A LEADER térségek közötti együttműködés projekt keretében elnyert Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése és

A LEADER térségek közötti együttműködés projekt keretében elnyert „Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése és hálózatba szervezése Jász-NagykunSzolnok megyében” című pályázat.

A LEADER térségek közötti együttműködés projekt keretében elnyert „Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése és hálózatba szervezése Jász-NagykunSzolnok megyében” című pályázat.

Kézművesség a helyi gazdaságban képzési tananyag Nyilvántartásbavétel száma: E-000843/2014/D004

ISBN 978-615-5256-25-7

Gerhardus Kiadó, Szeged Tördelő: Hernyák Gábor

Mezőtúr, 2014.

A LEADER térségek közötti együttműködés projekt keretében elnyert „Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése és hálózatba szervezése Jász-NagykunSzolnok megyében” című pályázat.

A tananyag a Gál Ferenc Főiskola megbízásából a „Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése és hálózatba szervezése Jász-Nagykun-Szolnok

megyében”

című

együttműködés pályázat keretében készült.

Szerzők: Pusztai Zsolt Bangó Alíz Dr. Barancsi Ágnes

Lektor: Dr. Csoba Judit

LEADER

térségek

közötti

Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................... 6 Összefoglalások, alapfogalmak és szöveggyűjtemény ........................................................... 7 Hagyományőrző tevékenységek a múltban és a jelenben. A kézművesség helyzete, stratégiai pontok, kitörési lehetőségek, jó példák. ..................................... 7 A hagyomány felfedezése az európai kultúrában ................................................................................ 9 A hagyomány értelmezése Magyarországon ....................................................................................... 9 A kézművesség történeti áttekintése, a helyi közösségekben betöltött szerepe régen és ma. ....................................................................... 10 Kézművesség, népi kézművesség...................................................................................................... 11 A háziipari tevékenység és az amatőrmozgalmak története .............................................................. 13 Stratégiai pontok, kitörési lehetőségek .............................................................................................. 16

Jó gyakorlatok ........................................................................................................................ 17 Gömörszőlős...................................................................................................................................... 17 Kisgyőr .............................................................................................................................................. 19

Jó példák: felnőttképzés, népművészeti táborok ................................................................. 21 Táborok ............................................................................................................................................. 22 Hagyományok Háza TÁ-BOR .......................................................................................................... 23

A kézművesség ágazatai, a népi iparművészet kategóriái .................................................. 24 A „Népi Iparművész” minősítő cím foglalkozási ágai ...................................................................... 25 A népi iparművészet kategóriái ......................................................................................................... 26

A marketing és a reklám ........................................................................................................ 27 Fogalommagyarázat: ............................................................................................................. 31 Hasznos irodalmak és internetes oldalak: ............................................................................ 35 A közkereseti és a betéti társaság jellege, fogalma .............................................................. 41 Kkt. és bt. alapítása............................................................................................................................ 41 A tagok vagyoni hozzájárulásai ........................................................................................................ 42 A nyereség felosztása és a veszteség viselése ................................................................................... 43 Személyes közreműködés.................................................................................................................. 43 Tagok gyűlése ................................................................................................................................... 43 Ügyvezetés, képviselet ...................................................................................................................... 44 A társaság és a tagok felelőssége ...................................................................................................... 45 Kkt. és bt. megszűnése ...................................................................................................................... 45

-4-

Az egyéni vállalkozó fogalma ................................................................................................ 47 A jövedelem szerinti adózás .............................................................................................................. 47 A vállalkozói bevételt csökkentő tételek ........................................................................................... 48 Az egyéni vállalkozó átalányadózása ................................................................................................ 50 Kiskereskedő átalányadózása ............................................................................................................ 51 A tevékenységet év közben kezdő vállalkozó átalányadózása .......................................................... 51 Ismételt átalányadózás ....................................................................................................................... 51 Az átalányadó alapja ......................................................................................................................... 51 A vállalkozói osztalékalap, az osztalékadó mértéke ......................................................................... 52 Egyéni vállalkozók saját bejelentési kötelezettsége .......................................................................... 53 Foglalkoztatói bejelentés ................................................................................................................... 53 Nyilvántartási kötelezettség .............................................................................................................. 55

Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA) ................................................................................. 56 Az eva választására jogosultak köre .................................................................................................. 57 A bevételre vonatkozó kritériumok ................................................................................................... 59 A tulajdonosi szerkezetre vonatkozó szabályok ................................................................................ 60 Az adóalanyiság megszűnése ............................................................................................................ 60 Nyilvántartási kötelezettség .............................................................................................................. 61 Az eva alapja és mértéke ................................................................................................................... 62 A bevétel ........................................................................................................................................... 62 A bevétel értékének meghatározása .................................................................................................. 63 A bevétel megszerzésének időpontja ................................................................................................ 64 Korrekciók általános szabályai .......................................................................................................... 65 Az egyéni vállalkozók korrekciós tételei .......................................................................................... 66 A számviteli törvény hatálya alá tartozók korrekciós tételei ............................................................. 66 Korrekció az evás közkereseti társaság és betéti társaság esetében .................................................. 66 Adóbevallás ....................................................................................................................................... 67 Adóelőleg .......................................................................................................................................... 68 Az adó megfizetése ........................................................................................................................... 68

-5-

Bevezetés A Kézművesség a helyi gazdaságban képzés tananyaga a Gál Ferenc Főiskola által elnyert „ Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése és hálózatba szervezése

Jász-Nagykun-Szolnok

megyében”

című

LEADER

térségek

közötti

együttműködés pályázat keretében készült. A projekt konkrét célkitűzése a megyében működő LEADER Helyi Akciócsoportok közötti együttműködés erősítése, fejlesztése, az együttműködés módszereinek gazdagítása, a helyi kis- és középvállalkozások, szolgáltatások közötti új partnerségi kapcsolatok kialakítása, hálózatépítés, továbbá a helyi termékek, szolgáltatások lokális ismertségének elősegítése (különösen a fiatalok, gyermekek körében), a helyi termékek előállítása, értékesítése területén a legjobb gyakorlatok meghatározása, kiválasztása, valamint a nők vállalkozói kompetenciáit elősegítő programelemek kialakítása. A projekt hosszú távú célja hozzájárulni a helyi gazdaság fejlődéséhez és a hálózatépítéshez, az innovációk ösztönzéséhez. A helyi gazdaság fejlesztése nem csak a helyi szereplők ügye, többszereplős folyamat. A szereplői az önkormányzatok mellet, az üzleti szféra – vállalkozások és szervezeteik (kamarák) –, középés felsőoktatási intézmények, szakképzés és fejlesztő ügynökségek, civil szervezetek és a helyi közösség tagjai (lakosok, önszerveződő csoportok). A kutatásra alapozott tananyag összeállítása a megyei LEADER Helyi Akciócsoportok területén, - elsősorban fiatalok, és nők által irányított- vállalkozások, helyi szolgáltatások és képzési szükségletek feltárására irányul. Ennek meglelően a kutatás célja elsősorban a helyi szükségleteken, erőforrásokon alapuló helyi termékek, illetve helyi termékeket előállítók feltérképezése, másodsorban, a helyi termékek előállítását, értékesítését segítő, illetve akadályozó tényezők, valamint a termékek értékesítési jellemzőinek a feltárása, a fejlesztési igények, képzési szükségletek azonosítása, a helyi vállalkozások közötti együttműködés, partnerség jellemzőinek megismerése.

-6-

Összefoglalások, alapfogalmak és szöveggyűjtemény Hagyományőrző tevékenységek a múltban és a jelenben. A kézművesség helyzete, stratégiai pontok, kitörési lehetőségek, jó példák.1 Bizonyított tény, hogy azok a közösségben élő emberek, akik a közösségi értékek által meghatározott munkát végzik egészségesebbek, kreatívabbak és az életben felmerülő nehézségeket könnyebben küzdik le Ehhez szükséges egy jó közösség, mely olyan vezetővel rendelkezik, aki képes értelmes cselekvési programot meghatározni. Ebben a folyamatban az egyik legjobban működő tevékenység a hagyományőrzés különféle fajtája, mely szerencsés esetben gazdasági haszonnal is párosul. A magyar vidéken még jelenleg is sok helyen rejtett formában, de megtalálható a hagyomány, a szokásrendszer, a településre, a tájra jellemző népi kézművesség, mely társadalmi megtartó erőt képvisel. Számos lehetőség kínálkozik arra, hogy egy-egy kistérség saját kulturális, hagyományos értékeit, arculatformáló vidékfejlesztő erőként használja fel. Ezáltal munkahelyeket tud megtartani és létrehozni, növelve a térségek népesség megtartó erejét. Hagyomány meghatározása a Világirodalmi lexikon szerint: „A hagyomány a történelem folyamán

kialakult

értékek

összessége,

mely

a

fejlődés

folyamán

szüntelenül

összekapcsolódik a megújulással. Ez azt jelenti, hogy az újítás mindig a hagyományokra támaszkodva szakít a hagyományok egy részével, és mihelyt újjászületik maga is hagyományt alkot.” A hagyományhoz való viszony ellentmondásokat rejt. Vannak emberek, akik természetes módon, mintegy szerves folytatásként születnek egy kultúrába, és észrevétlenül formálják saját képükre. Találkozunk azzal is, hogy a régi, keserves parasztsors részeként megpróbálják minél gyorsabban elhagyni a hagyományokat, vagy egyszerűen csak szégyellik, mint avítt, régi ruhadarabot. Andrásfalvy Bertalan professzor megfogalmazásában: a hagyomány a múlt kultúrájából levont tapasztalat, melyet a nemzeti kultúrába emelve megőrzünk, és tovább éltetünk.” A hagyomány megőrzésének módszere: ismerd meg, értelmezd, tanuld meg és alkalmazd! Mindezt a tudást csak az előítéletektől mentes történelemi ismeretekkel együtt tudjuk használni.

1

A Mesterségem címere - Népi Kézműves stratégia alapján

-7-

Magyarország világszerte elismert nagyhatalom a hagyományőrzés terén. Hiteles értékeink mégis nehezen mutatkoznak meg a külvilág előtt. Alkotóink, alkotócsoportjaink napi megélhetési gondokkal küzdenek, nincs presztízse, társadalmi elismertsége munkájuknak, gondot jelent az utánpótlás kinevelése, problémák az oktatás területén. Pedig a szakma által elkötelezett emberek és szervezetek, a társadalomnak és gazdaságnak minden szereplője tudja és hangoztatja, hogy ebben a tevékenységben mennyi érték, belső tartalék, erő rejlik. Ennek az ellentmondásnak alapvető oka az, hogy a megfelelő kommunikáció, a kapcsolati rendszer hiányában nem hatékony. Ha nincs párbeszéd és kooperáció a meglévő intézmények, alkotók és a döntéshozók között, akkor a stratégiák, szabályozási rendszerek, a jogi, pénzügyi finanszírozás lehetőségei az összehangoltság az információk hiányában szétforgácsolódnak, vagy egymást kioltják. A másik fontos kérdés, amit tisztázni kell, a fogalmak pontos meghatározása, egyértelműsítése. Hiszen kézművességre, háziiparra, kismesterségekre, népi kézművességre, népi iparművészetre gyakran történik hivatkozás, de a fogalmak pontos meghatározása híján gyakran elbeszélhetünk egymás mellett. A társadalmi kihívások mellett komoly veszély a globalizáció hatása a hagyományos kulturális értékekre. A technika fejlődése révén a gyorsan és mindenhol elérhető, megnézhető, megvásárolható nemzetközi trendek, márkák és divatok nem kedveznek a finom léptékű, esszenciális, cseppkőként képződő hagyománynak. Pillanatok alatt átalakítják, befolyásolják, torzítják azt. Figyelemreméltó az a jelenség is, hogy az utóbbi évtized tudományos elemzései a világfolyamatok mozgató rugói közül egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a civilizációnak, a kultúrának, mint a regionális és nemzeti identitás alapjának. A két nagy egymásnak feszülő trend: a globalizáció, az egyetemlegességre törekvés, másfelől a kulturális identitásra törekvés. Ha a kulturális identitásról beszélünk, a hagyományokról is beszélünk, társadalmi és kulturális hagyományainkról, melyek a történelmi folytonosságot és magát a nemzeti kultúrát jelentik. A jelen társadalmak egyik legnagyobb kulturális kérdése, a hagyományokhoz való viszony. Az eligazodásban segítség a levéltárakban, múzeumokban felgyűjtött anyagok elemzése, értékelése, melyek révén felismerhető, mi az a hagyomány, mely az életforma eltűnésével érvényét vesztette vagy éppen a divatok vagy a kor aktuálpolitikai hatása miatt „hamis” vagy ízléstelen. Ez a tudatos válogatás a garancia a hagyomány túlélésére, és arra, hogy egy új nemzedék tegye élete szerves részévé és önmaga kifejezésének eszközévé a múlt értékeit.

-8-

A kreatív ipar ma a világ egyik legfejlődőbb ágazata. Az örökségvédelem ezen belül a népi kézművesség, ezen iparág része, amely munkahelyeket teremthet.

A hagyomány felfedezése az európai kultúrában A XV-XIX. század a nép felfedezése az európai kultúrában. Az ipari forradalom, a paraszti életforma változásának következményeként az 1500-1800-as évek között az európai kultúra olyan változásokon ment keresztül, mely kulturális forradalmat is eredményezett. A XV. században a kultúra még egységes képet mutat egész Európában. Homogénebb volt a művészi ízlés. Önálló, paraszti művészettel, mint a későbbi évszázadokban, még nem találkozunk. A XVI-XVII. század körüli agrárkonjunktúra, a viszonylagos paraszti jólét hatására azonban a vagyonos parasztság egyre több használati tárggyal rendelkezett. A parasztság életmódjának változása, a közösségi életforma felbomlása, a közösségek, emberi kapcsolatok rendjének változása folyamán, a tárgyak egyre inkább elvesztik funkciójukat, szokásokhoz, szertartásokhoz kapcsolódó szerepüket. A hagyományos viseletek helyett, a divatos ruhák térhódítása folyamán a mesterségek hagyományos technikái és funkciói is megváltoznak, alkalmazkodnak az új életmód, új divatok diktálta követelményekhez, s egyre nehezebben veszik fel a versenyt a gyáripar tömegtermelésével. Annak, hogy miért fordult az érdeklődés a nép felé, több oka is volt: politikai, esztétikai és intellektuális. A mai napig is e kérdések köré csoportosítható a hagyománnyal kapcsolatos viták nagy része. Megfigyelhetjük, hogy a nemzeti hagyományokhoz való viszony azokban az országokban és azoknál a népeknél volt legerősebb, melyek politikailag nem voltak függetlenek. A XVIII. századi Spanyolországban a népi kultúra divatja a Franciaországgal való szembenállás egyik kifejezésmódja volt. A népi kultúra felfedezése szorosan összefüggött a nemzeti nacionalizmusok megjelenésével is. A népi kultúra iránti vonzalom máshol az önmeghatározás, a nemzeti felszabadítási mozgalmak része.

A hagyomány értelmezése Magyarországon Hazánkban a néphagyomány és nemzeti műveltség viszonya a szomszédinktól eltérő, egyedi vonásokat mutat. Kelet-Európát a gazdasági változások csak később érintették, s országunkban fejlett polgárság hiányában, a nemzetté válásban a nemesség vitte a főszerepet. A reformkor, melyben a nemzeti függetlenség és polgári átalakulás „haza és haladás” jelszavai egybeforrottak a -9-

magyar nyelv, a magyar kultúra kérdéseivel. Ekkor került be a folklór a nemzeti szimbólumok közé, de a nagy múltú hivatásos kultúra, a nemesség hagyományos ízlése, polgárias igényei nem engedték, és nem juttatták jelentős kulturális pozíciókhoz. Míg Európa polgári államaiban egységes értékrendet tükröz a hagyományok megítélése, nálunk a nemzeti lét és kultúra kérdésének felvetése a paraszti kultúrával mindig szoros összefüggésben merült fel, és társadalmilag vitákat gerjesztett. A történelmi fejlődés fáziseltolódása, a társadalom rétegződése, a parasztság lebecsülése miatt a népi kultúra művészeti, politikai értelmezése a mai napig nem egységes. A hagyomány értelmezésének vitájában a kérdés mégis csak az, hogy felnő-e Magyarországon egy olyan generáció, mely átvevője és folytatója a korábbi évszázadok műveltségének. Egy olyan új nemzedék, mely nem nyugati mintákat követ, mely nem az előző

korok

műveltségének

elutasítója,

hanem

öntudatos,

egzisztenciálisan

nem

kiszolgáltatott polgárként ismeri, becsüli és továbbviszi országa legértékesebb hagyományait?

A kézművesség történeti áttekintése, a helyi közösségekben betöltött szerepe régen és ma. A Nemzeti Vidékstratégia keretében meghirdetésre kerülő fejlesztési irányok között számos lehetőség kínálkozik arra, hogy egy-egy kistérség saját kulturális, hagyományos értékeit, arculatformáló vidékfejlesztő erőként használja fel. Ezáltal munkahelyeket tud megtartani és létrehozni, növelve a térségek népesség megtartó erejét. A kézművesség, mint gazdasági és kulturális tevékenység közösségformáló, egészségterápiában, rehabilitációban alkalmazható módszer és lehetőség, személyiségformáló, identitásalakító. A program célja, hogy megtalálja ezeket a lehetőségeket, mely egyaránt jelent megtartó erőt úgy a társadalom, mint a gazdaság szemszögéből nézve. A helyi közösségek aktivitásának fokozására kitűnő lehetőségeket kínál a népi kézművesség különböző szakágainak felelevenítése, különösen, amikor a sajátos helyi hagyományok is fellelhetők, és ezek a XXI. század mindennapi életében is funkcionális szerepet kaphatnak. Fazekasműhelyek, fafaragó közösségek, hímző körök, kosárfonó csoportok, bőrművesek, szíjgyártók, nyergesek, gyapjú- és vászonszövő csoportok illetve egyéni alkotók készítenek míves, funkcionális termékeket. A kreativitás és a kultúra hasznosítása az azokhoz kötődő iparágak terjeszkedése nem csupán a társadalmi-kulturális mozgások eredménye, hanem az európai versenyképességet erősítő stratégia is. A cél, hogy olyan szakmai javaslatok, középtávú fejlesztési – fejlődési és marketing programok jöjjenek létre, melyek a helyi hagyományokat alapul véve hitelesen, minőséget garantálva reprezentálhatnak egy-egy települést, térséget, egyúttal országimázst is teremtve. - 10 -

Az egyik legfontosabb elem, a helyi arculat megtalálása és kialakítása. Ezen a területen megkerülhetetlen a helyi hagyományok meg- és bemutatása – mint például a népművészet, a folklór, a helyi specialitások, – ételek, a helyben előállított, feldolgozott élelmiszer, stb. – ezek csomagolása, és más speciális helyi termékek köre. A felsorolt tényezők viszont csak akkor ütőképesek, ha a térségi arculatban komplexen, egymás – meg, és bemutatására épülve, egymást erősítve jelennek meg, ezáltal egy magasabb szintű hozzáadott értéket hozva létre. Amikor a magyar vidék számára a népi kézműves stratégia készült, fontos volt két dolgot tisztázni. Az egyik a hagyomány – azon belül a népi kézművesség - és annak napjainkban betöltött szerepének tisztázása. Mivel a képzés elszakadt a hagyományos kultúrák helyszínétől, és a népi kézművesség nem a helyi igényeket elégítik ki, napjainkra azok a kézművesek, akik számára a mesterség megélhetési forma, főleg városokban, azok környékén, és idegenforgalmat vonzó területeken élnek. A tudás visszatanítása a vidék számára szintén a jövőre, háruló feladat. Napjainkban, a népi kézművességnek, mint gazdasági tényezőnek, szerepe jelentős a vidéki térségekben, a turizmusban, a települések arculatának formálásában, a helyi kézműves termékek felértékelődésével a helyi gazdaságban, a helyben termelt nyersanyagok feldolgozásában, abban az esetben, ha erre megfelelő, a közösségek által is elfogadott kulcsszereplők, kezdeményező szerepet vállaló, de együttműködésre ösztönző, a jelenlegi pályázati rendszerekben otthonosan mozgó, korszerű tudással rendelkező szervező egyéniségek is vannak. A népi kézművesség, mint speciális, lokális tudás által tudja egy-egy térség egyedi arculatát be és megmutatni, különlegessé, vonzóvá tenni, Azonban ahhoz, hogy a jelenleg meglévő szellemi potenciál, tudás ezen a területen ne vesszen el, és még jobban kifejthesse hatását, szükség van kormányzati akaratra. A szabályozók, a gazdasági jogi környezet változtatására, szemléletváltásra, ami a társadalmi elismertséget, az oktatásban változást, a média szerepvállalását, jelentős marketing tevékenységet feltételez.

Kézművesség, népi kézművesség A vidékstratégia készítésekor a népi kézművesek katasztere is megtörtént, amely nem teljes körű. Az elemzés 4122 alkotóra terjed ki, akik Magyarország 862 településén élnek. .Az elmúlt évtizedekben paradigmaváltás következett be. A paraszti gazdálkodáshoz, életmódhoz szervesen kötőtő népi kézművesség a városokban él tovább. A falvak ez irányú sajátos értékei összezsugorodtak, vagy esetleg eltűntek.

- 11 -

Okai: A megváltozott gazdálkodás, megváltozott eszközrendszert igényelt. Funkcionálisan nem volt szükség több olyan tárgyra, amelyet a gazdaság számára különböző kézművesek állítottak elő. A települések a csak rájuk jellemző értékeknek – pl. viselet, hímzés, fafaragás, stb. – nem tulajdonítottak az elmúlt évtizedekben jelentőséget, ezek közé tartozik a népi kézműves értékek is. Elfelejtették, vagy mára csak nagyon kevesen ismerik a településre, vagy kistájra jellemző paraszti tárgykultúrát. A hagyományos értékek szellemi és anyagi támogatása elmaradt. A különböző kormányok művelődéspolitikája és az ehhez társuló támogatási rendszer nem kezelte megkülönböztetetten az identitást erősítő népművészetet. A 80-as években a népi kézművesség újkori reneszánszakor létrejött közösségek mára radikálisan lecsökkentek, a helyi társadalomban magára maradt az a néhány ember, aki fontosnak vélte a ránk hagyott „kincsek”továbbéltetését. A legnagyobb gondot az utánpótlás jelenti. E területnek alacsony a társadalmi presztízse, továbbá az a tény, hogy a gyerekek az iskolai tanulás során nem ismerkednek meg a népi kézművességgel, így az nem is válhat vonzóvá számukra A közművelődési statisztika arról árulkodik, hogy kevés az- az intézmény, amely kínálatként, hímző, szövő, faragó, stb. szakköröket ajánl a környezetében élő gyerekeknek. Tapasztalati megfigyelés, hogy a szülők – elsősorban a 10 éven aluli – gyermekeiket szívesen beavatják az általuk választott tevékenységbe, viszik magukkal táborba, kiállításra, rendezvényekre. A szocializáció ezen a szintjén megtörténik a családi átörökítés, az más kérdés, hogy a gyerekek életkorának későbbi szakaszában az érdeklődésük, a kortárscsoport által felkínált értékek és/vagy egyéb okok miatt eltávolodnak a kézművességtől. A tanulmányból levonható következtetések: a kézművesek többsége városokban él. Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Pest megyében, a legkevesebb Nógrád, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében. A megyék közötti eltérés okai között feltételezhetően a szervezettség és a személyiségek szerepe a meghatározó. Az alkotók zöme középkorú, inkább idős ember. 66%-ban nők. A legtöbb családtag a faműveseknél, a fazekasoknál, a szövősöknél és a szálasanyag készítőknél fordul elő, a legkevesebbet a bőrműveseknél, a viselet-, és a hímes tojás készítőknél. Az alkotók 80%-a a NESZ tagszervezeteihez tartozik, amelyek minden megyében megtalálhatóak. A regisztrált és ez alapján elemzett alkotók száma Magyarország lakóinak 0, 0004%-a. Az adat olyan kicsi, hogy számítási hibának is elkönyvelhető, ugyanakkor ez a maroknyi embercsoport óriási anyagi és szellemi erőfeszítést tesz, sok esetben „Don Quijote” harcot folytat, hogy a Kárpát-medencében élő magyar és a Magyarországon élő nemzetiségek - 12 -

népi kézműves kultúrája megmaradjon. Bár a népi kézműves szakterületek az összes magyarországi település 27%-van jelen. Kitörési pontok: Azokon a településeken, ahol a NESZ tagszervezetei működnek, vagyis van szervezet, van közösség, az alkotók száma az azonos település nagysághoz viszonyítva magas, pl. Tállya 42 fő, Törökszentmiklós 37 fő, Berettyóújfalu 29fő. A kézműves ismeretek újratanulása is a városokhoz, az ott működő szervezetekhez kötődik. Ezeken a helyeken lehet megszerezni a szakterület OKJ végzettségét vagy a tanúsítványt. Ahol képzőközpontok működnek szintén magas az alkotók száma. Budapest 445 fő, Békéscsaba 84 fő, Zalaegerszeg 73 fő Olyan intézmények, szervezetek létrehozása, működtetése, amelyek fontosnak vélik az alkotók

összefogását,

szakmai

érdekvédelmét,

menedzselését.

(Az

ezredfordulóig

többségében ezt a feladatot a Megyei Művelődési Központok látták el, ahol volt személyi és tárgyi infrastruktúra.)

A háziipari tevékenység és az amatőrmozgalmak története A kézművesség olyan összefoglaló fogalom, amelynek tartalma a 19-20 század folyamán többször módosult, tágult, szűkült. A hagyományos paraszti kultúrában, a kézművességhez a háziiparosok, specialisták, kézműves-iparosok, kisiparosok tevékenysége és az általuk létrehozott tárgyak tartoztak. Háziiparos – olyan személy, aki termékeit maga, illetve családtagjaik segítségével külső munkaerő igénybevétele nélkül, kézi erővel állítja elő otthonában, a rendszerint saját maga által gyűjtött, vásárolt nyersanyagokról mások számára is. Specialista – olyan személy, aki szakképesítés nélkül bonyolult munkák elvégzésére, irányítására alkalmas, ezt a képességét a közösség is számon tartja, igényli. Az ilyen személyek azok közül kerülnek ki, akik az egyes házi munkákban – fafaragás, szövés, varráshímzés, szappanfőzés stb. – különös adottságokkal és jártassággal rendelkeznek. Kézműves-iparos

–

valamely

szakképesítéshez

kötött

iparág

művelője,

aki

kéziszerszámokkal, elemi erővel meghajtott gépek segítségével folytat termelőtevékenységet a fogyasztó számára. A feldolgozott anyag lehet a sajátja vagy a megrendelőé, díjazása pénzben vagy természetben történik. Kisiparos – kéziszerszámokkal és mesterséges energiával meghajtott egyszerűbb gépekkel végez árutermelő ipari tevékenységet, többnyire magántulajdonban lévő saját műhelyében. Tevékenysége képesítéshez kötött, a nyersanyagot pénzért vásárolja és termékeit is pénzért értékesíti.” A fenti kategóriák, a működésükhöz szükséges közeg felbomlásával, a 19. század végétől kezdve átalakultak.

- 13 -

Ezzel egy időben indultak a kézműves termelést, elsősorban a háziipart megmenteni kívánó törekvések, amelyek szintén befolyásolták a kézműves termékek termelését és kereskedelmét. Célja: a természetes anyagokat felhasználó, tevékenységüket alapvetően kézzel végző, egyedi vagy kis sorozatú, népművészeti vagy iparművészeti jellegű termékeket előállító kézművesek, a kihalófélben lévő szakmák, mesterségek felkarolása. Szemléletükre inkább a művészi megformálású tárgyak preferálása jellemző, a néphagyományból merítkező tárgyakkal szemben. A „népi iparművész” címre ma, 44 foglalkozási ág művelője pályázhat, olyan tárgyakkal, melyek elsősorban a Kárpát-medencei kézműves hagyományokon alapulnak, és a mai kor követelményeinek megfelelő, esztétikailag igényes használati és dísztárgyak. Új fogalomként jelentkezik mindezek mellé a népi kézművesség. Kialakítását az, az igény hozta létre, hogy a fenti, tágan értelmezett kézműves tevékenységekből ki lehessen választani azokat, amelyekre a Kárpát-medencében élő magyar és nemzetiségi népcsoportok hagyományos technikáinak és technológiáinak használata jellemző. A népi kézműves tárgyak motívum és formakincse táji specifikus, természetes anyagok felhasználásával készülnek, és a létrehozott tárgyak mai életben felhasználható, korszerű használati, dísz és ajándéktárgyak. Mintának elsősorban a XIX. század környezet, lakás és viseletkultúráját tekinti, és célja a funkcionális kézműves tárgyak létrehozása. Összességében megállapítható, hogy az elmúlt években a magyarországi vidékfejlesztési programok pozitív hatással voltak a kézműves hagyományok újraélesztésére, javult a termékek bemutathatósága, ismertsége. Ennek ellenére még mindig a népi kézművesség alulreprezentált a vidékfejlesztési támogatások, fejlesztések területén. Ennek elsősorban a jövőre vonatkozóan lehetnek kedvezőtlen hatásai azzal, hogy nincs kellő mértékben megalapozva a kézművesség (elmaradtak a fejlesztések), a népi kismesterségek tudása nem került át a fiatalok körébe (kevés a képzés), és nem jöttek létre azok a minőségi termékek, amelyek megfelelnek a mai kor elvárásainak. A XXI. század elején jelentkező „népművészet” nem lehet ugyanolyan, mint egy évszázaddal, vagy akár csak 50 évvel ezelőtt, hiszen megváltoztak a társadalmi, gazdasági körülmények, s ezzel együtt az életmód, a szükségletek, az ízlésformáló tényezők. Mások a készítők és nem ugyanazok a felhasználók sem, nem is beszélve az alapanyagokról. Ez nem jelenti azt, hogy jelen állapotunkban nem beszélhetünk már népművészetről. A fogalom használatát kell megváltoztatni,

átértelmezni,

mivel

olyan

tárgyalkotókkal

van

dolgunk,

akik

tevékenységükhöz elsősorban a hagyományos tárgykészítési technikákat alkalmazzák, ezt fejlesztik tovább. - 14 -

A Magyar Néprajzi Társaság és a Népművészeti Intézet Győrben 1952 novemberében megtartott tanácskozása új korszakot nyitott az „élő népművészet” alakulásában. A főreferátumot Kresz Mária tartotta. (Kresz Mária: Népi díszítőművészetünk fejlődésének útjai. Ethnographia 1952. LXIII. 10-43) A tanácskozás határozati javaslatai között első helyen szerepelt, hogy előterjesztést intéznek a kormányhoz: létesítsenek olyan szervezeteket, hozzanak ehhez szükséges rendeleteket, amelyek képesek az alkotó népművészek támogatására. Ehhez a tanácskozáshoz köthető a népi iparművészet fogalom bevezetése is. 1953. aug.8 - okt.15-ig „Népművészet és Iparművészet” című nagyszabású kiállítás, amelyet a Műcsarnokban rendeztek meg. A kiállításon megjelenített népművészeti rész két egységből állt: „a népi díszítő művészet múltbeli és jelenbeli alkotásaiból’. A munkatársak között találjuk Kresz Máriát, Fél Editet, és a szerkesztőt, Balassa Ivánt A Népművészeti Intézet kezdeményezésére országos népművészeti szakági pályázatok, alakultak, így 1963-ban a Kis Jankó Bori emlékére meghirdetett országos hímzéspályázat Mezőkövesden, 1966-ban a Gerencsér Sebestyén emlékére meghirdetett országos fazekas pályázat Siklóson, 1967-ben a „Sárközi Emlékdíj”- Országos szőttes pályázat Szekszárdon. illetve id. Kapoli Antal emlékére Országos Faragópályázat Balatonlellén. Népi iparművészetünk 1953-1973-ig tartó időszakának bemutatását szolgálta a Nemzeti Galériában (a későbbi Néprajzi Múzeum épületében) 1973 július-augusztusában megrendezett kiállítás. Jellemző módon ez a kiállítás is a következő tagolásba mutatta be a műfajokat: fazekasság, hímzés, faragás, szőttes, végül mesterségek szerinti bontásban sorolta fel a népi iparművészeket. A magyar népi iparművészet negyed százada (1953-1978) címmel rendezték meg szintén a Néprajzi Múzeumban 1978-ban azt a kiállítást, amit Nagy László a NIT elnöke irányított. Ezt követte 1981-ben A Népi Iparművészet ma című tárlat, amit a NIT anyagából Szuhay Péter, a múzeum munkatársa rendezett. 1983-84-ben „A magyar népi iparművészet 30 éve” című kiállítás, amely 800 m2-en mutatta be az akkori alkotók és közösségek munkáit. A NIT a TIT Néprajzi Választmánya, illetve Budapesti Szakosztálya a HISZÖV támogatásával 1974-ben a Kossuth Klubban a népművészeti szövetkezetek vezetői és művészeti irányítói részére indította rendszeres továbbképzést. Az előadások a néprajz alapfogalmaival, más tudományokhoz való kapcsolataival, a népi díszítőművészet egyes ágaival, a művészetek között elfoglalt helyével, az egyes vidékek népművészetének elemzésével, továbbá a határon kívüli magyarság, a hazai nemzetiségek és a környező népek

- 15 -

népművészetével foglalkoztak. Erre az időszakra tehető Kresz Mária értékelése „A népi iparművészet múltja és jövője” című korreferátumából: „…ne a bajokról beszéljünk, hanem az ünnepi üléshez méltón, ünnepeljünk, örüljünk, vizsgáljuk meg, minek örülhetünk ennyi idő után, mi valósult meg abból, amit akkor Győrött csak áhítottunk, reméltünk. A legnagyobb eredmény, hogy él, virágzik a népi iparművészet, ez a tevékenység sok száz, sok ezer embernek kenyeret ad…”…az évek során megfigyelhettük, hogy egyre több jó születik: olyan tárgyak, amelyeknek formája jó, díszítése harmonikus múzeumi tárgyakon iskolázott szemünk is megpihenhet, némelyik semmivel sem marad alatta a régi népművészet remekműveinek: szép, tökéletes, művészi. …Úgy érzem, hogy reményeim valóra váltak: volt értelme a hitnek, a 25 évvel ezelőtt tett hitvallásnak (1953), hogy érdemes felvirágoztatni a régi kertet…” Ezt a kulturális folyamatot a magyar népművészet szerves folytatásának kell tekintenünk, ami az elmúlt 50-60 évben folyamatosan változott, átalakult. Ezt a változást, megújulást az alkotói indíttatás, a társadalmi környezet, a társadalmi igény és a műbírálás (kialakított bírálati rendszer) folyamatosan alakítja, az adott kor követelményeinek megfelelően változtatja.

Stratégiai pontok, kitörési lehetőségek A népi kézművesség eredményes működéséhez szükséges feltételek 

Közoktatási törvény módosítása annak érdekében, hogy a „Népi játék és kismesterségek oktatója” végzettségű pedagógusok, kézművesek, valamint a „Népművészet Mestere” és a „Népművészet Ifjú Mestere” címmel rendelkezők oktathassanak kézművességet az alapfokú művészeti oktatásban, a lehetséges középfokú oktatásban és a szakképzésben.



A hagyományismeret, népi kézművesség NAT-ba, helyi tantervbe való beemelése, megjelenési lehetőségének megteremtése, ösztönzése



Szakképzés erősítése - Kulturális és nemzeti örökségvédelmi szakképesítés belső tartalmának kidolgozása



Művészeti alapiskolákban népi kézműves tanszak létrehozása



A népi kézművesség oktatási lehetőségének kiszélesítése minden korosztályra



Szemléletformálás a média és az oktatás segítségével



A népművészeti ismeretek, a népi kézműves tudás széleskörű elterjesztése, gyermek, ifjúsági és felnőtt alkotókörökben



Szakmai továbbképzések, tapasztalatcserék bővítése - 16 -



A tudás átadás lehetőségének bővítése a különböző közösségekben (tábor, szakkör, versenyek, stb.).



Felsőfokú képzés (néprajz-, és kézműves tanárképzés) beindítása

Az intézményi háttér működési, infrastrukturális feltételeinek biztosítása 

Városokban működő népi kézművesek, szervezetek is juthassanak vidékfejlesztési pályázati forrásokhoz annak érdekében, hogy a vidéki tevékenységet segítsék,



A nemzetközi és országos pályázatok lehetőségeinek kiszélesítése tárgyi és tartalmi fejlesztésre,



A népi kézművesség műveléséhez, gyakorlásához szükséges épületbeli és tárgyi infrastruktúra bővítése,



A létező közösségi színterek tevékenységének összehangolása, működő - a lakosság széles rétegeit vonzó - hiteles hagyományőrző kézműves programokkal történő kitöltése,



Múzeumpedagógiai lehetőségek kihasználása, a közművelődési és közgyűjteményi intézmények tevékenységének koordinálása,



A népi kézművességet oktató iskolák, a tevékenységgel foglalkozó intézmények, civil szervezetek megerősödése.

Jó gyakorlatok Gömörszőlős Gömörszőlős egy alig 80 lelkes települése a határon inneni kis Gömörnek. Vonzó természeti környezete, történeti, néprajzi örökségének felmutatása révén lett ismertté, a megye és az ország idegenforgalmában jegyzett településsé. Ami miatt más, több mint a hasonló méretű települések, az a hagyományos értékeinek felismerése, azok tudatos mentése, a mai kor igényei szerinti felhasználása. Ezt a ma már tudatos értékőrző tevékenységet alapozta meg a több mint 50 éve Gömörszőlős helyszínnel megalakult lelkes lokálpatrióta közösség mai nevén Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület. Ezen öt évtized alatt a szervezet felvállalta a dél-gömöri települések történelmi, néprajzi és településtörténeti és természeti értékeinek gyűjtését, ápolását. Rendszeresen szervezett helyi, térségi és megyebeli résztvevők számára honismereti, művészeti és kézműves táborokat és egyéb kulturális rendezvényeket. Az egyesület kiemelt fontosságot tulajdonít az ifjúság hagyományos értékek tiszteletére való nevelésének, a környezet-és természetvédelmi

- 17 -

nevelésnek. A programok szervezésében és lebonyolításában, a falu képének, jövőjének alakításában, a hagyományos értékek mentésében ma már közreműködő partner a faluban tevékenykedő Ökológiai Intézet Alapítvány, továbbá meghatározó szerepe van a falu vezetésének. A falu irányítói általában fogékonyak a hagyományos értékekre, a falu középületeinek, köztereinek felújítását is értékőrző szellemben végzik. A kis falu társadalmi szervei, önkormányzata több hazai és nemzetközi elismerés birtokosai: a British Airways – Turizmus a holnapért díj, Kós Károly építészeti díj, Az év múzeuma – 2003. A településen vezet keresztül az országos Kék Túra útvonala. A falu vezetői korán felismerték – és a rendszerváltás után szinte elsődleges célként is meghatározták –, hogy a szerepnélküliség sorsára ítélt aprófalvak megmaradásának fontos lehetősége a turizmusba való bekapcsolódás. Ez különösen követendő út azoknak a településeknek, amelyek a szép természeti adottságuk mellett gazdag építészeti és kulturális értéket tudhatnak magukénak. E felismerés szülte az elhatározást, hogy az egyesület széles helyi társadalmi összefogással Dél-Gömörben több állandó kiállítást és bemutató helyet hozzon létre. E célból igen jelentős és példaértékű szellemi és tárgyi hagyománygyűjtés indult el. Először Kelemérben a Tompa Mihály Emlékmúzeumot hozták létre, majd Kelemérben a műemléki templom előterében létesítették a dél-gömöri és Sajó-menti fejfákat bemutató sírjelgyűjteményt. Gömörszőlősön ma már csak 4-5 fő az általános iskoláskorú gyermekek száma, így sajnos feleslegessé vált maga az iskola épülete. Ezt követően szinte adódott az ötlet, hogy kiállítást rendeznek, elsősorban gömöri, vagy Gömörhöz valamilyen szállal kötődő létrehozzák az egykori iskolához tartozó gazdasági épületben egy néprajzi gyűjteményt, amelyet az épülethez tartozó kertben egy szabadtéri bemutató résszel, népi gazdálkodást és erdőgazdálkodást bemutató egységgel bővítettek. A volt iskola egykori tantermében Kisgalériát létesítettek. Itt számos időszaki képzőművészek, népművészek kapnak bemutatkozási lehetőséget, de a múlt közismert művészei, így Borsos Miklós, Holló Barnabás, Kós Károly munkáit is láthatta a galéria közönsége. A Galéria utóbbi kiállításán a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával két népi iparművész, Ament Éva és Eperjesiné Paranai Mónika által készített Gömörszőlős Önkormányzatának adományozott festett bútorokat és gömöri csomós hímzéseket láthattunk. A galéria állandó kiállításának részét képezik az ajándékozott műtárgyak.

- 18 -

A református templomban Gömör-Torda-vidéki festett mennyezetkazettákat bemutató fotókiállítás látható. A régi fekete-fehér kiállítási anyagot az idén nyáron – az I. Gömörszőlősi Értékmentő Tábor keretén belül – Ament Éva vezetésével lelkes bútorfestő népművészek a környék fotókiállításon is érintett műemléki templomainak mennyezet kazettáiról készült hiteles másolataival egészítették ki. A tábor megvalósulásához némi pályázati támogatást is sikerült szerezni, de Gömörszőlős Önkormányzata is jelentős önrésszel támogatta. Terveik között szerepel a gyűjtemény folyamatos bővítése, a néprajzi anyag információs tábláinak, útmutatók gömöri stílusban való megjelenítése. Több mint húsz éve a falu ad otthont nyaranta az Alkotók Népfőiskolája képzőművészeti nyári táborának. A Máger Ágnes festőművész által vezetett tábor kiállítási anyaga minden évben a Kisgalériában látható. A falu csak bekötőúttal közelíthető meg. Ez az elzártság konzervált sok régi építészeti emléket. Ezek a hagyományos lakó- és gazdasági épületek ma már meghatározói a településképnek. Egy magánkezdeményezés nyomán több lakóház, porta újult meg az ún. Kakasvári dombon, az É. Kovács család portáján.(Valószínűleg e falu számára is értékes kezdeményezés hatására alakult úgy, hogy az É. Kovács család valamilyen formában évtizedek óta jelen van az önkormányzati munkában is.) Az érdeklődők számára nyitott az a három szomszédos porta, amelynek egyikén a család hajdan önellátó gazdálkodást folytatott. A gazdasági épületeket külső formájukban megőrizték, de belső átalakítással más funkciót kaptak. Így az egykori istálló ma a család alkotásait bemutató képzőművészeti galéria és kézműves kiállítás helyszíne, a csűrök pedig közösségi terekké és csűrszínpaddá váltak.

Kisgyőr Az ország faművesei között aligha van olyan alkotó, aki ne hallotta volna hírét Kisgyőrnek, és ne tudná, hogy micsoda csodálatos munkát végeznek itt a famunkák területén. Így is nevezik a települést: „a faragások faluja”. A Kisgyőrről szerkesztett Falukönyv ajánlásában ez olvasható: „A Bükk hegység árnyas völgyei, napsütötte sziklái, az erdőrengetegek mélye különleges hatást gyakorol minden idelátogatóra. Miskolctól mintegy 10 km-re délnyugatra, Kisgyőrt ezt a sajátos adottságú települést gyümölcsös kertek, szőlők övezik . Különleges népi építészete, földvárai őrzik a több évezredes múltat, melyet 1261-ből fellelhető első írásos emléke is bizonyít.

- 19 -

Itt megcsodálhatjuk az országos hírű fafaragó táborok művészi alkotásait. A község 1600 főt meghaladó lakássága folyamatosan növekszik, amely annak is betudható, hogy itt minden nyugalmat sugároz. A küzdelmes múltat kárpótolja, hogy a Bükki Nemzeti Park ölelésében csak erősödik az itt lakók hite: jó itt élni”. A csodálatos természeti adottságok, az erdőben gazdag vidék, a szépségre nyitott lakók közül a 80-as évek végén két alkotó, Szegedi Miklós, a miskolci faragó műhely egykori vezetője és Kékedi László kezdeményezésére a „Kisgyőri fafaragás hagyománya” című dolgozatban elméletileg megfogalmazottakat váltották valóra az első faragó táborban, 1989-ben. Az első időszakban két fővel, majd 1997-tól kezdve már Kékedi László fafaragó vezetésével folyik az a munka, melynek eredményei napjainkban teljesednek ki. Szegedi Miklóst a miskolci ifjúsági faragó kör vezetőjeként sok alkotó tartja mesterének. Az általa vezetett nyári táborokban játszótereket, köztéri munkákat készítettek, keze nyomát viseli az ország számos játszótere. Kékedi László kisgyőri születésű, 1980-ban kezdett fafaragással foglalkozni Szegedi Miklós szakkörében. Részt vett a mestere által vezetett táborokban, közösségi munkákban, majd átvette a Családi Kézműves Szaktábor szervezését, vezetését szülőfalujában. Talán az egyetlen, ma is virágzó olyan tábor ez a kisgyőri, amely a hajdani alkotótáborok szellemiségét töretlenül tovább viszi, szakmai eredményeik kiválóak, hiszen levetkőzve az elődök gyermekbetegségeit, tökéletesen teljesítik vállalásukat. Olyan faluközösségben dolgoznak itt nyaranta a kézművesek, amely elfogadja és befogadja, de részt is vesz az alkotó folyamatban, anyagilag és erkölcsileg, együtt él vendégeivel. Így vallanak a tábor vezetői: „A falu lakói, akik eleinte furcsán nézegették, méregették a nyüzsgő, szorgoskodó embereket, már az első év után befogadták, szívükbe zárták a tábort, illetve azok résztvevőit. Ökörsütést, kecskesütést, pincelátogatást szerveztek – ebben különösen a polgármester jár az élen – vagy egyszerűen csak egy tál süteménnyel, egy kosár gyümölccsel fejezték ki hálájukat, köszönetüket az önzetlen munkáért.” Kialakult és szinte állandósult a táborosként ide érkezők köre, számukra megtiszteltetés, hogy jelen lehetnek, hogy otthagyhatják kézjegyüket. Közülük sok a fiatal, pályakezdő alkotó, számukra csodálatos „mesteriskola” a kisgyőri tábor. Minden alkalommal egy hét áll a rendelkezésére az alkotóknak, hogy kemény, megfeszített munkával megvalósítsák elképzelésüket. A férfiak évről-évre valami jelentős, látványos, maradandó kültéri alkotással gazdagítják a települést, eddig szám szerint ötvenet! Így született a temetőkapu, a gémeskút, az óvodai izgalmas favár, a Faluház kapuja és felirata, a köszöntő tábla, a két buszmegálló, a templom kapuja, a harangláb, a világháborús emlékmű, a faragott - 20 -

ivókút padokkal, az utcajelzőtáblák, a Falukapu, ’48-as és az ’56-os Emlékmű, az Aradi13 emlékműve, illetve Frech Ottó - az azóta elhunyt budapesti faszobrász - keze munkája nyomán, a Pincemester, az Erdő Szelleme, a Sirató Asszony, a Millenniumi Emlékfa, a Rákóczi Emlékoszlop, a felújított híd, és a szabadtéri színpad. Természetesen az asszonyok sem unatkoznak: szövéssel, fonással, hímzéssel, gyöngyfűzéssel „múlatják az időt”. Az elmúlt esztendőkben a református templomba készítettek hímzett terítőket, illetve a Népdalkör részére keszkenőket, a házasságkötő terembe asztalterítőt. A nagyobb fiúgyermekek az apjuk mellett szorgoskodnak, míg a kisebbek, fiúk – lányok egyaránt népi gyermekjátékokkal, gyöngyfűzéssel ismerkednek. A dolgos hétköznapok estéit a tábor szervezői érdekes, magas színvonalú szakmai előadásokkal színesítik, gazdagítják.

Jó példák: felnőttképzés, népművészeti táborok 1994-ben jelent meg az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) a Népi játék és kismesterségek oktatója képzés, valamint az akkor két szakképzés részeként, (Népi játék és kismesterségek oktatója,

Közművelődési

szakember)

moduljaként

is

megjelenő

Népi

játszóházi

foglalkozásvezető tanfolyam vizsgakövetelménye. Ettől kezdve az egész ország területén, ahol a személyi és műhelyfeltételek lehetővé tették, főleg megyei művelődési központokban, de civil szervezetek által megszervezve is beindult a képzés. Ettől az időszaktól kezdve 4100 fő népi játszóház vezető, és 1100 fő népi játék és kismesterségek oktatója szerzett vizsga alapján végzettséget. Felnőtt képzésről lévén szó, a képzésre jelentkezők száma mindig függ a gazdasági környezettől, meg tudják-e fizetni az emberek a részvételi díjat, van-e perspektívája a képzésnek? Az idők folyamán a megyei intézményhálózat megszűnésével jelentős számban csökkent a képzőhelyek száma. Volt, ahol civil szervezet, kézműves iskolák, múzeum, átvették a képzés szervezését, de mivel ezek az ügyek erősen személy- és intézményfüggők, az átállás nem sok helyen sikerült. Tudni kell, hogy az, aki a Népi játék és kismesterségek oktatója végzettséget megszerzi, egyben birtokosa a népi játszóházi foglalkozásvezető képzés tudásanyagának, egy népi kézműves szakma szakképesítésének, valamint oktatói ismereteknek. A képzésekhez szakmai táborok is kapcsolódnak. Ezek a táborok kiváló példát adnak e hallgatók további tevékenységeihez. - 21 -

Az alkotói statisztikákban nem feltétlenül jelennek meg ezek az emberek, mert közöttük sokan nem válnak alkotókká, viszont az óvodákban, iskolákban, egyházi, civil szervezetekben, a közművelődés, múzeumpedagógia terén jelentős szerepet játszanak. Jellemzően kevesen válnak a NESZ tagjaivá, bár ez sem egyértelmű, mert ellenpélda is akad, Dunakanyar Népművészeti Egyesület tagjai nagy részben a Hagyományok Háza volt hallgatói, a Kresz Mária Fazekasközpont, és azok az egyesületek, amelyek képzők is egyben jelentős számban rendelkeznek olyan tagokkal, akik valamikor tanulók voltak. Jellemző erre a rétegre, hogy részt vesz a falusi vendéglátásban, (a nádudvari iskola tudatosan szervez falusi vendéglátó képzést, és a tanulók ezzel párhuzamosan, emellett megtanulják a kézműves szakmákat, játszóház vezetői tanfolyamot), foglalkozásokat vezetnek táborokban, rendezvényeken, a népi kultúra egyik legfontosabb közvetítőivé válnak, válhatnak. A végzett tanulók jó része a civil, vagy vállalkozói szférában, öko, bio, természetvédelemhez, falusi turizmushoz kapcsolódó táborok szervezésében, szakmai vezetésében vesznek részt.. Ugyanakkor potenciális közönségét jelentik a népművészeti rendezvényeknek, programoknak, koncerteknek, vásároknak.

Táborok A népművészeti táborok – kezdetben alkotó táborok – kezdete a Nomád nemzedék tevékenységének virágkora, a népművészeti mozgalmak megújulásának időszaka, a táncházmozgalom indulása, az 1970-80-as évek voltak. Ebben az időben épültek fel közös tábori munkával azok az alkotóházak, melyek a mozgalom bázisává váltak. Ezekben a házakban kezdetben tudatosan, a mesterségeket összefogó, közös alkotótevékenységre serkentő, alaposan végiggondolt építőmunka (Makovecz Imre, Péterfy László, Jankovics Marcell és többek szakmai irányítása mellett), majd ezt követően szakmai továbbképzések zajlottak, szintén tábori formában. Azok az alkotóházak, alkotó közösségek váltak sikeressé, ahol az építés nagy feladata után a ház szakmai és valóságos működése folyamatos, tartalmas, és gazdaságilag is fenntartható volt. A táncházmozgalom indulása új tábori formák szervezését is jelentette. ( Kassák klub – Sebő tábor a tánc mellett műemléki, építészeti felméréseket is végeztek), de beindult a táncházi zenészeket és táncosokat oktató táborok sora. Ebben az időszakban azok jutottak el ezekbe a táborokba, akik már saját szakmai területükön (néptánc, népzene, kézművesség) bizonyos szinten dolgoztak. Bekerültek szakmai körökbe,

- 22 -

ahonnan információjuk és lehetőségük nyílt arra, hogy meghívást kapjanak ezekbe a táborokba. Az első, teljesen nyitott, táncos, zenész, kézműves tábor a TÉKA tábor volt, 1983-ban, amelynek célközönsége a városi táncházas felnőttek és gyermekeik voltak, akik valamilyen indíttatásból a népi kultúra irányába nyitottak voltak, de ezt megelőzően népművészeti ismereteik egyáltalán nem voltak. A tábor koncepciója alapján egy hétig teljesen szabadon tanulhattak, kipróbálhattak több kézműves mesterséget, tánc, ének és zenetanulással együtt, az estét pedig mindig tábortűz, közös éneklés és táncház zárta. A tábor óriási sikerrel működik ma is. Az idők folyamán ebből a tábori típusból modell lett, és az országban számtalan helyen rendeznek hasonló táborokat, de ezek kibővültek a határon túli táborokkal, melyek már saját lokális kultúrájukat tanítják, nagy sikerrel, egyre nagyobb számban. Ezekben a táborokban a foglalkozásvezetők a fent említett képzések oktatóiból, végzett hallgatóiból verbuválódnak.

Hagyományok Háza TÁ-BOR A tábor létrejöttét az a hallgatói igény hozta létre, mely a Hagyományok Háza tanfolyamainak nyári táborai után – alatt fogalmazódtak meg, egyrészt a jó hangulatban, hagyományos környezetben folyó tanulás, másrészt a közösségi élmények együttes pozitív hatása eredményeképp. Az első tábort 2007-ben Városlődön szerveztük. 2008-tól új, tágasabb helyszínen, Somogydöröcskén szerveztük a tábort. A tábor helyszínét idén újra megváltoztattuk, mivel Somogydöröcskén az árak emelkedése nem hozta magával a tábori körülmények javulását. A gazdasági nehézségek, a költségvetési támogatás szűkülésével a Hagyományok Háza munkatársai nem adták fel a tábor szervezésének gondolatát, hiszen ez kiváló lehetőség a szakmai továbbfejlődésre, a volt hallgatókkal történő kapcsolat tartására. Ugyanakkor beindult a tábor kapcsán egy olyan szerencsés folyamat, ami a régi hallgatók továbbtanulását, a kézművesség – tánc- ének- furulya-mese tanfolyamokra történő áthallgatását eredményezte. Ezzel megvalósulni látszik az a törekvésünk, hogy a népi kultúra egészét tudjuk közvetíteni az érdeklődők felé. A tábor további pozitívuma, hogy gyermekek számára korcsoportonként külön programokat szervezünk, így hallgatóink gyermekeikkel együtt táborozva, de mégis külön, a szakmai programokon tőlük függetlenül, arra jobban koncentrálva tudnak tanulni, alkotni.

- 23 -

Az elmúlt évek megszorításai a Hagyományok Házát sem kímélték. A tábort négy éve az intézmény nem tudja támogatni. Mivel bevételeink 50%-át a működésre kell befizetni, a Hagyományok Háza teljes mértékben kivonult a szervezésből. A nehézségeket úgy tudtuk áthidalni, hogy a szakmai hátteret a Hagyományok Háza és munkatársai, valamint az intézmény képzései, programjai köré szerveződött kiváló szakemberek adják, viszont a szervezés és lebonyolítás feladatát már az elmúlt három évben is az Élő Hagyomány Alapítvány vette át.

A kézművesség ágazatai, a népi iparművészet kategóriái A népi iparművészet a tárgyalkotásnak egy olyan speciális területe, amely az egykori népművészet, hagyományos népi kézművesség számtalan elemét felhasználja, magába olvasztja, és a népművészet kézműves technikáit, motívumkincsét és főleg szellemiségét igyekszik beépíteni a mai tárgyalkotásba. Ennek megfelelően helyét az iparművészet határterületén kell kijelölni, de amíg az iparművészet korlátlan művészi szabadsággal, akárhonnan származó előképekkel dolgozik, addig a népi iparművészet szervesen kötődik a Kárpát-medence hagyományos népi kultúrájához. A tárgyalkotás e két területe a kezdetektől fogva erősen kapcsolódott egymáshoz, és napjainkhoz közelítve egyre több lesz közöttük az átjárás. Miután a népművészet két fő alapeleme (a hagyományok őrzése mellett) éppen a változatosságra törekvés, a mobilitás, illetve az aktualizáló képesség volt, ebben nem mond ellent az iparművészetnek, sőt! Az européer gondolkodásnak pedig nem lehet más célja, mint a

területi

különbözőség,

a

helyi

hagyományok

deklarálása,

megőrzése.

Ennek

szükségességére az UNESCO közös nyilatkozata is felhívja a figyelmet. A népi iparművészet tehát a hagyományos kézművesség technikai ismereteit, gondolkodásmódját, motívumkincsét próbálja a mai tárgyalkotásban felhasználni, érvényesíteni, és így értelemszerűen egyre közelebb kerül az iparművészethez, ugyanakkor mindvégig megtartja kapcsolódását a hagyományokhoz, megőrzi kézműves alapjait, nem törekszik ipari jellegű sorozatgyártásra. A másik művészeti terület, amelyikkel a népi iparművészet egyértelműen nem kevés ponton összekapcsolható, a képzőművészet, különösen annak az egyik ága, az ún. naiv művészet. Bár a népművészet eredetileg nem rendelkezett képzőművészeti kötődésekkel, a hagyományos tárgyalkotásban legfeljebb a munkák bizonyos elemei tartalmaztak képzőművészeti jellegű elemeket (például a pásztorművészetben a botok állatalakjai, a sótartók fedelén a fülek, illetve a naiv megfogalmazású templomi szobrok mutattak a képzőművészettel rokonságban álló részleteket, a karcolozott sótartók, tükrösök, valamint a templomi, festett mennyezettáblák - 24 -

esetében érezhető ilyen igény), áttételesen azért sok alkotásban megtalálhatók. A népművészet éltetői között nem voltak művészi előképzettségű, tanult alkotók, ezért munkáikban is elsősorban a naiv ábrázolásmód jelentkezett. A mai népi iparművészet területén azonban nem egy olyan alkotás ismert, amely egyértelműen a képzőművészet területét érinti, és már alapfelvetésében is ilyen igényekkel lép fel. Ezek a naiv szobrok, faliképek, köztéri alkotások – a teljesség igénye nélkül – már a képzőművészethez sorolhatók, noha megfogalmazásukban még érezhetők az erős népművészeti gyökerek. Itt az alkotás már nem

egy

köznapibb

funkcióval

rendelkező

tárgy,

amelynek

egyes

részletei

a

képzőművészettel rokon területekről merítenek, hanem kifejezetten az elit művészetre jellemző igényeket fogalmaz meg (mind a címadásban, mind a gyönyörködtetéselgondolkodtatás kettősében). Mindenképpen szükségesnek látszik a népi iparművészet és a naiv

művészet

határvonalainak, egymásba

fonódásának, különbségeinek pontosabb

meghatározása is, amennyiben vannak ilyen különbségek! A népi iparművészet részletes jogi szabályozást a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelet tartalmazza.

A „Népi Iparművész” minősítő cím foglalkozási ágai 1. Bocskorkészítő 2. Bognár 3. Bőrműves 4. Cserépkályha- és kemencekészítő 5. Csipkekészítő 6. Csizmadia 7. Csuhéfonó 8. Faműves 9. Fafaragó 10. Faszobrász 11. Fazekas 12. Festettbútor-készítő 13. Fonottbútor-készítő 14. Gyertyamártó 15. Gyékényfonó 16. Gyöngyfűző 17. Halászháló-készítő 18. Hímestojás festő 19. Hímző 20. Kalapos 21. Kádár 22. Kékfestő 23. Késes

24. Kosárfonó 25. Kovács 26. Kötélverő 27. Mézeskalács-készítő 28. Nemezkészítő 29. Népihangszer-készítő 30. Népijáték-készítő 31. Népviseletibaba-készítő 32. Népiékszer-készítő 33. Papucskészítő 34. Paszománykészítő és gombkötő 35. Pintér 36. Rézműves 37. Szalmafonó 38. Szíjgyártó-nyerges 39. Szűcs 40. Szűrhímző 41. Szűrrátét-készítő 42. Szövő 43. Viselet-készítő 44. Tetőfedő: nádazó, fazsindely-, zsúptető-készítő

- 25 -

A népi iparművészet kategóriái A zsűrizés új minősítő rendszere alapján a rátétdíszítéssel készülő alkotások az alábbi kategóriák alapján kerülnek elbírálásra: „HA” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül az olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan, és fokozott mértékben jeleníti meg a hagyományos stíluselemeket. „HB” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési kritériumának megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás, mely fokozottabb mértékben jeleníti meg a hagyományos stíluselemeket. „MA” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül az olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan, és megfogalmazásában hangsúlyosak az újítások, a modern törekvések, ugyanakkor az iparművészeti jelleg ellenére a gyökerei egyértelműen a népművészet hagyományaihoz köthetők. „MB” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotásnak minősül a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési kritériumának megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás, mely megfogalmazásában hangsúlyosak az újítások, a modern törekvések, ugyanakkor az iparművészeti jelleg ellenére a gyökerei egyértelműen a népművészet hagyományaihoz köthetők. (Jelölés nélküli zsűriszámot kap a színvonalas ajándéktárgynak minősülő alkotás, amely sokszorosításra alkalmas, viszonylag kevés munkával előállítható, ugyanakkor technikájában, stílusában és gondolkodásmódjában egyértelműen a népművészet hagyományait viszi tovább.)

- 26 -

A marketing és a reklám A marketingnek, és a reklámnak jelentős szerepe van az egyedi piacokra való jutásnak és a kézműves tárgyak értékességének a köztudatban való terjesztésében.

A marketing 

Szemléletformálás a média, az oktatás és a kultúra segítségével,



Nemzeti és helyi identitást erősítő viseletkultúra divatba hozása,



Autentikus kortárs népművészeti tárgyak divatjának megteremtése,



Tudatos vásárlók, lokálpatriotizmus, lojalitás erősítése.



Az alkotó mesterek személyének garanciái



A mester arcának reklámja, marketingje



Hiteles személyek arculatot erősítő jelenléte, támogatása,



Nemzetközi megbecsültség kivívása - kulturális diplomáciában aktívabb, hatásosabb jelenlét.



Kulturális évadok jobb kihasználása a népművészet szempontjából.



Média jelenlétének növelése a népi kézművességben

Értékesítési hálózat, fesztiválok és rendezvények, a népi kézművesek bemutatkozási lehetőségei 

A fesztiválok, rendezvények tartalmi és időrendi összehangolása, a jobb hatásfok elérését és az egymás kioltásának elkerülését figyelembe véve.



A vásárok esetében a helypénz megállapítás szempontjából más-más kategóriát alkossanak a kereskedők, viszonteladók és az alkotó kézművesek.



Szakmai színvonal erősítése védjeggyel Országos védjegy – helyi termék védjegy (ellenőrizhetőség biztosítása)



Megfelelő

bolthálózat

(galéria,

mesterporta,

nyitott

műhely,

műhelygaléria)

létrehozása 

Múzeumpedagógiai lehetőségek kihasználása, a közművelődési és közgyűjteményi intézmények tevékenységének koordinálása,



A

népi

kézművességért

dolgozó,

menedzsmenttudással

szakemberek számának növelése.

- 27 -

rendelkező

főállású

Rendezvények A rendezvények lehetnek az egyik legnagyobb szócsöve a népi kézművességnek, hiszen mind a helyszínen, mind a kommunikációs kampány során, mind pedig a rendezvényről hírt adó médiákon keresztül óriási tömegekhez juthatunk el. Egy komolyabb rendezvény (pl. Mesterségek Ünnepe) ilyen generált PR médiaértéke elérheti akár a 100 millió Ft-os értéket is. A probléma, hogy színvonalas rendezvényből, ami a Népi Kézművességet támogatja, nagyon kevés van. Sokkal több – a Mesterségek Ünnepéhez vagy akár a Kézműves Magyar Ízek Vásárához hasonló – rendezvényre van szükség. Olyan rendezvényekre, amelyek támogatják, és nem kihasználják a kézműves mestereket. Támogatás alatt kell érteni az ingyenes kiállítói standot vagy akár az utazási hozzájárulást. Ezen rendezvények nem feltétlen a fővárosban kell megrendezésre kerüljenek, hanem főbb kézműves régiókban illetve akár a határon túl is (pl. Erdélyben). Egy-egy rendezvény tematikája sok mindenről szólhat: 

az adott régió népi kézműves mestereinek bemutatásáról



egy adott népi kézműves szakma összes művelőjének bemutatkozásáról



népi kézművesség kapcsolódása egy adott gasztronómiai ághoz – pl. kenyér és péksütemény fesztiválhoz kapcsolni az összes fából készült konyhai kézműves portékákat, vagy egy gasztronómiai programhoz kapcsolni a sütő-főző edényeket, szőtt termékeket, alkalomhoz illő viseleteket.



Magyar és határon túli kézműves szakmák összevetéséről



össznépi kézművességről

Webbolt Szükség lenne egy olyan, profin kivitelezett és működtetett webáruházra, ahol az összes hiteles népi kézműves termelő portékája megtalálható. A termékeknek nem feltétel szükséges készleten lennie, lehetséges bizonyos kategóriáknál a rendelésre történő elkészítés is. Ezen honlapon mindent megtudhatunk az érdekelt termékről, történetéről, előnyeiről és természetesen annak mesteréről is.

- 28 -

Edukációs, oktatási fejlesztések Az utánpótlás nevelése, fejlesztése nagyon fontos a népi kézművesség esetében is, hiszen csak ez biztosítja, hogy nem halnak ki ezen hagyományőrző szakmák. Sok terv, törekvés van az edukáció megreformálásra, oktatási fejlesztésekre. Amennyiben ebből bármi is megvalósul, azt a PR erejével kell megosztani és népszerűsíteni. Díjak, elismerések A díjak, versenyek, elismerések mindig érdekesek a média számára. Érdemes új versenyeket szervezni, értékes díjakat létrehozni. Nagy érdeklődésre tehetne szert egy-egy nemzetközi elismerés, akár a termékeket, akár a szövetséget illetően. Tömegmédia Tömegmédia alatt elsősorban a TV és rádió csatornákat értjük. Ezen csatornák szintén nagyon fontosak számunkra, hiszen ezen keresztül tudjuk elérni a legnagyobb tömegeket. Ugyanakkor vigyázni kell, hiszen ezen csatornákon nehéz pontosan célozni, viszonylag nagy lesz a szórás a célcsoport tekintetében. Ezzel együtt, nagyon hasznos média, főleg PR tekintetben. Egy TV vagy rádió csatornába bekerülni egy hírrel, akár híradóba, hírekbe, akár beszélgető műsorokba, nagyon nagy értéket jelent. Hirdetésekkel is lehet operálni, de ezt csak a nagy költségvetésű, főleg tömeg eseményeknél szokás igénybe venni. Jellemző megjelenési formák: 

Fizetett hirdetéssel



Reklámblokkban



Rovatszponzorációban



Nyereményjátékok



PR megjelenéssel



Hírekben, híradóban



Beszélgető műsorokban részvétel



Programajánlókban (rendezvények esetén)

A felnőtt társadalom népművészet, hagyomány iránti érzékenységét sajnos nagymértékben befolyásolja a megélhetés előteremtése mellett megmaradó nagyon kevés szabadideje. Legeredményesebben a gyermekeken, unokákon, a családon keresztül lehet érzelmileg közelebb kerülni az aktív felnőtt korosztályhoz. A tartalmas, élményt adó programokban közösségi alkalmakon keresztül könnyebben bevonhatók és megnyerhetők. Ezek a helyzetek,

- 29 -

közösségi alkalmak segíthetik az említett korosztályt közelebb kerülni saját gyökereikhez, családi hagyományaikhoz. A fenti gondolatmenetből következhetnek olyan program tervek, amelyek érdekes, élményszerű találkozást ígérnek a célközönségnek. Országos mozgalmakat, játékokat lehetne hirdetni az értékek fennmaradására, nyilvánosságra hozatalára, az emberi kapcsolatok szélesítésére, új barátságok, közösségek létesítésére, XXI. századi hagyományok teremtésére. A jelen, de a jövő számára feltétlenül fontos a néprajzi tájegységek kulturális értékeink összegyűjtése, népszerűsítése, elérhetővé tétele a társadalom széles rétegei számára. Együttműködve az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség magyar nyelvterületről listát készítőivel, a Nemzeti Vidékstratégia – Nemzeti stratégiai program keretében a Vidékfejlesztési Minisztérium, a kulturális tárca, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége felhívás közzétételével buzdítaná a települések civil, alkalmi, családi közösségeit, hogy a helyi kulturális, népművészeti, helytörténeti, honismereti, folklór, hagyományos kézműves és népi építészetet reprezentáló, tehát az adott néprajzi tájegység sajátosságait vegyék lajstromba és szakmai, szakértői segítséggel – a legkiemelkedőbb értékeket – digitális úton feldolgozva a Nemzeti Digitális Tudástárban elhelyezve tárják a nyilvánosság elé.

Online Az online média manapság elhanyagolhatatlan, ugyanakkor az egyik legköltséghatékonyabb elérést biztosító média a célcsoportokhoz. Online tekintetben a következő kommunikáció megjelenésekről beszélhetünk: 

Honlap – saját honlap, amely lehet a népi kézművesség központi portálja, vagy egy esemény honlapja is, de akár egy népi kézműves termékeket árusító webbolt is



Banner megjelenés – célcsoport által látogatott oldalakon vagy stratégiai partnerek honapján történő banner elhelyezése, amelyre kattintva a látogató eljut a mi honlapunkra, megkapva minden információt, amit az adott eseményről vagy aktivitásról közölni szeretnénk



Hírportálokon történő megjelenés – egy PR eszköz, amikor is az adott sajtóközleményünket veszik át hírportálok, vagy a sajtóeseményről számolnak be tudósítással, -kép és hanganyaggal



Facebook – a legdinamikusabban fejlődő kommunikációs csatorna, ami szinte már megkerülhetetlen.

Érdemes

foglalkozni

- 30 -

ezen

csatornával,

hiszen

a

Népi

Kézművességet szeretnénk divattá emelni, ahol az emberek büszkék lehetnek arra, hogy ilyen termékeket vásárolnak, hordanak, viselnek maguk körül. Ehhez pedig, ezen közösségi média típus tökéletesen alkalmas. Brosúrák, nyomtatványok, egyéb POS anyagok Ezen kategóriába tartoznak mindazon anyagok, amelyek az értékesítés helyén segítik a termékek általános bemutatását, eladását. Ezek jellemzően brosúrák, szórólapok, kiadványok, ismertető anyagok, amelyek bemutatják az egyes régiókat, kézműves foglalkozásokat, termékeket, mestereket, stb. Az adott régiót, kézműves mestereit, termékeit, elérhetőségüket bemutató kiadványokat a következő helyeken érdemes elérhetővé tenni: 

Turisztikai állomások, információs pontok,



Szálláshelyek (elsősorban falusi turizmus)



Egyes régiókban található népi kézműves mesterek portája



Csárdák, helyi kézműves élelmiszertermelők, ahol vendégek is megfordulnak (borászok, sajtosok)

Ezen kiadványokat arculatában mindenképpen egységesítést javaslunk. Fontos, hogy a kiadványok grafikája, megjelenése minőséget tükrözzön. A prémium megjelenés által a hagyományos értékeket modern formában tudjuk bemutatni, ami felemeli a termékek megítélését, presztízsét. Ezen kiadványok és profi arculati megjelenés is segíthet abban, hogy még divatosabbá tegyük a népi kézműves termékeket. Fontos továbbá, hogy az egyes régiók lokális jellegzetessége legyen megemlítve a kiadványokban, hogy ezzel is kifejeződjenek a regionális egyediségek.

Fogalommagyarázat: Kézművesség története témájához: Céh – A középkorban létrejött önkéntes társulások, melyeket iparosok vagy kereskedők hoztak létre. A céhek létrejöttét a városiasodás és a szakmák fejlődése, specializációja segítette. Hierarchikusan felépülő rendszerük (mesterek – segédek - inasok) egyszerre volt érdekvédelmi szervezet, a minőséget biztosító és az oktatást is felügyelő társulás. Magyarországon a 14. században alakultak az első céhek és 1872-ig éltek, amikor is rendeletileg szüntették meg őket.

- 31 -

Kontár – az, aki valamely képesítéshez kötött ipart engedély nélkül űz. A céhes világban kontár, himpellér névvel bélyegezték meg a céhen kívül dolgozó mestert, legényt és az ilyeneknél szakmát tanult személyt is. A kontárokat a piaci értékesítésben, munkavállalásban korlátozták, sokszor hatóságilag is tiltották tevékenységüket. Manufaktúra – A céhes ipart váltja fel. Jellemzően már egy tulajdonosé a gyártásnak helyet adó épület, a szerszámok. Egy-egy munkafolyamatot egy-egy specializálódott szakember végez el. Hatékonyabb, nagyobb darabszámot képes előállítani, mint a céh. Magyarországon a tőke hiánya miatt csak a 18. század második felétől kezdenek elterjedni. Házi munka alatt a paraszti családon és gazdaságon belüli tevékenységet értjük: használati eszközök, a gazdálkodás, lakás, bútorzat, viselet tárgyainak saját használatra való elkészítését, azok javítását, pótlását. Specialista – olyan személy, aki szakképesítés nélkül bonyolult munkák elvégzésére, irányítására alkalmas, ezt a képességét a közösség is számon tartja, igényli. Az ilyen személyek azok közül kerülnek ki, akik az egyes házi munkákban – fafaragás, szövés, varráshímzés, szappanfőzés stb. – különös adottságokkal és jártassággal rendelkeznek. Háziiparos – olyan személy, aki termékeit maga, illetve családtagjai segítségével, külső munkaerő igénybevétele nélkül, kézi erővel állítja elő otthonában, a rendszerint saját maga által gyűjtött, vásárolt nyersanyagokból mások számára is. Tevékenysége hatósági engedélyhez kötött, de szakmai képesítés ehhez nem szükséges. Kézműves-iparos

–

valamely

szakképesítéshez

kötött

iparág

művelője,

aki

kéziszerszámokkal, elemi erővel meghajtott gépek segítségével folytat termelőtevékenységet a fogyasztó számára. A feldolgozott anyag lehet a sajátja vagy a megrendelőé, díjazása pénzben vagy természetben történik. Kisiparos – kéziszerszámokkal és mesterséges energiával meghajtott egyszerűbb gépekkel végez árutermelő ipari tevékenységet, többnyire magántulajdonban lévő saját műhelyében. Tevékenysége képesítéshez kötött, a nyersanyagot pénzért vásárolja és termékeit is pénzért értékesíti. Népi kézműves fogalom kialakítását az az igény hozta létre, hogy a fenti (specialista, kézműves-iparos stb.), tágan értelmezett kézműves tevékenységekből ki lehessen választani azokat, amelyekre a Kárpát-medencében élő magyar és nemzetiségi népcsoportok hagyományos technikáinak és technológiáinak használata jellemző. A népi kézműves tárgyak motívum-és formakincse táji specifikus, természetes anyagok felhasználásával készülnek, és a létrehozott tárgyak a mai életben felhasználható, korszerű használati, dísz és ajándéktárgyak. Mintának elsősorban a 19. század környezet, lakás és viseletkultúráját tekinti, de korábbi - 32 -

korok magyar és nemzetiségi kulturális öröksége is lehet inspirációs forrása. Célja napjainkban is funkcionális kézműves tárgyak létrehozása. Gyöngyösbokréta – Paulini Béla szervezésében 1931-1944 között évente megrendezett népi tánc, ének és játékbemutatója. A budapesti bemutatkozásokon kívül számos vidéki településen szerveztek gyűjtőcsoportokat, komoly társadalmi szerveződéssé nőtte ki magát. Jelentős szerepe volt a mozgalomnak a népdal és néptánc gyűjtésének megindulásában, a népi kultúra értékeinek megőrzésében. NIT – Népi Iparművészeti Tanács IPOSZ – Ipartestületek Országos Szövetsége NESZ – Népművészeti Egyesületek Szövetsége Vidékfejlesztés, jó gyakorlat témákhoz: LEADER - (francia betűszó: Liaison Entre Actions pour le Developpement de l’Economie Rurale) = Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért. Az Európai Közösség által 1991-ben elindított közösségi kezdeményezés gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásával segíti elő a fenntartható fejlődést Európa vidéki területein. Magyarországon 2002 óta van jelen. Hét alappillére: 1. Területalapú fejlesztés

4. Innováció

2. Alulról építkező megközelítés

5. Integrált ágazatközi megközelítés

3. Háromoldalú partnerség: a vállalkozói-,

6. Hálózati működés

civil- és közszféra

7. Kooperáció

FATOSZ – Falusi Turizmus Országos Szövetsége HÍR-gyűjtemény – Hagyományok-Ízek-Régiók gyűjtemény, 300 tájjellegű élelmiszert tartalmazó lista. „Hungarikum-törvény” – 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról. IKSZT - Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek

- 33 -

Marketing, PR témakörben: Marketing - Tágabb értelemben a marketing egy olyan vállalati tevékenység, ami a vevők, vagy felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat. A fogyasztói igényt az innováció révén befolyásolhatja. Szűkebb értelemben a marketing egy eszközrendszer, melynek végső célja a vállalat profittervének teljesítése az összes elérhető és releváns marketingeszköz alkalmazásának segítségével. Direkt marketing - A nem-bolti kiskereskedelem illetve az értékesítés-ösztönzés fontos formája. Valamely reklámeszköz felhasználásával a megcélzott személyekkel történő közvetlen (direkt) kapcsolatfelvételre és (marketing)kommunikációra törekszik. (Pl.: levélreklám, mobilmarketing, telemarketing stb.) SWOT-analízis - SWOT négy angol szó (Strengths=erősségek, Weaknesses=gyengeségek, Opportunities=lehetőségek, Threats=veszélyek) kezdőbetűjének összevonásából született kifejezés. Egyszerű módszer a szervezetek működésének értékelésére. Marketing mix – A marketingeszközök összessége, melyeket a vállalat/vállalkozás célkitűzései elérésére használ az adott piacon. Összetevői (A 4 P): Product (termék) – termékpolitika; Price (ár) – árpolitika; Place (hely) – helypolitika; Promotion (reklámozás) – ösztönzéspolitika. PR – Public Relations vagy más néven közönségkapcsolatok egy irányítási funkció, mely a szervezet céljai iránt megnyilvánuló társadalmi konszenzus és bizalmi légkör kialakulását célozza. POS – Point of Sale angol kifejezés rövidítése. Jelentése: eladáshelyi (vásárláshelyi) reklám. Pl.: bevásárlókocsi reklámok.

- 34 -

Hasznos irodalmak és internetes oldalak: 1. Domokos Ottó főszerk.: Kézművesség (Magyar Néprajz – Anyagi Kultúra 2.) 2. Szulovszky János szerk.: A Magyar kézművesipar története 3. Galántai Gergely: Vállalkozás tervezés 4. Bauer – Berács – Kenesei: Marketing alapismeretek 5. Tóth Mihály: Facebook marketing – Útmutató a közösségi marketinghez

6. http://www.mnvh.eu/sites/default/files/szinopszisvegleges.pdf 7. http://www.mnvh.eu/sites/default/files/mestersegem_cimere1.pdf 8. http://www.mnvh.eu/sites/default/files/mestersegem_cimere_2.pdf 9. http://www.mnvh.eu/sites/default/files/strategia.pdf 10.

http://www.njt.hu/

11.

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php

12.

http://www.iposz.hu/

13.

http://hagyomanyokhaza.hu/

14.

http://www.nakvi.hu/

15.

www.mnvh.eu

16.

https://magyarorszag.hu/

17.

http://nav.hu/

18.

http://www.nmi.hu/hu/

19.

http://iparmuzeum.hu/kepek/szakmatorteneti_elektronikus_konyvtar/Szulovszky_kez

muves_orokseg.pdf 20.

http://iparmuzeum.hu/kepek/szakmatorteneti_elektronikus_konyvtar/Tanulmanyok_a_

kezmuipar_tortenetebol.pdf

- 35 -

A nemzeti erőforrás miniszter 35/2011. (VI.27.) NEFMI rendelete a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004. (V.21.) NKÖM rendelet módosításáról

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (6) bekezdésében, valamint a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról szóló 31/2011. (III. 17.) Korm. rendelet 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet 41. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212 /2010. (VII.1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. § A népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az 1. mellékletében felsorolt alkotások népi iparművészeti alkotássá minősítését a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú kérelemben a főigazgatónál kell kezdeményezni. A kérelemhez mellékelni kell a minősíttetni kívánt alkotást, vagy amennyiben annak a helyszínre történő szállítása és bemutatása jelentős nehézségbe ütközik, úgy a minősítendő alkotásról megfelelő minőségben elkészített fotódokumentációt. Indokolt esetben a Bizottság a helyszínen is meg tekintheti az alkotást.” 2. § Az R. 4. § (3 ) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A benyújtott kérelem szakmai szempontú értékelésére a főigazgató - a népi iparművészet országos szakmai szervezeteivel történt egyeztetés alapján a népi iparművészettel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek közül esetenként kiválasztott - 3-7 fős Bizottságot kér fel. A Bizottság szakmai értékeléséről készült jegyzőkönyv kötelező adatait az 5. melléklet tartalmazza.”

- 36 -

3. § Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A főigazgató határozata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltakon túl tartalmazza a népi iparművészeti alkotás azonosítását lehetővé tevő jellemzőket és azonosító számot (zsűriszám), valamint a „népi iparművészeti alkotás” jelölés használati jogára vonatkozó megállapítást.” 4. § Az R. 7. § (1)- (2 ) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A „Népi Iparművész”-nek minősített személyt a személyi azonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) kell ellátni. Amennyiben a „Népi Iparművész”nek minősített személy több, a 2. mellékletben meghatározott foglalkozási ágban nyerte el a „Népi Iparművész” minősítést, úgy erről az igazolványt foglalkozási áganként, külön-külön kell kiállítani. (2 ) Az igazolvány a kiállítás napjától számított öt évre adható ki, hatályossága háromszor ötöt évre meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltétele a folyamatos magas szintű alkotói munka és az alkotások öt év alatt történő minősíttetése, amelynek során legalább két alkotást „A” kategóriába, négy alkotást pedig „B” kategóriába sorol a zsűri. Az igazolvány negyedik alkalommal történő meghosszabbítása esetén az igazolványt határozatlan időre kell kiadni. A meghosszabbítást a főigazgatónál kell kérelmezni. A meghosszabbításra javaslatot tevő szerv a Testület.” 5. § Az R. 3. melléklete 1.-.4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal kiegészül az alábbi 5. ponttal: „1. A minősítésre, zsűrizésre beadott alkotásokért, illetve tárgycsoportért, garnitúráért, tárgyegyüttesért meghatározott összeget, egységenként 1500 F t igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 2. A népi iparművészeti igazolvány kiadásának igazgatási szolgáltatási díja 2000 Ft, amely tartalmazza az igazolvány előállítási, valamint az eljárási díjat. Az ötévenként történő érvényesítési eljárás igazgatási szolgáltatási díja 1200 Ft. 3. Az elsőfokú közigazgatási döntés elleni fellebbezés díja 33 000 Ft. 4. Az 1. és 2. pontban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat postai úton vagy átutalással a Hagyományok Háza 10032000-01739716-00000000 számú bankszámlájára kell befizetni. A 3. pontban meghatározott fellebbezési díjat az Nemzeti Erőforrás Minisztérium 10032000-

- 37 -

01425190-00000000 számú bankszámlájára kell befizetni. A befizetésről szóló igazolást a kérelemhez, fellebbezéshez csatolni kell. 5. A díjfizetési kötelezettség tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: ltv.) 3. § (4) bekezdésben foglaltakat, a fellebbezési díj visszatérítésére az ltv. 32. §-át, az elévülés tekintetében az ltv. 86. §-ában foglaltakat, a díjak kezelésére, elszámolására, nyilvántartására a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályi előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni. 6. § Az R. 4. mellékletének helyébe e rendelet 1. melléklete lép. 7. § Az R. 5. mellékletének helyébe e rendelet 2. melléklete lép. 8. § (1) Az R. 9. § (1) bekezdésében „az R”. szövegrész helyébe „a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról szóló 31/2011. (III. 17.) Korm. rendelet” szövegrész lép. (2) Az R. 1. mellékletének 9. pontja és a 6. mellékletének 9. pontja kiegészül a „szalma” szövegrésszel. 9. § Hatályát veszti az R. 8. §-a és a 6. melléklet 18. pontjában a „(komplett felszerelés)” szövegrész. 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erőforrás miniszter 1. melléklet a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelethez. 4. melléklet a 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelethez

- 38 -

Kérelem tárgyak népi iparművészeti alkotássá minősítéséhez 1. Fejléc: feltüntetendő a „Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztály [email protected] www.hagyomanyokhaza.hu 1011 Budapest, Corvin tér 8. Postacím: 1251 Budapest, Pf.: 23. Tel/fax: (36.1)201-8734 A zsűri eljárási díjat a Hagyományok Háza által kibocsátott befizetési postautalványon vagy átutalással lehet befizetni. A Hagyományok Háza számlaszámát tartalmazó csekk igényelhető a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályán A befizetés igazolását kérjük a jegyzőkönyvhöz csatolni! Az adatokat pontosan, olvashatóan kérjük kitölteni!” szöveg 2. Adatok: 2.1. Benyújtó neve 2.2. Amennyiben van, a „Népi iparművész” igazolvány száma 2.3. Benyújtó születési helye, ideje 2.4. Benyújtó anyja neve 2.5. Benyújtó lakcíme: 2.5.1. megye 2.5.2. település 2.5.3. közterület neve és típusa, házszám 2.5.4. irányítószám 2.6. Telefonszám (munkaidőben elérhető) 2.7. Tervező neve 2.8. Tervező címe 2.8.1. megye 2.8.2. település 2.8.3. közterület neve és típusa, házszám 2.8.4. irányítószám 2.9. Benyújtó esetleges megjegyzése 2.10. Szakág (* -gal jelölt szakágak közül kérjük beírni) 2.11. Benyújtott tárgyak részletezése, tájegységi, etnikai jellemzők tekintetében is 2.11.1. fotó-szám - 39 -

2.11.2. megnevezés 2.11.3. méret (cm-ben) 2.11.4. alapanyag 2.11.5. szín 2.11.6. díszítmény stílus 2.11.7. forrás 2.11.8. éves előállítható példányszám 2.12. A zsűrizés helyszíne (ahol az alkotás zsűrizésre kerül) 2.13. A „Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a benyújtott tárgy(ak) a fent megnevezett tervező alkotása(i).” szöveg 2.14. „A zsűrizésre beadott tárgyakat a zsűrizést követően 30 napig tudja tárolni az intézmény. A tárgyak elszállításáról a benyújtó gondoskodik.” szöveg 2.15. Dátum 2.16. Benyújtó aláírása. 2. melléklet a 35/2011. (VI. 27.) NEFMI rendelethez „5. melléklet a 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelethez A Bizottság jegyzőkönyve /0/001.sz. ZSŰRIJEGYZŐKÖNYV 1. ADATOK: 1.1. BENYÚJTÓ NEVE 1.2. BENYÚJTÓ CÍME 1.3. TERVEZŐ NEVE 1.4. TERVEZŐ CÍME 1.5. BENYÚJTÓ MEGJEGYZÉSE 1.6. AZ „A ZSŰRISZÁMOT KAPOTT TERMÉK ÉRTÉKESÍTÉSÉNÉL A MINDENKORI ÁFA TÖRVÉNYBEN FOGLALTAK SZERINT KELL ELJÁRNI.” SZÖVEG 1.7. MEGNEVEZÉS 1.8. MÉRET 1.9. ALAPANYAG 1.10. SZÍNÁLLÁSA 1.11. DÍSZÍTMÉNY, STÍLUS 1.12. SZAKÁG 2. HATÁROZAT: 2.1. ZSŰRISZÁM 2.2. ÉVES ELŐÁLLÍTHATÓ PÉLDÁNYSZÁM 2.3. A ZSŰRI DÖNTÉSE 2.4. DÁTUM ÉS A BENYÚJTÓ ALÁÍRÁSA 2.5. DÁTUM, PECSÉTNYOMAT, A ZSŰRI NEVÉBEN ALÁÍRÁS”

- 40 -

A közkereseti és a betéti társaság jellege, fogalma Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, vagyis a tagok személyes együttműködését alapozza meg a társasági szerződés. Az ilyen társaságok általában alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő, a szó szoros értelmében vett kisvállalkozások, ahol igen fontos a tagok között az egyetértés, a kölcsönös bizalom. Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. A közkereseti társaság elnevezést - vagy annak "kkt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik nem tartozik helytállási kötelezettséggel. A betéti társaság elnevezést - vagy annak "bt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A betéti társaságra - az e címben foglalt eltérésekkel - a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Kkt. és bt. alapítása Gazdasági társaságot általában bármely külföldi és belföldi természetes és jogi személy, illetve gazdasági társaság alapíthat. A közkereseti (betéti) társaság esetében azonban - éppen a korlátlan tagi felelősség miatt vannak bizonyos korlátozások, illetve kizáró rendelkezések. Ezek a következők: 1. Természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja. 2. Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, azaz nem lehet másik közkereseti társaságban tag és betéti társaságban beltag. 3. Kiskorú személy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet. A közkereseti és a betéti társaság alapítása a gazdasági társaságok alapításának általános szabályai szerint történik: az alapítási folyamat első mozzanata a társasági szerződés megkötése. - 41 -

A közkereseti és a betéti társaság esetén a társasági szerződés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. A létesítő okiratot közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje - ha törvény kivételt nem tesz - a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított 30 nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított 15 nap. A cégbíróság 50 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki a bejegyzési kérelem előterjesztésének kötelezettségét késedelmesen teljesíti. Gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak. A sikeres alapítási folyamat a cégbírósági bejegyzéssel és ennek közzétételével zárul. A cégeljárásban kötelező a jogi képviselet.

A tagok vagyoni hozzájárulásai A közkereseti (kkt.) és a betéti társaságnak (bt.) fogalmi eleme a társasági vagyon, amelynek tulajdonosa maga a társaság. Ez a társasági vagyon az alapításkor, a valamennyi tag által kötelezően teljesítendő vagyoni hozzájárulásokból tevődik össze. alapítója vagy tagja a társaság alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben köteles a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni és a teljesített hozzájárulást nem követelheti vissza. A tagok vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre, illetve szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet. Nincs törvényi előírás arra, mikor kell a vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátani, így erről a tagok szabadon állapodhatnak meg. A társasági szerződésben azonban erről

- 42 -

mindenképpen rendelkezni kell, mert a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása idejének a meghatározása kötelező minimális szerződési tartalom.

A nyereség felosztása és a veszteség viselése A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.

Személyes közreműködés A közkereseti (vagy betéti) társaságokra jellemző, hogy a tagok személyes közreműködéssel is részt vesznek a társaság tevékenységében, ez az úgynevezett személyes közreműködés egyben törvény által előírt kötelezettség . A tagot személyes közreműködéséért - a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján - díjazás illetheti meg.

Tagok gyűlése A közkereseti társaság és a betéti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell. A tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal. A tagok gyűlése legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a saját hatáskörébe vonhatja. A tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben a tagok ülés tartása nélkül írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazás útján is határozhatnak, kivéve, ha bármely tag az ülés megtartását igényli. A társasági szerződés az ülés tartása nélküli határozathozatal lehetőségét kizárhatja. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. Főszabályként a tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis. A határozathozatal szótöbbséggel történik, kivéve a vezető tisztségviselők visszahívása esetében, mert ott legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozat szükséges. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell:

- 43 -

1. a társasági szerződés módosításához (kivéve ha a cégnévben, székhelyben, telephelyben, fióktelepben történik változás, mert ahhoz elegendő egyszerű szótöbbség), valamint 2. a társaság átalakulásának, egyesülésének, szétválásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához.

Ügyvezetés, képviselet Az ügyvezetés körébe tartozik minden, a társaság szokásos üzleti tevékenységébe tartozó kérdés eldöntése, ha csak azt a törvény, vagy társasági szerződés nem utalja a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe. A társasági döntéseknek tehát két csoportja van: vannak olyan kérdések, amelyekről csak a tagok összessége dönthet, míg minden más kérdésről az ügyvezetés körében lehet határozni. Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság ügyvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult. A társasági szerződésben a tagok az ügyvezetéssel egy vagy több tagot is megbízhatnak; ebben az esetben a többi tag ügyvezetésre nem jogosult. Az ügyvezetés körébe tartozik mindazon kérdések eldöntése, amelyekről nem a tagok gyűlése jogosult határozni. Az ügyvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. Az ügyvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok gyűlése jogosult az intézkedés felülbírálatára. A még meg nem tett intézkedés - a halaszthatatlan intézkedés kivételével - mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több ügyvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. Egyetértés hiányában bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket azonban az ügyvezetésre jogosult tagok önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi ügyvezetésre jogosult tagot haladéktalanul tájékoztatni kell. A társaság törvényes képviselői az ügyvezetésre jogosult tagok, akik a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják a cégjegyzési jogukat. Betéti társaság esetén ügyvezetésre főszabályként a beltag jogosult. A kültag a társaság ügyvezetésére kizárólag akkor jogosult, ha a társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője, a társasági szerződés módosításáig vagy a szerződés módosításának hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy a felszámoló kirendeléséig az a tag minősül vezető

- 44 -

tisztségviselőnek, aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ebben az esetben a társaság vezető tisztségviselője kültag is lehet. Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki A tagok gyűlése tevékenységében a kültag is részt vesz.

A társaság és a tagok felelőssége A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. A társasági vagyont éppen azért kötelező létrehozni, hogy megfelelő alapot teremtsen a társaság működéséhez, hogy a társaság kötelezettségeinek fedezetéül szolgáljon. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a kkt. tagjai (bt. beltagjai) saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A kkt. tagjainak (bt. beltagjainak) felelőssége tehát csak mögöttes, vagyis csak akkor áll be, ha a társasági vagyon nem volt elegendő a követelés kielégítésére. Ha viszont sor kerül a kkt. tagok (bt. beltagok) helytállására is, akkor felelősségük korlátlan, vagyis a teljes magánvagyonukra is kiterjedő és egyetemleges (bt.-nél, ha több beltag van), vagyis bármelyikükkel szemben az egész követelés érvényesíthető. A betéti társaság kültagja csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. Ha tehát a kültag betétjét a társasági tartozások felemésztik, őt sem újabb befizetésre, sem a társasági tartozások kiegyenlítésére nem lehet kötelezni . A törvény szerint a társaságba újonnan belépő kkt. tag (bt. beltag) is a többi taggal azonos módon, tehát korlátlanul és egyetemlegesen lesz felelős a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért, azonban a társasági szerződés ettől eltérően is rendelkezhet. A társaságtól megváló tag a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Az a kültag, aki korábban a társaság beltagja volt, a beltagi minősége megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely e változás előtt keletkezett.

Kkt. és bt. megszűnése A közkereseti (kkt.) és a betéti társaság (bt.) jogutódlással (átalakulás) vagy jogutód nélkül szűnik meg. - 45 -

A társaság jogutód nélküli, valamint jogutódlással (átalakulással) történő megszűnésének az elhatározásához a tagok gyűlésének, tehát a társaság valamennyi tagjának az egyhangú határozata szükséges

. Mivel a társaság valamennyi tag konszenzusával jött létre,

nyilvánvaló hogy nemcsak az így megkötött társasági szerződés módosítása, hanem a társaság megszűntetésének az elhatározása is csak a tagok egyhangú döntésén alapulhat. A közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésére a törvényben felsorolt okokból kerülhet sor

. A megszűnésének további speciális oka, ha tagjainak száma egy főre csökken

. A

törvény megengedi, hogy a társaság 6 hónapon át egy taggal is működjön. A betéti társaság is a felsorolt esetekben szűnik meg , de ennél a társaságnál a jogalkotó további két speciális esetet is szabályozott. Mindkettő a betéti társaságnak a beltagok és kültagok megkülönböztetésében rejlő jellegzetességével függ össze. Ezért abban a két speciális esetben, amikor a társaságból valamennyi beltag, illetve valamennyi kültag kiválik, a betéti társaság megszűnik. Azonban mindkét esetben van lehetőséget arra, hogy a beltag(ok) nélkül maradt kültag(ok), illetve a kültag(ok) nélkül a beltag(ok) 6 hónapos határidővel elhatározhassák a társaság továbbvitelét új bel-, illetve kültag beléptetésével. A beltag nélkül maradt kültagok vagy a kültag nélkül maradt beltagok a cég közkereseti társaságként való továbbvitelét is elhatározhatják, amely a tagok gyűlésének egyhangú határozatával lehetséges, mivel szerződésmódosításnak minősül. FORRÁS: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/Vallalkozasi_formak20091202.html?ugy=k ktbt.html#topicissue

- 46 -

Az egyéni vállalkozó fogalma Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban

szereplő

magánszemély,

az

említett

nyilvántartásban

rögzített

tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki 1. az ingatlan-bérbeadási, 2. a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében. Egyéni vállalkozó továbbá: 1. a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); 2. az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); 3. az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; 4. az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); 5. a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében.

A jövedelem szerinti adózás A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó bevételét és jövedelmét a vállalkozói bevételből a vállalkozói költség levonásával határozza meg (az szja-törvény 4. és a 10. számú mellékletének rendelkezései szerint).

- 47 -

Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás számolható el. Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig 1. az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, 2. az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet a magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vállalkozói személyi jövedelemadó a vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap - 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. Az előző rendelkezés alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

A vállalkozói bevételt csökkentő tételek A vállalkozói bevétel - legfeljebb azonban annak mértékéig - csökkenthető egyebek mellett: 1. a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával ; 2. a sikeres szakmai vizsgát tett, folyamatosan továbbfoglalkoztatott szakképző iskolai tanuló, valamint - meghatározott feltételekkel - a korábban munkanélküli személy,

- 48 -

továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után, alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összegével; az egyéni vállalkozó a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül, azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban; ; 3. az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült kiadásból - ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadást - az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy - az egyéni vállalkozó választása szerint, ha a kiadást az adóévben beruházási költségként számolta el - a kísérleti fejlesztésre fordított - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költség-nyilvántartásában rögzített beruházási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, bármely esetben, feltéve, hogy 

a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette,



az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt;



a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) és az egyéni vállalkozó által írásban kötött szerződés alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az egyéni vállalkozó az előző rendelkezés alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát veheti (de legfeljebb 50 millió forintot vehet) figyelembe, amelynek értéke az állami támogatásokra vonatkozó - 49 -

rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül; ; 4. a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb az ún. kisvállalkozói kedvezmény összegével; ; 5. az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett, fejlesztési célra - elszámolási kötelezettség mellett, a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve nyilvántartásba vett - legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék). ; 6. az adóév első napján, illetőleg a tevékenysége megkezdésének napján 5 főnél kevesebb

alkalmazottat

foglalkoztató

egyéni

vállalkozónál

az

adóévben

foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték (tevékenységét megkezdő vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi létszám) és az adóév első napján (a tevékenységét megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység megkezdésének napján) érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel (foglalkoztatási kedvezmény), feltéve, hogy az adózónak az adóév végén nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.

Az egyéni vállalkozó átalányadózása Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat a következő feltételek együttes fennállása esetén: 1. az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és 2. az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot. Átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Tehát nincs olyan lehetőség, hogy egyes tevékenységek bevétele után átalányadózással, más tevékenység bevétele után jövedelem szerinti adózással adózzon a vállalkozó. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét .

- 50 -

Kiskereskedő átalányadózása Az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.

A tevékenységet év közben kezdő vállalkozó átalányadózása A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást a tevékenységének megkezdésétől választhatja az előzőekben ismertetett előírások szerint

. Ilyen esetben az egyéni vállalkozó a 15 millió forintos bevételi értékhatárt

a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

Ismételt átalányadózás Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást - feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak - csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.

Az átalányadó alapja Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit az szja-törvény 10. számú melléklet szerint - figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is - veszi figyelembe. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Az átalányadó alapját a bevételből főszabályként: 1. az egyéni vállalkozó 40 százalék, 2. az adóév egészében kizárólag a meghatározott tevékenységet folytató egyéni vállalkozó (pl.: ipari és mezőgazdasági termék-előállítás, építőipari kivitelezés,

- 51 -

feldolgozóipari szolgáltatás, halászati szolgáltatás, növénytermelési, állattenyésztési, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás) 80 százalék, 3. az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 87 százalék, 4. a kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag az szjatörvényben felsorolt üzlet(ek) - pl. élelmiszer jellegű áruház, élelmiszer jellegű vegyes üzlet, gyógyhatású készítmények szaküzlete, vegyi áruk üzlete - működtetéséből szerez bevételt - 93 százalék, 5. a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék 6. költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem). A fentiekben felsorolt százalékos mérték 1. az a) pontban meghatározott helyett 25, 2. a b) pontban meghatározott helyett 75, 3. a c) pontban meghatározott helyett 83, 4. a d) pontban meghatározott helyett 91, akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse ugyancsak átalányadózást választott, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet - az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával - az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba.

A vállalkozói osztalékalap, az osztalékadó mértéke A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell megállapítani. A vállalkozói osztalékalap után az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. FORRÁS: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/Vallalkozoi_adok20091202.html?ugy=egy vallado.html#topicissue - 52 -

Egyéni vállalkozók saját bejelentési kötelezettsége Az egyéni vállalkozásról szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz 1. a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány kiállításának, bevonásának, valamint a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének, megszűnésének időpontját, 2. az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság kezdetének, megszűnésének, valamint szüneteltetésének időpontját, 3. a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének, megszűnésének időpontját. A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, TAJ-számát, anyjának leánykori nevét), telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését. Az egyéni vállalkozó, ha sajátjogú nyugellátást állapítottak meg részére, illetőleg annak folyósítását megszüntették (szüneteltették), a megállapítás, megszüntetés időpontját követő, 1. legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, illetve a megszüntetésétől számított, 2. közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a tanulói, hallgatói jogviszonyának kezdő időpontjától számított, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetét követő 3. 15 napon belül a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz tesz bejelentést.

Foglalkoztatói bejelentés 1. A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát,

- 53 -

adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. 2. A bejelentést: 3. a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni, 4. a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni, 5. ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is. 6. Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt az általános adózási és járulékfizetési szabályaokat köteles alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül biztosítottként - jelenti be. Ettől eltérően nem kell biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor. 7. Több munkáltató által létesített munkaviszony (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 195. §) esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában

a

több

munkáltató

által

létesített

munkaviszonyból

eredő

adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített - 54 -

munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét. 8. Nincs bejelentési kötelezettség akkor, ha az egyéni vállalkozó magánszemélynek alkalomszerűen

teljesít

társadalombiztosítási

megbízási

jogviszonyt

jogviszony

eredményező

keretében

kifizetést,

adó-

feltéve,

vagy

hogy

a

magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg más jogviszonya, jogállása alapján biztosított. 9. Az az egyéni vállalkozó, aki legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt. A központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik. 10. Magánszemély, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni.

Nyilvántartási kötelezettség Az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól - ha pedig foglalkoztató, a biztosítottakról is - köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét. A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilvántartásba venni. A nyilvántartást havonta le kell zárni, archiválni kell és arról az állami adóhatósághoz bevallás, illetve a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez adatszolgáltatás teljesítendő. [1997. évi LXXX. tv. 47. § (1) bek. "] FORRÁS: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/Vallalkozasi_formak20091202.html?ugy=e gyvalbej.html#paragr3

- 55 -

Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA) 2003-tól, a 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva-törvény) elfogadásával, egy új adónem, az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésére került sor. A hatályos jogszabályok értelmében a törvényi feltételeknek megfelelő személyek, vállalkozások határozhatnak úgy, hogy adókötelezettségüket több adónem helyett egy adó, az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) megfizetésével teljesítik, amelynek mértéke 2012. január 1. óta 37 százalék. Az eva a törvényhozó szándéka szerint a kisvállalkozások adminisztrációs és adófizetési terheit kívánta csökkenteni, költségvetési oldalon pedig a bevételek növelése volt a cél. Témakörünk elemzése kapcsán az alábbiak részletszabályaival találkozhat az olvasó: 1.

az eva-alanyiság feltételei

2.

az eva alapja és mértéke

3.

az eva bevallása és megfizetése.

Az egyes adónemekről az evára történő áttéréssel kapcsolatos szabályok külön írásban olvashatók. Az egyszerűsített vállalkozói adó jelentősége Az eva lényege, hogy az adónemhez tartozó adózó a 37 százalékos mértékű adó megfizetésével kiváltja a többi adónemben fennálló adókötelezettség teljesítését. A kiváltás az alábbi adónemekre vonatkozik: egyéni vállalkozó esetében

1. 

a vállalkozói személyi jövedelemadóra;



a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adóra vagy átalányadóra;



az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon evás időszakban történő kivonását) ; jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében

2. 

a társasági adóra;



a tagnak juttatott osztalék után fizetendő személyi jövedelemadóra;



a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóra;



az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon evás időszakban történő kivonását) .

- 56 -



o Viszont az evás adóalany is köteles az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott

minden

magánszemély

(ide

nem

értve

különösen

a

tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulást fizetni. . A cégautóadó 2009. február 1-jével hatályos módosulása érintette az eva alanyokat is. Az egyéni vállalkozók tekintetében, ugyan nem váltja ki az eva a cégautó adót, azonban mivel költséget nem számolnak el, ezért őket nem terheli cégautóadó fizetési kötelezettség. A társas vállalkozásokat, azonban terheli a cégautóadó fizetési kötelezettség. Aki az evát választja - és ezt a döntést az adó- és vámhatóság is elfogadja - az Eva-törvényben foglalt különös szabályokat alkalmazza az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval és a szakképzési hozzájárulással összefüggő adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során.

Az eva választására jogosultak köre Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, valamint 1. az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit az Evatörvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy 2. az állami adóhatóság az Eva-törvény külön rendelkezése alapján az adóévre adóalanyként tartja nyilván. Az evát csak az Eva-törvényben taxatívan felsorolt alanyok választhatják. Ők a következők: 1. az egyéni vállalkozó (az egyéni vállalkozók körébe tartozik az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd, kivéve, amennyiben az ügyvédi tevékenységet ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász, kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi) ;

- 57 -

2. az egyéni cég; 3. a közkereseti társaság; 4. a betéti társaság; 5. a korlátolt felelősségű társaság; 6. a szövetkezet és a lakásszövetkezet; 7. az erdőbirtokossági társulat; 8. a végrehajtói iroda; 9. az ügyvédi iroda és közjegyzői iroda; 10. a szabadalmi ügyvivői iroda. A felsoroltak is csak akkor lehetnek evásak, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben: a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte ; 1. a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég nem alakult át (ideértve a kiválást és a beolvadást), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban és az egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést ; 2. az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását vele szemben ; 3. a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt ; 4. az adózó az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására ; 5. a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el. A folyamatos tevékenység végzésére, a bevétel elérésére, valamint - feltéve, hogy más e törvény szerinti adóalanyiságot eredményező tevékenységet nem folytat - a belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezés kötelezettségének teljesítésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a - 58 -

kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül. Az adózó a szünetelést - a jogállását szabályozó külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg - az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.

A bevételre vonatkozó kritériumok Az előzőeken túlmenően az lehet az eva alanya, akinek (amelynek) az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) - ha előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor előtársasági működése adóévében - éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladta meg , az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg. Ebben a körben bevételnek minősül a még nem eva-alany egyéni vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval, a még nem eva-alany jogi személyeknél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál és az egyéni cégnél bevételnek minősül - a számviteli törvény előírásainak megfelelően - az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval, a már evás adóalanynál az eva törvény előírásainak megfelelően meghatározott bevétel. Az adóalanyiság választásának további feltételei, hogy az adóalany: ésszerűen várható bevétele az adóévben a 30 millió forintot nem haladja meg, 1. az evás adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet 2. az evás adóévben nem folytat a vámjogszabályokban rögzített közvetett képviselői tevékenységet ; 3. belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik.

- 59 -

A tulajdonosi szerkezetre vonatkozó szabályok A jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az adóévben a korábban kifejtetteken túl akkor lehet adóalany, ha az adóévben: valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is), de az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész a feltétel teljesülését nem érinti ; más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye).

Az adóalanyiság megszűnése Az adózó adóalanyisága megszűnik: 1.

a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem az Eva-törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg . Az adózó december 20-áig - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - jelentheti be az állami adóhatóságnak e tárgyú döntését, és ezt a bejelentését az említett időpontig írásban vissza is vonhatja. Kiemelendő, hogy a bejelentést meg kell tenni, ha az adózó december 20-án nem felel meg az eva-alnyiság bármely feltételének, vagy az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van (az adózóra, bár az adóhatóság a bejelentés hiányában továbbra is eva-adózóként tartja nyilván, az adózóra az adóévben nem lehet az adóalanyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha a bejelentést jogszerűtlenül nem tette meg). ;

2.

a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek ;

3.

az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal ;

4.

a kapott előlegről kibocsátott utolsó bizonylat kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 30 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki bizonylatot ;

5.

az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az

ellenőrzés

akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg ; 6.

a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával ;

- 60 -

7.

a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával ;

8.

a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni.

9.

a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik.

10. a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal. Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg.

Nyilvántartási kötelezettség Az egyéni vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelesek. A korlátolt felelősségű társaság, a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitellel köteles teljesíteni. A közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég választhatja az Eva-törvény szerinti bevételi nyilvántartást vagy a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitelt. A választásról az első bejelentéssel egyidejűleg - nyomtatványon kell nyilatkozni, ezt a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg, és nem vonhatja vissza. Az adóalanynak időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, az Eva-törvény melléklete előírásainak megfelelően nyilván kell tartania, és rögzítenie kell minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Ezekben változtatni csak bizonylat alapján lehetséges, és természetesen az eredeti adatnak a változtatást követően is megállapíthatónak kell maradnia. A bizonylatot (ide értve a beszerzésekről kapott

- 61 -

bizonylatot is), a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. Az Eva-törvény melléklete részletes előírásokat tartalmaz a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére: 1.

megadja a bizonylat fogalmát, tartalmi kellékeit,

2.

rendelkezik a szigorú számadási kötelezettségről, valamint a nyilvántartások tartalmáról.

Az eva alapja és mértéke Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, amelyet módosítani kell az eva törvényben ( 2002. évi XLIII. tv.) meghatározott korrekciós tételekkel. Az eva mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.

A bevétel Az eva megállapítása szempontjából bevételnek minősül: 1. a számviteli törvény ( 2000. évi C. tv.) hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az eva törvényben rögzítettek szerint számított összeg, illetve 2. más adóalany esetében a számviteli törvény rendelkezései szerint elszámolt árbevétel, bevétel. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében - az eva törvényben foglaltak szerint - bevételnek minősül az adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármilyen formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított áfát is. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (mint például a kereskedelmi utalvány és minden más hasonló jegy, bón, kupon, valamint egyéb tanúsítvány, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Az elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt

- 62 -

tartozásának összege. A bevétel csökkenthető a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összegével. A bevételt - értelemszerűen - forintban kell meghatározni. Utalvány esetében a bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetve kötelezettség csökkentésére felhasználható. Nem minősül bevételnek a vagyoni érték, ha 1.

azt az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);

2.

az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot);

3.

a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni (ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül);

4.

az egyéni vállalkozó adóalany esetében magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték (így különösen az ápolási díj, a biztosító szolgáltatása).

A bevétel értékének meghatározása Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. A szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben határozták meg, akkor az átszámításhoz azt az utolsó, a bizonylat kibocsátásának napján - más esetben a bevétel megszerzésének a napján - érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási árát kell

- 63 -

alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történő átszámításhoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bizonylat kibocsátásnak napját más esetben a bevétel megszerzésének a napját - megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.

A bevétel megszerzésének időpontja A bevétel megszerzésének időpontjánál szintén meg kell különböztetni a számviteli törvény hatálya alá tartozó és oda nem sorolt adóalanyokat. Előbbieknél a számviteli törvényben meghatározottakat kell alapul venni, a többi adóalanynál (az egyéni vállalkozó, illetve az evát választó közkereseti társaság és betéti társaság esetében) pedig az eva törvény az irányadó. Az eva törvény szerint a bevétel megszerzésének időpontja: 1.

pénz kapcsán az átvétel, a jóváírás napja, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okiratnál az átvétel napja, dematerializált értékpapírnál (olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza) pedig az értékpapírszámlán való jóváírása napja ;

2.

igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy sem) ;

3.

forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog (pl. a goodwill, azaz a cég üzleti jóhíre ilyen forgalomképes vagyoni jog) esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult ;

4.

elengedett,

elévült

kötelezettség

és

átvállalt

tartozás

kapcsán

a

bevétel

megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik ; 5.

az előzőekben nem említett minden más esetben az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult ;

6.

a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a felsorolt időpontokig még nem szerezte meg (bizonylatmódosítás esetén a kibocsátás

- 64 -

napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani). Ha azonban az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége, azzal, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni.

Korrekciók általános szabályai A törvény korrekciós tételeket is használ, amelyek értelemszerűen módosítják a bevétel összegét. Valamennyi adóalany vonatkozásában növeli a bevételt az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Az eva alapját - 2004. január 1-jétől alkalmazhatóan - csökkenti: 1.

jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás,

2.

az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására

vagy

megsemmisülésére

tekintettel

a

károkozótól,

annak

felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá 3.

az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.

Az eva törvény az egyes adóalanyokra speciális korrekciós tételeket is megállapít. Ha az adóalany a speciális korrekciós tételeken túlmenően az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.

- 65 -

Az egyéni vállalkozók korrekciós tételei Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni. Növeli az egyéni vállalkozó bevételét az adóalanyiság megszűnésének adóévében az az összeg, amelyet az eva törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - az eva törvény szerinti adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt - az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított, kivéve, ha az egyéni vállalkozó az adóalanyiság megszűnését követően az átalányadózást választja.

A számviteli törvény hatálya alá tartozók korrekciós tételei A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el. Ugyanezen adóalanyi körben az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt 1.

növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;

2.

de csökkenti az előző rendelkezés alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.

Korrekció az evás közkereseti társaság és betéti társaság esetében Az evát választó közkereseti társaság és betéti társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég bevételeit csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet 1.

az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki;

2.

a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.

- 66 -

Az evás kkt. és bt. és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetében a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló 1.

mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,

2.

egyszerűsített

mérlegében

megállapodás

alapján

a

kapott

tevékenységhez vissza

nem

jogszabály

térítendő

vagy

támogatás

államközi alapján

a

kötelezettségek között mutatott ki.

Adóbevallás Az evát adóévenként az adóalany állapítja meg és vallja be. Ettől eltérően, az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az eva alapját és összegét az adóév első napjától a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időszakra vonatkozóan, ha az adózó adóalanyisága mulasztási bírság kiszabása miatt szűnt meg. A becslésre irányuló eljárást az adóhatóság a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül megindítja. Az adóév a naptári év, abban az évben pedig, amelyben megszűnik az adóalanyiság, értelemszerűen a naptári év első napjától a megszűnés napjáig terjedő időszak. A bevallás benyújtásának határideje : 1.

a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az adóévet követő február 25., de ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a megszűnést követő 30. nap,

2.

a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.

Az evaelőleget az adóév első három negyedévére negyedévenként kell megállapítani, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint az adóelőleg kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásban bevallani. Az egyéni vállalkozónak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően, ezer forintra kerekítve szerepelteti.

- 67 -

Adóelőleg Az adóalany az adóév első három negyedévére a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles adóelőleget fizetni. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel, értelemszerűen módosítva az Eva törvény szerinti korrekciós tételekkel. A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel, értelemszerűen módosítva a korrekciós tételekkel.

Az adó megfizetése Az adóelőleget a december hónap 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni. Az adóalany az adóévre megállapított evát - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni. Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. A visszaigényelt különbözetet az adó- és vámhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi számlájára utalja vissza. FORRÁS: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/Vallalkozoi_adok20091202.html?ugy=eva. html#topicissue

- 68 -

- 69 -