország Helyszín: Cejc Hasznosítási forma: Trágyakezelés, biogáz hasznosítása hő- és áramtermelésre, fűtési és szárító eljárások hőbiztosítása, tervezett hűtési folyamatokra is Beruházó: Horak Energo s.r.o. Kapacitás: 780 kW (hő), 750 kW (energia) Megvalósítás: 2007-től

A Horak energo magáncég hozta létre a délkelet csehországi Cejc település sertésfarmján ezt a biogáz erőművet. A berendezés a helyben keletkező sertéstrágyát,

Gotse Delchev kórházának fűtőrendszerét korábban tüzelőolajjal működtették. 2003-ban felváltották egy 400 kW teljesítményű biomassza kazánnal, a Holland-Bolgár Együttműködési Program keretében. A kazán a kórház fűtését biztosítja a szomszédos fűrésztelep maradékanyagaira alapozva. A technológia Hollandiából származik, de magát a kazánt Bulgáriában gyártották. A projekt mintaprogramként demonstrációs célokat is szolgál.

I I I . J ó példák gy ű jteménye

lésére és a biogáz kinyerésére. Már 1994 óta végzik ezt a tevékenységet. 2001-ig az AS Tallinna Soojus hőszolgáltató cég két fűtőműnek értékesítették a kitermelt biogázt. 2001 decemberétől egy kombinált ciklusú, azaz hőt és villamos energiát előállító erőmű számára szolgál tüzelőanyagként a depóniagáz.

21

[Biomassza kazánok] Hotel Elina a Pamporovo síközpontban

I I I . J ó példák gy ű jteménye

Ország: Bulgária Helyszín: Pamporovo Hasznosítási forma: Hőtermelés szállodai szolgáltatások részére biomassza kazánokkal Beruházó: Hotel Elina Palace Kapacitás: 300 kW (hő) Megvalósítás: 2006-tól

22

A Pamporovo síközpont a Rodope-hegységben található, Bulgária középső részén. Az itt található több hotel egyike 6 db, Bulgáriában gyártott biomas�sza kazánt telepített épületébe, amelyeket a környező erdőből származó faanyaggal működtetnek. A kazánok egyéni teljesítménye 50 kW, együttesen 300 kW. Ez elegendő az épület és az úszómedence fűtésére, illetve két melegvizes tartály ellátása révén a használati melegvíz biztosítását is ezen alapul.

[Biomassza kazánok] Apartmanépület Szófiában Ország: Bulgária Helyszín: Szófia Hasznosítási forma: Épülettömb fűtése biomassza kazánnal Beruházó: ERATO Holding Kapacitás: 200 kW (hő) Megvalósítás: 2003-tól

[Kombinált biomassza hasznosítás] (hő- és energiatermelés, illetve hűtés) Fischer sportszergyártó üzeme

A beruházó egyike Bulgária azon cégeinek, akik a legkorábban alkalmaztak biomassza tüzelést, hőellátási szerződést kínálva ügyfeleinek. A két társasházat magában foglaló épülettömb 2002-ben épült, amelyben két 100 kW teljesítményű biomassza kazánt helyeztek üzembe fűtési és melegvíz előállítási céllal. Az ERATO cég látja el a kazánok üzemeltetését és karbantartását, a főváros körüli telephelyeiről pedig a tüzelőanyag ellátást is folyamatosan biztosítja.

[Faapríték tüzelésű kazánok] Iskolaépület Ardinoban Ország: Bulgária Helyszín: Ardino Hasznosítási forma: Iskolaépület fűtése biomassza kazánokkal Beruházó: Ardino önkormányzata Kapacitás: 600 kW (hő) Megvalósítás: 2005-től

A közép-bulgáriai Ardino számos középületét fűtik erdészeti melléktermékekkel. Az épületek egyike a város iskolája, amiben korábban olajfűtési rendszer üzemelt. 2005-ben két darab, egyenként 300 kW teljesítményű automata kazánt telepítettek egy világbanki támogatású projekt részeként, melynek célja a korszerűbb fűtőanyagokra való átállás volt. A faaprítékot a környező erdőgazdaságoktól szerzik be.

Ország: Ausztria Helyszín: Ried-im-Innkreis Hasznosítási forma: háromszoros biomassza hasznosítás (hő, energia, hűtés) egy sportszerüzemben Beruházó: Fischer Sports GmbH Kapacitás: 10 tonna/óra gőztermelés, 600 kW (hőtermelés ill. hűtés) 600 kW energiatermelés Megvalósítás: 2000-től

A sífelszereléseiről jól ismert Fisher sportszergyártó cég székhelye Felső-Ausztriában található, Ried-im-Innkreis városában. 2000 óta saját biomassza erőműve révén állít elő villamos energiát és fűtési hőt, illetve a síüzem présgépeinek hűtését is ezáltal oldja meg. A fűtőanyag teherautókon és vasúton érkezik a régió fűrésztelepeiről és erdőgazdálkodóitól. Az előremutató projekt a rangos Energy Globe Award kitüntetést is megkapta 2001-ben.

VI. A magtárak, mint mezőgazdasági műemlékek Helyzetkép és az örökségvédelem időszerű kérdései a Sajó–Hernád-közén

Magtárakról általában A műemlékvédelemben használt felosztás a magtárakat a mezőgazdasági műemlékek közé sorolja, nyilvánvalóan, mivel sem az ipari, sem pedig a népi műemlékek között nincs igazán helyük.1 Nem tévesztendők össze a Szatmárban magtárnak nevezett hagyományos népi építményektől, melyek gabonás, hombár (hambár) megnevezéssel is bírnak. 2 A magtár szavunk egyébiránt nyelvújítás kori műszó, mely a 19. század elején, gazdasági szakírók révén kezdett elterjedni. Eredetileg csak a nagybirtokok gabonatárolóinak elnevezése, aztán a szó köznyelvi használatú lett a mezőgazdasági szakirodalomban. 3 Régi iratokban, térképeken általános a latin granarium elnevezés, mely több településen is épületnévként rögzült granárium, granáriom névalakban. Az első magtárakat a gazdasági fellendülést mutató és a török kor után újraszerveződő 18. századi uradalmakhoz kell kötni, ezért aztán uradalmi mérnök tervei alapján készült létesítményeket kell mögöttük látnunk. Noha nem kifejezetten kutatott területe az építészettörténetnek a mezőgazdasági célú létesítmények építéstörténeti vizsgálata, azonban az egyes uradalmi, nemesi családi levéltárak számos korabeli tervet, felmérést (utóbbit leginkább vagyonleltárak, azaz inventáriumok kapcsán) őriznek e tárgyban. 4 Magtárakat a 19. század során, illetve a 20. században is létesítettek – bár kétségkívül utóbb

Varbóc–Lászipusztai magtár

ritkábban, hiszen a meglévő épületek még betöltötték szerepüket –, formájuk nem sokat változott az évszázadok során. Sokszor nem is magányos épületek ezek, hanem a földesúri majorság részei, úgymint a mellettük álló csűrök, juhhodályok, marha- és lóistállók, sertésólak, meszesgödrök, cselédházak stb. vagy akár maga a földesúri udvarház, kastély. Éppen a kor okán a magasművészet stílusjegyeit is magukon hordozhatják: leginkább barokk, illetve klasszicista épületekről kell beszélni, illetve a két kor határmezsgyéjén az egyszerű

funkcióhoz tartozó forma miatt nem is lehet ezt sokszor megkülönböztetni egymástól. A lexikonok szócikkei magtárak alatt mindig általában többszintes, alacsony emeletekkel osztott, gabonafélék tárolására hivatott épületeket értenek.5 Jellegzetességként említik, hogy a szellőzés érdekében nyitható ablakaik fekvők, gyakorta a felső vízszintes tengely körül kitámasztható ablakszárnyakkal, illetve zsalukkal. Noha mint nevük is mutatja, a magtárak a kicsépelt gabona tárolására szolgálnak, azonban gyakran más funkciót is társíta-

1. Román A. 2004. 75. 2. Füzes E. 1980. 488. 3. Füzes E. 1980. 488. 4. Itt most csak két archívumra utalunk: a fraknói herceg Esterházy család levéltárára (szádvári domínium) és a Magyar Országos Levéltár (MOL) Coburg-anyagára (edelényi uradalom). 5. Füzes E. 1980. 488.; Gerő L. 1984. 119.

23

V I . A magtárak , mint mez ő gazdasági m ű emlékek

24

Bódvaszilasi magtár boltozatos emeleti szintje

nak mellé. Ilyen a magtár pincéje, mely kapás növénykultúrák (főként répa, burgonya) betakarítás utáni tárolóhelye, illetve nem egy helyütt borospince. A tárolt gabona (főként kenyérgabona, tehát búza, másként elet, élet, illetve árpa, rozs, azaz gabona, továbbá zab) mennyiségére csak viszonylagos adataink akadnak, minderre gazdaságtörténészeink a korabeli adóösszeírások, urbáriumok, illetve az uradalmak, majorságok gazdasági kimutatásai alapján következtetnek. A magtárak építőanyaga kő, tégla, esetleg vályog. Itt is hangsúlyozni kell az építés helyszínének adottságait, középhegységi vidékünkön jellemzően kő, alföldi (építőkövet nélkülöző) területen pedig vályog, égetett tégla. Számottevő méretükből adódik, hogy fejlődésüket tekintve nem egyenesen következnek a népi építészetből ismert egyhelyiséges, földszintes gabonásokkal vagy akár a földalatti gabonás vermekkel. Szintbeosztásuk alapján gyakran a földszinthez még egy tárolószint csatlakozik, mely nem azonos a padlással. A nem mindig meglévő pinceszint szintén bolthajtások sorozatából áll; a szellőzőnyílások kivitele sokszor – a huzat csillapítására – a falban megtörő módon kerül kialakításra. Alaprajzuk alapján egyterű helyiségekből állnak, melyek elnyúlt téglalap formájúak, méretük a begyűjteni, tárolni kíván gabona mennyiségéhez mérten egészen hatalmas lehet, s mint ilyen, a fal-

vak legnagyobb alapterületű épületeit jelentik. A födémszerkezet alatti – tehát sokszor a második – szint gyakran boltozatos lezárású, a boltozatok pedig vaskos pilléreken nyugszanak. Egyszerűbb esetben pórfödém (átlapolva deszkázott födémszerkezet) választja el a szinteket, azonban ez olyan kialakítású, hogy a gabona súlyából eredő számottevő terhelést képes legyen fogadni. A falak vastagok, 80–120 cm közöttiek. A nyílásokat teherhárító ívekkel alakítják ki. Az ablakokban kovácsoltvas rácsot vagy az említett deszkazsalut, esetleg vaslemez-zsalut találunk. Különösen szépek lehetnek a vaslemez ajtók kovácsmunka vereteikkel, díszeikkel. A homlokzatok megjelenése általános; szimmetrikus épületekről lévén szó, hossztengelyük felezőjén találjuk a bejáratot, a kicsiny ablaknyílások ritmusa határozza meg a látványt. A szintközöket kívülről tagolt övpárkánnyal tehetik hangsúlyossá, ilyen párkány

Hidvégardó, magtár

futhat körbe (ha a tető nem szellőzőnyílásos oromfalban végződik) az eresz alatt is. Az ablakocskák kevés kivételtől eltekintve fekvő téglalap alakúak, olykor vakolatkerettel. A monoton homlokzatot vakolatból kialakított falsávok oszthatják meg. A falakat kívül-belül meszelték, a belső tér mindig fehér, azonban találunk rá példát, hogy a külső megjelenésben általában földfestékkel (vörös, sárga agyagok), esetleg más színezőanyaggal (réz-

gálic, korom) emelik ki a hangsúlyosnak szánt vakolatdíszeket. Így – talán a barokk színvilág továbbéléseként – nem lehetett ritka a sárga, illetve rózsaszín használata sem. Tetőszerkezetük – nagy méretük miatt – különféle kialakítású fedélszék, anyaguk leginkább tölgy, s nem megy ritkaságszámba a gerendák – mai szemmel – extrém keresztmetszeti mérete. A tetőfedés (héjalás) anyaga lehet (bükk) fazsindely vagy cserép. Különösen a Gömörhöz közeli településeken találni égetett agyagcserepet, ilyen a poltári cserép vagy akár imolai hódfarkú cserép (hasonló a Torna megyei Lászipusztán gyártott hódfarkú cseréphez, utóbbi színe azonban vörös és nem fakó, mint a gömöri agyagoké), aztán a két háború közötti időszaktól terjedő Bohn-cserepek, majd eternitpalák váltják a korai tetőfedéseket.

Magtárak a Sajó–Hernád-közén A 18. század közepén a Sajó és a Hernád közötti térség térképén változatos birtoklási szerkezetet látunk. Egyrészt még léteznek a középkori családok egy falu – egy család szerkezetű települések, illetve egy vagy több kisnemes által birtokolt falvak, másrészt pedig több falura (és pusztára) kiterjedő uradalmak birtoktestei is jelen vannak. A gömöri, tornai és abaúji–borsodi (csereháti) kisnemesi falvak egész sorát ismerjük, a jelentősebb uradalmakra példa a Serényi, herceg Coburg, herceg Esterházy, gróf Keglevich családokéi. El kell mondanunk, hogy a gazdasági (mű)emlékek kutatása (a meglévő épületek dokumentálásával) továbbra is időszerű kérdés, noha a kastélyok és kúriák leltárszerű feldolgozása is csak napjainkban mondható teljes-

Bódvaszilas látképe az azóta elbontott uradalmi épületekkel

nak része volt a 18–19. században. Mindkét település az ország legkisebb vármegyéjében, Torna megyében feküdt, azonban ma a szlovák-magyar államhatár két oldalán találhatók. Sorsuk azonban – magtárakról lévén szó – igencsak hasonló. A 18. századi iratokból jól ismerjük azokat a termelvényeket, melyek az uradalom mezőgazdaságát jellemezték. Elsősorban gabona termett a Torna-patak és a Bódva völgyének szántóin. Ezért elsődlegesen a magtárak az uradalom gabonatárolására szolgáltak. Azonban a magtárak alatt húzódó hatalmas pincék voltak az uradalom borospincéi egészen talán a 19. század végi filoxéravészig. A két magtár építéstörténetét – egyéb adatok híján – a korabeli térképek alapján lehet megadni. A 18. század végi I. katonai föl-

A buzitai magtár

mérés térképén talán már a magtárakat látjuk. Egyértelmű a szilasi magtár jelölése Raisz Keresztély fölmérési rajzán, az 1807-ben készült kataszteri térképen. A legvalószínűbb, hogy (Bódva)Szilas legjelentősebb épületeivel egyidős, tehát az 1780-as években készült, Esterházy Miklós herceg utasítására.10 A szilasi magtár kétszintes, téglalap alaprajzú (40×14 m), nyeregtetős épület. A falu fölötti márgadombon építették a mögötte húzódó majorsággal (az épületeket szinte kivétel nélkül elbontották 1945 után). Egésze boltozatosan alápincézett, a felsőbb szinteket kőpilléreken nyugvó hevederívek merevítik, a falak vastagsága kb. 1 méter, építőanyaga helyben bányászott, főként sárgásbarna, sorosan rakott márgapala. Az épület szintjeit kívülről egyszerű vakolat­párkány tagolja. Az épület főbejárata délkeletről, középütt nyílik, melyhez az 1948-ban hozzáépített irodarész csatlakozik. Az északnyugati oldalon jól látható, hogy a majorudvar felé is van egy elfalazott bejárat. A pinceajtó az épület délkeleti sarkán nyílik. A szellőzőablakok a felső két szinten egyszerű kovácsoltvas ráccsal vannak ellátva, jellemző méretük 90×50 cm, a pince­szellőzőké ettől kisebb (kb. 30×30 cm), de az azokat körülvevő falmélyedés megegyezik a felső ablakok mére­té­vel. Összesen mintegy 61 db szellőzője van a magtárnak, ezek egy része az épülethez hozzáépített részekkel eltakarva. A szádalmási (Jablonov nad Turnou) magtár, melynek helyi neve is a Granárium, a Felső-hegy oldalában épült, a szilasi magtárral

6. Olajos Cs. 2002. 655–657. 7. Joó T. 1992. 30–31. 8. Cseri M. 1992. 53. 9. Erdélyi G. 1996. 134–139. 10. Koleszár K. 1996. 134–.

V I . A magtárak , mint mez ő gazdasági m ű emlékek

nek, 6 az épületállomány pusztulása pedig a jelenben is – néhány jó példa ellenére – folyik. Jelen munka során nem volt cél a teljes térség magtárainak kataszterszerű számbavétele, azonban néhány jelentősebb – műemléki védelmet élvező – épületre utalnunk kell. (Hernád-vécse – Sardagna-kastély magtárpadlás-szinttel,7 Vizsoly – magtár, 8 Bódvaszilas – magtár). A Bódva-völgy falvait részletesen ismerve, a völgy középső szakaszán négy magtárat ismerünk: Hidvégardó (Gedeon-birtok), Tornaszentjakab (Solymossy báró birtoka), Komjáti (Fáy-birtok) magtárait és az említett műemlék bódvaszilasit. Természetesen volt ezeken kívül több is, azonban a II. világháborút követően nyomtalanul elbontották azokat. Így volt magtár Bódvarákón és Tornanádaskán is. A gömöri települések magtárai közül Erdélyi Géza klasszicista építészetet feldolgozó kataszteréből ismerünk többet: Bánréve, Beretka (Bretka), Ragály, Szentkirály (Král’).9 Két részletesen bemutatott példa álljon itt a 18. század végi magtárépítészetünk bemutatására. Mindkét település az Eseteházyak szádvári jószáguradalmá-

25

V I . A magtárak , mint mez ő gazdasági m ű emlékek

26

Szádalmás, magtár (felújítás előtti és közbeni állapot)

ellentétben, nem a lejtő esésére merőlegesen, hanem a lejtőt követve. Így a jelentős terepmagasság-különbséget oly módon hidalták át, hogy a pinceszint a felszínen bejárattal áttört végfallal kezdődve végigvonul a föld alatt. Az épület valójában kétszintes, a magtár (a második szint) bejárata a keleti oldalon nyílik. A pinceszintet (az első helyiségben) pórfödém, majd dongaboltozat zárja le, a magtár szintjén pórfödémet (deszkázást) találunk. A magtár padlásterének szintjéhez újabb, kis alapterületű szint csatlakozik, mely saroktoronynak hat az épület külső megjelenésén. A szellőzőablakok nem a szilasi magtár homlokzatán megjelenő egyszerű, fekvő téglalap alakú nyílások, hanem több helyütt is vakolatkeretelt körablakok.

Műemlékvédelem Román András írja a következőket: „Használnak nagyon sok szép régi magtárat. Az üresen állókra viszont nehéz sors vár. Viszonylag kevés sajnos az olyan mezőgazdasági műemlék, amely új funkciót nyervén biztos jövő elé néz.” 11 Itt is, mint annyi műemlékünknél ki kell emelni a gondos gazda és – ha szükséges – a méltó új használat (funkció) elveket. Általánosan igaz, hogy a köz (itt: a második világháborút követően termelőszövetkezetek, állami gazdaságok

értendők) prédájául adott épületekre nem vagy alig költöttek. Túl sok technikai átalakítás egyébként sem volt jellemző, hiszen a magtár, ha eredeti rendeltetésére használják (már pedig mire lehetne még egy ilyen, viszonylag sötét épületet) nem igényel jelentős változtatásokat. Legfeljebb a villamosítás után találunk a termény szállítására, mozgatására kimódolt elektromos szerkezeteket, némi hozzáépítést, azonban ezek helyrehozhatatlan károkat nem okoztak az épületen. Sokkal nagyobb baj volt az, hogy – leginkább a központosítási törekvések miatt – számos épületet funkció nélkül magára hagytak és az elvárható állagmegóvást, épületvédelmet sem végezték el, az épület az évek alatt olyannyira leromlott, hogy szerkezetileg menthetetlen. A műemléki védettség megszerzésének egyik (javasolt) feltétele, hogy az épület lényegi része 1875 előtt épült legyen.12 Magtáraink esetében ez rendre megvalósul. Hasonlóképp fontos, hogy a törvényben szereplő kiemelkedő jelentőséget hangsúlyozhatja még az épület tipikussága (a keletkezési korra egészében jellemző típus jellegzetes megjelenési formája, a típus legépebben, legkevésbé

11. Román A. 2004. 75. 12. Győr A. – Lővei P. – Somorjay S. 2004. 1. 13. Fejérdy T. 2003. 17.

megváltoztatott formában fennmaradt emléke). Fentiekkel összefüggésben kizárólag a műemléki védelemben látjuk az épületek méltó jövőjének alakulását. Leginkább azért, mert az építéshatósági engedélyköteles (vissza) alakítás engedélyezése is az örökségvédelmi hatóság hatásköre, melyhez értő (műemléki helyreállításba is gyakorlott) tervező szükségeltetik. És persze az örökségvédő tulajdonos (mint beruházó), nem beszélve az igényes kivitelezőről.13

FELHASZNÁLT IRODALOM • Cseri Miklós (1992): Vizsoly – Magtár. In (Szabadfalvi József – Cseri Miklós, szerk.): Hernád völgye – Encs térsége. [Herman Ottó Múzeum], Miskolc • Erdélyi Géza (1996): Gömör vármegye klasszicista építészete. Tompa Mihály Kulturális Alapítvány, Gömörszőlős–Hanva–Ózd • Fejérdy Tamás (2003): Műemlékem van – mit tegyek, mit tehetek? KÖH, Budapest • Füzes Endre (1980): Magtár. Szócikk in Magyar Néprajzi Lexikon: K–Né, [3. kötet] (főszerk. Ortutay Gyula), Akadémiai Kiadó, Budapest • Gerő László (1984): Magyar műemléki ABC. Műszaki Könyvkiadó, Budapest • Győr Attila – Lővei Pál – Somorjay Sélysette (2004): A műemlékké nyilvánítás szempontrendszere. KÖH, Budapest • Joó Tibor (1992): Hernádvécse – Sardagna-kastély. In (Szabadfalvi József – Cseri Miklós, szerk.): Hernád völgye – Encs térsége. [Herman Ottó Múzeum], Miskolc • Koleszár Krisztián (2004): A bódvaszilasi Esterházy–Koós-kastély és az uradalmi magtár műemléki védetté nyilvánítási javaslata. Bódvaszilas–Miskolc. Kézirat. KÖH Kézirattár • Olajos Csaba (2002): Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. • Román András (2004): 487 bekezdés és 617 kép a műemlékvédelemről. TERC Kft., Budapest

27 Adatok forrása: • Az adatok kérdőív segítségével kerültek beszerzésre • Tornáról részletek itt elérhetők: http://www.asb.sk/tzb/energie/slama-ako-efektivny-zdroj-tepla-na-vykurovanie-sidliska-v-obci-turna-nad-bodvou-1282.html • www.dalkia.sk

28

I. Úvod: Cieľ štúdie Slovenská a maďarská spolupráca pre popularizáciu obnoviteľných energií Slovenské Občianske združenie Separe a maďarské Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (Združenie ostrihomskej kultúry životného prostredia) sa zúčastňujú na spoločnom projekte, ktorého hlavným cieľom je popularizácia obnoviteľných zdrojov energie, v rámci toho najmä popularizácia biomasy, ako alternatívneho zdroja energie. Konkurz dotovaný Európskou Úniou s názvom „Vedľajšie produkty, ako zdroje energie“ sa uskutoční z dotácie viac ako 1 milión EUR. Cieľovou oblasťou spoločnej kooperácie obec Buzica na slovenskej strane, ležiaca na južnej časti Košickej kotliny a na maďarskej strane mesto Esztergom (Ostrihom) nachádzajúce sa v župe Komárom-Esztergom. V rámci jeden a pol ročného projektu sa v Buzici zriaďuje Ekotechnické výstavné stredisko, ktoré nielen popularizuje obnoviteľné zdroje energií, ale sa stane aj výstavným podnikom, ktorý prezentuje výrobu ekologických palív pochádzajúcich z využitia druhotných surovín rastlinného pôvodu, najmä drevárskeho priemyslu. Podľa plánov budú môcť výstavné stredisko v Buzici ležiace niekoľko km od Košíc, návštevníci navštevovať a využiť ponúkané služby od konca apríla 2011. Trojpodlažnému výstavnému stredisku dá domov patinovaná majerská budova vo vonkajšej oblasti Buzice. V rámci predchádzajúceho, na maďarskej strane v EsztergomBúbánatvölgy úspešne vykonaného projektu INTERREG, Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (Združenie ostrihomskej kultúry životného prostredia) zriadil Ekotechnický výstavný dom fungujúci s veľkou návštevnos-

ťou, ktorý demonštruje využitie obnoviteľných zdrojov energie vo veľkostiach rodinného domu a tvorí tiež organickú súčasť teraz prebiehajúceho projektu. Rozvoj ostrihomského Výstavného domu sa tiež uskutoční v rámci projektu, pričom zásoba predmetov Ekodomu sa popri doterajšom peletovom krbe fungujúcom na biomasu rozširuje o peletovač, čo v budúcnosti ponúka návštevníkom širší obraz o možnostiach využitia biomasy ako zdroja energie. Hlavné segmenty konkurzu tvoria ešte aj programy združenia Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (Ostrihomské Združenie Životného prostredia a Kultúry) formujúce pohľady, ktoré sa konajú s tematikou energetická účinnosť, ekologický spôsob života a alternatívny zdroj energie. Spoločná investícia sa uskutoční v rámci programu cezhraničnej spolupráce Maďarsko-Slovensko 20072013, ktorého financovanie sa zrealizuje približne v 90% miere z európskeho fondu regionálneho rozvoja. Cez služby výstavného strediska v Buzici a ostrihomského výstavného domu projekt oboznámi záujemcov s možnými alternatívami, obzvlášť v oblasti využitia biomasy ako vedľajšieho produktu. Štúdium, ktorú čitateľ teraz drží v ruke, bola vyhotovená ako súčasť hore uvedeného projektu. Z hľadiska odborného, spoločenského a hospodárskeho štúdia zhromažďujúca realizované projekty a fungujúce investície, tvorí jeden z pilierov projektu. Po identifikácii jednotlivých miest, s ich technickými parametrami a s predvedením skúseností z uskutočnenia a prevádzkovania, štúdium opodstatní

jej realizáciu z hľadiska používateľa. Takto teraz vznikol istý druh zbierky dobrých príkladov. Popri slovenskom cieľovom území sa zbieranie údajov štúdie rozširuje na časť tohto územia tvoreného líniou slovenko-maďarskej štátnej hranice (os Miskolc-Košice), ďalej hlavne na reprezentatívne projekty v menšej, či vo väčšej miere úspešne realizované, ktoré sa dajú nájsť v okolitých členských štátoch EÚ pod názvom: najvyššia dosiahnuteľná úroveň najlepších príkladov. Systém zbierania na cieľovom území projektu sa usiluje o úplnosť, na maďarskom zrkadlovom území je reprezentatívny a čo sa týka európskych najlepších príkladov, zahŕňa 2-3 príklady na každý jednotlivý investičný objem. V rámci reprezentatívneho prieskumu pri osobnej návšteve zmapovali biomasové technológie používané v inštitúciách a podnikoch. Technológie zobrazujeme triedené podľa pôvodu použitej biomasy, formy využitia, objemu investície a cieľovej skupiny používateľov (rodinný dom, komunita obyvateľov, inštitúcia, samospráva). Štúdium vychádza z cieľov projektu a s históriou budov obilných skladov ako poľnohospodárskych pamiatkových budov sa zaoberá jedna kapitola. Veríme, že hore uvedené príklady a skúsenosti pomáhajú príprave investícií, ktorých cieľom je využitie biomasy. Ďalej sa môžu zrodiť vzťahy, spolupráca medzi záujemcom a používateľom predvedených technológií. Čo iné by sme si ešte mohli želať, otáčajte strany tejto publikácie s úžitkom! > redaktori

29

II. Predstavenie regiónu a jej využitie

30

Región Bódva-völgy (Údolie Bodvy) je prírodná geografická jednotka, ktorá tvorí západnú časť okresu Košice. Okres Košice je druhým najväčším okresom Slovenska. Región tvoria katastrálne územia 40-tich obcí, jeho úhrnná plocha je 754,3 kilometrov štvorcových, úplný počet obyvateľstva je 45 795 osôb (2001). Región Bódva-völgy (Údolie Bodvy) tvorí západný vrchol Košickej kotliny. Jeho rovinné a kopcovité územie tvoria usadeniny z neogénu a kvartéru (štrkovité útvary, hlina). Pre južnú časť regiónu je charakteristická nížina s približne 200 metrovou nadmorskou výškou. Severná, severovýchodná časť leží na úpätí Volovských vrchov, ktorú z geomorfologického hľadiska reprezentujú lúky Medzeva. Táto časť regiónu sa rozprestiera v 300 až 1000 metrovej nadmorskej výške. Severozápadná, resp. západná časť je hraničná s vysočinami Slovenského krasu, ktoré ležia v 500 až 800 metrovej nadmorskej výške. Zloženie Slovenského krasu je čiastočne dolomit z triasu, resp. vápenec. Z južnej strany, približne v 300 metrovej nadmorskej výške hraničí s lúkami Medzeva, ktoré tvoria najmä usadeniny z neogénu (Abovská pahorkatina). Na tomto území prechádza hraničná línia spájajúca Slovensko s Maďarskom. Na východnej časti sa región otvára do Košickej kotliny, do smeru povodia rieky Hornád. Rieka Bodva opustí tento región a Slovensko na juhozápadnej časti územia, v blízkosti obce Hosťovce. Avšak rieka neprerušene pokračuje svoju cestu cez Maďarsko až po rieku Slaná. Najnižší bod regiónu je v 169 metrovej nadmorskej výške, a to v tom bode, kde rieka Bodva opustí Slovensko, a najvyšší bod

je vrch Osadník, na severozápadnej časti územia v 1186 metrovej nadmorskej výške.

VYUŽITIE ÚZEMIA Využitie územia záleží od zloženia pôdy a umiestnenia chránených oblastí. 49,9% celkovej rozlohy územia je poľnohospodárska pôda (z toho 36,68% je orná pôda a 11,47% je trávnik). Severovýchodnú časť regiónu tvoria najmä lesnaté územia vápenatej vysočiny Slovenského krasu. Toto územie sa dotýka Národného parku Slovenský kras, ktorý je ako rezervácia biosféry súčasťou programu Man and Biosphere. Tieto činitele dopredu určia využitie územia na výskumné ciele, z druhej strany ochranu genetickej, plemennej a krajinnej rôznofarebnosti. Táto časť územia je popri podstatných obmedzeniach využiteľná aj na turistické a rekreačné ciele, ďalej na ťažbu dreva. Ďalším dôležitým segmentom regiónu sú pasienky na trávnikoch, ich využitie je iba čiastočné. Z jednej strany, na severozápadnej časti

regiónu, na území Národného parku, platné právne predpisy prísne obmedzujú alebo úplne zakazujú hospodárske využitie regiónu. Z druhej strany, počas posledných 20 rokov zníženie konkurencieschopnosti malých hospodárov oproti dodávateľom znížilo aj chov hovädzieho dobytka, ovcí a kôz, dôsledkom čoho sa znížilo aj využitie pasienkov. Okrem ich chránených a lesnatých území, oblasť používajú najmä na intenzívnu poľnohospodársku činnosť. Kvôli neustálemu vysychaniu územia je potrebné umelé polievanie, čo pre tento sektor znamená isté riziko. Aj zavedenie ekovýroby vo veľkom miere ovplyvňuje všeobecná kvalita životného prostredia. Avšak na druhej strane všeobecné podmienky biohospodárenia môžu zmierniť mieru zaťaženia životného prostredia. Východné, najviac zaťažené časti územia, sú vhodné na pestovanie energetických rastlín, totiž pri týchto nie je podstatná miera činiteľov životného prostredia. Geomorfológia regiónu v širšom pomere (podľa GIS Agentúry rozvoja regiónu Moldava nad Bodvou)

III. Zbierka dobrých príkladov Na území vzniká významné množstvo biomasy, ktorej sa väčšia časť, podľa prieskumov, využíva mimo regiónu. Ďalej sú tiež na území regiónu také podniky, domácnosti a organizácie, ktoré využívajú biomasu. Z týchto by sme Vám radi predviedli niekoľko.

III.1. Príklady z Košickej kotliny Rodinné domy 80% rodinných domov na území používa plynové kúrenie. Nasledujúci príklad, ktorý by sme chceli predviesť, je ohrievanie teplej vody a kúrenie zabezpečené pomocou kotla na biomasu.

Rodinný dom – Béla Dorák, Čečejovce ▶Miesto: Čečejovce ▶Opis stavby: Rodinný dom ▶Zmena technológie: Plynové kúrenie vymenili za kotol na biomasu ▶Rok zavedenia zmeny: 2006 ▶Počet využívateľov: 3 osoby ▶Predstavenie novej technológie: Kotol VERNER vyrobený v Česku. Je možné aj diaľkové ovládanie kotla pomocou telefónneho prístroja. Ako palivo sa dajú použiť plodiny, pelet a uhľový prášok. ▶Financovanie investície: Investíciu financujú z vlastných nákladov bez akejkoľvek podpory.

▶Hospodárske prostredie: Cena kotla bola 5300 EUR , celkové náklady investície prekročili 6600 EUR. Keďže rodina pracuje v oblasti poľnohospodárstva, zaobstaranie biomasy potrebnej na kúrenie nebolo nákladné. Ich investícia sa im vrátila za 3 roky. ▶Údržba: Údržbu si vykonávajú sami. Pri naštartovaní bola potrebná prítomnosť zamestnancov dodávateľskej firmy, ale odvtedy systém prevádzkujú sami. Raz za mesiac je potrebné kotol vyčistiť. ▶Plány do budúcnosti v tejto oblasti: Chceli by kúpiť menší peletovací lis. ▶Kontakt: Vojtech Dorák | 044 71 Čečejovce

Sídliská Kúrenie a zásobovanie teplou vodou na sídliskách zabezpečujú väčšinou väčšie plynové kotolne s diaľkovou dodávkou tepla. V Medzevi, Štósi a Turni nad Bodvou je však situácia iná. Vykurovanie sídlisk v týchto obciach a meste zabezpečujú kombináciou biomasy a plynového kotla, pomocou firmy Dalkia Východné Slovensko s.r.o. Firma Dalkia na Slovensku funguje od roku 1992. 100 % majiteľom spoločnosti Dalkia Východné Slovensko s.r.o. je Dalkia a.s. Akciová spoločnosť je dcérskou spoločnosťou medzinárodnej skupiny firiem Dalkia International, ktorá je jednou z najväčších spoločností na svete v oblasti environmentálneho manažmentu. Dalkia International pôsobí v 41 štátoch. Zabezpečuje zásobovanie teplou vodou a kúrenie 5,7 miliónov bytov v Európe a zamestnáva 53 000 pracovníkov. Dalkia Východné Slovensko s.r.o.

31

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

32

zriadila podnik v Medzevi spotrebujúci drvený drevený odpad. Na jednom zhromažďujúcom mieste nahromaďujú drevený odpad vhodný na drvenie, ktorý potom dvakrát za mesiac spracúvajú. Kvalita a kvalita pálenia drveného dreveného odpadu, teda jeho výhrevnosť závisí od veľkosti a obsahu vlhkosti odpadu. Ideálny obsah vlhkosti je 23-30 %. Neskôr sa uskutoční pálenie drveného dreveného odpadu v biokotloch vhodných na tento cieľ. V prípade potreby kúrenie doplňujú plynovým kúrením. V nasledujúcich obciach a mestách kúria pomocou kotla na biomasu: ▶Medzev | Kúrenie a zásobovanie teplou vodou na miestnom sídlisku zabezpečí kotol na biomasu s výkonom 900 kW. ▶Turňa nad Bodvou | Vykurovanie základnej školy v Turni nad Bodvou a sídliska čiastočne zabezpečuje tiež kotol s výkonom 600 kW. Keďže prvá kotolňa na biomasu bola zriadená v Turni nad Bodvou, chceli by sme predstaviť jej históriu: Raden s.r.o. Košice (teraz Dalkia Východné Slovensko s.r.o.) v roku 2000 vypracoval projekt o tom, ako môžu znížiť používanie plynu. Skutočnosť, že bolo treba hľadať riešenie, ktoré zníži náklady na kúrenie obyvateľstva, robila na nich veľký nátlak. Na tomto projekte spolupracovali s košickou Technickou univerzitou. V roku 2004 sa firma Raden rozhodla, že zriadi prvú kotolňu na biomasu v Turni nad Bodvou, keďže podľa ich prieskumu sa na okolí nachádza dostatočné množstvo biomasy, ktoré nebolo využité a jej zaobstaranie si vyžiadala nízke náklady. Ako biomasu si zvolili slamu. Kotolňu tvorili dve samostatné budovy – sklad slamy a kotolňa. Kotolňa zásobovala teplom

300 bytov, základnú školu a iné obchodné miestnosti. Typ kotla je Verner Golem a jeho výkon je 600 kW. Slama sa dostane do kotla na bežiacom páse. ▶Hospodárske prostredie: Investičné náklady: 144 tisíc EUR. Ročná spotreba biomasy: 5 677 m3 slamy. Kotolňu stavali 8 týždňov. Čas uhradenia ich investícií: 4,5 rokov. Kvôli vyskytnutým technickým problémom sa táto kotolňa potom zamerala na pálenie drveného dreveného odpadu. ▶Štós | V Štósi kúria dreveným odpadom v dvoch obytných budovách. Zásobovanie teplou vodou v letných mesiacoch zabezpečuje plynový kotol.

Podniky Keďže cena zemného plynu je vysoká, podnikatelia tiež hľadajú alternatívne palivá. V najvýhodnejšej pozícii je drevospracujúci priemysel, pretože v priebehu spracovania dreva biomasa vzniká ako vedľajší produkt. Drevený klát, korene, kusy dreva, odpad, piliny, triesky, konáre a prášok z dreva sú tiež využiteľné ako palivá. V regióne sa tiež nachádzajú podniky, ktoré túto príležitosť spoznali a využili. Spomedzi týchto podnikov by sme chceli vyzdvihnúť niekoľko príkladov:

VRABUSINESS s.r.o. – podnik spracovania dreva ▶Miesto: Moldava nad Bodvou ▶Opis stavby: Podnik spracovania dreva ▶Zmena technológie: Na kúrenie a ohrievanie vody používajú kotol na biomasu. ▶Počet využívateľov: Počet zamestnancov je 20 osôb ▶Predstavenie novej technológie: Technológia nie je nová.

▶Hospodárske prostredie: Na kúrenie používajú drevený odpad a drevené triesky vzniknuté v priebehu výrobného procesu. ▶Ťažkosti: S touto technológiou je kúrenie náročné na prácu, bola by potrebná automatizácia doplnenia kotla. ▶Plány do budúcnosti v tejto oblasti: Zatiaľ nie sú. ▶Kontakt: VRABUSINESS s. r. o. | Vranai | Telefon: 0903 640 333 | E-mail: [email protected]

Otília Smolnická – TEMPUS – výroba nábytku ▶Miesto: Moldava nad Bodvou, Košická ulica 2 ▶Opis stavby: Otília Smolnická – Tempus funguje od roku 1993. V tom istom roku popri výrobe nábytku začali aj s výrobou hodiniek. Od roku 2002 majú vlastnú stolársku dielňu, a tak ich výrobný program vedia účinne prispôsobiť k požiadavkám trhu. ▶Zmena technológie: Kúrenie kancelárskych priestorov zabezpečili pomocou plynového kotla, nakoľko ide o samostanú budovu, ktorá nie je spojená s výrobnou halou. Bola zavedená zmena kúrenia kancelárskych priestorov. Na kúrenie kancelárskych priestorov využívajú biomasu vzniknutú v priebehu výrobného procesu. Kúrenie výrobnej haly prebiehalo vždy drevom. ▶Rok zavedenia zmeny: V roku 2008 si dali vypnúť plyn. ▶Počet využívateľov: Počet zamestnancov je 18 osôb. ▶Predstavenie novej technológie: Kotol Attack DP 35 Profi s výkonom 35 kW. Kotol funguje na drevené brikety. Drevené brikety vyrábajú sami pre seba z dreveného odpadu, ktorý vznikne v priebehu výrobného procesu. ▶Financovanie investície: Kotol financovali z vlastných

Odsávací systém pri výrobnej hale

Z hľadiska oblasti využitia biomasy vzniknutej v poľnohospodárstve v našom regióne je ešte veľa roboty. Väčšia časť družstiev slamu využíva pri chove zvierat ako krmivo a podklad. Radi by sme predstavili družstvo, kde slamu, ako biomasu využívajú aj inak. Zhromažďujúce miesto pilín a prášku z dreva

Poľnohospodárske výrobno – obchodné družstvo Mokrance

Kotol na biomasu

Briketovací stroj

Briketovanie

Kotol výrobnej haly funguje na drevo, drevený odpad

Poľnohospodárstvo

▶Miesto: Mokrance, 3 km od Moldavy nad Bodvou ▶Opis stavby: Poľnohospodárske družstvo ▶Zmena technológie: Sušiareň obilia družstva mala plynové kúrenie. Teraz funguje s využitím biomasy, najmä repkovej slamy a pšeničnej slamy. ▶Rok zavedenia zmeny: V roku 2008 sa začal skúšobný proces a od roku 2009 funguje na úrovni podniku ▶Počet využívateľov: 6 osôb ▶Predstavenie novej technológie: Slamu zabalia do balíkov formy kruhu, ktorých priemer je 1,4 metrov a jeden taký balík slamy má hmotnosť 2,2 metrického centu. Balíky vložia do ohrievača vzduchu pomocou dávkovacieho mechanizmu. Ohrievač vzduchu ohreje vzduch, ktorý potom suší obilie. Pozorujú pri tom teplotu vzduchu a páleného materiálu. Výrobcom sušiaceho zariadenia je firma Gaspro z Poľska, typ je MC 675. Ohrievaný vzduch sa dostane do sušiarne pomocou ventilátorov, vlhkosť sa dostane von zo sušiarne cez perforácie umiestnené na krytine sušiarne. ▶Financovanie investície: Novú technológiu družstvo financovalo úverom. Táto technológia je súčasťou jedného projektu názvom „Modernizácia farmy v Mokranciach“.

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

nákladov. Briketovací lis zaobstarali z podpory z obdobia pred vstupom do EÚ. ▶Hospodárske prostredie: Cena kotla sa uhradila v priebehu 14 mesiacov. Čas uhradenia lisovacieho stroja si nevypočítali, ale veľmi dôležité hľadisko bolo využitie dreveného odpadu vzniknutého v priebehu výrobného procesu. ▶Údržba: Údržbu si vykonávajú sami. ▶Plány do budúcnosti v tejto oblasti: Zatiaľ nie sú. ▶Kontakt: Otília Smolnická – TEMPUS | 045 01 Moldava nad Bodvou (Szepsi) | Ing. Roland Smolnicky | Telefon: 00421904-812 406 | E-mail: [email protected] | Web: www. tempus-ss.sk

33

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

34

▶Hospodárske prostredie: Hodnota investície je 224 000 EUR. Predpokladaný čas uhradenia je 6,5 rokov. Ročná úspora energie znamená 26 000 EUR. ▶Údržba: Základnú údržbu vykonáva personál pracujúci na stroji, a to každých 48 hodín. Na konci sezóny údržbu vykoná jedna údržbárska, dodávateľská firma. ▶Ťažkosti: Vyskytli sa menšie problémy pri čistení mechanizmu, pri vyberaní popola a bolo treba si zvyknúť, že táto sušiaca metóda je náročnejšia na prácu. ▶Plány do budúcnosti v tejto oblasti: Kúpa peletovacieho agregátu, v ktorom by mohli spracovávať slamu, a týmto by tiež mohli znížiť náklady na kúrenie regiónu. ▶Kontakt: Poľnohospodárske výrobno-obchodné družstvo Mokrance | (PVOD Mokrance) | Ing. Alexander Korcsmáros | Tel.: 0905 513 659 | E-mail: [email protected]

Sklad slamy

Sušiaci stroj

Sušiaci stroj

Škola

oblasti: Výmena výplní otvorov. ▶Kontakt: Gymnázium Š.Moysesa | Školská 13 | 045 17 Moldava nad Bodvou (Szepsi) | Ing. Helena Bujňáková | Tel.: 055/4602138 | E-mail: [email protected] | Web: gymmoldava.sk

Budova kotolne

Gymnázium Štefana Moysesa s vyučovacím jazykom slovenským ▶Miesto: Okres Košice okolie, Moldava nad Bodvou ▶Opis stavby: Gymnázium v Moldave nad Bodvou bolo založené v roku 1954. Jeho prvým riaditeľom bol Ladislav Kučera. Na začiatku sa tu vyučovalo v dvoch jazykoch: slovensky a maďarsky. V roku 1958 sa škola nasťahovala do budovy, v ktorej sa nachádza aj dnes. V roku 1970 sa slovenské gymnázium osamostatnilo a jeho prvým riaditeľom sa stal Bojko Michal. ▶Zmena technológie: Plynový kotol vymenili za kotol na biomasu. ▶Rok zavedenia zmeny: 2010 ▶Počet využívateľov: 305 osôb ▶Predstavenie novej technológie: Typ kotla na biomasu je SZDO, jeho výkon je 500 kW. Ako palivo v kotli je možné používať piliny, drvený drevený odpad a drvenú stromovú kôru. ▶Financovanie investície: Investíciu realizovali pomocou Nórskeho peňažného fondu. ▶Hospodárske prostredie: Celkové náklady investície: 215 525,61 EUR. Sezóna v roku 2010 bude prvá, keď kotol uvedú do prevádzky. ▶Údržba: Základnú údržbu bude vykonávať zamestnanec gymnázia, údržbár. ▶Plány do budúcnosti v tejto

Vchod kotolne

Kotol

Mesto Moldava nad Bodvou by tiež chcela patriť medzi mestá, ktoré na kúrenie sídlisk používajú biomasu. Tento projekt, ktorý by sme Vám teraz radi predstavili, plánujú realizovať zo Štrukturálnych fondov.

▶Predstavenie novej technológie: Plánovaná technológia: Kotol: Modul R/H 3000 Výrobca: KIV d.d. Vransko Výkon: 2.500 kW Minimálny výkon: 500 kW

▶Miesto: Mesto Moldava nad Bodvou ▶Opis stavby: Diaľková dodávka tepla pre byty a školy v meste Moldava nad Bodvou. ▶Zmena technológie: Dodávku tepla a ohrievanie vody pre sídlisko a školy v Moldave nad Bodvou vykonávajú kotly 3 väčších kotolní (K3, K4, K7), ktorých celkový výkon je 17,986 MW. Po realizácii konkurzu bude zastavených niekoľko kotlov, ktorých celkový výkon je 4,16 MW. Dôsledkom tejto zmeny sa dostane do vzduchu o 78% menej CO2. V kotolni K6, ktorá teraz nefunguje, budú zriadené dva kotly na biomasu, ktorých celkový výkon je 5 MW. S realizáciou projektu vznikne nové pracovné miesto – operátor dávkovača drveného dreveného odpadu. S realizáciou projektu sa znižujú náklady na kúrenie a realizácia projektu podporuje vytváranie nových pracovných miest v regióne, napr. na výrobu drveného dreveného odpadu. ▶Rok zavedenia zmeny: Na realizáciu projektu majú platné stavebné povolenie. Na financovanie projektu bola podaná žiadosť o poskytnutie dotácie v rámci Štrukturálnych fondov. ▶Počet využívateľov: Po realizácii projektu budú 2034 bytov a základné školy a škôlky Moldavy nad Bodvou rovnakými používateľmi teplej vody a kúrenia vyrobenej z biomasy.

III. 2. Využitie biomasy na maďarských špecifických územiach – Zbierka príkladov

Maximálna teplota výstupu: 110 °C Tlak počas prevádzky: 4,0 bar Skúšobný tlak: 6,0 bar Garantovaná účinnosť v prípade použitia predpísaného paliva:

Úvod Nové spôsoby využitia biomasy nemajú veľkú minulosť ani v obci Borsod-Abaúj-Zemplén, teda o veľkom kruhu rozšírených, skúsenosťami plných metódach nemôžeme hovoriť. Investície sa uskutočnili najmä v domácnostiach, ale viacerí z majiteľov sa izolovali, preto výsledky neboli pre širšie obecenstvo dostupné.

85%

▶Financovanie investície: Financovanie projektu plánujú pomocou Štrukturálnych fondov a bankového úveru. ▶Hospodárske prostredie: Základný čas uhradenia investície je 12 rokov. V prípade, ak na investíciu dostanú dotáciu EÚ, potom čas uhradenia sa skráti na 7,5 rokov. Projekt je zrealizovateľný a udržiavateľný vtedy, ak aspoň 50% počiatočných investičných nákladov financujú z dotácie. ▶Kontakt: Tepelné hospodárstvo Moldava, a.s. | Ing. Jozef Fabian | 045 01 Moldava nad Bodvou | Tel.: 00421 55-460 2441 | E-mail: jozef. [email protected] | Web: www. tehomoldava.sk

V prvom rade by sme chceli predstaviť také civilné iniciatívy, ktoré majú dostatočne veľa skúseností a z hľadiska dlhotrvácnosti sú priaznivým riešením. V istých prípadoch sme preto uviedli príklady nielen zo špecifického územia, ale aj z iných území. Pre domáce, inštitútne a malokomunitné iniciatívy je charakteristické, že sú 1-2 roky staré, alebo sú v štádiu plánovania. Tieto úsilia sa zrealizujú jedine v rôznych spôsoboch vykurovania. Pri vyhľadávaní na internete nájdeme veľa regionálnych firiem, ktoré sa špecializovali na výrobu alebo distribúciu brikiet a peliet, a ktoré sa zaoberajú predajom a inštaláciou vykurovacích zariadení fungujúcich na princípe spaľovania brikiet, peliet, palivového dreva a balíkovej sla-

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

PLÁNY DO BLÍZKEJ BUDÚCNOSTI

35

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

36

my. Súčasné vybavenie s inými zariadeniami fungujúcimi na znovuobnoviteľných zdrojoch je tiež jednou z možností. Využitie horeuvedených zariadení vo väčších prevádzkach je ešte len v počiatočnom štádiu. V prvom rade, kvôli vyšším nákladom, treba zapojiť verejné konkurzy poskytnuté Európskou úniou, avšak v tomto prípade projektácia trvá dlhšie. Tu sa môžeme stretnúť s rozmanitou technológiou, od výroby bioetanolu až po využitie bioplynu.

Spôsoby využitia Z oblasti pestovania energetických porastov nám tiež chýba viacročná, respektíve desaťročná skúsenosť, na základe ktorej by sme vedeli reálne určiť účinnosť jednotlivých kultúr či oblastí. V prípade plantáží s dreveným steblom – kvôli ochrane prírody – rôzne druhy vŕby môžu prísť do úvahy. Napriek tomu sa na skúmaných územiach neuskutočnila podobná plantáž kvôli pôdoplodným danostiam a poľnohospodárskej štruktúre. Využitie palivového dreva je väčšinou typické vo veľkopodnikoch (Borsodi Tepelná elektráreň), ale aj v domácnostiach. Účinnosť palivového dreva značne závisí od použitých vykurovacích zariadení (napr. kotol, krb, kachľová a železová pec, drevený splynovací kotol). Na pestovanie energetických trávnych porastov boli, ale aj sú snahy, no na základe poľnohospodárskych skúseností a z hľadiska ochrany prírody sa nemôže odporúčať ako dobrý príklad. O regionálnych výskumoch ďalšími rastlinami s mäkkým steblom nemáme informácie. Výroba biodízelu a bioetanolu nie je dobrým riešením vo veľkoprevádzkových rozmeroch kvôli spotrebovanej energii a potrebného priestranstva.

Vzorným príkladom by mohla byť výroba v hospodárstve pre osobné využitie, ale o takej iniciatíve v záujmovom území nemáme informácie. Szuhamenti Agrár s. r. o. z Felsőnyáradu vo veľkom plánuje výrobu bioetanolu na báze kukurice na poľnohospodárske pestovanie v menej vhodných oblastiach. V Sajóbábony bol zase postavený biodízel závod (Ökoil) vhodný na výrobu 120 tisíc ton ročne. Z kruhu využitia vedľajších produktov a odpadov treba zdôrazniť zúžitkovanie bioplynu, kde proces kryje aj náklady na výrobu energie. V záujmovom území na smetisku v Miskolci sa môžeme stretnúť s plynovým motorom, ktorý je napojený na uzavretý a rekultivovaný zdroj plynu depónie. V Miskolci v zberni odpadovej vody je medzi plánmi aj výroba bioplynu z kalu, ktorý sa tu vyskytuje vo veľkom množstve a tiež výroba elektriny. Firma ENIN Környezetipari Klaszter (Hnutie pre priemysel životného prostredia) začala stavať svoj pokusný závod na výrobu kyslíka uhličitého a metanolu z odpadov v Miskolci. Zopár poľnohospodárskych výrobcov prešlo na domáce kúrenie so slamou, rozšírilo sa aj používanie palivového dreva a pelety, avšak doposiaľ nemáme dostatočne veľa aspoň dvojsezónových skúseností a ani informácie o období návratnosti. Viac firiem sa zaoberá len s predajom paliva a vykurovacích zariadení.. Najefektívnejším spôsobom recyklácie je kompostovanie, kde postup vyžaduje len nízku energetickú spotrebu. Kompostovanie je typickou rozšírenou metódou v domácnostiach a v súčasnosti sa tento spôsob recyklácie stupňuje, vo väčších závodoch však nie je rentabilným riešením a ani kvalita kompostu nie je adekvátna (viď. napr. systém kompostovania v odpadovom ložisku – Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Telep).

Využitie bioplynu Kotol diaľkového vykurovania fungujúci na bioplyn, výroba elektrickej energie na báze bioplynu. 3534 Miskolc, Gagarin u. 52. Miskolci Hőszolgáltató Kft., 06-46-379360, 379-450, [email protected] Ďalšie informácie: www.miho.hu

Ďalšie informácie:

Od roku 1973 do roku 2006 bolo vo vonkajších oblastiach Miskolcu, na smetisku v ulici Bogáncs, umiestnených približne 5 miliónov ton komunálneho odpadu. Po zatvorení skládky bola oblasť zakrytá zeminou a bola rekultivovaná. V uzavretom priestore sa tvorí plyn depónia (metan). Táto skutočnosť dala nápad firme MIHŐ Kft., že priebežná tvorba plynu depónia a jej využitie môže pomôcť lokálnej firme poskytujúcej tepelnú energiu, aby ostala bez konkurencie. Vďaka spolupráci medzi Mestským zastupiteľstvom Miskolcu a poskytovateľom diaľkovej tepelnej energie z Miskolcu, konkurz KEOP na využitie bioplynu podaný firmou MIHŐ Kft., skončil s úspechom. Celkový rozpočet investície je okolo 500 miliónov forintov, z toho 40%, teda 196 miliónov 727 tisíc forintov poskytuje Energia Központ Kht. v spolupráci s Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem a s Energia Operatív programom, a to v rámci jednorázovej, finančnej, nevratnej podpory.

Zrealizovanie

V prvej fáze investície bolo vybudované 2050m dlhé bioplynové vedenie a vo vykurovacom centre, na ulici Futó, bol zavedený do prevádzky moderný kotol, ktorý je vybavený systémom vhodným na spaľovanie bioplynu. Prvoročné skúsenosti svedčili o úspešnosti projektu. MIHŐ Kft. (s. r. o.) v roku 2009 využila 550 000m3 bioplynu, čo prospelo k využitiu,

centrále na ulici Futó. Tým pádom sa môže znižovať závislosť na zemnom plyne pri použití diaľkového tepla v Miskolci. Využitie zelenej energie nezabezpečuje poskytovateľovi diaľkového tepla len konkurencieschopnosť, ale znižuje vylúčenie emisií spôsobujúce sklenkový efekt na úrovni štátneho hospodárstva. Počas existencie investície sa zaťaženie vzduchu zníži o 58 000 ton kyslíka uhličitého.

V rekultivovanej skládke komunálneho odpadu je tvorba bioplynu stála. Vyprodukované množstvo bioplynu je počas zimnej sezóny využité v centrálnom tepelnom zdroji. Počas letnej sezóny je potrebné na výrobu teplej vody menej bioplynu. Aby bioplyn bol aj cez leto úplne využitý, druhým krokom investície bola inštalácia plynového motora, ktorý je vhodný na výrobu elektrickej energie. Na plynulé obsluhovanie plynového motora, vedľa 84 fungujúcich biostudní, bolo vstavaných ďalších 67 biostudní. Obchodná prevádzka plynového motora, vhodného na výrobu elektrickej energie, sa začala 1. júla 2010. Spoločnosť MIHŐ Kft. vyrobenú elektrickú energiu zúžitkuje cez systém firmy Elmű – ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Podľa rozpočtov vedie výroba elektrickej energie na báze znovuobnoviteľných zdrojov k príjmovému zisku vo výške 50-60 miliónov forintov pre firmu MIHŐ Kft. S využitím bioplynu nie je potrebné použitie zemného plynu v tepelnej

Fínske kachle Na cieľových územiach síce nepoznáme uskutočnené Fínske kachle – mastencové pece, ale kedže sa jedná o najefektívnejší vykurovací systém, predstavíme najbližšie fungujúce Fínske kachle, kde používateľ a realizátor v jednom disponuje dostatočným množstvom skúseností. V našej obci vo vzdelávajúcom centre ekologického inštitútu pre vývoj – Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány v Gömörszőlősi plánujú inštaláciu jednej Fínskej kachle. Z tepelno-technického hľadiska dom a ukážkové miesto fungujú na 100% na znovuobnoviteľné zdroje: 4275 Monostorpályi, Bajcsy-Zs. u. 51. | Juhász János, Hardin Kft., 06-20-939-0700 | juhasz.janos@ hardin.hu | További információk: www.tomegkalyha.info.hu

Ďalšie informácie:

V januári 2006 bol kúpený rodinný dom postavený z hlinikových tehál, tepelná izolácia budovy bola slabá. Na vykurovanie objektu slúžili klasická kachľová pec a plynový konvektor, teplú úžitkovú vodu zabezpečil elektrický bojler. Otázka varenia a pečenia nebola vyriešená. Noví majitelia sa rozhodli, že si kúpia fínsku mastencovú pec, ohnisko a kúpeľový valec.

Realizácia ▶Fínske mastencové pece Fínske pece sú zdokonaľovanými verziami klasických škandinávskych kachľových pecí na drevo. Majú dve spaľovacie komory s prieduchom a trojitý plášť. Po zahrievaní má skoro dokonalé spaľovanie. Mohutný, viactonový uskladňovač tepla sa po prvom zakúrení, bez ďalšieho priloženia na oheň, nahreje v priebehu 2-3 hodín a následne vyžaruje teplo až 24 hodín.

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

357 500m3 zemného plynu v centrálnom tepelnom zdroji. Počas jedného roka ušetrených 30 miliónov forintov, kvôli usporeným výdavkom na zemný plyn, umožnili firme MIHŐ Kft. udržať nízke ceny služieb, a to aj napriek stúpaniu dovážacej ceny zemného plynu. Uskutočnenie prvého kroku investície požadovalo 90 miliónov forintov z vlastných finančných zdrojov, ktorá sa navráti pravdepodobne za 3 roky.

37 ▶Tažká akumulačná pec Tažká akumulačná pec je zdokonaľovanou verziou klasických škandinávskych kachľových sporákov na drevo. Jedna komora prehrieva varič, druhá slúži na pečenie. Veľká akumulačná hmota, dolné vchody kotla a izolačný uzáver zabezpečujú cez zimu udržanie tepla, cez leto zase slúžia na miernenie tepla a vyvetranie zostatku tepla. ▶Kúpeľový valec Vertikálna trúbka palín je obklopená nádržou, ktorá je zvonka tepelne a izolovaná, a v ktorej je možné uskladňovať 80 litrov teplej zúžitkovej vody. Väčšia požiadavka sa dá uspokojiť priebežným kúrením. Z hľadiska tepelnej techniky je dom vykúrený drevom neutrálnym na oxid uhličitý zo 100% znovuobnoviteľných zdrojov, z ktorých 100% bolo obnovených. Všetky tri zariadenia fungujú bez potreby elektriny a plynu. V januári 2008

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

si majitelia dali odmontovať plynomer a potom dali odrezať plynové potrubie. Vyprázdnený elektrický bojler si nechali ako náhradný dorábateľ teplej zúžitkovej vody. Náhradné zariadenie na varenie je elektrický sporák.

38

▶Energetická nezávislosť Dom z hľadiska tepelnej techniky je úplne nezávislý od systémov zásobovania tepla. V blízkosti dediny môže byť palivo s pár kilometrovou dopravou zabezpečené z lesa v osobnom vlastníctve. Vo dvore domu uskladňujú palivo na vykurovanie, na varenie a na získanie tepelnej zúžitkovej vody. Zásoby vystačia na viac rokov. ▶Zvyšovanie vykurovacej hodnoty pomocou vysušovani Vykurovacia hodnota suchého dreva je dvojnásobná ako hodnota čerstvo vyrúbaného dreva. Zo štiepaného dreva získame suché drevo až po dvoch rokoch sušenia na slnku. Drevo vo dvore čo najrýchlejšie napília a nasekajú, aby ho mohli začať čím skôr sušiť. Drevo posúvajú, hromadné drevo neohraničia zo žiadnej strany, aby sa drevo mohlo ventilovať a vysušovať. Od jesene do jari hornú časť hromadného dreva zakryjú agrofóliou, ktorá prepustí slnečné žiarenie. ▶Solárna sušiareň a sklad Drevo zopár mesiacov pred použitím premiestnia z otvorenej skládky do krytej solárnej sušičky dreva a skládky. Vlhkosť dreva sa znižuje na úroveň preschnutého. Polykarbonátová strecha prepúšťa zhora slnečné žiarenie a zdola spomaľuje únik tepla. Na teplote vyššej ako vonkajšia teplota vzduchu sa drevo vysušuje rýchlejšie. Cez skládku z boku prúdiaci vzduch vysušuje a udržuje drevo suché. Na mieste chránenom od dažďa, počas daždových období, ostane drevo suché.

▶Multifunkčnosť Akumulačné kachle: Vedľa kúrenia využijú prvoradú spaľovaciu komoru aj na pečenie. Plánujú inštaláciu vymienača tepla, ktorý by mal zabezpečiť teplú zúžitkovú vodu počas vykurovacej sezóny. Akumulačná pec: Okrem varenia a pečenia vykuruje kuchyňu a pasívnym stenovým vykurovaním aj kúpelňu. Na varnú dosku položia veľký hrniec a vodu ohrievajú pomocou odpadového tepla. Kúpeľňový valec na drevo: Vedľa zahrievania vody vykuruje aj jedálňu. Plánujú inštaláciu viackanálových ohrievacích dymových trubíc, ktoré by počas zimnej sezóny slúžili na zvyšovanie množstva vykurovacieho tepla vo vnútornej miestnosti. Tuzemská proporcia je nad 99% : Akumulačné kachle a pec, okrem troch tyčí na sušenie, boli vyhotovené z maďarských súčiastok a materiálov. Vonkajší a stredný plášť, vrstva, bola vyhotovená zo znovupoužitých tehál (z tzv. tehly s erbom). ▶Komfort Tepelný a vykurovací komfort: Bočná stena akumulačných kachlí a akumulačných pecí má teplotu okolo 30-45°C, a tým odovzdá sálavé teplo. Akumulačné kachle majú vyšší tepelný komfort ako konvekčné rúry. Akumulačné kachle odovzdajú teplo rovnomerne okrem oblasti dverí spaľovacej komory. Akumulačné kachle sa po prvom zakúrení vo

veľkej zime, po dvoch priloženiach na oheň, nahrejú a vyžarujú teplo. Zakúrenie je veľmi ľahké kvôli teplému spaľovaciemu priestoru. Komfort varenia: Plocha na varenie väčšia než 90x50cm nad ohniskom je teplejšia, povrch kotla je vlažnejší. Súčasne sa dá variť vo viacerých nádobách s rôznymi tepelnými požiadavkami. Keď hrniec posunieme bokom, odpadové teplo udržuje jedlo teplé. Ohrievaná lavica: K akumulačnej kachli sa dá pribudovať ohrievanú lavicu v šírke 40-70cm a v dĺžke 3-4m. ▶Ochrana prírody Dokonalé spaľovanie: V sekundárnej spaľovacej komore akumulačnej kachle sa drevo a všetky jeho komponenty na 800-1000oC spaľujú skoro úplne a dokonale. Do konca spaľovacieho cyklu zo steny prvoradej spaľovacej komory a zo spaľovacích dverí úplne vyhorí popol a decht. Účinnosť je okolo 85-90%. Aby sme dosiahli rovnaký tepelný komfort, kachľová pec alebo kotol s jednou spaľovacou komorou spotrebuje o polovicu alebo jednu tretinu viac energie ako akumulačná pec. Uskladňovací systém: Akumulačná pec kvôli viactonovej teplodržnej časti prijíma skoro všetok tepla, ktoré vzniklo počas spaľovania. Keď je systém mimo prevádzky, uzavretá klapka izoluje a zlikviduje prievan smerom od komína.

▶Ekonómia Náklady produkcie 1 kWh tepla s palivovým drevom je 7-9,- Ft, spalovaným plynu je 13-15,- Ft, s elektrinou 25-45,- Ft. Akumulačné kachle a akumulačná pec nepotrebujú náročnú údržbu, stačí, keď za pár rokov sú vyčistené vysávačom na popol cez dvere na čistenie. Životnosť majú 20-40 rokov, majú nízke náklady a minimálnu údržbu. Kvôli týmto vlastnostiam sú na trhu veľmi žiadané. K prevádzke nepotrebujú elektrinu. Vstavaný výmenník je vhodný na výrobu teplej úžitkovej vody, dá sa napojiť aj na radiátorový systém alebo na systém podlahového kúrenia (životnosť výmenníka je kratšia ako životnosť akumulačnej pece). Náklady akumulačnej kachle, závisiac od výstavby, sú 500-1.500 tisíc forintov a akumulačnej pece sú 300-500 tisíc forintov.

Splynovací kotol na drevo Nazbierali sme informácie o vykurovacom zariadení tohoto typu, ktorý je najdávnejšie v prevádzke v tejto oblasti. V posledných pár rokoch bolo nainštalované početné množstvo modernizovaných kotlov, ale s týmito zariadeniami nemáme dostatočne veľa prevádzkovateľských skúseností a chýba nám aj možnosť informovania či orientácie v tejto oblasti. Ekologické vzdelávacie a ukážkové stredisko v Gömörszőlős | 3728 Gömörszőlős, Kassai út 37–39 | Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Várnagy Dávid 06-48435- 016, 06-30 - 639-4549, [email protected] | További információk: www.ecolinst.hu

Doložka o ochrane autorských práv: Autor kapitoly o Fínskych akumulačných kachliach si vyhradzuje všetky práva pre seba. Hocijaký spôsob použitia článku

▶Predvedenie Majitelia vyhľadávajú takú konkurznú možnosť, kde by mohli dom prevádzkovať a použiť na ekodemonštrácie. Majú v pláne organizovať predstavenia, prednášky a kurzy o akumulačných systémoch.

alebo pridaných fotiek, kopírovanie ich častí alebo celku, ich reprodukcia, vydanie, rozširovanie pomocou Internetu sa viaže na autorom vydané spisovné povolenie a na zaplatenie poplatku ustanoveného v dohode o použití jednotlivých častí kapitoly.

Predchádzajúce udalosti: V roku 1993 Ekologická Inštitúcia a nadácia pre stály vývoj vykonala rozsiahly odhad o dedine Gömörszőlős, o sociálnej situácii obyvateľov, o hospodárskych aktivitách a o stave prostredia. Z výskumu vyšlo najavo, že je typickou malou dedinou, ktorá nosí všetky charakteristické príznaky malej dediny, ako je znižovanie počtu obyvateľstva, odsťahovanie mladšej generácie, vystarnutie obyvateľstva, zužovanie možností na generovanie príjmov, zrútenie lokálneho trhu, zhoršovanie zdravotného stavu obyvateľstva, rozpadávanie jemných lokálnych spoločenských štruktúr a strata žijúcej kultúry. Tento výskum poukázal aj na to, že klasické výrobné a spotrebiteľské schémy sa nestratili, že k myšlienke udržania stáleho vývoja najviac padne využitie ornej pôdy a malé remeselnícke povolania, ktoré sa spoliehajú na lokálne zdroje a obnovenie týchto možností by prospelo k vývoju komunity. Vyrysovali sa vzájomné nezhody medzi zachovalou kultúrou a požiadavkami moderného vývoja. Organizácia sa pokúsila zachrániť kultúru a preniesť ju do časov nasledujúcich po globalizácii, vymyslela alternatívu voči vývojovým predstavám panujúcim v súčasnosti a chcela vymeniť stálu chudobu za cieľavedomé zlepšenie situácie. Vo vzdelávacom a ukážkovom centre sa uskutočnia internátne vzdelávacie programy o rôznych odborných znalostiach, ako sú napr. organické poľnohospodárstvo, alternatívne technológie, remeselníctvo. Organizácia sa postará o umiestnenie, stravovanie a o programy pre 25-30 osôb. Vzdelávacie stredisko je vybavené alternatívnymi technológiami, je možné pozorovať a skúmať počas fungovania prevádzku energie a rôzne spôsoby na čistenie odpadových vôd.

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

Spaľovanie dreva: Drevný odpad, nálet drevín z trvalo trávnych porastov (kôstka, kukurica, ohryzky, atď.) a papier sú vhodné na spaľovanie. Dlhá životnosť: Životnosť akumulačných kachlí a akumulačnej pece je pravdepodobne 20-40 rokov. Celá konštrukcia je mohutná, murivo z tehly je silné. Šamotové jadro je 12,4cm hrubé a vydrží viac ako tisíc cyklov zahrievania-vychladnutia. Má málo mobilných častí: spaľovacie dvere, dvere na popol, spalinová klapka, škrabka na popol, popolník. Málokedy sa vyskytne zlomenie mreží, čo skoro vôbec neoplyvní fungovanie systému, a táto chyba väčšinou nastane kvôli zanedbalosti užívateľa.

39

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

Realizácia

40

Používanie splynovacích kotlov je doporučené všade tam, kde je k dispozícii dostatočné množstvo biomasy (v maďarskej výrobe existuje špeciálny kotol na spaľovanie slamabály navrhovaný do rodinných domov) oproti kotlom fungujúcim na zemný plyn alebo iné fosílne palivá. Dušou spaľovacieho systému v Gömörszőlősi je 40 kW kotol Künzel starší viac ako desať rokov, fungujúci na spaľovanie dreva. Kotol nemeckého pôvodu vyrábalo aj družstvo Vasép Szövetkezet. Na dosiahnutie účinnej intezity (90%) pri spaľovaní tuhého paliva, okrem tradičného kotla, sú na pomoc aj ďalšie doplnkové zariadenia. Elektronické vedenie kontroluje stupeň prichádzajúcej aj odchádzajúcej vody (pri nadmernom vychladnutí vody zastaví cirkuláciu vody v kotli, tým zabraňuje korózii a napomáha systému, aby fungoval na vyššej intenzite). Systém tradičnej spaľovacej komory je doplnený ventilátorom na elektrické vedenie, ktorý napomáha k dokonalému spaľovaniu dymových plynov, paliny, ktoré sa nespálili počas primárneho horenia. Ďalšie doplňujúce zariadenia sú umiestnené na dne kotla, ako sú axiálny ventilátor a vzdušné kanály, ktoré vytvárajú vzdušné víry. S doplnkovým vzduchom miešané spaliny pri horení skoro dokonale spaľujú palivá na 1200-1300oC. Obrátené spaľovanie a keramický spaľovací priestor umožňujú prakticky dokonalé spaľovanie s minimom škodlivých exhalátov. Kotle spĺňajú limity pre ekologicky šetrný výrobok a splňajú požiadavky EPA (celosvetovo najprísnejšie normy na ochranu prírody). Treba si spomenúť na komín značky Schiedel, ktorý je úsporný energiou, zlepšuje kvalitu spalín, lebo kvôli izolačným vrstvám sa komínové teleso stáva dokonale tesným a je vylúčené, aby teplo unikalo.

Na dosiahnutie maximálnej efektívnosti je potrebné použitie vzduchového tepelného čerpadla oproti gravitačným čerpadlám. Na tento účel je ideálnym riešením expanzná, 200litrová nádrž a inštalácia dvoch akumulačných nádob, tzv. pufferov s celkovým objemom 1500litrov na skladovanie tepelne citlivých vzoriek. Puffery hrajú dôležitú rolu, keď kotol produkuje vačšie množstvo tepla ako vykurovací systém potrebuje. Hrejúce drevo sa v spaľovacej komore nezachová tak, ako dobre regulovateľné plynové palivo, preto treba nadbytočné teplo uskladňovať a odviezť. Pufferové uskladňovacie nádoby nabité tepelnou energiou zabezpečujú, aby vo vykúrených budovách bolo cez noc dlhšie teplo bez ďalšieho spaľovania dreva. Správny odhad potrebnej veľkosti kotla: Podľa noriem ustanovených na vykurovacie systémy nie je možné si vybrať väčší kotol, ako si to vyžaduje vykurovaný priestor. Pri vykurovaní s pufferom platia iné normy. Vykurovací kotol musí poskytovať nepretržite tepelnú energiu pre vykurovacie zariadenie. Ale kotol fungujúci na spaľovanie dreva nevie odovzdať svoju výkonnosť za 24 hodín tak, ako olejová či plynová pec. Drevo treba stále pridávať, popol treba odstrániť a oheň treba oživovať. Keď neskoršie pridáme na oheň, môže sa stať, že sa istú dobu nevytvorí teplo. Keď je kotol plne naložený drevom, tak horí tri hodiny. V noci sa skoro celkom vypne.

V týchto intervaloch neaktívnosti puffer nádoba zabezpečuje teplo v dome. Preto treba puffer počas spaľovacieho procesu naplniť. K tomu je potrebná tepelná energia, ktorú kotol musí doplniť, aby bolo stále vykurovanie zabezpečené. Cez noc vypadne šesť hodín prevádzky. Keď je na oheň pridávané drevo neskoro, ďalšie hodiny prevádzky môžu vypadnúť. Týmpádom by kotol mal vyprodukovať v priebehu 12-16 hodín dennú potrebu tepla, takže musí byť väčší, ako to bolo vypočítané podľa spotreby tepla. Tepelná spotreba budovy sa vypočíta podľa najchladnejších dní v roku, takých dní je desať ročne. Keď v týchto dňoch vedome a schválne kúrime dlhšie, zvyšujeme tým výkonnosť kotla na 130150%. Dom stavaný v roku 1985 (150 Watt/m2) s vykurovacím priestorom, so 120m2 tepelnou spotrebou vo výške 18 kW, potrebuje kotol s 25 kW výkonom. Táto hodnota je len orientačnou informáciou. Výpočet tepelnej spotreby a optimálnej veľkosti kotla treba nechať na odborníka. Správna veľkosť akumulačnej nádoby: V praxi bol overený puffer s výkonom 50 l/kW. Minimálnym znížením pocitu komfortu sa dá výrazne zvýšiť kapacitu teplej úžitkovej vody. Úžitková energia akumulačnej nádoby závisí od objemu nádoby a od výstupnej teploty. Čo sa týka veľkosti priestoru, väčšie vykurovacie teleso umožňuje lepšie využitie pufferu. Najpriaznivejšie je podlahové kúrenie, lebo efektívne vykuruje aj pri výstupnej teplote 30°C. Pri normálnych okolnostiach sa akumulačná nádrž dá vykúriť na 85°C a použiť do 45°C (40°C tepelný rozdiel). V súčasnom príklade má mať puffer 18 kW tepelný výkon, čiže 18 kW x 8 hodín = 144 kWh musí uskladňovať, aby udržal teplotu v dome cez noc. 144 kWh x 1000 / 0,86 / 40°C = 4186litrov je obsah akumulačnej nádoby. Keď je nočný

Technické údaje HV15

HV 24

HV 35

HV 50

Výhrevnosť paliva

TypkW

17

27

40

55

Výhravnosť uvedená výrobcom

kW

15

24

35

50

Max výkon

kW

15

26

40

50

Min výkon

kW

15

18

28

40

Fa

Fa

Fa

Fa

Spotreba

kg/h

4,8

7,7

11,3

16,0

Vzdušná spotreba

m3/h

38

61

89

126

Dĺžka horenia (buk)

h

5,2

4,4

4,1

4,0

Energetický obsah (buk)

kWh

77,4

105,2

143,8

199,7

Dĺžka horenia (jedľa)

h

3,7

3,1

3,0

2,9

Energetický obsah (jedľa)

kWh

55,6

75,6

103,4

143,5

Palivo

Dĺžka horenia (s časti buk)

h

5,8

5,1

4,96

Povolená teplota kotla

°C

95

95

95

95

Dosiahnuteľná teplota kotla

°C

90

90

90

90

Povolený prevádzkový tlak

bar

3

3

3

3

Hmotnosť

kg

235

300

380

415

Objem vody

L

53

75

106

150

Objemový priestor

L

88

116

155

210

Plynový obsah

L

64

72

100

118

Vodný odpor

mWs

0,04

0,06

0,09

0,13

Potrebné odbojové hnutie

Pa

10–15

10–18

10–18

10–18

Objem spalín – výhrevnosť paliva

kg/s

0,011

0,018

0,026

0,037

Objem spalín – pri zahrievaní

kg/s

0,023

0,036

0,053

0,075

Teplota výfukových plynov – výhrevnosť paliva

°C

220

235

240

235

Start-up teplota výfukových plynov

°C

100

100

100

100

Obsah CO2 pri výhrevnosti paliva

%

12

12

12

15

Efektívnosť spalovania

%

92

92

91

91

Celkový výkon

%

89

89,5

88,1

88

Pohotovostná strata pri 80°C

W

450

600

1015

1500

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

automatický systém na znižovanie energie nainštalovaný, nočná spotreba tepla sa zníži na 50% (9 kW). V tomto prípade vystačí aj menšia nádoba (2093litrov), aby zabezpečila nočnú potrebu tepla. V praxi vystačí len trochu menšia nádoba, keď vykurovanie je premyslené, teda keď cez deň je zabezpečená len potreba tepla a akumulačná nádoba sa nabíja len cez noc, čím sa dosiahne celkové naplnenie pufferu. Tak v noci kotol zabezpečuje teplo počas dvoch hodín a akumulačná nádoba je odbremenená. Potrebná veľkosť nádoby je 18 kW x 6 h = 108 kWh alebo 3140litrov (cez noc znížené o 1600litrov). Pri menších nádobách je potrebný väčší výkon, inak sa znižuje pocit komfortu, čo vedie k nespokojnosti. Na základe prevádzkovateľských skúseností sa dá povedať, že žiadaná výkonnosť sa dá dosiahnuť len so suchým palivovým drevom. Kotol sa nesmie naplniť stružinou, pilinami, ochrannými nátermi, ošetreným drevom, a to z dôvodu nebezpečia výbuchu. Počas 10-ročnej prevádzky bolo treba vymeniť odťahový ventilátor a tvarovky v dolnom dohorievacom priestore, čo vyšlo na A 200 tisíc forintov. Kotol kvôli väčšej výkonnosti, ktorý slúži na vykurovanie vzdelávacích, ubytovacích a sociálnych zariadení a zabezpečuje pomocou solárnych panelov aj teplú úžitkovú vodu, má vyššiu potrebu palivového dreva. Počas víkendových programov spotreboval aj 2m3 palivového dreva.

41

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

Kompostovanie

42

Dávnejšie bolo kompostovanie bežnou činnosťou v domoch, ktoré disponovali záhradou, len to nenazývali kompostovaním. Odkedy sme sa stali členmi Európskej únie, v rámci hospodárenia s odpadom sme prijali zákony o znižovaní množstva organických látok v skládke, a tak dostalo aj kompostovanie väčší dôraz. Vo viacerých domácnostiach berú kompostovanie ako samozrejmosť, ale keďže veľkomestská životospráva je čoraz rozsiahlejšia, ľudí musíme informovať a dostať naspäť na správnu cestu pomocou informatívnych kampaní. Preto sme sa rozhodli, že vám predstavíme práve takýto program. K tomuto programu podobné úsilia sa začali aj v Edelényi a v okolí a združenie Zöld Kapcsolat Egyesület začal dosahovať do vidieckych osád. Popularizácia domáceho kompostovania a jej zrealizovanie v meste Miskolc 3525 Miskolc, Kossuth u. 13.; 3529 Miskolc, Aulich u . 16. | Zöld ��������� Kapcsolat Egyesület | Bodnár Katalin | 06-46-505-077, 06-30-312-9024 | [email protected] | Ďalšie informácie: www.zoldkapcsolat. hu, www.komposztalj.hu, www. zoldinfolanc.hu, www.greenfo.hu, www.mikom.hu | Kompostfilm: www.civiljutub.hu

Predchádzajúce udalosti: Viac členov zo združenia sa zúčastnilo v príprave programov na ochranu prírody a kompostovania v meste Miskolc. Program slúži na zrealizáciu tu sformulovaných opatrení. Spolupracujúci partneri: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Avasi Arborétum Baráti Kör, Avasi Arborétumért Alapítvány, Ökofórum Alapítvány, Hulladék Munkaszövetség.

Realizácia

Domáce kompostovanie je primárnym cieľom preto, lebo je najrýchlejším a najefektívnejším spôsobom z hľadiska manipulácie, teda organický „odpad“ nemusí cestovať kilometre. Kompostovaním sa organické látky dostanú naspäť do prírodného kolobehu. Tým, že sa organický odpad nezamieša medzi smeti, je menej starostí s prepravou, uložením a zneškodnením smetí. Organické látky sa stanú užitočnými, tak prospievajúc k zlepšeniu pôdy. Použitím odpadov v záhrade sa znižuje znečistenie ovzdušia kvôli spaľovaniu odpadov. Kvôli horeuvedeným faktorom mesta Miskolc je veľmi dôležité, aby mesto podporovalo rozširovanie znalostí o kompostovaní, aby zrealizovalo kompostovanie nielen v kruhu inštitúcií, hospodárov s odpadom, poskytovateľov služieb, ale aj v kruhu obyvateľstva a civilných orgánov. Prvým krokom v rámci mestského programu za ochranu prostredia v spolupráci s

inštitúciou Ökológiai Intézet Alapítvány bolo vyhotovenie programu na kompostovanie, ktorý obsahuje aj situačné hodnotenie. Firma AVE Miskolc Kft. a Városgazda Nonprofit Kft. sa starajú o spracovanie a zber organického odpadu od obyvateľov, inštitúcií a od verejného priestranstva, kým ochrancovia prírody a mestské zastupiteľstvo priebežnou finančnou podporou popularizujú domáce kompostovanie v kruhu majiteľov domov so záhradou. V rámci programu kompostovania v meste Miskolc- Miskolc Város Komposztálási Programja, mestskí občania dostanú viac druhov pomoci na domáce a komunitné kompostovanie: po informatívnej prednáške môžu žiadať rám na kompostovanie (400 kusov ročne) a môžu si vypožičať kompostér (5 kusov). Informačné brožúry pod názvom Hulladékcsökkentés komposztálással- Zníženie komunálneho odpadu pomocou kompostovania, Komposztálás a családban- Kompostovanie v domácnosti boli vydané, a tak sa začala kampaň na vzdelávanie. Program využije skúsenosti hnutia zelených, lebo výtlačky ekologických fórumov a poradenských organizácií, ako sú Ökofórum Alapítvány a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózat sú znovu a znovu vydané a v roku 2007 jednotlivé celoštátne propagačné a ilustračné prvky programu kompostovania HUMUSZ boli zvlášť vyhotovené mestu Miskolc a tvoria aktívnu vizuálnu a populárnu súčasť rôznych podujatí v meste. Záujemcov, obyvateľov a žiakov srdečne očakávajú „Kompomatom“, informačnými programami, rôznymi hravo-vzdelávacími programami, môžu si pozrieť kompostový rám, vypožičať si drviče záhradného odpadu, zaujímavosťou je aj minifarma dažďoviek a tzv. hladkanie pôdy, kde si návštevníci pomocou lupy môžu preskúmať rôzne typy

zané ich použiť na kompostovanie (plechovka na farby, štetce, farbené kúsky dreva, jedlá a nápoje v konzerve, atď.) Zrelý kompost je obhliadnuteľný a hmatateľný, takto sa dá získať skúsenosť odhalenia dobrého alebo nevhodného výsledku. Kompost, ktorý sa tvorí v záhrade a viazané živiny v ňom sa používajú na vylepšenie pôdy bylinkovej špirály, ktorú tvorí 10 rôznych druhov byliniek, ktoré sa pestujú kvôli estetickému vzhľadu a kvôli vyučovaniu. Organizácia sa spojila s programom maďarského združenia pre vtáctvo, tzv. Magyar Madártani Egyesület Madárbarát Kert, spolu vytvorili jazierko, teda napájadlo pre vtákov a umiestnili 12 brlohov a kŕmidiel pre vtákov, ktoré dostali od národného parku- Bükki Nemzeti Park. Návšteva kompostového rámu je možná len na základe predošlého prihlásenia a pod odborným vedením. Na jar vyhlásia súťaž v kompostovaní, kam si zúčastnení môžu zobrať svoje dozreté prírodné hnojivo. Za pár dní kompost podlieha testu so štrkáčom, koho kompost je najvhodnejší pre vyvíjajúce sa rastliny. Dva tucty z účastníkov odmenia odbornou literatúrou, záhradkárskymi potrebami a so zrnom. Pre záujemcov, ktorí to žiadajú, pravidelne posielajú internetové správy o kompostovaní a odpovedajú na ich otázky.

Výsledky Ročne vydajú 400 kusov nádob na kompostovanie, vytvoria záhradu na kompostovanie a vzdelávaciu cestičku, zabezpečia možnosť vypožičania 5 kusov kompostérov, poradenstvo o kompostovaní, školenie, pouličný stan, brožúry, tašky z plátna, tričká. V rámci mestskej samosprávy- poradenstvo, referent na kompostovanie- odborná podpora a vyvíjanie programu, pouličné programy, zdokonaľovanie prostriedkov. Program by nemohol tak úspešne fungovať, keby operatívnu a odbornú prácu nepodporili dobrovoľníci a médiá. Sme vďační všetkým tým Miskolčanom, ktorí sa najprv prihlásili, aby si zobrali kompostový rám, ale napokon vo svojom voľnom čase už viac rokov stále podporujú našu prácu. Taktiež je dôležitá tá mediálna podpora, ktorú nám zabezpečia lokálne noviny, rádiá a televízne kanály. Takto mohol byť vyhotovený aj film o kompostovaní, tzv. „Komposzt film” (Miskolci Televízió), ktorý viackrát premietajú s cieľom formovania nazerania. Dá sa povedať, že reprezentátori tlače sa stali „vstavanými ľuďmi”, lebo viacerí z nich sa zapojili do programu, nadšene kompostujú doma v záhrade a osobne sú presvedčení o tom, že vykonávajú osobnú aj verejno- prospešnú činnosť.

Sponzori: Miskolc Megyei Jogú Város, s 1-5 miliónom forintov ročne, KvVM Zöld Forrás (príležitostne vyhrávajúci projekt), ÖkoFórum Alapítvány, 10-15 dobrovoľníkov, médiá.

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

pôdy. Program kompostovania je veľmi populárny v kruhu škôl, lebo táto téma sa dá spojiť s učivom viacerých predmetov. Stalo sa už aj to, že jedna škola obetovala celý deň tejto téme, každý žiak a každý učiteľ (celkom 450 osôb) navštívili dokopy šesť stredísk, kde dostali globálny obraz o význame kompostovania, teda o kolobehu organických látok, ktorý môžeme zrýchliť malou ľudskou pomocou. Organizáciu HUMUSZ využívajú aj škôlky počas svojich otvorených dní, kde sa deti spolu s rodičmi pri hraní a stavaní zoznámia s prírodnými procesmi pre nich zrozumiteľnými a užívateľnými formami. Viackrát ročne, napr. na Deň mesta, sa objavia so stánkom na kompostovanie alebo na rôznych pouličných podujatiach. Na festivale huspeniny v Miskolci sa im podarí zaujať najviac záujemcov, vtedy 100-150 ľudí z Miskolcu si žiada kompostový rám. Pre aktívnejších záujemcov organizujú dvojdňový kurz kompostovania raz za rok a počas pracovných dní stále prístupní poradcovia pomáhajú v osvojení poznatkov o kompostovaní. Na území lokálnej chránenej prírodnej oblasti, v tzv. Avasi Arborétum, vytvorili exhibičnú kompostnú záhradu, kam sa stále hlásia skupiny na návštevu. Ich cieľom je, aby predstavili čo najviac foriem a spôsobov domáceho kompostovania. V organizovaných skupinách umožnia spoznať praktickú časť procesu a aj vzdelávanie. Po pešínke vzdelávania si návštevníci pozrú rôzne typy kompostových rámov, nádob, komunitné kompostovanie a aj kompostovú toaletu. Na stole na selektáciu sa dajú jednoznačne rozdeliť na zelený odpad vhodný na kompostovanie (konáre, vňať, zvyšky zeleniny a kvetov, usadenina kávy, čajový filter bez kovovej príchytky, atď.) a na látky, ktoré nie sú vhodné alebo je zaká-

43

III. 3. Medzinárodné príklady

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

[Peletky] Prvá škola v Poľsku s vykurovacím systémom na peletku Krajina: Poľsko Mesto: Rzgów Forma zúžitkovania: kúrenie Peletkou, vykurovanie školy Investor: Toreco Sp., [email protected] Kapacita: 2×200 kW Údaje: 2 kusy s 200 kW kapacitou fungujúce Ecotec BioLine kotle, s 90 % efektívnosťou. Ročná spotreba pelety: 160-170 ton/rok, prevádzkové hodiny: 8660 hod./rok

[Kotle na pelety] Ľudová Vysoká škola v Roskildei Krajina: Dánsko Mesto: Roskilde Forma zúžitkovania: Kúrenie peletkou, vykurovanie školy, zásobovanie teplou úžitkovou vodou. Investor: Reka A/S, [email protected] Christian Larsen 00-45-98-624-011 Kapacita: 350 kW Realizácia: 1996 Údaje: 1 kus Peletky typu 350 KW REKA HKRS so zásobníkom veľkosti 40-50m3 so závitovým dopravníkom. Ročná spotreba pelety: 160 ton Beruházási költség: 114.000 euro

Počas uskutočnenia projektu boli dve olejové kachle vymenené na Peletku s výkonom 350 kW. Vedľa vykurovania školy vyriešili aj výrobu teplej úžitkovej vody. Medzi vytýčené ciele inštitúcie patrí aj vytvorenie čím tesnejšieho spojenia medzi človekom a prírodou. Dosiahli aj zníženie nákladov na palivo, v roku 2002 to bolo o 50% a kvôli zdraženiu oleja prekročili aj 60%.

44

Pri vytvorení moderného školského objektu (Rzgów, obec Konin, Wielkopolska régia) sa dohodli v nainštalovaní moderných kotlov fungujúcich na pelety. Vytýčeným cieľom bolo uplatnenie lokálnych predpisov na ochranu prírody, zníženie množstva plynných a prachových emisií, použitie CO2 neutrálnej technológie, zvyšovanie pomeru využitia znovuobnoviteľných zdrojov a jedine tieto zdroje využiť vo vykurovacích systémoch. V porovnaní s použitím palivového oleja dosiahli 50% zníženie nákladov. Vďaka tejto investícii, sa škola stala prvou komunitnou budovou vykurovanou pomocou pelety v Poľsku.

[Kúrenie peletkou] Prvá škola v Estónsku na vykurovanie s peletkou Krajina: Estónsko Mesto: Kolga-Jaani Forma zúžitkovania: Kúrenie Peletkou, zásobovanie tepla v škole. Investor: Lokálna mestská samospráva, Öresunds Miljöteknik AB (Švajčiarsko), Regional Energy Center (Estónsko), Leie Basic School, [email protected] Kapacita: výkon: 150 kW (teplo) Realizácia: od roku 2001

Škola sa nachádza v južnej časti Estónska, v osade Kolga-Jaani (obec Viljandi), približne 200km od hlavného mesta Tallin. V okolí žije približne 1000 obyvateľov, 143 žia-

kov prichádza do školy z 1km veľkej diaľky z obce. Na konci roku 1980 sa začalo vytvorenie školskej budovy, ktorá zahŕňa škôlku aj knižnicu. V kotolni umiestnili dva kusy 510 kW olejových kotlov. Na začiatku roku 2001, v rámci mestského projektu (SIDA Demo-East program), bol jeden z kotlov prestavený na kúrenie s peletou. Cieľom programu bolo uplatnenie nových technológií v energetickom sektore a v sekcii na ochranu prírody, čo bolo z polovice financované pomocou švédskej firmy Baltic Billion Fund, ktorá chcela dosiahnuť priemyselný a obchodný rozvoj. Tento vcelku automatizovaný systém obstará s kúrením budovu vo veľkosti 10.000kubických metrov vzduchu.

[Využitie bioplynu] Skládka odpadu Pääsküla Krajina: Estónsko Mesto: Tallinn Forma zúžitkovania: Výroba plynu depónia, elektrickej energie a tepla. Investor: AS Terts, [email protected] Kapacita: výroba bioplynu: 2,2 milión m3/rok :840 kW (výroba energie) + 1010 kW (teplo) Realizácia: od roku 1994, respektíve od roku 2001

Hlavnou činnosťou spoločnosti AS TERTS je výroba bioplynu z lokálnej skládky. Do roku 2012 má spoločnosť vyhradenú právomoc na manipuláciu a na získanie bioplynu v hlavnom meste Estónska, v Tallinne. Túto činnosť vykonávajú už od roku 1994. Do roku 2001 firma na poskytovanie služieb v oblasti tepelnej energetiky, AS Tallinn a Soojus,

[Výroba tepla pomocou kotla na spaľovanie drevených peliet a rašeliny] Liiva tepláreň Krajina: Estónsko Mesto: Muhu Forma zúžitkovania: Spaľovanie s drevenými peletami a rašelinou, miestna výroba tepla. Investor: Mestská samospráva Kolga-Jaani Kapacita: 500 kW (teplo) Realizácia: od roku 1996

Od roku 1996 si samospráva mesta Muhu vybrala na poskytovanie tepelnej energie v regióne vykurovací systém fungujúci na spaľovanie miestnej biomasy a rašeliny. Do prevádzky bol daný kotol na biomasu s výkonom 500 kW, a týmpádom predošlé vykurovacie zariadenie fungujúce na spaľovanie uhlia bolo vyradené. Paralelne vytvorili sieť na zaobstaranie drevených palív, čo pomohlo k tomu, aby ekonómia mesta rozkvitla. Palivové drevo väčšinou pochádza z miestnych prác na zachovanie zelených plôch. S touto iniciatívou sa stali náklady na zásobovanie tepla vypočítateľné a zbavili sa uhoľného prachu, ktorý predtým zakryl celé mesto.

[Tepelňa na biomasu] obec Hostetín Krajina: Česko Mesto: Hostetin Forma zúžitkovania: Lokálne spaľovanie biomasy Investor: Samospráva Hostetín Kapacita: 750 kW (teplo) Realizácia: od roku 2000

V roku 2000 vo východnej časti Česka, v Hostetíne, postavili túto modernú tepelňu na spaľovanie dreva. Väčšina domácností je napojená na diaľkový vykurovací systém, ktorý v minulosti fungoval na spaľovanie hnedého uhlia. Vybudovanie zariadenia s výkonom 750 kW vykonala holandská firma KARA.

[Úžitkovanie bioplynu] Farma ošípaných Cejc Krajina: Česko Mesto: Cejc Forma zúžitkovania: Zaobchádzanie s hnojivom, úžitkovanie bioplynu, výroba tepelnej energie a elektriny, zabezpečenie potrebnej tepelnej energie na vykurovacie a vysušovacie procesy, aj na obsluhu plánovaných vykurovacích procesov. Investor: Horak Energo s.r.o. Kapacita: 780 kW (teplo), 750 kW (energia) Realizácia: od roku 2007

Privátna firma Horak Energo stvorila túto elektráreň fungujúcu na bioplyn v juhovýchodnej časti Česka v meste Cejc na farme ošípaných. Zariadenie zúžitkuje

hnojivo ošípaných a bioplyn bohatý na metan na výrobu tepelnej a elektrickej energie. Elektrická energia je prevedená do vedenia, takto je využitá, tepelná energia je využitá na vykúrenie chlievu a na sušenie kukurice. V súčasnosti skúmajú možnosti realizácie chladenia chlievu.

[Úžitkovanie vedľajších produktov z oblasti priemyslu na spracovávanie dreva] Nemocnica mesta Gotse Delchev Krajina: Bulgária Mesto: Gotse Delchev Forma zúžitkovania: Vykurovanie nemocnice s dreveného odpadového materiálu z píly Investor: Nemocnica Ivan Skenderov Kapacita: 400 kW (teplo) Realizácia: od roku 2003

Vykurovací systém nemocnice Gotse Delchev fungoval v minulosti na spôsob spaľovania oleja. V roku 2003 bolo zariadenie nahradené kotlom fungujúcim na biomasu s výkonom 400 kW v rámci holandsko-bulharského programu v spolupráci s tzv. Holland-Bolgár Együttműködési Program. Kotol zabezpečí

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

zúžitkovali bioplyn u dvoch firiem na zabezpečenie centrálneho kúrenia. Od decembra roku 2001 bioplyn slúži ako palivo elektrárne s kombinovaným cyklom, t. j. súčasná výroba tepelnej a energetickej energie.

45

I I I . Z bierka dobr ý c h príkladov

vykurovanie nemocnice a palivo v tvare zbytkového materiálu získa zo susednej píly. Technológia pochádza z Holandska, ale samotný kotol pochádza z Bulharska. Projekt slúži aj na vzorkové a demonštračné účely.

46

[Kotle fungujúce na biomasu] Hotel Elina v lyžiarskom centre mesta Pamporovo

Krajina: Bulharsko Mesto: Pamporovo Forma zúžitkovania: Výroba tepla pre zakrytie hotelových služieb pomocou kotlov na biomasu. Investor: Hotel Elina Palace Kapacita: 300 kW (teplo) Realizácia: od roku 2006

Lyžiarske centrum mesta Pamporovo sa nachádza v pohorí Rodope v strednej časti Bulharska. Nachádza sa tu viac hotelov, dokopy v nich bolo umiestnených 6 kusov kotlov na biomasu, ktoré boli vyrobené v Bulharsku a na spaľovanie slúži drevený materiál z okolitých lesov. Výkon jednotlivých kotlov je 50 kW, spolu 300 kW. To vystačí na vykurovanie budovy a bazénu, a na zásobu dvoch nádrží na tepelnú úžitkovú vodu, týmpádom kotol zabezpečuje aj teplú úžitkovú vodu.

[Kotol na biomasu] Apartmanova budova v Sofii Krajina: Bulharsko Mesto: Szófia Forma zúžitkovania: Vykurovanie blokov domov pomocou kotla na biomasu. Investor: ERATO Holding Kapacita: 200 kW (teplo) Realizácia: od roku 2003

Investor je jedným z tých bulharských firiem, ktoré medzi prvými použili spaľovanie biomasy a ponúkali tým aj zmluvu svojím klientom. Blok sa skladá z dvoch obytných domov a bol postavený v roku 2002. Umiestnili v ňom dva kotle na biomasu s výkonom 100 kW s cieľom výroby tepla a teplej úžitkovej vody. Firma ERATO dohliadne na zásobovanie kotlov a ich údržbu a dohliadne aj na priebežný dovoz paliva z okolitých závodov hlavného mesta.

[Kotol na drevenú drť] Školská budova v Ardinobe Krajina: Bulharsko Mesto: Ardino Forma zúžitkovania: Vykúrenie školskej budovy s kotlom na princíp. Investor: Mestské zastupiteľstvo mesta Ardino Kapacita: 600 kW (teplo) Realizácia: od roku 2005

V stredo-bulharskom Ardine je veľa budov vykúrených pomocou drevného odpadu. Jedna z týchto budov je škola mesta, kde predošlým riešením bolo vykurovanie olejom. V roku 2005 boli dva kusy automatických kotlov s jednotlivou výkonnosťou 300 kW inštalovaných do budovy, a to s finančnou pomocou jednej svetovej banky v rámci programu, kde cieľom bol prechod na modernejšie palivo. Drevenú drť zaobstarajú z okolitých lesov.

[Kombinované využitie biomasy] (výroba tepla a energie a chladenie) Fischer, výrobca športových potrieb Krajina: Rakúsko Mesto: Ried-im-Innkreis Forma zúžitkovania: Trojnásobné využitie biomasy (teplo, energia, chladenie) v továrni na výrobu športových potrieb Investor: Fischer Sports GmbH Kapacita: 10 ton/hod. vo výrobe pary, 600 kW (výroba tepla a chladenie) 600 kW (výroba energie) Realizácia: od roku 2000

Svetoznáma firma Fisher, výrobca športových potrieb, sa nachádza v hornej časti Rakúska, v meste Ried-im-Innkreis. Od roku 2000 si vyrába elektrickú energiu a vykurovacie teplo pomocou vlastnej energetickej centrály na biomasu a rieši vychladenie lisovacích strojov v závode. Vykurovacie palivo prichádza vlakovou dopravou a v nákladných autách z regionálnych pilníkových dielní a od lesných hospodárstiev. Tento pokročilý projekt získal aj hodnotné vyznamenanie v roku 2001 na podujatí Energy Globe Award.

VI. Sýpky, ako poľnohospodárske pamätihodnosti Súčasný obraz a aktuálne otázky týkajúce sa ochrany dedičstva v rozpätí Sajó – Hernád

O sýpkach vo všeobecnosti V rámci ochrany pamätihodnosti sú sýpky zaradené medzi poľnohospodárske pamätihodnosti, keďže medzi priemyselnými alebo ľudovými pamätihodnosťami nemajú čo hladať.1 Nemali by byť popletené v Szatmári s pomenovanými klasickými ľudovými sýpkami, ktoré spomínali aj ako sýpky na obilie hambár. 2 Maďarský výraz na pojem sýpka je umelé slovo, ktoré sa začalo rozširovať na začiatku 19. storočia pomocou hospodárskych odborných spisovateľov. Pôvodne slovo sýpka použili len na vymenovanie skládky veľkostatkárov, neskoršie sa slovo stalo verejne používateľným v odbornej literatúre poľnohospodárstva. 3 V starých spisoch, na mapách je všeobecne použité latinské slovo granarium, ktoré sa zachovalo v osadách ako meno budovy aj v tvaroch granárium, granáriom. Prvé sýpky treba chápať v spojení rozkvetu hospodárstva a v konexii s panstvom 18. storočia, ktoré sa reorganizovali po tureckej okupácii, teda sýpky máme brať ako zariadenia projektované pomocou inžiniérov panstva. Napriek tomu, že pozorovanie poľnohospodárskych budov z hľadiska histórie stavebníctva nie je veľmi skúmanou oblasťou, jednotlivé archívy panstva a šľachty, tzv. inventárium, zachovali z tej doby plány, prieskumy a projekty.4 Sýpky boli postavené aj v 19. storočí, v 20. storočí, síce vtedy už menej, lebo predošlé budovy už splnili svôj účel. Väčšinou tieto budovy neboli osamelé, ale boli súčasťou farmy zemepánstva, takisto ako aj stodo-

Sýpka vo Varbóc-Lászipuszta

ly, ovčiarne, maštale, stajne, chlievy, vápnikové jamy, domy pre sluhov, ale aj samotný dvor šlachty či kaštieľ. Práve z dôvodu týchto čias môžu tieto budovy zachovať štýl vysokého umenia: najmä barokové a neoklasicistické črty, ale keďže budovy boli postavené na časovej hranici týchto dvoch období, niekedy sa nedajú ani rozoznať. Lexikóny pod pojmom sýpka chápu viacstupňové budovy s nízkymi poschodiami na uskladňovanie obilia.5 Typické sú skoro vodorovne umiestnené okná, ktoré slúžia na vetranie, okenné krídla sa dajú podoprieť, aby sa nezavreli. Ako aj pomenovanie sýpky uka-

zuje, jej funkciou bolo skladovanie vymletého obilia, ale sem patrili aj iné funkcie. Taká je napr. pivnica, ktorá je skládkou na uskladňovanie rastlinných kultúr (najmä repy a zemiakov) po zvážaní úrody a na niektorých miestach sú podzemné priestory vínnou pivnicou. O množstve uskladneného obilia (hlavne obilie, teda pšenica, v tej dobe nazývaná aj ako elet, élet, a potom jačmeň, raž) máme len relatívny odhad, údaje boli vyvodené zo súpisu dane, urbárií a zo zoznamov dvorov panstva a šľachty. Stavebným materiálom sýpky bola skala, tehla, prípadne hlina. Aj tu

1. Román A. 2004. 75. 2. Füzes E. 1980. 488. 3. Füzes E. 1980. 488. 4. Odkaz na archív – archív frankovského princa z rodiny Esterházy a Maďarský Národný archív (MOL) – Coburg dokument. 5. Füzes E. 1980. 488.; Gerő L. 1984. 119.

47

V I . S ý pky , ako poľnohospodárske pam ä tihodnosti

48

Klenuté poschodie sýpky v Bodvaszilas-i

treba zdôrazniť danosti miesta stavby, lebo v strede záhoria je typickým stavebným materiálom skala, v nížine zase hlina alebo tehla. Veľkosti sýpky sú rôzne, takže v každej oblasti sa vyvíjali a zdokonaľovali v inej miere. Podľa stupňa patrí k prízemiu ešte jeden stupeň, ktorý sa nezhoduje s povalou. Stupeň pivnice sa skladá z klenieb a vytvorenie vetracích otvorov, na utíšenie prievanu, je v stene zlomové. Podľa pôdorysu sa skladajú len z jedného priestoru, ktorý je vo forme obdĺžníka, ich veľkosť závisí od množstva obilia na uskladňovanie, týmpádom môžu byť extrémne veľké, tvoriac tak budovu s najväčším rozsahom v dedine. Stupeň pod stropnou konštrukciou, teda druhý stupeň, je vytvorený s klenbami, ktoré sú podporované hrubými piliermi. Jednoduchším riešením je oddelenie stupňov pomocou roštovej konštrukcie tak, aby vydržala a prijala váhu zrna v dôsledku významného zaťaženia. Jednoduchým riešením je strop z ľahkou konštrukciou, ktorý oddeľuje jednotlivé hladiny od seba a je vstavaný tak, aby udržal aj váhu zrna v dôsledku významného zaťaženia. Steny sú silné s hrúbkou medzi 80-120cm. Otvory sú oslobodené od záťaže s pokrivenými stĺpmi. V okne nájdeme mriežku z kovaného železa alebo drevené žalúzie, prípadne žalúzie zo železnej dosky. Obzvlášť pekné môžu byť aj dvere z kovanej železnej dosky, s ozdobami a vybíjaním z kovaného železa.

Výzor fasády je všeobecný, keď je reč o symetrických budovách, vchod je umiestnený v strede obdĺžníka budovy, a podľa hustoty otvorov sa mení celkový vzhľad sýpky. Stupňové rozdiely sa dajú zdôrazniť rímsou, bežiacou okolo budovy aj pod odkvapom. Okienka, s malou výnimkou, sú vytvorené do tvaru obdĺžníka, niekedy majú aj rám z omietky. Monotónny tvar fasády sa dá oživiť pomocou stenových pásiem z omietky. Steny boli zvnútra aj zvonka natreté vápnom, vnútorný priestor je vždy biely, ale sú príklady aj na to, že vonkajšie steny sú namaľované farbou rôznej farby hliny (červená, žltá) alebo s inou farbou (síran meďnatý, sadza), čím sú zdôraznené ozdoby fasády. Aby barokový štýl žil aj naďalej, nie je to zriedkavé, že sa objaví aj žltá a ružová farba. Pretože sýpky boli mohutné, nebolo výnimočné, že do strešnej konštrukcie použili obrovské trámy z dubu s veľkým prierezom.

Sýpka Hidvegardó

Na zakrytie strechy sa dá použiť šindeľ z buku alebo črepina. Najmä v osadách v blízkosti Gömör môžeme nájsť spálenú škridľu, taký je poltár škridľa a bobrovka (podobné je to aj v obci Torna v dedine Lászipuszta, kde vyrábajú bobrovku, ktorá má červenú farbu a nie matnú ako hlina (Gömöri), potom nasledovali črepiny Bohn z obdobia medzi dvomi svetovými vojnami, a nakoniec eternitová bridlica, ktorá prevezme miesto od predošlých strešných materiálov.

Sýpky v rozpätí Sajó – Hernád V strede 18. storočia, v rozpätí Sajó – Hernád, na mape vidíme veľmi pestré rozloženie vlastneneckej štruktúry. Ešte existujú stredoveké rodiny, dediny, osady so základnou štruktúrou rodiny, a tiež viac dedín vo vlastníctve šlachty či panstva, alebo vo vlastníctve menšieho panstva rozdelené na statky. Poznáme malomeštianske dediny v Gömöri, v Torne a v Abaúj – Borsode (v Csereháti), významnejšie statky boli vo vlastníctve rodín Serényi, princ Coburg, princ Esterházy, gróf Keglevich. Musíme povedať, že pátranie po hospodárskych pamiatkach či pamätihodnostiach, pomocou dokumentovania existujúcich budov, je stále aktuálne, síce spracúvanie znalostí o kaštieľoch a kúriách je len v súčasnosti dokonalé, bohužiaľ však zánik budov okrem malých výnimiek pokračuje.6 Počas tejto práce nebolo cieľom katalogizovanie všetkých sýpok v okolí, ale zopár z významných budov, ktoré sú pod ochranou, si musíme vymenovať (Hernád-vécse – Sardagna-kaštieľ s povalou na skladovanie obilia,7 Vizsoly – sýpka,8 Bódvaszilas – sýpka). Do detailov poznajúc časti a dediny v oblasti Bódva-údolia, v strednej časti údolia sme zaznamenali 4 sýpky: Hidvégardó (Gedeon-panstvo), Tornaszentjakab (panstvo baróna Solymossy), Komjáti (Fáypanstvo) sýpka. Samozrejme ich existovalo aj viac, len po druhej svetovej vojne zmizli alebo boli zbúrané bez stopy. Takto dopadla aj sýpka v meste Bódvarákó a v Tornanádaska. O sýpkach vieme viac v obci Gömör, a to vďaka Gézovi Erdélyimu. V jeho katastri, v ktorom spracúval klasicistickú architek-

Tu sú uvedené dva dôkladné príklady na stavbu sýpky v našom kraji v 18–19. storočí. Obidve osady boli majetkom panstva a šľachetnej rodiny Eszterházyovcov v dedine Szádvári. Obidve osady sa nachádzali v najmenšej obci krajiny, v obci Torna, dnes sa však nachádzajú na jednej a na druhej strane slovensko-maďarskej hranice. Keďže sa jedná o sýpky, ich osudy sú podobné. Z 18. storočia zo spisov dobre vieme, aké plodiny a rastliny boli pestované, teda ktoré charakterizovali súčasné poľnohospodárstvo panstva. V prvom rade to bolo obilie pestované na pôde v oblasti Torna-potok a Bódva údolie. Sýpky v prvom rade slúžili na uskladňovanie obilia, ale pivnice pod sýpkami boli vínnymi pivnicami pre panstvo až do konca 19. storočia, keď filoxéra zničila úrodu. Výstavba sýpok, kvôli nedostatku údajov, môže byť určená len na základe súčasných máp. Koncom 18. storočia na prvom vojenskom odhade už pravdepodobne vidíme sýpky. Jednoznačná je už prítomnosť sýpok

Výhľad na už zbúrané panské budovy v Bódvaszilasi

na mape od Raisza Keresztélyiho z roku 1807. Je pravdepodobné, že boli postavené okolo roku 1780 na príkaz princa Miklósa Esterházyho, teda patria medzi najstaršie budovy obce (Bódva) Szilas.10 Sýpka Szilas je dvojpodlahová, pôdorys má v tvare obdĺžníka (40 × 14m). Bola postavená do slieňového kopca spolu s majerom, ktorý sa nachádza nad ňou (budovy skoro bez výnimky boli zbúrané po roku 1945). Budova je vytvorená z viacerých klenieb, horné podlahy sú vystužené gurtňami, ktoré sú podopreté kamennými stĺpmi, hrúbka steny je asi 1 m, stavebný materiál je lokálne vykutaný žltohnedý slieň, tesne priložené bridlice. Jednotlivé podlahy budovy zvonka rozdeľuje rímsa z omietky. Hlavný vchod budovy je na juhovýchodnej strane v strede steny

Sýpka v Buzici

budovy, k čomu patrí aj kancelárska časť, ktorá bola pristavaná v roku 1948. Na severozápadnej strane sa dá dobre vidieť, že aj tam je jeden zamurovaný vchod. Dvere vedúce do pivnice sú v juhovýchodnom rohu budovy. Vetracie okienka na hornej podlahe sú vybavené mriežkou s kovaného železa, typické sú ich parametre, 90 × 50cm, vetracie otvory pivnice sú menšie (cca. 30 × 30cm), ale ryha steny okolo okienka je rovnakej veľkosti, ako okienko na hornej podlahe. Sýpka má dokopy 61 vetracích otvorov, zopár z nich je skrytých s primurovanými časťami. Sýpka z mesta Szádalmási (Jablonov nad Turňou), ktorej lokálne meno je Granárium, ktorý sa stiahne do boku hory Felső, oproti sýpky v Szilasi, nie kolmo na svah, ale nasledujúc smer svahu. Značný výškový rozdiel prekonali tým, že dvere do pivnice sú vo výške hladiny a vedú až pod zem. Budova je vlastne dvojpodlahová, sýpka má vchod z východnej strany. Pivnica je uzavretá s fasádou z dosky, na sýpke je tiež drevená fasáda. Do povaly sýpky sa zapojí ďalšia malá miestnosť, ktorá zvonka vyzerá ako rohová veža. Otvory na vetranie nie sú ako otvory na sýpke v Szilasi, ktoré sú v tvare obdĺžníka, ale sú to okrúhle otvory s omietkovým rámom.

Ochrana pamätihodností András Román píše nasledovnú myšlienku : „Používajú veľa krásnych starých sýpok. Ale na

6. Olajos Cs. 2002. 655–657. 7. Joó T. 1992. 30–31. 8. Cseri M. 1992. 53. 9. Erdélyi G. 1996. 134–139. 10. Koleszár K. 1996. 134–.

V I . S ý pky , ako poľnohospodárske pam ä tihodnosti

túru, sú zaznamenané sýpky: Bánréve, Beretka (Bretka), Ragály, Szentkirály (Král’).9

49

V I . S ý pky , ako poľnohospodárske pam ä tihodnosti

50

Szádalmás, magtár (felújítás előtti és közbeni állapot)

sýpky, ktoré stoja vyprázdnené, nikto nemyslí. Bohužiaľ je málo takých poľnohospodárskych pamätihodností, ktoré získaním nejakej funkcie majú zabezpečenú budúcnosť.” 11 Aj tu treba vystihnúť, ako pri toľkých naších pamätihodnostiach, princípy starostlivého gazdu a vhodnej novej funkcie. Vo všeobecnosti je pravdou, že do budov, ktoré boli poškodené alebo zničené po druhej svetovej vojne, neinvestovali skoro vôbec. Veľa technických zmien nespravili, lebo sýpka, keď slúži na svoju pôvodnú funkciu (a na čo iné by mohla byť táto relatívne tmavá budova použitá) nepotrebuje veľa zmien. Maximálne po zavedení elektriny nájdeme šikovne vymyslené stroje fungujúce na elektrinu, ktoré slúžili na presun a prepravu obilia. Oveľa väčšou chybou bolo to, že najmä kvôli úsiliu centralizácie bolo viac budov zanedbalých, nekonzervovali pôvodný stav budovy, nespravili nič na ochranu budovy, ktorej konštrukcia sa tak pokazila, že sa ju nedalo zachrániť. Jedna z (navrhovaných) podmienok na získanie ochrany pre budovu, ako pamätihodnosti je to, aby budova bola postavená pred rokom 1875. V prípade našich sýpok sa to vždy uskutoční. Tiež je dôležité, že význam ochrany budov môže zdôrazniť aj ich typizácia, ich charakteristické črty na dané obdobie a čo najautentickejší, zachovalý pôvodný stav budovy.

V súvislosti s horeuvedenými myšlienkami sa dá povedať, že za vhodnú budúcnosť pre budovy sa považuje ich pridanie do programu na ochranu ako pamätihodnosti, a to aj preto, lebo k tomu, aby jedna budova mohla byť rekonštruovaná a vrátená do pôvodného stavu, treba získať súhlas od Úradu pre ochranu kultúrneho dedičstva, toto osvedčenie udeľujú odborníci v tejto oblasti. Taktiež vlastník, teda investor a aj vedúci rekonštrukcie musia mať správny postoj.13

11. Román A. 2004. 75. 12. Győr A. – Lővei P. – Somorjay S. 2004. 1. 13. Fejérdy T. 2003. 17.

Použitá literatúra • Cseri, Miklós (1992): Vizsoly – Magtár. In (József Szabadfalvi – Miklós Cseri, upr.): Hernád völgye – Encs térsége. [Herman Ottó Múzeum], Miskolc • Erdélyi, Géza (1996): Gömör vármegye klasszicista építészete. Tompa Mihály Kulturális Alapítvány, Gömörszőlős–Hanva–Ózd • Fejérdy, Tamás (2003): Műemlékem van – mit tegyek, mit tehetek? KÖH, Budapest • Füzes, Endre (1980): Magtár. Szócikk in Magyar Néprajzi Lexikon: K–Né, [3. kötet] (Upr. Gyula Ortutay), Akadémiai Kiadó, Budapest • Gerő, László (1984): Magyar műemléki ABC. Műszaki Könyvkiadó, Budapest • Győr, Attila – Lővei, Pál – Somorjay, Sélysette (2004): A műemlékké nyilvánítás szempontrendszere. KÖH, Budapest • Joó, Tibor (1992): Hernádvécse – Sardagna-kastély. In (József Szabadfalvi – Miklós Cseri, upr.): Hernád völgye – Encs térsége. [Herman Ottó Múzeum], Miskolc • Koleszár, Krisztián (2004): A bódvaszilasi Esterházy–Koós-kastély és az uradalmi magtár műemléki védetté nyilvánítási javaslata. Bódvaszilas–Miskolc. KÖH Kézirattár • Olajos, Csaba (2002): Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. • Román, András (2004): 487 bekezdés és 617 kép a műemlékvédelemről. TERC Kft., Budapest

51 Zdroje údajov: • Údaje boli získané pomocou ankety • Detaily o meste Turna sú dostupné tu: http://www.asb.sk/tzb/energie/slama-ako-efektivny-zdroj-tepla-navykurovanie-sidliska-v-obci-turna-nad-bodvou-1282.html • www.dalkia.sk

52

V. Magyar nyelvű összefoglaló A régió területén a fafeldolgozó és mezőgazdasági iparágban jelentős biomassza mennyiség keletkezik. Nagy része a régión kívül kerül felhasználásra. A bemutatott példák azt bizonyítják, hogy vannak a  régióban olyan cégek, szervezetek és háztartások, akik a biomasszát fűtésre felhasználják. Legrégebben a  biomasszát a fafeldolgozó iparban használják fel – a fűrésztelepek, és ebből az okból a fűtési rendszerük elavult. A fűtéshez a gyártási folyamatnál keletkezett fahulladékot használják, de ezeknél a régebbi technológiáknál a hulladék elraktározása, a  kazánba berakása nagyon munkaigényes folyamat. Azoknál a cégeknél, mint a Tempus, akiknél a fűtési technológia újabb, ott a  fűtési folyamat automatizált, nem munkaigényes és tisztább. A  mezőgazdasággal foglalkozó cégeknél is keletkezik jelentős mennyiségű biomassza, amely nincs (egy pár kivételre) felhasználva. Főleg a repce szalma felhasználásánál vannak lehetőségek, mivel többnyire nincs felhasználva, és csak beszántják. A  régióban található nagyobb iskolákban most folyik a  felújítás. Némely iskolában az energiatakarékossági céllal kicserélik a  nyílászárókat (szlovák nyelvű alapiskola Szepsi, magyar nyelvű alapiskola és gimnázium Szepsi), valahol pedig a fűtési rendszer lett kicserélve gázfűtés helyet biomassza tüzelésű kazánra (Moyzes Gimnázium Szepsi, Mezőgazdasági szakközépiskola Mecenzéf). A  RADEN cég (DALKIA KELET SZLOVÁKIA Kft.) a régióban egy minta projektet valósított meg

Tornán, ahol a  lakótelepet, az alapiskolát és egyéb üzleti helységeket biomasszával (szalmával) fűtenek. Biomassza fűtést használnak a Mecenzéfi és a Stószi lakótelepek is. Szepsi város a  régiónk legnagyobb városa és egyike a  két szlovákiai városnak, akik aláírták azt a megállapodást, hogy csökkentik a városukban a kibocsátott CO2 mennyiségét és a felhasznált energia mennyiségét is. Ezért több projektet terveznek ezen a téren. Az egyik projekt keretében szeretnének a lakótelepet A régió minden községében be van vezetve a gáz. A háztartások 80%-ban földgázzal fűtenek, de mivel ez a fűtési forma drágának bizonyult, így új alternatívákat keresnek. Az otthonok nagyrészében a gáz bevezetése után meghagyták a korábbi kazánokat is és úgynevezett kombinált fűtést alkalmaznak házaik melegen tartására – többek közt a kertben képződő biomasszát is felhasználják. A tiszta, biomas�sza fűtési formára, csak azoknak a háztartásoknak van lehetőségük, akik nagyobb mennyiségben termelnek biomasszát, vagy akik számára a biomassza könnyen elérhető. A biomassza felhasználása az endogén források elterjedését támogatja. A mezőgazdaság által nem felhasznált területeket energianövények termesztésére alkalmazzák. A biomassza felhasználása új munkahelyeket hoz létre és támogatja a gépipari fejlődést, ami a biomassza feldolgozására és felhasználására állít elő technikákat. A biomasszát használó községek energetikailag függetlenné válnak.

53

VI. Szlovák nyelvű összefoglaló V regióne vďaka drevospracujúcemu priemyslu a  poľnohospodárstvu vzniká značné množstvo biomasy, ktorej väčšia časť je odvážaná na spracovanie mimo náš región. Horeuvedené príklady však ukazujú, že aj napriek tomu existujú firmy, organizácie a domácnosti, ktoré túto biomasu využívajú.

54

Najdlhšiu tradíciu vo využívaní biomasy majú drevospracujúce firmy – tzv. gátre a preto ich vykurovacia technika (kotle) je už zastaralá. Využívajú síce vlastný odpad vzniknutý počas výrobného procesu, ale samotné kúrenie – uskladnenie materiálu, vkladanie do kotla je veľmi pracné. U tých firiem, ktoré vlastnia modernejšiu techniku (Tempus) je tento proces jednoduchší, čistejší a automatizovaný. Poľnohospodárske družstvá produkujú značné množstvo biomasy, ktorá však nie je využívaná (okrem výnimiek) na vykurovanie. Nevyužité možnosti v tomto smere predstavuje hlavne slama repky olejnej, ktorá sa nevyužíva, ale zaoráva sa na poliach. Väčšie školy v regióne prechádzajú teraz rekonštrukciou, u niektorých sa regulácia spotreby rieši výmenou okien a zateplením, (ZŠ Moldava so slov. vyučov. Jazykom, ZŠ a Gymnázium v Moldave s maď. vyučov. jazykom) u iných je to výmena vykurovacej techniky z plynu na biomasu (Gymnázium Š. Moyzesa, SOUP Medzev). Vďaka firme RADEN (DALKIA VÝCHODNÉ SLOVENSKO, s. r. o.) sa v našom regióne realizoval pilotný projekt v Turni nad Bodvou, kde na vykurovanie sídliska , ZŠ Turňa nad

Bodvou a iných obchodných priestorov využili slamu. Biomasou sú vykurované sídliská v Medzeve, Štósi a v Turni nad Bodvou. Mesto Moldava nad Bodvou, ktoré je najväčšie mesto v regióne je jedným z dvoch signatárov Dohovoru starostov a primátrov o znižovaní emisií CO2 a spotreby energie. Preto je v tomto smere v Moldave nad Bodvou plánovaných niekoľko projektov, v rámci ktorých je aj vykurovanie sídliska biomasou. Všetky obce regiónu sú plynofykované. V 80 %-tách domácnosti sa na vykurovanie využíva zemný plyn, nakoľko je toto vykurovanie finančne nákladné, preto sa hľadajú aj iné možnosti vykurovania. Množstvo domácností si pri plynofikácii ponechalo aj kotol na tuhé palivo a využívajú tzv. kombinované kúrenie – spaľujú aj biomasu, ktorá im vzniká v záhradách. Na vykurovanie výhradne len biomasou môžu prejsť tie domácnosti, ktoré produkujú biomasu vo väčšej miere (SHR), alebo pre ktorých je biomasa ľahko dostupná. Využívanie biomasy podporuje rozvoj založený na endogénnych zdrojoch. Na pestovanie energetických rastlín sa využívajú neudržiavané, nevyužívané pozemky. Využívanie biomasy produkuje nové pracovné miesta, podporuje rozvoj strojárskeho priemyslu, ktorý vytvára techniku k spracovaniu a využitiu biomasy. Obce využívajúce biomasu sa stávajú energeticky nezávislé. Keďže v regióne je značný potenciál biomasy, je predpoklad na jej využitie v budúcnosti vo vyššej miere. Jej širšie využitie by podporila aj vhodná legislatíva a rozvoj technológií na spracovanie biomasy.

VII. Angol nyelvű összefoglaló English summary: Slovak and hungarian cooperation for popularisation of renewable energy sources. Slovakian OBČIANSKE ZDRUŽENIE SEPARE and hungarian Esztergomi Környezetkultúra Egyesület participate in a joint project. It`s main purpose is popularisation of renewable energy sources, and within it, the potencial of biomass. The project “Agricultural by-products, as energy resources” is supported by European Union with more than 1 million euros. Target area of this common project is Buzica vilige in southern part of Košick������ á kotlina������������������������������ on slovakian side and Esztergom town in Komárom-Esztergom county on hungarian side. During this one and a half year project is going to be built an EcoTechnical Exhibition Centre in Buzica, which will promote renewable energy sources, but mostly will serve as a demonstration factory for production of environmentally friendly fuel from secondary raw materials produced in wood industry. Exhibition Centre in Buzica, only a few kilometers far from Košice, is planned to be open for visitors from the end of april 2011. Centre will be built on the place of an old manor house on outskirt of Buzica. Eco-technical Exhibition House in Esztergom-Búbánatvölgy established in a previous INTERREG project by ��������������������� Esztergomi Környezetkultúra Egyesület is already operated with a large number of visitors. Eco House demonstrates utilization of renewable energy sources in a size of a family house and it`s important part of this ongoing project. The development of Eco-Hou-

se is part of the project as well, during which the Eco-house gets a machine for pellet production to give visitors a wider picture about the potencial of biomass as energy source. The main segments of the project includes „change of view” programmes held by Esztergomi Környezetkultúra Egyesület,with topics like: energy efficiency, environmentally friendly lifestyle and alternative energy sources. Present study in your hands has been prepared as part of the above mentioned project. In this study we collected already realised projects and good investments, which creates a column of this project from professional and socio-economic side. With technical parameters and presentation of operating experience confims and supports feasibility. Therefore this study is like a collection of good examples.

55

The data-collecting of the study was realized next to the Slovakian target area and it`s Slovak-Hungarian border line (Miskolc – Kosice part), and in smaller or bigger part in surrounding EU countries. Data-collecting system seeks integrity on projects target area, it`s representative on hungarian side and includes 2–3 best examples from Europe. Under representative survey, biomass technology has been mapped in institutions and factories. This survey is showed in groups: origin of biomass, their utilization and investment and target users (family house, household, public area, government).

We believe, that the above showed examples and experiences will help in investment preparation, where the main target is utilization of biomass. In addition, good relations and cooperation could born.

Because of the projects purpose, the study includes a section about history of barns, as agricultural monuments.

What else could we ask for, than enjoy this brochure and it`s benefits! » editors

56

Bővebb információ / Podrob Magyar oldal / Maďarská strana: Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Cím / Adresa: 2500 Esztergom, Rákóczi tér 2–4. 6-os ajtó Telefon: 33 400 150 E-mail: [email protected] web: www.renergia.hu; www.kornyezetkultura.hu Szlovák oldal / Slovenská strana: OBČIANSKE ZDRUŽENIE SEPARE Cím / Adresa: Budulov 60; 045 01 Moldava nad Bodvo Tel.: 00 421 554 603 317 E-mail: [email protected] web: www.zdruzeniesepare.eu

www.hungary-slovakia-cbc.eu Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Obsah tejto publikácie neobsahuje oficiálne stanovisko Európskej Únie.