Esélyegyenlőségi Program Ágoston Művészeti Óvoda Kastély Tagintézmény
2015
INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Az esélyegyenlőségi program általános célja: A 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról és az 1993. évi LXXIX. Évi a közoktatásról szóló törvény előírja az óvodás korú gyermekek hátrányos megkülönböztetésének megelőzését, továbbá a közoktatásban résztvevő óvodás gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését.
AZ INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének megteremtése, melyet a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk folyamán érhetünk el. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka lehet a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai. A tudatos óvodai pedagógiai munkára a hátrányokat az óvodai nevelés során csökkenteni tudja. A hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak.
A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Az intézményi esélyegyenlőségi program célja, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésében és esélyegyenlőségük elősegítésében. A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, felvételnél, az oktató–nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az intézményi esélyegyenlőségi program nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével tárgyi feltételeinek megteremtésével (kötelező minimál eszközjegyzék - A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM,) és tartalmi elemeire (az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjára) épül, figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt a Helyi Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja az intézmény Helyi Pedagógiai Programja készült. Az intézményi esélyegyenlőségi program elemei a halmozottan hátrányos helyzetű (hátrányos helyzetű), gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és remélhetőleg nagyobb eredményességgel áll a nevelési folyamatok fókuszában, melynek jellemzője a gyermekközpontú és családorientált
szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma (óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, tanítónő, stb.) egymásra épülő, egymást kiegészítő hatásait fontosnak tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. Az intézményi esélyegyenlőségi programunk megvalósításához elengedhetetlenek a következő sajátosságokból fakadó kiemelt területek vizsgálata, feladataik meghatározása: Helyzetelemzés Szervezési feladatok Akcióterv Pedagógiai munka tartalma Kötelezettségek és felelősség Gyermekvédelemmel, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok Óvodán kívüli szervezetekkel való együttműködés Óvodai-iskolai átmenet támogatása Szülőkkel való kapcsolattartás A nyilvánossága biztosítása Konzultáció és visszacsatolás Intézményi önértékelés, eredményesség Szankcionálás 1. Helyzetelemzés 1.1. Az Ágoston Művészeti Óvoda (székhely: 1032 Budapest, Ágoston u. 2/a.) fenntartója a Budapest, III. ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat. A humán erőforrás létszáma megfelel a törvényi előírásoknak. Az intézményben 36 főállású pedagógus végez oktató-nevelő tevékenységet, munkájukat 24 dajka segíti. Az óvodába 351 gyermek jár, közülük 65 gyermek kiscsoportban, 66 gyermek középső csoportban, 126 gyermek nagy csoportban, 95 gyermek vegyes csoportban. Az óvodába 14 gyermek más településről jár be, az ő intézménybejutásukról a szülők egyénileg gondoskodnak. Az intézmény felmérése alapján a gyerekek 5%-a más településről, nincs más kerületből bejáró óvodánkba. A gyermekek közül nincs felmentett az óvodába járás alól. Tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdök száma 13 fő. Óvodánk alapító okirata szerint
alaptevékenységeink közé tartozik olyan sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése is, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhetők. Intézményünkben halmozottan hátrányos helyzetű gyermek jelenleg nincs, SNI-s gyermek 2 fő (2 fő gyermek megkésett beszédfejlődés). A két SNI-s gyermeket együttnevelhetőnek nyilvánított a szakértői bizottság, de az óvodán belül nem egy csoportba járnak. Az intézménybe járó összlétszámhoz viszonyítva arányuk nem éri el a 7%-ot. Sem az SNI-s igényű, sem a hátrányos helyzetű gyermekek szegregációjára nincs jel a csoportok adatai alapján, a pedagógus ellátottság megfelelő. 1.2. Az óvoda székhelye 1977-ben kezdte meg működését. 2009-ben kiegészült a Kisváradi telephellyel (1032 Budapest Váradi S. utca 15/A). Az intézmény a III. kerület belső körzetében helyezkedik el. Az intézmény közelében található a Flórián tér, a Vörösvári útról jól megközelíthető. Az óvoda épülete földszintes, átlagos méretű, normál alapterületű 11 csoportszobával, tornaszobával, melegítő konyhával, nagy terasszal rendelkezik. A tornaszobáink jól felszereltek. Az udvar fejlesztése folyamatos, néhány mozgásfejlesztő játék, csúszda, homokozó, hinta van jelenleg. Az infrastruktúránk jónak tekinthető. Az intézményben 2 logopédiai, 1 fejlesztő szoba található, orvosi szoba és szertár is rendelkezésre áll. A kötelező eszköznorma előírásai alapján az intézmény nem rendelkezik megfelelő méretű nevelői szobával. 2008-tól hozzánk tartozik a Kastély Tagintézmény (1037 Budapest Bécsi út 236.) Az óvoda 1945-ben kezdte meg működését. Az intézmény a forgalmas Bécsi út mellett helyezkedik el, két téglaépületben. Az emeletes épületben 4 csoportszoba, a földszintes épületben 1 csoportszoba van. Ez az épület is rendelkezik tornateremmel, melegítőkonyhával, 1 fejlesztőszobával. A kötelező eszköznorma előírásai alapján az intézmény nem rendelkezik megfelelő méretű nevelői szobával, orvosi szobával, szertárral. Az óvoda felmérése alapján a gyerekek háromötöde lakóparkban, lakótelepen lakik, kétötöde pedig családi házas környezetben. Az oktatáshoz szükséges infrastrukturális feltételek megfelelőek, ugyanakkor fokozott forrásigényt követel az intézmény állagmegóvása, a modern igényeknek megfelelő oktatási környezet biztosítása. A feltételrendszer bővítése során megoldandó az épület felújítása, részben akadálymentesítése, és a nevelői szoba biztosítása, kialakítása. Az intézményben 2 fő logopédus dolgozó (külsős) segíti a gyermekek nevelését. Az intézményben sajátos nevelési igényű gyermekek mindegyike a szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált
oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben adottak. Az óvodának az EGYMI-vel mindkét gyerek tekintetében „Együttműködési megállapodása” van. 2. Szervezési feladatok Az óvodai felvétel a Kt. 65.§ (1) bekezdése alapján történik. Intézményünkben érvényre jut a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX.tv. 65. § (2) bekezdése, miszerint „a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, ahol szülője dolgozik” az intézmény a fenntartótól rendszeresen megkapja a körzetében tartozó utcajegyzéket. Jelenleg nincs az óvodánkban halmozottan hátrányos helyzetűnek számító gyermek. Az óvodai felvételekről az óvodavezető dönt. Óvodánk alapító okirata szerint alaptevékenységeink közé tartozik olyan sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése is, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhetők. (3) bekezdése szerint a felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők véleményének figyelembevételével. A Kt. értelmében 3 éves kortól a gyermek óvodakötelezett. Az óvodába járás alól az óvodavezető csak indokolt esetben adhat felmentést. Intézményünkben 3 fő óvodába járás alól felmentett gyermek. Az oktatási év során a háromnapos hiányzás után orvosi igazolás bemutatása kötelező. Nyaralás, egyéb hosszabb távú hiányzás esetén a csoportban található hiányzási füzetbe kell előre bejegyezni a szülőknek a távolmaradás kérését. Indokolatlan hiányzás esetén elsőként a szülőt szólítjuk fel az óvodába járás szükségességére, indokolt esetben jelezzük a védőnői szolgálat, gyermekjóléti, gyámügy és kerületi jegyző felé is. Az óvoda nyitvatartási idejének módosítását nem igényelte egy szülő sem.
2.1. Nevelőtestület együttműködése Nevelőtestületünk 32 fő csoportos óvodapedagógusból, 1 fő óvodavezetőből, 1 fő tagintézmény vezetőből, 1 fő általános helyettesből, 1 fő fejlesztőpedagógusból, 1 fő pszichológusból áll. A nevelőtestület tagjai évente többször hospitálnak egymásnál. A hospitálás tapasztalatait az évente 5 alkalommal tartandó nevelés nélküli munkanapokon értekezlet formájában beszélik meg. Indokolt esetben rendkívüli értekezletek keretében tartunk esetmegbeszéléseket.
Pedagógiai munka kiemelt területei 3.1. Pedagógiai munkánkat a helyi nevelési programunk határozza meg, amelyben megtalálható, hogy az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérést végzünk, melyhez a szülő önkéntes alapon járul hozzá. A gyermektükörnek nevezett részletes anamnézis kitér a gyermek születésének körülményeire, a csecsemőkori fejlődésére, a kisgyermekkori fejlődésére, az óvodába lépéskori jellemzőkre, a család szerkezetére, a szülők iskolai végzettségére, a lakáskörülményekre, a család szabadidő eltöltésére, a család nevelési elveire. Kommunikációs nevelés A gyermekek nevelése során különös gondot fordítunk a beszédkészség fejlesztésére, verbális és drámajátékok segítségével. Verbális gyakorlójátékainkkal ritmusérzéküket fejlesszük, oldjuk a beszédgátlásokat. Mese-vers-dramatikus játékokkal fejlesszük nyelvi kifejezőképességeiket, irodalmi műveink választásánál érvényesül a pedagógiai-pszichológiai, módszertani tudatosság. Érzelmi nevelés, szocializáció Az óvodás korú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért érezze, hogy biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Pedagógiai munkánkat áthatja az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzéseinek elfogadása, ezáltal gyermekeink örömteli optimizmusa fejlődik. A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek érdekeinek, tulajdonságaiknak, képességeiknek kibontakoztatása a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével. Óvodai életünket úgy szervezzük, hogy sok közös élmény sok közös tevékenység történhessen, ezáltal erősödnek olyan erkölcsi tulajdonságok a gyermekekben, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, szabálytartás, önzetlenség. Egészséges életmódra nevelés Egészséges életmódra nevelésünk célja a gyermekek egészséges életvitel igényének kialakítása, testi fejlődésük elősegítése, egészségük védelme. Nagy hangsúlyt fektetünk a helyes higiénés szokások elsajátíttatására. Az étkezések során az egyéni igényekre (allergia, lisztérzékenység, tejérzékenység, diétás ebédrendelés, stb.). Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése A gyermekek óvodai nevelésük során a közösségi tevékenységekben hovatartozásuktól függetlenül vesznek részt, tehát az SNI gyermekek inklúzív pedagógiai módszerek alkalmazásával nevelődnek csoporttársaikkal együtt.
4.1. Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok: Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a hatályba lépett 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. kezdeményezéseken, szervezett rendezvényeken, óvodán kívüli foglalkozásokon, egyéb programokon), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. tornaszoba, videó szoba, ismereteket közlő, vagy egyéni fejlesztést segítő egyéb eszközök, hiányos ismeretekkel tartott kezdeményezések) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-ot). Az intézményben a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya nem éri el a 7%-ot.
4.2 Akcióterv ütemezése Ágoston/Kisváradi épület Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az intézkedés felelőse
épület és
Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára
Fenntartó
Oktatási eszközök, számítástechnikai eszközök és fejlesztő játékok beszerzése.
Oktatási eszközök, számítástechnikai eszközök és fejlesztőjátékok beszerzése.
Rendszeres állagmegóvá si munkálatok elvégzése, bővítés. Oktatási eszközök, számítástech nikai eszközök és fejlesztőjáté kok beszerzése. A továbbképzésre kötelezettek jelentkezzenek képzésre
Az intézkedés megvalósít á-sának határideje Folyamatos
Fenntartó
Folyamatos
Óvodavezető
Folyamatos
A régi óvoda állagmegóvására ablakcsere
Az óvoda nevelőtestületéből még nem rendelkezik mindenki programsajátosképzéssel.
Az óvodapedagógusok rendelkezzenek programsajátostová bbképzé-sekkel.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Az helységek festése, mázolása, szükség szerint az épületrész felújítása.
A továbbképzési tervben tervezett továbbképzések.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Az épület folyamatos felújítása.
Jelentős számú fejlesztő és oktatási eszközbeszerzés történik modern oktatási eszközbeszerzés történik. 1 hálózatba kötött modern (legalább P4-es) számítógép beszerzése.
Az eszközök folyamatos modernizációja.
A továbbképzési tervben tervezett továbbképzések.
A továbbképzésre kötelezettek, végezzenek el alaptanfolyamokat
4.3. Akcióterv ütemezése Kastély épület Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az intézkedés felelőse
épület és
A Kastély Óvoda folyamatosan alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára
Rendszeres állagmegóvá si munkálatok elvégzése, bővítés.
Fenntartó
Az óvoda nevelőtestületéből még nem rendelkezik mindenki programsajátosképzéssel.
Az óvodapedagógusok rendelkezzenek programsajátostová bbképzé-sekkel.
A részképesség problémák korrigálására fejlesztőpedagógus foglalkoztatása szükség.
1 fő fejlesztő pedagógus megigénylése
A továbbképzésre kötelezettek jelentkezzenek képzésre 1 fő fejlesztő pedagógus megigénylés e
Oktatási eszközök, számítástechnikai eszközök és sérülés specifikus fejlesztő eszközök , játékok beszerzése.
Oktatási eszközök, számítástechnikai eszközök és sérülés specifikus fejlesztő eszközök , játékok beszerzése.
A régi óvoda állagmegóvása ablakcsere.
Az intézkedés megvalósítá -sának határideje Folyamatos
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)
Óvodavezet ő
Folyamatos
A továbbképzési tervben tervezett továbbképzések.
Fenntartói határozat kerül jóváhagyásra, és az épületek átalakítása. Az éves felújítási tervben szerepeltetem az igényeket. A továbbképzési tervben tervezett továbbképzések.
Fenntartó
2015. szeptember 1.
Fenntartó és az óvoda vezetője
Folyamatos
1 fő fejlesztőpedagógus állás létesítése, segíti a gyermekek fejlesztését. A korszerű pedagógiai eszközöket alkalmazni tudó pedagógusok dolgoznak az óvodában.
A korszerű eszközök segítségével hatékonyabb pedagógiai munka valósul meg.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Az épületek felújítása és bővítése folyamatosan megtörténik. A továbbképzésre kötelezettek, végezzenek el alaptanfolyamokat A gyermekek közti különbségek csökkennek. Az eszközök folyamatos modernizációja, a differenciált fejlesztést erősíti.
5. Kötelezettségek és felelősség Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, óvodásai, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az intézményben jól látható helyen függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten annak tartalmát ismertessék. Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 6. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Az óvoda gyermekvédelmi felelőse Tar Csilla óvodapedagógus. A kolléga rendszeresen részt vesz a kerületben megtartott munkaközösségi értekezleteken. A PSZI-ben szervezett előadások tapasztalatait megosztja a nevelőtestülettel. Gyermekvédelmi munkája során több esetben tett jelzést az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ családgondozói számára. Közreműködik ha szükséges a családlátogatásokon, a bírósági tárgyalások idézéseire megjelenik.
6.1. Egészségügyi szűrővizsgálatok A gyermekek testi fejlődésének nyomon követése érdekében a csoportnaplóban minden gyermek év eleji, és év végi növekedési és súlygyarapodási adatait vezetik a csoportos óvodapedagógusok. Az óvodásokat évente az óvoda védőnője Varjas Éva és az óvoda gyermekorvosa Dr. Kiss Irén rendszeresen vizsgálja, melybe beletartozik a szemészeti, vérnyomásmérés, ortopédiai szűrés, hallásvizsgálat. Az intézményben évente 1 alkalommal fogászati szűrés is történik, a Vöröskereszt utcai gyermekfogászati rendelőből érkező szakorvos közreműködésével. A gyermekek esetleges további vizsgálatához szükséges orvosi beutalókat a csoportos óvónők adják át a szülőknek. 6.2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás Az új gyermekek számára megtartandó tájékoztató szülői értekezletek rendszeres résztvevője és előadója az óvoda védőnője, aki egészségügyi felvilágosító tanácsadással segíti a szülőket gyermekeik egészségvédelmében. A kötelező és ajánlott oltások szükségességére minden esetben felhívja a szülők figyelmét. Az év folyamán szülői igények kielégítésére az iskolaérettség testi fejlettségének fontosságára az iskolába menő gyermekek szüleinek tart előadást. 6.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése Az óvoda része küldött információs felhívásokat a szülők számára a főfolyosón elhelyezett faliújságra tesszük, az érdeklődők innen értesülhetnek az iskolák nyílt napjairól, nyári táborok szervezéséről, bababörzék időpontjairól, múzeumi kiállítások megnyitásáról, bábelőadások szervezéséről. 6.4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés Az óvoda szükség esetén étkezési támogatást biztosíthat a szülői igények szerint, a támogatás mértékének megállapítása a benyújtott kérelmek és csatolt dokumentumok elbírálása után adható. Az igényeket az óvoda vezetője és az óvoda gyermekvédelmi felelőse bírálja el. A kerületben lakó és szociálisan hátrányos helyzetű családok számára az óvoda gyermekvédelmi felelőse ad információt az Önkormányzat megfelelő osztályát való megkeresésre. A szülők Önkormányzathoz benyújtásra váró segélytámogatásainak segítése a csoportos óvónők és a gyermekvédelmi felelős feladata.
7. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel 7.1. Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat A Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat munkatársaival a kapcsolatot az óvoda gyermekvédelmi felelőse tartja. Évente több alkalommal esetmegbeszéléseken jelenik meg, kérésre óvodai pedagógiai vélemény készítésében közreműködik. A gyerekek érdekében a tudomására jutott családi konfliktusok kezelésében, rendezésében részt vesz. 7.2. Védőnői hálózat Az óvoda védőnője intézményünket rendszeresen látogatja, a gyermekek egészséges fejlődését csoportonként ellenőrzi. Rendkívüli esetekben az óvoda jelzésére azonnali intézkedéseket tesz (tetűszűrés). 7.3. Szakmai szolgáltatók Szakmai Szolgáltatók közül a következő intézményekkel tartunk napi kapcsolatot: Nevelési Tanácsadó- évente több esetben kérünk szakvéleményt, konzultálunk az adott gyermek érdekében, az egymásra épülő egyedi fejlesztések eredményességét megbeszéljük. EGYMI- óvodánkban SNI gyermek esetében utazó gyógypedagógust biztosítanak számunkra. A gyógypedagógus heti két alkalommal fejleszti a gyermekeket, a fejlesztés eredményeit megbeszéli a csoportos óvónőkkel. Minden gyermekről, de különösen az SNI gyermekekről a csoportos óvodapedagógusok egyéni fejlettségmérő és fejlesztést meghatározó lapot vezetnek, melyben az óvodai nevelés során évente tapasztalt változásokat rögzítik, meghatározzák a fejlesztési irányokat, és azok módszerének, eszközének szükségességét. 7.4. Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek Jelenleg intézményünknek nincs kapcsolata cigány kisebbségi önkormányzattal, sem vallási szervezettel. A szülők részéről ilyen irányú igény még nem fogalmazódott meg. Szükség esetén változtatunk az eddigi állapoton. 8. Óvoda – iskola átmenet támogatása A csoportos óvónők fogadóórán tájékoztatják a szülőt a gyermekek egyéni fejlettségéről. Az iskolaérettséghez szükséges fejlettségről február hónapban közös szülői értekezleten a szomszédos általános iskolai tanító nénik is részt vesznek, és tanácsokkal segítik a szülőket az iskolaválasztásban. 8.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka Az Ágoston Művészeti Óvodánkban fél állásban gyógypedagógus fejlesztő dolgozik. Szeptember folyamán az iskoláskorú gyermekek szűrését végzi. Az
eredmények értékelése után azok a gyermekek, akik az iskolaérettség eléréséhez még támogatást igényelnek, illetve fejlődésük az óvodai csoportfoglalkozások során valószínűleg nem biztosított, heti két alkalommal 35 percben fejlesztésben részesülnek. A fejlesztés egy maximum 3 fővel a fejlesztő pedagógus felszerelt szobájában történik. Fejlesztendő területek általában a testséma, tájékozódás térben és időben, vizuális és akusztikus percepció, beszéd, számolási készségek és a grafomotorika. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján bátran elmondhatjuk, hogy a fejlesztésben részesült gyermekek jó része kudarc nélkül, sikeresen végzi az iskolát. A Kastély Tagintézményben a fejlesztést a fejlesztőpedagógus végzettséggel rendelkező óvodapedagógus látja el. 8.2. Iskolaválasztás Az iskolaérettséghez szükséges fejlettségről február hónapban közös szülői értekezletet tartunk az érdeklődő szülők számára, amelyen a szomszédos általános iskolai tanító nénik is részt vesznek, és tanácsokkal segítik a szülőket az iskolaválasztásban. 8.3. Az érintett iskolákkal közös óvoda - iskola átmenetet segítő programok A szomszédos általános iskolákkal való kapcsolatunk az év folyamán is harmónikusan működik. A tanév során megtartásra kerülő ünnepeket, nem egy alkalommal együtt töltjük. Számos olyan jeles nap van, amelyen az óvodások is megjelennek. Márton-nap, Karácsonyi koncert, az óvodások számára tartott iskola nap – ahol az óvodások is iskolapadba ülhetnek. Az év folyamán több esetben közös kézműves délutánokat töltünk együtt. 8.4. A gyerekek fejlődésének után követése Az óvodából kikerült iskolaérett gyermekek fejlődését az óvodapedagógusok nyomon követik, oly módon, hogy a környéken működő általános iskolák nyílt, bemutató óráira az óvodapedagógusokat meghívják. Többek között az Első Óbudai Általános Iskola, Krúdy Gyula Általános Iskola, Óbudai Nagy László Általános Iskola, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. A több éve tartó jó kapcsolat hatására, az óvónők az általános iskola első osztályában is figyelemmel kísérhetik a gyermek előmenetelét. 9. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés A szülőkkel való kapcsolattartásunk a következőképpen alakul: Anyás beszoktatás – kiscsoportosoknak Szülői értekezletek – minden csoport részére évente 3 alkalommal, Fogadóórák – minden csoport részére egyéni igények alapján havonta
Nyílt napok, játszódélutánok – minden csoport számára évente 3 alkalommal. 9.1. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel A gyermekek befogadása az óvodai környezetbe egy hosszú folyamat, melynek első állomása a kapcsolat felvétel a családokkal, az óvodai beiratkozás. A beiratkozást követően, de a tanévkezdés előtt szülői értekezletet tartunk, melyen a szülőket tájékoztatjuk az óvodai élet várható eseményeiről, a szülőkkel való kapcsolattartások módjáról. 9.2. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Az óvodába lépés előtt törekszünk arra, hogy minden családot meglátogassunk otthoni környezetükben. Ennek célja, hogy benyomásokat szerezzünk a családi nevelésről, a szociális helyzetről, és ismerkedjünk a leendő óvodásokkal. A családlátogatás során vesszük fel a gyermekek anamnézisét, melyben a kisgyermekkori fejlődés sajátosságaira kérdezünk rá. Ezután készítjük el a beszoktatási tervet, mely felöleli az első negyedéves időszakot. A beszoktatási tervben hangsúlyt kapnak az egyéni sajátosságok, fókuszálunk az esetlegesen felmerülő, várható problémákra. 9.3. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás A gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása egyéni beszélgetések alkalmával történik fogadóóra keretében. 9.4. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, A csoportos óvónők, valamint az óvoda pszichológusa szülői fórumok megtartásával az aktuális problémák megvitatásával segítik a szülőket problémáik megoldásában. Az előítéletek csökkentése, céljából az óvodapedagógusokkal konzultálunk a különböző kulturális szokások megismertetése céljából a gyermekekkel olyan csoportfoglalkozások kialakítására, ahol a feladatmegoldásban egymásra vannak utalva a gyermekek, ezáltal együttműködésüket elősegítjük. 10. Megvalósítás Az intézmény - biztosítja a III. kerület közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Az óvoda különös figyelemmel kíséri a körzetében és a kerületben élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel,
szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az óvoda, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a kerületben élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének javítása céljából. Az óvoda, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. Az óvoda belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában. Az óvoda lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az óvoda minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az óvoda vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az óvoda a panasztételei eljárás dokumentációját biztosítja. Az óvoda befogadó légkört biztosít a gyermekek és a dolgozók számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, melyet rendszeresen felülvizsgál. Az óvoda biztosítja és évente dönt arról, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. A stratégia dokumentumok vizsgálatánál az óvoda az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez” c. dokumentum ellenőrzőlistáját használja fel. Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programjába. Az óvoda biztosítja az óvodapedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a differenciált nevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére. 11. A nyilvánosság biztosítása: A fenntartó az intézmény éves jelentésének rövidített összefoglalóját a helyi önkormányzat honlapján lehetőség szerint közzé teszi. Az intézmény a gyermek törvényes képviselőjének kérésére jelen programot nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadja. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője felel. Az intézmény az éves jelentését az intézményi faliújságra, vagy az intézmény területén található nyilvános és jól látható helyre kihelyezi. Az intézmény a jelentést a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek számára közvetlenül, nyomtatott formában elérhetővé teszi, észrevételeiket, javaslataikat írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. Az intézmény az éves jelentést nyomtatott formában a településen működő oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. A jelentés kihelyezésével, a szülők, gondviselők és a társintézmények, helyi partnerek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetője felel. Az intézmény jelen programja által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályokról, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem szerepel. Az intézményi adat- és információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője felel.
12. Konzultáció és visszacsatolás A intézményi esélyegyenlőségi programot az intézmény a fenntartóval, a gyermekek szüleivel és képviselőikkel, valamint a szakmai partnerekkel való konzultáción fogadja el. Az intézmény a gyermek törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles kiadni nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője felel. A programmal kapcsolatos véleményt szóban is tehet a szülő, vagy annak képviselője, ez esetben, kérésére javaslatát írásba kell foglalni és a javaslattevő ellenjegyzése után dokumentálni kell. Az intézmény az éves jelentése kapcsán a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. Az intézmény az éves jelentés kapcsán a településen működő oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. 12.1. Intézményi önértékelés, eredményesség Az intézmény biztosítja az óvodapedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a differenciált bánásmód, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére. Az intézmény – fenntartója felé – biztosítja a program megvalósításával kapcsolatos éves esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódó adat- és információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez és szükséges adatok és információk szolgáltatásáról, valamint az éves jelentés elkészítéséről az intézmény vezetője saját felelősségi körében gondoskodik. Az intézmény az elkészült jelentéseket a fenntartó felé továbbítja.
13. Szankcionálás Az intézményi esélyegyenlőségi megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni, ha szükséges, független szakértő bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni. Budapest, 2015.06.16.
Szalontai Edit óvodavezető
