ESCO bemutatása, fogalma

ESCO bemutatása, fogalma Magyarországon főként az önkormányzatok, és költségvetési intézmények energiagazdálkodásában terjedt el széles körben az úgynevezett harmadik feles, ESCO (Energy Service Company) finanszírozás gyakorlata, melynek keretében egy külső cég kombinált műszaki és pénzügyi szolgáltatást nyújt a végfelhasználónál felmért energiamegtakarítás kihasználására. A hazai ESCO-k jellemzően az alábbi energetikai területeken vannak jelen: 

Köz- és beltéri világításkorszerűsítés;



Fűtéskorszerűsítés;



Ipari és távhő korszerűsítések.

Az ESCO konstrukció elterjedésében szerepet játszott a meglévő létesítmények alacsony fokú energia hatékonysága, valamint az állami és önkormányzati szféra eladósodottsága, állami feladatok kiszervezése és adózási terhek optimalizálása is. Míg az energiahatékonyságban rejlő tartalékok kiaknázása nemzetgazdaságilag is hasznos tevékenység, addig az eladósodottság növekedésének a látszólagos kiküszöbölése és adóterhek viselésének időbeli eltolása által motivált külső beruházás és pénzügyi mérlegen kívüli harmadik feles finanszírozásnak káros hosszú távú hatásai is lehetnek a teljes szerződéses időszakra nézve, amennyiben nem a szerződés megkötésekor nem járunk el körültekintően. ESCO nélküli beruházás Felmérés

A - Társaság

Tervezés és Engedélyezés

B - Társaság

Pályázatkészítés

C - Társaság

Kivitelezés

D - Társaság

Finanszírozás

E - Bank

Hosszú távú

Primerenergia szállítás

F - Társaság

Rövid távú / Éves

Üzemeltetés

G - Társaság

Karbantartás és Javítás

H - Társaság

Rövidtávú

Középtávú

Esco-s beruházás Felmérés Tervezés és Engedélyezés

Pályázatkészítés Kivitelezés Finanszírozás Primerenergia szállítás Üzemeltetés Karbantartás és Javítás

ESCO

5-15 éves Hosszú távú Szerződés Egy közbeszerzés

Egy energiahatékonysági korszerűsítési igény és saját tőkeforrás hiánya által motivált ügylet nyomán egy ESCO egyetlen egy közbeszerzés keretében tehet szert hosszú távon monopol piaci pozícióra több kombinált szolgáltatás (=több piac) vonatkozásában. Ezért fontos, hogy az szabályzási oldalról kellően megalapozott keretek között történjen. Ezáltal a végfelhasználó intézmények és a piaci szereplők egy stabilabb működési környezetben vehetnek igénybe illetve nyújthatnak szolgáltatásokat, mely elősegítheti az üzletileg kölcsönösen előnyös hosszú távú együttműködést. ESCO konstrukciók Hazai szinten jelenleg igen széles körű változatai alakultak ki az ESCO konstrukcióknak, melyek alapváltozatai a következőek: 

Harmadik feles finanszírozás - esetén az ESCO mint harmadik fél nyújtja a beruházáshoz szükséges külső finanszírozást, ugyanakkor nem nyújt üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásokat, így azok díja nem terheli a konstrukciót.



Tartós bérlet / operatív lízing – keretében a szolgáltatás a korszerűsítés megvalósítására, és a felújított rendszer bérletére terjed ki.



ESCO – teljes körű korszerűsítéssel kapcsolatos műszaki és pénzügyi szolgáltatás, ahol az ESCO vállalja (i) a projekt azonosítását, (ii) műszaki tervezést és engedélyeztetést, (iii) kulcsrakész kivitelezést, (iv) üzemeltetést és karbantartást, (v) számlázás lebonyolítását, illetve (vi) ezen tevékenységek finanszírozásának megszervezését.



Forfetírozás / faktorálás – Szállító hosszú távú követeléssorozatának a banki megvásárlása egy faktorált jelenértéken, ahol a leszámítoló bank vállalja a követeléssel járó pénzügyi kockázatokat.

A fenti változatokat pénzügyi szempontból az alábbi táblázat veti összevetésre a saját beruházással. Beruházási kockázat Saját beruházás Önkormányzat A Harmadik feles Önkormányzat

Üzemeltetési kockázat Kredit kockázat Önkormányzat Bank Önkormányzat ESCO

B Tartós bérlet C Rendes ESCO D Faktorálás

Önkormányzat ESCO ESCO

ESCO ESCO ESCO

ESCO ESCO Bank

Kamat és árfolyamkockázat Önkormányzat ESCO vagy Önkormányzat

Összesített költségek 1 – Alacsony

ESCO ESCO Bank

3 – Közepes 4– 5 – Magas

2-

ESCO-k előnyei A hazai ESCO tapasztalatok alapján a következő előnyöket lehet kiemelni: 

Fejlesztés eladósodottság nélkül – Az ESCO definíciójának szigorú értelmezése alapján a beruházás energia megtakarításból valósul meg, szolgáltatás keretében, így nem növeli az intézmény eladósodottságát.



Közbeszerzési keretek egyszerűsítése - AzESCO konstrukció több elem (tervezés, beruházás, finanszírozás, üzemeltetés) integrálásán keresztül jelentősen leegyszerűsíti a közbeszerezési eljárást



Méretgazdaságos beszerzések – Az ESCO-k portfoliójuk révén képesek jelentős árengedmények elérésére a beszállítóikkal és bankokkal szemben.



ÁFA finanszírozás áthidalása – Az ESCO képes a beruházási során jelentkező ÁFA terhek kiküszöbölésére, az ÁFA terhek megfizetésének az időbeli eltolása mellett üzemeltetésen keresztül.

ESCO-k hátrányai Önkormányzati oldalról nézve az egyes szabályozatlan keretek között működő ESCO jellegű konstrukciók esetleges negatív hátrányai közé tartozhatnak a következők: 

Rövidtávú igények fejében vállalt hosszú távú kötelezettségek – Egy önkormányzat azért választhatja az ESCO konstrukciót, mert az rövidtávon látszólag eladósodottság nélkül teremt értéket, hosszú távon magas kötelezettségvállalás velejárója lehet: 

Energia költségmegtakarítást meghaladó mértékű költségek tartós kötelezettségvállalás mellett;



Hő piac hosszú távú átengedése, kezdeményezések elmaradása;



A szerződéses futamidő kitolása a berendezések karbantartásának biztosítása nélkül

más

hosszú

megújuló

és

távú egyéb



Extra profit lehetőségek külső kiaknázása - Az energia megtakarítás eredményének jelentős része nem marad az állami és önkormányzati szektoron belül.



Átláthatóság hiánya - Az ESCO sok esetben nem érdekelt transzparens keretek megteremtésében és a konstrukció hátrányainak a felfedésében.

Szabályozási keretek Hazai jogszabályok Az ESCO elterjedéséhez és az önkormányzatok fogadókészségéhez nagyban hozzájárult az állami jogszabályozás által teremtett korlátok áthidalására nyújtott megoldása. A főbb érintett jogszabályok: 

Önkormányzati feladatai és hatáskörei (1990. évi LXV. törvény 8. §)



Önkormányzatok eladósodottsága: o

1990 évi LXV ÖTV 88§ (3) b)

o

ESA 95 szabályai az államadósságról/ költségvetési hiányról



ÁFA-ról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 2004-től hatályos 4/A.§-a



Közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. törvény)

A fenti korlátok alapvetően meghatározzák az önkormányzatok és költségvetési intézmények mozgásterét, amely alapján azok az ESCO-t részesítik előnybe a saját hatáskörben végzett energiakorszerűsítéssel és üzemeletetéssel szemben.

Uniós Irányelvek Az ESCO működési területét az alábbi Uniós Irányelvek szabályozzák: 

2006/32/EK Irányelvét az Energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az Energetikai Szolgáltatásokról.



2002/91/EK Irányelv az Épületek energiafelhasználásáról

Uniós definíció 2006/32/EK Irányelv definíciójával összhangban az „ESCO (Energy Service Company Energetikai Szolgáltató Vállalat) az a természetes vagy jogi személy, aki energetikai és/vagy energiahatékonysági szolgáltatást nyújt a felhasználó létesítményei számára, részt vállalva annak gazdálkodási kockázatából. A szolgáltatás ellenértékének a fedezete (részben vagy egészben) az energiahatékonysági beavatkozás kell legyen, egy Energiatakarékossági Szerződésben (EPC) előre lefektetett teljesítési kritérium rendszer alapján

Hazai kritérium rendszer A hazai célok definiálásakor a hosszútávon fenntartható energia megtakarításon túl fontos, hogy az ESCO-t ne csupán az önkormányzati szabályzási keretek kiküszöbölésére használják. Ezt a célt elősegítendő egy ESCO szigorú értelembe véve az alábbi kritériumoknak kell, hogy eleget tegyen: 

Energia megtakarítás - Egy ESCO-nak az energiahatékonysági korszerűsítés révén keletkező energiamegtakarítás minimum mértékét (kWh-ban GJ-ban, vagy fölgáz m3ben) szerződésben is garantálni kell, melynek nem teljesítése esetén az ESCO gazdasági kockázatot vállal.



Gazdaságosság - Az ESCO egy olyan energia megtakarításból finanszírozható korszerűsítés kell legyen, amely a végfelhasználó pénzforgalmát (cash flowját) nem érinti negatívan, az indexált bázisállapothoz képest. Azaz az energia megtakarításból származó költségmegtakarítások meg kell, hogy haladják az ESCO révén vállalt törlesztés jellegű és egyéb díj kötelezettségeket.



Karbantartás és javítás - Ahhoz, hogy az ESCO szerződéses futamidőt a végfelhasználó oldaláról nézve ne terhelje párhuzamos beruházási kötelezettség és ahhoz kapcsolódó negatív pénzforgalom az ESCO-nak célszerű karbantartási kötelezettséget vállalni a teljes szerződéses időszak biztosítva a berendezések futamidő alatti élettartamát.



Futamidő – Az ESCO futamidő nem haladhatja meg a berendezések élettartamát, kivéve ha az ESCO karbantartási kötelezettséget vállal beleértve a felújításokat is.



Átláthatóság - Biztosítani kell, a számlákon, szerződésekben, világos, érthető módon a végső fogyasztók számára információk elérhetőségét.



Árindexálás - Beruházás finanszírozásához kapcsolódó költségek előre rögzített keretek között kell, hogy történjenek időközi inflációs felár alkalmazása nélkül. Míg a primer energia költségei a piaci viszonyok alapján változhatnak, amelett, hogy az ESCO elehetővé tegye a betekintést a szabadpiaci beszerzési áraiba.



Finanszírozás - Az ESCO nem gyakorolhat a végfelhasználó főszámlája felett inkasszós vagy azonnali beszedési jogot.



Tulajdonjog- Az ESCO szerződéses futamidő végén a tulajdonjog át kell, hogy száll a végfelhasználóra nulla körüli értéken, kötelezettségektől menetesen.

ESCO piac bemutatása a piacfejlődés háttere Főbb piaci tényezők Magyarországon az ESCO konstrukció széles körben terjedt el az 1990-es évektől. A széles körű elterjedés okai többek között a következőkre eredeztethetőek vissza:

 Alacsony energiahatékonyság a rendszerváltást követően;  Növekvő energiaárak a piac liberalizáció következtében;  Berendezés gyártók és kivitelezők erős piacszerzési szándéka;  Finanszírozási források hiánya a végfelhasználóknál;  Pénzintézetek nyitottsága az ESCO-k finanszírozására;  Közbeszerzési eljárás komplexitása;  Szakértelem hiánya a végfelhasználóknál;

Piacfejlődés és főbb mérföldkövek A piac alakulásában a következők bírtak meghatározó jelentőséggel:  1990-es években a viszonylag egyszerű, és gyors megtérülés melletti korszerűsítések valósultak meg az első körben. Ilyen volt például a közvilágítás korszerűsítés: 3-5 éves megtérülés mellett;  1990-es évek második felében a már magasabb és hosszabb finanszírozási igény biztosítása érdekében megjelentek a pénzintézetek, akik közvetlen vagy közvetve szerepet vállaltak az ESCO-k finanszírozásában;  2000-es években a hosszabb 5-10 éves megtérülés irányában ment el a piac, és a pénzintézeti oldalon tovább bővült a szereplők köre;  2002 évi parlamenti és önkormányzati választások előtti két évnek jelentős szerepe volt az ESCO-k életében  2006-ban megkezdett intézményi reformok, létesítmények hosszú távú fennmaradását;

melyek

negatívan

érintették

a

 2006-ban indult be a Szemünk Fénye Program, mely helyi közbeszerzés nélkül (központi közbeszerzés alapján) akár 15 éves visszafizetést tesz lehetővé bérleti konstrukció keretében egy nyertes konzorcium mellett;

Energetikai területek A hazai ESCO-k jellemzően az alábbi energetikai területeken vannak jelen:  Köz- és beltéri világításkorszerűsítés;  Fűtéskorszerűsítés;  Ipari és távhő korszerűsítések. Mindez összhangban van a szektoronkénti energiafogyasztással, ahol az összes energiafogyasztás 45%-át az épületek üzemeltetésekor használják fel, ami Magyarországon mintegy 300 petajoule, melyen belül a legnagyobb tételt a fűtés képviseli.

Ábra: Energiafogyasztás szektoronként

Lakossági energiafogyasztás

Egyéb 10% Építőipar 5%

Világítás 1%

Közlekedés 26%

Épületek 45%

Fűtés 54%

Közlekedés 20% Főzés és háztartás

8%

Melegvíz

11%

Ipar 20%

Az ipari alkalmazások elterjedését nehezíti azok heterogén jellege és a végfelhasználó szuverén magatartása. Óraszámok és élettartam Egy ESCO optimális működési alapjainak a megteremetéséhez fontos továbbá az éves magas kihasználási óraszám is, biztosítva az adott berendezés belátható időbeni megtérülését, és egyben tekintettel az berendezések élettartamára is. Éves kihasználtsági óraszámok Beruházási Óraszám érték Magas 4000 óra Alacsony Alacsony 1000 óra Alacsony Magas 4500 óra Közepes Közepes Magas Magas 6000 óra Alacsony Magas 6000 óra Változó

Beavatkozás Közvilágítás Beltéri világítás Fűtés Szigetelés Nyílászáró csere Használati melegvíz Ipari hővisszanyerés

Megtérülési idő Alacsony Magas Közepes Magas Magas Alacsony Közepes

Forrás: ESCO interjúk, 2008

Közvilágítás korszerűsítés Közvilágítási energiatakarékossági piacok fejlődése

Higany Lámpa

Nátrium Lámpa Kompakt Fénycsövek

1990

FénySzabályozás

2000

LED Lámpa

2010

Élettartam Rövid Közepes Hosszú Hosszú Hosszú Hosszú Közepes

Nátrium lámpatestek és kompakt fénycsövek Közvilágítás esetében igen jelentős, viszonylag könnyen realizálható megtakarítási lehetőségeket jelentett, amikor 80-125 W-os higany izzókat lecserélték 36-70W-os modern nátrium lámpákra és kompakt fénycsövekre. A 90-es években végrehajtott lámpakorszerűsítések után, átmenetileg, a széles körben elérhető technológiai újítások hiányában, jelentősen korlátozódott az energia megtakarításból finanszírozható közvilágítás- korszerűsítések köre. Így jelenleg üzemeltetési formátumban végzett beruházások megvalósítását az önkormányzat csak emelt díjból képes visszafizetni általában 8 éves futamidő mellett. Ez által gyakorlatilag az ESCO önkormányzat pénzügyi mérlegén kívül finanszírozza a beruházást azt alátámasztó energia megtakarítás nélkül, amely így költségnövekedést eredményez. LED lámpa Érdemi további megtakarítást a nátrium lámpák és kompakt fénycsövek LED lámpákra történő cseréje jelentene, azonban ezen megoldás még nem érhetők el széles körben és kedvező áron. Az iparági várakozások szerint 2011-12-ben éri el a LED lámpa azt a piaci és gyártási méretgazdaságossági volumen határt, amely már energiatakarékossági alapon is képes lesz egy adott korszerűsítés finanszírozására. A jelentősebb nemzetközi LED gyártók GE / Phillips / OSRAM 2010-11 re tervezik az új közvilágítás programjuk piaci megjelenését megtakarítás által vezényelt piacképes alapon. Élettartam A jelenleg használatos lámpatestek élettartama viszonylag alacsony, így a megtakarítás a maradványidőszakban már nem jelentkezik. Számos estben a szerződéses futamidők kitolása már eleve karbantartási kérdéseket vet fel, mivel már a szerződés időszaka alatt lejár a lámpatestek élettartama. A LED piacra lépésével az élettartam jelentős növekedése várható.

Világítási berendezések élettartama

Kompakt lámpatest Nátrium lámpatest LED lámpatest Lámpatest ház

Élettartam 8 000 óra 16 000 óra 40 000 óra

Közvilágítás 4 000 óra / év 2 év 4 év 10 év 15-20 év

Beltéri világítás 1000 óra / év 8 év 16 év 40 év

Forrás: ESCO interjúk, 2008

Fényszabályzás Jelenlegi környezetben megtakarítási potenciált jelenthet az elektronikus lámpatest előtéteken fojtó / gyújtó szabályozás célú alkalmazása, mely révén a külső fényviszonyokhoz igazodóan, lépcsőzetes ¼ óránkénti vissza szabályzással érhető el megtakarítás. Fényszabályozás hatása az áramfogyasztásra

Forrás: ETK Önkormányzati Klub prezentáció, 2008. május

Ugyanakkor kérdéses, hogy ezen megtakarítás mennyivel rontja a berendezések élettartamát. Fontos a közös gyártó által előállított lámpatest / előtét / gyújtó egységének a fenntartása, mivel ezek az elemek egymásra lettek fejlesztve az optimális élettartam realizálásához. Amennyiben viszont csak az előtét kerül lecserélésre úgy jelentősebb élettartam csökkenéssel és a karbantartási költségek növekedéssel kell számolni (főként a kompaktfénycsövek esetében). A leszabályozással egyben felelőségi kérdéseket vethet fel, mivel nem egyértelmű hogy egy meghibásodás esetén mikor van szó hálózati hibáról és mikor a beavatkozást végző ESCO hibájáról.

Villamos energia szabadpiaci beszerzés A közvilágítás kiszámítható profilgörbével rendelkezik. A völgy és mélyvölgy időszakra eső stabil és folyamatos villamos energia fogyasztása pedig igen keresett villamos energiatermelők, kereskedők és mérlegkörök által. Ily módon a végfelhasználók számára nem lehet közömbös, hogy az ebből eredő ármegtakarítás kinél realizálódik. Számos ESCO vállalat a közvilágítás 4-8 évre történő megszerzésével, egyben az energia piacot is megszerzi, azonban a végfelhasználók felé az egyetemleges fogyasztókra vonatkozó árat használják, amelyet a régi közvilágítási tarifával egyenértékűnek állítanak be, így a villamos energiakereskedelmi haszon az ESCO-nál marad. Ezért fontos az ESCO szerződéseiben rögzíteni, hogy a beszerezési áron adja tovább a villamos energiát, és az extra hasznot a felek az felhasználói költségcsökkentésre, vagy futamidő csökkentésre fordítsák. Rendszerhasználati díjak passzív és aktív elemek meghibásodása 2008 évtől vezették be a közvilágítási rendszerhasználati díj fogalmát, amely a passzív elemekre - így a szabadvezetékes közös tartószerkezetű kábel és villanylámpa oszlopok karbantartására – vonatkozik. A passzív elemek az áramszolgáltató tulajdonát képezik, így azok területén végzett beavatkozások is az áramszolgáltató jogai és feladatai. Ugyanakkor a hibák bejelentése az ESCO-hoz érkezik és szerződés szerint neki kell biztosítani az üzemszerű rendelkezésre állást.

Beltéri világítás A beltéri világításban használt technológiai fejlődés a közvilágításhoz hasonló körülmények közt halad, azonban a beltéri világítás energiagazdálkodása hátrányosabb helyzetben van: 

Alacsonyabb üzemóra szám - Beltéri világítás esetén gyakorlati tapasztalat szerint kistérségi létesítmények éves szinten 900 üzemórában, nagyobb önkormányzati létesítmények pedig 1100 üzemórában használnak beltéri világítást. Ez a közvilágítással összehasonlítva ¼ annyi kihasználtságot és így 4-szer akkora megtérülési időt jelent



Heterogén beruházások – Beltéri világítás üzemeltetése, tekintettel a világított helységek eltérő méretére és felhasználási szokásaira, külső fényviszonyok változásaira lényegesen heterogénebb mint a közvilágítás. Ennek megfelelően a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés és karbantartás is összetettebb. A lámpatesteket nem lehet sorban lecserélni.

Fűtéskorszerűsítés és hőtechnikai korszerűsítések A fűtéskorszerűsítés is közvilágításnál összetettebb beavatkozást és üzemeltetést igényel, többek között a következő okokra visszaeredeztetően: 

Szezonális kihasználás – A fűtési szezon október 15-től április 15-éig tart így éves szinten maximális esetben 4.500 órás kihasználtságot jelent.



Külső időjárás függőség - A tényleges felhasználás egyben függ a külső hőmérsékleti viszonyoktól is, amely megnehezíti az évek közti energiafelhasználás összehasonlítását.



Primer és szekunder oldal - A fűtési rendszernek teljes összhangban kell lenni a szekunder oldali hőleadó felüllettekkel, és szigeteléssel, valamint nyílászárókkal.



Hosszabb élettartam - A fűtés és hőtechnikai berendezések élettartama általában meghaladja az ESCO üzemeltetési időszak hosszát.

Fűtéstechnológia fejlődése

Olaj Kazán

1970

Gáz Kazán

1980

1990

Kondenzációs Gázkazán

2000

Megújuló Energia

2010

Fűtőrendszerek primer energetikai hatásfoka (%) 140%

120%

120% 85%

100%

100%

70%

80% 65%

60% 40%

92%

35%

20% 0%

Forrás: Joós Lajos – Energia megtakarítás a háztartások földgázfelhasználásában, Magyar Épületgépészet, XLI. évfolyam, 2002/4. szám

Gázkazánra átállás Az 1980-as évek végén a gázhálózat fejlődésével valamint az első olajválság után az alacsonyabb hatásfokú olajkazánokat kiváltották új gázkazánokkal, amely közel 25% hatásfokjavulást realizáltak. Az új gázkazán és kondenzációs gázkazán közti hatásfok javítási potenciál azonban korábban az alacsony gázár környezetben korlátozta a megtakarítás alapú beruházásokat. Kondenzációs kazán A kondenzációs készülékeknél az égéstermékekben lévő vízgőz lecsapódik a készülék hőcserélőjének a felületén, így a hőcserélő képes a füstgázból nyert hőenergiát átadni a fűtővíznek, mely által hagyományos kazánnál magasabb hatásfok érhető el. A magasabb gázárak mellett ezen korszerűsítés is már rentábilis lehet, főként a készülékek élettartamának a figyelembevétele mellett. Megújuló energia Hazánkban a víz hőhordozós, radiátoros központi fűtés terjedt el, a vizet kazánnal és jelentős részben földgáztüzeléssel melegítve fel. Az energiatakarékos hőszivattyú révén az emberi természetnek leginkább megfelelő, kis hőmérsékletű, melegvíz-üzemű központi fűtések, az ún. felületfűtéseket alkalmaznak, amely a hatásfoka még kedvezőbb: 

Nagyobb felületű fűtés estén a hasznosított hőfoklépcsők kiterjednek a 55/45 °C, majd 40/30 °C hő tartományokra szemben a korábbi 90/70 °C és 75/60 °C tartományokkal



A megújuló forrásból származó energia, valamint hulladékhő hasznosítása révén csökken a fosszilis energia felhasználás.

A hőszivattyúk beruházási költsége tekintettel a teljes-körű primer szekunder oldali beavatkozásra igen magas, amelyet kompenzál a hosszú élettartam és fűtőanyag költségcsökkenés. Szintén jelentős üvegházhatású gázkibocsátás csökkentés realizálható megújuló energia alapú hőtermelés révén, más fosszilis alapú megoldásokhoz viszonyítva. Az olajkazánhoz viszonyított globális szén-dioxid-kibocsátás (IEA) 100%

100%

80% 60%

80% 55%

50%

40% 20% 0%

0%

Szigetelés és nyílászárócsere Sajnálatos módon a szekunder oldali utólagos hőszigetelés és nyílászárócserék pénzügyi megtérülési ideje a magas beruházási költség miatt a gépészeti beavatkozásokénál is hosszabb (15-25 év), így számos ESCO csupán a fűtéskorszerűsítésre (azon belül is a hőtermelő és elosztó berendezésekre) korlátozza a tevékenységét.

Hőtechnikai korszerűsítések élettartama Energiahatékonysági intézkedés

Átlag élettartam

Lakóházak padlásterének szigetelése Lakóházak falüregeinek szigetelése E–C osztályú üvegezés B–A osztályú kazánok Fűtésszabályozás

30 év 40 év 20 év 15 év 15 év

Forrás: Energy Efficiency Commitment 2005–2008, Egyesült Királyság, melyet kiindulási alapként használt az EU Bizottság a 2006/32 EK irányelvhez Ugyanakkor az energiamegatkarítási oldalról nézve a szigetelésnek jelentős szerepe van a hőigény csökkentésében, mely realizálása esetén a nagyobb hőleadó felületi igénnyel rendelkező hőszivattyúk is előtérbe kerülhetnek.

Végfelhasználói kör Az ESCO korszerűsítésekre jellemző végfelhasználói körbe tartoznak:  Önkormányzati létesítmények (köztük egészségügyi- és oktatási intézmények, távhő rendszerek);  Költségvetési és egyházi intézmények;  Társasházak és Lakásszövetkezetek;  Ipari felhasználók Az önkormányzatok a hosszú távú folyamatos feladatellátó státuszukból adódóan viszonylag kedvező piaci megítélést élveznek. Az önkormányzati feladatok közé tartozik a helyi egészségügyi-, szociális, oktatási-, közművelődés-ügyi, testnevelési, közlekedési rendszerek szervezése és egyéb kommunális feladatok ellátása. Az önkormányzat felelős mindezen területekhez kapcsolódó önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodásért így az energiagazdálkodásért is, mely az alábbi létesítményeket érinti a fogyasztói oldalon:   



Oktatási intézmények Egészségügyi intézmények Könyvtárak és művelődési házak

 

Sportlétesítmények és fürdők Szociális létesítmények Közvilágítás

Az önálló kazánfűtésű intézmények mellett a primer oldalon jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak távhő szolgáltatók is. További keresletet jelentenek a közszolgálati feladatokat ellátó egyházak, állami költségvetési szervek és egyházi intézmények körében végrehajtandó energia-megtakarítást eredményező beruházások, így:     

Minisztériumi és egyéb hivatalok Egyházi ingatlanok Egyetemek és kollégiumok Megyei korházak Postahivatalok



 

Katonai, határőrségi, és tűzoltósági laktanyák aktanyák Fegyházak és büntetésvégrehajtási intézetek Magyar Államvasutak létesítményei

ESCO cégek Közvilágítás és beltéri világítás Tekintettel a beavatkozás egyszerűségére, viszonylag alacsonyabb tőkeigényre és kezdeti időkben magas megtakarítási potenciálra, a köz- és beltéri világítás területén alakult ki a legnagyobb számú ESCO koncentráció, amely a piac kiaknázásával napjainkra jelentősen lecsökkent. Jelentősebb világításkorszerűsítési hullámok főleg a 1998. és 2002. évi önkormányzati választásokat megelőző két évben alakultak ki, melynek megfelelően számos cég tevékenysége fulladt passzivitásban. A piac beszűkülésével és értékesítési csatornák koncentrálódásával számos ESCO hagyott fel a világításkorszerűsítési tevékenységével 2006 után. A világításkorszerűsítésben lévő ESCO java része KKV formátumban működik és hazai magánszemélyek tulajdonában van, ezen felül az áramszolgáltatók leányvállalatai is részt vesznek a piacon.

Fűtéskorszerűsítés A fűtéskorszerűsítések piaca heterogénebb, mint a világításkorszerűsítés, és kettéválnak a helyi önkormányzati létesítményeket kiszolgáló ESCO-k és a nagyobb költségvetési intézményeket, így megyei kórházakat, büntetés végrehajtási intézeteket kiszolgáló ESCO-k Fűtéskorszerűsítésben résztvevő ESCO-k. Jelenleg 9 aktívan működő ESCO céget találhatunk hazánkban. A piac a nagyobb projektméretek és hosszabb szerződéses időszak következtében jelentősebb stratégiai értéket képvisel, mely nyomán a nemzetközi befektetők is megjelentek, valamint számos akvizíció ment végbe az elmúlt évek során. Ugyanakkor korlátozott a komplett szekunder hőenergetikai oldalra (szigetelés, szabályozás, nyilászárócsere) is kiterjedő megoldásokat nyújtó szolgáltatók köre.

Távhő rendszerek A fűtőművek és kapcsolt termelésű erőművek elsősorban hőt szolgáltatnak önkormányzati tulajdonú távfűtőműveknek hosszú távú (15 év) szerződések keretében, amelyhez jelentős tőkeerőre és stabil háttérre van szükség. Ezen szolgáltatási területek között már jelentős szinergiák vannak az üzemeltetés és tüzelőanyag beszerzés területén, amelynek köszönhetően a szokásosnál még erőteljesebb a konszolidáció. Létezik olyan ESCO cég, amely például külön erőmű üzletágat hozott létre, az elmúlt években akvirált cégekből.

Ipari és szolgáltatási szektor Az ipari és tercier szektorban mindezidáig csak korlátozottabb mértékben vetették meg a lábukat ESCO vállalatok, és azok portfoliója is igen vegyes.

Pénzintézeti és berendezésgyártó háttér szereplők Kereskedelmi Bankok Az ESCO-kon keresztül a bankok az önkormányzatokat finanszírozzák, így elsősorban az önkormányzati számlavezetésben aktív bankok vesznek részt az ESCO-k (önkormányzatok) finanszírozásában. Ily módon a bankok képesek a végfelhasználók beminősítésére és számlák feletti inkasszós jog (azonnali beszedés) gyakorlására.

A főszámla-vezető bank egyben szerepet vállalhat a saját erő, vagy odaítélt támogatások előfinanszírozásában és képes ESCO hitelkeret felállítására, egy szélesebb portfolióra. 2005. január 1-től az önkormányzatoknak havonta lehet számlavezető bankot váltani (szemben a korábbi éves gyakorlattal, amely korlátozta az önkormányzatok mozgásterét mivel a fő számlavezetés felmondási határideje 60 nap volt).

EBRD Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2009. évben tervezi egy 50 millió eurós (12,5 Mrd Ft) refinanszírozási keret megnyitását kimondottan magyarországi önkormányzati energiahatékonysági beruházások ESCO finanszírozási céljából. A terv szerint az alap 10 millió eurós (2,5 Mrd Ft) támogatásban részesül az Európai Uniótól és 2009-2010 folyamán kerül kihelyezésre.

Berendezés gyártók Számos esetben szoros (sok esetben kizárólagos) együttműködés alakul ki az ESCO és gyártók között, amely estben az ESCO-k szerepe az adott berendezés piacszerzésére összpontosul. ESCO-k a berendezésgyártókkal kötött keretszerződéseik alapján képesek jelentősebb árengedmények elérésére, és így méretgazdaságosság adta előnyök kihasználására. Ugyanakkor az egészséges piaci viszonyok fenntartásához, fontos az ESCO-k függetlenségének a fenntartása.

Nemzetközi ESCO piacok Az első ESCO jellegű üzemeltető cégeknek egészen az 1800-as évekig visszanyúló hagyománya van, és ebben a tekintetben Franciaország tekintető az energetikai üzemeltető cégek szülőhazájának (Dupont és Adnot 2004). A koncepció aztán Észak Amerikában a XX. században terjedt el széles körben (EC DG JRC 2005). Az integrált energiatakarékossági szolgáltatásokat nyújtó ún. EPC cégek aztán az 1980-as években terjedtek el újra Európában az olajválság után. A német piac bontakozott ki elsőként, azt szorosan követte Franciaország, Anglia, Spanyolország és Olaszország (Vine 2005, Bertoldi et al. 2006b). A rendszerváltást követő években indult útjára a Közép-Keleteurópai ESCO piac (Urge-Vorsatz et al. 2004), az energiatudatosabb piaci gazdálkodással párhuzamosan. A XXI. század sikertörténetei között szerepel Ausztria és Csehország. Ugyanakkor számos főként skandináv országokban nem járt eredménnyel az ESCO-k bevezetése (Forsberg, SEA 2003). Ország Spanyolország Portugália Olaszország Görögország Egyesült Királyság Írország Franciaország Németország Ausztria Belgium Luxemburg Finnország Svédország

Első ESCO

1980 1980 1970 1985 1990 1987 1978

ESCO-k száma 10-15 privát / + állami 7-8 30-40 3 20-24 2 3 nagy / 100 kicsi 500 30 30 3-4 9-11 10

Piac becsült mérete 8 m EUR 95 m EUR 860-940 m EUR 3 Mrd EUR 2 Mrd EUR 500 m EUR

220 m EUR 40-60 m EUR

Dánia Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Románia Bulgária

2-4 30 10-15 10-30 5 2 3

5 m EUR 150-200 m EUR 10-20 m EUR 10 m EUR

Forrás: JRC 2007, European Commission, 2003

A teljes európai ESCO piac becsült mérete meghaladja az évi 5 milliárd eurót (Bertoldi et al. 2006b, Geissler 2005). A legjellemzőbb piaci szegmensek közé tartozik a világításkorszerűsítés, fűtéskorszerűsítés és a kapcsolt energia termelés, de emellett a hűtés és légtechnika területén is elterjedőben van (CRES 2005b). A beruházások túlnyomó része az állami szféra intézményeit érintette.

Jogszabályozás keretek Az ESCO elterjedéséhez nagyban hozzájárultak az állami jogszabályozás által teremtett korlátok áthidalási szándéka, melyek között szerepel 

Kötelező feladatok széles köre



Eladósodottság



Adóztatás



Közbeszerzés

A fenti korlátok alapvetően meghatározzák az önkormányzatok és költségvetési intézmények mozgásterét és azok az ESCO-t részesítik előnybe a saját hatáskörben végzett energiakorszerűsítéssel és üzemeletetéssel szemben.

Önkormányzati feladatok A települési önkormányzatok feladatait és hatásköreit az 1990. évi LXV. törvény 8. §-a definiálja. Az önkormányzati feladatok közé tartozik a helyi egészségügyi-, szociális, oktatási-, közművelődés-ügyi, testnevelési, közlekedési rendszerek szervezése és egyéb kommunális feladatok ellátása. Továbbá az önkormányzat felelős mindezen területekhez kapcsolódó önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodásért, valamint területfejlesztési feladatok ellátásáért is. Ugyancsak a önkormányzatok feladatai közé tartozik a település energiapolitikájának kialakítása. A törvény az intézményfenntartás költségeit négy forrásból eredezteti: 

az állami költségvetésből normatív úton biztosított támogatásból,



a fenntartói hozzájárulásból,



az igénybevevők által igénybe vett szolgáltatások díjából, valamint



az intézmények sajátos bevételeiből.

A fenti forráselemek számtalan esetben nem fedezik az intézményfenntartás költségeit. A rendelkezésre álló források elégtelensége a rendszer optimális működtetésével ellentétes döntések meghozatalára kényszeríti a fenntartókat. Tekintettel, hogy a rendszer működtetése az elsődleges ezért a források – a karbantartások és fejlesztések rovására – a működés költségeire csoportosítódnak át és ezzel a település hosszú távú érdekeit áldozzák fel a napi működésre. Az ESCO-k sok esetben a rövidtávon látványos beruházást nyújtanak (önerő nélkül), azonban kellő szabályozási környezet hiányában ez hosszútávon az előnyöket meghaladó kötelezettségeket róhat az önkormányzatok gazdálkodására.

Közbeszerzési korlátok Közbeszerzés köteles szervezetek közé taroznak mind az önkormányzatok, az önkormányzat egyharmadot meghaladó vagyoni hozzájárulásával létrehozott társaságok, valamint a költségvetési intézmények Közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. törvény) értelmében külön-külön közbeszerzés köteles területekhez tartoznak:  Építési beruházások  Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások  Egyéb hosszú távú szolgáltatások Az ESCO-nak egyik vonzereje, hogy képes egyetlen egy közbeszerzés keretében megvalósítani és üzemeltetni egy energetikai beruházását, annak kivitelezését, finanszírozását, üzemeltetés és karbantartását és adott esetben még a kapcsolódó primer energia önálló szabadpiaci beszerzését beleértve. Közbeszerzés saját és ESCO-n keresztüli beruházás esetén

Önálló Beruházás

ESCO-n keresztül

Előkészítés

Független fél

A - Alvállalkozó

Kivitelezés

I - Közbeszerzés

B - Alvállalkozó

Finanszírozás

II - Közbeszerzés

Primerenergia beszerzés

III - Közbeszerzés

Üzemeltetés és Fenntartás

IV - Közbeszerzés

ESCO

C - Bank

I - Közbeszerzés D - Alvállalkozó E - Alvállalkozó

Tekintettel a 5-15 éves határozott idejű szerződésekre, ugyanakkor az ESCO kiválasztása igen nagy felelőséget helyez az önkormányzatra. És az ESCO is sok esetben csak integrátor szerepet tölt be az önkormányzat és az alvállalkozók között, mely fővállalkozási díj aztán az érintettek között kerül allokálásra.

Uniós szabályozási keretek EU Energia Szolgáltatás Irányelv (Energy Service Directive) Az Európai Parlament és Tanács 2006. április 5-én hozta meg a 2006/32/EK Irányelvét az Energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az Energetikai Szolgáltatásokról (Directive on Energy End-use Efficiency and Energy Services). Az Irányelv szerint a tagállamok átfogó nemzeti energia-megtakarítási célelőirányzatot fogadnak el, és (2008. január 1-jétől kezdődően) kilenc év alatt 9 %-os megtakarítás elérésére törekednek energetikai szolgáltatások és egyéb energiahatékonyságot javító intézkedések útján. Az Irányelv a következő definíciókat alkalmazza az ESCO-k tekintetében: 

ESCO (Energy Service Company) „energetikai szolgáltató vállalat”: az a természetes vagy jogi személy, aki energetikai és/vagy energiahatékonysági szolgáltatást nyújt a felhasználó létesítményei számára, részt vállalva annak gazdálkodási kockázatából.

A szolgáltatás ellenértékének a fedezete (részben vagy egészben) az energiahatékonysági beavatkozás kell legyen, előre lefektetett teljesítési kritérium rendszer alapján 

Energiatakarékossági Szerződés/ Energy Performance Contracting (EPC): egy szerződéses megállapodás a szolgáltató és a haszonélvező között (alap esetben egy ESCO) egy energiahatékonysági beavatkozás tárgyában, ahol a beruházás a szerződésben szereplő energiahatékonysági teljesítés szintjének a függvényében kerül kifizetésre



Harmadik Feles Finanszírozás / Third-Party Financing (TPF): az energia szolgáltatón és végfelhasználón felül egy harmadik felet magába foglaló szerződéses megállapodás, ahol a harmadik fél nyújtja a szükséges tőkebefektetést, a végfelhasználó energiaköltség megtakarításból osztozás fejében. A harmadik fél lehet egy ESCO is.

Az Irányelv értelmében a közszektornak valamennyi tagállamban jó példát kell mutatnia az energiát használó berendezésekre, az energetikai szolgáltatásokra, valamint az egyéb energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozólag a beruházások, a fenntartás, illetve az egyéb költségek tekintetében: 

A Tagállamoknak gondoskodni kell arról, hogy egy vagy több energiahatékonyságot javító intézkedést a közszektor hozzon meg, olyan költséghatékony intézkedésekre összpontosítva, amelyek a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legnagyobb energiamegtakarítást eredményezik.



A Tagállamoknak meg kell könnyíteni és lehetővé tenni a legjobb gyakorlatok cseréjét a közjogi szervek között a Bizottsággal együttműködve, például az energiahatékony közbeszerzési gyakorlatokat;



A Tagállamoknak gondoskodni kell arról, hogy az energetikai szolgáltató vállalkozások (ESCO-k) számára biztosított legyen a megfelelő mértékű ösztönzés, és az egyenlő verseny és az azonos feltételek megléte ahhoz, hogy függetlenül kínálhassák, illetve hajthassák végre az energetikai szolgáltatásokat és energiahatékonyságot javító intézkedéseket.



A Tagállamok létrehozhatnak olyan alapot vagy alapokat, amelyek energiahatékonyságot javító programok és egyéb energiahatékonyságot javító intézkedések teljesítését támogatják, és elősegítik az energiahatékonyságot javító intézkedések piacának kialakítását. A Tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek az alapok a kereskedelmi finanszírozású energiahatékonyságot javító intézkedéseket kiegészítsék, és ne versenyezzenek azokkal.



A Tagállamoknak biztosítani kell, a számlákon, szerződésekben, világos, érthető módon a végső fogyasztók számára információk elérhetőségét, beleértve a tényleges aktuális árak és a tényleges energiafogyasztás; és annak korábbi évekkel történő összehasonlítását, valamint az energiafelhasználó berendezések objektív, részletes műszaki leírását.

EU Épületenergetikai Irányelv Az Európai Parlament és Tanács 2002. december 16-án hagyta jóvá az „Épületek energiafelhasználása” című 2002/91/EK direktívát. Eredetileg az irányelv szerint a tagállamoknak létre kell hozni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz lettek volna szükségesek, hogy az irányelv 2006. januárig bevezetésre kerüljön, mely időpont végül hazánk esetében 3 évvel meghosszabbításra került A direktíva célja az Európai Unió energiafogyasztásának csökkentése. Az épületek energiafelhasználásának csökkentésénél az eredeti 10 uniós tagállamot figyelembe véve 2010-ig 22%-os megtakarítással számoltak, ahol a szükséges beruházás megtérülési ideje 8 évnél rövidebb. Az irányelv szerint minden 50+ m2 alapterületű épületet „energiapasszussal” kell ellátni a hatékonyabb energia felhasználás érdekében

Az Irányelv szerint az épület energiafelhasználását úgy kell csökkenteni, hogy közben a belső hőmérséklet, a páratartalom, a belső levegő minősége, a légsebesség értéke a tartózkodási zónában, a világítástechnikai paraméterek, valamint a zajterhelés értékei nem lehetnek rosszabbak az eredeti állapotnál. Ezeket a követelményértékeket az MSZ CR 1752 (2000) szabvány tartalmazza. A célkitűzés tehát a jobb belső környezet elérése, a jelenleginél kevesebb energia felhasználásával. A direktíváról a tervek szerint Magyarországon 3 rendelet jelent meg: 

A követelményrendszert és a számítási eljárásokat tartalmazó 7/2006. (V.24) TNM rendelet



Az épületek tanúsítására vonatkozó rendelet (176/2008.(VI. 30. Korm. rendelet);



A kazánok és klímaberendezések felülvizsgálatával, tanúsításával kapcsolatos rendelet (264/2008.(VI. 30. Korm. rendelet)

Zöldkönyv Az Európai Unió energiaellátás biztonsági stratégiájáról 2000 novemberében adta ki a Zöld Könyvét, amely elemzi az EU energiaellátásának jövőbeli alakulását és kimondja, hogy a jelenlegi folyamatok nem változnak jelentősen úgy az Unió energiaszükségletének 70%-át kell már importból fedezni, szemben a jelenlegi 50%-kal. A Zöld Könyv az Energiahatékonyságról (2005. június 22) fő irányelve az EU 20%-os energiatakarékosságának az elérése 2020-ig. Mindez egyben 60 Mrd euró költségcsökkentést eredményez és a szükséges beruházások egy millió új munkahelyet teremtenének. A Zöld Könyv három főbb területet jelöl meg ahol hatékonyabb energia megtakarítási intézkedések szükségesek, így az épületek / háztartások, ipar, és közlekedés.

Fehér Könyv Az Energiapolitikai Fehér Könyv (1997) az EU energiapolitikájának legfontosabb célkitűzéseiként a versenyképességet, az energiaellátás biztonságát, és a környezetvédelem fenntartását jelöli meg. A célok elérésének a legfontosabb eszközeként a piacliberalizációt, az árak tartalmának egyértelműségét, az energiahatékonyságot és az energiahálózatok összekapcsolását jelöli meg. A Fehér Könyv továbbá célul tűzi ki az megújuló energiák arányának 2000 évi 6%-ról 2010-ig 12%-ra emelését.

Energiahatékonysági Akcióterv Az Energiahatékonysági Akcióterv elképzelését a COM (2000) 247 irányelv határozza meg. Az Akcióterv a Bizottság „Racionális energia felhasználás” című 1998. április közleményéhez fűződik, amely szerint az EU tagállamai az energiahatékonyság javításával 18%-os energiafogyasztás csökkenést tudnak elérni. Az akciótervben megfogalmazott intézkedések érintik a közlekedés, regionális politika, kutatás-fejlesztés, vállalkozások, adózási politika, nemzetközi együttműködés, háztartási készülékek és egyéb berendezések, ipar, épületek, közbeszerzés, energia audit, szolgáltat szektor területeit.

ESCO jellegű konstrukciók Az energetikai korszerűsítések és egyéb beruházások számos esetben a privát szféra bevonásával kerülnek végrehajtásra, úgy nevezett Public és Private Partnership (PPP) konstrukciók keretében, amelyen keresztül a közberuházások és közszolgáltatások biztosítása profit orientált magán szervezetek működnek közre. A PPP főbb formái között az alábbi konstrukciók szerepelnek: Magán finanszírozás nélküli formák

Magán finanszírozásos formák

 

Szolgáltatói szerződés DB típus (tervez és épít)

 

 

BO (épít és üzemeltet) DBO (tervez, épít és üzemeltet)

 

Koncesszió DBFO (tervez, épít, finanszíroz, üzemeltet) Vegyes vállalati formák Lízing

Energy Service Company (ESCO) habár alapjában egy DBFO konstrukció energetikai változatát jelöli, hazai gyakorlatban az energetikai korszerűsítések a következő formákat öltötték fel. Beruházási kockázat 1 Saját beruházás Önkormányzat 2 Harmadik feles Önkormányzat

Kockázatok viselése Üzemeltetési kockázat Kredit kockázat Önkormányzat Bank Önkormányzat ESCO

3 Tartós bérlet 4 Rendes ESCO

ESCO ESCO

Önkormányzat ESCO

5 Forfetírozás

ESCO

ESCO

Kamat és árfolyamkockázat Önkormányzat ESCO vagy Önkormányzat

Összesített költségek 1 – Alacsony

ESCO ESCO

ESCO ESCO

Bank

Bank

3 – Közepes 4– 5 – Magas

2-

Klasszikus ESCO Az ESCO egy külső energetikai üzemeltető által nyújtott kombinált műszaki és pénzügyi szolgáltatás a végfelhasználó létesítménynél felmért potenciális energia-megtakarítás kihasználására. Klasszikus ESCO

Önkormányzat (Végfelhasználó)

Energiadíj

Hitel

ESCO társaság Energiaszolgáltatás

Adósságszolgálat

Energiahordozó

Finanszírozó (Hitelintézet)

Energiahordozó ára

Energiaszolgáltató

A kombinált szolgáltatások keretében az ESCO vállalja: 

a projekt azonosítását,



műszaki tervezést és engedélyeztetést,



kulcsrakész kivitelezést,



üzemeltetést és karbantartást,



számlázás lebonyolítását, illetve



a fenti tevékenységek finanszírozásának megszervezését.

Az ESCO háttér finanszírozása túlnyomórészt banki hitel és saját erő biztosításával történik a projekt pénzforgalmára alapozva. Zártvégű ESCO portfolió - önerő nélkül A súlyozott finanszírozási forrásköltségek (WACC) csökkentése érdekében, egyes ESCO vállalatok 100%-ban hitelből finanszírozzák magukat elkerülve a drágább tőkeköltségű saját erő használatát.

A bank erre csak abban az esetben partner, ha a rendszer a futamidő alatt teljesen zárt, azaz a tulajdonos csak a törlesztések maradéktalan teljesítése után juthat profithoz, míg a futamidő alatt nincsen osztalék és egyéb ágon történő kifizetés. Egyben a Bank a portfolió egészét finanszírozza, azaz egyes projektek alulteljesítése kiegyensúlyozásra kerül más portfolión belüli projektek profitjával biztosítva a folyamatos banki adósságszolgálatot.

Állami / önkormányzati tulajdonú ESCO-k Számos országban van példa az állami szféra tulajdonában lévő ESCO-kra (így Spanyolországában, Németországban, Olaszországban, Ausztriában, és Ukrajnában). Az állami tulajdonú ESCO-k voltaképpen saját piacukat fedik le és mivel az energiatakarékosságban és nem a profitban érdekeltek ezért a profit a rendszeren belül marad és így szélesebb körben képesek intézmények bevonására. Szerződéses oldalról nézve is kisebb kockázatot jelent egy állami ESCO tekintettel a közösebb érdekeltségekre. Német PICO modell Németországban alakult ki az ún. PICO modell (Public Internal Performance Commitments / Állami Belső Energiatakarékossági Kötelezettségvállalás). A PICO modell keretében egy külön szervezet jön létre az energiatakarékossági projektek integrálására és szervezésére, amely az ESCO-hoz hasonló elven működik. Ez a szervezet végzi a teljes körű munkát az előkészítéstől, a fővállalkozáson és finanszírozáson át a karbantartásig a meglévő tudásbázisra alapozva. Ezáltal a méretgazdaságosság nyújtotta előnyök az állami szférában maradnak. PICO költségek és díjak PICO futamidő

Maradványidőszak PICO díjak

Költségek

Energia ktsg

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

A PICO rendszer alapvetően 3 elemből épül fel: 1. Egy megtakarítási cél kitűzése és projektek rangsorolása a megtérülési idő alapján; 2. Egy rulírozó alap felállítása egy indulótőke mellett, és azt folyamatosan kibővítve az energia megtakarítások összegével. 3. Egy energiagazdálkodási szervezet felállítása, amely képes koordinálni több hasonló energiahatékonysági projektet. PICO működési keret KOORDINÁCIÓS SZERVEZET

Finanszírozás

RULÍROZÓ PICO ALAP

Megállapodás

ENERGIA MEGTAKARÍTÁS

Energia ktsg megtakarítás

ÖNKORMÁNYZAT

Energia ktsg csökkentés

INTÉZMÉNY ENERGIA KÖLTSÉGVETÉSE

Spanyolországban az regionális energiaügynökségek és az Energiatakarékossági Intézet (Institute for Diversification and Energy Saving IDEA) tölt be ESCO szerepet.

Tartós bérlet / lízing Egy lízingügylet három fél részvételével létrehozott gazdasági és pénzügyi ügylet, amelyben az egyik fél (a lízingbeadó = Bank), egy másik fél (a lízingbevevő = Önkormányzat) igényei alapján energetikai technológiát vásárol egy harmadik féltől (a szállító = ESCO) és azt a lízingbevevő határozott idejű használatba bocsátja. Lízing kerete

Használati jog

Lízingbevevő (Önkormányzat)

Lízingbeadó (Bank) Tulajdonjog

Szállítás

Szállító (ESCO)

Lízingügylet és az azt jogi formában foglaló lízingszerződés egyidejűleg egy bérleti és egy adásvételi (értékesítési) szerződést foglal magába. Amennyiben tartós bérlet (operatív lízing) formájában valósul meg egy beruházás, akkor a lízingbe adó vételi jogot biztosít a lízingbevevő részére a vételár (maradványérték) rögzítése mellett. Ebben az estben a megfizetett lízingdíjakat részletekben terheli az ÁFA, és a lízingdíjakat a lízingbevevő költségként számolhatja el. Mindaddig, amíg a lízingelt eszközök a lízingbe adó tulajdonában vannak (maradványérték megfizetéséig) az amortizációs költségeket a lízingbeadó számolja el.

Forfetírozás / faktorálás Egyes bankok körében bevett gyakorlattá vált az ESCO hosszú távú követeléseinek a megvásárlása egy faktorált jelenértéken. A forfetírozás különböző időpontokban esedékes hosszúlejáratú követeléssorozatok fix kamatozás melletti diszkont alkalmazásával használatos.

A forfetírozás esetén a szállító lemond az őt illető követelésekről a leszámítoló bank vagy pénzintézet (a forfetőr javára), aki egyúttal a követeléssel járó pénzügyi kockázatokat is átvállalja, és visszkereseti jogáról lemond. Forfetírozás folyamata 2. számla 1. beruházás befogadása

$

3. forfetírozás

$$$$$$$$$$

4. Hosszú távú üzemeltetés

$

$

$

$

$

$

$

$

$

$

$

$

$

$

$

$

$

$

Forfetírozott követelés $$$$$$$$$$

$$$$$

ESCO - 1 év

Bank + IFC 0. év

+ 7. év

A folyamat a következő lépésekből áll: 

ESCO finanszírozásában megvalósuló lépések: o o

ESCO megvalósítja a beruházást, viselve annak előfinanszírozási terhét ESCO üzemeltetésre átadja a beruházást az önkormányzatnak

o Önkormányzat elismeri a számlakövetelés, rész-számla kifizetések jogosságát és befogadja az első rész számlát 

Forfetírozás: o ESCO értékesíti a hosszú távú követelés állományát a Banknak o PV = (CF / (1 + r)^CF éve ahol „r” = Forrásköltség + 4,5 % o IFC garanciát nyújt az ügylethez



Üzemeltetés: o ESCO vállalja a folyamatos karbantartást és monitorizálást o ESCO vállalja az energia megtakarítást o Bank az IFC-vel közösen vállalja a credit kockázatokat

o Ügyfél élvezi a beruházásból származó fennmaradó előnyöket Összehasonlításban más konstrukciókkal a forfetírozás a pénzügyi oldalról legdrágább finanszírozás. Az elterjedésének az oka, az hogy nem csak az önkormányzat, de az ESCO-k számára is terhet jelent a mérlegen lévő hitel mivel, hogy ők a központi tevékenységükbe nem illik bele a finanszírozás, csupán a fővállalkozás és üzemeltetés.

Szerződés típusok

Szolgáltató fél Szerződés tárgya Garancia

Szerződéstípusok összevetése Energia takarékossági Szerződés ESCO Energia felhasználás optimalizálása Energia megtakarítási

Energiaellátási szerződés ESPC Energiatermelés működtetése Nincs

garancia Alkalmazási területek

Meglévő létesítmények

Meglévő és új létesítmények

Energia takarékossági szerződés (EPC) Az energiahatékonysági szerződések (más néven energiatakarékossági szerződések) tárgya az energiafelhasználás optimalizálása. A cél az eredmények garantált javulásának elérése, különös tekintettel a gazdasági hatékonyságra, az energia megtakarításra. Az EPC alapján a beruházásokat a szerződés szerint a hatékonyabb energiafelhasználásból garantált költségmegtakarításokból finanszírozzák. A szolgáltató kötelezettségei közé tartozik a finanszírozás, tervezés, az energiatermelő, -elosztó és -felhasználó berendezések üzembe helyezése, üzemeltetése és karbantartása, valamint a felhasználók integrálása és képzése. A szolgáltatások díjazása az elért megtakarításoktól függően meghatározott összeg kifizetéséből áll. E szerződések kizárólag már meglévő épületek tekintetében alkalmazhatók a bázishoz mért megtakarítás alapján. Garantált teljesítmény szerződés esetén (Guaranteed Savings) – az ESCO vállalja az összes kockázatot és meghatározott teljesítményjavulást a fennmaradó haszon ellenében. Haszonrészesedési szerződés esetén (Shared Savings) – az ESCO és az Ügyfél osztozik a projekt hasznán.

Energiaellátás Szolgáltatási Szerződés (ESPC) Összhangban a 2005 évi „European ESCO Status Report”-tal, a következő fogalmak között fontos különbséget tenni: 

Az ESCO-val szemben az ún. Energiaellátás Szolgáltató Cégek / Energy Service Provider Companies (ESPCs) olyan önálló jogi személyek amelyek egy fix díjas alapon vagy az értékesített berendezéseikhez kapcsolódó szolgáltatási díjak fejében nyújtanak szolgáltatást. Ebben az esetben a teljes beruházás megtérül az ESPC számára anélkül, hogy az műszaki vagy gazdasági kockázatot vagy garanciát vállalna. Általában a primer oldali kazánok és kapcsolt energiatermelő egységek esetében alkalmazzák, ahol az ESPCnek nincsen irányítása vagy felelősége alatt a szekunder oldali energia gazdálkodás;



Az energiatakarékossági szerződéssel / EPC-vel szemben a Szolgáltatási Szerződés / Delivery Contracting (DC) esetében a szolgáltató csupán energiát szolgáltat (hő, világítás formájában) kiszervezett szolgáltatás keretében.

A szolgáltatási szerződések (más néven energiaellátási szerződések) tárgya az energiatermelő üzemegység működtetése. A szolgáltató kötelezettségei közé tartoznak a finanszírozás, tervezés és az energiatermelő üzemegység üzembe helyezése vagy átvétele, az üzemeltetés megszervezése, különös tekintettel a karbantartásra, fűtőanyag beszerzésre és a hasznos energia értékesítésre. A szolgáltatások díjazásába beletartozik a szolgáltatott hasznos energia árának kifizetése, az energiatermelő üzemegység átengedése és a számlák kiegyenlítése.

„Chauffage” hőszolgáltatási szerződés Nemzetközi gyakorlatban terjedt el az ún. “Chauffage contract” használata amely egy hőszolgáltatási szerződés anélkül, hogy az üzemeltető kötelezettséget vállalna energiahatékonysági beruházásra. A szerződés értelemében az üzemeltető vállalja a már meglévő rendszer optimális üzemeltetését bizonyos komfortszint (pl. hőmérséklet, páratartalom) fenntartása mellett kedvezőbb költségen ceteris paribus elven. . A szerződés Franciaországból ered, és több országba ültették át beleértve Belgiumot, Olaszországot, Spanyolországot és Angliát.