LEADER Helyi Akciócsoport

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

___________________________________________________________________________

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület

LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 2013

„Otthonunk a napsugaras Nyugat-Balaton”

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia az alábbi településekre vonatkozik: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatongyörök, Balatonhenye, Balatonrendes, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Karmacs, Kékkút, Keszthely, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Tapolca, Uzsa, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalahaláp, Zalaszántó, Zalavár

Elfogadva:2013. április 12.

1


___________________________________________________________________________ Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1.3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja 1.4. A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők 1.5 A HVS Felülvizsgálat során elfogadott módosítások 2. Helyzetelemzés 2.1. A Leader Helyi Akciócsoport által lefedett terület általános ismertetése 2.2. A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség 2.3. A LEADER megvalósítása során elért eredmények áttekintése 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága 2.5 SWOT elemzés

3 3 3 4 4 5 5 5 10 12 12 13

3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez 3.3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 3.4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései 3.5. HVS-ben megjelenő környezeti, gazdasági, társadalmi szempontok

17 17 18 20 20 38

4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása

40 40 41

5. LEADER Terv

43

6. LEADER Intézkedési Terv

47

7. Mellékletek 7.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek 7.2 Forrásallokáció 7.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 7.4 Térkép 7.5 Táblázatok 7.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája 7.7 Fenntarthatósági alapelvek

65 65 65 66 67 67 76 76

2


___________________________________________________________________________ 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A vidékünkön élők életminőségének javítása, az itt gazdálkodók, vállalkozók esélyeinek, a jólét alapjainak megteremtése, új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, munkahelyteremtés, munkahelyek megőrzése. Az együttműködési készség növelése és a helyi társadalom szervezettségének javítása, életképes vidéki közösségek kialakítása, illetve támogatása. A célok elérése érdekében a gazdaságfejlesztés, a humánerőforrások fejlesztése, a környezetvédelem, a környezetbarát energia megoldások és a turizmus terén szorgalmazzuk és támogatunk fejlesztéseket. 1.2 Főbb célkitűzések Alapvető cél a munkahelyek teremtése, megtartása, helyi közösségek megújítása, közösségi programok, nemzetközi együttműködések, hálózatok kialakítása. A társadalmi tőke erősítése korszerű ismeretek közvetítése segítségével, oktatás-képzés vonatkozásában. Az akciócsoport a fejlesztési stratégián belül kiemelt figyelmet szentel az örökségvédelmi, falufejlesztési, gazdaságfejlesztési, helyi hagyományokra épülő közösségmegújítást célzó intézkedés csoportokra, amelyek a térség fenntartható fejlődése szempontjából megkerülhetetlenek. További kiemelt cél az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, a térség energiastratégiájának megtervezése. A térség gazdasági környezetének fejlesztése progresszív módon segíti elő a térség vállalkozásainak versenyképesség megőrzését. A gazdaság, turizmusfejlesztési célok elérésére irányuló intézkedések érvényesülése jelentős mértékben fejleszteni fogja a térség mezőgazdasági, turisztikai, építőipari, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb vállalkozásainak eszköz infrastrukturális ellátottságát, illetve a térségi vállalkozási környezetet. Hosszabb távon várható eredmény a minőségvédett gasztronómiai, borászati, kézműves helyi termékek iránti belföldi-, és uniós kereslet növekedése. A gazdaságfejlesztési célokat szolgáló intézkedések primer hatása a térség kedvezőbb vállalkozási környezetének megteremtésében, a vállalkozások infrastrukturális felszereltségének javulásában mérhető le. A stratégia céljainak teljesülése várhatóan eredményezi a térségre jellemző helyi mezőgazdasági termékek, helyi feldolgozóipari termékek iránti kereslet növekedését, a foglalkoztatási helyzet javulását a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban. A közösségi infrastruktúrafejlesztések hatásaiként fejlődhetnek a térség előnyös turisztikai tulajdonságaira jellemző turizmusformák, a szálláshely-szolgáltatás és a kiskereskedelem.

3


___________________________________________________________________________ A program oktatási, képzési céljainak teljesülésével kedvezően változhat a térség munkavállalóinak tudás- és szakirányú kompetencia szintje, a szolgáltatási szektorban ugyanúgy, mint a vállalkozások körében. Javulhat a vállalkozások együttműködési opciója, erősödhetnek a helyi hagyományteremtő és hagyományvédő közösségek. Jelentősen növekszik a szervezett szabadidős programok gyakorisága, kedvezően módosul ezek területi és időbeni kiterjedése. Előrelépések tehetők az esélyegyenlőség megteremtésének kiterjesztése felé, akár a térségben élő, nem számottevő mértékű etnikai kisebbség társadalmi integrációjának irányába, akár a fogyatékkal élők, halmozottan sérült, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és csoportok vonatkozásában, beleértve az időseket, a nagycsaládosokat. 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának a célja a dokumentum érthetőbb, egyszerűbb formában történő megjelenítése, bemutathatóvá tétele, a korábbi változatok előrehaladott végrehajtása során elért eredmények, kialakult változások összegzése. Szükséges az intézkedések átfogalmazása, újakkal való kiegészítése figyelembe véve a jelenlegi helyi igényeket. Fontos a források elosztásának átgondolása, módosítása, melyek hozzájárulnak a vidék sajátosságainak fejlesztéshez, valamint elősegítik a LEADER és egyéb források hatékony felhasználását. Kiemelt és aktuális cél a HVS-en belül a LEADER Terv, a LEADER Intézkedési Terv megfogalmazása, kialakítása 2013-as évben, hogy a stratégiában megfogalmazott célok, milyen módon valósíthatók meg a LEADER forrás hatékony felhasználásával. 1.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület a felülvizsgálat teljes ideje alatt biztosította a nyilvánosságot az Egyesület honlapján keresztül, illetve az Egyesület ülései mind nyilvánosak voltak. A Hacs 2013.március 20. - 2013.március 28 között Projektötlet gyűjtést hirdetett meg a Hacs területén, illetve 2013. március 25.-én két helyszínen, Zalaszántón az IKSZT épületében, és Lesencetomajon az IKSZT épületében HVS felülvizsgálati fórum lett tartva, lefedve a Hacs egész területét. A társadalmasítás eredményeképpen 70 db projektötletek érkezett be, melyből 20 db önkormányzattól, 25 db civil szervezettől, 25 db vállalkozóktól érkezett be. 2013. Április 4.-én a Tapolca Kistérség Társulás üléstermében Elnökségi ülést tartottunk, ahol a tagok a beérkezett projektötletek alapján döntöttek a HVS keretében megfogalmazandó LEADER Intézkedési Tervéről. 2013. Április 12.-én a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület elfogadta a felülvizsgált

4


___________________________________________________________________________ egységes szerkezetbe foglalt HVS-t és a mellékleteként szereplő LEADER Tervet és a LEADER Intézkedési Tervet. 1.5 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálat elfogadott módosítások A felülvizsgálat során elfogadott módosítások a változó gazdasági környezetben az új kihívásokra adott válaszokat sorolja, valamint a korábban is kitűzött jövőkép megvalósításának elősegítésére kerültek a HVS-be. Cél, hogy a HVS-ben megfogalmazott célkitűzéseket a pályázók a lehető leghatékonyabban elérhessék úgy, hogy a jelenlegi végrehajtási környezetbe beépíthető helyi döntéshozatal lehetőségeit kihasználva tudják érvényesíteni a térségi célok érdekében. Az intézkedések átfogalmazása és újakkal való helyettesítése, a hozzájuk kapcsolódó forrásallokáció felülvizsgálatának, átalakításának is ez a célja. A HVS-ből kiemelésre kerültek a LEADER forrásból megvalósítható célkitűzések, melyek egy külön mellékletként a HVS mellékleteként lettek kialakítva és ehhez lett rendelve a projektötletek alapján a LEADER Intézkedési Terv. 2. Helyzetelemzés 2.1 A Leader Helyi Akciócsoport által lefedett terület általános ismertetése A térség általános jellemzői A Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület területe 44 települést foglal magába, a Tapolcai kistérség településeiből 29-et és a keszthelyi kistérség településeiből 15-öt. A települések közül 3 város. A 240/2006. (XI.30) Kormány rendelet szerint hátrányos települések az akciócsoport területén a következők: Balatonhenye, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Mindszentkálla, Szentbékkálla és Vindornyalak. A térség lakossága 32,523 fő, a városokban élő lakosok száma 3,603 fő. (külterületekkel együtt). A három legnépesebb település Gyenesdiás (3758 fő), Vonyarcvashegy (2345 fő), Badacsonytomaj (2150 fő). A térségre a legjellemzőbb tevékenység a kereskedelem és a szolgáltatás, ezen belül különösen a turisztika, az agrárium és a feldolgozás területén pedig a szőlészet és borászat. A Balaton-parti települések népességmegtartó ereje jó, a lakosság száma enyhe növekedést mutat. A háttértelepülések rurális térségre jellemző problémákkal küzdenek, a falvakban folyamatosan öregszik a népesség. A képzettebb emberek sajnálatosan nagyobb számban hagyják el a háttértelepüléseket. Célként fogalmazódik meg a települések lakosság megtartó erejének helyreállítása, életminőségének, egészségi állapotának és gazdasági helyzetének javítása, mint a települések fenntarthatóságának, a megmaradásnak és a jövő egyik legfontosabb zálogai. Az elmúlt 5


___________________________________________________________________________ időszakban számos település az ott élők életminőség javítása érdekében településközpontot, játszóteret, központi tereket fejlesztett, valamint az épített örökség megóvására is jelentős hangsúlyt fektetett. Térségünk egy része társadalmi, gazdasági lehetőségeinek szempontjából, életminőségének és egészségállapotának javítása szempontjából enyhén elmaradott. A Balaton-parti települések kivételével a térségre hagyományosan jellemző a mezőgazdasági termelés és az erdőgazdálkodás, a Tapolcai térségben főleg a szőlészet-borászat (kiemelten a hagyományos szőlőművelés). A földek többnyire természetvédelmi szempontból érzékenyek, kisméretűek és többnyire az idősek foglalkoznak vele, jó részükön még ma is jellemző a szántóföldi növénytermesztés. Az utóbbi két évtizedben újra megjelent a külterjes állattartás (szürkemarha, kecske, juh) és a gyepgazdálkodás. Szinte minden településhez tartozik zártkert, szőlőhegyek és gyümölcsösök, több évszázados szőlőtermesztési- és borászati tradíciókkal rendelkezünk. Nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei sem, és feltehetőleg már a kelták is termesztettek itt szőlőt. Jellemző a kisméretű borászatok működése, de több nagy szőlőfeldolgozó és palackozó üzem is létesült. Az elmúlt évtizedekben sem tudott térségen belül olyan gazdasági erőcentrum kialakulni, amely vonzaná belülről vagy kívülről a munkavállalókat. A foglalkoztatás aránya 60%-os az aktív korú népességre vetítve, ami kedvezőtlen. A foglalkoztatottak nagy része a szezonális szolgáltató szektorban dolgozik, ebből kifolyólag megfelelő gyakorlattal, tapasztalattal nem tud rendelkezni. A Kis-Balatonon a vízborított, fokozottan védett belső területek csak szakmai céllal, kísérettel, külön engedéllyel látogathatók. Erőforrásaink az élővizek (Balaton, KisBalaton), a Keszthelyi hegység, a Zala-völgye és a Zalai Dombhát üde színfoltjai, a Balatonfelvidék egyedülálló természeti kincsei, az ezeken alapuló gazdasági és turisztikai tevékenységek, szolgáltatások, s az ezekre épülő vállalkozói szektor. A "táj" hangsúlya indokolt, mint értékőrző, fő vonzerő (Európában egyedülálló) és egyben gazdasági hajtóerő, de egyes fejlesztések tudatos korlátja is. Erősségeinket a turizmus többirányú (örökségturizmus, környezettudatos turizmus, gyógyturizmus stb.) fejlesztéséhez jó alapot teremtő történelmi-, és kulturális hagyományok, adottságok gazdagsága, ökoturizmus, természetturizmus a domborzati sokszínűség (geológiai érdekességek, jelentős gyógy- és termálvízforrások, ásványvízkincs), helyi identitástudat, közösségi szellem, az aktív civil szféra jelentik. A térség nagy része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, ami bizonyos esetekben fejlesztéseket befolyásoló tényező, ugyanakkor egyfajta garancia a természeti értékek megőrzésére. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzők, földhasználati módok A helyi akciócsoport által lehatárolt tájegység életföldrajzi, és természetföldrajzi szempontból kiemelkedő értékű. A térség természet földrajzilag nézve a Balatont, Keszthelyi-hegységet, Kis-Balatont, Tapolcai-medencét és a Káli medencét foglalja magába. A Balaton-part 6


___________________________________________________________________________ nyüzsgése aktív élete mellett a háttértelepüléseken a csendes, nyugodt pihenésre alkalmas táj meghatározó vonzerőt jelent. Térségünk területén változatos a domborzat. Gazdag a terület természetes felszíni- és felszín alatti vizekben (Balaton, Kis-Balaton, Zala folyó, források, karsztvizek, patakok). A táji adottságok változatossága magával hozza a klíma, és a talajok változatosságát is. Sokféle kőzettani felépítéssel találkozhatunk: a Keszthelyi-hegység nyúlványai, a zalai dombhátak, a tanúhegyek (Badacsony, Szent Györgyhegy, Csobánc) és a Káli-medence kőtengerei. A területen a szőlőtermesztéstől, a szántóföldiés kertészeti növénytermesztésen át, az extenzív állattenyésztés is megtalálható. A háttértelepülések fejlesztési lehetőségét a csodálatos táji környezetre, hagyományokra és az épített örökségre alapuló falusi turizmus, helyi termékként zöldség, gyümölcs gyógy- és fűszernövény termesztés, valamint megújuló energiaforrásként az erdészeti fahulladék begyűjtése jelentheti, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elveit. A kistérség falvaira az aprófalvas településszerkezet a jellemző. A települések közül számos gazdasági nehézséggel küzd, kevés a munkahelyek száma, gondot okoz a közlekedés helyi kérdéseinek megoldása. Jellemző a falvakból a városi munkahelyekre történő ingázás, illetve a szezonális munkavégzés. A Káli-medencére jellemző a csodálatos táji környezet, mediterrán mikroklíma, aprófalvas település szerkezet. A 60-70-es évek elnéptelenedése után a térséget felfedezte a művész- és alkotóvilág és részben a környezetkímélő mezőgazdasági módszerek felkarolása, mely állandó és szezonális betelepülést is jelentett. A hagyományos építészeti stílus megőrzése a térségre itt a legjellemzőbb. A Kis-Balaton nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, vizes élőhely. Jelentős létszámú védett kétéltű, hüllő, hal, madár, és emlősállat élőhelye. Nádrengetegei, a nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magas-sásosokkal, zsombéksásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel botanikai ritkaságnak számítanak. A Föld természetes élőhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegető jelenség. Demográfiai helyzet:

A 34 ezer állandó lakosú keszthelyi kistérség (Keszthely várossal) népsűrűsége 99 fő/km2, ami egy kicsit alacsonyabb az országos átlagnál. A térséget sok szempontból el lehetne különíteni Balaton parti településekre és a tótól távolabb eső településekre. A Balaton partiak közül Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök lakosságszáma folyamatosan növekszik, bár nem a természetes szaporodás növekvő tendenciái nyomán, hanem a pozitív migrációs folyamatoknak köszönhetően. Keszthely és a háttérfalvak lakosságára az elöregedés jellemző,

7


___________________________________________________________________________ mert a fiatalok a munka vagy a szélesebb körű szolgáltatási lehetőségek miatt elköltöznek a nagyobb településekre. Megállapítható, hogy a tapolcai kistérség népességszámának alakulásában a korábbi tartós csökkenést egy stagnáló szakasz váltotta fel. A korösszetételben történt változások – már középtávon is - a népesség jelentős csökkenését és elöregedését vetítik elő. A térség településszerkezete miatt néhány település működése, funkciója, perspektívája kiemelt figyelmet igényel. A 33-ból, 25 település népessége nem éri el az 1000 főt, közülük 19 községé még az 500 főt sem. Hosszabb távon a gazdasági fejlődés egyik gátjává válhat a megfelelően képzett munkaerő hiánya. A szellemi foglalkoztatottak száma ötöde a fizikai munkásokénak. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező 50 év feletti korosztályt sújtja a leginkább. E korcsoporton belül magas a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik a turisztikai főszezonon kívül alig tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók is fokozottan érintettek a munkanélküliség területén. A háttértelepüléseken magasabb a mezőgazdaságból élők aránya, de a falusi turizmus növekvő népszerűsége itt is új lehetőségeket nyithat. Éves szinten a munkanélküliség aránya az országos átlagnak megfelelő. Gazdasági helyzet Térség falvaira az aprófalvas településszerkezet a jellemző. A térség számos gazdasági nehézséggel küzd, kevés a munkahelyek száma és nagy, megoldatlan probléma a szezonalitás is. Gondot okoz a közlekedés helyi kérdéseinek javítása, jellemző a falvakból a városi munkahelyekre történő ingázás. A multinacionális kereskedelmi láncok megjelenése nagymértékben csökkentette a helyi kiskereskedelmet folytató vállalkozások és helyi termelők számát, mely a fizetőképes keresletet jelentő munkahelyek és az adóbevételek tekintetében is jelentős csökkenést eredményez. A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban átlagosan 4 %, az iparban 28 %, a szolgáltatóiparban több mint 40 % a foglalkoztatottak aránya az összefoglalkoztatottakon belül. Az elmúlt években fokozatosan csökkent az eltartottak aránya, viszont nőtt a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. A bejelentett új álláshelyek száma 1997-98-ban érte el a legnagyobb értéket, 2004-ig folyamatosan csökkent, majd enyhe emelkedést mutat 8


___________________________________________________________________________ napjainkig. Mindezek hátterében többek között az áll, hogy nem történtek jelentős munkahelyeket növelő beruházások, illetve nem voltak meghatározó leépítések sem. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legnagyobbak a számítógép, készülék gyártása, fűrészáru gyártás, erdőgazdálkodási szolgáltatás, szállodai szolgáltatás, szigetelés, a gyümölcs és fűszernövény termelése főtevékenységgel foglalkozik, de a foglalkoztatottak száma egyiknél sem éri el az 500 főt. A vállalkozói szférában dolgozó lakosság zöme családi mikrovállalkozások keretében, illetve egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként tevékenykedik. Sajnos a munkahelyteremtő nagyobb befektetések zömében elkerülték ezt a vidéket a megfelelő közlekedési infrastruktúra hiánya (egy illetve két számjegyű közlekedési utak, villamosított vasútvonalak) miatt. A térség gazdasági életének alapja a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások, amelyek viszont nagyrészt csak szezonálisan kínálnak munkalehetőséget a lakosság számára. A Balaton és a Kis-Balaton közelsége, a természetvédelmi területek megóvása, az élővizek tisztasága, a hőforrásokban és gyógyvizekben való gazdagság, az adottságoknak megfelelő területfejlesztés irányába mozdította el a térség fejlődését. Így kerültek a fejlesztési törekvések középpontjába a minőségi turizmus és a szezont hosszabbító ökoturisztikai fejlesztések. Vannak pincetulajdonosok, akik hálózatszerű együttműködésben is gondolkodnak, dolgoznak. A mezőgazdaságra jellemző a szántóföldi növénytermesztés, a szőlőtermesztés a gabonafélék és a takarmánynövények termesztése, az állattartást tekintve pedig hangsúlyos az őshonos állatfajták rideg tartása. A térségben szinte minden településhez tartoznak zártkertek, szőlőhegyek és gyümölcsösök; az itt élő gazdák több évszázados szőlőtermesztési és bortermelési hagyománnyal rendelkeznek. Az állattenyésztésben korábban nagy szerepet játszott a tej- és húshasznú tehenek tartása állattartó telepeken, de ennek jelentősége jelenleg elenyésző. Helyét a külterjes, legeltető állattartás vette át. A háttértelepüléseken magasabb a mezőgazdaságból élők aránya. Ezeken a területeken a szántóföldi növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés egyaránt jelen van, bár gyakran ez csak jövedelem kiegészítést szolgál. Társadalmi környezet A civil szektor nagy szerepet tölt be a közszolgáltatások ellátásában, a társadalmi rétegek és különböző lakossági csoportok esélyegyenlőségének és érdekvédelmének biztosításában, a társadalmi szolidaritás megerősítésében, az életminőség elemeinek biztosításában, a közéleti értékek fejlesztésében, a demokrácia kiteljesítésében. Céljaikat szélesebb körű nyilvános szerepléssel próbálják megvalósítani. 9


___________________________________________________________________________ A parttól való távolság erőteljesen differenciálja a szervezetek számát, a legtöbb alapítvány, egyesület működési területe közvetlenül a vízparti településekre koncentrálódik, amely eredmények magyarázataként a partközeli infrastruktúra fejlettebb mivolta, az itt élő népesség más gazdasági és társadalmi összetétele. Az egyesületeken kívül majd minden településen van kulturális és szociális feladatokat ellátó személy is. Az 1000 lakosra vetített szervezetek száma a HACS területén 10.03. A térségben a kisebbségek közül a roma és a német kisebbség száma a jelentősebb. A gyógy- és termálvizek, a természeti és egyéb értékek vonzzák a letelepülni szándékozó külföldi állampolgárokat, elsősorban a nyugdíjasokat. A térség méltán büszke a jelentős múlttal rendelkező egyetemére Keszthelyen (Pannon Egyetem Georgikon Kar). A térség oktatási intézményei elégségesen felkészültek arra, hogy ellássák a felsőfokú szakemberképzés igényeit, hogy kiszolgálják a térség és vonzókörébe felmerülő igényeket az oktatás számos területén. Az oktatási intézmények száma elegendő, munkahelyteremtéssel kapcsolatos oktatást folytatni is képesek. Ami sok szinten hiányzik, az viszont az oktatást a gazdasággal összekötő szükséges gazdasági és társadalmi láncszemek, különösen a kisvállalkozók alapképzése a folyamatosan változó jogszabályi és hatósági környezetben való fennmaradásra. 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A HVS tervezésekor és végrehajtása során a Akciócsoportunk szoros együttműködést valósít meg a közösségépítő tevékenységével és a HVS megvalósításában részt vevő stratégiai partnerekkel egyetértésben. A partnerségben fontos szerepet játszikanak a HVS-ben megfogalmazott célkítűzések. Az Egyesület és az alább felsorolt partnerek közös célkitűzései:        

A vidéken élők életminőségének a javítása A jólét alapjainak megteremtése, Új, fenntartható jövedelemszerzései lehetőségek megteremtése. A helyi megújuló energiaforrások feltérképezése és felhasználása Munkahelyteremtés, munkahelyek megőrzése a vidéki térségünkben Az együttműködési készség növelése a helyi társadalmi szervekkel való kapcsolat javítása, Életképes vidéki közösségek kialakulásának segítse, támogatása. Hálózatosodás

10


___________________________________________________________________________ - Esélyegyenlőségi program - LEADER Zenei udvar program Ezen célok elérésében fontos partnereink a következők:  Közép-Dunántúli Régió Helyi Akciócsoportjai CÉL: Közös véleményezések összeállítása egyes Irányító Hatóság (Minisztérium) által meghatározott feladatok ellátása érdekében régiós szinten.  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által a 2009 őszén megtörtént Delegálási szerződés alapján CÉL: Az MVH-val kötött delegálási feladatok ellátása a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, illetve a IV. tengely (Leader) pályázatok tekintetében. A feladatok a következők: kérelmek rögzítése, A1, A2, A3-as pályázatkezelése.  Gyakorlat és együttműködés Egyetemekkel: - Budapest Corvinus Egyetem - Nyugat-Magyarországi Egyetem - Pannon Egyetem Georgikon Kar  Zalaszántó, Révfülöp, Szigliget, Lesencetomaj Község Önkormányzata - IKSZT CÉL: a lakosság és a vállalkozások információhoz való jutásának elősegítése  Mezőföld Helyi Közösségi Egyesület CÉL: az ÚMVP III. és IV. tengelyének végrehajtásának folyamatában szerzett tapasztalatok megosztása, jó gyakorlatok megismerése egymás területén. A HVS megvalósításához és végrehajtásához szükséges minél több információ megszerzése. Fontos célja továbbá az alternatív energia felhasználási lehetőségeinek minél szélesebb körű feltérképezése és az ehhez kapcsolódó pályázatok segítése.  MNVH (a központi mellett a megyei szervezetekkel egyre szorosabb együttműködés) CÉL: a támogatási források hatékony felhasználása, az információkhoz való akadálymentes, minél szélesebb körű hozzáférést.  Megyei Közgyűlés: Veszprém és Zala Megyei Közgyűlés CÉL: A helyi térségi fejlesztés egyeztetése a megyei fejlesztési elképzeléssel.  -

A hálózatosodás célkitűzés jegyében folyamatban lévő kiépítendő partnerkapcsolatok: Mozgássérültek Országos Egyesülete Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vidéki zeneművészeti egyetemek

11


___________________________________________________________________________ 2.3 A Leader megvalósítás során elért eredmények áttekintése A HVS mellékletek 5.5. Táblázatok részénél részletesen, táblázatos formában kerül ismertetésre az ÚMVP III. és IV. tengely beadása körönként a kérelmek tekintetében. Az első kiírás során 2008.10.16. – 2009.01.10. között volt lehetőség kérelmek benyújtására, ami összesen 89 darab támogatási kérelmet jelentett, közel 1,5 milliárd Ft értékben. A bírálatok után a helyi Döntéshozó Testület 49 db nyertes pályázatot hirdetett ki közel 780 Millió Ft értékben. A következő pályázati körre, a meghirdetésre 2009. 10. 01 – 2009.10.31. kerülhetett sor. Ez volt az úgynevezett ÚMVP. IV., azaz Leader tengely első kiírásra. Ekkor 46 darab beadott igényből 36 támogatott projekt került ki, közel 149 millió Forint támogatási összeggel. A III. tengely2. körének kiírása szinte egybeesett az első Leader körrel. Itt a támogatási kérelmek benyújtására 2009. november 16 – 2009.december 20. között volt lehetőség. Ekkor 35 db kérelem érkezett támogatási igénnyel be az Egyesülethez. Ezek közül a Döntéshozó Testület 21 db-t talált támogatásra érdemesnek.. A kiosztott összes forrás ebben az esetben 93 Millió Ft volt. A IV. tengely második körének meghirdetése alapján 2011.09.30. - 2011. 12.05. között volt lehetőség pályázni. 37 db kérelem érkezett, ebből 28 nyertes lett hirdetve 158 Millió Ft-tal. 2012.06.01. és július 31 között került kiírásra a III. tengely harmadik köre. Itt a négy jogcímből az Egyesületünk csak kettőt hirdetett meg, mivel a fejlesztési forrásaink erre adtak lehetőséget. A Közgyűlés döntése értelmében, gazdaságfejlesztő mikro és turisztika jogcím került kiírásra. Itt 19 kérelem érkezett be a meghirdetett forrásra. Ebből 10 nyertes született közel 39M Ft értékben. A III. tengelyen a jelenlegi maradékforrásunk összesen mintegy 60-70M Ft. Ez az időközben a már lekötött forrásból a nem megvalósított kérelmek miatt az Egyesületünkhöz visszakerülő fejlesztési forrás. A IV. tengelynél a maradék fejlesztési forrás lekötésére a 3. Leader kör kiírás 2013.06.03-tól lesz a pályázóinknak lehetősége 261.825.741 Ft értékben. 2.4 A Helyi vidékfejlesztési stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A 2007-2008-as HVS megalkotása illetve a 2011-es felülvizsgálat óta eltelt időszakban történt változások indokolják a stratégia felülvizsgálatát. Fontos, hogy a HVS-ben megfogalmazott célkitűzéseket a pályázók a lehető leghatékonyabban elérhessék úgy, hogy a jelenlegi végrehajtási környezetbe beépíthető helyi döntéshozatal lehetőségeit kihasználva tudják érvényesíteni a térségi célok érdekében. Az új kihívásokra kell választ megadni, különös tekintettel a gazdasági válság következményeinek enyhítésére. Az új kormányzati stratégiával összhangban nagy hangsúlyt kell fektetni a gazdaságfejlesztésre, ezen belül is a mikrovállalkozások fejlesztésére, a munkahelyek teremtésére, munkahelyek megtartására. A felülvizsgálat során elfogadott módosítások az intézkedések átfogalmazása és újakkal való helyettesítése, a hozzájuk kapcsolódó forrásallokáció felülvizsgálatának, átalakításának is ez a célja. A HVS-ből kiemelésre kerültek a LEADER forrásból megvalósítható célkitűzések, 12


___________________________________________________________________________ melyek egy külön mellékletként a HVS mellékleteként lettek kialakítva és ehhez lett rendelve a projektötletek alapján a LEADER Intézkedési Terv. 2.5 SWOT elemzés Célszerűnek tartjuk a Térség és a térségben működő LEADER közösség fejlesztésére irányuló stratégiai SWOT (GYELV) elemzés alkalmazását. Az itt feltüntetett elemzés belső tényezői (strenghts-weaknesses) kiemelten a LEADER fejlesztési megközelítéseit tükrözik, míg az elemzés külső tényezői (opportunities-threats) a LEADER közösség által képviselt Térségre, mint olyanra vonatkoznak és így közvetetten érintik az erre alapozott stratégiát. Erősségek

Gyengeségek

A Térség

A Térség



fekvése kiváló, frekventáltsága magas, megfelelő közúthálózattal és autópálya és reptérműködési lehetőséggel (Sármellék) közelséggel, megfelelő vonalas infrastruktúrával bír, közösségeinek együttműködése erős.



nem rendelkezik átfogó és összetartó erejű fejlődési koncepcióval.



A fizetőképes kereslet lecsökkent, növekedése néhány éven belül nem várható



erős és sokrétű gazdasági, társadalmi, kulturális adottságokkal, fejlődési lehetőségekkel rendelkezik.





egyedi az adott természeti, táj- és kulturális értékek, erőforrások (pl. ásványvíz), a falusi közösségek, a sokoldalú Urbán területek által. A terület nagy hányadán törvények biztosítják (Balaton törvény, Balaton- felvidéki Nemzeti Park előírásai) a természeti táji egységek hosszú távú fennmaradását.

településeinek belső és összekötő úthálózata korszerűtlen, sok helyen még járda sincs, szennyvíz- és csatornahálózat kiépítettsége nem teljes, kerékpárút hálózata kiépítetlen (a Balaton partot leszámítva). Közvetlenül érintő autópálya nincsen, sem főközlekedési út és fő vasútvonal. A Sármelléki repülőtér bezárásra került, újranyitása bizonytalan.



folyamatos forráshiányban szenved, a felelős befektetők ösztönzése elégtelen, a számukra optimális gazdasági és humán erőforrási keretfeltételek biztosítása nehézséget jelent. A rövid-távú/életű, gyors ütemű befektetések dominálnak, a kis- és középvállalkozók erősítése még nem elégséges, a közép- és nagyvállalatok száma minimális.



háttértelepülésein élők munkanélkülisége viszonylag magas, dominál a turizmussal összefüggő szolgáltatásokhoz kapcsolódó (sokszor szezonális) tevékenység. Az ár-



jelentős számú mikrokisvállalkozással rendelkezik, kisvállalkozások működése fejlett.



mentes a gyáraktól.



gazdag tudás, ismeretség és gazdag hagyomány-tárral, akkretidált

szennyező

és a

üzemektől,

13


___________________________________________________________________________ hagyománydús oktatási intézményekkel, internetés kommunikációs lehetőségekkel, aktív és kreatív társadalmi résztvevőkkel, feltárt és rögzített kulturális és társadalmi értékekkel rendelkezik. 







teljesítés viszony kiegyensúlyozott.

széleskörű közszolgáltató és szociális rendszert működtet (egészségügyi, szociális, oktatási, művelődési). Az általános és középiskolák száma jelentős, Keszthelyen Egyetem található (Pannon Egyetem Georgikon Kara). magas turisztikai öntudattal és számos turisztikai és marketing lehetőséggel él és rendelkezik, vannak gazdasági tartalékai, valamint számos komponensének működése megoldott. Egyes területeken növekedik az anyagi visszaforgatás mértéke. magas turisztikai öntudattal rendelkezik, a marketingtevékenység részben kimondottan erős, így az outreach is. Léteznek innovatív ötletek és megközelítések. Fürdő-, vízi sport-, vitorlás-, kerékpáros-, kiránduló-, lovas-, öko-, bor-, stb. turizmus létezik és fejleszthető.

nem

mindenütt



igény alatti bölcsődei férőhelyekkel rendelkezik, a falvak elöregedési tendenciája növekvő. Több településen hiányoznak a közösségi terek.



útjai gyorsabban amortizálódnak az átmenő forgalom nyomán.



munkaerő piaci igényei és a képzettség strukturája nyújtott képzések közötti összhang sok szinten hiányzik.



Önkormányzatainak romlik.



Területén végzett mezőgazdasági művelés alacsonyan gépesített, sok helyen fejlesztésre szorul.



A gazdasági szereplőkkel a Nemzeti Park nem tud együttműködni, és a problémák esetén nem nyújt alternatív megoldási lehetőséget.



A gazdasági és hitelválság következtében a kisvállalkozói szektor meggyengült

gazdasági

helyzete

Balaton parti településein pozitív a migrációs tendencia és általánosan fejlett a civil aktivitás.

Lehetőségek 



Veszély

Átfogó fenntartható vidékfejlődési koncepció kidolgozása, megvalósítása, turizmussal kapcsolatos események térségbeli összehangolása. Partnerkapcsolatok erősítése. 14



Folyamatosan növekvő kommunikációs kihívások korszerű megválaszolásának elmulasztása.



Országos imázs vesztesége elégséges koordináció és koncepció hiányában.



Természeti

adottságok

elégtelen


___________________________________________________________________________ kihasználása. 

Természeti adottságok sokoldalúsága, gazdagsága: Balaton, Kis-Balaton, Zala folyó, vizes élőhelyek, Keszthelyi – hegység erdőségei, túra utak, tanösvények. A fejlesztéseknél a környezetvédelmi szempont korlátot jelenthet (nem okvetlenül veszély), de újszerű kitörési lehetőségeket is.



Szőlő és bortermelés évszázados hagyományára épülő szőlő és gyümölcstermeléshez kötődő feldolgozóipar fejlesztése.



Közút és vasút, valamint kerékpárutak további fejlesztése.



Több szektorbeli munkahelyteremtés, ezzel kapcsolatban a képzettségi szint emelése.



Természetes erőforrások és értékek érték-és minőségvesztése, zöldfelületek és természet közeli területek csökkenése.



A Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Natura 2000 területek korlátozásainak előnytelen kihatása a lehetséges fejlődésre, az intézmények és hivatalok működésének minőségi csökkenése.



Gazdasági kényszerek növekedése (makro környezet), ezáltali veszélyeztetése a természeti és kulturális adottságoknak, gazdasági válság okozta visszaesés, stagnálás a gazdasági „több lábon állás” megvalósítása helyett.



Általános tőkehiány a háttértelepüléseken, ezek szűk körű kínálata.



Szakmai területek politikai áthatottsága miatti esélyveszteségek.



Egészségügyi és szociális ellátórendszer további fejlesztése.



Turizmus visszaesése (pl. környezetterhelés, -szennyezés miatt).



Települések népességmegtartásának erősítése (szolgáltatások bővítésével, vállalkozások betelepítésének ösztönzésével).



Képzett, fiatal munkaerő elvándorlása.



Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, az elöregedés nyomán a települési intézmények fenntarthatóságának nehezülése.



Egységes, egyhangú turisztikai kínálat, mely nem az igényekhez igazodik, a marketing sok téren való fejletlensége, kevés magas igényeket kielégítő szállás és vendéglátóhely, rövid szezon, kihasználatlan borutak, további kiaknázatlan turisztikai potenciál.



Külföldi vendégek csökkenő idegenforgalmi bevétel csökkenés.

száma,



Vendégforgalom

okozott



Fly Balaton fejlesztése.

melletti

ipari

a

park



Alternatív és megújuló energiafelhasználásra irányuló fejlesztések bővítése, turizmust szolgáló infrastruktúrafejlesztés.



Gazdag a turisztikai vonzerőkínálat nyújtása, folyamatos szálláshelyfejlesztés.

15

által


___________________________________________________________________________ 



Megőrzött építészeti, kulturális örökség számos településen, Hagyományok megőrzése, ápolása, Keszthely kiemelt kulturális helyzete

környezetterhelés növekedése, a minőségileg kedvezőtlen tömegturizmus káros hatásai.

Gazdag szabadtéri programkínálat (színházi előadások, bornapok, motoros találkozók, folklór rendezvények, falunapok stb.)



A térség turisztikai elismertsége belés külföldön.



Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet, ezek fejlesztése, koordinálása.



Turisztikai szezon megnyújtása, illetve nem szezonhoz kötött turizmus (pl. konferencia) fejlesztése



Szakmai összefogás gyengülése és hiánya.



A szolgáltatások ára és minősége közötti összhang hiánya.



Háttértelepülések népességének szociális differenciálódása, eróziója, slumosodás

Kiértékelés, következtetések és levezetett stratégia: Térségünk fejlesztését akkor látjuk biztosítottnak, ha egyrészről megvalósulhat a gazdaság stabilizálása és fejlesztése, a környezet minőségének megőrzése, fontosságának társadalmi tudatosítása, az itt élők és dolgozók életminőségének biztosítása, sőt javítása. A gyenge pontokat erősítjük, az erős pontokra támaszkodni kívánunk, mind működésünkben, mind fejlesztési elképzeléseinkkel. A társadalmi résztvevő csoportok (vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok, intézmények) egymás közti kapcsolatát erősítve olyan konstrukciókban gondolkodunk, melyek a térségbeli értékekre épülve korszerű, bevált megoldásokat is figyelembe vesznek. Stratégiai javaslatunk a korábbi évekre épül és 2013-tól a következőképpen fogalmazódik meg: gazdaság élénkítése a versenyképesség növelése, természet közeli környezetgazdálkodás és az életminőség javítása az itt élők és dolgozók számára. A helyi erőforrások jobb kihasználása a mezőgazdaság (helyi termék), az energetika és turisztika területén. Megvalósításánál kiemelt hangsúlyt fektetünk a munkahelyteremtésre, mint kulcstényezőre.

16


___________________________________________________________________________

3. A Helyi Vidékfejlesztési stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe Cél, a vidéken élők életminőségének javítása, az itt gazdálkodók, vállalkozók versenyképességének növelése, piaci pozíciójának javítása, a jólét alapjainak megteremtése új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, munkahelyteremtés, munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben, a helyi erőforrások jobb kihasználása a gazdaság és az energetika területén. Az együttműködési készség növelése és a helyi társadalom szervezettségének javítása, életképes vidéki közösségek kialakítása, illetve támogatása. A célok elérése érdekében kiemelten a gazdaságfejlesztés, a humánerőforrások fejlesztése, a környezetvédelem, a környezetbarát energiamegoldások és a turizmus terén szorgalmazzuk és támogatunk fejlesztéseket. A gazdaságfejlesztési prioritás részletezése között szerepel az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése; a kis és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése; piacképességének javítása, a regionális klaszterek szerepének növelése a régió gazdaságában; a regionális és helyi befektetés-ösztönzés, telephelyi infrastruktúrák fejlesztése; a gazdaság fejlesztését szolgáló humánerőforrás fejlesztés eszközrendszerének fejlesztése és a regionális információs társadalom kiteljesítése, új munkahelyek teremtése, a régiek megtartása. A humán erőforrás fejlesztés prioritásához kapcsolódik a foglalkoztathatóság javítása; az alkalmazkodóképesség javítása; a minőségi oktatás, s az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés; az emberi erőforrás fejlesztés a kutatás és innováció területén; az egészségmegőrzés erősítése és a kulturális infrastruktúra fejlesztés a közösségfejlesztés szolgálatában. A környezetvédelem fejlesztés prioritása a térség hazai és nemzetközi természetvédelemben tapasztalható elismertségén alapul. A természeti, táji adottságok, a terület környezethasznosítási sérülékenysége, a Balaton parti üdülőövezeti sávján kívül, elsősorban a természet közeli, a falusi, kerékpáros, kulturális, horgász, vadászturizmus fejlesztésére adnak lehetőséget. A természeti adottságok vonatkozásában a turisztikai erőforrást nem csak a Balaton, hanem a természeti táji értékek összessége biztosítja. Az energia fejlesztés prioritása a megújuló energiaforrások széles körű alkalmazása a cél. A felhasználási lehetőségek minél szélesebb körű feltérképezése és alkalmazása a térségben. Energetikai képzések az alternatív energia alkalmazási lehetőségeinek a megismerésére. A turizmus prioritáshoz kapcsolt célok a kulturális és helyi értékek fenntarthatóságának és hasznosításának erősítésével kulturális és örökségturizmus, a tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése, a vízi turizmus biztonságossá tétele, kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik és minőségi fejlesztése, a közösség fejlesztését célzó fenntartható és versenyképes új eszközök beszerzése illetve a szolgáltatások színvonala megfeleljen a helyi

17


___________________________________________________________________________ igényeknek a szezonalitás csökkentése és turisztikai menedzsment rendszer fejlesztése a tematikus utak és a területi alapú együttműködések menedzseléshez, értékesítéséhez. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez Táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása A közösség területén nagyrészt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park található, emiatt kiemelt fontosságú a természetvédelmi területek megóvása. Itt még nagy arányban maradtak fenn természetes, természet közeli területek, „hagyományosan” művelt tájak, melyek növényzete, állatvilága sokkal gazdagabb, mint amilyenek az ország más vidékein találhatók. Ez a természeti kincs megfelelő turisztikai vonzerőként is értelmezhető. A térség települései jelenleg csak részben tükröznek vissza olyan külső arculatot, amely a vendégforgalom növelése, akár a települések helyi lakossága számára kívánatos lenne, miközben az arculatfejlesztések lehetőségei kínálják magukat. A térség települései számos kiemelkedő jelentőségű épített kulturális, vallási és művészeti örökségi hellyel, kegyeleti parkkal, történelmi, háborús hősi emlékhellyel, vallástörténeti szempontból is jelenős építménnyel rendelkeznek. Ezek az örökség- és látványturizmus szempontjából optimális feltételeknek megfelelnének, de a pénzhiány miatt nem megfelelően gondozottak, ezáltal a településkép évről évre romlik. faluközpontok, közösségi szolgáltató házak működnek, melyek esélyegyenlőségi szempontok szerint sem megfelelőek, elhanyagoltak, továbbá diszharmonikusan illeszkednek a településképbe. Helyi gazdaság, vállalkozások erősítése (munkahelynövelés, megtartás). Helyi közösségek vállalkozások erősítése szociális és humánerőforrás-fejlesztés A Leader közösség akcióterületén megtalálható közösségi funkciókat betöltő épületek, olyan meglévő helyi védelem alatt álló ingatlanok, melyek infrastruktúrájának számottevő része elavult, nem felel meg a kor követelményeinek, és nem teljesülnek a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos esélyegyenlőségi elvek követelményei sem. Ezen épületek jelentős része korszerűsítésre, átalakításra, fejlesztésre szorul, elmarad a kor követelményeitől. A térség hagyományokra épülő, közösségi rendezvények százainak nyújt otthont a turisztikai év egészében, beleértve a téli, valamint az idegenforgalmi főszezon elő és utószezon időszakát is. Szőlő, bortermeléshez kapcsolódó Orbán-, Vince-, Márton napi rendezvények, Kéknyelű virágzás ünnep, szüreti mulatságok, bornapok, fesztiválok, hegyi búcsúk, a Balatonhoz, élő vízekhez kapcsolódó rendezvények, és az egyes települések egyedi ünnepei, "Élő-Betlehem”, gasztronómiai rendezvények, közösségi programok zajlanak. Az akciócsoport települései külön-külön is rendelkeznek testvér-települési nemzetközi kapcsolatokkal, melyek elsősorban kulturális együttműködésben nyilvánulnak meg. 18


___________________________________________________________________________ A vidéki életmódhoz kapcsolódó lehetőségek fejlesztése A helyi gazdaság jövedelemtermelő képessége részben a turizmus ágazat adottságihoz, vonzerőihez kötődik. A Tapolcai-, Káli medence, a Zalai dombhátak és Zalavölgye települései kiemelkedően kedvező lehetőségeket kínálnak az aktív-, és ökoturizmus iránt érdeklődők számára. Sajnos azonban ezek a lehetőségek háttér infrastruktúra hiányában nincsenek teljes körűen kihasználva. A térség tradicionális bortermelő helyekkel (Badacsonyi-, Balatonfelvidéki-, Balatonmelléke borvidék), gasztronómiai értékekkel (halápi lángos, sáskai rétes, tördemici kocsonya, tóti tócsi, badacsonyi halászlé, szántói sonka), a külföldi és belföldi idegenforgalom szempontjából jól kiaknázható falusi turisztikai lehetőségekkel rendelkezik, melyeknek az alap infrastruktúrája hiányos. Nemzetközi kapcsolatok vannak kialakulóban. A térség rendelkezik minőségi vendégfogadásra is alkalmas, vagy alkalmassá tehető vidéki vendégfogadóval, panzióval, szálláshellyel, amelyek további fejlesztések alapjainak tekinthetők. A magánszálláshelyek egy része felújításra, korszerűsítésre szorul. Kiemelhető a Tapolcai-, Káli medence, a Zalai dombhátak, Zalavölgye több települése. Fejlesztések hiányában ezeknek a magánszálláshelyeknek a versenyképessége nem biztosítható, nem jelenthetnek kitörési pontot a helyiek számára, nem biztosíthatnak segítséget a helyi-,térségi turizmus, mint gazdasági húzóágazat irányában. Gazdaságfejlesztés, helyi termékek előállítása és a jövedelemszerző képesség növelése A térség turisztikai kínálata széles skálán mozog, szinten minden településen található természeti, épített vagy kulturális látnivaló. Az ehhez kapcsolódó ajándék és emléktárgypiac szegényes. A térség jelenleg kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik a helyben előállított termékek kismesterségekre épülő üzemszerű feldolgozása, értékesítése területén. Helyi őstermelőkkel összefogva falusi turizmust fellendítő hatást gyakorolhat az akciócsoport területén tervezett feldolgozó üzem, illetve a helyben előállított( bio)termékek értékesítésének megoldása. Az akciócsoport nem rendelkezik önálló védjeggyel illetve logóval, melyek a minőségirányítás szempontjából jelentőséggel bírnak. A térség településeinek vállalkozásai jelenleg nem kellő mélységben kiaknázott lehetőséggel rendelkeznek a helyi termékek előállítása és forgalmazása területén, amivel párhuzamban értékesítési célú reklámozás vonatkozásában is jelentős lemaradásban vannak. A térség mezőgazdasági vállalkozásai a tájfenntartó jelleget célozzák, miközben az állat- és a termelési-értékesítési célú növényállományt a versenyképesség fenntartása érdekében lehetőségek maximumára állítják be. A nagyüzemi intenzív termelés hatására a hagyományos tájra jellemző kertészeti kultúrák a területről szinte teljesen eltűntek.

19


___________________________________________________________________________

3.3 A helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései Fő fejlesztési prioritás A. B. C. D. E.

Táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása Helyi közösségek vállalkozások erősítése, humánerőforrás fejlesztés A vidéki életmódhoz kapcsolódó lehetőségek fejlesztése Gazdaságfejlesztés, helyi termékek előállítása és a jövedelemszerző képesség növelése Hálózatosodás 3.4 A helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései

A. CÉLKITŰZÉS: Táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása. A táji elemek védelme, valamint a fenntartható fejlődés érdekében végrehajtandó beavatkozásokkal, megvalósul a táji elemek védelme, állapotuk javítása. Szükséges a térség jelentős védett kultúrtörténeti emlékhelyeinek, vallási épületeinek, múzeumainak külső-belső felújítása, rekonstrukciója, ezek új funkciókkal való ellátása, valamint az elhagyott épületek hasznosítása, a helyi erőforrások használata turisztikai célokra is. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése. Az épített örökségek védelmének, megújításának, funkcióbővítésének a megvalósulásakor nemcsak az idegenforgalom lendül fel, hanem az itt élők közérzete is javul. Növekszik a foglalkoztatottság, emelkedik az életszínvonal, erősödnek a nemzetközi kapcsolatok. A célkitűzésekhez sorolt intézkedések ezek megvalósítását célozzák meg. Fejlesztési intézkedések: A/1 AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGEK VÉDELME, MEGÚJÍTÁSA, FUNKCIÓBŐVÍTÉSE ÖRÖKSÉGTURIZMUS, LÁTVÁNYTURIZMUS Helyzet: A térség kiemelkedő jelentőségű épített kulturális, vallási és művészeti örökség ingatlanállománnyal rendelkezik, viszont ezeknek csak egy része van olyan állapotban, amely az örökség- és látványturizmus szempontjából optimális feltételeknek megfelel. A közösség akcióterületén található települések nagy részén jelentős védett épületállomány van, melynek egy része lepusztult állapotban van. A települések népességmegtartó ereje gyenge, az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok felújításra szorulnak, melyre anyagi okok miatt nincs lehetőség. Probléma: A kulturális örökség részét képező kulturális, vallási és művészeti épületek és emlékhelyek egy részének állapota méltatlan, nem felel meg a kor követelményeinek, 20


___________________________________________________________________________ felújításra, restaurálásra szorul. A lepusztult épített környezet rombolja a táj-, település- és faluképet, ezáltal a turizmus kiszolgálását is, továbbá gyengíti a település népességmegtartó erejét, nem felel meg az esélyegyenlőségi szempontoknak. Megoldás: A kulturális, vallási és művészeti védett örökséghelyszínek külső-belső felújítása, restaurálása, szigetelése, korszerűsítése, állagmegóvása, történelmi és kegyeleti emlékhelyek eredeti állapotának helyreállítása, új emlékhelyek kialakítása. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése. Szükséges a térség jelentős védett kultúrtörténeti emlékhelyeinek, vallási épületeinek, múzeumainak külső-belső felújítása, rekonstrukciója, ezek új funkciókkal való ellátása, valamint az elhagyott épületek hasznosítása, a helyi erőforrások használata turisztikai célokra is. Eredmény: Településkép javítása, kulturális, vallási és művészeti funkciókat betöltő védett épületek és építmények, az örökséghelyszínek megújulása. Az épített örökségek védelmének, megújításának, funkcióbővítésének a megvalósulásakor nemcsak az idegenforgalom lendül fel, hanem az itt élők közérzete is javul. Növekszik a foglalkoztatottság, emelkedik az életszínvonal, erősödnek a nemzetközi kapcsolatok. A/2 KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE, FUNKCIÓKKAL, PROGRAMOKKAL MEGTÖLTÉSE Helyzet: A térségben számottevő infrastruktúrával rendelkező, de minőségében jelentősen fejleszthető faluközpontok, közösségi szolgáltató házak működnek. A térségben számos kulturális programot lebonyolító, azoknak teret, helyszínt biztosító épületingatlan, közpark állapota esélyegyenlőségi szempontok szerint sem megfelelőek, elhanyagoltak, továbbá diszharmonikusan illeszkednek a településképbe. Probléma: Problémát képez a meglévő közösségi funkciókban hasznos, vagy központi szerepet játszó eszközvagyon elavultsága, amortizáltsága. Ezek mellett a térségben regionális jelentőséggel bíró, szabadidő eltöltésére is alkalmas, idegenforgalmi vonzerőt növelő látványpiac is kevés. Források, támogatások hiányában elmaradtak a fejlesztések, felújítások. Az ilyen környezetben nem megfelelő az épületek turisztikai kihasználtsága sem. Megoldás: Attrakciós központok létrehozása (nem IKSZT), közösségi szolgáltatóházak kisléptékű infrastrukturális fejlesztése, látványpiac, játszóudvar-játszópark kialakítása. Az épületek felújításra, rekonstrukcióra szorulnak. Szükséges az új funkciók kialakítása, a helyi erőforrások kihasználása, illetve bevonása a turizmusba, továbbá a felújított intézmények, épületek programokkal való feltöltése az itt élők és a turisták számára. Az IKSZT-által nem érintett épületekre vonatkozóan. 21


___________________________________________________________________________ Eredmény: Közösségi, szabadidő eltöltési programlehetőségek bővülése, színesedése, egyedivé válása, szolgáltatási minőség fejlődése. Az épületek korszerűsítésével, illetve infrastrukturális fejlesztésével javul a települési összkép, az itt lakók életminősége. Lehetőség nyílik az IKSZT által nem érintett közösségi terek használatba vételére, ahol különböző kulturális és szabadidős programokkal színesíthetik a mindennapjaikat, mellyel erősödnek a nemzetközi kapcsolatok, javulnak a foglalkoztatási lehetőségek. A/3 A TÁJI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA, ALTERNATÍV, MEGÚJULÓ ENERGIA BEVEZETÉSE, ALKALMAZÁSA Helyzet: A közösség a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, emiatt kiemelt fontosságú a természetvédelmi területek megóvása. Itt még nagy arányban maradtak fenn természetes, természet közeli területek, „hagyományosan” művelt tájak, melyek növényzete, állatvilága sokkal gazdagabb, mint amilyenek az ország más vidékein találhatók. Ez a természeti kincs megfelelő turisztikai vonzerőként is értelmezhető. A táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása a közösség területén nagy részben nem megoldott. Különleges értékeink például a Tanuhegyek, Káli-Medence, Tapolcai-Medence, Keszthelyihegység, Zalai Dombhátak, Balaton, Kis-Balaton védeleme és fenntartható fejlődése igényli a kellő mértékű környezet- és természetvédelmi, hatóságok által kontrollált szabályozást. A térség különleges természeti képződményekben gazdag, több millió éves vulkanikus hegyei mára tanúhegyekké formálódtak, a tapolcai medence a Pannóniai-flóratartomány különleges helyzetű, adottságú, növényzetét tekintve is kiemelkedő értéket képviselő területe. Probléma: Bár a nehézipar – mint nagy környezetszennyező és tájromboló – gyakorlatilag nincs jelen a területen, mégis számos nehezen orvosolható probléma jelentkezik a védett vagy védelemre érdemes természeti és tájképi értékekkel kapcsolatosan. Térségünkben alig van előrelépés a megújuló energiaforrások hasznosítására. Hiányoznak a tájegységekre vonatkozó fenntartható fejlődést célzó tanulmányok, tervek. A közösség területén működő szervezetek saját erőből megalapozó illetve kivitelezői tanulmányok és tervek elkészíttetésére nem képesek, amelyek alapvető fontosságúak az egyes beavatkozások és beruházások megkezdéséhez. A térség táji elemeinek védelme, a meglévő kedvező állapot fenntartása számos helyszínen a megfelelő források híján nem, vagy nem megfelelő minőségben valósult meg. Megoldás: A turisztikai célú tájrehabilitáció mellett fontos az ökoturisztikai helyszínfejlesztés, a különleges turisztikai látványosságok kialakítása. Szükséges továbbá a klímaváltozás okozta felgyorsuló változások megelőzése érdekében a legszükségesebb intézkedések megtétele. A táji elemek védelme, valamint a fenntartható fejlődés érdekében végrehajtandó beavatkozások és az azokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése. A klíma változás okozta erózió megelőzése érdekében a legszükségesebb intézkedések 22


___________________________________________________________________________ megtétele. Árkok, támfalak, víztárolók létesítése. Tanúhegyek változások védelme, illegálisan kiszórt hulladék összeszedése, táj-rehabilitáció, zagykazetta rekultiváció. Fontos elem a megújuló energia hasznosítás minél szélesebb körű elterjedésének elősegítése. Eredmény: A táji elemek védelmével, fenntartásával, a helyi erőforrások igénybevételével szép, kulturált környezet alakítható ki, mellyel javul a térség összképe, növekszik az idelátogatók száma, ezáltal fellendül az idegenforgalom. Igényes környezetben számos programmal lehet ide csalogatni a turistákat és itt tartani a lakosokat, valamint erősíteni a nemzetközi kapcsolatokat. Megvalósul a táji elemek védelme, állapotuk javítása. Korszerű táj- és környezetvédelmi szempontok teljesülése, minőségi rekreációs lehetőségek alapvető fenntarthatósági követelményeinek biztosítása. A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználásával csökken a környezetterhelés, csökkenek a költségek és a függőség is. A/4 FALUSZÉPÍTÉS, ÉLETMINŐSÉG, FÁSÍTÁS, ZÖLDTERÜLET NÖVELÉSE )

KÖZÉRZET

JAVÍTÁS

(VIRÁGOSÍTÁS,

Helyzet: A térség települései jelenleg csak részben tükröznek vissza olyan külső arculatot, amely a vendégforgalom növelése, akár a települések helyi lakossága számára kívánatos lenne, miközben az arculatfejlesztések lehetőségei kínálják magukat. A térség települései számos kegyeleti parkkal, történelmi, háborús hősi emlékhellyel, vallástörténeti szempontból is jelenős építménnyel rendelkeznek. Több településnek problémát jelent a kóbor állatok elszaporodása. Probléma: Sok településen elmaradt, számos településen késedelmet szenvedett a parkok, közterek felújítása, rendbetétele, közterületek virágosítása, új fák ültetése. A közösségi terek környezeti infrastruktúrája is több esetben fejlesztésre, rendezésre, helyreállításra szorul. A pénzhiány miatt fel nem újított emlékhelyek, parkok, zöldfelületek hatására romlik a települési összkép, illetve csökken a lakosság településhez való kötődése, így alkalmatlanná válik a minőségi turizmusra is. Egyes települések utcáin közterületein megnövekedett a kóbor állatok száma, veszélyeztetik a biztonságot és rontják a településképet. Megoldás: Virágosítás, faültetési programok indítása, parkosítás, új utcanév táblák kihelyezése, közösségi terekhez kapcsolódó díszútburkolat készítése. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tanulmányok, tervek. Kegyeleti parkok, emlékművek felújítása, közparkok kialakítása, sétáló felületek építése. Új állatmenhelyek létrehozása, régiek korszerűsítése. Eredmény: Rendezett, igényes, vendégvonzó településkép kialakulása, mind a térségbe látogató, mind a helyi lakosság számára természetessé válása, amely ha fenntartható módon valósulhat meg, idővel attitűdökben, viselkedésben is megmutatkozó pozitív hatásokat 23


___________________________________________________________________________ eredményezhet a közértékek védelme, környezeti értékek megóvása terén. A településfejlesztés gazdasági hatásai mindenekelőtt érezhető beruházási tevékenységben és növekvő munkavállalási lehetőségekben mutatkoznak meg. A települések öntudatának, kulturális és szociális identitásának újraélesztése, illetve erősítése. Állatmenhelyek megvalósulásával a kóbor állatok számának jelentős csökkenése. B.

CÉLKITŰZÉS: Helyi közösségek, vállalkozások erősítése, humánerőforrás fejlesztés

Iskola rendszeren kívüli oktatás. Gyakorlati tapasztalaton nyugvó és a változásokra gyorsan reagáló képzések. A bemutató helyszínek felújításaa, honismereti gyűjtemények fenntartása, tanösvények, szőlőtermesztéssel, borászattal, kapcsolatos bemutató helyek kialakítása révén fokozódna az idegenforgalom, több munkahely létesülne, kiegyensúlyozottabbá válna a foglalkoztatottság. A többféle érdeklődésű emberek teljes körű tájékoztatása, igényeinek kielégítése válik lehetővé. A helyi néprajzi és régészeti hagyományokkal, a természeti értékekkel kapcsolatos kulturális és szabadidős helyek, néprajzi gyűjtemények bemutatásának javul a hatékonysága, az itt élők és az ide látogatók helyi kötődése erősödik, létszámuk növekszik, a szezon meghosszabbodik, ezáltal éves szinten csökken a munkanélküliségi ráta, továbbá a lakosság megélhetése javulna. A célkitűzéshez sorolt intézkedések ezek megvalósítását célozzák meg. B/1 OKTATÁS, KÉPZÉS, EGYÜTTMŰKÖDÉS (SZAKMA SPECIFIKUS, SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS STB.) Helyzet: Keszthelyen működik a Pannon Egyetem, továbbá Tapolcán és Keszthelyen több középfokú oktatási intézmény található, melyekben felnőttképzés is folyik, ezáltal megvalósul az élethosszig tartó tanulás lehetősége. Az oktatási intézmények többsége hagyományos képzési struktúrát valósít meg. Probléma: Problémát jelent, hogy az oktatási intézmények kínálata nem minden esetben felel meg a jelenkori elvárásoknak, egyes szakmákból túlképzés van, míg máshol hiányok jelentkeznek. Kevés a gyakorlati tapasztalatokon alapuló oktatás, a közvetlen érzékelésen nyugvó ismeretszerzés. Nem megoldott a kisközösségi csoportok helyben történő célirányos oktatása. (pl. önellátásra történő felkészítés) Az intézményekben lassú a reagálás a változó piaci igényekre. Az alternatív jövedelemszerzés lehetőségeinek oktatása nem megoldott. Megoldás: Iskolarendszeren kívüli felnőtt szakképzési programok indítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése, célzott szakképzés indítása helyi munkahelyteremtés, önfoglalkoztatás lehetőségeinek megteremtése. Önálló, piaci és térségi igényekre gyorsan reagáló képzőközpont létrehozása, mely az egyszerű tanfolyamoktól kezdve biztosítaná a felmerülő oktatási igények kielégítését, egyben pályázati, jogi tanácsadóként is szolgál. A 24


___________________________________________________________________________ klímaváltozásra hangsúlyt fektető fórumok szervezése, a lakosság felkészítése. Kihalóban lévő szakmák ismertetése, betanítása. A természeti környezetben megvalósuló oktatás, ismeretszerzés elterjesztése, oktatási tananyag összeállítása. Hagyományokon alapuló mezőgazdasági tevékenységekre való oktatás. Horizontális kapcsolatok kialakítása szükséges a partnerek között. Szakkönyvtárak szakmai anyaggal történő kiegészítése, kiadványok készítése és terjesztése. Az ismeretek bővítése által megvalósul az élethosszig tartó tanulás lehetősége, melynek eredménye, hogy a képzésen részt vevők képzettebben tudnak a kor kihívásainak megfelelni. Eredmény: Foglalkoztatási helyzet javulása, munkanélküliség csökkenése, tartós munkaerőpiaci belépés elősegítése. Felkészült emberek az alternatív jövedelemszerzés lehetőségeire, megélhetési problémák kezelésére klímaváltozás elviselésére, a témára alapozott képzés, oktatás megvalósulása. B/2 TELEPÜLÉSEK KIEGÉSZÍTŐ SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI KÖZBIZTONSÁGI SZOLGÁLTATÁSAINAK FEJLESZTÉSE

ÉS

Helyzet: A kistelepülések nagy része elöregedő, ezeken a helyeken a szociális ellátás nem teljes körűen megoldott. A térség településeinek nagy részén a közbiztonság, a lakosság biztonsági érzete nem megfelelő. Probléma: A lakosság főleg a kisebb településeken nem érzi azt a szociális és egészségügyi biztonságot, amelyet a nagyobb falvak és városok tudnak nyújtani. A szűrővizsgálatokra nem tudnak eljutni, a kistelepülésekre nem települnek ki az egészségügyi szolgáltatók. A közbiztonság a munkanélküliség növekedésével és az olcsó ingatlanok miatti idegen betelepülések által egyre rosszabb képet mutat. A szociális, a közbiztonsági és az egészségügy terén mutatkozó biztonságérzet hiányában fokozódik az elvándorlás, mely egyes települések létét veszélyezteti. Megoldás: Elsősorban helyi civil szervezeteken keresztül kell létrehozni szociális védőhálózatot, mely a lakosság teljes körét, időseket, fiatalokat is érinthet. Kiegészítő egészségügyi szolgáltatások nyújtása, helyben történő szűrővizsgálatok, felvilágosító előadások tartása. Idős egyedül élők részére segélyhívó jelzőhálózat kiépítése. A közbiztonság terén járőrszolgálatok létrehozása, megerősítése. Technikai fejlesztésekkel, szakmai képzésekkel javítani a tevékenységüket. A települések frekventált és közbiztonság szempontjából kényes helyein technikai eszközök, kamerák, riasztók elhelyezése. Eredmény: A fejlesztések, intézkedések hatására a településeken javul a lakosság szociális és egészségügyi biztonság érzete. A megelőzés, valamint az időben felismert és kezelt 25


___________________________________________________________________________ betegségek hozzájárulnak a lakosság életminőségének javításához, a településekre eljutó szűrővizsgálatok révén az emberek elsajátítják az öngondoskodás képességét, megpróbálnak változtatni az életmódjukon. A közbiztonság javítására irányuló fejlesztésekkel az itt élők személy és vagyonvédelme javul. A közbiztonság a szociális és a kiegészítő egészségügyi szolgáltatások javításával hozzá lehet járulni, a települések elvándorlásának megakadályozására. B/3 BEMUTATÓHELYEK KIALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE Helyzet: A térség számos településén vannak olyan meglévő helyi védelem alatt álló ingatlanok, amelyek alkalmassá tehetők helytörténeti múzeum, bemutatóhelyszín létesítésére, ahol a rendelkezésre álló épületek felújítása segítségével alakítanának ki bemutatóhelyszíneket, múzeumot. A térség számos olyan értékkel rendelkezik, amely lehetővé teszi történeti-, néprajzi-, kulturális-, tájjellegű értékek érdeklődők elé tárását, demonstratív bemutatását. A térségünk településein számos, a jelenlegieken túli bemutatásra alkalmas néprajzi gyűjtemény, kulturális érték található, amelyek eddig nem voltak széles körben ismertek, megtekinthetők. Az akciócsoport területén jellemző mezőgazdasági tevékenységek (termelés, állattenyésztés, stb.) bemutatóhelyeken történő ismertetése nem kielégítően megoldott. A települések nagy gondot fordítanak arra, hogy megőrizzék múltjukat, bemutassák értékeiket, nemcsak a térség lakosainak, hanem az ide látogatóknak is. Probléma: A meglévő, fejlesztendő épületek állaga több esetben nem felel meg a korszerű minőségi feltételeknek, és hiányoznak a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségét biztosító kritériumok. A lehetséges kulturális és természeti, épített örökségi bemutatóhelyszínek egy része jelenleg nincs megfelelően felkészítve a látogatói igények kielégítésére. Problémát jelent, hogy az önkormányzatok pénzszűke miatt nem tudják a falusi tájházakat, honismereti gyűjteményeket, tanösvényeket, bemutatóhelyeket bemutatni, és kellő marketinggel ismertségét növelni, mellyel növelhetők lennének az idegenforgalom bevételei. A térségnek gondot okoz a szezonalítás. Megoldás: Helyi védelem alatt álló helytörténeti múzeumok, bemutató helyek felújítása, szigetelése, külső-belső homlokzat felújítása, nyílászárók cseréje, tetőzet felújítás elvégzése, akadálymentesítése. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése. Jól felszerelt bemutatóhelyek létesítése, tárlatok és rendszeres bemutatók lehetőségeinek megteremtése, tanösvények kiépítése (például az Ördög-sziklánál, Révfülöp és Kővágóörs közelében, valamint a Kis- Balatonnál és a Tanúhegyek környékén). Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése. A tájházak felújítása, honismereti gyűjtemények fenntartása, tanösvények, szőlőtermesztéssel, borászattal, repüléssel kapcsolatos bemutató helyek kialakítása révén fokozódna az idegenforgalom, több munkahely

26


___________________________________________________________________________ létesülne, kiegyensúlyozottabbá válna a foglalkoztatottság. A többféle érdeklődésű emberek teljes körű tájékoztatása, igényeinek kielégítése válik lehetővé. Eredmény: Korszerű, igényes, esélyegyenlőségi kritériumoknak is megfelelő szolgáltatásra képes ingatlanállomány létrehozása. Kulturális-, tájjellegű-, mezőgazdasági-, néprajzi-, műszaki-, épített környezet értékmegóvása, a bemutatóhelyszínek értékeivel kapcsolatos ismeretek széleskörű belföldi és nemzetközi kiterjedése turisztikai érdeklődést növelő hatást eredményez. Javul a felnövekvő generáció ismeretanyaga, identitástudata. A helyi néprajzi és régészeti hagyományokkal, a természeti értékekkel kapcsolatos kulturális és szabadidős helyek, néprajzi gyűjtemények bemutatásának javul a hatékonysága, az itt élők helyi kötődése erősödik és az ide látogatók létszáma növekszik. B/4 HAGYOMÁNYOKRA ÉPÜLŐ KÖZÖSSÉGMEGÚJÍTÁS, KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK, HELYSZÍNEK ESZKÖZ BESZERZÉSE ÉS INFRASTRUKTÚRÁLIS TÁMOGATÁSA, NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Helyzet: Az akciócsoport települései külön-külön rendelkeznek testvér települési nemzetközi kapcsolatokkal, melyek elsősorban kulturális együttműködésben nyilvánulnak meg. A térség hagyományokra épülő, közösségi rendezvények százainak nyújt otthont a turisztikai év egészében, beleértve a téli, valamint az idegenforgalmi főszezon elő és utószezon időszakát is. Térségünkben szőlő, bortermeléshez kapcsolódó Orbán-, Vince-, Márton napi rendezvények, Kéknyelű virágzás ünnep, szüreti mulatságok, bornapok, fesztiválok, hegyi búcsúk, a Balatonhoz, élő vizekhez kapcsolódó rendezvények, és az egyes települések egyedi ünnepei, , gasztronómiai rendezvények, közösségi programok zajlanak. Probléma: A korábban létesült nemzetközi kapcsolataink erősen lekorlátozódtak települési együttműködési szintre. A pályázati rendszerek eddig nem segítették a nemzetközi térségi együttműködést, mely önerőből nem megvalósítható. fenti kapcsolatok gazdasági, vidékfejlesztési részei kiaknázatlanok, nincsenek közös projektek. Támogató források és a települések közötti koordináció hiányában a rendezvények egy része akár el is maradhat, színvonala és látogatottsága csökken, aminek következtében szegényedik, szűkül a térség rendezvény kínálata, bevételek maradnak el, és csökken a vendégforgalom. Megoldás: Bor-, gasztronómiai-, kulturális-, zenei-, művészeti-, sport- és egyéb rendezvények, évente ismétlődő rendezvénysorozat, programok, fesztiválok, kiállítások térségi szintű koordinálása, marketingje és PR-ja, valamint azok támogatása. Rendezvény helyszínek infrastruktúrális fejlesztése, rendezvények megvalósítását biztosító, elősegítő eszközök beszerzése. Közös projektek kidolgozása, a kapcsolatok tartalommal való megtöltése, közös EU pályázatokon való indulás például kereskedelmi kapcsolatok, helyi termékek tekintetében, 27


___________________________________________________________________________ kismesterségek felélesztése közös projektek lévén. A forrás megteremtését követően megvalósíthatók lesznek a határokon átnyúló nemzetközi együttműködések. Ezen együttműködésekkel megismerhetők a különböző kultúrák és alkalom nyílik a tapasztalatcserére. Együttműködések kiterjesztése az oktatás, képzés területére, közös projektek kidolgozása, megvalósítása. Közös programok, tapasztalatcserék szervezése és lebonyolítása. Eredmény: Színes, turisztikai szempontból jól értékesíthető rendezvénykínálati spektrum tartós kialakulása, programokra épülő célzott vendégforgalom növekedése. A kapcsolatfelvétellel, illetve –fenntartással hatékony kereskedelmi együttműködések, új munkahelyteremtő projektek, kisvállalkozások fellendülése, települések népességmegtartó képességének javulása. Az akciócsoportok hatékony együttműködése. Az együttműködések révén olyan közös projektek megvalósulása, melyek segítik a kismesterségek felélesztését, az iskolák, civil szervezetek közötti együttműködések létrejöttét. C.

CÉLKITŰZÉS: a vidéki életmódhoz kapcsolódó lehetőségek fejlesztése.

Az öko és aktív turizmus felélesztésével és fellendítésével nő a vendégéjszakák, a munkalehetőségek száma, növekszik a térségi bevétel. A helyi étel-és italspecialitások népszerűsítésével, borút fogadó állomások kialakításával, bővítésével, korszerűsítésével a falusi turizmus fellendül. A bor és gasztronómia, illetve falusi turizmus fellendülésével a minőségi szolgáltatások iránti kereslet növekedése várható. A turisztikai bevételek növekedésével javul az életszínvonal és a megélhetés, továbbá csökken a munkanélküliségi ráta. A települési fejlesztések támogatása annak érdekében, hogy minél teljesebb és minél szélesebb kört megérintő adminisztratív szolgáltatásokat tudjanak nyújtani. A kereskedelmi szolgáltatók közül azokat kell támogatni, amelyek innovatív ötletekkel és megfelelő financiális háttérrel kívánnak fejleszteni. Az információs kapuk létrehozásával növekszik a térségbe látogatók információval való ellátottsága, jobban megismerik a látnivalókat, a helyi szokásokat, megvásárolhatják a helyi termékeket, és olyan szolgáltatásokhoz jutnak hozzá, amelyek révén kellemesebb élménnyel térnek haza. A célkitűzéshez rendelt intézkedések az öko- és az aktív turizmus fellendítését, a helyi termékek és a szolgáltatások fejlesztését célozzák. C/1 TÁJÉKOZTATÓ LÉTREHOZÁSA

KIADVÁNYOK

ÉS

INFORMÁCIÓS

HÁLOZATOK

Helyzet: Az egyes települések jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik, gazdaságának fő pillére a turizmus. Turisztikai egyesületek, Tourinform irodák segítik a tájékozódást. A térségben működő információszolgáltatással megbízott Tourinform irodák, valamint egyéb közösségi szolgáltató helyek infrastruktúrája, eszközellátottsága hiányos. Kereskedelmi szolgáltatások terén a térség ellátottsága megfelelő, a kistelepülések fejlesztése indokolt. 28


___________________________________________________________________________ Probléma: A települések természeti és kulturális adottságaira és erőforrásaira épülő minőségi és komplex turisztikai szolgáltatások bemutatásával kapcsolatos turisztikai kiadványok száma csekély. A meglévő néhány tájékoztató pont közötti információáramlás akadozik. A térség szempontjából fontos kérdés, hogy az utazók megfelelő tájékoztatást kapjanak a régióra, tájegységre, településre jellemző adottságokról, programlehetőségekről. A turisták nincsenek tisztában azzal, hogy hol tájékoztatódhatnak ezzel kapcsolatban. Az információ szolgáltató helyek fejlesztését az önkormányzatok kizárólag önerőből megoldani nem tudják. Megoldás: A települések természeti és kulturális adottságaira és erőforrásaira épülő minőségi és komplex turisztikai szolgáltatásokat bemutató információs kapuk, elektronikus infoterminálok bemutató- és értékesítő helyek létrehozása és működtetése. A települések egyedi arculatának és identitástudatának erősítésének megjelenítése érdekében olyan fejlesztések végrehajtása, tájékoztató kiadványok létrehozása, amely felhívja a térségbe látogatók figyelmét a természeti értékeink és épített örökségeink sorára, a természettel szerves kapcsolatban álló turisztikai és gasztronómiai programkínálatunkra. Térségi egyesületek, irodák naprakész együttmüködése, információ átadása. GPS-es technikán alapuló szolgáltatások bevezetése a térségünkben. A települési fejlesztések támogatása annak érdekében, hogy minél teljesebb és minél szélesebb kört megérintő adminisztratív szolgáltatásokat tudjanak nyújtani. A kereskedelmi szolgáltatók közül azokat kell támogatni, amelyek innovatív ötletekkel és megfelelő financiális háttérrel kívánnak fejleszteni. Eredmény: Információs kapuk létrehozásával növekszik a térségbe látogatók információval való ellátottsága, jobban megismerik a látnivalókat, a helyi szokásokat, megvásárolhatják a helyi termékeket, és olyan szolgáltatásokhoz jutnak hozzá, amelyek révén kellemesebb élménnyel térnek haza. Minden településen az elvárható szintnek megfelelő tájékoztató helyek kialakítása és működtetése. Megfelelő színvonalú kereskedelmi szolgáltatások. Fenntartható innovatív ötletek megvalósítása. C/2 BOR- ÉS GASZTRONÓMIA, FALUSI TURIZMUS (BORÚTI ÁLLOMÁSHELYEK KIALAKÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE, HELYI ÉTEL- ÉS ITALSPECIALITÁSOK STB.) Helyzet: Több évszázados szőlőtermesztési és borkultúrával rendelkezik a terület, mely jelentős borvidék. A térség egyedi gasztronómiai értékei, illetve borai az ország turisztikai kínálatának fontos részét képezik. A térségi gasztronómiai és borturisztikai kínálat dinamikusan fejlődik, a gasztronómiai rendezvények, borfesztiválok, borkóstolók a programok fontos részét képezik. A térség Magyarország egyik legfontosabb bor- és gasztronómiai célterületét képezi. Kiemelt jelentőségű terület a Tapolcai medence, a Badacsony és a Szent György-hegy, és Keszthely térsége is. A térség tradicionális bortermelő 29


___________________________________________________________________________ helyekkel (Badacsonyi-, Balaton felvidéki- Balatonmelléke borvidék), gasztronómiai értékekkel ( halápi lángos, sáskai rétes, tördemici kocsonya, tóti tócsi, badacsonyi halászlé, szántói sonka), a külföldi és belföldi idegenforgalom szempontjából jól kiaknázható falusi turisztikai lehetőségekkel rendelkezik, melyeknek az alap infrastruktúrája hiányos. Nemzetközi kapcsolatok vannak kialakulóban. Probléma: A térség gasztronómiai és borturisztikai kínálatát azonban nem értékelik egyértelműen pozitívan, mivel az egyén szintjén a bor és gasztronómiai turizmus iránti kereslet nem jelenik meg karakterisztikusan, ennek következtében az ilyen motivációjú utazások aránya is meglehetősen alacsony. A terület bor és gasztronómiai lehetőségei kihasználatlanok még, fejlesztésükre igény mutatkozik. A térség vendégfogadásra, minőségi szolgáltatásra alkalmassá tehető présháza, borkóstolásra alkalmasnak mutatkozó helyszíne által nyújtható lehetőségek fejlesztési források hiányában kiaknázatlanok maradnak számos, a Balaton háttérterületét képező településen, például Nemesvitán, Sáskán, Balatongyörökön ahol a terület szőlész-borász vállalkozásai összefogva fejlesztenék a borúti állomáshelyszíneket. A jelenlegi realitásokhoz képest növelni lehet azoknak a minőségi kínálatot nyújtó borút állomásoknak a számát, amelyek minőségi körülményeket biztosítanak a lehetőségekkel élni kívánók számára. Őstermelők kívánnak kialakítani vizesblokkal ellátott borkóstoló helyszíneket. A borkóstolás a helyi látnivalók bemutatásával társulna. Megoldás: Helyi étel és italspecialitások népszerűsítésével, borút fogadó állomások kialakításával, bővítésével, korszerűsítésével, továbbá a borászati technológia fejlesztésével a falusi turizmus fellendül. Borúti állomáshelyszínek fejlesztése, présházak, ó-pincék bővítése, borkóstoló helyek kialakítása, helyi ételek kínálata, hagyományos szőlőfeldolgozás, borpalackozás, palackozott borok korszerű tárolási feltételeinek megoldása. Borkóstoló és gasztronómiai helyszínek kialakítása, meglévők korszerűsítése, gasztronómiai, helyi tájbor kínálat bővítése, helyi kispincészetek szerves bekapcsolása a borút állomások borászati, gasztronómiai kínálatába. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése. Eredmény: A bor- és gasztronómia, illetve falusi turizmus fellendülésével a minőségi szolgáltatások iránti kereslet növekedése várható. A turisztikai bevételek növekedésével javul az életszínvonal és a megélhetés, továbbá csökken a munkanélküliségi ráta. Borospincék átalakítása, korszerű, de hagyományőrző szőlőfeldolgozás, kóstoló helyek kialakulása. Impulzív bor- és gasztronómiai turizmus, minőségi szolgáltatások iránti kereslet növekedése, az akciócsoport részét képező Balaton-felvidéki háttértelepülések bor és gasztroturisztikai vendégfogalmának növekedése. Falusi turizmus vendégvonzó eszköztárának fejlődése, a térség gasztroturisztikai kínálatának szélesedése, bővülése, sokszínűbbé válása.

30


___________________________________________________________________________ C/3 ÖKOTURIZMUS ÉS AKTÍV TURIZMUS (KERÉKPÁR, LOVAS-, BAKANCSOS-, VIZITURIZMUS, STB.) KIÉPÍTÉS FELTÉTELEINEK ÉS FENNTARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA Helyzet: A Tapolcai-, Káli medence, a Zalai dombhátak és Zala völgye települései kiemelkedően kedvező lehetőségeket kínálnak az aktív-, és öko-turizmus iránt érdeklődők számára. Sajnos azonban ezek a lehetőségek háttér infrastruktúra hiányában nincsenek teljes körűen kihasználva. A helyi gazdaság jövedelemtermelő képessége nagyobb részt a turizmus ágazat adottságihoz, vonzerőihez kötődik. A térség kiváló és változatos lehetőségeket nyújt az öko- és aktív turizmus valamennyi típusa számára, beleértve a barlangászatot, kerékpár-, lovas-, bakancsos-, és vízi turizmust is. A helyi gazdaság jövedelemtermelő képessége részben a turizmus ágazat adottságihoz, vonzerőihez kötődik Probléma: Az aktív és ökoturizmus térségi feltételrendszerei számos esetben elavultak, amortizálódtak, kiépítetlenek. Nincsenek megfelelő számban hideg – meleg vizes pihenőhelyiségek. Nincs elég tájékoztató tábla sem az utak mellett. A vidéki életmódhoz kapcsolódó turisztikai lehetőségek nem megfelelően vannak kihasználva, egyrészről mert nincsenek ezek az értékek feltárva, másrészről mert az infrastruktúra kiépítése hiányos. A lehetőségekhez képest jelenleg szerény kínálat mutatkozik az öko- és aktív turizmus vonatkozásában. Megoldás: Szálláshely-fejlesztése, korszerűsítése, csónakkikötők építése, információs táblák kihelyezése, információs pontok létesítése. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése. A vidéki vendégfogadás feltételeinek javítása, a turizmussal összefüggő háttérinfrastruktúra kialakítása. Természeti értékek feltárása, látogathatóvá tétele, túraútvonalak, tanösvények feltérképezése és kialakítása, mezőgazdasági bemutatóhelyek létesítése, ökoturisztikai szálláshelyek kialakítása, a turizmushoz kapcsolódó háttérinfrastruktúra kiépítése megvalósításával orvosolható a probléma, melyek természetesen csak a természeti környezet megóvásával, és az esélyegyenlőség biztosításával létesíthetők. Szép és biztonságos gyalogos-, lovas-, bakancsos-, felfedező-kalandtúra útvonalak kialakítása, jelzőtáblák kihelyezése, úttisztításhoz szükséges eszközök beszerzése, tájékoztató táblák kihelyezése, pihenő helyek kialakítása, természeti értékekhez turistaút kiépítése, tanösvények mentén köztéri- és erdei bútorok kihelyezése, turisztikai attrakciók fejlesztése. Eredmény: A térségben koncentrálódó belföldi és nemzetközi aktív-, és öko- és turizmus minőségi feltételinek, követelményeinek javulása, fenntartható turisztikai fejlődés lehetőségének biztosítása. Az öko és aktív turizmus felébresztésével és fellendítésével nő a vendégéjszakák, illetve a munkalehetőségek száma, ezáltal növekszik a térségi bevétel. Továbbá javul az életszínvonal és az egészség a szelídturizmus igénybevételével. A térség ökoturisztikai lehetőségeinek bővülése, az aktív turizmus feltételrendszere fenntartható fejlődésének biztosítása. 31


___________________________________________________________________________ C/4 VIDÉKI VENDÉGFOGADÁS, SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA

SZÁLLÁSHELYEK

BŐVÍTÉSE,

MINŐSÉGI

Helyzet: A magánszálláshelyek, éttermek, egyéb vendéglátó egységek egy része felújításra, korszerűsítésre szorul. Fejlesztések hiányában ezeknek az egységeknek, magánszálláshelyeknek a versenyképessége nem biztosítható, nem jelenthetnek kitörési pontot a helyiek számára, nem biztosíthatnak segítséget a helyi-térségi turizmus, mint gazdasági húzóágazat irányában. A térség települései, szabadteres vidékei számtalan lehetőséget nyújtanak a családok, kisgyermekes családok, kirándulók aktív, rekreációs szabadidő eltöltéséhez, kikapcsolódásához. A térség rendelkezik minőségi vendégfogadásra is alkalmas, vagy alkalmassá tehető vidéki vendégfogadóval, panzióval, szálláshellyel, amelyek további fejlesztések alapjainak tekinthetők. Probléma: A magánszálláshely értékesítés, vidéki vendégfogadás a térség turisztikai arculatának szerves része. Hatékony infrastruktúrafejlesztés hiányában a vidéki magánszálláshely és vendéglátó szolgáltatók versenyképessége csorbul, szolgáltatásaik minősége romlik. A térség szabadtéri-egyéni programkínálatának bővülése szükségessé teszi a vidéki vendégfogadás kapacitásainak, feltételeinek, minőségének a jelenleginél sokkal hatékonyabb érvényesülését. A vidéki vendégfogadóhelyek nagyobb része nem képes jelenleg az egyes turisztikai trendeknek megfelelő szolgáltatást nyújtani a térségbe látogatók számára. Egyes éttermek, vendéglátóhelyrek elavultak, főleg a háttértelepüléseken. Megoldás: Magánszálláshelyek korszerűsítése, újak létrehozása. Éttermek, vendégfogadó, vendéglátó egységek korszerűsítése. Eredmény: Összhatásként a térség fenntartható turisztikai fejlődésének elősegítése, minőségi rekreációs szolgáltatások és lehetőségek biztosítása. A külföldi-, belföldi vendégforgalomra épülő szabadidős-, rekreációs aktivitás növekedése, szálláshely kapacitásásának, szolgáltatási színvonalának növekedése Korszerű, a kor követelményeinek megfelelő térségi, vidéki vendégfogadók létrejötte, bővülő minőségi vendégkör megjelenése, az igényeknek megfelelő minőségi szolgáltatás kínálatának bővülése. C/5 A TÉRSÉGRE JELLEMZŐ AJÁNDÉK- ÉS EMLÉKTÁRGYAK TERVEZÉSE, KÉSZÍTÉSE Helyzet: A térség turisztikai kínálata széles skálán mozog, szinten minden településen található természeti-, épített, vagy kulturális látnivaló. Az ehhez kapcsolódó ajándék és emléktárgypiac szegényes. 32


___________________________________________________________________________ Probléma: A szegényes ajándék- és emléktárgypiac miatt a térség turisztikai vonzereje a potenciálhoz képest nem elég nagy. Megoldás: Az akciócsoport területére jellemző kismesterségeket űző kisiparosok, kézművesek által ajándék- és emléktárgyak létrehozása, marketingje, értékesítése szükséges. Eredmény: Fellendülő ajándék- és emléktárgypiac eredménye az idelátogatók elégedettsége, számuk növekedése, a gyártó készítői és kereskedelmi vállalkozások megerősödése, munkahelyek létesülése. D: CÉLKITŰZÉS: Gazdaságfejlesztés, helyi termékek előállítása és a jövedelemszerző képesség növelése Helyi gazdaság, vállalkozások erősítése (munkahelynövelés, megtartás). Térségi mikrovállalkozások piacképességének javítása, telephely, technológiai fejlesztés megújuló energia hasznosítása és eszközbeszerzés támogatása. A gazdasági válság miatt megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás lehetőségének biztosítása. Helyi termékek előállítása és a jövedelemszerző képesség növelése. Az őstermelők, a feldolgozásban és az értékesítésben érdekelt vállalkozások közötti együttműködési összhang elősegítése, támogatása, helyi termékeket feldolgozó üzemek létesítése, helyben előállított termékek értékesítési feltételeinek kialakítása, helyi erőforrások hasznosítása. A helyi termékek piacra juttatásának eredménye, hogy több mezőgazdasági és feldolgozóipari munkahely jön létre, javulnak a turisztikai adatok, emelkedik az életszínvonal. A logo és védjegy elterjedése segíti a térség ismertségét, minőséget garantálva ezzel. A célkitűzéshez rendelt intézkedések a mikrovállalkozások fejlesztését, a helyi termékek értékesítésének és ismertségének fejlesztését célozzák. D/1 HELYI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS, CSOMAGOLÁS, FORGALMAZÁS (PL. AGRO-, ÖKO-, BIOPIAC, STB) MARKETING ÉS PR VONATKOZÁSOK, MINŐSÉGIGAZÍTÁS (PL. VÉDJEGY, LOGÓ, STB.) Helyzet: Az akciócsoport területén legjellemzőbb gazdasági ág a turizmus. A területen jelen van továbbá a kertészeti-, szántóföldi növénytermesztés valamint az állattenyésztési tevékenység. A térség háttér települései kedvező adottságokkal rendelkeznek a különböző biotermékek előállítása, üzemszerű termelése vonatkozásában. A települések területén a térségre alapvetően jellemző szőlő és gyümölcstermesztés, vagy méhészeti tevékenység is zajlik. A térség kedvező adottságokkal rendelkezik a különböző termékek, biotermékek előállítása, nagy volumenű termelése vonatkozásában . A térségben, például Hegyesden, illetve néhány hátrányos helyzetű településen, Bókaházán és Vindornyalakon kereskedelmi 33


___________________________________________________________________________ érdeklődésre számot tartó biomangalica, húsmarha farmok, bioméhészetek és biogyümölcs gazdálkodások működnek. A térség az idegenforgalom szempontjából kiemelt terület, jelentős része a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén fekszik. Az akciócsoport nem rendelkezik önálló védjeggyel illetve logóval, melyek a minőségirányítás szempontjából jelentőséggel bírnak. A mikro-, kis- és középvállalkozások hatósági előírásoknak való megfelelés érdekében több olyan dokumentáció elkészítésére kötelezettek (HACCP, kockázatbecslés stb.), melyekhez nehezen vagy egyáltalán nem tudnak forrást biztosítani. A térség településeinek vendégforgalomban érdekelt vállalkozásai jelenleg nem kellő mélységben kiaknázott lehetőséggel rendelkeznek a helyi termékek előállítása és forgalmazása területén, amivel párhuzamban értékesítési célú reklámozás vonatkozásában is jelentős lemaradásban vannak. Probléma: A helyi termékek piacra jutása nem megoldott. Nincs megfelelő marketing tevékenység. Hiányoznak a helyi specialitások. Tőkehiányosak, jellemzően mérsékelt hatékonyságú marketing tevékenységgel bírnak, elavult, amortizálódott gépi-termelési infrastruktúrával rendelkeznek a feldolgozóiparban működő vállalkozások. A mezőgazdasági növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó vállalkozások tőkehiányosak, fejlesztésekre, legfeljebb szinten tartás vonatkozásában nyílik módjuk, az eszköz infrastruktúra számos esetben amortizálódott, amely tényezők gazdasági hasznosságuk és kereskedelmi értékességük mellett versenyképességi hátrányt növelnek. A kereskedelmi vállalkozások forráshiánya a szükséges, minőségi fejlesztések elmaradásában, vagyis a versenyképességi potenciál csökkenésében csapódik le, aminek következménye a helyi kiskereskedelem fokozatos térvesztése a multinacionális áruházláncok kereskedelmi árusítóhelyeivel szemben. Az akciócsoport hatékonyan nem tudja segíteni a vállalkozások piacra jutását és versenyképességét. A vállalkozók viszont nem tudják saját erő hiányában a minőségügyi, munkaügyi- és munkavédelmi hatóság előírásokat teljesíteni. Nincs megoldva a meglévő, már most is értékesíthető helyi termékek megfelelő marketingje, PR-ja, nem állnak rendelkezésre megfelelő forgalmazási, értékesítési feltételek, a termékeket nem jelzi egységes, minőséggaranciát nyújtó védjegy, logó. Megoldás: A piacon sikeresen értékesíthető, versenyképes termékek előállítása. Az érintett mikrovállakozások és őstermelők termékeihez marketing és PR tevékenységek beindítása. Gépi-technikai eszközfejlesztési támogatások biztosítása a pályázó térségi feldolgozóipari vállalkozások számára (pl.mobil vágóhíd, stb.), marketing tevékenység fejlesztési támogatás, biotermékek piacra juttatásának elősegítése, helyi termékek értékesítésére piacok létesítése. A térségre jellemző egyedi védjegy létrehozása. Az egyes beruházásokhoz kapcsolódó tervek, tanulmányok készítése. Kiegészítő jövedelemforrást biztosító tevékenységek eszközinfrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése. Értékesítést segítő szövetkezet létrehozása. Fenntartható és versenyképes újszerű helyi eljárások ösztönzése. A vidéki gazdasági potenciál megerősítése és fenntartható hasznosítása. Kereskedelmi árusítás minőségi elemeit biztosító 34


___________________________________________________________________________ infrastruktúrafejlesztés, előregyártott felépítmény beszerzése mozgó üzlet működtetése számára. Korszerű kiszolgáló, szociális és higiéniás helyiség kialakítása, kulturált vásárlókörnyezet megteremtése. Az akciócsoportra kidolgozott védjegy- és logó kialakítása, létrehozása. Helyi szabadtéri programok indítása, a helyi termékek népszerűsítésére. Eredmény: A helyi termékek piacra juttatásának eredménye, hogy több mezőgazdasági és feldolgozóipari munkahely jön létre. Javulnak a turisztikai adatok, emelkedik az életszínvonal. A logo és védjegy elterjedése segíti a térség ismertségét-minőséget garantálva ezzel. Helyi termékeket árusító piacok létesülnek. Helyi termelésű borok palackozása (kivéve a védett bor), hústermelés, kemenceépítés és a közösség területén helyi terméket árusító mozgó üzlet a várható eredmény. Feldolgozóipari vállalkozások fenntartható fejlődésének biztosítása, a térségre jellemző egyedi márkanév minőségi védjeggyé válása, a feldolgozóipari vállalkozások folyamatos munkaerő-piaci jelenléte munkanélküliség mérséklő hatást eredményezhet. Kereskedelmi-minőségi igényekkel szinkronban lévő állattenyésztési, mezőgazdasági termelés kikristályosodása, mezőgazdasági vállalkozások térségi együttműködésének fejlődése és erősödése, a helyi termelés minőségi védjegyének kialakulása, a bio állattartással, bio növény termesztéssel foglalkozó hátrányos helyzetű településeken működő vállalkozások versenyhátrány csökkenése. Helyi-térségi kiskereskedelem fennmaradása, fellendülése, versenyképessége, munkaerő-piaci potenciáljainak fennmaradása és fejlesztése. Védjeggyel levédett minőségi szolgáltatások, garantált minőségi termékek, versenyképes vállalkozások. Az akciócsoport területére kidolgozott és bevezetett védjegy és logó segítségével hatékonyabb térségmarketing. Térségre beazonosítható minőségi paraméterekkel rendelkező termékek és szolgáltatások. Belföldön és nemzetközileg elismert,a térség termékeire jellemző termékvédjegy megjelenése. Hagyományok ápolása, gasztronómiai specialitások készítése és értékesítése helyben. D/2 GAZDASÁGFEJLESZTÉS. A TÉRSÉGI MIKRO, KIS ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK PIACKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA. TELEPHELY, TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉS ÉS ESZKÖZBESZERZÉS TÁMOGATÁSA Helyzet: A HACS által lefedett településekre legjellemzőbb gazdasági tevékenységek a turisztika, szőlészet-borászat, kiskereskedelem, építőipari, lakossági szolgáltatások. Ezek a tevékenységek elsősorban mikro, kis és egyéni vállalkozások révén valósulnak meg. A térségben két ipari park működik, Zalaváron és Zalahalápon. Mindkét helyszín rendelkezik megfelelő infrastruktúrális háttérrel, és folyamatosan bővül a jelen lévő szolgáltatások és szolgáltatók köre. Az akciócsoport területén a foglalkoztatási helyzet eltérő képet mutat. A foglalkoztatottak lakosságon belül mért százalékos aránya egyes településeken 20-25 % körüli, míg csak néhány településen haladja meg a 40 %-ot. Ez a kép is rendkívül összetett, és jelentős belső egyenlőtlenségeket tartalmaz. Legtöbben a szolgáltatási és az ipari, építőipari szektorban 35


___________________________________________________________________________ dolgoznak. A turizmus, mint szolgáltatási ágazat még mindig a legjelentősebb foglalkoztatási szektor. A térségi mikrovállalkozások elavult infrastruktúrával rendelkeznek. Sok a tőkehiányos kényszervállalkozás, melyek jellemzően csak 1-2 főt foglakoztatnak, vagy családi vállakozások. Probléma: A vállalkozások eszköz és tőkehiányosak. Nem tudnak fejleszteni, nem rendelkeznek versenyképes szolgáltatás nyújtására alkalmas eszközökkel, gépekkel, telephelyekkel. Ez veszélyezteti a vállalkozások fennmaradását, a munkahelyek megőrzését. Jelenleg nem kielégítő, jelentősen fejleszthető a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásával kapcsolatos ismeretek oktatása és terjesztése. Megoldás: Egyéni, mikro és kisvállalkozások telephelyeinek, eszközeinek, gépbeszerzéseinek támogatása. Új telephelyek, vendéglátó és kereskedelmi egységek létrehozása, meglévők korszerűsítése. A fejlesztések támogatása a vállalkozások versenyképességének fenntartása és a munkahelyek megőrzése céljából. A meglévő és az új ipari és kereskedelmi vállalkozások ipari parkba történő kitelepülésének ösztönzése. A mikro vállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó tervek és az engedélyezési eljárások költségeinek fedezése. Eredmény: A telephely és a gépi technikai fejlesztések során korszerű, a kor követelményeinek megfelelő versenyképes vállalkozások jönnek létre. Ezáltal új munkahelyek kerülnek létrehozásra és a meglévő munkahelyek megtartását is segíti. Turisztikai vállalkozások esetében új és megújjult, korszerűsített vendéglátó egységekkel gazdagodik a térség. Helyi gazdaságfejlesztési elképzelések érvényesülése, falusi turizmus fenntartható fejlesztési feltételeinek megteremtése, szinten tartása. D/3 GAZDASÁGFEJLESZTÉS. KISMESTERSÉGEKRE ALAPULÓ KÉZMŰVESSÉG FELÉLESZTÉSE Helyzet: A térség jelenleg kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik a helyben előállított termékek kismesterségekre épülő üzemszerű feldolgozása, értékesítése területén. A térségben fogyatkozó mozgáskörrel, de még mindig jelen vannak a népi-kulturális értéket képviselő, helyi örökségekhez szervesen kapcsolódó népi kismesterségek, amelyek a hagyományőrző funkciókörön túl munkahelyeket is biztosítanak. Probléma: Ritka a térségben a helyi őstermelők, a feldolgozást, illetve az értékesítést végző vállalkozások közötti együttműködés és szinergia, és nem elégségesek a helyben előállított termékek feldolgozásának és értékesítésének feltételei és körülményei sem. A kihalóban lévő szakmák mesterei tőkehiány miatt nem tudják a vállalkozásaikat a kor követelményei szerint 36


___________________________________________________________________________ átalakítani. Mindkét területen elsősorban egyéni vállalkozók és kis létszámú mikrovállalkozások tevékenykednek. Megoldás: Az őstermelők, a feldolgozásban és az értékesítésben érdekelt vállalkozások közötti együttműködési összhang elősegítése, támogatása, helyi termékeket feldolgozó üzemek létesítése, helyben előállított termékek értékesítési feltételeinek kialakítása, helyi erőforrások hasznosítása. Ehhez speciális gépek biztosítása is fontos. Kihalóban lévő, főképpen falusi életmódhoz köthető szakmák (kovács, bognár, takács, fazekas) műhelyeinek fejlesztése. Eredmény: A hagyományokhoz és a településekhez való kötődés javul, egyre többen ismerik meg a rég elfelejtett szakmákat. A felélesztett szakmák által a foglalkoztatottság is javul, mikro vállalkozások megjelenésével a gazdasági egyenlőtlenségek csökkennek. Hagyományápolás, értékteremtő kisipari munkák, kihalóban lévő szakmák felélesztése a LEADER térségben, régi iparos kultúra ápolása valósul meg a térségben. A tájjellegű környezetgazdálkodás szemléletének erősödése, természeti környezet védelmének erősödése, a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességi feltétel lehetőségeinek megteremtése. A tájjellegű környezetgazdálkodás szemléletének erősödése, természeti környezet védelmének erősödése, a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességi feltétel lehetőségeinek megteremtése. A tájjellegű környezetgazdálkodás fejlődése, elterjedésének szélesedése, a mezőgazdasággal kapcsolatos munkahelyek számának növekedése. Borutak, pincék, hegyi utak korszerűsítése, szőlőtelepítés, tájfenntartó legeltetés. E.célkitűzés: Hálózatosodás LEADER elvek alkalmazásával, közös koncepció alapján, hálózatban való fejlesztés, működés olyan lehetőségeket nyit meg a települések szereplői előtt, melyben a fenntarthatósági kritériumok szem előtt tartása a legfontosabb. 1. 2. 3. 4.

A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása. Helyi termék LEADER „Zenei udvar” komolyzenei program Megújuló energia

Hálózati együttműködés megvalósítása egyrészt térségi szereplők között vagy másik olyan térségekkel közösen, ahol hasonlóak a természeti adottságok, a jellegzetes termékek, vagy a turisztikai jelentőséggel bíró kulturális értékek. 3. LEADER „Zenei udvar” komolyzenei program 37


___________________________________________________________________________ A LEADER „Zenei udvar” a Hacs keretein belül elindított program, mely a Hacs területén, településein a komolyzene elterjedését, népszerűsítését tűzte ki célul. Minél több település bevonásával, csatlakozásával szeretnénk szélesíteni ezen kulturális programot. A hálózatosodáson belül a Hacs feladata  a településeken az együttműködő partnerek, valamint a komolyzenei koncertre, programokra alkalmas terek, épületek, helyiségek, templomok felkutatása.  Az ingatlanok felújításában, átalakításában és a zenei eszköztár biztosításában való segítségnyújtása, tanácsadás. A Hacs az egyéni kezdeményezések támogatásán túl olyan hálózatos együttműködést alakít ki, ahol a résztvevők egymást segítve, kiegészítve, tapasztalataikat átadva végzik tevékenységüket. A program lehetőséget ad más Hacsokkal, területekkel való együttműködésre is. A Hacsnak ebben a programban összefogó, koordináló szerepe lenne. A zenei felsőoktatási intézményekkel indított együttműködési megállapodásokkal szakmai támogatást, folyamatos fellépési lehetőséget biztosít a hálózat tagjainak. A komolyzenei programok elterjedésének előnyei:  bővülő kulturális, turisztikai kínálat  minőségi turizmus fejlesztése  idegenforgalmi szezon meghosszabbítása

3.5. A HVS-ben megjelenő környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok A HVS-ben megjelenő környezeti szempontok Természetmegőrző vidékfejlesztés: Egyértelműen támogatnia kell a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzését; Ökologikus vidékfejlesztés: A gazdálkodási tevékenységek, valamint a föld- és tájhasználat során az erőforrás-igény és környezethasználat vegye figyelembe a környezet korlátozott eltartóképességét és a helyi természeti adottságokat; Szennyezés megelőzés, minimalizálás: Törekedjen a szennyezések és a hulladékok kibocsátásának megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, e kibocsátások minimalizálására (a helyi környezetet csak az eltartó-képességéig terheli); Tovagyűrűző negatív hatások minimalizálása: Mérsékelnie kell a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti hatásokat; különösen nem erősítheti az elsivatagosodás, az éghajlatváltozás, a szélsőséges vízjárás, a talajpusztulás kedvezőtlen környezeti hatásait, továbbá nem vezethet a különböző környezeti rendszerek közötti szennyezés-átterhelésekhez; 38


___________________________________________________________________________ Dematerializáció: A felhasznált ipari nyersanyagok (pl. műtrágya, növényvédő szer, agrotechnika) és energiahordozók mennyiségét, a szállítási és raktározási igényeket minimalizálni kell; Újrahasznosítás: Az intézkedéseknek elő kell segíteniük a szennyvizek, a hígtrágyák és a hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását; Takarékosság a kimerülő készletekkel: A meg nem újuló természeti erőforrások és lételemek igénybevételét minimálisra kell szorítani; Értékvédő gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal: A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeket csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni ; Ágazati integráció: Segítse elő a fenntartható közlekedéspolitika, fenntartható energiapolitika, az ökológiai szemléletű tájgazdálkodás érvényre juttatását. A HVS-ben megjelenő gazdasági szempontok Prosperáló vidéki gazdaság: Segítse elő a magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, a mezőgazdasági ágazat tőkehiányának mérséklését, a gazdálkodás stabilitását és kiszámíthatóságát; Integrált termékpolitika: Segítse elő az integrált termékpolitika érvényesülését azáltal, hogy a termelői és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába mutasson; Decentralizált vidékfejlesztés: Nem vezethet a mezőgazdasági vállalkozások indokolatlan koncentrációjához, és elő kell segítenie a vállalkozások sokszínűségét, verseny-egyenlőségét ; „Termelj helyben, fogyassz helyben”: Segítse elő a helyi piacra jutást, a közösségi önellátást, támogassa a helyi élelmiszer-termelést és forgalmazást; „Dolgozz helyben”: Segítse elő a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogassa a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését; Minőségi termékek, innováció: Segítse elő a mezőgazdaságban az innovációt, az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztését és a minőségi agrártermelést; Diverzifikált vidéki termék kínálat: Segítse elő a sajátos értékesítésű, egyedi minőségű termékek (pl. hungarikum) előállítását; Térségen belüli termelési együttműködések: Erősítse a térségen, településen belüli termék feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javítását.

A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok 39


___________________________________________________________________________ Helyi ökoszociális érdekeltség és társadalmi felelősség vállalás: Segítse elő, hogy az erőforrások használata felelősségtudatos körülmények között történjen, és a helyi közösségek érdekeit szolgálja. Társadalmi méltányosság: Járuljon hozzá a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához; Tudásalapú vidékfejlesztés: Segítse elő a mezőgazdaságban dolgozók képzését, hozzáférését az információhoz és a tudáshoz, segítse a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését; Társadalmi kohézió: Segítse, hogy a vidéki közösségek kitalálják saját jövőképüket, identitásukat, továbbá támogassa a térségek, települések társadalmi probléma importjának kikerülését (pl. városról kiköltözők vidéki szegregációja); Szolidaritás, területi kohézió: Segítse elő az élelmiszertermelő és fogyasztó egymásra utaltságának felismerését, valamint a gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását; Nemzedékek közötti igazságosság és társadalmi esély egyenlőség: Az erőforrások értékvédő, takarékos, hosszú távú szempontokat szem előtt tartó gazdálkodását kell megvalósítani, oly módon, hogy a nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők esélyegyenlősége is biztosított legyen; Társadalmi részvétel: Segítse a gazdatársadalom és az érintett helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek részvételét a vidékfejlesztési döntésekben, támogassa a vidéki civil társadalom önszerveződését és fejlődését; 4 . A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés A HVS felülvizsgálatának folyamatában számos kommunikációs eszköz, illetve csatorna alkalmazása révén mindvégig megvalósult a nyilvánosság biztosítása. Az Egyesület a www.zdvv.hu címen elérhető weboldalát használja, mint elsődleges információs felületet a térségi szereplők tájékoztatására. 2013 februárjától a Stratégia felülvizsgálat folyamatáról szóló közlések, híradások, beszámolók és valamennyi kapcsolódó munkaanyag is folyamatosan elérhető, megismerhető e fórumon. A folyamat céljáról, ütemezéséről, az abban való részvételi lehetőségekről (ügyfélszolgálat, e-mail, telefon, projekt ötlet benyújtás), a kapcsolódó eseményekről (fórumok, egyeztetések) és a feladat áttekinthetősége, érthetősége szempontjából nélkülözhetetlen szakmai háttéranyagok, munkaanyagok, adattárak elérhetővé tételéről weboldalunk rendszeres aktualizálása útján gondoskodott az Egyesület. Kiemelt elvként kezeltük a HVS felülvizsgálati eljárás teljes nyitottságát és nyilvánosságát, ennek érdekében több rendezvényt bonyolítottunk le : 40


___________________________________________________________________________ 2013.03.25. 10 óra HVS felülvizsgálati fórum – Zalaszántó IKSZT 2013.03.25. 13 óra HVS felülvizsgálati fórum – Lesencetomaj IKSZT Folyamatosan személyes székhelyén munkaidőben.

konzultációs

lehetőséget

biztosítottunk

a

munkaszervezet

4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása Az Akciócsoport www.zdvv.hu címen elérhető, rendszeresen aktualizált weboldalán a csoport működési elvei, gyakorlata, tevékenysége, döntései és eredményei bárki számára megismerhetőek. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításával összefüggő feladatokat az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet szakmai iránymutatása és kontrollja mellett operatív szinten a munkaszervezet látja el, a Közgyűlés döntéseinek megfelelően. A fejlesztési dokumentum keretében rendelkezésre álló támogatási források felhasználása szintén bárki által nyomon követhető a munkaszervezet által közzé tett információk, beszámolók, jegyzőkönyvek, egyéb más adatok révén. A Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület és a munkaszervezet által szervezett rendszeres tájékoztató és szakmai fórumok, elsősorban az ÚMVP keretében elérhető lehetőségek népszerűsítése, valamint a települési önkormányzatokkal való folyamatos kapcsolattartás és az ügyfélszolgálati irodát felkereső ügyfelek számára nyújtott személyre szabott tanácsadói tevékenység révén az Egyesületünk a térségfejlesztés megbízható és megkerülhetetlen szereplőjévé nőtte ki magát. A térségfejlesztés eredményességét szolgálhatja az Akciócsoport hálózatépítő tevékenysége mellett magának az Akciócsoport partnerkapcsolatainak fejlesztése, ide értve a saját tagjaival meg levő kapcsolatok kiterjesztését is. Akciócsoportunk kiemelten kezeli a LEADER szellemiség érvényesülését, és érvényesítését mind az Egyesület működése, mind programjainak megvalósítása és a HVS tervezése során is. Olyan projektek támogatását kellene, főként a LEADER-ben előnybe helyezni, melyek együttműködéseken alapulnak. A LEADER-szerű működés feltételeinek érvényesülése a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület működésében:  Terület alapú megközelítés - A projekt a közösen megalkotott és elfogadott stratégiában együttműködő települések vonatkozásában olyan, a helyi stratégiában meghatározott témára irányul, amely közös hagyományon, adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt a települések fejlődése szempontjából fontos.  A kedvezményezett a projektben olyan partnerekkel épít kapcsolatot, akik/amelyek a LEADER támogatásra jogosult településeken végzik tevékenységeiket. 41


___________________________________________________________________________ 

II. Alulról építkező megközelítés  A kedvezményezett a helyi akciócsoport településeinek valamelyikén aktív közösségi vagy gazdasági szereplő, vagy a helyi stratégiában meghatározott közösségi vagy gazdasági igények alapján tervezi megvalósítani tevékenységét.

 Köz- és magánszféra partnersége  A kedvezményezett együttműködik a helyi akciócsoport településein működő szervezetekkel szférák között, ágazatok között vagy ágazaton belül, vagy azt a projekt megvalósítása során építi ki.  IV. Innováció  A kedvezményezett a projekt megvalósításával a megvalósítás tervezett helye szerinti települést vagy a helyi akciócsoport által lefedett térséget tekintve olyan új terméket, vagy szolgáltatást vezet be, amely a helyi stratégiában a térségi igények között szerepelt.  A kedvezményezett a projekt megvalósítása során új technológiai módszert, eljárást, új termelési, előállítási folyamatot alkalmaz.  A kedvezményezett projektjével új piacot céloz meg vagy a helyi erőforrások, termékek, alapanyagok hasznosításának új módját kívánja bevezetni.  A kedvezményezett a projekt megvalósítása részeként javítja tevékenységét a természeti erőforrásokkal, az energiával való gazdálkodást tekintve.  Integrált és ágazatközi fellépések  A projekt hozzájárul a jogosult településeken a gazdasági vagy társadalmi fejlődéshez és a térség szempontjából fontos, a helyi stratégiában meghatározott gazdasági vagy társadalmi igényt elégít ki.  A projekt hozzájárul a helyi akciócsoport területén a kulturális, környezeti, épített örökségi értékeinek megőrzéséhez vagy újak teremtéséhez  Hálózatépítés és együttműködés - A projekt megvalósítására már meglévő együttműködési hálózat keretében kerül sor. - A projekt együttműködési hálózat létrehozását célozza. - A projekt tartalmaz szférák közötti és/vagy ágazatok közötti és/vagy ágazaton belüli együttműködést a jogosult településeken belül - A kedvezményezett által javasolt projekt megvalósításának alapvető eleme a helyi akciócsoport területén vagy azon kívül működő szervezetekkel való együttműködés. - A kedvezményezett által javasolt projekt a helyi akciócsoportok közötti együttműködés feltételeinek megteremtését célozza. Az Akciócsoportunkban mindhárom szféra képviselői aktívan veszik ki részüket mind a stratégia alkotási, mind pedig a megvalósítási folyamatban. 42


___________________________________________________________________________ 5. LEADER TERV

LEADER TERV

„Otthonunk a napsugaras Nyugat-Balaton”

2013.

43


___________________________________________________________________________ Leader Terv összefoglaló táblázat

B/3

B/4 MŰVÉSZETOKTATÁSI KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ESZKÖZBESZERZÉSE

B/2

SZŐLÉSZETI, BORÁSZATI BEMUTATÓHELYEK KIALAKÍTÁSA

B/1

HAGYOMÁNYOK-KAL RENDELKEZŐ ORSZÁGOSAN ISMERT RENDEZVÉNY MEGVALÓSÍTÁSA

A/2

A/1

A vidéki életmódhoz Gazdaságfejlesztés, kapcsolódó helyi termékek lehetőségek előállítása és a fejlesztése jövedelemszerző képesség növelése

C/1

C/2

D/1

LEADER Intézkedési TERV

Fő fejlesztési prioritások Fő fejlesztési prioritás A. Táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása B. Helyi közösségek vállalkozások erősítése, humánerőforrás fejlesztés C. A vidéki életmódhoz kapcsolódó lehetőségek fejlesztése D. Gazdaságfejlesztés, helyi termékek előállítása és a jövedelemszerző képesség növelése A. célkitűzés: Táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása. A kulturális, vallási és művészeti helyszínek, épületek korszerűsítése. A térségi terek és közösségi ingatlanok új funkciókkal való ellátása a helyi lakosság igényeit kiszolgáló, szükségleteinek megfelelő beruházásokkal, a helyi erőforrások kihasználásával. A rendezvények megvalósítását biztosító eszközök beszerzése, melynek segítségével kulturális érték közvetíthető. Cél, hogy a felújított közösségi helyszínek az itt élők és a turisták számára

44

VÁLLALKOZÁSOK ESZKÖZBESZERZÉSE

Helyi közösségek vállalkozások erősítése, humánerőforrás fejlesztés

ÚSZÓ BÁZIS KIALAKÍTÁSA

Táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása

D

TÉRSÉGI KIADVÁNY A LEADER FEJLESZTÉSEK TÜKRÉBEN

B

HELYI RENDEZVÉNYEK MEGVALÓSÍTÁSA

HVS

C

A

KÖZÖSSÉGI TÉR KIALAKÍTÁSA

III. Intézkedések

JÖVŐKÉP

EGYHÁZI KULTURÁLIS ESZKÖZBESZERZÉS

I. II. Célkitűzések


___________________________________________________________________________ is érdekes, népszerű programokat kínáljanak. Így nemcsak az itt élők életminősége, hanem az idegenforgalom is fellendül. Fejlesztési intézkedések:  A/1 KÖZÖSSÉGI TÉR  A/2 EGYHÁZI KULTURÁLIS ESZKÖZBESZERZÉS B. célkitűzés: Helyi közösségek, vállalkozások erősítése, humánerőforrás fejlesztés A hagyományőrzés, a népi, néprajzi, települési hagyományok, valamint azok tárgyi emlékeinek gyűjtése és megőrzése, kulturális értékként való kezelése és bemutatása, a minőségi kézműves termékek előállításának gyakorlata, azaz a hagyományos kismesterségek, népi mesterségek, népművészet és népi iparművészet továbbörökítése kulturális erőforrást biztosít a vidéki térségek számára, mely turisztikai vonzerőként és a foglalkoztatás növeléséhez, valamint a lakosság megtartásához is hozzájárulhat. Cél a helyi hagyományokat, kulturális értékeket megőrző, helyi szereplők által szervezett rendezvények, megvalósítása; iskola rendszeren kívüli oktatás támogatása a tehetségek fejlesztése, aktív művészeti tevékenység által; az idegenforgalmi potenciállal bíró, jelenleg nem vagy nem hatékonyan kihasznált vidéki ingatlanok (pl. présházak, majorsági épületek) innovatív, környezetbarát és fenntarthatóan elvégzett korszerűsítése és átalakítása, mely révén a népi építészet jellegzetes darabjai fennmaradnak, így valós környezetben tárják elénk a megőrzött helyi értékeket. Fejlesztési intézkedések:  B/1 HELYI RENDEZVÉNYEK MEGVALÓSÍTÁSA  B/2 HAGYOMÁNYOKKAL RENDELKEZŐ, ORSZÁGOSAN ISMERT RENDEZVÉNY MEGVALÓSÍTÁSA  B/3 SZŐLÉSZETI, BORÁSZATI BEMUTATÓHELYEK KIALAKÍTÁSA  B/4 MŰVÉSZETOKTATÁSI KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ESZKÖZBESZERZÉSE C. célkitűzés: a vidéki életmódhoz kapcsolódó lehetőségek fejlesztése. A térségben lakók életminőségének növelése a környezet és egészségtudatos lakókörnyezet kialakításával, a helyi szolgáltatások színvonalának növelésével, sportolási lehetőségek, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének biztosításával. A Nyugat Balatoni térségre jellemző aktív turisztikai arculat kialakítása, mely magába foglalja az innovatív ötleteken alapuló vízi- és szárazföldi sport és turisztikai lehetőségeket (kishajós vitorlázás, szörf, horgászat, vizisí, kerékpár, Nordic Walking, turázás, lovaglás). Háttértelepülések lehetőségeinek kibővítése gasztroturizmussal, helyi termékhez kacsolódó programokkal, vallásturizmussal, komolyzenei programokkal. A turisztikai bevételek növekedésével javul az életszínvonal és a megélhetés, továbbá csökken a munkanélküliségi ráta 45


___________________________________________________________________________ A települések és a térség ismertségének növelése érdekében olyan tájékoztató kiadványok létrehozásának támogatása, amely bemutatja az ÚMVP 2007-2013 közötti tervezési időszakának eredményeit, fejlesztéseit és ennek tükrében mutatja be a településeket. Fejlesztési intézkedések:  C/1 TÉRSÉGI KIADVÁNY A LEADER FEJLESZTÉSEK TÜKRÉBEN  C/2 ÚSZÓ BÁZIS KIALAKÍTÁSA D. célkitűzés: Gazdaságfejlesztés, helyi termékek előállítása és a jövedelemszerző képesség növelése Térségi vállalkozások piacképességének javítása, a szükségleteknek megfelelő beruházások, fejlesztések által a gazdasági válság miatt megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás lehetőségének biztosítása. A térség versenyképességének erősítése, a helyi gazdaságfejlesztés által. Helyi termékek előállításának népszerűsítésének és piacra jutásának segítése. A technológiai fejlesztés, megújuló energia hasznosítása és eszközbeszerzés támogatása révén a vállalkozások segítése, jobb, modernebb munkafeltételek megteremtése, mely által stabilabbá válnak a munkahelyek, illetve több munkahely jön létre, így az itt élők életminősége javul. Fejlesztési intézkedések:  D/1 VÁLLALKOZÁSOK ESZKÖZBESZERZÉSE

46


___________________________________________________________________________ 6. LEADER Intézkedési Terv

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

1. Számú intézkedés 1.1.HVS intézkedés megnevezése:

Helyi rendezvények megvalósítása

1.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés

Helyi közösségek, vállalkozások erősítése, humánerőforrás fejlesztés

1.3. A projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés 1.4.Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: 200.000 Ft Maximum támogatási összeg: 800.000 Ft 1.5.Ügyfélkör -

települési önkormányzat

1.6.Támogatható települések köre: Badacsonytomaj, Balatonhenye, Hegymagas, Káptalantóti, Keszthely, Köveskál, Lesencefalu, Mindszentkálla, Salföld, Uzsa, Vindornyalak, Zalahaláp 1.7.Támogatás vehető igénybe: a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport területén megvalósítandó bor-, gasztronómiai-, kulturális-, zenei-, művészeti-, sportrendezvényekre, mely a település helyi hagyományait, kulturális értékeit megőrzi mindamellett, hogy népszerűsítő tevékenységet végez és a helyi identitástudatot erősíti. 1.8.Támogatható tevékenységek köre:

47


___________________________________________________________________________ - Eszközbeszerzés - Szolgáltatások beszerzése - Rendezvény előkészítése és megvalósítása - Marketing 1.9.Támogatási kritériumok: - A támogatás feltétele a pályázat benyújtási időszak kezdetétől az utolsó kifizetési kérelemig az ügyfél köteles a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport (Hacs) fórumán részt venni, melyről a Hacs által kiállított igazolást, az ügyfél az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. - Csak fenntartható és költséghatékony projekt támogatható.. 1.10.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: - Programterv (Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon – www.zdvv.hu); - Eszközök beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás; - Eszközök esetén a jogszabály által előírt két összehasonlítható árajánlat. 1.11.Várható pályázatok száma: - Mintegy 12 db

2. számú intézkedés 2.1.HVS intézkedés megnevezése:

Hagyományokkal rendelkező, országosan ismert rendezvény megvalósítása

2.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés:


2.3.A projekt besorolása: Közösségi célú fejlesztés 2.4.Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 15.000.000 Ft 2.5.Ügyfélkör: - települési önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amely a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja - nonprofit szervezet 2.6.Támogatható települések köre: 48


___________________________________________________________________________ Badacsonytomaj, Gyenesdiás, Gyulakeszi, Lesencefalu, Lesencetomaj, Zalavár 2.7.Támogatás vehető igénybe: a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület területén megvalósítandó hagyományokkal rendelkező rendezvények megvalósítására, az ehhez kapcsolódó beruházásokra, fejlesztésekre, melynek meghirdetése országos szinten történik és a térségen kívüli látogatókat is megmozgatja. 2.8.Támogatható tevékenységek: Építés Gépbeszerzés Eszközbeszerzés Szolgáltatások beszerzése Rendezvény előkészítése és megvalósítása Marketing 2.9.Támogatási kritériumok Településenként egy rendezvény támogatható. A támogatás feltétele a pályázat benyújtási időszak kezdetétől az utolsó kifizetési kérelemig az ügyfél köteles a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport (Hacs) fórumán részt venni, melyről a Hacs által kiállított igazolást, az ügyfél az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. Csak fenntartható és költséghatékony projekt támogatható Megyei napilapban való megjelenés legalább kettő alkalommal a fejlesztéssel, beruházással kapcsolatban az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig. 2.10.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: - Ha nonprofit szervezet pályázik, akkor a helyi önkormányzat támogató nyilatkozatának becsatolása szükséges; - Programterv (Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon – www.zdvv.hu); - Eszközök, gépek beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás; - Eszközök, gépek esetén a jogszabály által előírt két összehasonlítható árajánlat; - Építési beruházások esetén tervdokumentáció, ami a tervezett építmény jellegétől függően minimálisan tartalmazza az alaprajzo(ka)t, homlokzato(ka)t, metszete(ke)t és részletrajzo(ka)t, illetve azok méretarányos adatait, a tervdokumentációt a tervezői névjegyzékben szereplő építész-tervező ellenjegyzésével kell ellátni. - Együttműködési megállapodás a fejlesztést kiegészítő, más szektorban tevékenykedő, a Hacs területén működő térségi szolgáltatóval, mely ingyenesen vállalja a helyszínen való részvételt, mellyel pályázó programjait színesíti (pl: gyermekprogram, kirakodók, stb.). (Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon – www.zdvv.hu); 2.11.Várható pályázatok száma: 49


___________________________________________________________________________ Mintegy 5 db


Szőlészeti, bor turisztikai bemutatóhelyek kialakítása, fejlesztése



3.3.A projekt besorolása: Közösségi célú fejlesztés 3.4.Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg: 4.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 15.000.000 Ft 3.5.Ügyfélkör: - nonprofit szervezet. 3.6.Támogatható települések köre: Badacsonytördemic Gyenesdiás 3.7.Támogatás vehető igénybe: a Badacsonyi és a Balaton-felvidéki borvidékén már létező szőlészeti, borászati bemutatóhely (múzeum jellegű) kialakítására, fejlesztésére és borászati eszközök, tárgyak beszerzésére, melyek attraktív módon mutatják be az elmúlt idők gazdálkodási, szőlőművelési és borkészítési kulturáját. 3.8.Támogatható tevékenységek köre: Építés Eszközbeszerzés Szolgáltatások beszerzése Gépbeszerzés Marketing 3.9.Támogatási kritériumok: Településenként egy pályázat támogatható. A támogatás feltétele, hogy a pályázó partnerségre lépjen a Helyi Akciócsoport területén lévő más borvidék már működő szőlészeti, borászati bemutatóhelyével. A támogatás feltétele a pályázat benyújtási időszak kezdetétől az utolsó kifizetési kérelemig az ügyfél köteles a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport (Hacs) fórumán részt venni, melyről a Hacs által 50


___________________________________________________________________________ kiállított igazolást, az ügyfél az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. A támogatás feltétele a helyi önkormányzat támogató nyilatkozata. Csak fenntartható és költséghatékony projekt támogatható Megyei napilapban való megjelenés legalább kettő alkalommal a fejlesztéssel, beruházással kapcsolatban az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig. 3.10.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Helyi önkormányzat támogató nyilatkozata., Együttműködés más borvidék hasonló bemutatóhelyével, melynek keretében kölcsönösen vállalják, hogy egymásnak bemutatás céljából eszközöket, tárgyakat időszaki kiállításra átadnak. (Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon – www.zdvv.hu), Nyilatkozat, melyben az ügyfél vállalja, hogy borászati, szőlészeti szakmai rendezvényt tart, melyről a beszámolót 10 db fotóval alátámasztva az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. Építési beruházások esetén tervdokumentáció, ami a tervezett építmény jellegétől függően minimálisan tartalmazza az alaprajzo(ka)t, homlokzato(ka)t, metszete(ke)t és részletrajzo(ka)t, illetve azok méretarányos adatait, a tervdokumentációt a tervezői névjegyzékben szereplő építész-tervező ellenjegyzésével kell ellátni; Eszközök, gépek beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás; Eszközök, gépek esetén a jogszabály által előírt két összehasonlítható árajánlat; 3.11.Várható pályázatok száma: Mintegy 2 db.


Egyházi kulturális eszközbeszerzés


Táji és épített környezet rehabilitációja, fenntartása

4.3.A projekt besorolása: Közösségi célú fejlesztés 4.4.Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: 2.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 6.000.000 Ft 4.5.Ügyfélkör: egyház 51

védelme,


___________________________________________________________________________

4.6.Támogatható települések köre: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Uzsa, Zalahaláp, Balatongyörök, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Karmacs, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaszántó, Zalavár, Keszthely, Tapolca (Keszthely és Tapolca csak külterülettel pályázhat) 4.7.Támogatás vehető igénybe: a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület területén működő egyházak részére modern digitális orgona beszerzésére, mely az egyházi szertartásokon felül komolyzenei orgonakoncertek megtartására is alkalmas. 4.8.Támogatható tevékenységek: Eszközbeszerzés Rendezvény előkészítése és megvalósítása 4.9.Támogatási kritériumok: Digitális orgona (külön hangosítási opcióval) beszerzésére fordítható a támogatás. Rendezvény csak az eszközbeszerzéshez kapcsolódóan számolható el maximum az eszközbeszerzés 10 %-ig. Az utolsó kifizetési kérelemig a pályázó vállalja a fejlesztéshez kapcsolódóan egy ingyenes, nyilvános koncert megtartását, melynek beszámolóját 10 db fotóval alátámasztva az utolsó kifizetési kérelemmel együtt az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. A támogatás feltétele a pályázat benyújtási időszak kezdetétől az utolsó kifizetési kérelemig az ügyfél köteles a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport (Hacs) fórumán részt venni, melyről a Hacs által kiállított igazolást, az ügyfél az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. Csak fenntartható és költséghatékony projekt támogatható. Megyei napilapban való megjelenés legalább kettő alkalommal a fejlesztéssel, beruházással kapcsolatban az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig. 4.10.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok (opcionális) Az egyház, belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vett adatait igazoló hatósági bizonyítványt, vagy a belső egyházi jogi személy jogi személyiségét igazoló egyházi igazolást, amelyet az egyház egészének, illetve legfőbb szervének vagy az adott jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszternél bejelentett képviselője vagy az egyház belső szabályai szerint erre feljogosított 52


___________________________________________________________________________ tisztségviselő állít ki; Nyilatkozat ingyenes koncert vállalásáról (Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon – www.zdvv.hu); Eszközök, gépek beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás; Eszközök, gépek esetén a jogszabály által előírt két összehasonlítható árajánlat. 4.11.Várható pályázatok száma: Mintegy 6-8 db.


Úszó bázis kialakítása

5.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés

A vidéki életmódhoz kapcsolódó lehetőségek fejlesztése.

5.3.A projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés 5.4.Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: 10.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 30.000.000 Ft 5.5.Ügyfélkör: - nonprofit szervezet 5.6.Támogatható települések köre: Szigliget 5.7.Támogatás vehető igénybe: a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület területén, Szigligeten egy biztonságot és a biztonságérzetet növelő, balesetmegelőző és hatékony mentést eredményező úszó, vízi mentőbázis létrehozására. A szigligeti öböl központi földrajzi elhelyezkedését tekintve alkalmas arra, hogy az úszó bázis mentési szolgáltatásaival a Hacs Balaton parti településeit lefedje és hozzájáruljon a turizmus hatékonyabb kiszolgálásához. A fejlesztés a helyi és regionális vízisport rendezvények helyszínéül is szolgálhat és szolgáltatásaival támogatja ezen rendezvények megvalósulását. Az ügyfél által szervezett ingyenes képzés, fórum hozzájárul a vízi balestek megelőzéséhez. 5.8.Támogatható tevékenységek köre: Eszközbeszerzés Marketing Szolgáltatások beszerzése 53


___________________________________________________________________________ 5.9.Támogatási kritériumok: Országos hatókörű vízimentő nonprofit szervezet innovatív fejlesztése, eszközbeszerzése. A támogatás feltétele, hogy a pályázó vállalja, hogy 2 térségi önkormányzatnak/iskolának képzést, vagy tájékoztató fórumot tart a tevékenységével, mentéssel és a vízi balesetek megelőzésével kapcsolatban az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig, melyekről a beszámolót 10 db fotóval alátámasztva az utolsó kifizetési kérelemmel együtt az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. A támogatás feltétele a pályázat benyújtási időszak kezdetétől az utolsó kifizetési kérelemig az ügyfél köteles a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport (Hacs) fórumán részt venni, melyről a Hacs által kiállított igazolást, az ügyfél az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. Csak fenntartható és költséghatékony projekt támogatható Megyei napilapban való megjelenés legalább kettő alkalommal a fejlesztéssel, beruházással kapcsolatban. Az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a telepítéshez szükséges engedély/ek becsatolása szükséges a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. 5.10.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Eszközök, gépek, berendezések beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás; Eszközök, gépek, berendezések esetén a jogszabály által előírt két összehasonlítható árajánlat. 5.11.Várható pályázatok száma: 1 db 5.12. Fogalommagyarázat: úszó bázis: egyszerű polietilén elemekből álló rendszer, összekapcsolhatóak bármely kívánt lebegő forma eléréséhez.

melyek


Művészetoktatási eszközbeszerzése



6.3.A projekt besorolása: 54

közhasznú

alapítvány


___________________________________________________________________________ Közösségi célú fejlesztés 6.4.Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: 1.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 4.000.000 Ft 6.5.Ügyfélkör: - nonprofit szervezet 6.6.Támogatható települések köre: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Uzsa, Zalahaláp, Tapolca (Tapolca csak külterülettel pályázhat) 6.7.Támogatás vehető igénybe: a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport (Hacs) területén működő közhasznú alapítvány működéséhez szükséges eszközök beszerzésére. A fejlesztés által újabb élményszerű programok szervezésével még több érdeklődőt lehet bevonni az alkotási tevékenységekbe. 6.8.Támogatható tevékenységek: Eszközbeszerzés 6.9.Támogatási kritériumok: Csak térségi szintű, több településen aktívan működő művészetoktatási közhasznú alapítvány pályázhat. A támogatás feltétele a pályázat benyújtási időszak kezdetétől az utolsó kifizetési kérelemig az ügyfél köteles a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport (Hacs) fórumán részt venni, melyről a Hacs által kiállított igazolást, az ügyfél az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. Csak fenntartható és költséghatékony projekt támogatható Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig kiállítás keretében, a beszerzésre kerülő eszközök által készült alkotásokat bemutatja. Ezen rendezvényhez kapcsolódóan együttműködési megállapodás kötése a Hacs területén működő a kiállítást kiegészítő, más művészeti csoporttal közös rendezvény megtartásáról. Együttműködési megállapodás minimum 3 db önkormányzattal (kötelezően Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Hacs területéről), mely által a térségi kulturális-művelődési tevékenységek köre bővül. 6.10.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig 55


___________________________________________________________________________ kiállítás keretében a beszerzésre kerülő eszközök által készült alkotásokat bemutatja, melyről a beszámolót 10 db fotóval alátámasztva az utolsó kifizetési kérelemmel együtt az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld; Eszközök, gépek beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás; Eszközök, gépek esetén a jogszabály által előírt két összehasonlítható árajánlat; Együttműködési megállapodások a helyi települési önkormányzatokkal minimum 3 darabbal. (Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon – www.zdvv.hu); Együttműködési megállapodás más művészeti csoporttal (Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon – www.zdvv.hu); 6.11.Várható pályázatok száma: 1 db


Közösségi tér kialakítása


Táji és épített környezet rehabilitációja, fenntartása.

védelme,

7.3.A projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés 7.4.Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg: 3.000.000 Ft Maximum támogatási összeg: 8.000.000 Ft 7.5.Ügyfélkör: - települési önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amely a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja - egyház - nonprofit szervezet 7.6.Támogatható települések köre : Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Uzsa, Zalahaláp, Balatongyörök, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Karmacs, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaszántó, Zalavár, Keszthely, Tapolca (Keszthely és Tapolca csak külterülettel pályázhat) 56


___________________________________________________________________________

7.7.Támogatás vehető igénybe: - Csak olyan komplex projektek támogathatóak, melyek eszköz és / vagy gépbeszerzést (pl: hangosítás, mobilszínpad, fénytechnika, stb.) és építést is tartalmaznak. - a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport területén megvalósítandó egyházi épület felújítására, új funkciókkal való ellátására, mely által az ingatlanok fenntartható módon kerülnek hasznosításra. A plébánia épületének, egyházi iskolának átalakítása közösségi térré, mely például lelkigyakorlat, hittanóra, nyári vallási táborok tartására alkalmas. vagy - a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport területén megvalósítandó kültéri rendezvénytér, mely alkalmas hosszú távon rendezvények, összejövetelek tartására is. A helyi lakosság, civil szervezetek és vállalkozók felmerülő csoportos igényeit kiszolgáló, a helyi termékek bemutatását, népszerűsítését erősítő rendezvényterek kialakításához kapcsolódó fejlesztések. 7.8.Támogatható tevékenységek: Építés Eszközbeszerzés Gépbeszerzés 7.9.Támogatási kritériumok: Településenként egy projekt támogatható. A pályázat feltétele a helyi önkormányzat támogató nyilatkozata. Templom épület fejlesztése nem támogatható. Játszótér, sportpálya, piac beruházás, fejlesztés nem támogatható. Az egyházi ingatlanhoz kapcsolódó fejlesztés feltétele, hogy az utolsó kifizetési kérelemig a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport (Hacs) területén lévő iskola közreműködésével programot (pl.: játszóházat) tart melyen hátrányos helyzetű (pl.: roma, mélyszegénységben lévő) gyerekek is részt vesznek minimum 10 %-ban, melynek beszámolóját 10 db fotóval alátámasztva az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. A gyerekek hátrányos helyzetéről a szervezésben közreműködő iskola ad igazolást. A kültéri rendezvénytérhez kapcsolódó fejlesztés feltétele hogy az utolsó kifizetési kérelemig legalább egy, a helyi termékek bemutatását népszerűsítését célzó rendezvényt tart, melynek beszámolóját 10 db fotóval alátámasztva az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld A támogatás feltétele a pályázat benyújtási időszak kezdetétől az utolsó kifizetési kérelemig az ügyfél köteles a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Akciócsoport (Hacs) fórumán részt venni, melyről a Hacs által kiállított igazolást, az ügyfél az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a 57


___________________________________________________________________________ Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. Csak fenntartható és költséghatékony projekt támogatható Az IKSZT címmel rendelkező projektekhez kapcsolódó beruházás nem támogatható. Megyei napilapban való megjelenés legalább kettő alkalommal a fejlesztéssel, beruházással kapcsolatban. 7.10.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Az egyház, belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vett adatait igazoló hatósági bizonyítványt, vagy a belső egyházi jogi személy jogi személyiségét igazoló egyházi igazolást, amelyet az egyház egészének, illetve legfőbb szervének vagy az adott jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszternél bejelentett képviselője vagy az egyház belső szabályai szerint erre feljogosított tisztségviselő állít ki; Építési beruházások esetén tervdokumentáció, ami a tervezett építmény jellegétől függően minimálisan tartalmazza az alaprajzo(ka)t, homlokzato(ka)t, metszete(ke)t és részletrajzo(ka)t, illetve azok méretarányos adatait, a tervdokumentációt a tervezői névjegyzékben szereplő építész-tervező ellenjegyzésével kell ellátni; Helyi önkormányzat támogató nyilatkozata; Eszközök, gépek beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás; Eszközök, gépek esetén a jogszabály által előírt két összehasonlítható árajánlat. 7.11.Várható pályázatok száma: Mintegy 5-8 db 7.12. Fogalommagyarázat helyi termék: a LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területén honos, vagy ott megtermelt, előállított termék, vagy a LEADER Helyi Akciócsoport által helyi termékként meghatározott hagyományos termék;


Vállalkozások eszközbeszerzése

8.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés

Gazdaságfejlesztés, helyi termékek előállítása és a jövedelemszerző képesség növelése

8.3.A projekt besorolása Vállalkozásfejlesztés⁭ 8.4.Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg: 1.500.000 Ft 58


___________________________________________________________________________ Maximum támogatási összeg: 6.000.000 Ft 8.5.Ügyfélkör: - működő mikro-, kisvállalkozás, - induló mikro-, kisvállalkozás, - lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, amennyiben vállalja, hogy a támogatás megítélését követően az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát, - lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező mezőgazdasági őstermelő, amennyiben a pályázatban meghatározott fejlesztés saját előállítású vagy helyi termék előállítására, feldolgozására, valamint piacra jutásának elősegítését célzó tevékenységre irányul. 8.6.Támogatható települések köre: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Uzsa, Zalahaláp, Balatongyörök, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Karmacs, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaszántó, Zalavár, Keszthely, Tapolca (Keszthely és Tapolca csak külterülettel pályázhat) 8.7.Támogatás vehető igénybe: a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület területén működő és induló vállalkozás, őstermelő illetve természetes személy gép-, eszközbeszerzésének a támogatására, amely eszközök, gépek hozzájárulnak a versenyképességük növeléséhez, megőrzéséhez és szolgáltatásaik bővítéséhez. A fejlesztés hozzájárulhat munkahely bővítéshez vagy megtartáshoz is. 8.8.Támogatható tevékenységek: Eszközbeszerzés Gépbeszerzés Marketing 8.9.Támogatási kritériumok Csak olyan komplex projektek támogathatóak, melyek eszköz és / vagy gépbeszerzést és marketingköltséget is tartalmaznak. Marketingköltség az eszköz és/vagy gépbeszerzés maximum 10 %-ig számolható el. Csak fenntartható és költséghatékony projekt támogatható. A szálláshelyhez (magán, egyéb és kereskedelmi szálláshelyhez) kapcsolódó eszközbeszerzés nem támogatható. Az eszköz és / vagy gépbeszerzésnek lehetőség szerint a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig (Hacs) illetékességi területéről kell származnia, kivéve különösen indokolt esetben. melyről szükséges a ügyfél nyilatkozata, hogy az 59


___________________________________________________________________________ eszköz és /vagy gép a Hacs területén kereskedelmi forgalomban nem kapható. Csak az az ügyfél pályázhat, akinek a 2011. évben a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétele a teljes árbevételének 50%-át nem haladta meg. Támogatás feltétele, hogy az ügyfél szolgáltatását, tevékenységét a Hacs honlapján megjelenteti az utolsó kifizetési kérelemig. Nyilatkozat, vagy igazolás az ügyféltől szakmai szervezethez, hálózathoz való csatlakozásról vagy tagságról (kivéve kötelező kamarai tagság) A támogatás feltétele a pályázat benyújtási időszak kezdetétől az utolsó kifizetési kérelemig az ügyfél köteles a Hacs fórumán részt venni, melyről az Hacs által kiállított igazolást, az ügyfél az utolsó kifizetési kérelemmel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak elküld. Megyei napilapban való megjelenés legalább kettő alkalommal a fejlesztéssel, beruházással kapcsolatban. 8.10.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Eszközök, gépek beszerzésére irányuló fejlesztések esetén műszaki leírás; Eszközök, gépek esetén a jogszabály által előírt két összehasonlítható árajánlat. Nyilatkozat a honlapon való megjelentetésről. (Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon – www.zdvv.hu); Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az eszköz és /vagy gép a Hacs területén kereskedelmi forgalomban nem kapható. (Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon – www.zdvv.hu); Vállalkozások esetében az elmúlt két lezárt pénzügyi év mérlege. Nyilatkozat a szakmai szervezethez, hálózathoz való csatlakozásról. (Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon – www.zdvv.hu); VAGY Igazolás szakmai szervezetben, hálózatban való tagságról 8.11.Várható pályázatok száma: Mintegy 12-15 db 8.12. Fogalommagyarázat helyi termék: a LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területén honos, vagy ott megtermelt, előállított termék, vagy a LEADER Helyi Akciócsoport által helyi termékként meghatározott hagyományos termék.

60


___________________________________________________________________________ 2.sz melléklet Projekt adatlap PROJEKT ADATLAP A Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához 1.1.Ügyfél adatai Ügyfél neve: Képviseletre jogosult neve: Ügyfél székhelye/lakcíme: MVH regisztrációs szám Kapcsolattartó neve Kapcsolattartó telefonszáma 1.1 Ügyfél minősítési kódja: 1 - Belföldi természetes személy; 2 -Mikrovállalkozás; 3 - Kisvállalkozás; 4 - Középvállalkozás; 5 - 1-4-be nem tartozó vállalkozás; 6 - Nonprofit szervezet államháztartáson belül; 7 - Nonprofit szervezet államháztartáson kívül. 1.2. Ügyfél által választott értesítési mód: Az elektronikus értesítés kézbesítési ideje a munkaszervezet általi kiküldés időpontja. Postai levelezési címre: Elektronikus postafiókba: 2. Projektjavaslatra vonatkozó információk: 2.1. Fejlesztés megnevezése (projekt javaslat címe): 2.2.HVS cél megjelölése: 2.3.HVS intézkedés megjelölése: 61


___________________________________________________________________________ 2.4.Támogatható tevékenységek megjelölése: (Több tevékenység is bejelölhető a projektjavaslat alapján) ⁭építés ⁭gépbeszerzés ⁭eszközbeszerzés ⁭rendezvény előkészítése és megvalósítása ⁭képzés előkészítése és megvalósítása ⁭tanulmánykészítés ⁭marketing 2.5.Megvalósítás tervezett helyszíne: 2.6.A tervezett projekt célja (max. 500 karakter): 2.7.A tervezett fejlesztés részletes, tényszerű bemutatása (max. 2000 karakter) 2.8.Költségvetés A projekt teljes tervezett költsége : A projekt megvalósításához igényelt támogatás:

……………………Ft ……………………Ft

2.9. Előfinanszírozás:

2.10.A fejlesztés időbeni megvalósítása a támogatási határozat átvételétől: -

Építési engedély (ha van építés): Közbeszerzés (ha kötelezett): Építés várható időpontja: Használatbavétel várható időpontja: Kifizetési kérelem tervezett időpontja (6 hónapon belül):

2.11. A LEADER HACS által előírt vállalások projekten belüli megvalósulásának, a kritériumoknak való megfelelés, a LEADER-szerűséget igazoló projekt elemek bemutatása 62


___________________________________________________________________________

2.12. Csatolandó dokumentumok felsorolása

Képviselő neve: Aláírás: ........................................ p.h Dátum: * A nyilatkozattételi és az adatszolgáltatási kötelezettség a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 6. és 7. §-on alapul.

3.sz melléklet Projekt adatlap kitöltési útmutató PROJEKT ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához Ügyfél neve: az ügyfél projekt adatlapon feltüntetett hivatalos neve, természetes személy esetén a teljes név Képviseletre jogosult személy neve: Az ügyfél képviseletére a létesítő okirat alapján képviseletre jogosult neve (amennyiben releváns) Ügyfél székhelye/lakcíme: Az ügyfél bírósági bejegyzésében szereplő székhely, magánszemély esetén az állandó lakcím. MVH regisztrációs száma: Amennyiben rendelkezik az ügyfél MVH regisztrációs számmal, abban az esetben kell kitölteni Kapcsolattartó neve: A projekt kapcsán felelős kapcsolattartó személy neve, telefonszáma 63


___________________________________________________________________________ Ügyfél által választott értesítési mód: Tegyen X-et a kiválasztott értesítési mód előtti négyzetbe! Az elektronikus értesítés kézbesítési ideje a munkaszervezet általi kiküldés időpontja. Kérjük ezt figyelembe venni az értesítés módjának kiválasztásánál. Kizárólag egy értesítési cím jelölhető be. Amennyiben mindkét cím feltüntetésre kerül, úgy az elektronikus cím alkalmazandó kapcsolattartásra Projektjavaslatra vonatkozó információk: Fejlesztés megnevezése: A tervezett fejlesztés, rövid, átfogó megnevezése, címe HVS cél megjelölése: A HVS-ben a LEADER HACS által meghatározott célkitűzés megnevezése HVS intézkedés megjelölése: A HVS-ben a LEADER HACS által, a célkitűzések elérése céljából megfogalmazott intézkedés megnevezése Támogatható tevékenységek: A LEADER rendelet 2.§. (3) bekezdésében felsorolt tevékenységek közül kell kiválasztani a fejlesztés keretében tervezett tevékenységet/tevékenységeket. Több tevékenység is megjelölhető. Megvalósítás tervezett helyszíne: A LEADER HACS illetékességi területén lévő település megnevezése, ahol a projektjavaslatban szereplő fejlesztés kívánják megvalósítani A tervezett projekt célja (500 karakter): Annak rövid bemutatása, hogy a fejlesztés, illetve program megvalósításával milyen célokat kívánnak elérni és ez közvetve hogyan segíti elő a HVSben a LEADER HACS által meghatározott célkitűzések elérését. A tervezett fejlesztés rövid, tényszerű bemutatása (2500 karakter): A konkrét fejlesztés és a projektkörnyezet bemutatása, a fejlesztés indokolása, a várható eredmények bemutatása. Költségvetés: A projekt teljes költsége az igényelt támogatással és saját forrással számítottan. A projekt megvalósításához igényelt támogatás: A projekt teljes költségvetésén belül a LEADER forrásból igényelt támogatás összege. Előfinanszírozás: Mutassa be a finanszírozás megvalósítását pl. : hitelképesség, fedezet, saját erő megléte, stb. A fejlesztés időbeni megvalósítása a támogatási határozat átvételétől: Pár mondatban ütemezze a projekt megvalósítását időbeli határokkal. 64


___________________________________________________________________________ A LEADER HACS által előírt vállalások projekten belüli megvalósulásának, a kritériumoknak való megfelelés, a LEADER-szerűséget igazoló projekt elemek bemutatása: A LEADER HACS által a LEADER Intézkedési Tervében megfogalmazott korlátok, kritériumok, vállalások bemutatása, indoklása, alátámasztása. Az itt leírtak alapján látható legyen, hogy a LEADER HACS által előírt milyen módon fognak érvényesülni a projekt végrehajtása során, illetve a fenntartási időszak idején. Csatolandó dokumentumok felsorolása: Amennyiben a LEADER HACS a projekt adatlaphoz további mellékleteket, nyilatkozatokat kíván bekérni, azok csatolását itt kell feltüntetnie az ügyfélnek. Képviselő neve, aláírás: Az ügyfél cégbejegyzés szerinti hivatalos képviselőjének neve és aláírása.

65


___________________________________________________________________________ 7.

Mellékletek

7.1 HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek 2013. 03.19-20. 2013.03.20.

Képzés a LEADER HACS-ok számára 2 helyszínen a program indítása és a HVS felülvizsgálat kapcsán HVS felülvizsgálat nyilvánossági feladatainak erősítése, internetes kommunikáció megkezdése

2013.03.20.

A képzés lezárásával megkezdődik a HVS felülvizsgálat

2013.03.25. 10 óra

HVS felülvizsgálati fórum – Zalaszántó,

2013.03.25. 13 óra

HVS felülvizsgálati fórum – Lesencetomaj

2023.03.28.

Projektötlet gyűjtés befejezése

2013.04.11.

Rendkívüli közgyűlés, (HVS elfogadás, HBB tagok megválasztása

2013.04.11. – 05.11

HVS jóváhagyás - IH ellenőrzés

2013.05.11.

IH Közlemény

2013.06.03.

Pályázat benyújtás kezdete

2013.06.03. – 08.31.

Pályázat benyújtási időszak

Az Egyesület Munkaszervezete a nyitvatartási időnek megfelelően várta az érdeklődőket az Egyesület irodájában. A konzultációk, fórumok és a meghirdetés eredményeképpen a benyújtott projekt adatlapok száma összesen 70 darab volt. 7.2 Forrásallokáció Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület Leader III. kör

Összeg

Várható pályázatok száma (db)

Gazdaság fejlesztés

Szolgálatás fejlesztés

1 Helyi rendezvények megvalósítása

10 000 000 Ft

12

0 Ft

10 000 000 Ft

Hagyományokkal rendelkező, országosan ismert rendezvény 2 megvalósítása

58 000 000 Ft

5

30 000 000 Ft

28 000 000 Ft

Sorszám Intézkedés

66


___________________________________________________________________________ Szőlészeti és borturisztikai 3 bemutatóhelyek kialakítása, fejlesztése

25 000 000 Ft

2

0 Ft

25 000 000 Ft

4 Egyházi kulturális eszközbeszerzés

35 000 000 Ft

7

0 Ft

35 000 000 Ft

5 Úszó bázis kialakítása

30 000 000 Ft

1

30 000 000 Ft

0 Ft

Művészetoktatási közhasznú alapítvány 6 eszközbeszerzése

4 000 000 Ft

1

0 Ft

4 000 000 Ft

7 Közösségi tér kialakítása

39 000 000 Ft

7

0 Ft

39 000 000 Ft

8 Vállalkozások eszközbeszerzése

60 825 741 Ft

10

60 825 741 Ft

0 Ft

Összes (Ft):

261 825 741 Ft

46

120 825 741 Ft

141 000 000 Ft

Összes (%):

100,00

Arány:

46,14

53,85

Minimum gazdaságfejlesztésre

107 447 774 Ft

Maximum szolgáltatásfejlesztésre

154 377 967 Ft

Összes forrás

261 825 741 Ft

7.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 

Hírek, tájékoztatások közzétételét igazoló dokumentumok http://zdvv.hu/



Egyeztetések és fórumok időpontjának és helyszínének, valamint dokumentációjának közzétételét igazoló dokumentumok http://zdvv.hu/

67


___________________________________________________________________________ 7.4 Térkép

7.5 Táblázatok Népességre vonatkozó táblázatok Tapolcai Kistérség népességének alakulása (fő) Település 1. Ábrahámhegy 2. Badacsonytomaj 3. Badacsonytördemic 4. Balatonederics 5. Balatonhenye 6. Balatonrendes 7. Gyulakeszi 8. Hegyesd 9. Hegymagas 11. Káptalantóti

2006 468 2262 861 1096 125 125 722 159 232 438

2007 474 2233 843 1084 124 125 741 157 246 444 68

2008 475 2220 850 1064 125 134 748 155 244 439

2009 440 2178 834 1053 124 119 732 164 243 436

2010 456 2150 841 1048 113 120 722 153 255 428


___________________________________________________________________________ 12. Kékkút 81 103 88 86 89 13. Kisapáti 385 388 381 372 364 14. Kővágóörs 896 865 862 828 812 15. Köveskál 434 417 408 384 380 16. Lesencefalu 314 313 306 309 314 17. Lesenceistvánd 992 1006 972 960 974 18. Lesencetomaj 19. Mindszentkálla 20. Nemesgulács 21. Nemesvita 22. Raposka 23. Révfülöp 24. Salföld 25. Sáska 26. Szentbékkálla 27. Szigliget 28. Tapolca 29. Uzsa 30. Zalahaláp Népesség összesen:

1149 320 1029 372 256 1168 54 306 236 883 17063 362 1229 34017

1127 318 1023 381 254 1157 54 305 230 875 16732 354 1261 33634

1120 311 1000 364 251 1141 49 292 207 875 16513 335 1272 33201

1102 312 998 356 233 1127 50 269 193 857 16211 323 1285 32578

1103 294 979 355 232 1113 44 264 194 854 16035 321 1273 32280

2009 999 313 462 117 3478 769 21100 131 1083 127 83 2192

2010 1074 323 437 122 3624 777 21053 131 1052 134 85 2260

Keszthelyi Kistérség népességének alakulása (fő) Kivétel: Szentgyörgyvár Település 1. Balatongyörök 2. Bókaháza 3. Esztergályhorváti 4. Gétye 5. Gyenesdiás 6. Karmacs 7. Keszthely 8. Vállus 9. Várvölgy 10. Vindornyafok 11. Vindornyalak 12. Vonyarcvashegy

2006 951 323 449 117 3249 816 21367 141 1114 147 93 2062

2007 973 314 462 115 3384 813 21289 134 1110 143 89 2088 69

2008 1012 313 451 123 3426 781 21201 129 1095 135 83 2139


___________________________________________________________________________ 13. Zalaapáti 1658 1631 1635 1653 1665 14. Zalaszántó 1029 1007 976 972 988 15. Zalavár 903 916 917 923 932 Népesség összesen: 34419 34468 34416 34402 34657 Munkanélküliségre vonatkozó táblázatok Munkanélküliségi helyzet alakulása 2006-2008 Tapolcai Kistérség Regisztrált munkanélküliek megoszlása nemenként Év 2006 2007 2008

Összes népesség 34017 33634 33201

Férfi 583 623 729

Összes munkanélküli 1243 1420 1512

Nő 660 797 783

%-os arány 3,65 4,22 4,55

Munkanélküliségi helyzet alakulása 2006-2008 Keszthelyi kistérség (kivétel: Szentgyörgyvár)

Év 2006 2007 2008

Összes népesség 34419 34468 34416

Férfi 731 750 818

Regisztrált munkanélküliek megoszlása nemenként Összes Nő munkanélküli 675 1406 733 1483 688 1506

70

%-os arány 4,08 4,3 4,38


___________________________________________________________________________ Beadott és támogatott kérelmekre vonatkozó táblázatok Beadott kérelmek aránya és száma – ÚMVP III. tengely – első kör (2008. október 16. -2009. január 10.)

Jogcím

Beérkezett kérelmek száma

HACS allokált forrása

Mikrováll. fejlesztése

103 005 674 Ft

Turisztikai tev.öszt.

364 550 363 Ft

Falumeg. Vidéki örökség megőrzése ÖSSZESEN

Önk.

Civil Váll.

Magán.

Egyh áz

Összes igényelt forrás (Ft)

Igénylés %

246 887 084 0

0

13

11

0

240%

553 813 000

201 263 021 Ft

4

5

5

11

0

16

8

0

0

0

152% 342 907 678

170%

332 851 431

231 101 417 Ft 6 26

899 920 475 Ft

4 17

0 18

0 22

6 6

1 476 459 193

144% 164%

Nyertes projektek száma és aránya – ÚMVP III. tengely – első kör

Jogcím Mikrovállalkozások fejlesztése Turisztikai tevékenység ösztönzése Falumegújítás

Önk.

Nyertes kérelmek száma Civil Vállalkozó Magánszem.

Egyház

Összes lekötött forrás (Ft) 112 759 811

0

0

8

5

0

260 262 388 2

2

3

5

0

12

4

0

0

0

71

212 909 211


___________________________________________________________________________ Vidéki örökség megőrzése ÖSSZESEN

193 798 481 2 16

1 7

0 11

0 10

5 5

779 729 891

Beadott kérelmek aránya és száma – ÚMVP IV. tengely – első kör (2009. október 1 – 2009 – október 31.)

Jogcím



Önk. Civil Váll. Vidéki rendezvények, programok Mg-i állatbemutató kialakítása Tájház, emlékház, bemutatóm.

Magán.

Egyh áz

32

0

0

0

0

0

0

3

0

0

4

33 802 500 Ft

Mozgó üzlet kialakítása

10 816 800 Ft

ÖSSZESEN

171 662 616 Ft

86% 49 735 398

32 450 400 Ft

Képzőközpont

69% 14 020 863

16 225 200 Ft

44 619 300 Ft

Igénylés %

23 269 828

33 748 416 Ft

Infoterminál


3

0

1

0

153% 57 409 000

0

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36

6

3

1

0

72

129% 0 0

0% 0%

144 435 089 84%


___________________________________________________________________________ Nyertes projektek száma és aránya – ÚMVP IV. tengely – első kör

Nyertes kérelmek száma

Jogcím Önk. Vidéki rendezvények, programok

Civil Vállalkozó

Összes lekötött forrás (Ft)

Magánszem.

Egyház 18 149 182

26

0

0

0

0

0

0

1

1

0

3

3

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

Mozgó üzlet kialakítása

0

0

0

0

0

ÖSSZESEN

29

5

1

1

0

Mg-i állatbemutató kialakítása Tájház, emlékház, bemutatóm. Infoterminál Képzőközpont

8 977 161 42 876 344 38 956 800 108 959 487

Beadott kérelmek aránya és száma – ÚMVP III. tengely – második kör (2009. november 16. -2009. december 20.)

Jogcím



Önk. Mikrováll. fejlesztése

50 279 823 Ft

Turisztikai tev. ösztönzése

60 766 182 Ft

Falumegújítás

65 631 317 Ft

Civil Váll.

Magán.

Egyh áz


Igénylés %

111 119 132 0

0

12

5

0

221% 126 085 834

0

1

2

8

0

8

4

0

0

0

73

207% 116 614 238

178%


___________________________________________________________________________ Vidéki örökség 23 789 498 13 248 093 Ft 2 3 0 0 0 megőrzése 180% ÖSSZESEN

189 925 415 Ft

10

8

14

13

0

377 608 702

199%

Nyertes projektek száma és aránya – ÚMVP III. tengely – második kör


Jogcím Önk. Mikrovállalkozások fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése

Civil Vállalkozó


Magánszem.

Egyház Döntésre vár

0

0

0

0

0 33 061 303

0

0

1

3

0

2

1

0

0

0

Vidéki örökség megőrzése

2

3

0

0

0

ÖSSZESEN

4

4

1

3

0

Falumegújítás

43 207 654 16 731 314 93 000 271

Beadott kérelmek aránya és száma – ÚMVP IV. tengely – második kör (2011. szeptember 30. -2011. december 05.)

Jogcím


HACS allokált forrása Önk.

Mezőgazdasági állatfajok bemutatóhelyeinek kialakítása

Civil Váll.

Magán.

Egyház

37 000 000


Igénylés %

32 000 000

0

0

4

74

2

0

86 %


___________________________________________________________________________ Helyi 18 000 000 9 600 000 rendezvények 14 0 0 0 0 megvalósítása Képző, rendezvény 35 000 000 35 000 000 és közösségi szolgáltatóközpont 0 0 1 0 0 létrehozása Helyi termék piac 60 000 000 30 000 000 0 0 2 0 0 A helyi igényeket 14 000 000 24 000 000 szolgáló képzések, 1 6 0 0 0 oktatások Történelmi múltú 11 000 000 16 000 000 országosan ismert rendezvény 2 2 0 0 0 megvalósítása Többfunkciós 50 000 000 46 400 000 1 1 1 0 0 mobilstég Állatmenhely 5 000 000 0 0 0 0 0 0 ÖSSZESEN

230 000 000

18

9

8

2

0

279 400 000

53 %

100 % 50%

171 %

145 % 93 % 0% 121 %

Nyertes projektek száma és aránya – ÚMVP IV. tengely – második kör


Jogcím Önk. Mezőgazdasági állatfajok bemutatóhelyeinek kialakítása Helyi rendezvények megvalósítása Képző, rendezvény és közösségi szolgáltatóközpont létrehozása

Civil Vállalkozó

Magánszem.

Összes lekötött forrás (Ft) Egyház 25 494 317

0

0

3

1

0 8 739 409

13

0

0

0

0 35 000 000

0

0

1

0 75

0


___________________________________________________________________________ Helyi termék piac 19 897 086t 0 0 1 0 0 A helyi igényeket 11 189 618 szolgáló képzések, 0 3 0 0 0 oktatások Történelmi múltú 12 000 000 országosan ismert rendezvény 1 2 0 0 0 megvalósítása Többfunkciós 46 301 596 1 1 1 0 0 mobilstég Állatmenhely 0 0 0 0 0 0 158 622 026 ÖSSZESEN 15 6 6 1 0

Beadott kérelmek aránya és száma – ÚMVP III. tengely – harmadik kör (2012. június 01. -2012. július 31.)

Jogcím



Önk. Mikrováll. fejlesztése Turisztikai tev. ösztönzése

Civil Váll.

Magán.

Egyh áz

27 388 593 Ft

0

6

2

0

30 745 162 0

1

7

3

0

Nem került kiírásra


Nem került kiírásra 58 133 755 Ft

117 % 43 000 000

Falumegújítás

ÖSSZESEN

Igénylés %

32 000 000 0

Ft


0

1

13

76

5

0

140 %

75 000 000

129 %


___________________________________________________________________________ Nyertes projektek száma és aránya – ÚMVP III. tengely – harmadik kör


Jogcím Önk. Mikrovállalkozások fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése

Civil Vállalkozó

Magánszem.

Egyház 23 730 147

0

0

6

1

0 14 937 542

0

1

2

0

Falumegújítás




ÖSSZESEN


0

1

8

1

0

0

38 667 689

7.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája Tapolcai Kistérség Gazdasági és Területfejlesztési Programja - Stratégia Agrárstruktúra, vidékfejlesztési stratégiai program A Keszthely Kistérség területfejlesztési koncepciójának aktualizálása A Veszprém megyei és a Zala megyei Területfejlesztési koncepció (jelenleg társadalmasítás alatt). 7.7 Fenntarthatósági alapelvek Stratégiánk prioritásaihoz tartozó projektjeink valamennyi életciklusába betervezzük a fenntarthatóság, a környezettudatos fejlesztés elveit, a rendszerszemléletet érvényesítve. A stratégia felülvizsgálat során mindvégig figyelembe vettük a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság alapelveit. A térség fejlesztési dokumentumának összeállításakor, összhangban a LEADER fejlesztési módszerekkel, különösen a területalapú és alulról építkező megközelítésre, valamint az integrált stratégiai tervezésre, mindvégig arra törekedett, hogy lehetővé tegye a gazdaság, társadalom és környezet (a fenntarthatóság három tartópillére) minden ügyének egyetlen rendszerben történő kezelését. Fejlesztéseink az elővigyázatosság elvére épülnek, vizsgálják a környezeti hatásokat, kockázatokat, előnyben 77


___________________________________________________________________________ részesítik a megújítható energiaforrások alkalmazását. Vigyázunk arra, hogy a fejlesztés ne veszélyeztesse a természeti attrakció minőségét, hogy a fejlesztés alternatív környezetbarát megoldásokat alkalmazzon, fejlesztéseink ne veszélyeztessék a védett természeti területek közelségét, turisztikai fejlesztéseink a helyi kulturális sajátosságok figyelembe vételével történjenek. A helyi termék előállítása és jövedelemszerző képesség növelése miatt ne sérüljenek a helyi kulturális és egyéb értékeink. Vigyázunk arra, hogy a fejlesztés ne veszélyeztesse a természeti attrakció minőségét, hogy a fejlesztés alternatív környezetbarát megoldásokat alkalmazzon, fejlesztéseink ne veszélyeztessék a védett természeti területek közelségét, turisztikai fejlesztéseink a helyi kulturális sajátosságok figyelembe vételével történjenek.

78

LEADER Helyi Akciócsoport

Recommend Documents