Esélyek és és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET ÖN K O R K É P. 4. szám. tizenhetedik évfolyam, 159. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

• tizenhetedik évfolyam, 159. szám

4. szám

2007

ek ég ős LET et LLÉK leh GI ME és LŐSÉ e k G Y EN ély LYE Es ESÉ

ÖN KOR KÉP

Vidékfejlesztés vagy… Válások és új házasságok Nem szabad…

2. oldal 6. oldal 9. oldal

Ö NK O R M ÁN Y Z A TI F O L YÓ I RA T Ára: 545 Ft

reformLÉPTÉK Kistérségi

Valamennyi önkormányzati fejlesztési hitelhez és kötvényhez – max. 20 éves futamidôvel – igényelhetô a Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességvállalása. Az igénybevevôk lehetnek helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások és a helyi önkormányzatok vállalkozásai. Mit jelent ez az önkormányzatoknak? A HG Zrt. garanciája mellett csökken a bankok hitelezési kockázata, ezért javulhatnak a hitelfeltételek csökkenhet a fedezetigény nô az önkormányzat hitelhez jutási esélye.

Milyen ügyletekhez igényelhetô az önkormányzati hitelgarancia? EU-s pályázati önrészt pótló hitelekhez támogatást megelôlegezô hitelekhez fejlesztési és beruházási hitelekhez meglévô hitelek fedezet átütemezésére forint- és devizahitelekhez egyaránt Mekkora összegre vállalhat kezességet a Hitelgarancia Zrt.? A HG Zrt. garanciájának mértéke a hitelszerzôdés alapján a tôkeösszeg 80 %-a, a kibocsátott kötvények névértékének 80 %-a, de legfeljebb 800 millió Ft lehet. A különbözo termékekhez vállalt készfizetô kezességek összegét együttesen kell figyelembe venni. Mit kell tennie az önkormányzatnak? A hitelt nyújtó bankot tájékoztatja, hogy a hitelhez biztosítékként a HG Zrt. kezességvállalását is igénybe kívánja venni. A finanszírozó bank közbeszerzés útján történô kiválasztásakor célszerû már a kiírásban szerepeltetni, hogy az önkormányzat fedezetként számít a HG Zrt. kezességvállalására is.

Hogyan történik a garanciavállalás? 1. 2. 3. 4.

Az önkormányzat benyújtja hitelkérelmét a bankhoz. A bank a hitelkérelemmel a Hitelgarancia Zrt-hez fordul. A Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességet vállal és errôl értesíti a bankot. A bank folyósítja az önkormányzati hitelt.

Mennyibe kerül az önkormányzati hitelgarancia? A díj mértéke önkormányzatok és azok társulásai esetén évi 1 %. Az önkormányzatok vállalkozásai esetén 1,6 %. Díjfizetési mód: évenkénti díjfizetés. 1053 Budapest, Szép u. 2. · Telefon: (36-1) 485-83-32 · Fax: (36-1) 485-83-89 E-mail: [email protected] · Website: www.hitelgarancia.hu

k llé Me let l te

TARTALOM

ÁPRILIS


PARLAMENT

„Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” A mezőgazdaság nem egyenlő a vidékfejlesztéssel, de annak fejlődése nélkül nem képzelhető el a vidék felzárkóztatása. Ez volt az egyik fontos következtetése annak a politikai vitának a parlamentben, amelyet fideszes képviselők kezdeményeztek. Ellenzéki oldalon a kormányzat politikáját többnyire falurombolásként minősítették, míg a koalíciós képviselők maradisággal vádolták a patkó másik oldalán ülőket.

2

Reformlépték A többcélú kistérségi társulásokról szóló 2004. évi CVII. törvény értelmében az önkormányzati általános választásokat követő fél éven belül kezdeményezhetik a települések új kistérségbe sorolásukat, illetve új kistérségek alakítását. A lehetőségekkel a települések viszonylag kis számban éltek. Egyik kistérségből a másikba történő átsorolási igényét 41 település jelezte, míg 14 új kistérség-alakítási kezdeményezést jelentett be, amely összességében 198 települést érint.

6

„Vidékfejlesztés vagy falurombolás?”

2


TERÜLETFEJLESZTÉS Reformlépték: kistérségi válások és új házasságok

6

Refomlépték: támogatások és feltételek

8


ÉRDEKSZÖVETSÉGEK Nem szabad…

9

Tisztújítás

11

Pilvax percek

11

KÖSZ hírek

12

Ünnep

12


KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA Starthelyzet (Dél-Dunántúl)

13

Májusi pályázatok

16

Tudás és egészség (Dél-Alföld)

17


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Nem szabad… „Döntő jelentőségű kérdés a népességfogyás megállítása és a falvakban lakók életminőségének lehetőség szerinti javítása. A falvak elszegényedésének ugyanis természetes következménye a migráció növekedése, és amíg a lakóhelyén még az alacsonyabb színvonalú szolgáltatást is eltűri a falusi polgár, életlehetőségeinek beszűkülésével a városba települve kiköveteli a városi színvonalú közszolgáltatásokat. Ennek kezelése pedig a magyar kis- és nagyvárosok számára teljesíthetetlen kihívást jelentene. Olyan szubkultúra elhatalmasodásához vezetne, ami egyrészt méltatlan történelmi hagyományainkhoz, másfelől a generációnk szégyenét jelentené az elődeink által öszszehasonlíthatatlanul mostohább gazdasági-technikai és nemzetközi adottságok közepette elért nemzeti sikereihez mérve.” – az idézet Szabó Gellérttől, a Magyar Faluszövetség elnökétől, Szentkirály polgármesterétől származik…

9

Műemléki világnap

22

Állásfoglalás a műemlékek védelméről

23

Közösségi terek kicsiben és nagyban

24


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET Integrációs lehetőségek

I

Önismeret és szeretet

II

Tabuk nélkül

III

Fogalomtár

V

Eurobarométer

VI

Jeles dátumok

VI

Hírek

VII

Képzés

VIII

Pályázatok

VIII

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu Lapzárta: 2007. április 24. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

2007. április ÖN • KOR • KÉP

1

PARLAMENT

Politikai vitanapot tartottak az Országgyűlésben

„Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” A mezőgazdaság nem egyenlő a vidékfejlesztéssel, de annak fejlődése nélkül nem képzelhető el a vidék felzárkóztatása. Ez volt az egyik fontos következtetése annak a politikai vitának a parlamentben, amelyet fideszes képviselők kezdeményeztek. Ellenzéki oldalon a kormányzat politikáját többnyire falurombolásként minősítették, míg a koalíciós képviselők maradisággal vádolták a patkó másik oldalán ülőket.

2

ÖN • KOR • KÉP 2007. április

Vidékfejlesztés vagy falurombolás címmel kezdeményezett a Fidesz-frakció vezetője, Navracsics Tibor és néhány társa politikai vitát. A hozzászólók annyiban nagyjából egyetértettek, hogy a rendszerváltozás óta a vidék, a mezőgazdaság sínylette meg legjobban a változásokat. A kormányzat álláspontját tolmácsoló politikusok közül Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy vélte: az 1990-es évek elején az akkori törvénykezés számos hibát vétett – a szövetkezeti törvényektől, a földtörvényeken át, a kárpótlási törvényig. Ezek teljesen leértékelték a termelőalapokat. A földért fillérekért lehetett hozzájutni, s előnyben részesültek a nem mezőgazdaságból élők. Ennek következményét az államtitkár szerint a mai napig nyögjük, hiszen óriási pénzek kellenek arra, hogy az így kialakult, egészségtelen birtokviszonyokat helyre tegyük. Az elvándorlásról és a vidéki lét nehézségeiről szólva megállapította: ez nem tipikusan magyar ügy. Az Európai Unió is csak a kilencvenes évek végén látta be, hogy más úton kellene haladnia: akkor kezdték el az Agenda 2000 kapcsán azt a fogalmat használni, hogy vidékfejlesztés. Korábban az egész európai támogatáspolitika tipikusan csak az agrárium fejlesztését célozta. Mára felis-

merték, hogy ez kevés. Viszont a gazdasági alap megteremtéséhez elengedhetetlen egy korszerűen, gazdaságosan és piacorientáltan működő mezőgazdaság. Nem lehet fejlett vidék fejlett mezőgazdaság nélkül – szögezte le az államtitkár. Összegzésként elhangzott: csaknem 200 milliárd forint az, amelyet idénre vonatkozóan klasszikus vidékfejlesztési forrásként lehet említeni. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program összességében kb. 1400 milliárd forintos forrással bír, melynek döntő részét az agrárium modernizációjára kívánják fordítani. Ehhez tásulnak még a regionális és ágazati operatív programok, a közútfejlesztést például csak ezekből tudják finanszírozni.

A fejlesztés az egyetlen út A vidéki lét, a falusi életforma értékeit, történelmi tradícióit meg kell őrizni, a felelős politikának ezeket a kincseket valóban értékelnie kell, ugyanakkor látnia kell, hogy az új elvárások, a fejlesztés az egyetlen járható út, és a valós megkapaszkodás errefelé fog vezetni – mondta a vitában Garamhegyi Ábel. A gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkára a gazdaságfejlesztési operatív program négy prioritása közül kiemelte a kis- és

PARLAMENT középvállalkozások fejlesztését, amelyre 2007–2013 között mintegy 220 milliárd forint áll rendelkezésre. Szólt a leghátrányosabbnak minősített 95 kistérségben megvalósított munkalehetőség-teremtő fejlesztésekről is. A GOP keretében meghirdetett öt pályázati konstrukciót fogja kiegészíteni az Új Magyarország vidékfejlesztési program egyik pályázata, amely olyan mikrovállalkozások számára lesz elérhető, amelyek beruházásaikat 100 fő/négyzetkilométernél nem nagyobb népsűrűségű, és 5000 főt meg nem haladó állandó népességű településen valósítják meg. Erre a célra az elkövetkezendő hat évben további közel 60 milliárd forint áll majd rendelkezésre, kiemelten kedvező feltételek mellett. Az államtitkár szerint azonban a legközvetlenebb segítséget akkor nyújthatjuk a munkahelyhiánnyal küzdő térségeknek, ha a befektetőket rábírjuk, hogy gyárat, üzemet építsenek. Példaként hozta fel Nyírbátort, ahol január végén megkezdődött a dán Coloplast második magyarországi üzemének építése. A gyógyászati segédeszközöket készítő cég 15 milliárd forintos beruházással ezer embernek ad munkát a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A megújuló energia felhasználását biztosító új stratégiai beruházást visznek a nógrádi Rétságba. Ez a nap-

elemgyártó bázis 810 új munkahelyet teremt. A kormány szándékai szerint az új befektetők közül csak azok kapnak támogatást, akik valamely elmaradott térségben indítanak új munkahelyeket teremtő fejlesztéseket.

A kapcsolatok javításáért 2007–2013 között a közlekedési operatív program és a regionális operatív program keretén belül a hazai önrészszel együtt 1800–2000 milliárd forintot terveznek a közlekedés fejlesztésére fordítani. Ennek döntő hányada vidéki kapcsolatok javítását célozza. A közútfejlesztési prioritások egyike a térségi elérhetőség javítása. A ROP keretében mintegy 150–200 milliárd forint értékben javítjuk a kistelepülések közlekedési kapcsolatait, elsősorban a mellékúthálózatok, az összekötő utak felújításával és az új közúti összeköttetések kiépítésével foglalkozunk – mondta az államtitkár. Számításaik szerint ez jóval meghaladja az elmúlt évek ráfordításait, így jól érzékelhető előremozdulást várnak ezen a területen is. Garamhegyi Ábel fontosnak tartotta megemlíteni még a „Kerékpáros Magyarország” programot, amelynek keretében 2007–2013 között csaknem kétezer kilométer kerékpárút és kerékpársáv építését célozták meg, összesen 62 milliárd forint értékben. Az oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár arról próbált képet adni a vitában részt vevőknek, hogy

a csökkenő gyermekszám milyen következményeket von maga után. 1990-ben 1 millió 170 ezer általános iskolás volt, 2000-ben 960 ezer, ma 714 ezer. Az adatok tanúsága szerint a folyamat nagyobb arányban sújtja a kistelepüléseket. Ráadásul az ott tanuló gyerekek teljesítménye rosszabb, mint az országos átlag. Arató Gergely pozitív példaként a tíz éve megkezdett iskolakörzeti kísérleteket említette, amelyek kiutat jelenthetnek ebből a helyzetből. Borsod megyében, tíz éve folyik iskolaszövetkezeti kísérlet, Somogy megyében, a tabi kistérségben nemrég kezdték, s Lengyeltóti körzetében is kistérségi fenntartásúvá tették az intézményeket. Ma egy kistelepülési tagintézménybe járó diák után a költségvetés százezer forinttal fizet többet, mint egy másik diák után. Ezért az ország öszszes kistérségében keressük azokat a megoldásokat, hogy miként lehet jobb oktatást szervezni – mondta az oktatási államtitkár. Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár hozzászólásából pedig az derült ki, hogy 2007-ben a rendelkezésre álló hazai és uniós források, kiegészülve az önkormányzati szabályozás keretében decentralizált támogatási programokkal, összességükben elérik a 104 milliárd forintot. Az önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár a legfontosabbnak azon kérdések tisztázását tartotta:

miképpen lehet racionálisabbá tenni a hatósági ügyintézést, hogyan javítsanak a kistelepüléseken élők közszolgáltatásokkal való ellátottságán és minőségén, miképpen alakuljon a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok struktúrája és finanszírozási rendszere.

MSZP: nem az iskola, nem a posta a népességmegtartó Az ellenzéki érveket előre visszaverve Szabó György, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy nem a gazdaságtalanul működő kisiskolák, posták, vasútvonalak jelentik vidéken a népességmegtartó erőt.„Ha azt mondjuk, el a kezekkel a kisiskoláktól, a kispostáktól, ha kell, adjunk hozzá több pénzt, de tartsuk fenn mindenáron. Ez egyvalamihez biztosan vezet: konzerválja az elmaradottságot, a szegénységet, persze teli naiv hittel és jó szándékkal, hogy na, majd ez megállítja a népességfogyást, na, majd ez visszahozza a kistelepülésre az értelmiséget.” – vélte a szocialista képviselő. Angliát, Németországot és Franciaországot hozta példaként, ahol több száz fős körzeti iskolákba hordják a gyerekeket, iskolabusszal, majd haza háztól házig. Ezekben az iskolákban azonban van tanuszoda, lehet kerámia- vagy csillagászati szakkörre járni és zenét tanulni bármilyen hangszeren. Azaz bármely településről jött a gyerek, azonos esélyt kap – sorolta az előnyöket. 2007. április ÖN • KOR • KÉP

3

PARLAMENT „Mi meg akkor kezdtünk el észbe kapni, amikor a teljesítménymérések a kisiskolák drámai hátrányát mutatták ki. Amikor a tehetősebb szülők a nagyobb iskolákba kezdték hordani a gyermekeiket, és spontán módon felgyorsult a szegregáció. A kisiskolák meg kezdtek megszűnni, maguktól” – tette hozzá. Érveit Andor Mihály oktatáskutató, szociológus felmérésével támasztotta alá, amely szerint 1994–1998 között 5, 1998– 2002 között, az Orbán-kormány idején 388, 2002–2005 között pedig 135 általános iskola szűnt meg. Ez is bizonyítja – mondta –, hogy nem az iskola fogja a falut megmenteni. S nem is a posta. A képviselő úgy vélte, nem a mobilposta-szolgáltatással van baj, hanem a szolgáltatás pontos megszervezésének a hiányával. Azt is tarthatatlannak nevezte, hogy vannak kistérségek, ahol 30–40 százalékos a munkanélküliség, de a meghirdetett munkahelyteremtő beruházások támogatását alig tudják igénybe venni. „A ’90-es évek elején egy megyei delegációt vezettem hesseni járásba, ahol 170 ezer ember él” – idézte fel egy meghatározó élményét a honatya. Majd így folytatta: „csupa kis település, amelyek sugározták a jólétet és a rendezettséget. Itt biztosan sok jól fizető munkahely van, gondoltam. Húsz kilométerre van Wiesbaden, 40 kilométer Frankfurt, az emberek ott dolgoznak, itt meg élnek – mondták nekem. Ez is arra mutat, vélte Szabó György, hogy egy település problé-

4

ÖN • KOR • KÉP 2007. április

máját önmagában nem lehet kezelni, egy város és környéke csak együtt fejlődhet. Szerinte az a fontos, hogy jó minőségű utak hálózzák be a vidéki térségeket, ne legyenek zsákutcás települések, csatornahiány. Érjük el – mondta –, hogy minden gyermek már hároméves korától óvodába járhasson, hogy a körzeti iskolák állapota, felszereltsége versenyképes legyen bármely európai iskolával, hogy eltűnjenek végre a járóbeteg-szakellátás fehér foltjai a Bodrogközből, a Cserehátból, az Ormánságból és más aprófalvas területekről. Hogy megszűnjenek a vidéki tájat éktelenítő szeméthegyek, hogy rendezett faluközpontok, élhető közösségi terek legyenek, hogy minden településen rá lehessen kapcsolódni a szélessávú internetre.

Emlékezés a Rákosi rendszerre A Fidesz vezérszónoka valójában a Szabó György által említett kormányzati lépéseket hozta fel példaként a falurombolásra. Kovács Zoltán szerint a kormány annyira megfeledkezett ígéreteiről, hogy a 2007-es munkatervében egy szó sem esik a vidék fejlesztésével kapcsolatos törvényjavaslatokról. „A Rákosi-rendszer terméke volt a falurombolás, ez volt az az idő, amikor az embereket a téeszekbe kényszerítették, a fiatalokat elüldözték a falu megtartóerejének növelése helyett. A vidék irányításának politikai technikái ma

is több hasonlóságot mutatnak: visszajött a tanácsrendszer, az önkormányzat lehetősége szűkül, a választott ellenzéki polgármesterek helyett bukott szocialista funkcionáriusok döntenek a területfejlesztési pénzek elosztásáról.” – hangoztatta a fideszes politikus. Megismételte az ellenzék azon korábbi kritikáját, miszerint a kormány a józan ész, a környezetvédelem és az Európai Unió jelenlegi közlekedési stratégiájával megy szembe a vasúti szárnyvonalak leépítésénél. A márciusban végrehajtott 500 kilométernyi szárnyvonal bezárása több százezer ember életét nehezíti meg. Mindezek mellett szinte biztosra vehető, hogy a nyilvánosságra került, újabb 82 felfüggesztendő vasútvonalat tartalmazó listán lévő vonalak többsége is előbb-utóbb a bezárás sorsára jut. Csak idő kérdése, hogy mikorra szervezik át a menetrendet, hogy aztán kihasználatlanságra hivatkozva bezárják ezeket is – vélte a honatya. Ismét előkerült a posták bezárásának ügye, összesen 604 esetben. A mobilposta előnyeit ecsetelőknek példaként hozta fel a gyakorlati megvalósítás buktatóit.„A postaau-

tóban elhelyeznek egy biciklit, amelyre aztán a költségtakarékosság jegyében a faluba érve felugrik a postás, és ezzel járja körbe a települést. Menynyire modern szolgáltatás ez? Hóban, fagyban, sárban kint állunk a kapu előtt, és várjuk a bizonytalan időben érkező postást, miközben egyébként a megszokott közösségi tereket bezárják.” – mutatott rá. A vidéki kistelepülések lakóit sújtó intézkedésekhez sorolta az egészségügyi reform eddigi intézkedéseit is. „A területi ellátás zűrzavaros kijelölésének eredményeként egy-egy orvosi kezelésért akár több száz kilométert kell utaznia egy vidéki betegnek, már aki egyáltalán megteheti, hogy igénybe veszi a kórházi ellátást, ugyanis receptdíj, dobozdíj, vizitdíj, a közgyógyellátási igazolványok visszatartása, az emelkedő gyógyszerárak mellett, az egyre nehezebb vidéki közlekedés, és ennek rohamtempóban növekvő költségei miatt nem mindenki tudja igénybe venni.” – jelentette ki. A képviselő szerint képtelenség úgy vidéket fejleszteni, hogy elvesszük a közlekedést, rontjuk az egészségi és szellemi állapotot, visz-


Új szabaddemokrata miniszterek. Lapzártánkkor dőlt el, hogy két új szabaddemokrata miniszterjelöltet hallgat meg a parlament illetékes bizottsága. Április 23-án , hétfőn csak Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca jelöltje tehette le a miniszteri esküt. Ő a lemondott Molnár Lajost váltja. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterjelölt viszont csak szerdán, április 25-én állt az országgyűlési testület elé. Így ő leghamarabb május 7-én teheti le az esküt, május első hetében ugyanis nem ülésezik az Országgyűlés.

PARLAMENT szataszítva az embereket az évtizedekkel ezelőtti viszonyok közé.

„Mezõgazdaság nélkül Finnország nem létezik”

Zéró tolerancia

Frakciótársa, Font Sándor a vidék egyik legfontosabb fejlesztési területeként a mezőgazdaságot jelölte meg. Egyik példaként a finn gyakorlatot hozta fel. Eszerint az európai mezőgazdasági modell többfunkcionális: nem tisztán élelmiszertermelés a célja, hanem a társadalomtól átvette a vidék eltartóképességéről való gondoskodást, Magyarországnak is egyetlen kitörési pontja lehet – vélte a képviselő –, ha tiszta agrárkörnyezetben tud élelmiszert termelni, mert erre egyre nagyobb az igény a kulturált fogyasztói társadalmakban. Hazánkban azonban a mezőgazdaság csak 5–6 százalékkal veszi ki részét a bruttó hazai termelésből, de 25 százalék azon vállalkozások száma, amelyek kiszolgálják azt. Font úgy vélte, ezeket veszélyeztetik a kormánypártok, amikor 500 és 1000 hektár alatt nem támogatják a termelést. Holott az Európai Unióban 19 hektár az

átlagos birtokméret. A képviselő ebből azt a következtetést vonta le, hogy a koalíció célja egy téesz-alapú, tőkés nagybirtokrendszer kiépítése, amely dél-amerikai modell.

Hiányzó Vásáhelyi-terv A szabaddemokrata Kis Zoltán is hangsúlyozta a mezőgazdaság szerepét a vidékfejlesztésben. Véleménye szerint elsősorban azt kell preferálni, hogy a helyben lakó mezőgazdasági termelők juthassanak földhöz, és alakíthassanak ki versenyképes nagyságú birtokokat.„Mi sem tartjuk szerencsésnek, ha a pénzügyi befektetők földtulajdonszerzését akarjuk jogszabályi és esetleges közgazdasági eszközökkel külön támogatni.” – jelentette ki. Majd hozzátette: a kárpótlásban a külső tőkét engedtük rá a falu vagyonára, így sikerült a magyar vidéket, elsősorban a politikai izomcsatározások okán olyan szintre vinni, amit az Európai Unió az ötvenes években volt kénytelen megtapasztalni, amikor rájött, hogy hoppá, elnéptelenedés van, elindulnak a falvakból, és váltani kell. Az Európai Unió ebben az esetben óriási agrártá-

Valamennyi párt aláírta a rasszizmust és az antiszemitizmust elítélő, úgynevezett zéró tolerancia kiáltványt, amelynek elfogadására Gyurcsány Ferenc tett javaslatot április 16-án, a holokauszt emléknapján a Parlamentben. A dokumentum zéró toleranciát hirdet a rasszizmussal és az antiszemitizmussal kapcsolatban. A kiáltvány szövege szerint annak aláírói semmilyen közösséget nem vállalnak antiszemita és rasszista nézeteket és gondolatokat valló csoportokkal. Arra is figyelmeztet, hogy nem csak a gyilkosok, hanem a „csendben és némán elfordulók” is felelősek a történtekért a népirtásért.

mogatásokat osztogatott, s egész költségvetésének felét erre a célra fordította, függetlenül a piaci helyzettől. Aztán rájöttek, hogy ez sem tartható, és az Agenda 2000-rel váltottak. Csökkentették a termeléshez kötött támogatásokat, és növelték a vidékfejlesztési támogatásokat. A képviselő tudomása szerint a magyarországi falvak 80 százaléka nehéz helyzetben van. Már nemcsak arra a településre nem akarnak viszszamenni a gyerekek, ahonnan származnak, hanem külföldön próbálják meg diplomájukat hasznosítani. Ezzel a folyamattal szemben nekünk nagyon keményen, az összes eszközünkkel élve szembe kell fordulnunk – figyelmeztetett Kis Zoltán. Ezért kellenek azok a kistérségi programok és hozzá az a szakszolgálat, amelyet most négy–öt minisztérium fog össze. Ezeket egységesíteni kellene, a fejlesztési körzetekben nagyobb adókedvezményeket biztosítani. A szabaddemokrata politikus már sokadik alkalommal bírálta a kormányt, amiért semmit nem tett a Vásárhelyi-terv végrehajtásáért. Ez a program az Alföldön körül-

Holocaust emlékhely, Berlin

belül háromszáz település életminőségét javítaná azonnal – nemcsak munkahelyet teremtene, hanem komoly tájátalakítással is járna – mutatott rá a képviselő.

A lemaradt körzetek visszahúzó hatása Az ellenzéki kispártok szónokai egyebek között az állam kivonulását bírálták kulcsfontosságú területekről, mint például a szociális ellátás. A szociális étkeztetést, a házi szociális gondozást miért kell belezavarni a kistérségekbe? – hangzott el a kereszténydemokraták kifogása. Újra felfedeztük a hetvenes éveket, csak akkor egy koncepció alapján mondták ki a mi településeinkről azt, hogy ezek fejlődésképtelen települések, ott még építési engedélyeket sem lehetett kiadni. Most pedig az átgondolatlanság juttatott minket újra a hetvenes évekbe, és ennek ugyanaz lesz a társadalmi kára, mint a hetvenes évek politikájának – vélekedett a szónok. Az MDF-es Csáky András azt mondta: az egyenlőtlen területi fejlődés önmagában akkora kár, amit egy ország sem engedhet meg magának. A lemaradt körzetek újabb, más jellegű, például környezeti, társadalomszerkezeti vagy akár etnikai problémákat generálnak. A helyi feldolgozáshoz kötődő iparágak vagy új típusú szolgáltatások megjelenése vonhatná maga után szerinte a vidék felértékelődését. N. E. 2007. április ÖN • KOR • KÉP

5

TERÜLETFEJLESZTÉS

KISTÉRSÉGI

REFORM

LÉPTÉK

válások és új házasságok

A többcélú kistérségi társulásokról szóló 2004. évi CVII. törvény értelmében az önkormányzati általános választásokat követő fél éven belül kezdeményezhetik a települések új kistérségbe sorolásukat, illetve új kistérségek alakítását. A lehetőségekkel a települések viszonylag kis számban éltek. Egyik kistérségből a másikba történő átsorolási igényét 41 település jelezte, míg 14 új kistérségalakítási kezdeményezést jelentett be, amely összességében 198 települést érint. Ezen túlmenően két székhely- és egy névváltoztatási kérelmet is felterjesztettek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumba (ÖTM). Az ÖTM szakértői javaslatának kialakítását megelőzően kikérte az érintett kistérségi társulások, a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok, a regionális közigazgatási hivatalok, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) véleményét. Az ÖTM és a KSH közösen kialakította álláspontját a lehatárolás megváltoztatásával kapcsolatban, mely elvekkel a Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fóru-

6

ÖN • KOR • KÉP 2007. április

ma március 8-i ülésén egyetértett. Ugyancsak tárgyalta az egyeztető fórum az ÖTM javaslatát a kistérségi lehatárolás változásáról.

Egyéni válások és válási szándékok A 41 változtatási kezdeményezésből a minisztérium 35 esetet támogatott. Ezek közül 13 csupán egyegy település egyik kistérségből a másikba való átsorolását jelenti. Négy kistérség esetében kettő, két ízben három és ugyancsak két kistérség (a fonyódiból a marcaliba, illetve a pilisvörösváriból a budaörsibe) esetében négy település változásáról van szó. A 6 nem támogatott kezdeményezésből csupán egy esetben (a váciból a szobiba) volt két községi változtatási igény, míg a többi esetben egy-egy település mozgott volna. Az elutasítási indokok többségében a szak-

mai előterjesztés rámutat arra, hogy az átsorolás esetén nem jönne létre térbeli kapcsolat az új kistérséggel, mivel a település nem határos az új egységgel, illetve az átsorolás következtében a kistérségben maradó települések szakadnának el a térségüktől.

Új kistérségek és kezdeményezések Míg az egyes települések változtatási igényének többségét (79,5%) támogatta az ÖTM, addig a 14 új kistérségi kezdeményezésből csupán 6 esetet (42,8%) támogat a minisztérium. A támogatottak között van kettő, amelyik a legtöbb települést magába foglaló kistérségek lebontására irányult. Így jön létre 20 településsel a Pacsa székhelyű kistérség, amely a zalaegerszegi, a Keszthely–Hévizi, illetve a nagykanizsai kistérségből tevődik össze. Az új

pacsai kistérségnek köszönhetően a legtöbb településsel rendelkező zalaegerszegi kistérség településszáma 79-ről 65-re csökken. A kaposvári kistérségi településszám 77-ről 56-ra csökken, amennyiben 21 településsel létrejön, Kadarkút székhellyel az új kistérség. Ugyancsak viszonylag nagy létszámú kistérség bontását eredményezi a Zalakaros székhelyű kistérség 16 településsel (így a nagykanizsai kistérség településszáma 30-ra csökken.) Különleges földrajzi helyzetéből és javuló szolgáltatási színvonalából adódóan támogatott a kisvárdai kistérségből 11 településsel létrejövő Záhony központú új kistérség. Érd megyei jogú város eddig nem volt kistérségközpont, a mostani támogatott javaslat szerint négy település kiválik a budaörsi kistérségből, amelynek településszáma viszont nem fog változni, mivel ugyancsak négy település átkerül a pilisvörösvári térségből. Ezzel az öt új kistérséggel a kistérségek száma 168-ról 173-ra fog növekedni, ugyanis Debrecen megyei jogú város formálisan eddig is „kistérség” volt, de nem tartoztak hozzá települések. A mostani kezdeményezés révén hat település alkotná az új térséget. Az új kistérségek létrejöttét az érintett települések két kivétellel támogatták. Nem ért egyet a pacsai kistérségbe sorolásával Dióskál község, valamint a debreceni átsorolással Sáránd község. A végső döntést az Országgyűlés fogja majd meghozni.

TERÜLETFEJLESZTÉS A két kistérségi székhelyváltoztatására irányuló kezdeményezést – Fonyód helyett Balatonlelle, illetve Hajdúhadház helyett Nyíradony – a minisztériumi javaslat nem támogatja, viszont egyetértenek, hogy a kapuvári kistérség elnevezése Kapuvár–Beled Kistérségre változzon. Amennyiben a minisztériumi javaslatot nem írja felül az Országgyűlés, vagyis a szakmai elvek érvényesülnek a politikai szándékokkal szemben, abban az esetben a kistérségi rendszer megőrzi stabilitását, mivel az indokolt új hat kistérség növelni fogja a működőképességet és a kistérséget váltó 35 település csupán a települések 1,1 százalékát jelenti, így e tekintetben a házasság intézménye lényegesen erősebb, mint a válásé. Bár arra vonatkozóan nincs pontos adatunk, hogy a házasságok közül mennyi a kényszer és mennyi a szerelmi együttlét. Sólyom Z.

„A Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal a lehatárolás megváltoztatásával kapcsolatban az alábbi közös álláspontokat alakította ki: – Alapelvként rögzíthetjük, hogy változtatásokat csak a szükséges esetekben szabad támogatni. A kistérségi rendszer kezd megszilárdulni, de a túlzott méretű változtatások a stabilitás ellen hatnának. A gyakori átsorolások beláthatatlan folyamatokat indíthatnának el, amelyek hátrányosak lehetnek a hosszú távú tervezés szempontjából. – Új kistérség kialakítására csak kivételesen kerülhet sor, mivel az elaprózott rendszer hosszabb távon kezelhetetlenné válna. A kistérségi rendszer jelenlegi nagyságrendjének változtatása a közeljövőben nem indokolt, több szakértő már a jelenlegi számot is magasnak tartja. – A nagyméretű kistérségek részéről gyakran működési nehézségeket jeleznek, ezek esetében felmerülhet a több részre történő felbontás is. – Az eddigi beadványok alapján a települések átsorolási kérelmeinek egy része reálisnak, szakmailag megalapozottnak tűnik. Ezek a kérelmek elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a kormányzati kezdeményezésekkel szemben és kellő megalapozottság esetén, javasoljuk azok támogatását. Ez összhangban van az önkormányzatiság alapelvével és ily módon a változtatások elfogadtatása is könnyebben biztosítható. 2003 óta ugyanis feltárultak bizonyos hibák, amelyeket a lehatárolás felülvizsgálata során korrigálni kell. Ezek leggyakrabban akkor fordultak elő, amikor a települések aktuális politikai, vagy rövid távú területfejlesztési megfontolásokból nem a valós településközi kapcsolatokra tekintettel kérték kistérségi besorolásukat. – Hosszabb távon célszerű lenne a párhuzamos szabályozás megszüntetése (a 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet és a Ktt. melléklete kapcsán). Több vélemény szerint ésszerű lenne, ha a kistérségek felsorolását tartalmazó melléklet a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvénybe kerülne be. Ennek hiányában a jövőben is lényeges, hogy a két melléklet módosítása párhuzamosan történjen a kistérségi rendszer koherenciájának és szerves fejlődésének biztosítása érdekében.”

Forrás: ÖN-KOR-KÉP

A nem támogatott új kistérségi kezdeményezések közül a szakértői anyag szerint nem lenne biztosított a kistérség központból a társulási szolgáltatás a Lövő– Iváni, a Polgári és a Kemecse székhelyű kistérségek esetében. Az új kistérségközpont és a régi közötti térbeli közelség miatt nem indokolt a Harkány, a Hévíz és a Devecser székhelyű szerveződések támogatása. A hévízi új kistérség esetén a keszthelyi kistérség körbevenné az új egységet, ezért sem támogatja a minisztérium a javaslatot. Bóly és Zalalövő új kistérségközpontok esetében megerősíti az előterjesztés, hogy mindkét kisváros mikrotérségi szerepet tölt be, de a kistérségi rendszer túlzott elaprózódásának megakadályozásával indokolja az elutasítást. A nyolc nem támogatott új kistérség öszszesen 120 települést érintene. A kezdeményezések zöme jelzi, hogy a mikrotérségek megerősítésére jelentős igény van.

2007. április ÖN • KOR • KÉP

7

TERÜLETFEJLESZTÉS

REFORM

LÉPTÉK Támogatások és feltételek A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény kihirdetése óta az Országgyűlés két alkalommal, 1997-ben és 2001-ben döntött a támogatás és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolási feltételeiről. A 2001-ben elfogadott országgyűlési határozat felülvizsgálatát 2006. december 31ig kellett volna végrehajtani. Mivel az indokolt változások a hatályos országgyűlési határozat terjedelmének több mint a felét érintik, így a módosítás helyett új országyűlési határozat megalkotása vált indokolttá, melynek hatályát 2013. december 31ig célszerű meghatározni az Európai Unió tervezési rendszerével összhangban. A közigazgatási reformon belül az önkormányzati igazgatás kétharmados törvényi szintű reformintézkedéseit az Országgyűlés nem szavazta meg. A területfejlesztés feladatai így nem kerültek a regionális önkormányzatokhoz. Továbbra is hatályban maradt a helyi önkormány-

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény az Országgyűlés hatáskörébe utalja a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, valamint a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek besorolási feltételeinek meghatározását. Az új országgyűlési határozat tervezete kijelöli a támogatási rendszer átalakításának főbb irányait, meghatározza a területfejlesztési támogatások céljait, új alapokra fekteti a hátrányos helyzetű kistérségek kijelölését, és tovább fejleszti a kistérségek kedvezményezetti szempontból történő besorolásának rendszerét. A tervezet az április végi Kormányzati–Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumon napirendként szerepelt. Az alábbiakban részleteket közlünk az értékelésből és a javaslatból. A teljes anyag a www.onkornet.hu, illetve a www.onkorkep.hu weboldalakon megtalálható. *

zatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (3) bekezdése, mely szerint„A területfejlesztési feladatok, illetőleg a kormányzati területi fejlesztési programok összehangolását a megyei területfejlesztési tanács végzi.” A területfejlesztés intézményrendszerének reformja keretén belül azonban mindenképpen szükséges megvizsgálni a regionális fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok jövőbeni szerepét. A korábbi években a megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt fejlesztési források 2007. január 1-től már teljeskörűen a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe kerültek.

Kistérségi Fejlesztési Program Iroda A kormány határozatban döntött a Kistérségi Fejlesztési Program Iroda létrehozásáról. Az iroda feladata a Nemzeti Fejlesztési Terv Tanácsadó Hálózat, a Vidékfejlesztési Tanácsadó Hálózat és az Önkormányzati és Térségi Koordinátor Hálózat

* A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségekbe sorolásának feltételrendszerét meghatározó országgyűlési határozat tervezete.

8

ÖN • KOR • KÉP 2007. április

munkájának koordinációja. A hálózat tagjai egymást erősítő összehangolt tevékenységet látnak el. A három hálózat összehangolt működését az érintett tárcák által kijelölt szakemberek és a regionális koordinátorok segítik.

Át kell térni a programfinanszírozásra A regionális szint kompetenciája növelésének legfontosabb eszköze a források. A Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényben létre kell hozni a regionális fejezetet, amely soronként tartalmazza a regionális szintre decentralizált forrásokat. A regionális szintre decentralizált fejlesztési források felhasználásánál át kell térni a programfinanszírozásra. A fejlesztési célokat szolgáló, regionális szintre decentralizált források hatékony felhasználásához szükséges döntéseket a regionális fejlesztési tanácsokra kell bízni. A régiók megerősítésére és távlatban az önkormányzati régiók kialakítására irányuló politikai szándékkal összhangban a régiók a 2007–2013 közti időszak-

ra saját operatív programokat dolgoztak ki. A regionális operatív programok központi irányítása azonban nem kedvez a decentralizációnak, ezért olyan intézményi megoldásokat és döntési mechanizmust indokolt kidolgozni, amelyek a lehető legnagyobb mértékben bevonják régiókat a döntési és a végrehajtási eljárásokba. A Lipcsei Charta tervezetével (a chartát várhatóan ez év májusában fogadják el) összhangban szükséges a városok és a velük szervesen öszszefüggő városkörnyéki települések gazdaságilag, szociálisan és környezeti szempontból kiegyensúlyozott, integrált stratégián alapuló fejlesztése. Ebből következően tisztán hazai forrásokból is indokolt támogatni a városokat, különösen a területi központ szerepet betöltő kistérségi székhely városokat. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg az elmaradott helyzetű települések felzárkóztatásáról sem. Az országos önkormányzati szövetségek április 18-án, Gödöllőn megtartott egyeztető ülésén az országgyűlési határozat tervezetéről nem született konszenzusos döntés.

ÉRDEKSZÖVETSÉGEK

Nem szabad

minden községet „egy kalap alá venni”*

„Döntő jelentőségű kérdés a népességfogyás megállítása és a falvakban lakók életminőségének lehetőség szerinti javítása. A falvak elszegényedésének ugyanis természetes következménye a migráció növekedése, és amíg a lakóhelyén még az alacsonyabb színvonalú szolgáltatást is eltűri a falusi polgár, életlehetőségeinek beszűkülésével a városba települve kiköveteli a városi színvonalú közszolgáltatásokat. Ennek kezelése pedig a magyar kis- és nagyvárosok számára teljesíthetetlen kihívást jelentene. Olyan szubkultúra elhatalmasodásához vezetne, ami egyrészt méltatlan történelmi hagyományainkhoz, másfelől a generációnk szégyenét jelentené az elődeink által összehasonlíthatatlanul mostohább gazdasági-technikai és nemzetközi adottságok közepette elért nemzeti sikereihez mérve.” – az idézet Szabó Gellérttől, a Magyar Faluszövetség elnökétől, Szentkirály polgármesterétől származik. A szerző elemzésében, az önkormányzati minisztérium által készített vitaanyaghoz szól hozzá. A polgármester, a szerkesztőségükhöz eljuttatott levelében hangsúlyozta, hogy az általa leírtakat ne tekintsük szövetsége állásfoglalásának, ez a magánvéleménye. Folyóiratunk szívesen helyt ad mások véleményének is, tekintsük Szabó Gellért írását vitaindítónak.

HELYZETKÉP

* Vélemény a helyi önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének irányairól szóló vitaanyagról

Azonosulunk a hatékonyabban működő, a polgároknak magasabb „szintű” közszolgáltatásokat biztosító, a közpénzekkel jobban gazdálkodó önkormányzati rendszer kifejlesztésének célkitűzésével (szint helyett inkább színvonal a jó kifejezés, ugyanis nem lehet cél, hogy a polgárok magasabb – ti. nem alap-, hanem középszinten kapjanak kiszolgálást). Az tény, hogy a magyar önkormányzati rendszer rendkívül rövid idő alatt, nem szerves fejlődés következtében, hanem egy előző rendszer váltásaként jött létre. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) meszszemenően figyelembe vette az 1985-ben elfogadott Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Kartáját. Az önkormányzati rendszer kialakításakor a legnagyobb hangsúlyt a demokra-

tikus működés, az autonómia, illetve a túlhatalmat megakadályozó garanciák kiépítése kapta. Abban az időszakban ez teljesen természetes volt, de ennek köszönhetően a gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe. Ez viszont kezdettől fogva magában hordozta azokat az ellentmondásokat, amelyek a rendszert alapvetően jellemzik. A politikai konszenzus hiánya miatt a szükséges korrekciók rendre elmaradtak. Az elaprózott struktúra átalakításra szorul, de ezekben az esetekben a meglévő településszerkezetet kell figyelembe venni. Általános megállapításokat nem szabad tenni, mert eltérő a helyzete az aprófalvas Zala, Somogy, Borsod-AbaújZemplén megyének, mint a nagyobb méretű településekkel rendelkező Bács-Kiskun, Fejér megyéknek.

A helyi önkormányzatok kötelező feladatai ugyanis az állami feladatok sajátos típusát képviselik. A közszolgáltatások igen jelentős részének biztosítása a helyhatóságok feladata, viszont a szükséges anyagi fedezet ehhez nem kielégítően biztosított. Elfogadható, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését felügyeleti típusú eszközökkel kívánják megerősíteni. A meglévő, valóban kis települések fogyó lakosságszámából eredő gondok kezelésére az érintetteket is bevonva kell megoldást találni. Kevéssé tér ki az anyag az egyik, ha nem a legfontosabb kérdésre, az önkormányzatok finanszírozására. A normatívák összege 1990 óta folyamatosan csökken, miközben a feladatok és a lakosok elvárásai nőttek. E tekintetben gyors és hatékony változásra van szükség. 2007. április ÖN • KOR • KÉP

9

ÉRDEKSZÖVETSÉGEK A továbbfejlesztés fontosabb területei  A vitaanyag megállapítja, hogy „a hazai regionalizmus fejlődése – nem kis részben a Magyar Köztársaság európai uniós tagságából eredő hatásokra és intézményi kényszerekre tekintettel…az Alkotmány módosítását követően lényegében azonnal – elismerhető a régió, mint az állam területi tagozódásának önálló szintje. A közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásának eredményesebbé tétele és a területi szintű közfeladatok hatékonyabb szervezése érdekében… Alkotmányba kell foglalni a regionális önkormányzatok létrehozását, és a megyei önkormányzatok egyidejű megszüntetését.” Meg kell jegyezni, hogy az Európai Unió nem írja elő választott regionális önkormányzatok létrehozását. Azt azonban a helyi önkormányzatokról szóló karta és az Európai Regonális Karta tervezete is tartalmazza, hogy a középszintű területi önkormányzatok „tagjait egyenlő, közvetlen és általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják”, valamint „pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatározására – jogszabályi keretek között – e szerveknek van hatáskörük”. Ezen kritériumok mellett kell társadalmi-politikai megegyezést találni a hazai középszintű önkormányzatiság problémájára: helyi adó kivetési jogot és forrásokkal megtámasztott területfejlesztési hatáskört adni a megyék-

10

ÖN • KOR • KÉP 2007. április

nek, vagy a forrásokkal rendelkező statisztikai régiók korporatív testületeit fel kell váltaniuk az európai választási normák szerinti közgyűléseknek.  Egyet lehet érteni azzal, hogy a város nem kitüntető cím, hanem a törvényben előírt közszolgáltatások térségi ellátója, szervezője. Ezt meg kell fogalmazni az önkormányzati törvényben is, és ehhez indokolt igazítani a várossá nyilvánítás feltételrendszerét is. A mai viszonylatban a községek„kitörési pontot” látnak a várossá nyilvánításban. Az Ötv. megalkotásakor lehetett volna számolni a mezővárosi cím visszaállításával, amely nem pejoratív jelző, hanem a magyar közjog egyik értékes öröksége.  Az új község alakításának feltételeit ajánlatos hozzáigazítani az önkormányzati közszolgáltatások és a választójogi előírások követelményeihez. Nem„méretgazdaságossági”, hanem az elemi feltételeknek történő megfelelőségi kritériumokat értve ez alatt, de tény, hogy korszerűbb szabályozás szükséges.  A rendszerváltás előtti „közös tanácsok” rossz emléke miatt a törvénnyel létrehozott kötelező önkormányzati társulások típusainak (kötelező kistérségi társulás, kötelező körjegyzőség) kialakítása nem helyeselhető, és jelentős társadalmi ellenállásba ütközne. Ajogiszemélyiséggelrendelkező többcélú kistérségi társulást a törvény által meghatározott kistérség települési önkormányzatai hozták létre, a kistérség-

ben egy többcélú kistérségi társulás működik. A jelenlegi ösztönző rendszertovábbfejlesztése indokolt, mert a településeknek a közösen ellátott feladatokhoz hozzá kell járulniuk.  Helyeselhető a polgármesteri tisztségre vonatkozó szabályok pontosítása és annak meghatározása, hogy mekkora az a településméret, amely alatt nem látható el főállásban a polgármesteri tisztség. Az önálló hivatalt működtetni képes településekkel szemben támasztott követelményeket részletesen meg kell határozni, nem pedig lélekszám alapján „meghúzni a vonalat”. Ugyanezen kritériumok alkalmazhatók lehetnek a főállású polgármester foglalkoztatásának kérdéskörénél is (földrajzi elhelyezkedés, üdülők, turizmus stb.).  A 2006. évi önkormányzati választásokat követő alakuló ülések tapasztalatai alapján az alakuló ülés szabályait rögzíteni kellene, különös tekintettel az önkormányzati képviselők eskütételére vonatkozó szabályokra. Le kell szabályozni – akár végső esetben szankciók kilátásba helyezésével is – az alpolgármester megválasztását, pl. az alakuló ülést követő 60 napon belül. A képviselői összeférhetetlenség eseteit is felül kellene vizsgálni különös tekintettel az önkormányzati képviselő közalkalmazott intézményvezetőkre. Elfogadható, hogy önkormányzati gazdálkodás ellenőrzési rendszerét felül kell vizsgálni.

 A mai valóban kis települések fogyó lakosságszámából eredező gondok kezelésére az érintetteket is bevonva kell megoldást találni.  „Aktuspótlás” helyett a közigazgatáshoz jobban illő megnevezést ajánlunk, például a kötelező helytállást.  Összefoglalva meg kell állapítani azt, hogy nem szabad minden községet „egy kalap alá venni”, mert jelentős fejlettségi eltérések vannak azonos méretű települések között is.  Döntő jelentőségű kérdés a népességfogyás megállítása és a falvakban lakók életminőségének lehetőség szerinti javítása. A falvak elszegényedésének ugyanis természetes következménye a migráció növekedése, és amíg a lakóhelyén még az alacsonyabb színvonalú szolgáltatást is eltűri a falusi polgár, életlehetőségeinek beszűkülésével a városba települve kiköveteli a városi színvonalú közszolgáltatásokat. Ennek kezelése pedig a magyar kisés nagyvárosok számára teljesíthetetlen kihívást jelentene. Olyan szubkultúra elhatalmasodásához vezetne, ami egyrészt méltatlan történelmi hagyományainkhoz, másfelől a generációnk szégyenét jelentené az elődeink által öszszehasonlíthatatlanul mostohább gazdasági-technikai és nemzetközi adottságok közepette elért nemzeti sikerekhez mérve. Szabó Gellért a Magyar Falu Szövetség elnöke, Szentkirály polgármestere

ÉRDEKSZÖVETSÉGEK

Tisztújítás Molnár Gyula, Újbuda polgármestere a TÖOSZ elnöke A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége tisztújító küldöttgyûlésén Molnár Gyulát, Újbuda polgármesterét választotta elnöknek. A rendezvényen részt vett és felszólalt Lamperth Mónika önkormányzati miniszter is. A korábbiaknál sokkal izgamasabb volt a TÖOSZ idei tisztújító küldöttgyűlése. Azt már korábban is látni lehetett, hogy többes jelölés lesz, az is sejthető volt, hogy ez a verseny szoros lesz, csak azt nem lehetett tudni, hogy a választás napján hány jelölt száll ringbe. A korábbi évek gyakorlatától eltérő titkosszavazás pedig csak fokozta az izgalmat... Tisztújításkor se a jelölőbizottság elnökének, se a levezető elnöknek nem volt hálás a szerepe, ennek ellenére az eseményt celebráló főtitkár „ember volt a talpán”. Persze voltak olyanok, akik ezt másként látták, talán ezért is igyekeztek minél több részletkérdéssel „bonyolítnani” a helyzetet. A jelölőbizottság – mint erről már előző számunkban beszámoltunk – Molnár Gyula, Újbuda polgármestere mellett jelöltnek állította Molnár Árpádot, Balatonszabadi polgármesterét is. Többen kifogásolták, kevésnek tartották a kettős jelölést, megkezdődött a licit. Figyelemre méltó volt,

hogy inkább az első ciklusukat töltő polgármesterek igyekeztek a szövetséget megreformálni, úgy érezték, hogy változásokra van szükség, ezért újabb jelölteket álítottak. Így fordulhatott elő, hogy a jelölőbizottság által előterjesztett kettős jelölés helyett négyes jelölés lett, és felkerült a szavazócédulára Dietz Ferenc, Szentendre és Schrick István, Rácalmás polgármestere is. Polgármesterekkel beszélgetve megtudtam, hogy a felpezsdült hangulatot többek között az okozhatta, hogy Pest megyében nem sikerült közös jelöltet állítani, ezért a küldöttgyűlésen próbálták a kérdést tisztázni. Hogy ez mennyire sikerült? A szövetség küldöttei összesen 167 szavazatot adtak le, ebből Molnár Gyula 87, Molnár Árpád 35 szavazatot kapott. A helyszíni jelölés után 27 szavazatot kapott Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere és 18-at Schrick István, Rácalmás polgármestere. Az eredmény azt mutatja, hogy a bizottság tagjai a

két jelölt állításával jól mérték fel a helyzetet, a küzdelem a két Molnár között dőlt el. Csak a voksok aránya volt bizonytalan. Kérdezhetjük: ha nem négy jelölt közül kellett volna választani, az eredmény más lett volna? Talán nem, a voksok arányai azt mutatják hogy Újbuda polgármestere egyedül hét szavazattal kapott többet, mint a többi összesen! Szavazati arányokat ismerve abban se lehetünk biztosak, hogy kettős jelölés esetén Rácalmás nagyközség polgármesterére adott szavazatok Balatonszabadi polgármesterét erősítették volna. Az eredmény figyelemreméltó, már csak azért is, mert először van az 1743 tagot számláló országos önkormányzati érdekszövetségnek – tagjai között minden településtípus megtalálható – budapesti illetőségű, országgyűlési képviselő mandátummal rendelkező elnöke… Tisztújításon társelnöknek választották: Demszky Gábor főpolgármester mellé

Nagy Gábornét, Dunaföldvár polgármesterét, illetve Galuska Lászlót, Nyékládháza polgármesterét. Elnökségi tagnak választották: Szilágyi Menyhértet, Csorvás város polgármesterét, Tóth Józsefet, Polgár város polgármesterét, Oláhné Surányi Ágnest, Velence város polgármesterét, Lakatos Istvánt, Sirok község polgármesterét, Albert Csabát, Lukácsháza község polgármesterét, Dicső Lászlót, Alsómocsolád község polgármesterét. és Pásztor Bélát Veresegyház város polgármesterét. Felügyelő Bizottság elnökévé választották: Schmidt Jenőt, Tab város polgármesterét. Felügyelő Bizottsági taggá választották: Czupi Sándornét, Csesztreg község polgármesterét, Tóth Istvánt, Bogyiszló község polgármesterét, Pap Tibort, Dévaványa város polgármesterét, Szalay Imrét, Bősárkány község polgármesterét. Csiky Ildikó

Pilvax percek A TÖOSZ korábbi elkötelezettségét megerősítve az önkormányzati rendszer átalakítását szükségesnek tartja, a kormány által megfogalmazott elképzelésekkel kapcsolatban törekszik alternatív megoldási javaslatokat megfogalmazni, ehhez az önkormányzati társszövetségek együttműködésére számít. Molnár Gyula a szövetség idei sajtódíjának átadá2007. április ÖN • KOR • KÉP

11

ÉRDEKSZÖVETSÉGEK sa alkalmából tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, arra törekszik, hogy a többi országos érdekszövetséget meggyőzze arról, hogy politikai deklarációk és küzdelmek helyett minél több kérdésben alakítsanak ki közös véleményt. Hozzátette: azt reméli, hogy ebben szerepe lesz annak, hogy a TÖOSZnak 1743 önkormányzat a tagja, ezeken a településeken a lakosság 52 százaléka él. Az ÖN-KOR-KÉP kérdésére reagálva határozottan állította, számára fontos, hogy egy egységes, erős önkormányzati érdekszövetségi képviselet tárgyaljon a mindenkori kormány önkormányzatokat érintő javaslatairól. Fontos, hogy a szövetségek együtt és ne egymást kijátszva képviseljék a települések, illetve a lakosság érdekeit, ezért a közeljövőben felveszik a szövetségekkel a kapcsola-

tot. Molnár Gyula számára az országos önkormányzati érdekképviselet fontos, nem kívánja Budapest érdekeit előnyben részesíteni. Az új elnök a pályázatokkal kapcsolatban elmondta, hogy az idei év az önkormányzatok számára a kijózanodás éve lesz, véleménye szerint az EU-forrásokhoz a vártnál nehezebben juthatnak az önkormányzatok, szerinte idén csak egyeztetés lesz az uniós forrásokról. Nagy Gáborné (társelnök), Dunaföldvár polgármestere leszögezte, hogy a jelenlegi pályázati rendszer nagyon nehézkes, gyakran az önkormányzatokat felesleges feladatokkal és a velük járó kiadásokkal terhelik. Szerinte ez a rendszer már nem tartható, kezdeményezte, hogy a TÖOSZ tegyen javaslatokat a pályázati rendszer módosítására.

Ünnep Folyóiratunk áprilisban volt tizenhat éves és a XVII. évfolyamot jegyzi. Szándékosan nem írok szülinapot, mert ehhez ünnepség, torta és egyéb cifraságok illenek/járnak. Nekünk ez ideig ilyen még nem volt, nem gondoltunk rá, se igényünk, se pénzünk nem volt az ünneplésre.... Idén mégis történt valami, igaz, hogy tizenhat év múltán, mégis csak megtörtént. Sajtónap alkalmából, Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter Kleinné Csiky Ildikónak, folyóiratunk főszerkesztőjének munkáját elismerte. Az indoklásban az szerepelt,

KÖSZ HÍREK


A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének szakmai tanácskozásai. Időpont: május 9., Helyszín: Budapest, Duna Palota (V., Zrínyi u.). Tervezett programok: A szövetség kistérségi tagozatának bemutatása. Egészségügyi reform – háziorvosi és járóbeteg-szakellátási feladatok, súlyponti kórházak (Előadó: Horváth Ágnes miniszter). Konzultáció a Közlekedés-, a Környezet és Energia-, valamint a Humán Erőforrás Operatív Programok önkormányzatokat és társulásokat érintő fejezeteiről (a felkért előadók az Irányító Hatóságok vezetői). A tanácskozás interaktív.
Tavaszi közgyűlés, Balatonalmádi, Hotel Ramada. (Május 30–június 1.) Főbb témakörök: Önkormányzati tulajdonban lévő buszok közúti közlekedésbe integrálásának problémái. Volán-vállalatok sorsa. Közoktatás – kisiskolák fennmaradási lehetőségei, iskolatársulások. Önkormányzatok pályázati lehetőségei a regionális operatív programokban. Egészségügyi reform. (Bővebben: www.koesz.hu)
Az ORTT márciusi sorsolás alapján az országos önkormányzati érdekszövetségek közül a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumába a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségét (KÖSZ), a Magyar Televízió Közalapítványba a Megyei Jogú Városok Szővetségét sorsolták ki . A KÖSZ-t Csiky Ildikó képviseli, az MJVSZ még lapzártánkig nem döntött arról, hogy ki képviseli a szövetséget.

hogy „a közigazgatási és rendészeti szervek tevékenységének tárgyilagos és hiteles megismertetésében kimagasló tevékenysége elismeréséül március 15-e, a Magyar Sajtó Nap alkalmából Zsolnay Váza emléktárgyat adományozok.” Elismerést kapott Kecskés Ágnes, a Független Hírügynökség szerkesztője, lapunk állandó munkatársa is. Ezzel még nincs vége, ha valami jól kezdődik, jó a folytatás is, hiszen néhány nappal később... a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége – az alsómocsoládi polgármester javaslata alapján –, TÖOSZ Sajtó-díj kitüntetést adományozott és köszönetét fejezte ki Kleinné Csiky Ildikónak, folyóiratunk főszerkesztőjének „az önkormányzatiság hazai elmélyítésében és az önkormányzati alapértékek

védelmében végzett munkája elismeréséül.” A díjat az elnökség és a sajtó képviselőinek jelenlétében Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke és Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára adta át. Köszönjük az elismerést és a polgármesterektől kapott üdvözlő leveleket. Csiky Ildikó

Megrendelő Megrendelem az ÖNKORKÉP című folyóiratot .......... példányban. Éves előfizetési díj: 6540 forint+postaköltség Számlázási cím: ........................................................... Szállítási cím: ............................................................... Kelt: ..............................., 2007. ................................... .............................................

12

ÖN • KOR • KÉP 2007. április

Aláírás

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. április

INTEGRÁCIÓS LEHETŐSÉGEK „Kirekesztődés vagy integráció” címmel a Duna Palotában rendezett konferenciát március 22én a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány. A rendezvényt követően dr. Ürmös Andor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztályának vezetője foglalta össze a romákkal kapcsolatos aktuális intézkedéseket. Mit tesz a kormány az elkeserítő, de tényszerű romahelyzet megoldására? A jelenlegi helyzet nem reménytelen. Egyetértek azonban azzal, hogy a problémafelvetés időszerű, rengeteg a tennivaló, fel kell számolni a rossz lakhatási körülményeket, szemléletformálással el kell érni, hogy jó irányba változzanak a negatív beidegződések, az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel együttműködve közelíteni kell az elméletet a gyakorlattal, a roma kultúra egyedi vonásait megőrizve törekedni kell a romák integrálódására. Az a tapasztalatom – járva az országot –, hogy számtalan helyen élnek a cigányok a lehetőségekkel, bekapcsolódnak a számukra létrehozott programokba, akarnak tanulni és dolgozni. Folyamatban van a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati program, aminek első lépése, intézkedéseket tenni mintegy 700 ezer – ebből 2/3 roma, 1/3 nem roma – tartósan kirekesztésben élő ember élethelyzetének javítására, hogy az alapvető szolgáltatásokhoz – mint iskolázottság, megélhetést biztosító jövedelem, jobb lakhatási körülmény – hozzá-

jussanak. A kormányzati intézkedésekkel azt céloztuk meg, hogy javuljanak a meglévő szociális körülmények, és a leginkább kirekesztettek, a hátrányos helyzetű kistérségek, települések bevonása megtörténjen. Fontos javítani az esélyegyenlőségi paramétereken is: pl. szűnjön meg az oktatási és lakhatási szegregáció, illetve épüljön ki egy roma szakemberekből álló hálózat. A jövőben az állami támogatások odaítélésében előnyt jelentenek a megcélzott területeken megtett lépések. Milyen jó példák vannak? Jelentős eredményeket ért el a Roma telepeken élők programja a telepszerű lakókörnyezetben élők életminőségének javításában, társadalmi integrációjának megerősítésében egyaránt. 2005ben 9 település 680 millió, 2006-ban 12 település 500 millió forintos támogatásból javított helyzetén, idén folytatódik a program. Mit hoz a jövő? A romák társadalmi integrációját nem egyszeri akciókkal, hanem komplex társadalom- és gazdaságpolitikai beavatkozásokkal szükséges elősegíteni.

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. április

2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év

2005–2015 között valósul meg a Roma Integráció Évtizede Program, amihez 9 kelet-európai ország – Szlovákia, Csehország, Magyarország, Románia, Bulgária, Macedónia, Szerbia, Montenegro, Horvátország – és több nemzetközi szervezet csatlakozott, többek között a Világbank és az Open Society Institute. A cselekvési terv szerint főként az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy területén vannak jelentős feladatok, illetve ezzel párhuzamosan fontos a szegénység elleni küzdelem és az antidiszkrimináció kérdéseinek megoldása is. A program megvalósításához „pénz, paripa, fegyver” is biztosított a résztvevő országok költségvetéséből, az EU-forrásokból és a nemzetközi szervezetek támogatásából. A Roma Integráció Évtizede program elnökségét 2007. július 1-től 2008. augusztus 1-ig Magyarország veszi át. További hosszú távú fejlesztések valósulnak meg 2007–2013 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Fő terület lesz itt is a hátrányos helyzetű kistérségek, települések integrációja, a romák speciális problémáinak, mint az iskolai lemorzsolódások megakadályozása, a tartós munkanélküliek helyzetének javítása, foglalkoztatásuk megoldása. Lesznek tolerancia-

I

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK PROGRAM – 2007.

TERVEZETT ÖSSZEG

Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programja

400 millió forint + 300 millió forint (OFA)

Diplomás roma foglalkoztatás-szervező hálózati program

Az érintett munkaügyi központok forrásai terhére

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex fejlesztését célzó program

Kb. 120 milliárd forint (tervezés alatt)

„Civil szervezetek és az antidiszkriminációs törvény végrehajtása” – Átmeneti Támogatás program (Twinning Light)

Kb. 400,5 millió forint

Magyarországi roma tanulók tanulmányi támogatása

390 millió forint

Magyarországi Cigányokért Közalapítvány keretében megvalósuló pályázatok

80 millió forint

kampányok, amelyek révén még nagyobb hangsúlyt kap a diszkrimináció elleni küzdelem, lesznek gyermek- és ifjúsági programok, amelyek a roma gyerekek beilleszkedési esélyeit növelik, lesznek inaktív emberek foglalkoztatását segítő programok, amelyek járulékkedvezményekkel, képzésekkel a hátrányos helyzetű emberek társadalmi és munkapiaci helyzetét segítik. A munkaügyi központokban működő

roma foglalkoztatásszer vező-hálózat fejlesztése folytatódik. Roma ösztöndíj program segítségével változhat a közép- és felsőfokú oktatásban résztvevők aránya. Jelenleg ötvenszer kisebb eséllyel tanulhat tovább, szerezhet főiskolai, egyetemi végzettséget egy roma fiatal, mint egy nem roma. A fejlesztések során kiemelt fontosságú a partnerség erősítése az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel.

Önismeret és szeretet Palya Bea énekes, az ESÉLYÉV Nagyköveteként saját élettapasztalatairól beszél Milyen érzés az esélyek nagykövetének lenni? Örültem a felkérésnek, nagy megtiszteltetés számomra. Humanistaként élek, kíváncsi vagyok, sokféle emberrel találkozom és dolgozom, ezek – azt hiszem – illenek az esélyegyenlőségi programba. Honnan érkezett a felkérés? A Szociális és Munkaügyi Minisztériumból kerestek meg, és Kiss Péter minisztertől vettem át a címet. Amikor megkaptam a felkérést, éreztem, hogy nagyon nagy a feladat, és még

II

nagyobb a vele járó felelősség. Az is eszembe jutott, hogy mit tehetek én ezekért az ügyekért? Hiszen zenélek, és idáig ez a meghatározó az életemben. Kétkedésemre azt válaszolta miniszter úr: csak tegyem azt, amit eddig, hiszen a zene a legjobb közvetítő eszköz. Én nem fogok EU-paragrafusokat ismertetni, hiszen ez nem lenne hiteles. Az egyes ember sorsa lényeges számomra. A szívügyem pedig: a gyerekek. Sokat dolgoztam velük, és azt vallom, hogy korán el kell kezde-

ni értékrendjükben az esélyegyenlőség „alapjait letenni”. Milyen elképzelései vannak az ESÉLYÉV során? Hogyan és hol közvetíti az ESÉLYÉV üzeneteit? Elsősorban a zenémmel szólítom meg a közönséget, amiben benne van a személyiségem. Véleményem szerint az esélyegyenlőség alapja az önismeret és a szeretet. Mindenkinek ismernie kell saját magát ahhoz, hogy megértse: nem más okoz neki rosszat, hanem elsősorban önmaga. Sokat segíthet másoknak az én személyes tapasztalatom, az, hogy hogyan lettem esélytelenből esélyes, parasztlányból világjáró énekes. Ha az önismeret lépcsőit nem járom végig, ha nem ásom bele magam ilyen mélyen, akkor ma nem itt tartok. Ezért is tartom fontosnak, hogy ezeket a gondolatokat átadjuk a gyerekeknek. Lehet-e cél vágyat ébreszteni arra, hogy „esélyessé válni” mindenki számára lehetőség? Azt gondolom, hogy igen. Nyilván társadalmilag is sokat kell tenni azért, hogy a sokféle tehetséget észrevegyük, de a legfontosabbnak tartom, hogy mindenkit abban segítsünk, amire érdeklődést mutat. Én például nem tudtam világzenei versenyre menni, míg egy klasszikus zenész, például fuvolaversenyre, igen. Ugyanakkor volt egy belső hitem vagy akaratom, amivel ezeket a körülményeket áthidaltam: nem törtem le, megláttam a saját tehetségemből kovácsolható lehetőséget és fontos, hogy elfogadtam mások tehetségét, sokszínűségét, amivel gazdagabbá vált saját művészetem is. Honnan indult zenei pályája? Kezdetben én magam voltam énekes zenészként. Nagyon szerettem a magyar népzenét, de érdekelt a bol-

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. április

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

gár, a cigány népzene, vonzottak a keleti zenék. Emberi és műfaji oldalról is izgatott a sokféleség ötvözése, így dolgoztam hazai és külföldi klasszikus és dzsessz zenészekkel is. Figyeltem, hogy mit tanulhatok tőlük. Nyitott voltam, hagytam a műfajokat, stílusokat szabadon áradni. Kellett hozzá mindaz az emberi tapasztalat, amit az évek során fiatalon megszereztem. Az év egyik üzenete is azt mondja: Európa tele van tehetségekkel, nem engedhetjük, hogy elvesszenek! Ezt a gondolatot az év legfontosabb mondanivalójának érzem. Meglátni a sokszínűségben rejlő lehetőségeket, odafigyelni egymásra, és hagyni kibontakozni az élet bármely területén – erre nagyon fontos felhívni a figyelmet. Erre a szemléletmódra képessé lehet tenni mindenkit. Meg kell tanulni azt is, hogy akkor sem szabad meghátrálni, amikor esetleg nem kedvező a fogadtatás. Én mindig azt mondom: nekem nem dolgom megítélni, amit csinálok, csak csináljam! A bírálatot meghagyom a kritikusoknak vagy későb-

bi önmagamnak. Hiszek magamban, és az meghozza az eredményt is. Olyat, amilyet. Vállalni kell. Én is a saját bizonytalanságaimat és törékenységemet írtam és írom meg a dalaimban. Magam sem vagyok tökéletes énekes, de ebben a „tökéletlenségemben” is meg merek mutatkozni. Azt vallom, „vegyétek, vigyétek” ahol most tartok a művészetemben, emberi fejlődésemben. Kiket és hogyan kell megszólítani az ÉVBEN? A többséget vagy a kisebbséget? Mindenkit szeretnék megszólítani. A többségi társadalom az, amely magába foglalja a melegeket, a más hitbéli meggyőződésűeket, a nőket és férfiakat, a nemzeti és etnikai kisebbségeket, a fogyatékossággal élő embereket és minden más emberközösséget. Viszont gyakran azt tapasztalom, hogy bizo-

nyos szűkebb csoporthoz tartozók sokszor önmaguk kirekesztőbbek, mint az a közösség, ami esetleg befogadná őket. Az E SÉLYÉV nagyköveteként a szeretetalapú gondolkodást tartom fontosnak terjeszteni. Azt, hogy tudjuk értékelni a másik alkotásait, legyen az bármilyen kicsi vagy nagy tett, tudjuk elismerni. Mindenki erre vágyik, csak gyakran belefáradunk, sokszor nem kapjuk meg gyermekkorban sem. Éppen ezért akár szülő akár tanár valaki, szánjon időt, energiát a dicséretre, soha ne mulassza el az elismerést. Én abban hiszek, hogy minden embernek van dolga a világban, és van valamihez tehetsége. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jó legyen valamiben. Ez egyéni és társadalmi szinten is jogos elvárás és fontos üzenet. Vajda Márta

Tabuk nélkül Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, 2007-ben az Esélyév Nagykövete Az Európai Év négy fő témaköre a jogok, a képviselet, az elismerés és a tiszteletben tartás elméleti szinten már-már közhelyesek. A kampányévben lehet-e lépéseket tenni az esélyegyenlőség megélésére? Bár tudom, hogy erre a kampányra szükség van, de alapvetően nem értek egyet a kampányszerű problémakezeléssel, mivel azzal, hogy „beszéltünk róla” a végén az a benyomás keletkezik, mintha elvégeztük volna a dolgunkat Az egyenlőbb esélyek kapcsán egy szemléletmód átalakításáról, egy gondolkodásmód megszüntetéséről vagy visszaszo-

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. április

rításáról van szó. Ez egy folyamat, ami csak hosszú távon hozhat eredményeket. A kampány ráirányítja a figyelmet, hogy hol és milyen feladatok várnak ránk, de ezzel nem „tudjuk le” a dolgot. Örök feladat, hiszen az egyenlőség vagy az egymással való méltányos bánásmód örökérvényű parancs, amit újra és újra górcső alá kell venni: jól tesszüke, amit teszünk, az eredményeket, a vívmányokat a mindennapokban újra és újra alkalmazzuk-e? Mindaddig beszélnünk kell róla, amíg nem válik a gondolkodásunk természetes részévé.

III

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Ki a célcsoportja valójában az évnek? A diszkriminációban érintettek vagy a többségi társadalom tagjai, akik úgymond „elkövetik” a megkülönböztetést? Is-is. Egyrészt az érintettek, akiket naponta ér valami méltánytalanság. Sokszor nem is biztos, hogy pontosan az éri őket. Olyan sokszor előfordul, hogy egyfajta rögzült konvenciók szerint élünk és hozunk bizonyos helyzetekben döntéseket. Teszszük ezt azért, mert a szokásaink rabjai vagyunk. Az emberek alapjában véve törekszenek a jóra, a kirekesztő viselkedésmódot gyakran az élesebb versenyhelyzetek szülik, amikor a javakhoz szűkös a hozzáférhetőség, valamit el kell oszta-

ni. Ebben a helyzetben az emberek többsége egyfajta „túléléses” viselkedésmódra kapcsol, és akkor bizony kevésbé vagyunk méltányosak egymással, mint a bőség időszakában. Szinte mindenki átél az élete során számára méltatlan helyzetet. Éppen ezért hiszem, hogy az elhangzó üzenetek nyitottabb fülekre talál-

IV

nak, az emberek többsége fogékonyabb lesz az egymás iránti odafigyelésre, a méltányosabb viselkedésmód kialakítására, ha erről többet beszélünk. Mi az állam szerepe a kampányban? Kik vesznek részt az ESÉLYÉV programjaiban? Talán nem is szerencsés az állam szerepét hangsúlyozni, inkább azt mondanám, hogy ebben a kérdésben a „köz” a helyes irány – az angol public kifejezés alapján –, ami sokkal árnyaltabban fejezi ki, hogy itt egy társadalmi kampányról van szó, amiben az állam a maga értékrendjével az egyik szereplő. A kampány része minden, ami a „közjót” szolgálja. Jelentős szerep hárul a civil szférára, de ide tartozik az egyes emberek áldozatvállalási képessége, a mecenatúra intézménye és nem utolsósorban a vállalkozások társadalmi felelősségvállalása. Azt gondolom, hogy egy társadalom akkor működőképes, ha tagjai hajlandók bizonyos áldozatokra saját magukért. Ebből az következik, hogy akinek több adatott a javakból – akár egyéni képessége, akár szerencséje folytán – annak tudnia kell, hogy a vagyon a lehetőséggel vagy a hatalommal arányos felelősséget is jelenti. Véleményem szerint a sajtóra kiemelt szerep és felelősség hárul abban, hogy a tudatformáló gondolatok a figyelem középpontjába kerüljenek. A média az egyetlen a világon, ami a kezében lévő kommunikációs rendszerrel sokat tehet a közgondolkodás – jó és rossz irányú – alakításáért. Az újságírókban ki kell alakuljon egy más irányú értékrend, ami a szemléletváltást segítheti. Meg kell nyerni őket arra, hogy részt vegyenek a kampányban és a folyamatos tudatformálásban. A

sajtó nélkül a mi munkánk eredménye – ami kétségkívül nem mindig „érdekes”, és főként nem hoz reklámbevételt – nem kerül napvilágra. A hétköznapi nyelvezetünk, a közbeszédünk is sok javítani valót vet fel. Időszerű lenne az egész kommunikációs rendszer átalakítása. Sokan érzik túlzásnak az ún. politikailag korrekt nyelvezet használatát, pedig itt kezdődik a szemléletmód átalakítása. Az, hogy hogyan beszélünk, milyen fogalmakat használunk, hol, milyen környezetben tesszük ezt, az jelzi, hogy hogyan gondolkodunk egyes témákról. A példa kedvéért a hallássérült nem süket, mozgáskorlátozott ember nem tolókocsis és főként nem „nyomorék”, és még sorolhatnék hasonló, ennél durvább szavakat, amelyeket száműzni kéne a beszédünkből. A diszkriminációt törvény tiltja, szankcionálja, mégis főként a foglalkoztatásban mást mutat a gyakorlat. Lehet eredményeket elérni e területen egy év alatt? Állami példamutatással sokat lehet javítani a helyzeten. Az állam ipar- és gazdaságpolitikájában sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia ennek a szempontnak. Hiszen ki a legnagyobb foglalkoztató szinte mindenütt a világon? Az állam. Magyarországon közalkalmazottként vagy köztisztviselőként közel egymillió ember dolgozik. Amikor az állam a megkülönböztetés-mentességet hirdeti, vajon ezt az értékrendet érvényesíti-e mindig a saját munkáltatói gyakorlatában? Kiderül, hogy e téren van még ellentmondás. Az államnak kell jó példával elöl járni, mert csak akkor jogos a piaci foglalkoztatóktól elvárni, hogy üzletés humánpolitikájukban hasonlóképp tegyenek.

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. április

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A tudatformálás felnőttkorban már csak „tűzoltás”, a jogtudatossá nevelést már korán el kell kezdeni… A mondás szerint „amit Jancsi megtanult, azt János sem felejti”. Viselkedéskultúránk, bizonyos magatartásformák gyerekkorban alakulnak ki. Az elfogadás, a sokszínűség elismerésének képessége a szocializációs folyamat része, azt egészen kicsi gyerekkorban kell elsajátítani. Ebben áll a felnőttek felelőssége, mert később már sokkal nehezebb kitörölni a mélyen rögzült tulajdonságokat. Éppen ezért az oktatásnak, nevelésnek rendkívül nagy jelentősége van. Ehhez azonban az kell, hogy az oktatók, nevelők maguk is megkapják ezt a tudásanyagot. Önre milyen benyomást tesznek az ESÉLYÉV szlogenjei, melyiknek ad nagyobb hangot? Azt, hogy tilos a diszkrimináció fontosnak tartom hangsúlyozni, mert azon túl, hogy morálisan elítélendő dolog, ma már szankcionálható, büntethető a megkülönböztetés, és ezt kevesen tudják. Az állam ezzel az üzenettel egyértelművé teszi, hogy e területen milyen értékrendet képvisel. Szintén nem lehet eleget hangoztatni, hogy toleráns és összetartó társadalom megteremtésére van szükség, mert bármilyen furcsa, a XXI. században, közel kétszáz évvel a nemzetállami gondolat megteremtése óta, Magyarországon még mindig nem tisztázott, hogy mi az a nemzet. Ki a magyar? Ki tartozik hozzánk? Ki a közösség része? Ebben zavarok vannak, pedig e nélkül szolidaritást, toleranciát elvárni elég nehéz. Fontosnak tartom tudatosítani, hogy mi itt egy politikai közösség vagyunk, kölcsönösen felelősséggel tartozunk egy-

másért, és nem boldogulhatunk egymás rovására. Véleményem szerint gyökeret kell verjen az a szemlélet, hogy mindenki hozzánk tartozik, aki jogosan tartózkodik itt. Világossá kell tenni, hogy a hazafiság vagy egy adott közösséghez való tartozás nem valamiféle előjog. Lényeges üzenet, hogy akit megsértettek, joga van fellépni ellene, ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a közigazgatás intézményeiben sincs teljes egyetértés abban, hogy mi ellen kell fellépni, és főleg, hogy kinek és hogyan. Mert ami az egyik oldalon jog, az a másik oldalon kötelezettség. Egyértelművé kell tenni, hogy aki intézményes keretek között tehet a megkülönböztetés ellen, kötelessége, hogy megtegye. Európa sokszínű, tele van tehetségekkel, valóban nem engedhetjük, hogy elvesszenek. Itt azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy az előítéletesség egyben veszteség. Rá kell világítani arra, ha nem vagyunk nyitottak egymásra, ha előítéletek alapján döntünk, akkor veszteség érhet, hiszen a másiknak esélyt sem adunk, hogy hasznos tagja legyen a közösségnek. Azzal, hogy a kiszolgáltatott csoportok helyzetük miatt sokkal kevesebb lehetőséget kapnak a bennük rejlő értékek és tehetségük kibontakoztatására, kimutatható népgazdasági kár is származik, és a probléma kihat a közbiztonságra is. Be kell látni, ha kirekesztünk egy csoportot, kilátástalan helyzetet teremtünk számukra, akkor annak a nemkívánatos következményeit nekünk is viselni kell. Vajda Márta Májusi előzetes

Nőnek lenni jó? Nők és férfiak egyenlő társadalmi aránya

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. április

FOGALOMTÁR Roma vagy cigány? A roma megnevezés„embert”jelent (roma nyelven rom =ember, férfi; roma=emberek, férfiak). A kifejezés az 1990-es években a politikai korrektség alapján, valamint kevésbé pejoratív mivolta miatt kezdett elterjedni a közbeszédben és a médiában. A hagyományos cigány elnevezés a görög atsziganosz (athiganos) szóra vezethető vissza, amelynek egykori jelentése„kitaszított” volt. Ma számos országban negatív jelentéstartalmat hordoz, ezért vannak, akik a közéletben kerülendőnek tartják. Magyarországon jelentős csoportok továbbra is cigányoknak nevezik magukat, és az elnevezés a romák céljait támogató egyes szervezetek nevében is tovább él, pl. Országos Cigány Önkormányzat. Antirasszizmus: anti: előtagként valamivel való szembenállást, ellentétességet jelöl; rasszizmus: olyan gondolkodásmód, amely kihangsúlyozza a rasszok (emberfajták) különbözőségét, és azok között – különböző feltételezett tulajdonságaik alapján – hierarchiát állít fel. A rasszizmus az egyéneket tudományosan nem igazolható módon„tiszta”rasszokba sorolja be. Ehhez a testi jegyek kihangsúlyozása mellett leginkább kulturális szempontokat, gyakran pedig egyes feltételezett tulajdonságokat vesz alapul, amelyeket egy-egy rasszra általánosan jellemzőnek tart. Szegregáció: fogalmát a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi – Magyarországon jellemzően az oktatás területén jelentkező – elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használjuk. Lakhatási szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. Migráció (vándorlás): a térbeli mobilitás egyik formája, a népesség lakóhely-változtatása. A vándorlás mindig az adminisztratív (közigazgatási) határ átlépésével jár. Külső vándorláson az országhatárokat átszelő, belső vándorláson az országhatárokon belüli lakóhely-változtatást értjük. Megkülönböztetjük az önkéntes vagy kényszer-, az egyéni vagy csoportos, a legális vagy illegális, az állandó vagy ideiglenes vándorlást. A térbeli mobilitás önkéntes vagy kényszerű változata a háborús, fegyveres konfliktusok katonai és polgári menekültjeinek helyváltoztatása. Jogi védelmüket nemzetközi egyezmények szabályozzák, megállapítva a polgári és katonai népességgel kapcsolatos bánásmódot és gondoskodás tartalmát és formáit. (A Népszövetség kezdeményezése nyomán elfogadott 1929. évi ún. harmadik genfi egyezmény.) Integráció: általános értelemben egységesülést, beilleszkedést vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelent. A faji és az etnikai

V

KAPCSOLÓDÓ

JELES DÁTUMOK

integráció egyik része a deszegregáció, amely megállítja a folyamatos faji vagy etnikai alapú elkülönítést. Ezen túl fellép a társadalom faji vagy etnikai alapú belső ellentéteinek megszüntetése, a mindenki számára elérhető egyenlő lehetőségek, a sokszínű, különböző hagyományokon alapuló kultúrák fenntartása és békés együttélése érdekében. Az integráció soha nem lehet a kisebbség belekényszerítése a többség kultúrájába. Asszimiláció: beolvadás. Ha a nemzet, nemzetiség, etnikum vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és alkalmazkodik a többségi vagy más kultúrákhoz. A beolvadás lehet egyedi vagy csoportos, továbbá önkéntes vagy erőszakos. Egyedi beolvadás: egy adott nemzethez, nemzetiséghez vagy etnikumhoz tartozó személy elveszti eredeti nemzeti azonosságát, és egy másik – általában a többségi – nemzet tagjává válik. Ennek során először általában a nyelvét, majd kulturális igényét, legvégül nemzetiségi tudatát veszti el az ember. Csoportos beolvadás: Alkalmazkodásuk következtében különböző eredetű, különféle kultúrájú, közös vagy szomszédos területen élő népcsoportok általános kulturális közelséget, majd azonosságot érnek el, és ennek eredményeként köztük egység jön létre. Önkéntes beolvadás: Ha a beolvadást nem a hátrányos megkülönböztetés miatti félelem vezérli. Erőszakos, kényszerített beolvasztás: ha a pillanatnyi hatalom különböző hátrányosan megkülönböztető törvények (negatív diszkrimináció), rendeletek segítségével és megfélemlítő politikával, amelyek sértik az egyenlő jogok és az emberi méltóság elvét (pl. az anyanyelv használata terén), nyelvhasználati és gazdasági nyomást fejt ki az egyénre a nemzetiségi vagy etnikai identitásának feladására. Egy számbeli kisebbségben élő közösség beolvasztásának a hátrányos nyelvi megkülönböztetés (lingvicizmus) a legfontosabb eszköze.

VI

Eurobarométer Az Európai Unió a 2007-es Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év célkitűzéseinek megfelelő eléréséhez előzetes kutatást készíttetett a tagállamokban a diszkrimináció és egyenlőtlenség témájában. A felmérés 2006. június 7- július 12. között készült a TNS Opinion & Social cég gondozásában, és az EU-ban törvények által tiltott hat diszkriminációs okra – nem, kor, vallás vagy meggyőződés, etnikai származás, fogyatékosság, szexuális orientáció – fókuszált. Lapunk mellékletében folyamatosan részleteket közlünk a kutatásból, a teljes dokumentum a www.ec.europa.eu vagy a www.szmm.gov.hu oldalon található. K: Vannak Önnek olyan barátai vagy ismerősei, akik…? V: Igen.

49%

K: Ön szerint a mai magyar társadalomban a következő csoportokhoz való tartozás inkább előnyt, inkább hátrányt jelent, vagy pedig nem számít? Az, ha valaki… V: inkább hátrányt jelent

86% 77%

EU25

HU

roma származású

K: Egyetért-e azzal, hogy szükség volna több…? V: teljes mértékben egyetért

44% 42%

K: Ha a mostani helyzetet összeveti az öt évvel ezelőttivel, Ön szerint a diszkrimináció alábbi típusai elterjedtebbek vagy kevésbé elterjedtek Magyarországon? A(z) … alapján történő diszkrimináció V: elterjedtebb

53% 49%

12% EU25 EU25

HU

romák

Március 15. Kossuth Díjjal tüntették ki ifj. Sánta Ferencet munkássága elismeréseként. Március 21. Antirasszista Világnap. 1966-ban jelölte ki az ENSZ március 21-ét az Antirasszizmus Világnapjának, ezzel állítva emléket egy 1960-ban Dél-Afrikában történt, vérfürdőbe torkollott apartheidellenes demonstráció 69 áldozatának. Ezen a napon ráirányítják a figyelmet arra, hogy vannak olyan folyamatok a világban, amelyek egyes embercsoportok kitaszítását kezdeményezik azoknak a köréből, akik hozzáférhetnek a mindanynyiunkat megillető kulturális és anyagi javakhoz. Az Antirasszista Világnap ezeknek a folyamatoknak a megállítására törekszik: a kultúrák egymás mellett élésének szükség- és törvényszerűségét hirdeti, elősegíti egymás jobb megismerését és elfogadását, továbbá emléket állít azoknak, akik a rasszizmus elleni harcnak szentelték életüket.

HU

a többségtől eltérő etnikai származású parlamenti képviselőre

EU25

HU

etnikai származás

Április 8. Nemzetközi Roma Nap. 1971-ben a Cigány Világszövetség első kongresszusán nyilvánították Nemzetközi Roma Nappá a világ 22 országából érkező roma képviselők. Azóta ezen a napon világszerte egy időben ünnepelnek a különböző országokban élő roma közösségek, emlékezve egybefonódó történelmükre, s hogy felhívják környezetük figyelmét közös értékeikre és problémáikra. Ekkor választották a „Gelem, gelem” néven ismert, több mint 100 változatban feldolgozott dalt a romák himnuszául, s megalkották a roma zászlót, amely piros színű ókori indiai életkereket ábrázol, az eget és földet jelképező kék és zöld vízszintes sávból álló háttérrel. Ugyanekkor ismerték el először hivatalosan a cigány nyelvet, s itt merült fel egy egységes, az egész világon használható nyelvi sztenderd szükségességének gondolata. Április 8-át annak a napnak az emlékére választották, amikor a II. világháború végén az auschwitzi koncentrációs táborból kiengedték a roma túlélőket.

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. április

KAPCSOLÓDÓ Hírek

Etnikai származás EU25 64%

Összesen

HU 66%

K: Támogatná vagy ellenezné olyan intézkedések bevezetését, amelyek mindenki számára egyenlő esélyeket teremtenének a foglalkoztatás területén? Speciális intézkedések bizonyos csoportok esetében… alapján.

6% 7%

Külső kör: EU25; belső kör: Magyarország

K: Az Ön véleménye szerint a diszkrimináció alábbi típusai nagyon elterjedtek, eléggé elterjedtek, eléggé ritkák vagy nagyon ritkák Magyarországon? A(z) … alapján történő diszkrimináció V: elterjedt

23%

22% 71%

70%
Támogatja

A válaszadók megoszlása… szerint: Nem Férfi

63%

69%

Nő

65%

64%


Ellenzi


Nem tudja

etnikai származásuk K: Hajlandó lenne arra vagy sem, hogy egy népszámlálás részeként (anonim módon) információt szolgáltasson az alábbi kérdésekkel kapcsolatban, amennyiben ez segítené a diszkrimináció elleni harcot?

15

60%

65%

16–19

62%

66%

20+

69%

72%

még tanul

70%

65%

Külső kör: EU25; belső kör: Magyarország

Tanulmányok (életkor a befejezés évében) 19%

6% 6% 30% 64%

75%
Hajlandó
Nem hajlandó


Nem tudja

etnikai származás

Opre roma

Cigány Himnusz

Gelem, gelem, lungone dromensa Maladilem bahktale Romensa A Romale katar tumen aven, E tsarensa bahktale dromensa?

Mentem, mentem végtelen utakra, találkoztam boldog cigányokkal. Hej cigányok, honnan merről jöttök, mely országból, milyen szerencsével.

A Romale, A Chavale.

Hej cigányok! Hej testvérek! Hej cigányok! Hej testvérek!

Vi man sas ek bari familiya, Murdadas la e kali legiya Aven mansa sa lumniake Roma, Kai putaile e romane droma Ake vriama, usti Rom akana, Men khutasa misto kai kerasa

Volt nékem is rég egy nagy családom, legyilkolták fekete légiók.* Menjünk együtt világ cigányai, nyissuk meg a cigányok útjait. Ébredjetek, keljetek testvérek, együtt leszünk és együtt lesz erőnk.

A Romale, A Chavale.

Hej cigányok! Hej testvérek! Hej cigányok! Hej testvérek!

Jarko JOVANOVIC, 1969.

DARÓCZI Ágnes nyersfordítása alapján fordította: OSZTOJKÁN Béla

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. április

Megalakult a Roma Integrációs Tanács Megtartotta alakuló ülését a Roma Integrációs Tanács április 3án, amelynek létrehozásáról 2006. decemberében döntött a kormány az 1129/2006. kormányhatározat elfogadásával. A tanács a korábban működő kormányzati romaügyi egyeztető fórumok, a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság, illetve a Romaügyi Tanács feladat- és hatásköreit vette át. A tanács a kormány intézkedéseit előkészítő konzultatív, véleményező és javaslattevő testület, amelynek feladata a romák társadalmi integrációjára irányuló kormányzati döntések kezdeményezése, előkészítése. Az alakuló ülésen Kiss Péter miniszter, a tanács elnöke megbízóleveleket adott át a delegáltaknak. Az ülésen a résztvevők elfogadták a tanács ügyrendjét és éves munkatervét. Megválasztották továbbá az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaihoz kapcsolódó Monitoring Bizottságok civil képviselőit is. A tanács munkájában hét civil küldött vesz részt: Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség, Roma Polgárjogi Alapítvány, Magyarországi Roma Parlament, Cigány Szervezetek Országos Szövetsége, Magyarországi Cigányok Országos Fóruma, Romaversitas Alapítvány, valamint a PHRALIPE Független Cigány Szervezet Országos Szervezete részéről. Az ülésen Kiss Péter miniszter – a tanácsba nem került civil szervezetek köréből – Civil Ernyő létrehozásáról döntött, amely szervezeteknek szintén lehetősége lesz a munkában részt venni. Roma gyakornokok a Magyar Televíziónál A Nemzetközi Roma Nap alkalmából rendezett ünnepségén Kiss Péter szociális miniszter, dr. Borovszky Tímea, az oktatási tárca Roma Integrációs Titkárságának vezetője, dr. Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke és Daróczi János, a Roma Produkciós Iroda Alapítvány elnöke a köztévé tavaly elindított Roma Ösztöndíjas Médiaprogramjának folytatásáról írt alá megállapodást a Duna Palotában. A 2006-ban indult program keretében idén öt tehetséges roma fiatal kap lehetőséget arra, hogy egy éven keresztül az MTV különböző szerkesztőségeiben tanuljon. A program legfontosabb célja, hogy növelje a Magyar Televízióban a roma szakemberek számát, akik segíthetik a romákról alkotott kép pozitív előmozdítását. A végzettek közül ma már többen a köztévé sikeres műsoraiban dolgoznak. A 10 millió forint összköltségű program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával folytatódik. A Roma Produkciós Iroda Alapítvány és a Magyar Televízió tanúsítványt ad az ösztöndíjasoknak a program elvégzéséről, és segítséget nyújt az ösztöndíjasok elhelyezkedésében a program lejártát követően.

VII

ESÉLYNÖVELŐ Képzés Bővülhet az önkormányzatok munkatársainak ismerete Az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteik bővítését célzó központi képzési program indul az önkormányzatok munkatársainak. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztálya kezdeményezésére, az SZMM Felnőttképzési és Szakképzési Főosztályának szakmai irányításával, idén közel 300 millió forint áll rendelkezésre a regionális képző központok bonyolításában megvalósuló programra. Ennek célja a polgármesterek és az önkormányzatok köztisztviselői számára egy elsősorban szemléletformáló, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elveit megismertető képzés biztosítása az ügyfélközpontú ügyintézés érdekében. A képzésen résztvevő köztisztviselők az egyenlő bánásmód biztosítása és az esélyegyenlőség elősegítését célzó jogszabályok megismerése, a gyakorlatból vett esetpéldák feldolgozása eredményeként olyan ismeretekhez jutnak, amelyeket mindennapi munkájuk során sikeresen alkalmazhatnak. A képzési program és a hozzá kapcsolódó tananyag – a Pécsi Regionális Képző Központ gondozásában – a jövőben széleskörűen felhasználható lesz egyrészt a köztisztviselők továbbképzésében, másrészt a regionális képző központok kínálatának bővítésére. A háromnapos (24 tanórás) programot – előadások és tréningek – a regionális képző központok szervezik és bonyolítják. A csoportok száma várhatóan 160 lesz, a képzésben résztvevők száma 3200 fő.

VIII

Európai Unió Alapjogi Ügynöksége Az alapjogi kérdések Unión belüli magasabb fokú ismerete, valamint az azokkal kapcsolatos szélesebb körű tudatosság elősegítése érdekében az Európai Unió a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja jogutódjaként 2007. március 1-jétől létrehozta az Alapjogi Ügynökséget bécsi központtal. Az ügynökség az Európai Unióban és tagországaiban a közösségi jog végrehajtása során előforduló alapjogi kérdésekkel foglalkozik, feladatai közé tartozik az információgyűjtés és adattárolás, módszerek és szabványok kidolgozása az adatok összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának európai szinten történő javítása érdekében. Tudományos kutatásokat végez továbbá, a közösségi jog végrehajtásával kapcsolatban véleményezhet, bemutatja a bevált gyakorlatok példáit, illetve kommu-

Pályázatok Nemzeti Civil Alapprogram pályázatai Megjelentek a NCA működési és programcélú pályázatainak felhívásai. Az idei év újdonsága, hogy az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer (EPER) használatával – a papíralapú forma mellett – elektronikus úton is benyújthatók a pályázatok. A pályázati dokumentumok letölthetők és részletes információ található: www.nca.hu Szakértői névjegyzék készül Az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából pályázatot hirdet szakértői névjegyzék létrehozására. A kiválasztott szakértői kör tagjai eseti szerződés alapján közreműködnek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram által megjelentetett pályázatok szakmai értékelésében. Bővebb információk, letölthető dokumentumok: www.eper.esf.hu, www.szmm.gov.hu, www.civil.info.hu

nikációs stratégiát dolgoz ki a civil társadalommal folytatott párbeszéd előmozdítása érdekében. Az Ügynökség együttműködési hálózatot – alapjogi platformot – hoz létre, amely az alapvető jogok terén tevékenykedő nem kormányzati intézményekből, szakszervezetekből és munkáltatókból, az érintett szociális és szakmai szervezetekből, egyházakból, vallási, filozófiai és nem felekezeti szervekből, valamint egyetemek, továbbá európai és nemzetközi szervezetek szakértőiből áll.

Az esélyegyenlőségi melléklet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából készült A mellékletet szerkesztették: Szász Andrea, Vajda Márta

ESÉLYÉV pályázatok A Szociális és Munkaügyi Minisztérium május folyamán pályázatokat hirdet a 2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év keretében három témában: figyelemfelhívó események megvalósítása, amelyek széles körben elősegítik a diszkrimináció felismerését, jó gyakorlatok bemutatása révén eszközöket nyújtanak annak leküzdésére, illetve támogatják helyi/megyei/regionális szinten a civil társadalom, a média és az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat – Esélyek Házainak együttműködését; munkahelyi esélyegyenlőségi tervek mennyiségi és minőségi fejlesztése; médiatréning/ workshop-sorozat megvalósítása, amelynek célja a hat diszkriminációs terület sztereotíp bemutatásának árnyalása, illetve szemléletváltás elérése e téren a médiában. Bővebb információ: www.szmm.gov.hu OFA-pályázat Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatokat hirdet az Esélyegyenlőség a munka világában című program és annak kommunikációja támogatásának megvalósítására. A pályázatokkal kapcsolatos további információk: www.ofa.hu

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. április

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA

Starthelyzet Dél-Dunántúl A 2007–2013-as időszakban a hazai önkormányzatok és civil szervezetek soha nem látott összegű fejlesztési támogatáshoz juthatnak az uniós pályázatok segítségével. Az Új Magyarország Fejlesztési Programon belül – a korábbi egységes regionális oparatív programmal szemben – mind a hét régiónak van saját operatív programja, így minden térség specifikusan, gyengeségeit és kitörési lehetőségeit figyelembe véve juthat fejlesztési forrásokhoz. A helyi problémákat, a területi különbségeket és sajátosságokat figyelembe véve a dél-dunántúli operatív program hosszú távú átfogó célja a régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. A 2007–2013 közötti programozási időszakban reális célként a fejlettségi differenciák növekedésének megállítása fogalmazható meg. Ennek megfelelően az operatív program stratégiai célkitűzése a régió leszakadásának megállítása annak érdekében, hogy a későbbiekben megindulhasson egy felzárkózási folyamat.

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) adatait tekintve a Dél-dunántúli Régió pozíciója több mint 10 százalékkal romlott az országos átlaghoz képest 1994 és 2003 között. Míg 1994-ben a régió az országos átlag 83,6 százalékát érte el, addig ez az arány 2003-ban már csak 71,6 volt. A régió fejlettségi szintje a másik két dunántúli régióhoz képest még jelentősebb leszakadást mutat. A Baranya, Somogy és Tolna megyéből álló régió településszerkezete is kedvezőtlen, a városhálózat fejletlen, az aprófalvak és kistelepülések aránya viszont nagy. A régión belüli fejlettségi különbségek és a településszerkezet között egyértelmű az összefüggés. A nagyvárosok – Pécs, Kaposvár, Szekszárd –, valamint a Balaton menti kistérségek fejlődésével éles ellentétben állnak

a Dráva mentén tömbben sorakozó, valamint a megyék belső határain mozaikszerűen elhelyezkedő elmaradott kistérségek. Az aprófalvas térségek leszakadása folyatódott az elmúlt időszakban. Magas, néhol 30 százalékot elérő munkanélküliséggel, alacsony foglalkoztatottsággal, elvándorlással küzdő, nehezen megközelíthető zárványterületek alakultak ki különösen az Ormánságban, Zselicben, Hegyháton, valamint Külső- és Belső-Somogy egyes területein.

Kitörési pont lehet a turizmus A régió kulturális és természeti-táji adottságai kedveznek a turizmus fejlődésének. Az adottságok azonban nincsenek kellőképpen kihasználva, jelenleg a turisztikai termékkínálat jelentős része

nem piacképes. Az idegenforgalom adatai az utazási szokások átalakulását jelzik: nő a gyakoribb, de rövidebb utazások aránya, és ilyenkor a könnyen elérhető településeket célozzák meg az utazók. Emellett növekszik az öko-, az aktív, a falusi, a kulturális és az egészségturizmus iránti kereslet. A sikeres alkalmazkodáshoz szükség van a térség jó környezeti állapotára, jó megközelíthetőségére, megfelelő szolgáltatásokra és egyre inkább az online információk elérhetőségére. A régió közlekedési szempontból periférikus helyzetben van. A gyorsforgalmi utak elérhetősége a Balaton menti 30 kilométeres sávot és a dunaföldvári kistérséget leszámítva kedvezőtlen. A mellékútvonal-hálózat rossz minőségű és hiányosan kiépített. A régióban két

repülőtér alkalmas a rendszeres polgári légi közlekedésbe való bekapcsolódásra, a Pécspogányi és a taszári, amelynek hosszú távú hasznosítása nem megoldott.

Versenyképes gazdaság megteremtése A vállalkozásbarát környezet kialakítása, valamint a vállalkozások közötti együttműködés erősítése fontos feladat, mivel a régióban eddig csak csíráiban jelentek meg ilyen kezdeményezések. A célcsoport egyrészt a kis- és középvállalkozások, másrészt azok az iparágak, amelyek a régióban erős tradíciókkal rendelkeznek – a textilipar és bőripar, a gépipar és az elektronika, illetve az élelmiszeripar. Emellett külön hangsúlyt helyez az operatív program azokra az új iparágakra, amelyek perspektívát jelenthetnek a régió számára – a környezetiparra, az egészségiparra és a kulturális iparra. A kezdő vállalkozásokat segítő tanácsadási és oktatási programokra minden piacgazdaság esetén szükség van. A már működő vállalkozásokat célszerűbb testreszabott, szektorspecifikus szolgáltatásokkal segíteni. Ezek megvalósításához akkreditált oktatói, tanácsadói kör kiépítése szükséges, amely rendelkezik szakte2007. április ÖN • KOR • KÉP

13

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA

rületén megfelelő tudással és ismeretekkel. Az ipari park-program elindítása óta eltelt időszak egyik tanulsága, hogy a parkok közül több nem volt képes a megfelelő mértékű betelepedési szintet elérni. A támogatás akkor lehet a leghatékonyabb, ha a pályázatok során olyan helyekre koncentrálják a forrásokat, ahol már van ipari park, s ezek továbbfejleszthetők. A városi barnamezős területek hasznosításának egyik módja gazdaságfejlesztési programok indítása, illetve a területek bekapcsolása a térség gazdasági folyamataiba. A barnaövezetek problémáinak megoldása érdekében a cél a területek újjáélesztésének ösztönzése, gazdasági célú hasznosítása, valamint szennyező ipari és közlekedési területek kitelepítése a központi és lakóövezetekből.

A turisztikai potenciál erősítése A régió nemzetközi és hazai jelentőségű vonzerői jelen állapotukban nem alkalmasak arra, hogy önállóan jelentős számú láto-

14

ÖN • KOR • KÉP 2007. április

gatót vonzzanak a térségbe. Ezért a cél a turisztikai adottságok komplex fejlesztése. A régió vezető termékei a vízi, a gyógy-termál, az aktív, a bor- és gasztronómiai, a kulturális, az egészség, valamint az öko- és falusi turizmus. Népszerűsítésükhöz szükséges a marketingeszközök fejlesztése és a vonzerők megközelítését segítő infrastruktúra megteremtése, illetve felújítása. Fontos cél, hogy a régió jelentős gyógy- és termálvíz kínálatára alapozva ki kell alakítani egy nemzetközi szinten is versenyképes egészségturisztikai terméket. A fürdőket olyan módon kell fejleszteni, hogy kínálatuk egymást kiegészítse és ne konkurenciát jelentsenek egymásnak. A turisztikai vállalkozások számára a régió egész területén problémát jelent az erőteljes szezonalitás. Ez gátolja a minőségi szálláshelyek elterjedését is, hiszen a rövid szezonok miatt a turisztikai célú befektetések megtérülése nem minden eset-

ben biztosított. A megfelelő minőségű szálláshelyek hiánya azonban a turizmus fejlődésének akadálya, mert az igényes vendégek elhelyezésére nincs lehetőség. Ez a helyzet a balatoni üdülőkörzet nyugati részén és a megyeszékhelyeken, különösen a kulturális és konferenciaturizmusra építő Pécs esetében, ahol az Európa Kulturális Fővárosa 2010 rendezvénysorozat nem képzelhető el a jelenlegi szálláskínálat mennyiségi és minőségi fejlesztése nélkül. Fontos cél a turisztikai fogadóképesség és szolgáltatások fejlesztésének támogatása. Az operatív program szerint a magas kategóriájú szálláshelyek kialakítását különösen Pécs és környéke, Kaposvár és környéke, a Duna mente, a Balaton, illetve Villány–Siklós–Harkány térségében, valamint a kiemelt szolgáltatás nyújtó gyógy- és termálfürdők közelében célszerű ösztö-

nözni. A jelentős gasztronómiai értékekkel rendelkező régióban támogatnák a helyi, tájjellegű ételeket és helyi minőségi borokat kínáló éttermeket. Szintén fontos a helyi beszállítói rendszerek kialakításának támogatása annak érdekében, hogy a környékbeli mezőgazdasági termelők egyedi, tájjellegű élelmiszeripari termékei eljussanak a vendégekhez.

Humán közszolgáltatások – közösségi településfejlesztés A humán közszolgáltatások fejlesztését és a szolgáltatások biztosítását térségi alapon, kis- és mikrotérségi szinten kell megoldani. A szolgáltatások térbeli koncentrációja esetén fontos a központok fenntarthatóságának és elérhetőségének biztosítása. A régióban indokolt az egészségügyi és szociális alapszolgáltatások rendszerének átalakítása, biztosítva az esélyegyenlőséget. A közoktatás és a közművelődés területén

Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Koppányvölgye kistérségi fejlesztési tanács elnöke. Az uniós pályázatokról annyit lehet tudni, hogy a pályázatok beadásánál a korábbi, túlságosan bonyolult és szigorú eljárásrendet egyszerűsítik. Az ágazati és a regionális operatív programok keretében várható pályázatok részletei viszont még nem ismertek, így az önkormányzatok nehezen tudnak felkészülni a kiírásokra. Az engedélyes tervek elkészítése komoly pénzbe kerül, a települések pedig azt nem engedhetik meg maguknak, hogy feleslegesen költsenek el ennyi pénzt. Egy kisebb önkormányzat egyedül, az esetek döntő többségében biztosan nem tud jelentkezni. A sikeres pályázáshoz mindenképpen térségi összefogás, közös terv szükséges. Úgy gondolom, a komplex fejlesztések mindenképpen előremutatók, arra viszont számítani kell, hogy az önkormányzatok közötti egyeztetések lassítják a döntések, illetve a pályázatok elkészítésének folyamatát. Az előző uniós költségvetési ciklusban az önkormányzatok által beadott pályázatoknál általában 5–10 százalék volt a szükséges saját erő. Egyelőre nincsenek információk arról sem, hogy ez az arány most mennyi lesz. A Koppányvölgye kistérség elkészítette kétéves cselekvési tervét. Ebben, fontossági sorrendben három kategóriába sorolta a szükséges fejlesztéseket. Álláshelyek bővítésére, faluképjavításra és infrastrukturális beruházásokra szeretnénk majd pályázni, ilyen kiírásokra várunk. A Dél-dunántúli Régióban a hírek szerint a közeljövőben megjelenik majd egy kiírás kerékpárutak építésére, de a mi kistérségünk településeit nem érinti, a tervek szerint mi erre nem pályázunk.

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA azokban a térségekben, ahol a helyi adottságok indokolják, célszerű olyan integrált hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményt magában foglalhatja. Fontos cél a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása, az akadálymentesítés legalább a húszezer fő feletti települések és a megyei önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségek esetében az ügyfélszolgálatoknál, az oktatási, egészségügyi szociális és kulturális intézményeknél. A szociálisan hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának erősítése kapcsán olyan termelő jellegű munkahelyek megteremtése támogatandó, amelyek önerőből működtethetők, fenntarthatók. A leromlott településrészek kezelése komplex megoldásokat igényel. A cél a környezet, az épített örökség és a zöldterületek fenntartható fejlesztése, a műemlékek

hasznosítása, a belvárosok megújulásának elősegítése, illetve a szociális városrehabilitációs akciók ösztönzése.

Európa Kulturális Fővárosa 2010 Essen és Isztambul mellett 2010-ben Pécs lesz Európa kulturális fővárosa. A program, amellyel a város elnyerte a lehetőséget, öt kulcsprojektet tartalmaz. Megújul a híres Zsolnay porcelángyár jelenleg alig hasznosított, műemlék épületegyüttese. Az új kulturális negyedben turisztikai, oktatási, kulturális és szolgáltatási funkciók kapnak helyet. Megépül egy nagy kiállítótér annak érdekében, hogy a város bekapcsolódhasson a múzeumok közötti rendszeres műtárgymozgásba, és rangos időszaki kiállításokat lehessen rendezni Pécsett. A Koncert és Konferencia Központ megépítésével egyrészt megoldódik az ország legrégebbi filharmonikus együttesének elhelyezése, másrészt a

2010 nagy lehetőség Pécsnek

Támogatás

Prioritás

Mrd Ft A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése Célok: A gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése, a mikro-, kis- és középvállalkozások működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével; gazdasági infrastruktúra fejlesztése elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva, valamint az ipari termelés alól kivont és volt katonai hasznosítatlan, illetve alulhasznosított barnaövezetek gazdasági hasznosítása, funkcióváltásának elősegítése.

27,46

A turisztikai potenciál erősítése a régióban Célok: A prioritás megvalósításával várható, hogy megáll a Déldunántúli Régió piacvesztése mind a belföldi, mind a külföldi turistákat illetően a többi régióval szemben. A támogatott térségekben növekszik a látogatók száma, valamint az átlagos tartózkodási idő.

38,37

Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés Célok: A humán alapszolgáltatások elérhetőségének javítása – kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben – komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált központok kialakításával. A humán szolgáltatások minőségének fejlesztése. Az alapfokú oktatás színvonalának javítása a hátrányos helyzetű, zömében aprófalvas szerkezetű települések intézményeinek gazdaságos működtetési feltételeinek megteremtésével. A leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával és a meglévő funkciók megerősítése a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Közintézmények akadálymentesítése.

72,85

Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Célok: A régió belső vonzáscentrumainak (mikro- és kistérségi központok, nagyvárosok) elérhetőségének javítása. Az egyéni gépjármű-közlekedés térhódításának lassítása a közforgalmú közlekedéssel szemben. A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság javítása a régió magas környezeti minősége elérése érdekében.

49,29

Technikai segítségnyújtás Összesen

7,02 194,90

Forrás: A kormány által 2006. december 6-án elfogadott dél-dunántúli regionális operatív program

város bekapcsolódhat a konferenciaturizmusba. A Regionális Tudásközpont egyrészt egyesíti a jelenlegi városi és megyei könyvtári funkciókat, másrészt információs ponttá válik a városba látogatók számára. Az ötödik projekt, a közterek és parkok rehabilitációja összeköti a pontszerű kulturális fejlesztéseket.

Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés A térségi közúthálózat fejlesztésénél egyrészt térségi központok elérhetőségének,

másrészt a tervezett gyorsforgalmi és főutak elérhetőségének javítását tűzi ki célul az operatív program. A Dél-dunántúli Régió településeinek közel egyharmada zsáktelepülés. Az elérhetőség javításának kulcseleme a hiányzó közlekedési kapcsolat megépítése. Várhatóan a mindennapi munkába járást lehetővé tevő kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának megteremtése lesz az első, amelyre a regionális operatív program keretében kiírják a pályázatot. A kerékpár2007. április ÖN • KOR • KÉP

15

Májusi pályázatok Májusban minden regionális operatív programból megjelenik egy vagy két pályázati kiírás. Kerékpárutak és belterületi utak építésére, ipari területek és közoktatási intézmények fejlesztésére, illetve akadálymentesítésre nyerhetnek el támogatást a pályázók – tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A hét régióban indítani tervezett összesen 10 pályázati felhívás 26,9 milliárd forinttal támogatja a beruházások megvalósítását. A pályázatok öt témakört ölelnek fel. A Nyugat-Dunántúlon, a Közép-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az önkormányzati intézmények utólagos aka-

kerékpárút ipari területek fejlesztése akadálymentesítés akadálymentesítés belterületi utak fejlesztése ipari parkok fejlesztése

A konstrukciók tervezett keretösszege(millió Ft) 3106 7890 1844 415 1790 3000

akadálymentesítés

2000

DélDunántúl

kerékpárút

1200

NyugatDunántúl

akadálymentesítés

730

közoktatási intézmények beruházásának támogatása

4972

Támogatási terület Dél-Alföld Észak-Alföld KözépDunántúl ÉszakMagyarország

KözépMagyarország Támogatási keret összesen

dálymentesítésére kapható támogatás. DélAlföldön és Dél-Dunántúlon a kerékpárúthálózat, a Közép-Dunántúlon pedig a belterületi utak fejlesztésére lehet majd pályázni. Közép-Magyarországon a közoktatási intézmények beruházásának támogatását célozza a tervezett kiírás. Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön pedig az ipari parkok, illetve ipari területek fejlsztéséhez kaphatnak segítséget a pályázók. Áprilisban, a pályázati kiírások véglegesítése előtt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség társadalmi vitára bocsátotta a kiírások tervezeteit, hogy a szakmai partnerek, illetve az érdeklődők elmondhassák véleményüket. Támogatás mértéke A projekt elszámolható összes ktg-ének legfeljebb 90 százaléka Projekt elszámolható össz ktg-nek legfeljebb 50 százaléka A projekt elszámolható összes ktg-ének legfeljebb 90 százaléka A projekt elszámolható összes ktg-ének legfeljebb 90 százaléka A projekt elszámolható összes ktg-ének legfeljebb 60 százaléka A projekt elszámolható összes ktg-ének legfeljebb 50 százaléka A projekt elszámolható összes ktg-ének legfeljebb 90 százaléka, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősülő településeken megvalósuló beruházás esetén 95 százaléka. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összes költségének legfeljebb 90%-a, ha a pályázatot olyan önkormányzat vagy azok társulása nyújtotta be, amely területfejlesztési szempontból hátrányosabbnak, illetve leghátrányosabbnak minősített kistérségekben található.Egyéb esetben a támogatás mértéke a projekt elszámolható összes költségének legfeljebb 75 százaléka. A projekt elszámolható összes költségének legfeljebb 60 százaléka. A Nyugatdunántúli Operatív Program alapján meghatározott hátrányos kistérségekben, és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) kormányrendelet melléklete szerint elmaradott település esetén maximum 70 százalék. A projekt elszámolható összes ktg-ének legfeljebb 90 százaléka

26 947

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

utak segíthetnek a települések elzártságának feloldásában. A régiónak középtávon fel kell készülnie a közösségi közlekedési rendszer regionalizálására. A cél a személyszállítás színvonalának javítása, a vasúti és autóbusz-közlekedés összehangolt működtetése

16

ÖN • KOR • KÉP 2007. április

és fejlesztése. A nagyvárosok, Pécs, Kaposvár és Szekszárd esetében az agglomerációs közösségi rendszer kiépítése lesz támogatható. A felzárkózás és esélyegyenlőség biztosítása, a turizmus fejlesztése és a versenyképesség javítása szempontjából alapvetően

fontos az aprófalva térségek és kistelepülések szennyvízkezelésének megoldása. Költséghatékonysági szempontból indokolt a gazdaságosan kiépíthető és fenntartható egyedi szennyvíztisztító berendezések, szennyvízkezelési megoldások támogatása.


A Dél-alföldi Régió – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye – az ország legnagyobb kiterjedésű régiója. A fontosabb közlekedési útvonalakra felfűződő, többnyire tradicionális városok és a régió Duna menti, nyugati pereme az átlagosnál kedvezőbb gazdasági helyzetben vannak, míg az ország- és megyehatár menti perifériák jóval elmaradottabbak. Az operatív program a régió fejlesztési stratégiáját a városokra koncentrálva határozza meg, a rurális (vidékies) területeken pedig a népességmegtartó képesség erősítése a cél. A Dél-Alföld településhálózatára igen jellemző az egyre nagyobb mértékben differenciálódó tanyák léte. Az egy főre jutó GDP-t tekintve a dél-alföldi mérőszám 1995-ben az országos átlag 83 százaléka volt, míg 2003-ban már csak a 68 százaléka, a régió helyzete tehát romlott a többi régióhoz képest. A legkisebb növekedést is a Dél-Alföld produkálta, így, ha ez a tendencia folytatódik, akkor a még jelenleg mögötte lévő hazai régiók is utolérik. A rendszerváltást megelőző gazdasági struktúra igazodott ugyan a régió agrárhagyományaihoz, de tömegtermelésre volt berendezve, átfogó megújulása pedig nem következett be. A privatizációs kínálat nem vonzott jelentős külföldi tőkét, és a délszláv válság is komoly fékje volt a gazdasági kapcsolatok fejleszté-

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA

Tudás és egészség Dél-Alföld Figyelembe véve a Dél-alföldi Régió problémáit, a területi különbségeket és sajátosságokat, a dél-alföldi operatív program jövőképe, hogy a régió váljon a tudás és az egészség régiójává. Ehhez kapcsolódóan a régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, és a területi különbségek kiegyenlítése. Ezt egyrészt a regionális gazdaság erősítésével, versenyképességének növelésével, az innovációs alapú szerkezetváltás elősegítésével, másrészt a lakosság életkörülményeit meghatározó települési és környezeti állapot javításával érnék el. sének. A helyi gazdaságból hiányoznak gazdasági húzóágazatokban tevékenykedő nagyvállalatok, a régió többi elmaradott térségéből pedig kivonultak a korábban megtelepedett szolgáltatók. A régió halálozási arányszáma magasabb az országos átlagnál. A népesség egészségi állapota részben adottság, részben a társadalmigazdasági környezet függvé-

nye. Kiemelkedő a Dél-Alföld lakosságának öngyilkossági hajlandósága is. A 2003as adatok szerint a lakosságszámhoz mért orvosellátottság alacsonyabb szintű volt, mint országosan. A háziorvosi és gyermekorvosi hálózat szolgáltatásai viszonylag könnyen hozzáférhetők a lakosság számára, ugyanakkor gond, hogy a háziorvosok a betegek jóval az átla-

Baltás István, Csengőd polgármestere: Az előcsatlakozási alapokból két sikeres pályázatot is meg tudtunk valósítani. A SHAPARD-támogatásból egyrészt külterületi mezőgazdasági utat építettünk, másrészt elvégeztük a polgármesteri hivatal korszerűsítését és agrárinformációs központot hoztunk létre, ami a Dél-alföldi Régióban mintaprojekt lett. Az uniós pályázatoknál azonban utófinanszírozás van, ami különösen a kisebb települések helyzetét nehezíti meg. A csúsztatott kifizetések miatt előfordult, hogy 300–320 napot is vártunk a pénzre. Csengőd lakosságszáma 2300 fő, de néha 100 millió forintos is volt a hitelállományunk. A Belügyminisztérium önerőalap-pályázatán is nyertünk támogatást, így a fejlesztésekhez csak 20 százalékos saját forrást kellett biztosítani, de egy ekkora település esetében ez sem könnyű. Így az idén rendezzük a „sorokat”, erre az évre nem tervezzük újabb pályázat beadását, inkább 2008-ra készülünk. Kistérségünk elkészítette operatív programját 2007–2008-ra. Fontos tervünk egy hármas hasznosítású bioenergia-erőmű felépítése, a térség adottságait így hasznosítani tudnánk. Ennek összköltsége 6,3 milliárd forint lenne. Várjuk a pályázati kiírásokat, kérdés ugyanis, hogy ez a cél melyik operatív programba illeszthető be, legalább részben. A tervek szerint a közeljövőben megjelenik egy regionális pályázat, a Dél-alföldi Régióban kerékpárút-építésre lehet majd jelentkezni. Ebben Csengőd nem érintett, a mi kistérségünkben Kiskőrös és Akasztó tervezi a két település közötti kerékpárút megépítését.

got meghaladó arányát utalják járóbeteg-szakrendelésre és fekvőbeteg-gyógyintézetbe.

Regionális gazdaságfejlesztés Annak érdekében, hogy a helyi kis- és középvállalkozások is hozzáférhessenek a modern technológiákhoz, fontos a helyi és térségi jelentőségű hídképző intézményi technológiafejlesztés. A klaszterek, hálózatok kialakításával a régió vállalkozásai partnerségre léphetnek más vállalatokkal, egyetemekkel és kutatóközpontokkal, ami segít versenyképességük javításában. Támogatás nyerhető majd el a klaszterek közös eszközbeszerzéseihez és beruházásaihoz. A régió gazdasági életében jelentős szerepe lesz a kijelölt ipari parkoknak, térszervező funkciójuk megerősítésének. Fontos cél a régióban meglévő feldolgozóipari központok – élelmiszeripar, üveggyártás, gépipar, nyomdaipar, vegyipar, gyógyszeripar, biotechnológia – foglalkoztatás- és kapacitásbővítő fejlesztése, illetve a barnamezős beruházások fejlesztése. Elsősorban ezekben az iparágakban célszerű ösztönözni az innovatív projektekkel piaci alapon kapcsolódni képes szervezetek háló-

zatosodását. Emellett ösztönöznék a városi területeken meglévő ipari, kereskedelmi és szolgáltató központok környezetében speciális, tematikus vállalkozói inkubátorházak fejlesztését.

Turisztikai célú fejlesztések Az operatív program célul tűzi ki a Dél-Alföld gyógy- és termálvizeire épülő meglévő turisztikai intézmények minőségi továbbfejlesztését, a modern egészségügyi és technológia követelményeknek való megfelelést. Ehhez kapcsolódik a gyógyfürdőkkel rendelkező településeken az új gyógyászati központok létrehozása és a meglévők technológiai eszközeinek korszerűsítése. A régió karakterisztikus történelmi jegyeket viselő helyszínekkel rendelkezik. Ezek folyamatos fenntartása és fejlesztése, a hagyományok, örökségek történelmi funkciójának erősítése nélkülözhetetlen az idegenforgalom fejlesztéséhez. Kiemelten kezeli az operatív program az önkormányzati kezelésben álló várak, kastélyok turisztikai és kulturális funkciókkal való ellátását, látogatóbarát fejlesztését, az egészségügyi és szociális funkciók kiváltását. Fontos szerepet tölthet be a régióban az aktív turizmus, ehhez kapcsolódik a pusztákon, nemzeti parkokban és a vizek mentén a szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztése – kikötők létesítése, a lovasturizmus ösztönzése, a természetjárás felté2007. április ÖN • KOR • KÉP

17

KORKÉP

teleinek javítása, a vadász- és horgászturizmus népszerűsítése. A turizmus fejlődéséhez elengedhetetlen új szálláshelyek létesítése, illetve a meglévők kapacitásának növelése és minőségi fejlesztése. A régió fontos turisztikai célpontja Szeged és környéke, Kecskemét és környéke, illetve Békéscsaba és környéke, a Duna és a Tisza vízgyűjtőjének mente, illetve az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése A régió közlekedési infrastruktúráját alacsony kiépítettség és gyenge minőség jellemzi. Országos viszonylatban a Dél-Alföld rendel-

kezik a legkiterjedtebb – többségében infrastrukturális hiányosságokkal, súlyos ellátási problémákkal és társadalmi feszültségekkel jellemezhető – tanyás területekkel. A régió gazdaságának, a lakosság életminőségének, a területi különbségek csökkentésének egyik alapvető feltétele a térségi elérhetőség biztosítása. Az alsóbbrendű – 3, 4 és 5 számjegyű – hálózatok fejlesztésével biztosítható a kistérségek kohéziójának erősítése, a kistérségi központok népességmegtartó képességének javítása és a városi szolgáltatások elérésének segítése. Támogatandó emellett a közösségi közlekedés korszerűsítése, a személyszállítás színvonalának javítása, a különböző közlekedési formák

Bata Ferenc, Öttömös polgármestere: A kistelepüléseknek elsősorban az okoz nehézséget, hogy az uniós pályázatok utófinanszírozottak, de a szűkös helyi költségvetési lehetőségek miatt a támogatás megelőlegezésére nincs lehetőség. A korábbi tapasztalatok szerint gyakran rövid volt a jelentkezési határidő is, nem volt idő arra, hogy elkészítsük a pályázatot. Gyakorlatilag kész terveket kellett volna előhúzni a fiókból, de egy kistelepülésnek nincs arra pénze, hogy elkészíttessük a dokumentációt, ami esetleg nem felel majd meg a kiírás feltételeinek. Sok önkormányzatnak – főleg a kistelepülésieknek – a település működtetésével van gondja. A pályázatok nem mindig arra voltak kiírva, amire igazán szükségünk lett volna. Kistérségi összefogással könnyebb a források kigazdálkodása. Nyolc másik településsel együtt most tanyai szociális ellátóintézmény létrehozását tervezzük, de ezt hazai pályázati forrásokból valósítanánk meg. A regionális operatív program keretében a közeljövőben kiírandó kerékpárútépítésre mi nem pályázunk, de vannak a kistérségben érintett települések. A kiírás részletei még nem ismertek, de gond lehet, hogy olyan kerékpárútra készült a terv, amelynek szélessége 1,8 méter, mint az eddig épült kerékpárutaké. Hírek szerint azonban a kiírásban 2,6 méterre növelnék a szélességet. Ekkor viszont már a meglévő 18 ÖN • KOR • KÉP 2007. április tervek nem jók, és többe kerülne az út annál, mint amit előzetesen kalkuláltak.

összehangolt működtetése, fejlesztése. A kistérségi és helyi logisztikai központok működésének biztosításához elengedhetetlen bekapcsolásuk a helyi közúthálózatba és ezen keresztül az országos és nemzetközi szállítási útvonalak hálózatába. Az első pályázat a régióban várhatóan kerékpárút-hálózat építésére lesz kiírva. A települések kerékpárútjai jelenleg nem alkotnak sem egységes térségi, sem régiós hálózatot, emiatt nem alkalmasak sem helyi tömeges, sem turisztikai célú igénybevételre, sem a környezetkímélő közlekedési forma népszerűsítésére.

A humán infrastruktúra fejlesztése A Dél-Alföld kedvezőtlen demográfiai helyzetében meghatározó szerepe van az időskorúak kimondottan magas és a fiatalok alacsony arányának, az évtizedek óta jellemző természetes fogyásnak, a népesség kedvezőtlen egészségi állapotának, a rossz halálozási mutatóknak. A kedvezőtlen tendenciák mérséklése érdekében szükség van az alapszolgáltatások kiépítésére és színvonalának javítására, a prevenciót szolgáló eljárások terjesztésére, illetve az ellátások területileg kiegyenlítettebb megszervezésére. A régió egészségügyi mutatói messze a legrosszabbak a többi régiókhoz képest. A regionális operatív program

kiemelten kezeli a kistérségi szintű, lakosságközeli egészségügyi ellátások közül, az alap, illetve járóbeteg-ellátást, a mobil egészségügyi szolgálatok fejlesztését, az információtechnológia korszerűsítését. Az idősebb korosztály magas aránya szükségessé teszi a rehabilitációs szolgáltatások fejlesztését, komplex és integrált gondoskodó hálózat kialakítását. A közoktatási intézmények korszerűsítése lehetővé teszi általános iskolai és óvodai épületek átfogó felújítását, bővítését. A kisebb településeken elsősorban az intézmények – például az óvodák és bölcsődék – együttes fejlesztése a cél. Kiemelt támogatást élvez az informatikai eszközök beszerzése. A foglalkoztatottság növelése érdekében szükséges a család- és otthonközeli szolgáltatások – idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, családsegítő szolgáltatások – infrastrukturális fejlesztése. A nők munkaerőpiacra való visszajutása érdekében a bölcsődei ellátás fejlesztését kiemelten kezeli az operatív program. Emellett cél többfunkciós közösségi, ifjúsági terek és információs pontok létrehozása, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyeinek biztosítása.
Lapzárta után: Lezárultak a tárgyalások az Új Magyarország Fejlesztési Tervről az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A várható változások eredményeként még több pénz jut majd a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedésfejlesztésre.

Energiaracionalizálás felsõfokon

KORKÉP  FEJLESZTÉSPOLITIKA Támogatás

Prioritás

Mrd Ft 1. Regionális gazdaságfejlesztés – Integrált, K+F-en és innováción alapuló fejlesztések. – Helyi, térségi szintű hídképző intézmények fejlesztését célzó elemek. – A regionális gazdasági hálózatok, klaszterek együttműködések fejlesztése, vállalkozások közös, hálózatos beruházásai. – Üzleti infrastruktúra, regionális és helyi fejlesztések ösztönzése. – Üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása, befektetésösztönzés.

35,9

2. Turisztikai célú fejlesztések – „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése. – Kulturális és szellemi értékekre épülő turizmus. – Aktív turizmus. – Vonzerőkhöz kapcsolódóan a szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése.

40,0

3. Közlekedési infrastruktúrafejlesztés – Négy- és ötszámjegyű utak építése. – Rossz minőségű utak felújítása. – A logisztikai központokhoz vezető infrastruktúra fejlesztése, hiányzó részeinek kiépítése. – Kerékpárút-hálózat építése.

35,9

4. Humán-infrastruktúra fejlesztése – Egészségügyi ellátás korszerűsítése. – Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése. – Időskorúakról gondoskodó komplex és integrált rendszer kialakítása. – Közoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, rekonstrukciója, korszerűsítése. – Társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúrafejlesztés. – Közintézmények akadálymentesítése.

36,9

5. Településfejlesztési akciók – Integrált, szociális jellegű városrehabilitáció – Főutca-típusú akciók: város-, városrészközpont revitalizáció. – Vidékfejlesztési intézkedések.

50,9

Technikai segítségnyújtás Összesen

A szociális városrehabilitációs akciók a települések fizikailag leromlott területeit érintik. Ennek keretében lehetőség nyílik olyan városrészmegújítási programok lebonyolítására, amelynek középpontjában többlakásos lakóépületek és környezetük fizikai és szociális megújítása áll. A főutca-típusú akciók a városközpontok gazdasági, kulturális, turisztikai és kistérségi központi funkcióinak erősítését jelentik, de a lakófunkcióra használt épületek felújítsa nem tartozik ide.

Az RFV Kft-t 2000-ben magyar magánszemélyek alapították, olyan projektek megvalósítására, melyek során energia megtakarítás jön létre, és ehhez a partnernek önerőt nem kell igénybe vennie. A cég dinamikus növekedésének eredményeképpen 2006ban Zrt-vé alakult, majd 2007 első felében tervezik a GKM pályázatának támogatásával a tőzsdén való megjelenést.

intézmények fűtésének korszerűsítése, melynél az energia megtakarítás jellemzően 25%. Újabban dolgozunk a konyhatechnológia területén hasonló projektek megvalósításán, úgy látjuk, hogy ott is jelentős megtakarítások érhetők el. Ezen kívül partnereinknek az energiát a szabad piacról – tehát a legolcsóbb szolgáltatótól – szerezzük be.

A gyakorlatban milyen módon valósulnak meg ezek a projektek? Szakembereink az ingyenes

Makra József vezérigazgató: felmérés és hatástanulmány

7,5 207,1

Forrás: A kormány által 2006. december 6-án elfogadott dél-alföldi regionális operatív program

Településfejlesztési akciók

Kölcsönös előny beruházónak és energiafelhasználóknak

A vidéki térségek felzárkózása szempontjából kiemelkedő jelentősége van a helyi munkahelyteremtésnek és a települési infrastruktúra fejlesztésének. A cél a vidék népességmegtartó képességének fokozása, az elvándorlás megállítása. Különösen az elmaradott térségekben fontos a vonzóbb közösségi és vállalkozói környezet kialakítása, a felzárkóztatás, a területi hátrányból eredő különbségek mérséklése és a vidéki területek speciális karakterisztikáira épülő fejlesztések támogatása.

Tevékenységünket kezdettől a megbízható, hosszú távú kapcsolatok működtetésére építettük fel. Főbb tevékenységeink a közvilágítás fényáram szabályozása, amivel közel 30%-os energia megtakarítást tudunk elérni,

készítése után partnereinknek ajánlatot tesznek, melyben jellemzően a régi, elavult rendszereket új, korszerű, energiatakarékos berendezésekre cseréljük. Ennek finanszírozását 100%-ban vállaljuk, majd hosszú távú

– 10-15 éves futamidejű szerződéseket kötünk, mely alapján cégünk szolgáltatja az energiát (hőenergiát, villamos energiát).

Csak önkormányzatok a partnereik? Nem, vannak magánvállalkozások, sportegyesületek is a portfoliónkban, illetve 2006 végén nyitottunk a társasházak felé, 764 lakásos panel tömböt újítottunk fel: fűtéskorszerűsítést, nyílászáró cserét, külső hőszigetelést végeztünk.

Az érdeklődők hol kaphatnak bővebb felvilágosítást? A honlapunkon minden lényeges információ megtalálható: www.rfv.hu

OALI az önkományzatokért és az orvosokért

A fekvőbeteg-ellátás átalakítása miatt egyre több állásnélküli orvos várható, ezért nem árt tudni az alábbi lehetőségről. Az Országos Alapellátási Intézet (OALI) a 2005. év második félévében kezdte el a tartósan betöltetlen háziorvosi praxissal rendelkező önkormányzatok támogatására kiírt pályázati programját. Célja a háziorvosi ellátás biztosítása azokon a településeken, ahol legalább egy éve betöltetlen felnőtt vagy vegyes háziorvosi körzetek vannak. A feltétel az, hogy az érintett önkormányzatok pályázatukban mutassák be a betöltetlen körzeteket, és ismertessék azokat a törekvéseket, amelyekkel településükre orvost próbáltak szerezni. Amennyiben az Országos Alapellátási Intézet olyan orvost talál, aki érdeklődik az adott körzet iránt, és megfelel a feltételeknek, akkor az OALI szerződik, és az orvos ezt követően ellátja a körzet háziorvosi teendőit. (Bővebben: Grósz András, telefon: 06-1-2390-473, e-amil: [email protected], web: www.oail.hu). 2007. április ÖN • KOR • KÉP

19

Önkormányzati kötvényt is garantál a Hitelgarancia Zrt. Tovább szélesítette termékpalettáját a Hitelgarancia Zrt. A társaság mostantól az önkormányzatok által kibocsátott kötvényekre, illetve a 25 százaléknál nagyobb mértékben önkormányzati tulajdonban álló vállalkozások hiteleire is vállal készfizető kezességet. Folytatja expanzív növekedésorientált politikáját a Hitelgarncia Zrt. A társaság tavaly nyitott az önkormányzatok felé, amikor vállalta, hogy a helyhatóságok hiteleire is vállal kezességet, mostantól viszont befogad olyan garanciakérelmeket is, amelyekben önkormányzati kötvényekre kér garanciát a bank és a hitelfölvevő. A társaság egyúttal bejelentette azt is, hogy olyan vállalkozások hitelfelvételét és kötvénykibocsátását is elő tudja mozdítani garanciavállalásával, amelyekben az önkormányzati tulajdoni hányad meghaladja a 25 százalékot. A KKV-nak számító, részben önkormányzati vállalkozások eddig is a Hitelgarancia Zrt. potenciális ügyfélkörébe tartoztak. Az új termék

azonban lehetővé teszi a garanciavállalást a KKV törvényi definícióját meghaladó társaságok hiteleire és kötvényeire is. Az önkormányzati kötvények garanciadíja a garantált összeg 1 százaléka, az önkormányzati cégeké pedig 1,6 százaléka évente. „Nagy előrelépések ezek, hiszen az önkormányzati szektor finanszírozásában betöltött szerepünk nem volt teljes, amíg csak a hitelekre vállaltunk garanciát” – nyilatkozta Radnai György a társaság vezérigazgatója. Szerinte a méretkorlát eltörlése az önkormányzati tulajdonú cégek körében elsősorban a nagy apporttal létrehozott vállalatok, közműtársaságok és vagyonkezelők gazdálkodásában hozhat áttörést. „Ezeknél a cégeknél nagy összegű fejlesztési hitelek és kötvények segíthetik elő a továbblépést, vagy az EU-s források lehívását, és ebben mindenképpen komoly szerepet játszhat a hitelgarancia” – vélekedett a vezérigazgató. „A tavaly útjára indított önkormányzati hitelgarancia lehetőségével eddig összesen 8 helyhatóság, vagy önkormányza-

Radnai György vezérigazgató

ti társulás élt. A társaság kezességvállalásával előmozdított hitelekből öszszesen több mint 2,6 milliárd forint értékű beruházás valósul meg szerte az országban, köztük utak, hulladékkezelők, sportlétesítmények, közműfejlesztések és elektronikus közigazgatás kiépítése. Az alföldi régiók kivételével eddig valamennyi régióban közreműködtünk már önkormányzati finan-

szírozásban, hitelgaranciára pedig jellemzően ott van szükség, ahol a fejlődés gyors, de a rendelkezésre álló fedezet kicsi. Márpedig a sztráda átadása felpezsdítette a térség gazdaságát, éppen ezért biztos vagyok abban, hogy a közeljövőben komoly beruházások mellé állhat majd oda készfizető kezességével a társaság.” – nyilatkozta Radnai György vezérigazgató.

Speciális emberi erőforrás menedzsment megoldások a közszférának Napjaink globalizálódó világában egyre több kihívásnak kell megfelelni egyéni, szervezeti és társadalmi szinten is. Egyre többet, egyre hatékonyabban, egyre kevesebb költségráfordítás mellett kell teljesíteni egy folyamatosan változó környezetben, amelyet ha nem követünk, nem tudunk vele lépést tartani, mérhető teljesítményünk elmarad az elvárttól. Ez a változás nem hagyja érintetlenül sem a privát-, sem a közszférát. A gazdasági növekedés, a komplex versenyképesség megteremtésében jelentős szerepe van a közigazgatási infrastruktúrának, amelytől elvárják, hogy megfeleljen többek között a társadalmi-, az európai uniós és különböző szakmai igényeknek Ennek keretében készül most a közszolgálat modernizációja is, amely a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyával, így az önkormányzati alkalmazottak jogviszonyával is összefüggő emberi erőforrás gazdálkodási feladatok változását hozza magával. A jogszabályi változás végrehajtásán túlmenően is szükséges ismerni és élni a korszerű emberi erőforrás menedzsment eszközökkel, hiszen ma Magyarországon a legnagyobb innovációs lehetőség a humán tőkébe történő befektetés. Cégünk, az OPEN HRD (Human Resource Development) Kft. azért jött létre, hogy mind a köz-, mind a privát-, mind a civil szférában elősegítse és szakmailag támogassa azt a folyamatot, amelyben az emberi erőforrásba történő beruházás maximális megtérülést hoz. Szeretnénk hozzájárulni a korszerű közszolgálati szemlélet kialakításához, formálásához azáltal, hogy egy politikailag semleges közéleti szféra speciális igényeit magas szakmai színvonalon szolgáljuk ki. Munkatársaink, szakértőink évtizedes közigazgatási-, versenyszféraés képző-oktatói tapasztalattal, közigazgatási- és emberi erőforrás menedzsment-, valamint jogi, közgazdasági, és társadalomtudományi tudással rendelkeznek. Szolgáltatásainkat folyamatosan az aktuális igényeknek megfelelően alakítjuk, fejlesztjük, így most az alábbiakat emeljük ki: szervezetfejlesztés, teljes körű HR tanácsadás, képzések, kiválasztás/munkaerő közvetítés. A szervezetek alkalmazkodását a változó feltételekhez akkor tudjuk megvalósítani, ha először is felmérjük és szembe nézünk a

szervezet aktuális állapotával, a szervezetben rejlő erősségekkel és gyengeségekkel, fejlesztést kívánó területekkel. Ennek feltárására szolgál a HR audit (szervezeti diagnosztika), ahol a szervezet vezetői, munkatársai és cégünk szakértői együtt fogalmazzák meg a problémákat és a megoldási alternatívákat. Majd a szervezetfejlesztés keretében kidolgozzák, elfogadtatják, végrehajtják a szervezet hatékonyságát növelő problémamegoldó folyamatokat, akcióterveket, szükség esetén kidolgozzák, fejlesztik a szervezeti HR stratégiát, a szervezeti kapcsolatokat és kommunikációt, a HR menedzsment teljes rendszerét.

A közszolgálatban zajló jogszabályi változások végrehajtásának elősegítése érdekében komplex HR-tanácsadást folytatunk az emberi erőforrás gazdálkodás minden tevékenységére figyelemmel, így többek között: – munkakör elemzés, értékelés, munkakörtérkép összeállítása, – teljesítményértékelési rendszer (TÉR) kialakítása és működtetése, – a versenyalapú kiválasztási rendszer működtetése, pályáztatás, – kompetencia menedzsment, – HR marketing, PR. A vezetés partnereiként tanácsadással, képzésekkel segítjük elő, hogy a tervek ne csak tervek maradjanak, hanem a siker rövidtávon érezhetővé, mérhetővé váljon. Kifejezetten a közigazgatásban dolgozó vezetők munkáját segítő coaching-ot ajánlunk. A coaching egy „támogató” kapcsolatrendszer, amelyben a coach és a vezető egyenrangú partnerként folytat párbeszédet a vezetői és szakmai készségek fejlesztéséről, mindig konkrét kompetencia és aktuális vezetői feladatok kontextusában. A coaching cél-, ered-

mény-és megoldás-orientált folyamatkísérés, amelyben a hangsúly az erősségeken és a fejlődési tartalékok mozgósításán van. Segítséget tudunk nyújtani továbbá abban is, hogy az európai uniós-, a szakmai-, a nyelvi-, a projektmenedzsment-, a kommunikációs-és konfliktuskezelési, valamint a vezetői kompetenciák, ismeretek bővítésén, fejlesztésén keresztül egy képzett személyi állomány, magas szinten szolgálhassa ki az ügyfelek igényeit. Költségkímélő e-learning képzési rendszerek kialakítását éppúgy vállaljuk, mint outdoor interaktív kiscsoportos tréningeket. A tudástranszfer megvalósítását segítjük szakmai programok, konferenciák szervezésével is. Az Európai Unió tagjaként feladatunknak tekintjük, hogy közösen az önkormányzatokkal, háttérintézményekkel konzorciumi formában európai uniós pályázatokban vegyünk részt. Ennek keretében vállaljuk a pályázatok elkészítését és a megvalósításban való részvételt is. A munkahelyüket elvesztőknek - a honlapunkról elérhető (www.openhrd.hu) önéletrajzi-adatbázis működtetésével - munkalehetőségeket kutatunk fel, illetve egyéni fejlesztési terveket dolgozunk ki a sikeres elhelyezkedés érdekében. Az OPEN HRD Kft. széles körű tevékenységi köre is azt mutatja, hogy a közszférában is egyre komplexebb, egymással szoros kölcsönhatásban levő feladatként kell kezelni az emberi erőforrással való gazdálkodást, mint a szervezeti siker meghatározó tényezőjét. Jó szakmai kapcsolatot tartunk fenn a közigazgatási és HR képzés meghatározó felsőoktatási intézményivel, a közszolgálati HR tevékenységet irányító szakmai vezetőkkel, érdekképviseletekkel, egyesületekkel. Munkánk során a magas színvonalú, szervezet-specifikus megoldások kidolgozására, végrehajtására törekszünk. Kérjük, keresse fel cégünk közigazgatási üzletágának vezetőjét, dr. Bárdiné Metzker Erikát (tel.: 06/20/36959-44, vagy [email protected] címen), aki szívesen áll rendelkezésére.

Nyisson a sikerre! OPEN HRD Kft.

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Műemléki világnap Április 18-án a hagyományoknak megfelelően megünnepelték a műemlékvédelem nemzetközi világnapját a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és intézményei. A nap fókuszában a műemlékvédelem területén működő civil szervezetek, illetve a „hivatalos” műemlékvédők, intézmények közötti együttműködési lehetőségek és formák fejlesztése állt. Hiller István kulturális miniszter és Varga Kálmán, az örökségvédelmi hivatal elnöke kitüntetéseket adott át a Parlamentben. A Műemlékvédelemért Forster Gyula Díjat kapott Dr. Krähling János okleveles építészmérnök, a BMGE Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének docense, volt dékánhelyettese, a magyar műemlékvédelem területén kifejtett gazdag oktatói, kutatói, tervezői és publikációs tevékenységéért, valamint a hazai műemlékek és a műemlékvédelem nemzetközi elismertetéséért végzett munkásságáért. Hulyák Anna, Ybl Miklós-díjas építészmérnök, a Kulturális Örök ség-

Fotók: Csaba 22Olajos ÖN • KOR • KÉP 2007. április

védelmi Hivatal Felügyeleti Igazgatóságának volt városrendező szakreferense, a történeti épületek helyreállítása és a városléptékű műemlékvédelem területén kifejtett tevékenységéért. Olajos Csaba volt területi főépítész, Borsod-AbaújZemplén megye, illetve az Észak-magyarországi Régió épített környezete megőrzése érdekében végzett sokoldalú gyakorlati és elméleti munkássága, a tájházak hálózatának kialakításá-

ban és a világörökségi helyszín Tokaj-hegyalja építészeti, illetve táji értékeinek védelmezésében játszott szerepe elismeréseként. Munkásságának kezdetén Olajos Csaba rendezési terveket készített, véleményezett és bírált el, illetve koordinálta a településhálózat fejlesztését és a megyei beruházásokat. Kiemelkedő fontosságú a Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékeinek helyreállítására indított kezdeményezése, a tudományos megalapozottságú értékvédelem, értékmentés elveinek következetes érvényesítése, mely a közigazgatás egyre fontosabb pozícióinak betöltése során is értékrendjének alapját képezte. Területi főépítészként az állami

irányítás és ellenőrzés eszközrendszerével élve nagy szakmai elhivatottsággal gondoskodott a természeti és épített környezet harmóniájának megteremtésén, megóvásán és a műemlékvédelmi szándékkal összehangolt településszabályzási szemlélet kiteljesítésén. Kezdeményező szerepe volt Tokaj-hegyalja világörökségi területté minősítésében. A Régészeti Örökségért Schönvisner István-díjban részesült Dr. Barkóczi László régész kandidátus, a magyarországi kulturális örökség hiteles és szakszerű megóvásáért, közreadásáért, népszerűsítéséért, valamint hazai és nemzetközi megismertetéséért kifejtett rendkívül jelentős tudományos munkásságáért. Jósvainé dr. Dankó Katalin régész-igazgató, a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeumának, illetve a monoki Kos-

A m a b a a s i s é l é b i k v l l p

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Állásfoglalás a műemlékek védelméről A 2007. évi Műemléki Világnap alkalmából rendezett ünnepi eseményen az épített örökség megőrzése érdekében tevékenykedő civil szervezetek és a műemlékvédelem hivatásos művelői a szakmai és társadalmi tevékenység szerepével, eredményeivel, problémáival, valamint a további sikerek eléréséhez szükséges legfontosabb célok és teendők megfogalmazásával foglalkoztak. Hazánk közel tizenkétezer egyedileg védett épülete, épületegyüttese, illetve területe, továbbá örökségünk több tízezer helyileg védett, illetve védendő értékének fennmaradása érdekében az illetékes állami intézmények és szervezetek, önkormányzatok, tulajdonosok, kezelők és a társadalom egészének összehangolt lépéssorozata szükséges. A jelenlévők egyhangúlag elfogadott álláspontja szerint az épített örökség, a műemlésuth Lajos Emlékmúzeumnak otthont adó műemlék épületegyüttesek példaértékű helyreállítása érdekében kifejtett közel két évtizedes kitartó szervező munkájáért és szakmai kutatói tevékenységért. A Műemlékvédelemért Forster Gyula emlékéremmel tüntették ki Bihari Richárd lelkészt, aki az alacskai református gyülekezet vezetőjeként több éve lépésről-lépésre haladva óvja és helyreállítja templomukat. A Füzérért Alapítványt, amely évek óta sikeresen közreműködik a helytörténeti kutatások végzésében, a helyi hagyományok és nemzetiségi kultúra ápolásában, a falukép, tájkép és környezet védelmében, valamint

kek nem csupán a múlt emlékeinek számítanak, hanem a fenntartható helyi, kistérségi és regionális fejlesztések integrált részei, a turisztikai vonzerő növelésének, és ezen keresztül új munkahelyek teremtésének eszközei, valamint a lakosság megtartó erejét fokozó erőforrások. Ebből következően a fórum szükségesnek tartja, hogy a szabályozási tervek figyelembe vegyék a települések történetileg kialakult szerkezetét, beépítési módját, intenzitását és egyéb örökségi értékeit. Készüljön az új településfejlesztések és beruházási tervek előkészítéseként értékleltár. A műemlékek felújítását, megőrzését szolgáló érvényes szakmai szabályok egyértelmű jogi és pénzügyi szabályokkal egészüljenek ki. Szükségesnek tartják azt is, hogy a kormányzat az értékmegőrzést megfelelő ösztönző- és támogatási rendszerrel – például adókedvezménnyel – segítse. Elfogadta a Műemléki Világnap civil fóruma

a füzéri vár régészeti, állagmegóvási és helyreállítási munkáiban. Az alapítvány nevében a díjat Horváth Jenő titkár vette át. Dr. Anthony Gall ausztrál származású festőművészt és okleveles építészmérnököt, aki Kós Károly építészetének kutatása és publikálása mellett az elmúlt évtizedben számos magyarországi és erdélyi, műemléki környezetben lévő új épület terveit készítette el. Illés Sándor plébánost az egyházkerületébe tartozó templomok lelkiismeretes felújításáért. A Nyék-Kurucles Közhasznú Egyesületet, amely 17 éves fennállása óta a Budapest II. kerület épített és természeti örökségének megismertetése, megőrzése, helyreállítása és védése érdeké-

ben számos akciót indított. A díjat az egyesület nevében Baranyai Judit elnök vette át. Sebe Istvánt, Magyarpolány volt polgármesterét, aki jelentős érdemeket szerzett a település kulturális örökségének megőrzésében, hazai és nemzetközi megismertetésében. A Régészeti Örökségért Schönvisner István emlékérmet kapott Ackermann Kálmán piliszszentkereszti plébános, ciszterci esperes, a helyi régészeti emlékek megmentése és

méltó megőrzése érdekében kifejtett harmincéves áldozatos tevékenységének elismeréséért. Dr. Budai Aurél építészmérnök kandidátus, a műemlékek hiteles megőrzése terén kifejtett több évtizedes tervezői, oktatói és publikációs tevékenységéért. Harsányi Eszter és Kurovszky Zsófia okleveles festő-restaurátorok a régészeti leletek feltárása, konzerválása és bemutatása terén kifejtett eddigi közös tevékenységük és az általuk alkalmazott újító megoldások elismeréseként. Harsányiné Vladár Ágnes Ybl-díjas építészmérnök Pannónia római kori építészeti emlékeinek megőrzése terén kifejtett több mint négy évtizedes kimagasló tervezői munkásságának elismeréseként. Dercsényi Dezső sajtódíjban részesült Szilágyi A. János újságírót posztumusz Dercsényi Dezső Sajtódíjjal tüntette ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Az elismerést a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, Dippold Pál vette át. Forrás: www.koh.hu

2007. április ÖN • KOR • KÉP

23

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Közösségi terek kicsiben és nagyban A Magyar Építészkamara Terület- és Településrendezési Tagozata, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság másodszor szervez városépítészeti-tájépítészeti országos vándorkiállítást. A kiállítás főtémája: Közte rek, közösségi terek kicsiben és nagyban. A kiállításon részt vehet bármely, a környezet alakításában szerepet vállaló alkotó – tervezők, kutatók, diákok, az érintett szakmák képviselői. Első alkalommal 2003-ban rendezték meg a kiállítást. A szervezők most is célul tűzték ki a terület-, a táj- és a településrendezés területén, illetve azokhoz egyéb szakiránnyal kapcsolódó témákban a kiállítási anyag gyűjtését, bemutatását és kiadványban történő megjelentetését. A főtéma mellett egyéb témában is lehet anyagot benyújtani. A korábbi témák voltak a többi között a közparkok-kertek, a városi terek, az átfogó- és rész-településrendezési tervek, a területrendezési tervek és sok más érdekesség. Az előző kiállításon résztvevők szakmai összetétele – városrendező építészek, táj- és kertépítészek, terület- és településtervezők, útés közműtervezők, képzőművészek, kulturális antropológusok, közgazdászok – bizonyította, hogy környezetünk alakításában rendkívül sok szakma képviselője vesz részt.

24

ÖN • KOR • KÉP 2007. április

A kiállítás megnyitását 2007. június 19-re tervezik a MÉK Székház Kós Károly termében. A z időpont megválasztását befolyásolta az Európai Várostervezők Szövetsége (ECTP) 7. biennáléjának nemzetközi konferenciája, amelyet Budapesten rendeznek meg. Így a különböző országból érkező és a konferencián résztvevő szakemberek is megtekinthetik a kiállítást. A hazai közönség Budapesten a Kós Károly teremben megrendezett kéthetes kiállításon kívül a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) székházában is megtekintheti a gyűjteményt, majd a területi kamarák és a MUT területi csoportjai szervezésében van lehetőség az országos vándorkiállítás megszervezésére. A nemzetközi szakmai kapcsolatok révén a rendezők tervezik a kiállítás külföldön történő bemutatását is. A kiállításon való részvétel feltétele a részvételi díj

befizetése, valamint, hogy megfelelő képminőségű és szakmai tartalmú legyen a benyújtott anyag. A kiállítási anyag előzsűrizésére a szervezők fenntartják a jogot. Megfelelő minőségű és mennyiségű tabló beérkezése esetén szakmai díjakkat is átadták A benyújtás véghatárideje 2007. május 11-e, de április 23a után telefonos egyeztetés alapján folyamatosan fogad-

ják a tablókat. A gyűjtés helyszínei: MÉK székház (Bp. VIII., Ötpacsirta u. 2., tel: 06/1-3280339 – Urbán Judit) és a PRO TERRA Kft. székháza ( Bp. XIII., Esztergomi út 18.. tel: 06/1340-1588– Horváth Laura). Minden további kérdéssel a kiállításért felelős szervezőhöz, S.Vasi Ildikóhoz lehet fordulni ( tel: 06/1-237-0059 vagy 06/1-329-6041. fax: 06/1-340-1588. email: [email protected]).

ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZEK – adatváltozás Az ÖN-KOR-KÉP 2007/3. számában megjelent adatokhoz képest az alábbi változások történtek: Bernáth Mihály, állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Északmagyarországi Régió (BorsodAbaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok)

Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Telefon: (82) 502-650 Mobil: 20/940-9239 Fax: (82) 502-603 E-mail: [email protected]

Észak-magyarországi Regionális Hivatal Állami Főépítészi Iroda 3300 Eger, Kossuth u. 9. Telefon: (36) 516-224, (36) 311-640 Fax: (36) 516-225 E-mail: [email protected]

Keszthelyi Aliroda Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. Postacím: 8361 Keszthely, Pf. 132. Telefon: (83) 511-445 Fax:(83) 314-820 E-mail: tfi[email protected]

Virányi István, állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-dunántúli Régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1.

7624 Pécs, Szent István tér 19. Telefon/fax/üzenet: (72) 310066, (72) 232-054 E-mail: tfi[email protected] (2007. április 30-ig) 1 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. évi törvény 1. sz. melléklete szerinti 164 település

A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette

Veszprémi Megyei Kórház:

Fűtéskorszerűsítés önerő nélkül Magyarországon egyre többen ismerik fel, az emelkedő gázárak mellett érdemes a kiváló hatásfokú, energiatakarékos műszaki berendezésekre cserélni az elavult, energiapazarló rendszereket. Sajnos nagyon sok ilyen fűtési rendszer üzemel ma még az országban, a kelleténél magasabb kiadásokra kényszerítve a fenntartókat. A magyar közintézmények, a lakótelepi közösségek szűkös anyagi körülményei nem, vagy alig teszik lehetővé az épületek építészeti, energetikai felújítását, korszerűsítését. A Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. azzal a céllal jött létre 1998-ban, hogy harmadik feles finanszírozással európai színvonalú energetikai szolgáltatást nyújtson Magyarországon. A vállalat országszerte több száz helyszínen végezte már el önkormányzati intézmények, iskolák, egészségügyi intézmények, sportlétesítmények, lakóépületek és ipari létesítmények fűtésének korszerűsítését. 2006 szeptemberétől komoly veszprémi referenciával rendelkezik a cég: a Veszprémi Megyei Kórház teljes fűtésrekonstrukciójával. A beruházásról Keringer Ferenc, a kórház fejlesztési főmérnöke nyilatkozott. – A korábbi fűtési rendszerünket 1971-ben adták át. Nem csak a kora indokolta azonban a korszerűsítést, hanem az is, hogy ez egy gőzös rendszerű fűtés volt, ami már önmagában, a melegvíz előállításakor is jelentős hőveszteséget okozott. A több mint 30 éves rendszer csupán 60–70 százalékos hatékonysággal működött, nem rendelkezett hőfokszabályozóval, és a karbantartása is egyre költségesebb és nehezebb volt. – A beruházás előkészítésénél nagyon fontosnak tartottuk, hogy minél korszerűbb berendezéseket kapjunk. Hiszen minél hatékonyabb a fűtési rendszer, annál több energiát tudunk megtakarítani, ami természetesen hozzájárul a kórház működési költségeinek csökkenéséhez. Célunk az volt, hogy egy külső

vállalkozó révén, önerő nélkül tudjuk megvalósítani a fűtéskorszerűsítést. A Cothec Kft. közbeszerzési pályázaton nyerte el a Veszprémi Megyei Kórház fűtéskorszerűsítését. A beruházás több 10 millió forintba került, ezt az összeget az intézményünk saját erejéből nem tudta volna finanszírozni. – Az első ütem keretében a teljes körű kazánházi korszerűsítés 2006 szeptemberében befejeződött, a radiátoros fűtési rendszer radiátorainak és termosztatikus szabályzó szelepeinek cseréjét a Cothec Kft. áprilisban fejezi be. Az idei volt az első fűtési szezon a kórházban, amióta az új berendezések üzemelnek, s ezalatt jelentősen csökkent az energiafelhasználás. Öt hónapot viszonyítva a gáz megtakarításunk kb. 50 százalékos gázfogyasztás csökkenésnek felel meg. – Azért a Cothec Kft.-t bíztuk meg a kivitelezéssel, mert pályázatuk műszaki szempontból a legmagasabb színvonalat képviselte, és árban is megfelelt az elvárásoknak. Fontos kritérium volt ugyanis, hogy a működési és üzemeltetési költségek a kórházi önköltségek alatt maradjanak. – 10 évre szóló hőszolgáltatói szerződést kötöttünk a vállalkozással. A tízéves futamidő alatt úgynevezett alapdíjban fizetjük ki a rekonstrukció költségeit. Ezen kívül hődíjat fizetünk a felhasznált gázmennyiség után. Meg kell jegyeznem, hogy a pályázók között a hődíj is a Cothec Kft. ajánlatában volt a legalacsonyabb. – Mindamellett, hogy a Cothec Kft. ajánlata minőségben és árban is a legjobb volt, a cég a hőszolgáltatási konstrukció keretében a tervezést, a kivitelezést, az üzemeltetést és a karbantartást is egykézben vállalja. Nem kellett tehát külön vállalkozót megbíznunk a rendszer megtervezésével, ami szintén pluszköltségeket vont volna maga után. A beruházás után pedig semmilyen karbantartási feladatunk nincs. Összegzésül tehát azt mondhatom, hogy nagyon magas színvonalú komplett szolgáltatást kaptunk a Cothec-től, és mindezt önerő nélkül tudtuk megvalósítani.

Többet szeretne tudni? Hívjon, érdeklődjön az alábbi elérhetőségeken: Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. 9021 Győr, Aradi vértanúk u. 18/I. • Telefon: 96/335-816, Fax: 96/528-654 E-mail: [email protected] • Web: www.cothec.hu