ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

Esélyegyenlőségi program

Pápai Református Kollégium Gimnáziuma

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ( 2010-2016)

Hatályos: 2010. május 1.

Készült a közoktatási esélyegyenlőségi programok tervezéséhez az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott útmutatók és sablonok, illetve a közoktatási intézmény adatszolgáltatása alapján.


1


Helyzetelemzés Bevezetés

A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket, és gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. Horizontálisan érvényesítendő szempont ezért a közoktatás-fejlesztésben az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek iskolánk szeretne tudatosan és hosszú távon is megfelelni, ezért elkészítette esélyegyenlőségi helyzetelemzését és intézkedési tervét. A terv célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltételeként az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.

1. Helyzetelemzés 1.1

A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma fenntartója a Dunántúli Egyházkerület.

1.2

Az intézmény szerkezete:

037178

Ellátott

Létszám

hh-s

feladat Székhely:

Gimnáziumi 443

Pápa, Március oktatás: 15. tér 9

168

hh-s

hhh-

hhh-s

SNI- SNI-s

arány

s

arány

s

arány

37,9%

35

7,9%

7

1,58%

4

évfolyam, 6 évfolyam Kollégium

253

98

Tagintézmény:

Általános

89

32

Dad,

iskolai

23 36%

0

2 0

5

5,62%

oktatás 1-8


2


Helyzetelemzés

évfolyam

Pápán a gimnáziumunk két 4 évfolyamos osztállyal és egy 6. évfolyamos osztállyal dolgozik. Diákjaink nagy része kollégiumban van, összesen 298. Ebből fiú 111, leány 187. A két intézményben a hátrányos helyzetű (hh-s) tanulók azonos arányban vannak jelen. A dadi tagintézményben azonban nincs halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (hhh-s) tanuló. Itt a hhh-s tanulók beazonosítása még nem történt meg. A sajátos nevelési igényű tanulók aránya a dadi tagintézményben is az országos átlag alatti. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált oktatásban vesznek részt. A rendszeres nevelési támogatásban részesülő hátrányos helyzetű tanulók száma 17, ebből a tartósan beteg gyerekek száma 4, és egy védelembe vételi eljárás van folyamatban. Iskolánkban, a tankönyvtámogatásban részesülő tanulók száma 128, melynek többsége három-vagy többgyermekes családban nevelkedik. Csaknem minden osztályban van egy-két határon túlról érkezett magyar gyerek. Külföldről érkező diákunk is van, akik a Cserkész szövetség közvetítésével érkeznek. Ők külföldön, többnyire Amerikában élő magyar szülők gyerekei. Számuk évente változik 2-3. Az ilyen tanulók esélyegyenlőségének biztosítása elsősorban a differenciált magyar nyelvi képzéssel valósítható meg. Diákjaink közül 56 a bejáró, egy részük bejáró a többiek Pápaiak. A közeli településekről 41 tanuló jár be, részben tömegközlekedési eszközök igénybe vételével, részben a szülőkkel együtt kocsival jönnek iskolába. Az iskola 4 évfolyamos képzésén párhuzamosan két osztály működik, ezek közül az egyik humán osztály a másik pedig reál. A két osztály között az eltérés a megfelelő tantárgyak magasabb óraszámában van. A hat évfolyamos képzésben részesülő osztály saját tantervvel rendelkezik és csak részben kapcsolódik a négy évfolyamos képzésben foglalkoztatott osztályokhoz. Ez a kapcsolódás a nyelvi órák csoportbontásában és a 11 és 12- évfolyam emeltszintű képzésében valósul meg 1.2

Gimnáziumunk 3 nyelvi teremmel, 1 orvosi szobával, 3 számítástechnikai szaktanteremmel, és 2 tornateremmel rendelkezik. A legalább P4-es diákszámítógépek száma 20, amelyek közül mindegyik rendelkezik internet


3


Helyzetelemzés

hozzáféréssel. Az iskolaépület tetőszerkezete az elmúlt években komoly felújításon esett át, az iskola akadály mentesítése megoldott. Az oktatás infrastrukturális feltételei megfelelőek, így az intézményen belül kiegyenlítetten biztosítottak az oktatás feltételei. Középtávon megoldandó feladat az épület teljes felújítása, a szaktantermek és a bútorzat fokozatos megújítása. 1.3 .

Gimnáziumunk

továbbtanulási

mutatóit

az

alábbi

táblázat

tartalmazza1: 1.4 Időszak 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

FELVÉTELI ARÁNY (F/L) 83,2 79,3 76,6 68,4 71,5 79,1 84,3 79,3

1.5 A

kompetenciamérések

vizsgálata

során

kitűnik,

hogy

gimnáziumunk

teljesítménye mind a szövegértés, mind a matematikai-logikai gondolkodás terén kimagasló

eredményeket

mutat.

Az

adatokból

egyértelműen

levonható

következtetés az is, hogy tanulóink a kétévenként egymást követő méréseken mindig

kiválóan

teljesítenek,

így

az

iskola

által

alkalmazott

sikeres

készségfejlesztő tevékenységet a mérések eredményei visszaigazolják. Az országos átlag feletti teljesítés mértéke mind a szövegértés, mind a matematikai-logikai gondolkodás terén megközelíti átlagosan (6., 8., 10. évfolyamot is számolva) a 130 pontot (az átlaghoz mérve kb. 25%-os felülteljesítés). 2008-ban a hh-s tanulók eredményeit is vizsgáltuk mindkét kompetenciaterületen. A diákok teljesítménye csekély mértékben ugyan elmaradt az intézmény átlagától, de több, mint 20 képességponttal

meghaladja

az

országos

átlagot.

Megállapítható

a

kompetenciamérések és a felvételi adatok alapján, hogy a gimnáziumban folytatott oktatási gyakorlat eredményes. Az adatok alapján elmondható, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka sikeres a tekintetben, hogy az iskola tanulóit felkészíti a következő iskolatípusba való lépésre. 1

Felhasznált forrás: www.oki.hu A középiskolai munka néhány mutatója


4


Helyzetelemzés

1.6 A középiskolai munka néhány mutatója 2006. című Oktatási és Fejlesztő Intézet 2007-es kiadványa alapján hasonlítom össze iskolámat a Pápai Református Gimnáziumot, a városunkban működő két másik középiskolával, a Petőfi Sándor és a Türr István gimnáziumokkal. Minden összehasonlításban szerepeltetem megyénk elismerten legjobb gimnáziumát a Veszprémi Lovassy László gimnáziumot, mint mértékadó iskolát. Így még láthatóbbá válnak a különbségek, ami megfelelő odafigyeléssel, tudatos fejlesztéssel csökkenthető lesz a jövőben. Az adattáblákba még két egyházi iskola mutatóit is beválogattam, azzal a szándékkal, hogy a mi iskolánkéhoz hasonló intézmény eredményeit

is

látva

még

árnyaltabb

képet

kapjunk

magunkról.

A Debreceni Református Gimnáziumot, azért választottam, mert egy nagyvárosi gimnázium és így eredményei összevethetőek a Veszprémivel is, a Sárospataki Gimnáziumot pedig azért mert hasonló szerkezeti felépítésű kollégium internátussal olyan kisvárosból, mint a miénk, így eredményeiből számunkra is lehetnek iránymutató tanulságok. Felsőoktatási felvételi arány (F/L) mutatói A felvételi arányok azt jelzik, hogy száz 12. évfolyamos tanulóból hányat vettek fel felsőoktatási intézménybe. Intézményünk 2006-ban készített egy 5 évre visszamenőleges kimutatást a felvételi arányokról. Gimnázium Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni Refi Sárospataki R.

2002 2003 2004 2005 2006 20022006 70,7 80,3 63,7 79,3 60,5 70,5 71,3 75,5 67,4 66,3 65,5 69,4 90,3 87,9 92,7 85,3 89,8 89,0 83,2 79,3 76,6 68,4 71,5 75,5

Fejlődés 2002 29,5 5,92 4,5 7,78

Fejlődés 1995 48,44 21,58 26,12

Szórás

81,3

72,1

76,1

71,0

70,2

74,5

8,74

36,12

4,1

79,1

74,1

84,9

71,9

74,2

76,6

11,19

19,84

4,7


8 3,7 2,5 5,3

5


Helyzetelemzés

Felsőoktatási felvételi arány (F/L) mutatói (2002-2006) 100 90 80

Petőfi S.

70

Türr I.

60

Lovassy L.

50

Református G.

40

Debreceni Refi

30

Sárospataki R.

20 10 0 2002

2003

2004

2005

2006

A felvételi arányokból látható, hogy a legjobban teljesítő gimnázium a Lovassy László, az arány átlaga 89% és a szórás is kicsi. A kiválasztott gimnáziumok közül az iskolánk a harmadik legjobb eredménnyel szerepel. A szórás nagyobb, mint a többieké, ami az évfolyamok egyenetlen színvonalát is jelentheti.

Informati kai

Jogi

Műszaki

Pedagógi ai

Társadal mi

Művésze ti

Termész ettudomá nyi

0,93 0,64 1,22 1,30

4,40 8,92 6,42 5,39

15,05 7,64 21,82 13,20

12,27 12,21 4,65 6,32

0,23 0,85 1,88 0,75

0 0,21 0,66 0,65

3,26 3,93 3,93 5,67

0,16

5,29

6,69

7,15

1,32

0,62

12,29

16,05 0,82

8,27

7,10

12,7

1,64

0,89

5,67

Egészség ügy

15,16 11,89 23,59 7,62

Bölcsész

Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki

Agrár

Gimnázium

Gazdasá gi

A felvételi arányok mutatói felsőoktatási intézménytípusonként. 2002 és 2006 között.

3,94 5,94 3,99 10,41

13,08 10,93 14,84 19,80

1,85 7,11 6,26 9,76

7,47

16,17 11,04 9,64

5,87

17,62 6,08

Felvételi eredményekből készült grafikus kimutatás szakonként ábrázolja a bejutottak és jelentkezettek arányát.


6


Helyzetelemzés

Agrár

Bölcsész

12

25

10

20

Petőfi S. 8

Türr I. Református G. Sárospataki

Református G. Debreceni R Sárospataki

5

2 0

Lovassy L.

10

Debreceni R

4

Türr I.

15

Lovassy L.

6

Petőfi S.

0

százalék

százalék

Petőfi S.

3,94

Petőfi S.

13,08

Türr I.

5,94

Türr I.

10,93

Lovassy L.

3,99

Lovassy L.

14,84

Református G.

10,41

Református G.

19,8

Debreceni R

7,47

Debreceni R

16,17

Sárospatak i

5,87

Sárospatak i

17,62

Egészségügyi

Gazdasági

12

25

10

20

Petőfi S. 8

Türr I. Református G. Sárospataki

Református G. Debreceni R Sárospataki

5

2 0

Lovassy L.

10

Debreceni R

4

Türr I.

15

Lovassy L.

6

Petőfi S.

0

százalék

százalék

Petőfi S.

1,85

Petőfi S.

15,16

Türr I.

7,11

Türr I.

11,89

Lovassy L.

6,26

Lovassy L.

23,59

Református G.

9,76

Református G.

7,62

Debreceni R

11,04

Debreceni R

9,64

Sárospatak i

6,08

Sárospatak i

16,05


7


Helyzetelemzés

Informatikai

Jogi

1,4

10 9

1,2

8

Petőfi S.

1 0,8

Lovassy L.

0,6

Református G.

Lovassy L.

5

Református G.

4

Debreceni R

3

Sárospataki

Sárospataki

2

0,2 0

Türr I.

6

Debreceni R 0,4

Petőfi S.

7

Türr I.

1 0

százalék

százalék

Petőfi S.

0,93

Petőfi S.

4,4

Türr I.

0,64

Türr I.

8,92

Lovassy L.

1,22

Lovassy L.

6,42

Református G.

1,3

Református G.

5,39

Debreceni R

0,16

Debreceni R

5,29

Sárospatak i

0,82

Sárospatak i

8,27

Pedagógiai

Műszaki 14

25

12

20

Petőfi S.

15

Lovassy L.

Református G.

6

Református G.

Debreceni R

4

Debreceni R

2 0

Türr I.

Sárospataki

Sárospataki

5

Petőfi S.

Türr I.

8

Lovassy L.

10

0

Petőfi S.

10

Türr I.

százalék 15,05 7,64

százalék

Petőfi S.

12,27

Türr I.

12,21

Lovassy L.

4,65 6,32

Lovassy L.

21,82

Református G.

13,2

Református G.

6,69

Debreceni R

7,15

Debreceni R

7,1

Sárospatak i

12,7

Sárospatak i


8


Helyzetelemzés

Társadalmi

Művészeti

2

1

1,8

0,9

1,6

0,8

Petőfi S.

1,4 1,2

Sárospataki

0,2

0,2 0

Debreceni R

0,3

Sárospataki

0,4

Református G.

0,4

Debreceni R

0,6

Lovassy L.

0,5

Református G.

0,8

Türr I.

0,6

Lovassy L.

1

Petőfi S.

0,7

Türr I.

0,1 0

százalék

százalék

Petőfi S.

0,23

Petőfi S.

Türr I.

0,85

Türr I.

0,21

Lovassy L.

1,88

Lovassy L.

0,66

Református G.

0,75

Református G.

0,65

Debreceni R

1,32

Debreceni R

0,62

Sárospatak i

1,64

Sárospatak i

0,89

0

Természettudományi 14 12 Petőfi S.

10

Türr I.

8

Lovassy L.

6

Református G. Debreceni R

4

Sárospataki

2 0

százalék

Petőfi S.

3,26

Türr I.

3,93

Lovassy L.

3,93

Református G.

5,67

Debreceni R

12,29

Sárospatak i

5,67

Gimnáziumunk diákjai kiemelkedően nagy százalékban jutottak be bölcsészeti képzésre. Ebben a képzésben a református gimnáziumok megelőzik az állami intézményeket. Ez valószínűleg az egyházi intézményekbe felvett diákok számával magyarázható. Meglepő az egészségügybe felvettek magas számaránya is, ahol a két református gimnázium több százalékkal is jobb a többinél. A gazdasági szakokra a mi gimnáziumunkból vették fel a legkevesebb jelentkezőt. Informatika szakra a gimnáziumunkból jutott be a legtöbb felvételiző. A műszaki pályára Pápai Református Kollégium Gimnáziuma

9


Helyzetelemzés

felvettek arányából látszik, hogy a református gimnáziumok közül kimagaslóan jobb a mi arányunk. A városunkban a második helyen vagyunk. 1.7

Az iskola a természettudományos és humán tárgyakhoz, valamint a szabadidős tevékenységhez kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások terén különleges hagyományokkal rendelkezik. A tanórán kívüli foglalkozások körében említésre méltóak

a

környezettudatosságot

erősítő

iskolán

kívüli

programok,

a

sportfoglalkozások, az irodalmi színpad, a filmklub, a sakk és társasjáték szakkör, versenyfelkészítő és irodalmi szakkörök, valamint a külföldi csereprogramok. A szakkörökön a tanulók 25%-a vesz részt, azonban a hh-s és hhh-s tanulók részvétele csekély. 1.8

Az intézmény eljárásrendet alkalmaz a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése céljából. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök jelzése és saját információgyűjtése alapján személyesen megkeresi az adatot nem szolgáltató, de vélhetően hátrányos szociális helyzetben lévő tanulók szüleit, és felhívja figyelmüket a kérhető támogatásokra és igénybe vehető szolgáltatásokra. Az esélykülönbségek mérséklésére, a több alapítványunknak is, alapító okiratában rögzített célja, hogy segítse a tehetséges és szorgalmas, ám hátrányos helyzetű tanulókat. Az érintett tanulók pályázat útján jutnak támogatáshoz, a pályázati lehetőségről évente két alkalommal az osztályfőnökök informálják a tanulókat, illetve gyakran maguk az osztályfőnökök nyújtanak be tanulóik nevében támogatási kérelmet az Alapítványhoz. Megállapítható, hogy az átlagosnál szélesebb körű az a támogatási lehetőség, amit az intézmény a rászorult tanulóinak biztosít segítség céljából. A tanórán kívüli támogató programokon, pl. Útravaló programon nem vesznek részt a hh-s és hhh-s tanulók.

1.9

A Pápai Református Gimnázium pedagógiai munkáját több lelkész is segíti. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a többi tanulóval közösen vesznek részt az iskolai nevelésben, oktatásban, ezért oktatásuk integrált kereteken belül valósul meg. Enyhe fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve súlyos tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermek nincsen az intézményben. A kisebb tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő, a nem magyar anyanyelvű(pl. Amerikából érkezett) tanulók számára korrepetálást, fejlesztő


10


Helyzetelemzés

foglalkozásokat szervezünk (pl. helyesírás szakkör, diszlexiás). Az intézmény rendelkezik egyéni fejlesztő szobával. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben adottak. 1.10

Intézményünkben a megfelelő szakember ellátottság biztosított. 53 főállású és

12 fő nem főállású pedagógus látja a nevelő/oktató munkát. Az intézmény pedagógusai között, több olyan kolléga is van akik a hatékony nevelést segítő továbbképzéseken, illetve tréningeken vettek részt az elmúlt tervezési időszakban:      

Életvezetési ismeretek és készségek Tanulásszervezés elvei és gyakorlata Prevenciós szemlélet a testnevelésben Önismeret a családsegítő kapcsolatban Mentálhigiéne Tanulásmódszertan

Az intézmény Pedagógiai Programjának és Minőségirányítási Programjának megfelelően az osztályfőnök a szaktanárok, a gyermekvédelmi felelős és a nevelők együttműködésével nyújt segítséget a beilleszkedési zavarok és a tanulási nehézségek kezelésére. A tanulási nehézségek leküzdése, illetve a részképességzavarok kiszűrése érdekében szükséges figyelmet fordítanunk lehetőleg egy magyar szakos (diszlexia a leggyakoribb részképesség-zavar) kolléga célirányos továbbképzésen való részvételére. 1.11

Az iskolát 1952-ben államosították és csak 1991-ben több évtizedes használat

után kapta vissza az egyház. Fokozatosan alakult ki a képzési rendszer jelenlegi arculata. Az iskola szolgáltatásait igénybe vevő szülők és a diákok igényeinek megfelelően előtérbe kerültek a reáltárgyak, az informatika- és nyelvoktatás, valamint a környező kisiskolák megszűnése után a hat évfolyamos képzés. Az intézmény minőségirányítási programjának megfelelően a tanulási problémák hatékony javítása érdekében az egyéni bánásmódot igénylő tanulók munkáját a szaktanárok és az osztályfőnökök folyamatosan figyelik,

a

szülőket

lelkigondozók

értesítik

segítségével.

A

az

ifjúságvédelmi

tehetséges

tanulók

felelős

és

a

tevékenységét

elsősorban szakkörök, csoportbontások keretében szervezzük meg. A tehetséggondozás

rendkívül

sikeresen


zajlik

hála

a

tanárok

magas 11


Helyzetelemzés

felkészültségének és a tanulók motiváltságának. A tehetséggondozó tevékenység fontos, mert a Dunántúl tehetséges, zömében vidéki gyerekei járnak hozzánk, aki iskoláikból különböző felkészültséggel, tudással érkeznek. A tehetséges tanulók fejlesztése érdekében változatos és korszerű tanítási módszereket alkalmazunk. Az oktatás központi célja, hogy a tanulók a megszerzett ismereteket alkalmazni is tudják, másrészt a tanítási órák nevelési szintérként is működjenek. A továbbtanulásra célirányosan a fakultációk, csoportbontások és az egyéni foglalkozások alkalmazásával készítjük fel tanulóinkat. 1.12

Kiemelt figyelemmel kísérjük a szociálisan hátrányos helyzetben élő tehetséges

tanulóink előmenetelét. Sok a három-vagy többgyermekes családban élő gyermek, ahol a családnak még egy-egy sport-vagy tanulmányi verseny nevezési díjának kifizetése is gondot jelent. Az osztályfőnökök vagy a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős jelzése alapján ezekben az esetekben az „Bódis Alapítvány” vállalja a nevezési díj, esetleg utazási költségek finanszírozását. 1.13

Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a Védőnői szolgálattal, a

Családsegítővel és a Gyermekjóléti szolgálattal. 1.14

Az iskolának szakképzett gyógytestnevelő tanára van, így az intézményen belül

oldjuk meg a gyógytestnevelés foglalkozások szervezését. A testnevelők a védőnővel és iskolaorvossal szoros együttműködésben kiszűrik azokat a tanulókat, akik tartásjavító tornára szorulnak, és a velük való foglalkozást is házon belül oldjuk meg egy jól felszerelt tornateremben. 1.15

A délelőtti és a délutáni foglalkozások közötti idő kulturált eltöltésére teremt

lehetőséget az iskola épületében levő Dunántúli Református Egyház Tudományos Gyűjtemények könyvtára. Felszereltsége, nyitvatartási ideje egyaránt lehetővé teszi a tanórákra való felkészülést, a kutatómunkát, a pihentető olvasást. Az idő jó kihasználása érdekében iskolánk számítógéptermei minden délután fogadják a diákokat, és szaktanári felügyelettel segített Internetezési lehetőséget biztosítunk Ez a lehetőség különösen hasznos a nem kollégiumban lakó naponta bejáró diákjainknak számára.


12

Esélyegyenlőségi program 1.16

Helyzetelemzés

Osztály/csoportszervezés

Normál (általános) tanterv Összesen

HH aránya(%)

HH 7.b

27

8

8.b

33

15

9. a

37

16

9. b

26

10

9. c

32

13

10. a

29

10

10. b

26

8

10. c

34

12

11. a

29

11

11. b

21

7

11. c

29

13

11. e

25

10

12. a

30

11

12. b

29

8

12. c

36

16

14

8

1.

HHH

29,63%

1

45,45%

4

43,24%

5

38,46%

4

40,63%

4

34,48%

1

30,77%

3

35,29%

1

37,93%

4

33,33%

0

44,83%

2

40,00%

3

36,67%

0

27,59%

1

44,44%

57,14%

2 0

10

4

40,00%

10

4

40,00%

0

10

4

40,00%

0


HHH aránya(%) 3,70% 12,12% 13,51% 15,38% 12,50% 3,45% 11,54% 2,94% 13,79% 0,00% 6,90% 12,00% 0,00% 3,45% 5,56%

SNI tanulók aránya (%)

SNI 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 2 0 2 1 0

0,00% 0,00% 5,41% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 6,90% 0,00% 6,67% 3,45% 0,00%

1 0

13


Helyzetelemzés

A gimnázium normál tantervű oktatást folytat. Osztályszervezés tekintetében a tanulócsoportokban a hh-s és hhh-s tanulók aránya kiegyensúlyozott. A hhh-s tanulók arányának eltérése azonos évfolyamon lévő párhuzamos osztályok között a 11. évfolyamon a legnagyobb, 13,79%, ami a 11/1994 MKM r. E.§-a alapján nem számít szegregációs oktatásnak.

A helyzetelemzés összegzése

Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai 1. A dadi tagintézményben nem azonosítottak még teljes körűen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Az intézményi és fenntartói nyilvántartások koherenciája

Szükséges lépések, beavatkozási lehetőségek, megállapítások 

Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást ezen a téren. Törekedni kell a szülői nyilatkozatok beszerzésére. (E tájékoztató, a szülőket meggyőző munkába be kell vonni az érintett szakembereket: a védőnőt, a szociális munkást, a kisebbségi önkormányzat képviselőit, a pedagógusokat.) Meg kell magyarázni az érintett szülőknek, milyen előnyeik származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak.

2. Az intézményben biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatás feltételei. Lemorzsolódási adatok Tanórán kívüli foglalkozások



Kompetencia mérés eredményei 3. Az intézmény csoportjaiban, osztályaiban nem tapasztalható szegregáló gyakorlat.

A hh-s tanulók is eredményesek, mutatóik az országos átlagnál kedvezőbbek.  A hh-s és hhh-s tanulók aránya az egyes tanulócsoportokban kiegyensúlyozott, nem éri el a 25%-t.

Az intézményben nincsenek évfolyamismétlések. A magántanulói státusz sem jellemző. Beavatkozást nem igényel.

A hh-s és hhh-s tanulók kevéssé vesznek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon.


14

Esélyegyenlőségi program Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai 4. Az intézményben az oktatás feltételei.

Helyzetelemzés Szükséges lépések, beavatkozási lehetőségek, megállapítások Beavatkozási lehetőségek, megállapítások:  Támogatások és normatívák igénylési lehetőségének számbavétele, kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása. Különös tekintettel az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás pályázati úton történő igénylése a HHH-s gyermekek/tanulók ellátása érdekében.  A telephelyek esetében tapasztalható eltérés a feltételekben. Fontos feladat a telephelyek feltételeiben a kiegyenlítésre törekvés.  Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása.

5. Az intézmény működésének továbbfejlesztése, az esélyegyenlőség optimális érvényesülése.

Beavatkozási lehetőségek, megállapítások:  Esélyegyenlőség alapú és ellenőrzött támogatás-politika.  Integrációs támogatás felvételét támogató pedagógiai rendszer kiépítése, illetve elterjesztésének ösztönzése.  Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásához a szervezeti feltételek biztosítása. 7. Egész életen át tartó tanulás  A kompetencia alapú oktatás megvalósítása megalapozása, a munkaerő-piaci  IKT alapú oktatás biztosítása igények érvényesítése.


15


INTÉZKEDÉSI TERV


16


Helyzetelemzés

Bevezetés Intézményünk a keresztény szellemiség alapján elkötelezett a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek támogatása mellett. Minőségi oktatási feltételeket biztosítunk számukra,

azért

dolgozunk,

hogy

eredményesen

kapcsolódjanak

be

a

munkaerőpiacra, vagy vegyenek részt a felsőoktatásban. Programunk kialakításában a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és az 1993. évi LXXIX évi törvény a közoktatásról, előírásait vettük figyelembe. 2. A Program célja 2.1

A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy biztosítsuk a szolgáltatásainkhoz való egyenlő hozzáférést, és hangsúlyt helyezzünk az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására.

2.2

Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítanunk minden téren a szülőkkel, a segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel való együttműködésre. (a beiratkozásnál, a felvételinél, az oktató – nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben,

a

fegyelmezés

és

büntetés

gyakorlatában,

a

tananyag

kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, a pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban). 2.3

Az intézményi esélyegyenlőségi program fő célja az, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek mellett az összes szociálisan veszélyeztetett tanulónk (hátrányos helyzetű, tartósan beteg, csonka családban élő, nehéz anyagi helyzetben lévő többgyermekes családban élő stb.) esélyegyenlőségét biztosítsuk, és hátrányos helyzetét enyhítsük. Külön figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű

gyermekek

tehetségének

kibontakoztatását

és

gondozását

célzó

tevékenységek erősítésére.


17


Helyzetelemzés

Rövid távú céljaink (2010-2011) 

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szabadidejének eltöltését támogassuk, segítsük elő. Ösztönözzük a tanulókat, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon.



A

segítő

programokon

való

részvétel

támogatása

a

hh-s

tanulók

eredményeinek továbbfejlesztése érdekében. Közép távú célok (2011-2013) 

Kompetencia alapú oktatás járuljon hozzá az élethosszig tartó tanulás megalapozásához.



A hh/hhh-s tanulók eredményességi mutatói feleljenek meg az iskolai átlagnak



Korszerű módszertani elemek beépítése a tanítási gyakorlatba.

Hosszú távú célok (2013-2016) 

A tárgyi feltételek teljes körű biztosítása járuljon hozzá az eredményes oktatáshoz, az eredmények fenntartásához.

3. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Esélyegyenlőségi terület

Feltárt probléma

Szükséges beavatkozás

Halmozottan hátrányos helyzetű adatgyűjtés/nyilatkoztatás problémái

A dadi tagintézményben nincsenek hhh-s tanulók.

Egyéb adathiányok

Minden intézményi folyamatban szükséges a hhh-s tanulók részvételét elemezni.

A hhh-s gyermekek/tanulók körének pontos beazonosítása, szülők pontos tájékoztatása, figyelmük felhívása, hogy milyen kiegészítő szolgáltatásokhoz juthatnak a nyilatkozat által, a szülői nyilatkozatok beszerzése. A fenntartói és intézményi adatok koherenciáját meg kell teremteni. Rendszeresen, minden nevelési/tanévben frissíteni kell az adatokat, kiterjeszteni a hhh-s gyermekek/tanulók esetében minden intézményi folyamatra.

Iskolai szegregáció intézményi szinten Továbbtanulási arányok

Beavatkozásra nincs szükség.

Lemorzsolódás: Magántanuló és 250 óránál többet hiányzó több tanévre visszamenőleg nincs.

Beavatkozásra nincs szükség. A továbbtanulási mutatók kedvezőek, a hhh-s tanulók mutatói nem térnek el. Beavatkozásra nincs szükség.


18

Esélyegyenlőségi program Tanórán kívüli programok

Iskolán kívüli programok. SNI-s tanulók ellátása.

segítő

Személyi feltételek biztosítása Hiányos a pedagógusok módszertani képzettsége

Helyzetelemzés A hh/hhh-s tanulók az iskola által kínált lehetőséget kisebb arányban veszik igénybe, mint nem hátrányos helyzetű társaik. Nem veszik igénybe. Beavatkozásra nincs szükség, a tanulók integrált oktatása, egyéni fejlesztése a rehabilitációs terv alapján történik. Beavatkozásra nincs szükség. Kevés pedagógus vett részt a korszerű módszertani továbbképzéseken

A hhh-s tanulók aránya növekedjen a programokon. Útravaló programba bekapcsolódás.

történő

Beiskolázási, továbbképzési terv átdolgozása, a korszerű módszertani képzések előnyben részesítése, TÁMOP pályázat.

2.1. Csomópontok kiemelése Tématerület A hhh-s beazonosítása

Aktorok gyermekek/tanulók

pontos

Pedagógusok továbbképzése

Jegyző,

intézményvezetők,

családsegítő

szolgálat, gyermekjóléti szolgálat Intézményvezető, szakmai szolgáltatók

3. Akcióterv 3.1. Azonnali beavatkozást igényel minden olyan folyamat 

minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem felel meg (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárások, folyamatok az intézményben nem tapasztalhatók.



minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatási gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét.



aminek során igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok) vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű


19

Esélyegyenlőségi program tanulók

részére.

Helyzetelemzés Ilyen

eljárások,

folyamatok

az

intézményben

nem

tapasztalhatók. 

amikor az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott

(pl.

dyslexia,

dysgraphia,

dyscalculia,

mutizmus,

kóros

hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál). Az érintett gyermekek arányai

az

intézményben

1%

alatti,

ezért

nincs

szükség

speciális

intézkedésekre.


20

Esélyegyenlőségi program 3.2. Akcióterv ütemezése

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Helyzetelemzés

Cél konkrét szöveges megfogalmazá sa

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Az épület állagmegóvására fokozatosan ügyelni szükséges.

Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára.

Rendszeres állagmegóvási munkálatok elvégzése.

Fenntartó

Nincs együttműködés a településen működő kisebbségi önkormányzatokkal.

Az intézmény ismertesse meg programját helyi kisebbségi önkormányzatok kal.

Kapcsolat kiépítése és fenntartása a helyi kisebbségi önkormányzatok kal.

Az intézmény vezetője.

Hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a pedagógusok vegyenek részt a hatékony együttneveléssel, a differenciált tanulásszervezéssel és a kooperatív tanulással, projekt pedagógiával foglalkozó pedagógus továbbképzésen.

Több olyan pedagógusra van szükség az intézményben, aki a felsorolt módszereket ismeri és alkalmazza

Folyamatosan biztosítani kell az intézményben dolgozó pedagógusok továbbképzését az érintett tárgykörben.



Az intézkedés megvalósításának határidej e

Folyamatos

Folyamatos

Folyamatos

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az intézmény alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára . A 11/1994 MKM r. 7. sz mellékelte alapján eszközfejlesztési terv készítése, prioritások kiemelése. A hiányzó eszközök 15%-nak biztosítása. Az intézmény tartson fent kapcsolatot a helyi kisebbségi önkormányzatokkal Együttműködési Megállapodás kötése és a kapcsolat működtetése.

A nevelőtestület 10% -a végezze el a korszerű módszertani képzést

21

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézmény alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára A hiányzó eszközök 45%-nak biztosítása.

Az intézmény alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára A hiányzó eszközök 90%nak biztosítása.

Az intézmény tartson fent kapcsolatot a helyi kisebbségi önkormányzatokkal

Az intézmény tartson fent kapcsolatot a helyi kisebbségi önkormányzatokkal



Esélyegyenlőségi program Kiemelten hangsúlyt kell helyezni a tanulási nehézségekkel küzdő illetve a részképességzavarokkal rendelkező tanulók kiszűrésére A hh-s, hhh-s tanulók tanórán kívüli programokon kismértékben vesznek részt. A hh/hhh-s tanulók az iskolán kívüli segítő programokon nem vesznek részt

A kompetencia alapú oktatás megvalósítása

Több olyan pedagógusra van szükség az intézményben, aki képes a tanulókat kiszűrni A hh/hhh-s tanulók szabadidejének eltöltését segítse az iskola A hh/hhh-s tanulók eredményességét segítsék a kiegészítő programok. A tanulók megfelelő készségekkel rendelkezzenek

Helyzetelemzés

Folyamatos

A nevelőtestületből legalább 1 (lehetőleg) magyar szakos pedagógus végezzen el a érintett tárgykörben hirdetett képzést, vagy tréninget

A nevelőtestületből legalább 2 (lehetőleg) magyar szakos pedagógus végezzen el a érintett tárgykörben hirdetett képzést, vagy tréninget

A továbbképzéseket elvégzett kollégák osszák meg tapasztalataikat a munkaközösségek (magyar idegen nyelvi, és osztályfőnöki) többi tagjával, és a tapasztalatcserét dokumentálják.


Folyamatos

A hh/hhh-s tanulók 20%-a vegyen részt a tanórán kívüli programokon.




Folyamatos

A hh/hhh-s tanulók 15%, részt vesz a programon.



Folyamatos

A tanórákon az oktatás szervezés a kompetencia fejlesztés alapján történik

Folyamatosan biztosítani kell az intézményben dolgozó pedagógusok továbbképzését az érintett tárgykörben.

Az intézmény vezetője

A tanulók érdeklődési korának megfelelő programok Útravaló Ösztöndíj pályázaton részvétel

való

Kompetencia alapú oktatás beépítése az intézmény dokumentumaiba és a nevelés oktatás napi gyakorlatába



22


Megvalósítás

4. Megvalósítás Az intézmény - biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Az intézmény folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti

ellátások

tekintetében

illetékességgel

és

hatáskörrel

bíró

intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása céljából. Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. Az

intézmény

belső

esélyegyenlőségi

monitoring

rendszert

és

szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét

írásban

rögzíti.

Tájékoztatja

a

fenntartót

az

esélyegyenlőség

megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját biztosítja.


23


Megvalósítás

Az intézmény az eddigi szokásoknak megfelelően befogadó légkört biztosít a tanulók és a dolgozók számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, melyet rendszeresen vizsgálat alá vesz. Az intézmény biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai

munkájára

vonatkozó

iránymutatásba,

stratégiai

dokumentumba

(kiemelten a Pedagógiai Programba és az Intézményi Minőségirányítási Programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat a stratégiai programjaiba és a következő oktatási

időszak

vonatkozásában

elfogadásra

kerülő

közoktatási

intézményi

esélyegyenlőségi programjába. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére. Megvalósítást segítő terv a) Pedagógiai módszerek, pedagógusi kompetenciák fejlesztése Feltárt probléma

Elérendő cél

Beavatkozások

Felelős Partner Határidő Kiinduló érték

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő módszertani képzéseken kevesen vettek részt a pedagógusok. Hiányok tapasztalhatók a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményességét segítő korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása terén A pedagógusok ismerik és alkalmazzák a korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében. Integrált pedagógiai módszerek alkalmazása a) továbbképzési terv készítése b) Pedagógus-továbbképzések igénybevétele, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat fejlesztése (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). c) Vonatkozó pályázati lehetőségekbe (TÁMOP) történő bekapcsolódás intézményvezetők, Oktatási és Kulturális Minisztérium Educatio Kht. 2010. augusztus 31. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő módszertani képzéseken részt vettek száma: 0


24


Megvalósítás

Indikátorok rövidtávon Indikátorok középtávon Indikátorok hosszú távon Az indikátorok forrása Kockázatok és csökkentésük eszközei

Erőforrások Státusz

A módszertani fejlesztő továbbképzésen részt vett pedagógusok aránya: 10% A módszertani fejlesztő továbbképzésen részt vett pedagógusok aránya: 20% A módszertani fejlesztő továbbképzésen részt vett pedagógusok aránya: 30% intézményi nyilvántartások, aktualizált Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Kockázatok: a pedagógusok inkább saját szakterületükön szeretik továbbképezni magukat A kockázat csökkentésének eszköze: - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet a tantestületek minden tagjával megismertetjük, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapján készült intézményi akciótervről a testületek határozatot hoznak - pályázati támogatást igyekszünk elnyerni a képzésen történő részvétel megvalósításához intézmények vezetői, tanári kar szükséges erőforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képző szervezetek előkészítés alatt

4.2 Megvalósítást segítő egyéb programok Az intézkedési terv célkitűzéseinek megvalósulásához jelentősen hozzájárulnak a célzott esélyegyenlőségi beavatkozások mellett az olyan fejlesztések, programok melyek a közoktatás feltételeinek javítását általában célozzák meg. Mindezek számbavétele azért szükséges, hogy az egyes programok eredményes megvalósulását a szakmai összefüggések feltárásával és előkészítésével ösztönözni lehessen. Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt programelem TÁMOP, pályázat alapján támogatott fejlesztés

TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés

Ezek alapján meghatározott feladatok Kompetenciaalapú oktatás bevezetése Pedagógus továbbképzések

Határidők

Célértékek

2013 jan. 15.

Az intézmények számítógépparkján ak fejlesztése, az IKT és SDT bevezetése az oktatásba.

2010. dec. 31.

A fenntartó beadja pályázatát meghatározott feladatellátási helyekre, a kompetenciaalapú oktatás bevezetése érdekében. Az intézmények használják a tanítási órákon a számítástechnikai eszközöket.


Feladatok státusza

Koordináci ós feladat

Koordinációért felelős személy

1

Pályázat beadása Intézményi helyzetelemzés és Intézményfejlesztés

intézményvezető

1

Pályázat készítése Fejlesztési terv, beszerzés, pedagógus képzések

intézményvezető

25


Megvalósítás

5. Kockázatelemzés A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége (valószínűség: 1-3 pont). Az eredmény szempontjából jelentősebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3-mat).

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Minden HHH-s gyermek/tanuló bekerüljön a szükséges ellátásba.

Szülői nyilatkozatok

Az adatgyűjtés korszerűsítése. Minden folyamatba kerüljön be a HHH-s gyerekekről, tanulókról gyűjtött adat.

Olyan adattáblák készítése, hogy minden folyamatban külön látni lehessen a HH-s és HHH-s gyerekek és tanulók teljesítményét az intézményben, a szükséges beavatkozások tervezése érdekében. A kompetencia

Az

intézményben

Az intézkedés eredményes megvalósulás ának kockázata A szülők nem szívesen nyilatkoznak alacsony iskolai végzettségükről

A kockázat következm ényének súlyossága (1-3)

A kockázat bekövetkezé sének valószínűsé ge (1-3)

A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja

3

2

Nincs megfelelő számítógépes háttér

3

1

Az intézmény maga tájékozódik a szülők iskolai végzettségéről az adatvédelmi törvény betartásával és ő kezdeményezi a körjegyzőjénél a gondozásba vételt. Szükség esetén felkészítés az intézmény adminisztratív dolgozói részére.

A pedagógusok

3

1


Szakértőket

26


Megvalósítás

ismerjék meg a kollégák és alkalmazzák a kompetencia alapú oktatást

alapú programcsoma gok megismerése Óralátogatáson tájékozódás a fejlesztésekről. TÁMOP pályázat benyújtása

kevéssé lesznek motiváltak a szakmai megújulásra

Az SNI-s tanulók megfelelő ellátása

Az SNI-s tanulók szükséges felülvizsgálata. Az integráltan nevelhető gyermekek/ tanulók és a nem SNI-s tanulók visszahelyezése normál tantervű iskolába. Szülői tájékoztatók. Az intézmények ütemtervet készítenek a hiányzó feltételek biztosításáról

A visszahelyezett tanulók eredményessége csökken.

3

2

A pedagógusok képzése, a tanulók mentorálása.

Nem jut a fenntartó pályázati, vagy állami hozzájáruláshoz a fejlesztés megvalósításához.

3

3

A fejlesztések között szükségességi sorrend kialakítása, erre intézményi és fenntartói szinten javasolt alapot képezni.

Az intézmény tárgyi feltételei feleljenek meg a jogszabályi elvárásoknak


vonunk be a tájékoztatásba.

27


Megvalósítás

6. Monitoring és nyilvánosság Az intézmény folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti az intézményben tanuló hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában, valamint dokumentálja a jelen programmal kapcsolatos

javaslatokat,

melyek

a

tanulók,

a

tanulók

képviselői,

a

szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre. Az intézmény éves beszámolójában – fenntartója felé – biztosítja a program megvalósításával kapcsolatos adat- és információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez és a monitorozáshoz szükséges adatok és információk szolgáltatásáról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítéséről az intézmény vezetője saját felelősségi körében gondoskodik. Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei: 

A hátrányos helyzetű tanulókat érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása.



A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása.



Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről.



Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos

szülői/gondviselői

panaszokról,

a

panasztételi

eljárások

eredményeiről. 

A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása.

A nyilvánosság biztosítása:


28


Megvalósítás

A fenntartó az intézmény éves monitoring jelentésének rövidített összefoglalóját, a teljes jelentést, valamint jelen programot elektronikus formában közzé teszi honlapján. Az intézmény az éves monitoring jelentését 1-1 példányban a titkárságon és a könyvtárban mindenki számára hozzáférhetővé tesz. Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, szexuális orientációra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az intézmény által. Az éves monitoring jelentés nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendő. Az intézményi adat- és információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője, a fenntartói adat- és információkezelésért a fenntartó felel. 7. Konzultáció és visszacsatolás A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot az intézmény a fenntartóval, a tanulókkal, a szüleikkel és képviselőikkel, valamint a szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el. 8. Szankcionálás Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértő bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni. A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelősségi körében jelentkező mulasztások esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal vagy Pápai Református Kollégium Gimnáziuma

29


Megvalósítás

más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját hatáskörében járhat el. 9. Kötelezettségek és felelősség 9.1

Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk, az iskolában pedig a titkárságon és a könyvtárban 1-1 példányt mindenki számára nyomtatott formában hozzáférhetővé teszünk.

9.2 Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. 9.3

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

10. Érvényesülés, módosítás Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a Terv megvalósításáért felelős 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma

30


Megvalósítás

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

Pápa, 2010. március 12. -------------------------igazgató A programot a fenntartó részéről ellenjegyzi:

----------------------------


31

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

Recommend Documents