Esélyek és és lehetőségek ÖN K O R K É P ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET. 3. szám. tizenhetedik évfolyam, 158. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

• tizenhetedik évfolyam, 158. szám

3. szám

2007

ek ég ős LET et LLÉK leh GI ME és LŐSÉ e k G Y EN ély LYE Es ESÉ

ÖN KOR KÉP

A FAVORIT 6. oldal KÖRNYEZET ÉS ENERGIA 10. oldal LÉPÉSVÁLTÁS ELŐTT 13. oldal

ÖNK ORM Á N Y Z A TI F O L YÓ I RA T Ára: 545 Ft

reformKÓR reform KÓR

Elment a vonat

Valamennyi önkormányzati fejlesztési hitelhez – max. 20 éves futamidôvel – igényelhetô a Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességvállalása. Az igénybevevôk lehetnek helyi önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások. Mit jelent ez az önkormányzatoknak? A HG Zrt. garanciája mellett csökken a bankok hitelezési kockázata, ezért nô az önkormányzatok hitelhez jutási esélye, javulhatnak a hitelfeltételek, csökkenhet a fedezetigény. Milyen hitelekhez igényelhetô az önkormányzati hitelgarancia? EU-s pályázati önrészt pótló hitelekhez beruházási hitelekhez fejlesztési hitelekhez forint- és devizahitelekhez egyaránt Mekkora összegre vállalhat kezességet a Hitelgarancia Zrt.? A HG Zrt. garanciájának mértéke maximum a tôkeösszeg 80 százaléka, de legfeljebb 800 millió forint lehet. A különbözô hitelekhez vállalt készfizetô kezességek összegét együttesen kell figyelembe venni. Mit kell tennie az önkormányzatnak? A hitelt nyújtó bankot tájékoztatja, hogy a hitelhez biztosítékként a HG Zrt. kezességvállalását is igénybe kívánja venni. A finanszírozó bank közbeszerzés útján történô kiválasztásakor célszerû már a kiírásban szerepeltetni, hogy az önkormányzat fedezetként számít a HG Zrt. kezességvállalására is. Hogyan történik a garanciavállalás? 1. 2. 3. 4.

Az önkormányzat benyújtja hitelkérelmét a bankhoz. A bank a garanciakérelemmel a Hitelgarancia Zrt-hez fordul. A Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességet vállal és errôl értesíti a bankot. A bank folyósítja az önkormányzati hitelt. Mennyibe kerül az önkormányzati hitelgarancia?

Az önkormányzati hitelgarancia díja évente a garantált hitelösszeg 1 százaléka.

1053 Budapest, Szép u. 2. · Telefon: (36-1) 485-83-00 · Fax: (36-1) 485-83-20 E-mail: [email protected] · Website: www.hitelgarancia.hu

k llé Me let l te

TARTALOM

MÁRCIUS


PARLAMENT Elment a vonat

3


FEJLESZTÉSPOLITIKA A környezetbarát vasút a favorit Környezet, energia

6 10


KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA

A favorit

Döntöttek

2

A motorizáció magas foka, az egyéni közlekedés növekvő súlya megköveteli, hogy a közösségi közlekedésre nagyobb hangsúlyt fektessünk. Amennyiben a jelenlegi trendek maradnak hosszútávon, az egyéni közlekedés további térnyerését, növekvő környezetterhelést és túlterhelt közúthálózatot eredményez. Ezért támogatja kiemelten az Európai Unió a vasút fejlesztését, amihez – egyelőre úgy tűnik, csak szavakban – igazodik a magyar kormány középtávú közlekedéspolitikai koncepciója is.

Párbeszéd

8

Diagnózis

9

6

Környezet és energia A kormány megbízásából a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly decemberben benyújtotta az Európai Bizottságnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programját, köztük a Környezet és Energia Operatív Programot (KEOP). Az unió eljárása szerint a beadott dokumentumok alapján megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Ezzel egy időben folyamatban van a KEOP végrehajtásához kapcsolódó akcióterv forgatókönyvének kidolgozása, mely szerint Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkárának irányításával folytatódik a párbeszéd, mondhatjuk úgy is, hogy ő lesz a „KEOP arca”. Ez azt jelenti, hogy mind a hét regonális helyszínen részt vesz a társadalmi egyeztetésen. És igyelemmel kíséri a programot – többek között ezt tudtam meg a szakállamtitkártól.

10

Lépésváltás előtt A 2007–2013-as időszakban a hazai önkormányzatok és civil szervezetek soha nem látott összegű fejlesztési támogatáshoz juthatnak az uniós pályázatok segítségével. Az Új Magyarország Fejlesztési Programon belül – a korábbi egységes regionális oparatív programmal szemben – mind a hét régiónak van saját operatív programja, így minden térség specifikusan, gyengeségeit és kitörési lehetőségeit figyelembe véve juthat fejlesztési forrásokhoz. A Nyugat-dunántúl Régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. A régió egyedülálló módon négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Országon belüli sajátossága, hogy területén 5 megyei jogú város – Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa – található.

13

Lépésváltás előtt a Nyugat-Dunántúl

13

Húzóágazat lehet a turizmus Közép-Dunántúlon

16


A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Hagyomány és korszerűség

19


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Átadták az Ybl Miklós és a Pro Régió díjakat

21

Felülvizsgálják a törvényeket

22

Meghívás a 7. Urbanisztikai Biennáléra

23

Állami főépítészek

24


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET Adj esélyt az esélynek!

I

NŐttön NŐ

III

Az év nagykövetei

IV

Érik az EPER

IV

Bővült az Esélyek Háza hálózat

V

Fogalomtár

V

Mi a baj a nőnapi csokorral?

VI

Megalakult a szakértői munkacsoport

VII

Mutass képet, és írj arról, hogy milyen a világ megkülönböztetés nélkül!

VII

Díjazzák az odafigyelést

VIII

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Borító; tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu Lapzárta: 2007. március 21. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. 2007. március ÖN • KOR • KÉP

1

KORKÉP

Döntöttek Területi és országos kisebbségi önkormányzati választás A területi és országos kisebbségi önkormányzati választást március 4én tartották. Ezen a 2006. október 1-jén megválasztott, települési kisebbségi önkormányzatok tagjai (10 100 elektor) vehettek részt. A szavazást a kisebbségi önkormányzat működési helye szerinti településen kellett megtar-

tani. Más választásokhoz képest eltérően rendelkezik a jogszabály a kisebbségi választásokról, miszerint a területi és országos kisebbségi önkormányzatok választásán nem érvényesül a kampánycsend tilalma, nem lehet igazolással szavazni, illetve az elektorok mozgóurnát sem kérhetnek.

Országos kisebbségi önkormányzati választások eredményei Kisebbség

Lista neve

Bolgár

MBE

Cigány

LUNGO DROM

2782

28

MCF FÓRUM

2507

25

111

18

46

7

484

39

96

12

Görög

SYLLOGOS ELLINIZMOSZ EGY.

Horvát

MO.-I.HORVÁTOK SZ.

Lengyel

BEM J. EGYESÜLET- SZT. ADALBERT

Német

BNÖSZ

PILSUDSKI-B-A-Z M.L.K.ÖSZ

Örmény

Ruszin

Szerb

169

25

108

13

1777

53

MÖSE

52

9

EÖGYKE

56

9

ARMÉNIA Román

MROÉE

43

7

138

16

ROMÁN ORTODOXOK

44

5

BRE

38

4

HORUE-RUKE

135

17

MARUSZE

116

14

SZERB KLUB

22

3

SZEGEDI SZERBEK

95

13

SRPSKI FORUM

2

Érvényes Mandászavazat tum

69

9

Szlovák

DASZSZ-DOLINA-OZVENA-ZEMPLÉN

315

22

MSZSZ-NÓGRÁD-HEVESI-PILIS

251

17

Szlovén

MO-I SZLOVÉNEK

55

15

Ukrán

MUKE.

69

19

ÖN • KOR • KÉP 2007. március

A voksokat megyénként, illetve a fővárosban a területi választási bizottságok nyilvános ülésein számolták össze. A bizottságok üléseiről készült jegyzőkönyveket az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) továbbították, ahol megállapították a választás eredményeit. Az előzetes várakozások beigazolódtak, az OVB március 7-i ülésén megállapította mind a 13 hazai kisebbség jogosultságát az országos önkormányzat megalakítására vonatkozóan. A z Országos Cigány Önkormányzat vezetésére hivatott személy az eredmények szerint Farkas Flórián lett volna, mivel a Lungo Drom 28 mandátumot szerzett, míg a Kolompár Orbán vezette Magyarországi Cigányok Fóruma (MCF) 25 mandátumot kapott. Az OCÖ közgyűlésén azonban nem kis meglepetésre, némi közjáték kísére-

tében a szintén lungo dromos Kozák Jánost választották a szervezet első emberének. A német kisebbség esetében az 53 küldött mindegyike a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetségének (BNÖSZ) tagja. A legkisebb testületet a szlovénok alakíthatják meg 15 fővel. A szlovén és az ukrán kisebbség kivételével a többiek mind létrehozhatnak területi önkormányzatot is. Az OVB-hez egyetlen fellebbezés érkezett a cigány területi önkormányzati választással kapcsolatban. Az Magyarországi Cigányok Fóruma a Pest megyében leadott szavazatok újraszámolását kérte, de a testület ezt elutasította, mert nem jelölték meg a jogszabálysértés bizonyítékait. A mandátumok átadása március 24-ig különböző időpontokban történik. Kolin Péter

Elnököt választanak a TÖOSZ küldöttei A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége március 27-én tartja tisztújító küldöttgyűlését, amely a korábbi tavaszi küldöttgyűlésekhez képest izgalmasabbnak ígérkezik, hiszen most a szövetség küldöttei tisztújítás keretén belül elnököt is választanak. Mint köztudott, Szilágyi Menyhért megbízott elnök – Csorvás polgármestere – az önkormányzati választások után a tisztújító küldöttgyűlésig kapott megbízást az elnöki teendők ellátására. Információink szerint kettős jelölés lesz. A jelöltek között szerepel Molnár Árpád Balatonszabadi és Molnár Gyula Újbuda polgármestere. Természetesen az sem kizárt, hogy a helyszínen újabb jelölés legyen. A küldöttgyűlésen várhatóan részt vesz és a vitában felszólal dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter.

PARLAMENT

elment a vonat TAVA SZI SL ÁG ER T É M A

A parlament tavaszi slágertémája a kórházi átalakítások mellett a vasúti szárnyvonalak bezárása volt. Polgármesterként is dolgozó ellenzéki képviselők részéről ez ügyben össztűz zúdult a gazdasági és közlekedési tárcára. Kiderült az is, kevés az esély arra, hogy az önkormányzatok térítésmentesen megkapják a még állami tulajdonú Volán-társaságokat.

A kormány elhibázott, átgondolatlan intézkedéssorozatának, falurombolásnak minősítette számos ellenzéki képviselő a vasúti szárnyvonalak folyamatban lévő bezárását. Míg a gazdasági és közlekedési miniszter folyamatosan arról igyekezett meggyőzni a bírálókat, hogy gazdaságossági szempontból indokolt volt, hogy március 3-án üzemzárástól 14 vasúti vonalon megszűnjön a személyszállítás. Az Országgyűlés február végi, március elejei ülésnapjain emiatt talán a legtöbb interpellációra és kérdésre a tárcavezető Kóka Jánosnak és államtitkárának, Garamhegyi Ábelnek kellett válaszolnia. A következőkben azt a néhány példát ragadjuk ki, amelyekben az illetékesek nemcsak a konkrét vasúti vonalakkal kapcsolatos gondokra reagáltak, hanem ismertették az átalakítás átfogó okait is.

Károk a turizmusban Balla Mihály, a Fidesz és Nagy Andor, a KDNP képviselői például Nógrád megye közlekedési helyzete miatt fejezték ki aggodalmukat. Nem értettek egyet azzal, hogy megszüntetik a Romhány–Diósjenői járatot, és a Balassagyarmat–Ipolytarnóc közötti mintegy 41 kilométeres szakaszt. Ipolytarnóc, közkedvelt kirán-

dulóhelyként ugyanis szerepel az UNESCO világörökséglistáján őskori leleteivel, régészeti múzeumával. „Nógrád megye az ország egyik legelmaradottabb megyéje, ahol a jövő kitörési pontjai között a legfontosabbnak még az önök által összeállított nemzeti fejlesztési terv is a turizmust , s az ezzel összefüggésben is bemutatni kívánt egyedülálló természeti értékek jobb megközelítését segítő infrastrukturális fejlesztést tartja” – érvelt Balla képviselő a szárnyvonal bezárása ellen. Ezért véleménye szerint ebben a térségben a közlekedési infrastruktúrát nem leépíteni, hanem az uniós források igénybevételével fejleszteni kellene. Ezzel párhuzamosan az Ipolyhidak tervezett újjáépítésével fellendülhetne a nemzetközi regionális forgalom, a kereskedelem, megjelenhetnének a befektetők, csökkenne a munkanélküliség, megindulna a gazdasági fejlődés. A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a határ túloldalán a szlovákok fejlesztéssel tették nyereségessé a vasúti közlekedést és a teherszállítást. „Meg lehet próbálni vonatokat buszjáratokkal kiváltani, de aki ismeri a környék útjait, tudja, hogy nagymértékű felújí2007. március ÖN • KOR • KÉP

3

PARLAMENT tást igényelnének, mert rossz állapotban vannak. Nem is beszélve a teherfuvarozásról, a környezetvédelemről, amely hosszú távon lényegi kérdéssé fog válni. A vasúti vonalak helyi fejlesztése akár nemzetközi szinten is összekapcsolható lenne a szlovák forgalommal Kassától Pozsonyig” – állította a honatya.

A feneketlen zsák Körülbelül ötszörösére kellene növelni a vasúti jegyek árát ahhoz, hogy nyereséges legyen a vasút – így érvelt Kóka János, közlekedési miniszter. A másik lehetőség, hogyha száz-, avagy ezermilliárdos nagyságrendben fordítanak költségvetési pénzt a vasút működtetésére. Ez kerül ma minden egyes magyar családnak 44 ezer forintjába attól függetlenül, hogy felül egy vasúti szerelvényre, vagy esetleg egész évben nem veszi igénybe a vasút szolgáltatását – hangsúlyozta Kóka János. Véleménye szerint az alacsony forgalmú vasútvonalakon a személyszállítás szüneteltetésével a kormány célja nem a leépítés, hanem a közösségi közlekedés terén egy magasabb színvonalú szolgáltatás kialakítása. A mellékvonalak szüneteltetésével ily módon évente mintegy 2 milliárd forintos megtakarításra számítanak. Ezeken a vonalakon mindenhol autóbuszok pótolják a vasutat, ami a tárca számításai szerint negyedany-

4

ÖN • KOR • KÉP 2007. március

nyiba kerül utaskilométerenként, mint a vonatoké. Ezen túl egyetlen kilométeren mintegy 700 forinttal kíméljük az adófizetők pénzét – jelentette ki. Kóka János véleménye szerint a megközelíthetőség is a buszok mellett szól. Magyarország több mint 3100 települése közül mindössze 800 rendelkezik vasútállomással. Közel 1100 település érhető el vasúttal, kétharmaduk viszont csak autóbusszal közelíthető meg. A miniszter közölte, hogy azoknál a vasúti szakaszoknál döntöttek a szüneteltetés mellett, ahol átlagosan havi 3, 6, esetleg 10– 15 utas közlekedik. Itt nem érdemes fenntartani a vasúti szolgáltatást. Hangsúlyozta viszont, hogy a sínek megmaradnak, továbbra is él vasúti teherszállító szolgáltatás és az elővárosi közlekedés, valamint ütemes menetrend oldalán a helyközi közlekedés valóban kihasznált ágazatai is fejlődhetnek. Vá l a s z á b ó l k i d e r ü l t , hogy a Hatvan és Salgótarján közötti vonalat 2013ig fejlesztenék. „A salgótarjáni tehermentesítő út építése szintén folyamatban van, az Ipoly-hidakról meg végre úgy tűnik, hogy sikerül aláírni a megállapodást a szlovák féllel, tehát úgy gondolom, hogy Nógrád megye kifejezetten nagyon fontos célpontja ebben a hét évben a fejlesztéseknek” – mondta a miniszter. A kereszténydemokra-

ta Nagy Andor viszontválaszában érthetetlennek tartotta, hogy a turizmus fejlesztése érdekében az ipolyi nemzeti park akkor nemrég miért kapott 300 millió forintot a palóc Pompeinek nevezett ősleletet bemutatására. Véleménye szerint az ide eddig vasúton érkezett turisták nem fognak buszra szállni, ami rontja a turistaforgalmat.

Pápa–Csorna és Pápa–Környe, élet vasút nélkül A vonalbezárások kiemelten érintik a pápai választókerületet és térségét. Megszűnik a Pápa–Csorna és a Pápa–Környe vasútvonal öszszesen 123 kilométere, ami miatt a helybeliek 13 ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze.„ Mivel fognak munkába járni? Mivel fognak iskolába járni az itt élők? A környék közúti hálózata kimondottan elavult, elhasználódott, tovább már nem terhelhető. Az Európai Unió közlekedési fejlődésének legmeghatározóbb célja a vasúthálózat fejlesztése, biztonságosabb, olcsóbb és környezetkímélőbb” – fordult kérdéseivel a miniszterhez Pápa fideszes polgármestere, Kovács Zoltán. Interpellációjában elmondta, hogy a Pápa–Csorna vasútvonalon jelenleg a Bakony Volán szállítja az utasokat. Tudomása szerint a menetidő 70 százalékkal, a viteldíj 30 százalékkal nőtt, és van olyan helység is – Várkesző –, amelyet

korábban érintett a vasút, most pedig teljesen kimarad a Volán által nyújtott szolgáltatásokból. A hátrányosan érintett települsek az ellenzéki képviselő szerint elnéptelenednek. Hiányolta az önkormányzatokkal történt egyeztetést is. Kóka János cáfolta, hogy a menetdíjak a busz esetében 30 százalékkal nőttek volna, s hogy bármely település kimaradt volna a szolgáltatásból. Állítása szerint az egyeztetést sem spórolták meg. Minden egyes régióban részletesen folyt egyeztetés az utóbbi négy hónapban, részletes forgalomszámlálási adatok ismeretében hoztuk meg a döntéseket – jelentette ki. A konkrét problémával kapcsolatban elmondta, hogy a Pápa–Környe vasútvonal forgalmát a Vértes Volán és a Bakony Volán látja el. Az eddigi hat pár vonat helyett hat pár új autóbuszjárat indult, amelyek érintik a vasút által eddig elkerült Vérteskethelyt, Bébet és Nagygyimót községeket is. A Pápa–Csorna vonalon a Kisalföld Volán és a Bakony Volán járatai közlekednek. Az autóbuszjáratok pedig érintik Rábapordány belterületét, valamint Rábacsanak és Egyed községeket. Felmértük az utasforgalmi adatokat, az áruszállítás lehetséges mennyiségét, a pályafejlesztéseket, a fejlesztési terveket, elemeztük a környezetvédelmi és a gazdaságossági szempon-

84. számú vonal Kisterenye – Kál-Kápolna 55 km

Szolgáltatóváltás 2007. március 4-én üzemkezdett
l Korábban vonatpótló autóbusszal végzett személyszállítás Szolgáltató váltást követ
en a VOLÁN társaságok menetrendszerinti járataival végzett személyszállítás

14. számú vonal Pápa – Csorna 37 km

95. számú vonal Kazincbarcika Rudabánya 15 km

76. számú vonal Diósjen
Romhány 18 km

13. számú vonal Pápa – Környe 86 km

112. számú vonal Nyíradony Nagykálló 23 km 88. számú vonal Mez
csát Hej
keresztúr 17 km

24. számú vonal Zalabér-Batyk Zalaszentgrót 6 km

129. számú vonal Murony - Békés 8 km 27. számú vonal Hajmáskér - Lepsény 31 km

152. számú vonal Fülöpszállás Kecskemét 43 km 151. számú vonal Kunszentmiklós Dunapataj 50 km

48/49. számú vonal Dombóvár - Lepsény 94 km 62a./62. számú vonal Barcs – Sellye - Villány 58 km

tokat, a vonalak esetleges nemzetközi kapcsolódását, valamint azt, hogy a döntések milyen hatást gyakorolnak a szolgáltatókra és a munkavállalókra – sorolta a döntés-előkészítés folyamatát a miniszter. Az érintett önkormányzatokkal és a szolgáltatókkal minden egyes településen egyeztettek, s ezáltal alapozták meg a végső álláspontot. A környezetvédelmi és az önkormányzati tárcával tavaly novemberben tartottak tárcaközi egyeztetést. A fideszes polgármester azonban úgy vélte, a miniszter által elmondottak nem fedik a valóságot. „Nagygyi-

64. számú vonal Pécsvárad - Bátaszék 45 km

móton megállt a vonat; Várkeszőre pedig nem megy be a busz, én magam tárgyalok most a Bakony Volán vezérigazgatójával, hogy legalább a Rába-hídnál álljon meg a busz, hogy a faluból ki tudjanak gyalogolni, s fel tudjanak szállni a buszra” – közölte Kovács Zoltán. Majd keményebb hangra váltva kijelentette: 2 milliárdos megtakarításról beszélnek, miközben az afganisztáni misszióra 10 milliárdot költünk. Szerinte az előbbi lenne fontosabb. Bírálta a kormányt, amiért a mellékvonalakon úgy nyerészkedik, hogy pályahasználati díjat szed. Ezzel 62 milliárdot vesznek el a vasúttól – vélte.

153. számú vonal Kiskör
s - Kalocsa 31 km

Az ördög a részletekben Egy másik ellenzéki képviselő interpellációjában azt állította, hogy a kormány szándékosan úgy állíttatja össze a vasúti menetrendet, hogy az minél kevesebb utas számára legyen megfelelő, s így később bezárhassák a vonalakat. Molnár Oszkár (Fidesz) ezt egyenesen Ceausescu romániai falurombolásához hasonlította. Tudomása szerint még 80 szárnyvonal megszüntetését fontolgatja a kabinet. Példát választókerületéből hozott. „Tornanádaskáról Miskolc felé fél hat után csak fél nyolckor indul vonat, hogy az első vonat-

Forrás: www.gkm.gov.hu

tal még véletlenül se lehessen beérni a miskolci munkahelyekre, a később közlekedőt pedig még véletlenül se vehessék igénybe a diákok, ha be akarnak érni a nyolcórás iskolakezdésre az edelényi gimnáziumba vagy netán valamelyik miskolci középiskolába” – vélte. Majd a 25 ezer lakosú Békéssel folytatta, ahonnan a fővonalon található Muronyba szerinte úgy érkezik a vonat, hogy hat perccel lekési a Budapestről Békéscsabára, illetve a Gyulára való csatlakozást. Mezőcsátról a 34 kilométerre lévő Miskolcra pedig 6 óra után csak 12 órakor lehetett vonattal eljutni. 2007. március ÖN • KOR • KÉP

5

FEJLESZTÉSPOLITIKA  KÖZLEKEDÉS A miniszter erre úgy reagált, hogy a tornanádaskai vonalon a MÁV április 1-jétől az igényekhez jobban igazodva új vonatot közlekedtet. A járat munkanapokon Tornanádaskáról 6 óra 50 perckor indul, és Miskolcra 8 óra 24 perckor érkezik, míg Edelénybe a tanítás megkezdése előtt 7 óra 48 percre el lehet jutni. A muronyi csatlakozásról elvégzett vizsgálatok azt mutatták – mondta Kóka János –, hogy a korábbi menetrend szerint 5–15 perces átszállási lehetőség állt rendelkezésre Budapest, illetve Békéscsaba felé. Majd hozzátet-

te: március 4-e óta Békés és Békéscsaba között naponta 49 pár autóbuszjárat közlekedik. A 88-as számú vonalon a Mezőcsátról Miskolcra eddig is közlekedő 19 autóbuszpár mellé pedig újabbakat állítottak be. Ezek a kiemelt időben, például a diákok vasárnap délutáni utazásakor Miskolc Tiszai pályaudvarig közlekednek, és közvetlen eljutást biztosítanak az IC-vonatokhoz Budapest és Nyíregyháza felé. Ezen felül a Borsod Volán a TiszaújvárosBudapest járatát Mezőcsáton és a környező községeken át közlekedteti. Az emlí-

tett példák is jól szemléltetik, hogy mind a MÁV, mind a Volánok folyamatosan figyelemmel kísérik az utazási igények alakulását, és indokolt esetben a szükséges módosításokat megteszik – vélte a miniszter. A kérdésekre adott válaszokból kiderült az is, hogy a kormány a megszűnő szárnyvonalak feladatát átvállaló országos közutak üzemeltetésére az útpénztárban kiemelt forrást biztosított. Ezeknek az utaknak a karbantartására fokozottan ügyelnek, illetőleg fel-

újításukra a regionális operatív program keretében a regionális fejlesztési ügynökségnél pályázni lehet. Kevés az esély azonban arra, hogy az önkormányzatok térítésmentesen megkapják a még állami tulajdonú volán-társaságokat. Erről akkor lehetne érdemben tárgyalni, ha egy önkormányzat fel tudná mutatni azokat a forrásokat, amelyekből e vállalatok fejlesztéseit meg lehet valósítani – hangoztatta Garamhegyi Ábel, a tárca államtitkára egy kérdésre adott válaszában. NE

A környezetbarát vasút

Az Európai Unió közlekedéspolitikája egyértelműen a környezetbarát vasút fejlesztését irányozza elő. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar kormány csak elveiben igazodik ehhez. 2007 közepéig ugyanis 32 vasúti mellékvonalon szüntetik meg a személyszállítást, átterelve a forgalmat a zsúfolt, rossz minőségű és a környezetet nem kímélő közúti közlekedésbe. Év végéig pedig további vonalak megszüntetését tervezik. Alább röviden ismertetjük a több mint ötven oldalas hazai, középtávú közlekedéspolitikai koncepcióban lefektetett elveket, kiegészítve az unió irányelveivel. A cikkben szereplő táblázat is jól mutatja, milyen komoly szerepet szán a közösségi közlekedésnek 2010-re az unió. A közösségi közlekedési rendszerek egymásra épülő

hálózatai az elővárosi, kistérségi, regionális, országos hálózatok. Fő funkciójuk a mobilitás biztosítása a versenyképesség, az életminőség és a társadalmi kohézió érdekében. A közösségi közlekedés szereplői elsősorban az utasok, akik számára biztosítani kell a közlekedési feltételeket, az egyes szolgáltatási funkciók (pl. egészségügy, oktatás stb.) elérhetőségét. A rendszer magában foglalja a döntéshozó szerveket, így az államot, az önkormányzatokat, az illetékes hatóságokat és a szolgáltatót, aki arra szerződik, hogy az utas igényeit kielégítse, és közlekedését biztosítsa. Magyarország az Európai Unió tagjává válva célul tűzte ki, hogy állampolgárai életminőségét felzárkóztatja az unió régebbi tagországai által biztosított szintre. Az életminőség javításának alapfeltétele

a favorit A motorizáció magas foka, az egyéni közleke-

dés növekvő súlya megköveteli, hogy a közösségi közlekedésre nagyobb hangsúlyt fektessünk. Amennyiben a jelenlegi trendek maradnak hosszú távon, az egyéni közlekedés további térnyerését, növekvő környezetterhelést és túlterhelt közúthálózatot eredményez. Ezért támogatja kiemelten az Európai Unió a vasút fejlesztését, amihez – egyelőre úgy tűnik csak szavakban igazodik a magyar kormány középtávú közlekedéspolitikai koncepciója is. 6

ÖN • KOR • KÉP 2007. március

FEJLESZTÉSPOLITIKA  KÖZLEKEDÉS a gazdasági versenyképesség és foglalkoztatás növelése mind országos, regionális, mind települési szinten. A közlekedési szektor feladata, hogy a versenyképesség és a foglalkoztatás növeléséhez minél magasabb szinten biztosítsa az állam polgárainak és gazdálkodó szervezeteinek mobilitását. Az államnak valamenynyi közlekedési tevékenysége során folytonosan szem előtt kell tartania és biztosítania kell több alapérték, cél érvényesülését. Ilyen például a környezet védelme, a közlekedésbiztonság, a területfejlesztés, vagy a nemzetközi kötelezettségek teljesítése. A jelenlegi közlekedési hálózat állapotának jellemzői alapján egyértelmű, hogy a közlekedési infrastruktúra, ezen belül a helyközi tömegközlekedési módok racionálisabb kihasználásához, a fejlesztési reformok megvalósításához megbízható hazai költségvetési háttérre és európai uniós támogatásokra, illetve ezen források össze-

hangolására van szükség.

Az Európai Unió célkitűzései Az Európai Unió célja egyértelműen az, hogy hatékonyabb és attraktívabb legyen a közösségi közlekedés. A környezetszennyezés és a torlódások elkerülése érdekében a vasút célorientált megerősítését célozza az EU közlekedéspolitikája. Az unió a nagy távolsági vonalakra infrastrukturális beruházásokat irányzott elő. Az unió közlekedésről szóló Fehér Könyve több programpontot állapít meg a közösségi közlekedés kapcsán. Ezzel párhuzamosan, a lehetőséghez mérten minél átfogóbban kell Magyarországnak is a reformtörekvéseit megvalósítani. A Fehér Könyv főbb, a közösségi közlekedés szempontjából releváns elemei a következők:  a vasúti szolgáltatások stratégiai kezelése, a vasúti közlekedés markáns fejlesztése,  a közúti közlekedési szektor minőségének fejlesztése,  az intermodalitás elősegítése,

 közúti és kötöttpályás biztonság fejlesztése,  az utasok jogainak és kötelezettségeinek elismerése,  a globalizáció hatásainak hatékony kezelése – a közösségi közlekedés előtérbe helyezése,  kutatási és technológia potenciál növelése révén a közlekedési szolgáltatások hatékonyabbá és környezettudatosabbá tétele,  közép- és hosszú távú környezetvédelmi intézkedések fejlesztése a fenntartható közlekedési rendszer érdekében.

A kormány célja a vasúti közelekedésben A költségvetés teherbíró képességével összhangban álló közlekedési rendszer megvalósítása a kormány célja. A reform az alábbi főbb elemeket jelölte meg:  egységes tarifa- és kedvezményrendszer megvalósítása az autóbusz és vasúti személyszállításban;  a helyközi tömegközlekedés fogyasztói árkiegészítésének rendszerszintű

A közlekedési teljesítmények és a munkamegosztás várható változása az EU-ban Módozatok részaránya, %

Százalékos növekedés

1990-1998-2010

1998-2010

1990

1998

2010 T1

2010 T2

2010 T3

2010 T1

2010 T2

2010 T3

Személygépkocsi

78

79

78

71

77

23

12

21

Busz, metró, villamos

11

10

8

14

9

6

80

21

Vasút

7

6

6

9

7

13

74

38

Repülőgép

4

5

8

6

7

90

55

69

100

100

100

100

100

24

24

24

Összesen

Forgatókönyv változatok: T1 = liberális közlekedéspolitika, T2 = szigorú környezetvédő közlekedéspolitika, T3 = a reálisan megvalósítható közlekedéspolitika Forrás: EU Fehér Könyv 2001.

felülvizsgálata, és a szociális szempontok leválasztása; a szolgáltató társaságokat jobb minőségű szolgáltatások nyújtására ösztönző pótdíjrendszer bevezetése;  a helyközi közúti és vasúti tömegközlekedésben meglévő párhuzamosságok megszüntetése;  a vasúti árufuvarozás ösztönzése és a költségvetési terhek csökkentése érdekében regionális szinten versenyképes vasúti pályahasználati díjrendszer kialakítása;  a szolgáltató társaságok működési hatékonyságának növelése: ennek keretében a Volán-társaságok regionális összevonása, valamint a MÁV központi irányításának és adminisztrációs szervezetének racionalizálása. A vasúti reform folytatásának célja a konvergencia programban a többszereplős piaci modell megteremtése. A MÁV Zrt. szervezeti átalakítása során külön gazdasági társaságba kell szervezni a tartósan állami feladatot ellátó pályavasút, valamint a piaci alapon végezhető feladatokat ellátó vasúti személyszállítást, illetve az ingatlanhasznosítást. A MÁV Cargo Zrt. értékesítésével fejeződik be majd a vasúti árufuvarozás liberalizációja. Szerkesztette: Németh Erika Forrás: www.gkm.gov.hu Az ÖN-KOR-KÉP témában korábban megjelent cikkei: Földön, vizen, levegőben Az Országgyűlés 2003–2015 közötti közlekedéspolitikai tervei A mellékvonalak dilemmái (2005. július) Vasút vagy autóbusz (2006. június–július)

2007. március ÖN • KOR • KÉP

7

KORKÉP

Párbeszéd Március elején tartotta második ülését a Kormány–Önkormányzatok Egyeztetõ Fóruma, ahol a testület elfogadta ügyrendjét, majd megkezdte az önkormányzati rendszer reformjáról szóló vitát. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a tanácskozás végén összegezte: folytatják az önkormányzati reformról szóló párbeszédet, a következõ lépés az önkormányzati és az állami feladatok felülvizsgálata lesz. A fórum résztvevõi úgy döntöttek, hogy az önkormányzati rendszer fejlesztésének irányairól szóló vitát 14 tagú munkacsoportban folytatják, amelybe 7-7 szakértõt delegál a kormányoldal és az önkormányzati oldal is. A fórum tagja a hét önkormányzati érdekszövetség – Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége –, illetve önkormányzati és területfejlesztési, az egészségügyi, a szociális és munkaügyi, az oktatási és kulturális, valamint a pénzügyi tárca vezetõje. A fórum tag jai egyetértettek azzal, hogy a kistérségi rendszer alapvetõen bevált. Lamperth Mónika hangsúlyozta, hogy a kormány célja a kialakult 168

8

ÖN • KOR • KÉP 2007. március

kistérség stabilitása, ennek értelmében a közeljövõben esedékes kistérségi lehatárolás felülvizsgálatakor csak indokolt esetben támogatják a települések változtatásokra vonatkozó igényeit. A kormány a regionális területfejlesztési tanácsok megerõsítése céljából több feladatot és hatáskört rendelt hozzájuk, de a meglévõ szerzõdésekbõl adódó feladatokat a jövõben is a megyei területfejlesztési tanácsok látják el. Gémesi György társelnök szerint a fórum résztvevõi között szakmai kérdésekben a megállapodás elképzelhetõ, de lényeges kérdésekben – mint például a középszint, a regionalizmus kérdése – a politikusoknak kell kiegyezniük. A Fórumon megtárgyal-

ták a jegyzõk államigazgatási feladat- és hatáskörének felülvizsgálatát is. Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára ismertette az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanácsban elfogadott, keresetmegállapodást. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára tájékoztatta a résztvevõket a közösségi közlekedés középtávú átalakításáról és a helyi közlekedési támogatási rendszer felülvizsgálatáról szóló tervekrõl. (Errõl a következõ számban bõvebben.) A következõ, Diagnózis cimû írásunk az önkormányzati minisztérium vitaanyagának szerkesztett változata. (A fotókon Lamperth Mónika, Gémesi György, Sütõ László, Wekler Ferenc és Szita Károly látható)

■ A rendszerváltás során a legnagyobb hangsúlyt a demokratikus működés, az autonómia, illetve a túlhatalmat megakadályozó garanciák kiépítése kapta, így a gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe. Településcentrikus, nagy autonómiával rendelkező, ugyanakkor széles felelősségi rendszerre épülő szisztéma alakult ki, amely már az elején magában hordott több olyan ellentmondást – például az elaprózott településszerkezetet és a széles feladatrendszer között –, amely érthető módon működési zavarokhoz vezetett. A rendszer folyamatosan korszerűsödött, mégis tizenhét év elteltével is befejezetlen, mert egyes elemei nem, vagy csak hiányosan épültek ki. A magyar önkormányzati rendszer sajátossága a középszintű önkormányzat, jelenleg a megyei önkormányzat relatív erőtlensége és eszköztelensége. Az igazi áttörést csak egy, a megyéknél nagyobb, a területi társadalmi-gazdasági reálfolyamatokkal harmonizáló feladatkörű és forrásokkal rendelkező területi önkormányzati típus, a regionális önkormányzat létrehozása jelentette volna. Az ehhez szükséges parlamenti többség azonban nem volt biztosítható, a probléma pedig 17 éve változatlanul megoldásra vár. Ehhez kapcsolódik a megyei jogú városok, illetve a nagyvárosok jogállásának rendezése. A megyei jogú városi jogállás idegen az európai megoldásoktól.

KORKÉP

Diagnózis A differenciált feladattelepítés jegyében célszerű az európai értelemben vett nagyvárosok és agglomerációjuk igazgatási rendszere specialitásainak vizsgálata és érvényesítése, hiszen ezek a lehetőségek kiaknázatlanok, sőt a jelenlegi rendszerben párhuzamos feladatellátás alakulhat ki. A főváros és kerületeinek közigazgatása, csakúgy, mint kapcsolódásuk a szomszédos területi önkormányzatokhoz az országok többségében atipikus megoldásokat kíván. Ezen a területen az elmúlt időszakban még koncepcionális szinten sem sikerült előrelépni. Az elaprózott településszerkezetű országok nagy dilemmája az, hogy a helyi önkormányzáshoz való kollektív alapjog sérelme nélkül hogyan lehet racionálisan és kellő hatékonysággal működtetni a települési önkormányzati rendszert?

A kötelező feladatok felülvizsgálata A működési kérdések közt kiemelt helyet foglal el a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak felülvizsgálata. A rendszerváltó országok, így Magyarország esetében az önkormányzati hatáskörök kialakulása nem egy hosszantartó szerves fejlődés eredménye volt, hanem a korábbi államigazgatási feladatokat mechanikus módon választották szét államigazgatásira és önkormányzatira. A rendszerváltás óta eltelt 17 évben, bár minden kormány megpróbálta, de zömében siker-

telen maradt a 90-es évek elején kialakult torz feladatszerkezet megváltoztatása. A vitaanyag szerint külön indokolt foglalkozni az államigazgatási feladatok ellátásával is. A polgárközeli közigazgatás jegyében az önkormányzati szervezetrendszeren belül a jegyző látja el a jellemzően hatósági hatásköröket. Ezzel elkerülhetővé vált a párhuzamos intézményépítés, a polgárok egy helyen juthatnak hozzá a helyben igénybe vehető önkormányzati és államigazgatási szolgáltatásokhoz is. E megoldás azonban a gyakorlatban több problémát is felvetett.

Régió helyett nagymegye? Az önkormányzati középszint létrehozása érdekében továbbra is a regionális önkormányzatok fontosságát hangsúlyozza az anyag. Felveti azonban a területi önkormányzás megújításának egyik lehetséges útjaként a „nagymegye” koncepció is. Ez nem a jelenlegi 7 területfejlesztési régió mentén hozná létre az új területi önkormányzatokat, hanem a kisebb megyék öszszevonásával 12–15 „nagymegyével” számolna. A korábbi 19 megye tehát ebben a koncepcióban sem maradna meg és így csak egy típusú területi önkormányzat lenne. Az anyag szerint előnye e megoldásnak, hogy megőrizné a magyar megyerendszer történelmi modelljét. Ebben az esetben középszinten csak erős megyei önkormányzati szint lenne. Eltérően a mai 7 régiós elképzelésektől köz-

ponti szerepkörhöz juttatja a legelmaradottabb megye nagyvárosát: Nyíregyházát, a Duna-Tisza közén Kecskemétet, Szolnokot, a Dunántúlon Szombathelyt és Kaposvárt. Ugyanakkor ez a koncepció az egyébként is hatalmas Budapestet újabb regionális területtel nem hozza egységbe, a fővárost önálló területi egységként kezeli. Ez a megoldás is minősített parlamenti többséget igényel. Abban az esetben, ha új területi önkormányzati típus, a régió vagy „nagymegye” nem jöhet létre, a megyei önkormányzatok társulásainak ösztönzött erősítése, illetőleg a „delegált régió” létrehozása jelentene némi elmozdulást. A megyék – mint helyi önkormányzatok – önkéntes társulásának jelenleg sincs törvényi akadálya. Annak, hogy a regionális összefogás kibontakozzon, és értékelhető eredményeket hozzon, alapfeltétele a megyei önkormányzati hatáskörök ágazati törvényekben történő jelentős megerősítése, illetőleg a kistérségi társulásokéhoz hasonló a hatékonyabb feladatellátást eredményező anyagi ösztönző rendszer működtetése. Másik megoldás lehet a delegált régió. Számos országban, például Franciaországban felmerült a regionalizáció folyamatában egy olyan megoldás, mely félúton található az államigazgatási régió és az önkormányzati régió közt. A delegált régióra a központi államigazgatási szervek elsősorban a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat delegáltak, ami egy későbbi stádiumban önkormányzati feladat és hatáskörré vált ezen a szinten. A delegált régió legfőbb előnye a fokozatos átalakuláshoz kötődő nagyobb konszen-

zusteremtő készség. A delegált régió politikai értelemben is könnyebb átmenetet jelent, mert települési és megyei mandátummal a háttérben, nagyobb biztonsággal lehet politizálni. A delegált régió legnagyobb hátránya az, hogy közvetlenül választott testület hiányában – nem tekinthető a Magyarország által is aláírt Helyi Önkormányzatok Európai Kartája szerinti önkormányzati közigazgatási szintnek.

Az önkormányzatok finanszírozása Erős önkormányzati középszint, régió csak úgy jöhet létre, ha megfelelő gazdálkodási feltételekkel, autonómiával rendelkezik. Amennyiben ezek az önkormányzatok létrejöhetnek, meg kell teremteni a gazdálkodásukhoz szükséges feltételeket. Biztosítani kell a megfelelő mértékű saját bevételi lehetőségeket, például a helyi adókból való részesedéssel, feladat- és hatáskörük ismeretében központi költségvetési támogatásukat meg kell teremteni, illetve forráselosztó szerepet kaphatnak, ami nem csak fejlesztési, hanem működési forrásokra is igaz lehet. A vitaanyag szerint szintén meg kell teremteni a kötelező kistérségi társulások működésének feltételeit. Ahogyan a regionális önkormányzatok létrehozása, úgy a kötelező kistérségi társulások kialakítása is minősített parlamenti többséget igényel. Minősített többség nélkül csak a jelenleg működő többcélú kistérségi társulások további erősítése képzelhető el. (A minisztérium vitaanyaga teljes terjedelmében megtalálható a www.onkornet.hu oldalon). 2007. március ÖN • KOR • KÉP

9

FEJLESZTÉSPOLITIKA  KÖRNYEZETVÉDELEM

Környezet,

energia A kormány megbízásából a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly decemberben benyújtotta az Európai Bizottságnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programját, köztük a Környezet és Energia Operatív Programot (KEOP). Az unió eljárása szerint a beadott dokumentumok alapján megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Ezzel egy időben folyamatban van a KEOP végrehajtásához kapcsolódó akcióterv forgatókönyvének kidolgozása, mely szerint Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkárának irányításával folytatódik a párbeszéd, mondhatjuk úgy is, hogy ő lesz a „KEOP arca”. Ez azt jelenti, hogy mind a hét regonális helyszínen részt vesz a társadalmi egyeztetésen. És figyelemmel kíséri a programot – többek között ezt tudtam meg a szakállamtitkártól.  Mit tartalmaz a Környezet és Energia Operatív Program, mennyi pénzhez juthatnak az érintettek, az önkormányzatok? Lehet, hogy a lakosság is haszonélvezője lesz a korszerű energiagazdálkodásnak?

– Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése nélkül. A Környezeti és Energetikai Operatív Program alapvető célja Magyaror-

Prioritás Egészséges, tiszta települések szennyvíz hulladék ivóvíz

Összesen (Mrd Ft) 513,6 (48,7%) 285,7 (27,1%) 85,6 (8,1%) 142,3 (13,5%)

Hatékonyabb energiafelhasználás

30,5 (2,9%)

A megújuló energiahordozófelhasználás növelése

45,1 (4,3%)

Vizeink jó kezelése árvíz vízgazdálkodás VKI kármentesítés rekultiváció vízbázisvédelem

338,7 (32,1%) 140,3 (13,3%) 52,4 (5,0%) 3 (0,3%) 38 (3,6%) 100 (9,5%) 5 (0,5%)

Természeti értékeink jó kezelése

31,8 (3,0%)

Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése

32,6 (3,1%)

Projekt előkészítés

45,4 (4,3%)

Technikai segítségnyújtás 10 ÖN • KOR • KÉP 2007. március Összesen

15,8 (1,5%) 1053,6 (100%)

szág fenntartható fejlődésének elősegítése, a biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, az egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségének biztosításával. A Környezet és Energia Operativ Program stratégiájának meghatározásakor abból indultunk ki, hogy a környezetvédelem erősítése, a természetvédelmi és a vízügyi problémák megoldására tett intézkedések, mind rövid, mind hosszú távon segítik az életminőség javulását. A KEOP középtávon tartalmazza a szükséges fejlesztéseket, ezért a helyzetelemzésnek feladata, hogy meghatározza a legsürgetőbb problémákat. A KEOP mellett más ágazati Operatív Programok is tartalmaznak olyan fejlesztéseket, melyek a helyzetelemzésben feltárt problémákat kezelik (például a közlekedéssel kapcsolatos problémák kezelése a Közlekedési Operatív

Program fejlesztésein keresztül valósul meg), illetve egyes környezeti fejlesztéseket regionális szinten kezelnek a Regionális Operatív Programokban. A Környezet és Energia Operatív Program stratégiája és az egyes területek közötti forrásmegosztás az EU előírásainak megfelelően lebonyolított partnerségi egyeztetések eredményeképpen véglegesült. A programra fordítható összeg több mint ezermilliárd forint. (Megoszlását az alábbi táblázat részletezi – szerk.)  Valahol azt olvastam, hogy a megvalósítandó beruházások hatására az esélyegyenlőség és a területi kiegyenlítés szempontjából is kimutatható életminőség-emelkedés érhető el… – A célrendszer meghatározásakor figyelemmel voltunk a nemzetközi környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokra, a kötelezettségeinkre és érdekeinkre egyaránt.  Milyen elhatározásra jutottak, mi a mi érdekünk? – A legfontosabb az életminőség javítása, a szennyezések csökkentése. A megfelelő életminőséghez indokolt a környezeti állapot megőrzése, illetve helyreállítása, a lakosság egészségi állapotának javítása, azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása. Másodiknak az értékvédelmet és megőrzést említem. Ami vizeink védelmét, a fenntartható természeti erőforrást a környezet terhelhetőségét, a kör-

FEJLESZTÉSPOLITIKA nyezet károsodásának megelőzését, az értékvédő gazdálkodás megvalósítását, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvását, fennmaradásának biztosítását, a bioszféra sokszínűségének megtartását, környezetileg biztonságos életfeltételek elérését jelenti. Harmadik célként a megelőzést, a takarékosságot és a hatékonyságot tartjuk szem előtt. A gazdasági fejlődésben a környezeti és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése indokolt. Ennek feltétele a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, az alacsony anyag- és energiaigényű technikák alkalmazása, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása.  A célt szentesíti az eszköz. A felsorolt célokat milyen feladatrendszer követi, mi a priorítás? – A megfogalmazott feladatok összhangban vannak a korábban említett, három pontban meghatározott célrendszerrel, vegyük sorra őket.

Egészséges, tiszta település A településeken végrehajtandó környezeti fejlesztések felölelik a hulladékgazdálkodást a települési szennyvízkezelést, valamint az ivóvízminőség-javítást. A fejlesztések érintik vagy a későbbiekben érinthetik az ország teljes lakosságát. Az esetek több mint 95 százalékában az EU által köte-

„A programra fordítható összeg több mint ezermilliárd forint…”

lezően előírt normák elérésének teljesítése, a tiszta és biztonságos települések kialakítása a fő cél.

Vizeink jó kezelése Befejeződik a Duna árvíz- A képen Dióssy László és a szerző (Fotó: Pető Zsuzsa) védelmi rendszerének kiépítése és folytatódik a Vásár- kodás). A fejlesztések érintik,  Milyen művelettípusokra helyi Terv továbbfejlesztésé- vagy érinthetik az ország terü- vonatkozik a támogatás? nek megvalósítása, megva- letének 20 százalékát. lósulnak az egyéb vízfolyások Az oktatás és a szemlélet– A teljesség igénye nélkül, árvízvédelmi fejlesztései és formálás a természetvédelem most csak néhányat említek. az önkormányzati tulajdonú fontos stratégiai kérdése, amely Mostanában gyakran beszéárvízvédelmi rendszerek fej- az erdei iskolák intézményrend- lünk a biomassza felhasználálesztése. A vízgyűjtő gazdálko- szerén keresztül jelentős sze- sáról. Itt energianövényekre aladás és az integrált vízhaszná- repet játszik az ágazati politi- pozó mezőgazdasági fejlesztéshez kapcsolódó, energiatermelat intézkedései felölelik töb- kában. bek között a vizek jó állapotáA környezettudatos maga- lést végző biomassza projektek nak elérése érdekében előírt tartás kialakításának elősegí- (szilárd biomassza, biogáz, illetintézkedéseket (monitoring, tése, az élményszerű, közvetlen ve bioüzemanyag), ezen belül is vizek mennyiségi és minő- természetmegismerés feltéte- a kis kapacitású üzemek élvezségi védelme). Annak érde- leinek megteremtése az erdeiis- nek prioritást. A bioüzemanyagkében, hogy vizeink 2015-re kola-hálózat fejlesztésével való- felhasználás növeléséhez a felelérjék a jó állapotot, megva- sulhat meg. használói oldalon is meg kell lósulnak a vízvédelmi fejleszteremteni a szükséges feltéteA megújuló energiaforrástések, valamint a felszín alatleket. felhasználás növelése ti vizek további szennyezését De említhetem a hullaés a hatékonyabb megakadályozó intézkedések dék-felhasználás támogatáenergia felhasználás (diagnosztikai és biztonságbasát is: nagyon fontos a nagy helyezési műveletek az ivóvízAz Új Magyarország Fej- tömegben keletkező haszbázis védelmi beavatkozások lesztési Tervben kiemelt sze- nált sütőolaj, illetve állati zsikeretében, továbbá rekultivá- repet kap a hagyományos- radék energetikai és/vagy ciós intézkedések és környe- tól a megújuló energiaforrá- bio-motorhajtóanyag alapsok irányába történő elmoz- anyagként történő hasznozeti kármentesítés). dulás ösztönzése. Fontos az sítása. Ilyen a biológiai hulTermészeti értékeink energiatakarékosságot és a ladék alapú biogáz termelés jó kezelése hatékony energiafelhaszná- és használat támogatása: a A természetvédelem terüle- lást szolgáló eszközrendszer növényi és állati eredetű, illettén megvalósuló beavatkozá- kialakítása a termelési és a ve szennyvíztisztító telepesok magában foglalják a NATU- fogyasztói körben egyaránt. ken képződő szennyvíziszapRA 2000 és egyéb védett terü- A megújuló energiaforrás ból előállított biogáz haszletek természetvédelmi fejlesz- (felhasználás) növelését a az nosítása hulladékkezelés és téseit (faj- és élőhelyvédelem, Európai Regionális Fejlesztési energiatermelés szempontélettelen természeti értékek Alap támogatja, erre Nyugat- jából is előnyös. védelme, erdei iskolák, vona- Dunántúl, Közép-Dunántúl, A geotermikus hő (vagy villas létesítmények tájromboló Dél-Dunántúl, Észak-Magyar- lamosenergia), a helyi lakossáhatásának mérséklése, élőhely- ország, Észak-Alföld és Dél- gi, intézményi, termelői igémegőrző mező- és erdőgazdál- Alföld jogosult. nyek kielégítésére fordítható. 2007. március ÖN • KOR • KÉP

11

fenntartható termelés és fogyasztás PEP TA 3% 4% 1% természetvédelem 3% rekultiváció 9%

KÖRNYEZETVÉDELEM szennyvíz 28%

hulladék 8%

kármentesítés 4% vízgazdálkodás 6% árvízvédelem 13% energiatakarékosság 3%

A geotermikus energia felhasználásának támogatásánál kiemelten kell kezelni azokat a technológiákat, amelyek a felszín alatti vizek helyben tartását, illetve visszasajtolását biztosítják. Fontos a legkorszerűbb fűtési és hűtési célú hőszivatytyús rendszerek telepítésének támogatása is. A napenergiát hasznosító rendszerek telepítésének támogatásakor részben vagy egészben biztosítható a fogyasztók energiafelhasználása. A szélenergiával történő villamosenergia-termelés támogatásakor fontos szempont, hogy a rendszerszabályozási problémák megoldásáig csak lokális vagy közösségi, hálózatra nem termelő, szélerőgépek működtetése támogatható. Kiemelten ösztönzött, ha a fejlesztésekhez kapcsolódó alapanyag-előállítás, feldolgozás, energiatermelés és felhasználás jól körülhatárolható, összefüggő rendszerben, térségi alapon valósul meg. A térség, a fejlesztések méretétől függően egy településrészre, településre, települések csoportjára, kis-

12

ÖN • KOR • KÉP 2007. március

ivóvízminőség 14% megújuló energia 4%

térségre, kistérségek csoportjára terjedhet ki, igazodva a helyi adottságokhoz és a leghatékonyabban előállítható helyi megújuló energiaforrásokhoz. Támogatandó, ha a fejlesztések közösségi beruházások keretében, közösségi hozzájárulással valósulnak meg, és a beruházások eredményei közösségi érdeket is szolgálnak.

A fenntartható termelési és fogyasztási szokások erősítése A környezeti megfontolások előtérbe helyezése számos területen vezethet a gazdasági hatékonyság növeléséhez. Meghatározó, a tudatosan és takarékosan gazdálkodó fogyasztási szokások kialakulásához vezető környezeti szemléletformálás. Fontos a környezetbarát életmód és a fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtése. A fejlesztések érintik, vagy érinthetik szinte bármely önkormányzatot és intézményeit, a kis- és középvállalkozások legtöbbjét. A fejlesztések eredményeképpen alacsony környezetterhelésű, anyag és energiatakaré-

kos, területkímélő és jelentős foglalkoztatási kapacitással bíró gazdasági vállalkozások fejlődnek ki.  Túl sok az információ, és nagyon kevés az idő. Az érintettek türelmetlenül várják, hogy a pályázatok minél hamarabb megjelenjenek, egyesek szerint már most is késő...hogyan tudják ezt a hátrányt behozni? – A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) akcióterveinek véglegesítése után, de még a pályázati felhívások megjelenése előtt a KEOP megismertetésére, a források minél hatékonyabb lekötése érdekében országos népszerűsítő kampányt indítunk. A kampány a KEOP AKTÍV roadshow keretében valósul meg, melynek az a célja, hogy a pályázati lehetőségeket „házhoz vigyük”, így a potenciális pályázók közvetlenül az érintettektől szerezhetnek információkat környezetvédelmi beruházásaikkal, az Európai Unió támogatásaival kapcsolatban. Ahhoz, hogy az információ a leghatékonyabban eljusson az illetékesekhez, országos szintű, hét helyszínes (régiónként 1-1 helyszín) roadshow-t bonyolítunk le. A roadshow keretein belül a célközönség előadások formájában ismerkedhet meg a 2007–2013-as időszak célkitűzéseivel, pályázati lehetőségeivel, az előadások után műhelymunka következik, a kerekasztal-beszélgetések keretében konkrét kérdésekre is választ adunk.

 Kik tartoznak a célcsoporthoz, milyen kört érint a KEOP? – Érintettek a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok és az önkormányzati szövetségek, valamint az önkormányzati többségű gazdasági társaságok, a kis- és középvállalkozások, a civil szervezetek, a szakmai szövetségek, a kamarák és a regionális fejlesztési tanácsok/ügynökségek. A kampányt a minisztérium, a KvVM Fejlesztési Igazgatósága (KEOP Közreműködő Szervezet) a Regionális Fejlesztési Tanácsokkal (RFT) és a Regionális Fejlesztési Ügynökségekkel (RFÜ) együttműködve bonyolítja le, bevonjuk a regionális fejlesztési tanácsok és a minisztérium által delegált tagokat is. A rendezvénysorozat lebonyolításába önkormányzati szövetségekre is számítunk. Én is minden helyszínen előadást tartok. A roadshow kezdetekor indítunk egy weblapot, ahol a témával kapcsolatos összes információt közöljük, ezenkívül információs telefonvonal szolgálja majd a hatékony tájékoztatást. A roadshow helyszínei: Közép-magyarországi Régió: Budapest, (április 5.), Közép-dunántúli Régió: Székesfehérvár (április 12.), Dél-dunántúli Régió: Pécs (április 17.), Dél-alföldi Régió: Szeged (április 20.), Nyugat-dunántúli Régió: Győr, (április 24.), Észak-alföldi Régió: Debrecen (áprillis 26.) Északmagyarországi Régió: Miskolc (május 3.) Csiky Ildikó

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. március

ADJ ESÉLYT AZ ESÉLYNEK! Partnerkonferencia keretében itthon is kezdetét vette a 2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év hazai programsorozata és célkitűzéseinek megvalósítása a Művészetek Palotájában. Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár, a konferencia levezető elnöke röviden vázolta az év meghirdetésének előzményeit, a közösségi szintű célkitűzéseket, miszerint az Európai Unió széles körű, stratégiailag meghatározott diszkriminációellenes harcának egyik kiemelkedő kezdeményezése az ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÉV. Tájékoztatást adott a célokról, arról, hogy fel kell hívni a figyelmet a sokszínűségben rejlő értékekre, és a mindenkit megillető, egyenlő esélyeket kell hirdetni. Bevezetőjében összegezte az év közösségi szintű megnyitóján, Berlinben elhangzottakat, ismertette, hogy

a résztvevők közé mind a 27 uniós tagállam, továbbá Izland, Lichtenstein és Norvégia is csatlakozott. Az ESÉLYÉV programjai közösségi, nemzeti, regionális, helyi szinten egyaránt a megkülönböztetést állítják a figyelem középpontjába, azokat az embereket, akik nemük, származásuk, vallásuk, hitbéli meggyőződésük, fogyatékosságuk, koruk vagy szexuális beállítottságuk alapján szenvednek hátrányos megkülönböztetést. A programokban számos közéleti szereplő, politikus, művész, médiaképviselő vesz részt, adja nevét, arcát, segít az év „üzeneteinek” célba juttatásában.

„Világos legyen, mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz…”

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. március

2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy széles körű társadalmi igénnyé kell tenni az esélyegyenlőség kérdéskörét, a célkitűzések megvalósításába be kell vonni az érintett csoportokat képviselő civil szervezeteket, szakmai háttérintézményeket, önkormányzatokat és használni kell a nyilvánosság eszközeit is. Hangsúlyozta, hogy az esélyegyenlőség megteremtése, a diszkriminációval szembeni fellépés politika felett álló kihívás, a rendszerváltást követően kialakult jogi intézményi kereteket meghaladó, széles bázison alapuló, nemzeti közügy. Ennek érzékeltetésére ismertette a Nemzeti Stratégia általános megközelítési elveken alapuló célkitűzéseit, amelyek az EURÓPAI ÉV négy közösségi alapcélkitűzésére épülnek, és a jogokat, a képviseletet, az elismerést, a tiszteletben tartást veszik figyelembe minden tevékenységben. Folytatta a hat diszkriminációs okkal, mint a nemi, faji vagy etnikai származás, a vallás vagy hitbéli meggyőződés, a fogyatékosság, a kor, a szexuális irányultság, amelyek mindegyikének fontos a kiegyensúlyozott kezelése. A megvalósítási szempontokat figyelembe véve a miniszter lényegesnek tartja a decentralizációt (azaz szubszidiaritást), aminek következtében a döntések, az intézkedések jelentős része regionális, megyei, helyi szinten valósul meg. Nélkülözhetetlen a diszkrimináció elleni fellépés összes lehetséges szereplőjének megszólítása, illetve bevonása az EURÓPAI ÉV eseményeibe legyen szó a „gender mainstreaming”, a nők és férfiak társadal-

I

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK mi egyenlőségének érvényesítéséről, vagy az akadálymentesítésről, amely szintén össztársadalmi kérdés, hiszen több társadalmi csoportot – az időseket, a betegeket, a gyermekeket, az egészségkárosodással vagy kisgyermekkel közlekedőket – érinti, akik számára fontos és elengedhetetlen a fizikai akadályok felszámolása. De az év során nagyobb figyelmet kell fordítani az infokommunikációs akadálymentesítésre is, ugyanis az üzenetek jó része ezúton válik hozzáférhetővé mindenki számára. Beszéde végén, az esélyegyenlőség évének kezdetén technikai minimumként az őszinte szembenézést javasolta, amely segít a problémák valódi feltárásában és az együttgondolkodást követő eredményes megoldásában. György Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Unióban növekszik a szolidaritás a mássággal szemben. Úgy látja az esélyegyenlőség megteremtésében a civil szervezeteknek kiemelt szerepe van, feladatuk a többi között, hogy az állampolgároknak információt adjanak jogaikról, illetve tartalommal töltsék meg az „aktív idősödés” fogalmát.

Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, az EURÓPAI ÉV nagykövete szerint az esélyegyenlőség évével„újabb impulzust”kapott az, hogy a mindennapok részévé váljék a diszkriminációellenesség gondolata. Az antidiszkriminációt biztosító jogi keretek„rendkívül fontosak” , mivel egy társadalom a jog által is alakul – emelte ki az országgyűlési biztos, hozzátéve, hogy a jogrend önmagában nem elegendő, a jog érvényesítéséért felelős szerveknek döntő szerepük van az esélyegyenlőség megteremtésében. Lévai Katalin európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy „le kell bontani a diszkrimináció kordonjait, mert ezek a kordonok választanak el minket attól az Európától, amelyben mindannyian élni szeretnénk. ….Az esélyegyenlőség évére azért van szükség, mert ha nincs esélyegyenlőség, akkor van diszkrimináció, van rasszizmus, van antiszemitizmus és mindenféle megkülönböztetés azokkal szemben, akik nem tudják megvédeni jogaikat” – folytatta. Megjegyezte azt is, hogy ez nem korlátozódik csak egyetlen évre, hanem a társadalmi párbeszéd évével folytatódik majd. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő szerint az ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉVének

Érdi Tamás az ESÉLYÉV gáláján ünnepi koncertet adott. 26 éves és eddig 24 országban koncertezett a világ különböző pontjain. 1979-ben született, s koraszülöttként, egy hibás inkubátorkezelés következtében elvesztette a látását. Zenei érdeklõdésére hamar felfigyeltek. Tanárai, Becht Erika és Kollár Zsuzsa, egy speciális módszerrel láthatóvá teszik számára mindazt, ami a kottában található, s amelyet az õ saját művészi elképzelése követ. 8 évesen a Vigadóban lépett először pódiumra. Művészdiplomát a Torontói Royal Conservatorium ösztöndijasaként szerzett Leon Fleisher tanitványaként. Legutóbb március 15-én Norvégiában, az Oslói Koncerthaus Lille Salban adott koncertet. Bővebben: www.erditamas.hu

II

célja, hogy felhívja az európai társadalmak figyelmét egy igazságos, összetartó, mindenki számára esélyegyenlőséget biztosító élet előnyeire. Fontosnak tartja a nemek közötti esélyegyenlőség követelményeinek érvényesítését és az ehhez szükséges képzést, tájékoztatást. Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára azt emelte ki beszédében, hogy az oktatást alkalmassá kell tenni az esélyegyenlőtlenség csökkentésére. Noha az oktatás a legfontosabb befektetés, ugyanakkor ma veszteséges,„mert nem tudjuk biztosítani mindenki számára tehetsége kamatoztatását” – jelentette ki az államtitkár megjegyezve, hogy kiszorul az, aki szegény, aki iskolázatlanabb családból jön, aki roma vagy fogyatékkal élő. Az államtitkár az oktatáspolitika fő céljaként a párbeszédet, az esélyegyenlőség központú pedagógiai gyakorlat kialakítását tűzte. A konferencia plenáris részében hazai szaktekintélyek tartottak előadást. Gyulavári Tamás egyetemi docens az antidiszkriminációs jogharmonizációt ismertette a magyar tapasztalatok alapján. Farkas Lilla, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének elnöke a diszkrimináció elleni fellépés hatékony eszközeit sorakoztatta fel, és minden érintettet, illetve az őket képviselő szervezeteket a panaszaik – minél nagyobb számban történő – bejelentésére ösztönözte. Sebestény István, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsosa bemutatta a civil társadalom esélyegyenlőségi potenciálját. A szekcióüléseken – az év négy fő szempontja mentén – a hátrányos megkülönböztetés konkrét példáinak és a jogorvoslati lehetőségeknek megismerése volt a cél, szakértők közreműködésével a témák körbejárása, megoldási javaslatok felmutatása, vita generálása folyt. (Az előadások anyagai és a szekciók összefoglalója letölthető: www.szmm.gov.hu/eselyev2007)

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. március

KAPCSOLÓDÓ Rendhagyó női találkozó

NŐttön NŐ

A Törökfürdő Alapítvány rendhagyó kulturális, művészeti, esélyegyenlőségi rendezvényeiről és a műfajokat sajátos módon átlépő, elegyítő stílusáról vált ismertté. Március elején újabb szokatlan, a tágabb médianyilvánosságot is megmozgató eseményt szervezett NŐttön NŐ címmel az A38-as hajón. A találkozót – a támogató Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében – Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár nyitotta meg. Bár napjainkban szabályos információdömping tapasztalható női témákban, értelmezésekben és a női lapokban, azonban óriási a szakadék a leíróelemző és a népszerű-bulvár megközelítés, szemléletmód között. Az alapítvány és együttműködő partnerei szerint az utóbbi 15 évben keletkezett gender studies tudományág által felvetett dilemmák és problémák sokszor csak a szűkebb szakmai közönséghez jutnak el. Épp ezért fontosnak tartják a tudományos témák bővítését, differenciálását a kevésbé bevett megközelítésekkel. Véleményük szerint a nők változó szerepeinek, általános helyzetének elemzését élményszerű, átélhető közegbe kell helyezni, ezért neves média- és kulturális személyiségek – köztük Bódis Kriszta, aki a társzervezője volt a programnak, Jakupcsek Gabriella, Bombera Krisztina, Gerő András, Vámos Miklós, Stahl Judit, Karafiáth Orsolya, Palya Bea és Eszenyi Enikő – vettek részt az eseményen. A NŐttön NŐ hétvége a klasszikus gender-témákhoz, mint az erőszak a családban és a munkahelyen, a nemek reprezentációja a művészetben, a közéletben, a média világában, a kortárs amerikai feministák irányaihoz hasonlóan más típusú, „populárisabb” megközelítéseket igyekezett felsorakoztatni. Nem korcsoportok, hanem különböző miliők szerint bontották ki a nőket érintő problémákat és jelenségeket. A két nap előszeretettel keverte

az eseményműfajokat. Egy pódiumvita után tudományos ismeretterjesztő, vetítéssel támogatott előadás következett, majd lazítóként a női érzékenységet, szókimondást előtérbe helyező kulturális produkciót és művészeti akciót tűztek műsorra. „Nőmenklatúra” címmel Vajda Éva moderálásában a minisztériumi és közintézményi női vezetőkkel – Ballainé Krikker Zsuzsanna, Csorba Csilla, Daróczi Ágnes, Rauh Edit és Schneider Márta részvételével – folyt beszélgetés. A férfioldalt, eredeti „nőlátásával” Gerő András kultúrtörténész képviselte. A nők változó szerepét, lehetőségeit járták körül, válaszokat kerestek arra, hogy léteznek-e tipikus női magatartásnormák, -minták a közélet befolyásolására. Arra a kérdésre, hogy szükséges-e a nők alaptulajdonságai

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. március

közé sorolt ösztönös megérzés, intuíció a vezetésben, hatalmi helyzetekben, a beszélgetés szinte mindegyik hölgy tagja hasonlóan fejtette ki véleményét: szerintük a nők – adottságuknál és társadalmi, kulturális szocializációjuknál fogva – valóban nagyobb beleérző képességgel rendelkeznek, látásmódjuk, problémaérzékenységük bizonyos esetekben fejlettebb, és a megoldásokban is gyakrabban hívják segítségül a kedvességet, az empátiát, többször támaszkodnak megérzéseikre. Egyetértettek, sőt vallják, hogy a tisztelet kivívásához ez nem elegendő, szakmai tudásra, helytálló képességre, vezetői erényekre is szükség van. Azt mindenképpen fontosnak tartják, hogy egy lényeges dologban változzon a jelenlegi szemléletmód, miszerint a férfi főnökök szakértelme megkérdőjelezhetetlen, míg, ha egy nő „küzdi” magát vezetői pozícióba, arról sokszor úgy vélekednek, hogy valószínű női bájának, jó kapcsolatainak – vagy másnak – és nem szakmai tudásának köszönheti előmenetelét. A két nap alatt szó esett arról is, hogy hogyan gondolkoznak a jelenvilágról és önmagukról azok a nők, akik ma Magyarországon a média sztárjai és háttéralakítói. Megjelent a nő mint klasszi-

III

KAPCSOLÓDÓ

Érik az EPER Új pályázati rendszerről adtak tájékoztatást a Nemzeti Civil Alapprogram Országos Hatókörű Kollégium márciusban megtartott, tavalyi évet is értékelő nyílt napján. Elkészült és a pályázók számára is elérhetővé vált az új pályázatkezelő szoftver, az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer – az EPER – regisztrációs oldala.

„Nőmenklatúra” kerekasztal résztvevői: Vajda Éva, Daróczi Ágnes, Rauh Edit, Schneider Márta, Ballainé Krikker Zsuzsanna

kus fogyasztó és mint piaci célcsoport, kiderült mely női rétegek, miliők léteznek piaci és reklámszempontból. Neves párok cseréltek eszmét az együttélési szabályokról és a szabályok felrúgásáról, a férfi és női szerepekkel kapcsolatos bizonyosságokról és bizonytalanságokról, közös kudarcokról és kapcsolatépítő élményekről. „KitűNŐ – jelenetek a dologházból„ címmel Marjai Judit trap-pictures stílusú fotókiállítása színesítette a programot. A fotóművész ismert nőket, neves személyiségeket ábrázolt, akik egyben egyszerű toposzok a fotogra-

fikus helyzet szorításában: költőnő a vécépumpával, politikusnő szobanövényként a cserépben, mások a háztartási készülékek fojtogató rabságában. Médiasztár(nő), írónő répával és baltával, valamint egy különös ház, ahol a nő számára az egyetlen melegséget a bojler adja. Az esti koncerteken világzene, népzene, jazz szórakoztatta a női fesztivál közönségét. Fellépett a Palya Bea Quintet, a Fabula Rasa, a „Szájról szájra” – Bognár Szilvia, Herczku Ágnes, Szalóki Ági –, a Krétakör Színész Tánczenekar, Dj Sanyi és Dj Beata Pozitíva.

Az év nagykövetei Palya Bea és Kaltenbach Jenő ismert személyiségek és egyetértenek a 2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év célkitűzéseivel. Mindketten emblematikus szereplői a kisebbségi, esélyegyenlőségi, antidiszkriminációs kérdéseknek. Munkásságuk, tehetségük nemcsak itthon, de Európában is jól ismert. A választás azért esett rájuk, mert mind szakmai hitelességük, mind emberi tulajdonságaik alkalmassá teszik őket a poszt betöltésére. Állásfoglalásuk, elfogulatlan véleményük, tehetségük példamutató és megkérdőjelezhetetlen, közvetítésükkel fokozódik az összetartozás érzése. Kiss Péter minisztertől átvették megbízólevelüket.

IV

A szoftver február végétől üzemel, és a 2007. évi hazai pályázatokat már ebben az új rendszerben hirdetik meg és kezelik. Márciusban és áprilisban jelennek meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Civil Alapprogram és a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram idei pályázati felhívásai, amelyeknél választható az elektronikus beküldési lehetőség. Abban az esetben, ha a pályázati felhívás úgy rendelkezik, hogy a pályázatot kizárólag elektronikus úton – internetes pályázatként – kell beküldeni, akkor a pályázónak a pályamű benyújtása előtt regisztrálnia kell az EPER rendszerben. A regisztráció már elindult, amelyhez segítséget nyújt az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Kht. honlapján található regisztrációs felület, az Internetes Pályázatkezelő Rendszer. A regisztráció megkezdése előtt el kell dönteni, hogy személyként vagy szervezetként szeretne nyilvántartásba kerülni a pályázó az EPER rendszerben. Személy alatt a magánszemélyeket, valamint az egyéni vállalkozókat, szervezet alatt a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, közalapítványokat, közhasznú társaságokat, gazdasági társaságokat, önkormányzatokat, egyházakat, személyek egyéb közösségeit, intézményeket értik. Felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben valaki szervezete nevében szeretne pályázatot beadni, akkor a szervezet regisztrációja funkciót kell választania, hiszen a pályázó adataihoz a regisztráció során megadott adatokat fogják a rendszerbe automatikusan beemelni. EPER regisztráció: https://eper.esf.hu/webeper/paly/palynyito.aspx Internetes cím: http://ipkr.esf.hu; E-mail cím: [email protected] vagy az ESZA Kht. ügyfélszolgálatán (Budapest, Amerikai u. 96.) vagy a 1/273-4250 telefonon lehet érdeklődni. NCA zöldszám: 06 80/204-453

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. március

ESÉLYNÖVELŐ

Bővült az Esélyek Háza hálózat Győrben megnyílt az ország tizennyolcadik Esélyek Háza. Kara Ákos, a megyei közgyűlés alelnöke fontos mérföldkőnek tekinti a város és a megye életében a ház átadását. Köszöntőbeszédében hangsúlyozta, minden ember egyenlő elbánásra jogosult, alapvető, hogy mindenki egyformán részt tudjon venni a közéletben, ezáltal erősödjön az emberekben az egymás iránti felelősségérzet. Bízik benne, hogy az iroda, aminek az önkormányzat biztosított helyet, olyan szellemi műhely is lesz, ahol mindenki partnerekre talál problémája megoldásában. A győri Esélyek Háza kiemelt feladatának tekinti a nők esélyegyenlőségét megteremtő intézkedések kezdeményezését – különös tekintettel a kisgyermekeket nevelő nők munkavállalási esélyeire, a részmunkaidős foglalkoztatási lehetőségek-

re, a diszkrimináció felszámolására. A megyei közgyűlés elnöke fontosnak tarja a romák társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának elősegítését, az idősek szociális, mentálhigiénés problémáira való megoldáskeresést, a fogyatékossággal élő személyek társadalmi beilleszkedésének megkönnyítését, a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelését, valamint a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartást és együttműködést. Rauh Edit szakállamtitkár szerint a ház a közösségépítés tere lehet, ahová olyanok is betérhetnek, akik nem szívesen fordulnának problémájukkal hatóságokhoz, hivatalokhoz. Köszöntője végén jelképesen átadta a ház kulcsát, ezzel hivatalosan is megnyitotta az irodát. Bővebben:www.gyor.hu

A kormány 2004-ben hozta létre az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot. Mára tizennyolc Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda, ismert néven Esélyek Háza működik, amelyek célja, hogy a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzésében közreműködjön, illetve, hogy együttműködjön az előítéletek csökkentése érdekében a térségben működő szervezetekkel, intézményekkel. Elsődleges célcsoportjai a diszkriminációt elszenvedők. Az érdekvédelmi szervezetekkel közösen ún. Esélyegyenlőségi Fórumot működtetnek, amely önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek képviselőiből áll. Bár az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézményrendszer elsősorban központi kormányzati szinten működik, az egyenlő bánásmód törvény alapján a települési önkormányzatok is elfogadhatnak helyi esélyegyenlőségi programot. Ebben elemzik a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetét, és meghatározzák azok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az EURÓPAI ÉVhez kapcsolódóan az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatnak kiemelt szerepe lesz a megvalósításban.

FOGALOMTÁR Eurobarométer az EP Bizottság egyik szolgálata, amelyet 1973-ban hoztak létre, és amely minden tagállamban és tagjelölt országban méri és elemzi a közvélemény alakulását. Annak ismerete, hogy az emberek hogyan vélekednek bizonyos kérdésekről rendkívül nagy segítséget jelent a bizottságnak jogszabálytervezetei megszövegezésekor, döntései meghozatalakor, illetve munkájának értékelésekor. Az Eurobarométer a közvélemény-kutatás és a fókuszcsoport módszerét is alkalmazza. Felmérései évente hozzávetőleg 100 jelentés kiadását eredményezik. Forrás: www.europa.eu.int Gender az a társadalmi és kulturális összefüggés rendszer, amely a nemek – nők és férfiak – helyzetét, szerepét meghatározza adott helyen, adott korban és adott időben. Ma is mást jelent nőnek és/vagy férfinak lenni egy Himalája közeli kis faluban, mint Budapesten, Afrikában vagy az arab világban. Forrás: www.minok.hu Gender mainstreaming azt jelenti, hogy a nők és férfiak közötti különbségek soha nem képezhetik a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) alapját. Iránymutatásai szerint újra kell gondolni a munkaerőpiac működését és annak a nők és a férfiak foglalkoztatására gyakorolt hatását; rámutat arra is, hogy tartós változásokra van szükség a társadalomban: át kell alakítani a szülői szerepeket, a családszerkezetet, a munka- és időbeosztást, akár az intézmények működését is; azaz nem a nőket kell, valahol a lehetőségek peremén hozzáigazítani a fennálló viszonyokhoz, hanem magukat a társadalmi viszonyokat kell átformálni. Megoldásként veti fel, hogy olyan együttműködést kell kialakítani nők és férfiak között, amely lehetővé teszi, hogy mindkét nem egyaránt részt vehessen a társadalom fejlődésében, és egyaránt részesedhessen e fejlődés eredményeiből; ehhez fel kell tárni az egyenlőtlenség valódi okait, és ezekre ható célzott beavatkozásokat kell alkalmazni. Felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedések ne csupán érzékenyek legyenek a nemek közötti különbségekre, de járuljanak hozzá az egyenlőtlenségek csökkentéséhez is; például több figyelmet kell fordítani a férfiakra, és feltárni azt, hogy mit tehetnek ők egy igazságosabb társadalomért. A gender mainstreaming magába foglalja a cselekvési stratégiát, a döntéshozatalt, az információk-

Forrás: Nemzeti stratégia és prioritások www.szmm.gov.hu

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. március

V

RÖVIDEN hoz való hozzáférést, eljárásokat és módszereket, módszertant, az alkalmazásokat, ellenőrzést és értékelést. Forrás: SZMM Esélyév 2007 Programiroda Infokommunikációs akadálymentesítés a fogyatékossággal élők, családjaik és támogatóik számára teszi hozzáférhetővé az öszszes elérhető szolgáltatást, információt. A tagállamoknak – konzultálva a fogyatékossággal élők érdekeit képviselő szervezetekkel – biztosítani kell, hogy a nagyközönség számára ajánlott új számítástechnikai infrastruktúra a fogyatékossággal élőknek is elérhető legyen, ezért arra vonatkozóan kell stratégiákat kidolgozni, hogy a segítséggel élők különböző csoportjai szükségleteiknek megfelelően jussanak hozzá, pl. a Braille-íráshoz vagy a nagybetűs nyomtatáshoz, hogy az írott dokumentációk tartalma számukra is érthetővé váljon. A hallássérültek számára a szóbeli tartalmakhoz való hozzájutást kell biztosítani jelbeszéddel. Meg kell fontolni jeltolmács alkalmazását a siket gyerekek és családtagjaik, segítőik számára, pl. az oktatásában. Törekedni kell más kommunikációs nehézséggel küzdők – pl. az értelmi fogyatékossággal élők – mindennapjainak megkönnyítésre is azzal, hogy számukra egyszerűsített módon teszik nyilvánossá a szükséges információkat. El kell érni, hogy a hírközlő eszközök, különösen a TV, rádió, internetes oldalak minden fogyatékossággal élő ember számára is használhatók legyenek. Forrás: ELTE BGGYFK Szubszidiaritás (decentralizáció) elve azt jelenti, hogy az EU döntéseit mindig a polgárokhoz lehető legközelebb kell meghozni. Vagyis, az Unió egy adott kérdésben csak akkor cselekszik – kivéve természetesen azokat az ügyeket, amelyekért egyedül felelős –, ha az EU-intézkedés hatékonyabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi szinten hozott intézkedés. A tagállamok alkotmányában meghatározott hatáskör-átruházás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Eszerint a közösségre csak azokat a jogköröket ruházzák át, amelyeket hatékonyabban lehet közösségi szinten gyakorolni, mint a függetlenül eljáró tagállamok vagy a régiók útján. Forrás: www.europa.eu.int

VI

Nők a nőnapról

Mi a baj a nőnapi csokorral? Tegyük láthatóvá a nőket címmel, a Nemzetközi Nőnapról való újszerű megemlékezésre invitálta tucatnyi civil szervezet – köztük a NANE, a MiNŐK, a MONA – az érdeklődőket március 8-án Közép-Európai Egyetem (CEU) Gellner termébe. A modern társadalom problémáit a magyar történelem hagyományaival ötvöző rendezvény keretében nyilvánossá tették számos magyar női és nemcsak női civil szervezet által megfogalmazott „12 pontot”, hasonlóan az 1848-as 12 ponthoz, de ezúttal a nők mindennapjainak és problémáinak figyelembevételével fogalmazták meg a magán- és a közszféra terén szükséges változásokat. Kifejtették, hogy mi is a baj a nőnapi csokorral egy olyan világban, ahol a nők iránti„tisztelet”ellenére hátrányos élethelyzetben élnek lányok, anyák, hölgyek, asszonyok, leszbikusok, prostituáltak, azaz nők ezrei. A szervezők véleménye szerint nem elégséges, hogy az év egy napján, a Nemzetközi Nőnapon emlékeznek meg a nőkről, a jogaikról, amelyek az élet számos terü-

letén sérülnek. Ezért az esemény egyben nyitórendezvénye volt annak az éves programsorozatnak, amelynek során minden hónapban a 12 pont – részletesen www.tusarok.org/rovatok/cikk – közül egyet-egyet vesznek górcső alá a kezdeményezők. Az eseményt támogatta a CEU Gender Studies Tanszéke.

Mit kíván a női nemzet? 1. Női érdekérvényesítést minden szinten! 2. Valódi nőket a médiába! 3. (Anyagi) elismerést a nők munkájáért! 4. Biztonságot a nőknek otthonaikban (is)! 5. Nőkre szabott egészségügyi szolgáltatásokat! 6. Méltó módon foganni, szülni és születni! 7. Több nőt a politikai és gazdasági döntéshozatalba! 8. Esélyegyenlőséget teremtő oktatást! 9. Demokráciát a párkapcsolatokban! 10. A hátrányos helyzetű nők intézményes támogatását! 11. A szexuális önrendelkezés jogát! 12. A nőmozgalom támogatását!

A Szubjektív Értékek Alapítvány március 21-én megrendezte az Antiraszszista Világnapot, amelynek fő témája idén „a magyarság mint kisebbség” volt. Az esemény szorosan kapcsolódik „A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen” immár ötödik éve futó uniós kampányhoz, amely idén kiegészül az EURÓPAI ÉVvel. A diszkriminációs, etnikai és kisebbségi problémákra keresték a választ neves szakemberek, politikusok, jogászok és szociológusok, akik a témával kapcsolatos szempontokat, tapasztalatokat járták körül, figyelembe véve a politikai stratégiákat is. A szakmai programot a hagyományos filmklub vetítése zárta. Az érdeklődők megtekinthették a 2007-es Magyar Filmszemle fődíjas filmjét, az Iszka utazását, majd beszélgethettek Bollók Csaba rendezővel a Corvin moziban.

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. március

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Megalakult a szakértői munkacsoport Az Európai Bizottság felhatalmazása alapján a Nemzeti Végrehajtó Testület létrehozta a Szakértői Munkacsoportot, aminek tagjai a kormányzati oldal mellett a civil szervezetek képviselői és szakértők. A munkacsoport részt vesz az EURÓPAI ÉVet meghatározó nemzeti stratégia és prioritások meghatározásában, a pályázati kiírások előkészítésében és elbírálásában, figyelemmel kíséri a monitoring munkálatokat és a végrehajtást, valamint közreműködik az EURÓPAI ÉVvel kapcsolatos kommunikációs teendőkben. A munkacsoportban a nemek aránya kiegyensúlyozott.

Kormányzati képviselet A kormányzati oldalt a hat kijelölt diszkriminációs ok alapján a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakfőosztályai és az Oktatásügyi és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága képviseli.

Civil képviselet Magyarországon a hátrányos megkülönböztetésnek kitett emberek érdekeit védő vagy képviselő civil szervezetek országos szinten az egyes diszkriminációs okok mentén szerveződnek. Az országos érdekegyeztető fórumokat törvény (Országos Fogyatékosügyi Tanács) vagy kormányhatározat hozta létre (Idősügyi Tanács, Romaügy Tanács, Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács), amelyek a kormány számára szakmai kérdésekben konzultatív, véleményező, javaslattevő feladatot látnak el. A civil szervezetek az országos érdekegyeztető fórumok kijelölése, illetve felkérés alapján küldtek képviselőket: Romaversitas Alapítvány (faji vagy etnikai származás), Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (fogyatékosság), Női Érdek (nem), Dr. Hun

Mutass képet, és írj arról, hogy milyen a világ megkülönböztetés nélkül! Törj át a sztereotípián! Európai Unió fotópályázatot hirdet a sokszínűségért Európa képző- és iparművész hallgatói számára hirdették meg a 2007. évi „Törj át a sztereotípián!” fotópályázatot. A pályázók kreatív állásfoglalásukat fejezhetik ki azzal, hogy jelentkeznek és megmutatják alkotásaikat az Európai Unió közönségének. A verseny március elsejétől június 30-ig tart, része az uniós – „A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen!” – kampánynak és az ESÉLYÉVnek. A győzteseket augusztusban választják ki a 35 legjobb pályázat közül. Mind a 35 döntős pályaműve részt vesz azon az utazó kiállításon, amely Brüszszelből indul, és a három győztes pályá-

zó országának fővárosába is ellátogat. A nyertes fotókból és azok alkotóiról színvonalas katalógus készül. A pályázati felhívást – plakátokat és tájékoztató csomagokat – a szervezők márciusban eljuttatják az oktatási intézményekhez. Bővebb információ, letölthető anyagok: www.stop-discrimination.info

„A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen” a nyomtatott és online média újságírói részére Európai Uniós Újságírói Díj A januárban közzétett Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 64 százaléka gondolja, hogy a diszkrimináció súlyos probléma, és a megkérdezettek

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. március

Nándor Egészségileg Hátrányos Helyzetű Nyugdíjasok Egyesülete (kor), Gyermek és Ifjúsági Konferencia (kor), valamint a Háttér Társaság a Melegekért (szexuális orientáció). Meghívottak között van az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala. A regionalitás, mint a decentralizáció érvényesítésének egyik eszköze, kiemelt szempontként szerepel az EURÓPAI ÉV célkitűzéseinek magyarországi megvalósításánál, ezért a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsának magyar tagszervezete is részt vesz a munkacsoport tevékenységében. Bővebben: www.szmm.gov.hu A hat diszkriminációs ok: faji vagy etnikai származás; fogyatékosság; nemek egyenlő társadalmi aránya; kor, szexuális orientáció; vallás vagy hitbéli meggyőződés

több mint fele szerint az illetékesek nem tesznek meg mindent a probléma leküzdéséért. Éppen ezért, nemcsak fontos, de elengedhetetlen feladat az állampolgárok tájékoztatása a sokszínűség előnyeiről és a benne rejlő lehetőségekről. A negyedszer is meghirdetett Európai Uniós Újságírói Díj az ESÉLYÉVben arra bíztatja a 27 uniós tagállam újságíróit, hogy tanulmányozzák és kövessék figyelemmel az említett problémákat, tapasztalataikat, gondolataikat vessék papírra. A legjobb, uniós tagállamban publikált írásokat, európai újságírói díjjal jutalmazzák. Az első három díjazott, valamint a különdíj nyertesének jutalma egyegy tanulmányút, bármely, szabadon választott uniós tagországba. Pályázati határidő: szeptember 30. Részletes információ, letölthető jelentkezési lap: www.stop-discrimination.info

VII

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MAGYAR TERMÉK NAGYDÍJ

Díjazzák az odafigyelést Tizedszer hirdették meg a Magyar Termék Nagydíj® Pályázati Rendszert, amelyben olyan termékek és szolgáltatások kerülnek megmérettetésre, amelyek a legszigorúbb minőségi követelményeknek, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelnek. A hagyományosan kiírt pályázati főcsoportok mellett – az esélyegyenlőség évében – idén új kategóriákkal bővült a rendszer, mivel a kiírók szándéka a társadalmi felelősségvállalásban szerepet vállalók díjazása, az ő piaci pozíciójuk növelése is. Ebben az évben a pályázati kiírás önálló témacsoportja az orvosi eszközök, műszerek, a segítséggel élők számára fejlesztett segédeszközök, ami lehetőséget biztosít olyan gazdasági szervezeteknek, amelyek tevékenységükkel segítik a nehézségekkel küzdőket. A gazdaság szereplőinek vállalniuk kell az esély-

egyenlőség biztosítása érdekében a szolidaritáson alapuló társadalmi szerepvállalást is. Ezért a Magyar Termék Nagydíj pályázati rendszer kiírásában megjelenik a segítséggel élő emberek számára gyártott termékek köre. Ezt a törekvést támogatva a Mosolyország Alapítvány az „Odafigyelés díja” címet és értékes különdíjat ajánlott fel olyan meglévő, már forgalomban lévő vagy gyártás alatt álló eszközökre, gépekre, találmányok felkutatására, amelyek megkönnyítik a segítséggel élők mindennapjait, emelik életminőségük színvonalát, mindemellett újdonságukkal, különlegességükkel vagy éppen innovatív hátterükkel rászolgálnak a közfigyelemre. Az alapítvány különdíjként az általa kiválasztott terméket oklevélben részesíti és szerepelteti éves non-profit kampányában.

A Magyar Termék Nagydíj pályázat benyújtási határideje május 25. Az eredményhirdetést ünnepélyes keretek között, széles nyilvánosság előtt szeptember 5-én szervezik a Parlament Felsőházi Termében, a díjazott pályázatok bemutatásával együtt. A nagydíjakat a hagyományoknak megfelelően az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke adja át. Bővebben a pályázatról: http://www.termeknagydij.hu/

A mi cigánylányunk a magyar jelölt. Lezárult az„A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen” kampány – Újságírói Díj 2006 pályázatának – magyarországi fordulója. A zsűri döntése alapján Hargitai Miklós „A mi cigánylányunk” című írása, illetve az idén először meghirdetett „Fiatal újságíró” kategóriában Szabó Csilla „Többet kell bizonyítanunk” című pályaműve képviseli Magyarországot az európai uniós zsűri előtt. Hargitai Miklós egy cigány kislány örökbefogadó édesanyjával készített interjúján keresztül világít rá a legáltalánosabb előítéletekre és azok abszurditására. Az elmúlt év legjobb magyar antidiszkriminációs újságírói művét a többi európai uniós tagállam nemzeti nyerteseivel veti majd össze az uniós zsűri, hogy aztán kihirdessék az európai nyertest.

Esélyegyenlőségi életműdíjjal tüntette ki Rádai Sándor okleveles gépészmérnököt, közlekedési, akadálymentesítési és segítő technológiák szakértőjét Kiss Péter miniszter. Rádai Sándor nem ismer akadályokat, élete nyolc éves korában, gyermekbénulás következtében vett fordulatot. Bénult végtagjai láttán sokan azt hitték, hogy gyermekkori álmáról, a mérnöki pályáról végleg le kell mondania. Ő azonban hitt magában és elvégezte a Műszaki Egyetemet, ahol a bonyolult műszaki rajzokat szájjal rajzolta, a feladatokat segítség nélkül kifogástalanul oldotta meg. Tanulmányai idején még nem foglalkoztatta az akadálymentesítés, bár a fizikai akadályokat maga is jól érzékelte. Később vörös diplomás mérnökként, amikor a jogszabályok már lehetővé tették, néhány „sorstársával” és orvosokkal összefogva hozták létre elsőként a szombathelyi mozgáskorlátozottak egyesületét. Részt vett a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) megalapításában és tizenhat éven át, az elnökség választott tagjaként társadalmi munkában intenzíven közreműködött a fogyatékos emberek életének megkönnyítése, az akadálymentes környezet létrehozása érdekében. Munkássága során sokat tett azért, hogy az akadálymentesítés valódi fogalmát megismertesse, eszköztárát szélesítse, ugyanis ez

korábban sokak számára csupán a rámpák kialakítását, a kerekesszékkel megközelíthető épületeket jelentette. A valóságban azonban sokkal többről van szó, hiszen nem csupán a mozgáskorlátozottakra, hanem minden más fogyatékossággal élő emberre vonatkozik. Rádai Sándor szakértelmére, aktivitására három nemzetközi szakértői szervezetben számítanak, képviseli a fogyatékossággal élők érdekeit itthon és nemzetközi szinten, hogy az akadályok leküzdése minden sorstársa számára eredményes legyen.

Forrás: Civil Európa hírlevél (Európai Uniós Újságírói Díj 2007 pályázati kiírás a VII. oldalon)

Az esélyegyenlőségi melléklet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából készült A mellékletet szerkesztette: Vajda Márta

VIII

Előzetes az áprilisi számból Interjú az ESÉLYÉV nagyköveteivel az év üzeneteiről Tudósítások az Antirasszista Világnapról, a Millenáris Fogadóból és a Nemzetközi Idősügyi Konferenciáról,aStefániaPalotából

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. március

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA

Lépésváltás előtt a Nyugat-Dunántúl A 2007–2013-as időszakban a hazai önkormányzatok és civil szervezetek soha nem látott összegű fejlesztési támogatáshoz juthatnak az uniós pályázatok segítségével. Az Új Magyarország Fejlesztési Programon belül – a korábbi egységes regionális oparatív programmal szemben – mind a hét régiónak van saját operatív programja, így minden térség specifikusan, gyengeségeit és kitörési lehetőségeit figyelembe véve juthat fejlesztési forrásokhoz. A Nyugat-dunántúli Régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. A régió egyedülálló módon négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Országon belüli sajátossága, hogy területén 5 megyei jogú város – Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa – található.

A dinamikus gazdasági szerkezetváltás nem volt azonos mértékű a régión belül, a meglévő területi különbségek további növekedése figyelhető meg a fejlettebb Győr-Moson-Sopron és a kevésbé fejlett Zala megye között. A fejlődés motorját a külföldi működőtőkét legnagyobb mértékben vonzani képes ipari központok képezték – Győr, Szombathely, Sopron, Sárvár, Mosonmagyaróvár, valamint Szentgotthárd és környéke. A leggyengébb teljesítményt pedig a zalaszentgróti és a letenyei, illetve a vasvári és az őriszentpéteri kistérségek mondhatják magukénak. A régióban 2004 végén a regisztrált vállakozások száma megközelítette a 117 ezret, ami 12,4 százalékkal magasabb, mint a 2000-es érték. Ezer

lakosra 2004-ben 117 vállakozás jutott, ami jóval magasabb, mint az országos átlag, sőt, Budapesten kívül valamennyi régió hasonló mutatóját meghaladja. Az utóbbi évek negatív folyamatai ellenére a foglalkoztatottság tekintetében is kedvezőbb helyzetben van a régió, mint az ország többi része, csak a fővárosban jobbak az adatok.

Erősségek és gyengeségek A régió erőssége a kivételesen jó földrajzi helyzet, az egyedi településszerkezet és a nagyvárosok jelentős térszervező ereje. Ugyanakkor magas a funkciószegény települések aránya, és a népesség elöregszik az apró- és törpefalvakban. Nem megfelelő az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra állapota, kevés

a bölcsödei és óvodai férőhely. Hiányzik az észak–déli közlekedési tengely, nem megfelelő állapotú az úthálózat, a tömegközlekedés, és a nagyvárosokban egyes lakóterületek fokozatosan leromlanak.

Regionális gazdaságfejlesztés A nyugat-dunántúli operatív program a 2007–2013as időszakra öt specifikus célt jelöl meg. Az elmúlt években létrehozott klaszterkezdeményezések csak részben voltak képesek megfelelni a velük szemben támasztott igényeknek, aminek legfontosabb okai a krónikus finanszírozási problémák és az ebből fakadó humánerőforrás-gondok. Uniós források segítik majd a helyspecifikus és a helyi pia-

con értékesíthető termékeket, szolgáltatásokat nyújtó, elsősorban mikro- és kisvállalkozások közti együttműködéseket. Kiemelten támogatandóak az olyan tanácsadási tevékenységek, amelyek környezetbarát, a legjobb elérhető technológiák átvételét szolgáló fejlesztéseket segítenek elő, csökkentik a vállalkozások energiafelhasználását és hulladéktermelését. A komplex befektetésösztönzés során fontos a szolgáltató, illetve a fejlesztő központok régióba telepítését szolgáló befektetési környezet kialakítása. Tavaly már 24 ipari park működött a régióban, de ezek egy része megtelt, ezért szükség van új területek bevonására, illetve a meglévő szolgáltatások fejlesztésére. A gazdaság fejlődését szolgáló humánerőforrás-fejlesztés támogatásának célja, hogy a térség felsőoktatási intézményei között együttműködés jöjjön létre, amely kooperál a gazdaság szereplőivel, kiszolgálja azok igényeit. Ennek elérését segíti a többi között a gyakorlatorientált képzések elterjesztése, a közös tananyagfejlesztés, a hallgatói szerződések rendszerének kialakítása, a szakmai egyeztető fórumok kialakítása vagy az egységes képzés-fejlesztési dokumentáció kidolgozása. 2007. március ÖN • KOR • KÉP

13

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA Városfejlesztés

Turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása A régió minőségben és mennyiségben is jelentős gyógyvizekkel rendelkezik. Itt található a fürdőzésre egész évben alkalmas Hévízi-tó is, amely egyedülálló Európában. Ezért kitörési pontnak számít a környezet és a gyógyászati szolgáltatások minőségi fejlesztése a gyógy- és termálfürdőkben. A Pannon-termál program kiszélesítésének keretében elsősorban a kis területigényű, illetve a barnamezős megoldások részesülnek előnyben. Elengedhetetlen a régió közép- és felsőoktatási kínálatából hiányzó, az egészségturisztikai szolgáltatásokat magas szinten támogatni tudó képzési rend-

14

ÖN • KOR • KÉP 2007. március

szer megújítása. A történelmi és kulturális örökség épített elemeinek hasznosítása, a fesztiválok és a kulturális kínálat jelenlegi összehangolatlansága az egymást kiegészítő lehetőségek kihasználatlanságát jelenti. A szezonalitás és a területi szóródás oldható meg azokkal a komplex turisztikai programokkal, tematikus csomagokkal, amelyek a Pannon Kulturális Út égisze alatt szerveződnek. A tájegységi ökoturisztikai programok fejlesztése keretében olyan lehetőségek kiaknázásához lehet majd támogatást kapni, amelyek segítik a régióra jellemző táji sokszínűség bemutatását. Az ökoturisztikai fejlesztések esetében kiemelten fontos azok környezeti fenntarthatósága. Azokon a helyeken, ahol jelentős turisztikai vonzerő van, de annak kihasználását korlátozza a szűkös szálláshely-kapacitás, illetve vállalkozói alapon nem biztosított a piaci megtérülés, ott indokolt a szálláshelyek fejlesztése.

A városközpontok értékőrző megújítása keretében az alulhasznosított vagy használaton kívüli területek településszerkezetbe illesztésére és e területek funkcióváltásának elősegítésére lehet majd támogatást elnyerni. A támogatások esetében előnyt élveznek a barnamezős beruházások. A leromlott városi lakóterületen vagy a leromlással fenyegetett lakótelepeken az integrált városrehabilitációs tevékenységek a koncentráltan megnyilvánuló gazdasági, szociális és környezeti problémák orvoslását szolgálják. A cél új gazdasági, kulturális, szociális és közösségi funkciók kialakítása. A régió nagyvárosaiban és körzetükben egyre nagyobb a zsúfoltság, súlyosbodik a gépkocsik miatti környezetterhelés, a kisebb településeken pedig nem megfelelő színvonalú a közösségi közlekedés. Ezért indokolt a helyi

és helyközi közösségi közlekedés feltételeinek javítása, a többi között a P+R rendszerek, buszsávok, vasúti kiszolgáló létesítmények, kerékpártárolók, kerékpárutak fejlesztése.

Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra A régió településszerkezetéből adódóan a térségben sok a kistelepülés, gyakran egymástól távol, érzékeny vízbázisokon, turisták által látogatott helyeken. Ezeken a ritkán lakott helyeken nem minden esetben kell komplex, több települést összekötő csatornarendszert és központi szennyvíztisztítást alkalmazni. A prioritás keretében támogatás nyerhető el a szennyvizek helyben tartásához és lokális kezeléséhez. A regionális jelentőségű vízfolyások, tavak esetében kiemelten fontos a jó ökológiai állapot elérése és fenntartása. A régió országos öszszehasonlításban a kevésbé árvízveszélyes területek

A Zala megyei Csesztreg legfontosabb célja a település természeti és épített környezetének megújítása az európai uniós pályázati lehetőségek felhasználásával. Az önkormányzat már elkészítette gazdasági programját a következő nyolc évre – mondja Czupi Sándorné polgármester. Csesztreg mikrotérségi központ. Az egyik terv, amivel mindenképpen pályázni szeretnének, az egészségház megújítása. Elkészültek a kerékpárútfejlesztés tervei is. Már elkezdték az iskolafelújítás pályázati előkészítését, a jelenlegi információk szerint ugyanis két olyan kiírás is lesz, amelyre a település jelentkezhetne. A távolabbi tervek között szerepel egy mikrokörzeti szolgáltatóközpont kialakítása és az óvoda, illetve a bölcsöde bővítése. A polgármester szerint gondot az jelenthet, hogy a rendelkezésre álló források nem elegendőek az igényekhez képest. Ezért arra készülnek, hogy a kiírás megjelenése után minél gyorsabban be tudják adni pályázataikat.

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA közé sorolható, ám a változó domborzati adottságok miatt veszélyeztetett településeken indokolt a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek megújítása, korszerűsítése. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a környezet- és életminőség javításához, illetve a vízbázisok védelméhez. A Nyugat-dunántúli Régió belső közlekedési kapcsolatai viszonylag fejletlenek. Különösen problémás a perifériális, többségében határ menti, csak egy úton megközelíthető zsáktelepülések helyzete. Az elérhetőségi viszonyok javítása érdekében támogatás nyerhető el kistérségi jelentőségű utak építéséhez, illetve rossz minőségű utak felújításához, amelyeken a kistérségi központok és a nagyvárosok megközelítése gyorsabbá és biztonságosabbá válik.

Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése A régió aprófalvas településszerkezete és a lakosság rossz egészségügyi helyze-

te miatt alapvető fontosságú az egészségügyi szolgáltatások lakosságközelibbé tétele. Az egészségügyi szolgáltatók – különösen a kis kórházak – párhuzamos aktív fekvőbeteg ellátásainak megszüntetését az operatív program szerint szakmai és költséghatékonysági szempontok is sürgetik. Ezzel párhuzamosan megvalósítható krónikus és rehabilitációs szolgáltatások, valamint járóbeteg-ellátási formák megszervezése. A hátrányos helyzetű emberek sikeres munkaerőpiaci beilleszkedéséhez a foglalkoztathatóság javítása mellett szükség van szociális szolgáltatásokra is. A szolgáltatások hozzáférhetősége tekintetében jelentős területi különbségek vannak a régión belül. Elsősorban a leghátrányosabb helyzetű, aprófalvas, zsáktelepüléses térségekben nem biztosított megfelelő színvonalú szolgáltatás, így ennek fejlesztéshez nyerhető el támogatás. A közoktatási infarstruktúra és szolgáltatások fej-

A Győr-Moson-Sopron megyei téti kistérség egyik terve az elérhetőség javítása, a települések közötti úthálózat fejlesztése – mondja Szabó Ferenc, Tét polgármestere, a téti kistérségi társulás elnöke. Főként a kistérség peremén több olyan település is van, amelyek elzártsága nehezíti a gazdaság fejlődését, a munkába járást, vagy az iskolabuszok közlekedését. A másik terv, amelynek megvalósításához európai uniós forrást szeretnének elnyerni, az a kistérségi művelődési központ. Maga Tét település a városközpont rehabilitációját segítő pályázati kiírásra szeretne jelentkezni. Emellett tervezik egy biogázerőmű megépítését. A polgármester szerint egyre kevésbé lehet települési szinten megoldani a fejlesztési szükségleteket, a jövő útja mindenképpen a térségi együttműködés. A közelmúltban a téti kistérség felvette a kapcsolatot a szomszédos szlovákiai kistérséggel is, és a határon átnyúló közös turisztikai fejlesztési lehetőségeken gondolkodnak.

Támogatás

Prioritás

Mrd Ft 1. Regionális gazdaságfejlesztés 1.1. A regionális klaszterekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése és a vállalkozói tanácsadási tevékenység igénybevételének támogatása 1.2. Komplex befektetésösztönzés, a befektetői környezet fejlesztése 1.3. A gazdaság fejlődését szolgáló humánerőforrás-fejlesztés

19,7

2. Turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása 2.1. Pannon-termál program kiszélesítése 2.2. Pannon Kulturális Út 2.3. Tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése 2.4. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és minőségi fejlesztése 2.5. Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése

31,9

3. Városfejlesztés 3.1. Városközpontok értékőrző megújítása 3.2. Integrált város rehabilitáció leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken 3.3. Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása

24,4

4. Környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra 4.1. Kistelepülési környezetvédelmi beruházások 4.2. Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 4.3. Környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése 4.4. Térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése

25,1

5. Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 5.1. Egészségügyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5.2. Szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5.3. Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5.4. A regionális információs társadalom kiteljesítése 5.5. Közszolgáltatási és civil együttműködési hálózat kialakítása

22,5

TA Összesen

4,6 128,30

Forrás: A kormány által 2006. december 6-án elfogadott nyugat-dunántúli operatív program

lesztése során olyan modellek indulnak el, amelyekben nem csak az iskola fenntartása biztosított, hanem a minőség fejlesztésének feltételei is megteremtődnek. A kisiskolák fennmaradásának feltétele az együttműködés. A régió oktatási fejlesztései preferálják az óvodaiskola, a multifunkcionális mikrotérségi közoktatási intézmény, a kistérségközpontok egységes iskolái és az egységes gyógypedagógiai intézmények kialakítását. Az információs társadalom kihívásainak való megfelelés érdekében integrált

regionális tartalom-, tudásés szolgáltatásfejlesztési programok indulnak, figyelembe véve a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok, az aprófalvas térségekben élők, valamint a munkaerőpiacról kiszorultak igényeit is. Az operatív program szerint elmúlt időszak egészségügyi, szociális és közoktatási fejlesztésének tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a beruházások akkor lesznek hatékonyak, ha párhuzamosan szervezetfejlesztési intézkedések is megvalósulnak. 2007. március ÖN • KOR • KÉP

15

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA

Húzóágazat lehet a turizmus a Közép-Dunántúlon

A Közép-dunántúli Régiót három megye, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém, illetve összesen 26 kistérség alkotja. Ezek közül hét számít hátrányos helyzetűnek, de Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiből egy sem esik a KözépDunántúl területére. A régió földrajzi helyzete kedvező, területe a közép-európai térség új fejlődési zónáit, innovációs erőcentrumait felfűző tengelyek metszéspontjában helyezkedik el. Kedvező közlekedési kapcsolatokkal, kiemelkedő adottságokkal rendelkező nagyvárosai fontos szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térben: Székesfehérvár, mint régióközpont, illetve Tatabánya gazdasági, logisztikai, Veszprém komplex felsőoktatási, Dunaújváros ipari központ. A Közép-Dunántúl magyar gazdaságban betöltött szerepe már az 1990-es évek elejétől lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. Az átalakulás sikerét jelzi, hogy a gazdasági fejlettség mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája tartósan magasabb az orszá-

gos átlagnál, amihez nemzetközi összehasonlításban is kedvező foglalkoztatási mutatók párosulnak. A régió Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után stabilan a harmadik a régiók rangsorában – ugyanakkor az EU 25ök átlagának harmadát sem érte el 2003-ban.

Az uniós pályázatok tervezését nehezíti, hogy még nincsenek meg a kiírások pontos feltételei, csak körvonalazódnak a lehetőségek – mondja Bencsik János, Tatabánya polgármestere. A város az útkorszerűsítéseket segítő uniós pályázatokra mindenképpen jelenkezik, bár a polgármester gondnak tartja, hogy a támogatás felső határa 250 millió forint. Pályázni fognak az intézményhálózat korszerűsítésére, akadálymentesítésére, de itt is probléma, hogy a régió rendelkezésére álló keret alacsony lesz az igényekhez képest, ezért várhatóan a jelentkezőkhöz képest kevesen jutnak majd támogatáshoz. A városközpont rehabilitációjához elnyerhető támogatás felső határa 1,5 milliárd forint, de a polgármester szerint Tatabányának erre a célra körülbelül 10 milliárd forintra lenne szüksége. Ezért jelenleg városrészközponti rehabilitációt terveznek. Mindenképpen fejlesztésre vár az észak–déli közlekedési hálózat, de ez a regionális keretbe nem fér bele, és kérdés, hogy az országos programok keretében jut-e erre pénz. Bencsik János a legnagyobb gondnak jelenleg azt látja: a pontos feltételek ismeretének hiányában nem biztos, hogy az önkormányzatok megfelelő irányban terveznek. Ha a tervek nem illeszthető a későbbi kiírásokba, akkor pénzt és időt vesztenek, illetve kifuthatnak az időből és eleshetnek a lehetséges 16 támogatásoktól. ÖN • KOR • KÉP 2007. március

A régió fejlődésének alapja az erős, modern feldolgozóiparra alapuló gazdaság, a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet miatti telephelyi és logisztikai potenciál, valamint a kiemelkedő turisztikai adottságok. Az ezredforduló utáni gazdaságfejlődési trendek azonban több tekintetben figyelmeztetőek: jelzik, hogy a kilencvenes évek közepétől tartó folyamatos növekedés megtört. Az utóbbi években több külföldi befektető is kivonta tőkéjét a régióból, ami rontotta az egyébként is hátrányos helyzetű térségek pozícióit, mint például a sárbogárdiét, de még az erős és fejlett gazdasággal rendelkező térségekben is megrázkódtatást okozott, mint a székesfehérvári kistérség. A kedvezőtlen tendenciák öszszefüggenek azzal is, hogy a régió gazdasági szerkezete túlzottan ipari jellegű.

A régión belül a gazdasági potenciál nem egyenletesen oszlik meg, annak legnagyobb hányada Fejér és Komárom-Esztergom megyében koncentrálódik. Veszprém megyében a gazdaságtalan üzemek felszámolása megtörtént, azonban a fejlett technológiát képviselő új beruházások betelepülése lassan halad. Veszprém megyében viszont jelentősebb a szolgáltatások és a turizmus szerepe a másik két megyéhez viszonyítva. Fejér és KomáromEsztergom megyét zömében a nagytőke, Veszprém megyét pedig a külföldi középvállalkozások választották befektetésük helyszínéül.

Kitörési pont lehet az idegenforgalom A Közép-Dunántúl turisztikai szempontból az ország egyik meghatározó területe. Olyan természeti vonzerők mellett, mint a Balaton és a Balaton-felvidék, a Velencei-tó, a Bakony és a Vértes, nagy számban találhatók itt műemlékek és borvidékek is. Hiányoznak azonban a változatos igényeket kielégíteni képes turisztikai termékek, a régiónak nincs saját turisztikai arculata. A régió erősségei közé tartozik, hogy az itteni iparágak – informatika, mechatronika-járműipar, elektro-

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA nikai ipar, építőipar, fa- és bútoripar, élelmiszeripar – dinamikusan fejlődnek. Ugyanakkor a relatíve olcsó bérmunkára alapozott gazdasági fejlődés lehetőségei kimerültek, és a további fejlődés gátja lehet, ha nem történik előrelépés a gazdaság igényei és a felsőoktatás, illetve a szakképzés összehangolása terén.

Regionális gazdaságfejlesztés A régió versenyképességének megőrzése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a helyi gazdaság innovációorientált fejlesztése, az eddigi olcsó munkaerőre és külföldi tőkebefektetésre épülő, tömegtermelésen alapuló modell helyett. A régió mind az ipari parkok számát, mind területét tekintve kiemelkedő mutatókkal bír. Ugyanakkor szolgáltatásaik hiányosak, és közülük több nem volt képes megfelelő betelepedési szintet elérni. Az operatív program kiemelten kezeli a gazdasági háló-

zatok és együttműködések támogatását. A több iparágban beindult klaszterkezdeményezések, vállalkozói együttműködések többnyire fejletlenek, alacsony szintűek, erősebb menedzsmentre és a közös tevékenységek hatékonyságának növelésére, szolgáltatásaik fejlesztésére van szükség. Az innovációk létrejöttének ösztönzése érdekében lényeges az innovációt támogató szervezetek szervezeti és funkcionális megerősítse, együttműködésének segítése, valamint szolgáltatásaik fejlesztése. Speciális, a dinamikusan változó gazdasági igényekhez rugalmasan igazodó képzési rendszer kialakítása szükséges ahhoz, hogy az egyes ágazatokat el lehessen látni szakszerű munkaerővel. A képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése segít a vállalkozások fejlődéséhez és versenyké-

pességéhez szükséges tudás megszerzésében, ezáltal a vállalati kultúra színvonalának emelésében, és erősíti a stratégiai gondolkodást.

Regionális turizmusfejlesztés A turizmus a régió gazdasági bázisának egyre jelentősebb forrását nyújtja, húzóágazatnak tekinthető. Megerősödtek a hagyományos turisztikai térségek, azok nagyobb, önállóbb szerepköröket kaptak (Balaton, Velencei-tó, Vértes, Dunakanyar kiemelt térségei). A speciális idegenforgalmi kínálati elemek – természeti kincsek, történelmi városok, gazdag kulturális örökség, várak, múzeumok, történelmi borvidékek – térségi szintű összekapcsolásával növekedhet a régió vonzereje, csökkenhet a szezonalitás, valamint növekedhet a belföldi turizmus volumene is. A döntő en vízpar ti turizmusáról ismert, ugyanakkor turisztikai szempontból összetett, sokrétű kínálattal rendelkező régióban kiemelten fontos az arculatépítő elemek megtalálása. Ehhez egyrészt egyedi, jelentős vonzerőre épülő turisztikai nagyprojektekre van szükség, más-

részt a kisebb, önmagukban nem piacképes turisztikai attrakciók együttes piacra juttatása érdekében lényeges az integrált termékfejlesztések támogatására. A turisztikai kínálat és fogadókészség minőségi fejlesztése során a kereskedelmi szálláshelyek esetében elsősorban a meglévők fejlesztése támogatandó – kategóriaváltással legfeljebb 4 csillagos besorolás érhető el –, új szálláshelyek fejlesztése csak indokolt esetben, vonzerők környezetében lehetséges. A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes turisztikai kínálat kialakításához nélkülözhetetlen regionális és térségi menedzsment szervezetek felállítása. A turizmus menedzsmentjének és marketingjének erősítése kapcsán támogatás kapható a régió potenciális és tényleges látogatóinak célirányos tájékoztatásához, a „hagyományos” és interaktív turisztikai információs rendszerek kialakításához.

Integrált városfejlesztés a Közép-Dunántúlon Az integrált városfejlesztés hangsúlyosan kezeli a városrészek rehabilitációját, mind a gazdasági-kulturális-turisztikai és egyéb központi funkciók erősítése, mind a szociális típusú és a közösségi funkciókat megerősítő város(rész) fejlesztés szemszögéből. A régió városainak más-más problémával kell szembenézni ezen a téren, éppen ezért a történe2007. március ÖN • KOR • KÉP

17

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA Támogatás

Prioritás

M Ft 1. Regionális gazdaságfejlesztés • a régió gazdasági vonzerejének növelésével, • a gazdasági hálózatok és együttműködések támogatásával, • a gazdaság innovációs miliőjének javításával, • a képzési és tanácsadási rendszer fejlesztésével.

21 075

2. Regionális turizmusfejlesztés • a turisztikai kínálat és fogadókészség minőségi fejlesztésével, • a turizmus menedzsmentjének és marketingjének erősítésével.

33 720

3. Integrált városfejlesztés • város- és város-részközpontok értékmegőrző revitalizációja • leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja • integrált városfejlesztést megalapozó stratégiák elkészítése

19 670

4. A kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztések • a foglalkoztatás növelése, a humán szférába történő beruházások ösztönzése • közoktatás infrastrukturális fejlesztése • az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése • intézményfejlesztés • környezeti értékek védelme, környezetbiztonság növelése • az elérhetőség fejlesztése

60 977

Technikai segítségnyújtás Összesen

5 058 140 500

2004-es áron, 265 Ft/Euró-val számolva, 15 %-os kormányzati társfinanszírozás figyelembevételével Forrás: A kormány által 2006. december 6-án elfogadott Közép-dunántúli operatív program

ti építészeti minőség, építészeti arculat megőrzése, az építészeti kultúra fejlesztése, a felújítás, egyes városrészek komplex szemléletű rehabilitációja differenciált fejlesztési célkitűzéseket, programokat igényel. A város- és városrészközpontok értékmegőrző revitalizációja a vonzó városi környezet kialakítását támogatja, mely ösztönzi a további magánberuházásokat; az új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenését és a meglévő funkciók megerősítését; a kulturális, turisztikai értékek feltárását, a kiskereskedelmi funkciók erősítését. A leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja során támogatás kapható a többségében hátrányos helyzetűek által lakott település-

18

ÖN • KOR • KÉP 2007. március

részek komplex megújításához, a szegregáció oldása érdekében. Ide tartozhat a többi között a közterületek, a közműhálózat, a közintézmények felújítása, bővítése, a kulturális, sport és szabadidős létesítmények felújítása, bővítése, illetve a lakhatás körülményeinek javítása. A támogatott városfejlesztéshez szükséges a városfejlesztési stratégiák megléte. A prioritáson belül támogatható az integrált városfejlesztést megalapozó stratégiák elkészítése.

Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés A legsúlyosabb foglalkoztatási és szociális probléma a tartós munkanélküliség. Az operatív program a helyi foglalkoztatási kezdeménye-

zések támogatásán belül kiemelt hangsúlyt helyez új munkahelyek teremtésére és a munka világából kiszorult emberek munkaerőpiaci reintegrációjára. Az óvodák és általános iskolák infrastruktúra fejlesztésének indokoltságát igazolja, hogy az iskolázottság javulása ellenére vannak olyan kedvezőtlen jelenségek a régióban, amelyek a későbbiekben a munkaerőpiac működésében zavarokat okozhatnak. Támogatás nyerhető majd el a közoktatás, így az óvodai ellátás, az alapfokú és középfokú oktatás területileg összehangolt fejlesztéséhez, a létesítmények felújításához, bővítéséhez, indokolt esetben új épület kialakításához. A kedvező gazdasági és foglalkoztatási helyzet nem vonta maga után az életesélyek javulását. Cél a két nagy szakterület, az egészségügy és a szociális szolgáltatások területileg összehangolt fejlesztése, amely egyrészt a lakosságközeli egészségügyi ellátások által hozzájárul a lakosság egészségügyi helyzetének javulásához, másrészt a társadalmi kirekesztéssel leginkább veszélyeztetett csoportok helyzetének javulását segíti elő. A régió kistérségei és települései eltérő igénnyel és szükséglettel rendelkeznek a közösségi célú intézményfejlesztések területén. Az önkormányzatok egységes és pénzügyileg fenntartható, a hatósági és a belső munkafolyamatok elektro-

nizálását támogató informatikai fejlesztésének biztosítása érdekében az operatív program támogatja, hogy az országban az elektronikus közigazgatás operatív program segítségével kiépülő alkalmazásszolgáltató központokhoz csatlakozni tudjanak az önkormányzatok. A Közép-dunántúli Régió földrajzi elhelyezkedésénél fogva szennyeződésre érzékeny területekkel, ivóvízbázisokkal és vízminőség-védelmi szempontból kiemelten védendő tavakkal rendelkezik. Támogatás kapható az agglomeráción kívüli települések, aprófalvas térségek szennyvízkezelésének és elhelyezésének fejlesztéséhez, illetve a településeket, közintézményeket veszélyeztető földtani veszélyforrások elhárításához. Nehezítik a régió kiegyensúlyozott területi fejlődését a közlekedési hálózat hiányosságai, melyek elsősorban az észak–dél irányú kapcsolatok terén, illetve a főútvonalaktól távoleső periférikus térségek nehézkes elérhetőségében mutatkoznak meg. Támogatást nyerhető el a 4 és 5 számjelű, térségi jelentőségű úthálózat, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő jelentősebb forgalmú belterületi utak fejlesztéséhez, a kerékpárutak kiépítéséhez, valamint a közösségi közlekedési formák összehangolásához. Á. K.

A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN

Hagyomány és korszerűség A Magyar Posta szolgáltatásai egyedülállóak A Magyar Postának, csakúgy, mint bármely más szolgáltatónak, fontos, hogy ismerje ügyfelei igényeit, ügyintézési szokásait, s ezekhez igazítsa kínálatát. Jól tudja, az idő pénz, ezért nem elég gyorsan, egyszerűen és színvonalasan kiszolgálni ügyfeleit, hanem idő-, fáradság- és pénzkímélő megoldásokat kell ajánlania. Mintegy 2800 postáján, a hagyományos feladatain túl, mint amilyen a töretlen népszerűségnek örvendő sárga csekkes befizetés fogadása, a legkülönfélébb banki szolgáltatásokkal áll az egyedülállóan nagy ügyfélköre rendelkezésére, amelynek bizalmát továbbra is változatlanul élvezi.

kor készpénz-helyettesítő postakártyával fizetnek. Az is fontos nekünk, hogy minél kényelmesebb körülményeket teremtsünk számukra, és minél rövidebb idő alatt szolgáljuk ki hűséges ügyfeleinket, akik igen nagy számban továbbra is a személyes postai ügyintézést választják.” – mondta Szarka Imre, a Magyar Posta pénzügyi szolgáltatások üzletágvezetője.

Szarka Imre

Hagyomány és összekötő szerep Magyar Posta a pénzforgalmi szolgáltatások területén nagy múlttal és jelentős tapasztalattal rendelkezik. A régi Postatakarékpénztár csekkforgalmi üzletágát ma is fenntartja, működteti, s úgy tűnik, a sárga csekk piaci pozíciója ma is megrendíthetetlen. Az elmúlt évben mintegy 290 millió darab sárga csekket, hivatalos nevén készpénz-átutalási megbízást adtak fel a postán. Az adatok azt bizonyítják, hogy a lakosság ragaszkodik a befizetésnek ehhez a formájához. A posta, a pénzügyi közvetítő rendszer részeként, ezzel a tevékenységével összekötő szerepet tölt be a szolgáltatók és az ügyfelek között. A sárga csekk népszerűségének több oka is van. Az egyik hogy a befizetőknek nem kell arra figyelniük, hogy átutalásuk mikor érkezik meg a címzett bankszámlájára, hiszen a

postai befizetés dátuma egyben a teljesítés hivatalos időpontja is. A sárga csekk esetében a címzett ellenőrizheti a számlát is, amely együtt érkezik a csekkel. Sok ügyfél szereti, ha a megadott fizetési határidőn belül, anyagi lehetőségeinek és egyéni időbeosztásának megfelelően, maga ütemezheti befizetéseit. A sárga csekk további előnye, hogy az ügyfél által indított eseti banki átutalásokhoz képest, szinte kizárt a hibás tranzakció, mivel a szolgáltatók maguk állítják ki a készpénz-átutalási megbízást. Fontos szempont az is, hogy a sárga csekken utalt pénz után az ügyfél a postán nem fizet kezelési díjat. „A posta igen büszke arra, hogy a „sárga csekken” feladott összegek két napon belül eljutnak a célbankhoz. Ennek az egész világon a csodájára járnak, hiszen máshol a hasonló (nem elektronikus, készpénzben fel-

adott) technológiával működő tranzakciók esetében az 5–7 nap sem ritka. Természetesen amellett, hogy igyekszünk megőrizni jó és népszerű szolgáltatásainkat, folyamatosan bővítjük a választékot. Így például ügyfeleink a Posta Folyószámláról is befizethetik tartozásaikat, akár úgy is, hogy a sárga csekkek feladása-

Korszerűség és önálló szerepkör A hagyományos szolgáltatásokon, legyenek akármilyen népszerűek, egyszer csak túlhalad az idő, ezért helyettük vagy mellettük szükség van új kínálatra. Úgy is mondhatnánk: a korszerű banki szolgáltatásoké a jövő.

A posta az önkormányzatok, a lakosság szolgálatában Speciális ajánlat az önkormányzatok számára az úgynevezett kifizetési utalvány, amelynek segítségével egyszerűen juttathatják el a segélyeket a rászorulóknak. Lehetőségek, amelyek javítják a település lakosságának életminőségét A posta országos lefedettsége lehetővé teszi a települések lakói számára, hogy a megszokott postai szolgáltatások mellett az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz hozzájussanak. Így például:  Sárga csekken készpénzt utalhatnak át  Állampapírban, bankbetétben, vagy egyszeri díjas biztosítási kötvényben helyezhetik el megtakarított pénzüket,  Bankkártyájukkal bármely postán, még a mobil postán is készpénzt tudnak felvenni a bankszámlájukról,  Minden alapvető biztosítást (kötelező gépjármű, lakás, baleset, életbiztosítás) megköthetnek.

2007. március ÖN • KOR • KÉP

19

TELEPÜLÉSÜGY A Magyar Posta, építve hagyományaira és hatalmas ügyfélbázisára, stratégiai szövetségest keresett és talált magának üzleti céljainak megvalósításához. Az Erste Bank, amely 2003-ban megvásárolta a Postabankot, lett az a partner, amely a szakmai licencet adta a postai banktevékenységhez. Azóta nagyléptékű átalakulás zajlik a posta pénzügyi szolgáltatásainak területén, ami 2006 végére jelentős eredményeket hozott. Jelenleg a több mint százezer postai folyószámla-tulajdonos, a 33 milliárd forintos befektetési alap; a 20 milliárd forintos betéti és a 3 milliárd forintos személyi kölcsön állomány a mutató-

20

ÖN • KOR • KÉP 2007. március

számai a sikeres postai banktevékenységnek. A korszerű banki szolgáltatások biztosításához azonban megfelelő infrastruktúrára és jelentős piaci lefedettségre volt szükség. Ma már 325 olyan modern posta van az országban, ahol a teljes banki szolgáltatáspaletta hozzáférhető, s e kínálat jelentős része valamilyen módon a többi fiókban is elérhető. Ha például valaki rendelkezik Posta Folyószámlával, mintegy 2800 postán tudja elvégezni a kívánt tranzakciókat.

A posta célja, hogy egyedülálló kínálattal, komplett pénzügyi portfólióval álljon a lakosság rendelkezésére. Legyen szó folyószámla-vezetésről, bankkártyáról, hitelekről vagy pénzbetétről. Szarka Imre szavaival élve „a cél az átlagemberek alapvető, mindennapi pénzügyi igényeinek kiszolgálása. Gyakorlatilag a teljes lakosság ügyfélnek számít. Más cégek milliókat fordítanak reklámra, hogy célcsoportjukat elérjék, ezzel szemben a posta szinte a teljes lakossággal hagyományo-

san jó személyes kapcsolatot tart fenn. Ilyen közvetlen és természetes kapcsolat ügyfél és szolgáltató között, mint amilyen posta és ügyfelei között van különleges adomány számunkra, amit nagyra értékelünk, és megbecsülünk.” (x) Létszámcsökkentési döntések támogatásáról Figyelem! A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások – idei évre vonatkozó –, létszámcsökkentési döntéseinek egyszeri költségvetési támogatásról szóló határideje április 15. (Bővebben: www.otm.gov.hu)

polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja • www.onkornet.hu

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Átadták az Ybl Miklós és a Pro Régió díjakat A nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen március 13-án állami, minisztériumi és szakmai kitüntetéseket adott át Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, illetve Ujhelyi István államtitkár. Az ünnepség keretében vehették át elismerésüket az idei Ybl Miklós és Pro Régió díjasok is. Pro Régió Díjat kaptak Dr. Bartke István tanácsadó a regionális szemlélet kialakításában végzett több évtizedes kiemelkedő tudományos munkásságának elismeréseként. Dr. Csima Péter tanszékvezető a térségi és települési szintű tájtervezés oktatásában végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként. Dr. Debreczeni Ferenc igazgató az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség irányításában és a régió fejlesztésében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. Főző János, a Balatoni Területi Főépítészi Iroda területi főépítésze a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén végzett kiemelkedő főépítészi tevékenysége elismeréseként. Dr. Gerzanics Annamária, a Területrendezési és Településügyi Főosztály helyettes vezetője a Balaton törvény kidolgozásában, érvényesítésében és végrehajtásában betöltött kiemelkedő szerepének elismeréseként. Dr. Locsmándi Gábor, a Budapesti Műszaki és Gaz-

dasági Egyetem Építészmérnöki Kara Urbanisztikai Tanszék egyetemi docense a településrendezés és -fejlesztés terén végzett több évtizedes oktatói, tervezési és publikációs tevékenysége elismeréseként. Molnár Attila, a VÁTERV 95 Kft. vezető terület- és településrendezési tervezője a területi és települési szintű tervezési módszerek öszszehangolása terén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. Dr. Nagy Sándor, a Magyar Fejlesztési Holding Igazgató Tanácsa elnöke a kistérségi területfejlesztési szemlélet kialakításában végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. Pálné dr. Kovács Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója a hazai területfejlesztési intézményrendszer kialakításában betöltött kiemelkedő szerepének elismeréseként. Polgár Tibor, a VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Nyugat-Dunántúli Regi-

onális Képviselete vezetője a Nyugat-dunántúli Régió fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. (Forrás: www.otm.gov.hu)

Ybl Miklós Díjat kaptak Basa Péter építész. Építészi pályafutása kezdetétől határozott, következetes egyéni kifejezésmódot alakított ki. Az egymaga tervezte épületek ugyanúgy a kortárs magyar építészet élvonalába emelkedtek, mint amelyeket tervezőtársakkal együtt alkotott. Előbbiekre példa a „Pro Architectura” díjas budakeszi református templom, a budai Barabásvilla rekonstrukciója, vala-

mint több családi ház, utóbbiakra a hannoveri világkiállítás magyar pavilonja és a Nagy-Kopasz-hegy csúcsán álló kilátó. Getto Tamás építész. Épületei nem méreteikkel, hanem környezetükbe való illeszkedéssel, az adott hely szellemének közvetítésével tűnnek ki. Alkotásait egyszerre jellemzi a könynyedség, nagyvonalúság és a legkisebb részletekig menő kidolgozottság. Formanyelve korszerű, egyéni, ugyanakkor fenntartja a folytonosságot a történelmi korok építészetével. Különösen pécsi lakóházai utalnak hitelesen a balkáni és a mediterrán építészet közelségére, hatására. Horváth Zoltán építész. Építészként és belsőépítészként párhuzamosan alkot, emellett a szakmai felsőoktatásban is jelentős feladatokat vállal. Munkássága eredményekben gazdag, nagyon sok tervezési feladatot oldott meg kiemelkedő színvonalon, egyénileg vagy alkotótársakkal együttműködve. A modern építészet

A Magyar Köztársaság Elnöke – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter előterjesztésére – a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Polgári Tagozata kitüntetését adományozta Karmazin Józsefnek, Nagykanizsa polgármesteri hivatala városfejlesztési osztálya vezetőjének, városi főépítésznek.

Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2007. február 16-i hatállyal megbízta Fegyverneky Sándort, a tárca építésügyi és építészeti főosztályának vezetőjét az országos főépítészi feladatok ellátásával.

2007. március ÖN • KOR • KÉP

21

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN formanyelvét alkalmazza, ezen belül annak egy mediterrán jellegű, artisztikus elemekben bővelkedő változatát. Tima Zoltán építész. Azon építészek nem túl népes táborába tartozik, akik következetesen érvényre juttatják az építészeti minőséget a lázas fővárosi ingatlanfejlesztések kritikus viszonyai között is. Budapest hangsúlyos pontjain megjelenű új épületei és épületrekonstrukciói kivétel nélkül kiemelkedő színvonalúak. Közülük a vizafogói Riverside Apartmanház 2004ben Pro Architectura díjat nyert. Tima Zoltán eddigi munkássága jó példa arra, hogy az etikus alkotói magatartás és a piaci versenyképesség nem egymást kizáró dolgok. Zsigmond László építész. Építészi munkássága több szállal kötődik az organikus irányzathoz, de ezen belül a maga útját járja. Lakóházai, oktatási, nevelési és szociális rendeltetésű épületei jól funkcionálnak; karakteres formaviláguk nem öncélú, hanem a használati érték egyik eleme. A veresegyházi idősek otthona a maga műfajában szinte egyedülálló épületkomplexum. Zsigmond László nagy feladatokat vállalt és teljesített Veresegyház Város fejlődésében, valamint a beregi, árvíz sújtotta Tákos újjáépítésében. (Forrás: Zsilinszky Gyula, az Ybl Miklós Bizottság titkára, ÖTM)

22

ÖN • KOR • KÉP 2007. március

Felülvizsgálják a törvényeket Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium megkezdte két jelentős törvény felülvizsgálatára vonatkozó javaslat szakmai és társadalmi egyeztetését. Az egyik az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény, a másik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló törvény, amelyet a közvélemény „Balaton törvény” néven ismer. Mindkét törvény sajátos abból a szempontból, hogy a területek felhasználására és a műszaki infrastruktúrahálózatok és létesítmények elhelyezésére vonatkozóan tartalmaznak szabályokat. A szerepük hasonló, mint egy településen belül a rendezési tervnek és a helyi építési szabályzatnak. Lényeges különbség viszont, hogy a területrendezési tervek szabályai és előírásai nem egyes telkekre, hanem nagyobb, összefüggő térségekre vonatkoznak és a műszaki infrastruktúra létesítményei közül azok-

ra, amelyeknek országos, vagy regionális jelentősége van. Az Országgyűlés először 2000-ben a Balaton törvényt hagyta jóvá, majd az országos tervről szóló törvényt 2003-ban. Felülvizsgálatukat azok a térszerkezetet érintő változások indokolták, amelyek az utóbbi években az országban végbementek. Országos szinten a jelenleg érvényes tervhez képest lényeges változások történtek a távlati vasúti és közúti hálózat elrendezésében. Emellett új övezetek és területfelhasználási sza-

Áprilisig lehet pályázni a Pro Architectura Díjakra A Pro Architectura Díj egy adott építészeti alkotás kiemelkedő színvonalának elismeréseként a tervező építész(ek) számára adható miniszteri kitüntetés. Évente legfeljebb öt díj adományozható. A díjjal emlékérem, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. A díj átadásának napja minden évben az Építészet Világnapja, október első hétfője, amely az idén 1-jére esik. A díjat a Pro Architectura Díj Bizottság javaslata, illetve Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter adományozza. A Pro Architectura Díj Bizottság elnöke Fegyverneky Sándor, a bizottság tagjai Arnóth Ádám, Boros Pál, Sáros László, Vadász Bence és Vesmás Péter építészek. A bizottság titkára Zsilinszky Gyula (tel: (1)441-7779, e-mail: gyula. [email protected])

bályok kidolgozására került sor kulturális örökségünk országos jelentőségű elemei, valamint a gazdaság számára alapvetően fontos ásványi nyersanyaglelőhelyeknek védelme érdekében. Megfontolásra érdemes javaslatok merültek fel a megyei területrendezési tervek készítése során is, amelyek pontosabbá és megalapozottabbá tehetik az országos terv területfelhasználási és övezeti rendszerét. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó terv felülvizsgálatának indokai közül két körülmény érdemel figyelmet. Az elmúlt években a Balaton törvény előírásainak megfelelően elkészültek az üdülőkörzetbe tartozó települések rendezési tervei, valamint a közcélú parti zöldterületeket kijelölő úgynevezett vízpart rehabilitációs tanulmánytervek, amelyek miniszteri rendelettel ki is hirdettek. A részletesebb tervezés eredményeinek visszacsatolásával pontosabbá tehető a Balaton törvény övezeti rendszere. A törvény területi hatálya is változhat, mert több települési önkormányzat részéről felmerült az az igény, hogy csatlakozhassanak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területéhez. A döntéshez szükséges szakmai elemzések és vizsgálatok elkészültek,

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN azok eredményét az egyeztetésre bocsátott dokumentáció tartalmazza. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium az országos terv egyeztetési anyagát 134, a Balaton törvény egyeztetési anyagát 346 címre postázta ki. Ebbe a körbe tartoznak a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, a térségi és megyei fejlesztési tanácsok, a megyei, illetve települési önkormányzatok és ezek szövetségei, a szakmai kamarák és szakmai társadalmi szervezetek, tehát mindenki, aki bármilyen szempontból illetékes lehet a törvényt érintő vélemények és javaslatok megfogalmazására. Ezen kívül a dokumentációk mindenki számára hozzáférhetők a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) honlapján (www.vati.hu) a „Térségi tervezés” menüpont alatt. A minisztérium 2007. április 12-ig várja az észrevételeket és javaslatokat dr. Tompai Géza főosztályvezető nevére (ÖTM, Területrendezési és Településügyi Főosztály, 1075 Budapest, Kéthly Anna tér 1. E-mail: [email protected]). Az észrevételek feldolgozását és a még szükséges egyeztetések lefolytatását követően a minisztérium előkészíti a törvények módosítási javaslatát és várhatóan ez év őszén a kormány elé terjeszti előzetes jóváhagyásra. (Forrás: ÖTM sajtó, www.otm.gov.hu)

Meghívás a 7. Urbanisztikai Biennáléra Június 21–23-a között Budapesten rendezik meg a 7. Urbanisztikai Biennálét. A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) meghív minden érdekelt várostervező szakembert és döntéshozót Európából, illetve a tengeren túlról, hogy részt vegyenek ezen a rangos nemzetközi eseményen. A választott téma „Making places” (Helyteremtés) a városépítészet XXI. században játszott szerepének elismerése. A z európai lakosság közel háromnegyede él városok ban. Ahhoz, hogy jólétüket a városi élet magas színvonalán keresztül biztosítsuk, az európai városok vonzerejét kell megőrizni és fokozni, beleértve a versenyképességüket is. A városépítészet a „városok reneszánszának” kulcseleme lesz. A tervezőknek kulcsszerepet kell játszaniuk a megfelelő sz akpolitikák és fejlesztési beavatkozások kidolgozásában. A városi élet minőségének alakítása során a „kultúra” és a „hely” továbbra is kiemelt szerepet játszanak. Ezek jelentik Európa igazi hozzájárulását az emberiség felbecsülhetetlen környezeti kultúrájához. A városépítészet, mint tudatos, több tudományágat is magában foglaló tevékenység azonban csak fél évszázados múltra tekint vissza. Olyan öszszehangolt munkát jelent, amely magában foglalja a városok és azok közterületeinek tervezését, illet-

ve megújítását. A városépítészet számos okból ismét divatba jött. Először is azért, mert a szakemberek, döntéshozók és a polgárok is felismerték, hogy a városépítészet lehetőséget ad arra, hogy pozitív változásokat idézzenek elő a városok fizikai, és társadalmi környezetében. Ennélfogva, a városépítészet nemcsak befolyásolja, hanem meg is határozhatja az emberek életét. A második tényező a városok közötti versengés a fejlődő világban.

Nagyvárosok és régióik versenyeznek egymással, mint pénzügyi, szórakoztató és fogyasztói központok. Sok város felfedezte, hogy az imázs javítása öszszeköthető a gazdasági fejlődéssel. Végezetül, a szakmák hagyományos gyakorlóinak (építész, tájépítész, mérnök, illetve várostervező) meg kell érteniük, hogy meglehetősen meggondolatlan dolog távol tartani magukat intellektuális és szakmai értelemben a városépítészet integráló világától. A konferencia interdiszciplináris megközelítéssel foglalkozik a városi környezettel: a témák széles körét öleli fel (például: fenntartható gyakorlat, jövőbeli elképzelések, a legújabb koncepciók, általános készségek, társadalmi vonatkozások, hatékony szabályozások), kiterjed a kultúra és innováció szerepére, azokra a kihívásokra összpontosít, amelyek-

A 2007. évi Pro Architectura Díjakra a pályázatok benyújtásának, illetve postai feladásának határideje április 27., 14 óra. A díj adományozására olyan épülettel (művel) lehet pályázni, amely minden tekintetben szabályos körülmények közt valósult meg, a benyújtási határidőt megelőző egy évvel korábban már szabályosan használatba vették, illetve folyamatosan használják, továbbá amelynek a bírálat keretében történő helyszíni megtekintéséhez a tulajdonos (kezelő) hozzájárult. A pályázatok postán beküldhetők az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya címére (1903 Budapest, Pf. 314), vagy személyesen benyújthatók ugyanezen főosztály titkárságán. (Budapest VII., Kéthly Anna tér 1. tel.: (1)441-7770) Pro Architectura Díj Bizottság

2007. március ÖN • KOR • KÉP

23

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN kel a várostervezőknek kell szembenézniük az élhető és emlékezetes helyek létrehozásának folyamatában előre nem látható változások közepette. A konferencia tisztelegni kíván az első Városépítészeti Konferencia előtt is, melyet a Harvard Egyetemen tartottak 1956-ban. A két és fél napos program a bevált gya-

korlatot követi: délelőtt plenáris ülések kiemelkedő előadókkal, amelyeket délután műhelymunka (helyszínlátogatás) követ. Ezzel párhuzamosan a világ minden részéről, köztük Magyarországról származó tervek, projektek kiállítására kerül sor. (További információk: www.mut.hu illetve a www.makingplaces. hu honlapokon)

ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZEK Keresztes Sándor, állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Nyugatdunántúli Régió (Győr-Moson -Sopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala m-i települései. Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. Telefon/fax/üzenet: (96) 328-787, (96) 517-004 E-mail: foepitesz@tfi-gyor.hu Bernáth Mihály, állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Északmagyarországi Régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján). Észak-magyarországi Regionális Hivatal Állami Főépítészi Iroda 3300 Eger, Kossuth u. 9.

Ideiglenes telefonszám: 36/412-016 (Költözés alatt Miskolcról Egerbe) Csohány Klára, állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Középdunántúli Régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet Telefon: (22) 512-250-től – 259 -ig, (30) 248-9455 Fax: (22) 512-250; E-mail: [email protected]

Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. 1364 Budapest, Pf. 90. Telefon: (1) 317-4351, (1) 485-6959 Fax: (1) 266-2502 E-mail: tfi[email protected] Virányi István, állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Déldunántúli Régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1. Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Telefon: (82) 502-650 Fax: (82) 502-603 E-mail: foepitesz@kozig. somogy.hu. 7624 Pécs, Szent István tér 19. Telefon/fax/üzenet: (72) 310-066, (72) 232-054 E-mail: tfi[email protected] Keszthelyi Aliroda Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. 8361 Keszthely, Pf. 132. Telefon: (83)314-597 Fax:(83)314-820 E-mail: tfi[email protected]

Arató András István, állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe. az Északalföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza). Észak-alföldi Regionális közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b. 4002 Debrecen, Pf. 83. Telefon: (52) 533-477, (52) 348-007 Telefon/fax/üzenet: (52) 348-481 E-mail: tfidebrecen@tfidebrecen.axelero.net Körtvélyesi Csaba, megbízott állami főépítész, főosztályvezető-helyettes Illetékességi területe: a Dél-alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged) Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 6720 Szeged, Arany János u. 7. Postacím: 6701 Szeged, Pf. 429. Telefon/fax/üzenet: (62) 555-350, (62) 555-351 E-mail: tfi[email protected] 1 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. évi törvény 1. sz. melléklete szerinti164 település

A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette

Megrendelő Megrendelem az ÖNKORKÉP című folyóiratot ........... példányban.

Dr. Hajnóczi Péter, állami főépítész, főosztályvezető

Éves előfizetési díj: 6588 forint+postaköltség Számlázási cím: ...........................................................................................

Illetékességi területe: a Középmagyarországi Régió (Budapest, Érd és Pest megye).

Szállítási cím: ................................................................................................ Kelt: ..............................., 2007. ..................................................................... .............................................

24

ÖN • KOR • KÉP 2007. március

Aláírás