Nemzeti LEADER Kézikönyv LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉSI SABLON 2014-2020
2015. szeptember
Tartalom Vezetői összefoglaló ...........................................................................................................................5 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz .........6 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata .........................................9 3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása ................................ 11 4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése ........................................ 14 4.1 Helyzetfeltárás ........................................................................................................................ 14 4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések ........................ 18 4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások ............................................. 20 4.4 SWOT ...................................................................................................................................... 24 4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása ........................................................................................ 29 5. Horizontális célok.......................................................................................................................... 30 5.1 Esélyegyenlőség ...................................................................................................................... 30 5.2 Környezeti fenntarthatóság ..................................................................................................... 31 6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása ...................................................................... 33 7. A stratégia beavatkozási logikája ................................................................................................... 33 7.1 A stratégia jövőképe................................................................................................................ 33 7.2 A stratégia célhierarchiája ....................................................................................................... 33 8. Cselekvési terv .............................................................................................................................. 37 8.1 Az intézkedések leírása............................................................................................................ 37 8.2 Együttműködések.................................................................................................................... 49 8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei ...................................................... 50 8.4. Kommunikációs terv ............................................................................................................... 53 8.5. Monitoring és értékelési terv.................................................................................................. 56
9. Indikatív pénzügyi terv .................................................................................................................. 57 Kiegészítő információk ...................................................................................................................... 59 Mellékletek....................................................................................................................................... 59
Vezetői összefoglaló Ebben a fejezetben foglalják össze a Helyi Fejlesztési Stratégia tartalmát (pl. mely szükségletekre és lehetőségekre reagál, mik a céljai, mik a fő fejlesztendő területek és az ezekhez választott fejlesztési eszközök. Milyen fő elvek mentén történik majd a helyi pályáztatás alapján a projektek kiválasztása1, mik a HFS szinten elvárt eredmények). Foglalják össze továbbá a HACS-ok szerepét (a HFS megvalósításában szükséges feladatait, működésének módját). A vezetői összefoglaló olyan közérthető és lényegre törő módon foglalja össze a HFS lényegét, hogy az alkalmas legyen a helyi közösség tájékoztatására. A vezetői összefoglaló javasolt felépítése: 1. Legfontosabb szükségletek és/vagy lehetőségek A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájában foglaltak meghatározzák a Helyi Akciócsoport munkáját, miszerint a térség adottságaira és szükségleteire építve a megfogalmazott célok eléréséhez megfeleltetéséhez, elsősorban az itt élők életminőségének javításával hozzájárul a stratégiában meghatározott célok végrehajtásához. A legfontosabb megoldásra váró feladatok a közösségszervezés, az ismeretterjesztés, a gazdálkodási ismeretek bővítése, szociális és egészségügyi ellátás minőségének javítása, szemléletének formálása, a külterületen élők felzárkóztatása, a közbiztonság javítása. Érvényesítésre kerülnek a környezeti szempontok; elősegítve a racionális földhasznosítást, az ökológiai gazdálkodást. A feldolgozóipari beruházásokat és az idegenforgalom fejlesztését célzó megoldások kiemelt figyelmet kapnak. Ezekkel összefügg a vállalkozásfejlesztési és turisztikai célú infrastruktúra fejlesztése, valamint a megújuló energiaforrások feltárása és újszerű hasznosítása is, amely egyben az innovációra is lehetőséget nyújt. Kiemelt prioritást élveznek a tanya, mint térségspecifikum és a kulturális örökségek megőrzését, célszerű hasznosítását célzó projektek, melyek a társadalmi hagyományok ápolása mellett a természeti és az épített környezet védelmét, célirányos fejlesztését is magukba foglalják.
2. Elérendő célok A térség gazdaságát a jövőben is a mezőgazdaság fogja meghatározni, alapvető törekvés azonban a gazdasági szerkezet formálása, egyoldalúságának feloldása, más gazdasági ágak fejlesztésével. Elérendő cél a gazdasági aktivitás előmozdítása, a közszolgáltatás színvonalának javítása, a járás turisztikai vonzerejének fejlesztése, a helyi közösségek segítése, valamint a gazdasági társadalmi együttműködések előmozdítása, különböző eszközök felhasználásával. 3. Támogatandó területek, tervezett intézkedések A fogadóképesség javítása, üzletileg vonzó környezet megteremtése a humán és műszaki infrastruktúra fejlesztésével. A mezőgazdasági termékszerkezet átalakítása, a hozzáadott érték növelése új kapacitások fejlesztésével, a termékfeldolgozás fejlesztése. A térség turisztikai fejlesztése kkv-k bevonásával. Közösségi összefogás ösztönzése, hagyományőrzés, térségi kapcsolatok erősítése a civil társadalom támogatásával. A tanya, mint térségspecifikum fejlesztése. Épített és természeti környezet megóvása, kiegyensúlyozott használata, fenntartható fejlesztése. Termelési integrációk kialakítása, a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztése. Szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése. Tervezett intézkedések: 1
Azt a néhány fő alapelvet írja le, amelyet figyelembe vesznek a kiválasztási kritériumok kialakításánál. Például a fejlesztésnek nem lehet negatív hatása a környezetre; a gazdaságfejlesztést támogató projekteknek konkrét gazdasági eredményei vannak (pl. új termék, szolgáltatás, vagy új felvevőpiac).
1. Helyi gazdaságélénkítés elősegítése 2. Kulturális, természeti és történelmi értékek megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése. 3. Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása 4. HELYI lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése 5. Eszközbeszerzés támogatása a külterületen élők személyi biztonságának és életminőségének javítása érdekében
4. A munkaszervezet bemutatása A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezetében jelenleg három fő dolgozik, egy fő munkaszervezet – vezető, 2 fő referens. Mindhárom munkavállaló részt vett az előző tervezési időszak stratégiájának elkészítésében, felülvizsgálataiban és megvalósításában. A vezetői összefoglaló terjedelme ne haladja meg az 5.000 karaktert (hozzávetőlegesen 2 oldal).
1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz Illeszkedés a KSK rendelet által meghatározott tematikus célokhoz, a Partnerségi Megállapodás prioritásaihoz, az EMVA rendeletben meghatározott prioritásokhoz, és a Vidékfejlesztési Program LEADER intézkedésében megfogalmazott céljaihoz: KSK rendelet tematikus céljaihoz való illeszkedés: Az infokommunikációs technológiákhoz
-
Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása
-
Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (szolgáltatásfejlesztés) Eszközbeszerzés támogatása a külterületen élők személyi biztonságának és életminőségének javítása érdekében Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (beruházás), települések helyi termékeire, hagyományaira épülve Táji (helyi) adottságokra épülő, különböző tradicionális és újszerű gazdálkodási módok alkalmazása Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (beruházás), települések helyi termékeire, hagyományaira épülve
való hozzáférés és minőségi szolgáltatások javítása A kisés közepes vállalkozások versenyképességének fokozása
-
-
-
A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése
-
-
A társadalmi befogadás előmozdítása és a sze génység elleni küzdelem
-
-
Beruházás az oktatásba, a készségekbe és az e gész életen át tartó tanulásba
Az intézményi kapacitások és a közigazgatás h atékonyságának fejlesztése
-
Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (szolgáltatás fejlesztés) Táji (helyi) adottságokra épülő, különböző tradicionális és újszerű gazdálkodási módok alkalmazása Eszközbeszerzés támogatása a külterületen élők személyi biztonságának és életminőségének javítása érdekében Táji (helyi) adottságokra épülő, különböző tradicionális és újszerű gazdálkodási módok alkalmazása Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (szolgáltatásfejlesztés)
-
Kulturális, történelmi, tradicionális értékek megőrzésének támogatása
-
Eszközbeszerzés támogatása a külterületen élők személyi biztonságának és életminőségének javítása érdekében A helyi lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése
-
A Partnerségi Megállapodás prioritásaihoz való alkalmazkodás: A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk
-
fokozása
-
-
A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi
-
Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása Táji (helyi) adottságokra épülő, különböző tradicionális és újszerű gazdálkodási módok alkalmazása Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (szolgáltatás fejlesztés) Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (beruházás), települések helyi termékeire, hagyományaira épülve Táji (helyi) adottságokra épülő, különböző
fejlesztések megvalósítása; -
-
tradicionális és újszerű gazdálkodási módok alkalmazása Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (beruházás), települések helyi termékeire, hagyományaira épülve Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (szolgáltatás fejlesztés)
Az EMVA rendeletben meghatározott prioritásokhoz való alkalmazkodás Az innovációnak, az együttműködésnek és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben
-
Táji (helyi) adottságokra épülő, különböző tradicionális és újszerű gazdálkodási módok alkalmazása
-
Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (beruházás), települések helyi termékeire, hagyományaira épülve
-
Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (szolgáltatás fejlesztés)
az egész életen át tartó tanulás és a szakképzé s előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban;
-
Helyi gazdaságélénkítés (szolgáltatás fejlesztés
a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térség ekben
-
Táji (helyi) adottságokra épülő, különböző tradicionális és újszerű gazdálkodási módok alkalmazása Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (beruházás), települések helyi termékeire, hagyományaira épülve Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (szolgáltatás fejlesztés) Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása
-
Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatuk előmozdítása, és minőségük javít ása a vidéki térségekben
-
elősegítése
A
VP
LEADERintézkedésének
a vidéki térségekben a gazdasági aktivitás mikro-szintjének fenntartása (helyi termékek és szolgáltatások),
céljaihoz való illeszkedés: -
-
a vidéki térségekben a lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, illetve azok elérésének előmozdítása,
-
-
a vidéki térség, mint vállalkozási tér, lakóhely és turisztikai vonzóképességének erősítése,
-
-
a helyi közösségek tagjai egyéni aktivitásának, felelősségvállalásának és együttműködési készségeinek erősítése.
-
Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (szolgáltatás fejlesztés) Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (beruházás), települések helyi termékeire, hagyományaira épülve Táji (helyi) adottságokra épülő, különböző tradicionális és újszerű gazdálkodási módok alkalmazása Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása Eszközbeszerzés támogatása a külterületen élők személyi biztonságának és életminőségének javítása érdekében Táborok Kultúrális, történelmi, tradicionális értékek megőrzésének támogatása Egészségtudatos életmód, tömegsport általi nevelés elősegítése A helyi lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése Eszközbeszerzés támogatása a külterületen élők személyi biztonságának és életminőségének javítása érdekében Táji (helyi) adottságokra épülő, különböző tradicionális és újszerű gazdálkodási módok alkalmazása
2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata
1. A tervezési folyamat átláthatósága, valamint a párbeszéd biztosítása a térség szereplőivel: A Helyi Fejlesztési Stratégia tervezési folyamata során szükség szerint, de legalább három alkalommal a LEADER HACS közgyűlésének összehívása során nyílt ülésen a stratégia aktuális állapotáról tájékoztatást nyújt a LEADER HACS által megbízott munkacsoport. A közgyűlés összehívása a szokásos módon történik, a nyilvánosság biztosítása érdekében az Egyesület honlapján, valamint az Egyesülethez tartozó települések frekventált helyén elhelyezésre kerülnek a meghívók. A tervezési folyamat során megtartott fórumok, a munkacsoport elérhetőségének nyilvános volta teszi lehetővé a párbeszédet a térség szereplőivel. 2. A közösség bevonása érdekében végzett tevékenységek bemutatása: A HFS tervezési folyamatának kezdetén a munkacsoport elsődleges feladata a potenciális projektgazdák felkutatása, projektötleteik megismerése. A HFS tervezési folyamatában a projektötletek ismerete mentén, azok „bedolgozása” után ismét szükséges a személyes konzultáció a stratégia aktuális állapotát ismertetendő. Valamennyi kommunikációs forma hatékony az információ áramlás szempontjából, azonban a személyes találkozások (fórumok, előre egyeztetett személyes konzultáció) a legcélravezetőbbek, leggeneratívabak. Esetünkben a legnehezebben elérhető közösség a térségi adottságoknak köszönhetően a külterületen élő lakosság, a tanyás térségek állandó lakosai, a velük való kommunikáció a Polgárőr Egyesülettel együttműködésben valósul meg. 3. A tervezésben résztvevők és feladataik: A tervezés folyamatában a LEADER HACS munkaszervezete, a munkacsoport koordinálásáért felelős. A munkacsoportban részt vesznek a tervezési területek önkormányzatai részéről megbízott települési felelősök, a települések civil és vállalkozói szféráinak képviselői, valamint magánszemélyek is. Az utóbbi három csoport részvétele a tervezésbe azért indokolt leginkább, mert így a tervezés folyamán valós igényekre, bennük olyan cél meghatározására kerül sor, melyek helyi kezdeményezéseken alapulnak. A vállalkozói és civil szféra, valamint a magánszemélyek részvételére épp az alulról jövő kezdeményezés kritériumának való megfelelés miatt nagy a jelentősége, legfontosabb szempontot épp ők fogalmazták meg: más szemmel látják ugyanazon stratégiát azok, akik nem foglalkoznak hasonló dolgokkal naponta. A helyi civil szférával való együttműködés - hasonlóan az önkormányzatokkal való együttműködéshez - rugalmas és építő jellegű volt, a jelenleg működni képes civil szervezetek számára mára egyértelmű, hogy fejlesztési elképzeléseikhez, vagy puszta működésükhöz is elengedhetetlen a pályázatok legkülönbözőbb típusaihoz való kapcsolódás, akár mint fő pályázó, vagy mint konzorciumi partner. A gazdasági szereplőkkel való együttműködés már nem mondható ennyire gördülékenynek, melynek legfőbb oka, hogy a gazdálkodó szervezetek egy része - a civil szervezetekkel ellentétben - nem tudta felvenni a pályázati rendszerek logikáját, mely persze nem róható fel egyértelműen a gazdálkodó szervezetek számára. Természetesen a terveik megvalósulását gyakran ők is pályázati úton kívánják megoldani, de erre nem minden esetben van idejük, vagy megfelelő felkészültségük. Ebben tudtunk segítséget nyújtani sokuk számára, elősegítve ezzel olyan fejlesztésekhez szükséges összegek lehívását, melyek a térségben munkahelyet teremtenek vagy tartanak fenn, vagy új profilt rendelnek hozzá meglévő vállalkozásokhoz, elősegítve ezzel a több lábon állást, vagy egyéb módon segítik a vállalkozások talpon maradását. 4. A közösség részvételének eredményei:
A közösség részvételének eredményeképpen valós, a helyi társadalom szereplőit ténylegesen érintő problémák feltárása nyílik lehetőség. A tervezés folyamán világossá vált, hogy melyek azok a területek és beavatkozási pontok, ahol a LEADER pályázati rendszer nyújtotta lehetőségek minél eredményesebben aknázhatóak ki. Ezek közé sorolható a gyenge vállalkozói hajlam erősítése, annak az igénye, hogy ha az itt élők csak lehet, helyben kívánnak maradni, egészséges életmódot kívánnak folytatni, beleértve ebbe a sportot, szabadidő hasznos eltöltését úgy, mint az egészséges, helyben előállított táplálékok fogyasztását. Világossá vált az is, hogy a széleskörű együttműködések akkor lehetnek eredményesek, ha az minden fél számára kölcsönösen előnyös, és biztosított az elért eredmények széleskörű nyilvánossága. Az ezek mentén kialakításra kerülő intézkedési tervek valós így valós problémákra reagálnak, hosszú távú hatásukként növekszik a vidéken élők életminősége. A fórumok és megbeszélések lehetőséget adtak rá, hogy felvázolódjon az egyesület tervezési területének potenciálja, erősségei, és gyengeségei, a benne rejlő lehetőségek és veszélyek, ezekből következően pedig a projektjavaslatokkal együtt kirajzolódott, hogy mik azok a beavatkozási pontok és intézkedések, melyek biztosítják a LEADER források eredményes kihasználását. 5. A közösség részvételét alátámasztó események (fórumok, műhelymunkák, fogadónapok) listája2 (az esemény megnevezése, időpontja, a résztvevők létszáma, rövid összefoglalók az eseményről), egyéb dokumentumok rövid összegzése (pl. kérdőívek, projekt adatlapok). Egyesületünk a projekt adatlapok gyűjtését elektronikus úton valósította meg, online szolgáltatás segítségével, mely egy egyszerű és rugalmas megoldás. A tervezet benyújtásakor az addig megvalósult tevékenységeket és a végleges stratégia elkészítéséig tervezett folyamatokat mutassák be. A stratégia végleges változatában a ténylegesen megvalósult eseményeket összegezzék. Azok a HACS-ok, amelyekben az állandó népesség 15%-a, vagy annál nagyobb aránya él a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014.(XI.26.) Korm. rendelet kedvezményezett járás és/vagy a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet kedvezményezett település területén, konkrétan be kell mutatniuk a társadalmi kirekesztődéssel veszélyeztetett csoportok aktív bevonását és annak eredményét. Az érintett HACS-ok listáját a 1. melléklet tartalmazza.
3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása 1. földrajzi, társadalmi, gazdasági koherencia/homogenitás, közös jellemzők; A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület, mint új vidékfejlesztési szervezet tervezési területe – az EMVA Társfinanszírozási Intézkedések 5/2014 (II./6.) Közleménye szerinti szerveződési alapelvei szem előtt tartásával – 6 települést foglal magába, melyek a 2007 – 2013 közötti tervezési időszakban is támogatásra jogosultak voltak. Az érintett települések által lefedett Helyi Fejlesztési Stratégia tervezési területe igazodik a közleményben meghatározott koherens térség elvárásához, társadalmi és gazdasági szempontból egységes térséget alkot, lefedve a Kisteleki Járás teljes illetékességi területét. A járást 2
A HFS-ben listázott események dokumentumaiba (meghívó, jelenléti ív, emlékeztető, fotó) és az egyéb dokumentumok (pl. kérdőívek, projekt adatlapok) a helyszínen betekintést kell biztosítani.
Kistelek és a körülötte lévő 5 település alkotja: Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer és Pusztaszer, az egyetlen város Kistelek, amely központi fekvésénél fogva a járás központja is. Mind a hat település képviselő testületi döntéssel deklarálta együttműködési szándékát a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesülettel. A Helyi Akciócsoport területe: 331.37 km2 Teljes területtel jogosult települések száma: 6 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 18211 fő Elhelyezkedés: A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területe teljesen lefedi a Kisteleki Járás (korábban Kisteleki Kistérség) területét, összefüggő egységet alkotva. A terület Közép-Európában, Magyarország déli részén, a Dél-alföldön, a Kiskunság délkeleti felében, a Dél-Alföldi Régió központjában, Csongrád megye észak-nyugati részén, Szeged vonzáskörzetében helyezkedik el. A járást délen a Szegedi, a Mórahalmi keleten a Hódmezővásárhelyi, északon a Szentesi, a Csongrádi és a Kiskunfélegyházi, nyugaton pedig a Kiskunmajsai Járás határolja. A területet átszeli az E75-ös számú nemzetközi főútvonal, közút köti össze Csongráddal, Baksnál a komp a tiszai átkelést teszi lehetővé. A Budapest-Szeged vasúti fővonal révén a térség közvetlen vasúti összeköttetéssel is rendelkezik. A Tisza a vízi közlekedés feltételeit biztosítja. A térség települései a térben egyenletesen helyezkednek el, kiterjedt tanyavilággal. Létrejöttük egy sajátos település- és telepítéspolitika eredménye: a mai települések a környék egykori városainak korábban kiterjedt tanyavilágából szerveződtek tanyaközpontokká, majd községekké. A tanyavilág ma is a terület legmeghatározóbb településszerkezeti jellemzője, és fennmaradására hosszú távon is számítani lehet. A tanya egy olyan sajátos, emberi léptékű lakó és gazdasági egységet valósít meg, amely a világon egyedülálló magyar hagyomány. A tanya kedvező adottság a területhasználat, a tájformálás, a gazdálkodás, a tanyai turizmus, az üdülés-pihenés lehetőségének szempontjából, e funkciói kiteljesedéséhez azonban még jelentős fejlesztések szükségesek. A tanyai lakosság sajátos helyzete (infrastrukturális elmaradás, elzártság, szociális gondok), a tanya, mint egyedülálló lakó és gazdasági egység indokolja a tanyavilág problémáinak önálló kezelését. A terület gazdaságát a földrajzi adottságok alapján elsősorban az agrárágazatban folyó tevékenységek jellemzik. Az utóbbi években az idegenforgalom fejlődéséhez szükséges fogadó-kapacitás bővült, ami biztos alapot biztosít a turizmus sokoldalú továbbfejlesztéséhez. Kisteleken a termálvíz vagyon hasznosítása céljából működik a gyógyfürdő, mely egész évben a térségből és tágabb környezetből is fogadja a gyógyulni vágyó, valamint csupán a szabadidő kellemes eltöltéséért ide járó vendégeket. 2. korábbi együttműködések, megvalósult közös projektek; A Kisteleki és a Mórahalomi kistérség együtt készített koncepciót a két térség közös fejlesztési programjának létrehozása céljából. A helyi partnerség eredményeként 2008-ban megalakult a Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 33 szervezettel, mely a 2007 – 2014 közötti tervezési időszakban területünkön mint LEADER HACS látta el a vidékfejlesztési feladatok végrehajtását, azok koordinálását. A program kísérlet arra, hogy a térségek együttműködési szintjén is átgondolt, reális adottságokkal számoló, felesleges párhuzamosságokat kiküszöbölő, fenntartható fejlődés valósuljon meg. Az együttes fejlesztés gondolatára, ebből kifolyólag az együttműködésre azért került sor, mert a két kistérség egyrészt szomszédos, másrészt alapvetően hasonló természeti, környezeti, gazdasági adottságokkal rendelkezik. A fejlesztési programban a két kistérség azonban egyéni arculatának megőrzésére és a legjobban kihasználható helyi adottságok kiaknázására is törekszik, hiszen az együttműködést csak úgy tudják hatékonyan megvalósítani, ha közben önálló programjaikkal a helyi növekedést is ösztönzik.
Fontos szempont volt a közszféra, vállalkozói szféra és civil szféra jelenlétének megfelelő aránya, így először érvényesülhetett ilyen mértékben a három szféra együttműködése. Az Egyesület működésének fő szempontja, hogy a helyi szereplőket nagy arányban bevonja a programba annak érdekében, hogy biztosítani tudja a hatékony részvételt a pályázati folyamatokban és a megfogalmazott stratégia végrehajtásában. Az elmúlt időszakban a Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület három egymással tartalmilag összefüggő saját projektet valósított meg. Nemzetközi kapcsolatfelvétel-, és kiépítés volt a célja az MNVH projektötleti felhívására benyújtott és támogatást elnyert két pályázatnak: 2013. júniusában tanulmányút formájában két román partner látogatására került sor, az egyik a Jimbolia székhelyű Banat Vest Helyi Közösség, a másik a Deta székhelyű Timis Torontal Barzava Helyi Közösség volt. Azért esett a választás erre a két helyi közösségre, mert az előzetes kapcsolatfelvétel során kiderült, hogy sok közös pont van az adottságokban: mezőgazdaság meghatározó szerepe, termálvíz-kincs megléte. A szándék elsősorban a helyi mezőgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó nemzetközi együttműködés kialakítása volt, tekintettel arra, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fontos célkitűzése "A helyi mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó gazdasági ágak fenntartható, környezetbarát fejlesztése". A Timis Torontal Barzava Helyi Közösséggel való közös gondolkodás eredményeként közös nemzetközi együttműködési projekt indult el.
3. az erőforrások kritikus tömegének rendelkezésre állása a stratégia céljainak megvalósításához; A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület által lefedett terület méretét, közlekedését és a települések elhelyezkedését, valamint a humán és pénzügyi forrását tekintve kedvezően befolyásolhatja a Helyi Fejlesztési Stratégia céljainak megvalósítását. a Kisteleki Járás teljes illetékességi területét lefedő tervezési terület települései megfelelnek a „Vidéki térség” definíciójának. A Vidékfejlesztési Program LEADER – t is tartalmazó, vidékfejlesztést érintő 6. prioritásában jogosult település kritériumainak valamennyi, a tervezési területünkhöz tartozó település – melyeket az alábbi táblázat tartalmaz – megfelel. Ezen települések a 2007 – 2013 közötti programozási időszakban is támogatásra jogosultak voltak. Település neve
2013. évi szerinti lélekszám*
KSH adat Megyei hovatartozás lakosság
Járási hovatartozás
Kistelek
7138
Csongrád
Kisteleki
Baks
2018
Csongrád
Kisteleki
Balástya
3481
Csongrád
Kisteleki
Csengele
2033
Csongrád
Kisteleki
Ópusztaszer
2292
Csongrád
Kisteleki
Pusztaszer
1467
Csongrád
Kisteleki
Az elmúlt programozási időszak eredményei bizonyítják, hogy a különböző gazdasági- és civil szervezetek képesek egymást ösztönözni, a szervezett humán kapacitás, a megszerzett tudás kooperatív hasznosítása képes előmozdítani a térség fejlesztését. A létrejövő együttműködő közösség biztosítja a kritikus tömeget, mely alapja az új fejlesztési stratégia megvalósításának, a helyi gazdaság élénkítésének az élhető vidék fennmaradásának. 4. személyes kapcsolattartást, segítségnyújtást, részvételt lehetővé tevő helyi karakter. A tervezési terület mérete, valamint az iroda közlekedés szempontjából frekventált helyen való elhelyezkedése, a lakosság számára több csatornán keresztüli elérhetővé tétele biztosítja a helyi lakossági igények kielégítését, lehetőséget biztosítva a közös kreatív gondolkodásra. Az akcióterület speciális adottságaihoz igazodva (pl.: mezőgazdasági termelők, munkahellyel rendelkezők) az Egyesület munkaszervezete biztosítja a rugalmas és mobil ügyintézést és az érdeklődők bevonását a közös munkába. A tervezési folyamat során tapasztalható az erősödő kapacitás különböző területeken, melynek következménye lesz a növekvő aktivitás is.
4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése 4.1 Helyzetfeltárás Ebben az alfejezetben foglalják össze az akcióterületnek a Helyi Fejlesztési Stratégia szempontjából lényeges jellemzőit! Az alábbi vázlatpontok a javasolt tématerületeket tartalmazzák. Nem szükséges igazodni a vázlatpontokhoz, illetve a teljesség sem követelmény. Koncentráljanak a szükségletek, lehetőségek és a célok szempontjából releváns információk feldolgozására. A térség és a HFS szempontjából releváns tématerületekre készítsék el a feltáró részt. Ne csak a problémák, hanem a rendelkezésre álló erőforrások és lehetőségek mentén elemezzenek. 1. Térszerkezeti adottságok (pl. nagyváros közelsége, potenciális fejlesztési centrumok, aprófalvak, elérhetőség); A településeknek Szegedhez kötődése hagyományosan erős. Jellemző az ingázás. Jelentős a térségből a Szegedre és Kiskunfélegyházára ingázók száma, valamint a Szegedről a járásba ingázó értelmiségiek száma. Az ingázás a teljes járás területén is megfigyelhető, kisteleki központtal. Sokan dolgozni, a fiatalok pedig tanulni, illetve szórakozni is Szegedre és Kiskunfélegyházára járnak. Térségünkben aprófalvak nem találhatóak. A települések közúti elérhetősége biztosított a járás központjába Kistelekre, de legtöbb esetben közvetlen kapcsolatuk van Szegeddel és Kiskunfélegyházával is. A tervezési terület hat településéből három (Kistelek, Balástya, Csengele) rendelkezik vasútállomással, Kisteleken valamennyi személyszállító vonat megáll. 2. Környezeti adottságok (pl. természeti erőforrások/értékek, táji értékek, termőhelyi és vízgazdálkodási adottságok, épített környezet értékei, környezeti problémák); A járás legmeghatározóbb településszerkezeti jellemzője a tanyavilág.
A tanya mint önálló lakó és gazdasági egység kedvező a tájjellegű gazdálkodás, a turizmus, a rekreáció szempontjából, de ehhez jelentős, főleg infrastrukturális fejlesztések szükségesek. A tanyai lakosság sajátosan hátrányos helyzetű, gondjaikkal (egészségügyi ellátás, közbiztonság, közlekedés stb.) szervezett keretek között kell foglalkozni. A térség országos jelentőségű természeti értéke a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet; természetes növényzete a Pannonicum alföldi flóravidékébe tartozik, de az eredeti növénytakaró csak szalagokban, foltokban található meg. A flóraelemek néhány sajátos vonása is megtalálható, pl. az egyvirágú lóhere (Trifolium ornithopodioides). A csengelei akácos az elsők között volt az országban, Tessedik Sámuel hozta az akácot Szarvasról ide az elsők között. 1805-ben Vedres István mérnök kezdeményezésére itt kezdődött el a homokpuszták erdősítése. Szintén ebben az erdőben írta Móra Ferenc az Aranykoporsót. Az erdő védett facsoportja az „Erzsébet királynő fái” nevű tölgyes, amely Erzsébet királyné (Sissi) emlékét őrzi immár másfél évszázada. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet és a Pusztaszeri arborétum a kistérség jelentős részét felöleli. Kistelektől délre a Büdösszék-tó és a „Müllerszék-tó” több ritka madár költőhelye. A Kistelek belterületén lévő Bíbic-tó Európában egyedülálló társulásnak ad otthont: lakott területen belül, a házi szárnyasokkal együtt élve fészkel a gulipán és a gólyatöcs. A térség környezeti adottságait tekintve homogén, egységes, összetartozó táj, Természetföldrajzi besorolása szerint az Alföld nagytájon belül a Duna – Tisza közi síkvidék és az Alsó – Tisza vidék középtájakhoz tartozik. A térség tengerszint feletti magassága 80-125 m közötti, nyugattól kelet felé csökken. Keleti szélén egyenletes ártéri síkság, többi részén enyhén hullámos síkság található. Ezek a laposok rossz lefolyásúak, időszakosan vízzel borítottak. A porózus szerkezetű folyóvízi feltöltődés jelentős mennyiségben tárol szénhidrogéneket (földgáz, kőolaj), termál- és rétegvizet. A térség a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Egészében száraz, vízhiányos terület. A mély fekvésű területeken csapadékosabb években a belvíz jelent problémát, amelyeket a Tiszához északnyugat-délkelet irányban egymással párhuzamosan több csatorna vezet le. Az egykori vízfolyások ma belvíz- és csapadékvíz elvezető csatornaként hasznosulnak. Állandó vizű tavak mellett időszakos vízborítású tavak, illetve azok helyén keletkezett nádasok, zsombékos, semlyékes területek vannak. A talajtakaró túlnyomó részben homok és homokos vályog, kisebb részben vályog. A termőréteg vastag, a humusztartalom a homoktalajokon alacsony. A rossz víz-, hő- és tápanyag-gazdálkodású, szerkezet nélküli homoktalajok túlsúlya miatt a talajok termőképessége összességében gyenge. A termőföld átlagos aranykorona-értéke mindössze 6,92 AK/ha. A homokterületeken veszélyt jelent a defláció. A térség Növény- és állatvilágának, természeti értékeinek és természetvédelmi területeinek mai arculata a mezőgazdasági termelés által meghatározott homogén kultúrtáj, amely csak foltokban őrzi a táj egykori gazdagságát. A mai erdők telepített erdők, jellemző fafajok a akác, nyár, fenyőfa. Legnagyobb az erdősültség Ópusztaszer területén található. A védett területek a Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területébe tartoznak. 3. Kulturális erőforrások: (pl. hagyományok, kulturális örökség, humán erőforrás, tudás, a lokalitáson túlmutató turisztikai attrakcióvá fejlesztett adottságok); A kulturális örökség egészére jellemző, hogy Szeged népéletében, annak részeként alakult ki. A táplálkozás, a népviselet, az emberi élet, a hitélet, a népi kozmogónia és természetismeret, a mondák, a népzene, a népdal, a néptánc esetében mutatkoznak meg a szegedi jellegzetességek, míg a térség sajátos hagyományai elsősorban a tanyák és a gazdálkodás területén érvényesülnek. A civil szervezetek jelentősége nagy. Többségük egyesület, elsősorban a védelem, a szociális ellátás és egészségügy, és a sport területén. Növekvő számuk a helyi közösségek önszerveződő hajlamát mutatják. Civil szervezet valamennyi településen működik,a lakónépesség közel 14-20 % - át vonják be a munkába.
A kulturális turizmus lehetőségei azok a kultúrtörténeti értékek, hagyományok és ezeket felelevenítő rendezvények, amelyek a történelmi múltat, építészeti emlékeket, a magyar néprajzi és folklór hagyományokat, zenekultúrát, a népi iparművészeti értékeket mutatják be. A tervezési területhez tartozó valamennyi településen megrendezésre kerülnek tradicionális rendezvények a hagyományosan megszokott ütemezés szerint. Ezek közé tartozik például a kisteleki sajt és gasztronómiai kiállítás, a balástyai böllérnapok, a csengelei, baksi az ópusztaszeri, falunap, a pusztaszeri természetfilm fesztivál. A rendezvények közül az elmúlt időszakban szinte valamennyi megvalósításához sikerült hozzájárulni, akár pályázati forrással, akár rendezvényszervezési munkával. A megkezdett munka folytatásaként a jövőben is meg kívánjuk teremteni ennek lehetőségét, ehhez illeszkedő célterület létrehozásával, illetve a szervezőmunkában való segítségnyújtással. A járásban kiemelkedik, és önálló vonzerővel rendelkezik Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékpark, mely nemzeti emlékhelyünk, régészeti, történeti, művelődés – történeti, képzőművészeti, természettudományos és néprajzi emlékekkel a Feszty – körképpel, a romkerttel, a skanzennel. Emellett az emlékpark egész évben programokkal, rendezvényekkel, lovas produkciókkal várja a látogatókat, ezért komoly vonzerőt jelent a térség valamennyi turisztikai és gazdasági szereplője számára. 4. A társadalom állapota: az adott terület közösségének, illetve a társadalom működését szolgáló közszolgáltatások, szerveződések helyzete (pl. demográfiai folyamatok (lélekszám, koreloszlás, vándorlási különbözet), képzettségi és jövedelmi helyzet, lakhatás, egészségügyi helyzet, depriváció és hátrányos helyzet, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közbiztonsági kockázatok, társadalmi befogadás, civil szervezetek, közösségek állapota, közösségi terek, életminőség); A lakónépesség-változás térségi szinten viszonylag stagnál. Települési szinten jellemző az elvándorlás a megyeszékhelytől távol lévő településekről (Csengele, Baks), az odavándorlás az oktatást, megfelelő infrastruktúrát és ellátást nyújtani tudó településekre. A pozitív vándorlási egyenleg oka: a jelentős problémákat okozó, szociálisan hátrányos helyzetű rétegek tanyákra való kiköltözése. Ez a folyamat a falvak és a tanyavilág életképességét is bizonyítja, egyúttal azonban az elszegényedés jele is, mert - különösen a tanyákon - az alacsony lakásár, és a ház körüli mező- és kertgazdálkodás lehetősége viszi ki az embereket. Mivel más, döntően városi környezetből jöttek, beilleszkedésük nem könnyű. Emellett jellemző a fiatal generációk elvándorlása, amely azt mutatja, hogy a fiatalok megélhetésüket, és az igényeiknek megfelelő életkörülményeket saját falujukban, településükön már csak kevés esetben találják meg. A lakosság kor szerinti megoszlása kedvezőtlen. Térségi átlagban a 15 év alattiak aránya csak 14,6%. Az alacsony arányszám okaiként említhető az alacsony lélekszám, az alacsony szolgáltatási és megélhetési színvonal. A 60 éven felüliek aránya 23,8%, vagyis közel minden negyedik lakos 60 éven felüli. A házasságkötések száma lassú csökkenést mutat. A válások száma viszonylag magas. A házasság, a válás, az együttélés területén az általános országos, illetve európai tendencia érvényesül. A gyermekvállalási kedv alacsony. A generációk együttélése már csak ritkán fordul elő. Az öngyilkosságok száma évtizedek óta magas, a tanyai lakosság körében különösen gyakori. A térség a népesség nemzetiség és vallás tekintetében homogén. A lakosság egészében magyar nemzetiségű és túlnyomó többségében római katolikus vallású. Ez az egyöntetűség a térség benépesedésekor alakult ki.
5. A gazdaság helyzete: a gazdasági szereplők helyzetének és a gazdasági folyamatok és potenciál bemutatása (pl. foglalkoztatás szerkezete (pl. szektor, nem), munkaerő felkészültsége, munkanélküliség szerkezete (pl. kor, nem), birtokszerkezet jellemzői, főbb kereskedelmi kapcsolatok és piaci lehetőségek, finanszírozási korlátok, innovációs képesség, együttműködési képesség, vállalkozási szerkezet). A kistérség gazdaságát - adottságait és a hagyományokat tekintve - a mezőgazdaság határozza meg. Ez a jövőben is meghatározó marad, de törekedni kell egyrészt a mezőgazdaságra épülő iparágak (élelmiszeripar, könnyűipar), másrészt a gazdaság más területeinek fejlesztésére. Figyelmet érdemel a gazdasági fejlődés hátterét nyújtó infrastrukturális ellátottság fejlesztése is. A térségben a nyilvántartott gazdasági szervezetek többsége a kereskedelem, javítás, karbantartás és szolgáltatás ágazatban tevékenykedik, de magas a mezőgazdaságban és az iparban működő vállalkozások, szervezetek száma is. Az ipari vállalkozások többsége a feldolgozóiparban, így a mezőgazdasági termékfeldolgozás, élelmiszeripar, könnyűipar területén működik. A kereskedelem és a szolgáltató szektor döntően a helyi igényeket szolgálja ki. Többségben a kisvállalkozások, az 1-10 főt foglalkoztató szervezetek vannak. 50 főnél több embert foglalkoztató vállalat aránya járási szinten nem haladja meg a 10 % -ot. Viszonylag magasnak mondható a külföldi tőke aránya, aminek az oka, hogy a Prysmian cég megvásárolta a Kisteleki Kábelgyárat, mely bővítése folyamatban van, amely a foglalkoztatás növekedését generálja. Szintén külföldi, német érdekeltséggel működik Csengelén a Vetter Kft., amely zöldségés gyümölcstermeléssel és kereskedelemmel foglalkozik. A tanyák hagyományos gazdálkodási szerepük várhatóan hosszú távon is megmarad, azonban már jelenleg is differenciáltan érvényesül, a korszerű művelést folytató farmjellegű tanyák mellett nagy számban találhatók egyre romló eszközállománnyal bizonytalanul termelő, a piaci ingadozásoknak sokkal inkább kiszolgáltatott tanyai gazdaságok is. 6. Összegezzék röviden (vezetői összefoglaló szinten) azt a néhány leglényegesebb társadalmi-gazdasági körülményt (szükséglet, adottság, lehetőség), amely leginkább meghatározza a HFS stratégiai irányát. A 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet alapján Kistelek Járás fejlesztendő járásnak minősül, a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településnek minősül Baks, Ópusztaszer, Pusztaszer. Megfigyelhető a hátrányos helyzetű rétegek tanyára való kiköltözése is. Ez az elszegényedés jele is, mert az alacsony ingatlanárak és a gazdálkodás lehetősége vonzza a szegényebb rétegeket. Egyre több az ilyen, nem tősgyökeres tanyasi a kistérségben. A mezőgazdaságban az átlagnál alacsonyabb jövedelmek jellemzőek, amelyet tovább nehezít az értékesítés nehézsége és az abból következő bizonytalanság. A vállalkozások megerősödése, a beruházások elősegítése érdekében az önkormányzatok kedvezményeket tartalmazó helyi adópolitikára törekednek. A lakosság döntő része állandó megélhetési nehézségekkel küzd, az elszegényedésnek látható jelei vannak. E téren különbség van a belterületi és külterületi lakosság helyzete között is. Elsősorban a tanyai lakosságot fenyegeti, illetve érte el az elszegényedés. A jövedelmet a háztartások többsége létfenntartásra, így az alapvető fontosságú élelmiszerekre, valamint a ház, illetve lakás közműköltségeinek fedezésére fordítja.
Több háztartásban a megélhetést részben, vagy teljes egészében a társadalmi juttatások fedezik. Ez elsősorban az állami rendszerű munkanélküli segély, gyermekgondozási díj és segély, családi pótlék, és az önkormányzatok által nyújtott jövedelempótló támogatás valamint egyéb segélyek. Az élet minden területén érvényesül a tanyán élők hátrányos helyzete. A tanyák teljes körű infrastrukturális ellátása nehezen megoldható. A tanyai gyerekek iskolába csak nagy távolságok megtételével járhatnak, ugyanígy nehéz a gyermekvédelmi, az egészségügyi és a szociális feladatok ellátása is. A munkába járás is nagyon nehéz. Legnagyobb probléma még ma is a szegénység és az iskolázatlanság. A tanyán élők körében fokozottan jelentkeznek a pszichológiai problémák, a depresszió, öngyilkosság, valamint a másodrendű állampolgárság, az elzártság, a kirekesztettség érzése. Az egykori tanyai közösségek nem éledtek újjá. A tanyák részben másodlagos otthonként is szolgálnak pihenési vagy gazdasági célokat. Ilyenkor a tulajdonos a tanyára csak kijár. A LEADER fejlesztési forrás mértéke jelentősen szűkíti a Helyi Fejlesztési Stratégia által meghatározott szükségletek kielégítéséhez rendelhető forrást, ezért nagyméretű beruházásokat célzó fejlesztési direktíva kitűzése prudens tervezés alapján nem releváns.
Azok a HACS-ok, amelyekben az állandó népesség 15%-a, vagy annál nagyobb aránya él a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014.(XI.26.) Korm. rendelet kedvezményezett járás és/vagy a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet kedvezményezett település területén, a helyzetfeltárásban ki kell térniük azon közösségek helyzetének bemutatására, akiket fokozottan veszélyeztet a társadalmi kirekesztettség és az újratermelődő szegénység problémája. Az érintett HACS-ok listáját a 1. melléklet tartalmazza. Az alfejezet terjedelme ne haladja meg a 40.000 karaktert (hozzávetőlegesen 15 oldal). A leíráshoz használják többek között a TEIR HFS tervezési modult, ahol szükséges, helyi adatgyűjtéssel kiegészítve! Első sorban a változásokat, trendeket és az átlagtól való eltéréseket mutassák be! Az adatsorok nagy terjedelmű beemelése nem szükséges. Fókuszáljanak a rendelkezésre álló helyi erőforrásokra és az esetleges hiányokra, akadályokra.
4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések
Ebben a fejezetben foglalják össze a térséget érintő 2007-2013-as Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításának tapasztalatait. Melyek azok a fejlesztési elemek és a működéssel kapcsolatos tevékenységek/elvek, amelyek eredményesnek bizonyultak, melyek azok, amelyeknek módosítása, továbbfejlesztése, illetve elhagyása szükséges. Az újonnan alakult HACS-ok vegyék fel a kapcsolatot a térségben korábban illetékes munkaszervezet(ek)kel és a partnerség tagjaival, illetve használják az IH-nak készítendő záró kimutatást. Az alfejezet terjedelme ne haladja meg a 7.500 karaktert (hozzávetőlegesen 3 oldal).
A 2007 – 2013 közötti időszakban a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítását a Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület, mint Helyi Akciócsoport látta el a térségben 12 települést – közöttük Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer – magába foglalva tervezési területként. A terület – Bordány kivételével – két járást foglalt magába, a Kistelekit és a Mórahalmit. A két térség képviselőinek döntése után a felhalmozott szakmai és kapcsolati tőke, a meglévő munkatársak tovább foglalkoztatása mellett a meglévő infrastrukturális ellátottság felhasználásával két, független Akciócsoport keretei között kezdődhetett a Helyi Fejlesztési Stratégia megalkotása. A 2014 – 2020 közötti programozási időszakban a Kisteleki járás területén a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület, a Mórahalmi járás területén a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Közhasznú Egyesülete fogja ellátni a vidékfejlesztési feladatokat. A 2007 – 2013 közötti időszakban a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulásának összefoglalása (Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület) Az egyesület célja, küldetése A Helyi Leader Közösségünk által megfogalmazott küldetési célja az, hogy minden tevékenység, azt a célt szolgálja, hogy “Megérje itt élni”! Az ellátandó feladatok között a célok elsősorban az itt élők jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítését, valamint életminőségének javítását célozták. A tanya, mint meghatározó térségi adottság nem csak társadalmi és gazdasági fogalom, hanem megjelenik, mint turisztikai vonzerő is. Ezért az itt található saját kincseinkkel kell kiállnunk a turizmus piacára és jó szívvel, érzelmekkel tudjuk megmutatni másoknak. A legmeghatározóbb gazdasági águnk a mezőgazdaság, melynek jövedelemtermelő képessége a területre jellemező birtokszerkezet, és a gazdálkodási hagyományok korszerűtlensége miatt stagnál. Az itt lakók számára olyan alternatív lehetőségeket kell mutatnunk, melyek az értékrendbe és a hagyományokba illeszkednek és fenntarthatóak. Fontosnak tartjuk a fogadóképesség javítását és vonzó üzleti környezet kialakítását, hiszen a jóléti intézkedések, az életminőség javítása mellett gazdaságfejlesztési projektek megvalósítására is szükség van. Az egyesület alapításának időpontja, tagsága Egyesületünk, mint LEADER helyi akciócsoport 2008. május 30-án alakult a mórahalmi és a kisteleki kistérség civil, önkormányzati és vállalkozó szféráját reprezentáló 33 taggal. Tervezési területét Ásotthalom, Baks, Balástya, Csengele, Forráskút, Kistelek, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Ruzsa, Üllés, Zákányszék települések alkotják összesen több, mint 42 ezer lakossal. Az Egyesület vezetése, alkalmazottak létszáma Az Egyesület elnöksége és vezetése reprezentálja a területi lefedettséget. Mind a Kisteleki, mind a Mórahalmi Járás területe képviseltetve van, és részt vesz a döntéshozatalban. Az egyesület 1 ő munkaszervezet vezetővel, és a két területi irodában átlagosan 3-3 fő alkalmazásával működött. Az alkalmazotti létszám az évek során a felelős gazdálkodás elveinek figyelembevétele mellett alkalmazkodott az ellátandó feladatok mennyiségéhez. Az egyesület munkaszervezeti irodái Egyesületünk a területi elvet figyelembe véve két munkaszervezeti irodát tart fenn. Mindkét járás központjában működtetünk teljesen felszerelt irodát. Mindkét iroda megfelelt a jogszabályi és akkreditálási feltételeknek, mind tárgyi, mind személyi feltételek tekintetében. Bár ennek a fenntartása jelentős többlet munkát és többlet költséget generált, de az érintettterületek kiszolgálása így volt teljes mértékben megvalósítható Az egyesület által nyújtott szolgáltatások Alapvetően olyan szolgáltatások nyújtását vállaltuk fel, melyek a személyi feltételrendszer és a jogszabályi kötöttségek egyidejű betartásával végrehajtható volt. Ezek közül kiemelnék párat. ● A térség fejlesztési igényeinek képviselete, annak formálásában való aktív részvétel ● Projekt gyűjtés ● Projekt generálás ● Projekt adminisztrációt segítő szolgáltatások
● Projekt tanácsadás (nem csak az EMVA források tekintetében) ● Tájékoztató tevékenység, nyilvánosság biztosítás ● Képzések, rendezvények, tapasztalatcserék generálása, segítése, megvalósítása ● Pályázatkezelési tevékenységek ● Részvétel a helyi, regionális, országos és nemzetközi együttműködésekben ● stb Pénzügyi információk Egyesületünk a rendelkezésére bocsátott támogatásokat, a legjobb tudása szerint igyekezett felhasználni. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a tervezési időszak folyamán mind a működési, mind a célrendszer megvalósítására szolgáló források lehetőség szerint minden pénzügyi évben elérhetőek legyenek. A felelős gazdálkodásnak eredményeképpen az elköltött működési források minden évben alulmaradtak a tervezetthez képest. Ezáltal a működés fenntartásában nem volt fennakadás. A források felhasználása így a tervezett módon, magas arányban megtörtént.
4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások
Ebben az alfejezetben a térséget érintő tervek, programok, szolgáltatások és a HFS összefüggéseit összegezzék az alábbi szempontok szerint: 1. Külső koherencia, kiegészítő jelleg: A tervi előzmények vizsgálatának lényeges része a 2014-2020-as Operatív Programok HACS/HFS szempontjából fontos beavatkozási területeinek azonosítása (melyek azok a beavatkozási területek/intézkedések, amelyekre vagy a HACS szándékozik pályázni, vagy segíti a helyi szereplőket forráshoz jutni). Elegendő a felsorolás rövid indoklással (utalás a helyzetfeltárás, a későbbi SWOT és szükségletek vonatkozó megállapításaira). A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájának tervezésekor figyelemmel volt a 2014 – 2020 közötti programozási időszak más Operatív Programjainak beavatkozási területeire, különös tekintettel a Vidékfejlesztési Program különböző prioritásaira. A Helyi Fejlesztési Stratégia Illeszkedik a KSK rendelet által meghatározott tematikus célokhoz, a Partnerségi Megállapodás prioritásaihoz, az EMVA rendeletben meghatározott prioritásokhoz, és a Vidékfejlesztési Program LEADER intézkedésében megfogalmazott céljaihoz. 2.A HFS tartalmát befolyásoló megyei, járási, települési vagy egyéb területi szinten megfogalmazott fejlesztési prioritások/beavatkozási területek/jelentős projektek, amelyek befolyásolják a HFS tartalmát (pl. megyei területfejlesztési koncepciók, megyei területfejlesztési programok, Integrált Településfejlesztési Stratégiák, megyei vagy a közeli megyei jogú város Integrált Területi Programja, települési esélyegyenlőségi tervek stb.). Elegendő a HFS szempontjából leginkább releváns tartalmak kivonatolása, összegzése, amely a HFS fejlesztési kontextusát bemutatja. A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén meghatározott területi szintű fő fejlesztési prioritások: Fő fejlesztési prioritások: 1. „Településfejlesztés, településkép megújítás, speciális tanyás településforma értékeinek megőrzése és megújítása” Épített helyi értékek, közösségi terek megőrzése, fejlesztése (turizmushoz kapcsolódó, vagy munkahelyteremtéssel jár)
Tájjellegű ökológiai értékek megőrzése Tanyai intézmény és szolgáltatás-rendszer fejlesztése Falumegújítás 2. „A helyi mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó gazdasági ágak fenntartható, környezetbarát fejlesztése” Mezőgazdasági területek nem élelmiszeripari célú hasznosítása Víztakarékos öntözési rendszerek fejlesztése Piacképes helyi termékek előállítása, feldolgozása, és értékesítés ösztönzése Helyi vállalkozásfejlesztési és infrastrukturális célok 3. „Turizmus és alternatív jövedelemszerzés ösztönzése, közösségfejlesztés” Térségi marketingtevékenység ösztönzése Turisztikai attrakciófejlesztés Turisztikai fogadókészség fejlesztés A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1. „Speciális helyi termékek előállítását, illetve piacra jutását segítő beruházások.” Várható eredmény: A speciális helyi termékek előállítását, hozzáadott értékének növelését, illetve piacra jutását segítő beruházások megvalósításával az ágazat versenyképessége és eltartóképessége növekszik, ezáltal a lakosság életminősége javul. 2. „Az inaktivitás csökkentése, illetve a helyi jövedelemtermelő lehetőségek bővítése érdekében a foglalkoztatási bázis kiszélesítése érdekében szolgáltatáshiányos területeken mikrovállalkozások létrehozásának, fejlesztésének támogatása, mobil szolgáltatások ösztönzése (pl mozgóbolt).” Várható eredmény : „A mikrovállalkozások támogatásával csökken az inaktivitás, kiszélesedik a foglalkoztatási bázis, megjelennek új jövedelemszerzési lehetőségek, továbbá mérséklődik, majd visszafordul a vidéki területek társadalmi-gazdasági leszakadásának folyamata.” 3. „A már meglévő felszíni csatornahálózathoz kapcsolódó drénrendszerek és az ehhez kapcsolódó csapadékvízgyűjtő és öntözőrendszerek kiépítése, fenntartása. Több termelő gazdaságon kívüli öntözésfejlesztési céljait szolgáló, öntözővíz-szolgáltató mű/művek létrehozása, felújítása. A termőföld víz- és energiatakarékos öntözéséhez, a szállítást, a szétosztást és az ellenőrzést biztosító új vízi berendezések és létesítmények létrehozása, meglévők felújítása, továbbá a már meglévő felszíni csatornahálózathoz kapcsolódó drénrendszerek és az ehhez kapcsolódó csapadékvízgyűjtő és öntözőrendszerek kiépítése, fenntartása.” Várható eredmény: „Erősödik a termelői összefogás és a kollektív felelősség-vállalás. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelő új, víztakarékos, korszerű technológia kialakításával nő az ágazat versenyképessége, fenntartható vízgazdálkodás valósul meg és a lakosság életminősége javul.” 4. „Magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek létrehozása, a meglévő szálláshelyek és szolgáltatásaik felújítása, korszerűsítése és továbbfejlesztése, továbbá piacra lépésük támogatása. (Foglalkoztatottság javításával)" Várható eredmény: „A magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek létrehozásával, a meglévő szálláshelyek és szolgáltatásaik felújításával, korszerűsítésével javul és bővül a térség turisztikai szolgáltatásainak köre ezáltal javul a települések vendégfogadó-képessége.Várható támogatott projektek száma: 31 db.” 5. „Kereskedelem hálózatosodásának elősegítése egységes helyi arculat megteremtése céljából.”
Várható eredmény: „Kizárólag helyben előállított és megtermelt termékekre alapozva bolt nyílik,koncentrálva a korábban meglévő egyedi, alacsony volumenű értékesítést. Az egységes arculattal a helyi kereskedelem hálózata kiépül.” 6. „Térségben megtermelt növényi és állati eredetű termékek, alapanyagok feldolgozásának ösztönzése.” Várható eredmény: „Korszerű, az élelmiszerbiztonságot és a higiéniát fokozottan figyelembe vevő házi feldolgozó üzemek kerülnek kialakításra, melyek alkalmasak új, innovatív, speciális fogyasztói igényeket kielégítő minőségi termékek előállítására.” 7. „Magas színvonalú szolgáltatást nyújtó ifjúsági szálláshelyek létrehozása, a meglévő szálláshelyek és szolgáltatásaik felújítása, korszerűsítése és továbbfejlesztése, továbbá piacra lépésük támogatása.( Foglalkoztatottság javításával )" Várható eredmény: „A magas színvonalú szolgáltatást nyújtó ifjúsági szálláshelyek létrehozásával, a meglévő szálláshelyek és szolgáltatásaik felújításával, korszerűsítésével javul és bővül a térség turisztikai szolgáltatásainak köre ezáltal javul a települések vendégfogadó-képessége.” 8. „Térségspecifikus nyerstermékek feldolgozására alkalmas tevékenységek elindítását, fejlesztését szolgáló beruházások támogatása. Az előállított termék termékpálya további pontjain való megjelenésének biztosítása” Várható eredmény: „Olyan családi- és kisvállalkozások jönnek létre, melyek a térségben megtermelt és előállított speciális nyerstermékek, helyi alapanyagok feldolgozóiparát teremtik meg és biztosítják a termékpálya további pontjain a megjelenést.” 9. „Nem agrár-erdészeti rendszer keretében, de környezeti adottságokhoz és a hagyományokhoz igazodó gyógy-fűszer és aromanövények telepítését, termelését és piacra jutását elősegítő beruházások támogatása” Várható eredmény: „Talajadottságok miatt (pl: szikes) műveletlen területek nagysága csökken. Mezőgazdaságra berendezkedett de életképességet felmutatni nem tudó családok jövedelemtermelő perspektívát építenek ki. Feldolgozóipar betelepülése” 10. „szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - a térség természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad-, és adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére, mint vonzerőre épülő -szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése az alábbi területeken: alkalmi falusi- agro- és ökoturisztikai szolgáltatások; lovas turisztikai szolgáltatások; vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások; borturisztikai szolgáltatások; és a fenti területekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások.” Várható eredmény: „A vidék természeti erőforrásaira, közösségi-kulturális örökségére, mint vonzerőre épülő minőségi turisztikai szolgáltatások létrehozásával a települések vendégfogadó-képessége javul, az aktív időtöltés feltételei bővülnek. A fejlesztés hozzájárul a vidék gazdasági szerkezetének átalakításához, a turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot.” A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1. „Építészeti és térségi specifikummal rendelkező tanyasi épületek innovatív, környezetbarát és fenntarthatóságot szem előtt tartó korszerűsítése, átalakítása és építése.” Várható eredmény: „Innovatív, környezetbarát és önfenntartó tanyák - mint a térség településföldrajzának specifikumai- kerülnek kialakításra. A program mintát és megoldást ad a leromló állapotú tanyák felújítására, önfenntartó gazdálkodási rendszerek működtetésére, a tájközeli turisztikai potenciálok kihasználtságának növelésére.” 2.„A vidéki térségekben a helyi termékek értékesítésére és hasonló gazdasági tevékenységekre alkalmas infrastruktúra megteremtése , illetve a helyi piacok felújítása a foglalkoztatottság javításával." Várható eredmény: „Az új piacok létrehozásával, a meglévők felújításával, az előírásoknak történő megfeleltetéssel az alapvetően helyben termelt mezőgazdasági termékek értékesítésének feltételei javulnak, ezáltal a lakosság életminősége is javul.”
3. „A helyi védelem alatt álló épületek külső-belső helyreállítása és felújítása; az épületek és a kulturális értékek bemutatása; az előbbiekhez szorosan kapcsolódó zöld területek helyreállítása és növelése; sétányok és gyalogutak építése; a helyi népművészet, a néprajzi és kulturális értékek bemutatása. A természeti és történelmi táj, illetve az azt alkotó tájelemek javítását és fejlesztését célzó támogatások és fejlesztések.” Várható eredmény: „A fejlesztések által az épített és természeti örökség állapota, valamint a települések arculata és az életminőség javul. Az intézkedés növeli a települések, vidéki térségek vonzerejét, megfordítja a gazdasági és társadalmi feltételekben mutatkozó negatív trendeket, csökkenti az elvándorlást.” 4.„Foglalkoztatási, mezőgazdaság- és vállalkozásfejlesztéshez kötődő, gyermek és ifjúsági, oktatási, képzési, közművelődési, szociális és lakossági, ügyfélszolgálati jellegű szolgáltatásokat ellátó intézmények kialakítása és fenntartása.” Várható eredmény: „Innovatív, környezetbarát és önfenntartó tanyák - mint a térség településföldrajzának specifikumai- kerülnek kialakításra. A program mintát és megoldást ad a leromló állapotú tanyák felújítására, önfenntartó gazdálkodási rendszerek működtetésére, a tájközeli turisztikai potenciálok kihasználtságának növelésére.” 5.„intézményi infrastruktúra fejlesztése a kulturális és szabadidős szolgáltatások biztosítása, a komplex informatikai és kommunikációs infrastruktúra elérhetősége, az egyes kereskedelmi szolgáltatások havi rendszerességű ügyfélforgalmának biztosítása, a szolgáltatók hozzáférési pontjainak megteremtése, a gyermekek és idősek megfelelő napközbeni ellátása, illetve az életmód- és diszkriminációellenes programok efogadása érdekében történő szolgáltató központok felújítása.” Várható eredmény: „A térség településeinek külterületén javul az alapszolgáltatások elérhetősége, bővül a szolgáltatások köre, javul azok minősége és mindezek által növekszik a vidéki lakosság népességmegtartó ereje, javul az életminősége.” 6.„szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása a vidéki lakosság számára” Várható eredmény: „A feladatellátás kistérségi szintre történő emelése csökkenti a költségeket, hatékonyabbá és biztonságosabbá teszi az ellátást, továbbá felszámolja a párhuzamosságot. Javul az alapszolgáltatások minősége és mindezek által növekszik a vidéki lakosság népességmegtartó ereje, javul az életminősége.” 7.„Vállalkozások számára könnyen elérhető, megalakulásukat, működésüket és fejlesztésüket segítő információs szolgáltatások és irodák létrehozása, fejlesztése.” Várható eredmény: „A vállalkozásokat segítő információs szolgáltatásokat nyújtó irodák létrehozásával az információáramlás gyorsabb lesz, a vállalkozások működésének hatékonysága növekszik. A vállalkozások helyzetbe hozása növeli a versenyképességüket és ezáltal a lakosság életminőségét is javítja.” 8.„A környezeti tudatosság fejlesztését célzó intézkedések végrehajtása (vizek és természetvédelmi területek környékének javítása, bemutathatóvá tétele, a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékgazdálkodás fejlesztése), valamint a környezeti nevelés és identitástudat beépítése az oktatási programokba” Várható eredmény: „Természeti környezetünk, lakókörnyezetünk alaposabb megismerésével, a könyezeti tudatosság fejlesztésével és a fenntartható fejlődés biztosításával a jövő nemzedékei számára is elérhető és élvezhető térséget teremtünk.” 9. „Vidéki lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenésénak javítása, a közösségi terek, közterületek állapotának megújítása a foglalkoztatottság bővítésével.” Várható eredmények: „ A közösségi és/vagy gazdasági célokat szolgáló épületek felújításával, a funkció megtartása mellett új funkció betelepítésével, továbbá a környezeti állapot és a falukép megújításával a vidéki lakókörnyezet és a települések összképe javuló képet mutat, a hagyományőrző rendezvényekkel a térség vonzereje növekszik.” 10. „Korabeli és egyedi utcaképek turisztikai látványelemként való megjelenésének segítése, a hagyományok megőrzésével (pl. napsugaras oromzat)”
Várható eredmények: „A településközpontokban vagy a turisztikai látványossághoz vezető utak mentén lévő épületek felújításával, egységes falu- és utcakép kialakításával a vidéki lakókörnyezet, a települések összképe javuló képet mutat, a térség vonzereje növekszik.” 3.A HFS tartalmát befolyásoló, a térség gazdasági és környezeti fejlődését és a befogadást támogató programok, szolgáltatások (pl. TDM, Biztos Kezdet Program, Natúrpark, nemzeti park, Foglalkoztatási Paktum, Nemzeti kastély és vár program, Bejárható Magyarország „gerinc-útvonalak” stb.) és a HFS összefüggései. Hogyan érvényesül a kiegészítő jelleg, a koordináció, melyek azok a hiányzó elemek vagy kapcsolódó beavatkozási pontok, amelyekre, a HFS reagálni tud. Az alfejezet terjedelme ne haladja meg a 12.500 karaktert (hozzávetőlegesen 5 oldal).
4.4 SWOT A SWOT elemzésbe építsék be a területre vonatkozó helyzetfeltárás, tervelőzmények, adatelemzések legfontosabb tanulságait és tényeit, a közösségi tervezés során nyert információkat, valamint bármely egyéb szakértői tudást, helyi hozzájárulást. Az elemzésben szereplő pontokat egyértelműen be kell tudni azonosítani a helyzetfeltárásban. Minél konkrétabbak az állítások, annál jobban szolgálják a beavatkozási logika és a fejlesztési irányok meghatározását. Ez utóbbit segítheti a tematikus SWOT-ok készítése. Ezt lehet gazdaság, társadalom, környezet csoportosításban, vagy készíthetők SWOTok a fő témák mentén, amelyekből később az átfedő elemek kerülnek az összesített SWOT-ba. A SWOT terjedelme ne haladja meg az 5.000 karaktert (hozzávetőlegesen 2 oldal). ERŐSSÉGEK Gazdaság: A térségbe meglévő mikro- kis- és középvállalkozások gazdasági potenciálja jelentős Fejlett, nagy múltú kertészeti kultúra (zöldség-, gyümölcs, szőlőtermesztés) A gazdálkodásban, a tájban, a kulturális örökségben vannak olyan specialitások, amire a marketing és a turizmus építhető (pl. hagyományos tanyás gazdálkodás, kézműves tevékenységek) Jellegzetes helyi termékek vannak, ezeket termesztik is (meggy, paprika szőlő és bor, stb.) A kistérség megközelíthetősége kiváló Jelentős építészeti értékek és műemlékek (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark) Társadalom: Szorgalmas és vendégszerető, munkabíró emberek
Tanyák, mint a kulturális örökség részei, szerepük a tájszerkezetben, ökológiában, gazdálkodásban, turizmusban, rekreációban ( a térség 96%-a külterület!) Helyi sajtó és televízió működik a településeken Jó példák vannak a szép, rendezett településkép kialakítására Az egészségügy kiváló szakmai felkészültségű humán erőforrással rendelkezik Környezet: A járás a Dél-alföldi régió központi helyén található Kedvező környezeti adottságok napütéses órák száma magas, csekély környezetszennyezés Jelentős természeti értékek, változatos alföldi táj Kihasználatlan turisztikai adottságok, melyek nem csak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra épülnek: tanyai, rekreációs, és kézműves turizmus A környezetkímélő gazdálkodás lehetőségei Az erdősültség térségi szinten 13,16%-os GYENGESÉGEK Gazdaság: Alacsony eszköz-ellátottsági szint Az új magángazdaságok műszaki felszereltségének hiányos volta Többségében alacsony feldolgozottsági szintű termékek gyártása, a termelési integráció alacsony foka Csekély szövetkezési hajlandóság A kistermelők piaci kiszolgáltatottsága Egyoldalú termelési hagyományok Nehéz az átállás más termékekre még akkor is, ha biztosabb piaccal rendelkezik a termék Alacsony számú innovatív vállalkozás Elaprózott és széttagolt birtokszerkezet
Mezőgazdasági termelés mennyiség, minőség, technológia szempontjából igen sokszínű, korszerű minőségbiztosítás így még nem építhető rá A termelői és a kereskedelmi ár között nagy a különbség Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása csak részben valósul meg, igen kevés a feldolgozóüzem, csak néhány termékre van feldolgozási kapacitás A hűtő-, tároló-, csomagoló kapacitás kicsi Értékesítésre termelt bor mennyisége kevés, nem megfelelő a csomagolás és a marketing A turizmusnak igazából hagyománya a térségben nincs, a meglévő csak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra támaszkodik Kevés a kereskedelmi és a minősített falusi szálláshely A lakosság és a turisták tájékoztatása hiányos, Tanyák infrastruktúra ellátottságának hiányai Üres és pusztuló tanyák Társadalom: Folyamatosan elöregedő népesség Magas a közmunkában foglalkoztatottak száma Iskolai végzettség és szakképzettség alacsony Az idegen nyelvet beszélő szakemberek csekély száma A társadalmi aktivitás kicsi A szociális problémák áttevődnek a tanyára (munkanélküliség, alkoholizmus) Tanyák elszigeteltségének hatásai: bűnözés, szociális problémák, információhiány Kedvezőtlen demográfiai viszonyok Kevés új munkahely Vállalkozói aktivitás kicsi, vállalkozói merészség gyenge Helyi szakember hiány, értelmiség elvándorlása Rendezvények térségi és települési szinten nincsenek összehangolva, többnyire csak a helyi közösségnek szólnak, marketingjük hiányos, együttműködések gyengék A lakosság körében csökkenő érdeklődés a helyi hagyományok iránt; helyi identitástudat alig van
Környezet: Rendkívül alacsony aranykorona értékű talajok (13,44 AK) Ökológiai problémák: belvíz, talajvízszint csökkenése, defláció, szikesedés A településkép megjelenése sok esettben elmarad az elvárható szinttől Meglévő egészségügyi intézmények infrastruktúrája és eszközellátottsága fejlesztésre szorul Környezeti szemlélet hiánya a lakosság és a gazdálkodók körében LEHETŐSÉGEK Gazdaság: Foglalkoztatáspolitika beruházásösztönző hatása Információ felértékelődése, az iránta való igény növekedése Megújuló energiaforrások kihasználásának lehetősége előtérbe került Termelői csoportok, integrációk gazdasági szükségszerűsége "Fenntartható fejlődés" filozófiájának előtérbe kerülése Társadalom: a civil szervezetek tevékenységének és szerepének a növelése a közösségi tevékenységek fejlesztése külterületen élők felzárkóztatása Globalizálódó világban a helyi értékek és identitástudat erősödése Regionalizmus erősödése, decentralizáció a döntéshozatalban és forráselosztásban Együttműködésben rejlő hatás felismerése Rekreáció, szabadidő hasznos eltöltésének igénye, tanyai turizmus fellendülése Szomszédos járások közötti együttműködés erősítése (Kiskunmajsa, Mórahalom) Szeged, mint régióközpont, iskolaváros, kutatási és kulturális központ közelsége
Környezet: természeti potenciál kiaknázása (hagyományos gazdálkodás, turizmus, táboroztatás) Az esztétika, szép környezet iránti igény növekedése VESZÉLYEK Gazdaság: Földbirtokszerzés nem valósul meg A magyar mezőgazdaság kedvezőtlenebb adottságai (támogatások, technológia, belső fogyasztás ösztönzése) Mezőgazdálkodás folyamatos leértékelődése (megítélése romlik) Felvásárlók piaci uralma megmarad Nem ellenőrzött minőségű borok piacra jutása rontja a minőségi borok megítélését is Globalizáció káros hatásai felerősödnek (pl. multinacionális társaságok hatalma) Társadalom: Hagyományos tanyai életforma és értékrend eltűnése az elöregedéssel és az új funkciók előtérbe kerülésével A kultúra globalizációjával eltűnnek a helyi értékek Oktatás elszíntelenedése a pénz-, időhiány és szemlélet miatt Információhoz jutás korlátozottsága erősödik, az információ-hatalom jegyében Az alulfizetett szakemberek elmennek más szektorokba, illetve településekre Környezet: Az intenzív gazdálkodás veszélyezteti a természeti értékeket Megváltozó éghajlati viszonyok kedvezőtlen hatása könnyen érvényesül (síkság)
4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása Ebben a fejezetben a helyzetfeltárásra és a SWOT elemzés eredményeire (a SWOT-mátrixból kiolvasható offenzív, fejlesztő, védekező, elkerülő stratégiákra) alapozva határozzák meg azokat a fejlesztési szükségleteket, amelyekre vonatkozóan beavatkozásokat terveznek a Helyi Fejlesztési Stratégia keretében! Bár a beavatkozások pénzügyi forrása zömmel a VP LEADER intézkedése lesz, ugyanakkor javasolt megjeleníteni azokat a szükségleteket is, amelyekre a VP más intézkedéséből, vagy más forrásból terveznek kapcsolódó fejlesztéseket. Csak azokat a szükségleteket építsék be, amelyek befolyásolják a HFS-t, vagyis ha a feltárt hiányra beavatkozást is terveznek. Egy-egy szükségletet néhány mondatban foglaljanak össze! Az alfejezet terjedelme ne haladja meg a 7.500 karaktert (hozzávetőlegesen 3 oldal). A mikrovállalkozások gazdasági potenciáljának növelése céljából, a helyi gazdaságélénkítés elősegítésére mind a szolgáltatások fejlesztéséhez, mind a beruházások támogatásához eszközt kell biztosítani annak érdekében, hogy a már meglévő vállalkozások fejlődése biztosított legyen, a meglévő szolgáltatások fejlesztésével, valamint új típusú szolgáltatások létrehozásával. A helyi adottságok kihasználásával a gazdálkodásban, jellegzetes helyi termékekre építve a tájban és a kulturális örökségben meglévő specialitások kihasználásával gazdaságélénkítő hatást generálva a különféle újszerű és tradicionális gazdálkodási módok fejlesztésén keresztül marketing segítségével a térség mezőgazdasága, piaca, turisztikai potenciálja is növekedni fog kihasználva a térség kiváló megközelíthetőségét. Helyi, országos és nemzetközi turisztikai vonzerővel bíró több olyan jelentős építészeti érték és műemlék, valamint egyedülálló turisztikai attrakció – látványosság található meg a térségben, melyhez kapcsolódóan az idelátogatók és a helyben élők igényeinek is eleget téve a térségben eltöltött vendégéjszakák számának növeléséhez, új típusú turisztikai szolgáltatások bevezetésével, valamint a meglévők továbbfejlesztésével turisztikai, gazdasági és társadalmi szempontból is élhetőbb lesz a térség. A járásra jellemző a kiterjedt tanyavilág, melynek fenntartása és fejlesztése elengedhetetlenül szükséges. Kihasználva a rendelkezésre álló helyi adottságokat, a munkájukra igényes, szorgalmas és vendégszerető emberek aktivitásának és konstruktivitásának köszönhetően mind a gazdaságban, mind a társadalmat érintően pozitív folyamatok generálása várható. A különböző helyi médiumoknak igen nagy szerepe van a közösségépítés, az információáramlás, tudásátadás terén. Szükséges azonban ezen informális csatornák erősítése annak érdekében, hogy mind szélesebb körű legyen a tájékoztatás, ami akár a járás területén is túlmutathat megfelelő programokkal, publikációkkal, szemléletformáló ismeretátadással. A környezeti adottságok megfelelő kihasználásával (melyek jelenleg zömmel az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra épülnek) önálló, gazdasági és turisztikai potenciállal rendelkező objektumok jöhetnek létre kihasználva a kiterjedt tanyavilág adta lehetőségeket. Gazdasági társadalmi és környezeti szempontból jelentős hiány mutatkozik a térségben a külterületi utak infrastruktúráját illetően, mely jelenleg hátrányosan befolyásolja az említett fejlesztési szükségleteket, ezért mindenképpen a teljes térségben hangsúlyt kell, hogy kapjon a külterületi utak minőségi javítása.
A közösségi élet színesebbé tételéhez szükséges a civil szervezetek szélesebb körű megismertetése, közéleti szerepének növelése, ami a különböző települési rendezvényeken való megjelenéssel, illetve a szervezet saját programjainak (rekreáció, szabadidő hasznos eltöltése, tömegsport általi nevelés) szélesebb körű népszerűsítésével érhető el. Mindez együttműködésekkel kombinálva pozitív hatást eredményez mind gazdasági mind társadalmi szempontból. A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület területén található mindhat település szép környezetben helyezkedik el, a települések vezetése és az ott lakók is különös figyelmet fordítanak az esztétikus megjelenésre is.
5. Horizontális célok 5.1 Esélyegyenlőség Ebben a fejezetben kérjük, fogalmazzák meg a Helyi Akciócsoport esélyegyenlőség biztosítását szolgáló stratégiai megközelítését és azt, hogyan érvényesítik ezt a HFS tervezése, megvalósítása és nyomon követése (monitoringja) során! Azok a HACS-ok, amelyekben az állandó népesség 15%, vagy annál nagyobb aránya él a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014.(XI.26.) Korm. rendelet kedvezményezett járás és/vagy a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet kedvezményezett település területén ki kell térniük azon közösségek esélyegyenlőségének bemutatására, akiket fokozottan veszélyeztet a társadalmi kirekesztettség és az újratermelődő szegénység problémája. Az érintett HACS-ok listáját a 1. melléklet tartalmazza.
A HFS-nek világosan és tömören be kell mutatnia, hogy a HACS milyen stratégiai megközelítést alkalmaz a bármilyen szempontból hátrányos helyzetben lévő szereplők (szegénységben élők, fogyatékkal élők, nők, idősek, pályakezdők stb.) helyzetbe hozására, egyenlő esélyeik megteremtésére, és hogy mindezt hogyan ülteti majd át a valóságba a HFS megvalósítása során. A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület a Helyi Fejlesztési Stratégia készítésekor figyelembe vette a Kistelek Járási Esélyegyenlőségi Programban rögzített esélyegyenlőségi problémákat, javaslatokat, így a stratégia előtérbe helyezi a következő társadalmi csoportok esélyegyenlőségének biztosítását: nők, roma emberek és fogyatékossággal élő emberek. Kiemelt figyelmet fordítunk a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségére, hogy a munkaviszonnyal és a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Roma nemzetiségi önkormányzat az Egyesület által lefedett területen Bakson és Kisteleken működik, Bakson a roma származású emberek érdekeit roma származású települési képviselő is érvényesíti. Az Egyesület illetékességi területén a tervezésbe bevonásra került a Mozgáskorlátozottak Csongrád-megyei Egyesületének Kisteleki Csoportja, ezáltal a fogyatékkal élők megkülönböztetett figyelmet kaptak (csak akadálymentesített középületek fejlesztése, civil szervezetek létrehozása, együttműködésük segítése, stb.).
Alapvető elvárásként fogalmaztuk meg a diszkrimináció-mentes működést is. A projektek tervezése és végrehajtása során sem a szervezeten belül, sem a projektbe bevont célcsoport tagjai közül senkit nem érhet hátrány azért, mert rendelkezik valamilyen tulajdonsággal (pl. nem, életkor, etnikai hovatartozás, szociális helyzet, fogyatékosság, betegség) és hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein (oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb.) de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Az Egyesület együttműködik az általa lefedett területek önkormányzataival, azok intézményeivel és további aktív civil szervezetekkel, annak érdekében, hogy a településeken az esélyegyenlőség és a diszkrimináció - mentesség a mindennapok része legyen. A hátrányos helyzetű lakosok foglalkoztatásának elősegítése érdekében az Egyesület előnyben részesíti a beruházások során azon vállalkozásokat, akik hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását vállalják. A fiatal szülők önfoglalkoztatásának segítése érdekében projektgeneráló, projekt menedzsment, projektfejlesztő, önfoglalkoztatást generáló workshopokat szervezünk, személyre szabott egyéni tanácsadásokkal kiegészítve. Az alacsonyan képzettek további képzését, átképzését, munkavégzésre alkalmassá tételét kívánjuk biztosítani. A Civil fórum keretében, a civil szervezetek esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek elősegítése, az erre irányuló szemléletváltás érdekében képzést szervezünk a településen működő civil szervezetek részére. Tudatos közösségépítő munkával kívánjuk a fiatalokat bevonni a rászorulók, esélyegyenlőségi célcsoportba tartozók segítése érdekében. Az esélyegyenlőség szempontjai érvényesülnek a stratégiában, annak minden szakaszában megjelennek: a projekt tervezésében, megvalósításában és majdan az eredmények működtetésében is. Így a horizontális elvárás kapcsán a projektekkel kapcsolatos minden tevékenység során figyelembe vesszük az adott tevékenységnek a célcsoportra gyakorolt hatását.
5.2 Környezeti fenntarthatóság Ebben a fejezetben kérjük, fogalmazzák meg a Helyi Akciócsoport környezeti fenntarthatóság biztosítását szolgáló stratégiai megközelítését és azt, hogyan érvényesítik ezt a HFS tervezése, megvalósítása és monitoringja során! A környezeti fenntarthatóság szempontjának integrálása a HFS-be kiemelten fontos, hiszen a vidéki társadalom és gazdaság nagymértékben függ a jó minőségű természeti és környezeti erőforrásoktól. A HFS-nek ösztönöznie kell a környezet védelmét akár a környezeti problémákkal kapcsolatos szemléletformálással, a hatékony erőforrás gazdálkodás támogatásával, a táji, természeti értékek megőrzésével. A minőségi vidéki környezet iránti növekvő igények miatt a környezet- és tájvédelem ügye összekapcsolható a szelíd turizmus és egyéb kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésével. A klímaváltozás globális probléma, amelynek káros hatásai helyi szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szem előtt tartó fejlesztésekkel és e témájú szemléletformálással csökkenthetők. Emellett fontos a térség klímarezilienciájának erősítése, vagyis a felkészülés a klímaváltozás negatív hatásainak enyhítésére.
A HFS-nek be kell mutatnia azokat a környezeti fenntarthatósági elveket, amelyekkel kapcsolatban a HACS elkötelezett, illetve azt, hogy ezeket az elveket a HFS miként ülteti át a gyakorlatba, és milyen módon végzi ennek nyomon követését.A környezetvédelem szempontjait alapvetően két területen kívánjuk erősíteni: a saját menedzsmentben és a megvalósítani kívánt projektek során. A fenntarthatóság elveinek érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem a projektgazdának és a tervezésnek is hosszú távú érdeke, hiszen növeli saját elismertségét, jó hírnevét. A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület már a Helyi Fejlesztési Stratégia készítésekor elkötelezettséget vállalt a környezeti fenntarthatóság, környezetvédelem iránt, különösen az alábbi szempontok figyelembevételével:
A természeti értékek megőrzése Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése A környezetszennyezések megelőzése, elhárítása, illetve csökkentése környezetbarát anyagok és technológiák alkalmazásával A munkahelyi, ipari és lakóhelyi környezet állapotának javítása illetve megóvása- és egészségkímélő magatartásra Hulladékminimalizálás, energiaracionalitás feltételeinek javítása
A stratégia lebonyolítása során elsősorban olyan projektek megvalósítása a cél, amelyek gyártási, termelési, feldolgozóipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági, környezetipari, raktározási, szállítmányozási, kereskedelmi, turisztikai tevékenységre, illetve ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra irányulnak, amelyekben a táji, természeti értékek megőrzése elsődleges és nem tartalmaznak szennyező, környezetkárosító tevékenységet. Az Egyesület olyan pályázatokat kíván támogatni, amelyek tevékenysége illeszkedik a járás számára kitörési irányt jelentő fejlesztésekhez is. A terület helyzetéből adódóan elsősorban a termelő és szolgáltató funkciók kialakítása és fejlesztése alapvető fontosságú és nagy lehetőséget rejt magába. A területi célok közül a „Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése” és a „Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás” lefedi a járás LHH helyzetéből fakadó törekvéseket. A Kistelek és térsége szempontjából releváns célok Kistelek város stratégiai célrendszerében is megjelennek: A tanyás táj élhetőségének, jövedelemtermelő képességének és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodó képességének értékőrző-értéknövelő fejlesztése. Kistelek az elérhetőségének, térség-és gazdaságszervező, foglalkoztató szerepének javítása révén, logisztikai fejlesztésekkel, feldolgozó kapacitások bővítésével háttéripar támogatásával, turisztikai menedzsment útján kapcsolódik a célhoz. A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület a környezeti fenntarthatóság érvényesülését, a pályázók környezettudatos magatartásra való késztetését az alábbi gyakorlati segítséggel, szolgáltatásokkal éri el:
A tisztább termelés feltételeinek megteremtésében tanácsadás Tudatosságot és ismereteket bővítő képzések a pályázók és a dolgozók részére egyaránt, majd ösztönzés a környezet- és egészségkímélő magatartásra Az együttműködés kultúrájának fejlesztésével: a szervezetek, vállalkozások, intézmények partnerségének segítésével az Egyesület koordináló szerepet vállal Kisléptékű, életképes, több lábon álló, tájfenntartó gazdaságok és kapcsolódó helyi gazdaságok fejlesztésével: a helyi gazdálkodó csoportok eszközbeszerzése, piacra jutása a feldolgozó-tároló kapacitás növelése által Inkubátor ház szolgáltatásaival továbbá a gazdálkodási ismeretek áthagyományozásával segíti a szakképzett fiatalok vállalkozásait
6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása Mutassák be a stratégia integrált és innovatív elemeit. Írják le, hogyan segíti, ösztönzi a stratégia az ágazatközi, többszereplős fejlesztések és az újszerű a megszokott gondolkodási sémákon túlmutató megoldások megvalósulását. Különösen fontos a VP-ben vagy más OP-ban meghatározott fejlesztési eszközökhöz hasonló beavatkozások tervezése esetén az újszerű, innovatív, vagy integrált elemek kiemelésével bemutatni a LEADER-ből finanszírozandó beavatkozási területek különbözőségét, hozzáadott értékét (pl. ágazati kapcsolódások, társadalmi innováció, célcsoport bevonása stb.). Jelen fejlesztési stratégia, a stratégia részét képező intézkedési terv szorosan a helyi igények figyelembe vételével került megalkotásra, azonban az egyes intézkedések specifikus céljainak, jogosultak körének, valamint kiválasztási kritériumainak megfogalmazásával olyan tartalmi elemek kerültek megfogalmazásra, melyek a térségre ezidáig nem voltak jellemzőek, a potenciális projektgazdákat arra inspirálják, hogy a sajátjukon kívül egyéb szektorok résztvevőit is vonják be fejlesztéseik megvalósításába, valamint annak működtetésébe is. Az előző években kialakult együttműködő partneri köröket különbözőképpen lehetne csoportosítani (életkor, érdeklődési kör, gazdasági érdek, politikai hovatartozás stb.), azonban a csoportosításoktól függetlenül lehet bevonni valamennyi közösség tagjait a különböző projektekbe, integráltan alkalmazva az „együttműködés” megvalósítását.
7. A stratégia beavatkozási logikája 7.1 A stratégia jövőképe Fogalmazzák meg egy mondatban a térségre és a partnerségre vonatkozó jövőképet, amely meghatározza a stratégia irányát. Milyennek szeretnék látni a térséget és a partnerséget egy évtized múlva? A jövőkép, hogy sikerül elérni a tervezett célokat, a stratégia megvalósulása után javul a gazdasági aktivitás, növekszik a vállalkozások száma és színvonala, javul a foglalkoztatottság, növekszik a térség turisztikai ereje, emelkedik a közszolgáltatások színvonala, erősödik a helyi közösségek gazdasági és társadalmi együttműködése, mely változások eredményeként csökken az elvándorlás és javul az életminőség.
7.2 A stratégia célhierarchiája Ebben a fejezetben fogalmazzák meg azt, hogy MIT kívánnak MEGVÁLTOZTATNI, ELÉRNI esetleg megtartani a stratégia megvalósítása által és ábrázolják az alább megadott táblázatos szerkezetben. Olyan konkrét célokat fogalmazzanak meg, amelyek megvalósulásához a HFS-ek valóban hozzá tudnak járulni. A célok és eredmények fő forrása a LEADER intézkedés, azonban a stratégia ezen fejezetében azokkal a tervezett forrásokkal is kalkuláljanak, amelyeket a VP többi intézkedéséből és más OP-ből szándékoznak HACS (vagy HACS partnerszervezet) által megpályázni, amennyiben a HFS tervezésekor van erre vonatkozó konkrét elképzelés. Azok a célok is relevánsak, amelyek vonatkozásában nem a LEADER forrás nagyságrendje jelenti a megoldást, de
komoly szerepe van annak megvalósulásában és eredményes működésében pl. összekötő, segítő, kiegészítő elemként, katalizátorként stb. Ez sokat segít a LEADER-ből finanszírozandó, megfelelő eszközök meghatározásában is: nem a jelentősebb beruházásokat finanszírozzuk LEADER-ből, hanem pl. az ahhoz szükséges célzott tudást, kapacitásfejlesztést, együttműködést, piacépítést, marketing tevékenységet stb.. A táblázatok alatti szöveges részben indokolják röviden, hogy miért ezeket a célokat választották, vagyis azt, hogy hogyan kapcsolódnak a választott célok a helyzetfeltárás, SWOT és a szükségletfeltárás megállapításaihoz. Az egyes célok indoklásánál utaljanak arra, hogy mi a cél megvalósításának fő forrása (csak a LEADER intézkedés, illetve a VP vagy más OP-k konkrét intézkedései). A specifikus célokhoz határozzák meg a fő célcsoporto(ka)t, akire a tervezett intézkedések irányulnak. A célok száma ne legyen túl sok, maradjon kezelhető (4-5 cél javasolt). A specifikus célok mellé határozzanak meg az adott cél megvalósulását mérő eredménymutató(ka)t. Figyeljenek arra, hogy itt ne kimeneti mutatókat (pl. támogatott kedvezményezettek száma) határozzanak meg, hanem a megcélzott eredményeket. A kimeneti mutatókat az intézkedéseknél kell majd számszerűsíteni. Mivel a stratégiának alapvetően szolgálnia kell a VP céljainak megvalósulását, ezért a VP-ben a LEADER intézkedésre vonatkozó alábbi célmutató követése kötelező:
A támogatott projektek által létrehozott új munkahelyek száma (FTE3)
Az eredmény indikátorok célértékeinek arányban kell lenniük a stratégia forráskeretével és a korábban meghatározott fókuszaival. Az indikátorok célértékeinek megállapításánál és a későbbi monitoring szempontjából fontos, hogy az egyes alapok és intézkedések hozzájárulását meg lehessen állapítani, ezért a szöveges részben utaljanak arra, hogy mely célértékhez melyik tervezett forrás (csak a LEADER intézkedés, illetve a VP vagy más OP-k konkrét intézkedései) járulnak hozzá. Jövőkép A térség gazdasági társadalmi és kulturális szempontból fejlődik, a vidék megtartó képessége javul, hatékony együttműködések jönnek létre. Átfogó cél(ok) 1. 3
Helyi gazdaságok, helyi termékek fejlesztése
FTE (Full Time Equivalent, Teljes munkaidő egyenértékes): Azon foglalkoztatottak számát, akik kevesebb ideig dolgoznak, mint egy teljes éven át teljes munkaidőben foglalkoztatott, teljes munkaidő egyenértékesre kell átszámítani, a teljes munkaidőben foglalkoztatott éves munkaóráinak számát alapul véve. A foglalkoztatottak FTE-ben mért száma így tartalmazza azokat is, akik egy nap nem teljes munkaidőben, egy héten/hónapban a teljes munkaidőnél kevesebb napban dolgoznak. A viszonyítás alapjaként kizárólag a munkanapokat kell figyelembe venni (tehát a hétvégéket, szabadságot, ünnepnapokat stb. kivéve). Példa FTE (teljes munkaidő egyenértékes) = 220 munkanap / év, 5 munkanap / hét, 8 munkaóra / nap. Példa 1: az elmúlt 12 hónapban, heti 4 napban és napi 8 órában alkalmazott 12/12 * 4/5 * 8/8 = 0,8 emberévnek felel meg. Példa 2: évi 110 napban és napi 4 órában alkalmazott 110/220 * 4/8 = 0,25 emberévnek felel meg.
2. 3. 4.
A közszolgáltatások színvonalának növelése Élhető települések, vonzó turisztikai szolgáltatások kialakítása, vállalkozások fejlesztése Együttműködések támogatása a civil és a gazdasági szférában
Ssz. Specifikus célok
Eredménymutatók megnevezése
Célértékek
1.
vállalkozások fejlesztése együttműködések szolgáltatás fejlesztés együttműködés rendezvény attrakció vállalkozás együttműködések szolgáltatások száma
10 4 2 1 6 10 6 6 5
szolgáltatások száma beruházások beruházások rendezvény rendezvény vállalkozások fejlesztése eszközbeszerzés beruházások
5 5 6 4 6 10 6 4
közös rendezvény együttműködés
6 10
2. 3. 4.
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Helyi termékek értéknövelése, piacra jutás támogatása Egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése Helyi rendezvények támogatása Turisztikai programok fejlesztése
Turisztikai szolgáltatások körének bővítése, meglévő szolgáltatások minőségének javítása Külterületen élők felzárkóztatása Közösségi – kulturális örökségek megőrzése Helyi értékek, helyi identitástudat megőrzése, erősítése Szabadidő aktív – tartalmas eltöltése Inaktivitás csökkentése/aktivitás növelése, biztonságérzet fokozása Környezeti és/vagy természeti adottságok kihasználása Együttműködés erősítése
A specifikus célokhoz rendeljék hozzá azokat az intézkedéseket, amelyek leginkább hozzájárulnak az adott cél megvalósulásához. Ezek lesznek a későbbiekben a pályázati felhívások alapjai. A kevesebb néha több! Az intézkedések számát úgy határozzák meg, hogy megmaradjon a HFS fókuszáltsága, illetve ne okozza a források szétforgácsolódását. A túl sok intézkedés a pályázati felhívások számának és így az adminisztráció indokolatlan növekedését okozza.
Intézkedések (beavatkozási területek) 4
Egy intézkedés több célhoz is hozzájárulhat. Jelölje X-szel!
Melyik specifikus cél(ok)hoz járul hozzá4
1. 1.
Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (szolgáltatás fejlesztés) 2. Helyi gazdaságélénkítés elősegítése (beruházás), települések helyi termékeire, hagyományaira épülve 3. Táborok 4. Eszközbeszerzés támogatása a külterületen élők személyi biztonságának és életminőségének javítása érdekében 5. Kulturális, történelmi, tradicionális értékek megőrzésének támogatása 6. Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása 7. Egészségtudatos életmód, tömegsport általi nevelés elősegítése 8. Táji (helyi) adottságokra épülő, különböző tradicionális és újszerű gazdálkodási módok alkalmazása 9. Településkép egységének kialakítása 10. A helyi lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése
2.
3.
4.
x
x
x
x
5.
6.
7.
8.
9.
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x x
x
x x
x x
x
x
x x
10. 11. 12.
x
x
x x
A választott célok szöveges indoklása: Helyi gazdaságok, helyi termékek fejlesztése – a helyi termékek értéknövelésével, piacrajutásával erősödnek a gazdaság szereplői, növekszik a foglalkoztatás, az alacsony eszköz – ellátottsági szint javul, erősíti a helyi identitástudatot azáltal, hogy helyi termékek kerülnek forgalomba. A közszolgáltatások színvonalának növelése – a helyben élők komfortérzetét javítja, elősegítve ezzel a térség lakoságmegtartó képességét. Élhető települések, vonzó turisztikai szolgáltatások kialakítása, vállalkozások fejlesztése – a helyi gazdasági és turisztikai szereplők erősödésén keresztül javulnak a térség gazdasági és turisztikai mutatói. Együttműködések támogatása a civil és a gazdasági szférában – az együttműködések támogatásával a létrejövő kapcsolatrendszerek eredményes társadalmi és gazdasági folyamatokat generálnak.
8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása Ez a fejezet tartalmazza, hogy milyen intézkedésekkel kívánják elérni a kitűzött célokat. Ezeket a beavatkozási területeket a szükségletekből kell levezetni és ezek megvalósulása a stratégia általános és specifikus céljait kell, hogy szolgálja. Az intézkedések tartalmát olyan konkrétan kell megfogalmazni, hogy az megfelelő alapja legyen a későbbi felhívásoknak és megállapítható legyen, hogy milyen típusú projektek megvalósítását tervezi támogatni. A cselekvési tervben ne csak a LEADER-ből, hanem a VP többi intézkedéséből és a többi OP-ból tervezett intézkedéseket is szerepeltessék. Ez utóbbi esetben azonban elegendő az 1-3 pont kifejtése. Az egyes intézkedéseket az alábbi szerkezetben kérjük bemutatni: 1. Az intézkedés megnevezése: Helyi gazdaságélénkítés elősegítése 2. Specifikus cél: Annak a specifikus célnak (vagy céloknak) a megnevezése, amelyik leginkább kifejezi, amit intézkedés megvalósításával el kívánunk érni. Helyi termékek értéknövelése, piacra jutás támogatása Helyi rendezvények támogatása Turisztikai programok fejlesztése Turisztikai szolgáltatások körének bővítése, meglévő szolgáltatások minőségének javítása Külterületen élők felzárkóztatása Közösségi – kulturális örökségek megőrzése Környezeti és/vagy természeti adottságok kihasználása, javítása Együttműködés erősítése
3. Indoklás, alátámasztás: Néhány mondatban támasszák alá hogy miért került az intézkedés a HFS-be. Az indoklásban utaljanak a helyzetfeltárás, a SWOT és/vagy a szükségletek megállapításaira és arra, hogyan/mivel járul hozzá az intézkedés az előző pontban megnevezett specifikus cél és az átfogó cél megvalósulásához. A kiterjedt tanyavilágot kihasználva, lehetőséget adva a külterületen élők felzárkóztatásához jelen intézkedés lehetőséget nyújt a vonatkozó specifikus célok eléréséhez, melynek hatására elérhető a térség egyik legfontosabb jellemzőjének, a tanyai életforma és értékrendnek a megőrzése és fejlődése. A gazdálkodás, a táj, a kulturális örökség specialitásait kihasználva, és az ideérkezők számára elérhetővé téve, a terület turisztikai
vonzerejét növelve a térségben meglévő vállalkozások gazdasági potenciálját szinten tarthatja és/vagy erősítheti. A térség belterületi egységeire helyenként jellemző a gondozatlan, nem egységes megjelenés, mely hátrányosan befolyásolja az idelátogatók térségről alkotott képét. Ezen tény változtatásához eszköz jelen intézkedés, melynek keretein belül lehetőség lesz a települések egységes arculatának és esztétikai megjelenésének javítására. A térség turisztikai vonzóképességének, valamint a helyi lakosság komfortérzetének fokozása érdekében a települések belterületén található elhanyagolt területek, építmények, épületek felújítása. A támogatható tevékenység területek meghatározása: Ne célokat, hanem tevékenység területeket soroljanak fel, lehetőleg logikus egységekben pl olyan vállalkozások segítése, amelyek a térség helyi sajátosságait erősítik, vagy olyan vállalkozásfejlesztési program, amely azokat a csoportokat célozza, amelyek alulreprezentáltak a térségben (hiány), vagy valamely szektorban. Ne konkrét projekteket, hanem általánosabb beavatkozási/tevékenységi területeket határozzanak meg. A támogatandó tevékenység területek meghatározásánál vegyék figyelembe a többi Operatív Program és a Vidékfejlesztési Program által támogatandó intézkedéseket, tevékenységeket a kapcsolódások megteremtése és a párhuzamosságok kiküszöbölése végett. Az tervezett intézkedés alapján kiírandó pályázat a helyi termelés és szolgáltatás minőségének, mennyiségének és termelékenységének növelése, valamint új munkahelyek teremtése és a meglévő munkahelyek megtartása a célja, és/vagy olyan vonzó vállalkozói környezet kialakítása, mely növeli a vállalkozói hatékonyságot, ezzel együtt szerepet játszik a településkép javításában. Támogathatóak a beruházási és nem beruházási tevékenységek, előnyben részesülnek az együttműködés keretében megvalósuló projektek. A térségre jellemző tradicionális gazdálkodási (állattartás, növénytermesztés) módok, mesterségek végzéséhez vagy bemutatásához szükséges infrastruktúra megteremtése, eszközbeszerzés, hagyományőrzést, falusi vendéglátást vagy gazdaságélénkítést elősegítő képzés, oktatás szervezése, kapcsolódó marketing tevékenységek, kisértékű tárgyi eszközök beszerzése, arculati elemek tervezése és kialakítása, kiadvány szerkesztése és kiadása, rendezvények és képzések szervezése, szakmai együttműködések támogatása, különböző szolgáltatási egységek szolgáltatáscsomagokká történő rendszerezése és kiajánlása, iroda, irodarész és környezetének felújítása, minőség- és környezetirányítási rendszer bevezetése, tanulmányok készítése.
4. Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Definiálják az intézkedés kiegészítő jellegét, szinergiáját, azt, hogyan kapcsolódik az intézkedés a VP horizontális intézkedéseihez, más OP-ból finanszírozott, vagy korábban megvalósult intézkedésekhez, fejlesztésekhez, kezdeményezésekhez. Amennyiben az intézkedés a VP vagy más OP valamely másik intézkedéséhez nagymértékben hasonló beavatkozást tervez (pl. támogatható tevékenységek köre megegyezik), ebben a pontban támasszák alá az átfedés mentességet: a. a két intézkedés közötti lehatárolást (ha lehet ilyet képezni), és/vagy b. azt a hozzáadott értéket, amely a HFS-en keresztül történő támogatással jön létre. Összefoglalva: indokolják, hogy miért a LEADER-ből finanszíroznak olyan tevékenységet, amely a VP másik intézkedéséből, vagy más OP-ból is finanszírozható. Természetesen az nem megfelelő indok, hogy a LEADER-ben biztosabb esélyt látnak a támogatások odaítélésére. Az intézkedés a térség adottságaihoz igazodva, az alulról jövő kezdeményezést szem előtt tartva kerül meghatározásra, az egyéb operatív programoktól eltérően a projektméretek kialakítása igazodik a helyi igényekhez, tervezett maximális projektméret 10.000.000 Ft.
5. A jogosultak köre: Ebben a pontban nevezzék meg, hogy kik lehetnek a támogatás jogosultjai. Önkormányzatok, a pályázat benyújtása évének január 1. napján a tervezési területen bejelentett lakhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, mikrovállalkozások, természetes személyek, szociális szövetkezetek. 6. A kiválasztási kritériumok, alapelvek: A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy valóban azok a projektek kapnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a stratégia céljainak megvalósulásához, ezért az egyes intézkedések alatt meghatározott kritériumoknak logikailag összefüggésben kell lenniük az intézkedésekhez tartozó céllal/célokkal. Ebben a pontban azt a néhány tartalmi alapelvet nevezzék meg, ami az adott intézkedésnél meghatározza a projektek kiválasztását. Ilyen lehet pl: a közvetlenül szolgálja a vidéki gazdaság fejlődését, terméket vagy szolgáltatást hoz létre; közvetlenül hozzájárul a térség helyi sajátosságainak, mint terméknek az erősítéséhez, nem lehet piactorzító, kiszorító, helyettesítő hatása a fejlesztésnek. A kiválasztási kritériumoknak minden esetben konkrétaknak, átláthatóaknak és nyomon követhetőeknek kell lenni, hogy azok tartalmát mind a pályázati döntés-előkészítés, mind a megvalósulás, illetve külső ellenőrzés során egyértelműen azonosítani lehessen5. A kiválasztási kritériumok (tartalmi, minőségi szempontrendszer) kialakításánál hasznos segítség lehet a VP hasonló jellegű intézkedéseinek tanulmányozása, illetve ezek kiegészítése téma vagy hely-specifikus szempontokkal. A tervezett projekt minimum 50% - ban helyi (járás területén működő) magánszemély, vállalkozó és/vagy szervezet bevonásával valósul meg. A tervezett projekt munkahelymegtartó, vagy létrehozó hatással rendelkezik. A tervezett projekt megalapozott – reális költségvetéssel rendelkezik. A tervezett projekttel megvalósult tevékenységből származó árbevételének változása pozitív irányú. A tervezett projekt közvetve, vagy közvetlenül hozzájárul a térség turisztikai vonzerejének növekedéséhez (vendégéjszakák számának növekedése az adott vállalkozásban és/vagy turisztikai szolgáltatást igénybevevők számának emelkedése). A tervezett projekt együttműködés keretében valósul meg. 7. Tervezett forrás: Ebben a pontban határozzák meg: a. az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírozás) nagyságát, b. a támogatás arányát; 90% c. a projektméret korlátait; maximum 10.000.000 Ft. d. a támogatás módját (hagyományos vagy egyszerűsített6 költségelszámolás) e. Figyelem: A d.) pontot a végleges HFS benyújtásához szükséges meghatározni.
5 6
KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontja szerinti követelmény a „hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív kritériumok kidolgozása Egyszerűsített költségelszámolás fajtái: egyösszegű átalány, egységköltség-alapú átalány, %-ban meghatározott átalány.
8. A megvalósítás tervezett időintervalluma: Az intézkedés megvalósításának becsült kezdete és vége, féléves pontossággal. 2016. II. félév, 2017. II. vélév 9. Kimeneti indikátorok: A célértékek legyenek arányban az intézkedésre allokált forráskerettel. Az alább megadott, kötelezően alkalmazandó indikátorok köre kiegészíthető. a. A támogatott projektek száma 15 db b. A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva (vállalkozás: 10 db önkormányzat: 3 db, civil szervezet: 2 db)
1. Az intézkedés megnevezése: Kulturális, természeti és történelmi értékek megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése. 2. Specifikus cél: Annak a specifikus célnak (vagy céloknak) a megnevezése, amelyik leginkább kifejezi, amit intézkedés megvalósításával el kívánunk érni. Helyi rendezvények támogatása Turisztikai programok fejlesztése Turisztikai szolgáltatások körének bővítése, meglévő szolgáltatások minőségének javítása Közösségi – kulturális örökségek megőrzése Helyi értékek, helyi identitástudat megőrzése, erősítése Szabadidő aktív – tartalmas eltöltése Inaktivitás csökkentése/aktivitás növelése, biztonságérzet fokozása Környezeti és/vagy természeti adottságok kihasználása, szükség szerinti rehabilitációja Együttműködés erősítése
3. Indoklás, alátámasztás: Néhány mondatban támasszák alá hogy miért került az intézkedés a HFS-be. Az indoklásban utaljanak a helyzetfeltárás, a SWOT és/vagy a szükségletek megállapításaira és arra, hogyan/mivel járul hozzá az intézkedés az előző pontban megnevezett specifikus cél és az átfogó cél megvalósulásához. A kedvező környezeti, építészeti, turisztikai adottságokat kihasználva, a térség településeinek hagyományaira építve olyan társadalmi és gazdasági szükségletet kielégítését célozza jelen intézkedés, melynek megvalósításával nőhet a civil szervezetek szerepe, a közösségi tevékenység növekedni kezd, az intézkedés generáló hatásával elérhető a különböző települések, szférák, csoportok közötti intenzív együttműködés.
A támogatható tevékenység területek meghatározása: Ne célokat, hanem tevékenység területeket soroljanak fel, lehetőleg logikus egységekben pl olyan vállalkozások segítése, amelyek a térség helyi sajátosságait erősítik, vagy olyan vállalkozásfejlesztési program, amely azokat a csoportokat célozza, amelyek alulreprezentáltak a térségben (hiány), vagy valamely szektorban. Ne konkrét projekteket, hanem általánosabb beavatkozási/tevékenységi területeket határozzanak meg. A támogatandó tevékenység területek meghatározásánál vegyék figyelembe a többi Operatív Program és a Vidékfejlesztési Program által támogatandó intézkedéseket, tevékenységeket a kapcsolódások megteremtése és a párhuzamosságok kiküszöbölése végett. Az tervezett intézkedés alapján kiírandó pályázat olyan trdaícionális rendezvények, turisztikai attrakciók, kulturális és közösségi események megvalósításához nyújt segítséget, melyek valamilyen formában hozzájárulnak a kulturális és történelmi értékek megóvásához, és/vagy az egészségtudatos életmód kialakításához – megőrzéséhez. Az említett tevékenység területek támogatása eszközbeszerzéssel, építéssel, felújítással is támogatható.
4. Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Definiálják az intézkedés kiegészítő jellegét, szinergiáját, azt, hogyan kapcsolódik az intézkedés a VP horizontális intézkedéseihez, más OP-ból finanszírozott, vagy korábban megvalósult intézkedésekhez, fejlesztésekhez, kezdeményezésekhez. Amennyiben az intézkedés a VP vagy más OP valamely másik intézkedéséhez nagymértékben hasonló beavatkozást tervez (pl. támogatható tevékenységek köre megegyezik), ebben a pontban támasszák alá az átfedés mentességet: a. a két intézkedés közötti lehatárolást (ha lehet ilyet képezni), és/vagy b. azt a hozzáadott értéket, amely a HFS-en keresztül történő támogatással jön létre. Összefoglalva: indokolják, hogy miért a LEADER-ből finanszíroznak olyan tevékenységet, amely a VP másik intézkedéséből, vagy más OP-ból is finanszírozható. Természetesen az nem megfelelő indok, hogy a LEADER-ben biztosabb esélyt látnak a támogatások odaítélésére. Az intézkedés a térség adottságaihoz igazodva, az alulról jövő kezdeményezést szem előtt tartva kerül meghatározásra, az egyéb operatív programoktól eltérően a projektméretek kialakítása igazodik a helyi igényekhez, tervezett maximális projektméret 10.000.000 Ft. 5. A jogosultak köre: Ebben a pontban nevezzék meg, hogy kik lehetnek a támogatás jogosultjai. Önkormányzatok, a pályázat benyújtása évének január 1. napján a tervezési területen bejelentett lakhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, mikrovállalkozások, természetes személyek, szociális szövetkezetek. 6. A kiválasztási kritériumok, alapelvek: A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy valóban azok a projektek kapnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a stratégia céljainak megvalósulásához, ezért az egyes intézkedések alatt meghatározott kritériumoknak logikailag összefüggésben kell lenniük az intézkedésekhez tartozó céllal/célokkal. Ebben a pontban azt a néhány tartalmi alapelvet nevezzék meg, ami az adott intézkedésnél meghatározza a projektek kiválasztását. Ilyen lehet pl: a közvetlenül szolgálja a vidéki gazdaság fejlődését, terméket vagy szolgáltatást hoz létre; közvetlenül hozzájárul a térség helyi sajátosságainak, mint terméknek az erősítéséhez, nem lehet piactorzító, kiszorító, helyettesítő hatása a fejlesztésnek.
A kiválasztási kritériumoknak minden esetben konkrétaknak, átláthatóaknak és nyomon követhetőeknek kell lenni, hogy azok tartalmát mind a pályázati döntés-előkészítés, mind a megvalósulás, illetve külső ellenőrzés során egyértelműen azonosítani lehessen7. A kiválasztási kritériumok (tartalmi, minőségi szempontrendszer) kialakításánál hasznos segítség lehet a VP hasonló jellegű intézkedéseinek tanulmányozása, illetve ezek kiegészítése téma vagy hely-specifikus szempontokkal. A tervezett projekt minimum 50% - ban helyi (járás területén működő) magánszemély, vállalkozó és/vagy szervezet bevonásával valósul meg. A kiválasztásnál előnyben részesül az a tervezett projekt, amely a kulturális és történelmi értékek megóvása mellett az egészségtudatos életmód kialakításához – megőrzéséhez is hozzájárul. A tervezett projekt megalapozott – reális költségvetéssel rendelkezik. A tervezett projekt közvetve, vagy közvetlenül hozzájárul a térség turisztikai vonzerejének növekedéséhez (turisztikai szolgáltatások körének bővítése és/vagy meglévő turisztikai szolgáltatás minőségének javítása). Azok a pályázatok támogathatók, melyek legalább 1 rendezvényt, vagy 1 turisztikai szolgáltatást, vagy 1 tábor rendezését és/vagy lebonyolítását is cálozzák. A tervezett projekt együttműködés keretében valósul meg. 7. Tervezett forrás: Ebben a pontban határozzák meg: c. az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírozás) nagyságát, d. a támogatás arányát; 90% e. a projektméret korlátait; maximum 10.000.000 Ft. f. a támogatás módját (hagyományos vagy egyszerűsített8 költségelszámolás)
8. A megvalósítás tervezett időintervalluma: Az intézkedés megvalósításának becsült kezdete és vége, féléves pontossággal. 2016. II. félév, 2017. II. vélév 9. Kimeneti indikátorok: A célértékek legyenek arányban az intézkedésre allokált forráskerettel. Az alább megadott, kötelezően alkalmazandó indikátorok köre kiegészíthető. g. A támogatott projektek száma 15 db h. A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva (vállalkozás: 10 db önkormányzat: 3 db, civil szervezet: 2 db)
7 8
KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontja szerinti követelmény a „hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív kritériumok kidolgozása Egyszerűsített költségelszámolás fajtái: egyösszegű átalány, egységköltség-alapú átalány, %-ban meghatározott átalány.
1. Az intézkedés megnevezése: Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása 2. Specifikus cél: Annak a specifikus célnak (vagy céloknak) a megnevezése, amelyik leginkább kifejezi, amit intézkedés megvalósításával el kívánunk érni. Közösségi – kulturális örökségek megőrzése Helyi értékek, helyi identitástudat megőrzése, erősítése Szabadidő aktív – tartalmas eltöltése Együttműködés erősítése
3. Indoklás, alátámasztás: Néhány mondatban támasszák alá hogy miért került az intézkedés a HFS-be. Az indoklásban utaljanak a helyzetfeltárás, a SWOT és/vagy a szükségletek megállapításaira és arra, hogyan/mivel járul hozzá az intézkedés az előző pontban megnevezett specifikus cél és az átfogó cél megvalósulásához. A média erejét kihasználva az információ felértékelődik, az iránta való igény megnövekszik, mely következtében valamennyi térségi szereplő tevékenysége és szerepe ismertebbé válik. A támogatható tevékenység területek meghatározása: Ne célokat, hanem tevékenység területeket soroljanak fel, lehetőleg logikus egységekben pl olyan vállalkozások segítése, amelyek a térség helyi sajátosságait erősítik, vagy olyan vállalkozásfejlesztési program, amely azokat a csoportokat célozza, amelyek alulreprezentáltak a térségben (hiány), vagy valamely szektorban. Ne konkrét projekteket, hanem általánosabb beavatkozási/tevékenységi területeket határozzanak meg. A támogatandó tevékenység területek meghatározásánál vegyék figyelembe a többi Operatív Program és a Vidékfejlesztési Program által támogatandó intézkedéseket, tevékenységeket a kapcsolódások megteremtése és a párhuzamosságok kiküszöbölése végett. Az tervezett intézkedés alapján kiírandó pályázat a térségi sajtótermékek és egyéb kiadványok előállításához szükséges infrastruktúra megteremtését a meglévő eszközök technológiai fejlesztését, eszközbeszerzését célozza.
4. Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Definiálják az intézkedés kiegészítő jellegét, szinergiáját, azt, hogyan kapcsolódik az intézkedés a VP horizontális intézkedéseihez, más OP-ból finanszírozott, vagy korábban megvalósult intézkedésekhez, fejlesztésekhez, kezdeményezésekhez. Amennyiben az intézkedés a VP vagy más OP valamely másik intézkedéséhez nagymértékben hasonló beavatkozást tervez (pl. támogatható tevékenységek köre megegyezik), ebben a pontban támasszák alá az átfedés mentességet: a. a két intézkedés közötti lehatárolást (ha lehet ilyet képezni), és/vagy b. azt a hozzáadott értéket, amely a HFS-en keresztül történő támogatással jön létre.
Összefoglalva: indokolják, hogy miért a LEADER-ből finanszíroznak olyan tevékenységet, amely a VP másik intézkedéséből, vagy más OP-ból is finanszírozható. Természetesen az nem megfelelő indok, hogy a LEADER-ben biztosabb esélyt látnak a támogatások odaítélésére. Az intézkedés a térség adottságaihoz igazodva, az alulról jövő kezdeményezést szem előtt tartva kerül meghatározásra, az egyéb operatív programoktól eltérően a projektméretek kialakítása igazodik a helyi igényekhez, tervezett maximális projektméret 10.000.000 Ft. 5. A jogosultak köre: Ebben a pontban nevezzék meg, hogy kik lehetnek a támogatás jogosultjai. Önkormányzatok, a pályázat benyújtása évének január 1. napján a tervezési területen bejelentett lakhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, mikrovállalkozások, természetes személyek, szociális szövetkezetek. 6. A kiválasztási kritériumok, alapelvek: A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy valóban azok a projektek kapnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a stratégia céljainak megvalósulásához, ezért az egyes intézkedések alatt meghatározott kritériumoknak logikailag összefüggésben kell lenniük az intézkedésekhez tartozó céllal/célokkal. Ebben a pontban azt a néhány tartalmi alapelvet nevezzék meg, ami az adott intézkedésnél meghatározza a projektek kiválasztását. Ilyen lehet pl: a közvetlenül szolgálja a vidéki gazdaság fejlődését, terméket vagy szolgáltatást hoz létre; közvetlenül hozzájárul a térség helyi sajátosságainak, mint terméknek az erősítéséhez, nem lehet piactorzító, kiszorító, helyettesítő hatása a fejlesztésnek. A kiválasztási kritériumoknak minden esetben konkrétaknak, átláthatóaknak és nyomon követhetőeknek kell lenni, hogy azok tartalmát mind a pályázati döntés-előkészítés, mind a megvalósulás, illetve külső ellenőrzés során egyértelműen azonosítani lehessen9. A kiválasztási kritériumok (tartalmi, minőségi szempontrendszer) kialakításánál hasznos segítség lehet a VP hasonló jellegű intézkedéseinek tanulmányozása, illetve ezek kiegészítése téma vagy hely-specifikus szempontokkal. A tervezett projekt megalapozott – reális költségvetéssel rendelkezik. A tervezett projekt közvetve, vagy közvetlenül hozzájárul a térség turisztikai vonzerejének növekedéséhez (helyi és/vagy térségi kiadványok). A tervezett projekt együttműködés keretében valósul meg. 7. Tervezett forrás: Ebben a pontban határozzák meg: c. az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírozás) nagyságát, d. a támogatás arányát; 90% e. a projektméret korlátait; maximum 3.000.000 Ft. f. a támogatás módját (hagyományos vagy egyszerűsített10 költségelszámolás)
9
KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontja szerinti követelmény a „hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív kritériumok kidolgozása Egyszerűsített költségelszámolás fajtái: egyösszegű átalány, egységköltség-alapú átalány, %-ban meghatározott átalány.
10
8. A megvalósítás tervezett időintervalluma: Az intézkedés megvalósításának becsült kezdete és vége, féléves pontossággal. 2016. II. félév, 2017. II. vélév 9. Kimeneti indikátorok: A célértékek legyenek arányban az intézkedésre allokált forráskerettel. Az alább megadott, kötelezően alkalmazandó indikátorok köre kiegészíthető. g. A támogatott projektek száma 6 db h. A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva (vállalkozás: 4 db önkormányzat: 0 db, civil szervezet: 2 db)
1. Az intézkedés megnevezése: Helyi lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése 2. Specifikus cél: Annak a specifikus célnak (vagy céloknak) a megnevezése, amelyik leginkább kifejezi, amit intézkedés megvalósításával el kívánunk érni. Egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése Szabadidő aktív – tartalmas eltöltése Együttműködés erősítése
3. Indoklás, alátámasztás: Néhány mondatban támasszák alá hogy miért került az intézkedés a HFS-be. Az indoklásban utaljanak a helyzetfeltárás, a SWOT és/vagy a szükségletek megállapításaira és arra, hogyan/mivel járul hozzá az intézkedés az előző pontban megnevezett specifikus cél és az átfogó cél megvalósulásához. A térség egészségügyi intézményeinek infrastruktúrája és eszközellátottsága alacsony, nincs arányban az ott dolgozók szakmai felkészültségével, nem felel meg bizonyos pontokon a kor minimális elvárásainak sem. Korunk alapvető elvárása a kommunikáció diszkrét lehetőségének megteremtése a felek között, mellyel az egészségügyi szolgáltatások színvonala az együttműködéseket erősítve növekedhet. A támogatható tevékenység területek meghatározása: Ne célokat, hanem tevékenység területeket soroljanak fel, lehetőleg logikus egységekben pl olyan vállalkozások segítése, amelyek a térség helyi sajátosságait erősítik, vagy olyan vállalkozásfejlesztési program, amely azokat a csoportokat célozza, amelyek alulreprezentáltak a térségben (hiány), vagy valamely szektorban. Ne konkrét projekteket, hanem általánosabb beavatkozási/tevékenységi területeket határozzanak meg. A támogatandó tevékenység területek meghatározásánál vegyék figyelembe a többi Operatív Program és a Vidékfejlesztési Program által támogatandó intézkedéseket, tevékenységeket a kapcsolódások megteremtése és a párhuzamosságok kiküszöbölése végett. Az tervezett intézkedés alapján olyan, minden térségi lakos számára elérhető szolgáltatáscsoport jön létre, melynek hatására lehetőség nyílik az egészségmegőrzést, betegségmegelőzést szem előtt tartva a felkészült szakemberek segítségének igénybevételével, valamint az egészségügyi
szolgáltatások színvonalának növelésével. A már meglévő intézmény bővítésével – átalakításával, szolgáltatási körének szélesítésével, eszközbeszerzéssel járul hozzá az adott intézkedés megvalósításához.
4. Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Definiálják az intézkedés kiegészítő jellegét, szinergiáját, azt, hogyan kapcsolódik az intézkedés a VP horizontális intézkedéseihez, más OP-ból finanszírozott, vagy korábban megvalósult intézkedésekhez, fejlesztésekhez, kezdeményezésekhez. Amennyiben az intézkedés a VP vagy más OP valamely másik intézkedéséhez nagymértékben hasonló beavatkozást tervez (pl. támogatható tevékenységek köre megegyezik), ebben a pontban támasszák alá az átfedés mentességet: a. a két intézkedés közötti lehatárolást (ha lehet ilyet képezni), és/vagy b. azt a hozzáadott értéket, amely a HFS-en keresztül történő támogatással jön létre. Összefoglalva: indokolják, hogy miért a LEADER-ből finanszíroznak olyan tevékenységet, amely a VP másik intézkedéséből, vagy más OP-ból is finanszírozható. Természetesen az nem megfelelő indok, hogy a LEADER-ben biztosabb esélyt látnak a támogatások odaítélésére. Az intézkedés a térség adottságaihoz igazodva, az alulról jövő kezdeményezést szem előtt tartva kerül meghatározásra, az egyéb operatív programoktól eltérően a projektméretek kialakítása igazodik a helyi igényekhez. 5. A jogosultak köre: Ebben a pontban nevezzék meg, hogy kik lehetnek a támogatás jogosultjai. Önkormányzatok, a pályázat benyújtása évének január 1. napján a tervezési területen bejelentett lakhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, mikrovállalkozások, természetes személyek, szociális szövetkezetek. 6. A kiválasztási kritériumok, alapelvek: A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy valóban azok a projektek kapnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a stratégia céljainak megvalósulásához, ezért az egyes intézkedések alatt meghatározott kritériumoknak logikailag összefüggésben kell lenniük az intézkedésekhez tartozó céllal/célokkal. Ebben a pontban azt a néhány tartalmi alapelvet nevezzék meg, ami az adott intézkedésnél meghatározza a projektek kiválasztását. Ilyen lehet pl: a közvetlenül szolgálja a vidéki gazdaság fejlődését, terméket vagy szolgáltatást hoz létre; közvetlenül hozzájárul a térség helyi sajátosságainak, mint terméknek az erősítéséhez, nem lehet piactorzító, kiszorító, helyettesítő hatása a fejlesztésnek. A kiválasztási kritériumoknak minden esetben konkrétaknak, átláthatóaknak és nyomon követhetőeknek kell lenni, hogy azok tartalmát mind a pályázati döntés-előkészítés, mind a megvalósulás, illetve külső ellenőrzés során egyértelműen azonosítani lehessen11. A kiválasztási kritériumok (tartalmi, minőségi szempontrendszer) kialakításánál hasznos segítség lehet a VP hasonló jellegű intézkedéseinek tanulmányozása, illetve ezek kiegészítése téma vagy hely-specifikus szempontokkal. A tervezett projekt minimum 50% - ban helyi (járás területén működő) magánszemély, vállalkozó és/vagy szervezet bevonásával valósul meg. A tervezett projekt munkahelymegtartó, vagy létrehozó hatással rendelkezik. A tervezett projekt megalapozott – reális költségvetéssel rendelkezik. 11
KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontja szerinti követelmény a „hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív kritériumok kidolgozása
A tervezett projekt együttműködés keretében valósul meg. A térségben új típusú szolgáltatás jön létre, és/vagy a már meglévő szolgáltatás minőségének javítása. 7. Tervezett forrás: Ebben a pontban határozzák meg: c. az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírozás) nagyságát, d. a támogatás arányát; 90% e. a projektméret korlátait; maximum 35.000.000 Ft. f. a támogatás módját (hagyományos vagy egyszerűsített12 költségelszámolás)
8. A megvalósítás tervezett időintervalluma: Az intézkedés megvalósításának becsült kezdete és vége, féléves pontossággal. 2016. II. félév 9. Kimeneti indikátorok: A célértékek legyenek arányban az intézkedésre allokált forráskerettel. Az alább megadott, kötelezően alkalmazandó indikátorok köre kiegészíthető. g. A támogatott projektek száma 1 db h. A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva (vállalkozás: db önkormányzat: 1 db, civil szervezet: db)
1. Az intézkedés megnevezése: Eszközbeszerzés támogatása a külterületen élők személyi biztonságának és életminőségének javítása érdekében 2. Specifikus cél: Annak a specifikus célnak (vagy céloknak) a megnevezése, amelyik leginkább kifejezi, amit intézkedés megvalósításával el kívánunk érni. Külterületen élők felzárkóztatása Inaktivitás csökkentése/aktivitás növelése, biztonságérzet fokozása Együttműködés erősítése
3. Indoklás, alátámasztás: Néhány mondatban támasszák alá hogy miért került az intézkedés a HFS-be. Az indoklásban utaljanak a helyzetfeltárás, a SWOT és/vagy a szükségletek megállapításaira és arra, hogyan/mivel járul hozzá az intézkedés az előző pontban megnevezett specifikus cél és az átfogó cél megvalósulásához. 12
Egyszerűsített költségelszámolás fajtái: egyösszegű átalány, egységköltség-alapú átalány, %-ban meghatározott átalány.
A térség valamennyi településére jellemző a kiterjedt tanyavilágban az alacsony eszköz-ellátottsági szint kiterjed a tanyák infrastrukturális ellátottságán belül kiterjed azok biztonságtechnikai hiányosságaira is. A tanyán élők életminőségének javítása, biztonságérzetének fokozása sajnos megköveteli a biztonsági rendszerek elterjesztését. A kiépített ilyen típusú rendszerek lehetőséget teremtenek távfelügyeletre és veszély esetén pánikjelzés adására is. Az ingatlanok biztonságának tudata az ott élők gazdasági aktivitását is fokozza az által, hogy a munkavállalási aktivitás növekszik, hiszen értékei biztonságban vannak. A támogatható tevékenység területek meghatározása: Ne célokat, hanem tevékenység területeket soroljanak fel, lehetőleg logikus egységekben pl olyan vállalkozások segítése, amelyek a térség helyi sajátosságait erősítik, vagy olyan vállalkozásfejlesztési program, amely azokat a csoportokat célozza, amelyek alulreprezentáltak a térségben (hiány), vagy valamely szektorban. Ne konkrét projekteket, hanem általánosabb beavatkozási/tevékenységi területeket határozzanak meg. A támogatandó tevékenység területek meghatározásánál vegyék figyelembe a többi Operatív Program és a Vidékfejlesztési Program által támogatandó intézkedéseket, tevékenységeket a kapcsolódások megteremtése és a párhuzamosságok kiküszöbölése végett. Az tervezett intézkedés alapján kiírandó pályázat az életvitelszerűen a térség külterületén élők biztonságának javításán keresztül életminőségük emelését célozza. A beruházás keretében támogatjuk biztonsági rendszerek telepítését a hozzá tartozó eszközbeszerzéssel.
4. Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Definiálják az intézkedés kiegészítő jellegét, szinergiáját, azt, hogyan kapcsolódik az intézkedés a VP horizontális intézkedéseihez, más OP-ból finanszírozott, vagy korábban megvalósult intézkedésekhez, fejlesztésekhez, kezdeményezésekhez. Amennyiben az intézkedés a VP vagy más OP valamely másik intézkedéséhez nagymértékben hasonló beavatkozást tervez (pl. támogatható tevékenységek köre megegyezik), ebben a pontban támasszák alá az átfedés mentességet: a. a két intézkedés közötti lehatárolást (ha lehet ilyet képezni), és/vagy b. azt a hozzáadott értéket, amely a HFS-en keresztül történő támogatással jön létre. Összefoglalva: indokolják, hogy miért a LEADER-ből finanszíroznak olyan tevékenységet, amely a VP másik intézkedéséből, vagy más OP-ból is finanszírozható. Természetesen az nem megfelelő indok, hogy a LEADER-ben biztosabb esélyt látnak a támogatások odaítélésére. Az intézkedés a térség adottságaihoz igazodva, az alulról jövő kezdeményezést szem előtt tartva kerül meghatározásra, az egyéb operatív programoktól eltérően a projektméretek kialakítása igazodik a helyi igényekhez, tervezett maximális projektméret 500.000 Ft. 5. A jogosultak köre: Ebben a pontban nevezzék meg, hogy kik lehetnek a támogatás jogosultjai. A pályázat benyújtása évének január 1. napján a tervezési terület külterületén bejelentett állandó lakhellyel rendelkező természetes személyek. 6. A kiválasztási kritériumok, alapelvek: A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy valóban azok a projektek kapnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a stratégia céljainak megvalósulásához, ezért az egyes intézkedések alatt meghatározott kritériumoknak logikailag összefüggésben kell lenniük az intézkedésekhez tartozó céllal/célokkal.
Ebben a pontban azt a néhány tartalmi alapelvet nevezzék meg, ami az adott intézkedésnél meghatározza a projektek kiválasztását. Ilyen lehet pl: a közvetlenül szolgálja a vidéki gazdaság fejlődését, terméket vagy szolgáltatást hoz létre; közvetlenül hozzájárul a térség helyi sajátosságainak, mint terméknek az erősítéséhez, nem lehet piactorzító, kiszorító, helyettesítő hatása a fejlesztésnek. A kiválasztási kritériumoknak minden esetben konkrétaknak, átláthatóaknak és nyomon követhetőeknek kell lenni, hogy azok tartalmát mind a pályázati döntés-előkészítés, mind a megvalósulás, illetve külső ellenőrzés során egyértelműen azonosítani lehessen13. A kiválasztási kritériumok (tartalmi, minőségi szempontrendszer) kialakításánál hasznos segítség lehet a VP hasonló jellegű intézkedéseinek tanulmányozása, illetve ezek kiegészítése téma vagy hely-specifikus szempontokkal. Életvitelszerűen a beruházással érintett ingatlanon tartózkodik a pályázat benyújtásakor. 7. Tervezett forrás: Ebben a pontban határozzák meg: c. az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírozás) nagyságát, d. a támogatás arányát; 90% e. a projektméret korlátait; maximum 500.000 Ft. f. a támogatás módját (hagyományos vagy egyszerűsített14 költségelszámolás) 8. A megvalósítás tervezett időintervalluma: Az intézkedés megvalósításának becsült kezdete és vége, féléves pontossággal. 2016. II. félév, 2017. II. vélév 9. Kimeneti indikátorok: A célértékek legyenek arányban az intézkedésre allokált forráskerettel. Az alább megadott, kötelezően alkalmazandó indikátorok köre kiegészíthető. g. A támogatott projektek száma 20 db h. A támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva (vállalkozás: 0 db önkormányzat: 0 db, civil szervezet: 20 db)
8.2 Együttműködések Ebben a fejezetben a HACS által tervezett térségek közötti (hazai és nemzetközi) együttműködéseket vázolják az alábbi szerkezetben: 1. Az együttműködések tervezett tématerületei: Ebben a pontban az együttműködési projektek tématerületeit, fókuszait határozzák meg (pl helyi termékek és szolgáltatások értékesítésének segítése, vidéki fiatalok aktivizálása, ökológiai megoldások népszerűsítése). Együttműködések támogatása a civil és a gazdasági szférában.
13 14
KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontja szerinti követelmény a „hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív kritériumok kidolgozása Egyszerűsített költségelszámolás fajtái: egyösszegű átalány, egységköltség-alapú átalány, %-ban meghatározott átalány.
2. Specifikus cél: Nevezzék meg azt a specifikus célt, vagy célokat, amelyek leginkább kifejezik azt, amit az együttműködések megvalósításával el kívánnak érni. Helyi termékek értéknövelése, piacra jutás támogatása Egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése Turisztikai programok fejlesztése Turisztikai szolgáltatások körének bővítése fejlesztése Meglévő turisztikai szolgáltatások minőségének javítása Közösségi – kulturális örökségek megőrzése Szabadidő aktív – tartalmas eltöltése 3. Indoklás, alátámasztás: Néhány mondatban támasszák alá, hogy miért kívánnak együttműködési projekteket megvalósítani. Az indoklásban utaljanak a helyzetfeltárás, a SWOT és a szükségletek megállapításaira és arra, hogyan/mivel járulnak hozzá az 1. pontban bemutatott együttműködések a 2. pontban megnevezett specifikus cél(ok) és az átfogó cél megvalósulásához. Ebben a pontban térjenek ki arra is, ha volt korábban sikeres együttműködésük, amelyet folytatni szeretnének, annak milyen konkrét vagy áttételes eredményei voltak az elmúlt időszakban. Az együttműködések lényege, hogy a partnerek azonos, vagy hasonló célcsoporttal és tevékenységi körrel rendelkeznek, összefognak, és közös projektet indítanak, melynek fontos pontja, hogy a saját céljain túl a partner(ek) érdekeit is szem előtt tartva megfeleljen az adott térségre vonatkozó elvárásoknak. Az együttműködésben szereplők céljai és célcsoportjai azonosak is lehetnek, azonban nem biztos, hogy ugyanazzal foglalkoznak, így nem konkurenciái egymásnak. Ez a helyzet lehetőséget nyújt a partnereknek, hogy olyan közös terméket, vagy szolgáltatást hozzanak létre, amely egymás nélkül nem lenne kivitelezhető. Együttműködésben megvalósuló projektek előnyei: - költséghatékonyság, finanszírozási nehézségek könnyebb áthidalása, - hatékonyság növelése, új piacok megismerése, - termék és szolgáltatáskínálat bővülése, - információáramlás hatékonyságának növelése, költségeinek csökkenése, - termelési integráció növelése, - társadalmi aktivitás növelése, - szociális problémák kiküszöbölése, - kritikus tömeg könnyebb elérése.
8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei Ez a fejezet tömör áttekintést ad a HACS, mint partnerség tervezett működéséről. Tartalmazza a HFS végrehajtására vonatkozó HACS-szintű elképzeléseket, beleértve a HFS megvalósítási mechanizmusainak és szervezeti kereteinek valamint a HFS megvalósítását szolgáló humán erőforrásainak bemutatását, illetve a HFS monitoringjára és értékelésére vonatkozó HACS szintű tervezett tevékenységeket. A fejezethez a KSK rendelet 34. cikk (3) pontja és ez alapján a VP vonatkozó része szolgál alapul (Útmutató 10. melléklet), amely meghatározza a HACS-ok feladatait és a döntéshozási folyamattal kapcsolatos minimum feltételeket. A fejezetet az alábbi szerkezetben javasolt kifejteni:
1.
A HACS és munkaszervezetének jogi formája, a megalakulás dátuma, fő tevékenységi körök.
A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület (korábban Gördögök Kisteleki Görkorcsolya Egyesület) jelen formájában 2015. augusztus 25. napjától működik, mint előzetesen elismert, a térség vidékfejlesztési feladatait ellátó szervezet. Az Egyesület fő célkitűzései: Az itt élők életminőségének javítása, kis és középvállalkozások fejlesztésének ösztönzése. Jó minőségű mezőgazdasági termékek előállítása, feldolgozása és piacra juttatása. Helyi, a térségre jellemző tájjellegű termékek, tájfajták megőrzése bemutatása, helyi termékként való elismertetése. Vidéki örökség, természeti, kulturális értékek védelme. Ésszerű energia felhasználás elősegítése, megújuló energiák felhasználásának támogatása. Komplex fejlesztések, melyek a gazdaságélénkítő hatásukon túl turisztikai célokat is szolgálhatnak. 2.
A HACS összetétele (elnökség, tagság, munkacsoportok taglistája név/szervezet, a HACS-ban betöltött pozíció és a szakterület megnevezésével).
Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület összetétele: elnökség: Nagy Sándor Ujvári László Sándor Attila Bozsányi Ilona Hellné Vass Rozália tagság: Kistelek Város Önkormányzata Balástya Község Önkormányzata Baks Község Önkormányzata Csengele Község Önkormányzata Ópusztaszer Község Önkormányzata Pusztaszer Község Önkormányzata Kisteleki Kistérség- és Gazdaságfejlesztő Kft. Kistelek Város Művelődéséért és Sportéletéért Közhasznú Közalapítvány. Szerikör Faluszépítő Egyesület FLORA 2002 Kft. Hétkerék Közösségfejlesztő, Hagyományőrző, Természetbarát Egészségvédő Turisztikai Sportegyesület (Hétkerék Egyesület) Csókási Trans Kft.
Pusztaszer Községért Közalapítvány Balástya Ifjúsági Klub Egyesület Kiss József Grósz Sándor egyéni vállalkozó Baksért hagyományőrző és Szabadidős Egyesület Csengelei Ifjúsági Művészeti Alapítvány sárga: közszféra zöld: üzleti szféra lila: civil szféra a HFS elkészítését koordináló csoport: az Egyesület tagsága szakmai szervezetek képviselői 3.
A HACS tervezett szervezeti felépítésének bemutatása (szerkezeti ábra segíti a megértést). A 2007 – 2013 tervezési időszakban a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén a Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület látta el a vidékfejlesztési feladatokat lefedve a Kisteleki, és a Mórahalmi járás területét Bordány kivételével. A 2014 – 2020 közötti programozási időszakban a Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területe megegyezik a Kisteleki járás illetékességi területével. A szervezet felépítése jelen időszakban még alakuló állapotú, az aktuális feladatokhoz igazodva változik. Jelenleg a biztos pont az Egyesület életében a munkaszervezet, mely ellátja az Egyesület, az Elnökség, a HFS elkészítését koordináló csoport titkársági feladatait, az iránymutatások és a jogszabályi háttér szem előtt tartása mellett, valamint a térség fejlesztési kapacitásainak hatékonyabb kihasználása érdekében az Egyesület kommunikációjáért is felel.
4.
-
Az egyes szervezeti egységek, funkciók szerepének és felelősségi körének bemutatása az útmutató 10. mellékletében felsorolt feladatokat figyelembe véve. A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület vállalt feladatai a Vidékfejlesztési Program megvalósítását illetően: Helyi Fejlesztési Stratégia elkészítése, megvalósításának koordinálása a HFS végrehajtásában, a stratégia megvalósításában résztvevők folyamatos tájékoztatása a HFS végrehajtásához szükséges kapcsolatok, kapcsolatrendszerek kiépítésének segítése koordinatív jelleggel a HFS alapján indikálódó projektötletek tényleges projektté generálódásának segítése a HFS alapján megvalósuló LEADER pályázatok végrehajtásának segítése ügyviteli teendők ellátása teljeskörű kapcsolattartás, információ áramlás biztosítása
5.
A pályázatok kiválasztásával és a HACS működésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatok bemutatása a KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontjának teljesítésével15 (a folyamatábra segíti a megértést). Figyelem: Az 5.) pontot a végleges HFS benyújtásához szükséges kidolgozni. 6. A helyi fejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló humán erőforrás (képzettség, tapasztalat, készségek) bemutatása az elvégzendő feladatok tükrében. A helyi fejlesztési stratégia megvalósításának komplex feladatát elsősorban az egyesület tagsága vállalja, közgyűlések, munkaértekezletek formájában, de a megvalósítás során is, - a tervezéshez hasonlóan – szakértőket, külső szervezeteket is bevon a munkába. Ennek segítségével biztosítható a szakmaiság minél magasabb színvonala. A végrehajtáshoz kapcsolódó napi feladatokat az egyesület munkaszervezete valósítja meg az elnök és a munkaszervezet vezető közvetlen irányításával. A munkaszervezet tagjai a korábbi LEADER akciócsoport (Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület) Kisteleki irodájának dolgozói, így a 2007-2013 programozási időszak folyamán gyűjtött tapasztalatok továbbra is rendelkezésre állnak. 7. A működés fizikai feltételeinek bemutatása. A Kistelek és Környéke Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezete jelenleg 36 m2 alapterületű bérelt irodahelyiséget tart fent, melynek felszereltsége megfelel az Egyesület által elvárt minimális követelményeknek. 8. A működésre tervezett költségvetés szöveges alátámasztása. Figyelem: A 8.) pontot a végleges HFS benyújtásához szükséges kidolgozni.
8.4. Kommunikációs terv Ebben a fejezetben kell kifejteni a HACS kommunikációjára és a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó elképzeléseit. Többek között az alábbiakra javasolt kitérni: 1. a célcsoport(ok) meghatározása; 2. a kommunikációs eszközök, tevékenységek típusainak bemutatása, beleértve a pályázók és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatásának módját; 3. a HACS dokumentumaihoz és a HACS-ról szóló információkhoz való hozzáférés lehetőségeinek bemutatása, visszacsatolási lehetőségek, ezek kezelésének és dokumentációjának módja; 4. a kommunikációval kapcsolatos felelősségi körök és a humán kapacitás bemutatása; 5. a HFS-sel kapcsolatos kommunikációs tevékenységek ütemterve; 6. a kommunikációs tevékenység pénzügyi terve.
15
KSK rendelet 34. cikk (3) b) pontja szerinti követelmény a „hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív kritériumok kidolgozása a műveletek kiválasztásához, amelyek elkerülik az összeférhetetlenséget, biztosítják, hogy a kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50 %-át állami hatóságnak nem minősülő partnerek adják”
Az egyesület a tervezési időszakban kiemelt figyelmet fordít a kommunikációs tevékenységére, mely kiterjed a Helyi Fejlesztési Stratégia kialakítására és megvalósítása, a kiírásra kerülő pályázatok minél szélesebb körű elérhetőségére, az elért eredmények publikálására, és a törvényi kötelezettségeknek megfelelően az egyesületi ügyvitel tevékenységére.
A célcsoportok meghatározása Tervezési területen belül -
önkormányzat vállalkozások civil szerveztek intézmények egyházi szervezetek települések lakossága szakmai partnerek
Tervezési területen kívül -
térség iránt érdeklődők (szakmai, turisztikai, civil) helyi kapcsolatokat kereső lehetséges gazdasági partnerek helyi események iránt érdeklődők helyi termékek iránt érdeklődők (közvetlen fogyasztók, kereskedők) szakmai partnerek
A kommunikációs eszközök, tevékenységek típusainak bemutatása, beleértve a pályázók és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatásának módját Személyes kapcsolat: a kapcsolattartás legtermészetesebb formája, jellemzően megbeszéléseken, értekezleteken fórumokon, konzultációkon fog megvalósulni. E-mail: a kapcsolattartás egyszerű és gyors formája, levelező listás módon az egyesület tagjaival, pályázókkal, vagy a pályázók adott csoportjával, egyénileg ügyfelekkel, szakmai partnerekkel alkalmazzuk. Telefon: gyors információcserét tesz lehetővé, előnye az azonnali visszacsatolás. Alkalmazását inkább későbbi személyes találkozók időpontjának megbeszélésére tartjuk előnyösnek.
Honlap: az ügyfelek számára elérhetővé kívánt nagyobb terjedelmű anyagok nyilvánosságra hozása (pályázati felhívások és a hozzá kapcsolódó információk), továbbá térségi vidékfejlesztéshez kapcsolódó hírek események publikálása, valamint az kötelező ügyviteli információk nyilvánosságra hozása történik ezen a módon. Kiadványok: lehetőséget nyújt programok, események, megvalósult beruházások, turisztikai szolgáltatók, termékek esztétikus megjelenítésére frekventált helyeken, Tourinform irodákban.
A HACS dokumentumaihoz és a HACS-ról szóló információkhoz való hozzáférés lehetőségeinek bemutatása, visszacsatolási lehetőségek, ezek kezelésének és dokumentációjának módja
A HACS dokumentumait, az egyesülettel kapcsolatos információkat elsősorban a www.kistelek.hu/leader holnapon érhetik el az érdeklődők. A honlapon megtalálhatóak az egyesület munkatársainak elérhetőségei, így a leendő és meglévő ügyfelek könnyen felvehetik a kapcsolatot, illetve megtekinthetik a közérdekű információkat, letölthetik a számukra fontos dokumentumokat. A megtalálható elérhetőségek és kommunikációs csatornák visszacsatolási lehetőséget nyújtanak, akár elektronikus úton, telefonon vagy személyesen. Az elektronikus leveleket minden esetben megőrizzük, a telefonos jelzésekről, információkról feljegyzést készítünk, a megszerzett információkat értékeljük, és az eredményeket adott estben beépítjük a munkafolyamatok közé. Közvetlen kapcsolatot jelentenek a fórumok is, melyeknek konkrét célja az eredményes visszacsatolás, mely véleményünk szerint fontos követelménye a leader szemléletnek. A fórumok mellett tervezzük, hogy helyi rendezvényeken (kisteleki gasztronómiai fesztivál, falunapok stb) is lehetőséget biztosítunk munkák megismertetésére és építő jellegű együttgondolkodásra.
A kommunikációval kapcsolatos felelősségi körök és a humán kapacitás bemutatása
A kommunikációval kapcsolatos feladatokat a munkaszervezet dolgozói fogják ellátni, az egyesület közgyűlése az elnök és a munkaszervezet vezető irányításai alapján. Az ilyen irányú munkavégzés a korábbi évek tapasztalatai alapján megoldható a jövőben is, de természetesen az újabb ismeretek megszerzése és alkalmazása eredményesebb kommunikációt tesz lehetővé.
A HFS-sel kapcsolatos kommunikációs tevékenységek ütemterve
Tevékenység Egyesület bevezetése a tervezési területen
Kommunikációs eszköz Időpont személyes kapcsolat (fórum), e-mail, honlap 2015. augusztus - november
projekt ötletek gyűjtése
személyes, honlap, e-mail
2015. szeptember – 2016. február
HFS tervezet közzététele
honlap
2015. december
HFS elfogadása LEADER pályázatok 1. körének kiírása Pályázatok megvalósításával kapcsolatos információk közzététele
személyes honlap, e-mail, személyes e-mail, honlap, személyes
HFS felülvizsgálat LEADER pályázatok 2. körének kiírása Elért eredmények közzététele Az egyesületi forrásfelhasználás közzététele (üvegzseb) Vidékfejlesztéshez kapcsolódó hírek, információk, programok bemutatása
e-mail, honlap, személyes e-mail, honlap, személyes e-mail, honlap, személyes, kiadvány e-mail, honlap, személyes, kiadvány honlap, e-mail
2016. március 2016. június - december 2016. július 2020. december 2017. február, 2018. február 2017. május 2017. június – 2020. december 2016. március - 2020. december 2016. március - 2020. december
A kommunikációs tevékenység pénzügyi terve Az egyesület kommunikációs tevékenységét a munkatársak munkaidejükben végzik, így annak költsége a működési forrás terhére valósul meg. Idesorolhatóak a bérköltségen kívüli marketing ráfordítások, pl. a kiadványok készítése is, melyek a megvalósult LEADER projekteket fogják bemutatni. Az erre tervezett költség előre láthatólag 500.000 Ft. A későbbiekben keressük annak lehetőségét akár pályázatok útján is, hogy nagyobb példányszámú, specifikus kiadványokat, rövid filmeket készítsünk. A honlap üzemeltetésének költsége egyelőre megoldott az önkormányzattal kötött megállapodás alapján.
8.5. Monitoring és értékelési terv Ebben a fejezetben a HFS elvárt eredményeinek mérésére és a visszacsatolásra vonatkozó mechanizmusokat, a HACS szinten tervezett tevékenységeket fejtsék ki az alábbi kérdések mentén: 1. Az indikátorok definiálása a célok meghatározásánál és az intézkedés leírásoknál megtörtént. Ebben a fejezetben az adatok forrását, a begyűjtés módját és gyakoriságát adják meg mutatónként. 2. Hogyan és milyen gyakorisággal tervezik a monitoring adatok feldolgozását és a feldolgozásból származó információ visszacsatolását a HFS megvalósításába? 3. Milyen gyakorisággal és milyen módszerrel tervezi a HACS értékelni a saját teljesítményét (pl. forrás-felhasználás, animációs tevékenység eredményei, saját szervezeti és szakmai fejlődés, fenntarthatóság, egyéb célok teljesülése stb.)? 4. Hogyan történik a felülvizsgálatok és értékelések eredményének kommunikálása és terjesztése?
Figyelem: A 8.5 fejezetet a végleges HFS benyújtásához szükséges kidolgozni.
9. Indikatív pénzügyi terv Ebben a fejezetben a HFS fejlesztési és a HACS működés és animáció forrásfelhasználásának ütemezését mutassák be az alábbi táblázatok kitöltésével. A táblázatban a tervezett kötelezettségvállalást jelenítsék meg. A HACS működési és animációs költségei nem haladhatják meg az IH által az egyes HFS-ek megvalósítására megítélt forrás 15%-át. A sorok száma bővíthető. A táblázatban a teljes közpénzt (EU és nemzeti társfinanszírozás összege) szerepeltessék. A táblázatokat Excel formátumban is töltsék ki a mellékelt sablonban és külön fájlként nyújtsák be. Figyelem: HACS működési és animációs forrásfelhasználásának ütemezését a végleges HFS benyújtásához szükséges kidolgozni. A HFS fejlesztési forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft)
Ssz. 1 2
3
4
5
Az intézkedések megnevezése 2016 Helyi gazdaságélénkítés elősegítése Kulturális, természeti és történelmi értékek megőrzése, egészségtudatos életmódra nevelés elősegítése. Térségi információáramlás és közösségi szükségleteket kielégítő információközvetítés, ismeretterjesztés támogatása Helyi lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, azok elérésének elősegítése Eszközbeszerzés támogatása a külterületen élők személyi biztonságának és életminőségének javítása érdekében Összesen
Forrás: EMVA LEADER 19.2 alintézkedés 2018 2019 2020
2017
Összesen
%
40
43,7
83,7
32,61
30
80
110
42,85
8
10
18
7,01
35
13,63
10 256,7
3,9 100
35
5 118
5 138,7
A HACS működési és animációs forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) 2016 Működési költségek Animációs költségek Egyéb tervezett bevételek16 Összesen 16
Pl. tagdíj, önkormányzati hozzájárulás stb.
2017
Forrás: EMVA LEADER 19.4 alintézkedés 2018 2019 2020
Összesen
Kiegészítő információk Mellékletek Ábrák, térképek stb.
A Kisteleki Kistérség területe összesen 410,2 km2. A kiterjedt tanyavilágnak köszönhetően a 410,2 km2-ből csak 15,98 km2 a belterület, és 364,11 km2 a külterület. Ez kistérségi átlagban 4 % (!) belterületet és 96 % külterületet jelent.
Település
Összes terület
Külterület
Km2 Km2 61,85 59,6 109,95 107,65 30,66 29,78 69,19 64,97 59,51 58,28 48,93 43,83 380,09 364,11 1. táblázat A kistérség területi adatai /KSH/
Ha 6185 10995 3066 6919 5951 4893 38009
Baks Balástya Csengele Kistelek Ópusztaszer Pusztaszer Kistérség összesen
Belterület Km2 2,25 2,3 0,88 4,22 1,23 5,1 15,98
Külterület aránya % 96,4 97,9 97,1 93,9 97,9 89,6 95,8
A Éghajlati jellemzők Értékek Napfényes órák száma 2120 óra Relatív légnedvesség 71% Évi csapadékösszeg 569 mm Csapadék havi átlaga 47,4 mm Zivatarok gyakorisága éves szinten 32 db Átlagos borultság éves szinten 57% Nyári átlaghőmérséklet júliusban 25,9C Nyári csúcshőmérséklet júliusban 38,2 C Téli átlaghőmérséklet februárban 0,7 C Téli minimumhőmérséklet februárban -22,6 C Átlagos szélsebesség 2,7 m/s Hőmérséklet évi középértéke 11 C 2. táblázat A kistérség jellemző éghajlati adatai
Mezőgaz Náda Halast Erdő Kivett Össz. d. s ó 793,8 4756,9 629,7 72,4 0,0 732,6 6191,6
Település Szántó Kert Gyüm. Szőlő Gyep Baks
3963,1 0,0
0,0
0,0
59
2547, 1243, 8943,2 730,6 79,4 3,4 7 2 1103, Csengele 3324,2 16,1 66,8 142,2 4653,2 796,6 7,8 0,0 608,4 9 1036, 1048, 1019, Kistelek 3371,5 16,2 130,9 274,3 4829,2 21,7 0,0 3 5 5 Ópusztasz 1141, 1295, 2773,7 0,0 6,9 37,4 3959,1 24,2 0,0 671,8 er 2 1 1319, Pusztaszer 2469,8 0,0 5,1 169,7 3964,5 420,7 11,5 0,0 496,8 8 21796, 7942, 4921, 4772, Kistérség 38,9 530,0 797,7 31106,1 217,0 3,4 7 7 1 4 3. táblázat A Kisteleki Kistérség területének művelési ágak szerinti megoszlása ha-ban Balástya 5894,3 6,6 320,3 174,2
Település
10999, 7 6066,0 6918,9 5950,3 4893,4 41019, 9
Ebből: 17 AK alatti szántóterület ha
%
Baks
Összes szántóterület (ha) 3963,101
3,5104
0,088577
Balástya
5894,345
5894,345
100
Csengele
3324,198
3324,198
100
Kistelek Ópusztasze r Pusztaszer
3371,498
3371,498
100
2773,729
2773,729
100
2469,849
2469,849
100
Kistérség
21783,29 17833,62 81,86833 4. táblázat Szántóterületek aranykorona érték szerinti megoszlása
Baks
Működő vállalkozások száma 1000 lakosra 39
Mezőgazdasági vállalkozók száma 1000 lakosra 4
Mezőgazdasági egyéni gazdálkodók száma 1000 lakosra 357
Balástya
66
25
393
Csengele
43
16
434
Kistelek
61
8
296
Ópusztasz
41
8
375
Megnevez és
60
er Pusztaszer
48
Kistérség
54
8 12 5. táblázat A vállalkozások ágazati megoszlása
432 356
61
Lakónépesség száma az év végén
Természetes szaporodás, fogyás (ezrelék)
62
Vándorlási egyenleg (ezrelék)
Természetes szaporodás, fogyás (ezrelék)
63
Lakónépesség száma az év végén
Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya (%)
64
Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%)
65
Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves)
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%), 2001
66
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%), 2011
Regisztrált munkanélküliek száma (fő)
67
25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya (%)
45 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya (%)
68
