Esélyegyenlőségi tevékenység az ELTE Bölcsészettudományi Karán Esélyegyenlőségi előadás-sorozat 1. 2011. január 7.
Jogi környezet • Nemzetközi háttér • ENSZ Közgyűlés által 1993 „A fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősítését célzó általános szabályok" (Standard Rules) • EU 2002. Társadalmi befogadásról szóló program, Magyarország csatlakozása (2002. július) és a memorandum elkészítése. • ENSZ-egyezmény 2007. a fogyatékossággal élő emberek jogairól
• Az ENSZ-egyezmény (2007) alapelvei : • a) a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, beleértve a saját döntés meghozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét; • b) a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség; • c) teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás; • d) a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete és elfogadásuk az emberi sokszínűség, valamint az emberiség részeként;
• • • •
e) esélyegyenlőség; f) hozzáférhetőség; g) a nők és férfiak közötti egyenlőség; h) a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása.” (3. cikk)
• Madridi Nyilatkozat 2002. március 20–23. Európai Fogyatékosügyi Kongresszus; felhívják a nyilvánosság figyelmét az Európában élő 50 millió fogyatékos embert (is) megillető állampolgári, szociális, gazdasági és kulturális jogokra. (2003. az európai fogyatékos emberek éve) • „Semmit rólunk nélkülünk.”
Hazai jogi környezet • 1998.évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyelőségük biztosításáról; „esélyegyenlőségi törvény” (módosítva 2009-ben) • Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) (63. §) • A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről szóló 29/2002. OM-rendelet • A felsőoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvény (Ftv.) • 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról
Fogalomértelmezések • Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. (ENSZ-egyezmény, 1. cikk)
• „a fogyatékosság változó fogalom *...+; a fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben” (ENSZ-egyezmény 2007, e) bek.)
• Az egyenlő bánásmód értelmezése könnyen érthető nyelven: • „Az egyenlő bánásmód azt jelenti, hogy – mindenkit el kell fogadni – mindenkivel ugyanúgy kell bánni – mindenkinek ugyanannyi lehetőséget kell adni, akkor is, ha kicsit más, mint a többi ember.
Tehát egy ember nem kerülhet hátrányba a többiekkel szemben a különbözősége miatt. Tilos egy emberrel csak azért másképp viselkedni, mert különbözik a többi embertől.” (Kézenfogva Alapítvány, 2008, az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján)
o) életkora, p) társadalmi származása, b) faji hovatartozása, q) vagyoni helyzete, c) bőrszíne, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb d) nemzetisége, jogviszonyának részmunkaidős e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez jellege, illetve határozott időtartama, való tartozása, s) érdekképviselethez való tartozása, f) anyanyelve, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy g) fogyatékossága, jellemzője (a továbbiakban együtt: h) egészségi állapota, tulajdonsága) i) vallási vagy világnézeti miatt részesül más, összehasonlítható meggyőződése, helyzetben levő személyhez vagy j) politikai vagy más véleménye, csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, Közvetlen hátrányos megkülönböztetés a) neme,
• „A fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés a fogyatékosságon alapuló bármilyen különbségtételt, kizárást vagy korlátozást jelent, amelynek célja vagy hatása valamennyi emberi jog és alapvető szabadság másokkal azonos alapon történő elismerésének, élvezetének vagy gyakorlásának csorbítása vagy semmibe vétele a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a civil élet terén, vagy bármely egyéb területen. Ez a hátrányos megkülönböztetés minden formáját magában foglalja, egyebek között az ésszerű alkalmazkodás megtagadását” (ENSZ-egyezmény, 2. cikk)
• egyenlő esélyű hozzáférés (= komplex akadálymentesítés, egyetemes tervezés): • a) a szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybevevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, • Az egyenlős esélyű hozzáférés kiterjed az épületre és az információra is. (1998. évi XXVI. tv. a 2009-es módosítással)
• A határidőket a korábban elfogadott törvényjavaslat a központi költségvetési szervek által nyújtott közszolgáltatások esetében 2010. december 31. napjában, az önkormányzatok által nyújtott, illetőleg önkormányzati feladatellátást szolgáló közszolgáltatások, valamint az ügyfélszolgálatok és a hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységek esetében pedig 2013. december 31. napjában határozta meg.
• 29/2002. (V. 17.) OM rendelet • 3. § • A fogyatékos hallgatók esélyegyenlőségének biztosítását elősegítő intézményi szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) kötelezően tartalmazza a következőket: • a) a fogyatékos hallgatók segítését intézményi részről irányító koordinátor feladatait, megbízásának rendjét, valamint a segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmek elbírálását végző legalább 3 tagú bizottság kijelölésének rendjét;
• b) a fogyatékosság típusa és mértéke szerint az intézmény által biztosított technikai és személyi segítségeket, illetve az egyes szolgáltatások igénybevételére és térítésére vonatkozó szabályokat; • c) az engedélyezett, de az intézmény által nem biztosított személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat; • d) a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítő más felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatás felhasználására vonatkozó szabályokat.
• Ftv. 22. § • (2) A felsőoktatási intézmény az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején, illetve szakmai előmenetelét a tanulmányok befejezését követően.
• 29/2002. (V. 17.) OM rendelet • 5. § (1) A fogyatékos hallgatók felmentésére, segítésére irányuló kérelmet a szabályzatban meghatározott bizottság bírálja el, melynek állandó tagja az e rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokra kijelölt koordinátor. • 13. § (1) A koordinátor feladata: a-f • a) a fogyatékos hallgatók által benyújtott felmentési kérelmek elbírálását végző bizottság munkájában való részvétel, • b) *…+ kapcsolattartás, • c) *…+ segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, *…+ megszervezése,
• d) a fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére történő javaslattétel, • e) a fogyatékos hallgatók létszámának *…+ nyilvántartása, és az adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása, *…]
• A jelnyelvi törvény (2009. évi CXXV. tv.) • 5. § (1) Az állam által biztosított térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás időkerete évi 36 000 óra, személyenként legfeljebb évi 120 óra. • (2) Az éves személyenkénti időkereten felül térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás jár • b) a felsőoktatási hallgatói jogviszonyban álló személy részére szemeszterenként 60 óra, • c) a képzéssel összefüggésben a felnőttképzésben részt vevő személy részére képzésenként a képzés óraszáma 20 százalékának megfelelő mértékben
• Az Ebktv. 2003. évi CXXV. törvény 63. §. (4) bek., a 2006. évi CIV. törvénnyel módosított bekezdése: „Az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni.„ • (2) bek. Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza: • a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, *…+ foglalkoztatási helyzetének *…+ elemzését,
• a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó konkrét céljait (egy évre tervezve), az azok eléréséhez szükséges eszközöket, programokat. • (4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell • a) a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezetének megteremtését biztosító külön intézkedésekről, valamint • b) a munkáltató szervezetén belüli, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről.
Az Egyetem feladatai • biztosítani az esélyegyenlőséget (esélyegyenlőségi terv, szabályzatok, eljárásrendek végrehajtás: akadálymentesítés (fizikai és információs), a jogkövető magatartás elvárása, ellenőrzése) • biztosítani a képviseletet (fogyatékosügyi koordinátor + bizottság), a panasztételi és a jogorvoslati lehetőséget • a képviseleten keresztül hatékonyan tervezni az esélyegyenlőségi célú támogatásokat
• Egyetemi szintű esélyegyenlőségi szereplők • Fogyatékosügyi koordinátor: Kovács Krisztina (
[email protected]) • Esélyegyenlőségi Bizottság, elnök: dr. Faix Dóra (
[email protected]) • Érdekképviseletek (Közalkalmazotti Tanács, Érdekegyeztető Tanács)
A Bölcsészettudományi Kar esélyegyenlőségi története • Szakszervezeti tevékenység (az FDSZ kari szervezete, titkár: dr. Horváth László; az FDSZ az ÉSZT (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés) konföderáció tagja) • 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. A ép. 046, csütörtök 1030-1130 • Közalkalmazotti érdekképviselet (KT) • elnök: dr. Pálfia Zsolt, 1053 Budapest, Kecskeméti u. 10-12, III. em. 323., Tel. (36-1) 411-6517, fax: (36-1) 411-6747,
[email protected]
• Hallgatói érdekképviselet (HÖK): HEMbizottság, majd HEB, később Esélyegyenlőségi munkacsoport • az elsők között: Szili Tamás, Bokor Julianna, Bencsik János, Miks Csaba • 2010-től SZHÉK esélyegyenlőségi megbízottak
• Kortárs segítők (KSCS), 1999-től • pszichológus hallgatókból álló önkéntes szervezet, mely az Életvezetési- és Diáktanácsadó, valamint a FETA (Felsőoktatási Tanácsadó Egyesület) partnerszervezeteként, ifjúsági tagozataként működik • életvezetési tanácsadás, kísérés, tananyagsokszorosítás • www.kortars.elte.hu;
[email protected] • az elsők között együttműködve a Bizottsággal: Boncz Ádám • 2005-től szoros együttműködés a HÖK és KSCS között
• 2003. kinevezett fogyatékosügyi koordinátor: Bíró József (A ép. fszt. 25, mellék: 5485) • 2007. kari Esélyegyenlőségi bizottság dr. Faix Dóra kezdeményezésére, dr. Dezső Tamás dékán kinevezésével • feladat: az esélyegyenlőségi munka koordinálása, kérvények és panaszok elbírálása; együttműködés a fogyatékosügyi koordinátorral • 2008. Esélyegyenlőségi terv elfogadása (módosítás 2010-ben)
• Karrierközpont (http://karrier.elte.hu) 2007-től • célja segíteni a hallgatók felkészülését „a diploma megszerzése utáni szakmai pályára, a tudatos karrierépítésre; hozzájárulni ahhoz, hogy az ELTEdiploma versenyképessége is jobb legyen” • életvezetési tanácsadási szolgáltatás 2010-ben • 2010-től ingyenes mentálhigiénés szaktanácsadás • dr. Safir Erika klinikai szakpszichológus (
[email protected]) • a BTK és a ÁJK oktatóinak, dolgozóinak és hallgatóinak • Trefort-kert D/119., szerda 13-17, péntek 13-15
koordinátor
Esélyegyenlőségi bizottság HÖKképviselők
kapcsolat a hivatalokkal, a kari vezetéssel, operatív részvétel az esélyegyenlőségi tevékenységben
részvétel a kari döntéshozásban, képviselet az Ebizottságban, közvetlen kapcsolat a hallgatókkal
Hallgatói Önkormányzat közvetlen kapcsolat a hallgatókkal Kortárs Segítő Csoport
Szakszervezet
kapcsolat a munkavállalói és a munkáltatói oldal között, képviselet a KT-ban és az egyetemi E-bizottságban
Hallgatói statisztikák
év
2006 2007/ 2008 2008/ 2009
moz- vak gáskorlátozott
–
gyen- siket na- disz- disz- disz- sú- autis- tartó- összegéngyot- lexiás grá- kalku- lyos ta san sen látó halló fiás liás bebeteg szédhibás
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
21
18
13
5
0
1
8
3
2
1
0
0
51
28
13
5
0
3
10
5
6
2
1
0
73
2009/ 2010
31
9
4
0
4
7
8
7
3
1
3
77
2010/ 2011
30
10
7
6
8
10
13
3
1
3
91
35
30
25
20
15 2006 10
2007/2008 2. 2008/2009 2.
5
0
2009/2010 2.
Általános adatok • A fogyatékos személyek helyzete (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új országos fogyatékosügyi programról) • 2001. évi népszámlálás: 577 ezer fő, a népesség 5,7%-a. Az adatfelvétel alulbecsüli a fogyatékos népesség adatait, kb. 600 ezer fő lehetett 2001-ben.
Fogyatékosság szerint
fő
arány
testi fogyatékos, mozgássérült vak, gyengénlátó
251 560 83 040
43,6% 14,4%
értelmi fogyatékos hallási, beszédfogyatékos egyéb
56 963 60 865 124 578
9,9% 10,5% 21,6%
• iskolai végzettség szerinti megoszlás végzettség nem fejezte be az általános iskolát befejezett alapfokú iskolázottság szakképesítéssel, illetve érettségi egyetemi, főiskolai végzettség • halmozott hátrány (foglalkoztatottság, településszerkezet stb.)
32% 39% 25% 5%
• A kari arányok • hallgatóink összesen: 8111 • fogyatékos hallgató + (regisztrált) tartósan beteg 91 = az összes hallgató 1,1%-a • népességi arány (2001): 5,7% • => előnyben részesítés
A kari Esélyegyenlőségi Bizottság • A Bizottságra vonatkozó alapinformációk megjelennek a kari honlapon • 5 oktató és 3 hallgató tagból áll, a bizottság tagja a fogyatékosügyi koordinátor • az oktatói tagokat a Kar dékánja nevezi ki, a hallgatói tagokat a HÖK delegálja • mailcím:
[email protected] • a Bizottság képviselői megtalálhatók ügyeleti időben az Esélyegyenlőségi szobában (A ép. 046) minden csütörtökön 9–12
A Bizottság jelenlegi tagjai Oktatók: Csikós Dóra Faix Dóra Kugler Nóra (elnök) Krász Lilla Ullmann Tamás Hallgatók: Kelemen Szilvia Pabeschitz Virág Zsinka Julianna Fogyatékosügyi koordinátor: Bíró József
e-mail
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
A Bizottság tevékenysége • koordinálja a Kar esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezeteinek és személyeinek munkáját • foglalkozik a speciális igényűek esélyegyenlőségi ügyeivel • javaslatot tesz a Kar rendelkezésére álló normatív támogatás felhasználására, az esélyegyenlőségi célú beszerzésekre, ennek a folyamatnak részben az ügyintézését is végzi a GH munkájának megkönnyítésére és a koordinátor terheinek átvállalásaként
• a speciális igényű hallgatók, oktatók, egyéb munkatársak számára ún. Esélyegyenlőségi szobát működtet, amely korszerű eszközökkel segíti az egyetemi életben való egyenlő esélyű munkát • a speciális igényűek számára számítógépet, szkennert, nagyító berendezést helyez ki a Kar könyvtári egységeibe • kölcsönöz tanulást, tudományos munkát segítő eszközöket regisztrált speciális igényű hallgatók és oktatók számára
• tájékoztató és tapasztalatszerzésre alkalmas programokat, esélyegyenlőségi rendezvényeket szervez • felméri azokat a célcsoportokat, amelyek esélyegyenlőtlenségét a valós szükségletek feltárásával kezelni lehet • egyelőre kevés információnk van a tartósan betegek, a szociális hátránnyal küzdők számáról, a kisgyermekesek, nagycsaládosok helyzetéről, a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósulásáról • kevés eszközünk van a hathatós segítségre (nincs forrás általában esélyegyenlőségre, „csak” „fogyatékosügyre”)
Az Esélyegyenlőségi szoba • az Esélyegyenlőségi szoba -pályázat keretében úgy lett berendezve, hogy speciális nyelvi labornak is alkalmas • egyéb berendezéseit és eszközeit a normatív támogatás(ok)ból finanszíroztuk • rendszeres nyitva tartással működik • helyben használható eszközök • eszköz- és hangoskönyvkölcsönzés • jelnyelvi képzésnek adott otthont 2010-ben
A labor felszereltsége -projektből
Egyéb forrásból
személyi számítógépek és tartozékok
Laptopok (K)
Web-kamerák, fejhallgatók
videokamera
dönthető tetejű asztal és olvasótábla, speciális olvasólámpa
digitális fényképezőgép (K)
Smart Board interaktív tábla
Emprint Spotdot Braillenyomtató
TOPÁZ olvasótévé
fénymásoló
Plustek OptiBook szkenner, Omnipage szoftverrel
nyomtató
Focus 40 cellás Braille-kijelző
digitális diktafonok (K)
Expert Mouse Trackball
domborító gép
-projektből
Egyéb forrásból
Text Help Read and Write program
projektor
Poet Compact felolvasó készülék angol szoftverrel
+ német szövegfelismerő szoftver
nyelvtanulást segítő szoftverek
hangfalak
Reading pen – tollszkenner
erősítő telefontekercses hallókészülékhez (K)
nyelvkönyvek, szótárak cdmelléklettel
hangoskönyvek, cd, dvd (K) pendrive (K)
Mano és Eye-Q kézi nagyító (K) MEZZO olvasótévé kerekesszék (K)
Az Esélyszoba 2009-ben
Könyvszkenner
Programok a 2009–2010 tanévben dátum
esemény
2009. 08.
beiratkozási jelenlét, regisztráció 2009. 12. 03. érzékenyítő program oktatóknak, a szobabemutató 2010. 04. 21. Esélyegyenlőségi nap 2010. 04. 22. Jeles nap 2010. 05. 31.
tréning a diszlexiáról
2010. 06. 14.
államvizsga a szobában
2010. 06. 21.
IBM-találkozó
szervező BTK HÖK HEB Kovács Krisztina, kari „Esélybizottság” BTK HÖK HEB Jelnyelvi specializáció Imréné Sarkadi Ágnes Bíró József, Zenei Tanszék IBM/Faix Dóra
bizottsági képviselet többen többen
hallgatók többen Kugler N. Csikós Dóra Faix Dóra, Kugler N.
dátum
esemény
szervező
bizottsági képviselet
2010. 07. 09.
EHÖK Gajág Dóra vezetőképző, az „Esélybizottság” bemutatása
Kugler N. (ea.) Kelemen Szilvia Pabeschitz Virág
2010. augusztus– szeptember
beiratkozás, regisztráció és szobabemutató
többen
mindenki
2010. 12. 10.
diszlexiatréning és szobabemutató
Imréné Sarkadi Ágnes Kugler N.
Kugler N.
Esélyegyenlőségi nap
Jeles nap (2009-től) 2010. április 22. ELTE BTK 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A PROGRAM 14:00–17:00 – SINOSZ road show A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érzékenyítő programja helyszín: Trefort kert, 18 méter hosszú busz 16:00–17:55 – előadások több műfajban helyszín: A épület 047. terem 16:00 – Könyvbemutató (Kontra Edit: Nyelvtanulás kétkézzel. A jelnyelv szerepe a siketek idegennyelvtanulásában.) 16:20 – Jelnyelvi színház: a Beszédes Kezek Kulturális és Oktatási Egyesület Mi, Ti, Ők... című előadásának premierje 17:20 – Dr. Tapolczai Gergely, a SINOSZ ügyvezető igazgatójának előadása a jelnyelvi törvényről 17:35 – A jelnyelvi specializáció első évfolyamának bemutatkozó előadása (Ha én rózsa volnék...) 17:45 – Vers magyar jelnyelven (dr. Tapolczai Gergely) 17:50 – Zárszó (Bartha Csilla) szervezők: ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar jelnyelvi specializáció; Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ); MTA Nyelvtudományi Intézet, Többnyelvűségi Kutatóközpont
Erősségek és javítanivalók • személyi segítés (HÖK, KSCS), esélyegyenlőségi referensek és összekötők (HÖK, SZHÉK) • akadálymentesség (fizikai és információs) (jelentős segítség a(z) (E)HÖK részéről, jó együttműködés a Gondnoksággal, levelezőlista, e-learning, forráshiány, jelentős beruházások; honlap; nem működik az előnyben részesítés az ETR-ben) • eszközök, infrastruktúra (jó felszereltség, levelezőlista, szobabemutatók, hosszabb nyitva tartás az esélyszobában) • digitális tananyagok (nincs központi tananyagdigitalizáló labor) • a hivatalokkal való együttműködést tanuljuk, szerintünk egyre jobban megy
Konkrét tervek • fizetett ügyelet az esélyszobában; a fizetett segítőszolgálat kialakítása • részvétel a normatíva felosztásának tervezésében (is) • akadálymentesítés: új liftek a korszerűtlen korlátliftek helyett, az Ifjúsági épület akadálymentesítésének terveztetése • fénymásoló kihelyezése, hogy a speciális igényű hallgatók ingyenesen másolhassanak • gyerekszoba (és pihenő) kialakítása a Trefort-kertben • az IKT tanárainak meghívása a nyelvi laborba
[email protected]
