LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület

2014-2020

„Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák”

Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz ........................ 4 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamat ................................................................. 7 3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása ...................................................... 8 4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése ............................................................. 10 4.1. Helyzetfeltárás .............................................................................................................................................. 10 4.2. A 2007‐2013‐as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések.......................................... 16 4.3. A HFS‐t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások ............................................................... 20 4.4. SWOT ........................................................................................................................................................... 24 4.5. Fejlesztési szükségletek azonosítása ............................................................................................................. 25 5. Horizontális célok ................................................................................................................................................ 26 5.1. Esélyegyenlőség ........................................................................................................................................... 26 5.2. Környezeti fenntarthatóság ........................................................................................................................... 28 6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása ........................................................................................... 28 7. A stratégia beavatkozási logikája ........................................................................................................................ 30 7.1. A stratégia jövőképe ..................................................................................................................................... 30 7.2 A stratégia célhierarchiája ............................................................................................................................. 30 8. Cselekvési terv ..................................................................................................................................................... 31 8.1. Az intézkedések leírása................................................................................................................................. 31 8.2. Együttműködések ......................................................................................................................................... 33 8.3. A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei .......................................................................... 34 9. Kommunikációs terv........................................................................................................................................... 37 10. Monitoring és értékelési terv ............................................................................................................................ 38 11. Indikatív pénzügyi terv ...................................................................................................................................... 38

2

2

Vezetői összefoglaló „Hagyomány és fejlődés, hogy unokáink is megláthassák.” Ezen mottója enged leginkább bepillantást a kecskeméti és a tiszakécskei térségben működő Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület fejlesztési elképzeléseibe. A Tiszától a Homokhátságig LEADER Helyi Akciócsoport tervezési területén a Helyi Fejlesztési Stratégia célja, hogy a tervezési területét alkotó 14 település szempontjából közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. Ezért különösen fontos a közösségfejlesztés, hiszen csak aktív, elfogadó és befogadó társadalom működhet hosszútávon is optimálisan és fenntartható módon. A Helyi Fejlesztési Stratégiának megoldási lehetőséget kell biztosítania a helyi életminőség javítására a civil szféra bevonásával, melynek keretében az egészséges életmódra való nevelés, a közösségi részvételt erősítő sport tevékenységek, valamint a közbiztonságot támogató fejlesztésekkel kapcsolatos társadalmi igényeket kell kielégíteni. Emellett kiemelt szerepet kap a társadalmi tőke erősítése, a helyi közösség társadalomformáló erejével a társadalmi kapcsolatok számára megfelelő színvonalú rendezvénytér kialakítása. A térségben élő helyi vállalkozók, gazdaságok jövedelemtermelő képességeinek javítása érdekében az eszköz- és gépvásárlása, fejlesztése, valamint kisléptékű infrastruktúra beruházás is támogatható. A térségben jelentős szerepet élvez helyi turizmus ágazat, melynek fejlesztése az országos érdekeket szolgál, hiszen az itt élők számára megélhetési lehetőséget biztosító ágazat fejlesztése, a térség szerepének turisztikai desztinációként történő erősítése során nem kizárólag a kiszolgáló, hanem a szolgáltatást felhasználó, igénybevevő szektor számára is előnyös, hiszen ezáltal széleskörű kulturális előrelépés, továbbá társadalmi összetartozást erősítő, integrációs folyamatok prognosztizálhatóak. A 2014-2020 közötti időszak vonatkozásában a térség számára stratégiai dokumentum előkészítése kapcsán biztosítható a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósításának folyamatossága. A következő tervezési időszak előkészítését biztosítandó lehetőség a térség számára, ha megfelelő erőforrás áll rendelkezésre, hogy fejlesztési, vidékfejlesztési tervek települési szinten kerüljenek elkészítésre. Mivel az önkormányzatok anyagi helyzete egyre nehezebb, valamint a 2014-2020 uniós időszakban kevesebb támogatási forrás áll majd rendelkezésre, az előző időszakhoz képest, kulcsfontosságú lesz a költséghatékony tervezés és forrásfelhasználás. Ezért a tervezési terület települései számára a megfelelően képzett és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek segítségével olyan elemzés készíthető, melyben a részletekbe menő erőforrás elemzés mellett ezen információkra alapozva valósul meg a tervezés. Jelenleg nincs településszintű információ pl. arról, hogy milyen a motiváltsága a helyi embereknek, mi a fő motiváló erő. Milyen állapotban van a környezet, a talaj, mekkora a talaj újratermelődés aránya a felhasználáshoz képest, vagy a talajerő utánpótlás mértéke; milyen lehetőségek rejlenek még az intézményi kapacitásban, hány épület áll üresen, milyen funkciót lehetne ezeknek adni, helyi szinten a lakosság a település fejlesztését illetően mely területeket tekint prioritásnak. Az új időszaki fejlesztési stratégia elkészítésénél ilyen alaposságú, települési szintű felmérésre költséghatékony módon az átmeneti időszakban van lehetősége a térségnek, hiszen az egyesület rendelkezésére áll a megfelelő humán kapacitás, informatikai, technikai feltételek és tudásbázis. 3

3

Továbbá mód nyílhat innovatív technológiák alkalmazására a felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumban ismertetett megoldási javaslatok alapján, melyben egyéb anyagi eszközök, források ismertetésével a koncepcióban ismertetett fejlesztési tervek megvalósíthatóvá válnak. A HFS tervezése során az egyik legfontosabb prioritást a helyi civil szervezetek, a nonprofit szféra támogatása, eszközállományuk bővítése, a helyi közösségépítő terek kialakításának terve adta, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a helyi életminőség javulásához, valamint identitástudat megerősítéshez és eredményezheti a közösség megerősödését a partnerség és együttműködés jegyében. A célkitűzés keretében a térség sport és egészségügy, a közbiztonság területéhez kapcsolódó szolgáltatásainak, fejlesztése olyan célkitűzésként került a stratégiába, amelyre a tervezési területen jelentős igény mutatkozott. Ugyanezen cél érdekében a térség szabadidős tevékenységeinek támogatása is különösen fontos, hiszen e terület fejlesztésének eredményeképpen a helyi közösségek kulturális és családi értékei, a közösség társadalomformáló ereje, valamint a helyi társadalmi kapcsolatok számára megfelelő színvonalú rendezvénytér megteremtésére is lehetőség nyílik. A helyi vállalkozások fejlesztésének célkitűzését a tervezési terület környezeti - és gazdasági helyzetéből eredő előnyök felhasználásával a hátrányok leküzdésének érdekében a helyben termelő, feldolgozó mikrovállalkozások, üzemek és őstermelők infrastrukturális és eszközfejlesztése válik lehetővé. Továbbá a megújuló energia hasznosításával a mikro-vállalkozások jelentős anyagi megtakarításra tehetnek szert, melyet fejlesztésre illetve humán erőforrás bővítésre fordíthatnak. A helyi turizmus ágazat fejlesztése olyan célkitűzés, melynek alapját a tervezési terület adottságai maguk generálnak. A tanyák hasznosíthatóságát, fenntartását azok turisztikai desztinációként történő üzemeltetése biztosíthatja, így a helyi épített környezet fejlesztésével a társadalmi és kulturális környezet is fejlődésnek indulhat.

1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz A Helyi Fejlesztési Stratégia a térség adottságai alapján került kidolgozásra. A stratégia hozzájárul az EU2020 fő céljaihoz, a Vidékfejlesztési Program prioritásaihoz, valamint a Partnerségi Megállapodáshoz. A 2014-2020-as tervezési időszak alatt a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület kiemelt hangsúlyt fektet az EU2020 céljainak megvalósulásához. 1. Foglalkoztatás: A stratégia célkitűzései indirekt módon erősíti a foglalkoztatást a KKV-k versenyképességének növelésével, amely kiterjed az esélyegyenlőség megteremtésére is. 2. K+F és innováció: Az élhetőbb vidék megteremtéséhez fontos szerepet tölt be a gazdaság fejlesztés, a jövedelem és versenyképesség megtartása, ezen szempontokat a stratégia vállalkozás célú intézkedéseibe beépítésre kerülnek. 4

4

3.

Éghajlatváltozás/energia: Az Egyesület a 2014-2020-as időszakban is előnyben részesíti a környezetvédelemmel valamint energetikai hatékonyság növelésével járó fejlesztéseket.

4. Oktatás: Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat, mely kiterjed a nevelés, oktatás képességfejlesztés és ismeretterjesztés területére. A HFS is támogatja olyan célok megvalósulását, amely a tudástranszferen, ismeretátadáson keresztül hosszú távon támogatják a vidéken élők ismereteinek bővítését a helyi értékekre összepontosítva. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: A tudásztranszferrel, ismeretterjesztéssel szorosan összefügg a foglalkoztatás erősítése, amivel elősegíthető a szegénység csökkentése és a társadalmi kirekesztés megelőzése. A stratégia fő célként tűzte ki a vidéken élők helyi életminőségének javulását, a közösségi életet fejlesztő tevékenységek, településkép javításának

támogatását.

A

hátrányos

helyzetű

csoportok

esélyegyenlőségét

a

foglalkoztatáson felül a civil társadalom közösségépítő érdekérvényesítő szemlélete is elősegíti. Emellett a stratégia a kulturális és természeti környezet fejlesztését, a szolgáltatásokhoz való egyszerűbb hozzáférését biztosító kezdeményezéseket részesíti előnyben. A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodásban meghatározott 11 tematikus cél és fő fejlesztési prioritások a hazai és az uniós fenntartható gazdasági növekedésre, Magyarország legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásaira fókuszál. A HFS-ben meghatározott fejlesztési célok igazodnak az alábbi öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritáshoz, amelyek átfogják a fejlesztéspolitika egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket és hozzájárulást is. 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása A HFS támogatja a Mikro kis és –közép vállalkozások fejlesztését a helyi erőforrásokra épülő tevékenységek megvalósítását. 2. A foglalkoztatás növelése A térségi mikro kis és –középvállalkozások versenyképességének növelése, munkahelyteremtő képességének erősítése, helyi gazdaságélénkítő hatása. 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése Környezetvédelmi, valamint energetikai hatékonyság növelési célú fejlesztések támogatása a vidéki mikro vállalkozások körében. 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése A vidéki életminőség javítás célkitűzésen belül, közösségépítő értékteremtő tevékenységek támogatása, hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének megteremtéséhez.

5

5

5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása A térség adottságaihoz, helyi szükségletekhez kapcsolódó fejlesztések támogatása, melyek a helyben jelentkező igényeknek megfelelően kerülnek meghatározásra. Az 5 fő nemzeti fejlesztési prioritás összhangban van az Európa 2020 stratégiával és együttesen átfogják az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (továbbiakban: KSK rendelet) szerinti 11 tematikus célkitűzést. A Helyi Fejlesztési Stratégia főbb célkitűzései az alábbi specifikus célokat támogatja: 1. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása. A HFS kiemelt céljai közé tartozik gazdaságfejlesztés, a tervezési területen működő KKV-k, különösen a mikro vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása a helyi értékekre alapozva, ezzel ösztönözve a foglalkoztatást helyi szinten. 2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása A helyi vállalkozások fejlesztésének feltétele a épület energetikai korszerűsítése, megújuló energia alkalmazása, hiszen ezáltal javul a vállalkozás gazdaságossága és a fejlődés fenntarthatóvá válhat. 3. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. A HFS a vállalkozási célú fejlesztésekhez kapcsolódó megújuló energiaforrások alkalmazásával hozzájárul az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdasághoz helyi szinten. 4. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. A Helyi Fejlesztési Stratégia a vállalkozási célú fejlesztésekhez kapcsolódó megújuló energiaforrások alkalmazásával, épületenergetikai korszerűsítéssel ösztönzi a környezettudatos gazdálkodást helyi szinten. 5. A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem. A hátrányos helyzetben élők életkörülményeik javítására szolgál egyrészről a KKV szektor, különösen a mikro vállalkozások vállalkozás fejlesztési célú támogatása, amely fenntartható jövedelmet biztosít, másrészről a közösségerősítő tevékenységek támogatása a szociális életkörülmények és a társadalmi kohézió javulásához járul hozzá helyi szinten.

A Vidékfejlesztési Program továbbá a merev tengelyek helyett rugalmas prioritásokat alkalmaz, melyek a következő hat pontba sorolhatóak:

6

6

1. "A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben. 2. A versenyképesség és életképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében. 3. Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előremozdítása. 4. A mezőgazdaságtól és erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése, javítása. 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, alacsony CO2 kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása.

7

6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben."1 A HFS intézkedései a Vidékfejlesztési Program 6. prioritáshoz a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatáshoz szorosan kapcsolódik.

2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamat A Helyi Fejlesztési Stratégiához kapcsolódó felhívásokról az Egyesület a tagságát és az ügyfél körét elektronikus formában rendszeresen tájékoztatta. A felhívásoknak köszönhetően a tervezési területről számos előzetes projektötlet érkezett be, amely fejlesztendő igényekre kiemelt figyelmet szentelt a Helyi közösség a HFS tervezése során. A nyilvánosság biztosítása érdekében a Helyi Fejlesztési Stratégia összeállítása kapcsán megtett minden intézkedést az egyesület honlapján tette elérhetővé. A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület elnöksége a munkaszervezettel szorosan együttműködve a 2007-2013-as uniós időszak tapasztalatait és eredményeit figyelembe véve folyamatos kapcsolattartás mellett került kidolgozásra a stratégia. Az egyesület tisztségviselői magán –köz és civilszférát egyenlő arányban képviselik, amelyen keresztül a kapcsolattartás és az együttműködés az igények felmérése céljából kulcsfontosságú volt a stratégia tervezése során. Az érintettek a helyi életminőség javításának megoldására az egészséges életmódra való nevelés, közösségi részvételt erősítő sport tevékenység, valamint a közbiztonságot támogató fejlesztésekre vonatkozó javaslataival járult hozzá a stratégia kialakításához. A HFS tervezési időszakban az Egyesület összesen 3 alkalommal ülésezett közgyűlés és elnökségi ülés formában, ahol az egyesületi tagok véleményt alkothattak a HFS elkészítési üteme alatt. A tervezési munka során a település önkormányzatainak, civil szervezeteinek kezdeményezésére fórumokon tájékoztatták az Egyesület munkatársai az érdeklődőket a Vidékfejlesztési Programról, bemutatásra került a HFS tartalma, a fórumok bezárásaként a jelenlévők javaslatokat tehettek, amellyel a stratégia közelebb kerül az igényeikhez.

1

Kis Miklós Zsolt, Agrárium 2015, Herceghalom, 2015. március 10.

7

A munkaszervezet összesen 5 alkalommal tartott lakossági fórumot, melynek meghívóját az egyesület honlapján mindenki számára elérhetővé tette. Az egyesület tagjai és az érdeklődők elektronikus hírlevélben is értesültek a tervezési folyamatról. A munkaszervezeti iroda nyitva tartási ideje alatt lehetőséget biztosított a személyes illetve telefonos konzultációra, melynek eredményeképpen összesen 50 db előzetes projektötlet érkezett be. A végleges jóváhagyott HFS szintén nyilvánosan megtekinthető az Egyesület honlapján.

8

3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása

A Tiszától a Homokhátságig LEADER Helyi Akciócsoport

tervezési

Homokhátság

Fejlődéséért

területén

a

Vidékfejlesztési

Egyesület 2011. évi megalakulását követően szüntelenül látja el LEADER akciócsoportként keletkező feladatait. A Helyi Akciócsoport tervezési területe a 2007-2013 időszakhoz képest

16

település

helyett

14 tartozik,

amelyből Lajosmizse, Tiszakécske, valamint Kecskemét települések kizárólag külterülettel jogosultak a tervezési terület lefedettségébe. A

FORRÁS: TEIR kecskeméti térségből Orgovány, Jakabszállás, Helvécia, Fülöpháza, Ballószög, Ágasegyháza, míg a

tiszakécskei térségből Tiszaalpár nem csatlakozott a térségben működő LEADER csoporthoz, újonnan csatlakozott az Akciócsoporthoz Kunszállás és Fülöpjakab Község a többi település a program kezdete óta aktív tagja a helyi közösségnek és a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesületnek. A területi átalakulást követően a Helyi Akciócsoport területe 1162,71 km2. A támogatásra jogosult lakónépesség száma 46 059 fő. Az egyesület felelős a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósulásának elősegítéséért a kecskeméti és a tiszakécskei térségekben, emellett a közös növekvő gazdasági érdekekre alapozva segíti kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség, illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. A térség központi elhelyezkedésű hazánkban, így a megyeszékhely központi fekvése számos előnyt biztosít a környező települések számára, viszont hátrányokat is mutat. A térségben nagy számban találhatóak tőkehiányban szenvedő mezőgazdasági vállalkozások, amelyek a széleskörű támogatási lehetőségek igénybevételével fejlődni tudnak, emellett számos innovatív módszert lehetne alkalmazni és kifejleszteni. 8

Bács-Kiskun megye mezőgazdasági jellegű, a két térség területének több mint 60%-a mezőgazdasági művelés alatt áll. A térségre és a teljes megyére is jellemző a jellegzetes, európai viszonylatban is sajátos településtípus, a tanya, mely Magyarországon belül e térségben a legelterjedtebb, hiszen hazánk összesen 280 tanyás települése közül 62 Bács-Kiskun megyében található. Megállapítható tehát, hogy a térség lakosságának jelentős része él külterületen, tanyában. 2 Bács-Kiskun Megye térségi adottságait figyelembe véve a napsütéses órák száma legtöbb helyen meghaladja a 2000 órát évenként, amelyből megállapítható, hogy a térségben ösztönözni szükséges a megújuló energiaforrások fejlesztését. Emellett kiváló geotermikus adottságokat mutató térség jelentős előnnyel rendelkezik a megyei átlaghoz képest. Az előnyös helyzet mellett a nehézségeket azonban a csapadékszegénység okozza, hiszen a száraz, homokos területet gyakran sújtja aszály, illetve csapadékhiány. A térség elsivatagosodása több területen is okoz problémát a fenntartható fejlődés tekintetében, amelynek megakadályozására komplex gazdaságfejlesztési program megvalósítása szükséges. Napjainkban egyre jelentősebb figyelmet kap az itt található átlagosan 35-75°C meleg hévízkészlet, mely 1000-1500 méter mélyről tör elő. A vízbázis részeként jelentős ásványvízlelőhelyek találhatóak mindkét térség területén. „Vízvisszatartó képessége alacsony. Szélsőséges időjárási jelenségek sújtják. Természeti-táji értékekben gazdag, jellemzően mezőgazdasági termelésre rendezkedett be.”3 Ennek ellenére mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságúnak minősül a terület, de ennek hatására jelentősebb természeti értékek maradhattak fenn. Az itt élők fő megélhetési forrását a mezőgazdaság, azon belül a kertészet és az állattenyésztés adja, de Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a térség terményállományára, ami tovább fokozta a vállalkozók kiszolgáltatottságát. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Természeti és környezeti szempontból kiemelkedő értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartoznak.

2

Bács-Kiskun megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmány, MNVH, 2014, 4. o. 3

Bács-Kiskun megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmány, MNVH, 2014, 5.o.

9

9

4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése 4.1. Helyzetfeltárás A Tiszától a Homokhátságig Leader Helyi Akciócsoport tervezési területének nagy részét lefedő kecskeméti és tiszakécskei térség egymással szomszédos, mindkettő a Tisza és a Homokhátság közötti síkvidéken helyezkedik el Bács-Kiskun megye északi részén. A Dél-Alföld településhálózatában található a legkevesebb aprófalvas település és emellett erős középvároshálózat jellemzi a régiót.4 Mindkét térség hazánk legnagyobb

megyéjében,

Bács-Kiskun

10

megyében található, amely azonban az egyik legalacsonyabb népsűrűségű megyénk, ami a kiterjedt

tanyás

területű

vidéki

térségek

elhelyezkedéséből ered. Jellemzőek a nagy távolságok, ezért a településszerkezet igen szellős. A megye északi része fejlettebbnek bizonyul, mint az elmaradott, déli határ mentén található falvak, városok. 2015. évben a KSH

FORRÁS: KSH

mutatók alapján a megyei adatokat tekintve az országos tendenciákhoz hasonlóan a népességfogyás száma emelkedett, viszont javult a munkaerő piaci helyzete, csökkent a munkanélküliség. A Bács-Kiskun megyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek száma növekedést mutat, amely a beruházások teljesítményére is pozitív hatással bírt a fejlesztések 54%-át az iparban hasznosították. 2015. évben az iparon belül az építőipar is kiemelkedett megyei szinten, a turizmus területén a vendégforgalom, illetve tartózkodás számában is növekedés tapasztalható, amely részben köszönhető a kereskedelmi és falusi szálláshelyek bővülésének. A két térség székhelye egy-egy térségi központ is egyben, sőt Kecskemét megyeszékhely is, az egyik legdinamikusabban fejlődő városunk, hiszen a térség gazdag a megújuló energiaforrásokban, a napsütéses órák tekintetében magas arányt, ami a legtöbb helyen meghaladja a 2000 órát évenként, megállapítható tehát, hogy a térség uralkodó éghajlata meleg és száraz éghajlat, magas napfényes óraszámmal. A két térség felületét a folyók és a szél formálták, amelynek következtében a Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb felülete jött létre. A jellegzetes alföldi táj minden ismérve megtalálható a térségben: tanyák, szikes- és homokpuszták, folyami homok, foltokban tőzeg, valamint az ártéri területek és erdőségek. Napjainkban egyre jelentősebb figyelmet kap az itt található átlagosan 35-75°C meleg hévízkészlet, mely 1000-1500 méter mélyről tör elő. A vízbázis részeként jelentős ásványvízlelőhelyek találhatóak mindkét

4

Fejlődő és leszakadó járások, Magyarország társadalmi-gazdasági profilja, 2014, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 23.o.

10

járás területén. „Vízvisszatartó képessége alacsony. Szélsőséges időjárási jelenségek sújtják. Természeti-táji értékekben gazdag, jellemzően mezőgazdasági termelésre rendezkedett be.” 5 Az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok a térségben megjelenő elsivatagosodás komoly küzdelmet okoz a fenntartható fejlődés szempontjából, hiszen a természetes folyamatot megállítani nem lehetséges, bár a folyamat lassítására, megakadályozására több önálló terv, komplex gazdaságfejlesztési, klímastratégiai program született, viszont a folyamat mértékének lecsökkentésére, és visszafordítására szükség lenne a helyi szereplők aktív bevonására. A térség településeire jellemző a közigazgatási határon belül és kívül egyaránt megtalálható földutak magas aránya, amely különösen a külterületen élők számára jelentenek problémát. Az elsivatagosodás terjedésének, és a belvíz kialakulásának megakadályozására, csökkentésére lehetőséget biztosíthat a külterületi földutak karbantartását támogató célkitűzés megerősítése és az elvezető csatornák, árkok kitisztítása, öntözésre alkalmassá tétele, melyre a 2014-2020-as időszakban a HFS keretében nem mutatkozik elegendő forrás, azonban várhatóan a Vidékfejlesztési Program tanyák fejlesztését érintő alprogramjának keretében lesz lehetőség a cél megvalósítására. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a térség terményállományára, ami tovább fokozta a vállalkozók kiszolgáltatottságát. Mezőgazdasági szempontból az Alföldre jellemző melegedés kedvezőtlen adottságnak számít a növénytermesztésben, továbbiakban a szárazság okozta vízhiány is fennálló probléma a térségben, ugyanakkor a mezőgazdaság számára a megújuló energiaforrások alkalmazásával kiegyensúlyozható a természet adta hátrányok, mindamellett hogy gazdaságos is. Az itt élők fő megélhetési forrását a mezőgazdaság, azon belül a kertészet és az állattenyésztés adja, a geotermikus energia, biomassza, valamint a napenergia kedvező feltételeket teremtenek a gazdálkodásban. Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Természeti és környezeti szempontból kiemelkedő értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartoznak. Az Akciócsoport tervezési területén található települések különböző térségszervezői erők alapján alakultak ki, illetve fejlődnek jelenleg is. Lakitelek és Tiszakécske kivételével a települések, még a városok is, egyszerű sakktábla-alaprajzú településszerkezetet mutatnak. Környezeti és természeti szempontból jelentős értékek találhatóak a térségben, amelyeket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyel. A települési környezet általában rendezettnek mondható, de fenntartásuk nem minden esetben megfelelő.

5

Bács-Kiskun megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmány, MNVH, 2014, 5.o.

11

11

Demográfiai helyzet Bács-Kiskun Megye népesség száma 2015. I. negyedévi adatok alapján 514 000 fő, amelyből a Helyi Akciócsoporthoz tartozó terület lakossága közel 35%-át teszi ki. Az Akciócsoport lefedettségi területe 1162,7 km2, a tervezési területet két térség alkotja, amely teljes lakossága 180 205 fő, mely a

12

kecskeméti térség 156 571 fő és a tiszakécskei térség 23 634 fő állandó lakosából tevődik össze. A támogatásra jogosult lakónépesség száma 45 937 fő. 105/2015. (IV. 23) Korm. rendelet értelmében

FORRÁS: KSH

a Tiszától a Homokhátságig Leader Helyi Akciócsoport lefedettségi területének települései közül Kunbaracs község tartozik a Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések körébe. Bács-Kiskun megyét vizsgálva a természetes népességfogyás magasabb tendenciát mutat a születések számához képest, annak ellenére is, hogy a 2015. évi adatok szerint 1,8%-kal több, mint 2014-ben mindeközben a halálozások száma is emelkedett 1,5%-kal. A lakónépesség nem szerint 2015. évi adatok alapján megállapítható az 50-50%-os megoszlási arány, a 15-64 év közötti aktív korú népesség megyei viszonylatban közel 345 ezer fő, amely a népesség közel 70%-át tesz ki. Az időskorúak aránya sajnos állandóságot mutat, ami a lakosság elöregedését prognosztizálja, azonban a megyei, régiós vagy ország szinten sem megoldott probléma a demográfiai csökkenés. Bár az időskorúak aránya összességében nem nő a térségekben, azonban megállapítható, hogy a fiataloké, és azon belül a gyerekek száma fokozatosan csökken, így a térségben az elöregedettség mutató az elmúlt évtized során lassan emelkedik. A térség lakosságszáma a legtöbb településen csökkent vagy stagnál, annak ellenére, hogy összességében egy kismértékű növekedés tapasztalható a megyeszékhely vonzásának köszönhetően. Ez az elvándorlás elsősorban a fiatalok és felsőfokú iskolai végzettségűeket érinti leginkább. A leginkább megalapozott indok az elvándorlás erősödésére

az,

hogy

igen

kevés

a

helyi

munkalehetőség, a lakáshoz jutási nehézségek, az emelkedő

ingatlanárak,

a

kevés

szabadidős

szórakozási

lehetőséget.

A

törekszenek

a

társadalmat

fiatalok

HFS

és

célkitűzései ösztönözni

vállalkozások megindítására, közösségi programokban való részvételre. KSH adatok alapján a foglalkoztatási arány megyei FORRÁS: KSH

12

szinten 55,8%, ami némileg kevesebb az országos átlagtól. A munkanélküliségi ráta Bács-Kiskun Megyében a KSH 2015. IV. negyedév alapján 7,4%, amely az országos 6,2%-hoz képest magasabb értéket mutat, viszont a Helyi Akciócsoport tervezési területén csökkenő tendenciát mutat. A nyilvántartott álláskeresők száma megyei szinten 2015. év végén elérte a 19 066 főt, amelyből 54%-a női álláskereső. A térségben jelentős hagyománya van a tanyasi életformának, amit a múlt rendszer tanyapolitikája csak csökkenteni tudott, megszüntetni nem. A népesség korösszetétele többek közt ennek is köszönhetően igen kedvezőtlen, különösen a tiszakécskei térség területén. A térség lakosainak több, mint 65%-a él városban, míg a további 35%-a községekben, és egy nagyközségben. Jelentős problémát okoz jelenleg és a jövőre kihatóan a vidéki társadalom elöregedése, és a települések között is megmutatkozó demográfiai különbségek, melyeket olyan fejlesztésekkel kell ellensúlyozni, melyek a vidéki lakosság helyben tartását célozzák. E probléma megoldásához komplex terület- és vidékfejlesztési operatív programra lenne szükség a fejlesztési koncepciók maximális összehangolása mellett a térség sikeres és hatékony fejlesztése érdekében. Társadalmi környezet A helyi tervezésben a széleskörű társadalmasítás eredményeképpen több szféra együttműködésének köszönhetően számos partnerségek alapuló kapcsolat jöhet létre. Ezen társadalmi összeköttetések révén nem csak a tervezés, hanem a helyi stratégiák végrehajtása során is megmaradhat a közös célok megvalósításának érdekében történő együttműködési hálózat. A megye területén több mint 5 ezer nonprofit szervezet működik. A kecskeméti és a tiszakécskei térségben a civil szervezet száma meghaladja a háromszázat: a kecskeméti térségben 211 civil szervezet található, míg a tiszakécskei térség területén 143 társadalmi szervezet végez tevékenységet. A szervezetek egy része kultúrával, sporttal, a szabadidő eltöltési lehetőségek biztosításával, valamint oktatással foglalkozik, emellett pedig jelentős az ifjúsággal foglalkozó szervezetek száma is, ahogyan az egészségügyhöz kapcsolódik még több egyesület. A civil szervezetek jelentős szerepet játszanak a helyi közösségek fenntartásában, hiszen a hagyományőrző - ápoló tevékenységeket jellemzően a társadalmi szervezetek látják el, közösséget építve, teremtve ezáltal. A közös tevékenységek, produkciók, előadások megszervezése a helyi csoportokra háruló feladat. Azonban a hagyományok ápolása mellett teret kell adni a rekreációs, egészségügyi és oktatási, nevelési tevékenységek folytatásának is. Vadászattal és horgászattal szintén számos egyesület foglalkozik, hiszen kiváló adottságokkal rendelkezik mindkét járás a vadban gazdag erdők és a Tisza árterének, az élő és a holt Tisza horgászati lehetőségeinek köszönhetően. A térségben majdnem minden településen található legalább egy olyan civil szervezet, amely a közbiztonság megőrzését próbálja támogatni. A XXI. században a vidéki lakosság elszegényedésének és a gazdasági válság negatív eredményeinek köszönhetően egyre inkább kimutatható a tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények, és szabálysértések számának emelkedése, amelyek megfékezése a helyi közösség közös érdeke, ezért a közbiztonság érdekében tevékenykedő szervezetek működését támogatni kell. A helyi identitástudat és a közösségfejlesztés azonban legfőképpen a helyi kulturális egyesületek munkájával teljesíthető ki, hiszen a közös programok, rendezvények lebonyolításával megerősödik az összetartozás-tudat

13

13

és a helyi közösség ereje, ami alapvető fontosságú a vidék népességmegtartó erejének fenntartása, esetleges növelése szempontjából. Gazdasági környezet A térség gazdasági környezetének fejlettségét leginkább a GDP értéke mutatja meg, azonban emellett más tényezőket is figyelembe kell venni a gazdasági fejlettség teljes körű vizsgálata szempontjából. A fajlagos gazdasági értéktermelés bemutatására a legkézenfekvőbb megoldás a GDP lakosságra vetített értékének elemzése. A Dél-Alföldi érték 2012-ben 2,5 millió Ft/fő volt, ezen belül Bács-Kiskun megye GDP értéke 1,04 millió Ft/fő. Bács-Kiskun megyében a GDP évi átlagos növekedésének üteme 1994-2011 között kis mértékben csökkent, amit azonban az 1994-2008 közötti időszak növekedési periódusa enyhít.6 Összességében kimutatható, hogy hazánk népessége az utóbbi harminc évben tartósan csökkent. Az ország legtöbb térségét, köztük Budapestet is az abszolút fogyás, a természetes fogyás és az elvándorlás jellemezte 2001 és 2011 közötti időszak során, amit a gazdasági fejlődés és a közlekedési hálózat fejlesztése csak kis mértékben tudott befolyásolni.7 A térségben az úthálózatot relatív fejlettség jellemzi a megye déli területeihez képest. Jellemző, hogy a Kecskemét központú, sugaras berendezkedésű térséget észak - déli irányban az M5 autópálya szeli ketté, míg nyugat-kelet irányban az 52-es és 44-es főút által alkotott tengely. Ebből kifolyólag a központi települések megközelíthetősége kiváló, azonban a periférián található települések közötti közutak hiánya, illetve rossz minőségű úthálózata nem teszi lehetővé a gazdasági és más célú együttműködések kialakulását. A vidékfejlesztés szempontjából a földutak és a mezőgazdasági összekötő utak fejlesztése, karbantartása kulcsfontosságú, aminek megoldása érdekében az önkormányzatok rendszeresen pályáztak és pályáznak. A térségben Kecskeméten keresztül vezet a Dél-alföld legforgalmasabb vasútvonala. A vasúthálózatra jellemző, hogy Kecskemét központú, tehát jelentős átmenő forgalmat bonyolít, azonban a helyközi járatok ritkák és a vonalak meglehetősen elmaradott műszaki állapotban vannak, így a kihasználtsága is alacsony. A Tisza, mint vízi út, jelenleg alacsony kihasználtsággal bír, hiszen a vízi útvonalak legjellemzőbb módon főként rekreációs és turisztikai célokat szolgálnak, amellett hogy az egészséges életmódra történő nevelést és ifjúsági programok megtartását teszi lehetővé. A Tisza a tiszakécskei térségek településeit érinti elsődlegesen, azonban közvetett módon a kecskeméti térség lakossága is haszonélvezője lehet az élő víz közelségének. Megállapítható tehát, hogy közlekedés szempontjából a Tisza nem meghatározó tényező a térségben, de fejlesztési potenciállal rendelkezik számos tematikus együttműködési projekt jövőbeli megvalósítása kapcsán, ezért lehetőségként mindenképpen érdemes számolni vele. A térségi önkormányzatok egyik legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása. A térség ivóvízhálózata minden település belterületi lakosságának vízellátását biztosítja, emellett kiemelkedő a helyi ásványvízkészlet, melynek potenciálja gazdaságélénkítő hatású lehet fejlesztési támogatások segítségével.

6

KSH Stadat - 2013.11.27.

7

Fejlődő és leszakadó járások, Magyarország társadalmi-gazdasági profilja, 2014, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 10.o.

14

14

A térség infrastrukturális ellátottsága - hazai viszonylatban - az átlagosnál jobbnak mondható. Jelentős eredmények születtek a gáz-, a villamosenergia-hálózat és a közüzemi vízhálózat kiépítése és a csatornázás kialakításának területén. Megállapítható, hogy mindkét térség minden településén kiépült a biztonságos vezetékes víz- és gázhálózat, így az energiaellátottság az országos átlagot meghaladja. A gazdaság-, és a térségi kapcsolatok fejlesztése szempontjából meghatározó infrastrukturális elemek - elsősorban a közúthálózat és a távközlés - jelentős fejlődésen mentek keresztül. Mint ahogyan korábban megállapításra került, Bács-Kiskun megye agrárágazat jelentős, ennek következtében a térség területének több mint, 60 %-a is mezőgazdasági művelés alatt áll, így megállapítható, hogy a térség életében jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági termelés, valamint arra épülő feldolgozó ipar, és az ahhoz szükséges gépeket előállító gépipar.

15

A gazdasági válság által generált negatív gazdasági és társadalmi hatások a térség településein is érezhető nyomokat hagytok, melynek következtében az elmúlt időszak adatai messze meghaladják az elmúlt 10 év regisztrált munkanélküliek számát. Megállapítható, hogy a 2008. adatokhoz képest az aktív korú népesség között regisztrált állkeresők száma térségi szinten több mint 1.5 %-kal emelkedett. 2015. év végén mintegy 103,5 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván Bács-Kiskun

megyei

székhellyel,

számuk egy év alatt 952-vel növekedett. A gazdasági szervezetek döntő hányada vállalkozás.

Ezen

többségben

lévő

belül önálló

a

jelentős

vállalkozók

száma csekély mértékben emelkedett (2,0%-kal), míg a társas vállalkozásoké 3,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához

képest.

A

társas

FORRÁS: KSH

vállalkozások közül 5,9 ezernek a kereskedelem volt a főtevékenysége. Lényegesen kevesebb, de 2-3 ezer között volt az ipar, valamint a tudományos és műszaki tevékenység területén vállalkozók száma is. A társas vállalkozások 88%-a 10 fő alatti létszámmal rendelkezett, ezzel szemben 250 fős, vagy azt meghaladó létszámú társas vállalkozás 35 volt a megyében.8 A szektorok közötti megoszlás tekintetében a mezőgazdasági vállalkozások aránya megfelel a megyei átlagértéknek, viszont jelentősen meghaladja az országosat. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások részaránya nem éri el még az országosnál jelentősen alacsonyabb megyei átlagot sem. Az iparból kiemelkedik az autógyártás, alumínium feldolgozás, a mezőgazdasági és vegyipari gépgyártás, a kéziszerszámgyártás, de több településen megjelent a könnyűipar: cipőgyártás, fafeldolgozás, konfekció- és kézműipar. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de megtalálható a szesz- és sütőipari tevékenység, ásványvíz palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség 8

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/154/index.html

15

élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de előfordul a bor- és szeszesital előállítás, sütőipari tevékenység, ásványvíz kitermelés és palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. HFS célkitűzései kiterjednek a mikro vállalkozások eszközállományának javítására, bővítésére, energiahatékonyságot növelő beruházások támogatására. 4.2. A 2007‐2013‐as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések A Tiszától a Homokhátságig LEADER fejlesztési csoport tervezési területén a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célja volt, hogy a tervezési területét alkotó 16 település szempontjából közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megoldási lehetőséget biztosított a helyi életminőség javítására a civil szféra bevonásával, melynek keretében az egészséges életmódra való nevelés, a közösségi részvételt erősítő sport tevékenységek, valamint a közbiztonságot támogató fejlesztésekkel kapcsolatos társadalmi igények kielégítése mellett. Ezenkívül kiemelt szerepet kapott a társadalmi tőke erősítése, a helyi közösség társadalomformáló erejével a társadalmi kapcsolatok számára megfelelő színvonalú rendezvénytér kialakítása. A térségben jelentős szerepet élvezhet a helyi turizmus ágazat, melynek fejlesztése az országos érdekeket szolgál, hiszen az itt élők számára megélhetési lehetőséget biztosító ágazat fejlesztése, a térség szerepének turisztikai desztinációként történő 16

16

erősítése során nem kizárólag a kiszolgáló, hanem a szolgáltatást felhasználó, igénybevevő szektor számára is előnyös volt, hiszen ezáltal széleskörű kulturális előrelépés, továbbá társadalmi összetartozást erősítő, integrációs folyamatok kezdődhettek meg. A térség mikro vállalkozásaiban rendkívül kevés a visszaforgatható tőke, így az előállított termékekben viszonylag alacsony a hozzáadott érték aránya, az alkalmazott technológiával nem képesek minőséget előállítani, azonban az innováció segítségével jelentős javulást lehetne elérni ezen a téren, ami a kis-és közepes vállalkozások támogatása mellett hangsúlyos szerepet kapott a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában, hiszen a hatékonyság záloga a fejlődés, a modernizáció, ami a helyi erőforrásokra épülő növekedés pillére. Egyesületünk támogatta a minőségi termékek létrejöttét és piacra jutását, azonban az innovatív ötletek főképpen az új uniós ciklus keretében valósulhatnak meg, hogy a mezőgazdaságban és a kistermelők, kisiparosok innovatív ötletei, újszerű gazdálkodási technikák kerüljenek alkalmazásra és a minőségi agrártermelést biztosíthassuk a térségben. A fő rendező elv volt a helyi partnerség és a több szektort érintő, innovatív fejlesztések prioritása. A leginkább domináns elv tehát a hálózatos multiszektorális projektfelépítés volt, ami a helyi közösség jogi személyiségű szervezetének működtetésénél is szem előtt tartottunk. Mivel a térségben korábban nem működött LEADER szerű, alulról épülő program, esetünkben a 2007-13 közötti ciklus tanulási időszak is volt. A pozitív visszajelzések és a megvalósult fejlesztések alapján elmondható, hogy a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület prosperáló és LEADER szerűen működő helyi közösséget tudott kialakítani. Az innováció kritériuma háttérbe szorult, hiszen a LEADER módszer már maga innovatív volt térségünkben, így további magas szintű innovációt magában hordozó projektek megvalósítására a következő tervezési ciklusban kerülhet majd sor. A forrásfelhasználás a III. tengely intézkedési kapcsán majdnem teljes körű volt, míg a IV. tengely kapcsán csak többletforrás bevonásával lehetett részben kielégíteni a többszörös forráskeretet reprezentáló pályázói igényeket. A gazdaságfejlesztés és a szolgáltatásfejlesztés minden támogatási forduló estében szinte azonos súllyal szerepelt, a gazdaságfejlesztést szolgáló intézkedések aránya minden esetben kis mértékben meghaladta a 45 % kötelező arányt. A fejlesztési forráslekötés az alábbi táblázat szerint alakult a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén 2007-2013 között:

Támogatott kérelmek száma (db)

Jogcím Falufejlesztés III. tengely 1. kör 2 III. tengely 2. kör 9 III. tengely 4. kör 6

Vidéki örökség

Mikrovállalkozások fejlesztése

Turisztikai tevékenységek ösztönzése

2

6

8

4

11

7

4

10

8

17

17

III. tengely 5. kör (Turisztika)

-

-

-

23

Forrásallokáció forráskihelyezés alapján (Ft) III. tengely 1. kör III. tengely 2. kör III. tengely 4. kör III. tengely 5. kör (Turisztika)

20 341 562

36 495 248

83 047 318

220 466 562

51 328 311

41 591 190

79 401 534

90 076 971

81 105 687

54 413 216

239 343 061

166 936 066

18 -

-

-

440 053 308

Támogatott kérelmek száma (db) LEADER IV. tengely 1. kör IV. tengely 2. kör IV. tengely 3. kör

Közösségi célú fejlesztés

Vállalkozás alapú fejlesztés

22

3

26

7

18

23

Forrásallokáció forráskihelyezés alapján (Ft) IV. tengely 1. kör IV. tengely 2. kör IV. tengely 3. kör

15 271 631

14 953 943

88 979 603

47 929 155

161 527 380

194 392 329

A 2007-2013 programozási időszak során a kecskeméti és a tiszakécskei térségek területén működő Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén nem valósultak meg megyei szintű, kiemelkedő projektek, hiszen a HACS-ok közreműködésével megvalósuló fejlesztések jellemzően kisléptékű projekteket takarnak. A helyi fejlesztések sok helyen az alföldi jellegzetességekből adódóan összecseng a hasonló adottságokkal rendelkező, dél-alföldi megyék fejlesztéseivel. A tanyaprogramot megalapozó igény a tanyákon élők életkörülményeinek javítására irányuló igény felkutatásával és segítésével minden bizonnyal Bács-Kiskun megyéből indult ki, az akciócsoport területén már 2009-ben támogatás igénylésére volt lehetőség a külterületi földutak karbantartására, állagmegóvására, javítására, mely kezdeményezés adaptálásra került a NAKVI által önállóan meghirdetett tanyaprogram célkitűzési közé is, élhetőbbé téve ezáltal a vidéki, tanyasi lakosság mindennapjait.

18

A 2007-2013 közötti időszak két részre osztható pályázói aktivitás tekintetében: a program indulásakor kevés ötlet érkezett, a pályázati rendszerek és lehetőségek ismeretlenek voltak a vidéki szereplők számára. Számos projekt nyert támogatást, melyek később nem kellően átgondoltnak bizonyultak, elsősorban a hatékony forrásgazdálkodás tekintetében bírtak ezen projektek súlyos hibákkal: az utófinanszírozás okozta forrásmegelőlegezés több nagyobb projekt esetében a fejlesztés meghiúsulását vonta maga után. Ezért a következő programozási időszak kapcsán javasolt lenne az előfinanszírozást vállalható feltételek mellett lehetővé tenni a pályázói kör részére, biztosítandó a projektek tényleges megvalósulását határidőben. Az időszak második szakaszának idejére a helyi szereplők megismerték a pályázati rendszert, ezért a pályázói aktivitás megduplázódott, a rendelkezésre álló források többszörösére érkezett igény a térségből. A pályázatok adminisztratív ellenőrzését követően támogatható projektek finanszírozásához kiegészítő forrásra volt szükség, melyet az Irányító Hatóság bocsátott rendelkezésre. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a támogatást nyert kérelmek és pályázatok megvalósulási aránya a program végrehajtásának előrehaladásával egyenes arányban állt, tehát a programozási időszak utolsó két évében a megvalósítást elősegítő intézkedések következtében nagyobb arányban fejeződtek be sikeresen a helyi projektek. A pályázati fordulók ideje alatt a szférák között partnerségi megállapodások születtek, továbbá együttműködések kialakításával segítették egymást a helyi pályázók az ötleteik megvalósításában, ezen oknál fogva nem különíthető el egymástól élesen a vállalkozói, a civil és a közszféra projektjei. Az elmúlt programozási ciklus tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a legnagyobb szükség a közösségfejlesztésre lenne a LEADER alapelvek mentén, hiszen élő kapcsolatok kialakításával tehető élhetővé és élővé a vidék, a helyi és a helyközi partnerkapcsolatok elmélyítésével, megerősítésével őrizhetjük meg a jövő nemzedékei számára a vidéki életformát, teremthetjük meg a helyi értékekre büszke vidéki ember számára megfelelő gazdasági-társadalmi környezetet. A fejlesztési irányvonalak kijelölésénél alapvető a közösségvezérelt fejlesztések támogatása, megfelelő támogatási forrás hozzárendelésével. A helyben meghozott, helyi igényeket kiszolgáló döntések prioritását a következő programozási időszak során is érvényesíteni kellene, továbbá a módszer adaptálását is meg kellene fontolni más támogatási területek vonatkozásában is (városi CLLD). A fenntartható fejlesztések, sikeres projektek megvalósítása érdekében célszerű lenne az utófinanszírozás helyett

előfinanszírozás

vagy

előfinanszírozás

és

utófinanszírozás

kombinációs

formájában

támogatáshoz juttatni a pályázókat, így számos egyéb tehertől (banki költség, hitelbírálat díj, kamatköltség) is mentesülhetnek a vidéki szereplők. Emellett a kötelezettségátvállalás feltételeinek egyszerűsítésével további támogatást nyert projektek válhatnak kivitelezhetővé, hiszen ezáltal az egyéb okokból nem működő vállalkozás sikeres ötletét másik ügyfél valósíthatná meg, így a térségi forráslekötés biztosan megfelelő célra fordítható.

19

19

4.3. A HFS‐t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület a Helyi Fejlesztési Stratégia tervezése során alkalmazkodott és kiemelten kezelte a Vidékfejlesztési Program prioritásait, a kialakított intézkedések célkitűzései illeszkednek más Operatív Programokhoz, viszont a beruházások méretéből, támogatás tevékenységéből adódóan kiegészítő jellegű fejlesztésekként támogatja azokat. A tervezési területen működő közszféra szereplőnek a 2014-2020-as időszak fejlesztési elképzelései többnyire a Vidékfejlesztési Program, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) keretében kerülnek meghirdetésre. Külső koherencia, kiegészítő jellegként a Stratégia intézkedéseinek kialakításakor figyelembe vettük a Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepcióját, a helyzetértékelés és a SWOT elemzésen alapuló fejlesztési irányvonalakat, amelyek összhangban vannak az Európa 2020 stratégia 5 kiemelt célkitűzéseivel, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2014-2019. évi gazdaságfejlesztési program pillérei, célrendszere útmutatást nyújtottak a megye helyzetéről. A TOP két fő stratégiai céljához tartozó stratégiai beavatkozási irányok közé tartozik egyrészt a foglalkoztatási

szint

növeléséhez

szükséges

helyi

feltételek

biztosítása,

másrészt

pedig

a

gazdaságfejlesztéssel összhangban a hatékony települési szolgáltatások, az életminőség és társadalmi kohézió javításához szükséges helyi feltételek, települési infrastruktúra biztosítása a megyében. A program stratégiájának gerincét tehát a gazdaságfejlesztés adja, amihez azonban szükséges az önkormányzati üzleti infrastrukturális háttér fejlesztése, hiszen ezáltal az önkormányzatok által vezérelt helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezésekhez kapcsolódó kis- és középvállalkozások támogatása válik lehetővé, megteremtve a munkamegosztásra épülő vállalati együttműködések és a partnerség alapvető feltételeit. Ehhez járul hozzá a reintegrációs törekvések erősítése, melynek keretében a kisgyermekes szülők, megváltozott munkaképességű személyek is magasabb arányban vehetnek részt a munkaerő-piaci kínálatban. A foglalkoztatási szint növeléséhez járul hozzá a helyi vállalkozói aktivitás erősítése és a munkaerő földrajzi mobilitásának biztosítása, hiszen a járási, térségi központok elérhetősége a közösségi közlekedés fejlesztésével biztosítható. A munkaerő-piaci vonzásközpontok elérhetőségét biztosítja továbbá az úthálózat fejlesztése, különös tekintettel az alsóbbrendű utak állapotának javítására. A kis-és közepes vállalkozások támogatása mellett azonban hangsúlyos szerep jut az innovációnak, illetve a kutatás-fejlesztésnek, hiszen a hatékonyság záloga a fejlődés, a modernizáció, ami a helyi erőforrásokra épülő növekedés pillére. Mint ahogyan korábban említésre került, a turisztikai attrakciók a térségben húzóágazatnak minősülnek, ezáltal jelentős potenciál rejlik fejlesztésükben. Az operatív program keretében tervezett eredmény, hogy hálózatokba szerveződő, illetve egymáshoz is jobban illeszkedő tevékenységeket valósuljon meg, így a területi tervekbe beépülő kisléptékű turisztikai infrastruktúrafejlesztések is lehetőséget kapjanak a fejlődésre. 20

20

A TOP másik fontos célkitűzése az életminőség javítás, melyhez az infrastrukturális fejlesztésen kívül hatékony települési szolgáltatásokra van szükség, hogy a társadalmi kohézió fenntartható és prosperáló térséggé tegye a megyét. E cél legfontosabb feltétele a lakosság tudatosabb életformára történő átnevelése, hiszen a tudatos társadalmi közösség hiányában nem beszélhetünk helyi identitástudatról sem, nem beszélhetünk helyi közösségről sem, illetve hiányzik az öngondoskodó képesség. Ennek kiküszöbölésére a települési környezet fenntartható fejlesztésére kell törekedni az operatív program megvalósítása során, melyet a társadalmi befogadás és a leszakadó rétegek felzárkóztatásának céljával kiegészülve a városi közösségek identitásának, összetartozásának és elégedettségének fejlesztésével párhuzamosan kell erősíteni és kialakítani.

21

A megyei operatív programban kiemelt hangsúlyt kapnak a környezeti szempontok, hiszen a környezetbarát, megújuló energiára alapozott megoldások biztosíthatják csak a fenntartható fejlődést. Ennek érdekében a program keretében az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelt prioritást élvez a városi területeken. A területfejlesztési nagyléptékű prioritások mellett azonban a két térség területén a helyzetfelmérésnek megfelelően jellemző, hogy a lakosság nagy hányada él tanyákon, külterületen. Jelen korunk problémái, a népesség elöregedése, a fiatalok elvándorlása a nagyvárosokba, külföldre, különösen meghatározóak a tanyák élhetőségének fenntartása szempontjából. A Nemzeti Vidékstratégia alapján a társadalmi megújulást a vidéki gyökerek biztosították az elmúlt századok során: „Magyarország történelme során mindig a vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott megújulni. A vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye nemcsak a falvakban élők gondja. A vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese.” 9 A Stratégia tehát az ország vidéki térségeinek népességeltartó és népességmegtartó képességének fenntartását és javítását tűzte ki célul, melynek elérése érdekében öt stratégiai célt fogalmaz meg: „1. tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, 2. sokszínű és életképes agrártermelés, 3. élelmezési és élelmiszerbiztonság, 4. a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, 5. a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása.”10

9

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020.

10

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020.

21

A Tiszától a Homokhátságig LEADER Helyi Akciócsoport a Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepció lehetséges fejlesztési irányai közül az alábbi irányokat támogatja: 

Foglalkoztatás: A megye erősségeire alapozó lehetőségek kihasználása tradicionális ágazatok beruházás-és foglalkoztatás-bővítésével, és az ágazatok munkaerő-piaci igényeihez illeszkedő – a jól kiépült középfokú oktatás alapjain nyugvó - szakképzéssel és a munkakörülmények javításával.11



K+F: A megye- és országhatáron átnyúló gazdasági, K+F és innovációs tevékenységet támogató hálózatok és szervezetek létrehozása.12



Éghajlatváltozás/energia: Megújuló energia hasznosítás mintaprogramja a helyi specifikus adottságokra alapozottan13



Szegénység/társadalmi kirekesztettség: A tanyán és elszigetelt településen élők életminőségének javítása a célcsoportra irányuló speciális szolgáltatások működtetésével és környezeti-gazdasági szempontból is fenntartható energiahatékonysági beruházások megvalósításával.14

A Helyi Fejlesztési Stratégai intézkedései az alábbi Operatív Programokhoz kapcsolódnak kiegészítő jelleggel: Ssz. Helyi Fejlesztési Stratégia intézkedései Kapcsolódó Operatív Programok prioritásai TOP-1.1.3-15 Helyi gazdaságfejlesztés, GINOP-5.2.3 - Fiatalok vállalkozóvá válása Vállalkozás indítási költségeinek támogatása, GINOP-1.2.1-15 - Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, GINOP-1.2.2-15 - Mikro-, kis- és középvállalkozások Mikro vállalkozások technológiai és

kapacitásbővítő beruházásainak támogatása,

infrastrukturális fejlesztése és

GINOP-2.1.1-15 - Vállalatok K+F+I tevékenységének

1 energetikai hatékonyságának növelése támogatása

Bács-Kiskun 2020, Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója 2012. Bács-Kiskun 2020, Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója 2012. 13 Bács-Kiskun 2020, Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója 2012. 14 Bács-Kiskun 2020, Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója 2012. 11 12

22

22

GINOP-1.3.4-15 - Turisztikai szervezetek (TDM) Turisztikai szolgáltatások kialakítása,

fejlesztés,

turisztikai szolgáltatás fejlesztése,

GINOP-7.1.2-15 - Aktív turisztikai hálózatok

eszközbeszerzés már meglévő

infrastruktúrájának fejlesztése,

turisztikai szálláshely szolgáltatások

TOP-6.1.4-15 - Társadalmi és környezeti szempontból

2 mellett

fenntartható turizmusfejlesztés TOP-5.2.1-15 - A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok, VP-6-7.4.1.1-16 - A vidéki térségek kisméretű

Közbiztonság fejlesztése civil 3 szervezetek bevonásával

infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak

23

fejlesztésére

Egészségügyi, kulturális, sport és

EFOP-4.1.4-15 - Testmozgást javító infrastrukturális

szabadidős szolgáltatások fejlesztése,

fejlesztések (standard),

4 társadalmi nevelés

KEHOP-5.4.1 - Szemléletformálási programok

5 Civil szervezetek eszközfejlesztése

EFOP-1.2.2-15 - Ifjúsági programok támogatása

Látvány főző helyszínek , öko- és 6 gyógynövénykert kialakítása

VP2-4.1.3.3-16 Gyógynövény termesztés

A tervezési terület egyes területei különböző természeti adottságokkal rendelkeznek, amelyek színesítik a térségek szolgáltatásainak körét. A HFS célkitűzései között szerepel az egészséges életmódra nevelő fejlesztések, a sport és szabadidős tevékenységek támogatása, amellyel szoros összefüggésben áll a Bejárható Magyarország fejlesztésekhez. A 2007-2013-as időszak eredményeit figyelembe véve a turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcím keretében lovas, vízi jellegű turisztikai fejlesztések sikerrel valósultak meg, melyek további fejlesztésére van igény. Tiszakécske Tisza folyó mentén vízi turizmus fejlesztéssel vízi bázis létesített, mely kiválóan alkalmas terület a vízi túrázásra, amely sport és kikapcsolódáson felül az ifjúság számára egészségre nevelő hatással is bír. Az erdős területek remek lehetőséget nyújtanak a lovas túraútvonalak kialakítására, amely hagyományokat visszaidéző, szabadságot adó kikapcsolódást nyújt. A kerékpár turizmust támogató Eurovelo nyújt kedvező turisztikai lehetőségek további bővítésére, mindazon felül, hogy nemzetközi kapcsolatokat is megteremhetünk vele. A megyét két kerékpáros útvonal is érinti, az Eurovelo 6-os szakasza a Duna mentén a 11-es szakasz pedig a Tisza mentén húzódik, viszont hiányosság, hogy nem alkotnak egységes hálózatot a megye területén, amelynek kiépítése jelentős fejlődést hozhat a térségnek. A Duna-Tisza közén helyezkedik el a természeti és tájképi értékekben gazdag Kiskunsági Nemzeti Park, amely alkalmas a Bejárható Magyarország Program gyalogos túrázására, ahol a tanösvényeken felfedezésén keresztül környezetvédelmi ismeretterjesztést, természet közeli kikapcsolódást nyújthat valamint hozzájárul a térségi turizmus fenntartásához. 23

4.4. SWOT

Erősségek

Gyengeségek



Megyeszékhely fejlettsége





Központi infrastrukturális fejlettség



Regionális

viszonylatban fejlett

között ipari



Vállalkozói

szektor

gazdaságélénkítő

hatása a térségre  

irányú

gyorsforgalmi



Külterületi utak elhanyagoltsága



Komplex

turisztikai

hiánya,

megyeszékhelyen

kommunikáció hiányosságai erősítése

Hagyományok

a



turisztikai

marketing

Civil szervezetek aktivitásának, eszköz és működési forrásának hiánya

Idegenforgalmi jellemzővel bíró egyedi



Jelentős fosszilis energia felhasználás

természeti adottságokkal rendelkező táj



Alacsony

(alföldi

puszta,

tanyavilág,

nemzeti

a

térség

egészségértéke,

alacsony egészségtudatosság 

parkok)

Az egészségügyi alap ellátások és a



Térségi civil szervezetek magas aránya

szakellátások



Fejlett szolgáltató szektor

szolgáltatásai és azok elérhetetlensége a



Helyi piacok megléte, helyi termékek

kistelepüléseken és külterületen élők

erősítése

számára



Kistermelőket összefogó közösségi terek



A

térség

kötelezően

településein előírt

biztosított

a



Sokszínű

minőségű

Közbiztonság megerősítését szolgáló

kulturális

hagyományőrző

Kistermelők

eszközállományának

infrastruktúrájának

alapszolgáltatási

és

hiányossága

korszerűtlensége

formákhoz való hozzáférés 

eltérő

biztonsági eszközállományok elavultak

megjelenése 

24

tevékenységek

Duális képzési rendszer megjelenése a

mezőgazdaságban, turizmusban 

Nyugat-kelet

úthálózat hiánya

parkok megjelenése 

Nehézkes információáramlás a szférák



Gyakorlatorientált szakmunkás képzés gyenge minősége

programok 

Vidékfejlesztést célzó képzések hiánya



Tanyás térségek gazdasági, társadalmi és infrastrukturális leszakadása

Lehetőségek 

A térség gazdaság-földrajzilag központi

Veszélyek 

A fiatalok elvándorlása a településekről 24



elhelyezkedése

A

települések

népességmegtartó



Budapest közelsége

erejének



Megyei úthálózat fejlesztése

folyamatának fokozódása



Intermodális

vasúti

csomópont





Egyetemi ipari kutatóközpont létrehozása



kecskeméti

előváros



kistermelők

Térségi

szervezetei

közötti



A külterületi

a

lakosság leszakadása,

marketing,

saját

„brand”



Forráshiány



Önerő hiánya pályázati támogatásoknál



Bonyolult

kialakítása 

ráta

térség innovatív településeihez

összefogás támogatása 

munkanélküliségi

dinamikus felzárkózás elmaradása a

vasútrendszer

kiépítése A

elöregedés

térség kisebb településein

megépítése



Emelkedő

csökkenése,

pályázati

és

elbírálási

rendszer

Külterületi lakosság magas aránya, tanyás



Térség elsivatagosodása

térségek



Az

elszegényedés

és

az

erősödő

foglalkoztatási

problémák

vidéki társadalom

bekövetkeztével

hátrányos



Ipari potenciál növekedése

életkörülmények kialakulása



Oktatási intézmények fejlődése (mesteri,

Hagyománytisztelő,

kultúrára

nyitott



Egészségügy emelésére,

szakmai a

Szélsőséges

klímaváltozás

gyakoriságának növekedése.

doktori képzések) 

25

színvonalának

tudatos

egészség



A megyei közlekedési infrastruktúra további fejlesztésének elmaradás

megőrzéséről szóló pályázati források elérésének lehetősége 

Növekvő nemzetközi és hazai érdeklődés a gyógyturizmus iránt



Megújuló energiaforrások támogatása a klímaváltozás javulásához

4.5. Fejlesztési szükségletek azonosítása A térség fejlettségi szintjét, valamint fejlődési lehetőségeit mutatja meg a SWOT elemzés és a helyzetfeltárás, aminek lényege, hogy a belső és a külső körülmények számbavételével adekvált stratégia megalkotására nyíljon lehetőség. Erősségként kiemelendő a térség fejlettségi szintje, beleértve a szolgáltató szektor magas színvonalát és a turizmus ágazat kiemelkedő potenciálját, hiszen nagyon sok fejlesztési forrás támogatta ezen irányvonalat. Emellett a magasan képzett, aktív humánkapacitást kell említenünk, amiből jelentős előnyt kovácsolhat a térség, amelynek külső adottságai közül elsőként a gazdaságföldrajzi elhelyezkedés megjegyzendő, ezen kívül a partneri összefogásban és a térségi márka, úgynevezett „brand” 25

kialakításában látható gazdasági potenciál. A megjelenő fejlett ipari parkok a térség gazdaságát jelentős mértékben élénkítette, továbbá a felsőoktatásban megjelenő duális képzési ágazat kialakításának igényét is jelentette, amely a K+F és innovációs tevékenységet támogató hálózatok és szervezetek létrehozását ösztönzi.

A

gyengeségek

éppen

a

koordinálatlanságból,

szervezetlenségből

adódnak,

melyhez

infrastrukturális hiányosságok társulnak. A fejlődés külső korlátai pedig olyan tényezők, mint az elvándorlás, a népesség elöregedése, az egészségügyi alapellátások minőségének alacsony színvonala valamint a sikeres projektek megvalósításának legnagyobb ellenfele: a tőkeszegénység. A civil szféra forráshiánya, elavult eszközrendszerek csökkentik az aktivitást az együttműködés és kapcsolatrendszer kialakítását. Összefoglalóan megállapítható, hogy a térség leginkább a megyeszékhely, illetve a városok meglétével gazdaságilag és infrastrukturális szempontból fejlettebb, mint megyénk más térségei. Viszont éppen ebből adódik az elvándorlás komplex problémaköre, miszerint a falvakból, tanyánkról a fiatalok a városokba, megyeszékhelyre költöznek, így a falvak elöregedése, elnéptelenedése az egyik legnagyobb veszély, amely a térséget fenyegeti és amire megoldást kell biztosítania a fejlesztési elképzeléseknek. Az urbanizáció növekedésével párhuzamosan csökken a vidéken élők közössége, a hagyományok ápolása és a kecskeméti és a tiszakécskei térségek legfőbb értékei fennmaradásának a lehetősége. A folyamat megállítása, megfordítása lehet a vidéki lakosság egyik legfontosabb prioritása a térségben. Továbbá foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetben lévő településeken megjelenő munkanélküliség megoldására szolgálhat a foglalkoztatás-bővítésre és munkahelymegőrzésre irányuló normatív támogatások forrásának megteremtése, innovációs tevékenységek támogatása, foglalkoztatási kedvezmények nyújtása a térség településein működő vállalkozók számára. A térség országos tekintetben gazdag napsütétes óraszámmal rendelkezik, amely megfelelő feltételt nyújt a klímaváltozás okozta károk javulására, ezáltal támogatásra kerülnek az energiahatékonyságot, megújuló energiaforrásokat támogató beruházások. A megyeszékhely nagy mértékű beruházásai és fejlesztései révén gazdaságilag és társadalmilag dinamikusan fejlődő várossá alakult, viszont a megye más térségein komoly vidékfejlesztésre szoruló, felzárkózó lépések szükségesek a szegénység és az életminőség javítása területén.

5. Horizontális célok 5.1. Esélyegyenlőség A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint közhasznú tevékenységeket folytat, melynek keretében kulturális tevékenység, kutatás, nevelés, és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, természet és –környezetvédelem, gyermek és –ifjúságvédelem, kulturális örökség megóvása, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére helyezi a hangsúlyt működése során. 26

26

A Helyi Fejlesztési Stratégia tervezése alatt figyelmet helyeztünk az esélyegyenlőséggel érintett csoportokra, úgymint a nők, fogyatékkal élők; pályakezdők, hátrányos helyzetű csoportok. Stratégia megvalósulása alatt nem kerül külön kiemelésre egyik hátrányos csoport sem, azonban a Stratégia közvetve hozzájárul és támogatja, hogy minden támogatásra jogosult egyenlő eséllyel nyújthasson be támogatási kérelmet és vehessenek részt a projektek megvalósulásában. A stratégia támogatja a helyi és térségi gazdaságfejlesztést, amely hozzájárul a foglalkoztatás erősítéshez. A térség lakossága megélhetésének javítása, hozzájárul a szegénység leküzdéséhez és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi felzárkóztatásához. A HFS támogatja a helyi –és térségi gazdák és a helyi társadalom kapcsolatának javítását. A helyi – és térségi turizmus, vendégfogadás

és

kapcsolódó

tevékenységek

fejlesztése

elősegíti

a

közösségek

jövőképének,

identitástudatának erősítését, társadalmi részvételének elősegítését. A tervezési terület elvándorlási statisztikáit figyelembe véve kiemelten kell kezelni a fiatalok munkahelyteremtő programok támogatását. A stratégia tervezése során az intézkedések célkitűzéseinek kialakításakor a vállalt kötelezettségek között feltétel együttműködések, partnerségek kialakítása hátrányos helyzetű csoportok valamelyikével. Az esélyegyenlőség jegyében tett lépések célja a hátrányok csökkentése, esetleges felzárkóztatása a térség társadalmi vérkeringésébe. Felzárkózásuk feltétele, hogy e települések harmóniában a környezettel megtartsák erőforrásaikat, mindenekelőtt népességüket. A fejlesztéseknek az életképes gazdasági, társadalmi elemeket kell megerősíteniük illetve kialakítaniuk, vagyis a felzárkóztatás során is a relatív versenyképesség javítása a cél. A helyi fejlesztési kitörési pontokat, fejlesztési elképzeléseket a helyi környezeti és kulturális értékekre építve kell meghatározni, kialakítani, elkerülve az értékek felélését, illetve elhanyagolását. A falvak egy része gazdag építészeti, kulturális és természeti örökséggel rendelkezik, amelyeknek a megóvása mellett a turisztikai piacon történő megfelelő hasznosítása lehetőséget jelenthet az inaktív települések dinamizálására. A leghátrányosabb helyzetű településeken különös veszélyt jelent az épített örökség fizikai erodálódása, az épületállomány fokozatos romlása, illetve a szegénység magas foka miatt megélhetési okokból elkövetett természeti környezetrombolás. A természeti és épített örökség közmunkaprogramokban történő felújítása lehetőséget teremthet a leszakadó falvak népességének munkaerőpiacra történő visszavezetésére és a felújított örökség értékeinek hasznosítására. Az akciócsoport területén Kunbaracs a 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet alapján társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott. A község Bács-Kiskun Megye északi részén található, a Kecskeméti Kistérség legkisebb lélekszámú települése, 618 fő lakossal, magas elvándorlással és természetes fogyással sújtott település. A község lakosságát tekintve folyamatos kis létszámú csökkenés tapasztalható, a 2011-es népszámlálási adatok alapján a 15-64 év közötti foglalkoztatottak aránya 59%, amelyből több mint 90% naponta ingázó munkavállaló. A vállalkozói szféra hiánya kihatással van a tartós munkanélküliség arányára, amely a 2013. évi adatok alapján az 50%-ot meghaladja. Ezen hátrányok mérsékelésére pályázati források valamint közösségi munka bevonása nyújthat hosszútávú megoldást. Helyi munkalehetőség hiányában a település önkormányzata közmunkaprogram keretében regisztrált munkanélkülieket alkalmaz, továbbá elindult az értékteremtő közfoglalkoztatási START mintaprogram, amelynek keretében mezőgazdasági termelés területen és az önkormányzati telkek művelésbe vonásával kertészeti növényeket termeszt saját felhasználásra. Az esélyegyenlőség javítására, az egyenlő bánásmód érvényesítése 27

27

szempontjából releváns, a társadalom különböző csoportjainak együttélésére Gyermekjóléti szolgálat működik, helyben heti egy alkalommal tartanak fogadó órát, szerveznek családi sport délutánokat. A települési egészségterv programok hozzájárulnak a gyerekek egészségfejlesztésük, sportolási lehetőségeik megteremtéséhez. A településen működik könyvtár, Információs és Közösségi Hely, amely a gyermekek és felnőttek számára is igénybevehető. Az Információs és Közösségi Hely lehetőséget támogatási program keretében nyújtott a lakosság részére ingyenesen idegen nyelvi és számítógépes alapismeretek elsajátítására továbbá elektronikus ügyintézésekben is segítséget biztosít. Ezen szolgáltatások a nők, anyák számára is hasznosak lehetnek és segíthetik a munkaerőpiacra való visszakerülést.

28 5.2. Környezeti fenntarthatóság A Tiszától a Homokhátságig Helyi Akciócsoport tervezési területe igen kedvező és változatos természeti, ökológiai adottságokkal, természeti értékekkel, természeti területekkel rendelkezik. Bács-Kiskun megye endogén erőforrása a főként a mezőgazdasági tevékenység során keletkező biomassza, amelynek a potenciálja az országban a legnagyobb. Emellett jelentős a 20 megye termálvíz készlete és átlagon felüli a napsütéses órák száma is. Javasolt ezért olyan komplex fejlesztések indítása, amelyek a megyei megújuló energia-potenciál kiaknázására irányulnak, és amelyek célja az autonóm energiaellátás egyéni és kisközösségi szintű megvalósulása. A megújuló energia arányának növelése a térségek energiatermelésében és felhasználásában nemcsak a környezeti állapot, hanem a térségi foglalkoztatás javulásához is hozzájárul. A Helyi Fejlesztési Stratégia céljai között kiemelt fontosságú a környezet megóvása, az optimális tájhasználat kialakítása, a zöldfelületek növelése. Az egészségesebb lakókörnyezet kialakítása, az okszerű víz- és hulladékgazdálkodás, a termőföldek és a természeti táj védelme, továbbá a környezettudatos gondolkodás együttesen biztosíthatja a – klímaváltozás miatt egyre veszélyeztetettebb – Homokhátság ökológiai viszonyainak stabilizálását, illetve a lakosság egészségi állapotának javulását. A stratégia tervezése során az intézkedések kötelezettségei között meghatározása kerül a vállalkozási célú beruházás megvalósulásához kapcsolódó energetikai hatékonyság fejlesztése a környezetvédelem támogatása érdekében. Az Akciócsoport a 2007-2013-as időszakban a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. évi felülvizsgálata során vállalkozási célú fejlesztések keretében már hirdetett meg energiahatékonyság növelése célú intézkedést, amelyben a vállalkozások infrastrukturális és eszközfejlesztésére lehetett pályázni megújuló energiaforrás alkalmazásával. A 2007-2013-as tapasztalatokat alkalmazva a Helyi Fejlesztési Stratégia helyi vállalkozások fejlesztése célkitűzésben támogatási kritériumaként a megújuló energiaforrás felhasználást is tartalmazó fejlesztés támogatható.

6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása A Helyi Fejlesztési Stratégia integrált és innovatív elemeire épült fel a cselekvési terv. A vizsgálatkor a tervezési terület szükségleteit vette figyelembe, fejlettebb és elmaradottabb területekre fókuszálva. A 28

stratégia fő célkitűzéseinek kialakítása a helyi szereplők bevonásával történt, projektötleteik benyújtásával. Helyi Fejlesztési Stratégia alapvetően a gazdaságfejlesztési iránnyal kíván hozzájárulni a vidéki életminőség javításához, a foglalkoztatás erősítéséhez, hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségéhez. A HFS intézkedései közvetlenül hozzájárulnak egyes célcsoportok támogatásához. Az Európai Unió tematikus céljai között szerepel az innováció, amelyet a stratégia intézkedéseinek feltételeinél kíván beleépíteni. A 20072013-as időszak tapasztalataiból feltérképezésre kerültek a fennálló problémák és szükségletek, melyekre innovációs fejlesztés útján nyújthatunk megoldást, indíthatunk el kezdeményezéseket. Az intézkedések kialakítása során lehatárolásra kerültek más Operatív Programoktól, azonban kiegészítő jelleggel kapcsolódnak azokhoz. Helyi turizmus ágazat fejlesztés területén a már meglévő turisztikai szolgáltatók a térség turisztikai adottságait és minőségi szolgáltatásokat erősítő szolgáló innovatív és integrált fejlesztések, egy komplex hálózatosodáshoz járulnak hozzá a helyi termelők, szolgáltatók bevonásával. Az elmaradottabb települések turisztikai közösségi marketingjének kiépítésével gazdaságnövekedésen felül a település ismeretségét is támogatja. Helyi életminőség javítása célterületen a stratégia kiemelten foglalkozik az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével, egészségre nevelő, szemléletformáló programok megvalósulásával. Ezen célterületen innovatív fejlesztésként fog szolgálni az újszerű technikai fejlesztések bemutatása a községi szintű települések lakosai számára. Az elavult sporteszközök felújításán túl egyre több településen igény merült fel kültéri fitnesz pályák kialakítására, amellyel egy egészség megelőzési, valamint megőrzési folyamat indulhat el már a fiatal és a hátrányos helyzetű csoportok számára. Ezen tevékenységek eljuttatása a községek helyi szereplői felé egyfajta felzárkózást jelent tervezési terület városi ranggal rendelkező településeihez. A helyi vállalkozások fejlesztése célterület esetében korábban is alkalmazott innovatív, környezetkímélő és energiahatékony fejlesztési elképzelések kerülnek támogatásra. Stratégia tervezése során új szolgáltatás beépítésével kívánja támogatni a mezőgazdaság helyi szintű fejlesztését a helyi termékek népszerűsítését szolgáló látvány főző hely, öko- és gyógynövénykert kialakításával. Az Akciócsoport térségében helyi terméket népszerűsítő indítványozások segítségével próbálják piacra juttatni az egyre szélesebb fogyasztói kör érdeklődésének kielégítése céljából. Ezen célterület is képviseli az integrált és innovatív elemeket egyaránt, növeli az agrárágazat versenyképességét a vidéki térségben, az új termesztési irányok megjelenése egy innovatív környezetbarát technológia és a tradíciókat felelevenítő hagyományos termesztési eljárások alkalmazását igényli, amely közreműködik a foglalkoztatottsági létszám növekedésében helyi szinten. A térségek közötti valamint a nemzetközi együttműködések során nyert tapasztalat, minta projektek bemutatása ösztönző erőként hathat az innovatív fejlesztések kialakításában.

29

29

7. A stratégia beavatkozási logikája 7.1. A stratégia jövőképe A Tiszától a Homokhátságig LEADER fejlesztési csoport tervezési területén a Helyi Fejlesztési Stratégia hosszú távú célja, hogy a tervezési területén közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit, továbbá a stratégia a szférák közötti partnerségek bevonásával megoldási lehetőséget biztosítson a helyi életminőség javítására, a társadalmi tőke erősítésére.

7.2 A stratégia célhierarchiája Fő fejlesztési prioritások: vállalkozások Mikro vállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztése és

Helyi

energetikai hatékonyságának növelése

fejlesztése

Helyi termék feldolgozásának és piacra jutásának elősegítése Turisztikai Helyi

turizmus

szolgáltatások

kialakítása,

turisztikai

szolgáltatás

ágazat fejlesztése, eszközbeszerzés már meglévő turisztikai szálláshely

fejlesztése

szolgáltatások mellett, közösségi marketing

Helyi közösségi infrastruktúra A térség közösségi helyeinek fejlesztése fejlesztése Közbiztonság fejlesztése civil szervezetek bevonásával Helyi életminőség fejlesztése Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Civil szervezetek eszközfejlesztése

Helyi örökségek megőrzése, A helyi építészeti, természeti és kulturális értékek védelme, megőrzése fejlesztése A mezőgazdaság helyi szintű Látvány főző hely, öko- és gyógynövény kert kialakítása fejlesztése

30

30

A 6000 STÉ üzemméret alatti mezőgazdasági kistermelők, családi gazdaságok fejlesztése Nemzetközi együttműködések Társadalmi tőke erősítése Fenntartható együttműködési formák támogatása

Településen belüli együttműködések, közösségi akciók támogatása

31

8. Cselekvési terv A cselekvési tervben meghatározásra kerülnek a célok elérésének módja, az alkalmazott módszerek és elérendő eredmények. A stratégia megvalósításának eredményességét biztosítják a megfelelően megalapozott és a helyi igényekre épülő intézkedések és prioritások. Az egyes intézkedések leírása kapcsán meghatározásra és alátámasztásra kerülnek azon specifikus célok, amelyek leginkább kifejezik azt, amely prioritást az intézkedések szolgálnak. Ezt követően a támogatható tevékenységek is meghatározásra kerülnek, melynek keretében logikus egységekbe foglalt tevékenység területek megnevezése történik az általános beavatkozási területek megjelölésével, figyelembe véve a többi Operatív Program vonatkozásában jelentkező kapcsolódási pontokat. Különösen nagy figyelmet fordítottunk az intézkedések kiegészítő jellegének megtartására, illetve a lehatárolások pontos megfogalmazására, azonban a célok tekintetében mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy Helyi Fejlesztési Stratégiában található, más Operatív Program céljaihoz idomuló, hasonló intézkedések megléte csak a programok közötti összhangot erősíti azzal, hogy az egyes operatív programokból hiányzó, azonban támogatható célcsoportokat hozza helyzetbe és teszi teljessé a szférák lefedettségét.

8.1. Az intézkedések leírása

1. intézkedés: Intézkedés megnevezése: Mikro vállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztése és energetikai hatékonyságának növelése Specifikus cél: Helyi vállalkozások fejlesztése 31

Tervezett forrás: intézkedésre allokált forrás nagysága: 115.260.000 Ft (30 %) támogatás aránya: 50 % projektméret korlátai: max 5 Millió Ft támogatás/projekt a támogatás módja: hagyományos költségelszámolás 2. intézkedés: Intézkedés megnevezése: Turisztikai szolgáltatások kialakítása, turisztikai szolgáltatás fejlesztése, eszközbeszerzés már meglévő turisztikai szálláshely szolgáltatások mellett Specifikus cél: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Tervezett forrás: intézkedésre allokált forrás nagysága: 76.840.000 Ft (20%) támogatás aránya: 50 % projektméret korlátai: max. 5 millió Ft támogatás / projekt a támogatás módja: hagyományos költségelszámolás 3. intézkedés: Intézkedés megnevezése: Közbiztonság fejlesztése civil szervezetek bevonásával Specifikus cél: Helyi életminőség fejlesztése Tervezett forrás: intézkedésre allokált forrás nagysága: 38.420.000 Ft (10 %) támogatás aránya: 95 % projektméret korlátai: max. 3 millió Ft támogatás/ projekt a támogatás módja: hagyományos költségelszámolás

4. intézkedés: Intézkedés megnevezése: Egészségügyi, kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások fejlesztése, társadalmi nevelés Specifikus cél: Helyi életminőség fejlesztése

32

32

Tervezett forrás: intézkedésre allokált forrás nagysága: 76.840.000 Ft (20 %) támogatás aránya: 95 % projektméret korlátai: max. 7 millió Ft támogatás/ projekt a támogatás módja: hagyományos költségelszámolás 5. intézkedés: Intézkedés megnevezése: Civil szervezetek eszközfejlesztése Specifikus cél: Helyi életminőség fejlesztése

33

Tervezett forrás: intézkedésre allokált forrás nagysága: 34.840.000 Ft ( 9,06 %) támogatás aránya: 95 % projektméret korlátai: max. 1 millió Ft támogatás/projekt a támogatás módja: hagyományos költségelszámolás 6. intézkedés Intézkedés megnevezése: Látvány főző helyszínek, öko- és gyógynövénykert kialakítása Specifikus cél: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése Tervezett forrás: intézkedésre allokált forrás nagysága: 42.000.000 Ft (10,93 %) támogatás aránya: 95 % projektméret korlátai: max 3 millió Ft támogatás / projekt a támogatás módja: hagyományos költségelszámolás

8.2. Együttműködések A Tiszától a Homokhátságig Leader Helyi Akciócsoport a 2007-2013-as időszakban térségek közötti együttműködést valósított meg az Üde-Kunság Vidékfejlesztési Egyesülettel, valamint nemzetközi szintű kapcsolatot létesített egy franciaországi Akciócsoporttal. A jövőbeni együttműködéseket az Egyesület szeretné tovább folytatni. A Térségek közötti együttműködés keretében a helyi termékek népszerűsítésére helyeztük a hangsúlyt a nagykőrösi és a kecskeméti térségben, ennek eredményeként valósult meg egy adventi kiadvány, mely a hagyományos népszokásokon felül bemutatásra kerültek a térségek kézművesei.

33

Az együttműködések tervezett tématerületei: A Helyi Fejlesztési Stratégai alapvető célja a térség igényeinek figyelembe vétele. A korábbi évek tapasztalatai alapján a helyi termelők termékeinek piacra jutása jelenleg is problémás terület. A jövőben hazai és nemzetközi szinten is támogatni kívánjuk a helyi termelők piacra kerülését, marketing tevékenységét. Továbbiakban az egészség megőrzés személetformáló projektekben is részt kívánunk venni. A Bács-Kiskun megye térségeinek turisztikai vonzerejének növelésére a Kecskeméti Kisvasút turisztikai célú újraindításáról szóló koncepció megvalósulása esetén, az Egyesület térségek közötti együttműködésben hozzájárulna a turistabarát fejlesztés hatékony működéséhez. Specifikus cél: Együttműködések kialakítása hazai is nemzetközi szinten. Nemzetközi partnerkapcsolatok révén mintaprojektek, helyi termékek bemutatása, tudástranszfer, jó gyakorlatok átadása. Térségek közötti együttműködés erősítése, turisztikai attrakciókban való részvétel. Indoklás, alátámasztás: Az együttműködések célja, hogy támogatjuk a térségek termelőit egyben ezen projekt indítványozása egy gazdaságnövekedést, térségfejlesztést is eredményez a térségekben. A vidéki életminőség javításához szorosan összefügg az egészség megőrzése, egészséges termékek megismertetése, életmód tanácsadó programok támogatása. A társadalmi tőke erősítését szolgálja a fenntartható együttműködési támogatási formák támogatása, települések közötti illetve nemzetközi szintű közös rendezvények, tanulmányutak szervezése. A térség települései közül számos testvérvárosi kapcsolatokat épített ki a korábbi évek során, amelyeket a jövőben is szeretné fenntartani. Együttműködő partnerként az Akciócsoport is szívesen csatlakozna olyan kapcsolatok kiépítéséhez, amelyek során hasonló érdekeltségű szervezetekkel együttműködéseket lehet kialakítani a közös érdekek, közösségfejlesztés együttes megteremtésében.

8.3. A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei 1. A HACS és munkaszervezetének jogi formája, a megalakulás dátuma, fő tevékenységi körök. Tiszától a Homokhátságig LEADER Helyi Akciócsoport tevékenységét még 2007 év végén kezdte meg, azzal a céllal, hogy kidolgozza a térség 16 településére, közel 69.000 lakosra a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát. Az Egyesület a 2011. november 7-i alakuló üléssel jött létre, 2011. december 27-én vált jogerőssé a bejegyzés. Az egyesület főtevékenységei közé tartozik kulturális, településfejlesztési, szakmai-, gazdasági érdekképviseleti tevékenységek. 2012. május 1. napjától a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület rendelkezik LEADER HACS címmel. Az Egyesület 47 taggal alakult meg, amelyből 16 önkormányzat, 24 civil szervezet vagy magánszemély, továbbá 7 vállalkozás. A szférák közti arány százalékos megoszlása alapján a közszférát a tagság 38 % -a, a civil szférát a tagság 52 %-a reprezentálja, míg az üzleti szféra 10 %-os tagsági aránnyal rendelkezik. 2015. év során az új tervezési ciklus kapcsán szükséges és vállalt területi átalakulások miatt két új település csatlakozott tagként az egyesülethez, illetve egy új magánszemély is taggá vált. 2015. évben 4 tag a közszférából kilépett, viszont egy új tag magánszemélyként belépett az egyesület tagságába. Ennek megfelelően 2015-ben a tagság 44 főre változott, 34

34

a szférák aránya a következőképpen alakul: a közszféra 32%, az üzleti szféra 11%, míg a civil szféra 57 % tagsági aránnyal rendelkezik az egyesület legfőbb döntéshozó testületében. Az egyesület tagságának jelentős részét a helyi civil szervezetek alkotják, így a kapcsolattartás nem kizárólag a LEADER HACS címbirtokosság folytán erős, hanem a civil szervezetek számára biztosított szakmai segítséggel is párosul. Az Egyesület közhasznú tevékenységet is végez, az alábbi közfeladatokat közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. 

nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés



kulturális tevékenység



kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem



természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem



gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet



hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése



a magyarországi nemzeti- és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal

35

kapcsolatos tevékenység 

a munkaerőpiacon a hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, ide értve a munkaerő kölcsönzést is



sport



közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység



bűnmegelőzés és áldozatvédelem



közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.

2.

A HACS összetétele (elnökség, tagság, munkacsoportok taglistája név/szervezet, a HACS-ban betöltött pozíció és a szakterület megnevezésével).

Az Elnökség a közgyűlés által választott 5 főből áll: az elnökből, 2 fő alelnökből, 2 fő elnökségi tagból, azon feltétel teljesülése mellett, hogy a közszféra illetve az üzleti-civil szféra között a maximum 40% - minimum 60 % aránynak fenn kell állnia. A szférák közti arány a következőképpen alakul az egyesület elnökségében: közszféra 40%, civil szféra 40%, vállalkozói szféra 20%. A mindenkori elnökség tagja a két alelnök. Megbízatásuk 2 évre szól. Az Elnökség tagjai vezető tisztségviselők. (melléklet) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: 

az alapszabály módosítása;



az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;



a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;



az éves költségvetés elfogadása;



az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; 35



a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;



az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;



a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;



a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása



a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;



a végelszámoló kijelölése;



a Szervezeti és Működési szabályzat elfogadása, illetőleg módosítása;



a közhasznúsági melléklet elfogadása;



az Egyesület nevének megváltoztatása;



az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, valamint feloszlásának és kettéválásának

36

kimondása, 

a tagfelvétel és a tagsági viszony megszüntetése;



a tagdíj mértékének megállapítása;



az egyesületi tagok munkájának jutalmazása, tisztségviselők jutalmazása;



döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal

A Felügyelő Bizottság a közgyűlés által választott 3 főből áll: az elnök (33,34%), és 2 fő felügyelő bizottsági tagból (66,66%). A szférák közti megoszlás szempontjából 66,66 % a civil szférát, míg 33, 34 % a vállalkozói szférát képviseli. Megbízatásuk 2 évre szól. Az Felügyelő Bizottság tagjai vezető tisztségviselők. (melléklet)

3.

A pályázatok kiválasztásával és a HACS működésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatok bemutatása a KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontjának teljesítésével7 (Később kerül kidolgozásra)

4.

A helyi fejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló humán erőforrás (képzettség, tapasztalat, készségek) bemutatása az elvégzendő feladatok tükrében.

Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület alkalmazásában 2014. július 31. napjától kezdve három fő látja el a munkaszervezeti iroda fenntartásának feladatait. A munkavállalók közül egy fő fizetés nélküli szabadságát tölti, ebből kifolyólag a HFS tervezésében jelenleg két fő főállású munkavállaló vesz részt. A munkavállalók a 2007-2013-as programozási időszakban mind a vidékfejlesztésben mind pedig a területfejlesztési programok tervezésében és megvalósításában is több éves tapasztalatokkal rendelkeznek. 36

Az EMVA társfinanszírozásában megvalósított egyes III. és IV. tengely szerinti intézkedések kapcsán benyújtott támogatási kérelmek és pályázatok, valamint a kifizetési kérelmek engedélyezési eljárásaihoz kapcsolódó egyes végrehajtási feladatokkal kapcsolatos tevékenységeket, valamint az MVH által delegált feladatokat teljes körűen elvégezték, ehhez kapcsolódó kompetenciával maximálisan rendelkeznek. Az egyesület munkaszervezet az Irányító Hatóság által meghatározott, kötelező és fakultatív feladatait határidőben hibátlanul ellátta, emellett számos más feladatot önként vállalva teljesített. Irodánk többek közt rendszeresen segítette a vidékfejlesztési felméréseket, melyek segítségével komplex projektek valósulhattak meg. Több alkalommal vettünk részt a helyi közösség életét színesítő, összetartozást erősítő hazai és nemzetközi rendezvényeken, emellett területfejlesztést, vidékfejlesztést célzó együttműködésekben is aktív szerepet vállalunk, aminek segítségével a megyei és a régiós kapcsolatok erősödnek a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek között. A 2014-2020-as időszakban is folyamatos kapcsolattartás működik a helyi szereplőkkel, amely nagy mértékben segíti a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósítását. 5. A működés fizikai feltételeinek bemutatása. A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2012. május 1. óta akkreditált irodát tart fenn Kecskemét belterületén, melyhez képest gyalogosan könnyen elérhető az Okmányiroda, az MVH megyei kirendeltsége valamint a Főposta. Az iroda mérete csökkent a forráscsökkenéssel egyenesen arányosan, így 2013. decemberétől az iroda helyiségeinek száma csökkentésre került113m2-ről 75 m2-re. Az iroda ügyfélbarát környezetben fogadja az érdeklődőket, rendelkezésre áll egy tárgyalóterem, amely fórumok, elnökségi ülések megrendezésére alkalmas, valamint az infrastrukturális ellátottsága is megfelel a HFS megvalósításához szükséges követelményeknek.

6.

A működésre tervezett költségvetés szöveges alátámasztása. (Később kerül kidolgozásra)

9. Kommunikációs terv A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület a Helyi Fejlesztési Stratégia tervezése és megvalósítási ideje alatt nagy hangsúlyt fektet a lakosság tájékoztatásra, aktuális információkat nyújtani a tervezés folyamatáról, pályázati lehetőségekről, eredményekről. A korábbi évek tapasztalatai alapján nagy igény mutatkozott a pályázók részéről a folyamatos szakmai segítségnyújtásra, amit a 2014-2020 időszakban az Egyesület továbbra is fenntart, igény szerint közvetve vagy közvetlenül. A tájékoztatás célcsoportja a tervezési területen működő köz, civil és –magánszféra résztvevői. A térség lakossága térségek önkormányzatai, civil szervezetei útján könnyebben elérhetőek, ezért a szakmai fórumainkkal kapcsolatos felhívásainkat közvetítés útján kerülnek a nyilvánosság elé. A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület az alábbi kommunikációs csatornákat veszi igénybe a stratégia célkitűzéseinek hatékonyabb 37

37



Havi elektronikus hírlevél az Egyesület tagjainak



Aktuális

információk

tájékoztatása

elektronikusan

a

pályázói

adatbázis

részére

([email protected]) 

Az Egyesület megalakulása óta rendelkezik saját honlappal, ahol naprakész információkat kaphatnak az érdeklődők a stratégia menetéről, megjelenő pályázatokról, rendezvényekről. A honlapon elérhető a szervezet elérhetőségei. (www.homokhatsag-leader.hu)



Az Egyesület munkaszervezetének nyitvatartási ideje alatt telefonos és személyes konzultációra, tanácsadásra is lehetőséget nyújt. (06-76/505-781)



Szakmai fórumok, előadások szervezésére, lebonyolítására az Egyesület munkaszervezet irodája is rendelkezik alkalmas tárgyalóteremmel, azonban a szélesebb kör elérése érdekében az Egyesület munkatársai a tervezési terület településeire az önkormányzatok engedélyezésével szakmai megbeszéléseket, tájékoztatókat szerveznek.



Nyilvános fórumok az Egyesület saját honlapján, e-mailes úton, az adott település honlapján és plakát formában is meghirdetésre kerülnek.



Külső forrás esetén marketing anyagok készítése (kiadvány)



Belső kommunikáció a tagokkal, elnökséggel, akik továbbítják az információkat a lakosság számára

A kommunikációs tevékenység végrehajtása nagy részben emberi erőforrást vesz igénybe, amelynek pénzügyi finanszírozását a LEADER működési forrás fogja biztosítani.

10. Monitoring és értékelési terv (kidolgozás alatt) 1. Az indikátorok definiálása a célok meghatározásánál és az intézkedés leírásoknál megtörtént. 2. Hogyan és milyen gyakorisággal tervezik a monitoring adatok feldolgozását és a feldolgozásból származó információ visszacsatolását a HFS megvalósításába? 3. Milyen gyakorisággal és milyen módszerrel tervezi a HACS értékelni a saját teljesítményét (pl. forrás-felhasználás, animációs tevékenység eredményei, saját szervezeti és szakmai fejlődés, fenntarthatóság, egyéb célok teljesülése stb.)? 4. Hogyan történik a felülvizsgálatok és értékelések eredményének kommunikálása és terjesztése?

11. Indikatív pénzügyi terv 38

38

2014-2020-as tervezési időszakra előzetes elismeréssel rendelkező LEADER Helyi Akciócsoportok illetékességi területén felhasználható indikatív forráskeret 452 000 000 Ft, ebből felhasználható indikatív fejlesztési forráskeret 384 200 000 Ft.

A HFS fejlesztési forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) Ssz.

Az intézkedések

2016

2017

2018

2019

2020

Összesen Ft

%

115.260.000

30%

76.840.000

20%

38.420.000

10%

76.840.000

20%

34.840.000

9,07%

42.000.000

10,93%

384.200.000

100%

megnevezése 1

Mikro vállalkozások,

november

február

eszközfejlesztése,

90%

10%

39

kisléptékű infra, alternatív energia 2

Turisztika szolgáltatások

április

közösségi

fejlesztése, marketing

98%

marketing 2%

3

Közbiztonság fejlesztése

december

civil szervezetek

100%

bevonásával 4

Egészségügyi, sport és

május

szabadidős szolgáltatások

100%

fejlesztése társadalmi neveléssel 5

Kulturális tevékenységgel

február

március

rendelkező civil

70%

30%

szervezetek eszközfejlesztése 6

Látvány főzőhely

június

kialakítása, öko- és

100%

gyógynövénykert kialakítása Összesen

39