„Esélyegyenlőségi akciók és szervezetfejlesztés a Celldömölki Járásban” c. projekt ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0048
Pályázó: Celldömölk Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft.
2015. szeptember 25.
TARTALOMJEGYZÉK I.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................ 3
II.
A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE ............................................................................... 9
III.
A CELLDÖMÖLKI JÁRÁS HELYZETKÉPE...................................................................................... 12
I.
Demográfiai helyzetkép............................................................................................................ 12
II.
Iskolázottsági helyzetkép ......................................................................................................... 18 2.1.
Óvodai ellátáshoz kapcsolható adatok ............................................................................ 18
2.2.
Általános iskolai adatok.................................................................................................... 18
2.3.
Közép- és felsőfokú oktatáshoz köthető mutatók........................................................... 21
III.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség .................................................................................. 24
IV.
Közművelődési helyzetkép ................................................................................................... 44
V.
Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép ..................................... 47
VI.
Egészségügyi, szociális helyzetkép ....................................................................................... 55
VII.
Hivatkozások, források ......................................................................................................... 75
IV. A CELLDÖMÖLKI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL ................................................................................................................................... 76 1.
Járásban lévő önkormányzati HEP-ek alapján készült összegző problématérkép ................. 76
2.
Járási problémaelemzés ........................................................................................................... 77 2.1.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .............................. 77
2.2.
A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ..................................... 78
2.3.
A nők helyzete, esélyegyenlősége.................................................................................... 79
2.4.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................. 81
2.5.
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége............................................................... 82
V.
„JÓ GYAKORLATOK” A TÉRSÉGBEN .............................................................................................. 84
VI.
STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ................................................................................... 89
1.
2014-20-as OP-k ........................................................................................................................ 89
2.
A Celldömölki Helyi Esélyegyenlőségi Program ..................................................................... 104
3.
Celldömölk Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ................................................. 115
VII.
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTÉSI SZEMPONTÚ SWOT ANALÍZIS........................................................ 118
VIII.
PROGRAMTERV....................................................................................................................... 120
1.
A programterv célrendszere ................................................................................................... 120
2.
1.1
Átfogó célok .................................................................................................................... 120
1.2
Konkrét célok .................................................................................................................. 120
Prioritások leírása ................................................................................................................... 120 2.1
3.
Prioritások és intézkedések ............................................................................................ 121
Akcióterv ................................................................................................................................. 124
1
4.
IX.
3.1
Intézkedések/projektek összegző bemutatása ............................................................. 124
3.2
Az intézkedések/projektek részletes bemutatása......................................................... 129
Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv ............................................................... 179 4.1
Partnerségi terv .............................................................................................................. 179
4.2
Kommunikációs/nyilvánossági terv ............................................................................... 181
MELLÉKLET .............................................................................................................................. 183 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói ................................................................................................... 183
2
I.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A Celldömölki járás Nyugat-Dunántúlon, Vas megye keleti határának térségében található. Területe 474,13 km², népessége 24 535 fő, népsűrűsége pedig 51,7 fő/km² volt 2013-ban. A járáshoz összesen huszonnyolc település tartozik, melyből a központ Celldömölk, valamint Jánosháza városi jogállású, míg a többi községi ranggal rendelkezik. Ezen települések a következők: Boba, Borgáta, Csönge, Duka, Egyházashetye, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, valamint Vönöck. A járás földrajzi fekvése kettős megítélésű: egyrészt a nyugati határszélhez közel fekszik, amely több lehetőséget is biztosít számára, másrészt viszont megyei szinten periférikus elhelyezkedésű – valamint a fővárostól is távol található –, amely a térség gazdaságba való integrációját jelentősen megnehezíti. A Celldömölki Járás lakónépessége 2000-ben még meghaladta a 27 ezer főt, ami a megyei összlakosság 10%-át tette ki. Tíz évvel később, 2010-ben a népesség száma 24 583 főre – 8,5%-kal csökkent. A csökkenés két alapvető oka: a lakónépesség elöregedése és az ebből adódó magas halálozási arány, valamint a fiatalok elvándorlása. A huszonnyolc település mintegy 60%-a 500 fő alatti. A jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban a termelő tevékenységet végző cégek jelentősége nagy. Járási szinten a feldolgozóipari, mezőgazdasági és építőipari vállalkozásoknak van meghatározó szerepe. A szolgáltatói szektor fejlődése az utóbbi években látványosan javult, de a megyei átlagtól elmarad. A vállalkozások száma akár területre, akár népességszámra vetítve alacsony. A foglalkoztatás jellemzően nagyüzemekhez kötődik, amelyek léte nem kényszerít új megélhetési stratégiák keresésére, tevékenységük jellege pedig nem generál beszállítói hátteret. A járás gazdasági pólusai Celldömölk és Jánosháza városok. Itt összpontosul az ipari termelés, a falvak gazdasági potenciálja e téren nagyon gyenge. A járásban működő gazdálkodó szervezetek száma 1.218, amiből 363 társas vállalkozás 2011. december 31-i adatok alapján. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma 48, amely alacsonyabb a megyei átlagnál (64). Egy térség munkaerőpiaci helyzetét jelzi a nyilvántartott álláskeresők szám. Ahogyan azt az adatokból is láthatjuk, az elmúlt 5 évben 814 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma a Celldömölki járásban, így 2013-ban 795 fő álláskereső volt regisztrálva. Ez az adat azonban még mindig 111 fővel több, mint a 10 évvel korábbi mutató, amikor 684 fő volt regisztrált munkanélküli. Ennek a differenciának az oka a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság, amely súlyosan érintette a járást, ezáltal jelentősebb mértékben megnövekedett a munkakeresők száma.
3
Összefoglaló problémaelemzés: Nők, családok, gyerekek helyzete -
Alapvető szolgáltatások hiányoznak a kisgyermeket nevelő családok számára, pl kevés a bölcsőde, túlterheltek, teljes kihasználtsággal működnek
-
Hétvégi és szünidős gyermekfelügyelet egyetlen gyerekkorosztály számára sem megoldott
-
Krízishelyzetet ellátni képes intézmény nem működik a járásban
-
A járásban nőtt a védelembe vett és a veszélyeztetett kiskorúak száma. A munkahelyek megszűnésének, munkanélküliség növekedésének köszönhetően egyre többen váltak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosulttá, ami a családok, gyerekek szegénységét és esélyeik romlását jelzi
-
A jövedelemhiány (munkanélküliség) illetve alacsony jövedelmek (dolgozói szegénység, közmunkás lét állandósulása) a gyerekek és családjaik egyre erősebb leszakadását eredményezi, ami a családok működésében, feszültségek növekedésében is megmutatkozik Idősek helyzete
-
A járás településeit egyre idősebb népesség lakja. A fiatalok, családok elvándorlása miatt állandósul az idősek magányossága, egyre inkább segítségre szorulnak. Ennek kezelése szociális szolgáltatásokkal megoldhatatlan. Szükséges és indokolt helyi társadalmi együttműködésekkel, szolidáris és karitatív megoldásokkal, önkéntesekkel, stb. megoldani a helyzetet
-
A kizárólag idősekre irányuló szolgáltatásfejlesztés azt a csapdát rejti, hogy a gyerekes családok számára fontos fejlesztések elmaradása egy gyorsuló spirállal üríti ki a településeket. Ezért olyan, helyi társadalom különféle szereplőinek bevonásával, együttműködéssel megvalósuló fejlesztések szükségesek, amelyek ágazat és szektorköziek, és a különféle társadalmi és életkori csoportok együttműködésén alapulnak, hozzájárulva elfogadó, toleráns, ezáltal esélyteremtő helyi társadalom kialakulásához
Egészséges emberek, egészséges helyi társadalom kihívásai
-
A társadalom egészségi állapota rossz, a jelentős szociális problémák, jövedelemhiány, kilátástalanság, feszültségek, esélytelenség, stb. tovább rontja az itt élők állapotát. Különösen magas a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya, a sérülékeny társadalmi csoportok körében (alacsony iskolázottságú, szegénységben élő, kilátástalan helyzetben lévő, valamint roma családok esetében) még inkább
-
Hiányoznak azok a képzési, oktatási modellek, amelyek mind a gyerekek (tanodák, szabadidős és nyári programok, stb.) mind a felnőttek (népfőiskolák, közösségi művelődési alkalmak, stb.) számára, amelyek alkalmasak a helyi társadalom
4
együttműködésének megalapozására, elősegítésére, fejlesztésére
de
felelőssé
és
egészségtudatossá
válás
-
Az egészségkárosodott, fogyatékossággal élő és egyéb szempontból sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó emberek iránti elfogadást segítő programok hiányoznak, a piaci cégek nyitottsága alacsony irántuk
-
A közintézmények működése sem segíti minden esetben az esélyegyenlőség megvalósulását, nem használják ki kellő mértékben azt a hatást, amit kiváltanak a társadalomból, szóhasználatuk, működésmódjuk is időnként stigmatizál. Ezért mindenképpen indokolt nem csupán a piaci, hanem a közszféra intézményeinek is esélyegyenlőségi elvárásokat tudatosító felvilágosítása, fejlesztése, együttműködések erősítése
-
A fogyatékossággal élő, egészségkárosodott emberek számára járási szinten nincsenek elérhető szolgáltatások, munkalehetőségek
Munkanélküliség, mélyszegénységben élők és roma lakosság leszakadása: -
A munkanélküliségi szint a megyei és az országos átlag között van, de vannak majdnem 10%-os szintet elérő települések is (Kemeneskápolna 9,7%, Vönöck 9,2%, és Szergény 8,5%)
-
Foglalkoztathatósági, képzési és foglalkoztatási lehetőségek hiánya
-
Paktum folytatásának és kiterjesztésének szükségessége
A területi és lakhatási hátrányokból adódó nehézségek: -
A csatornázottsági szint 20%-kkal elmarad az országos átlagtól, és 14 községben egyáltalán nincs közcsatorna hálózat
-
Az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapota rossz, energiapazarló, sok esetben egészségtelen a bentlakás (penész, vizesedés)
Átfogó célok -
-
Modellértékű együttműködési program megvalósítása a járási településeken, esélyegyenlőségi területeken tevékenykedő állami, önkormányzati, civil, egyházi szervezetek és vállalkozások bevonásával. A munkaerő-piacról kiszorult rétegek integrálása, társadalmi és gazdasági felzárkóztatása A járásban lakók egészségének megőrzése Az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és működtetése a kistelepülési önkormányzatok aktivizálásával Celldömölk járásszékhely funkciójának erősítése a koordinációs tevékenység megvalósítása révén.
5
-
A humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén.
Konkrét célok -
-
Tudatos partnerség-építés megvalósítása a járási esélyteremtő intézményrendszer fejlesztése érdekében, bekapcsolódás a megyei együttműködési fórumba. Partnerségi kapcsolatok fejlesztése az esélyegyenlőségi területen tevékenykedő szervezetek között, szakmai kapacitások erősítése Igényfelmérések, tudatos programozás elvégzése az összehangolt akciók előkészítése érdekében, felkészülés a 2014-20-as EU-s források fogadására Generációk közti együttműködések fejlesztése Egészségműveltség és egészségtudatosság szintjének emelése Családok megerősítése, a család intézményének újbóli felértékelése, generációk közötti kapcsolatok fejlesztése, melynek következtében megoldódnának az időseket és a gyermekeket érintő problémák egy része Gyermekek szocializációjának támogatása célzott programokkal Energiaszegénység mérséklésére tudatos fejlesztés elindítása A többségi társadalom érzékenyítése a fogyatékkal élők elfogadása érdekében
Prioritások és intézkedések leírása A projektet megalapozó egyeztetések és az elemzések alapján az alábbi prioritási területek alakultak ki. Minden problémára nem nyújthat megoldást jelen projekt. A cél a folyamatok elindítása, a partnerség megerősítése, amely erősíti a közösségi védőhálót. A konkrét programok meghatározásánál figyelembe vettük a helyi partnerek igényeit, a rendelkezésre álló időkereteket és pénzügyi lehetőségeket is. A problémaalapú, komplex megközelítés miatt nem a HEP-eknél kötelezően előírt célcsoportonkénti tervezési módszert alkalmaztuk, így az egyes programok több célcsoportot is érintenek, és a programok is erősítik egymást. A projekt során tervezett konkrét tevékenységek (9. sz. tevékenység) is ezen struktúrához illeszkedően valósulnak meg, és az esélyteremtő programterv kidolgozása is ez alapján kezdődik meg. A kidolgozás során (a célzott célcsoport kutatások, partneri információk alapján) természetesen a területek és programok változhatnak.
6
1. Család megerősítése, generációk együttműködése: Tervezett intézkedések: 1.1 Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával 1.2 A járás településein található bölcsődék/óvodák nyári leállásainak összeszervezése/összehangolása, az ügyelet ésszerű megtervezése 1.3 „Kreatív műhely” létrehozása (Közösségépítés, korosztályok egymáshoz közelítése, helyi hagyományok megismerése, ápolása) 1.4 Prevenciós tevékenységek megvalósítása (szülő klubok, családi napok, nevelési tanácsadás) 1.5 A Népjóléti Szolgálat szolgáltatásainak továbbfejlesztése: családi védőháló erősítése, krízishelyzetek kezelése 1.6 Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása 1.7 Közösségfejlesztés a járás településein civil szervezetek bevonásával (TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok, és 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása), térségi együttműködések ösztönzése (pl. térségi nap újraszervezése, szociálpolitikai kerekasztalok) 1.8 A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakítása (szociális törvény változásai szerint). Hiányzó szolgáltatások pótlása, új szolgáltatási módszerek alkalmazásával. Települési szintű szolgáltatások átalakítása 2. Egészségműveltség fejlesztése: Tervezett intézkedések: 2.1 Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése valamint az alapellátás prevenciós tevékenységének a fejlesztése 2.2 Az egészségműveltség fejlesztése; az egészség előfeltételeinek biztosítása minél szélesebb rétegek számára; az egészséges életmód programjainak széles társadalmi rétegekben való megvalósítása és az egészségügyi ellátórendszer prevenciós kapacitásainak javítása 2.3 Települési és járási egészségtervek készítése, egészségprogramok megvalósítása (EFOP 2016-2020) 2.4 Sport programok, fizikai aktivitást növelő kezdeményezések (klubok, rendezvények) 2.5 Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása valamint sport és fizikai aktivitásra ösztönző programok megvalósítása
7
3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja:
Tervezett intézkedések: 3.1 Az energiaszegénységgel érintett rászorultak lakhatási és megélhetési feltételeinek javítása a járásban, lakossági épületenergetikai beavatkozások: az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapotjavítása 3.2 Foglalkoztatási paktum újraszervezése és megyei rendszerhez illesztése 3.3 Családbarát munkahelyek 3.4 Foglalkoztathatóság javítása és a munkaerő-piaci aktivitás növelése, pl. a munkavállalói mobilitás ösztönzése, készségfejlesztő tréningek, szakképzési programok HH-s álláskeresők körében (megváltozott munkaképességűek is) 3.6 Tanoda beindítása a járásban (EFOP 3.3.1.) 3.7 Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése (EFOP-1.1.2.) 3.8 Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése 4. A fogyatékkal élők elfogadása, érzékenyítés: Tervezett intézkedések: 4.1 A fogyatékkal élők elfogadását, társadalmi integrációját célzó különböző tevékenységek 4.2 Közös szabadidős tevékenységek szervezése a fogyatékos emberek és családjaik illetve a többségű társadalom tagjai részére 4.3 Infokommunikációs/komplex akadálymentesítés a középületekben
8
II.
A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE
1. A helyzetelemzés célja A projekt megvalósítása során járási szintű esélyteremtő programterv készül, azt megalapozó helyzetelemzéssel. A pályázati előkészületek során már született egy rövid előzetes helyzetfeltárás a térség főbb mutatóinak vizsgálatára alapozva. Jelen elemzésben nem csupán a térség aktuális és releváns mutatóit kívánjuk részletesebben bemutatni, hanem a jelentkező problémákra koncentrálva a problématérkép és igényfelmérő vizsgálat eredményeit is ismertetjük. Szándékunk a projekt célcsoport aktuális helyzetének megismerése, továbbá a prioritási területek mentén a kialakult problémák megoldási lehetőségeinek a felmérése. Bemutatásra kerülnek, olyan projektek, helyi kezdeményezések, amelyek a járáson belüli lokális problémákra kínáltak megoldási lehetőséget. A járási környezet bemutatásáról korábban nem készült olyan tanulmány, amely átfogóan bemutatná a térségben jelentkező problémákat és azok megoldási igényeit, és kezdeményezéseit. A helyzetelemzés célcsoportja megegyezik a projekt célcsoportjával. A vizsgálat során kiemelten mutatja be - a romák, mélyszegénységben élők, – a gyermekek, fiatalok (kitérve hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, alkohol, drog problémákra), – az idősek (generációk közti együttműködés), – a fogyatékkal élők (integráció), – és a nők státuszát a járásban. Továbbá a vizsgálat eredményei átfogó képet nyújtanak a járásban élők gazdasági és társadalmi helyzetéről, az intézményi és szervezeti háttérről. Az összegyűjtött problémákat és azok megoldási lehetőségeit, egy fókuszcsoportot interjú során vizsgáltuk a térség véleményformálói, intézményi vezetői, civil szervezetei segítségével. Bemutatásra kerül a járási problémákra nyújtott megoldási gyakorlatok, amelyeket „jó gyakorlatok” megnevezéssel foglalunk össze.
9
Elkészül a járáson belül felmerült, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó – a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott „Esélyteremtő-programterv”, amely megerősíti a partnerséget, továbbá felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a 2014-20-as EU-s források fogadására is. Sikeres esélyegyenlőségi akciók valósulnak meg, amelyek megalapozzák a partnerek hosszú távon is fenntartható együttműködését. 2. A vizsgálat menete 2.1.
Szekunder elemzés:
A járási helyzetelemzés alapjául egy szekunder elemzés szolgál. A vizsgálat során a KSH és a TEIR által szolgáltatott statisztikai adatokat elemezése történt. Az adatok összehasonlítása legalább 10 éves időszakot ölelnek fel (statisztikai adattól függően: 2000, 2001, 2003 és 2009-2013 közötti idősoros adatok), a hosszabb idősor lehetőség nyújt arra, hogy a járásban jelentkező gazdasági és társadalmi trendek kirajzolódjanak. A szekunder elemzés során a demográfiai mutatók mellett bemutatásra kerül a járás foglalkoztatási és munkaügyi helyzetképe, valamint kiemelt szerepet kap a térség egészségügyi és szociális helyzetképe is. A Celldömölki járás statisztikai vizsgálata tekintetében fontos megjegyezni két tényezőt: - Az oktatási helyzetkép (óvodai ellátás illetve az általános iskolai adatok) tekintetében elmondható, hogy néhány mutató esetében hiányos adatokkal találkozhatunk, amely az adatszolgáltató (TEIR) adatbázisának esetenkénti hiányosságából adódik. 2.2.
Probléma térkép elkészítése:
A szekunder elemzés mellett további háttér anyagok vizsgálata is megtörtént. A helyzetelemzés célcsoportjait kiemelten vizsgálják a települések helyi esélyegyenlőségi programjai (HEP). A vizsgálat során a települési anyagok segítségéve járási probléma térképet készítünk az 5 prioritási területre koncentrálva. A problématérkép a célcsoportokra lebontva mutatja be a térségi nehézségeket. Az elemzés ezen fejezete előkészítésül szolgált a fókuszcsoportos interjúkhoz. 2.3. A fókuszcsoportos vizsgálat mente A projekt során megvalósuló járási kerekasztal találkozók egyik alkalma során lehetőség nyílt arra, hogy a projekt célcsoportját ellátó intézmények, valamint civil szervezetek képviselőit egy fókuszcsoportos interjúba bevonjuk. Az interjú készítése során résztvevők: A járásban található települési önkormányzatok képviselői, 10
A térségi kisebbségi önkormányzatok képviselői, Közoktatás és szociális intézmények képviselői, A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek képviselői (idősek, nagycsaládosok stb.), Közművelődési intézmények képviselői. A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre, vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk fókuszcsoportos megbeszélések szervezését térségi szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk. Az interjúk megteremtették annak a lehetőségét, hogy a problématérkép során összegyűjtött problémákat részletesen, a területek szakmai képviselői mutathassák be. Felszínre kerültek korábbi kezdeményezések és kirajzolódtak jövőbeni megoldási tervek, igények. Témakörök Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) Jó gyakorlatok SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek) A beszélgetések alapvető célja tehát, hogy az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerőpiac, oktatás, egészségügy, lakhatás stb.) feltárjuk, a programozás szempontjából lényeges súlypontokat, kulcskérdéseket beazonosítsuk és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk.
11
III. I.
A CELLDÖMÖLKI JÁRÁS HELYZETKÉPE Demográfiai helyzetkép
A Celldömölki járás Nyugat-Dunántúlon, Vas megye keleti határának térségében található. Területe 474,13 km², népessége 24 535 fő, népsűrűsége pedig 51,7 fő/km² volt 2013-ban. A járáshoz összesen huszonnyolc település tartozik, melyből a központ Celldömölk, valamint Jánosháza városi jogállású, míg a többi községi ranggal rendelkezik. Ezen települések a következők: Boba, Borgáta, Csönge, Duka, Egyházashetye, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, valamint Vönöck. A járás relatív földrajzi fekvése kettős megítélésű: egyrészt a nyugati határszélhez közel fekszik, amely több lehetőséget is biztosít számára, másrészt viszont megyei szinten periférikus elhelyezkedésű – valamint a fővárostól is távol található –, amely a térség gazdaságba való integrációját jelentősen megnehezíti. Baranya és Zala megyéhez, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi területeihez hasonlóan a térség településhálózata erőteljesen aprófalvas jellegű. Ennek okai többrétűek: a magasabb településsűrűséget elsősorban a térség természetföldrajzi adottságai indokolják, azonban az ott lezajló demográfiai folyamatok is jelentős mértékben hozzájárulnak a jelenlegi települési térszerkezethez. A két városi jogállású településen kívül egyik község lakosságszáma sem éri el az ezer főt. Kilenc település esetében ötszáz és ezer közötti a lakónépesség száma, míg ennél kevesebben 17 településen élnek; ebből két községben élnek száz főnél kevesebben. A Celldömölki járás népesedési viszonyait tekintve a nagyobb térségi, és országos jellemzőkhöz képest kedvezőtlenebb helyzetű. Sajnálatos tény, hogy Magyarország népessége 1980 óta évről-évre csökken (a férfiaké 1980, a nőké 1983 óta), s 2010-re tízmillió fő alá süllyedt hazánk lakosságszáma. 2003 és 2013 között a népességfogyás mértéke 2,37% volt, amelytől jelentősen elmaradnak a térségi értékek. Vas megyében a referencia-időszakra vonatkozó népességfogyás mértéke 4,42% volt, amely horizontálisan egyenlőtlenül oszlott el: Szombathely agglomerációs településein, valamint a Szombathely–Kőszeg, illetve Szombathely–Sárvár agglomerálódó tengely által érintett településeken népességnövekedés zajlott le, míg az e tekintetben „holttérben” elhelyezkedő községeknek – köztük a Celldömölki járásban található falvak jelentős részének – csökkent a lakosságszáma. 2009 és 2013 között a járás lakosságszáma évente átlagosan 250 fővel lett kevesebb. Ez alól a statisztika alapján kivételt képez a 2011–2012-es időszak, azonban ennek oka elsősorban az adatvétel módszertanában keresendő: a lakónépességet a vizsgált évet megelőző népszámlálásból továbbvezetve számítják ki. A – sok esetben nem a valós képet tükröző – állandó népesség a referencia-időszakban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.
12
A települési szintet vizsgálva egyértelmű, hogy a Celldömölki járás szinte minden településén csökkent a lakosságszám a vizsgált időszakban. Nagysimonyi és Mersevát községek esetében – habár 2003 és 2013 között kismértékben nőtt a lakosságszám – inkább stagnálásról beszélhetünk, míg átlagosan 11,2% a népességfogyás mértéke a járás településein. Egyes falvak esetén a csökkenés intenzitása meghaladja a húsz százalékot is, amely az aprófalvasodás folyamatának felgyorsulásával jár. Az egyetlen kivétel Tokorcs, ahol 2003 és 2009 között több mint 15 százalékkal nőtt az ott élők száma, s azóta is stabilnak tekinthető a lakosságszám (1. táblázat). Területi egység Celldömölk Jánosháza Nagysimonyi Kenyeri Boba Kemenesmagasi Ostffyasszonyfa Vönöck Kemenessömjén Mersevát Kemenesmihályfa Csönge Kemenespálfa Tokorcs Szergény Egyházashetye Nemeskocs Nemeskeresztúr Pápoc Mesteri Köcsk Kissomlyó Duka Kemenesszentmárton Karakó Borgáta Kemeneskápolna Keléd Celldömölki járás Vas megye Magyarország
2003 11 478 2 718 977 932 856 934 841 821 615 582 562 406 467 294 399 412 366 290 382 279 308 264 265 240 229 156 111 91 26 275 266 342 10 116 742
2009 10 956 2 445 967 850 817 850 778 750 599 572 513 389 443 347 335 328 377 262 330 238 284 235 231 203 192 134 87 71 24 583 259 364 10 014 324
2010
2011
2012
2013
10 823 2 409 984 821 800 827 768 713 588 567 504 382 422 350 329 324 368 258 308 236 288 230 224 203 184 155 83 69 24 217 257 688 9 985 722
10 786 2 401 987 816 807 813 767 708 577 564 488 362 430 358 336 322 366 249 287 229 287 230 218 205 186 140 80 72 24 071 256 458 9 957 731
11 156 2 553 998 898 826 826 797 739 606 598 492 382 396 347 325 326 300 286 276 264 259 219 219 200 188 134 95 82 24 787 255 294 9 908 798
11 068 2 528 991 875 827 812 779 733 591 587 501 392 386 340 327 323 295 281 278 276 248 215 211 196 185 129 87 74 24 535 254 580 9 877 365
1. táblázat: A Celldömölki járás lakónépességének változása (adatforrás: TeIR – KSH T-STAR)
13
2013/2003 -3,57 -6,99 1,43 -6,12 -3,39 -13,06 -7,37 -10,72 -3,90 0,86 -10,85 -3,45 -17,34 15,65 -18,05 -21,60 -19,40 -3,10 -27,23 -1,08 -19,48 -18,56 -20,38 -18,33 -19,21 -17,31 -21,62 -18,68 -6,62 -4,42 -2,37
Hosszútávon jelentős problémát jelent a társadalom elöregedése, amely a népességcsökkenés felgyorsulásával is együtt járhat. Az 1. ábra alapján jól látható a generációs különbségek jelenléte a Celldömölki járásban. Az országos helyzethez hasonlóan két „maximum” jellemző a térségben: az úgynevezett „Ratkó-gyerekek”, valamint az „OTPgyerekek”. A fiatalabb korcsoportok esetében csökkenő tendencia jelentkezik, amely a születések számának visszaeséséből adódik; ez természetesen összefüggésben áll a szülőképes korú nők számával is. Ebből kifolyólag a jövőben állami szinten probléma jelentkezhet a nyugdíjrendszerben, hiszen szignifikáns mértékben megváltozik az aktív korú népesség és a nyugdíjas korú népesség aránya. Mindezek mellett a nemek megoszlása is eltérően alakul az eltérő korcsoportokban: míg ötven éves korig jellemzően férfitöbblet jelentkezik, addig az idősebb korosztály esetén drasztikus mértékű változás mutatható ki, amelyben – a genetikai háttéren túl – szerepet játszhat a férfiaknál nagyobb eséllyel előforduló egészségtelen életmód folytatása is. 8580-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 -1 500
-1 000
-500
Férfiak száma [fő] Nők száma [fő]
0
500
1 000
1 500
1. ábra: A Celldömölki járás korösszetétele – korfa, 2011 (adatforrás: Népszámlálás 2011)
Bizonyos korcsoportok különálló vizsgálata elengedhetetlen a jövőbeni folyamatok előrejelzéséhez. A 0–2 éves korosztály esetében 2009 és 2013 között 8,7 százalékos csökkenés jelentkezett, míg 2003-hoz viszonyítva 19 százalékos a visszaesés, azaz tíz év alatt közel ötödével csökkent az újszülöttek száma. Mivel az elvándorlással párhuzamosan a térség jövendőbeli demográfiai bázisa fogyó tendenciát mutat, az elöregedés és népességfogyás üteme – megfelelő mértékű és irányú „beavatkozás” nélkül – felgyorsulhat. A 0–14, valamint a 15–17 éves korosztály számában szintén jelentős csökkenés zajlott le az elmúlt időszakban, amely közeljövőben a szülőképes korú nők számának csökkenésével, valamint az alacsony gyermekvállalási hajlandósággal tovább erősítheti a vázolt problémát; a tizenöt évesek száma 235 fő volt 2013-ban, míg a tizenhat és tizenhét éves korcsoport 223, illetve 271 lakost számlált. A 18–59 éves korosztályok esetén eltérő eredmény jelentkezett a 14
férfiak és nők tekintetében: míg a nők száma több mint ötödével csökkent, addig a férfiaknál hasonló arányú, ám ellentétes irányú változás zajlott le; azonban érdemes hozzátenni, hogy 2009 óta mindkét nem esetén csökken a lakosságszám. Ezzel szemben a 60-64 év fölötti nők és férfiak száma is jelentős mértékben növekedett: míg előbbinél 12,7 százalékkal nőtt a lakosok száma, a férfiaknál 7,5%-os emelkedés jelentkezett. A 65 éves kor feletti népesség száma kismértékben nő, illetve stagnál (2. táblázat). Összességében a korfa-vizsgálatnál már kimutatott elöregedési folyamatok itt is érvényesek, azonban kiemelendő, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az újszülöttek és fiatalok számának csökkenése a természetes szaporodási ráta nagyobb mértékű csökkenéséhez vezethet. Év
0-2 éves
0-14 éves
15-17 éves
Férfi 18-59 éves
60-64 éves
65 év feletti
0-14 éves
15-17 éves
Nő 18-59 éves
60-64 éves
65 év feletti
Összesen
2003
673
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
27 170
2009
597
1 763
451
6 140
797
1 712
1 706
488
9 433
860
2 891
26 241
2010
574
1 710
429
7 895
820
1 700
1 655
484
7 543
893
2 880
26 009
2011
552
1 655
413
7 771
857
1 728
1 625
452
7 441
954
2 831
25 727
2012
542
1 620
412
7 719
862
1 735
1 598
407
7 380
953
2 846
25 532
2013
545
1 609
390
7 609
857
1 783
1 562
375
7 305
969
2 871
25 330
2013/ 2009
-8,71
-8,74
-13,53
23,93
7,53
4,15
-8,44
-23,16
-22,56
12,67
-0,69
-3,47
2. táblázat: Néhány kiemelt korcsoport nemek szerinti létszámának alakulása (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
Az elöregedési folyamatot reprezentáló mutató, az úgynevezett öregedési index – azaz a száz, 14 év alatti lakosra jutó 65 éves kor feletti lakosok száma – szintén a korábbiakban vázolt folyamatokat támasztja alá. 2009 és 2013 között Magyarországon mintegy nyolc százalékkal – 110,4-ről 119,3-ra – nőtt ezen mutató értéke. A növekedés üteme 2,65, illetve 2,47%-kal haladta meg az országos átlagot Vas megyében, valamint a Celldömölki járásban, azonban abszolút értékét tekintve utóbbiaknál jóval magasabb érték jelentkezett. A vizsgált járásban több mint ötödével magasabb az öregedési index az országos értékhez viszonyítva, míg Vas megyéhez képest 12,6%-os többlet jelentkezett a 2013-as évre vonatkoztatva (2. ábra). Az öregedési index vizsgálata során is meg kell jegyezni, hogy települési szinten markáns szórás tapasztalható: míg például Kemeneskápolnán 650 65 évnél idősebb lakos jut száz gyermekkorúra, addig Tokorcs községben csupán 62,9. A szélsőséges értékek előfordulásában természetesen szerepet játszik az esetenként alacsony elemszám szám is. Ettől eltekintve igaz, hogy a járás területén több esetben tapasztalható relatív fiatalodás, azonban sok esetben ezen településeken nem a természetes népszaporulat, hanem elsősorban az időskorúak elhalálozása következtében alacsonyabb az öregedési mutató.
15
150 145 140 135 130 Celldömölki járás 125
Vas megye
120
Magyarország
115 110 105 100 2009
2010
2011
2012
2013
2. ábra: Az öregedési index alakulása, 2009–2013 (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A belföldi vándorlás tekintetében országos szinten divergáló tendencia figyelhető meg. 1995től az ezredfordulóig regionális szinten megközelítőleg homogén kép volt jellemző, azonban ezt követően egyfajta differenciálódási folyamat vette kezdetét. A Közép-Magyarország régió belföldi vándorlási egyenlege pozitív irányba tolódott el, a Nyugat-Dunántúlra kisebb mértékű növekedés volt jellemző, míg a Közép-Dunántúlon stagnáló érték mutatkozott. Mindeközben az ország keleti régióiban, valamint a Dél-Dunántúlon eltérő mértékű, de általánosságban erőteljes csökkenés vette kezdetét, amely 2009-2010-ig folytatódott. Az elmúlt években a belföldi vándorlási különbözet tekintetében enyhe konvergencia figyelhető meg, azonban jelenleg is jelentős a regionális szintű szórás mértéke. Vas megyére e tekintetben kettős folyamat jellemző: a megyére általánosságban pozitív egyenleg, illetve kismértékű ingadozás jellemző, azonban ez járási és települési szinten változó komponensekből tevődik össze. Elsősorban a megyeszékhely környéke, az agglomerációs területek, valamint a határ menti térségek rendelkeznek pozitív vándorlási egyenleggel, míg a periférikus területeken általánosságban negatív érték jelentkezik. A Celldömölki járás belföldi migrációs szempontból jelentős mértékben elmarad a megyétől, annak értéke a referencia-időszakban minden esetben alacsonyabb. Az ezer főre vetített belföldi vándorlási egyenleg átlagosan -2,6, minimuma – -5,3 – 2011-ben jelentkezett. Az ezt követő évben javulás mutatkozott, azonban 2013-ra újra az átlagos mértékű elvándorlás lett jellemző (3. ábra). Az országos viszonyoktól is elmaradó természetes népesedési folyamatokkal karöltve a negatív migrációs jellemzők tovább erősítik az elöregedési és elnéptelenedési faktorokat a Celldömölki járásban.
16
1,00 0,00 2003
2009
2010
2011
2012
2013
-1,00 -2,00 -3,00 -4,00 -5,00 -6,00 Celldömölki járás
Vas megye
3. ábra: A belföldi vándorlás különbözetének ezer lakosra jutó aránya (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A 3. táblázat tartalmazza a Celldömölki járás településein regisztrált élveszületések és halálozások, valamint azok különbségének számát. Ez alapján kijelenthető, hogy ezen mutatók – természetüktől fakadóan – alapvetően ingadozó jellegűek, így releváns eredményt csak hosszabb idősorok vizsgálata hozhat. Az élveszületések száma 2003 és 2013 között 15,5 százalékkal csökkent, ezzel együtt a halálozások számában is mérséklődés következett be. A két mutató különbsége sajnálatos módon a referencia-időszak során folytonosan negatív volt, amely az eddig vázolt problémákat tovább súlyosbítja. 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Élveszületés 213 201 180 172 186 180 Halálozás 360 355 383 339 392 338 Különbözet -147 -154 -203 -167 -206 -158 3. táblázat: Az élveszületések és halálozások számának változása (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
Az országban jelentkező területi különbségeket – így a valós problémát – képes reprezentálni az imént ismertetett mutató ezer lakosra vetített arányszáma, azaz a természetes szaporodási ráta. Jól látható, hogy az országos adat alapján az ezer főre jutó természetes népességfogyásra stagnálás jellemző, éves értéke átlagosan négy. Vas megyében ezen mutató általánosságban elmarad az országostól. 2009-től kezdődően minden területi szinten csökkenés jelentkezett, s 2011-ig folytatódott a negatív irányú tendencia, majd 2012-től kismértékben javult a helyzet, azonban Vas megyében így is -6 volt az ezer főre jutó érték 2013-ban. A Celldömölki járás esetében – habár az alacsony elemszámból kifolyólag jóval nagyobb az ingadozás – átlagosan 7,3 a természetes fogyás rátája, amely 86 százalékkal magasabb az országos értéknél. A korábban megállapított problémákkal együtt kijelenthető, hogy a hazánkban jelentkező hátrányos demográfiai folyamatok hatványozottan érintik a vizsgált térséget (4. ábra).
17
0,00 -1,00
2003
2009
2010
2011
2012
2013
-2,00 -3,00 -4,00 -5,00 -6,00 -7,00 -8,00 -9,00 Celldömölki járás
Vas megye
Magyarország
4. ábra: A természetes szaporodás, fogyás mértéke (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
II.
Iskolázottsági helyzetkép 2.1.
Óvodai ellátáshoz kapcsolható adatok
Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó mutatók esetében felmerült a lehetősége az adatszolgáltatáshoz
kapcsolódó problémákból adódó adathiánynak, így elsősorban a hosszabb idősoros vizsgálat tekinthető relevánsnak. 2003 és 2013 között az óvodai feladatellátási helyek száma hatodával csökkent, 2013-ban tizennégy intézmény állt az adott korosztály rendelkezésére. Az óvodai gyermekcsoportok száma ugyanezen időszak alatt 36-ról 31-re csökkent, amely közel 14 százalékos különbséget jelent. Ezzel egy időben az óvodába beírt gyermekek száma 18,6 százalékkal – 153 fővel – volt kevesebb a 2003-as adathoz viszonyítva (4. táblázat). A negatív irányú tendenciának az oka természetesen itt is az alacsony gyermekvállalási hajlandósághoz – így a természetes népességfogyáshoz –, valamint a negatív migrációs jellemzőkhöz köthető. 2003
2009
2010
2011
2012
2013
2009/2013
Óvodai feladatellátási helyek száma
17
14
14
14
14
14
-17,65
Az óvodai gyermekcsoportok száma
36
33
33
32
32
31
-13,89
821
753
767
768
711
668
-18,64
Óvodába beírt gyermekek száma
4. táblázat: Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok (adatforrás: TeIR – TSTAR)
2.2. Általános iskolai adatok Az 5. táblázatban az általános iskolai feladatellátásra, valamint az ott tanulók mennyiségi jellemzőire vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra. Az adatforrásban egyes települések 18
esetén szintén adathiány jelentkezett, így a feldolgozott információk megbízhatósága nem száz százalékos, érdemes azokat fenntartásokkal kezelni. Az általános iskolai feladatellátási helyek száma a referencia-időszak alatt eggyel csökkent, így 2013-ban összesen tizennégy helyen láttak el általános iskolai oktatáshoz kapcsolódó feladatokat. Ezzel párhuzamosan az osztályok számában is változás állt be, 2003-hoz viszonyítva 34,3 százalékos csökkenés jelentkezett, 2013-ban 92 osztályban folyt általános iskolai oktatás. Gyógypedagógiai iskola, illetve osztály nem működik a járásban. A tanulók létszáma 2009 és 2013 között öt százalékkal lett kevesebb, elsősorban a felső tagozatos diákok számának 11,1 százalékos csökkenésének következtében. Az 1–4. osztályos tanulók száma ezen időszak alatt kismértékben emelkedett. A napközis diákok száma 2003 óta közel négy százalékkal emelkedett, 2013-ban az összes tanuló 63,7 százaléka vett részt napközis foglalkozáson. Az általános iskolát eredményesen befejezők száma 2009 óta évről-évre kevesebb, a csökkenés mértéke meghaladja a tíz százalékot (5. táblázat). Az alacsony természetes szaporulat, illetve a negatív migrációs trendek következtében előreláthatólag tovább fog csökkenni a tanulók száma, amely osztályok és – egyes esetekben – intézmények megszüntetésével járhat. Ennek következtében nőhet az ingázni kényszerülő diákok száma is. 2003 Ált. isk. feladatellátási helyek száma
2009 15
2010 10
2011 10
2012 10
Változás [%]
2013 10
14
Az ált. isk. osztályok száma 140 91 90 90 91 92 (gyógyped. oktatással együtt) Ált. isk.-ban tanulók száma a 1979 1939 1900 1905 1879 nappali oktatásban Ált. isk.-ban tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali 944 976 949 962 959 oktatásban Ált. isk. tanuló 5-8. évfolyamosok 1035 963 951 943 920 száma a nappali oktatásban A napközis tanulók száma az ált. 1152 1055 1092 1053 1077 1197 isk.-ban A 8. évfolyamot eredményesen 281 286 269 254 252 befejezte a nappali oktatásban 5. táblázat: Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
-6,67 -34,29 -5,05 1,59 -11,11 3,91 -10,32
A szociális ágazat elérhető statisztikái alapján a járásban 24 gyermek volt átmeneti, vagy tartós nevelésbe véve. A beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézséggel küzdő diákok száma 122 volt a vizsgált évben. Hátrányos helyzetet 513 tanulónál állapítottak meg, akik közül 191 fő volt halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. Négy fő esetén jelent meg kizárólag sajátos nevelési igény, míg az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve tanulók száma 127 fő volt 2012-ben (6. táblázat).
19
2012 Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű
24 122 513 191 4
Integráltan oktatott sajátos nevelési 127 igényű gyermekek, tanulók 6. táblázat: Sajátos, illetve hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók száma (adatforrás: TeIR – Szociális ágazat adatai)
Globális szinten is problémát jelent az idősebb korosztályok iskolázatlansága, amely természetesen nem mindig párosul alacsony értelmi szinttel; sok esetben a lehetőségek hiánya, kényszerhelyzet, illetve egyes korszakok társadalmi, gazdasági problematikájából kifolyólag nem volt lehetősége az egyénnek elkezdeni, vagy befejezni az általános iskolát. Hazánkban általánosan a nők körében magasabb az alapfokú végzettség hiányának mértéke. Országosan a nők 6,5 százaléka, míg a férfiak 3,1 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Vas megye e tekintetben kedvezőbb helyzetben van, az értékek mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabbak az országosnál. A nők 4,8 százaléka, míg a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A Celldömölki járásban a férfiaknál a megyei szintű értéknél alacsonyabb az alapfokú végzettség hiánya, míg a nőknél magasabb, 5,47 százalékos érték jelentkezett, amely a megyei helyzetnél kedvezőtlenebb, ám az országos hoz viszonyítva pozitívnak tekinthető (5. ábra).
20
7 6 5 4 Férfiak 3
Nők
2 1 0 Celldömölki járás
Vas megye
Magyarország
5. ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2011)
2.3. Közép- és felsőfokú oktatáshoz köthető mutatók Középfokú oktatási intézmény kizárólag a térségi központban, Celldömölkön működik, továbbá a statisztika alapján felnőttoktatás zajlott Jánosházán 2010 és 2012 között. A középiskolai osztályok száma 2003 óta felére esett vissza, 2013-ban összesen tizenkét osztály működött. Ezzel párhuzamosan a nappali oktatásban tanulók száma is jelentős mértékben – 45,4 százalékkal – lecsökkent, az utolsó vizsgált év 322 diákot számlált. Középiskolai felnőttoktatásban 2010-ben 46, 2011–2012-ben pedig 22 fő vett részt. A diákok szociális hátterére vonatkozó adat csak a 2012–2013-as évekre vonatkozóan állt rendelkezésre. A gimnáziumi oktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók száma mindkét évben 22 fő volt. A szakközépiskolában hárommal nőtt számuk, így 2013-ban tizennyolc hátrányos helyzetű diák tanult, míg a szakiskolákban 65-ről 51-re csökkent létszámuk. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy szinte évről-évre szigorodnak a hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó kritériumok, amely jelentős befolyással bír a statisztikai adatsorokra (7. táblázat).
21
2003 Középisk. osztályok száma a nappali oktatásban Középisk. tanulók száma a nappali oktatásban
2009
2010
2011
2012
Változás [%]
2013
24
18
17
13
12
12
-50,00
590
486
486
381
326
322
-45,42
46
22
22
Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma Hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban
22
22
0,00
Hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
15
18
20,00
Hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
65
51
-21,54
7. táblázat: A középfokú oktatásra vonatkozó főbb adatok (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A járásban jelentősen elmarad a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az országos helyzethez viszonyítva. Érdemes megjegyezni, hogy míg az alapszintű végzettség tekintetében a nők esetében jelentkezett kedvezőtlenebb érték, addig a felsőfokú végzettségnél fordított kép jelenik meg országosan: a férfiak 18,2 százaléka, a nők közel 20 százaléka rendelkezik egyetemi, főiskolai vagy egyéb oklevéllel. A két népszámlálás között összarányuk közel duplájára nőtt, amely örvendetes tény a nemzetközi folyamatok ismeretében. A Celldömölki járásban is jelentős javulás tapasztalható e tekintetben, azonban a növekedés mértéke elmarad az országos értékhez viszonyítva. A települési szintű mutatókat jelentősen képes befolyásolni a migráció: Tokorcs községben – ahol a belföldi migráció a korábbi években erősen pozitív volt – a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2001 és 2011 között megháromszorozódott, míg Keléden például száz százalékos – abszolút értékét tekintve egyfős – csökkenés zajlott le. Általánosságban kijelenthető, hogy – kisebb-nagyobb mértékben – szinte minden településen nőtt az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkezők aránya a Celldömölki járásban (8. táblázat).
22
Területi egység
Összesen, 2001 [%]
Összesen, 2011 [%]
Férfiak, 2011 [%]
Nők, 2011 [%]
2011/2001 [%]
Boba
4,4
7,7
6,7
8,7
76,0
Borgáta
NA
2,1
2,1
2,0
Celldömölk
9,7
12,9
12,0
13,6
32,7
Csönge
0,3
1,4
0,0
2,7
371,1
Duka
1,5
4,7
1,2
7,8
211,9
Egyházashetye
5,9
9,7
12,2
7,6
64,7
Jánosháza
5,4
7,4
6,6
8,0
36,6
Karakó
2,5
5,5
3,0
7,6
120,7
Keléd
1,2
0,0
0,0
0,0
-100,0
Kemeneskápolna
7,7
10,9
10,0
11,8
42,0
Kemenesmagasi
2,8
4,6
4,6
4,5
62,8
Kemenesmihályfa
3,6
6,9
3,8
9,6
90,6
Kemenespálfa
1,3
1,8
1,4
2,3
41,4
Kemenessömjén
3,5
6,6
2,7
10,3
89,2
Kemenesszentmárton
3,8
9,2
9,1
9,2
140,8
Kenyeri
4,8
6,5
4,5
8,3
35,5
Kissomlyó
5,2
11,4
13,8
9,3
120,1
Köcsk
1,6
4,1
4,0
4,1
153,8
Mersevát
6,6
6,5
4,7
8,3
-1,3
Mesteri
7,2
7,2
7,3
7,1
0,6
Nagysimonyi
3,0
6,2
5,7
6,7
107,5
Nemeskeresztúr
1,6
4,0
2,9
5,0
152,2
Nemeskocs
3,3
6,1
7,2
5,1
85,3
Ostffyasszonyfa
5,9
7,2
6,5
7,9
21,9
Pápoc
1,7
2,7
1,8
3,4
58,4
Szergény
2,6
5,8
7,7
3,8
121,9
Tokorcs
3,1
12,5
8,8
16,2
304,8
Vönöck
4,7
7,9
6,0
9,6
67,9
Celldömölki járás
6,5
9,4
8,4
10,3
44,1
Magyarország 12,7 19,0 18,2 19,7 49,6 8. táblázat: Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség a megfelelő korúak százalékában, nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2001, 2011)
23
III.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség
A Celldömölki Járás lakónépessége 2000-ben még meghaladta a 27 ezer főt, ami a megyei összlakosság 10%-át tette ki. Tíz évvel később, 2010-ben a népesség száma 24 583 főre – 8,5%-kal csökkent. A csökkenés két alapvető oka: a lakónépesség elöregedése és az ebből adódó magas halálozási arány, valamint a fiatalok elvándorlása. A huszonnyolc település mintegy 60%-a 500 fő alatti. A jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban a termelő tevékenységet végző cégek szerepe a meghatározó. Járási szinten a feldolgozóipari, mezőgazdasági és építőipari vállalkozásoknak van meghatározó szerepe. A szolgáltatói szektor fejlődése az utóbbi években látványosan javult, de a megyei átlagtól elmarad. A vállalkozások száma akár területre, akár népességszámra vetítve alacsony. A foglalkoztatás jellemzően nagyüzemekhez kötődik, amelyek léte nem kényszerít új megélhetési stratégiák keresésére, tevékenységük jellege pedig nem generál beszállítói hátteret. A járás gazdasági pólusai Celldömölk és Jánosháza városok. Itt összpontosul az ipari termelés, a falvak gazdasági potenciálja nagyon gyenge. A járásban működő gazdálkodó szervezetek száma 1 218, amiből 363 társas vállalkozás 2011. december 31-i adatok alapján. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma 48, amely alacsonyabb a megyei átlagnál (64). Egy térség munkaerőpiaci helyzetét jellemzi valamelyest a nyilvántartott álláskeresők száma. Ahogyan azt az adatokból is láthatjuk, az elmúlt 5 évben 814 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma a Celldömölki járásban, így 2013-ban 795 fő álláskereső volt regisztrálva. Ez az adat azonban még mindig 111 fővel több, mint a 10 évvel korábbi mutató, amikor 684 fő volt regisztrált munkanélküli. Ennek a differenciának az oka a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság, amely súlyosan érintette a járást, ezáltal jelentősebb mértékben megnövekedett a munkakeresők száma. Az elmúlt 10 év regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy 16,2%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma a Celldömölki járásban, amely csaknem megegyezik az országos átlaggal (15%), azonban jelentősen eltér a Vas megyei átlagtól, hiszen a megyében csökkent a regisztrált munkanélküliek száma (3,1%). A Celldömölki járásban a gazdasági válság 2009-es évéhez képest azonban több mint 50%-kal csökkent az álláskeresők száma 2013-ra. A munkanélküliségi adatok vizsgálata során fontos áttekinteni a települési adatokat is annak érdekében, hogy a nagyobb mértékű települési szintű változásokat nyomon tudjuk követni. 2013-ban a legtöbb nyilvántartott álláskereső Celldömölk (301 fő), Jánosháza (90 fő) és Kemenesmagasi (38 fő) településein élt. A legkevesebb regisztrált munkanélküli Karakó (4 fő), Borgáta és Kemeneskápolna (6-6 fő) településein található, míg Keléd községében 2013ban nem élt nyilvántartott álláskereső. A regisztrált munkanélküliek számában a legnagyobb változás 2003 és 2013 között Nemeskocs településén realizálódott, ahol három és 24
félszeresével nőtt a munkakeresők száma (2 főről 7 főre), de Kemenespálfa (5 főről 16 főre) és Szergény (8 főről 19 főre) településein is több mint duplájára emelkedett az állástalanok száma. Keléd (1 főről 0 főre), Karakó (10 főről 4 főre) és Kemenessömjén (27 főről 17 főre) községeit pedig a munkanélküliek számának csökkenése miatt fontos kiemelni. 2003
2009
2010
Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck
2011
2012
2013
17 60 43 36 43 25 3 7 4 5 3 6 297 564 425 412 428 301 12 20 25 26 17 18 10 27 16 18 25 16 10 36 27 29 24 19 81 244 129 110 159 90 10 24 15 15 12 4 1 8 2 6 8 0 5 9 6 5 6 6 33 61 47 44 47 38 11 34 23 22 30 13 5 51 22 21 25 16 27 36 31 20 29 17 7 16 10 4 8 8 11 52 38 45 29 17 9 21 14 13 15 7 9 13 9 10 12 7 14 34 16 28 32 20 7 12 6 5 9 5 25 65 43 48 42 29 11 35 21 19 27 11 2 15 10 9 9 7 19 40 46 42 45 27 8 7 21 15 18 11 8 27 22 17 27 19 6 20 12 14 11 11 26 71 57 33 46 47 684 1609 1140 1071 1186 795 Celldömölki járás 6694 12982 10406 8294 8594 6489 Vas megye 359939 604575 591278 552308 569261 414273 Magyarország 9. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013)
Munkanélküliek száma a lakosság arányában (2013)
3,02% 4,65% 2,72% 4,59% 7,58% 5,88% 3,56% 2,16% 0,00% 6,90% 4,68% 2,59% 4,15% 2,88% 4,08% 1,94% 3,26% 2,82% 3,41% 1,81% 2,93% 3,91% 2,37% 3,47% 3,96% 5,81% 3,24% 6,41% 3,24% 2,55% 4,19%
Amennyiben a munkanélküliek számát a lakosság számához viszonyítva vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a Celldömölki járás átlagadata (3,24%) az országos (4,19%) és a Vas megyei (2,55%) átlag között helyezkedik el. A járásban e tekintetben kiugróan magas munkanélküliséggel bír Duka (7,58%), Kemeneskápolna (6,9%) és Vönöck (6,41%) községe, míg Keléd (0%), Mesteri (1,81%) és Kenyeri (1,94%) esetében a legkisebb a munkanélküliek számára és a lakónépességre vonatkozó arányszám. Érdemes megvizsgálni a Celldömölki járás közigazgatási területén nyilvántartott és regisztrált álláskeresők nemek szerinti eloszlását: 2013-ban a munkanélküliek 52,8%-a férfi, míg 47,2 %a nő volt, amely teljesen megegyezik a Vas megyére vonatkoztatott adatokkal. A 10 évvel 25
ezelőtti adatokhoz képest elmondható, hogy kisebb mértékben ugyan, de nőtt a női álláskeresők aránya munkanélküliek körében (45,8%-ról 47,2%-ra, 62 fővel), sőt, a 2012-es évben több női álláskereső volt, mint férfi. Érdekességként megemlíthető továbbá az is, hogy 2012 és 2013 között majdnem a felére csökkent a női álláskeresők száma a Celldömölki járásban.
Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi/nő arány
888
721 607 371
554 517
533
570 616 420
313
2003
375
2009
2010
2011 Férfi
2012
2013
Nő
6. ábra: A Celldömölki járásban nyilvántartott álláskeresők száma nemenkénti bontásban (forrás: TEIR, 2003)
Ha az álláskeresők arányát a munkaképes korú lakossághoz viszonyítjuk, akkor láthatjuk, hogy a Celldömölki járás kedvezőbb adatokkal bír, mint a magyarországi átlag, hiszen a járásban ez a százalékos érték 4,7%, míg az országos adat 6,3%. A legfrissebb felmérések (2014. I. félév) adatai alapján a nyilvántartásban szereplő álláskeresők 53,7 %-a férfi. Életkoruk alapján 25 évesnél fiatalabb - 16,4 %, 55 évnél idősebb - 17,5 %. Iskolázottság alapján legtöbbjük – 39,9 % – legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és 31,8 % a szakmunkás végzettségűek aránya. Tartósan – egy éven túl – álláskereső a nyilvántartottaknak 24,9 %-a. A munkára várók közül álláskeresési járadékot vagy segélyt 15,2 % kapott, bérpótló juttatásban/ foglalkoztatás helyettesítő támogatásban 21,0 % részesült. Felsőfokú végzettséggel a regisztráltak 4,0 %-a rendelkezett.
26
7. ábra: A Celldömölki járásban nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (forrás: TEIR, 2013)
Az aktív korú népességen belül az álláskeresők aránya statisztikai mutató tekintetében a Celldömölki járást alkotó települések közül fontos kiemelnünk Kemeneskápolna (9,7%), Vönöck (9,2%) és Szergény (8,5%) községeit, ahol jóval az átlag feletti a munkaképes korú lakosságon belül a munkanélküliek aránya. E mutató tekintetében a járáson belül a legelőnyösebb adatokkal Keléd (0%), Karakó (2,8%) és Kenyeri (3%) települései bírnak. A foglalkoztatási rátát bemutató statisztikai mutató egy adott térség aktív korú (azaz a 15-64 éves korú népesség) lakosság foglalkoztatottsági potenciálját, helyzetét tudja megmutatni. A Celldömölki járásban az aktív korú lakosság 62,3%-a foglalkoztatott volt 2011-ben, amely jóval kedvezőbb, mint a magyarországi átlag (57,9%). A járásra vonatkozó foglalkoztatottsági ráta adata az elmúlt 10 évben nem változott jelentősen, csak kis mértékben növekedett (2011: 62,1%).
27
8. ábra: A Celldömölki járás foglalkoztatottsági rátája (forrás: TEIR, 2011)
A térképen is jól látszik, hogy a legjobb foglalkoztatottsági mutatókkal Tokorcs (70,6%), Kemenesmihályfa (65,8%) és Kemenesmagasi (65,7%) rendelkezik, ezeken a településeken az aktív korú lakosság kétharmada foglalkoztatott. Csönge (46,5%), Mesteri (48,5%) és Pápoc (51,6%) községei esetében viszont megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottsági rátájuk alapján a legrosszabb mutatókkal bírnak a Celldömölki járáson belül. A Celldömölki járásban nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét tekintve megállapítható, hogy legnagyobb részük a középfokú végzettséggel rendelkeznek, de az arányuk az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutat. Ugyancsak magas az alapfokú, vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya is, számuk az 2003-hoz képest 79 fővel növekedett. A gazdasági válság által generált negatív hatások a munkaerő-piaci adatokon is egyértelműen látható, elég csak áttekinteni a 2003 és 2009-2010 közötti adatokat: láthatjuk az ugrásszerű növekedést 2003 és 2010 között, amikor is 208 főről 587 főre emelkedett azoknak a száma, akik általános iskolai végzettséggel bírtak. Ezt követően csökkenő tendenciát tapasztalhatunk, számuk 2013-ra újra 300 fő alá csökkent. Ennek a drasztikus növekedésnek az oka az volt, hogy a válság során a munkáltatók a létszámleépítések során általában az alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkavállalóktól váltak meg első lépésben, ennek köszönhetően nőtt meg az arányuk az összes nyilvántartott álláskeresők közt.
28
Általános iskolai végzettségű, nyilvántartott álláskeresők száma
Nyilvántartott álláskeresők száma általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel
587 463 407
22
440
24
25
23 18
295
14
208
2003
2009
2010
2011
2012
2013
2003
2009
2010
2011
2012
2013
9. ábra: Az általános iskolai és az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
Munkaerőpiaci szempontokból veszélyeztetett célcsoportnak tekinthetők a fiatal munkanélküliek, illetve a pályakezdő, azonban elhelyezkedni nem tudó fiatalok csoportjai. 2013-ban a fiatal korú (0-25 év) munkanélküliek száma 144 fő volt, amely majdnem 200 fővel csökkent a 2009-es adatokhoz képest.
Nyilvántartott fiatal (0-25 év) álláskeresők száma (fő)
322 144 2009
2013
10. ábra: A fiatal (0-25 év) nyilvántartott álláskeresők száma a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
A fiatal álláskeresők aránya 18,1% az összes regisztrált munkanélküli közt, így elmondható, hogy kedvezőbb adatokkal rendelkezik a járás, mint az országos átlag (18,2%), azonban a Vas megyei (17,8%) átlagtól – ha nem is drasztikus mértékben, de – eltér. Azt is láthatjuk, hogy 2009-es év adataihoz képest jelentősebb mértékben csökkent a fiatal munkakeresők aránya a Celldömölki járásban annak ellenére, hogy az országos és megyei adatok enyhe növekedést mutattak az 5 év során. Ennek egyik oka a demográfiai folyamatokban keresendő, ugyanis a járás migrációs deficittel rendelkezik, az elvándorlók közt pedig nagy arányban van jelen a 025 éves népesség.
29
Celldömölki járás Vas megye Magyarország
2009 20% 17,5% 17,8%
2013 18,1% 17,9% 18,2%
10. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a 0-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013)
Amennyiben a Celldömölki járást alkotó települések szintjén vizsgáljuk a fiatal munkanélküliek arányát az összes nyilvántartott álláskereső százalékában, megállapíthatjuk, hogy Keléd, Nemeskeresztúr, Borgáta, Tokorcs és Kemenesszentmárton községeiben nem volt 25 évnél fiatalabb munkanélküli 2013-mas adatok alapján. Mesteri (40%), Kemeneskápolna (40%) és Nemeskocs (37,5%) települései esetében azonban elmondható, hogy a munkanélküliek több mint harmadát a fiatal álláskeresők alkotják.
11. ábra: 25 év alatti nyilvántartott munkanélküliek aránya az összes munkanélküli százalékában a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
A pályakezdő álláskeresők napjainkban egyre nagyobb kihívások és feltételek elé vannak állítva. Ez a tényező jól megmutatkozik a statisztikai adatokban is. A táblázat alapján láthatjuk, hogy 2003 és 2013 között 20 fővel nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma a Celldömölki járásban, számuk 2013-ban elérte a 78 főt. Ez az adat azonban az elmúlt 5 év legalacsonyabb értéke, így elmondható, hogy a gazdasági válság a pályakezdő álláskeresőket is érzékenyen érintette.
30
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 123
118 103
97
78 58
2003
2009
2010
2011
2012
2013
12. ábra: A Celldömölki járásban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013)
Amennyiben a pályakezdő munkanélküliek arányát vizsgáljuk az összes munkanélküli százalékában, megállapíthatjuk, hogy mind a Celldömölki járás (9,8%), mind pedig a megyei átlag adata (11,8%) kedvezőbb képet mutat, mint az országos átlag adata (12,6%). Celldömölki járás Vas megye Magyarország
2003 8,5% 7,7% 8%
2009 7,3% 7,4% 8,4%
2013 9,8% 11,8% 12,6%
11. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013)
Munkaerőpiaci szempontok alapján az idősödő korosztály veszélyeztetett célcsoportnak számít, ezért célul tűztük ki az 51-X éves munkanélküliek számának és arányának bemutatását, illetve egy térkép segítségével áttekintjük a 45 évnél idősebb korcsoport álláskeresőinek arányát az összes munkanélküli százalékában. A Celldömölki járásban a 2013mas évben 204 fő olyan álláskereső volt regisztrálva a munkaügyi központ adatai alapján, akik 51 évnél idősebbek voltak. Ez a szám közel 38%-kal kisebb, mint a 2009-es járási adat: ez a markáns különbség egyértelműen a gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásának köszönhető, hiszen 2009-es év óta nem folyamatos, de csökkenés tapasztalható.
31
A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma 350 300 250 200
326
297
150
284 250 204
100 50 0 2009
2010
2011
2012
2013
13. ábra: A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
Az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51-X év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya mutató tekintetében elmondható, hogy az elmúlt 5 évben a Vas megyei és a Celldömölki járás átlagadata alapján a két közigazgatási egység esetén nagyobb az idősödő korosztály munkanélkülisége, mint az országos átlag (ez a különbség azonban nem ölt drasztikus méreteket). Azt mindenképp fontos kiemelni, hogy 2009-ben átlagosan csak minden ötödik álláskereső volt 51 évnél idősebb, míg 2013-ban már minden negyedik. Celldömölki járás Vas megye Magyarország
2009 20,3% 22,3% 18,6%
2013 25,7% 27,5% 25%
12. tábla: Az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51-X év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013)
Amennyiben települési szinten vizsgáljuk a 45 év feletti munkakeresők arányát az összes nyilvántartott álláskereső százalékában statisztikai mutatót, láthatjuk, hogy a legkisebb arányban Mersevát (17,4%), Kemenesszentmárton (20%) és Mesteri (20%) településein él 51 évnél idősebb nyilvántartott álláskereső, míg Keléd 0%-os adata annak köszönhető, hogy a községben nincs regisztrált munkanélküli. A Celldömölki járásban e mutató tekintetében a legrosszabb adatokkal Kissomlyó (71,4%), Kemenespálfa (68,6%) és Csönge (68,4%) falvai rendelkeznek.
32
14. ábra: A Celldömölki járásban a 45 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013)
A helyzetelemzés során fontos kiemelni még egy, munkaerőpiaci szempontból hátrányosnak tekinthető csoportot: a hosszútávú munkanélkülieket. Napjainkban azt a munkanélküli réteget tekintjük hosszútávú munkanélkülinek, akiknek a munkaügyi hivatalba történő regisztrálása 180 napot meghaladta. A gazdasági válság kritikus éveit (2008 és 2009) követően (amikor is ugrásszerűen megnőtt a 2003-mas évhez képest nem csak a munkanélküliek száma, hanem az álláskeresés időtartama is) folyamatosan csökkent a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma (385 fő 2013-ban), azonban ez a szám a 10 évvel korábbi adatnál (269 fő 2003-ban) még mindig jóval magasabb.
33
180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma 793 641 462
458
385
269
2003
2009
2010
2011
2012
2013
15. ábra: A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
2013-ban a Celldömölki járás összes nyilvántartott álláskeresőjének 48,4%-a több mint 180 napja munkanélküli, mely az országos adatnál (49,9%) ugyan kedvezőbb, de elmarad a Vas megyei átlagtól (44,9%). Az adatokból kiderül az is, hogy a hosszútávú munkanélküliek aránya – ha csak enyhébb mértékben is, de – csökkent a gazdasági válság éveinek (2008, 2009) adataihoz képest.
Celldömölki járás Vas megye Magyarország
2009 49,3% 50,1% 53,4%
2013 48,4% 44,9% 49,9%
13. tábla: a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma az összes regisztrált munkanélküli arányában
A Celldömölki járást alkotó települések közül ki kell emelni Kemenesszentmárton (12,5%) és Borgáta (16,7%) községeit, ahol járási átlaghoz képest jóval kisebb a hosszútávú munkanélküliek aránya. A leghátrányosabb helyzetben Karakó (75%), Szergény (73,7%), Tokorcs és Nemeskeresztúr (72,7%) településein élő munkanélküliek vannak, hiszen az ott élő nyilvántartott álláskeresők közel háromnegyede több mint fél éve nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
34
15. ábra: A Celldömölki járásban a 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013)
A hosszútávú munkanélküliek nemenkénti eloszlásáról elmondható, hogy 2010 óta hol kisebb, hol pedig nagyobb mértékben a nők részaránya magasabb, mint a férfiaké. Ez nagy valószínűséggel annak köszönhető elsősorban, hogy a nők a GYES időszakát követően nehezebben tudnak újra elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 2013-ban a hosszútávú munkanélküliek 52,2%-a nő, 47,8%-a pedig férfi volt. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők területi eloszlásakor fontos kiemelni azokat a településeket, ahol 2003 és 2013 közt jelentősebb mértékű változás következett be. A Celldömölki járásban a hosszútávú munkanélküliek aránya az összes álláskereső százalékában az elmúlt 10 évben négy település esetében csökkent: Keléd (1 főről 0 főre), Kemenessömjén (8 főről 5 főre), Kemenesszentmárton (2 főről 1 főre) és Mesteri (2 főről 1 főre) települései esetén. A járást alkotó többi település esetében a stagnálás vagy a növekedés volt a jellemző. Legnagyobb mértékben Tokorcs (0 főről 8 főre), Szergény (3 főről 14 főre), Kemenesmihályfa (2 főről 7 főre) és Kemenespálfa (3 főről 7 főre) községei esetében nőtt a 180 napon túli álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők különböző támogatásokban részesülhetnek az állam részéről a megfelelő munka keresése során. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy melyek az elérhető támogatási formák, valamint ezek igénybe vételére a Celldömölki járásban hányan jogosultak az elmúlt években.
35
Az álláskeresési segélyre a korábbi szabályozás alapján azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik:1 -
minimum 180 napra megállapított álláskeresési járadékukat kimerítették;
-
akik minimum 200 napot munkaviszonyban töltöttek az álláskeresést megelőző 4 évben;
-
legfeljebb 5 évvel állnak a nyugdíjazás előtt.
Ahogy azt az adatokból is láthatjuk, jelentősen, 111 fővel csökkent az álláskeresési segélyben részesülők száma a Celldömölki járásban a 2009-es és a 2013-mas év közt. Ennek oka elsősorban nem a munkanélküliek csökkenő száma, hanem az, hogy az imént felsorolt, a támogatás megítéléséhez szükséges három kritérium közül az első két csoportba tartozó munkanélküli 2011 szeptemberétől nem jogosult az álláskeresési segélyre (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
Álláskeresési segélyben részesülők száma 151
182
37
2009 IV. negyedév
2010 IV. negyedév
2011 IV. negyedév
25
2012 IV. negyedév
40
2013 IV. negyedév
16. ábra: Az álláskeresési segélyben részesülők száma a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
A Celldömölki járásban a 2013-mas évben az álláskeresők csupán 5%-a részesült álláskeresési segélyben, míg ugyanez az adat 5 évvel korábban a 9,4%-ot is meghaladta. Érdekességképp fontos megjegyezni azt is, hogy a Celldömölki járásban a munkanélküliek 2009-ben mind a Vas megyei, mind pedig az országos átlagnál kisebb arányban részesedtek az álláskeresési segélyből, azonban 2013-ban az országos átlag már kisebb arányt mutat. A 2009 és a 2013 közötti jelentősebb mértékű, 4-5%-os visszaesés nem csak a Celldömölki járásra jellemző, hanem megyei és országos szinten is közel hasonló arányokban jelentkezett (a már fentebb is említett, segélyhez köthető 2011-es változtatások miatt). Celldömölki járás Vas megye Magyarország
2009 9,4% 11,9% 10,4%
2013 5% 5,8% 3,3%
14. ábra: Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013)
A korábbi szabályozás értelmében álláskeresési járadékra azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik2: 1
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
36
-
aki nyilvántartott álláskereső;
-
az álláskeresővé válást megelőző 5 évben legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett;
-
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és táppénzben nem részesül;
-
munkát akar vállalni, de az önálló álláskeresése eredménytelen volt és az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet találni.
A Celldömölki járásban 2013 utolsó negyedévében 90 olyan fő volt, aki járadékra jogosult nyilvántartott álláskeresőnek számít. Számuk az elmúlt 5 évben 633 fővel csökkent, amely – akárcsak az álláskeresési segély esetében is – a szigorodó jogosultsági feltételeknek tudható be elsősorban. A 2011-es szigorítás szerint korábban meghatározott 5 év helyett 3 éven belül kell legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezni, a járadék folyósításának időtartama 90 napra csökkent (azaz a korábbi időtartam harmadára), valamint az ellátás összege is megváltozott (az elérhető legmagasabb összeg a minimálbér 100%-a a korábbi 120% helyett) (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma 723
221
2009 IV. negyedév
2010 IV. negyedév
236
2011 IV. negyedév
127
2012 IV. negyedév
90
2013 IV. negyedév
17. ábra: A járadékra jogosult nyilvános álláskeresők száma a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
Az álláskeresési járadékra jogosult nyilvántartott álláskeresők 5 éves időintervallumot átölelő vizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy arányuk az összes munkanélküli százalékában több mint háromszorosával csökkent 2009 és 2013 között.
2
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
37
2009 44,9% 36,7% 24,3%
Celldömölki járás Vas megye Magyarország
2013 11,3% 14,6% 9,5%
17. tábla: Járadékra jogosult álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013)
A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek csoportjába azok tartoznak bele3, akik a munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették, és akiknek a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg. 2013-ban 176 olyan nyilvántartott álláskereső volt a Celldömölki járásban, akik rendszeres szociális segélyben is részesültek a településük által. 2009 óta rendelkezésre állási támogatásnak hívják, 2011-től pedig az adható támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. Mivel korábban a felső korlát a nettó minimálbérhez volt kötve, így ennek a támogatásnak az összege is jelentősen csökkent 2011 után (CSERESGERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma 199
219
219 176
152
2009 IV. negyedév
2010 IV. negyedév
2011 IV. negyedév
2012 IV. negyedév
2013 IV. negyedév
18. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
A rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresőkről elmondható, hogy 2009 és 2013 között erősen változott a számuk és arányuk az összes munkakereső százalékában. Mivel rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek számában csak kismértékű csökkenés következett be, addig a nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen csökkent. Ez a folyamat pedig azt eredményezte, hogy mind Vas megye, mind pedig a Celldömölki járás esetében 10% körüli értékkel nőtt az aránya azoknak az álláskeresőknek, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, míg ugyanez a növekedés országos szinten 7% alatt maradt.
3
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
38
Celldömölki járás Vas megye Magyarország
2009 12,2% 14,5% 28,1%
2013 22,1% 24,8% 34,8%
18. tábla: Rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013)
A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjától biztosított információknak és dokumentumoknak köszönhetően a munkaerőpiaci helyzetkép tekintetében a 2014-es, legfrissebb, a tárgyévre vonatkozó átlagolt adatokat tekintjük át a továbbiakban. Az adatokra hivatkozva4 megállapíthatjuk, hogy a Celldömölki járásban 2014-ben a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma 727 fő volt. Az idősoros adatok alapján azt is láthatjuk, hogy a 2013-mas évhez képest 357 fővel (33%-kal) csökkent a regisztrált munkanélküliek átlagos száma a Celldömölki járás területén. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma
727
1084 2013
2014
x. ábra: A regisztrált álláskeresők átlagos száma a Celldömölki járásban
Az álláskeresési ráta értéke a Vas megye járásai közül a Celldömölki járásban a második legmagasabb, 2014-ben 6,7%-ot érte el, ami 2,6%-kal kisebb, mint a 2013-mas évre vonatkozó érték (9,3%). Az adatok alapján azt is láthatjuk, hogy a Celldömölki járásra vonatkozó mutató a megyei átlagnál (5,2%) mintegy 1,5%-kal magasabb.
4
Fontos! A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatai helyenként eltérhet a korábbi, Kereskedelmi és Statisztikai Hivataltól és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adataitól
39
x. ábra: Az álláskeresési ráta a Vas megyei járások esetében
A következőkben néhány statisztikai mutatóval a Celldömölki járásban élő nyilvántartott álláskeresők néhány jellemzőjét ismerhetjük meg. A havi zárónapi átlagok alapján az regisztrált munkanélküliek 52%-a férfi, 48%-a nő volt. Amennyiben ezeket az adatokat összehasonlítjuk a 2013-mas évre vetített átlagadatokkal, kismértékű eltérést tapasztalhatunk, hiszen 2013-ban 51%-os férfi, míg 49%-os női részarányt mutatott. 2013 Férfi Nő
2014 551 530
380 351
x. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők nemenkénti eloszlása a Celldömölki járásban
A nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti megoszlásáról elmondható, hogy 2014-ben a zárónapi átlagok alapján a Celldömölki járás álláskeresőinek 20,4%-a (149 fő) 25 év alatti, 26,9%-uk (197 fő) pedig 50 év feletti volt, míg a maradék 52,7% (385 fő) e két kategória közötti korcsoport (26-50 évesek) képviselője. Annak ellenére, hogy a 26 és 50 éves kor közötti munkanélküliek száma több mint 200 fővel csökkent 2013 és 2014 közt, arányuk az összes munkanélküli tekintetében csak kismértékű csökkenést mutat (2013: 55,1%; 2014: 52,7%). A tárgyévekre vonatkozó változások esetében még fontos megemlíteni, hogy ha csak kismértékben is, de nőtt a 25 éves és fiatalabb (0,5%-kal), valamint az 50 év feletti (1,9%-kal) munkanélküliek részaránya is. 2013 25 év és alatta 26-50 év 50 év felett
2014 215 595 271
149 385 197
Arányuk az összes munkanélküli közt 2013 2014 19,9% 20,4% 55,1% 52,7% 25% 26,9%
x. táblázat: A regisztrált munkanélküliek korcsoportos eloszlása a Celldömölki járásban
40
A tartós, azaz a 180 napot túlhaladó regisztrációval bíró álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában jelentősnek mondható a Celldömölki járásban, hiszen a 24,4%-os részarány 0,7%-kal nagyobb, mint a Vas megyei vonatkozó átlagérték (23,7%). Az idősoros adatok (2013 és 2014 közötti időszak) alapján azonban azt is láthatjuk, hogy ha csak kis mértékben is, de csökkent a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek aránya az összes álláskereső közül.
x. ábra: A tartós álláskeresők aránya Vas megyében
A közfoglalkoztatás tekintetében érdemes bővebben is foglalkozni, mivel a Celldömölki járás területén ún. kistérségi startmunka mintaprogramok is megvalósításra kerültek. A mintaprogram több ütemből állt, melyekben összesen 33 fő vett részt. 1. ütem, mezőgazdasági munkák (13 fő vett részt Keléden, a foglalkoztatás időtartama 2014. március 1-től 2015. február 28-ig tart); 2. ütem, helyi sajátosságok, téli és egyéb értékteremtő munkák (15 fő, a foglalkoztatás időtartama 2014. május 12-től 2014. október 31-ig tart, 5 fő részére azonban a foglalkoztatást meghosszabbították: 2014. október 12-től 2015. február 28-ig).
A zárónapi átlagadatok alapján a nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti eloszlása tekintetében elmondható, hogy a regisztrált munkanélküliek döntő többsége (55,5%-a) középfokú végzettséggel bír, 40%-uk alapfokú végzettséggel rendelkezik, míg az álláskeresők mindössze 4%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A 2013-mas és 2014-es év között a nyilvántartott álláskeresők végzettségében és az összes álláskeresőhöz viszonyított arányában gyakorlatilag nem történt változás.
41
2013 Alapfokú Középfokú Felsőfokú
2014 438 601 42
296 406 29
Arányuk az összes munkanélküli közt 2013 2014 40,6% 40,5% 55,5% 55,5% 3,9% 4%
x. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők végzettsége a Celldömölki járásban
A regisztrált álláskeresők végzettségének részletesebb vizsgálata alapján a legmagasabb arányban az általános iskolai végzettséggel rendelkező, valamint szakmunkás álláskeresők voltak jelen a Celldömölki járásban 2013-ban és 2014-ben egyaránt. A két csoport együttesen a teljes állomány 67-68 százalékát tette ki a vizsgált években. Az álláskeresők közül a legkisebb részarányt a szakiskolai, valamint egyetemi végzettséggel rendelkezők képviselik, azonban ez nem feltétlenül tükrözi az adott csoport elhelyezkedési lehetőségeit. A zárónapi átlagok alapján összességében szinte minden csoport esetén csökkent az álláskeresők száma 2013 és 2014 között a Celldömölki Munkaügyi Kirendeltségen (táblázat). 2013 ált. iskolai végz. nélkül általános iskola szakiskola szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola technikum főiskola egyetem összes
2014 19 419 21 319 95 137 29 31 10 1080
15 281 9 213 74 90 20 19 10 731
táblázat: Az álláskeresők száma iskolai végzettség szerint – részletes, zárónapon, 2013–2014
A Celldömölki járásban regisztrált álláskeresők számának zárónapi átlaga alapján 2013-ban és 2014-ben az állomány 85-86 százaléka volt fizikai foglalkozású, míg a szellemi foglalkozásúak aránya átlagosan tíz százalék volt a vizsgált években. Vezetői állományba az álláskeresők mindössze 4,1, illetve 3,7 százaléka tartozott. 2013 és 2014 között minden csoport esetén csökkent az álláskeresők átlagos száma (táblázat). 2013 N.a. Fizikai Szellemi Vezetői
2014 1 935 102 44
623 82 27
táblázat: A regisztrált álláskeresők száma állománycsoport szerint – zárónapon, 2013–2014
42
2013-ban és 2014-ben a zárónapi átlag alapján az álláskeresők hatvan százalékának nem járt ellátás, azaz nem voltak jogosultak álláskereséshez és munkanélküliséghez kapcsolódó járadék, segély, vagy támogatás igénybevételére. Legnagyobb arányban a foglalkoztatást helyettesítő támogatást vették igénybe, amelyhez érdemes hozzátenni, hogy a támogatottnak igazolnia kell, hogy legalább harminc nap időtartamban részt vett közmunkában, munkaerő-piaci programban, vagy képzésben, illetve alkalmi vagy idénymunkát vállalt. Jelentős számban voltak jelen az álláskeresési járadékra jogosultak, ám esetükben is csökkenés jelentkezett 2013 és 2014 között. 39-ről 40 főre emelkedett a harmadik típusú álláskeresési segélyre jogosultak átlagos száma: esetükben – több más feltétel mellett – maximum öt év hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában (táblázat). 2013 ellátás nélkül álláskeresési járadék vállalkozói járadék álláskeresési + vállalkozói járadék álláskeresési segély I. álláskeresési segély II. álláskeresési segély III. álláskeresés ösztönző juttatás munkanélküli járadék FHT (fogl. hely. tám.) ellátás
2014 652 129
439 91
0 0 39
40
260 1080
161 731
táblázat: A regisztrált álláskeresők száma zárónapon – ellátás szerint, 2013–2014
Az új bejelentett álláshelyek száma 2013 és 2014 között 14,7 százalékkal – 1 245-ről 1 428-ra – nőtt. 2013-ban az új állások kevesebb mint felére, 613 helyre igényeltek a foglalkoztatók támogatást, míg 2014-ben már 781 helyre, amely az összes bejelentett új álláshely 54,7 százalékát foglalja magában (táblázat). 2013 Támogatott Nem támogatott Helyek száma
2014 613 632 1245
781 647 1428
táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – támogatottság szerint, 2013–2014
2013-ban és 2014-ben a Celldömölki járásban bejelentett új álláshelyek 92 százaléka volt fizikai jellegű, számuk 15,3 százalékkal nőtt a vizsgált években. A szellemi és vezetői foglalkozású álláshelyek száma kisebb mértékben, de szintén emelkedett. Összességében a járási állomány 2013-ban és 2014-ben 2 673 új bejelentett álláshellyel bővült (táblázat).
43
2013 fizikai szellemi vezetői állomány
2014 1147 97 1 1245
1323 101 4 1428
táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – állománycsoport szerint, 2013–2014
A munkaviszony időtartamát tekintve az újonnan bejelentett álláshelyek közel hatvan százaléka volt határozott idejű 2013-ban. 2014-re ezen arány már 64,1% volt, amelynek oka az ilyen jellegű munkaszerződések mennyiségi növekedése, valamint a határozatlan idejű szerződések számának stagnálása volt (táblázat). 2013 Határozott idejű Határozatlan idejű Összesen
2014 729 516 1245
915 513 1428
táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – munkaviszony időtartama szerint, 2013–2014
IV.
Közművelődési helyzetkép
A közművelődéshez kapcsolható statisztikai mutatók segítségével egy térség, jelen esetben a Celldömölki járás kulturális életét, népességének a kultúrához való hozzáállását bemutatni szinte lehetetlen, ennek ellenére néhány mutató támpontul, alapul tudhat szolgálni. A kultúrának, képzésnek és tanulásnak hagyományos helyszínéül tudnak szolgálni a települési könyvtárak, amely egyenlő esélyt tud teremteni mindenki számára a megfelelő információhoz, tudáshoz való hozzáférés terén. A Celldömölki járás tekintetében elmondható, hogy Kenyeri települése az egyetlen, ahol nincs települési könyvtár, míg Köcsk esetében 2 db is a rendelkezésre áll, így összesen a járásban 29 könyvtár érhető el. Ennél azonban jóval beszédesebb adat az, hogy hányan látogatnak el oda, azaz mekkora a könyvtárak esetében a beiratkozott olvasók száma. Az elmúlt 10 év adatait vizsgálva elmondható, hogy kb. 200 fővel csökkent a beiratkozott olvasók száma a Celldömölki járásban, azonban ezt a kijelentést fenntartásokkal szükséges kezelni, hiszen az idősoros adatok alapján láthatjuk, hogy az beiratkozott olvasók száma meglehetősen erősen változik évről évre (esetenként magasabb, aztán alacsonyabb a számuk).
44
Könyvtárakba beiratkozott olvasók száma 3538
2003
3581
2009
3546
2010
3981
2011 2012
3325
2013
3327
19. ábra: A települési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
A beiratkozott olvasók számából az is kiszámítható, hogy a Celldömölki járás lakosságának a 13,6%-a beiratkozott egy települési könyvtárba. Ez a százalékos arány mind az országos átlagnál (15,2%), mind pedig a Vas megyei átlagnál (16,4%) kisebb. A járást alkotó települések esetében megállapíthatjuk, hogy Celldömölk (19,43%), Kemenesmihályfa (17,17%) és Duka (17,03%) településein jóval az átlag feletti a könyvtárba beiratkozottak száma (a település népességéhez viszonyított aránya alapján), míg a könyvtárba beiratkozott lakosok aránya Pápoc (3,24%), Kemeneskápolna (5,75%) és Ostffyasszonyfa (5,91%) településein a legkisebb (Kenyeri 0%-os értékét nem számítva, mivel a településen nincs könyvtár). A települési könyvtárak leltári állományának számáról elmondható, hogy 2010 és 2013 között jelentős mértékű, kb. 50 000 db-os csökkenés következett be (2010: 200 620 db, 2013: 149 996 db). Múzeumnak nevezzük az összes olyan, működési engedéllyel rendelkező muzeális intézményt, amelyben az emberiség kultúrfejlődése szempontjából fontos tárgyak és emlékek gyűjtése és bemutatása valósul meg a nagyközönség számára. Napjainkban ezek az objektumok egyre több esetben kulturális rendezvények, bemutatók helyszínéül is szolgálnak. A Celldömölki járásban három múzeum is üzemel, azonban egyik sem a járás központjában, Celldömölkön található. A járás leglátogatottabb múzeuma a Csönge településén megtalálható Weöres Sándor-Károlyi Amy emlékház, amit 2013-ban 4400 látogatót fogadott. A járás másik két fontos muzeális intézménye a haza bölcsének, Deák Ferencnek a szülőháza (293 látogató), illetve a jánosházi Ritter Múzeum (290 látogató). A Celldömölki járásban 24 közművelődési intézmény működött, melyek fő feladata a közművelődési programok, szolgáltatások nyújtása a lakosság számára. Celldömölkön, a járási központjában két ilyen intézmény is működik, míg Csönge, Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton, Szergény és Vönöck településein 2013-ban nem volt elérhető ilyen jellegű funkció és intézmény. A járást alkotó többi település esetében egyaránt 1-1 közművelődési intézmény funkcionál. 45
A kulturális programok számát tekintve elmondhatjuk, hogy a Celldömölki járást alkotó településeken összesen 609 db rendezvény vagy esemény került megrendezésre. Az elmúlt öt évben meglehetősen hullámzóan alakult a kulturális rendezvények számának alakulása, de az jól látszik az adatokból, hogy a 2013-mas évben volt a legkevesebb, míg 2012-ben a legtöbb (743 db).
Kulturális rendezvények száma (db) 743 677 617
2009
2010
631
2011
609
2012
2013
20. ábra: A Celldömölki járás kulturális rendezvényeinek a száma 2009-2013 között (forrás: TEIR, 2013)
A legtöbb kulturális rendezvény a járás központjában, Celldömölkön volt 2013-ban (311 db), ahova az összes térségi rendezvény több mint fele koncentrálódott. A programkínálat gazdagságát tekintve fontos még megemlíteni Nagysimonyi (116 db) községét, illetve átlagon felüli kulturális esemény volt Ostffyasszonyfa (32 db) településén is. A rendezvények látogatottságát tekintve elmondható, hogy az elmúlt 5 évben kb. 10 000 fővel kevesebben vettek részt ezeken az eseményeken, 2013-ban 80 303 fő volt kíváncsi az éppen aktuális kulturális eseményekre (2009: 90 197 fő).
46
Kulturális rendezvényeken résztvevők száma (fő) 90197
86632
79296 80303 70123
2009
2010
2011
2012
2013
21. ábra: A Celldömölki járás kulturális rendezvényein résztvevők száma (forrás: TEIR, 2013)
A legnagyobb látogatottság tekintetében ugyanazt a három települést kell kiemelnünk: Celldömölköt, ahol a járási kulturális programok összes látogatójának közel háromnegyede koncentrálódott (61 194 fő), Nagysimonyit (5 815 fő) illetve Ostffyasszonyfát (2 767 fő). A teleházak és az E-Magyarország multifunkciós szolgáltatásaira alapozva jöttek létre hazánkban az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek, azaz az IKSZT-k. Általában elhagyott, régi épületek felújítása által új, addig hiányzó funkciót tudott adni egy település (és ezáltal a lakosok) számára, melynek finanszírozását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési alap tudta biztosítani. Egy IKSZT egyszerre tudja betölteni a településeken a könyvtári, ifjúsági klub, kulturális és művelődési központ szerepét, és integrálni tudja a teleházak, E-Magyarország pontok és közösségi házak funkcióit, így fontos szerepet tölt be egy település kulturális és közösségi életében. Napjainkban a Celldömölki járásban egy IKSZT működik, mégpedig Nagysimonyi településén.
V.
Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép
Egy térség gazdasági-társadalmi fejlettségének egyik alapvető fokmérője lehet a lakhatási körülmények és a kommunális ellátások minősége. Ezért célul tűztük ki, hogy releváns statisztikai mutatókkal bemutassuk a Celldömölki járást ezen alapvető fontosságú témák (lakhatás, közművesítés, kommunális szolgáltatások) mentén. A Celldömölki járás lakásállományának 10 éves vizsgálatát tekintve elmondható, hogy 2003 és 2013 között mindössze csak 1,4%-kal, 153 db-bal nőtt a lakások száma. Azonban jól látható az is, hogy a 2010-es adathoz képest 2013-ra több mint 100 lakással lett kevesebb.
47
Lakásállomány (db) 11482
11493
11489
11385
11379
11232
2003
2009
2010
2011
2012
2013
22. ábra: A Celldömölki járás lakásállományának alakulása 2003-2013 között (forrás: TEIR, 2013)
A 2008-2010-es évek között tetőző világméretű gazdasági válság, illetve a 2010-től kezdődő devizakölcsönök által gerjesztett hitelválság az új lakások, házak építésére (valamint az ingatlanpiacra is) jelentősen rányomta bélyegét. Ezt a folyamatot nyomon követhetjük az épített lakások (mely jelen esetben nem más, mint az adott tárgyévben használatba vételi engedélyt kapott lakások) száma tekintetében is.
Épített lakások száma (db) 101
53 23 9
13 6
2003
2009
2010
2011
2012
2013
23. ábra: Az épített lakások száma a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
Ahogy azt a görbén is láthatjuk, a 2013-mas adat a 2009-es évi adat csak 11,3%-a, míg a 2003-mas évi adat mindössze 5,9%-a, azaz drasztikus mértékben csökkent az új lakások építése a Celldömölki járásban, melyet a már említett gazdasági- és hitelválság mellett a demográfiai folyamatok is befolyásolnak: az országos átlagot meghaladó természetes fogyás és az elvándorlás, valamint az ezekből származtatható népességcsökkenés. Az is fontossággal bír egy térség társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjének vizsgálatakor, hogy milyen körülmények közt élnek a lakosok, milyenek a lakhatási körülmények. A 2001-es 48
és a 2011-es évben elvégzett népszámlálás során a lakások komfortfokozatát is felmérték. Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy az alacsony komfortfokozattal bíró lakások (félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás) aránya az összes lakás százalékában rosszabb képet mutatott 2001-ben és 2011-ben a Celldömölki járásban, mint a magyarországi átlag, bár a két adat közötti különbség nem tekinthető nagynak. Az adatok alapján azonban az is látszik, hogy az országos átlag és a Celldömölki járás átlagadatai közötti differencia – ha csak enyhe mértékben is, de – növekedett a két felmérés közötti 10 évben (0,4%-kal). Celldömölki járás átlaga Magyarországi átlag
2001 2011 22,3% 11,9% 20,1% 9,3%
21. tábla: Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya az összes lakás százalékában (forrás: TEIR, 2001-2011)
A lakások komfortfokozatai jelentősebb eltéréseket mutathatnak a járást alkotó egyes települések esetén, illetve egy-egy település esetében szignifikáns különbség tapasztalható, ha a 2001-es és a 2011-es adatokat hasonlítjuk össze. Míg 2001-es adatok alapján 5 olyan község volt a járás területén (Keléd, Kemenesmagasi, Köcsk, Ostffyasszonyfa és Pápoc), ahol a lakások legalább 40%-a alacsony komfortfokozatú lakások voltak, addig 2011-re jelentősen javult a helyzet: már csak Keléd (39,2%) és Kissomlyó (44,7%) települései mutatnak 35% feletti arányt. Szintén sokat mutató különbség jelentkezik a járási átlagérték felett, illetve alatt elhelyezkedő települések száma: míg a 2001-es, 22,3%-os járási átlagérték alatt csak 6 település adatai mutattak kedvezőbb képet, addig 2011-re már 8 településen kisebb az alacsony komfortfokozatú lakások százalékos aránya, mint a Celldömölk járásra vonatkoztatott 11,9%-os érték.
49
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2001) 61,7
27,3 24,7 19,821,3
19,9
40,344,137,639,3 34,133,3 31,4 26 24 19,6
42,9 36,7
42,5 36,1 32 33 35,7 30,9
38,3
35,4
18,7
Vönöck
Tokorcs
Szergény
Pápoc
Ostffyasszonyfa
Nemeskocs
Nagysimonyi
Nemeskeresztúr
Mesteri
Mersevát
Köcsk
Kissomlyó
Kenyeri
Kemenesszentm…
Kemenessömjén
Kemenespálfa
Kemenesmihályfa
Kemenesmagasi
Keléd
Kemeneskápolna
Karakó
Jánosháza
Egyházashetye
Duka
Csönge
Celldömölk
Borgáta
Boba
10,8
Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihály… Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszent… Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2011)
24. ábra: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Celldömölki járás településein (Forrás: TEIR, 2001-2011)
A két népszámlálás között eltelt 10 év során a legnagyobb változás az alacsony komfortfokozatú lakások aránya tekintetében Mesteri (2001: 31,4%, 2011: 7,6%), Keléd (2001: 61,7%, 2011: 39,2%) illetve Nemeskocs (2001: 33,3%, 2011: 11%) községeiben realizálódott. A legkisebb mértékű változás Egyházashetye (2001: 19,8%, 2011: 15,8%), Borgáta (2001: 35,4%, 2011: 29,7%) és Celldömölk (2001: 10,8%, 2011: 5%) települései esetében jelentkezett. A Celldömölki járásban mindösszesen egy olyan település volt, ahol a 2001 és a 2011-es népszámlálás adatai alapján az elmúlt 10 évben nőtt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya az összes lakás arányában: Kissomlyó községében 36,7%-ról 44,7%-ra nőtt az arányuk. Napjaink egyre modernebb világában elengedhetetlen feltétel a tiszta ivóvízhez való hozzáférés biztosítása és minél könnyebb elérése a lakosság számára. Ennek egyik alapvető módja a lakások és házak közüzemi ivóvízhálózatára történő csatlakoztatása. 2013-mas évre vonatkoztatva megállapítható, hogy 11 272 db lakás esetében volt elérhető a tiszta víz a közüzemi ivóvízhálózat által, mely a Celldömölki járás lakásainak 99%-át jelenti. Ez a százalékos arányérték meghaladja az országos átlagot, ami 94,4%.
50
25. ábra: A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
A járást alkotó települések több mint 46%-a esetében (13 db) 100%-os a bekötöttsége a közüzemi ivóvízvezeték-rendszernek, egyedül Tokorcs településén 90% alatti ez az arány (89,8%). A közcsatorna-hálózat (amely egy adott településen keletkezett szenny-, használt-, és csapadékvíz szakszerű elvezetését biztosítja a szennyvíztisztító telepre) kiépítettségének fejlettségi szintje is az egyik fokmérője lehet egy térség társadalmi-gazdasági színvonalának meghatározása során. A Celldömölki járás lakásainak csak alig több mint fele, 56%-áról mondható el (6402 lakás), hogy a közcsatornahálózatra rá van csatlakoztatva. Ez az arány közel 20%-kal kevesebb, mint a magyarországi átlag (75%). Érdekességképpen megemlíthető, hogy a hálózatba bekötött lakások száma 2003 és 2013 között majdnem megduplázódott, arányuk az összes lakás százalékában 33%-ról 56%-ra nőtt.
51
Közüzemi szennyvíz gyűjtőcsatornába bekapcsolt lakások száma 6346 5314
6402
5622
5333
3712
2003
2009
2010
2011
2012
2013
26. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
A közcsatorna hálózat bekötöttsége a Celldömölki járás területén rendkívül vegyes és árnyaltabb képet mutat: egyetlen településen sem 100%-os a bekötöttség százalékos aránya, sőt, a járás településeinek a fele esetében, azaz 14 községben egyáltalán nincs közcsatorna hálózat. E mutató tekintetében Jánosháza (91,6%) és Mersevát (90,2%) adatai a legkedvezőbbek a Celldömölki járásban.
52
27. ábra: A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya a Celldömölki járás települései esetében (forrás: TEIR, 2013)
A rendszeres hulladékgyűjtés a Celldömölki járás lakásainak 87,5%-a számára érhető el, mely csak kismértékben tér el negatív irányban az országos átlagtól (91%). Érdekességképp megállapítható, hogy egyik település esetében sem éri el a 100%-os mutatót a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya az összes lakás százalékában. Fontos azonban megemlíteni azt, hogy a járásban a hulladékgyűjtés teljes egészében szelektíven működik, így a lakások 87,5%-a esetében a szelektív hulladékgyűjtés megoldott. Ez a magyarországi 38,8%-os átlaghoz képest jóval kedvezőbb képet mutat.
53
28. ábra: A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a Celldömölki járásban (forrás: TEIR, 2013)
A fenntartható hulladékkezelés rendszerébe a legnagyobb arányban Celldömölk (95,1%), Csönge (94,2%) és Kemenespálfa (92,9%) településeinek lakásai vannak csatlakozva, míg Kemeneskápolna (59,4%), Mesteri (59,8%) és Borgáta (61,5%) települései esetében a legalacsonyabb a szelektív hulladékgyűjtésbe bekötött lakások aránya.
54
VI.
Egészségügyi, szociális helyzetkép 6.1.
Egészségügyi helyzetkép
A járásban működő felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2000-ben és 2012-ben is 11 db volt.
2003 2010 2012 2013
A A házi háziorvosok gyerekorvosok Házi által Háziorvosok által ellátott gyermekorvosok ellátott száma szolgálatok száma szolgálatok száma száma 2 15 15 2 3 15 13 3 3 15 14 3 3 15 14 3 22. tábla
Háziorvosi szolgálat 7 településen működik a térségben, 5 db a járás székhelyén. A járásban dolgozó háziorvosok száma 2000-ben 16 fő volt, 2012-ben pedig 14.
2003 2010 2012 2013
Betöltött védőnői álláshelyek száma 18 14 12 13 23. tábla
A betöltött védőnői álláshelyek száma 2012-ben 12 db volt. A térségben működő kórházi ágyak száma 2000 és 2012 között csökkent (170-ről 155-re). Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölkön működik. 2006-ban az egészségügyben bevezetett struktúra átalakítás következtében az aktív ágyak száma csökkent, az ellátási terület viszont nőtt. A Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk városának, Kemenesalja kistelepülésének valamint a sárvári régióból 12 községnek, így összesen 40 település lakosságának nyújt a szigorú szakmai elvárásoknak megfelelő magas szintű belgyógyászati, sebészeti és szülészetnőgyógyászati ellátást. A Pszichiátriai Rehabilitációs Intézetbe és a Krónikus Belgyógyászati Osztályra is a fenti ellátási kötelezettség vonatkozik. 55
A 20 ágyas Belgyógyászati Osztályon nemcsak a hagyományos belgyógyászati betegség, de az interdiszciplináris kórképek kezelésében is jártas szakorvosok fogadják a betegeket. A 15-15 aktív ággyal működő sebészeti és szülészet-nőgyógyászati osztályok munkáját hatékonyan segíti a megújult műtőblokk, a jól felszerelt posztoperatív szoba, a modern szülőszoba. Az egyesített kórházban évente ellátott betegek száma fokozatos emelkedési tendenciát mutat. Jelenleg több mint 4000 fekvőbeteget kezelnek évente. A járó beteg ellátás betegforgalma kiegyensúlyozottan magas, az éves betegmegjelenések száma százezer körüli. A kórházzal egy szervezeti egységet képező Szakorvosi Rendelőintézet messzemenően kiegészíti a fekvőbeteg ellátást. Az ellátott betegek száma az általános trendnek megfelelően emelkedő tendenciát mutat. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződések értelmében mintegy 20 szakterületen végeznek járó beteg szakrendelést. A rendelőintézeti szakellátás biztosítja a fekvőbetegek részéről felmerülő konzíliumi igényeket is (bőrgyógyászat, reumatológia, gégészet, szemészet, neurológia, stb.) A három aktív osztály szakrendelései és az ügyeleti ellátás szervesen egészítik ki a rendelőintézeti járó beteg ellátás munkáját. Az intaházai kórházrészen működő, jelenleg 70 ágyas Pszichiátriai Rehabilitációs Intézetbe a pszichiátriai kórképekkel diagnosztizált krónikus beteg beutaltak nyernek felvételt. Az intézet feladata a megyei kórház pszichiátriai osztályán aktív kezelésen átesett olyan betegek ellátása, akiknek az állapota még nem teszi lehetővé az eredeti munkakörükbe való visszahelyezést. Az intézet fő tevékenysége a csökkent munkaképesség helyreállítása és a beteg visszavezetése a társadalomba. A foglalkoztatási lehetőségek biztosítása mellett felhasználja a gyógyszeres terápia lehetőségeit, valamint a pszichoterápia (egyéni, csoportos) és a szocioterápiák (foglalkoztató terápia, munkaterápia, kulturterápiák, mozgásterápiák, művészeti terápiák) elemeit. Az intézmény erősségeként ismert munkaterápiás részlegek mellett (kertészet, nyomda, könyvkötészet, bábműhely) a szabadidő kulturált eltöltése is biztosított. A kastélykórház épületét körülölelő gyönyörű őspark maga is a teljes pihenés élményét kínálja. A betegek részére a gyógyulás útját egyengeti az évente megrendezésre kerülő sport- és kulturális találkozó, amely egyben az intézmények közötti szakmai kapcsolatok ápolásának lehetőségét is jelenti. 2001-től az intaházai kórházrészen működött a 20 ágyas Krónikus Belgyógyászati Osztály. 2007. márciusától a Celldömölkön történt belső áthelyezések következtében megüresedett épületben van elhelyezve. Az ágyak száma 40-re bővült. Elsősorban az idős, elhúzódó ápolást igénylő, vagy éppen szociális indikációval terhelt betegek további kezelése, ápolása az osztály feladata. A nehéz, de sok emberséget igénylő munkájuk feltételeit és a betegek jobb ellátását nagyban javította a megüresedett épületbe történő áthelyezés. Csak említésképpen Intaházán található a 22 ágyas, megyei tulajdonú, a Pszichiátriai Rehabilitációs Intézettel funkcionálisan együvé tartozó Pszichiátriai Betegek Szociális Otthona.
56
A védőnői szolgálatok a várandósok, csecsemők és kisgyermekek, iskoláskorú gyermekek gondozását végzik. Munkájukat a családok otthonában, tanácsadóban, a nevelési- és oktatási intézményekben, valamint közösségi programokra alkalmas helyszíneken végzik önállóan, területi ellátási kötelezettség alapján. A várandósság alatt nyomon követik a magzat fejlődését, egészséges világra jövetelét biztosító anyai vizsgálatok menetét. Felkészítik az anyát (igény esetén az apát is) a szülésre, szülő-szerepre és a szoptatásra. Segítséget nyújtanak a családokat megillető juttatások igénybevételének menetében. Javaslatot tesznek az alapvető babaápolási kellékek, ruhák beszerzésére. A baba megszületése után figyelemmel kísérik a fejlődését. Segítik az anyákat a szoptatásban, és arra törekednek, hogy minden baba minimum 6 hónapos koráig (vagy még tovább) tudjon az édesanyja tejével táplálkozni. Megtanítják a helyes szoptatási technikákat, segítenek a tejelválasztás fokozásában és megtartásában. Szervezik a kötelező védőoltások beadását, tájékoztatnak egyéb kérhető védőoltásokról. A védőoltások azért fontosak, mert súlyos (régen halálos) betegségektől és szövődményektől védik meg a gyermekeket. Tanácsokat adnak a csecsemő gondozása, nevelése és a helyes szokások, napirend kialakítása terén a harmonikus szülőgyermek kapcsolat kialakulása érdekében. Segítenek családi kapcsolatok rendezésében, konfliktus helyzetek kezelésében. Segítséget nyújtanak családtervezéssel kapcsolatos igények megoldásához. Segítenek tájékozódni, hogy a különböző természetű problémákkal kihez kell fordulni. Segítenek a család bármely tagjával kapcsolatos egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi problémák megoldásának menedzselésében. Ellátási terület: Celldömölk város, valamint Mesteri, Intaháza, Mersevát, Kemeneskápolna, Köcsk és Nemeskocs községek. Iskolák: Celldömölki Városi Általános Iskola, Szent Benedek Katolikus Általános Iskola, Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola valamint Tagiskolája. A működési engedélyben előírt minimum feltételek mindkét tanácsadóban biztosítottak. Az iskolákban orvosi szoba áll rendelkezésre a védőnő részére, kivétel ez alól az Alsósági Tagiskola, ahol nincs orvosi helyiség. A tanulók iskola-egészségügyi ellátása -befogadói nyilatkozat szerint- a Védőnői Tanácsadóban /Bem u. 1./ történik.
Védőnői munka főbb mutatói a 2014. évben: Védőnői gondozást nem igénylő család nem volt. Gondozott családok száma: 576
57
Várandós: Az év folyamán gondozott várandósok száma: 166 Ebből veszélyeztetett: 105 (egészségügyi okból: 95 környezeti okból: 3
egészségügyi +környezeti okból: 7) Újonnan nyilvántartásba vett várandós: 111 Várandósoknál végzett látogatás: 493 Várandós megjelenés önálló védőnői tanácsadáson: 968 Nővédelem területén regisztrált látogatás: 98, tanácsadás: 23 alkalommal volt.
Csecsemő: Az év folyamán gondozott csecsemő: 84 Csecsemőknél végzett látogatás: 915 Csecsemők megjelenése önálló védőnői tanácsadáson: 1044 Csecsemők megjelenése orvossal tartott tanácsadáson: 380
1-3 éves korúak: Az év folyamán gondozott 1-3 éves korúak száma: 197 1-3 éves gyermekeknél végzett látogatás: 430 1-3 éves gyermekek megjelenése önálló védőnői tanácsadáson: 529 1-3 éves gyermekek megjelenése orvossal tartott tanácsadáson: 226
3-6 éves korúak: Az év folyamán gondozott 3-6 éves korúak száma: 319 3-6 éves gyermekeknél végzett látogatás: 348 3-6 éves gyermekek megjelenése önálló védőnői tanácsadáson: 336 3-6 éves gyermekek megjelenése orvossal tartott tanácsadáson: 73 Az év folyamán végzett összes védőnői családlátogatás: 2019
58
Az év folyamán végzett összes szaklátogatás: 2651
Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok teljesítése: Életkor: 1 év 2 év 3 év 4 év 5 év 6 év összesen
Szűrésre kötelezett: 101 94 82 92 93 77 539
Szűrt:
Kiszűrtek száma:
101 94 82 92 92 76 537
19 21 17 16 35 18 126
Gondozásba vettek száma: 9 11 9 11 18 17 75
24. tábla
6.2.
Szociális helyzetkép
A társadalmi egyenlőtlenségekből, szociális körülmények alakulásából fakadó problémákkal és kockázatokkal szemben a jóléti államokban védelmet a jóléti/szociális védelmi rendszer nyújt. Magyarországon 2011-ben a GDP 23%-át fordították szociális védelmi kiadásokra, amely kiadások nagy tételeit a nyugdíjak, családi pótlék, stb. jelenti. Ez az arány alacsonyabbbb az EU 28 átlagánál. A rendszer egy kis szelete az a szociális és gyermekjóléti intézményrendszer, amelyet a települési önkormányzatok és a járások tartanak fenn. Mind a területi, mind a társadalmi különbségek az ellátórendszer felé térségenként eltérő igényeket támaszt. A legutóbbi vizsgálatok (TÁRKI Háztartásmonitor, 2012) szerint Magyarországon a legnagyobb szegénységi kockázatot a gyermekvállalás, az alacsony iskolázottság és a roma háztartásfő jelenti. A szociális helyzet meghatározói természetesen a jövedelmi és a munkaerő-piaci helyzet, az életkor, az egészségi állapot, és bizonyos mértékben a lakóhely is. A társadalmi helyzet sok más egyéb tényezővel is összefügg, amelyek egyes társadalmi csoportok eltérő társadalmi boldogulási esélyeit eredményezik. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációés szegregációmentesség. Az Esélyteremtő programtervnek a Celldömölki járásban élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül.
59
1. Családsegítés és Gyermekjóléti szolgáltatás Celldömölkön 1991-től működik a családsegítő, és 1997-től a gyermekjóléti szolgáltatás. Celldömölk város közigazgatási területén kívüli községekben is biztosítjuk a szolgáltatást. A vonatkozó jogszabályokban meghatározott szakmai előírásoknak megfelelően felsőfokú szociális végzettségű kollégák látják el a feladatokat. Családsegítés: A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egyik szakfeladata a családsegítés, amelyet az „1993. évi III. törvény 64§ (1) bekezdés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szabályoz. „A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.” A családsegítés önkéntesen és térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatás. Munka során általános és speciális segítő szolgáltatás keretén belül valósítjuk meg a segítségnyújtás, a családgondozás, az életvezetési képesség és a szociális és mentálhigiénés problémák területén kialakuló nehézségekben való közreműködést. A segítő folyamat része a szakember és a támogatásra szoruló egyének szoros együttműködése. A munkafolyamat menete és tartalma írásos megállapodásban került rögzítésre. Az elmúlt évben is sok olyan rászoruló kereste fel a Szolgálatot, akik tartós anyagi nehézségekkel küzdöttek, azonban a segítés során pénzbeli ellátás nyújtására sajnos nincs lehetőség. Családsegítés keretén belül a fent említett problémával küszködők számára, a pénzbeli és a természetbeni ellátásokhoz való hozzájutás előremozdítását, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését tudták biztosítani. A szolgálatuknál családsegítés vonatkozásában a 2014 évi ügyfélforgalom túlnyomó részét az egyszeri ügyintézések tették ki (pl.: ruhaadomány, információnyújtás, tanácsadás bizonyos ellátással kapcsolatban, elvált szülők esetében egyszeri gyermeknevelési és életvezetési tanácsadás). A fenti ügyintézési forma keretében összesen 281 (Celldömölk: 192, térség: 89) esetben fordultak a szolgálathoz -havi átlag 24 ügyintézés/hó-, tájékoztatásért, továbbá egyéb ügyintézésért. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtetnek.
60
A családsegítő szolgálat 2014 évi forgalmi adatai 2014 év forgalma
1399/alkalom
a tárgyévben a szolgálatnál megfordult régi kliensek száma
91 fő
a tárgyévben a szolgálatnál megfordult új kliensek száma
260 fő
Összesen
351 fő
25. tábla
A probléma típusok megoszlottak, azonban szinte állandó jelleggel jelen voltak lakhatási és megélhetési gondok, a családi konfliktusok és az életvitelben bekövetkezett negatív irányú változások. A legnagyobb arányban anyagi és foglalkoztatással valamint egészségkárosodással kapcsolatos problémák vonatkozásában keresték fel a Szolgálatot az érintettek. A 2014-ben az előző évihez képest hatszorosára nőtt az anyagi problémákkal küzdő személyek aránya. Az esetkezelés jellegét tekintve a legnagyobb arányban szociális és mentálhigiénés nehézségekben nyújtottak a szakemberek tanácsot az igénybevevőknek, de a munkavállalási és pályaválasztási gondok is ugyanúgy jelen voltak a mindennapokban. Adósságkezelési szolgáltatás
2011
2012
2013
2014
Benyújtott kérelmek száma
62
38
40
20
ebből egyösszegű adósságkezelés
12
10
9
9
megszűntetés
11
2
0
1
26. tábla
A statisztikai adatokból kitűnik, hogy 61 ügyfél kereste fel adósságproblémákkal a Szolgálatot, ebből 40 új ügyfél volt, 21 személlyel pedig már előző évben kötetett az együttműködés. Ahogy évek óta megfigyelhető, az említett új ügyfelek fele jutott csak el a hatósági szerződésig. Emellett elmondható, hogy az ügyfelek 4/5-e általában valamelyik szolgáltatónál felhalmozott adósság rendezése miatt kereste fel tanácsadókat. A tanácsadókat felkereső, anyagi nehézséggel küzdő ügyfeleket (függetlenül az adósságcsökkentési támogatásba való bekerüléstől) a szakemberek tájékoztatták az egyéb lehetőségeikről is. Védendő fogyasztói státusz- (E.ON Zrt., GDF. Suez), lakásfenntartási 61
támogatás-, nyugdíjbiztosító által nyújtható egyszeri segély igényléséről, és a szolgáltatók által nyújtott részletfizetési lehetőségekről is. Igény esetén nyomtatványok beszerzése, kitöltése, benyújtása is a közös munka része volt. Az adósságkezelési tanácsadók, az ügyfélfogadási napok mellett, folyamatos, szinte heti kapcsolatban voltak a folyamat során érintett szolgáltatókkal. A helyiekkel gyakran személyes, az állami cégekkel pedig telefonon, emailen tartották a kapcsolatot, kölcsönösen keresték egymást. A közvélekedéssel ellentétben az adósságkezelés során csak igen korlátozott körben és csupán néhány fajta adósság rendezéséhez kaphatnak az érintettek segítséget. Rendszeres Szociális Segélyezettek - Beilleszkedési program A korábbi évekhez hasonlóan az aktív korú nem foglalkoztatott személyek beilleszkedési programját a Népjóléti Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Csoportja valósította meg Celldömölkön és az ellátási területhez tartozó településeken. A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek számára együttműködési kötelezettség került előírásra (a törvényi előírásoknak megfelelően), a segély folyósításának feltételeként. 2014-es évben a Szolgálat 16 fő rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel állt segítő kapcsolatban, ebből a tavalyi év során 3 új megállapodás köttetett. Ez az arány is tükrözi, hogy az RSZS-ek többsége évek óta kapcsolatban áll a Szolgálattal, az elsődleges munkaerő piacra való reintegrálásuk komoly és nehéz feladat. Ennek legfőbb okai: életkorukból eredő nehézségek (A segélyezettek nagy részének életkora 50-61 év), korlátozott számú munkalehetőségek Celldömölk térségében, alacsony iskolázottság, nem piacképes iskolai végzettség, rossz szociális-, és anyagi helyzet, szenvedélybetegségek jelenléte a kliensek életében, önbizalomhiány, elbizonytalanodás, beszűkült érdeklődés. Fentiek rávilágítanak arra is, hogy az érintett emberek valódi problémáira (jövedelemhiány egy előrehaladott életkorban, ami a teljes életút során felhalmozott hátrányokkal súlyosbított) sem a szociális intézmény, sem az önkormányzat nem adnak választ, így ezek a problémák folyamatosan fennállnak.
-
62
II. Gyermekjóléti Szolgáltatás: A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekek érdekeinek védelmében, a szociális munka módszereinek és eszközeinek alkalmazásával nyújtott személyes szolgáltatás. A szolgáltatás célja: a gyermek testi- lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyhelyzet megszüntetése, a családból kiemelt gyermek visszahelyezése. A munkavégzés során törekedni kell az életfeltételek javításának elősegítésére, a gyermekek érdekeinek védelmére, az anyagi-, lakhatási-, szociális- és pszichés problémáinak megoldására, a kiszolgáltatottság érzésének enyhítésére. A gyermekjóléti szolgálat által biztosított szolgáltatások térítésmentesek. A segítségnyújtás főbb fajtái: információ közvetítés, tanácsadás, segítő beszélgetés, hivatalos ügyek intézése, érdekvédelem, mentális gondozás, életviteli tanácsadás.
A gyermekjóléti ellátottak száma 2014-ben
Összesen
Alapellátot t
Védelemb e vett
Utógondozott
Szakellátásban élő
Össz:
Kizárólag tanácsadottként megjelent
138
45
3
61
247
44
27. tábla
A fent leírtak mellett a tavalyi év során veszélyeztetés okán 13 gyermek családból történő kiemelése bizonyult indokoltnak. Ezeknél az eseteknél a döntés minden esetben hosszas mérlegelés után történt meg, folyamatos családgondozás, egyeztetés, segítségnyújtás előzte meg. A gyermekek családból történő kiemelését az esetek többségében a szülők nem megfelelő életvitele, magatartása tette indokolttá. Néhány esetben további problémát jelentett a gyermek magatartászavara, valamint a szülők közötti rendszeres konfliktus, továbbá a gyermek elhanyagolása, veszélyeztetése. Változás a korábbi évekhez képest, hogy a nevelésbe vett gyermekek elszállításáról a gyermekjóléti szolgálat családgondozóinak kellett gondoskodniuk.
63
Az ellátott gyermekek számának bontása a fő probléma szerint a 2014-es évben Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) 37 Gyermeknevelési 44 Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség 9 Magatartászavar, teljesítményzavar 55 Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti) 27 Szülők vagy család életvitele 35 Szülői elhanyagolás 28 Családon belüli bántalmazás (lelki, szexuális, fizikai) 2 Fogyatékosság, retardáció 2 Szenvedélybetegségek 8 Összesen 247 28. tábla
A KSH részére minden évben, az ÁFSZ számára félévente statisztikát készítünk a szakmai munkánkról. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 17. §-ában felsorolt, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó intézmények, szervezetek, személyek a gyermekjóléti szolgálat felé jelzési kötelezettséggel tartoznak, amennyiben a gyermek veszélyeztetettségét észlelik. Az észlelő- és jelzőrendszer a gyermekjóléti szolgálat legfontosabb alappillére, feltáró, informatív és segítő szociális kapcsolatrendszer, amelyet a gyermekjóléti szolgálat működtet. A munka hatékonysága nagymértékben függ a jelzőrendszeri tagok együttműködési készségétől, együttműködésünk a legtöbb esetben gördülékeny, azonban esetenként a jelzőrendszeri tagok kompetenciahatárokkal kapcsolatos tájékozatlansága fennakadásokat eredményez az együttműködésben. A Szolgálat 2014. március 07-én tartotta meg az éves jelzőrendszeres tanácskozást. 2.
Szociális étkeztetés A szociális törvény 62. §-ának (1) bekezdése szerint a szociális étkeztetés keretein belül „azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani”. Különös tekintettel azokra a személyekre, akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt válnak jogosulttá az ellátásra. A rászorultság megállapításához szükséges részletes jogosultsági feltételek meghatározását a helyi önkormányzatok saját hatáskörükben állapíthatják meg helyi rendeletek formájában. A szolgáltatás célja, hogy 64
napi egyszeri meleg étkeztetést biztosítson azon rászoruló személyek számára, akik önállóan nem képesek gondoskodni a saját, illetve hozzátartozójuk étkezéséről. Az ellátás biztosítását a Szociális Konyha működtetésével kivitelezik. Az ellátás igénybevételének alakulása 2014-ben
-
29. tábla
Szociális konyha Ezen intézményi részleg – mely 400 adagos – éljenek akár Celldömölkön, akár a társult községek területén – minden nap frissen főzött ételhez jussanak. Az élelmezésvezető irányításával és dietetikus közreműködésével működő, szakácsokból és konyhai kisegítő személyzetből álló csapat az év minden napján- legyen az hétköznap, hétvége, vagy ünnep – elkészíti a bentlakásos szociális intézmények napi négyszeri étkezését (Gondozóház és Idősek Otthonai), a kórházi betegek – külön étlap szerinti – (háromszori, vagy négyszeri) ételeit, az Idősek Klubjai, Fogyatékosok Nappali Központja és a Szociális étkeztetés napi egyszeri meleg ételét. Mindezen túl szabad kapacitás terhére vendégétkeztetést is tud vállalni. Előzetes egyeztetés és igény alapján rendezvényekre történő ételkészítést is vállalunk. Fizetés megegyezés szerint, kalkuláció alapján. Házi segítségnyújtás
-
65
Az ellátás igénybevételének alakulása 2014-ben
-
30. tábla
A nemek szerinti megoszlás az alábbiak szerint alakul: 2014. december 31-én a házi segítségnyújtást igénybevevők közül 50 fő férfi, 170 fő nő. 2007. január 1-től a gondozásba kerülés feltétele a legalább 1 óra gondozási szükséglet megléte. A vezető gondozónő a benyújtott papírok, előgondozás és a gondozónők véleménye alapján vizsgálja a gondozási szükségletet, melyhez csatolja a jogszabályban előírt értékelő adatlapot. 2014-ban az ellátásban részesülők gondozási óra szerinti megoszlása: 1 órás: 154 fő, 2 órás: 85 fő, 3 órás: 10 fő, 4 órás: 8 fő , 4 órát meghaladó: 7 fő 7 fő 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkezett a 2014-es évben, őket a vezető gondozónő tájékoztatta az intézményi elhelyezés lehetőségéről és segítséget nyújt ennek megvalósításában.
66
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott szolgáltatásunk. Az ellátás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorultnak tekintendő az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. A súlyos fogyatékosságot (az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel), pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint igazolni kell. Az ellátás igénybevétele önkéntes és térítésmentes volt a 2014-es évben. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. Az igénylő a lakhelyén felszerelt jelző készülék segítségével krízishelyzet esetén jelzést tud küldeni a diszpécserközpont felé. A központ segélyhívás esetén - a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével - értesíti a készenlétben levő gondozót, akinek 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie.
Az ellátás igénybevételének alakulása 2014-ben
31. tábla
3.
A Gondozóház és Idősek Otthona az ápolásra és gondozásra szoruló idős embereknek biztosít ápolást, gondozást és egész napos felügyeletet. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, írásbeli kérelemre történik, mely tartalmát tekintve jogszabály által meghatározott. Idősek Otthona esetén az ellátást a gondozási szükséglet megléte alapozza meg, melynek napi 4 órát meghaladónak kell lennie, ezt a szükségletet az előgondozás során vizsgáljuk. Felvétel esetén pedig írásbeli megállapodás tartalmazza a lakó és az intézmény jogait, kötelezettségeit. A szolgáltatás térítési díj köteles, melyet a hatályos helyi rendelet szabályoz.
67
Férőhelyek alakulása 2014. december 31-ig Szalóky u 1. sz. alatti telephelyen: Átmeneti férőhelyek száma 12, tartós ellátási forma 26 férőhelyes. A férőhelyek kihasználtsága 100%-os volt ebben az évben is. Az év folyamán átmeneti ellátásba 18 fő került, mely 5 esetben kórházi áthelyezést jelentett, 13 esetben pedig otthonukból érkeztek az ellátottak. A 18 főből 1 ellátást igénybe vevő érkezett vidékről(Nagysimonyi). Tartós ellátásba 11 felvétel történt, mely 5 esetben gondozóházi áthelyezést, 6 fő esetén a személy otthonából történő felvételt jelentett. Idősek Otthonába a felvétel 1 fő esetén történt vidékről ( Nagysimonyi). A megszűnések száma a két ellátási formában 28 /18 gondozóházi – 10 idősek otthoni/, mely 17 fő elhalálozását, 6 fő idősek otthoni áthelyezését, 5 fő helyfenntartásának megszűnését jelentette. Nemesdömölki úti telephelyen: Férőhelyváltozás nem volt.(22) Férőhely kihasználtság: 100 %-os Felvételek száma: 7 fő, mely 6 fő otthonából történő felvételt, 1 fő esetén pedig bentlakásos áthelyezést jelentett. Vidékről felvétel nem volt. A megszűnések száma: 7 fő (elhalálozott) Gondozóház
Felvételek száma Megszűnések száma 32. tábla
Celldömölkről 17
Vidékről 1
Idősek otthona II. Celldömölkről Vidékről 10
18
0
10
Idősek otthona I.
1
Celldömölkről 7
Vidékről 0
0
7
0
A várakozó száma év végén Idősek otthona esetén 25 fő, gondozóházban 20 fő volt. A szolgáltatást kérelmezők tekintetében elsősorban a 80-89 éves korosztály, illetve a nők többsége mutatkozik meg, mely az ellátást igénybe vevők esetén is visszatükröződik. Gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel a lakókat ellátja az intézmény. Gyógyszer alaplista van, amely havonta kerül felülvizsgálatra.
A szolgálat három telephelyen biztosítja a hozzáférés lehetőségét az idősek nappali ellátásához. Az általuk működtetett I. számú Idősek Klubjának (Celldömölk, Szalóky u 3.) férőhelyszáma: 90 fő - mely a 2014-es évben maximális kihasználtsággal működött – nyitva tartása: hétfő-vasárnap 8.00-16.00 óra. A II. számú Idősek Klubja (Celldömölk, Béke u 6.) férőhelyszáma: 50 fő, nyitva tartása: hétfő-szombat 8.00-16.00 óra. A harmadik telephely Merseváton található, ahol Merse Idősek Klubja (Mersevát, Iskola u 1.) néven szintén 50 fő férőhelyszámmal működtetik az ellátást. Nappali ellátást nyújtó egységként elsősorban a 68
saját otthonukban élők számára biztosítanak lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az idősek klubjaiban a gondozás célja az érintett személy: életkörülményeinek javítása, egészségi állapot figyelemmel kísérése, harmonikus életvitel megteremtése, céltalanságból, haszontalanságérzetből kialakulásának megakadályozása,
adódó
pszichés
és
szociális
károk
érdekképviselet. 4. Fogyatékosok nappali ellátása Nappali ellátásban elsősorban a saját otthonukban élő, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes sérült emberek számára nyújtanak lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A szolgáltatás engedélyezett férőhely száma: 24 fő, mely elérhető munkanapokon 8-16 óráig Celldömölkön, a Kossuth utca 3. szám alatt található telephelyükön. Az alábbi településeken élők veszik igénybe a szolgáltatást: Celldömölk, 19 fő, Mesteri, Nagysimonyi, Kemenesmihályfa, Ostffyasszonyfa, Kemenessömjén és Mersevát. Céljuk továbbra is, az oktatási rendszerből kikerült, sérült emberek társadalmi integrációja, képességeik fejlesztése, ill. szinten tartása, (lehetőség szerint saját erőforrásaira támaszkodva), a társadalmi életben való részvételének, esélyegyenlőségének, valamint önálló életvitelének elősegítése. A szolgáltatást igénybe vehették: értelmi fogyatékosok (enyhe, középsúlyos, súlyos, Downszindróma), gyengén látók, vakok, nagyothallók, siketek, különböző okok miatt mozgáskorlátozottak, beszédfogyatékosok, egyéb fogyatékosok és autisták. Ellátotti létszám alakulása 2014-ben: 2014. január elsején 25 fővel indult az ellátás. Év közben 5 fő kérte felvételét, 2 fő más ellátásba került, 1 fő elhunyt, 1 fő kérte az ellátás megszüntetését. 2014. december 31-én 26 fő rendelkezett érvényes megállapodással a szolgáltatás igénybevételére. /A megállapodások száma 10%-kal meghaladhatja az engedélyezett férőhelyek számát/. Többek között gyógypedagógiai foglalkozások keretén belül történt a készségek és képességek fejlesztése/ szinten tartása. A csoportos és egyéni foglalkozások megtervezése során figyelembe veszik a fogyatékossági státusz által meghatározott orvosi-szakmai diagnózisból adódó lehetőségeket, a főbb személyiségjegyeket, s a különböző rendezvények, ünnepek, évszakok, kirándulások aktualitását. A bemutatkozó-ismerkedő játékszituációk, a társismeret fejlesztő helyzetek, a kommunikációs gyakorlatok, a zenés-és pantomim alapú tréningek megteremtették annak a lehetőségét, hogy a nappali szolgálat tagjainak személyiség vonásai, érzelmei 69
egészségesebben fejlődjenek. A játékra épülő önismereti gyakorlatok, és az érzelmi kultúrát közvetítő és fejlesztő játékok az egyéni fejlesztési program részei is voltak egyben. Folyamatos megerősítő figyelmükkel éreztetik, hogy a szolgálat tagjai fontosak egymás számára, és a külvilágnak. A foglalkozások megtervezésénél figyelembe veszik az egyéni szükségleteket, a társadalmi befogadást segítő, valamint a társak közötti együttműködés erősítésének lehetőségét.
A szolgáltatás működtetésével cél a lakosság körében a befogadó-elfogadó attitűd, a tolerancia és segítségnyújtási képesség erősítése, ezáltal is elősegítve a speciális bánásmódot igénylő fogyatékosok társadalmi esélyegyenlőségét. A fogyatékos személy oldaláról pedig a saját lakóhelyén, lakókörnyezetében történő segítése, életvitelének megkönnyítése elsődlegesen a lakáson kívüli (köz) szolgáltatások elérésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. Szolgáltatásunk célcsoportja: A szolgálat azoknak a vele született, vagy szerzett fogyatékosságban szenvedő embereknek kíván segítséget nyújtani, akik ellátási területén élnek és a szolgáltatást igénybe kívánják venni. Ellátottak köre:A szolgáltatás az ellátási területen élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személy segítésére kiterjed (mozgássérültek, látássérültek, hallássérültek, értelmi sérültek, autisták, halmozottan sérült személyek). Nyújtott szolgáltatások: Személyi segítő szolgáltatás: A személyi segítés keretében a fogyatékos személy aktív közreműködésével segítséget nyújtanak a fogyatékos ember személyi szükségleteinek kielégítéséhez, mely magába foglalja a higiénés, az életviteli, és az életfenntartási szükségleteket, támogatást nyújtanak a társadalmi életben való teljes jogú részvételhez, az önálló munkavégzéshez, tanulmányok folytatásához, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez, kulturális, művészeti, sport, szabadidős tevékenységek végzéséhez. Ezen szolgáltatási forma térítésmentes volt a 2014-es évben.
A személyi segítés körébe sorolható minden olyan tevékenység, mely a fogyatékossági állapot miatt bekövetkező funkcióképesség által érintett szükséglet-kielégítő tevékenység támogatását végzi. A segített személy funkcióképességének megfelelően a segítő tevékenység alapvetően három szinten valósulhat meg: 1. Eredeti tevékenység segítése: Az első kategóriába azon tevékenységek kerülnek, melyek egy adott szükséglet kielégítésére irányuló, nem fogyatékos személyeknél is jelenlévő tevékenységet támogatnak. 2. Alternatív tevékenység támogatása: a második kategóriába azon tevékenységek sorolhatók, melyek alternatívák egy fogyatékosság okán önállóan el nem végezhető tevékenység helyett. A segített személy ebben is aktívan részt vesz. 3. Önálló segítői tevékenység: Ha a segített személy aktív részvétele nem lehetséges, vagy minimális, a segítő személy tevékenységétől függ a szükséglet kielégítés. Fontos szem előtt 70
tartani, hogy ezekben az esetben az ellátottat megilleti a saját érdekeinek képviseletéhez és a szabad döntéshez, választáshoz való jog – az, hogy a segítő helyette jár el, nem jelenti azt, hogy egyben helyette dönt.
Személyszállító szolgáltatás A szállító szolgáltatás a fogyatékos személy(ek) részére, speciálisan kialakított gépjárművel, szükség esetén megfelelő segítő (kísérő) jelenlétében, a szükségletek kielégítését segítő szolgáltatáshoz való hozzájutást biztosító szolgáltatás. A Szolgálat az igényeknek megfelelően több gépjárművel is szállíthat. Ez az ellátás térítési díjköteles volt a 2014-es évben. A fizetendő térítési díj a hatályos helyi rendeletben foglaltak szerint került megállapításra.
Információnyújtás A támogató szolgáltatás információs szolgáltatásának célja a szolgáltatással kapcsolatba kerülő egyének, csoportok, illetve szervezetek tájékoztatása a problémájuk megoldásához igénybe vehető, őt megillető támogatások, szolgáltatások létéről, tartalmáról, hozzájutásuk módjáról, feltételeiről. 5. Szenvedélybetegek közösségi ellátása A szolgáltatás célja, hogy az általa gondozott szenvedélybetegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak az őket körülvevő közösségbe. Ennek érdekében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját a szenvedélybeteg otthonában, illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítjuk. Továbbá célunk a tartós intézeti tartózkodás megelőzése, a szenvedélybeteg stigmatizációjának lehetőség szerinti csökkentése, elkerülése, illetve a közösségi integráció elérése és fenntartása. A szociális törvény 65/A §-ának (2) bekezdése szerint a szenvedélybetegek számára a közösségi alapellátás keretein belül biztosítani kell:
-
-
Az ellátást igénybevevők számának alakulása településenként Település
Kezdő létszám
Új igénybevevők
Megszűnt ellátottak
Záró létszám
Összesen
44
-
2
42
33. tábla
71
Az ellátottak köre:
A Szolgálatnál elsősorban alkoholproblémákkal küzdők jelentkeznek segítségért, de tapasztalunk olyat is egyes esetekben, hogy játékszenvedély és/vagy pszichiátriai betegség is társul a már meglévő függőséghez. A másik jelenség az alkoholbetegség vonzataként a személyiségváltozás és az alkoholizmus tagadása. Tapasztalatok szerint tartós javulást nehezen érhetünk el, ha az egyénnek nincs betegségére belátási képessége, ezért a kapcsolatfelvétel során elsődleges szempont, hogy felmérjék ezt. Akiben önként, és külső segítséggel sem fogalmazódik meg a függőség ténye, az értelemszerűen nem keres rá megoldást sem, hiszen nem éli meg problémaként alkoholizáló életvitelét. Az előbb említett okok miatt a munka során csak kis lépésekben tudnak eredményeket elérni, hiszen az alkohol okozta személyiség változás és a másodlagos szervi károsodások szinte véglegesnek tekinthetők. Segítséget elsősorban a mentális gondozásban, a társadalomba való visszailleszkedésben, ügyintézésben (álláskeresés, közreműködés szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, stb.) tudnak nyújtani. További nehézséget jelent a gondozásban, ha az ellátott szociális és anyagi helyzete nem kielégítő, esetleg lakhatása sem biztosított. Sajnos egyre növekvő tendenciát mutat a hajléktalanná válás problémája köreikben, melynek megoldásához be kellett vonjuk a térségi intézményeket és az önkormányzatot is. E komplex probléma együttes kezeléséhez elengedhetetlen az együttműködés más intézményekkel, szakemberekkel. E célt szolgálja a közösségi munkacsoport, melynek keretein belül a pszichiátriai betegséggel küzdő szenvedélybetegeink ügyében még szorosabbá kellett fűznünk a kapcsolatot az Intaházán működő Pszichiátriai Rehabilitációs Osztállyal. Bölcsőde Bölcsődénk a Népjóléti Szolgálat részlegeként működő intézmény, amely 20 hetes kortól 3 éves korig biztosítja a kisgyermekek napközbeni ellátását, gondozását és nevelését. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte a bölcsődei gondozási nevelési év végéig maradhat a Bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig tovább gondozható a Bölcsődében. Intézményben négy csoport működött: Törpike, Micimackó, Pumukli és Vuk csoport. Az épületben a csoportszobákon kívül fürdőszoba, wc-ék, átadó- és kocsi tároló helyiségek 72
találhatók. Az átadókban az átöltöztetéshez pelenkázó asztal, pad és a gyermekek ruházatának elhelyezésére fogas és szekrény áll a rendelkezésre. Minden gyermek részére külön hely van a szekrényben, cipős szekrényben, és fogas jellel ellátva a kabátoknak. A négy csoport mindegyikében 2 – 2 fő szakképzett gondozónő végezte a kisgyermeknevelői munkát. Egy gondozónő helyettesítő feladatokat látott el. Egy-egy gondozónőnek 5 – 6 ”saját” gyermeke volt a csoportban. A felvételt nyert gyermek a szülővel közösen fedezheti fel új környezetét, a Bölcsődét. Ez a beszoktatási (adaptációs) időszak melynek időtartamát a gyermek szükséglete határozza meg,-de általában kb. 2 hét - kis lépésekben, fokozatosan a gyermek egyéniségéhez igazodva történik. Intézményk életét a jól szervezett, folyamatos, rugalmas napirend jellemzi, mely a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit biztosítja, megteremtve a biztonságérzetet, kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét a kisgyermek számára. A folyamatos gondozáson belül egymást követik az események (tisztálkodás, étkezés, alvás) és a gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. A játékkal segítjük a gyermeknek a környező világ megismerését, befogadását és törekszünk elősegíteni a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését. Lehetőséget ad a játék a társas kapcsolatok fejlődésére is, hiszen a kisgyermek számára örömforrás a többi gyermekkel való együttlét. A társak viselkedése pedig mintát nyújt a szocializációhoz. A mese, a vers, a bábjáték, az ének zene, a tánc, az alkotótevékenységek, a mozgásos játékok, a természet tevékeny megismerése és az egyéb tevékenységek a nagyobbak részére (sütés, gyümölcsnap előkészítése, babafürdetés) már előkészíti az óvodai nevelést. A beszoktatási idő elteltével a különböző játéktevékenységeket a gondozónők a saját csoportjukban lévő gyermekek életkorát, fejlettségét és egyéniségét figyelembe véve heti programok keretében megtervezik, és tájékoztatásul az átadóban kifüggesztik. A Bölcsőde önálló konyhával is rendelkezik, melyben a gyermekek egyéni igényeit figyelembe véve készül az életkoruknak megfelelő étel.
73
Térítési díj kedvezményben részesülők száma az év folyamán:18 fő rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma: 9 fő 50%-os díj kedvezményezett: 9 fő 3 vagy több gyermek esetén: 6 fő
Sérült gyermek gondozása: integráltan csoportokban 2 fő SNI gyermek gondozása folyt bölcsődénkben.
Hátrányos helyzetű gyermekek száma:3 fő Hátrányos helyzetű: 1 fő Halmozottan hátrányos helyzetű 2 fő
A gyermekek életkori megoszlása 2014 december 31-én: 6-12 hó: 0 fő, 12-23 hó: 10 fő, 24-35 hó: 26 fő, 36 hónapnál idősebb: 10 fő.
74
VII.
Hivatkozások, források
Cseres-Gergely, Zsombor és Molnár, György (2014) Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. In: Társadalmi riport, 2014. TÁRKI, Budapest, pp. 204-225. http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
75
IV.
A CELLDÖMÖLKI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL
1. Járásban lévő önkormányzati HEP-ek alapján készült összegző problématérkép Romák, mélyszegénységben élők városon keresztül átutazó krízishelyzetbe került vagy hajléktalan személyek eljuttatása a legközelebbi hajléktalan szállóra (Szombathely) Aluliskolázottság, munkanélküliség, ennek számának növekedése, érdektelenség Nyilvános és széles körben hozzáférhető ingyenes orvosi- és szűrővizsgálatok hiánya Nincs megfelelő nyilvántartás a mélyszegénységben élőkről Egyes településeken szociális bérlakás a rászorulóknak Lakástámogatás kiterjesztésére lenne igény Krízishelyzetbe került személyek számának emelkedése A helyi adományozás csak egyedi, elszigetelt esetben fordul elő. Önkéntes munka ritkán, csak a helyben meghirdetett társadalmi munkák alkalmával van. Szociális és egészségügyi szolgáltatások csak részben elérhetőek Elszegényedés, rossz lakhatási körülmények, kirekesztés munkaerő-piaci sikertelenség Energiaszegénység miatt romló lakhatási körülmények, egészségileg és anyagilag romló viszonyok
Gyermekek Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkeztetésének megoldása Óvodás és bölcsődés korú gyermeket nevelő anyák munkahely és gyermeknevelés összhangjának problémái A mélyszegénységben élő családokban gyakran senki nem dolgozik, így a gyermekek negatív példát látnak. Óvodás gyermekek és szülők kapcsolatának javítása Hiányos az óvodás korú gyermekek kötelező fogászati, szemészeti- és általános orvosi szűrővizsgálatai A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, fogyatékos gyermekek nyilvántartása hiányos, vagy nincs Nyári gyermekfelügyelet megoldatlansága A gyermekek az iskolán kívüli szabadidejüket nem mindig tudják hasznosan eltölteni Gyermeknevelési ismeretek, tapasztalatlanság nagyszülői háttér hiánya. Több településen nincs iskola, közösségi tér, a más iskolába járó gyermekek elszakadnak egymástól Generációs különbségek erősödése, családok közti kapcsolatok gyengülése. Alacsony az anyatejjel táplált csecsemők aránya. Sokat ülnek a számítógép előtt, a szabadban töltött idő csökken. A gyermekek és szüleik szinte csak reggel és este találkoznak, együtt laknak, de nem együtt élnek. Fiatalok elvándorlása HH, HHH helyzetű gyermekek nyilvántartása hiányos.
Nők GYES-en, GYED-en lévők elszigetelődése Jelzőrendszer működése hiányos, problémáikat nem mondják el Sok nő nem tudja összeegyeztetni a munkát a családdal Nők munkába állása nehéz a családon belüli erőszak látens jelenség Több településen nincs helyben bölcsőde, a 3 év alatti gyermekek elhelyezése helyben nem megoldott, nem tud dolgozni az anya, ha szeretne. Az óvodai nyitva tartás probléma, a dolgozó szülők nem tudnak odaérni időben a gyermekekért Fiatal szülőknél a jó példa hiánya. Felelősségtudat, gyermeknevelési ismeretek hiánya, tapasztalat hiánya, nagyszülői háttér hiánya A nők kikapcsolódási lehetőségei korlátozottak A nők szűrővizsgálatokra való eljutása nehézkes Gyermekfelügyelet megoldatlansága nyári szünidőben, konfliktus a családi és munkaerőpiaci szerepek közt.
34. tábla
76
Idősek A bezártság, az egyedüllét, depresszióhoz, szervi betegségekhez is vezethet Elmagányosodás A nyugdíjasok számához képest alacsony a szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők száma Hátrányos megkülönböztetés a munka világában Kevés lehetőség a „tevékeny időskor” és az „élethosszig tartó tanulás”ra Nincs elég segítségük a ház körül A szociális alapszolgáltatásokhoz az eljutás a rossz közlekedés miatt nagyon nehéz A közutak állapota miatt az idősek, gyermekek és fogyatékosok /mozgássérültek közlekedése nem biztonságos Informatikai járatlanság
Fogyatékkal élők Közlekedési és utazási problémák Pontatlan, nem teljes körű adatok a fogyatékkal élő gyerekek, felnőttek létszámáról, betegségükről Közös önkormányzathoz tartozó falvakból is lenne igény a fogyatékosok nappali ellátására, de beutazásuk nem megoldott (Celldömölk) Kerekesszékkel nehéz a közlekedés a járdák, padkák találkozásánál, egyes közintézmények nehezen megközelíthetők, nem teljes körű az akadálymentesítés Esetleges előítéletek a fogyatékos emberekkel szemben Érdektelenség a másság, mások problémái iránt. A fogyatékosok problémái nem ismertek a közösség számára. A fogyatékosok számára szükséges információk hiánya
2. Járási problémaelemzés 2.1.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
A térségben a mélyszegénységben élő emberekről nincs megfelelő információ. A fókuszcsoportos interjú során kiderült, hogy az Önkormányzat munkatársa szerint a legnagyobb problémát az iskolázatlanságból adódó munkanélküliség okozza. Magas az iskolakerülők száma ebben a célcsoportban és mióta megalakultak a járások, azóta látszik, hogy ez nem kifejezetten helyi, azaz járásközponti probléma, hanem az egész járásra jellemző. Az elmúlt évek során a HEP-ekből is kitűnik, hogy növekedett az aluliskolázottak száma a munkanélküliek körében, rájuk sajnos érdektelenség is jellemző. Az önkormányzatok a munkanélküliség csökkentése, a munkába való visszatérés elősegítése, nem utolsó sorban az önkormányzati feladatellátás biztosítása érdekében számol közfoglalkoztatással. Közfoglalkoztatás keretében az önkormányzatnak lehetősége nyílik az álláskeresők foglalkoztatására, ami a munkavállalóknak is jó, és a település is rendezettebb munkájuk nyomán. Azonban az a tapasztalat, hogy a pont az említett réteg annyira hozzászokott a közmunka programhoz, hogy már nem is akar az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni. Az iskolázatlanság további problémát jelent. Jelenleg van a Munkaügyi Kirendeltségnek egy GINOP programja, amelybe pályakezdőket támogatnak, és amelybe roma fiatalok is beléptek. Ennek keretében rendszeresen nézik a járási statisztikákat és novemberben fordult elő először, hogy a 25 év alatti munkanélküliek fele 8 osztályt vagy annyit sem végzett el. Ez nagyon megnehezíti a képzésbe vonásukat, hiszen alacsony a motivációjuk is. A képzésbe vonást megpróbálják ugyan utazási támogatással stb. is ösztönözni, de még ennek ellenére is nagyon nagy a lemorzsolódási arány körükben. A jogszabályi háttér néha nehezítő tényező, hiszen pl. ha a Munkaügyi Kirendeltség bevon egy álláskeresőt valamilyen képzésbe, akkor őrá onnantól fogva nem fog tudni a jövőbeni munkáltatója további támogatást kapni a Munkaügyi Kirendeltségtől. Ez is megnehezíti az elhelyezkedésüket. A közmunka programot viszont vannak, akik pozitívumnak látják, legalábbis azt a részét, hogy pont az a mélyszegénységben élő, javarészt roma származású személyek, akik ebbe a programba bekerülnek, legalább elkezdenek rendszeresen eljárni otthonról (ha tevékenyen telik a napja, ha nem), hiszen nagy részük eddig egész nap csak feküdt vagy otthon tartózkodott, így pedig kimozdulási lehetőségük van. Volt a Családsegítő Szolgálatnak korábban beilleszkedési programja, most jogszabályi változás miatt nincs. Ehelyett adósságkezelési program van, valamint szocializációs, életvezetési és álláskeresési klub. A jánosházi térségben a gyerekvállalás átgondolását látják nagy problémának, a mélyszegénységben élők körében a családtervezésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.
77
A celldömölki óvodába járó roma származású gyermekek helyzete kettős: vannak nagyon jómódú családok, akiknél a gyermekek rendezettek, jól szocializáltak, a probléma inkább a kevésbé tehetős réteggel van. Ők a helyben – vagyis az óvodában – végzett fejlesztésekre, programokra elengedik gyermekeiket, de az intézményen kívülre kirándulásokra, vagy pl. úszásoktatásra, lovas terápiára már nem. Próbáltak „Szülők Iskoláját” szervezni, nem túl sok sikerrel. A térségben az is probléma, hogy kevés az üresedő bérlakás, melyet pályázat meghirdetésével bérbe lehet adni. A lakáshelyzet megoldásának feladatát nehezíti, hogy az önkormányzatok saját erőből szociális bérlakások építését vállalni nem tudják. A használatban lévő bérlakások állagának felújítása sem biztosított teljes körűen az alacsony bérleti díjakból, főleg, hogy jelentős a behajthatatlan lakbérhátralék. A térségben nincs mód a krízishelyzetbe került emberek ellátására, a legközelebbi hajléktalanszálló Szombathelyen működik. A térségben helyi adományozások csak egyedi, elszigetelt esetben fordul elő. A mélyszegénységben élők egészségügyi állapotáról nem áll rendelkezésre adat, a szűrővizsgálatokra nem járnak. A térségben a szociális és egészségügyi szolgáltatások csak részben érhetők el. A jövőben továbbra is kiemelt feladat kell, hogy legyen a szegregátum vagy szegregációval veszélyeztetett területek szegregáltsági fokának csökkentése, az itt élők életminőségének javítása a foglalkoztatási, képzettségi mutatóik javításával, illetve lakókörnyezetük, lakhatási feltételeik javításával, melyhez szükséges aktívan bevonni az érintett lakosságot személeletformáló intézkedésekkel.
2.2.
A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
A járásban nőtt a védelembe vett és a veszélyeztetett kiskorúak száma. A munkahelyek megszűnésének, munkanélküliség növekedésének köszönhetően egyre többen váltak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosulttá. Kevés bölcsőde működik és többségében túlterheltek, teljes kihasználtsággal működnek. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozóan kevés adattal rendelkezik a térség, továbbá nyári étkeztetésük és felügyeletük nem megoldott a térségben. A mélyszegénységben élő családokban gyakran senki nem dolgozik, így a gyermekek negatív példát látnak. A legjelentősebb problémák, melyekkel helyi a Családsegítő Szolgálatot felkeresték, illetve melyeket a Szolgálat felé jeleztek: családok anyagi nehézségei, szülők szenvedélybetegsége, szülők életvezetésében tapasztalható hiányosságok, gyermek szülő általi elhanyagolása, gyermek egészségügyi vizsgálatának elmulasztása, folyamatos lakóhely változtatások, igazolatlan iskolai hiányzások, gyermek iskolában tanúsított magatartásproblémái, 78
szabálysértés elkövetése, konfliktusos válás, rendőrségi beavatkozást igénylő családi veszekedés. A gyermekek az iskolán kívüli szabadidejüket nem mindig tudják hasznosan eltölteni, sok esetben nincs nagyszülői háttér. Több településen nincs iskola, közösségi tér, a más iskolába járó gyermekek elszakadnak egymástól. A térség HEP-jei szerint hiányos az óvodás korú gyermekek kötelező fogászati szemészeti- és általános orvosi szűrővizsgálatai. A fókuszcsoportos interjú során kiderült, hogy a Pedagógiai Szakszolgálat rendelkezik 2 fő gyermekpszichológussal, akiknek bár elsősorban szakértői szerepük van, de ha valaki bejelentkezik hozzájuk, hogy szükségét érzi a segítségüknek, azt tudják fogadni. Celldömölkön 1991-től működik a családsegítő, és 1997-től a gyermekjóléti szolgáltatás. Celldömölk város közigazgatási területén kívül Boba, Borgáta, Csönge, Ostffyasszonyfa, Egyházashetye, Kemeneskápolna, Kemenessömjén, Köcsk, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskocs, Tokorcs, Mersevát községekben is biztosítja a szolgáltatást a Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás. A vonatkozó jogszabályokban meghatározott szakmai előírásoknak megfelelően felsőfokú szociális végzettségű kollégáik látják el a feladatokat.
A pályakezdő fiatalok helyzete a járásban nem túl bíztató. A kistelepüléseken, falvakban a nincs munkalehetőség. Innen jobb esetben Celldömölk felé mozdulnak az ott élők, de már inkább egyre gyakrabban Szombathely, vagy még távolabbi munkalehetőségi pontok után néznek. A helyben maradóknak talán a közfoglalkoztatás jelent némi lehetőséget. Egyre több eladó ház/lakás van a Celldömölki Járásban. Inkább bérelnek a 25 év alatti fiatalok egy celldömölki vagy szombathelyi lakást, minthogy falun maradjanak még akár egy nagyon jó állapotú családi házban, ahonnan rendszeresen ingázni kellene a munkahelyre. Komoly verseny alakult ki bérelhető lakásokért a fiatalok között. Szükség lenne újabb, alacsony fenntartási költségű bérlakásokra is.
2.3.
A nők helyzete, esélyegyenlősége
A térségben nőtt a munkanélküliek körében a nők aránya. Az alacsony iskolai végzettségűek számára a betanított munka adhat lehetőséget. A térségben a Cellcomp Kft és a Wewalka Sütőüzem foglalkoztat nagyobb számban betanított munkásokat. Legközelebb Sárváron és Szombathelyen van még lehetőségük az alacsonyabb végzettségűeknek munkához jutni. 4 nagy foglalkoztatót említhetünk meg a járásban, amely összesen 3600 főt foglalkoztat. Ez a munkavállalók kb. 1/3-a. Ha bármi történik a munkaerőpiacon, akkor akár 100 ember is utcára kerülhet egyik napról a másikra.
79
A járásban meghatározó a feldolgozóipar, amely jellemzően nőket foglalkoztat, tehát az esetleges munkaerő-piaci átrendeződések komoly hatással lehetnek a nőkre. Nagyon nehéz a női munkavállalóknak összeegyeztetni a munka- és család feladatait, főképp a munkahelyekre történő utazás miatt, ami sok időt elvesz. A lakosság köréből sokan járnak Sárvárra dolgozni. Az óvodai nyitva tartás problémát okoz a dolgozó szülőknek, sok esetben nem tudnak időben odaérni gyermekeikért. A térségben a nők kikapcsolódási lehetőségei korlátozottak. Gyermekfelügyelet megoldatlansága nyári szünidőben, amely konfliktus-forrás a családi és munkaerő-piaci szerepek közt. A krízishelyzetben lévők számára a térségben működik szolgáltatás. Legközelebb 50 km-re Szombathelyen van lehetőség igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat. Az általános tapasztalat, hogy az elmúlt körülbelül 10 év során a Celldömölki Járáson belül óriási gazdasági átrendeződés ment végbe az egyes települések között. Ez azt jelenti, hogy egyes települések a fejlődésben előbbre kerültek, mások pedig lemaradtak. Kiemelve például a közfoglalkoztatás területét, ez úgy mutatkozik meg, hogy a Celldömölki Járást egy kormányrendelet hátrányos helyzetű járások közé sorolja be. Ez olyan szempontból előny, hogy a közfoglalkoztatás tekintetében a Belügyminisztériumtól közel 200 fős kvótát kapott a járás a hagyományos kvótákon felül, tehát óriási többletkvótához jutottak. Viszont ezek a besorolások nem mindig mutatják a tényeket, mert ha átlagot számolunk, azok az átlagok mindig valamit elfednek. Ha a nők célcsoportját vizsgáljuk pl., akkor ide tartozik a csecsemőtől a 80 éves néni is, de a korosztályt le kellene szűkíteni, hogy kikkel kívánunk foglalkozni, kik azok a nők, akiknek a helyzetét fel akarjuk mérni; illetve településekre lehetne tagolni a felmérést. Tehát a felmérést úgy kellene elvégezni, hogy a járáson belül, az adott településen, az ott élőknek mik a legfőbb problémái, hogy legyen valami kiindulási alapunk. A nőknek a munkaerőpiacon való megjelenése és esélyei nagyban függenek attól, hogy az otthoni családi életüket hogy tudják összeegyeztetni a munkatevékenységgel. A családbarát munkahelyekben látnak lehetőséget és esélyt arra, hogy valamilyen szinten össze tudjuk ezeket a problémákat hangolni saját intézményen belül is. Az egyik legfontosabb dolog a női munkavállalók körében a gyermekek napközbeni felügyeletének ellátása, de fontos kérdés lehet a délutáni gyermekfelügyelet is, mert ez is sok esetben problémát jelent. A Celldömölki Járás olyan szempontból szerencsés helyzetben van, hogy a bölcsődei ellátás kiterjed a járás településeire is. Hiányosságok talán a nyári gyermekfelügyelet megoldásában mutatkoznak, erre mindig próbálnak valamilyen megoldást találni, de nem az elhatározás, hanem a forrás része hiányzik a dolognak. Szervezett nyári táborok vannak, de főként csak Celldömölkön.
80
Az utaztatást is jobban meg kellene szervezni, illetve a munkaadóknak támogatni. A fizetésekhez képest az útiköltség igen magas. A munkahelyi mobilitásra, az utaztatásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Azt kellene elérni, hogy egy munkavállalónak az 50 – 80 kilométeres utazás naponta, amely amúgy is nagy megterhelés fizikailag és pszichikailag is a munka mellett, ne legyen még nagyobb teher anyagilag is. A legfrissebb információk szerint a LUK Savaria rendszeres járatokat indít Celldömölkről a cégnél lévő munkaerőhiány kielégítése érdekében.
2.4.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
A térségben az idősek gondozására a házi segítségnyújtás ad lehetőséget, de az igény legtöbbször nagyobb, mint a kapacitás. A szolgáltatás hiány sok esetben áthidalható lehetne, ha a lakosság, a fiatalok segítőkészsége jobb lenne, szükség van pl. fát behordani, füvet nyírni, bevásárolni stb. A térségben élő időseket, elsősorban a kistelepülésen az elmagányosodás veszélyezteti, kevés lehetőség van az időseknek közösségbe járni, kikapcsolódni. A HEP-ekben az idősellátásban történt felmérés során arra a következtetésre jutottunk, hogy az idősek informatika terén járatlanok, azonban lenne igényük pl. az internet használatának elsajátítására. A térségben működő szociális alapszolgáltatások igénybevételéhez nehéz eljutniuk a rossz közlekedési viszonyok miatt. 2006 óta működik a jelzőrendszeres segítségnyújtás, amely a járásközponton kívül még 13 településen érhető el. Celldömölkön kívül Jánosházán működik még a szolgáltatás, ők 7 települést látnak el, valamint Pápóc lát el 5 települést. A jelzőrendszer tagjai: iskolák, óvodák, védőnők, gyermekorvosok, jegyző, a Családsegítő Szolgálat kollégái stb. A jogsegély szolgálattal, a helyi civilekkel is jól kialakult kapcsolat van a Családsegítő Szolgálatnak, az önkéntes felajánlások is jól működnek. A jelen projekt során létrejött együttműködés tagjai segítséget nyújthatnának esetleg a prevenciós tevékenységben, amelyre még nem sikerült kellő hangsúlyt fektetni, illetve nem sikerül egy jó, a speciális helyi igényekre alapuló módszertant kidolgozni. A Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás megállapodása értelmében Celldömölk (gesztor) településen látja el feladatát, melynek keretében biztosítja többek között a Gondozóház és Idősek Otthona működtetését valamint az Idősek nappali ellátását.
81
2.5.
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
A térségben élő fogyatékos emberek számára sok közlekedési és utazási probléma van, kerekesszékkel nehéz a közlekedés a járdák, padkák találkozásánál, viszont minden közintézmény akadálymentesített a járásszékhelyen és minden új beruházásnál vagy felújításnál kikérik az ő véleményét az akadálymentesítés megtervezése során. Pontatlan és nem teljes körű adatok állnak rendelkezésre a fogyatékkal élő gyerekek, felnőttek létszámáról, betegségükről. Celldömölkön és környékén 1200 fő mozgásszervi fogyatékos él. A közös önkormányzathoz tartozó falvakból is lenne igény a fogyatékosok nappali ellátására, de beutazásuk nem teljes körűen megoldott. A távolsági buszok nem akadálymentesek. Az elhelyezkedés jelenti az egyik legnagyobb problémát. A celldömölki térségben három gazdasági társaság működteti egy-egy telephelyét, ahol lehetőség nyílik fogyatékkal élők számára elhelyezkedni, de ez kevésnek bizonyul. Azok a cégek, amelyek a törvényi előírás miatt kötelesek megváltozott munkaképességű személyeket alkalmazni, azt csakis a minimum mértékben teszik, s az az általános tapasztalat, hogy ezektől az alkalmazottaktól is ugyanazt a teljesítményt várják el, mint ép társaiktól. Nincsen túl sok programlehetőség a járásban, amelyekkel a beteg és egészséges fiatalokat, és felnőtteket közelebb lehetne hozni egymáshoz. Sok esetben tapasztalható érdektelenség a másság, mások problémáival szemben. A Vas Megyei Mozgássérültek celldömölki Helyi Csoportja: E helyi csoport Celldömölk város és 28 településének mozgássérültéinek érdek-képviseleti szerve. Figyelemmel kísérik a fogyatékosok társadalmi részvételét szolgáló állami és társadalmi tevékenységet és rehabilitációt. Törekszenek a mozgássérültek aktiválásának felkeltésére, elősegítik a nevelésüket, a munkaképességük fejlesztését. Feladatuk a munkába állásuk ösztönzése. Elősegítik a sérült emberek pihenését, üdülését, a társas emberi kialakulását. Segítséget nyújtanak a mozgáskorlátozottak egyéni helyzetének javításához a jogos érdekeinek érvényre juttatásához. Az 1990-es év eleje óta működik a kézimunka szakkör, hetente 1 napon. A kézimunkákat a szakkör tagjai saját maguk készítik elő. -
Évente kirándulásokat szerveznek. Ezek a kirándulások az emberek számára nagyon fontosak, mert van olyan tag, hiszen kimozdulási pont otthonról, a négy fal közül.
-
Kéthavonta orvosi, egyházi és természetgyógyászati előadásokat szerveznek, ahol 2030 tag jelenik meg. Mindig térítésmentesen érkeznek az előadók.
-
Csoportos fürdő és színházlátogatásra is sor kerül. 82
-
Legfontosabb feladat, hogy város és a környéke akadálymentes legyen. Folyamatosan részt vesz a csoport vezetője az önkormányzati projekteken, tehát a tervezéstől a kivitelezésig mindenben kikérik a véleményét. Ennek eredményeképpen a város minden intézménye akadálymentes.
-
Minden év december közepén tartják a nagyszabású karácsonyi ünnepséget, melyen 130-150 tag vesz részt. Az ünnepség hangulatát, bensőségét emeli az óvodások által adott műsor, az azt követő vacsora, utána élőzenével gondoskodnak a jó hangulatról.
-
Havonta látogatják a helyi gondozóházba költözött tagtársakat. Ugyanígy a helyi kórházba került embereinket, ha erről van tudomásuk.
83
V.
„JÓ GYAKORLATOK” A TÉRSÉGBEN 1. Jó gyakorlat
Projekt azonosító száma: TÁMOP-3.3.2-08/2-2008-0022 Projekt neve: Esélyegyenlőségi program végrehajtása Celldömölk városában ESZA támogatás: 42.188.061 Ft 2008. évben került sor a Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása (TÁMOP-3.3.2/08/2) címmel meghirdetett pályázati felhívásra az „Esélyegyenlőségi program végrehajtása Celldömölk városában” című pályázat benyújtására, melynek fő célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók felkarolása és felzárkóztatása. A program 2009 szeptemberétől indult és 2011 júliusában fejeződött be. A pályázat megvalósításának színterei a város közoktatási intézményei, a Városi Óvoda, a Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, a Műszaki Szakközép- és Szakiskola valamint a Berzsenyi Dániel Gimnázium. Elmondható tehát, hogy szinte a város minden hátrányos helyzetű gyermeke és fiatalja 3-tól 22 éves korig érintett a pályázat megvalósításában, melyre összesen 42 millió forintot nyertek. A pályázat kötelező részét képezték a pedagógusok továbbképzései, melyek segítségével új ismereteket szereztek. Ennek célja, hogy munkájuk során alkalmazni tudják a korszerű pedagógiai módszereket, valamint szemléletváltás következzen be a hátrányos helyzetű gyermekek oktatása és nevelése során. A fent említett intézmények nemcsak önálló, hanem sok esetben egymással összekapcsolódó programokkal dolgoztak. A feladatok nagyon sokrétűek. Az óvodában fel kellett mérni, hogy minden 3. évét betöltött gyermek jár-e óvodába. A már óvodás gyermekek számára fejlesztő foglalkozásokat tartottak a pedagógusok a képességeiknek megfelelő egyéni fejlesztési tervek kidolgozása alapján. A sokoldalú készségfejlesztést a tavasz folyamán úszásoktatással és lovas terápiával fogjuk bővíteni. A bölcsőde és óvoda közti átmenet játékos ovicsalogató programokkal színesedett. Az általános iskolában nagyon fontos momentum volt az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítése, tekintettel arra, hogy a gyerekek idejük nagy részét az iskolában töltik. Az óvoda és az iskola közti átmenet segítése érdekében az 1. évfolyamos tanítók jutottak nagyobb szerephez. A pályázat nem csak a szakmai munkát segítette. A projekt keretein belül lehetőség adódott korszerű csoportszoba kialakítására, melynek modern berendezése alkalmas kreatív szabadidős programok és fejlesztő foglalkozások lebonyolítására. A 7–8. évfolyamosok pályaválasztást segítő programokon vesznek részt, ahol a pedagógusok megismertették őket a különféle szakmákkal és felhívták figyelmüket a szakmatanulás fontosságára. A sajátos nevelési igényű tanulók normál szakiskolában való továbbtanulásra felkészítő programjai – fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások egyéni fejlesztési tervek alapján – szintén fontos részét képezték a projektnek. 84
Mindezen programok megvalósítása céljából természetesen elengedhetetlen volt az általános iskola és a szakközépiskola pedagógusainak együttműködése és folyamatos kapcsolattartása. A középiskolák feladata a pályaválasztást segítő programok szervezése volt a 7–8. osztályosok számára nyílt napok és bemutató órák szervezésével. A közös tanulói programok szervezése (sportversenyek, diáknap) nemcsak nevelő értékűek, hanem megismerhették a középiskolai életet, az ott tanító pedagógusokat. Az iskolákban felzárkóztatások és korrepetálások segítségével igyekeztek a tanulók lemorzsolódását elkerülni. A szakmai óralátogatásokon nagy élményt jelentett a 7–8. osztályos tanulóknak az esztergapad működésének, valamint az interaktív tábla használatának bemutatása. 2. Jó gyakorlat Celldömölk Város Önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Társadalmi Infrastruktúra Operatív támogatási rendszerében „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” című pályázatán nyert 46.400.000 Ft támogatást. A programban a Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat mind a négy telephelye összesen 15 tanulócsoporttal vett azzal a céllal, hogy az IKT-val támogatott 1:1 (1 diák/1 számítógép) oktatási környezet mihamarabb bevezetésre és elterjesztésre kerüljön kistérség a közoktatásában. A konstrukció közvetlen célja az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. Továbbá a jelen infrastruktúra fejlesztés hozzájárul a kompetenciafejlesztő oktatásban elért eredmények fenntartásához illetve továbbfejlesztéséhez, valamint a mérés-értékelés, és az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez. A program során 370 db tanuló és 15 db nevelő laptop került beszerzésre a szükséges tárolókkal, Routerekkel és WIFI Acces Pointtal. Kompetencia alapú nevelés és oktatás elterjesztése Celldömölkön Celldömölk Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be 2008. decemberében az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez, mely pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága 117.544.513 Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélt 2009. áprilisában. A projekt célja, a kompetencia alapú oktatás bevezetése, valamint az egyenlő hozzáférés megteremtése Celldömölkön. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósult meg. A 2009/2010-es tanévben a programban 6 feladatellátási hely vett részt, nevezetesen: Celldömölki Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Celldömölk, Sági u. 65. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk, Árpád u. 34. 85
Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk, Széchenyi u. 15. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk, Széchenyi u. 16. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk, Sági u. 167. Városi Óvoda Celldömölk, Koptik Odó u. 10. A projekt alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a Celldömölk város oktatási intézményeiben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését célozta, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A megvalósítás a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel hozzájárult az oktatás minőségének javulásához. Az új tanulásszervezési eljárások bevezetéséhez, a különböző oktatási programok hatékony alkalmazásához lehetőség volt a szakmai pedagógus-továbbképzéseken való részvételre, valamint szaktanácsadó igénybevételére. A paradigmaváltást elősegítő, meggyőző és hiteles módszerek, eljárások megismeréséhez konzultációkra, óralátogatásokra, tapasztalatcserékre került sor. 3. Jó gyakorlat Komplex szolgáltatás, elégedett ügyfél – TÁMOP-5.4.9-11/1 A program keretében másfél éven keresztül a Népjóléti Szolgálat munkatársai különböző önismereti tréningeken és konfliktuskezelő továbbképzéseken vettek részt, melyek célja a szociális szolgáltatások összekapcsolása volt. A projekt közvetlen célja az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolási modelljének kidolgozása, az új modell kipróbálása és a tapasztalatok visszacsatolása. A projekt hosszú távú célja: a Celldömölkön működő szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, működési hatékonyságának javítása, az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolásának kialakításával, amely az ügyfelek problémáinak komplex megoldását segíti. A program az alapszolgáltatási rendszer komplex összekapcsolásának megvalósulását szolgálta. A hatékonyabb és gyorsabb munkavégzést egy internetes platform teszi lehetővé, ahol a szolgáltatásokhoz kapcsolódó különböző dokumentációs rendszerek vannak összegyűjtve. A szolgáltatást nyújtók csökkenő adminisztrációs terheinek eredményeképpen az ügyfelek elégedettsége növekszik. A Népjóléti Szolgálat mintegy 130 dolgozóját érintette a pályázat. A projekt keretében a Celldömölkön működő szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, működési hatékonyságuk javítása valósult meg a kliensek problémáinak komplex megoldása érdekében.
86
4. Jó gyakorlat CSP-CSBM-15 - Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatása
A Népjóléti Szolgálatra, mint munkáltatóra vonatkozó pályázat lényege, hogy mivel munkavállalóik jelentős része nő, akiknek egyre több szerepnek kell megfelelniük, minél több olyan módszert alkalmazzanak, amelyek életük tervezhetőségéhez, az anya – dolgozó nő – feleség stb. szerephez illeszkedik. A projekt kidolgozása során első lépésként megvizsgálták az intézménynél jelenleg is meglévő családbarát intézkedéseket, erősségeiket és „gyengeségeiket”, valamint kérdőívezéssel a dolgozók körében jelentkező igényeket, elvárásokat. A szervezetről elmondható, hogy munkavállalóik nagy része határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, melynek legnagyobb előnye a tervezhetőség. A várandósok támogatásaként lehetőséget biztosítanak az orvosi ellátások munkaidőben történő igénybevételére. A GYED-ről visszatérőknek biztosított a könnyített munkavégzés illetve a részmunkaidő biztosítása. A munkaidőt és a szabadságolási ütemtervet egyéni kérésre osztják be. Rehabilitációs munkavállalóik szintén részmunkaidőben dolgozhatnak, munkakörük egészségügyi állapotuknak megfelelően kerül kialakításra. A férfi munkavállalók részére is biztosított a szülői szerep megerősítését célzó egyéni szabadságolási ütemterv kidolgozása illetve indokolt esetben a munkaidő-kedvezmény. A bentlakásos illetve több műszakos munkarendben dolgozók esetében biztosított a műszakcsere lehetősége.
„Táborka” nyári tábor A Népjóléti Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Csoportja 2014. július 8-9-én "Táborka" néven 2 napos programsorozatot szervezett a velük segítő kapcsolatban álló családok általános iskoláskorú gyermekeinek. Az igényfelmérés után közel harmincan vettek részt a számukra ingyenes rendezvényen. A 3D-s mozi, majd a zsíros kenyér partit követő paintball fegyverrel való célba lövés, a gyermekek jelentős részének első alkalommal adatott meg. A Ság-hegyi túra, a szalonnasütés, a közös játék összekovácsolta a részben celldömölki, részben vidékről érkező fiatalokat.
87
„Apa füzet” Férfi munkavállalóik családi szerepükben való támogatása érdekében készült el az „Apa füzet”, mely tartalmaz minden olyan információt, amely az apukák számára hasznos útmutatóként szolgál. A babavárással foglalkozó könyvek sorában alig-alig akad olyan, amelyben az apukák igényeire is gondolnak. A férfiak ugyanolyan jelentős változásokon esnek át a babavárás illetve később a gyermeknevelés alatt, mint az édesanyák. A kiadvány alapvető információkat tartalmaz az erősebbik nem számára a gyermekneveléssel – gyermekvállalással kapcsolatban. A projekt keretében sor kerül különböző szabadidős programok, kirándulások megszervezésére úgy, mint a gyöngyösfalui Holdfény Ligetben tartott családi nap, Paintball játékokra a Vönöcki Paintball Sport Klub telephelyén, szalonnasütésre, közös Mikulás napra és egy Egészségnevelési Nap keretében orvosi szűrővizsgálatokra.
88
VI.
STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 1. 2014-20-as OP-k
I.
TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM
Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014–2020-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. E nemzeti prioritás a helyi adottságokra és erőforrásokra építve, célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra és munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. Magyarország a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló európai uniós források és hazai társfinanszírozás 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja. A területi operatív programok ezen gazdaságélénkítő csomag részét képezik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). Az operatív program hozzájárulása az Európai Unió fejlesztéspolitikai céljaihoz A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, ezáltal hozzájárulnak a EU2020 célkitűzések teljesüléséhez, kiemelten a fenntartható és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz. A TOP az alábbi EU2020 stratégiai célokhoz járul hozzá, összhangban a Nemzeti Reform Programban (NRP) és a Partnerségi Megállapodásban (PM) rögzítettekkel: Foglalkoztatás növelése: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a foglalkoztatási szintet a 2010/11-es 61% alatti szintről 75%-ra emeli (EU cél: 75%). Jelenleg a foglalkoztatási ráta Eurostat /2013/ adatok szerint Magyarországon 63,2%, EU átlag 68,3%. E célkitűzéssel összhangban történt a 8. tematikus célhoz illeszkedően a TOP gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szerepvállalásának meghatározása, amelynek révén a TOP közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatási szint növeléséhez, elsősorban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítést szolgáló helyi feltételek biztosításával. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra növeli (EU cél 20%) a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (Eurostat /2012/ adatok szerint jelenleg 9,6%, míg az EU átlag 14,1%) és 18%-os (EU cél 20%) teljes energia-megtakarítást ér el. További nemzeti cél az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10%-os növekedése (EU cél üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, 1990-es szinthez képest, vagy akár 30%-kal, ha a feltételek ehhez adottak). E célkitűzéssel összhangban történt a 4. tematikus célhoz illeszkedően a
89
TOP megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, amely közvetlenül hozzájárul az EU 2020 célok teljesítéséhez. E célhoz kapcsolódik a klímaadaptív városfejlesztés támogatása is. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő, ezzel veszélyeztetett népesség számát (Eurostat adatok /2012/ alapján 32,4%, amely a 24,8%-os uniós átlagot meghaladja) csökkenti 2020-ra, 2008-as bázisértékhez képest országosan 450 ezer fővel (EU cél 20 millió fő). E célkitűzéssel összhangban történt a 9. tematikus célhoz illeszkedően a TOP szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentésére vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, elsősorban az egészségügyi és szociális alapellátást nyújtó önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztésével és a szociális város rehabilitációval. E célt segíti a TOP 8. tematikus célhoz kapcsolódva rögzített gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási küldetése, amely a szegénységben élők munkahelyhez és rendszeres jövedelemhez juttatásában is szerepet vállalva ugyancsak segíti az EU 2020 cél teljesítését.
90
Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
- A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával - A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében - A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése 1. prioritási tengely Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
2. prioritási tengely Vállalkozásbarát, népesség-megtartó település-fejlesztés 3. prioritási tengely Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. prioritási tengely A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. prioritási tengely Megyei és helyi emberi erőforrás
8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alkalmazási körén kívül esnek
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések
818 068 118
- Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által
(6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása
405 086 474
- Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal
(4) az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban
550 912 221
- Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése - A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem
169 312 384
- Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás
245 848 961
- A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása
91
fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés
6. prioritási tengely Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban
ösztönzése (9) a társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység és hátrányos helyzetű megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem;
7. prioritási tengely Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)
1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9 (d): közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások 1304/2013/EU rendelet 3. cikk (1) b) vi: közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák
- Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése
- Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében - Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által
398 724 753
82 522 515
- Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal - Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
88 537 175
- Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása - A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten
31 289 113
93 602 959
- A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
46 229 504
- A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
92
II.
EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM
A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Nemzetközi elemzések (pl. Bruegel Intézet) esettanulmányokkal, illetve statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét ugyanis nagyban befolyásolják az adott ország vagy régió rendelkezésére álló strukturális tényezők. Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A legnagyobb elmaradás (ebben a sorrendben) az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és az innovációs környezetben mutatható ki. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez tehát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP, vagy operatív program) a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése valósítja meg az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül: i. ii. iii. iv. v. vi.
Társadalmi felzárkózás A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére A munkaerőpiaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokúvégzettséggel rendelkezők számának növelése Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben Mindezeket kiegészíti a lelki egészség és megújulás horizontális kezdeményezés, melynek célja a lelki egészség fejlesztése, a mentális betegségek megelőzése és ezáltal az életminőség javítása, s így több beavatkozási irányban is megjelenik. Az Eurobarometer 2011. évi adatai szerint a magyar lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető, s az európai átlaghoz képest kevesebb magyar tapasztalta a „boldogságot”, a „teljes életet”. E hét beavatkozási irány részint a magyarországi társadalmi kihívások, részint az Európai Unió kapcsolódó stratégiai célkitűzései alapján került rögzítésre. Alább beavatkozási irányonként bemutatjuk az egyes társadalmi kihívásokat és a rájuk adandó válaszokat, végül az uniós stratégiai dokumentumokkal való kapcsolatot.
93
Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
1. Együttműködő társadalom
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
867 012 683,00
153 002 238,18
2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
486 615 891,00
85 873 392,53
3. Gyarapodó tudástőke
10. Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
806 776 929,00
142 372 399,24
94
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések A. A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése B. A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése C. Több helyi civil közösség jön létre D. A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a marginalizált közösségekben E. A leszakadást előidéző társadalmi és kedvezőtlen közszolgáltatás elérési tényezők visszaszorítása F. Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása H. Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése A. A gyermekeket sújtó nélkülözéselleni programok által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen C. A marginalizált feltételek között élők életkörülményei infrastrukturális feltételeinek javítása A. A köznevelés esélyteremtő szerepének javítása és hátránykompenzációs képességének erősítése B. A köznevelés eredményességének, hatékonyságának növelése, továbbá a szakpolitikai irányítás javítása C. A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás hozzáférhetőségének javítása D. A munkaerő-piaci kompetenciák erősítése a felsőoktatási hallgatók körében E. Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül F. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése
4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
10. Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
418 200 604,00
73 800 107,00
5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
34 182 888,00
1 799 099,37
95
A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése B. Minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése A. A társadalmi felzárkózás támogatása pénzügyi eszközökkel B. A társadalmi innováció javítása
III.
KÖZIGAZGATÁS –ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM
Az operatív program 1. prioritási tengely a közigazgatási fejlesztéseket, 2. prioritási tengely a közszolgáltatási rendszer fejlesztéseit fedi le. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESZA, ERFA és KA végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak, a harmadik prioritási tengelyben. A TERVEZETT KÖZIGAZGATÁSI, KÖZSZOLGÁLTATÁSI FEJLESZTÉSEK STRATÉGIAI MEGALAPOZOTTSÁGA Az operatív program prioritási tengely fejezeteinél kifejtett specifikus célok stratégiai környezetét a következő dokumentumok határozzák meg:
-
Magyarország Partnerségi Megállapodása; Magyary Program 2014-2020; Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020; országspecifikus ajánlások és Nemzeti Reformprogram.
96
Prioritási tengely 1. A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése 2. Szektorokon átívelő közszolgáltatásszervezés fejlesztése 3. A Partnerségi Megállapodás keretében tervezett operatív programok végrehajtásához kapcsoló- dó technikai segítségnyújtás (Kohéziós Alap)
Tematikus célkitűzés
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések - Jó Kormányzás
1303/2013/EU RENDELET 9 cikk 11
499 924 055 - E- Közigazgatás - A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése
1303/2013/EU RENDELET 9 cikk 11
101 400 721 - A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése
- Átlátható támogatási rendszer biztosítása
1303/2013/EU RENDELET 9 cikk 11
193 449 129
- A szabályosság biztosítása
- Az eredményesség és hatékonyság biztosítása
97
IV.
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM
Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok (ESB) rendszerén keresztül segíti elő, mely a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzi annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is. Magyarország - a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország Régiót leszámítva - nem éri el az EU átlag GDP-jének 75%-át, ezért a 2014- 2020-as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett régiónak minősül. Ez azt jelenti, az összes többi régió Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartozik. A támogatás felhasználására vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 rendelete – továbbiakban: 1303/2013 (EU) rendelet – szabályozza. Ennek keretében a magyar Kormány elkészítette a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodást (PM), amely kijelöli a fejlesztések fő céljait, stratégiáját és a nemzeti fejlesztési prioritásokat. A Partnerségi Megállapodás általános célkitűzése a fenntartható növekedés és a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás bővítése, melyek elérésére a kormány öt nemzeti prioritást jelölt ki: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése a gazdasági növekedés elősegítése révén és a társadalmi felzárkóztatás réven 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Ezen célok végrehajtását, a Partnerségi Megállapodás megvalósulását 7 db operatív program segíti elő. Ezek közül a legnagyobb forrásaránnyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Az operatív program tartalmát az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 Rendeletének I. Mellékletét képező Közös Stratégiai Keret alapján, a Tanács 2010/410/EU sz. a tagállamok számára adott ajánlását figyelembe véve, illetve az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokat szem előtt tartva készült. Az operatív program a Strukturális Alapok közül kettő, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaiból részesül. A program céljai, prioritásai és intézkedései összhangban állnak az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013 az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló Rendeletében – továbbiakban 1301/2013 (EU) ERFA rendelet – rögzített szabályokkal. Ennek értelmében az ERFA fő feladata a regionális fejlődés elősegítése, a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztése, valamint a versenyképesség magas fokához, a foglalkoztatottság magas szintjéhez, a férfiak és nők közti esélyegyenlőséghez és a környezet védelméhez történő hozzájárulás. A program emellett összhangban van az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013 az Európai Szociális Alapról szóló Rendeletével – továbbiakban 1304/2013 (EU) ESZA rendelet. Ennek értelmében a GINOP a foglalkoztatás bővítését, a folyamatos tanulást és a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatását tűzi ki célul. A Partnerségi Megállapodás, valamint a strukturális alapok integrált jellegéből adódóan, az egymást erősítő hatások kihasználása érdekében a program épít valamennyi operatív program eredményeire is. A GINOP a fenti magasabb szintű célok elérése érdekében 8 prioritástengelyt jelöl ki, melyek értelmében a (1) kkv, a (2) K+F+I, az (3) IKT, az (4) energia, (5) a foglalkoztatás, (6) a szakképzés, (7) turizmus illetve a (8) pénzügyi eszközökhöz alkalmazásának területeire terjednek ki.
98
V.
Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program
A szegénység komoly társadalmi probléma: 2011-ben a lakosság 31%-a volt érintett, szemben a 24,2%-os uniós átlaggal. A népességet három fő életkori csoportra osztva a legnagyobb mértékben a 18 év alatti korosztályt érinti a súlyos anyagi depriváció. Az EU tagállamok kétharmadában (19 tagállamban) 6,2-8,1%-kal nőtt a gyermekeket érintő szegénység 2008- 2012 között, Magyarországon 7,5%-kal az Eurostat adatai szerint. Az RSZTOP hozzájárul a 2014-es országspecifikus ajánlások 4. pont utolsó mondatában foglalt szegénység csökkentési célhoz.. Magyarországon elsősorban azon szegény gyermekek étkezését szükséges megoldani, akik nem részesülnek gyermekek nappali ellátása keretében megvalósuló vagy iskolai étkeztetésben, ami a 3 év alatti korosztály 91%-ára jellemző, míg a 3-18 éves korosztály esetében ez az arány 25%. Kutatásokkal bizonyított, hogy a 3 év alatti korban megkezdett rendszeres, egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés az egészség hosszú távú megőrzésének fontos része. Éppen ezért az egyik célcsoportot a szegény gyermekes családok és azok a szegény várandós nők alkotják, akiknek születendő gyermekük is szegény lesz. A legkiszolgáltatottabb helyzetű rétegek közé tartoznak a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek, akik közül rendszeres munkából eredő jövedelemhez 8%, alkalmi munkából származó jövedelemhez 20% jut A helyzetre jellemző, hogy tíz hajléktalan ember közül három gyűjtögetésből, kukázásból, kéregetésből élt, csupán kettő kapott önkormányzati segélyt, egyet mások segítettek míg tíz hajléktalan ember közül négyen még nem voltak hajléktalan helyzetben egy évvel korábban. (forrás: Február Harmadika Munkacsoport – Gyorsjelentés a 2014. évi hajléktalan-adatfelvételről). Éppen ezért a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek alkotják a második célcsoportot közterületen élő személyek összefoglaló néven. A felnőttek körében a súlyos anyagi depriváció gyakoribb a szegénységi küszöb (a medián ekvivalens jövedelem 60%-a) alatt élők esetében. Az alsó jövedelmi ötödben található családokban az EU tagállamokban 87,1%, Magyarországon 86,8% a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek aránya az Eurostat szerint. A megfelelő étkezés és a lakás megfelelő fűtésének hiánya a teljes népességhez képest mind arányaiban, mind abszolút értékben magas a szegénységi küszöb alatt élők között, ami a mindennapi életfeltételek megteremtése miatt kockázati tényező. A szegénységi küszöb alatt élő emberek körében megfigyelhető anyagi depriváció elsődlegesen a szociálisan rászoruló embereket érinti, ezen belül is különösen azokat, akik jövedelemszerzésre fizikai állapotuk vagy koruk miatt nem képesek, és nem részesülnek bentlakásos intézményi ellátásban. Így a harmadik célcsoportot a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű személyek, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek alkotják. Az e célcsoportok elérése céljából megvalósított programok sorában külön kell említeni az Európai Unió által finanszírozott Élelmiszersegély Programot, amit Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezett. A program célja „a közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátása” az Európai Unió az agrárintervenciós készletének karitatív célokra fordításával. 2006-2013 között évente körülbelül 950.000 fő rászorulót ért el a program (25% rászoruló idősek, 75% létminimum közelében élők). A program megvalósításában részt vett a Gyermekétkeztetési Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat, a segélyosztó szervezetek az Élelmiszerbankok Európai Szövetségének képviseletében részt vesznek a program európai szintű konzultációján is. 2006 és 2013 között eddig összesen 21,1 milliárd forint támogatás került felhasználásra. Az OP-hez kapcsolódó anyagi nélkülözés típusának megjelölése:
99
1. Élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára 2. Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára 3. Élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára 4. Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára
100
Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések
359 650 000
A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
2. Befogadó társadalom
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
805 090 000
Foglalkoztathatóság fejlesztése; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése; A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés; Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek Munkaerő-piaci integráció erősítése
3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba
374 650 000
Minőségi közneveléshez és felsőoktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése
533 930 000
A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése;Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése
85 790 000
A közigazgatás hatékonyságának fokozása; Igazságügy korszerűsítése
32 700 000
Területi leszakadási folyamatok megállítása
4. Gyarapodó tudástőke
5. Jó állam 6. Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 7. Technikai segítségnyújtás
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása Közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák
48 890 000
101
VI.
AZ ERASMUS+ PROGRAM
Az Erasmus+ program a célkitűzései megvalósítása érdekében a következő cselekvéseket támogatja: 1. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: EGYÉNI MOBILITÁS Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja: a tanulók és a munkatársak, szakemberek, oktatók mobilitása: külföldi tanulási és/vagy szakmai tapasztalatszerzési lehetőségek hallgatók, gyakornokok, fiatalok és önkéntesek, valamint egyetemi tanárok, tanárok, oktatók, ifjúságsegítők, oktatási intézmények és civil társadalmi intézmények munkatársai számára; Erasmus Mundus közös mesterképzések: felsőoktatási intézmények konzorciuma által nyújtott, magas szinten integrált nemzetközi tanulmányi programok, amelyekből a teljes mesterképzés időtartama alatt teljes ösztöndíjban részesülnek a mesterképzésben részt vevő, világszinten legjobb hallgatók; Erasmus+ mesterképzési hitelek: a programországok felsőoktatásban tanuló hallgatói a programból fedezett hitelt kaphatnak, hogy a teljes mesterképzést külföldön végezhessék el. A hallgatóknak ez ügyben nemzeti bankokhoz vagy diákhitelt nyújtó intézetekhez kell fordulniuk
2. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ INNOVÁCIÓ TERÉN ÉS A BEVÁLT GYAKORLATOK CSERÉJE Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja: olyan, országokon átívelő stratégiai partnerségek, amelyek célja az oktatás, a képzés és az ifjúságügy egy vagy több szektorára irányuló kezdeményezések kifejlesztése, az innováció támogatása, valamint a tapasztalatcsere és a know-how cseréjének ösztönzése az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és más releváns területeken tevékenykedő, különböző típusú intézmények között. Az egyes mobilitási tevékenységek olyan mértékben támogathatók, amilyen mértékben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához; felsőoktatási intézmények és vállalkozások között létrejött, az innovációt, a vállalkozói készséget, a kreativitást, a foglalkoztathatóságot, az ismeretek cseréjét és/vagy a multidiszciplináris oktatást és tanulást ösztönző tudásszövetségek; olyan ágazati szakképzés-fejlesztési szövetségek, amelyek célja, hogy olyan közös szakképzési tantervek, képzési programok, oktatási és képzési módszertanok kidolgozásához és létrehozásához járuljanak hozzá, amelyek egy adott gazdasági ágazat bevált trendjeit és egy vagy több szakma gyakorlásához nyilvánvalóan szükséges készségeket veszik alapul; olyan kapacitásfejlesztési projektek, amelyek ösztönzik a partnerországokkal való felsőoktatási és ifjúságügyi együttműködést. A fejlesztési projektek célja az intézmények/intézetek, illetve ezek rendszereinek korszerűsítését és nemzetköziesedését ösztönző folyamatok támogatása. Bizonyos támogatható partnerországokban mobilitási
102
tevékenységek is támogathatók, amennyiben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához; olyan informatikai támogató platformok, mint például az eTwinning, a Felnőttkori Tanulás Európai Platformja (EPALE) és az Európai Ifjúsági Portál, amelyek az együttműködés virtuális tereit, a lehetőségek adatbázisait, gyakorlati közösségeket és egyéb online szolgáltatásokat kínálnak a tanároknak, oktatóknak, az iskolai és felnőttoktatás terén tevékenykedő egyéb szakmai képviselőknek, fiataloknak, önkénteseknek és ifjúságsegítőknek Európában és Európán kívül. 3. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: SZAKPOLITIKAI REFORMOK TÁMOGATÁSA Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja: tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és az Európa 2020 stratégia keretében végrehajtandó ellenőrzést ösztönző, az oktatásra, a képzésre és az ifjúságügyre vonatkozó ismeretek, különös tekintettel a következőkre: - országspecifikus és tematikus elemzés többek között a felsőoktatási hálózatokkal való együttműködés terén; 16 Pályázati útmutató - társaktól való tanulás és társak általi értékelések az oktatás és képzés, valamint az ifjúságügy területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer szerint; szakpolitika-fejlesztésre irányuló kezdeményezések, amelyek innovatív szakpolitikák kidolgozására ösztönzik az érintett szereplőket, valamint megteremtik a szakpolitikák hatékonyságának hatóságok által végzett, megfelelő kiértékelési módszereken alapuló, helyszíni vizsgálati lehetőségét; a készségek és a képesítések átláthatóságát és elismerését, illetve a kreditátvitelt megkönnyítő, a minőségbiztosítást előmozdító, valamint a nem formális és informális tanulás érvényesítését, a készségmenedzsmentet és -irányítást elősegítő európai szakpolitikai eszközök támogatása. Idetartozik az európai csereprogramokat, a polgárok tanulási és szakmai mobilitását, valamint a rugalmas tanulási utaknak az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területein történő kidolgozását elősegítő hálózatok támogatása is; az oktatási, képzési és ifjúságpolitikák hatásának és hozzáadott értékének fokozása érdekében szakmailag kiemelten elismert és elemző kapacitással rendelkező nemzetközi intézményekkel (például az OECD vagy az Európa Tanács) való együttműködés; az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén szükség van az érintett szereplők közötti párbeszédre, a szakpolitikák és a program népszerűsítésére a hatóságok, a szolgáltatók és az érintett szereplők bevonásával annak érdekében, hogy növekedjen az Európa 2020 stratégiával, az Oktatás és képzés 2020 programmal, az európai ifjúsági stratégiával és az egyéb ágazat specifikus európai szakpolitikai menetrendekkel, valamint az uniós oktatási, képzési és ifjúságpolitikák külső dimenzióival kapcsolatos tudatosság. A fent felsoroltak kulcsfontosságú szerepet töltenek be az érintett szereplők azon kapacitásának fejlesztésében, amelyek révén – a program eredményei hatékony hasznosításának ösztönzésével és kézzelfogható eredmények generálásával – ténylegesen támogatni tudják a szakpolitikák megvalósítását.
103
2. A Celldömölki Helyi Esélyegyenlőségi Program Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 109/2013. (VI.26.) sz. határozattal fogadta el a város 2013-2017 évekre szóló Helyi Esélyegyenlőségi Programját (továbbiakban: HEP), melynek elfogadásával a következőket kívánja érvényesíteni: •
az egyenlőbánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
•
a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
•
a diszkriminációs mentességet,
•
szegregációmentességet,
•
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket,
•
a köznevelési intézményeket – az óvodák és bölcsőde kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel.
A HEP Intézkedési Tervének célja olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulások az eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További cél meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, egy olyan együttműködési rendszer felállítása, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. A város esélyegyenlőségi programja célcsoportonként fogalmaz meg intézkedéseket az alábbiak szerint: -
Romák és/vagy mélyszegénységben élők egyes orvosi- és szűrővizsgálatok nyilvános és széles körű elérhetősége olyan pénzalap létrehozása, amelyből lehetne finanszírozni a településen jelentkező krízishelyzetbe
jutott,
esetlegesen
hajléktalanná
hajléktalanszállóra való eljuttatását
104
vált
személy
legközelebbi
a romák és mélyszegénységben élők életének pozitív változása (szemléletformálás, közvélemény javítása, beiskolázás)
-
Gyermekek nyári gyermekétkeztetés megszervezése, lebonyolítása nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek élelmezésének segítése bölcsőde kerítésének felújítása a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően
-
Idősek közösségépítés,
korosztályok
egymáshoz
közelítése,
helyi
hagyományok
megismerése, ápolása idős emberek ismereteinek bővítése, látókörük szélesítése magányos, elszigetelt, rossz egészségi állapotban lévő idős emberek segítése -
Nők fiatal szülők szemléletformálása – tájékoztatás, felvilágosítás – gyermek megfelelő gondozása, nevelése, felelősségtudat kialakítása
-
Fogyatékkal élők teljes körű adatbázis létrehozása a fogyatékkal élő gyermekek létszámának, betegségének feltérképezése, folyamatos adatfrissítése érdekében a sérült gyermekek szállatásának segítése érdekében több férőhelyes szállítóeszköz beszerzése szolgáltatások elérésének megkönnyítése a fogyatékkal élők körében fogyatékkal élő embertársaink elfogadása, korosztályok egymáshoz közelítése, emberi kapcsolatok létrejöttének segítése
105
Már korábbi fejezetben is említésre került a szegregáció kérdése és megállapítást nyert, hogy területi szegregáció kismértékben jellemző a városra, kisebb lehatárolható lakóterületeken azonban koncentráltabban fordul elő a hátrányos helyzetű, alacsonyabb társadalmi pozíciójú lakosság. Celldömölk városában egy szegregált terület és egy szegregációval veszélyeztetett terület található. Mindkét terület a városszövetbe ágyazottan helyezkedik el. A 2007-ben elkészített Integrált Településfejlesztési Stratégia Anti-szegregációs tervében foglaltak szerint akkor Celldömölkön egyetlen szegregátum volt lehatárolható, ez a Kiscell városrészben található Kisdobos utca – Úttörő utca – Április 4. utca – településhatár által határolt terület (2. sz. áttekintő térkép: 2. jelű terület) volt. Ez a terület a 2011-es adatok alapján már nem szegregátum, de a szegregáció veszélyével érintett terület, vagyis elmondható, hogy ezen a területen a szegregációs folyamatok mérséklődtek, ám más területen erősödtek. A 2011-es adatok alapján szegregátum a Horváth Elek utca északi teleksora – Ostffy Mihály tér – Nagyvárad utca - Névtelen utca által határolt terület és szegregációval veszélyeztetett terület a Kisdobos utca – Úttörő utca – Április 4. utca – településhatár által határolt terület.
Szegregált terület bemutatása Elhelyezkedés A terület Kiscell városrészben, a nemesdömölki városrész nyugati határában található a városszövetbe ágyazva. Határai a Horváth Elek utca északi teleksora, az Ostffy Mihály tér, a Nagyvárad utca és a Nagyvárad utcát a Horváth Elek utcával összekötő névtelen utca.
Jellemzők A nemesdömölki városrészre a családi házas beépítés jellemző. A Horváth Elek utca elején jellemzően a jobb állagú, rendben tartott telkek vannak. Az utca folytatásában találhatóak az elhanyagolt állapotú, degradált környezetű épületek. A Nagyvárad utcában mindössze az utca hátsó traktusában található néhány ház, amely arra utal, hogy itt alacsonyabb státuszú lakosság él. Így tehát a helyszíni vizsgálatok alapján elmondható, hogy egyértelműen a Horváth Elek utca, annak is a belterület határa felé eső része képezi a terület gócpontját.
106
A Horváth Elek utca 19. szám alatt található (korábban patinás, mára azonban jelentősen leromlott állapotú) kastélyépületben kialakított szociális bérlakásokat zömében roma származású lakosok lakják. Az önkormányzat a hátrányos helyzetű lakosok megsegítése érdekében a komfortos és félkomfortos bérlakások mindegyikében a csökkentett bérleti díj rendszert alkalmazza. A szegregátum területén a vezetékes víz, az áram, a közvilágítás, a gázszolgáltatás és a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége teljes körű.
Szegregációval veszélyeztetett terület bemutatása
Elhelyezkedés A szegregációval veszélyeztetett terület a Kiscelli lakóövezet dél-nyugati, pórdömölki településrészén található, annak déli határában. Határai a Kisdobos utca - Úttörő utca Április 4. utca mindkét oldala - névtelen utca.
Jellemzők A terület a 2007-ben készült Anti-szegregációs Tervben szegregátumként szerepelt. Ekkor a szegregációs mutatónak még 50%-kal megegyezőnek, vagy annál nagyobbnak kellett lennie, hogy teljesüljön a szegregátum kritériuma. A 314/2012-es Kormányrendelet 10. melléklete településtípusonként differenciálta a szegregációs mutatókat, így most a 35%-os határ elérése, vagy annak átlépése lenne a szegregátum kritériuma, azonban a terület szegregációs mutatója 30,45%, vagyis szegregációval veszélyeztetett terület. A helyszíni vizsgálatok alapján megállapítható, hogy egyértelműen az Április 4. utca képezi a terület gócpontját. A KSH adatai szerint 2011-ben 110 fő élt a területen, vagyis 1,5-szer annyi, mint 2001-ben. Akkor a területen élő lakosság (vagyis nagyjából 35-40 fő) volt roma származású. A területen lakosságának nemzetiségi hovatartozásáról jelenleg nem áll rendelkezésünkre adat, de az Önkormányzattal folytatott egyeztetésekből arra lehet következtetni, hogy a helyzet nem változott, illetve a Horváth Elek utcában jellemző még a roma származású lakosok száma. A területen az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 20,0%, ami a legmagasabb érték a városban.
107
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 21,4%, a komfort nélküli lakások az Április 4. utcában találhatók. Az Önkormányzat 2014-ben az Április 4. utcában 28 db szociális alapon bérbe adható lakást tartott nyílván, az Úttörő és Kisdobos utcában nem rendelkezett tulajdonnal. 2007-ben összesen 29 db önkormányzati bérlakás volt a területen, ezek közül 6 db volt komfort nélküli. A meglévő szociális bérlakások közül 20 lakás bérlője volt akkor roma származású, a jelenlegi állapotról nem állt rendelkezésünkre adat. Az önkormányzat a hátrányos helyzetű lakosok megsegítése érdekében a komfortos és félkomfortos bérlakások mindegyikében a csökkentett bérleti díj rendszert alkalmazza. A területen a vezetékes víz, az áram, a közvilágítás, a gázszolgáltatás és a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége teljes körű.
A HEP Intézkedési Tervei a szegregátumokra vonatkozóan a következők: CÉLCSOPORT Romák és/vagy mélyszegénységben élők
PROBLÉMA • aluliskolázottság • rossz egészségi állapot
MEGOLDÁS • „Egészség Napok” • „Krízis kassza”
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
• étkeztetés • iskolai teljesítmény
• Nyári gyermekétkeztetés • Tartós élelmiszerosztás • Korrepetálás (akár az 50 órás önkéntesség keretein belül vagy aktív, de már nyugdíjas pedagógusok segítségéve) • „50 óra a fogyatékosokért
RÉSZTVEVŐ AKTOROK - Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltsége - Önkormányzat, - Családgondozók - Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltsége - Népjóléti Szolgálat - Népjóléti Szolgálat, - Roma Nemzetiségi Önkormányzat, - családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, - óvoda, iskola, bölcsőde, védőnő
Szegregált és szegregációval veszélyeztetett területet érintő beavatkozások összegezve
Az előzőekben áttekintett intézkedési tervek mind olyan célkitűzéseket tartalmaznak, amelyek a szegregált területeken élőket ellátja ugyan, de – az adott esetben a projektben 108
biztosított átmeneti munkalehetőségen kívül – nem kínál lehetőséget az érintettek bevonására. A szegregációval érintett területek lakói gyakran a fizikai környezet leromlásával kerülnek rossz helyzetbe, de az ezzel járó megbélyegzést az utcakép javítása nem enyhíti. Ahhoz, hogy a probléma társadalmi okain is változtatni lehessen egyrészt az érintettek és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat bevonásával szükséges a célokat kitűzni és az intézkedéseket megtervezni, másrészt olyan megoldásokra kell törekedni, amelyek nem egyszeri segítséget, hanem hosszú távú, fenntartható lehetőségeket biztosítanak. Az Anti-szegregációs Program továbbra is a lakhatási körülmények javításával, az oktatási lehetőségek
hozzáférhetőségével,
a
munkaerő-piaci
helyzet
javításával
és
a
közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javításával kívánja csökkenteni a szegregációs folyamatokat, illetve enyhíteni a társadalmi különbségeket. Minden programcsomag kidolgozásakor a fenntarthatóságot fontos szem előtt tartani az egyszeri segítségnyújtással szemben és az érintettek bevonásával, személyre szabottan megvalósítani azokat, valamint a párhuzamosan futó, a városrendezéssel nem szorosan összefüggő programokkal együttműködésre törekedni.
A 2014-2019 időszakra szóló gazdasági program céljai a következő mottóval foglalhatók össze: mennyiségi munkalehetőség az átlagnak, minőségi munkahely a feltörekvőknek, a diplomásoknak. Ennek érdekében az önkormányzat kiszolgálja maximálisan a meglévő munkaadók igényeit, élő kapcsolatot ápol velük formális és informális rendszereken keresztül. A lehetséges maximumig védi a saját kezében lévő munkahelyeket, mert ezek kiemelten fontosak, hiszen a felsőfokú végzettségű munkahelyek zömét jelenti. A beavatkozás legfőbb célja a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők, illetve a településen lakó hasonló társadalmi státuszú munkanélküliek elhelyezkedésének vagy más kereső tevékenységben való részvételének elősegítése. A versenyképesség növelésének érdekében a kis- és közepes vállalkozások megerősítése, a szolgáltatási szektor fejlesztése, a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, és együttműködések a város térségi szerepének növeléséért szerepelnek célokként. Továbbá szociális foglalkoztatás biztosítása a leghátrányosabb helyzetű célcsoportok számára, önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése céljából:
109
1. munkaerő rehabilitáció: elsősorban értelmileg súlyosan sérültek, halmozottan fogyatékosok, krónikus pszichiátriai és szenvedélybetegek számára, 2. fejlesztő, felkészítő foglalkozás: középsúlyosan (esetleg enyhébb fokban) értelmi sérültek, más megváltozott munkaképességűek számára. • Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Az oktatási integráció terén megfogalmazott célkitűzések a következők voltak: • A HHH és HH gyerekekre vonatkozó adatok pontosítása, a gyerekek érintett körének felmérése, A körzetes, illetve a körzeten kívüli gyerekek számának felmérése (a körzethatárok módosításának lehetőségének és szükségességének vizsgálata) • A HHH és HH tanulók nevelését végző intézmények lehetőleg kapcsolódjanak be a különböző célzott programokba • Egyenlő esély biztosítása minden gyermek, tanuló számára a pedagógiai szakszolgálatok igénybe vételére • A hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével, az óvodák és az iskolák épületeinek korszerűsítése, felújítása, az eszközellátottság folyamatos javítása, korszerű informatikai eszközök biztosítása valamennyi intézményben • Célzott esélyteremtő, támogató lépések és szolgáltatások magvalósítása a társulás településein élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében • A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családokkal a kommunikáció további erősítése az önkormányzat és az oktatás-nevelési intézmények részéről. Ennek keretében személyes megkeresés (családlátogatás), célzott tájékoztatás (szülői fórum) a nyilatkozattétel funkciójáról, jelentőségéről, előnyeiről • Gondoskodni arról, illetve biztosítani, hogy a város iskoláiban végbemenjen a paradigmaváltás, a kompetencia alapú nevelés-oktatás elterjedése, kapjon még nagyobb hangsúlyt a kompetencia alapú nevelés beépítése az óvodai nevelési programokba is • A pedagógusok módszertani eszköztárát javasolt gazdagítani, a tanárok és tantestületek időszakos továbbképzése szükséges 110
• A közoktatás azonos szintjén lévő intézmények által kialakított esélyegyenlőségi program folyamatos egyeztetése történjen meg a horizontális eszközök bevonásával. • A közoktatás különböző szintjein működő intézményeinek együttműködése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók folyamatos nyomon követése, az átmenetek megkönnyítése érdekében valósuljon meg
Továbbá az önkormányzat a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv keretében vállalja a hátrányos helyzetű tartósan munkanélküli lakosok számára a hiányszakmákra épülő képzések megtervezését, elindítását és a részvétel széles körű elérhetőségének biztosítását. PROBLÉMÁK Nincs megfelelő mennyiségű szociális alapon bérbe adható bérlakás, a lakásállomány jelentős része alacsony komfort fokozatú vagy komfort nélküli a leszakadó területen A hátrányos helyzetű és roma lakosság képzettségi szintje rendkívül alacsony
Tervezett fejlesztés, beavatkozás, eszköz Bérlakás állomány mennyiségi és minőségi fejlesztése a város több területén
Várható hatások A területi elszigetelődés feloldódik, javulnak a lakhatás feltételei
Oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, a hiányszakmákra épülő képzésekhez való hozzáférés segítése
Javuló képzettségi szint, munkába állás esélyének növekedése, stabil életminőség, kitörési esély
Magas a nyilvántartott álláskeresők száma, ezen belül a tartós munkanélküliek aránya, magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
A munkaképes korú, hátrányos helyzetű lakosság munka világába való visszasegítése, önellátásra való ösztönzése
Munkarő-piaci esélyek növekedése, javuló anyagi helyzet, stabil életminőség
A hátrányos helyzetű lakosság egészségügyi állapota rossz
Egészségügyi ellátórendszer hozzáférhetőségének fejlesztése
Javuló életminőség és egészségi állapot
111
Bevonandó partnerek, felelősök Celldömölk Közös Önkormányzati Hivatala, Városgondnokság, Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Celldömölk Közös Önkormányzati Hivatala, Kleberlsberg Intézményfenntartó Központ, Munkaügyi Kirendeltség, egyházak és civil szervezetek, Felnőttképző Központok Celldömölk Közös Önkormányzati Hivatala, Kleberlsberg Intézményfenntartó Központ, Munkaügyi Kirendeltség, egyházak és civil szervezetek, Felnőttképző Központok, Városgondnokság Népjóléti Szolgálat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, óvoda, iskola, bölcsőde, védőnő
A beavatkozások és eszközök bemutatása:
• Bérlakás állomány mennyiségi és minőségi fejlesztése a város több területén
A szegregátumok és a szegregációs folyamatokkal veszélyeztetett területek egyik jellemzője, hogy a lakásállomány rossz minőségű, gyakran félkomfortos, esetenként komfort nélküli. A meglévő rossz állapotú lakásokat és környezetüket rehabilitálni kell, támogatva ezzel a társadalmi felemelkedés fizikai feltételeit. A beavatkozás célja, hogy a szegregátumban, vagy a szegregációs folyamatokkal veszélyeztetett területeken lakók körülményei közelítsenek a városi átlaghoz az önkormányzati lakások komfortfokozatáának növelését lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztések révén. A program beavatkozási pontjai: - Horváth Elek utcában a lakások fizikai állapotának javítása szükséges. Az Önkormányzat a Városgondnokság és az érintett lakosok bevonásával hajthatja végre a feladatot. - Április 4. utcában legalább a lakások vízvételi lehetőségét biztosítani kell telken belül. - Az Önkormányzat - a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek függvényében a pályázati kiírás megjelenését követően közvetlenül – élni kíván a szociális alapú bérlakás építésének központi támogatása révén rendelkezésre álló jövőbeni forrásokkal. Elsősorban a szegregáció további oldása érdekében a létesülő bérlakások a szegregátumon kívül kerülnek megépítésre, elősegítve ezzel a heterogén társadalmi környezetbe való beilleszkedést.
• Oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, a hiányszakmákra épülő képzésekhez való hozzáférés segítése
Az oktatás közép- és hosszú távon a hátrányos helyzetű, szegregált lakosság integrációjának legfontosabb eleme, amely tartós eredményt hoz. Az Önkormányzat 2010-ben elkészítette Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját. A Program célja, hogy az oktatási intézményekben érvényesüljön a szegregációmentesség, a diszkriminációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása és az integráció biztosítása. A terv prioritása minden halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermek beóvodázása 3 éves korban, a minőségi oktatás biztosítása és a közoktatás eredményességének biztosítása. A Celldömölki Városi Óvodát fenntartó Celldömölk és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Esélyegyenlőségi 112
Programjában megfogalmazottak szerint az óvodai nevelésben a pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére. Az optimális csoportlétszám kialakítása mellett a hátrányos helyzet kiküszöbölése, valamint a szükséges fejlesztések megvalósítása mellett folyamatos konzultációt folytatnak a fejlesztésben részt vevő gyógypedagógusokkal, kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az óvodapedagógusok képzéseken vesznek részt annak érdekében, hogy differenciált foglalkozással segítsék a gyermekek fejlődését. A programban foglaltak végrehajtása folyamatos, a jövőben is feladat. A hiányszakmákhoz kapcsolódó képzésekhez való hozzáférést az Önkormányzat közvetlenül nem tudja biztosítani, mert a képzési rendszer átalakulásával az oktatás ügye állami feladat. A város Önkormányzata közvetetten, tájékoztatás és ismeretterjesztés útján tudja segíteni a hátrányos helyzetű lakosokat abban, hogy olyan szakmát tanulhassanak, amellyel hosszú távra munkát is találnak.
• A munkaképes korú, hátrányos helyzetű lakosság munka világába való visszasegítése
Az átfogó foglalkoztatás-politikai célok elérése érdekében különösen szükséges figyelmet fordítani a tartós munkanélküliek és hátrányos helyzetű munkavállalók helyzetének feltárására, illetve foglalkoztatási feltételeik átfogó javítására. A beavatkozás legfőbb célja a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők, illetve a településen lakó hasonló társadalmi státuszú munkanélküliek elhelyezkedésének vagy más kereső tevékenységben való részvételének
elősegítése.
Az
városban
az
utóbbi
években
végrehajtott,
Belügyminisztériummal kötött pályázati fejlesztések során sikerrel alkalmazták a hátrányos helyzetű, munkaképes korú lakosságot. Ezt a jövőben is folytatni kell. Az Önkormányzat közvetetten támogathatja a hátrányos helyzetű munkakeresőket olyan helyben is megszervezhető oktató programokkal, amelyek segítenek az álláskeresés folyamatában
(pl.
álláskeresési
tréning,
álláskeresők
klubja),
illetve
tájékoztató
tevékenységet is nyújthat az álláskeresés és elhelyezkedés segítésére a munkaügyi központ munkaközvetítői szolgáltatásainak igénybevételi lehetőségéről.
113
A (tartós) munkanélküliség következtében fellépő anyagi gondok enyhítésére a város ösztönözheti a hátrányos helyzetben lévőket az önfenntartó életmód kialakítására, melyből a jövőben bevételük is származhat. A terület adottságait figyelembe véve a mezőgazdasági termelés önellátásra és értékesítésre való kihasználására adódik jó lehetőség. A beépítetlen területek kihasználáshoz, mint területi célhoz kapcsolódva ezeket a területeket ideiglenesen igénybe véve, vagy a tulajdonostól hosszú távon bérelve közösségi kerteket lehet létrehozni. A termelésnek ez a fajtája lehetőséget biztosít az önellátásra, közösségi térként is funkcionál, amit a település más lakói is igénybe vehetnek, ami az integrációhoz vezető fontos lépés. A területeken különleges igényű gyógynövények termesztése is lehetséges, amelyek értékesítése a turizmus fejlesztését célzó intézkedésekbe illeszkedik, valamint hosszabb távon képzésre ad lehetőséget. Mindehhez a tevékenységhez egy helyi piac kialakítása kapcsolódhat, ami szintén fenntartható módját kínálja az önellátásnak és hozzájárul az integrációhoz. • Egészségügyi ellátórendszer hozzáférhetőségének fejlesztése
A hátrányos helyzetű, leszakadó társadalmi csoportokkal való kiemelt törődés közvetlenül hozzájárul a rászorulók életfeltételeinek és életminőségének javulásához. Ennek érdekében a városi ellátórendszer – országos programokhoz is kapcsolódva – célzott beavatkozásokkal segíti a rászoruló rétegek felzárkóztatását az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés és az általános egészségi állapot javítása érdekében: • A hátrányos helyzetű lakosság speciális egészségproblémáinak, szükségleteinek szervezett keretek között történő felmérése • A szükségletek függvényében célzott egészségügyi, higiénés felvilágosító, oktató programok szervezése • Szűrővizsgálatokon való részvételük szorgalmazása, segítése (tüdőszűrés, nőgyógyászati szűrések, egyéb) • A megfelelő táplálékhoz, gyógyszerekhez való hozzájutás segítése • Óvodák, iskolák célzott egészségfejlesztő tevékenysége, rendszeres egészségnevelő/ szemléletformáló programok
114
Az Önkormányzat társadalmi és civil szervezetek bevonásával végzi ezen tevékenységét, melyet a jövőben továbbra is folytatni kell.
3. Celldömölk Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Az integrált településfejlesztési stratégia - a településfejlesztési koncepcióval és az Európa 2020 stratégiával összhangban - Celldömölk 2020-ig elérni kívánt fejlesztési céljait határozza meg. A településfejlesztési koncepció hosszú távú célkitűzéséből középtávon négy, a koncepcióval teljes mértékben összefüggő átfogó cél rajzolódik ki:
I. A város és a kistérség népességmegtartó erejének növelése II. Okosan működő, élhető települési környezet III. A város identitását kifejező turisztikai kínálat- Testi, lelki gyógyhely IV. Gazdasági fellendülés, helyi gazdaságfejlesztés
A tematikus célok a középtávú városfejlesztési célok mentén kerültek meghatározásra, melyek főbb beavatkozási területei a gazdaság, a társadalom és az életminőség javítása. A város szerepkörének megfelelő, minőségi oktatás fenntartása, fejlesztése, emberi erőforrás-fejlesztés, együttműködés ösztönzése oktatási intézmények és gazdasági szereplők között • Munkaerő-piaci igények és képzések szinkronizálása • Speciális képzési területek azonosítása, ezen területeken szakemberek képzése • Magas szintű idegen nyelvi képzés • Gyakorlati képzési helyek biztosítása (intézményi és szakmai összefogás) • Kutatás és fejlesztés elősegítése • Helytörténet oktatása - szemléletformálás A tematikus célhoz kapcsolódó programok, projektek, intézkedések: − Berzsenyi Dániel Gimnázium strukturális- és energetikai célú felújítása − Használaton kívüli üzemi (barnamezős) területek újrahasznosítása (egykori Cell-Modul és Kesztyűgyár) Egészségügyi- és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, társadalmi integráció elősegítése • Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése, bővítése, eszközbeszerzése • Alapszintű orvosi ellátás fejlesztése • Szociális intézményrendszer fejlesztése • Bérlakás állomány korszerűsítése 115
• Társadalmi integrációt elősegítő, szociális összetartást erősítő programok szervezése A tematikus célhoz kapcsolódó programok, projektek, intézkedések: − Fiatal házasok otthona –társasház építési program a Budai Nagy Antal utcában − Szegregált területek rekultivációja (Horváth E. utca, Április 4. utca) A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, esélyegyenlőség és társadalmi kohézió megteremtése • Civil szervezetek támogatása • Helyi hagyományőrző programok rendezése • Önkormányzati minőségi szolgáltatásfejlesztés • Információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése (tájékoztatás, adathozzáférés, elektronikus ügyintézés) • Elektronikus hírközlés fejlesztése • Köztemetők fenntartása, fejlesztése • Közterületek tisztántartása • Közműellátás és –kezelés • Utcabútorok kihelyezése A tematikus célhoz kapcsolódó programok, projektek, intézkedések: − Egykori SZTK épületének felújítása, új funkciónak megfelelő átépítése − Szegregált területek rekultivációja (Horváth E. utca, Április 4. utca) − Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése (Izsákfa) KULCSPROJEKTEK Celldömölk 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó kulcsprojektjei több típusú beavatkozást tartalmaznak és több tematikus célhoz is illeszkednek. Koptik Odó utca rehabilitációs program A fejlesztés célja A városközpont rehabilitáció folytatásaként értelmezhető a Koptik Odó utca rehabilitációja. A területet szükséges a városközponthoz kapcsolni, hogy egy nagy összefüggő gyalogos belvárosi tér alakulhasson ki. A Koptik Odó utca 210 méteres kiteresedő szakasza mentén jelentős intézmények (Rendőrség, bank, templom, plébánia, színház, üzletek), lakóépületek és a helyi piac működik. A program ezen partnerek szándékolt bevonásával, közmű- és épületrekonstrukciójával funkcióbővítésével, burkolatfelújításával számol. A program részeként a régiség piac infrastruktúrális állapotának javítására is sor kerülne az önkormányzati tulajdonú 165. hrsz.u területen. Projektelemek felsorolása • Gyalogos zóna kialakítása • Parkolóhelyek kialakítása • Épülethomlokzatok felújítása • közmű rekonstrukció • Régiség piac infrastrukturális állapotának javítása Elérni kívánt eredmények A fejlesztés eredményeként létrejövő összefüggő gyalogos belváros emeli a terület ázsióját, 116
turisztikailag vonzóbb lesz, illetve javulnak az infrastrukturális körülmények. Fiatal házasok otthona A fejlesztés célja A város népességmegtartó erejének növeléséhez kulcsfontosságú a fiatal lakosság városban maradásának segítése, illetve a gyermekvállalás ösztönzése. Ehhez elengedhetetlen, hogy a fiatal, családalapítás előtt álló házasok megfelelő minőségű, ugyanakkor megfizethető otthont találjanak, amely városközponti elhelyezkedéséből adódóan lehetővé teszi a városi (köz-)szolgáltatásokhoz való akadálytalan hozzáférést éppúgy, mint a kulturális funkciókhoz való hozzáférhetőséget. Projektelemek felsorolása • Társasház építése a Budai Nagy Antal utcában Elérni kívánt eredmények A társasház építésével javulnak a fiatalok és fiatal, családalapítás előtt álló házasok lakhatási körülményei, lehetőségei. Hosszú távon ez a népesség helyben maradását, növekedését eredményezi.
117
VII. JÁRÁSI ESÉLYTEREMTÉSI SZEMPONTÚ SWOT ANALÍZIS -
-
Erősségek Széles spektrumú egészségügyi és humán szolgáltatások
Gyengeségek, fejlesztendők A járáson belüli együttműködések és térségi menedzsment hiánya
Nagy múltú és kapacitású celldömölki Népjóléti Szolgálat működése több településre kiterjedő működési területtel Celldömölk kiemelkedően sikeres EU-s források megszerzésében Megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató célszervezet jelenléte (Főkefe)
A partnerségi együttműködésnek nincsenek komoly hagyománya, kultúrája
Az ÁROP projekt szakmai menedzsmentjében az önkormányzati munkatársak intenzív bevonása
-
Meglévő kezdeményezések munkahelyek létrehozására
-
Aktív mozgássérült jelenléte
családbarát
egyesület
térségi
2003-2013 között a lakosságának közel 7%-át
járás
elvesztette
Csökkenő születés szám, magas öregedési index, nagy nyomás alatt az idősellátási szolgáltatások A munkanélküliségi szint a megyei és az országos átlag között van, de vannak majdnem 10%-os szintet elérő települések is (Kemeneskápolna 9,7%, Vönöck 9,2%, és Szergény 8,5%)
-
A közmunkás létből nincs kiút, továbblépési lehetőség
-
A szociális gazdaság teljesen alulfejlett, nincsenek ismert kezdeményezések
-
A lakosság alacsony szintű egészségműveltsége
-
Erősödnek a családon belüli konfliktusok, növekszik a válások száma, amely révén nő a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek száma is
-
Gyermekek napközbeni ellátása főként a szünidőkben hiányos, további térségi együttműködést igényelne
-
A hátrányos helyzetű gyerekek számára nem működik tanoda a térségben
-
Nincsenek munkalehetőségek fogyatékossággal élők, részmunkaidős foglakoztatás, stb. igénylők számára
-
A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlen a térségben, különösen nehéz helyzetben a rosszabb közlekedési helyzetű, perifériális települések vannak
118
-
A kisebb és nagyobb helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására
-
Helyi közösségi, együttműködési, szolidáris kezdeményezések, önkéntesség, stb. indítása
-
Az országban elsőként alapított és jelenleg nem működő foglalkoztatási paktum újraélesztése a vállalkozások motiválásra is tekintettel -
-
Ágazat és szektorközi együttműködések
-
Szociális gazdaságot érintő kezdeményezések, új munkalehetőségek
-
Közösségi művelődési, felnőttképzési, közösségi tanulási alkalmak a szolidáris, esélyegyenlőséget támogató, egészségtudatos és felelős helyi társadalom kialakulása érdekében
-
Esélymenedzser járásban
hálózat
létrehozása
a
-
Családi szolgáltatások továbbfejlesztése
-
Önkormányzati, vállalati és civil vezetők érzékenyítése az esélyegyenlőségi témák iránt
-
A szombathelyi nagyvállalatok jelentős munkaerőhiánya miatt a térség munkavállalói számára új munkalehetőségek nyílnak meg (céges buszjáratokkal támogatva, pl. LUK Savaria)
-
LEADER Egyesület továbbfejlesztése térségi gazdaságés foglalkoztatás-fejlesztési menedzsment szervezetté
119
Tovább folytatódnak a negatív demográfiai trendek (idősödő lakosság, csökkenő gyereklétszám, lakosság lélekszámának csökkenése) A hátrányos helyzetű rétegek (főként a romák, mélyszegénységben élők és az alacsony jövedelmű dolgozó szegények) leszakadásával tovább növekedhetnek a helyi társadalmi feszültségek Jánosházán és Celldömölkön a roma családok integrációjának elmaradása további helyi feszültségeket eredményezhet A minőségi helyi munkahelyek hiánya a térségen kívülre vonzanak kreatív, cselekvőképes embereket, a térség további szellemi kiürülése történhet meg A közmunkában lévő embereknél csapdahelyzet alakul ki, nem történik meg a továbblépés, állandósul ez a foglalkoztatási forma
VIII. PROGRAMTERV 1. A programterv célrendszere 1.1 Átfogó célok Modellértékű együttműködési program megvalósítása a járási településeken, esélyegyenlőségi területeken tevékenykedő állami, önkormányzati, civil, egyházi szervezetek és vállalkozások bevonásával. A munkaerő-piacról kiszorult rétegek integrálása, társadalmi és gazdasági felzárkóztatása A járásban lakók egészségének megőrzése Az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és működtetése a kistelepülési önkormányzatok aktivizálásával Celldömölk járásszékhely funkciójának erősítése a koordinációs tevékenység megvalósítása révén. A humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén.
-
-
1.2 Konkrét célok -
-
Tudatos partnerség-építés megvalósítása a járási esélyteremtő intézményrendszer fejlesztése érdekében, bekapcsolódás a megyei együttműködési fórumba. Partnerségi kapcsolatok fejlesztése az esélyegyenlőségi területen tevékenykedő szervezetek között, szakmai kapacitások erősítése Igényfelmérések, tudatos programozás elvégzése az összehangolt akciók előkészítése érdekében, felkészülés a 2014-20-as EU-s források fogadására Generációk közti együttműködések fejlesztése Egészségműveltség és egészségtudatosság szintjének emelése Családok megerősítése, a család intézményének újbóli felértékelése, generációk közötti kapcsolatok fejlesztése, melynek következtében megoldódnának az időseket és a gyermekeket érintő problémák egy része Gyermekek szocializációjának támogatása célzott programokkal Energiaszegénység mérséklésére tudatos fejlesztés elindítása A többségi társadalom érzékenyítése a fogyatékkal élők elfogadása érdekében
2. Prioritások leírása A projektet megalapozó egyeztetések és az elemzések alapján az alábbi prioritási területek alakultak ki. Minden problémára nem nyújthat megoldást jelen projekt. A cél a folyamatok elindítása, a partnerség megerősítése, amely erősíti a közösségi védőhálót. A konkrét programok meghatározásánál figyelembe vettük a helyi partnerek igényeit, a rendelkezésre álló időkereteket és pénzügyi lehetőségeket is. A problémaalapú, komplex megközelítés miatt nem a HEP-eknél kötelezően előírt célcsoportonkénti tervezési módszert alkalmaztuk, így az egyes programok több célcsoportot is érintenek, és a programok is erősítik egymást. A projekt során tervezett konkrét tevékenységek (9. sz. tevékenység) is ezen struktúrához illeszkedően valósulnak meg, és az esélyteremtő programterv kidolgozása is ez alapján kezdődik meg. A kidolgozás során (a célzott célcsoport kutatások, partneri információk alapján) természetesen a területek és programok változhatnak.
120
2.1 Prioritások és intézkedések 1. Család megerősítése, generációk együttműködése: Indoklás: A demográfiai változások vizsgálatakor jól látszik, hogy a járás népességének csökkenése a lakosság idősödésével párhuzamosan zajlik: tehát a celldömölki járás településeit egyre idősebb népesség lakja. A fiatalok, családok elvándorlása valamint az időskorúak számának emelkedése, az egyedül élők népességen belüli arányának növekedése miatt állandósul az idősek magányossága, egyre inkább segítségre szorulnak. Ennek kezelése szociális szolgáltatásokkal megoldhatatlan. Szükséges és indokolt helyi társadalmi együttműködésekkel, szolidáris és karitatív megoldásokkal, önkéntesekkel, stb. megoldani a helyzetet A kizárólag idősekre irányuló szolgáltatásfejlesztés azt a csapdát rejti, hogy a gyerekes családok számára fontos fejlesztések elmaradása egy gyorsuló spirállal üríti ki a településeket. Ezért olyan, helyi társadalom különféle szereplőinek bevonásával, együttműködéssel megvalósuló fejlesztések szükségesek, amelyek ágazat és szektorköziek, és a különféle társadalmi és életkori csoportok együttműködésén alapulnak, hozzájárulva elfogadó, toleráns, ezáltal esélyteremtő helyi társadalom kialakulásához. Célok: A kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportok számára folyamatosan elérhető szolgáltatások nyújtása, támogató háttér kialakítása, helyi közösségek megerősítése. Együttműködésen, szolidaritáson alapuló programok kezdeményezése a helyi társadalomban. A rászoruló csoportok (különösen az idősek) segítése mellett olyan szélesebb rétegeket is érintő szolgáltatások (gondozási, étkezési, közösségi stb.) indítása, amelyek arra is alkalmasak, hogy kisgyerekes családokat és időseket is vonzzanak. Tervezett intézkedések: 1.1 Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával 1.2 A járás településein található bölcsődék/óvodák nyári leállásainak összeszervezése/összehangolása, az ügyelet ésszerű megtervezése 1.3 „Kreatív műhely” létrehozása (Közösségépítés, korosztályok egymáshoz közelítése, helyi hagyományok megismerése, ápolása) 1.4 Prevenciós tevékenységek megvalósítása (szülő klubok, családi napok, nevelési tanácsadás) 1.5 A Népjóléti Szolgálat szolgáltatásainak továbbfejlesztése: családi védőháló erősítése, krízishelyzetek kezelése 1.6 Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása 1.7 Közösségfejlesztés a járás településein civil szervezetek bevonásával (TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok, és 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása), térségi együttműködések ösztönzése (pl. térségi nap újraszervezése, szociálpolitikai kerekasztalok) 1.8 A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakítása (szociális törvény változásai szerint). Hiányzó szolgáltatások pótlása, új szolgáltatási módszerek alkalmazásával. Települési szintű szolgáltatások átalakítása
121
2. Egészségműveltség fejlesztése: Indoklás: A társadalom egészségi állapota rossz, a jelentős szociális problémák, jövedelemhiány, kilátástalanság, feszültségek, esélytelenség, stb. tovább rontja az itt élők állapotát. Különösen magas a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya, a sérülékeny társadalmi csoportok körében (alacsony iskolázottságú, szegénységben élő, kilátástalan helyzetben lévő, valamint roma családok esetében) még inkább. Hiányoznak azok a képzési, oktatási modellek, amelyek mind a gyerekek (tanodák, szabadidős és nyári programok, stb.) mind a felnőttek (népfőiskolák, közösségi művelődési alkalmak, stb.) számára, amelyek alkalmasak a helyi társadalom együttműködésének megalapozására, de felelőssé és egészségtudatossá válás elősegítésére, fejlesztésére. Az egészségkárosodott, fogyatékossággal élő és egyéb szempontból sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó emberek iránti elfogadást segítő programok hiányoznak, a piaci cégek nyitottsága alacsony irántuk. A közintézmények működése sem segíti minden esetben az esélyegyenlőség megvalósulását, nem használják ki kellő mértékben azt a hatást, amit kiváltanak a társadalomból, szóhasználatuk, működésmódjuk is időnként stigmatizál. Ezért mindenképpen indokolt nem csupán a piaci, hanem a közszféra intézményeinek is esélyegyenlőségi elvárásokat tudatosító felvilágosítása, fejlesztése, együttműködések erősítése. A fogyatékossággal élő, egészségkárosodott emberek számára járási szinten nincsenek elérhető szolgáltatások, munkalehetőségek Célok: Az egészségműveltség fejlesztése; az egészség előfeltételeinek biztosítása minél szélesebb rétegek számára; az egészséges életmód programjainak széles társadalmi rétegekben való megvalósítása és az egészségügyi ellátórendszer prevenciós kapacitásainak javítása, hosszú távon a lakosság mentális, és fizikai egészségi állapotának javítása.
Tervezett intézkedések: 2.1 Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése valamint az alapellátás prevenciós tevékenységének a fejlesztése 2.2 Az egészségműveltség fejlesztése; az egészség előfeltételeinek biztosítása minél szélesebb rétegek számára; az egészséges életmód programjainak széles társadalmi rétegekben való megvalósítása és az egészségügyi ellátórendszer prevenciós kapacitásainak javítása 2.3 Települési és járási egészségtervek készítése, egészségprogramok megvalósítása (EFOP 20162020) 2.4 Sport programok, fizikai aktivitást növelő kezdeményezések (klubok, rendezvények) 2.5 Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása valamint sport és fizikai aktivitásra ösztönző programok megvalósítása
3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja: Indoklás: Vas megyében a gazdaságilag aktív népesség aránya az országos átlagnál valamivel kedvezőbb képet mutat. A relatíve magas inaktivitás oka az öregkorúak egyre növekvő száma. A celldömölki járás vonatkozásában a munkanélküliségi szint a megyei és az országos átlag között van, de vannak majdnem 10%-os szintet elérő települések is (Kemeneskápolna 9,7%, Vönöck 9,2%, és Szergény 8,5%) Az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapota rossz, energiapazarló, sok esetben egészségtelen a bentlakás (penész, vizesedés) Foglalkoztathatósági, képzési és foglalkoztatási lehetőségek hiánya is hangsúlyos.
122
Tervezett intézkedések: 3.1 Az energiaszegénységgel érintett rászorultak lakhatási és megélhetési feltételeinek javítása a járásban, lakossági épületenergetikai beavatkozások: az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapotjavítása 3.2 Foglalkoztatási paktum újraszervezése és megyei rendszerhez illesztése 3.3 Családbarát munkahelyek 3.4 A fiatalok megtartása érdekében a bérlakás állomány mennyiségi és minőségi fejlesztése a város több területén, Fiatal Házasok Otthonának megépítése 3.5 Tanoda beindítása a járásban (EFOP 3.3.1.) 3.6 Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése (EFOP-1.1.2.) 3.7 Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése 3.8 A szegregált élethelyzetek felszámolását segítő komplex telepprogramok
4. A fogyatékkal élők elfogadása, érzékenyítés: Indoklás: Magyarországon 600-700 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékosságban szenvedő emberek számát, sorsuk alakulása közvetve a lakosság harmadát érinti. A fogyatékkal élőket a foglalkoztatáson, az őket alkalmazó cégek támogatásán keresztül is segíti az állam, de a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása még így is alacsony. Fontos esetükben a befogadó-készség és a foglalkoztatás növelése, valamint a hátrányos megkülönböztetés csökkenése. Tervezett intézkedések: 4.1 A fogyatékkal élők elfogadását, társadalmi integrációját célzó különböző tevékenységek 4.2 Közös szabadidős tevékenységek szervezése a fogyatékos emberek és családjaik illetve a többségű társadalom tagjai részére 4.3 Infokommunikációs/komplex akadálymentesítés a középületekben
123
3. Akcióterv 3.1 Intézkedések/projektek összegző bemutatása
1. Család megerősítése, generációk együttműködése
Prioritás
Sorszám/megnevezés 1.1 Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával
Érintett célcsoportok óvodás kortól egészen az idős korúakig bezárólag a társadalom egésze
Projektgazda Vas Megyei Mozgássérültek helyi Celldömölki Csoportja
1.2 A járás településein található bölcsődék/óvodák nyári leállásainak összeszervezése/összehang olása, az ügyelet ésszerű megtervezése 1.3 „Kreatív műhely” létrehozása (Közösségépítés, korosztályok egymáshoz közelítése, helyi hagyományok megismerése, ápolása) 1.4 Prevenciós tevékenységek megvalósítása (szülő klubok, családi napok, nevelési tanácsadás) 1.5 A Népjóléti Szolgálat szolgáltatásainak továbbfejlesztése: családi védőháló erősítése, krízishelyzetek kezelése
- bölcsődés és óvodás gyermekek - bölcsődés és óvodás gyermekeket nevelő szülők
Celldömölk Város Önkormányzata
1.6 Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása (
korú korú
Partnerek az esélyegyenlőségi célcsoportokkal dolgozó főbb civil szervezetek, járás önkormányzatai Népjóléti Szolgálat, Védőnői Szolgálat, járás önkormányzatai
- hagyományőrzéssel foglalkozó helyi civil szervezetek tagjai - programokon, rendezvényeken, klubfoglalkozásokon résztvevők száma Kiskorú gyermeket nevelő szülők és családtagjaik, valamint párválasztás, családalapítás előtt álló fiatalok.
Kemenesaljai Művelődési Központ Könyvtár
Népjóléti Szolgálat Védőnői Szolgálat
helyi önkormányzatok, civil szervezetek, KLIK
hátrányos helyzetű családok, az általuk nevelt gyermekek középiskolás, érettségi előtt álló fiatalok
Népjóléti Szolgálat
járás önkormányzatai
- a 24 év feletti végzettséggel nem rendelkezők - az iskolarendszert korábban elhagyó nem tanköteles korú hátrányos helyzetűek - alap- és középfokú oktatásban részt vevők, végzettség nélküli iskolaelhagyásban veszélyeztetett gyermekek, korai iskolaelhagyók és a pedagógusok
Celldömölki Városi Általános Iskola
Celldömölki Családokért Alapítvány, járás önkormányzatai
124
és
Nyugdíjas Klub Kemenesmihályfa, járás önkormányzatai
2. Egészségműveltség fejlesztése
1.7 Közösségfejlesztés a járás településein civil szervezetek bevonásával (TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok, és 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása), térségi együttműködések ösztönzése (pl. térségi nap újraszervezése, szociálpolitikai kerekasztalok) 1.8 A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakítása (szociális törvény változásai szerint). Hiányzó szolgáltatások pótlása, új szolgáltatási módszerek alkalmazásával. Települési szintű szolgáltatások átalakítása 2.1 Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése valamint az alapellátás prevenciós tevékenységének a fejlesztése 2.2 Az egészségműveltség fejlesztése; az egészség előfeltételeinek biztosítása minél szélesebb rétegek számára; az egészséges életmód programjainak széles társadalmi rétegekben való megvalósítása és az egészségügyi ellátórendszer prevenciós kapacitásainak javítása 2.3 Települési és járási egészségtervek készítése, egészségprogramok megvalósítása (EFOP 20162020)
2.4 Egészségfejlesztési Programiroda létrehozása a Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk bázisán (EFOP 2016-2020)
- helyi civil szervezetek - főként a 25 év alatti fiatalok
Celldömölk Város Önkormányzata
helyi civil szervezetek, Népjóléti Szolgálat
-
Celldömölk Város Önkormányzata
Népjóléti Szolgálat, helyi önkormányzatok
- hátrányos helyzetű lakosok
Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk
helyi civil szervezetek, Népjóléti Szolgálat, járás önkormányzatai
óvodáskortól nyugdíjas korig a társadalom egésze
Népjóléti Szolgálat
helyi civil szervezetek, járás önkormányzatai
- minden hátrányos célcsoport - a járás lakossága
helyzetű
Celldömölk Város Önkormányzata
járás önkormányzatai
Közvetlen célcsoport: - iskoláskorú lakosság, akiknél a pszichés, étkezési, fogápolási, testtartási problémák kezelésére helyeződik a hangsúly - 20-40 év közötti lakosság az életmódváltó program kiemelt célcsoportja - 40 éven felüli lakosság, akik kiemelt célcsoportja a vastag- és végbélrák szűrésnek, és a
Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk
érintett egészségügyi, szociális, oktatási helyi partnerek, önkormányzatok, civil szervezetek
gyermekek, fiatalok, családjaik mélyszegénységben élők fogyatékkal élő személyek idős lakosság
125
3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja
2.5 Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása valamint sport és fizikai aktivitásra ösztönző programok megvalósítása 3.1 Az energiaszegénységgel érintett rászorultak lakhatási és megélhetési feltételeinek javítása a járásban, lakossági épületenergetikai beavatkozások: az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapotjavítása
3.2 Foglalkoztatási paktum újraszervezése és megyei rendszerhez illesztése
projektben nyújtott dietetikai és testmozgás tanácsadásnak - 60 éven felüliek célcsoportja, náluk különösen fontosak az aktív közösségi életet segítő, a lelki és fizikai egészség megőrzését célzó programok - hátrányos helyzetű emberek célzott támogatása az egészségügyi szűrővizsgálatok és prevenciós programok elérésében Közvetett célcsoport: - Helyi, megyei és országos szakmapolitikai döntéshozók - Egészségügyi dolgozók - Partnerszervezetek - Más EFI programot megvalósító kistérségekben tevékenykedő szakmai szervezetek Minden célcsoport
VulkánSport Sport, Szabadidő és Kulturális Egyesület
háziorvosok, járás önkormányzatai
- országos átlag alatti jövedelmű családok - alacsony komfortfokozatú (komfort nélküli vagy félkomfortos) ingatlant használók - erdészetek, erdőbirtokossági társulások
Celldömölk Város Önkormányzata
Állami Erdészeti Zrtk, Erdőbirtokossági társulatok
A térségben munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak. Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősül: - Alacsony iskolai végzettségűek - 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők - 50 év felettiek - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek - Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők - Tartós munkanélküliek, és ezzel veszélyeztetettek - Megváltozott munkaképességű személyek - Roma nemzetiséghez tartozó személyek
Celldömölk Város Önkormányzata
Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások
126
3.3 Családbarát munkahelyek 3.4 A fiatalok megtartása érdekében a bérlakás állomány mennyiségi és minőségi fejlesztése a város több területén, Fiatal Házasok Otthonának megépítése)
3.5 Tanoda beindítása a járásban (EFOP 3.3.1.)
3.6 Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése (EFOP1.1.2.)
- Korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek - munkáltatók - GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők - kisgyermekes szülők - várandós anyák - Celldömölki járás roma lakossága
a rászoruló és/vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élő halmozottan hátrányos helyzetű személyek, romák, megváltozott munkaképességű személyek, szenvedélybetegek, hajléktalan emberek - Közfoglalkoztató intézmények, szervezetek. - Közfoglalkoztatottak, a térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők közfoglalkoztatásban ragadt” személyek
„bent
- fogyatékkal élők - a fogyatékkal élők családtagjai - fogadó szervezetek 3.7 Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése
3.8 A szegregált élethelyzetek felszámolását segítő komplex telepprogramok
- hátrányos helyzetű, telepszerű körülmények között élő emberek - lakhatási problémákkal küzdő személyek
127
Népjóléti Szolgálat
Celldömölki Családokért Alapítvány, járás önkormányzatai
Vas Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat
járás önkormányzatai, roma civil szervezetek
Vas Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat
járás önkormányzatai, roma civil szervezetek
Vas Megyei Kormányhivatal, Celldömölki Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály, Türr István Képző és Kutató Intézet Szombathelyi Igazgatósága Vas Megyei Mozgássérültek helyi Celldömölki Csoportja
Járási önkormányzatok
Celldömölk Város Önkormányzat
Türr István Képző és Kutató Intézet Szombathelyi Igazgatósága, helyi kisebbségi önkormányzat
járás önkormányzatai
4. A fogyatékkal élők elfogadása, érzékenyítés
4.1 A fogyatékkal élők elfogadását, társadalmi integrációját célzó különböző tevékenységek
- fogyatékkal élők - a fogyatékkal élők családtagjai - fogadó szervezetek
Celldömölk Város Önkormányzata
Vas Megyei Mozgássérültek helyi Celldömölki Csoportja, járás önkormányzatai
- a lakosság egésze
Celldömölk Város Önkormányzata
Vas Megyei Mozgássérültek helyi Celldömölki Csoportja, járás önkormányzatai
Fogyatékkal élő személyek: - mozgássérült, - látássérült, - hallássérült, - értelmi fogyatékosság, - beszédfogyatékosság, - autista; Önkormányzatok.
Celldömölk Város Önkormányzata
járás önkormányzatai
4.2 Közös szabadidős tevékenységek szervezése a fogyatékos emberek és családjaik illetve a többségű társadalom tagjai részére
4.3 Infokommunikációs/komple x akadálymentesítés a középületekben
128
3.2 Az intézkedések/projektek részletes bemutatása
1. Család megerősítése, generációk együttműködése: Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
1.1 Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával 1. Család megerősítése, generációk együttműködése Vas Megyei Mozgássérültek helyi Celldömölki Csoportja az esélyegyenlőségi célcsoportokkal dolgozó főbb civil szervezetek, járás önkormányzatai Az elfogadó, toleráns és nyitott társadalmi attitűd alapvető feltétele, hogy a társadalom tagjai minél több információval, személyes élménnyel, tapasztalattal rendelkezzenek a fogyatékos, idős vagy éppen roma embereket illetően. Az ő társadalmi vagy akár munkaerő-piaci beilleszkedésüknek előfeltétele, hogy csökkenjenek a társadalmi előítéletek. A befogadó társadalom és a tényleges integráció megvalósulásához lényeges, hogy a különböző esélyegyenlőségi célcsoportok ne elszigetelve tevékenykedjenek, hanem a helyi társadalom integráns szereplőiként. Ezáltal a lakosság körében is kialakul az elfogadás attitűdje, amelyet minél korábban az óvodai, iskolai időszakban meg kell alapozni. Celldömölkön csak három gazdasági társaság működteti egy-egy telephelyét, ahol lehetőség nyílik fogyatékkal élők számára elhelyezkedési lehetőség. Problémát jelent a járásszékhelyen, hogy az idős mozgáskorlátozottak élnek a településen, akik közlekedési és utazási problémákkal küzdenek. Pontatlan, nem teljes körű adatokkal rendelkezünk továbbá a fogyatékkal élő gyerekek létszámáról, betegségükről. Közös önkormányzathoz tartozó falvakból is lenne igény a fogyatékosok nappali ellátására, de beutazásuk nem megoldott. A Vas Megyei Mozgássérültek helyi Celldömölki Csoportja nagyon aktív a településen, munkájuknak köszönhetően a közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége megoldott. Segítséget nyújtanak továbbá a mozgáskorlátozottak egyéni helyzetének javításához, jogos érdekeik érvényre juttatásához, törekednek a mozgássérültek aktiválásának felkeltésére, elősegítik a nevelésüket, a munkaképességük fejlesztését. - attitűdformálás, a társadalmi környezet szemléletváltása - kimutatható eredmények az önismeret, az iskolához és tanuláshoz való viszony, az állampolgári elkötelezettség, a szociális érzékenység valamint a tanulmányi eredményesség tekintetében annak ösztönzése és tudatosítása, hogy a fogyatékos, roma vagy akár az 50 év feletti emberek is képesek értékteremtő munkára, megállják a helyüket a nyílt munkaerő-piacon is és aktív tagjai lehetnek a társadalmunknak. További cél, hogy a fogyatékos emberek és családjaik illetve a többségű társadalom tagjai együtt, integráltan töltsék a szabadidejüket, annak érdekében, hogy egymást megismerjék, feloldódjanak az előítéleteik és közelebb kerüljenek egymáshoz. Így a fogyatékos emberek társadalmi elfogadottsága nő, könnyebben találnak munkát a nyílt munkaerőpiacon,
129
könnyebben alkalmazkodnak a kollégákhoz és a munkahelyi csapathoz. A közös rendezvények hatására a családok elszigeteltsége is csökken, növekszik a kapcsolati hálójuk és a szorosabb társadalmi kapcsolatok könnyíthetik a család terheit is. Szükséges lenne továbbá az integrált támogató szolgálat személyi szállítás bővítése is. Célcsoportok óvodás kortól egészen az idős korúakig bezárólag a társadalom egésze Tevékenységek Közös, több önkormányzat részvételével zajló, a helyi esélyegyenlőségi leírása programjaikban megfogalmazott, pl.: ismeretterjesztő, tájékoztató tevékenységek megvalósítása a járásszékhely önkormányzat valamint az esélyegyenlőségi célcsoportokkal dolgozó főbb civil szervezetek szervezésében (Vakvezetőkutya-Kiképző Iskola bemutatója, beszélgetés sérüléssel élő sportolókkal vagy paralimpikonokkal, Láthatatlan Kiállítás, Színes Majális" szervezése stb.) Érzékenyítő programok iskolákban, óvodákban /fogyatékossági csoportokra lebontva, "Esély-nap" keretében 10 alkalom, alkalmanként 50 fő részvételéve Sérült gyerekeket nevelő szülőknek kiscsoportos foglalkozások, a gyermek "életre nevelése" érdekében. 3x3 alkalom 10-10 család részvételével Tervezett ütemezés 2016-tól folyamatos Várt eredmények A fenti esélyegyenlőségi csoportok tagjai hosszabb távú boldogulásuk érdekében komplex, a társadalmi környezet szemléletét is formáló, az érintetteknek sokszínű támogató, közvetítő, képző, utazást segítő, stb. szolgáltatásokat nyújtó, a munkáltatókat is érzékenyítő, sőt akár érdekeltté tevő programokat igényelnek. Indikátorok megvalósult rendezvények száma bevont résztvevők száma Megcélzott pályázati EFOP forrás Fenntarthatóság A társadalmi érzékenyítés segíti, hogy a piaci alapú gondolkodás, a (környezeti, fenntartható foglalkoztathatóság és az ehhez tartozó tevékenységek társadalmi, elterjedjenek, s egyre inkább a szervezetek és a szakemberek gazdasági) szemléletváltozása is megtörténjen. A szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatása valósul meg. A társadalmi érzékenyítés hatására könnyebb elősegíteni a foglalkoztatás fenntartását, a munkahelyek befogadó légkörét; ezenkívül segíti, hogy a piaci alapú gondolkodás, a fenntartható foglalkoztathatóság és az ehhez tartozó tevékenységek elterjedjenek, s egyre inkább a szervezetek és a szakemberek szemléletváltozása is megtörténjen. Megerősödnek a helyi közösségek, mérséklődik a célcsoportok közti szakadék, felgyorsul és hatékonyabbá válik az információáramlás, és tevékeny, értékteremtő együttműködések alakulnak ki helyi és járási szinten. A környezeti fenntarthatóság jegyében a intézkedésgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb).
130
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
1.2 A járás településein található óvodák nyári leállásainak összeszervezése/összehangolása, az ügyelet ésszerű megtervezése 1. Család megerősítése, generációk együttműködése Celldömölk Város Önkormányzata Népjóléti Szolgálat, Védőnői Szolgálat, járás önkormányzatai Egy óvodás gyerek állandó felügyeletet igényel, ráadásul a táborok sem jelenthetnek megoldást, hiszen azok túlnyomó többsége csak iskolásokat fogad. A celldömölki járás 11 településén 12 köznevelési intézmény 14 feladatellátási helyén működik óvoda. A járásközpontban: Celldömölkön jól megszervezett a nevelési és oktatási intézmények nyári leállása. Az óvodák és a bölcsődék esetében is a nyári időszakban felváltva biztosítanak ügyeletet, így a szülők folyamatosan el tudják helyezni a gyermekeiket. A járás Celldömölkön kívüli óvodáiban azonban általában egyetlen intézmény van csak, amelyet a nyári leállás idejére nem tud másik intézmény „helyettesíteni”. Faluhelyen akár másfél hónapra is bezárhat az óvoda nyáron, komoly szervezési feladatot róva a többnyire ennél jóval kevesebb szabadsággal rendelkező szülőkre. Közvetett módon munkaerőpiaci vetülete is lehet a hosszú nyári leállásnak, hiszen nem minden munkáltató örül, ha az alkalmazottja több hétre kiesik a munkából egy adott idő intervallumon belül. - az ügyelet ésszerű megtervezése - óvodák nyári leállásainak összeszervezése / összehangolása - a szülők tehermentesítése - bölcsődés és óvodás korú gyermekek - bölcsődés és óvodás korú gyermekeket nevelő szülők A Celldömölki Járásban található 10 óvoda fenntartója a nyári „leállásokat” ésszerűen összehangolja egymással és a szülőkkel egyeztetve, illetve szükséges lehet az ügyelet idejére a gyermekek másik faluba történő szállítását is megtervezni, akár a lakosság, akár a Falugondnoki Szolgálat, Népjóléti Szolgálat bevonásával. Jelenleg nincs erre irányuló kommunikáció a településvezetők között, az igények felmérése sem történt meg ezzel kapcsolatban. Elsődlegesen a Védőnői Szolgálat bevonásával kellene a szülői igényeket felmérni a másik településen elérhető óvoda. 2016. júniustól A járás 10 óvodájának párokba vagy csoportokba rendeződése, egymás között a nyári zárva tartások összehangolása, ezáltal a dolgozó szülők tehermentesítése, munkahelyük megtartásának biztosítása. - kooperáló intézmények száma - megkötött együttműködési megállapodások száma Nem releváns, forrás nélkül megoldható. Jelen intézkedésnek az anyagi vonzata szinte minimális. A lényege az együttműködés és a szervezés, amelynek a módszertanát, ha egyszer kidolgozzák, hosszú távon alkalmazhatóvá válik. Anyagi vonzata esetleg a gyermekek települések közötti szállításának lehet, amelyhez vagy a helyi önkormányzatok hozzájárulhatnak vagy a szülők is kiegészíthetik. Az ilyen típusú együttműködések arra is ösztönzik az intézményeket, hogy
131
más területen is megpróbáljanak együtt gondolkodni. Az óvodák közötti kölcsönösen előnyös együttműködések kezdeményezése, tudatossá és módszeressé tétele az elért eredmények fenntarthatóságának biztosítása.
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés
1.3 „Kreatív műhely” létrehozása (Közösségépítés, korosztályok egymáshoz közelítése, helyi hagyományok megismerése, ápolása) 1. Család megerősítése, generációk együttműködése Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Nyugdíjas Klub Kemenesmihályfa, járás önkormányzatai A hagyományápolás múltunk tiszteletével, megismerésével kezdődik. Nem csak saját történelmi és kulturális múltunk, hanem az emberiség kezdeti korszakainak megismerésével kell kezdődnie a hagyományápolásnak, mely főleg a régi mesterségekből, a múltbeli gondolkodó emberek cselekvéseire való odafigyeléssel sajátítható el. A népszokások megszabták a közösség erkölcsi rendjét, az illemet, és a közösség egymáshoz való viszonyát is. A népszokások naptári évhez fűződtek, évszakokhoz, évszakok változásaihoz, napfordulókhoz, a gazdasági élet különböző eseményeihez. A földtől elszakadt, technokrata társadalmunkban, ezeket a - munkát megkönnyítő - eszközöket egyre kevesebben használják. A hagyományoktól való elszakadás elidegenedést, identitásválságot okoz. A hagyományos értékek megőrzésével egymásra fogékony, toleráns kulturális közösségek építhetők fel. A jövőben a járások maguk is a társadalomfejlesztés színterei lesznek, amelyhez fontos a járási és regionális kohézió és identitás kialakítása is. - közösségépítés, a helyi kulturális értékek átmentése, helyi identitástudatuk elmélyítése - a járás önkormányzatainak szándékaival megegyezően a helyi turizmus alapjainak megteremtése, amelynek lényeges eleme a helyi hagyományok őrzése - esélyteremtés, hogy globális és lokális szinten is olyan közösség jöjjön létre, amelyben összekapcsolódik az eszköz (technológia) és a (társadalmi) cél, valamint olyan emberek alkossák ezt a közösséget, akikben egyensúlyra jut hagyomány és kreatív újítás - a hagyomány a közösség önmegtartó erejeként kell, hogy működjön, értékrendet, normákat, viselkedésmintákat közvetít és nemzedékek közös tapasztalatát örökíti át Az intézkedés hosszú távú céljai lehetnek: turisták fogadása, Térségi Hagyományközpont létrehozása, a hagyományos kézművesipari tevékenységet folytató (kezdő) vállalkozások indításának ösztönzése. - hagyományőrzéssel foglalkozó helyi civil szervezetek tagjai - programokon, rendezvényeken, klubfoglalkozásokon résztvevők száma - „Kreatív Műhely” létrehozása a hagyományos kézművesipari tevékenységet folytató civil szervezetek szervezésében fiatalok bevonásával - Honismereti és kézműves táborok - Kézműves vásárok/kiállítások 2016-tól folyamatos
132
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A hagyományápolás növeli a településen a lokális társadalom versenyképességét, mert: - egy kollektív tanulási folyamat eredményeként hozzájárul az innovációs folyamatok terjesztéséhez, s csökkenti a bizonytalanságot - bővíti az emberi erőforrást, így mozgósítható benső kapacitásként, felértékelődő innovációs potenciálként működik A hagyománnyal rendelkező közösségnek nő a teherbíró képessége, megújulásra való képessége, kreativitása. - megvalósult műhelyfoglalkozások száma - megvalósult vásárok/kiállítások/táborok száma - résztvevők száma EFOP A hagyományápolás fenntarthatóság egyik alappillére. A hagyományápolás ösztönzi az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre nevelést is. Minden nemzedéknek gondoskodni illik az őt követőről, amelyhez jelentős segítséget jelenthet a közösségépítés és hagyományápolás. Ahol a közösség/társadalom a gazdaság és környezet igényei összehangolva működnek, ott biztosítható csak a fenntartható fejlődés. A környezeti fenntarthatóság jegyében a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesítésre kerül a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb).
133
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
1.4 Prevenciós tevékenységek megvalósítása (szülő klubok, családi napok, nevelési tanácsadás) 1. Család megerősítése, generációk együttműködése Népjóléti Szolgálat - Védőnői Szolgálat helyi önkormányzatok, civil szervezetek, KLIK A lakosság munkaképességét alapvetően meghatározza a testi és lelki egészség. A kedvezőtlen egészségi állapot hátterében meghatározó módon pszicho-szociális és kulturális tényezők, valamint az egészségtelen életmód állnak. Az egyének egészségük iránti felelőssége, az öngondoskodás képessége, az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátítása, az emberek együttműködő-készsége, szociális érzékenysége mind hozzájárul az életminőség javításához, az egészségben eltöltött életévek, illetve munkaidő növeléséhez. A fizikai és lelki egészség meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét éppúgy, mint a társadalom jövedelemtermelő képességét, ezért a hatékony egészségnevelés, egészségfejlesztés jelentősége a fejlett társadalmakban egyre jobban felértékelődik a versenyképes munkaerő biztosításának egyik tényezőjeként is. Fontos, hogy a helyi civil szerveződések is részt vehessenek a programban, amely részvétel jelentős mértékben ösztönözheti a közösségi aktivitást támogató szolgáltatásokat. - a szülők együttműködésének megnyerésével, saját erőforrásaik mobilizálásában való támogatással és a hiányzó kompetenciák megszerzésének segítésével hozzájárulnak ahhoz, hogy a szülők aktív szereplők lehessenek a gyerekek harmonikus személyiségfejlődésének és képességeik kibontakoztatásnak folyamatában, - lehetőség biztosítása, hogy a hátrányosabb helyzetű településeken, településrészeken létrejöjjenek olyan programok, rendezvények, amely az eddig ellátatlan kisgyermekes családokat célozza Kiskorú gyermeket nevelő szülők és családtagjaik, valamint párválasztás, családalapítás előtt álló fiatalok. - Szülő Klubok létrehozása a járás minél több településén - Családi Napok szervezése - Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - Helyi rendezvények, előadások szervezése Prevenciós tevékenységek a következő témákban: családtervezés, gyermeknevelés, családi pénzügyi gazdálkodás, önsegítés, válsághelyzetbe jutó családok segítése: a szülők közötti konfliktus rendezésében, szenvedélybetegség kezelésében, munkahelykeresésben, a szülő-gyerek kapcsolat megerősítésében, a gyerekneveléshez szükséges mindennapi rutin kialakításában, lakáskörülmények javításában stb. például az alábbi szervezeti keretekben: Szülő klubok indítása a járásban, kiscsoportos foglalkozások az érintett szülők, családok részére. Igény vagy szükség esetén prevenciós céllal együttműködés a védőnői és gyermekorvosi hálózattal, melynek célja a gyermek harmonikus fejlődésének elősegítése a korai időszakban. A program megvalósításában fontos szerepet kapnak a háziorvosok, házi gyermekorvosok, iskolaorvosok és védőnők. A védőnő különböző tanácsadásokat végez meghatározott időközökben nők, várandós anyák, csecsemők, gyermekek és ifjúság
134
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
részére, de olykor csoportos foglalkozásokat szervez ott, ahol erre igényt tartanak (szülésre, szoptatásra felkészítés, baba- mama klub, csecsemő masszázs, életmód klub, szülők iskolája stb.). Az oktatás témái sokrétűek, így érintik az egészséggel kapcsolatos alapismereteket (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), a családtervezést, a fogamzásgátlást, a szülői szerepet, a csecsemőgondozást, az önvizsgálattal kapcsolatos ismereteket és a szenvedélybetegségek megelőzését. 2016-tól folyamatos A szülő-klubok, családi napok és egyéb specifikus rendezvények / programok / előadások lehetőséget adnak, hogy a résztvevők megosszák egymással gondjaikat, vagy akár a jól bevált módszereket; szakemberektől kapjanak hasznos információkat, nevelési tippeket. A felmerülő kérdésekre szakmai segítséget kaphatnak az érdeklődők. A közös gondolkozás, az egymás közelében élő, akár különböző szociális helyzetű családok megismerkedésének eredményeképp csökkennek a területi hátrányok, erősödik a társadalmi összetartozás, valamint hangsúlyos támogatást kap a társadalomból való kiszorulás megakadályozása és a társadalmi integráció segítése. - szülő és gyermek között megerősödik a kapcsolat; - megértjük a gyermekünket és ő is megért minket, hatékonyabban kommunikálunk egymással; - felismerjük, hogy mi van a nehézséget okozó helyzetek hátterében, ezáltal eredményesebben tudjuk azokat kezelni; - magabiztosabb, hozzáértőbb szülőkké válnak a résztvevők; - létrejött Szülő Klubok száma - megvalósult Családi Napok és egyéb rendezvények száma - eseményen résztvevők száma EFOP Jelen intézkedések bizonyos elemeinek a fenntartásához szükséges anyagi vonzat szinte minimális. A lényege az együttműködés és a szervezés, pl. a megalakult Szülő Klubok egy agilis résztvevő szervezésében hosszú távon fenntartható lehet. A megvalósult rendezvények kapcsán olyan partneri kapcsolatok kialakítása valósulhat meg, amelyek túlmutatnak az egynapos programokon, a jövőben is építeni lehet rájuk. A szakmailag és emberileg is jelentős közösségformáló programoknak ismertté és elismertté válnak, a járásban tudatosítják és népszerűsítik a Népjóléti Szolgálat tevékenységét. A résztvevők könnyebben találják meg helyüket a munkájukban, önmagukat a saját életükben, családjukban. A környezeti fenntarthatóság jegyében az intézkedésgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb).
135
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
1.5 A Népjóléti Szolgálat szolgáltatásainak továbbfejlesztése: családi védőháló erősítése, krízishelyzetek kezelése, integrált térségi gyerekprogramok megvalósítása, komplex ifjúsági programok megvalósítása 1. Család megerősítése, generációk együttműködése Népjóléti Szolgálat járás önkormányzatai A Népjóléti Szolgálat fenntartója Celldömölk Város Önkormányzata. Az eltelt időszakban folyamatos változás és fejlődés jellemezte az intézményt. Mára egy komplex szervezeti struktúra alakult ki. Szolgáltatásaik révén (Gyermekjóléti és egészségügyi alapszolgáltatás, Szociális szakellátás, Szakmai irányítás és kisegítő szolgáltatás, Szociális alapszolgáltatás) rendszere a kapcsolatuk a járás rászoruló gyermekeivel, családjaival. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat általános és speciális segítő szolgáltatása keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben. Sajnos a gyermekek egyre növekvő hányada születik szegény családban. A szegény gyerekek nagy eséllyel lesznek felnőttként is szegények. Mindezeket felismerve fogadta el a Magyar Országgyűlés 47/2007. (V. 31.) számon a „Legyen Jobb a Gyermekeknek” 2007-2032 Nemzeti Stratégiát, melynek fő célja hogy egy generáció alatt a jelenleginek töredékére csökkentse a gyermekek és családjaik szegénységének arányát. A Stratégia megfogalmazza, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja a gyermekszegénység kialakulásának megelőzése. A gyermekszegénység csökkentésének lényeges elemeként említi, hogy a gyermekek lakóhelyüktől függetlenül hozzájussanak a szolgáltatásokhoz. Kitér arra, hogy a cél elérése érdekében fejleszteni kell a gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatásokat és szakellátásokat, valamint a képességek kibontakoztatását. - A helyi közösség fejlesztése. - Az önkéntes munkát vállaló fiatalok elhelyezkedési esélyeinek a növelése, valamint a fiatalok helyben tartásának elősegítése - A jól működő védőhálók erősítése és együttműködésük segítése, kiterjesztése - A család intézményének megerősítése, továbbá a Nemzeti Ifjúsági Stratégia mentén a fiatalok társadalmi aktivitásának növelése, a helyi közösségek, kortárs csoportok fejlesztése programok támogatásával, illetve a helyi ifjúsági munka komplex fejlesztésével. hátrányos helyzetű családok, az általuk nevelt gyermekek középiskolás, érettségi előtt álló fiatalok - Integrált térségi gyerekprogramok megvalósítása, komplex ifjúsági programok megvalósítása
136
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A helyi közösségi védőháló erősítése a generációk közötti segítő tevékenység elindításával. - Neves pszichológusok ingyenesen látogatható előadássorozata - középiskolások kötelező, legalább 50 óra közösségi szolgálatának kiterjesztése a Népjóléti Szolgálat tevékenységeire - a települési ifjúsági munka fejlesztése - fizikai aktivitási programok - Ifjúsági Garancia (a fiatalkori munkanélküliség leküzdésére irányuló új megközelítés, amely garantálja, hogy minden 25 év alatti fiatal – függetlenül attól, hogy szerepel-e a foglalkoztatási szolgálatok nyilvántartásában – az iskolai tanulmányai befejezését vagy a munkanélkülivé válását követő 4 hónapon belül megfelelő színvonalú, konkrét foglalkoztatási vagy továbbképzési ajánlatot kap.) - Biztos Kezdet szolgáltatások fejlesztése (Prevenciós program, amelynek segítségével reális lehetőség nyílik az eltérő élethelyzetből induló gyermekek számára a képességeik kibontakoztatására, az esetleges problémák lehető legkorábban történő felismerésére, a korai, célzott képesség-fejlesztésre, a hátrányos helyzetből fakadó fejlődésbeli elmaradás elkerülésére, a hátrányok mérséklésére, a kirekesztődés megelőzésére.) 2016-tól folyamatos - hatékonyan képesek bevonni azon szülőket és gyerekeket, akik helyzetüknél fogva egyáltalán nem vagy csak nagyon esetlegesen veszik igénybe a különféle gyermekjóléti és közoktatási szolgáltatásokat, illetve a szülő tartósan inaktív, hátrányos helyzetű, - a problémák korai felismerésével, a szakemberek felkészítésével és folyamatos szakmai támogatásával, a gyermekekkel és szülőkkel való közvetlen foglalkozással hozzájárulnak a gyermekek testi, érzelmi, közösségi, értelmi fejlődésének elősegítéséhez, tanulási képességeinek kibontakoztatásához, alkalmazkodási és nyelvi képességeinek fejlesztéséhez - megvalósult rendezvények száma - bevont résztvevők száma - kötelező közösségi szolgálatot a Népjóléti Szolgálatnál vállalók száma - A program megvalósításához támogatást nyújt: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program. 1.2.1, EFOP 1.4.2., EFOP 1.2.2 - TOP-5.2.1-15: A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Az intézkedés tevékenységei olyan égető problémákra nyújtanak megoldást, amelyek a térség egészére nézve jellemzőek, és amelyek megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség. Az együttműködés a már több éves tapasztalattal rendelkező Népjóléti Szolgálat vezetésével működik. Az összefogás célja, hogy csökkenjen a széthulló családok és a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek száma. Mérséklődjön az iskolai leszakadás, lemorzsolódás és az ebből eredő gyakori magatartásbeli problémák. Mindezek eredményeképpen alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez az intézkedés. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi
137
egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik. A környezeti fenntarthatóság jegyében a Népjóléti Szolgálat a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb).
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
1.6 Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása 1. Család megerősítése, generációk együttműködése Celldömölki Városi Általános Iskola Celldömölki Családokért Alapítvány, járás önkormányzatai Hazai és nemzetközi vizsgálatok egyaránt kimutatták, hogy a magyar oktatási rendszer a társadalmi-gazdasági helyzetből fakadó esélykülönbségeket, hátrányokat felerősíti, a települési és etnikai tényezők pedig tovább mélyítik azokat. A hátrányos helyzetű térségekben élő roma gyerekek az átlagnál jóval alacsonyabb arányban részesülnek óvodai ellátásban, és hátrányaik az iskolai előmenetel tekintetében is számottevőek: közülük az átlagosnál kevesebben fejezik be az általános iskolát, és csak kevesen kerülnek be a középfokú, illetve a felsőfokú oktatásba. A PISA jelentések szerint hazánkban kiugró különbség mutatkozik az iskolázott és az iskolázatlan szülők gyermekeinek iskolai eredményességében. Az esélykülönbségek szempontjából döntő tényező az erősödő szelekció, az iskolák társadalmi rétegek és etnikai csoportok szerinti szegregálódása is, és a nemzetközi viszonylatban indokolatlanul magas fogyatékossá minősítési arány, ami leginkább a roma tanulók pályafutását befolyásolja. A halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma tanulok oktatási esélyegyenlőségét döntően befolyásolja az oktatási szegregáció és diszkrimináció. Ezek kizárása érdekében megfelelő beavatkozásokat és fejlesztési eszközöket kell alkalmazni. Az iskolarendszerű oktatás a különböző hátrányokkal és tanulási problémákkal küzdők számára nem kínál megfelelő lehetőségeket, mely gyakran lemorzsolódásukhoz vezet. A lemorzsolódást követően általuk elérhető oktatási formák önmagukban nem hatékonyak. Az alapfokú oktatás színvonala a celldömölki járásban nagyon jónak mondható, azonban az általános iskolai tanulólétszám a nappali rendszerű oktatásban folyamatosan csökken. Az utóbbi évek megfigyelhető tendenciája, hogy a szülők gyermekeiket nem a helyi iskolába íratják be, hanem a kistérség központjába, Celldömölkre hordják be naponta őket. A szülők nagy része már a központban próbál meg magának munkát találni, így célszerűnek látják a gyermekeiket is ott iskoláztatni. Így a város elszívja az általános iskolai tanulókat a környező településekről, ennek következtében kisebb iskolák folyamatosan leépülnek. A hátrányos helyzetű tanulókat is érinti ez a probléma, mi által növekszik az esélyegyenlőtlenség is. A kistelepülések iskolái nehezen tudnak lépést
138
tartani a nagyobb iskolák felszereltségével, több helyen nem felelnek meg a törvényi előírásoknak a szakos ellátottság tekintetében.
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Az elmúlt években rendkívüli módon megnőtt a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók száma. Ennek okai visszavezethetők a társadalomban bekövetkezett változásokra. Többek között a családok rohanó életmódjából adódó nevelési nehézségekre, a munkanélküliek számának gyarapodására, valamint a válások számának emelkedésére. Minden intézményünk fokozott figyelemmel kíséri és támogatja a hátrányos helyzetű tanulókat és a krízishelyzetbe került családokat. Folyamatosan törekednek a hátránykompenzációra. Tájékoztatják a szülőket, gondviselőket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. A bármilyen eredetű esélyegyenlőtlenség leküzdését hatékonyan szolgálja a differenciált oktatás gyakorlat, az egyéni felzárkóztatás lehetősége. Minden intézmény biztosítja számukra a napközis, esetleg tanulószobai ellátást. - a befogadó oktatás-nevelés rendszerszintű megerősítése - oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása, különösen a roma többségű iskolák és osztályok számának csökkentése - a lemorzsolódott vagy a lemorzsolódásnak kitett tanulók körében megerősödjön az érettségihez, ezen keresztül a további életpálya építéshez fűződő ambíció; - az új esélyt biztosító keretek között minimálisra csökkenjen a kifejezetten tanulási kudarc miatt újból lemorzsolódók aránya - a méltányos oktatás megteremtése, oktatási esélyegyenlőséget javító intézkedések (pl. esélyegyenlőségi intézkedési tervek fejlesztése) megvalósítása; olyan oktatás-szervezési gyakorlatok támogatása, amelyek heterogén összetételű tanulói csoportok differenciált oktatását segítik, az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó korszerű pedagógiai módszerek elterjesztése - a 24 év feletti végzettséggel nem rendelkezők - az iskolarendszert korábban elhagyó nem tanköteles korú hátrányos helyzetűek - alap- és középfokú oktatásban részt vevők, végzettség nélküli iskolaelhagyásban veszélyeztetett gyermekek, korai iskolaelhagyók és a pedagógusok - a 24 év feletti végzettséggel nem rendelkezők alap- és középfokú végzettséghez juttatása, valamint az oktatási intézményrendszer minden szintjének a képzési szintek közötti átmenetet szolgáló, ill. az életpálya-tanácsadási rendszert erősítő intézkedések támogatása - a köznevelés rendszerén kívüli nemformális és informális tanulási lehetőségekhez és formákhoz való hozzáférés javítása - Ifjúsági Garancia 2016-tól folyamatos - A befogadó nevelés-oktatás erősítését támogató programok megvalósítása, melyek hozzájárulnak az oktatási egyenlőtlenségek mérsékléséhez, a szegregációs jelenségek csökkentéséhez, különösen a roma többségű iskolák számának csökkentéséhez.
139
-
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
A tankerületi szintű köznevelési esélyegyenlőségi intézkedési tervek továbbfejlesztése - Végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása - A pedagógus hivatás és a pedagógusi életpálya megerősítése, továbbá a pedagógusok szakmai fejlesztése - megvalósult nem formális és informális tanulási alkalmak száma - a nem formális képzéseket közvetlenül támogató informatikai fejlesztések száma - bevont résztvevők száma - A program megvalósításához támogatást nyújt: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3.1.3 A program tevékenységei reális szükségletekre adnak választ, és egyértelműen látható, hogy az iskoláknak saját fejlesztési erőfeszítéseire kell építenie. Hosszú távon a hátránykompenzációs feladatok megtérülnek, az életpálya – tanulási utak, munkába állási és karrierlehetőségek – szempontjából meghatározó szerepe van az információkhoz való hozzájutás lehetőségének és a társadalmi tőkének. Mindezek eredményeképpen hosszú távon érezhetően alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez az intézkedés. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaikra és környezeti elemeikre támaszkodnak, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánnak.
1.7 Közösségfejlesztés a járás településein civil szervezetek bevonásával 1. Család megerősítése, generációk együttműködése Celldömölk Város Önkormányzata helyi civil szervezetek, Népjóléti Szolgálat A partnerségi folyamatok kedvezően hatnak egy adott térség kulturális, szociális, közösségi stb. területeire. Mindez többségében akkor működik jól, ha a településeken fellehető a szektorok együttműködése, és rendelkeznek húzó emberekkel. A közösségfejlesztés felfogható prevenciós munkának is, mert céljai közé tartozik többek között a lokális közösségek megtartó erejének növelése. A járásban a közösségi élet rendkívül visszafogott. A háttérben, elsősorban a civil szervezetek (vagy a meglévők interakciójának) hiánya áll. A falvakban társadalmi közösségi szinten pedig szinte minden esetben bizalomvesztés érzékelhető. Hiányoznak a motiváló emberek, a közművelődési szakember, a szakmunkát végző kultúra és közösségfejlesztők, a civil önkéntesek. Fokozott veszélyben lehetnek azok a települések, ahol nincs helyi lelki pásztor, iskola, markáns civil vezetők. Kevés a közösségi tér és tevékenység, s ha mégis, akkor a rendezvényen való megmutatkozás és nem az életminőség javítását célzó tevékenység a fontos. Egyáltalán nincs, vagy csak elvétve közösségi szellemi szórakozás, illetve olyan szabadidős tevékenység, melynek célja az egészséges életmód kialakítása, fenntartása.
140
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
-
az ifjúsággal való törődés erősítése, valamint a kulturális identitás tudatra épülő közösségfejlesztés - civil szervezetek erősítése, támogatása, munkájuk összehangolása, koordinálása, bemutatása - szorosabb kapcsolat kialakítása a járás települései közt, több találkozással, közös rendezvénnyel - helyi civil szervezetek - főként a 25 év alatti fiatalok - helyi igények felmérése - Közösségi klubok támogatása (helyi igényekre épülő klubok generálása: Sport klub, Kézműves klub, Kölyök klub, Kortárs klub – közösségi szolgálat, Anya klub stb.) - térségi nap szervezése - szociálpolitikai kerekasztalok - fiatalok közösségi életének, életterének fejlesztése - járási egységes marketing és PR kommunikáció kidolgozása 2016-tól folyamatos - helyi emberek megszólítása, bevonása, aktivizálása - helyi emberek bevonása a közügyek alakításába (közösségi tervezés) - az egyének, érintettek megerősítése a közösségben való szerepvállalásban - partnerség építés - a programokban részt vevő személyek/szervezetek száma - megalakult klubok száma - klubtagok száma - TOP-5.2.1-15: A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok - TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása, térségi együttműködések ösztönzése A közösségfejlesztés célja, hogy elősegítse egy igazságos, befogadó és fenntartható társadalom feltételeinek kialakítását, azáltal, hogy támogatja a közösségeket a változásokat elősegítő közös cselekvés melletti elköteleződésben. A valódi részvétel alapvető fontosságú az aktív állampolgárság területén, mely arra a meggyőződésre épül, hogy a közösségek és a társadalom egészének egészsége erősödik azáltal, hogy a nők és a férfiak motiváltak és képesek az életüket érintő döntésekbe való beleszólásra. A helyi közösségeknek aktívan részt kell venni a szükségletek és programok megfogalmazásában, kivitelezésében és ellenőrzésében a településeken, a járásban, a régióban. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik.
141
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
1.8 A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakítása (szociális törvény változásai szerint, hiányzó szolgáltatások pótlása, új szolgáltatási módszerek alkalmazásával, települési szintű szolgáltatások átalakítása) 1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért Celldömölk Város Önkormányzata Népjóléti Szolgálat, helyi önkormányzatok Magyarországon közel 4 millió ember él tízezer fő alatti településeken, ahol csupán a legalapvetőbb szolgáltatásokat kell biztosítaniuk az önkormányzatoknak. A 10 ezer fő feletti települések száma mindösszesen 145, itt közel 6 millióan élnek. Ez az a településnagyság, ahonnan kezdődően a decentralizált önkormányzati rendszerben a települések már valamennyire képesek többféle szolgáltatást is fenntartani. A kisebb településen élők száma igen magas, de összevetve azon térségek számával, amelyekben nem található tízezresnél nagyobb falu vagy város, a probléma még hangsúlyosabban megjelenik. A 2012-es adatok szerint a 175 kistérségből 64 ilyen volt, tehát gyakorlatilag a térségek harmadát érinti ez a probléma. A 2.000 fő alatti településeken, a települések kétharmadán él kb. minden hatodik ember az országban, itt az önkormányzatoknak csak étkeztetést és házi segítségnyújtást, illetve gyermekjóléti szolgáltatást kell biztosítaniuk kötelező jelleggel. Az ennél nagyobb, de 10 ezresnél kisebb településeken (kb. 3.000 településen) él minden negyedik ember, itt már családsegítő szolgálat is elérhető elvileg, és a 3.000-nél nagyobbakon már idősek nappali ellátása is biztosítandó. A celldömölki járásban viszonylag sok az olyan ─ zömében kis lélekszámú ─ település, amelyben nem, vagy csak nagy nehézségek árán érhetők el az alapvető közoktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások, illetve intézmények. Általánosságban is elmondható, hogy Magyarországon a humán közszolgáltatásokhoz lényegesen nehezebb a hozzáférés kis településeken (falvakban és városokban egyaránt), pedig a szociális problémák jellemzően itt koncentrálódnak. A jelenlegi rendszer települési szinten, a település lakosságszámához, és nem kezelendő problémákhoz és meglévő szükségletekhez, igényekhez kapcsolódóan írja elő a kötelező szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítását. Ez nem csak a kistelepülések ellátásában jelent problémát, hiszen a nagyobb városok esetében, ahol vannak szolgáltatások, eközben sok esetben óriási az intézmények leterheltsége – ilyen módon gyakorlatilag pazarló rendszert generálva, fenntartva. A szociális szolgáltatási rendszer szabályozásában több mint két évtizede nem történt változás, de a tervek szerint 2016. január 1-jétől család- és gyermekjóléti szolgálat néven egyesítik a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgáltatókat annak érdekében, hogy ne morzsolódjanak szét a kapacitások, valamint, hogy egyesítsék az összegyűjtött információkat és tapasztalatokat, amelyek aztán együtt hasznosulnak majd a családok számára. Ezzel a döntéssel várhatóan komoly változásokat idéznek elő a járási és helyi szociális ellátásban. Járási szinten kerülnek kialakításra a járásközponti önkormányzati fenntartású család- és gyermekjóléti központok, amelyek száma ezzel országos szinten 48-ról 198-ra emelkedik. A központok feladata lesz a gyermekek védelembevételével kapcsolatos hatósági munka tervezése, a
142
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés
Várt eredmények
gyámhivatallal való kapcsolattartás, továbbá olyan speciális szolgáltatások biztosítása, amelyekkel nem rendelkezik minden szolgálat. A szolgálatoknak pedig a jövőben kizárólag szolgáltatási feladataik lesznek, tehermentesítve és koncentráltabbá téve ezzel a családgondozók tevékenységét. Ezzel párhuzamosan a rendszer finanszírozása is megváltozik: a hátrányos helyzetű települések több forrást kapnak a jövőben, így az ellátandó családok számához igazodva a térség több családgondozót tud majd foglalkoztatni. - család- és gyermekjóléti központ létrehozása Celldömölkön - célzott, igényalapú, pénzügyileg fenntartható szolgáltatások tervezése és elindítása - az egyéni, lokális, területi szintű szükségleteket és igényeket feltárni képes rendszer létrehozása, amely alkalmas lenne a döntéshozatali folyamat alapjává, támogatójává válni - működő és kiterjedt szociális szolgáltatási rendszer létrehozása a térségi szereplők minél szélesebb körének bevonásával, együttműködésével - közös nyilvántartó rendszer, adatbázis használata, hatékony és gyors információcsere kiépítése a szervezetek, intézmények között - gyermekek, fiatalok, családjaik - mélyszegénységben élők - fogyatékkal élő személyek - idős lakosság - család- és gyermekjóléti központ létrehozása Celldömölkön, amely elvégzi majd a gyermekek védelembevételével kapcsolatos hatósági munka tervezését, a gyámhivatallal való kapcsolattartást, speciális szolgáltatások biztosítása (pl. pszichológus) - a meglévő adatforrások feldolgozása, folyamatos elemzésén és értékelésén alapuló tervezéstámogató rendszer kapacitásainak kialakítása - helyi szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek együttműködésének kialakítása, tevékenységeik összehangolása - családgondozói létszám és kapacitások felmérése - helyi szolgáltatók munkatársai által gyűjtött tapasztalatok rögzítése, megosztása, megvitatása - jelzőrendszer megerősítése - a települési szinten működő szolgáltató intézmények munkatársai által rögzített valós szükségletek és igények - ezek szakmai értékelése a helyi, specifikus igények megfogalmazása érdekében - döntéstámogató, területi szintű elemző, értékelő egység felállítása - esélymenedzser hálózat létrehozása - átmeneti ellátást nyújtó intézmény, illetve szolgáltatások kialakítása, pénzügyi fenntarthatóságuk tervezése 2015. december 31-ig a család- és gyermekjóléti központ létrehozása Celldömölk gesztorságával, majd a következő években az igényeknek megfelelő, pénzügyileg is fenntartható szolgáltatások indítása (pl. átmeneti ellátást nyújtó intézmény, illetve szolgáltatás, vagy esélymenedzser hálózat) - a szociális szolgáltatások minél szélesebb köre épül ki a térség minden településén, függetlenül a lakosság számától, a helyi
143
igényekre specializálódva a hátrányos helyzetűek nyilvántartásba vétele és támogatása az egyéni igényeknek megfelelően - modell értékű szociális szolgáltató rendszer kialakítása a térség szereplőinek bevonásával - a megnövekedett családgondozói létszám következtében javul a rászoruló családok helyzete, csökken a családjuktól elszakított gyermekek száma - hatékonyabb jelzőrendszer - megvalósult család- és gyermekjóléti központ Celldömölkön - szociális szolgáltatás keretében megvalósuló tevékenységek száma - szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személyek, családok száma - a szociális szolgáltató rendszerbe bevont települések száma - a szociális szolgáltató rendszerbe bevont térségi intézmények száma EFOP, illetve szociális szolgáltatási normatíva -
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A program tevékenységei reális szükségletekre adnak választ, támogatva a jövő éve elejétől érvénybe lépő szociális törvény módosításai által. A celldömölki központ és az együttműködés eredményeként hatékonyabbá válik a jelzőrendszer, csökken a szétváló családok és a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek száma, mérséklődik az iskolai leszakadás, lemorzsolódás és az ebből eredő gyakori magatartásbeli problémák. Mindezek eredményeképpen hosszú távon érezhetően alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez a program. Az állami források megemelkedésével fenntarthatóvá válik a növekvő számú családgondozói létszám fenntartása, a tervezett szociális szolgáltatások köre pedig a helyi szervezetek bevonásával, közreműködésével kerül kialakításra pénzügyi fenntartható módon. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik.
144
2. Egészségműveltség fejlesztése: Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2.1 Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése valamint az alapellátás prevenciós tevékenységének a fejlesztése 2. Egészségműveltség fejlesztése Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk helyi civil szervezetek, Népjóléti Szolgálat, járás önkormányzatai Fejlődő világunkban egyre több gondot fordítunk egészségünk megőrzésére, a helyes táplálkozásra, az aktív, fitt életmód megteremtésére. Miközben mindent megteszünk azért, hogy egészségesek legyünk, valójában nincsenek pontos információink arról, tényleg azok vagyunk-e. A felgyorsult életmód, a fogyasztási cikkek összetételének gyökeres változása és az elkerülhetetlen öregedés egyaránt felelősek szervezetünkben bekövetkező változásokért. Ahhoz, hogy tisztában legyünk egészségi állapotunkkal, érdemes rendszeresen részt venni egészségmegőrző szűrővizsgálaton. A dolgozó ember akkor lehet eredményes, sikeres munkájában és magánéletében egyaránt, ha: - Értékké vált számára az egészség - Életükben egyre fontosabb helyre került a megelőzés - A szűrővizsgálatok elfogadottá válnak - Kialakul az egészségtudatos magatartás A celldömölki járásban viszonylag kevés az olyan programlehetőség, ahol a lakosok egészségükkel kapcsolatos információkat, állapotfelméréseket kaphatnak. - a prevenciós tevékenységet az alapellátásban kell végezni központi szakmai irányítással, az önkormányzatok szervezési hátteret adhatnak, amelyben kiemelt szerepe van az ágazat közi együttműködésnek - az alapellátás és a népegészségügyi szolgáltatások összekapcsolása, minőségének, eredményességének javítása - az alapellátásban elérhető szolgáltatások bővítése, új, egészségfejlesztést, megelőzést támogató szolgáltatások bevezetése - hátrányos helyzetű lakosok - különféle rendezvények, egészségi szűrések, komplex szűrővizsgálatok, állapotfelmérések, szervezése járási szinten - egészségmegőrzés, betegségmegelőzés témájú előadások, képzések, bemutatók tartása - együttműködések kialakítása egészségügyi intézményekkel, sport központokkal, életmódházakkal stb. együttműködési megállapodások aláírásával - egészségnevelés - egyéni és csoportos életmód tanácsadás 2016-tól folyamatos - A lakosság egészségi állapotának javítása, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek felszámolása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű lakosságra. - A lakosság egészségi állapotának fejlesztése, felmérése, az egyéni kockázati tényezőkhöz illeszkedő egészségfejlesztés, szükség
145
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
EFOP
esetén gondozásba vétel. Az egyének és közösségek egészségtudatos magatartásának a kialakítása és támogatása szűrővizsgálatok száma megtartott előadások, képzések, bemutatók száma létrejött együttműködési megállapodások száma résztvevők száma
A fenntartható közösséghez mindenki számára biztonságos és egészséges lakhely, munkahely és pihenési lehetőség szükséges. „Az egészséges népesség a társadalmi célok elérésének kulcstényezője. Az egyenlőtlenség, a társadalmi lejtő meredekségének csökkentése mindenki egészségét és jóllétét javítja. A jó egészség jobb életminőséggel jár együtt, javítja a munkaerő termelékenységét, növeli a tanulási kapacitást, megerősíti a családokat és a közösségeket, támogatja a fenntartható lakóhelyi és a természeti környezetet, hozzájárul a biztonsághoz, a szegénység és a kirekesztés csökkenéséhez”(WHO) „ A jó egészségi állapot eléréséhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit, hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a betegségek megelőzését és a beteg emberek gyógyítását. A környezeti fenntarthatóság jegyében a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesítésre kerül a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb).
146
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
2.2 Az egészségműveltség fejlesztése; az egészség előfeltételeinek biztosítása minél szélesebb rétegek számára 2. Egészségműveltség fejlesztése Népjóléti Szolgálat helyi civil szervezetek, járás önkormányzatai „Az egészséggel kapcsolatos műveltég olyan kognitív és szociális készségeket jelent, amelyek meghatározzák az egyének motivációját és képességét, hogy az információkat olyan módon érjék el, hasznosítsák és értelmezzék, hogy hozzájáruljon egészségük fejlesztéséhez és fenntartásához.” (WHO 1998., IUHPE 2010.) Az egészségfejlesztés nem csupán egészségügyi, hanem elsősorban gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális és politikai folyamat. Magában foglalja az egyének, csoportok és közösségek egészség-megőrzését, és a döntéshozók tevékenységét az egészség gazdasági, társadalmi és környezeti meghatározóinak kedvező irányú befolyásolására. A magyar lakosság egészségi állapota meglehetősen kedvezőtlen, az ország egészségi mutatói és a várható élettartam messze elmaradnak az Európai Unió átlagától. A rossz egészségi állapot a kezelési költségeken kívül jelentős termelés kiesést is okoz a gazdaságnak. A prevenciós tevékenységet az alapellátásban kell végezni központi szakmai irányítással, az önkormányzatok szervezési hátteret adhatnak, amelyben kiemelt szerepe van az ágazat közi együttműködésnek. - A társadalom teljesítőképességének javulása - Egyenlőtlenségek csökkentése - Partnerség - Fenntarthatóság - Egészséggel kapcsolatos ismeretek és készségek javítása, az egészségműveltség fejlesztése óvodáskortól nyugdíjas korig a társadalom egésze - Települési és járási egészségtervek készítése - Egészségprogramok megvalósítása - Óvodás és iskolás gyermekek szülei számára a „Szülő klubok” keretében egészségismeretek átadása játékos, interaktív eszközökkel, különböző témákban - Egészségfejlesztési programok szervezése 2016-tól folyamatos - Ha az egészség-műveltség javul, akkor az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele átrendeződik a hatékonyság javulás irányába. - Ha az egészség-műveltségben lévő különbségek csökkenek, akkor az egészségben lévő különbségek is csökkennek - Ha az egészségben lévő különbségek csökkennek, a társadalom versenyképessége javul, tehát az egészség-műveltség javítása a társadalom versenyképességét növeli - Megvalósult rendezvények száma - Az egyes programokon résztvevők száma - Elkészült Esélytervek száma Az egészség-egyenlőtlenségek helyi szintű csökkentésére az európai uniós strukturális alapok a következő támogatási időszakában főként a TOP és EFOP keretében várhatók források.
147
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Az egészséges társadalom alapfeltétele egy ország versenyképességének kialakításához. Ennek értelmében a lakosság egészségi állapotának fejlesztése, illetve az úgynevezett „puha tényezők” javítása meghatározó versenystratégiai tényezőt jelentenek Magyarország gazdasági helyzetének javítása érdekében. A javuló gazdasági helyzet, visszahatva a társadalmi és egészségügyi ellátórendszerre, tovább javítja a lakosság egészségi állapotát. Az egészséges lakosság növeli a társadalom versenyképességét, tehát az egészségműveltség fejlesztésével javul a foglalkoztathatóság is, hiszen az egészség előfeltételei megteremtődnek. A környezeti fenntarthatóság jegyében a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesítik a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb).
Megnevezés
2.3 Települési és járási egészségtervek készítése, egészségprogramok megvalósítása 2. Egészségműveltség fejlesztése Celldömölk Város Önkormányzata
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
járás önkormányzatai A Celldömölki járásban élők egészségi állapota összességében nem megfelelő és a jelentős szociális problémák, jövedelemhiány, kilátástalanság, feszültségek, esélytelenség, stb. tovább rontja az itt élők állapotát. Különösen magas a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya, a sérülékeny társadalmi csoportok körében (alacsony iskolázottságú, szegénységben élő, kilátástalan helyzetben lévő, valamint roma családok esetében) még inkább. Az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra, hiányoznak azok a közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek, amik az egészségtudatosság javítását segítenék elő. A nem megfelelő egészségtudatosság, a rossz szokások, a káros feszültségoldó módszerek, a szenvedélybetegségek, stb. rengeteg embert érintenek. Az egészségterv egy komplex programtervezet, amely a település lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, magában foglalva a kiinduló helyzet felmérését (állapotleírás-egészségkép), ez alapján a cselekvési terv kidolgozását és az egészségterv kommunikálását is. Megvalósításában aktívan részt vállal a helyi közösség is. Mind települési, mind járási szinten fontos elkészíteni a helyi sajátosságok figyelembevételével a komplex stratégiai tervezés érdekében. A helyi egészségtervek elkészítése, az egészségnek, mint kiemelt szempont megjelenítése a településfejlesztési tervekben a legalkalmasabb eszköz arra, hogy az önkormányzatok a rendelkezésükre álló forrásokat az egészség érdekében is mozgósítsák. - a lakosság életfeltételeinek, életminőségének, a járásban élő emberek egészségi állapotának javítása az életminőségüket befolyásoló tényezők változtatásán keresztül - az egészségterv megvalósítása a járásban élők testi, lelki és szociális jólétének növelése érdekében - a járási lakosság egészségügyi helyzetének feltárása, a problémák azonosítása, ezek alapján stratégiai tervezés - az egészségterv szerves részévé váljon a településfejlesztési
148
Célcsoportok Tevékenységek leírása
tervnek, beépüljön a döntéshozásba - minden hátrányos helyzetű célcsoport - a járás lakossága Állapotleírás, egészségkép megrajzolása, azaz a térségi lakosság egészségi állapotának, a térségre jellemző életfeltételeknek a leírása az alábbi jellemzők mentén: a település demográfiai jellemzése (lakosság létszáma kor, nem, életkori, etnikai csoportok szerinti bontásban) hosszabb távon áttekintve, kiemelve a lényeges változásokat a népmozgalmi adatokat: születések, halálozások, termékenység, házasodási arány, földrajzi mobilitás (vándorlás, költözés) jellemzői a kommunális helyzetet jellemző adatokat (lakóházak száma, a vezetékes vízellátásba, elektromos áram- és gázellátásba, szennyvízcsatorna-rendszerbe bekötött lakások aránya, a hulladékgyűjtés helyzete, stb.) A lakosság egészségi állapotának jellemzése (a morbiditási és mortalitási adatok több évre visszamenőleg - kiemelve a daganatok és a keringési rendszer megbetegedései okozta halálozást- nem és korcsoportos bontásban; az egészségügyi alapellátás –háziorvosi, fogorvosi, védőnői szolgálat- igénybevételére vonatkozó adatok, gyógyszerhasználat- gyógyszertárak forgalma, stb.). A lakosság mentálhigiénés helyzetének jellemzése: az idős korosztály problémái (magány, kiszolgáltatottságból adódó depresszió); a hátrányos helyzetű csoportok, nagycsaládok, gyerekeiket egyedül nevelő szülők problémái; öngyilkossági arányok a településen; mentálhigiénés betegségek elterjedtségére vonatkozó adatok; stb. A lakosság életmódjának jellemzése: az egészséges életmódot támogató szokásokra vonatkozó megállapítások (sportolási lehetőségek a településen, szabadidős sportok elterjedtsége, táplálkozási szokások, egyéb szabadidős tevékenységek, stb.), a káros szenvedélyek elterjedtségére (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás) vonatkozó adatok, stb. Az életkörülmények jellemzése: a családstruktúrára vonatkozó statisztikák, a lakásviszonyokat jellemző adatok (pl. lakósűrűség, szobaszám, komfortfokozat, stb.), a szolgáltatásokra vonatkozó adatok (pl. boltok száma, posta, művelődésiés sportlétesítmények jellege, stb.). Szociális, gazdasági feltételek jellemzése: a közoktatás, a foglalkoztatás, a jövedelmi viszonyok, a munkalehetőségek, az ingázás sajátosságaira vonatkozó adatok, stb. A természetes és épített környezet állapotának jellemzése: a természetes környezet állapotát jellemző adatok (levegő- és vízminőség, környezeti zaj, ezek forrásainak jellemzése, stb.); az épített környezet állapotát jellemző adatok (a település egyes részei közötti különbségek, a telepi körülmények között élők jellemzőinek leírása, stb.) Az infrastrukturális helyzet jellemzése: a település megközelíthetőségét (szilárd burkolatú úttest, vasúti összeköttetés, rendszeres buszjáratok), a telefonellátottságot, a helyi kommunikációs lehetőségeket (pl. rendszeresen megjelenő
149
Tervezett ütemezés Várt eredmények
nyomtatott kiadvány, települési kábeltelevízió) leíró adatok, stb. Az egészségügyi ellátás intézményeinek jellemzése: az ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásuk leírása (orvosok, védőnők száma, rendelők jellemzése, a szak- és fekvőbeteg-ellátás hozzáférhetősége, stb.) A szociális szolgáltatások jellemzése: a problémák megoldásában résztvevő professzionális segítők (háziorvos, védőnő, családsegítők, óvónő, pedagógus, stb.); a civil segítők (a sport, a kultúra, az egyház területéről, stb.); egyéb személyek, alapítványok, vállalkozók, a település által elérhető külső erőforrások A társadalmi egyenlőtlenségek jellemzése: az etnikai kisebbségekre vonatkozó adatok, a szociális segélyezésben, közgyógyellátásban, munkanélküli ellátásban, stb. részesülők aránya. A település problémáival kapcsolatos lakossági vélemények elemzése (a település megoldandó problémáira vonatkozó felmérés eredményeinek elemzése, stb.). elsődleges feladat az adatgyűjtés, amely során többféle módszer is alkalmazható: nagymértékben támaszkodhat meglévő adatforrásokra, pl. az önkormányzatoknál, a hatóságoknál (ÁNTSZ), a KSH helyi kirendeltségeinél, stb. adatbázisára adatok nyerhetők a helyi önkormányzat nyilvántartásából is, amelyeket mindenképpen összefüggésükben érdemes vizsgálni (pl. demográfiai, egészségügyi, oktatási, szociális, gazdasági, infrastrukturális, és egyéb adatok). fontos adatforrás a településen felhalmozódott iratanyag is, olyan információkat is tartalmazhat, amelyekhez sehol másutt nem férhetnénk hozzá, így például: a képviselőtestületi ülésekről készült jegyzőkönyvek, az iskola (naplókönyvek, tantestületi ülésekről készült jegyzőkönyvek), a családorvos (kartotékrendszer) nyilvántartása is, a falugyűlések jegyzőkönyvei közvetlen információgyűjtés (kérdőívek, interjúk, egyszerű beszélgetések a településen élőkkel) is, amely információval szolgálhat a település lakosságának konkrét véleményéről az adatgyűjtésbe, megvalósításba bevonható intézmények, szervezetek számbavétele, megkeresése az egészségképben megfogalmazott tények alapján a feladatok, módszerek meghatározása és a megvalósítás módjának közös kijelölése a feltárt problémákra reagálva konkrét cselekvési terv kidolgozása, annak folyamatos aktualizálása, megvalósítása az egészségterv minél szélesebb körben való megismertetése: célcsoportok azonosítása, akiknek kommunikálni kell az eredményeket, illetve meg kell határozni, hogy kik és milyen módon fogják kommunikálni a tényeket 2016 – 2020 - a járásban élő emberek életfeltételeinek, életminőségének, egészségi állapotának javulása - társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása - az egészségterv szerves részévé váljon a településfejlesztési terveknek, a döntéshozatal támogatása
150
Indikátorok Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
EFOP
elkészült járási szintű egészségterv elkészült települési egészségtervek
A járási és települési egészségtervek kidolgozása révén kialakításra kerül egy olyan térségi adatbázis, amely hosszú távon képes támogatni a döntéshozatali folyamatokat. Az egészségtervek megvalósítása révén a lakosság egészségi állapotának jelentős javulása érhető el, mely emeli az életminőséget, kitolja az egyének aktív, munkaképes időszakát, ugyanakkor csökkenti az egészségügyi ellátásra, táppénzre fordított összeget. Az egészségtervek megvalósításának jelentős szerepe van a káros szenvedélyek csökkentésében, amelynek mutatói aggasztóan magasak a térségben. Az alapos és pontosan kidolgozott egészségtervek szerves részeivé válnak a településfejlesztési tervekbe, a döntéshozatali folyamatokba, amely révén az önkormányzati források célzottan kerülnek kiosztásra a támogatásra szoruló területek számára.
151
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
2.4 Egészségfejlesztési Programiroda létrehozása a Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk bázisán 2. Egészségműveltség fejlesztése Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk érintett egészségügyi, szociális, oktatási helyi partnerek, önkormányzatok, civil szervezetek A Celldömölki járásban élők egészségi állapota összességében nem megfelelő és a jelentős szociális problémák, jövedelemhiány, kilátástalanság, feszültségek, esélytelenség, stb. tovább rontja az itt élők állapotát. Különösen magas a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya, a sérülékeny társadalmi csoportok körében (alacsony iskolázottságú, szegénységben élő, kilátástalan helyzetben lévő, valamint roma családok esetében) még inkább. Mindezek tudatában a megfelelő magatartásminták elsajátítása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, a szűrő és prevenciós programok szempontjából kiemelkedően fontos elérni a legveszélyeztetettebb csoportokat. Ugyanakkor ezek a betegségmegelőzést, egészség megőrzést, szemléletformálást és életmódváltást, stb. segítő programok, beleértve a sokszínű, közösségi jellegű szabadidős sport, kulturális, stb. programok arra is kiválóak, hogy helyi társadalmi integrációs hatást váltsanak ki. Emiatt nagyon fontos a sérülékeny csoportok (fogyatékossággal élők, romák, kisgyerekesek, stb.) célzott és tudatos bevonása is. A járásban jelenleg nincs kiépített, működő szervezeti háttér a járási egészségfejlesztési tevékenység koordinálására, ezért kiemelkedő fontosságú az Egészségfejlesztési Programiroda létrehozására. A Programiroda működése nem csak a térségben jelentkező hiányra adott válaszként működhet sikeresen, hanem intézményi szinten is beleilleszkedik egy ma már országos szintű, sikeres hálózatként működő rendszerbe, hiszen a 2007-2013-as időszak óta már több mint 60 egészségfejlesztési iroda alakult állami támogatással. A Kemenesaljai Egyesített Kórház Celldömölk városának, Kemenesalja kistelepülésének valamint a sárvári régióból 12 községnek, így összesen 40 település lakosságának nyújt a szigorú szakmai elvárásoknak megfelelő magas szintű belgyógyászati, sebészeti és szülészet-nőgyógyászati ellátást. A Pszichiátriai Rehabilitációs Intézetbe és a Krónikus Belgyógyászati Osztályra is a fenti ellátási kötelezettség vonatkozik. A Kemenesaljai Egyesített Kórházban folyó gyógyító tevékenységet szolgálja ki a vérellátó állomás és a kórházi laboratórium összevonásával létrehozott Klinikai Laboratórium és Vérellátó Osztály. Nagyteljesítményű analitikai eszközei által nyújtott lehetőségei teljes vertikumában kielégítik. - Egészségfejlesztési Programiroda létrehozása Celldömölkön, a Kórház bázisán, amely a létrehozott széles körű partnerség motorjaként tevékenykedik - az egészségfejlesztés, prevenciós tevékenység kistérségi intézményrendszerének kialakítása partnerségi együttműködés keretében - a celldömölki kistérségben a lakosság egészségtudatosságának növelése, az egyéni felelősség erősítése, az egészséges életet szolgáló magatartásminták, életmódok elsajátítása
152
-
-
-
-
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
-
-
-
a lakosság mentális, és fizikai egészségi állapotának javítása folyamatos és rugalmas ellátást biztosító optimális kapacitású, költség-hatékony, minőségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi ellátórendszer kialakítása elsősorban a daganatos betegségekben, cukorbetegségben, magas vérnyomásban, szív-, és érrendszeri betegségben elhízásban, zsíranyagcsere-zavarokban szenvedő betegek arányának csökkentése a dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, az egészséges táplálkozás és a mozgásban gazdag életmód népszerűsítése általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése (érzékszervi megbetegedésekre irányuló szűréssel kiegészítve), szájüregi daganat, diabetes és colo-rektális rák szűrések lebonyolítása a szűrőprogramok mellett életmódváltó programok indítása, ehhez kapcsolódó tanácsadások igénybevétele, életmód klubok indítása Közvetlen célcsoport: - iskoláskorú lakosság, akiknél a pszichés, étkezési, fogápolási, testtartási problémák kezelésére helyeződik a hangsúly - 20-40 év közötti lakosság az életmódváltó program kiemelt célcsoportja - 40 éven felüli lakosság, akik kiemelt célcsoportja a vastag- és végbélrák szűrésnek, és a projektben nyújtott dietetikai és testmozgás tanácsadásnak - 60 éven felüliek célcsoportja, náluk különösen fontosak az aktív közösségi életet segítő, a lelki és fizikai egészség megőrzését célzó programok - hátrányos helyzetű emberek célzott támogatása az egészségügyi szűrővizsgálatok és prevenciós programok elérésében Közvetett célcsoport: - Helyi, megyei és országos szakmapolitikai döntéshozók - Egészségügyi dolgozók - Partnerszervezetek - Más EFI programot megvalósító kistérségekben tevékenykedő szakmai szervezetek a megvalósításban résztvevő szervezetek, intézmények felkeresése, együttműködés kereteinek kialakítása tevékenységek felelőseinek kijelölése, a rendezvényeknek otthont adó intézmények, épületek kijelölése kistérségi, települési egészségtervek elkészítése az Egészségfejlesztési Programiroda kezdeti, helyi működési leírásának kidolgozása, intézményi struktúrába való illeszkedésének megtervezése tevékenységek felelőseinek kijelölése, a rendezvényeknek otthont adó intézmények, épületek kijelölése a lakosság egészségtudatos magatartásának kialakítása a celldömölki térségben: előadássorozat szervezése orvosok, illetve szakértők részvételével az egészséges életmód jegyében, bio- és egészséges ételek bemutatásával, kóstoltatásával egybekötve dohányzásról leszoktató program szervezése, célzott kampányának lebonyolítása települési egészségnapok megszervezése
153
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Megcélzott pályázati forrás
Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő) Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
szakmai képzések - egészséges életmód - lelki egészség témakörben elsősegélynyújtó tanfolyam újraélesztés oktatással a népegészségügyi szűrések szervezésében történő együttműködés a helyi szűrési koordinátorral 2016 - 2020 - kialakított Egészségfejlesztési Iroda - a projekt során szűrőprogramok, tanácsadások, rendezvények, szakmai és kommunikációs szolgáltatások valósulnak meg annak érdekében, hogy javuljon a térség lakosságának egészségi állapota - egészségfejlesztési és prevenciós partneri hálózat kialakítása az egészségügyi és szociális szolgáltatók, oktatási intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek stb. részvételével - Diabetes és beteg klub működése - lebonyolított kommunikációs kampány, mely által az intézmény megalapítása és működése megragad a köztudatban - EFI-ben életmódváltó programba bevont kliensek egészségi állapota átlagosan min. 1 szinttel javul (20%) - a jó egészségi állapot csökkenti a betegen töltött napok számát, így több idő jut a munkára, valamint szabadidős tevékenységre. Az egészség a várható élettartamra gyakorolt hatásával is befolyást gyakorolhat a foglalkoztatásra és munkaerőpiacra - hosszú távú célként kell kitűzni a társadalmi egyenlőtlenségek eloszlatását, az egészségügyi ellátáshoz vagy a méltányos lakhatáshoz való hozzáférést mindenki számára egyforma módon elérhetővé tenni. A társadalmi integrációt segítheti elő közvett módon a helyi civil társadalom megerősítése, a civil szervezetek kapacitásainak fejlesztése; a komplex fejlesztéshez szükséges helyi együttműködések kialakítása, támogatása is. - kialakított Egészségfejlesztési Iroda - egészségfejlesztési és prevenciós partneri hálózat (egészségügyi és szociális szolgáltatók, oktatási intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek stb. részvételével) - Diabetes és beteg klub működése - lebonyolított kommunikációs kampány - EFI-ben életmódváltó programba bevont kliensek egészségi állapota átlagosan min. 1 szinttel javul (20%) - életmódváltó programokon résztvevő személyek száma EFOP A program szakmai fenntartása a projektgazda feladata. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében elengedhetetlen, hogy a kidolgozandó program valós igényekre válaszoljon, illeszkedjen a projektet megvalósító szervezet szakmai tevékenységéhez, és hosszú távon biztosított legyen a humán erőforrás. A projekt során kiépített együttműködések, kapcsolati háló, az intézmény beépül a közösség mindennapi életébe, amely alapján a megkezdett programok, szolgáltatások tovább élnek a projekt befejeztével is, hosszú távon előnyöket biztosítva a kedvezményezetteknek, illetve további közös munkát, fejlesztést a részt vevő szervezeteknek. A projekt során kialakult új együttműködési formák követendő példaként szolgálhatnak szélesebb körben is. Az Egészségfejlesztési Programiroda tevékenységeinek finanszírozására
154
többcsatornás finanszírozási stratégiát szükséges kidolgozni a projekt megvalósításának végéig. A tervek szerint az alábbi források állnak majd rendelkezésre: OEP finanszírozás, népegészségügyi szűrőprogramok forrásai, pályázati források (a rossz egészségügyi mutatók, és ezek negatív társadalmi hatásai miatt valószínűleg a 2014-20-as EU-s források elosztásánál kiemelt szerepet kap a terület, és újabb források nyílnak meg), civil szervezetek által gyűjtött adományok, szponzorációs bevételek. Ezeken kívül számítunk a pályázati útmutató által előre jelzett egészségfejlesztési tevékenység szakellátásból történő fenntartható finanszírozási lehetőségének igénybevételére. A szakmai munkatársak kiválasztása során ügyelni kell, hogy számukra a pozíció hosszú távú karrier lehetőséget jelentsen, és a fenntartási időszakban is tovább vigyék a megkezdett munkát. Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
2.5 Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása valamint sport és fizikai aktivitásra ösztönző programok megvalósítása 2. Egészségműveltség fejlesztése VulkánSport Sport, Szabadidő és Kulturális Egyesület háziorvosok, járás önkormányzatai Az egészségre nevelő, szemléletformáló és életmódprogramok különösen fontosak a népegészségügyi szempontból kiemelt területeken (a szív- és érrendszeri, a daganatos valamint a táplálkozással, és a káros szenvedélyekkel összefüggő megbetegedések, a szenvedélybetegségek és a lelki egészség tekintetében). Az egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok további minőségi kritériuma, a folyamatra szánt idő. Több éves folyamatos egészségfejlesztő tevékenységek és programok szervezése szükséges (előkészítés, megvalósítás, megerősítés) ahhoz, hogy a változások rögzüljenek, a közösségi minták megerősödjenek, új egyéni attitűdök és közösségi értékek alakuljanak ki. A sport, a testmozgás nemzet-, közösség- és társadalomformáló hatással is bír, de az egészség védelme, fejlesztése társadalmi felelősség is. Az államnak kiemelt figyelmet kell fordítania a mozgás-gazdag életmód iránti társadalmi igény növelésére, kezdeményeznie és támogatnia kell az ezt segítő programokat, a szemléletformálást. A szabadidő sportolással való eltöltése motivál, szocializál, nevel, növeli a közösségi aktivitást és alternatívát jelent a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, vagy azok megszüntetése kapcsán is. Az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzésének támogatása. Minden életkorban cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása A legjelentősebb egészség-kockázati tényezők befolyásolása célzott megelőzési-, és egészségfejlesztési programokkal A helyi közösségek szereplőinek együttműködésben megvalósuló egészségtudatos döntések, tervezések számának a növelése A közösségi aktivitások (különösen a színtereken), a partnerségi együttműködések, és a helyi közösségek erősítése
155
az életmódváltásra kényszerülő rizikócsoportok és betegcsoportok körében az egészségműveltségi szint fejlesztése Sport:
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi,
Ösztönözzék valamennyi célcsoport életmódformálását, fizikai aktivitását, ráirányítva a figyelmet a sport, a testmozgás jótékony hatásaira Bővíteni a szülők, pedagógusok, szakemberek fizikai aktivitással kapcsolatos ismereteit, mindezt a sport- és egészségtudományos, sportmenedzsment és egyéb sport és testnevelés szakpedagógiai ismeretek egyidejű átadásával, korszerű, innovatív eszközök alkalmazásával Olyan a programok megszervezése, amely valamennyi korosztályt bevonásával fel lehet pezsdíteni a közösségi életet. A programokhoz olyan tárgyi eszközök beszerzése, amelyeket hosszú éveken keresztül lehet használni, és amely egyéni programokhoz is megfelelőek és igénybe vehetőek. Minden célcsoport - Egészségmegőrzés, életmódváltással kapcsolatos előadások szervezése települési szinten, háziorvosok, védőnők segítségével - Életmód klubok megszervezése, létrehozása községenként - Életmód klubok gyakorlati programjainak megvalósulása: Egészséges ételek főzése Relaxációs és stressz kezelési gyakorlatok (jóga) Dohányzásról való leszokás - Sport programcsomag megvalósulása Ösztönző sportprogramok, sportbörzék rendezése Sportoktatás Rendszeres Tömegsport szervezése Fitnesz edzések megszervezése helyi szinten Sportnapok Sport Klubok 2016 - 2020 A celldömölki járásban javul a születéskor várható élettartam, a természetes fogyás mértéke csökken az egészséges életmódhoz szükséges tudás átadásával, és az egészségtudatos magatartás kialakulásával. A település vezetőinek részvétele a különböző sportnapok és sportprogramok szervezésében, megteremtve ezzel a gyermekkorúak aktív és rendszeres sportolási lehetőségeit. Oktatások a sport és mozgás fontosságáról. A fizikai aktivitás az egészségfejlesztésen túl hozzájárul hosszútávon a közösségfejlesztéshez és a szegregáció felszámolásához is. - A programokon résztvevők száma - A programba bekapcsolódó klubok száma - Az életmód klubok tagjainak létszáma - celldömölki járás javuló egészségügyi mutatói EFOP A magyar munkaerő versenyképességét javítja, ha javul az egyének általános jól léte, vagyis életminősége, egészségi állapota. Napjainkban az egészség tudatosság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi
156
gazdasági)
döntésekben. Ezt a javulást az egyének és helyi közösségek szintjén az a szemléletváltozás segíti elő, a különböző színtereken elindított, jól tervezett életmód programok olyan közösségi mintát teremtenek, melyek fenntartható módon szemléletváltozást eredményeznek és hosszú távon kevesebb terhet jelentenek egészségügyi ellátórendszerre is. Az egészség cél, érték és erőforrás. Az egészség ügye közügy, minden intézmény és egyén érdekelt a megóvásában, fejlesztésében. Több nemzetközi kutatás is igazolja a tényt, hogy a lakosság fizikai aktivitásának növelésével nemzetgazdasági szempontból is kiugró eredményeket lehet elérni. A lakosság motivációja a rendszeres testmozgásra az államháztartási alrendszerek kiadásait is csökkenti. Az egészségromlás megelőzésével, a rizikófaktorok csökkentésével a rendszeres munkavégzés feltételei is megteremthetők, mely által a munkaerőpiacon részt vevők köre nyilvánvalóan bővülhet.
157
3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
3.1. Az energiaszegénységgel érintett rászorultak lakhatási és megélhetési feltételeinek javítása a járásban, lakossági épületenergetikai beavatkozások: az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapotjavítása 3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja Celldömölk Város Önkormányzata Állami Erdészeti Zrt-k, Erdőbirtokossági társulatok A jövedelmi különbségek növekedésével, és a mára akár több generáción átívelő tartós munkanélküliséggel kiugróan magas azon családok aránya, akik számára az energetikai költségek akár jövedelmük negyedét is elviszik. A celldömölki járásban a minimálisan szükséges jövedelemnek több helyütt csak a harmada folyik be a családokhoz. Télen még súlyosabb a helyzet, hiszen az idényjellegű, alkalmi munkák lehetősége sincs meg. Komoly problémaként jelentkezik az energiaszegénység is. A lakásállomány energetikai szempontból katasztrofális állapotban van. A korai téglaépítésű házak felújításra szorulnak, eredeti energetikai hatásfokuk is rossz volt, ami még tovább romlott, emellett egyre rosszabb állapotú és/vagy hatásfokú tüzelő berendezések kerülnek beépítésre. Az energiaszegénységben élők alacsony hatékonyságú fűtéstechnológiát használnak, és csak azért nem országos átlag feletti a kibocsátásuk, mert az erre fordítható forrásaik alacsonyak. A celldömölki járásban az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapota rossz, energiapazarló, sok esetben egészségtelen a bentlakás (penész, vizesedés). A járásban ugyan csökkent az alacsony komfortú lakások aránya, de még így is meghaladja az országos átlagot. Emellett mivel ennél kisebb arányban nőtt az összevont adóalap mértéke, az is feltételezhető, hogy a magasabb komfortú lakásokban lakók számára az energetikai kiadások nagysága új teherként jelenik meg, ami elérheti a család jövedelmének negyedét is. Sok esetben ez a lakás állagmegőrzése, az egészséges élelmiszerek vagy éppen az oktatás forrásai elvonása mellett biztosítható csak. Ezen körülmények romlása mind a munkába állás, mind a hatékony munkavégzés lehetőségeit csökkentik. Az energiaszegénység érinti mindazon, 2013-ban is még 25,5 % alacsony komfortfokozatú lakásokban élőket, de azon 17 % feletti, illetve akár további 20 %-ot is elérő, országos átlag alatti jövedelmi szinten élőket, akik jövedelmük aránytalanul magas részét fordítják energiakiadásukra. A lakásfenntartási támogatások évről-évre növekvő száma, valamint az adósságkezelési szolgáltatási támogatás iránti kérelmek magas száma is mutatja, hogy a lakosság körében térségben egyre nagyobb gondot okoz a lakóingatlanok fenntartása, a közüzemi számlák kifizetése. A probléma különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elvesztő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családokat érinti. Az eladósodottság problémáját jelzi az is, hogy az elmúlt évben számos család kereste fel
158
önkormányzatot azzal, hogy a Nemzeti Eszközkezelőnek ajánlja fel házát megvételre, hogy aztán utána bérlőként lakhasson benne tovább. Az energiaszegénység csökkentése a klímavédelmi célok támogatása mellett aktívan tudnak hozzájárulni a munkaképességhez, mind rövidmind hosszabb távon, egyúttal a felszámolásának programja önmagában is tartós munkahelyteremtő és bevételgeneráló hatású. Célok - összeállítani az energiaszegénységgel érintett rétegek adatbázisát és térképét, és azok érintettségének szintjét - a legszegényebb rétegek jövedelmi helyzetét emelni az energiakiadásaik csökkentésével az energiaellátottságuk javítása mellett, főként a drága gáz- és villamos energia kiváltásával, helyben megtermelhető megújulókkal családi energetikai korszerűsítési beruházási programot indítani költséghatékony, saját energiatermelést maximális módon hasznosító fenntartható, és környezetbarát szigetelés és fűtéstechnikák révén - közösségi önellátó energiatermelési programot indítani önkormányzati, saját területeken, és erdészetek, erdőbirtokosságok területein - a lakosság energiatudatosságának, felvilágosultságának és informáltságának növelése Célcsoportok - országos átlag alatti jövedelmű családok - alacsony komfortfokozatú (komfort nélküli vagy félkomfortos) ingatlant használók - erdészetek, erdőbirtokossági társulások Tevékenységek - az energiaszegénységben érintett rétegek energiafelhasználásának leírása részletes felmérése és a potenciális megújuló energiahordozó adatbázisa összeállítása; - a helyi energiatermelési program termelő eszközei biztosítása – állami és önkormányzati földek, fakitermelő és aprítógépek, szállítógép és telephely létesítése - szociális szövetkezetek és más menedzsment formák létrehozása - a célcsoportok számára szigetelési és fűtésrendszer-beruházási és üzemeltetési több éves mintaprogramok szervezése - oktatás, képzés, információbiztosítás az érintett célcsoportok számára a hatékony és fenntartható energiahasznosítás, energiatermelés és üzemeltetés tárgyában Tervezett ütemezés Adatbázis felépítése: 3 hónap (projektkezdéstől Oktatási program kidolgozása: 3 hónap számított) Felújítási, korszerűsítési program megvalósítása: 18 hónap Energiatermelési program megvalósítása: 24 hónap Várt eredmények - Az energiaszegénységben érintett rétegek arányának csökkenése; - A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedése, a gázfelhasználás részbeni kiváltása; - helyi munkahelyteremtés és önfoglalkoztatás növekedése az energiatermelés és felújítási programok kapcsán - a foglalkoztatottság javulása; - a szociális rászorultság csökkenése, javuló egészségügyi és humánegészségügyi mutató Indikátorok - egy térségi energiaszegénységi adatbázis és képzési program; - a kiválasztott célcsoport körében csökkenő energiaköltségek, vagy
159
Megpályázható források
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
növekvő helyi megtermelt megújuló energia arány; Képzésben résztvevő családok (férfiak és nők is!) száma
Teljes: 200 m Ft Önerő: családoknál 20 %, telephely, oktatás, stb. 100 %, gépek, eszközök 30 %. A projekt célja, hogy csökkentse a jelentős energiaköltséggel járó gázfüggőséget és ezzel a fogyasztást, amit kiváltana helyben megtermelhető, vagy legálisan begyűjthető megújulókkal, főleg fásszárúakkal, de kisebb mértékben, részben feldolgozott (brikettált) mg-i melléktermékekkel is. Ezzel egyidejűleg természetes alapanyaggal szigetelt falak, és födém kevesebb energiahordozót igényel, ami további környezeti fenntarthatóságot eredményez. A projekt gazdasági fenntarthatóságát az eddig energetikára fordított kiadások visszaforgatása, illetve a térségben megélénkülő munkaképes lakosság növekvő fizetőképessége lehet egy közösségi finanszírozású projekt tartós hatásainak fenntarthatósága. 3.2 Foglalkoztatási paktum újraszervezése és megyei rendszerhez illesztése 3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja Celldömölk Város Önkormányzata Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások A járásban van már tapasztalat a foglalkoztatási paktumok működésében, és a paktum rendelkezne is megfelelő, a működéshez szükséges szervezeti keretekkel - hiszen itt jött létre Magyarország első foglalkoztatási paktuma 2002-ben - azonban a partnerek aktivitása még fejlesztésre szorul. A paktum működése egy ideje szünetel, jelenleg a menedzsmentszervezet hiányából adódóan inaktív. Szükséges a paktum partnerség megújítása, újragondolása, valamint összehangolt helyi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztés megvalósítása, amelyre a többcélú társulás megszűnését követően nagy szükség van. A hátrányos helyzetű álláskeresőket komplex program révén vissza kell vezetni a munkaerőpiacra a leendő munkaadókkal való szoros partnerségben. Fontos lenne paktum koordinátor kijelölése, valamint a divízió szervezeti működését meghatározó dokumentumok (feladatkörök, munkaköri leírások, szervezeten belüli felelősségi rendszer stb.) is előkészítésre várnak. - Foglalkoztatási paktum újraszervezése és megyei rendszerhez illesztése - A foglalkoztatási stratégia felülvizsgálata, aktualizálása - Partnerség újraszervezése - Keresletvezérelt munkaerő-piaci program megvalósítása az igényekből kiindulva - Hátrányos helyzetű álláskeresők számára új munkahelyek teremtése, tartós foglalkoztatásuk megoldása A térségben munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak. Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősül:
160
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
- Alacsony iskolai végzettségűek - 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők - 50 év felettiek - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek - Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők - Tartós munkanélküliek, és ezzel veszélyeztetettek - Megváltozott munkaképességű személyek - Roma nemzetiséghez tartozó személyek - Korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek Partnerség újraszervezése, foglalkoztatási stratégia aktualizálása, vállalkozói munkaerőigények felmérése, komplex munkaerő-piaci program megszervezése. Helyi partnerség működtetése, gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési stratégiaalkotás, programozás, helyi gazdaságfejlesztési és munkaerő-piaci projekt megvalósítás, kiemelten a helyi vállalkozásokkal való kapcsolattartás, fejlesztéseik segítése, a munkaerőigényük kielégítésében való közreműködés. 2016-2019 A térségi paktum sikeres működtetése középtávon a közfoglalkoztatásszociális gazdaság-elsődleges munkaerőpiac helyi igényeknek megfelelő rendszerének kialakítását, szükséges átmenetek (pl. közfoglalkoztatásból való továbblépés) menedzselését is lehetővé teszi, és a munkaügyi támogató rendszerben a munkanélküliek elhelyezkedése érdekében alkalmazott aktív eszközök (pl. képzések, bértámogatások) hatékonysága is javul. - felülvizsgált foglalkoztatási stratégia - min. 50 fő támogatott foglalkoztatott hátrányos helyzetű álláskereső 150 000 000 Ft, 100%-os támogatás, TOP 5.1.2. A paktum, mint foglalkoztatáspolitikai eszköz sikeres alkalmazásával növekedhetnek a helyi munkahelyek, a munkaadók megfelelő felkészültségű munkavállalókat foglalkoztathatnak az álláskeresők köréből. Ezáltal erősödik a helyi munkaerőpiac, és csökkenhetnek a közfoglalkoztatásba befektetett állami források is. A szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatási valósul meg. A társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot erősíti a keresletvezérelt munkaerő-piaci programok bevezetése is, amely a munkaadók és az álláskeresők igényeit is figyelembe veszi. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést.
161
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
3.3 Családbarát munkahelyek 3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja Népjóléti Szolgálat Celldömölki Családokért Alapítvány, járás önkormányzatai Magyarországon rendkívül nagy az inaktívak száma. Az európai átlaghoz képest a kisgyermekes korosztály (23-34 éves nők) inaktivitása magas. A képzett nők is hamar a munkanélküliek táborában találják magukat, a gyermekvállalás után 37%-kal romlik az elhelyezkedési esélyük. A gyermekgondozás miatt a munka világától távol levőknek csak 40%-a tud visszatérni munkahelyére. Gyakran azért sem tudnak reintegrálódni, mert a bölcsődék, óvodák nyitvatartási ideje nem illeszkedik a munkaidőhöz, illetve problémát jelent a csekély férőhely. A nők 70%-a pedig visszatérne dolgozni a gyermekgondozási szabadság lejárta után. A szabadság idejének növekedésével csökken az esély, hogy a gyermekvállaló vissza tudjon térni az előző munkahelyére. Az emberek szeretnének jól teljesíteni úgy a munkahelyen, mint az otthoni feladatok elvégzésében. Ugyanakkor a családalapítás időpontja egyre későbbre tolódik, illetve folyamatosan növekszik azok száma, akik felbontva a hagyományos családmodellt egyedül nevelik a gyermekeiket, illetve dolgoznak is. Viszont az elvégzendő munka mennyisége ezzel szemben nemhogy csökkenne, de kimutathatóan nő. A hagyományos munkahelyeken ezek a tényezők a munka és a magánélet kényes egyensúlyának megbomlásához vezetnek. A munka és a magánélet összehangolásának egyik legfontosabb eszköze a rugalmas foglalkoztatás. Magyarországon ennek aránya annak ellenére alacsony, hogy a jogszabályok tág lehetőséget adnak annak alkalmazására. A Munka Törvénykönyve alapján a (gyermekgondozási szabadságról visszatérő szülő számára a gyermek 3 éves koráig kötelezően biztosítandó) részmunkaidőn kívül pl. az osztott munkaidőben való foglalkoztatás, a távmunkavégzés, a munkaidőkeret alkalmazása is megjelenik. Jelen intézkedés egyik fő célja a rugalmas foglalkoztatás (atipikus foglalkoztatási formák, rugalmas munkaszervezés) elterjesztése. Ennek érdekében a munkáltatók számára olyan szolgáltatások biztosítása, illetve pályázati csomag megjelentetése indokolt, mely a munkáltató előzetes átvilágítását, átalakítási, szervezetfejlesztési javaslatokat, azok végrehajtásához kapcsolódó tanácsadást, a rugalmas foglalkoztatási formák és munkaszervezési módok, új pozíciók bevezetését, valamint az ehhez kapcsolódó költségek ellentételezését is magában foglalja. A celldömölki Népjóléti Szolgálat nagy tapasztalattal és már kész kidolgozott projektötlettel rendelkezik a témában. A szervezetről elmondható, hogy munkavállalóik nagy része határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, melynek legnagyobb előnye a tervezhetőség. A várandósok támogatásaként lehetőséget biztosítanak az orvosi ellátások munkaidőben történő igénybevételére. A GYED-ről visszatérőknek biztosított a könnyített munkavégzés illetve a részmunkaidő biztosítása. A munkaidőt és a szabadságolási ütemtervet egyéni kérésre osztják be. Rehabilitációs munkavállalóik szintén részmunkaidőben dolgozhatnak, munkakörük egészségügyi állapotuknak megfelelően kerül kialakításra. A férfi munkavállalók részére is biztosított a
162
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
szülői szerep megerősítését célzó egyéni szabadságolási ütemterv kidolgozása illetve indokolt esetben a munkaidő-kedvezmény. A bentlakásos illetve több műszakos munkarendben dolgozók esetében biztosított a műszakcsere lehetősége. A járás munkáltatóinak informálása a Családbarát intézkedések lehetőségeiről és előnyeiről, hosszú távú lehetséges hatásairól. A programsorozatnak köszönhetően olyan családbarát munkahelyek kialakítása és fejlesztése valósulna meg, melyek elősegítik a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. - munkáltatók - GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők - kisgyermekes szülők - várandós anyák - Önkormányzati pályázat: „Családbarát Munkahely Cím” elnyerésére - Helyi cégeknek előadássorozat megszervezése a következő témákban: rugalmas munkaszervezés szabadságolási eljárások gyermekek napközbeni felügyeletének lehetséges módjai a szervezet családbarát módon történő működtetése jó példák bemutatása 2016-tól folyamatos A munkahelyek felismerjék, hogy könnyebb az alkalmazottak toborzása, megtartása, a hatékonyság növelése, ha a vállalat tekintettel van munkatársai magánéletére és egyúttal a családjára. - a rendezvényen részt vett munkáltatók száma - Családbaráttá átalakított munkahelyek száma GINOP „Rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban” A családbarát munkahely létrehozása a vállalati társadalmi felelősségvállalás egy módja. Egy cég akkor tekinthető családbarátnak, ha fontosnak tartja, hogy megadja a megfelelő munkakörülményeket, ha biztosítani képes bizonyos fokú rugalmasságot, megértést a családi kötelezettségekkel szemben, ha lehetőséget tud adni a szakmai továbbfejlődésre, vagy ha képes a gyermek ápolása ügyén szabadságot ad, illetve visszavárja a dolgozóját szülés után is. A családbarát munkahely megteremtése a vállalatoknak egyfajta verseny kell legyen, ahol a cél, hogy vonzó munkaadóként mutatkozzanak, s így meg tudják szerezni és meg is tudják tartani a szakképzett munkaerőt, továbbá növelni tudják az alkalmazottak motivációját és a termelékenységet. A szakképzett munkaés vezetői erőkért folyó versenyben egyre fontosabbá válik a családbarátság jelenléte, mely hasznos a szülőknek, a társadalomnak és a nemzetgazdaságnak is. A családbarát szemlélet elsajátításakor a vállalatoknak meg kell tudni tapasztalni, hogy megéri támogatni a családos dolgozókat: egyrészt ha a nőket anyagilag ellehetetlenítik, akkor nem lesz, aki a jövő munkaerejét megszülje és felnevelje. De rövidebb távon is megtérül a családtámogatás: az a nő, akit megbecsülnek és támogatnak a munkahelyén, sokkal nagyon hatásfokkal és szorgalommal dolgozik, mintegy meghálálva a figyelmet. A
163
cég iránti lojalitása is sokkal magasabb, így a cég előmenetele közös céllá válik. A nyugodt, barátságos munkakörülmények között mindenki jobban teljesít, és egy cég családbarát híre igen hamar elterjed, így biztos, hogy nem kell majd dolgozóit a családbarát intézkedésekkel lelkesítheti.
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
3.4. A fiatalok megtartása érdekében a bérlakás állomány mennyiségi és minőségi fejlesztése a város több területén, Fiatal Házasok Otthonának megépítése 3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja Celldömölk Város Önkormányzata járás önkormányzatai, Az önkormányzat azzal a céllal, hogy a fiatal házasok meghatározott csoportja részére lakásigényük végleges megoldásáig, de legfeljebb az önkormányzat által rendeletben megszabott ideig – elhelyezésük átmeneti megoldásával és takarékosságra ösztönzéssel – segítséget nyújtson fiatal házasok elhelyezésére szolgáló épületeket jelölhet ki, tarthat fenn és üzemeltethet, valamint építtethet. Celldömölkön jelenleg nincsen Fiatal Házasok Otthona, de az önkormányzatnak feltett szándéka, hogy legyen. Az aktív korú, főleg fiatal lakosság elvándorlását a térségből főként gazdasági tényezők eredményezik, és maguk után vonják a népességcsökkenést. A Fiatal Házasok Otthona azért is javíthat a településből elvándorolni kívánók helyzetén, mert olyan lakáshoz jutási lehetőséget teremt, ahol a bérleti díj mindössze néhány ezer forint, és a rezsit is töredékáron fizetik. Ilyen feltételek mellett könnyebb előtakarékoskodni (és kötelező is) a jövőben saját tulajdonú ingatlan megszerzéséig. - az elvándorlásból adódó népességcsökkenés lassítása, megállítása, a helyi önszerveződések számának és a helyi társadalmak aktivitásának növekedése, a fiatalok tudására, kezdeményezőkészségére alapozva innovációs gócok kialakulása, a helyi gazdasági lehetőségek kihasználása, a kiürült, humánerőforrás hiányos településekre az értelmiség visszaköltözése, valamint a térség népességmegtartó képességének növelése - közvetett cél a térségi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, ezáltal is elősegíteni a fiatalok letelepedését, mivel a munkahely az elsődleges szempont a lakóhelyválasztásnál - energiatakarékos, alacsonyabb rezsiköltséget eredményező műszaki megoldások, üzemeltetési módok alkalmazása (pl. szigetelés, nyílászáró csere, kazán csere stb.) Állandó lakosként letelepedő családok vagy első lakáshoz jutó házastársak/élettársak, akik: maximum 40 évesek, maximum egy gyermeket nevelnek és legalább egyikük keresőtevékenységet folytat, vagy valamely nappali tagozatos felsőoktatási intézmény hallgatója. Egy olyan önkormányzati bérlakás/társasház megépítése (várhatóan a Budai Nagy Antal utcában illetve egy meglévő önkormányzati tulajdonú
164
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
ingatlan átalakítása/felújítása, amelyben többnyire kisebb, 40 négyzetméter alatti lakások találhatók, és fiatal, maximum egy gyereket nevelő párok átmeneti otthonaként működhet. 2016-2019 - lakás előtakarékosság ösztönzése - fiatal népesség megtartása, elvándorlás mértékének csökkentése - képzett munkaerő térségben tartása - kialakított lakások száma - beköltöző lakosok száma EFOP, TOP Lényeges hangsúlyozni, hogy a lakosság helyben tartását és új lakók idecsábítást az ingatlanfejlesztésen túl a környezet fejlesztésével lehet leginkább elérni: sport és szabadidős lehetőségek bővítése, a közterek tisztaságának fokozott fejlesztése, több kulturált, nyilvános tér kialakítása, ahova a lakók kiléphetnek a négy fal közül (ez különösen az individualizált életteret nyújtó lakótelepek esetében fontos), az ellátási intézményrendszer fejlesztése stb. Fontos, hogy a kerület lakói otthonosnak érezzék szűkebb-tágabb környezetüket, érezzék az önkormányzat figyelmét, fogékonyságát az itt lakók igényeire, problémáira. Ennek elősegítését szolgálja a többcsatornás információáramlás megteremtése, különösen a döntés-előkészítések fázisában. Szükség van a döntés-előkészítési érvek nyilvános ütköztetésére, az érintettek és az önkormányzat közötti széleskörű párbeszéd kialakítására
165
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
3.5. Tanoda beindítása a járásban 3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja Vas Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat járás önkormányzatai, roma civil szervezetek A tanoda egy nem kormányzati szervezet által működtetett, helyi sajátosságokra, a gyermekek, fiatalok önkéntes részvételére és egyéni szükségleteire építő, független infrastruktúrával rendelkező közösségi színtér. A személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújt, melyet az oktatási rendszerben nem megfelelően elismert, a társadalmi perifériára szoruló gyermekek és fiatalok nem érhetnek el. A tanodák hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulókat támogató hátránykompenzáló kezdeményezések, amelyek főként a civilszférához köthetők. A tanodák lényeges, a formális oktatástól eltérő jellemzőjének a célcsoport sajátosságaihoz rugalmasan alkalmazkodó működésmódját, komplex pedagógiai megközelítését tekinthetjük, amely számos olyan lehetőség kiaknázását lehetővé teszi, amelyek a formális oktatás keretei között nehezen megvalósíthatók (pl. szabadidős és a közösségfejlesztő programok, a megszokottól eltérő pedagógus-diák viszony, a roma tanulók identitásának megerősítése). A magyar oktatási rendszer egyik jelentős kudarca a korai iskolalehagyás jelensége, amelynek kezelése az Európai Unió irányelvei szerint is sürgető feladat. A korai iskolaelhagyás által leginkább fenyegetettek az iskolázatlan, különösen a roma szülők gyermekei. A tanodák e célcsoportokra fókuszálnak, így jelentősen hozzájárulhatnak a középiskolai végzettség nélküli iskolaelhagyók, ezáltal a munkanélküliek arányának csökkentéséhez, hosszú távon pedig e csoportok társadalmi integrációjához. Az egész napos iskola lehetőséget teremthet arra, hogy az oktatási intézmények egy-egy tanoda bevonásával kapacitásaikat bővítsék, ezen együttműködések által az iskolák helyi környezetbe történő beágyazódását, a civil szereplők erőforrásainak kiaknázását, valamint a különböző társadalmi csoportok találkozását és kooperációját elősegítsék. - hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének elősegítése, képességeik, készségeik fejlesztése, - sikeres iskolai pályafutás biztosítása valamely szempontból hátrányos helyzetű fiatalok számára - a lemorzsolódott vagy a lemorzsolódásnak kitett tanulók körében megerősödjön az érettségihez, ezen keresztül a további életpálya építéshez fűződő ambíció. - az új esélyt biztosító keretek között minimálisra csökkenjen a kifejezetten tanulási kudarc miatt újból lemorzsolódók aránya. - a kompetenciafejlesztést, a szocializáció segítését, a tanulmányok elvégzéséhez szükséges jártasságot, képességet kell kialakítani, fejleszteni - kulturális értékek és hagyományok átadása - Celldömölki járás roma lakossága - Felkészítő tevékenység a tanévre - Új tanulási formák megvalósítása és alkalmazása - Iskolai megtartó háló létrehozása:
166
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
mentorrendszer működtetése esetkezelő csoport működtetetése, személyközpontú pedagógiai módszer alkalmazása, demokratikus iskolai fórum (pl. iskolai diákönkormányzat, tanulói vitafórum, iskolabíróság) létrehozása, amely biztosítja, hogy a célcsoport aktívan részt vehessen saját problémáinak megoldásában, rendszeres családlátogatás - Egyéni fejlesztési terv készítése és mentor biztosítása az újbóli lemorzsolódás megakadályozása érdekében, az érintett tanulók számára (a halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára) - Készség- és képességfejlesztő tanéven kívüli szabadidős, kulturális, sport program szervezése. - Közösségi programok szervezése 2016-tól folyamatos - Munkaerő-piaci lehetőségek megnövekedése - Fiatalok iskolán belüli lemaradásának csökkenése - Aktív közösség kialakítása - megvalósult programok száma - résztvevők száma - képzések - bevont pedagógusok száma - A program megvalósításához támogatást nyújt: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1.9.B. Az oktatási intézményeknek az iskolázatlan és roma szülőkkel kialakított kapcsolata gyakran a tekintélyelvre épül, amely az együttműködés elmélyülését, így az iskolázatlan és roma tanulók iskolai karrierét gátolja. A tanodák formális szabályrendszertől eltérő, rugalmas működésmódja előnyös lehet egy partneri kapcsolat kialakításához. A tanoda keretei között a szülők bevonhatók gyermekeik oktatását közvetve érintő tevékenységekbe, valamint mintát kaphatnak arra vonatkozóan, milyen körülmények megteremtésével segíthetik elő gyermekeik otthoni tanulását. A korai iskolaelhagyás által leginkább fenyegetettek az iskolázatlan, különösen a roma szülők gyermekei. A tanodák e célcsoportokra fókuszálnak, így jelentősen hozzájárulhatnak a középiskolai végzettség nélküli iskolaelhagyók, ezáltal a munkanélküliek arányának csökkentéséhez. Az iskolázatlan szülők gyermekei tanulmányi kudarcaik mellett számos olyan társas és kommunikációs készséget nem birtokolnak, amelyek a munkaerő-piaci karrierhez elengedhetetlenek. A tanodák családias légkörükkel, informális viszonyrendszerükkel e területek fejlődését is jelentősen befolyásolhatják. A tanodák jelentős szerepet töltenek be a helyi közösség építésében. A tanodák számos helyszínen egyfajta közösségi ház funkciót is betöltenek, így a tanodák támogatása a közösségi és kulturális élet megerősítését is jelentik, főként a kistelepüléseken, méghozzá egy olyan társadalmi csoport esetében, amely e szolgáltatásokhoz ritkán jut hozzá. Amennyiben a tanodát működtető szervezet stabilan működik, ez hosszú távú lehetőséget jelenthet. Emellett a tanodák a folyamatosan csökkenő tanulói létszám miatt munkanélkülivé vált pedagógusok, illetve pályakezdők egy részének is lehetőséget kínál a munkavállalásra
167
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva)
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés
3.6.Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése 3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja Vas Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat járás önkormányzatai, roma civil szervezetek A járásban jellemző, hogy a leginkább rászoruló, képzetlen, tartós munkanélküli, szegregált körülmények között élő személyek, köztük a romák sok esetben nem jutnak hozzá a szociális és gyermekjóléti alap- és szakellátásokhoz, illetve nem rendelkeznek kellő információval azok elérhetőségéről és lehetőségeiről. Emellett a szociális és a gyermekjóléti/gyermekvédelmi alapés szakellátásokat végző intézményeknek sok helyen nincs megfelelő kapacitásuk, szakembergárdájuk, hogy behozzák az ellátórendszerbe azokat az elsősorban roma - ellátásból kimaradó családokat. Alapvető problémaként azonosítható a magas munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a romló egészségi állapot, életviteli, életvezetési problémák, a társadalmi és a területi szegregáció veszélye, adósságkezelési és a lakhatási nehézségek, a szegénység kultúrája. Jelenleg a legfontosabb lépés a megfelelő adatok gyűjtése, szükségletfelmérés, átfogó helyzetelemzés készítése járási szinten. Alapvetően a települések mindegyike hasonló fejlesztési irányokban gondolkodik, kisebb hangsúlyeltolódásokkal, amelyek megpróbálnak reagálni a fenti problémák mindegyikére. Egészségügyi szűrőprogramok szervezése, egészségtudatos életmódra nevelés, iskolai előmenetel segítése, foglalkoztatás növelése, munkahelyteremtés, továbbképzések, adósságkezelés, hatékonyabb tájékoztatás, szociális védőháló bővítése, szolgáltatás és támogatásfejlesztés szerepel az elképzelések között. - Szükségletfelmérések, térségi kutatások elvégzésén keresztül a célcsoport feltérképezése - Speciális feltételek (munka és tanulási lehetőségek együttes biztosítása) mellett lehetőség biztosítása roma származású személyeknek ahhoz, hogy középfokú tanulmányokat folytatva piacképes szakmai végzettséget szerezhessenek - Romák munkaerő-piaci integrációjának megvalósítása - Erősíteni a településeken a befogadó szemléletet - Erősíteni a roma származású emberek nemzetiségi identitástudatát a rászoruló és/vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élő halmozottan hátrányos helyzetű személyek, romák, megváltozott munkaképességű személyek, szenvedélybetegek, hajléktalan emberek A romák felzárkózásának segítése érdekében a nyílt munkaerő-piachoz közelítő programok indítása a cél a járásban. A foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos helyzetű romák támogatott képzésére, egyénre szabott segítésére, mentorálására és átmeneti jelleggel támogatott foglalkoztatására kerülne sor a programok megvalósítása során. Fontos, hogy a konkrét programok indítását megelőzően figyelmet kell szentelni a megalapozó kutatások, tudományos elemzések, valamint kapcsolódó képzések elvégzésére is. Pályázati forrás várható megjelenési dátuma: 2015. november Megvalósítás: 2016. tavasztól 1-3 éves programokkal
168
Várt eredmények
- helyi igények, szükségletek felmérésre kerülnek a rom alakossá körében - sikeres képzések lefolytatása - munkaerőpiacra integrált romák száma nő - a településen a befogadó szemlélet erősödik; - a cigány származású emberek nemzetiségi identitástudata erősödik Indikátorok - A munkaerő-piaci integráló programokba bevont romák száma - elvégzett megalapozó kutatások, tudományos elemzések száma - kapcsolódó képzések száma - munkaerőpiacra integrált romák száma Megcélzott pályázati EFOP 1.1.2. intézkedés forrás Fenntarthatóság A program nem csak jó szándékú, de hosszú távon is nagy gyakorlati (környezeti, segítséget nyújthat és ösztönözhet szemléletváltásra is, de ehhez az társadalmi, érintetteket fel kell készíteni arra, hogy a kapott lehetőséggel élni gazdasági) tudjanak. A fenntarthatóságot az együttműködés tudja biztosítani: a fejlesztéshez szükséges eszközök akár pályázati úton történő beszerzéséhez az érintetteknek segítségre van szükségük, ezt az intézkedésgazdának kell felvállalnia.
169
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva)
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
3.7 Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése 3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja Vas Megyei Kormányhivatal, Celldömölki Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály, Türr István Képző és Kutató Intézet Szombathelyi Igazgatósága Járási önkormányzatok A foglalkoztatás speciális formáját jelenti a közfoglalkoztatás, közmunka, ami erőteljesen hozzájárul ahhoz, hogy a munkanélküliek számának mutatói kedvezően alakulnak a Celldömölkii Járásban is. Ugyanakkor itt is megfigyelhető, hogy a közfoglalkoztatásban, közmunka programokban résztvevők számára ez csak ideiglenes megoldás, a tényleges problémát, a munkahelyek hiányát nem oldja meg, és rendkívül alacsony szintű jövedelemforrást jelent. Az érintettek döntő többsége sajnos nem jut be/vissza a nyílt munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatásban részt vettek száma az elmúlt időszakban növekedett. A közmunkák áttekintése azonban azt igazolja, hogy azokra mind a szociális biztonság erősítése, mind pedig a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések megvalósítása miatt változatlanul szükség van. A meglévő hátrányok ellenére a közfoglalkoztatás hozzájárult a térségben ahhoz, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők száma csökkent. Az elmúlt 10 év regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy 16,2%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma a Celldömölki járásban, amely csaknem megegyezik az országos átlaggal (15%), azonban jelentősen eltér a Vas megyei átlagtól, hiszen a megyében csökkent a regisztrált munkanélküliek száma (3,1%). -
A helyi igényekre épülő közfoglalkoztatási program kialakítása, ennek megfelelő közmunkaprogram indítása - Hátrányos helyzetű munkavállalók közfoglalkoztatásának elősegítése, a továbblépés lehetőségének megteremtése, elsődleges munkaerőpiacra való visszatérés támogatása - Közfoglalkoztató intézmények, szervezetek. - Közfoglalkoztatottak, a térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők - közfoglalkoztatásban „bent ragadt” személyek Helyzetelemzésünk alapján megállapítható, hogy a celldömölki járásban is szükség van a közfoglalkoztatásra, ugyanakkor tény az is, ahogy múlik az idő, egyre kisebb esély van kilépni a közfoglalkoztatásból, és rontja a kilépési esélyeket, ha valaki nem először vesz részt közmunkában, ezért olyan programokat kell indítani, amelyek a kilépési esélyeket jelentősen megnövelik. Képzési, átképzési programokra van szükség a járásban, amelyek valós munkaerő-piaci igényekre adnak választ, és amelyek során a résztvevők kiválasztását kompetencia-felmérés előzi meg. A járásban egy olyan új típusú közmunkaprogram elindítását kell megtervezni, amely első lépés lehet a hagyományos értelemben vett közmunkák hatékonyságának, eredményességének növelése felé a megfelelő kompetenciával rendelkező közmunkás személyek kiválasztásával, akik alkalmasak csoportok irányítására. A közmunkások kiválasztásánál fontos szempont, hogy megfelelő szociális
170
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
érzékenységgel, jó kommunikációs készséggel rendelkező, toleráns emberek kerüljenek a programba, mivel feladatuk a későbbi közhasznú munkák során a tartós munkanélküliek halmozottan hátrányos, sokszor szociális problémákkal küzdő csoportjának irányítása lesz. Az így kiemelt személyek részére olyan összetett, intenzív képzéseket biztosítunk, amelyek befejezése után képesek lesznek nemcsak egy kisebb csoport munkájának összehangolására, felügyeletére, vezetésére, hanem idővel az elsődleges munkaerő-piacra történő kilépésre is a megszerzett elméleti, gyakorlati ismereteknek köszönhetően Így az önkormányzatok olyan munkaerő birtokába kerülnek, akikkel meg tudják oldani a további közmunkák szervezett irányítását, emellett az irányítók maguk is részt vesznek a fizikai munka elvégzésében és idővel tovább tudnak lépni, helyükre új csoportvezetők léphetnek. Klasszikus közmunkák a járásban: hó eltakarítás, közterületek rendben tartása, parkosítás, vízelvezető árkok tisztítása, segédmunka középületek felújításán, egyéb az önkormányzatok feladatkörébe tartozó településrendezési munkák. 2016 tavasztól 1-2 éves programokkal - A közfoglalkoztatási rendszer hatékonyságának növekedése; - Közfoglalkoztatásban jelentkező fluktuáció mérséklődése; - a közfoglalkoztatás hozzájárul a szociális juttatásokból élők számának a csökkentéséhez, és a nyújtott képzési, átképzési programok révén az elsődleges munkaerő-piacra történő kilépéshez. - Kidolgozott járási szintű közfoglalkoztatási program - A közfoglalkoztatásba bevont személyek száma - A közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra kilépni tudók száma Állami forrásból A célterület igényeire fókuszáló, megfelelően előkészített, szakmailag megalapozott közfoglalkoztatási program az erőforrások célzott, racionális felhasználása révén csökkenti a központi költségvetésre rótt terhet, továbbá a stabilitás, és tartós foglalkoztathatóság révén a közfoglalkoztatottak átlagos életszínvonalára is pozitív hatással van, így csökkentve az elszegényedés és depriváció mértékét, illetve veszélyét. A hatékony, valós célokat szolgáló közfoglalkoztatás a humánerőforrás ésszerű mobilizálása révén a környezeti terhelés mértékének csökkentéséhez is hozzájárul.
171
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva)
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
3.8 A szegregált élethelyzetek felszámolását segítő komplex telepprogramok 3. Munkaerő-piaci aktivizálás, mélyszegénységben élők és roma lakosság társadalmi integrációja Celldömölk Város Önkormányzat Türr István Képző és Kutató Intézet Szombathelyi Igazgatósága, helyi kisebbségi önkormányzat A magyar lakosság 3%-a él telepszerű körülmények között, jelentős hányaduk cigány nemzetiséghez tartozik. A felmérések 2010-ben ország 833 településén 1633 elmaradott településrészt azonosítottak. 40%-ukat a leghátrányosabb helyzetű 47 térségben. Az elmaradott településrészek 72,7%-a négy régióban található, ezek Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, ÉszakAlföld, és Észak-Magyarország. A celldömölki járásban a KSH hivatalos adatai alapján csak Celldömölkön van szegregált (Határai a Horváth Elek utca északi teleksora, az Ostffy Mihály tér, a Nagyvárad utca és a Nagyvárad utcát a Horváth Elek utcával összekötő névtelen utca. )és szegregációval veszélyeztetett terület Határai a Kisdobos utca - Úttörő utca - Április 4. utca mindkét oldala - névtelen utca). A Szociális Platform16 az EU 2020 Stratégia végrehajtásának keretein belül egyik kiemelt fellépési területnek tekinti a források hatékonyabb, intelligensebb elköltését szolgáló, tényeken alapuló szociális innovációt, amely mellett jelen kell lennie a szakpolitikai intézkedések széles körének is. Ezek mellett hangsúlyt fektet a lakhatáshoz és pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, valamint romák sokszoros deprivációjának megszüntetésére. Az NTFS is a széles szakpolitikai megközelítés mellett beavatkozási területként jelöli ki a lakhatási hátrányok csökkentését a komplex telepprogramok folytatását. Az intézkedés célja a tartós szegénységben élő családok, romák, valamint periférikus élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és területi integrációjának támogatása. További cél a periférikus élethelyzetek felszámolása komplex programokkal. A periférikus élethelyzetek felszámolása a generációkon át mélyülő (foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, közösségi, lakhatási és szolgáltatásokhoz való hozzáférési) hátrányok felszámolását jelenti az eszközök összehangolt, integrált módon történő folyamatos biztosításával, valamint az érintettek, a helyi közösségek, az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházi jogi személyek aktív részvételével. A fejlesztések alapja a célterületen zajló folyamatos szakmai jelenlét (settlement típusú szociális munka). - hátrányos helyzetű, telepszerű körülmények között élő emberek - lakhatási problémákkal küzdő személyek A tartós szegénységben élők, romák felzárkózása érdekében a társadalmi és közösségi felzárkózást, a tartós szegénységben élők és romák integrációját és a velük foglalkozó szervezetek hatékonyabb beavatkozásait segítő fejlesztések, innovatív megoldások, életvezetési tanácsadás, családi életvitelre nevelés, együttműködési modellek támogatása, a helyi közösségi kapcsolatok fejlesztése, valamint az önképzést támogató programok indítása. Támogatandók a közösségek egymás segítésére irányuló programjai, a funkcionális analfabetizmus felszámolása és
172
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
enyhítése és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtását szolgáló beavatkozások, beleértve lakhatási elbizonytalanodáshoz, adósságkezeléshez, uzsora elleni fellépéshez kapcsolódó képzéseket, szolgáltatásokat, pénzügyi integrációt segítő megoldásokat, mediátori szolgálatot, mentori hálózatot. - telepen élő tanulók felzárkóztatása, képesség- és kompetenciafejlesztése - szülői szerep erősítését célzó tréningek 2016-tól - a célcsoport szakmai képzéseken való részvétele/bizonyítványok megszerzése - a célcsoport szemléletbeli változása - A helyi humán szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése, koordinációjuk javítása - A közösségi beavatkozási terv és egyéni fejlesztési tervek megvalósítása - Szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő- piaci szolgáltatások - Egészségügyi szolgáltatások elérésnek javítása - Foglalkoztatás elősegítése - A közösségi beavatkozási terv, és egyéni fejlesztési tervek megvalósulásának önértékelése - Bevont lakosok száma - Foglalkoztatási programelemek száma - Egészségügyi programelemek száma - Szociális programelemek száma - Közösségi programelemek száma - Oktatási programelemek száma EFOP 1.6 A beavatkozás keretében biztosítani szükséges a periférikus élethelyzetek felszámolását segítő komplex programok országos szinten egységes – a TOP hasonló célú beavatkozásaira is kiterjedő - központi koordinációját, szakmai és szükség szerint informatikai támogatást, továbbá nyomon követést. A pozitív változás fenntarthatóságát biztosítják az egészségügyi, szociális és humán szolgáltatások, melyek folyamatosan biztosítva lesznek.
173
4. A fogyatékkal élők elfogadása, érzékenyítés:
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
4.1 A fogyatékkal élők elfogadását, társadalmi integrációját célzó különböző tevékenységek 4. A fogyatékkal élők elfogadása, érzékenyítés Vas Megyei Mozgássérültek helyi Celldömölki Csoportja járás önkormányzatai A fogyatékkal élők az összlakosság 15%-át teszik ki, és részarányuk a népesség elöregedésével tovább növekszik. Társadalmi, etikai és politikai kötelesség tehát, hogy egyenlő esélyeket kapjanak. A fogyatékkal élő emberek állapotukból fakadó érdeke: a szociális biztonság, rehabilitáció, önálló, aktív életvitel, részvétel az emberi közösségek életében, az emberi és állampolgári jogok érvényesülése. Az elmúlt két évtizedben nagyon sok ismeret halmozódott fel a világban és jutott el Magyarországra és a celldömölki járásba is a megváltozott munkaképességről, a társadalmi integrációról, az esélyegyenlőségről és mindezek rendkívül bonyolult összefüggéseiről. Egyre több rendezvény, program, projekt valósul meg annak érdekében, hogy a fogyatékosságot, mint jelenséget tárgyilagosan legyünk képesek értékelni, kezelni, kedvezőtlen következményeit enyhíteni. A különféle fogyatékosságok különféle szükségletekkel járnak, amelyekre csak akkor lehet tekintettel lenni, ha a társadalom elismeri a fogyatékkal élők szükségleteit, és minél átfogóbb információkkal rendelkezik ezen a téren. A celldömölki térségben három gazdasági társaság működteti egy-egy telephelyét, ahol lehetőség nyílik fogyatékkal élők számára elhelyezkedni, de ez kevésnek bizonyul. Azok a cégek, amelyek a törvényi előírás miatt kötelesek megváltozott munkaképességű személyeket alkalmazni, azt csakis a minimum mértékben teszik, s az az általános tapasztalat, hogy ezektől az alkalmazottaktól is ugyanazt a teljesítményt várják el, mint ép társaiktól. Nincsen túl sok programlehetőség a járásban, amelyekkel a beteg és egészséges fiatalokat, és felnőtteket közelebb lehetne hozni egymáshoz. Sok esetben tapasztalható érdektelenség a másság, mások problémáival szemben. - a fogyatékkal élő személyek társadalmi szerepvállalását ösztönző programok megvalósítása, társadalmi elfogadottságának, integrációjának növelése - a fogyatékkal élő személyek a társadalmi integrációhoz és a közösség életében történő részvételükhöz, valamint az önállósághoz való jogának megerősítése - a kommunikáció és a mobilitás útjában álló akadályokon való felülemelkedést, a közlekedéshez, a szálláshoz, a kulturális tevékenységekhez és a szabadidős tevékenységekhez való hozzáférést erősítő intézkedések - annak ösztönzése és tudatosítása, hogy a fogyatékkal élő emberek is képesek értékteremtő munkára, megállják a helyüket a nyílt munkaerő-piacon is és aktív tagjai lehetnek a társadalmunknak
174
-
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
a fogyatékkal élők, mint önkéntesek bevonási lehetőségeinek feltárása - fogadó szervezetek feltárása - fogyatékkal élők - a fogyatékkal élők családtagjai - fogadó szervezetek - a megfelelő oktatás biztosítása, integráció és támogatás – segítve ezzel társadalmi részvételüket és azt, hogy kevésbé függjenek a szociális szolgáltatásoktól. - a fogyatékkal élők mozgalmának/civil szervezeteinek támogatása - a fogyatékkal élők számára új munkalehetőségek/munkahelyek kialakítása, önkéntes tevékenység megismertetése vagy önkéntes programba való bevonásuk 2016-tól folyamatos - a fogyatékkal élő személyeknek az épített környezethez, információhoz és kommunikációhoz, a fejlesztésekkel érintett szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megteremtése - a fogyatékkal élő személyek munkához jutásának ösztönzése, növelése - megvalósult programok száma - résztvevők száma fogyatékkal élők számára potenciálisan munkát biztosító cégek száma - A program megvalósításához támogatást nyújt: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3.1.3 A fogyatékossággal élők társadalmi integrációja – mivel egyre inkább növekszik a társadalmon belüli arányuk – a fenntartható fejlődés egyik alapvető feltétele. A fogyatékossággal élők integrációja az egész társadalom jólétét növeli. A fogyatékkal élők gazdasági inaktivitása nemcsak az államra ró nehéz terheket, melyek a juttatások és támogatások szintjén valósulnak meg, hanem a fogyatékkal élők számára egy olyan – javakhoz és tőkékhez való hozzáférés hiányából adódó – hátrányos helyzetet teremt, amely a demokratikus társadalmakban nem elfogadható. A fogyatékkal élők megnövekedett foglalkoztatása esetén azonban azok nemcsak hozzájárulnának a nemzeti vagyonhoz, hanem a szociális szolgáltatások ellenértékének kifizetését is a munkaadóra rónák. Az állam tehát két oldalról is segítséget kapna a fogyatékkal élők ellátásából fakadó költségek viseléséhez.
175
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
4.2 Közös szabadidős tevékenységek szervezése a fogyatékos emberek és családjaik illetve a többségű társadalom tagjai részére 4. Komplex akadálymentesítés és érzékenyítés Celldömölk Város Önkormányzata
Vas Megyei Mozgássérültek helyi Celldömölki Csoportja, járás önkormányzatai Indoklás A szabadidő fontos szerepet játszik az ember társadalmi életében, viselkedésében, más emberekkel való kapcsolataiban, így közvetlen összefüggésben van az egyén szociális fejlődésével. A sérült embereknél (legyenek fiatalok vagy idősek) a jól megszervezett tevékenységek hatékonyan járulhatnak hozzá a személyiségük fejlesztéséhez, a szabadidő helyes felhasználásához, a társadalmi szocializációjuk eredményességéhez. A fogyatékos emberek társadalmi integrációját nagymértékben segíti, ha olyan szabadidős tevékenységeket/programokat szerveznek számukra, ahol ép társaikkal együtt lehetnek. Különösen a bentlakásos intézményekben élő fogyatékosok számára nélkülözhetetlen, hogy néha kimozduljanak. Az intézményen kívüli programok egyrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy sérült társink a „kerítésen kívüli” világgal is megismerkedjenek, tapasztalatokat gyűjtsenek, szocializálódjanak. Másrészt lehetővé teszi a „külvilágnak”, hogy a „mássággal” találkozzanak, hogy e gyerekekhez pozitív módon viszonyuljanak, hogy a sérült társaikkal való együttélést természetesnek vegyék. A Celldömölki Járásban nincsen túl sok olyan programlehetőség, amelyekkel a fogyatékos és egészséges fiatalokat, és felnőtteket közelebb lehetne hozni egymáshoz. Sok esetben tapasztalható érdektelenség a másság, mások problémáival szemben. Célok - fogyatékkal élők elfogadása, beilleszkedésük elősegítése - álljon be változás a fogyatékos és az ép emberek közötti kapcsolatrendszerbe Célcsoportok a lakosság egésze Tevékenységek - Ép és fogyatékos fiatalok közös programjai: integrál táborok leírása - Kulturális programok: kézműves program, vetélkedők, közös játékok Tervezett ütemezés 2016-tól Várt eredmények - A fogyatékkal élők jelenlétével nő a társadalmi elfogadás mértéke, továbbá ezáltal erősödik a közösségi összetartás - A mindennapi problémáik ismertetésén keresztül érdekérvényesítésük javul - A közös játszás elsajátítása után fejlődjön a fiatalok együttműködi képessége, nőjön etikai, morális ítélőképességük Indikátorok - megvalósult rendezvények száma - a rendezvényen résztvevők száma Költségvetés (teljes, EFOP támogatás, saját erő) Fenntarthatóság A változatos szabadidős programok megvalósításához az önkormányzat (környezeti, külső kapcsolatai anyagi és helyszínteremtő segítséget adhatnak. A társadalmi, megítélésben fontos a település hozzáállása, a felelős személyek szándéka, gazdasági) mely konkrét anyagi támogatások és/vagy művelődési programok ingyenes látogatásán kívül a terem/helyszín biztosításának lehetőségére is kiterjed.
176
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
4.3. Infokommunikációs/komplex akadálymentesítés a középületekben 4. Komplex akadálymentesítés és érzékenyítés Celldömölk Város Önkormányzata járás önkormányzatai A bizonyos szempontból fogyatékkal élők „teljes élethez” való jogát számos tényező akadályozza a hétköznapokban. Ezek egy része az emberközpontú, a társadalom hozzáállásából fakad, másrészt viszont fizikai jellegű, a település műszaki infrastruktúrájához köthető probléma (1998. évi XXVI. törvény – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, 1. § „a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre”); jelen intézkedés ez utóbbira keres megoldást. A sérült emberek legfontosabb törekvése, hogy – lehetőségeikhez mérten – önállóan tudjanak élni, azaz külső segítség nélkül legyenek képesek megoldani a mindennapos helyzeteket. Sajnos a nem megfelelő tervezés következtében számos probléma akadályozza a célcsoportot többek között a hétköznapi ügyintézésben, vagy a kulturális események látogatásában: ilyen például a szintbe hozott padka, amely a mozgássérültek számára előnyös, azonban a látássérültek esetében rendkívül balesetveszélyes helyzetet teremthet. A jelenségre már léteznek olyan megoldások, amelyek mindkét fél számára tökéletesek. Ehhez azonban – akár külföldi példák alapján – folyamatos egyeztetésre van szükség az érintett célcsoportokkal. További problémát jelentenek az ésszerűtlenül megvalósított beruházások, ahol az akadálymentesített eszköz a célcsoport számára elérhetetlen: gondolhatunk itt strandon kialakított mozgássérültbeemelő szerkezetre, amelyet csak lépcsőn lehet megközelíteni, vagy mozgássérült-parkolóra, amit csak hatalmas kerülővel lehet elérni a rosszul kialakított padkák miatt. Egyes esetekben előfordulnak pozitív példák is, azonban itt is problémát jelent a „szigetszerű” megjelenés, érdemesebb lenne összefüggő területek akadálymentesítésének megtervezése. A vázolt jelenségeket figyelembe véve, ésszerű elgondolások mentén át kell gondolni, illetve megreformálni a települések akadálymentesítését, a célcsoportok rendszeres és aktív bevonásával, az utcáktól a hivatalokig. - A települések akadálymentesítésének felülvizsgálata, újratervezése az az érintett célcsoportok bevonásával; - A közösségi terek racionális, összehangolt és hálózatszerű akadálymentesítésének megvalósítása. - A későbbi beruházások során az érintettek aktív bevonásának biztosítása az akadálymentesítés tervezése során. Fogyatékkal élő személyek: - mozgássérült, - látássérült, - hallássérült, - értelmi fogyatékosság, - beszédfogyatékosság, - autista; Önkormányzatok - A közösségi terek jelenlegi állapotának felmérése – a célcsoportok bevonásával – az akadálymentesítettség minőségét figyelembe véve;
177
- A jó gyakorlatok azonosítása, majd azok felhasználásával a fejlesztési irányok meghatározása; - A közösségi terek komplex akadálymentesítése; - Az érintettek számára véleményezési lehetőség biztosítása, illetve bevonásuk az akadálymentesítésbe a későbbiek során is. Tervezett ütemezés 2016-tól Várt eredmények - A közösségi terek komplex akadálymentesítésével javul a fogyatékkal élők általános életminősége, képessé válnak a hétköznapi teendőiket önállóan intézni; - A fejlesztések hatására javul a különböző rendezvények elérhetősége, azokon nő a látogatók száma; - A fogyatékkal élők jelenlétével nő a társadalmi elfogadás mértéke, továbbá ezáltal erősödik a közösségi összetartás is. Indikátorok - Akadálymentesített parkolók száma; - Akadálymentesített járdák, gyalogutak; - Rámpák száma; - Akadálymentesített bejáratok száma; - Akadálymentesített WC-mosdó száma. Költségvetés (teljes, EFOP, TOP támogatás, saját erő) Fenntarthatóság A fogyatékkal élő lakosok életminőségének javulásával nő öngondoskodó (környezeti, képességük, közlekedési lehetőségeik bővülésével, illetve társadalmi, akadálymentesítésével pedig a szolgáltatásokhoz való hozzáférésük válik gazdasági) magasabb szinten biztosítottá. Ebből mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentős, hosszú távon is meghatározó haszon képződik. Szintén a közlekedési szokások megváltozása járulhat hozzá a települési környezetterhelés mértékének csökkenéséhez.
178
4. Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv
4.1 Partnerségi terv
A partnerségi terv fontossága A partnerség megvalósításának fontos szerepe van: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az elkészülő Járási Esélyteremtő Programterv és Helyzetelemzés társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak. A partnerségi egyeztetés célja: -
az érintettek igényeinek, szükségleteinek, problémáinak feltárása, ötleteinek, javaslatainak megismerése, sajátos fejlesztési érdekeik és céljaik megismerése és összehangolása, együttműködésének segítése, kölcsönös informálása egymás tevékenységéről,
A partnerség működését tervezni szükséges, a helyi sajátosságokhoz igazítva. A partnerek tervezési folyamatba való bevonása jelen partnerségi terv alapján történik.
Háttér információk A projekt során létrejött esélyegyenlőségi kerekasztal koordináló szervezete, a járásszékhely Celldömölk Város Önkormányzata. A projekt során hozzá csatlakoztak azok a partnerszervezetek, akik részt vállalnak a kerekasztal működtetésében, valamint a programterv megvalósításában is. Ez idáig 4 db kerekasztal ülés és további fórumok szolgálták a partnerségi működést, a kerekasztal létrehozását, a járási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és programterv elkészülését, valamint kiemelt témaként a HEP-ek aktualizálását, továbbá a térséget érintő esélyteremtési témák közös megvitatását, és a feltárt problémákra megoldások keresését.
Partnerségi szervezeti struktúra
A járási felzárkózási kerekasztal további működtetését egy több szintű, szerteágazó, egymással kapcsolatban lévő partneri intézményi hálóban tervezzük megvalósítani. Ez a szerves térségi háló megteremti a lehetőségét a 1) kezdeményező, egyes témákat felelősen kezelő, operatív végrehajtást végző munkacsoportok (melyek kiemelt feladata a projektek, EU-s pályázatok előkészítése, megvalósítása), 2) a teljes szervezeti struktúrát működtető, koordináló szakmai menedzsment (a jelenlegi ÁROP menedzsment feladatokat a foglalkoztatási paktum menedzsmentnek javasolt továbbvinnie) 3) a folyamatokat irányító, döntéshozó felzárkózási kerekasztal, 4) a nyilvánosságot, bevonást, részvételt biztosító járási esély fórum együttműködésére.
179
A projekt során kialakultak ennek a struktúrának a működési mechanizmusai, létrejött egy jól működő szakmai menedzsment, megerősödött a járási partnerség, és elkészült a további akciókat megalapozó járási esélyteremtő programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó szervezeti egységek összehangolt munkája révén, az esélyegyenlőségi területen meglévő feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon valósul meg, amellyel el lehet kerülni a párhuzamosságokat, javul a problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási felzárkózási kerekasztalban való részvétellel a kisebb települések is megfelelő szakmai támogató hátteret kapnak saját esélyegyenlőségi feladataik elvégzéséhez, amellyel Celldömölk város járásszékhely szerepe is erősödött. Az önkormányzatok és intézményeik mellett kiemelten fontosnak tartjuk a civil, egyházi, és vállalkozói szervezetek aktív részvételét a programban, hogy minél szélesebb körű partnerség működjön a járásban. A vállalkozások bevonására az őket érintő intézkedésekben nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben.
Celldömölki Járási Esély Fórum
Felzárkózási kerekasztal
Koordinációs csoport
Munkacsoportok
A partnerségi működés átfogó térségi koordinációja A járási felzárkózási kerekasztal jövőbeni működése biztosított lehet, ha a partnerek aktivitása megmarad. Mivel megyei tervek szerint a celldömölki illetve a sárvári járásban is várható foglalkoztatási megállapodásokra, együttműködésekre irányuló pályázat, lehetőség nyílhat a korábban már minden releváns munkaerő-piaci szereplő részvételével jól működő Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum újraszervezésére. A Paktum rendelkezhet megfelelő, a működéshez szükséges szervezeti keretekkel a felzárkóztatási kerekasztal működtetésének felkarolásához is. (A partnerség tudata azonban még fejlesztésre szorul.) Amennyiben a TOP 5.1.2. konstrukcióban (amely hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzését, felkészítését és foglalkoztatását célozza meg kiemelten) a térségi
180
paktumnak sikerült a megyei rendszeren belül megfelelő pozíciót kialakítani, és önálló menedzsmentet, projektet működtetni, a felzárkózási kerekasztalt javasolt kibővíteni a vállalkozásokkal, és azáltal a foglalkoztatási paktum partnerségi hálózata is létrejön. Párhuzamosam ezeket a partnerségi szerveződéseket nem célszerű működtetni, nincs rá elég erőforrás, és a bevont szervezetek is jelentős átfedésben vannak. A fenti bázison létrehozott integrált menedzsment feladatai: -
-
a partnerek közötti együttműködés elősegítése, kialakítása és életben tartása, működtetése az évenként megrendezendő esély- és foglalkoztatási fórumok összehívása, a kerekasztal üléseinek előkészítése, dokumentálása a programterv (illetve a később kidolgozandó térségi foglalkoztatási stratégia és akcióterv) megvalósításának koordinálása az érintett szervezetek között projektek kezdeményezése, partnerségek kialakítása, projektgenerálási és projektfejlesztési folyamat menedzselése, projektek saját végrehajtása, illetve mások által a stratégia keretében végrehajtott projektek koordinálása a programterv végrehajtásának folyamatos monitoringja és időszakos értékelése, felülvizsgálata a partnerek közötti szinergia hatás érvényre jutásának elősegítése partnerektől származó információ összegyűjtése, az összegyűjtött információ szétterítése a partnerek körében, vagyis a rendszeres információ-áramlás biztosítása a partnerségi kapcsolatok ápolása, új partnerek bevonása
Intézkedésgazdák és partnerek
Az egyes intézkedések leírásában szereplő intézkedésgazdák felelősek az adott intézkedés megvalósulásáért, a projektekben dolgozó partnerek munkájának koordinálásáért. Az intézkedésgazdának jelölt szervezetek folyamatos kapcsolatot tartanak a menedzsment feladatokat ellátó Celldömölk Város Önkormányzatával.
4.2 Kommunikációs/nyilvánossági terv
A programtervben szereplő célok közül a hátrányos helyzetű célcsoportok elfogadását, társadalmi beágyazódását hatékony kommunikációs és nyilvánossági tevékenységgel is nagymértékben elő lehet segíteni. A kommunikációs/nyilvánossági tevékenységet Celldömölk Város Önkormányzata koordinálja, de pályázati finanszírozás esetén az adott projektet vezető, koordináló szervezet felel az adott projekt kommunikációjáról egyeztetve a menedzsment szervezettel a közös fellépés érdekében. A tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító tevékenységek célja, hogy segítse elő a programterv átfogó és specifikus céljainak megvalósulását és biztosítsa, hogy az intézkedések/projektek előrehaladásáról, eredményeiről az esélyegyenlőségi célcsoportok, a tágabb környezet és a finanszírozásában közreműködő szervezetek megfelelő tájékoztatásban részesüljenek.
181
A fejlesztésekhez kapcsolódó nyilvános eseményeken az alkalmazott kommunikációban és viselkedésben a projekt gazda vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A programterv megvalósítási időszakában nagy hangsúlyt kap a helyi társadalom tájékoztatása. A tájékoztatási tevékenység célja ebben az időszakban az intézkedések/projektek megvalósítása által bekövetkező kedvező változások tudatosítása a célcsoportban, a helyi/térségi döntéshozókban, ill. a pozitív fogadtatás elősegítése. A megtervezett kommunikációs tevékenység mozzanatát képezi az is, hogy a különböző célcsoportokhoz igazítsuk a rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket, meghatározzuk, hogy kinek, hogyan kommunikálunk, milyen csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat vonnak maguk után. Az elsődleges célcsoportok esetében leghatékonyabb kommunikációs eszköznek, módszernek vélhetően a személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen egyéni tanácsadás lehet, mivel az infokommunikációs technológiák használata a hátrányos helyzetűek körében még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. Nagy hangsúlyt fektetünk a programterv megvalósítása során a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlást, azaz a tényleges kommunikációra. Törekedünk rá, hogy a tájékoztató anyagok, hírlevelek a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthetőek legyenek. Így a tevékenységek között szerepel ábrákat, rajzokat tartalmazó elektronikus és papíralapú kiadványok, plakátok készítése, terjesztése, sokszorosítása.
A programterven belüli intézkedések és projektek megvalósítása során az alábbi módszertani eszközöket javasolt használni a kommunikációs és nyilvánossági tevékenységeknél (ezeket lehetőség szerint a pályázati támogatással megvalósuló projektekbe is be kell tervezni):
Tervezett módszertani eszközök Folyamatos tájékoztatás az Interneten (honlap, Facebook, hírlevelek stb.) Sajtómegjelenések folyamatos összegyűjtése és közzététele a partnerségen belül Fogyatékos barát, kismama barát, pályakezdő barát stb. munkahely térségi díjak odaítélése Tájékoztató anyagok (szórólapok, plakátok stb.), hírlevelek készítése a célcsoportok számára az induló projektekről, tevékenységekről (a különböző hátrányokkal rendelkező célcsoportok igényei szerint) Helyi médiában (újság, TV) rendszeresen megjelenő esélyegyenlőségi témájú műsorok, riportok, egyéb tartalmak megvalósításának támogatása, helyi média érzékenyítése Személyes és folyamatos kapcsolattartás és időközi összejövetelek a célcsoport tagokkal Workshopok, konferenciák, szakmai összejövetelek Fotódokumentáció készítése a teljes programterv megvalósulásának eseményeiről
182
IX.
MELLÉKLET
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) megállapításainak összegzése - A beavatkozások megvalósítói
1. Romák és/vagy mélyszegénységben élők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Partnerek (kiemelve a felelős)
Az intézkedések tartalma
Boba
mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, munkanélküliek életvitelének könnyítése, fiatalok letelepedésének segítése Borgáta
"Krízis alap" létrehozása
mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, munkanélküliek létfenntartási, lakhatási körülményeinek felmérése, javítása, mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, munkanélküliek létfenntartási, lakhatási a településen élő mélyszegények, körülményeinek felmérése, javítása nagycsaládosok, munkanélküliek, fiatal - családgondozás fontosságának előmozdítása korosztály; Borgáta K.Ö., Jánosházi - munkaerőpiacra való visszatérés segítése Köz.Ö., jegyző, Népjóléti Szolgálat, - támogatási formák átalakítása pl. tüzelő védőnő, Munkaügyi Kirendeltség, segély bevezetése önkéntesek; polgármester és képviselők - fiataloknak üres telkek adományozása jelképes összegért, vagy üres családi házak megvásárlásához nagyobb segítség nyújtása - a megélhetés adományozással, önkéntes munkával való segítése a településen élő, krízishelyzetbe, bajba jutott személyek; Borgáta K.Ö., Jánosházi Köz.Ö.; önkéntesek; polgármester és jegyző
183
megfelelő pénzösszeg pénztárban való kezelése (pl. a Jánosházi
Egészség napok
Krízis kassza Celldömölk Mélyszegények és romák felemelkedése
Cipős doboz akció
önkormányzat, védőnők, orvos, Népjóléti Szolgálat munkatársai Felelős: polgármester önkormányzat, Népjóléti Szolgálat munkatársai, szociális ügyintéző Felelős: polgármester önkormányzat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, családgondozók, Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltsége, iskolák Felelős: Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője önkormányzat, óvónő, védőnő, pedagógus, gyermekjóléti szolgálat munkatársa; Felelős: gyermekjóléti szolgálat munkatársa
Nyílvántartás vezetése a mélyszegénységben élőkről
önkormányzat Felelős: polgármester
Szociális bérlakás kialakítása
polgármester Felelős: polgármester, jegyző
Lakásfenntartási támogatási rendszer kibővítése
önkormányzat szociális ügyintézője, jegyző, polgármester Felelős: polgármester
Csönge
184
Igények feltérképezése Megfelelő pályázati forrás felkutatása Rendezvény lebonyolítása Megfelelő pénzösszeg házipénztárban való kezelése (pl. a Népjóléti Szolgálatnál) Találkozók szervezése: jó példák bemutatása, sikert elért roma személy meghívása, bemutatkozása, a munkában sikeres emberek bemutatása. Mentor, mentorok segítő közreműködése Beiskolázásuk támogatott képzésekre képzettségüknek megfelelően, majd elhelyezkedésük segítése Megvalósítás: rászorulók felmérése, lakosság tájékoztatása az adományok összegyűjtésére, az adományok kiosztása karácsony előtt a rászorulóknak védőnő, óvónő, pedagógus, szociális munkás segítségével felfektetni a nyilvántartást - ennek birtokában a segítés lehetőségének megkeresése - adományok gyűjtése és kiosztása pályázati forrás keresése - tervek elkészítése - kivitelezés - bérlők kiválasztása pályázati forrás keresése a támogatási formák kibővítése, rendelet formájában történő meghatározása a támogatás bevezetése
Tartós munkanélküliség visszaszorítása, munkanélküliek számának csökkentése
Duka Mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, munkanélküliek életvitelének könnyítése, fiatalok letelepedésének segítése
„Krízis alap” létrehozása
érintettek felmérése, munkaügyi támogatások felkutatása a településen élő munkanélküliek, - részvétel az álláskeresési tanácsadásokon, álláskeresők álláskereső klubban, tájékoztató fórumokon, - Duka Község Önkormányzata, Jánosházi állásbörzéken Közös Önkormányzati Hivatal, - támogatott képzésekre jelentkezés Munkaügyi Kirendeltség, képző - a közeli cégek, vállalkozások munkaerő intézmények, munkáltatók igényének felmérése - felelős: polgármester és képviselők - elhelyezkedés munkaügyi támogatások segítségével mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, a településen élő mélyszegények, munkanélküliek létfenntartási, lakhatási nagycsaládosok, munkanélküliek, fiatal körülményeinek felmérése, javítása korosztály - családgondozás fontosságának előmozdítása - Duka Község Önkormányzata, Jánosházi - munkaerőpiacra való visszatérés segítése Közös Önkormányzati Hivatal, jegyző, - támogatási formák átalakítása pl. tüzelő Batthyány Lajos Általános Művelődési segély bevezetése Központ Gondozási és Családsegítő - fiataloknak üres telkek adományozása Központ intézményegysége, védőnő, jelképes összegért, vagy üres családi házak Munkaügyi Kirendeltség, önkéntesek megvásárlásához nagyobb segítség nyújtása - felelős: polgármester és képviselők - a megélhetés adományozással, önkéntes munkával való segítése a településen elő, krízishelyzetbe, bajba jutott személyek megfelelő pénzösszeg pénztárban való - Duka Község Önkormányzata, Jánosházi kezelése (pl. a Jánosházi Közös Önkormányzati Közös Önkormányzati Hivatal, Hivatalnál) önkéntesek - felelős: polgármester és jegyző
185
Egyházashetye
mélyszegények és romák felemelkedése
Jánosháza
tartós munkanélküliség visszaszorítása
Krízis alap létrehozása
Szemléletformálás (jó példák bemutatása, sikert elért személyek meghívása, Jánosháza Város Önkormányzata, Roma bemutatása, előadása) Nemzetiségi Önkormányzat, Munkaügyi Segítő mentorok közreműködése Kirendeltség dolgozói, képző (iskolázottság mértékének, a munkanélküliség intézmények, munkáltatók jelelős: okainak felmérése) Személyre szabott képzési Jánosháza Város Polgármestere és a lehetőségek megtalálása, jelentkezés Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke támogatott képzésekre, majd az elhelyezkedés segítése Rászorulók felmérése, munkaügyi támogatások felkutatása. Kapcsolatfelvétel a Jánosháza Város Önkormányzata, Roma munkaügyi központ mentorával. Részvétel az Nemzetiségi Önkormányzat, Munkaügyi álláskeresési tanácsadásokon, álláskereső Kirendeltség dolgozói, képző klubban, tájékoztató fórumokon, intézmények, munkáltatók Felelős: állásbörzéken. Támogatott képzésekre Jánosháza Város Polgármestere és a jelentkezés. Helyi cégek, vállalkozások Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke munkaerő igényének felmérése. Elhelyezkedések munkaügyi támogatások segítségével Jánosháza Város Önkormányzata, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Batthyány Lajos ÁMK intézményeinek dolgozói, Megfelelő pénzösszeg pénztárban való Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal kezelése. (pl. a Jánosházi Közös munkatársai Felelős: Jánosháza Város Önkormányzati Hivatalnál) Polgármestere és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
186
Karakó
Mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, munkanélküliek életvitelének könnyítése, fiatalok letelepedésének segítése Keléd
Krízis alap létrehozása
mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, a településen élő mélyszegények, munkanélküliek létfenntartási, lakhatási nagycsaládosok, munkanélküliek, fiatal körülményeinek felmérése, javítása korosztály - családgondozás fontosságának előmozdítása - Keléd Község Önkormányzata, - munkaerőpiacra való visszatérés segítése Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, - támogatási formák átalakítása pl. tüzelő jegyző, Batthyány Lajos Általános segély bevezetése Művelődési Központ Gondozási és - fiataloknak üres telkek adományozása Családsegítő Központ intézményegysége, jelképes összegért, vagy üres családi házak védőnő, falugondnok, Munkaügyi megvásárlásához nagyobb segítség nyújtása Kirendeltség, önkéntesek - a megélhetés adományozással, önkéntes - felelős: polgármester és képviselők munkával való segítése a településen elő, krízishelyzetbe, bajba jutott személyek megfelelő pénzösszeg pénztárban való - Keléd Község Önkormányzata, kezelése (pl. a Jánosházi Közös Önkormányzati Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, Hivatalnál) önkéntesek - felelős: polgármester és jegyző
Kemeneskápolna
187
Konyhakert kialakítása az óvodában
önkormányzat, szülők, óvodai dolgozók Felelős: óvodavezető
1./ Veteményeskert kialakítása 2./ Folyamatos művelés 3./ A termés közös étkezés keretében történő elfogyasztás. A szülők - kiemelve a mélyszegénységben élő családokat – bevonása az egésznevelési napba. 4./ A kertművelés folyamatos, évről-évre történő végzése
„Cipős dobozos” segítség
önkormányzat, szülők, intézményi dolgozók Felelős: óvodavezető, polgármester
1./ Segíteni szándékozók megkeresése 2./ Folyamatos gyűjtés 3./ A rászorulók humánus segítése
Szűrőprogramok helyben történő elérésének biztosítása
Helyi önkormányzat és intézményei Felelős: polgármester
Egészségügyi szűrőprogramok helyben történő biztosítása
Önkéntes munka kiterjesztése
Helyi önkormányzat és intézményei Felelős: polgármester
Önkéntes munka kiterjesztése
Kemenesmagasi
Kemenesmihályfa
Kemenespálfa
Kemenessömjén
Szűrőprogramok helyben történő elérésének biztosítása
Helyi önkormányzat és intézményei Felelős: polgármester
Egészségügyi szűrőprogramok helyben történő biztosítása
Önkéntes munka kiterjesztése
Önkéntes munka kiterjesztése
Helyi adományozás kiterjesztése
Gyűjtés szervezése a rászorulók részére
188
Mélyszegénységben élők, romák felemelkedése
Kemenesszentmárton
nagycsaládosok, munkanélküliek életvitelének könnyítése,
Nagycsaládosok életvitelének könnyítése.
Kenyeri
Munkanélküliek számának csökkentése.
Találkozók szervezése: jó példák bemutatása, sikert elért roma személy meghívása, bemutatkozása, a munkában sikeres emberek bemutatása MENTOR, MENTOROK segítő Egyház, alapszolgáltatók, óvoda, közreműködése pozitívumok (kertművelés, rendőrség, munkaügyi központ, képző termelés, tisztaság, rend a házban és a intézmények, munkáltatók portán) különleges elbírálása: BÓNUSZOK HEP Fórum vezetője (ezek jelentsenek számukra többlet segítséget az önkormányzattól pl. a rendkívüli juttatásoknál. Beiskolázásuk támogatott képzésekre képzettségüknek megfelelően, majd elhelyezkedésük segítése Nagycsaládosok létfenntartási, lakhatási, táplálkozási körülményeinek felmérése, javítása Családgondozó, Gyermek Jóléti Szolgálat, Családgondozás fontosságának előmozdítása védőnő, önkormányzati intézmények Lakhatási támogatás vezetői Segítésük adományokkal, önkéntes munkával Munkaerőpiacra való visszatérésük segítése A település közösségi életébe bevonás Nagycsaládosok létfenntartási, lakhatási, táplálkozási körülményeinek felmérése, javítása Családgondozás fontosságának Nagycsaládosok, a település lakosai, előmozdítása Lakhatási támogatás HEP. Fórum kijelölt tagja Segítésük adományokkal, önkéntes munkával Munkaerőpiacra való visszatérésük segítése A település közösségi életébe bevonás Adatbázis létrehozása települési szinten az Munkaügyi Központ, önkormányzat, munkanélküliek körében az iskolai iskolák, végzettségüket tekintve. vállalkozások, jegyző, HEP fórum kijelölt - Igények felmérése. tagja - Képzési helyek felkeresése. - Vállalkozások felkeresése.
189
Tartós munkanélküliség visszaszorítása, munkanélküliek számának csökkentése
Kissomlyó Mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, munkanélküliek életvitelének könnyítése, fiatalok letelepedésének segítése
„Krízis alap” létrehozása
- Képzések szervezése. - Támogatási rendszer kiépítése érintettek felmérése, munkaügyi támogatások felkutatása - a településen élő munkanélküliek, - részvétel az álláskeresési tanácsadásokon, álláskeresők álláskereső klubban, tájékoztató fórumokon, - Kissomlyó Község Önkormányzata, állásbörzéken Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, - támogatott képzésekre jelentkezés Munkaügyi Kirendeltség, képző - a közeli cégek, vállalkozások munkaerő intézmények, munkáltatók igényének felmérése - felelős: polgármester és képviselők - elhelyezkedés munkaügyi támogatások segítségével mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, a településen élő mélyszegények, munkanélküliek nagycsaládosok, munkanélküliek, fiatal létfenntartási, lakhatási körülményeinek korosztály felmérése, javítása - Kissomlyó Község Önkormányzata, - családgondozás fontosságának előmozdítása Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, - munkaerőpiacra való visszatérés segítése jegyző, - támogatási formák átalakítása pl. tüzelő Batthyány Lajos Általános Művelődési segély bevezetése Központ Gondozási és Családsegítő - fiataloknak üres telkek adományozása Központ intézményegysége, védőnő, jelképes összegért, vagy üres családi házak Munkaügyi Kirendeltség, önkéntesek megvásárlásához nagyobb segítség nyújtása - felelős: polgármester és képviselők - a megélhetés adományozással, önkéntes munkával való segítése a településen elő, krízishelyzetbe, bajba jutott személyek megfelelő pénzösszeg pénztárban való - Kissomlyó Község Önkormányzata, kezelése (pl. a Jánosházi Közös Önkormányzati Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, Hivatalnál önkéntesek - felelős: polgármester és jegyző
190
Tartós munkanélküliség visszaszorítása, munkanélküliek számának csökkentése
Köcsk Mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, munkanélküliek életvitelének könnyítése, fiatalok letelepedésének segítése
„Krízis alap” létrehozása
érintettek felmérése, munkaügyi támogatások felkutatása a településen élő munkanélküliek, - részvétel az álláskeresési tanácsadásokon, álláskeresők álláskereső klubban, tájékoztató fórumokon, - Köcsk Község Önkormányzata, állásbörzéken Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, - támogatott képzésekre jelentkezés Munkaügyi Kirendeltség, képző - a közeli cégek, vállalkozások munkaerő intézmények, munkáltatók igényének felmérése - felelős: polgármester és képviselők - elhelyezkedés munkaügyi támogatások segítségével mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, munkanélküliek létfenntartási, lakhatási a településen élő mélyszegények, körülményeinek felmérése, javítása nagycsaládosok, munkanélküliek, fiatal - családgondozás fontosságának előmozdítása korosztály - munkaerőpiacra való visszatérés segítése - Köcsk Község Önkormányzata, - támogatási formák átalakítása pl. tüzelő Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, segély bevezetése jegyző, Népjóléti Szolgálat, védőnő, - fiataloknak üres telkek adományozása Munkaügyi Kirendeltség, önkéntesek jelképes összegért, vagy üres családi házak - felelős: polgármester és képviselők megvásárlásához nagyobb segítség nyújtása - a megélhetés adományozással, önkéntes munkával való segítése településen elő, krízishelyzetbe, bajba jutott személyek megfelelő pénzösszeg pénztárban való - Köcsk Község Önkormányzata, kezelése (pl. a Jánosházi Közös Önkormányzati Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, Hivatalnál) önkéntesek - felelős: polgármester és jegyző
191
Konyhakert kialakítása az óvodában
önkormányzat, szülők, óvodai dolgozók Felelős: óvodavezető
1./ Veteményeskert kialakítása 2./ Folyamatos művelés 3./ A termés közös étkezés keretében történő elfogyasztás. A szülők - kiemelve a mélyszegénységben élő családokat – bevonása az egésznevelési napba. 4./ A kertművelés folyamatos, évről-évre történő végzése
Cipős doboz akció
önkormányzat, szülők, intézményi dolgozók Felelős: óvodavezető, szociális intézményvezető
1./ Segíteni szándékozók megkeresése 2./ Folyamatos gyűjtés 3./ A rászorulók humánus segítése
A természetbeni támogatási formák kiszélesítése: pl. tüzelő segély, a fiatalok és gyermekesek letelepedésének segítése. A település népszerűsítése, üres ingatlanok hirdetése
képviselő-testület felelős: polgármester
Természetbeni támogatási formák bevezetése: pl. tüzelő segély az önkormányzat tulajdonában lévő fás területekből. "Tiszta udvar, rendes ház" cím adományozása természetbeni támogatással együtt. pl: virágokkal, gyümölcsfa csemetékkel A ház vásárlásra egyszeri letelepedési segély. A honlapon az üdülőterület illetve a település előnyeinek hirdetése, vonzóvá tenni
Segítség, az adományozás kiterjesztése, rendszeressé tétele
képviselők, Művelődési Ház vezető, családgondozó felelős: önkormányzati képviselő
Mersevát
Mesteri
Nagysimonyi
Szűrőprogramok helyben történő elérésének biztosítása Önkéntes munka kiterjesztése Helyi adományozás kiterjesztése
Helyi önkormányzat és intézményei Felelős: polgármester
Egészségügyi szűrőprogramok helyben történő biztosítása Önkéntes munka kiterjesztése Gyűjtés szervezése a rászorulók részére
Nemeskeresztúr
Tartós munkanélküliség visszaszorítása, munkanélküliek számának csökkentése
a településen élő munkanélküliek, álláskeresők - Nemeskeresztúr Község
érintettek felmérése, munkaügyi támogatások felkutatása - részvétel az álláskeresési tanácsadásokon,
192
Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, Munkaügyi Kirendeltség, képző intézmények, munkáltatók - felelős: polgármester és képviselők
Mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, munkanélküliek életvitelének könnyítése, fiatalok letelepedésének segítése
„Krízis alap” létrehozása
Nemeskocs
Munkanélküliek munkahely teremtési lehetőségei
álláskereső klubban, tájékoztató fórumokon, állásbörzéken - támogatott képzésekre jelentkezés - a közeli cégek, vállalkozások munkaerő igényének felmérése - elhelyezkedés munkaügyi támogatások segítségével
a településen élő mélyszegények, mélyszegénységben élők, nagycsaládosok, nagycsaládosok, munkanélküliek, fiatal munkanélküliek létfenntartási, lakhatási korosztály körülményeinek felmérése, javítása - Nemeskeresztúr Község - családgondozás fontosságának előmozdítása Önkormányzata, Jánosházi Közös - munkaerőpiacra való visszatérés segítése Önkormányzati Hivatal, jegyző, - támogatási formák átalakítása Batthyány Lajos Általános Művelődési - fiataloknak üres telkek adományozása Központ Gondozási és Családsegítő jelképes összegért, vagy üres családi házak Központ intézményegysége, védőnő, megvásárlásához nagyobb segítség nyújtása Munkaügyi Kirendeltség, önkéntesek - a megélhetés adományozással, önkéntes - felelős: polgármester és képviselők munkával való segítése a településen elő, krízishelyzetbe, bajba jutott személyek megfelelő pénzösszeg pénztárban való - Nemeskeresztúr Község kezelése (pl. a Jánosházi Közös Önkormányzati Önkormányzata, Jánosházi Közös Hivatalnál) Önkormányzati Hivatal, önkéntesek - felelős: polgármester és jegyző felmérés a munkanélküliek összetételéről eMagyarország pont, eTanácsadó vezetésével – főként az 55 év felettiek és a pályakezdők - munkahely felelős: eTanácsadó teremtési lehetőségek keresése · Folyamatos eMagyarország Pont nyitva tartással lehetőséget adva a munkahely keresésre minden korosztály számára interneten keresztül.
193
· Segítségnyújtás önéletrajz megírásban, továbbképzések keresésében. · Életkörülmény javításra javaslatok, tanácsadások, ezáltal segítve a szegénységből való kiemelkedést
képviselők, Művelődési Ház vezető, családgondozó felelős: önkormányzati képviselő
Egész éven át tartó ruha, játék és egyéb nem használt bútor, lakás kiegészítő összegyűjtése, raktározása · Ezen összegyűjtött dolgok börzéje iskolakezdéskor illetve ünnepekkor. · Sikeres börze esetén rendszeresen lehet, akár negyedévente · Kiterjedhet tartós élelmiszerre is
A természetbeni támogatási formák kiszélesítése: pl. tüzelő segély, a fiatalok és gyermekesek letelepedésének segítése.
képviselő-testület felelős: polgármester
Természetbeni támogatási formák bevezetése: pl. tüzelő segély az önkormányzat tulajdonában lévő fás területekből. · Üres telkek "1 Ft-ért" a betelepülni vágyóknak. · A ház vásárlásra egyszeri letelepedési segély. · "Tiszta udvar, rendes ház" cím adományozása természetbeni támogatással együtt. pl: virágokkal, gyümölcsfa csemetékkel
Mélyszegénységben élők felderítése
óvoda, oktatási intézmények, védőnő, házi orvos, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, civil szervezetek, egyház Felelős: polgármester
Szociális bérlakás kialakítása
önkormányzat, polgármester, népjóléti szolgálat munkatársa Felelős: polgármester
Segítség, az adományozás kiterjesztése, rendszeressé tétele
Ostffyasszonyfa
194
védőnő, óvónő, pedagógus, szociális munkás segítségével felfektetni a nyilvántartást - ennek birtokában a segítés lehetőségének megkeresése - adományok gyűjtése és kiosztása pályázati forrás keresése - tervek elkészítése - kivitelezés - bérlők kiválasztása
Lakásfenntartási támogatási rendszer kibővítése „Cipős dobozos” segítség
Pápoc Konyhakert kialakítása
Szociális bérlakások létrehozása
„Cipős doboz akció”
Szergény
Mélyszegények és romák felemelkedése
önkormányzat, polgármester, jegyző, pályázati forrás keresése a támogatási formák szociális ügyintéző kibővítése, rendelet formájában történő Felelős: polgármester, jegyző meghatározása a támogatás bevezetése önkormányzat, szülők, intézményi 1./ Segíteni szándékozók megkeresése dolgozók 2./ Folyamatos gyűjtés Felelős: polgármester, képviselő-testület 3./ A rászorulók humánus segítése 1./ Veteményeskert kialakítása 2./ Folyamatos művelés 3./ A termés közös étkezés keretében történő önkormányzat, szülők, szociális dolgozók elfogyasztás. A szülők - kiemelve a Felelős: polgármester mélyszegénységben élő családokat – bevonása az egésznevelési napba. 4./ A kertművelés folyamatos, évről-évre történő végzése Lehetőségek számbavétele, tulajdonosokkal való kapcsolatfelvétel, program kidolgozása, tervek készítése, pályázatfigyelés a megvalósítás érdekében, pályázás, felújítások megvalósítása, amennyiben nyert a pályázat Mindenki, aki segíteni akar; 1./ Segíteni szándékozók megkeresése felelős: szociális intézmény 2./ Folyamatos gyűjtés családgondozója 3./ A rászorulók humánus segítése Segítő-MENTOR alkalmazása az önkormányzaton, akinek a feladata meglátogatni, felmérni az iskolázottság és a munkanélküliség mértékét, majd segíteni a Önkormányzat, szoc. ügyintéző, megfelelő életvitel kialakításában, gondozó, munkaügyi kp. munkáltatók; lehetőségeik felkutatásában. felelős: mentor - Személyre szabott képzési lehetőségek megtalálása, jelentkezés támogatott képzésekre. - Elhelyezkedési lehetőségek felkutatása, támogatások igénylése
195
Munkáltatók felkutatása, meggyőzése Tokorcs
Szűrőprogramok helyben történő elérésének biztosítása
Helyi önkormányzat és intézményei Felelős: polgármester
Önkéntes munka kiterjesztése
Mélyszegények és romák felemelkedése Egyház, alapszolgáltatók, óvoda, rendőrség, munkaügyi központ, képző intézmények, munkáltatók HEP Fórum vezetője
Vönöck
Nagycsaládosok életvitelének könnyítése
196
Egészségügyi szűrőprogramok helyben történő biztosítása Önkéntes munka kiterjesztése Találkozók szervezése: jó példák bemutatása, sikert elért roma személy meghívása, bemutatkozása, a munkában sikeres emberek bemutatása MENTOR, MENTOROK segítő közreműködése pozitívumok (kertművelés, termelés, tisztaság, rend a házban és a portán) különleges elbírálása: BÓNUSZOK (ezek jelentsenek számukra többlet segítséget az önkormányzattól pl. a rendkívüli juttatásoknál. Beiskolázásuk támogatott képzésekre képzettségüknek megfelelően, majd elhelyezkedésük segítése Nagycsaládosok létfenntartási, lakhatási, táplálkozási körülményeinek felmérése, javítása Családgondozás fontosságának előmozdítása Lakhatási támogatás Segítésük adományokkal, önkéntes munkával Munkaerőpiacra való visszatérésük segítése A település közösségi életébe bevonás
2. Gyermekek
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Partnerek (kiemelve a felelős)
Az intézkedések tartalma
Boba
Közösségi programok gyermekeknek
a településen élő gyermekek; Borgáta K.Ö., szülők, hivatalsegéd, önkéntesek; polgármester
Családon belüli és családok közötti összetartás növelése közös programok által
a településen élő gyermekek; Borgáta K.Ö., szülők, hivatalsegéd, önkéntesek; polgármester, képviselők
Nyári gyermekétkeztetés
családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársai, önkormányzat szociális ügyintézője, óvoda, iskola, bölcsőde, védőnő Felelős: polgármester
Borgáta
Celldömölk
197
igényfelmérés; programok szervezése: pl. meseláda foglalkozás, kézműves foglalkozások, egyéb játékos rendezvények, sport rendezvények - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítés - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez igényfelmérés; programok szervezése: pl. családi napok tartása, közös kirándulások szervezése - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítés - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez igények felmérése - megfelelő pályázati forrás felkutatása
Csönge
Duka
Tartós élelmiszerosztás
családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársai, önkormányzat szociális ügyintézője, óvoda, iskola, bölcsőde, védőnő Felelős: polgármester
Bölcsőde kerítésének felújítása
önkormányzat, bölcsőde; Felelős: polgármester
Évenkénti kötelező szűrővizsgálat megszervezése
önkormányzat, óvónő, orvos asszisztens, szülők Felelős: orvos-asszisztens
Óvodás gyermekek, szülők közös kirándulása
óvodavezető, szülők, gyermekek, önkormányzat Felelős: óvodavezető
Nyilvántartás a hátrányos helyzetű gyermekekről
népjóléti szolgálat munkatársa, védőnő, óvónő, pedagógus, önkormányzati ügyintéző Felelős: önkormányzati ügyintéző
Közösségi programok gyermekeknek
a településen élő gyermekek - Duka Község Önkormányzata, szülők, hivatalsegéd, falugondnok, teleház vezető, könyvtáros, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
198
igények felmérése - megfelelő pályázati forrás felkutatása pályázati források felkutatása - pályázat elkészítése - munkálatok elvégzése időpont egyeztetés az orvosokkal, szülők tájékoztatása, vizsgálatok megszervezése, utazás megszervezése a megvalósításhoz elsősorban anyagi erőforrás szükséges, mivel a szülők nem tudják kifizetni a költséget, ezért pályázati forrás keresése - kirándulás megszervezése - szállítójármű bérlése - szülői visszajelzések értékelése felmérni a rászoruló gyermekeket ötleteket meríteni, hogy milyen módon lehet segíteni őket, amihez nem kell anyagi erőforrás, szponzorokat találni, adományokat gyűjteni igényfelmérés - programok szervezése: pl. meseláda foglalkozás, kézműves foglalkozások, egyéb játékos rendezvények, sport rendezvények - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítés - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez
igényfelmérés - programok szervezése: pl. családi napok a településen élő gyerekek, szülők, tartása, közös családok kirándulások szervezése Családon belüli és családok közötti - Duka Község Önkormányzata, szülők, - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, összetartás növelése közös programok által hivatalsegéd, falugondnok, teleház honlapon megjelenítés vezető, könyvtáros, önkéntesek - visszajelzés megszervezése, programok - felelős: polgármester és képviselők igazítása az felmerült igényekhez az önkéntes munka lehetőségének biztosítása a településen élő középiskolások, (regisztráció) különböző célcsoportok - középiskolások, valamint az ellátni kívánt - Duka Község Önkormányzata, Jánosházi célcsoport tagjainak tájékoztatása az önkéntes Közös Önkormányzati Hivatal, Batthyány munka helyben végzésének lehetőségéről Önkéntes munkával másokért Lajos Általános Művelődési Központ - ellátottak körének és igényeinek felmérése Gondozási és Családsegítő Központ - a diákok önkéntes munkájának szervezése, intézményegysége irányítása - felelős: polgármester és képviselők - az önkéntes munka elvégzése, dokumentálása
Egyházashetye
Jánosháza
Jánosháza Város Önkormányzata, Batthyány Lajos ÁMK intézményeinek A hátrányos helyzetű, halmozottan vezetői és dolgozói, Szent Imre Általános hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, Iskola igazgatója, védőnők, Jánosházi fogyatékos gyermekek helyzetének Közös Önkormányzati Hivatal feltérképezése munkatársai Felelős: szociális ügyintéző
199
Rendszer felépítése: - Partnerek megkeresése - Adatbázis létrehozása - Adatbázis folyamatos karbantartása
Családi napközi, helyettes szülő biztosítása a településen
Ifjúsági Klub létrehozása
Jánosháza Város Önkormányzata, Batthyány Lajos ÁMK intézményeinek Széleskörű tájékoztatás a lehetőség iránt vezetői és dolgozói, Szent Imre Általános érdeklődőknek. Külön jogszabályban Iskola igazgatója, Jánosházi Közös meghatározott tanfolyamok elvégzése. Önkormányzati Hivatal munkatársai Megállapodás megkötése Felelős: ÁMK igazgató Jánosháza Város Önkormányzata, Batthyány Lajos ÁMK igazgató, A gyermekeknek foglalkozások, előadások Művelődési Otthon és Könyvtár szervezése, sportkörök, filmvetítések. intézményegység-vezetője, Szent Imre Helyi pedagógusok bevonásával korrepetálás, Általános Iskola igazgatója, civil felzárkóztatás Segítők, támogatók bevonása: szervezetek pályázatok írása, önkormányzat támogatása Felelős: intézményegység-vezető
Karakó
Keléd
a településen élő gyermekek - Keléd Község Önkormányzata, Közösségi programok gyermekeknek falugondnok, szülők, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők igényfelmérés - programok szervezése: pl. családi napok tartása, közös kirándulások Családon belüli és családok közötti szervezése összetartás növelése közös programok által - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítés - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez
200
Kemeneskápolna
1./ A klubszerű működés kialakítása 2./ A várandós anyák felkészítése, a szoptatás jelentőségének hangsúlyozása, életvezetési tanácsadás, étkezési tanácsok terhesség, szoptatás alatt és a gyermekek korszerű táplálása. 3./ A klubtagok megtartása, tartalmi elemek bővítése például kinőtt ruhák cseréje. pályázatfigyelés; elnyert pályázat esetén a gyerekek és szülők tájékoztatása, a tábor megszervezése
Baba-mama klub a gyermekek megfelelő fejlődéséért
önkormányzat, orvos, bölcsődei szakdolgozó, dietetikus illetve szakács Felelős: védőnő
Magasi-tábor
önkormányzat, szociális intézmény dolgozói Felelős: házi segítségnyújtók, képviselők
HH és HHH gyermekek nyilvántartása
Önkormányzati Hivatal Felelős: aljegyző
Adatgyűjtés
Programok szervezése
Helyi önkormányzat és intézményei Felelős: polgármester
Programok szervezése a gyermekek részére
Kemenesmagasi
Kemenesmihályfa
Kemenespálfa
HH és HHH gyermekek nyilvántartása Kemenessömjén Programok szervezése
Önkormányzati Hivatal Felelős: aljegyző Helyi önkormányzat és intézményei Felelős: polgármester
201
Adatgyűjtés Programok szervezése a gyermekek részére
A gyermekeknek népi játékok tanítása, kézműves foglalkozások Előadások szervezése, filmvetítések Gyermekek óvodástól az egyetemistákig, Helyi pedagógusok bevonásával korrepetálás, Ifjúsági klub létrehozása a helyi művelődési ifjúsági referens, pedagógusok, felzárkóztatás házban közművelődési dolgozó Ifjúsági referens alkalmazása Sportkörök szervezése Segítők, támogatók bevonása: pályázatok írása, önkormányzat támogatása 2. gyermeklétszám felmérése 3. táboroztatási lehetőségek feltérképezése 4. pályázati lehetőségek keresése (Erzsébet Kemenesszentmárt Gyerekek, szülők, könyvtáros, Program) on Gyermekek szabadidejének hasznos önkormányzati testületi tagok, 5. szakember hálózat felmérése, eltöltése önkéntesek, helyi pedagógusok (ha van) együttműködők keresése (pl. álláskereső pedagógusok) 6. helyi vállalkozások anyagi támogatása (felmérés, felkérés együttműködésre Igényfelmérés - Programok szervezése: pl. meseláda foglalkozás, kézműves foglalkozások, egyéb Fiatal korosztály egymáshoz közelítése HEP Fórum vezetője játékos rendezvények, sport rendezvények - Visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez Szponzorok, segítők felkutatása A település lakosai, családok, helyi Szükséges eszközök beszerzése pedagógusok, önkéntesek, óvónők, Foglalkozások megszervezése a gyerekeknek, Kenyeri Családi Nap megszervezése. orvos, védőnő, rendőr, egyházi vezető, Közös családi vetélkedők szervezése vállalkozások, a HEP Fórum kijelölt tagja. A rendezvény kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítés
202
Anyatejes Világnap megünneplése.
Közösségi programok gyermekeknek
Kissomlyó
Családon belüli és családok közötti összetartás növelése közös programok által
Önkéntes munkával másokért
Köcsk
Közösségi programok gyermekeknek
Orvos, védőnő, vöröskereszt helyi képviselője, önkormányzat, szponzorok.
Program összeállítása. Szponzorok keresése a rendezvény lebonyolításához. Meghívók kiküldése
igényfelmérés - programok szervezése: pl. meseláda a településen élő gyermekek foglalkozás, kézműves foglalkozások, egyéb - Kissomlyó Község Önkormányzata, játékos rendezvények, sport rendezvények szülők, - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, hivatalsegéd, önkéntesek honlapon megjelenítés - felelős: klub-könyvtáros - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez igényfelmérés a településen élő gyerekek, szülők, - programok szervezése: pl. családi napok családok tartása, közös kirándulások szervezése - Kissomlyó Község Önkormányzata, - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, szülők, hivatalsegéd, önkéntesek honlapon megjelenítés - felelős: klub-könyvtáros - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez az önkéntes munka lehetőségének biztosítása a településen élő középiskolások, (regisztráció) különböző célcsoportok - középiskolások, valamint az ellátni kívánt - Kissomlyó Község Önkormányzata, célcsoport tagjainak tájékoztatása az önkéntes Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, munka helyben végzésének lehetőségéről Batthyány Lajos Általános Művelődési - ellátottak körének és igényeinek felmérése Központ Gondozási és Családsegítő - a diákok önkéntes munkájának szervezése, Központ intézményegysége irányítása - felelős: polgármester és képviselők - az önkéntes munka elvégzése, dokumentálása a településen élő gyermekek igényfelmérés - Köcsk Község Önkormányzata, szülők, - programok szervezése: pl. meseláda hivatalsegéd, önkéntesek foglalkozás, kézműves foglalkozások, egyéb
203
- felelős: polgármester és képviselők
Családon belüli és családok közötti összetartás növelése közös programok által
Önkéntes munkával másokért
Baba-mama klub a gyermekek megfelelő fejlődéséért Mersevát
Merse-tábor
játékos rendezvények, sport rendezvények - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítés - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez igényfelmérés a településen élő gyerekek, szülők, - programok szervezése: pl. családi napok családok tartása, közös kirándulások szervezése - Köcsk Község Önkormányzata, szülők, - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, hivatalsegéd, önkéntesek honlapon megjelenítés - visszajelzés - felelős: polgármester és képviselők megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez az önkéntes munka lehetőségének biztosítása (regisztráció) a településen élő középiskolások, - középiskolások, valamint az ellátni kívánt különböző célcsoportok célcsoport tagjainak tájékoztatása az önkéntes - Köcsk Község Önkormányzata, munka helyben végzésének lehetőségéről Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, - ellátottak körének és igényeinek felmérése Népjóléti Szolgálat - a diákok önkéntes munkájának szervezése, - felelős: polgármester és képviselők irányítása - az önkéntes munka elvégzése, dokumentálása 1./ A klubszerű működés kialakítása 2./ A várandós anyák felkészítése, a szoptatás jelentőségének hangsúlyozása, életvezetési önkormányzat, orvos, bölcsődei tanácsadás, étkezési tanácsok terhesség, szakdolgozó, dietetikus illetve szakács szoptatás alatt és a gyermekek korszerű Felelős: területi védőnő táplálása. 3./ A klubtagok megtartása, tartalmi elemek bővítése például kinőtt ruhák cseréje. önkormányzat, szociális intézmény dolgozói Felelős: a szociális intézmény vezetője
204
A falu közös programjain való részvétel propagálása. A gyerekeknek több lehetőség biztosítása az együttlétre, hétvégi és délutáni foglalkozások szervezésével
képviselők, Művelődési Ház vezető, családgondozó felelős: Művelődési Ház vezető
Játszótér fejlesztése időszerű
képviselő-testület felelős: polgármester
Pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése Igényfelmérés a játékokról a szülőktől Pályázati beadása Sikeres pályázat esetén a játszótér felújítása/megépítése, folyamatos karbantartása
HH és HHH gyermekek nyilvántartása
Önkormányzati Hivatal Felelős: jegyző
Adatgyűjtés
Programok szervezése
Helyi önkormányzat és intézményei Felelős: polgármester
Programok szervezése a gyermekek részére
Mesteri
Nagysimonyi
Közösségi programok gyermekeknek
a településen élő gyermekek - Nemeskeresztúr Község Önkormányzata, szülők, hivatalsegéd, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
Családon belüli és családok közötti összetartás növelése közös programok által
a településen élő gyerekek, szülők, családok - Nemeskeresztúr Község Önkormányzata, szülők, hivatalsegéd, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
Nemeskeresztúr
205
igényfelmérés - programok szervezése: pl. meseláda foglalkozás, kézműves foglalkozások, egyéb játékos rendezvények, sport rendezvények - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítés - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez igényfelmérés - programok szervezése: pl. családi délutánok tartása, közös kirándulások szervezése - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítés - visszajelzés megszervezése, programok
igazítása az felmerült igényekhez
Önkéntes munkával másokért
Nemeskocs
Ostffyasszonyfa
az önkéntes munka lehetőségének biztosítása a településen élő középiskolások, (regisztráció) különböző célcsoportok - középiskolások, valamint az ellátni kívánt - Nemeskeresztúr Község célcsoport tagjainak tájékoztatása az önkéntes Önkormányzata, Jánosházi Közös munka helyben végzésének lehetőségéről Önkormányzati Hivatal, Batthyány Lajos - ellátottak körének és igényeinek felmérése Általános Művelődési Központ - a diákok önkéntes munkájának szervezése, Gondozási és Családsegítő Központ irányítása intézményegysége - az önkéntes munka elvégzése, - felelős: polgármester és képviselők dokumentálása
A falu közös programjain való részvétel propagálása. A gyerekeknek több lehetőség biztosítása az együttlétre, hétvégi, szünidős foglalkozások szervezésével.
képviselők, Művelődési Ház vezető, családgondozó felelős: Művelődési Ház vezető
kézműves délutánok az aktuális ünnepre készülve, · kerékpártúrák, focibajnokságok utcák között, asztalitenisz a játszótér kihasználása télen - nyáron; szánkódomb, kézilabda, kosárlabda versenyek · színdarabok, énekek tanulása csoportosan a közösségi rendezvényekre
Családon belüli és családok közötti összetartás növelése közös programok által
képviselő-testület, civil szervezetek, Művelődési Ház vezető , családgondozó felelős: civil szervezetek
Családi Nap, Gyermeknap, Falunap szervezése a focipályán, játszótéren · Kirándulások szervezése, vonattal, kerékpárral, Kemenesalja megismerése
Óvoda vezetője, iskola igazgatója, polgármester Felelős: polgármester
Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, pályázatfigyelés, pályázás. Helyi, vagy közli építésügyi szakemberek, vállalkozók megkeresése. Megvalósítás: az épület átalakítása, akadálymentesítése, tantermek kialakítása
Az egységes iskola megvalósítása. Az 1-2. osztályos általános iskolás gyermekek oktatása is helyben történjen
206
felmérni a rászoruló gyermekeket ötleteket meríteni, hogy milyen módon lehet segíteni őket, amihez nem kell anyagi erőforrás, szponzorokat találni, adományokat gyűjteni 1./ A klubszerű működés kialakítása 2./ A várandós anyák felkészítése, a szoptatás jelentőségének hangsúlyozása, életvezetési önkormányzat, családsegítő, Baba-mama klub a gyermekek megfelelő tanácsadás, étkezési tanácsok terhesség, élelmezésvezető fejlődéséért szoptatás alatt és a gyermekek korszerű Felelős: védőnő táplálása. 3./ A klubtagok megtartása, tartalmi elemek bővítése például kinőtt ruhák cseréje. Igényfelmérés - Programok szervezése: pl. meseláda önkormányzat, szociális intézmény foglalkozás, kézműves foglalkozások, egyéb IFI tábor dolgozói játékos rendezvények, sport rendezvények Felelős: házi segítségnyújtók, képviselők - Visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez Védőnő, iskola,- óvoda-, bölcsőde Rendszer felépítése HHH gyermekek valós számának vezetője; családgondozó; ifjúságvédelmi, - Partnerek megkeresése feltérképezése gyermekvédelmi felelős; szülők; - Adatbázis létrehozása felelős: családgondozó - Adatbázis folyamatos karbantartása A gyermekeknek népi játékok tanítása, kézműves foglalkozások Előadások szervezése, filmvetítések Önkormányzat, civil szervezetek, iskola, Helyi pedagógusok bevonásával korrepetálás, Ifjúsági klub létrehozása a helyi művelődési óvoda, művelődési ház; felzárkóztatás házban felelős: helyi pedagógus Ifjúsági referens alkalmazása Sportkörök szervezése Segítők, támogatók bevonása: pályázatok írása, önkormányzat támogatása Önkormányzati Hivatal HH és HHH gyermekek nyilvántartása Adatgyűjtés Felelős: jegyző Hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása, feltérképezése
Pápoc
Szergény
Tokorcs
óvoda vezető, pedagógus, védőnő, gyermekjóléti szolgálat munkatársa Felelős: gyermekjóléti szolgálat munkatársa
207
Programok szervezése
Vönöck
Helyi önkormányzat és intézményei Felelős: polgármester
Programok szervezése a gyermekek részére
A gyermekeknek népi játékok tanítása, kézműves foglalkozások Előadások szervezése, filmvetítések Gyermekek óvodástól az egyetemistákig, Helyi pedagógusok bevonásával korrepetálás, Ifjúsági klub létrehozása a helyi művelődési ifjúsági referens, pedagógusok, felzárkóztatás házban közművelődési dolgozó Ifjúsági referens alkalmazása Sportkörök szervezése Segítők, támogatók bevonása: pályázatok írása, önkormányzat támogatása 2. gyermeklétszám felmérése 3. táboroztatási lehetőségek feltérképezése 4. pályázati lehetőségek keresése (Erzsébet Gyerekek, szülők, könyvtáros, Program) Gyermekek szabadidejének hasznos önkormányzati testületi tagok, 5. szakember hálózat felmérése, eltöltése önkéntesek, helyi pedagógusok (ha van) együttműködők keresése (pl. álláskereső pedagógusok) 6. helyi vállalkozások anyagi támogatása (felmérés, felkérés együttműködésre) Igényfelmérés - Programok szervezése: pl. meseláda foglalkozás, kézműves foglalkozások, egyéb Fiatal korosztály egymáshoz közelítése HEP Fórum vezetője játékos rendezvények, sport rendezvények - Visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez
208
3. Idősek
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Partnerek (kiemelve a felelős)
Az intézkedések tartalma
Boba
Szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevő számának növelése
a településen élő idős korosztály; Borgáta K.Ö.; Népjóléti Szolgálat, Jánosházi Köz. Ö., önkéntes fiatalok; N.Sz. igazgatója
Az idősek egymás közötti kapcsolatainak ápolása
A településen élő idősek, az egyedül élőket; Borgáta K.Ö., hivatalsegéd; önkéntesek; polgármester, képviselők
"Kreatív műhely"
helyi lakosok, Népjóléti Szolgálat munkatársai, helyi vállalkozók, középiskolás önkéntesek, népművelők, közművelődési szakemberek Felelős: Népjóléti Szolgálat vezetője
Borgáta
Celldömölk
209
széleskörű tájékoztatás az igénybe vehető lehetőségekről; alapszolgáltatások körének bővítése, pl. a helyi fiatalok kötelező 50 órás önkéntes munka lehetőségének megteremtésével - az idős emberek érdeklődésének fenntartása, illetve növelése a szolgáltatás iránt igényfelmérés; - programok szervezése: pl. olvasóest, kézimunkázás, beszélgetős programok, számítógépes ismeretek megszerzése, bővítése - a rendezvények kihirdetése, plakátozás - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez Klub létrehozása, tagok toborzása Kézműves mesterségek megismertetése, hagyományok felelevenítése. - háncsfonás, ünnepkörökhöz kapcsolódó programok: tojásfestés, karácsonyi díszek készítése
Idősek informatikai ismereteinek megalapozása, bővítése
helyi lakosok, önkormányzat, középiskolás önkéntesek, Művelődési Központ munkatársai Felelős: Népjóléti Szolgálat vezetője
Klub létrehozása, tagok toborozása Alapfokú informatikai ismeretek megismertetése. Internet használatának megismertetése
"50 óra az idősekért"
önkormányzat, helyi lakosok, középiskolás önkéntesek, idős ellátásban dolgozó szakemberek Felelős: Népjóléti Szolgálat vezetője
A középiskolások az 50 órás önkéntes munkát végezzék a településen élő idősek körében. Pl.: ház körüli teendőkben való segítés, fűnyírás, udvar rendezése, gyógyszerek kiváltás, segítés a bevásárlásban stb.
Idősek életvitelének javítása, elszigetelődés megakadályozása, ház körüli teendők segítése
önkormányzat, házi szociális gondozó, középiskolai, gimnáziumi tanulók, pedagógus, orvos-asszisztens, házi orvos Felelős: házi szociális gondozó
idős rászorulók felmérése - házi segítségnyújtás kibővítése a fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájával - az idősek téli tüzelőjének összevágása, behordása - ház körüli fűnyírás - szükség szerinti bevásárlás - gyógyszerek felíratása, kiváltása - beszélgetés, magány oldása
Idősek klubjának létrehozása
önkormányzat, házi szociális gondozó Felelős: polgármester
pályázati forrás keresése a költségekre helyiség keresése ahol a klub működni tudna igények felmérése
Idősek utazásának segítése
idősek, házi szociális gondozó, önkormányzat, polgármester Felelős: polgármester
pályázati forrás keresése a buszra igények felmérése gépjármű sofőrjének kiválasztása a gépjármű használata
Szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők számának növelése
a településen élő idős korosztály - Duka Község Önkormányzata, Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegysége, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal,
széleskörű tájékoztatás az igénybe vehető lehetőségekről - alapszolgáltatások körének bővítése, pl. a helyi fiatalok kötelező 50 órás önkéntes munka lehetőségének megteremtésével - az idős emberek érdeklődésének
Csönge
Duka
210
falugondnok, önkéntes fiatalok - felelős: Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegységének vezetője
fenntartása, illetve növelése a szolgáltatás iránt
Az idősek egymás közötti kapcsolatainak ápolása
a településen elé idősek, kiemelve az egyedül élőket - Duka Község Önkormányzata, hivatalsegéd, falugondnok, teleházvezető, könyvtáros, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
igényfelmérés - programok szervezése: pl. olvasóest, kézimunkázás, beszélgetős programok, számítógépes ismeretek megszerzése, bővítése - a rendezvények kihirdetése, plakátozás - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez
Idősen is aktívan
a település 50 év feletti, munkanélküli lakossága - Duka Község Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, Munkaügyi Kirendeltség, képző intézmények, munkáltatók - felelős: polgármester és képviselők
érintettek számának feltérképezése - felnőttképzési lehetőségek felkutatása, megteremtése különböző tanfolyamok keretében - otthon végezhető munka, távmunka végzésének támogatása - Munkaügyi Kirendeltség elhelyezkedést segítő támogatásainak igénybevétele
Idősek nappali ellátása igénybevételének növelése
Jánosháza Város Önkormányzata, Batthyány Lajos ÁMK igazgató, Gondozási és Családsegítő Központ intézményegység-vezetője, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal
Az eddig kevésbé aktív idős emberek meggyőzése a közösségi együttlét fontossága iránt. Olyan programok szervezése, mellyel elérhető, hogy az idős emberek keressék a hasonló korosztállyal történő közösségi
Egyházashetye
Jánosháza
211
munkatársai Felelős: ÁMK igazgató és intézményegységvezető
Idősek informatikai ismereteinek megalapozása, bővítése
50 óra önkéntes munka az idősekért
együttlétet. Széleskörű tájékoztatás az idős emberek körében. Az idős emberek érdeklődésének fenntartása, illetve növelése a szolgáltatás iránt
Batthyány Lajos ÁMK igazgató, Művelődési Otthon és Könyvtár intézményegység-vezetője, Jánosházi Klub létrehozása, tagok toborzása. Közös Önkormányzati Hivatal Alapfokú informatikai ismeretek, az internet munkatársai használatának megismertetése Felelős: ÁMK igazgató és intézményegységvezető Jánosháza Város Önkormányzata, Batthyány Lajos ÁMK igazgató, A középiskolások az 50 óra önkéntes munkát a Gondozási és Családsegítő Központ településen élő idősek körében végzik, pl. ház intézményegység-vezetője, középiskolás körüli teendőkben való segítés, gyógyszerek önkéntesek Felelős: ÁMK igazgató és kiváltása, bevásárlás intézményegység-vezető
Karakó
Keléd
Szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők számának növelése
a településen élő idős korosztály - Keléd Község Önkormányzata, Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegysége, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, falugondnok, önkéntes fiatalok - felelős: Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegységének vezetője
212
széleskörű tájékoztatás az igénybe vehető lehetőségekről - alapszolgáltatások körének bővítése, pl. a helyi fiatalok kötelező 50 órás önkéntes munka lehetőségének megteremtésével - az idős emberek érdeklődésének fenntartása, illetve növelése a szolgáltatás iránt
Az idősek egymás közötti kapcsolatainak ápolása
a településen élő idősek, kiemelve az egyedül élőket - Keléd Község Önkormányzata, falugondnok, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
igényfelmérés - programok szervezése: pl. olvasóest, kézimunkázás, beszélgetős programok, számítógépes ismeretek megszerzése, bővítése - a rendezvények kihirdetése, plakátozás - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez
Idősek Klubja taglétszámának növelése
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói, képviselők, családtagok Felelős: polgármester
1./ A bevonható idősek körének felmérése. 2./ Meggyőzése, hogy lépjenek be a klubba. 3./ A klubtagok megtartása
„Internet Nagyi Klub”
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói önkéntesek Felelős: polgármester
Kemeneskápolna
Kemenesmagasi
Közérdekű munka kiterjesztése Kemenesmihályfa Nappali ellátás biztosítása
Helyi önkormányzat és intézményei (kultúrház) Felelős: polgármester, művelődésszervező
213
1./ Tanulni szándékozók megkeresése 2./ Pályázatok keresése 3./ Feltételek megteremtése 4./ Tanulók újabb csoportjának szervezése Szorosabb együttműködés a jelzőrendszer tagjai között Programok szervezése az idősek részére
Kemenespálfa
Kemenessömjén
Közérdekű munka kiterjesztése Nappali ellátás biztosítása
Helyi önkormányzat és intézményei (kultúrház) Felelős: polgármester, művelődésszervező
Az idősek életvitelének javítása, elszigetelődésének megakadályozása A településen élő idősek, kiemelve az egyedülállókat, önkormányzat, jegyző, mentálhigiénés szakember, szoc. gondozó HEP Fórum-munkacsoport vezetője
Kemenesszentmárt on
Idősek nappali ellátásának megszervezése.
214
Szorosabb együttműködés a jelzőrendszer tagjai között Programok szervezése az idősek részére Idős rászorulók felmérése Házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése, kibővítése a helyi fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájával: segítés a bevásárlásban, a ház körüli munkákban, életvitelben. Nappali ellátás elindítása: Idősek Klubja„Őszikék Klub” melynek keretében beszélgetések, kézimunka, népdaléneklés, nagyi-internetklub a régi, üresen álló iskola épületének felújításával terem biztosítása. Bekapcsolódás a település életébe: közösségi programokba, „cserenagyi-pótmami” programba. Kérdőív összeállítása. - Kérdőívek eljuttatása az idősekhez és családjaikhoz. - Kérdőívek kiértékelése. - Az ellátó rendszer pénzügyi hátterének kialakítása. Pályázatfigyelés. - A nappali ellátás megszervezése, folyamatos fenntartása
Klub létrehozása, tagok toborzása Kézműves mesterségek megismertetése, hagyományok felelevenítése. - hímzés - kötés-horgolás - rongyszövés - fafaragás - kosárfonás - ünnepkörökhöz kapcsolódó programok: mézeskalácssütés, tojásfestés…
KÉZMŰVES-KÖR létrehozása
Nyugdíjas Nap.
helyi nyugdíjasok, polgármester, képviselők, önkormányzati dolgozók, iskolások, óvodások, önkéntesek.
Nyugdíjasok számának felmérése. Meggyőzésük, hogy minél nagyobb számban részt vegyenek a rendezvényen
Tere-Fere Klub taglétszámának bővítése.
Klub meglévő tagjai, önkormányzati képviselők, családtagok, klubvezető.
1./ bevonható emberek körének felmérése 2./ meggyőzése, hogy lépjenek be a klubba 3./ A klubtagok megtartása
Szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők számának növelése
a településen élő idős korosztály - Kissomlyó Község Önkormányzata, Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegysége, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, önkéntes fiatalok - felelős: Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegységének vezetője
széleskörű tájékoztatás az igénybe vehető lehetőségekről - alapszolgáltatások körének bővítése, pl. a helyi fiatalok kötelező 50 órás önkéntes munka lehetőségének megteremtésével - az idős emberek érdeklődésének fenntartása, illetve növelése a szolgáltatás iránt
Kenyeri
Kissomlyó
215
Az idősek egymás közötti kapcsolatainak ápolása
a településen elé idősek, kiemelve az egyedül élőket - Kissomlyó Község Önkormányzata, klubkönyvtáros, hivatalsegéd, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
igényfelmérés - programok szervezése: pl. olvasóest, kézimunkázás, beszélgetős programok, számítógépes ismeretek megszerzése, bővítése - a rendezvények kihirdetése, plakátozás - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez
Idősen is aktívan
a település 50 év feletti, munkanélküli lakossága - Kissomlyó Község Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, Munkaügyi Kirendeltség, képző intézmények, munkáltatók - felelős: polgármester és képviselők
érintettek számának feltérképezése - felnőttképzési lehetőségek felkutatása, megteremtése különböző tanfolyamok keretében - otthon végezhető munka, távmunka végzésének támogatása - Munkaügyi Kirendeltség elhelyezkedést segítő támogatásainak igénybevétele
Szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők számának növelése
a településen élő idős korosztály - Köcsk Község Önkormányzata, Népjóléti Szolgálat, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, önkéntes fiatalok - felelős: Népjóléti Szolgálat igazgatója
Az idősek egymás közötti kapcsolatainak ápolása
a településen elé idősek, kiemelve az egyedül élőket - Köcsk Község Önkormányzata, hivatalsegéd, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
Köcsk
216
Idősen is aktívan
település 50 év feletti, munkanélküli lakossága - Köcsk Község Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, Munkaügyi Kirendeltség, képző intézmények, munkáltatók - felelős: polgármester és képviselők
Idősek Klubja taglétszámának növelése
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói, képviselők, családtagok Felelős: a szociális intézmény vezetője
1./ A bevonható idősek körének felmérése. 2./ Meggyőzése, hogy lépjenek be a klubba. 3./ A klubtagok megtartása
„Internet Nagyi Klub”
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói, önkéntesek Felelős: a szociális intézmény vezetője
1./ Tanulni szándékozók megkeresése 2./ Pályázatok keresése 3./ Feltételek megteremtése 4./ Tanulók újabb csoportjának szervezése
Nyugdíjas klub, „Internet Klub”; „Régi Szép Idők Klubja
házi gondozó, képviselő felelős: képviselő
Bevásárlás segítése önkéntes munkával, a fiatalok bevonása, 50 órás kötelező önkéntes munka
házi gondozó, fiatalok felelős: polgármester
Mersevát
Mesteri
Nagysimonyi
8+1 személyes kisbusz vásárlása, esetleg Falugondnoki Szolgálat létrehozása
képviselő-testület felelős: polgármester
Közérdekű munka kiterjesztése
Helyi önkormányzat és intézményei (kultúrház) Felelős: polgármester,
217
Pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése Igényfelmérés az időseknél alapszolgáltatás igénybevételéről Pályázati beadása Sikeres pályázat esetén Falugondnoki Szolgáltatás létrehozásának lehetősége
Nappali ellátás biztosítása
művelődésszervező
Programok szervezése az idősek részére
Szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők számának növelése
a településen élő idős korosztály - Nemeskeresztúr Község Önkormányzata, Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegysége, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, önkéntes fiatalok - felelős: Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegységének vezetője
széleskörű tájékoztatás az igénybe vehető lehetőségekről - alapszolgáltatások körének bővítése, pl. a helyi fiatalok kötelező 50 órás önkéntes munka lehetőségének megteremtésével - az idős emberek érdeklődésének fenntartása, illetve növelése a szolgáltatás iránt
Az idősek egymás közötti kapcsolatainak ápolása
a településen elé idősek, kiemelve az egyedül élőket - Nemeskeresztúr Község Önkormányzata, hivatalsegéd, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
igényfelmérés - programok szervezése: pl. olvasóest, kézimunkázás, beszélgetős programok, számítógépes ismeretek megszerzése, bővítése - a rendezvények kihirdetése, plakátozás - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez
Idősen is aktívan
a település 50 év feletti, munkanélküli lakossága - Nemeskeresztúr Község Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, Munkaügyi Kirendeltség, képző intézmények, munkáltatók - felelős: polgármester és képviselők
érintettek számának feltérképezése - felnőttképzési lehetőségek felkutatása, megteremtése különböző tanfolyamok keretében - otthon végezhető munka, távmunka végzésének támogatása - Munkaügyi Kirendeltség elhelyezkedést segítő támogatásainak igénybevétele
Nemeskeresztúr
218
Nyugdíjas klub, „Internet Klub”; „Régi Szép Idők Klubja”
Nemeskocs
Közutak mindenki által közlekedésre alkalmassá tétele
Ostffyasszonyfa
Idősek életvitelének javítása, ház körüli segítség, elszigetelődés megakadályozása
igényfelmérés közös programokhoz, javaslatok kérése · időseket érdeklő programok szervezése - nők: olvasóest, teadélután, hímzés-horgolás civil szervezetek, falugondnok, házi - férfiak: „régi szép idők „ klubja, sakk, gondozó ösztönzés a számítógép és az internet felelős: alpolgármester megismerésére kapcsolataik fenntartása bekapcsolódásuk a település életébe, közösségi programokba · gyermekek bevonása színdarab, egyéb zenés est lebonyolításába pl: Idősek Napja A település útjainak állapotfelmérése · Lehetőségek keresése a felújításhoz civil szervezetek, falugondnok, házi · Pénzügyi forrás hiányában ideiglenesen az gondozó útpadkák rendbetétele közfoglalkoztatás felelős: alpolgármester keretében, e lehetőség hiányában társadalmi munkában. · Felújítás után folyamatos karbantartás idős rászorulók felmérése házi segítségnyújtás kibővítése a fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájával Középiskolai gimnáziumi tanulók, házi - az idősek téli tüzelőjének összevágása, gondozó, házi orvos, szakorvosi szolgálat, behordása pedagógus - ház körüli fűnyírás Felelős: házi gondozó - szükség szerinti bevásárlás - gyógyszerek feliratása, kiváltása - beszélgetés, magány oldása
219
Alapfokú számítógépes tanfolyam indítása „Internet Nagyi Klub”
önkormányzat, pedagógus Felelős: nyugdíjas pedagógus
lehetőségek számbavétele - iskola számítógéptermének bérlése - pedagógus felkérése a feladatra - igénylők felmérése - igénylők részére jelentkezési lapok eljuttatása
Idősek Klubja taglétszámának növelése
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói, képviselők, családtagok Felelős: polgármester
1./ A bevonható idősek körének kiegészítése. 2./ Meggyőzés a klubhoz való csatlakozás előnyeiről. 3./ A klubtagok megtartása
„Internet Nagyi Klub”
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói, önkéntesek Felelős: polgármester
1./ Tanulni szándékozók megkeresése 2./ Pályázatok keresése 3./ Feltételek megteremtése 4./ Tanulók újabb csoportjának szervezése
Nyugdíjas Klub szervezése
családtagok, helyi lakosok, helyi pedagógus, szociális gondozó, meghívottak különböző előadások tartására (pl.: orvos, gyógytornász, stb.) felelős: szociális gondozó
1./ A bevonható idősek körének felmérése. 2./ Meggyőzésük, hogy lépjenek be a klubba. 3./ A klub megalakítása, tagok megtartása
Pápoc
Szergény
Idősek nappali ellátásának megszervezése
„Internet Nagyi Klub”
Kérdőív összeállítása. - Kérdőívek eljuttatása az idősekhez és Idős emberek és családjuk, házi családjaikhoz. gondozók, háziorvos, családgondozó, - Kérdőívek kiértékelése. szociális ügyintéző, polgármester, jegyző - Az ellátó rendszer pénzügyi hátterének felelős: polgármester kialakítása. Pályázatfigyelés. - A nappali ellátás megszervezése, folyamatos fenntartása. helyi lakosok, önkéntesek, könyvtárvezető, bővebb informatikai ismeretekkel rendelkező önkéntes; felelős: polgármester, helyi képviselő
220
1./ Tanulni szándékozók megkeresése 2./ Pályázatok keresése 3./ Feltételek megteremtése 4./ Tanulók újabb csoportjának szervezése
Tokorcs
Közérdekű munka kiterjesztése Nappali ellátás biztosítása
Helyi önkormányzat és intézményei (faluház) Felelős: polgármester
Az idősek életvitelének javítása, elszigetelődésének megakadályozása A településen élő idősek, kiemelve az egyedülállókat, önkormányzat, jegyző, mentálhigiénés szakember, szoc. gondozó
Vönöck
Programok szervezése az idősek részére Idős rászorulók felmérése Házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése, kibővítése a helyi fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájával: segítés a bevásárlásban, a ház körüli munkákban, életvitelben. Nappali ellátás elindítása: Idősek Klubja„Őszikék Klub” melynek keretében beszélgetések, kézimunka, népdaléneklés, nagyi-internetklub a régi, üresen álló iskola épületének felújításával terem biztosítása. Bekapcsolódás a település életébe: közösségi programokba, „cserenagyi-pótmami” programba Kérdőív összeállítása. - Kérdőívek eljuttatása az idősekhez és családjaikhoz. - Kérdőívek kiértékelése. - Az ellátó rendszer pénzügyi hátterének kialakítása. Pályázatfigyelés. - A nappali ellátás megszervezése, folyamatos fenntartása
Idősek nappali ellátásának megszervezése.
221
KÉZMŰVES-KÖR létrehozása
HEP Fórum-munkacsoport vezetője
Klub létrehozása, tagok toborzása Kézműves mesterségek megismertetése, hagyományok felelevenítése. - hímzés - kötés-horgolás - rongyszövés - fafaragás - kosárfonás - ünnepkörökhöz kapcsolódó programok: mézeskalácssütés, tojásfestés
4. Nők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Partnerek (kiemelve a felelős)
Az intézkedések tartalma
Boba
Közösségi programok nőknek
a településen élő nők; Borgáta K.Ö. ; hivatalsegéd, önkéntesek, védőnő; polgármester
Élet félelem nélkül, családi béke megteremtése
a településen élő nők, bántalmazott családok; Borgáta K.Ö., Jánosházi Köz.Ö.; Népjóléti Szolgálat; védőnő; háziorvos, rendőrség; Népjóléti Szolgálat igazgatója
Borgáta
222
igényfelmérés; - programok szervezése: pl. kreatív konyha, baba-mama találkozók, sportprogramok - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítés - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez tájékoztatás az ilyen esetekben igénybe vehető segítségről, szükség szerint, illetve egyénre szabottan életvezetési tanácsadások szervezése; - észlelő, jelzőrendszer hatékonyságának javítása
Celldömölk
BABA-MAMA KLUB megszervezése
Óvoda nyitvatartásának meghosszabbítása/ügyelet
Csönge Nők munkába állásának segítése
Duka
Közösségi programok nőknek
Összejövetelek megszervezése Jó példák bemutatása Gyermeknevelési tanácsok szakemberek Bölcsőde, óvoda, védőnő, orvos, bevonásával önkormányzat Várandós anyák felkészítése a Felelős: családsegítő és gyermekjóléti felelősségteljes gyermeknevelésre szolgálat munkatársa Életvezetési tanácsadás Egymás közötti gyermekfelügyelet megszervezése óvodavezetői, szülői igények lehetőségek összehangolása érdekében igényfelmérés önkormányzat, óvónő rugalmas óvoda nyitva tartás megszervezése. Felelős: óvodavezető pedagógusi túlóra kifizetésének megoldása folyamatos igényfelmérés Együttműködési megállapodás megkötése A célcsoportok tájékoztatása a futó programokról: TÁMOP 5.3.1. önkormányzat, munkaügyi központ, TÁMOP 5.3.8. TKKI, esélyegyenlőségi mentor TÁMOP 5.3.10. Felelős: polgármester amelyek a hátrányos helyzetű célcsoportoknak adnak segítséget. A TKKI által mindenkor futó programok folyamatos figyelemmel kísérése és a célcsoportok tájékoztatása igényfelmérés a településen élő nők - programok szervezése: pl. kreatív konyha, - Duka Község Önkormányzata, baba-mama találkozók, sportprogramok hivatalsegéd, falugondnok, , teleház - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, vezető, könyvtáros, önkéntesek, védőnő honlapon megjelenítés - felelős: polgármester és képviselők - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez
223
Munkahely és család összeegyeztetése
Élet félelem nélkül, családi béke megteremtése
igényfelmérés: mire lenne szükség ahhoz, a településen élő nők, kisgyermekes hogy a környező települések vállalkozói, családok vállalatai kisgyermekes nőket tudjanak - Duka Község Önkormányzata, alkalmazni Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, - képzési és elhelyezkedést támogató Batthyány Lajos Általános Művelődési lehetőségekről támogatás nyújtása Központ Gondozási és Családsegítő - képzések, átképzések, elhelyezkedést segítő Központ intézményegysége, Munkaügyi támogatások, vállalkozóvá válás támogatása Kirendeltség, munkáltatók a Munkaügyi Kirendeltség segítségével - felelős: polgármester és képviselők - gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása a településen élő nők, bántalmazott családok - Duka Község Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, tájékoztatás az ilyen esetekben igénybe Batthyány Lajos Általános Művelődési vehető segítségről, szükség szerint, illetve Központ Gondozási és Családsegítő egyénre szabottan életvezetési tanácsadások Központ intézményegysége, védőnő, szervezése háziorvos, Rendőrség - észlelő, jelzőrendszer hatékonyságának - felelős: Batthyány Lajos Általános javítása Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegységének vezetője
Egyházashetye
Jánosháza
Baba-Mama Klub létrehozása
Jánosháza Város Önkormányzata, Összejövetelek szervezése, gyermeknevelési védőnők, háziorvosok, Művelődési tanácsok nyújtása szakemberek bevonásával, Otthon és Könyvtár, Gondozási és várandós anyák felkészítése a felelősségteljes Családsegítő Központ intézményegységgyermeknevelésre, egymás közötti vezetői gyermekfelügyelet megszervezése.
224
Felelős: 2 intézményegységvezető
Munkahely és család összeegyeztetése
Jánosháza Város Önkormányzata, minden közintézmény, munkáltatók Felelős: polgármester, közintézmények vezetői
Családon belüli erőszak megelőzése, visszaszorítása
Jánosháza Város Önkormányzata, Gondozási és Családsegítő Központ intézményegységvezetője, védőnők, háziorvosok, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai Felelős: intézményegység-vezető
Képzési és elhelyezkedést támogató lehetőségekről támogatás nyújtása. Képzések, átképzések, elhelyezkedést segítő támogatások, vállalkozóvá válás támogatása a Munkaügyi Kirendeltség segítségével Helyben, vagy közelben lévő anyabarát munkahelyek felkutatása Tájékoztatás az ilyen esetekben igénybe vehető segítségről, szükség szerint, illetve egyénre szabottan életvezetési tanácsadások megszervezése. Gyermekvédelmi munka megerősítése. Jelzőrendszer hatékonyságának javítása
Karakó
Keléd
Közösségi programok nőknek
a településen élő nők - Keléd Község Önkormányzata, falugondnok, önkéntesek, védőnő - felelős: polgármester és képviselők
225
igényfelmérés - programok szervezése: pl. kreatív konyha, baba-mama találkozók, sportprogramok - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítés - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez
Élet félelem nélkül, családi béke megteremtése
a településen élő nők, bántalmazott családok - Keléd Község Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, tájékoztatás az ilyen esetekben igénybe Batthyány Lajos Általános Művelődési vehető segítségről, szükség szerint, illetve Központ Gondozási és Családsegítő egyénre szabottan életvezetési tanácsadások Központ intézményegysége, védőnő, szervezése háziorvos, Rendőrség - észlelő, jelzőrendszer hatékonyságának - felelős: Batthyány Lajos Általános javítása Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegységének vezetője
Kemeneskápolna
Pótanyu program
önkormányzat, óvodai dolgozók, szülők Felelős: óvodavezető
1./ igények megszervezése 2./ Folyamatos egyeztetés az időpontokról, összehangolás
Nők a nőkért
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói, területi védőnő, orvos, rendőr Felelős: gyermekjóléti dolgozó
1./ Az erőszak megjelenési formáinak bemutatása előadás keretében szerepjátékkal, esetmegbeszéléssel 2./ Mit tehet a kívülálló, illetve az elszenvedő? Lehetőségek ismertetése
Baba-mama klub létrehozása
felelős: védőnő
jelzőrendszer fejlesztése
Jelzőrendszer tagjai: orvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat munkatársa, óvodavezető Felelős: aljegyző
Kemenesmagasi
Kemenesmihályfa
226
Kemenespálfa
Baba-mama klub létrehozása
felelős: védőnő
jelzőrendszer fejlesztése
Jelzőrendszer tagjai: orvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat munkatársa, óvodavezető Felelős: aljegyző
Kemenessömjén
Kemenesszentmárton NŐK- munkahely/család összeegyeztetése
Nőkért” munkacsoport tájékoztat a munkaügyi mentor segítségével a képzési és elhelyezkedést támogató lehetőségekről - Gyermekfelügyelet megszervezése: óvodai nyitva tartás/ügyelet, „pót nagyik” beszervezése - Képzések, átképzések, elhelyezkedést segítő Önkormányzat, szociális ügyintéző, civil támogatások, vállalkozóvá válás támogatása szervezetek, egyház,Önkéntes fiatalok a munkaügy segítségével - Helyben, vagy közelben lévő anyabarát munkahelyek felkutatása - „ Lányok-asszonyok Klub” létrehozása közös beszélgetések, babákkal kapcsolatos eszmecserék, közös gyermekfelügyelet stb. - Családi napközi megszervezése
227
Óvoda nyitva tartás és a munkaidő összehangolása.
BABA-MAMA KLUB megszervezése
HEP Fórum kijelölt tagja
Baba-mama klub eszközfejlesztése, létszámának növelése.
Szülők, önkormányzati képviselők, polgármester, orvos, védőnő
Pótanyu program.
óvodai dolgozók, szülők, családtagok, helyi lakosok, önkéntesek, óvoda vezetője.
Kenyeri
228
Szülői igények felmérése az óvoda nyitva tartási idejére. - Óvodavezetői, óvodapedagógusi, szülői igények, lehetőségek összehangolása érdekében szülői értekezlet összehívása. - Rugalmas óvodai nyitva tartás megszervezése. Pedagógusi túlóra kifizetésének megoldása. - Folyamatos igényfelmérés, szülői visszajelzések értékelése Összejövetelek megszervezése Jó példák bemutatása Gyermeknevelési tanácsok szakemberek bevonásával Várandós anyák (roma és magyar) felkészítése a felelősségteljes gyermeknevelésre Életvezetési tanácsadás Egymás közötti gyermekfelügyelet megszervezése 1./ A klubszerű működés fejlesztés 2./ A várandós anyák felkészítése, a szoptatás jelentőségének hangsúlyozása, életvezetési tanácsadás, étkezési tanácsok terhesség, szoptatás alatt és a gyermekek korszerű táplálása 3./ A klubtagok megtartása, tartalmi elemek bővítése például kinőtt ruhák cseréje 1./ igények megszervezése 2./ Folyamatos egyeztetés az időpontokról, összehangolás
Közösségi programok nőknek
Munkahely és család összeegyeztetése
Kissomlyó
Élet félelem nélkül, családi béke megteremtése
igényfelmérés - programok szervezése: pl. kreatív konyha, a településen élő nők baba-mama találkozók, sportprogramok - Kissomlyó Község Önkormányzata, - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, hivatalsegéd, önkéntesek, védőnő honlapon megjelenítés - felelős: polgármester és képviselők - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez igényfelmérés: mire lenne szükség ahhoz, a településen élő nők, kisgyermekes hogy a környező települések vállalkozói, családok vállalatai kisgyermekes nőket tudjanak - Kissomlyó Község Önkormányzata, alkalmazni Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, - képzési és elhelyezkedést támogató Batthyány Lajos Általános Művelődési lehetőségekről támogatás nyújtása Központ - képzések, átképzések, elhelyezkedést segítő Gondozási és Családsegítő Központ támogatások, vállalkozóvá válás támogatása intézményegysége, Munkaügyi a Munkaügyi Kirendeltség segítségével Kirendeltség, munkáltatók - gyermekek napközbeni ellátásának - felelős: polgármester és képviselők biztosítása a településen élő nők, bántalmazott családok - Kissomlyó Község Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, tájékoztatás az ilyen esetekben igénybe Batthyány vehető segítségről, szükség szerint, illetve Lajos Általános Művelődési Központ egyénre szabottan életvezetési tanácsadások Gondozási és Családsegítő Központ szervezése intézményegysége, védőnő, háziorvos, - észlelő, jelzőrendszer hatékonyságának Rendőrség javítása - felelős: Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegységének vezetője
229
Közösségi programok nőknek
Köcsk
Munkahely és család összeegyeztetése
Élet félelem nélkül, családi béke megteremtése
Mersevát
Pótanyu program
igényfelmérés - programok szervezése: pl. kreatív konyha, a településen élő nők baba-mama találkozók, sportprogramok - Köcsk Község Önkormányzata, - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, hivatalsegéd, önkéntesek, védőnő honlapon megjelenítés - felelős: polgármester és képviselők - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez igényfelmérés: mire lenne szükség ahhoz, hogy a környező települések vállalkozói, a településen élő nők, kisgyermekes vállalatai kisgyermekes nőket tudjanak családok alkalmazni - Köcsk Község Önkormányzata, - képzési és elhelyezkedést támogató Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, lehetőségekről támogatás nyújtása Népjóléti Szolgálat, Munkaügyi - képzések, átképzések, elhelyezkedést segítő Kirendeltség, munkáltatók támogatások, vállalkozóvá válás támogatása - felelős: polgármester és képviselők a Munkaügyi Kirendeltség segítségével - gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása a településen élő nők, bántalmazott tájékoztatás az ilyen esetekben igénybe családok vehető segítségről, szükség szerint, illetve - Köcsk Község Önkormányzata, egyénre szabottan életvezetési tanácsadások Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, szervezése Népjóléti Szolgálat, védőnő, háziorvos, - észlelő, jelzőrendszer hatékonyságának Rendőrség javítása - felelős: Népjóléti Szolgálat igazgatója 1./ igények megszervezése önkormányzat, óvodai dolgozók, szülők 2./ Folyamatos egyeztetés az időpontokról, Felelős: óvodavezető összehangolás
230
Nők a nőkért
Mesteri
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói, területi védőnő, orvos, rendőr Felelős: a szociális intézmény vezetője
Közösségi programok, teadélutánok, sport, torna, kerékpártúrák szervezése
képviselők, sportegyesület
Baba-mama klub létrehozása
felelős: védőnő
jelzőrendszer fejlesztése
Jelzőrendszer tagjai: orvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat munkatársa, óvodavezető Felelős: jegyző
Nagysimonyi
Közösségi programok nőknek
Nemeskeresztúr
Munkahely és család összeegyeztetése
1./ Az erőszak megjelenési formáinak bemutatása előadás keretében szerepjátékkal, esetmegbeszéléssel 2./ Mit tehet a kivülálló, illetve az elszenvedő? Lehetőségek ismertetése. 3./ A négyszemközti beszélgetés biztosítása Toborzás közösségi programok indításához ötletek, javaslatok kérése programtervekhez „kreatív konyha”, „baba-mama”, tanácsok ötletek tapasztalatok cseréje sportprogramok pl: kerékpártúra, aerobic, női foci programok szervezése a gyesen, gyed-en lévők számára Szorosabb együttműködés kialakítása a jelzőrendszer tagjai között
igényfelmérés - programok szervezése: pl. kreatív konyha, baba-mama találkozók, sportprogramok - a rendezvények kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítés - visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez a településen élő nők, kisgyermekes igényfelmérés: mire lenne szükség ahhoz, családok hogy a környező települések vállalkozói, - Nemeskeresztúr Község vállalatai kisgyermekes nőket tudjanak Önkormányzata, Jánosházi Közös alkalmazni Önkormányzati Hivatal, Batthyány Lajos - képzési és elhelyezkedést támogató Általános Művelődési Központ lehetőségekről támogatás nyújtása Gondozási és Családsegítő Központ - képzések, átképzések, elhelyezkedést segítő a településen élő nők - Nemeskeresztúr Község Önkormányzata, hivatalsegéd, önkéntesek, védőnő - felelős: polgármester és képviselők
231
intézményegysége, Munkaügyi Kirendeltség, munkáltatók - felelős: polgármester és képviselők
Élet félelem nélkül, családi béke megteremtése
Nemeskocs
Közösségi programok, teadélutánok, sport, torna, kerékpártúrák szervezése
Ostffyasszonyfa
Egészségügyi vizsgálatok helyben történő biztosítása
támogatások, vállalkozóvá válás támogatása a Munkaügyi Kirendeltség segítségével - gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása
a településen élő nők, bántalmazott családok - Nemeskeresztúr Község Önkormányzata, Jánosházi Közös tájékoztatás az ilyen esetekben igénybe Önkormányzati Hivatal, Batthyány Lajos vehető segítségről, szükség szerint, illetve Általános Művelődési Központ egyénre szabottan életvezetési tanácsadások Gondozási és Családsegítő Központ szervezése intézményegysége, védőnő, háziorvos, - észlelő, jelzőrendszer hatékonyságának Rendőrség javítása - felelős: Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegységének vezetője Toborzás közösségi programok indításához · ötletek, javaslatok kérése programtervekhez képviselők · „kreatív konyha” , ’baba-mama’, tanácsok felelős: alpolgármester ötletek tapasztalatok cseréje · sportprogramok pl: kerékpártúra, aerobic, női foci Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, házi orvos, házi gondozó, pedagógus pályázatfigyelés, pályázás. Felelős: Művelődési központ vezetője Helyiség előkészítése a vizsgálatokra. Megvalósítás
232
A nők munkába állásának segítése, kapcsolatépítés a TKKI-val
önkormányzat, jegyző Felelős: polgármester, jegyző
Pótanyu program
önkormányzat, szociális dolgozók, szülők Felelős: védőnő
Nők a nőkért
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói, területi védőnő, orvos, kmb. rendőr Felelős: szociális szakember
Gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése
Önkormányzat, intézményvezetők, szülők, pedagógusok, egyéni vállalkozók; felelős: családgondozó, helyi pedagógus
Álláskereső klub munkanélküli nőknek
munkaügyi központ, családgondozó, önkormányzat; felelős: családgondozó
Pápoc
Szergény
233
Együttműködési megállapodás megkötése A célcsoportok tájékoztatása a futó programokról: TÁMOP 5.3.1. TÁMOP 5.3.8. TÁMOP 5.3.10. amelyek a hátrányos helyzetű célcsoportoknak adnak segítséget. A TKKI által mindenkor futó programok folyamatos figyelemmel kísérése és a célcsoportok tájékoztatása 1./ igények megszervezése 2./ Folyamatos egyeztetés az időpontokról, összehangolás 1./ Az erőszak megjelenési formáinak bemutatása előadás keretében szerepjátékkal, esetmegbeszéléssel 2./ Mit tehet a kívülálló, illetve az elszenvedő? Lehetőségek ismertetése. 3./ A négyszemközti beszélgetés biztosítása. 1. gyermeklétszám felmérése 2. táboroztatási lehetőségek feltérképezése 3. pályázati lehetőségek keresése (Erzsébet Program) 4. szakember hálózat felmérése, együttműködők keresése (pl. álláskereső pedagógusok) 5. helyi vállalkozások anyagi támogatása (felmérés, felkérés együttműködésre Lehetséges résztvevők felkeresése, motiválása a részvételre. Klubhelyiség biztosítása
Baba-mama klub létrehozása
felelős: védőnő
jelzőrendszer fejlesztése
Jelzőrendszer tagjai: orvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat munkatársa, óvodavezető Felelős: jegyző
Tokorcs
NŐK- munkahely/család összeegyeztetése
Vönöck
Óvoda nyitva tartás és a munkaidő összehangolása
Szorosabb együttműködés a jelzőrendszer tagjai között
Nőkért” munkacsoport tájékoztat a munkaügyi mentor segítségével a képzési és elhelyezkedést támogató lehetőségekről - Gyermekfelügyelet megszervezése: óvodai nyitva tartás/ügyelet, „pót nagyik” beszervezése - Képzések, átképzések, elhelyezkedést segítő támogatások, vállalkozóvá válás támogatása a munkaügy segítségével - Helyben, vagy közelben lévő anyabarát munkahelyek felkutatása Önkormányzat, szociális ügyintéző, civil - „ Lányok-asszonyok Klub” létrehozása közös beszélgetések, babákkal kapcsolatos szervezetek, egyház, eszmecserék, közös gyermekfelügyelet stb. Önkéntes fiatalok - Családi napközi megszervezése Szülői igények felmérése az óvoda nyitva tartási idejére. - Óvodavezetői, óvodapedagógusi, szülői igények, lehetőségek összehangolása érdekében szülői értekezlet összehívása. - Rugalmas óvodai nyitva tartás megszervezése. Pedagógusi túlóra kifizetésének megoldása. - Folyamatos igényfelmérés, szülői visszajelzések értékelése
234
BABA-MAMA KLUB megszervezése
HEP Fórum kijelölt tagja
Összejövetelek megszervezése Jó példák bemutatása Gyermeknevelési tanácsok szakemberek bevonásával Várandós anyák (roma és magyar) felkészítése a felelősségteljes gyermeknevelésre Életvezetési tanácsadás Egymás közötti gyermekfelügyelet megszervezése
5. Fogyatékkal élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Partnerek (kiemelve a felelős)
Az intézkedések tartalma
Boba
Borgáta
út-és járdaszakaszok állapotának felmérése; a település minden lakosa, különösen a - árajánlatok begyűjtése fogyatékkal élők; Borgáta K.Ö., Jánosházi Út- és járdaszakaszok folyamatos felújítása - lehetőségek számbavétele, pénzügyi forrás Köz.Ö.; vállalkozók, önkéntesek; megteremtése polgármester és képviselők - felújítási munkálatok megkezdése igényfelmérés; - információs napok tartása a településen fogyatékkal élők és az igénybe vehető egészségügyi és egyéb családtagjaik; Borgáta K.Ö.; Jánosházi szolgáltatásokról, ellátásokról, támogatási információs napok tartása Köz. Ö.; N.Sz. ; háziorvos, gyerekorvos, lehetőségekről védőnő, önkéntesek; polgármester és - képzések, előadások, programok képviselők szervezése, lebonyolítása
235
támogató szolgálat, gyermekorvos, védőnő, Fogyatékkal élő gyermekek valós számának szülők, önkormányzat szociális feltérképezése ügyintézője Felelős: Támogató Szolgálat munkatársa Szolgáltatások elérésének megkönnyítése a fogyatékosok körében
fogyatékosok körében dolgozó szakemberek, önkormányzat, Felelős: polgármester
igények felmérése; megfelelő pályázati forrás felkutatása
Integrált támogató szolgálat személyi szállítás bővítése
sérült gyermekek szülei, szociális és fogyatékos ellátásban dolgozó szakemberek, önkormányzat, orvos, védőnő Felelős: polgármester
igények felmérése; megfelelő pályázati forrás felkutatása
„50 óra a fogyatékosokért”
önkormányzat, helyi lakosok, középiskolás önkéntesek, idős ellátásban dolgozó szakemberek Felelős: Népjóléti Szolgálat vezetője
Élet akadályok nélkül
polgármester, önkormányzati képviselő, helyi vállalkozók, önkéntesen Felelős: polgármester
Celldömölk
Csönge
partnerek megkeresése (jelzőrendszer tagjaival) adatgyűjtés adatbázis létrehozása adatbázis folyamatos karbantartása, jelzőrendszer folyamatos működése
236
A középiskolások az 50 órás önkéntes munkát végezzék a településen élő fogyatékosok körében. Pl.: ház körüli teendőkben való segítés, fűnyírás, udvar rendezése, gyógyszerek kiváltás, segítés a bevásárlásban stb. Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, pályázatfigyelés, pályázás Helyi vagy közeli építésügyi szakemberek, vállalkozók megkeresése. megvalósítás: akadálymentesítése kialakítása az orvosi rendelő és az önkormányzati hivatal épületénél
Utcai közlekedés kerekesszékkel
Út- és járdaszakaszok folyamatos felújítása
Az előítéletek ellen Duka
Információs napok tartása
polgármester, önkormányzat, helyi vállalkozók Felelős: polgármester
pályázati forrás keresése, ezt követően a szükséges tervek, engedélyek beszerzése, kivitelezés a falu lakosságának, ezen belül a fogyatékkal élők részére történő átadása
a település minden lakosa, különösen a út-és járdaszakaszok állapotának felmérése fogyatékkel élők - árajánlatok begyűjtése - Duka Község Önkormányzata, - lehetőségek számbavétele, pénzügyi forrás Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, megteremtése vállalkozók, önkéntesek - felújítási munkálatok megkezdése - felelős: polgármester és képviselők a településen élők, kiemelve a pozitív szemléletváltás elősegítése (fontos fogyatékkal élőket az köznevelési intézmények szerepe) - Duka Község Önkormányzata, - fogyatékosok mindennapi életének, háziorvos, védőnő, pedagógusok, problémáinak megismertetése óvónők, hivatalsegéd, falugondnok, - esélyteremtési programok szervezése, teleház vezető, könyvtáros, önkéntesek elérni, hogy ezen a programokon minél - felelős: polgármester és képviselők többen vegyenek részt a településen fogyatékkal élők és családtagjaik igényfelmérés - Duka Község Önkormányzata, - információs napok tartása az igénybe Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, vehető egészségügyi és egyéb Batthyány Lajos Általános Művelődési szolgáltatásokról, ellátásokról, támogatási Központ Gondozási és Családsegítő lehetőségekről Központ intézményegysége, háziorvos, - képzések, előadások, programok gyerekorvos, védőnő, önkéntesek szervezése, lebonyolítása - felelős: polgármester és képviselők
Egyházashetye
Jánosháza
A fogyatékkal élők számának, betegségüknek a feltérképezése
Jánosháza Város Önkormányzata, Batthyány Lajos ÁMK intézményeinek vezetői és dolgozói, Szent Imre Általános
237
Partnerek megkeresése - Adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása
Élet akadályok nélkül
Az előítéletek ellen
Iskola igazgatója, védőnők, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai Felelős: szociális ügyintéző
-Adatbázis folyamatos karbantartása
Jánosháza Város Önkormányzata, Batthyány Lajos ÁMK intézményeinek vezetői és dolgozói, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai Felelős: polgármester, jegyző
Lehetőségek számbavétele, pályázatfigyelés. Tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, pályázás. Építésügyi szakemberek, vállalkozók megkeresése.
Jánosháza Város Önkormányzata, Batthyány Lajos ÁMK intézményeinek vezetői és dolgozói, fogyatékos személyek, civil szervezetek Felelős: polgármester, ÁMK igazgató
pozitív szemléletváltás elősegítése (fontos az köznevelési intézmények szerepe) - fogyatékosok mindennapi életének, problémáinak megismertetése - empátia kialakítása (már gyermekkorban) esélyteremtési programok szervezése, elérni, hogy ezen a programokon minél többen vegyenek részt
Karakó
Keléd
Út- és járdaszakaszok folyamatos felújítása
a település minden lakosa, különösen a út-és járdaszakaszok állapotának felmérése fogyatékkel élők - árajánlatok begyűjtése - Keléd Község Önkormányzata, - lehetőségek számbavétele, pénzügyi forrás Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, megteremtése vállalkozók, önkéntesek - felújítási munkálatok megkezdése - felelős: polgármester és képviselők
238
információs napok tartása
a településen fogyatékkal élők és családtagjaik - Keléd Község Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegysége, háziorvos, gyerekorvos, védőnő, falugondnok, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
igényfelmérés - információs napok tartása az igénybe vehető egészségügyi és egyéb szolgáltatásokról, ellátásokról, támogatási lehetőségekről - képzések, előadások, programok szervezése, lebonyolítása
Fogadj el!
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói, szakemberek, akik e témában jártasak Felelős: védőnő
1./ A szakmai előadás. 2./ A fogyatékosok nappali ellátásáról, a központ bemutatkozása
Akadálymentesítés
önkormányzat Felelős: polgármester
1./ pályázatfigyelés 2./ kivitelezés 3./ megtartás
Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élőkről
Önkormányzati hivatal felelős: aljegyző
Adatbázis létrehozása adatgyűjtéssel
Akadálymentetés elvégzése
helyi önkormányzat felelős: polgármester
Védőnői Szolgálat akadálymentesítése Kultúrház akadálymentesítése
Kemeneskápolna
Kemenesmagasi
Kemenesmihályfa
239
Kemenespálfa
Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élőkről
Önkormányzati hivatal felelős: aljegyző
Adatbázis létrehozása adatgyűjtéssel
Akadálymentetés elvégzése
helyi önkormányzat felelős: polgármester
Védőnői Szolgálat akadálymentesítése Kultúrház akadálymentesítése
Kemenessömjén
Fogyatékkal élő gyermekek valós számának feltérképezése
védőnő, óvodavezető, családsegítő, gyermekvédelmi felelős, szülők, háziorvos, jegyző
„MÁS” NAP-„ESÉLY” NAP megrendezése Élet akadályok nélkül
Önkormányzat szociális ügyintézője
Kemenesszentmárton
240
Partnerek megkeresése (jelzőrendszer tagjaival) - Adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása - Adatbázis folyamatos karbantartása, jelzőrendszer folyamatos működése Munkacsoport létrehozása: a településen élő fogyatékkal élők felmérése, bevonása az előkészítésbe, az általuk használt segédeszközök kölcsönzése. Az egész napos rendezvény programjainak összeállítása, helyszín kiválasztása, felelősök kijelölése. Érzékenyítő feladatok: (látás-, hallás-, beszéd- mozgáskorlátozott) forgószínpad szerűen, majd az élmények megbeszélése. A rendezvény kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítése, önkéntes segítők toborzása. „MÁS” NAP lebonyolítása A településen élők bevonása a legkisebbektől az idősekig.
Élet akadályok nélkül
Önkormányzat, intézmények vezetői, helyi vállalkozók, önkéntesek
Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, pályázatfigyelés, pályázás. Helyi, vagy közeli építésügyi szakemberek, vállalkozók megkeresése. Megvalósítás: Akadálymentesítés kialakítása a középületekben: önkormányzat, orvosi rendelő, óvoda épülete
Fogadj el!
Önkormányzati képviselők, helyi lakosok, családtagok, orvos, védőnő, ESZI vezetője
1./ A TERE-FERE Klub keretében szakmai előadás 2./ A fogyatékosok nappali ellátásáról, az ESZI bemutatkozása
Védőnő, iskola-, óvoda vezetője, családsegítő, szülők, jegyző.
Partnerek megkeresése ( jelzőrendszer tagjaival) - Adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása - Adatbázis folyamatos karbantartása, jelzőrendszer folyamatos működése
Kenyeri Fogyatékkal élő gyermekek valós számának feltérképezése.
Út- és járdaszakaszok folyamatos felújítása
Kissomlyó
Az előítéletek ellen
a település minden lakosa, különösen a út-és járdaszakaszok állapotának felmérése fogyatékkel élők - árajánlatok begyűjtése - Kissomlyó Község Önkormányzata, - lehetőségek számbavétele, pénzügyi forrás Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, megteremtése vállalkozók, önkéntesek - felújítási munkálatok megkezdése - felelős: polgármester és képviselők a településen élők, kiemelve a pozitív szemléletváltás elősegítése (fontos fogyatékkal élőket az köznevelési intézmények szerepe) - Kissomlyó Község Önkormányzata, - fogyatékosok mindennapi életének, háziorvos, védőnő, pedagógusok, problémáinak megismertetése óvónők, klub-könyvtáros, hivatalsegéd, - esélyteremtési programok szervezése, önkéntesek elérni, hogy ezen a programokon minél - felelős: polgármester és képviselők többen vegyenek részt
241
információs napok tartása
Út- és járdaszakaszok folyamatos felújítása
Köcsk
Az előítéletek ellen
információs napok tartása
a településen fogyatékkal élők és családtagjaik igényfelmérés - Kissomlyó Község Önkormányzata, - információs napok tartása az igénybe Jánosházi vehető egészségügyi és egyéb Közös Önkormányzati Hivatal, Batthyány szolgáltatásokról, ellátásokról, támogatási Lajos Általános Művelődési Központ lehetőségekről Gondozási és Családsegítő Központ - képzések, előadások, programok intézményegysége, háziorvos, szervezése, lebonyolítása gyerekorvos, védőnő, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők a település minden lakosa, különösen a út-és járdaszakaszok állapotának felmérése fogyatékkel élők - árajánlatok begyűjtése - Köcsk Község Önkormányzata, - lehetőségek számbavétele, pénzügyi forrás Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, megteremtése vállalkozók, önkéntesek - felújítási munkálatok megkezdése - felelős: polgármester és képviselők pozitív szemléletváltás elősegítése (fontos a településen élők, kiemelve a az köznevelési intézmények szerepe) fogyatékkal élőket - fogyatékosok mindennapi életének, - Köcsk Község Önkormányzata, problémáinak megismertetése háziorvos, védőnő, pedagógusok, - esélyteremtési programok szervezése, óvónők, hivatalsegéd, önkéntesek elérni, hogy ezen a programokon minél - felelős: polgármester és képviselők többen vegyenek részt a településen fogyatékkal élők és családtagjaik - Köcsk Község Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, Népjóléti Szolgálat, háziorvos, gyerekorvos, védőnő, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
242
igényfelmérés - információs napok tartása az igénybe vehető egészségügyi és egyéb szolgáltatásokról, ellátásokról, támogatási lehetőségekről - képzések, előadások, programok szervezése, lebonyolítása
Fogadj el!
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói, szakemberek, akik e témában jártasak Felelős: a szociális intézmény vezetője
A fogyatékosságokról, azok kialakulásáról szakmai ismeretek nyújtása, amely a fogyatékosok mindennapi életét gyakorlati tudással segíti. Rövidtávú cél: felmérni a rászorulók körét. Középtávú cél: A rászorulók ellátásnak biztosítása a megfelelő intézményen keresztülHosszú távú cél:Az információ, az ellátás folyamatos biztosítása
Mersebusz
önkormányzat, pályázati referens Felelős: polgármester
1./ pályázatfigyelés 2./ gépjármű megvásárlása 3./ gépjármű üzemeltetése
Mersevát
Közutak mindenki által közlekedésre alkalmassá tétele. Járda kiépítése a temetők képviselő-testület felelős: polgármester melletti szakaszokon
Mesteri
Az akadálymentesítés jogszabályi feltételeknek megfelelő kialakítása
képviselő-testület felelős: polgármester
243
A felújítandó utak állapotfelmérése. · Járda kialakítás felmérése. · Pályázati lehetőségek keresése. · Sikeres pályázat esetén a kialakított járda, felújított útburkolat folyamatos állapotmegőrzése érdekében folyamatos karbantartás Állapot és költségfelmérés · Pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése · Pályázati beadása · Sikeres pályázat esetén jogszabályoknak megfelelő akadálymentesítettség – kiegészítve korszerűsítés címén a nyílászárók cseréjével
Nagysimonyi
Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élőkről
Önkormányzati hivatal felelős: jegyző
Adatbázis létrehozása adatgyűjtéssel
Akadálymentetés elvégzése
helyi önkormányzat felelős: polgármester
Védőnői Szolgálat akadálymentesítése Kultúrház akadálymentesítése
Út- és járdaszakaszok folyamatos felújítása
a település minden lakosa, különösen a fogyatékkel élők - Nemeskeresztúr Község Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, vállalkozók, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
út-és járdaszakaszok állapotának felmérése - árajánlatok begyűjtése - lehetőségek számbavétele, pénzügyi forrás megteremtése - felújítási munkálatok megkezdése
Az előítéletek ellen
a településen élők, kiemelve a fogyatékkal élőket - Nemeskeresztúr Község Önkormányzata, háziorvos, védőnő, pedagógusok, óvónők, hivatalsegéd, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
pozitív szemléletváltás elősegítése (fontos az köznevelési intézmények szerepe) - fogyatékosok mindennapi életének, problémáinak megismertetése - esélyteremtési programok szervezése, elérni, hogy ezen a programokon minél többen vegyenek részt
Nemeskeresztúr
244
információs napok tartása
Nemeskocs
Bevásárlás segítése önkéntes munkával. A közlekedés feltételeinek javítása
a településen fogyatékkal élők és családtagjaik - Nemeskeresztúr Község Önkormányzata, Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal, Batthyány Lajos Általános Művelődési Központ Gondozási és Családsegítő Központ intézményegysége, háziorvos, gyerekorvos, védőnő, önkéntesek - felelős: polgármester és képviselők
igényfelmérés - információs napok tartása az igénybe vehető egészségügyi és egyéb szolgáltatásokról, ellátásokról, támogatási lehetőségekről - képzések, előadások, programok szervezése, lebonyolítása
falugondnok, házi gondozó, fiatalok felelős: falugondnok
fogyatékos személyek számának pontos meghatározása · igényfelmérés az idősek körében · házigondozó és fiatalok bevonása, kibővítése a helyi fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájával: az idősek és fogyatékosok életvitelének segítésébe. Pl. bevásárlás, téli tüzelő behordás · otthoni balesetmentes közlekedésük megoldása pl: járdaszegély, útpadka rendbetétel és folyamatos karbantartása
245
képviselő-testület felelős: polgármester
Ajánlatok kérése honlaptervező - és készítőktől · Fényképek, dokumentációk átadása · Az aktualizálás miatt folyamatos frissítés a település életében aktuális hírekről, önkormányzati rendeletekről
Önkormányzat, intézmények vezetői, helyi vállalkozók, önkéntesek Felelős: polgármester
Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, pályázatfigyelés, pályázás. Helyi,vagy közel építésügyi szakemberek, vállalkozók megkeresése. Megvalósítás: Akadálymentesítés kialakítása a középületekben: orvosi rendelő, óvoda épület, gyógyszertár
Utcák, járdák, padkák akadálymentesítése
önkormányzat Felelős: polgármester
pályázati forrás keresése, ezt követően a szükséges tervek, engedélyek beszerzése, kivitelezés a falu lakosságának, ezen belül a fogyatékkal élők részére történő átadása
Fogadj el!
önkormányzat, a szociális intézmény dolgozói, szakemberek, akik e témában jártasak Felelős: védőnő
1./ A szakmai előadás. 2./ A fogyatékosok nappali ellátásáról, a központ bemutatkozása.
Akadálymentesítés
önkormányzat Felelős: képviselő testület
1./ pályázatfigyelés 2./ kivitelezés 3./ megtartás
Honlap tervezés és készítés, amely a látássérültek részére is használható legyen
Élet akadályok nélkül
Ostffyasszonyfa
Pápoc
246
A településen fogyatékkal élők, önkormányzat, intézmények vezetői, helyi vállalkozók, önkéntesek; felelős: polgármester
Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, pályázatfigyelés, pályázás. Helyi, vagy közeli építésügyi szakemberek, vállalkozók megkeresése. Megvalósítás: Akadálymentesítés kialakítása a középületekben (önkormányzat, orvosi rendelő, művelődési ház, posta) nyertes pályázat esetén.
Élet akadályok nélkül 2. a járdákon, közterületeken
Önkormányzat, helyi vállalkozók, önkéntesek; felelős: polgármester.
Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, pályázatfigyelés, pályázás. Megvalósítás: a járdák újrabetonozása/aszfaltozása nyertes pályázat esetén
Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élőkről
Önkormányzati hivatal felelős: jegyző
Adatbázis létrehozása adatgyűjtéssel
Akadálymentetés elvégzése
helyi önkormányzat felelős: polgármester
Védőnői Szolgálat akadálymentesítése Kultúrház akadálymentesítése
védőnő, óvodavezető, családsegítő, gyermekvédelmi felelős, szülők, háziorvos, jegyző Önkormányzat szociális ügyintézője
Partnerek megkeresése (jelzőrendszer tagjaival) - Adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása - Adatbázis folyamatos karbantartása, jelzőrendszer folyamatos működése
Élet akadályok nélkül 1. a középületekben
Szergény
Tokorcs
Vönöck
Fogyatékkal élő gyermekek valós számának feltérképezése
247
„MÁS” NAP-„ESÉLY” NAP megrendezése
Munkacsoport létrehozása: a településen élő fogyatékkal élők felmérése, bevonása az előkészítésbe, az általuk használt segédeszközök kölcsönzése. Az egész napos rendezvény programjainak összeállítása, helyszín kiválasztása, felelősök kijelölése. Érzékenyítő feladatok: (látás-, hallás-, beszéd- mozgáskorlátozott) forgószínpad szerűen, majd az élmények megbeszélése. A rendezvény kihirdetése, plakátozás, honlapon megjelenítése, önkéntes segítők toborzása. „MÁS” NAP lebonyolítása A településen élők bevonása a legkisebbektől az idősekig
Élet akadályok nélkül
Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, pályázatfigyelés, pályázás. Helyi, vagy közeli építésügyi szakemberek, vállalkozók megkeresése. Megvalósítás: Akadálymentesítés kialakítása a középületekben: önkormányzat, orvosi rendelő, óvoda épülete
248
