OPPONENSI VÉLEMÉNY Fekete Zsuzsanna: „Modellszámítások a különböző tulajdonságok ökonómiai súlyának meghatározására
a
tejhasznú
szarvasmarhatenyésztésben”
című
doktori
(PhD)
disszertációjának nyilvános vitára készített változatáról. Miután opponensként részt vehettem Fekete Zsuzsanna PhD disszertációjának munkahelyi vitáján, így lehetőségem nyílik arra, hogy a most vitára bocsájtott disszertáció bírálatánál bizonyos összehasonlításokat tegyek a két anyag között. Ez annál is inkább indokolt, mivel az akkori bírálatomban – Bene Szabolcs opponenstársamhoz hasonlóan – több olyan kifogással éltem, amelyeket a Jelöltnek a végleges disszertáció készítésekor figyelembe kellett vennie. Az egyik ilyen a disszertáció címe volt, ami jelen formájában jobban tükrözi azt a tartalmat, amiről az anyag szól. A mindössze egy oldal terjedelmű Bevezetésben (9. o.) a Jelölt így indokolja témaválasztását: „... doktori munkámat azzal a szándékkal végeztem, hogy képet kapjak a hazai tejtermelés költség és árbevétel viszonyairól, a tejhasznú szarvasmarhaállomány néhány értékmérő tulajdonságának alakulásáról, illetve azok ökonómiai súlyáról.” Ezt a – viszonylag szűkszavú – indoklást később, „A vizsgálat célja” c. részben (49. o.) pontokba szedve részletezi, ahol – az előzőeken kívül – szó van két további lényeges szempontról is. Az egyik a tejtermeléssel kapcsolatos fontosabb értékmérő tulajdonságok marginális és relatív ökonómiai súlyának becslése, a másik pedig a hazai tejtermelésben fellelhető főbb szarvasmarhafajták (holstein-fríz, magyar tarka, brown swiss) értékmérő és egyéb tulajdonságainak ökonómiai értékelése, illetve rangsorának megállapítása. Olyan vizsgálatok ezek, amelyek a tejtermelő ágazat jövőbeni fejlesztése szempontjából fontos és újabb ismereteket nyújthatnak a tenyésztők számára. Ez adja a téma aktualitását, a választott vizsgálati módszer – a modellszámítások – pedig az újszerűségét és egyben tudományos alapját is. A társadalmi hasznossága kézenfekvő, hiszen az ágazat terméke – a tej – alapvető és nélkülözhetetlen élelmiszerünk. Mivel a célok között a 4. pontban az értékmérők „becsléséről” ír, ezért megkérdezem, hogy a modellekből nyert ökonómiai súlyok valójában egzakt statisztikai értékek (adatok)-e, vagy csupán „becsült” értékek? A munkahelyi vitára készített opponensi véleményemhez hasonlóan most is meg kell állapítanom, hogy a téma irodalmi feldolgozását tartalmazó fejezet (10-48. o.) a disszertáció legterjedelmesebb része (mintegy 40 %-a). Az irodalomjegyzékben felsorolt 203 nyomtatott
és további 11 elektronikus forrásanyag átlagon felüli irodalom feldolgozására utal. Meg kell állapítanom, hogy a saját vizsgálatokról szóló fejezet(ek) együttes terjedelme sem éri el az irodalmi anyagrész terjedelmét. Nemcsak a felhasznált irodalmi anyagok mennyisége, hanem azok feldolgozottsági foka, illetve színvonala is arról tanúskodik, hogy Fekete Zsuzsanna ismeri választott témájának tudományos előzményeit. Ha valami kifogásolható, az az, hogy ebben a részben nem élt az egyes szerzők-, illetve a saját kutatásaiból származó megállapítások „ütköztetési” lehetőségével (ezt később, a saját kutatási eredményeinek bemutatásakor – legalábbis részben – pótolta.) Megállapítható, hogy a saját kutatási célok megfogalmazásakor figyelembe vette a szakirodalomból megismert, különböző szerzőktől származó tudományos eredményeket. A szakirodalom feldolgozásával kapcsolatos néhány kritikai észrevétel: 1. Azt írja (10. o. u. bek.), hogy „... a tehénállomány 1938 óta folyamatosan csökken ...”, amit az 1. ábrán (11. o.) szemléltet. Ezen a grafikonon azonban csak az 1960-2013 közötti létszámok láthatók. 2. Ugyanitt (11. o. 1. bek.) azt is megállapítja, hogy „a 2007-es szarvasmarha állomány nem éri el az 1980-as évek első felében meglevő állomány 50 %-át sem.” Mindezeket Bogenfürst és mtársai 1998-ban megjelent tanulmánya alapján. Ebben a tanulmányban nyilván nem szerepelhettek az 1998-2013 közötti adatok? 3. A 11. oldalon szerepel Buday és Sántha (2001), ami helyesen Buday-Sántha (2001) lenne. 4. A 16. o. u. bekezdése Csete és Láng (1999) tanulmányával kezdődik és Salamon és Hingyi (1998) tanulmányával fejeződik be. Ilyen formában nehéz elválasztani, hogy a hivatkozott szöveg melyik része melyik szerzőpárostól származik. 5. Attól eltekintve, hogy túlzó (és felesleges) az irodalmi részen belül négy decimális számig (ld. 14, 17, 21, 22, stb. oldalakat) fejezeteket kialakítani, a 2.1.2.4. A tejtermelés gazdaságosságát befolyásoló tényezők (22. o.) és a 2.1.3. Gazdasági megközelítés (31. o.) külön szerepeltetésére magyarázatot kellene adni. 6. A 2.2. Értékmérő és egyéb tulajdonságok-, (34-40. o.), valamint a 2.4. Gazdasági súlyok a tenyészbecslésben és felhasználása (helyesen: felhasználásuk – mármint a gazdasági súlyoknak) a szelekciós indexben c. rész (45-48. o.) képezi az irodalmi feldolgozásnak azt a részét, ami igazán releváns a disszertáció címében körvonalazott témával. Ebben a részben, de különösen a 41. oldalon a tőgygyulladással kapcsolatos fejtegetésében egyszerre tíz tanulmányra hivatkozik. Ezeknek a tanulmányoknak az ismerete nélkül is bizton állítható, hogy az egyes szerzők eltérő szempontból közelítenek a tőgygyulladás kérdéséhez és az 2
eredményeik között is eltérések vannak/lehetnek, ami jó alapot adott volna ezeknek az ütköztetésére (41. o. 2. bek.), illetve a saját véleményének a témával kapcsolatos kifejtésére. 7. A 42. o. 5. bekezdésében ez olvasható: „Mert ha ez mégis bekövetkezne, az eltolná az eredményt ...”. Helyesebb lett volna így fogalmazni: „... az torzítaná az eredményt ...” 8. A 42. o. u. bekezdésében az elején Komlósi (2007), a végén pedig Komlósi és munkatársai, 2010. szerepel. Tulajdonképpen ez az 5 soros rész melyikről szól? 9. A 44. o. 2. bekezdésében szereplő, „A lineáris programozással meg van adva ...” kezdetű mondat magyarosabb lenne „Lineáris programozással adva van ...” vagy „A lineáris programozással lehetőség van a maximális nyereség meghatározására azokban az esetekben ...” A fenti megjegyzések nem érintik az irodalmi rész lényegét, vagyis azt a korábbi megállapítást, mely szerint a Jelölt által felhasznált irodalmi forrásanyagok mennyisége és feldolgozásának színvonala meggyőzően bizonyítja, hogy alaposan megismerte és feldolgozta választott témájának tudományos előzményeit. Viszonylag terjedelmes fejezet foglalkozik a vizsgálatok anyagával és módszerével (5062. o.). E fejezet első bekezdésében a modellszámításokhoz használt alapadatok eredetéről szólva ezt írja: „... szakirodalmi forrásmunkák alapján feltételezett inputok voltak.” (50. o. 1. bek.) A kérdésem az, hogy az irodalomból származó adatok (inputok) esetében miért kellett „feltételezéssel” élni? A munkahelyi vitára készült bírálatomhoz hasonlóan továbbra is az a véleményem, hogy a téma jellege nem indokolja az ökonómiai számítások és alapfogalmak ilyen részletes taglalását, különösen nem a költségszámítás közel három oldalnyi terjedelmét (54-56. o.) A 4. 7. Tejár változás hatásának vizsgálata c. fejezetben (60. o.) azt írja, hogy „A telepeket külön nem hasonlítottam össze, hanem annak (helyesen: azok) adatainak átlagaival kalkuláltam.” Ezzel szemben a valóság az – ahogy írja is – hogy „Az adat felvételezésből származó adatokat átlagolva a tehenek tejhozamát 8000 kg/tehén/év-re kerekítettem” (60. o. 1. bek.) vagyis a modellszámításokat – függetlenül a vizsgált telepek hozamszintjeitől – egységesen 8000 literes hozamra végezte el. Mivel modellszámításról van szó, ez szakmailag nem kifogásolható. A modellszámításokhoz használt Ecoweight 3.0.2 bioökonómiai modellt kifejezetten a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságainak (ökonómiai súlyainak) számításához dolgozták ki. Külföldön (Csehországban, Németországban, stb.) hosszú évek óta alkalmazzák. Hazai viszonylatban a Keszthelyi Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszékén
3
végeztek ilyen kutatásokat és az eredmények felhasználásával több PhD disszertáció is készült. A kutatásokból származó eredményeit az 5. Eredmények és értékelésük c. fejezetben (6381. o.) foglalja össze. E fejezetnek az elején szerepel a 7. táblázat, ami „A tejtermelés évi bevétel, költség és jövedelem mutatóinak alakulása a különböző hozamszinteken” címet viseli. A táblázat alatti szöveg szerint „Az árbevétel, ami a tej-, a borjú-, a szűzüsző-, a vemhesüsző-, selejt tehén-, valamint a trágya értékesítéséből származik, a tejhozam emelkedésével értelemszerűen növekszik.” Ennek valóban így kellene lennie, csakhogy a 7. táblázat Árbevétel sorában csupán a tejből származó árbevétel szerepel. A kérdés az, hogy hol történt a többi árbevételnek az elszámolása? A 10. táblázat (69. o.) A tejtermelés évi bevétel, költség és jövedelem mutatói különböző áraknál” címet viseli. Mi lehet a magyarázata annak, hogy ebben a táblázatban a 8000 literes hozamszinthez tartozó értékek – a tejkvóta támogatás kivételével – eltérnek a 7. táblázat vonatkozó mennyiségeitől (árbevétel, termelési érték stb.)? A szakirodalmi résznél hiányolt „ütköztetést” ebben a fejezetben pótolja, így pl. a 71. oldalon Kulak (2004)-es eredményeivel összhangban azt állapítja meg, hogy „A nagyobb ár (a tej áráról van szó) bizonyos mértékig kompenzálni tudja a termeléskiesést (...) Ugyanezt eredményezheti a kvóta, ami a legtöbb értékmérő tulajdonság gazdasági súlyát befolyásolja.” Hasonlóan jár el a 73. oldalon, ahol az értékmérők rangsorát befolyásoló tényezők súlyával kapcsolatos megállapításait több szerző (Pärna, Baumung és Sölkner, Kalmár) eredményével veti össze. A 77. oldalon Baumung és Sölkner (1998) eredményeitől eltérően – ahol a tejfehérje mennyisége volt az elsődleges befolyásoló tényező – azt állapítja meg, hogy „Számításaim szerint a legnagyobb gazdasági súllyal bíró tulajdonság mindhárom fajtában a tej mennyisége.” Fentiekből megállapítható, hogy a Jelölt több ponton is összeveti saját eredményeit az irodalommal és véleményét számadatokkal támasztja alá. A 6. Következtetések, javaslatok c. fejezetben (82-83. o.) 10 pontban összegzi a kutatási eredményeiből levont megállapításait. Ez a rész az, ahol az előző fejezetben („Eredmények és értékelésük”) részletesen bemutatott vizsgálati eredményeinek esszenciáját foglalja össze. Bár a fejezet címében a „javaslatok” szó is szerepel, ilyen azonban csak a 8. pontban fordul elő: „... azok fejlesztése, korszerűsítése során a kapott eredményeim figyelembe vehetők.” (82. o.) Egy-két pontban olyan általános megállapítás is előfordul, amelyik vizsgálatok nélkül is evidencia. Ilyen a 3. pontban található megállapítása. Vitatkozom a 10. pontban olvasható megállapításával, azért mert: (1) a disszertációban nincsen szó a takarmányhasznosítás vizsgálatáról; (2) a jelenlegi árrendszer nem gátolja, inkább csak nem dotálja a koncentrált 4
tejű fajták tarásából származó szaporodásbiolgiai előnyt. Összességében a 10 pont jó összefoglalását adja a kutatási eredményeknek. Az új kutatási eredmények (tézispontok) c. részben (84-85. o.) a Jelölt öt pontban foglalta össze azokat – a kutatásaiból származó – eredményeit, amelyeket újnak, illetve újszerűnek ítél. A bírálót elégedettséggel tölti el, hogy a végleges anyag kialakítása során érvényre jutottak azok az észrevételei, melyeket a munkahelyi vitára készített opponensi véleményében megfogalmazott. Az új eredményekkel kapcsolatos megjegyzések: Fel kellene cserélni (és némileg módosítani) az 1. és 2. pontban szereplő szövegeket. Ennek következtében: 1. A vizsgálatokban szereplő három fajta (holstein-fríz, magyar tarka, brown swiss) gazdasági szempontból történő összehasonlításából megállapítható, hogy mindhárom fajtánál azonos a vizsgált értékmérő tulajdonságok relatív ökonómiai súlyának sorrendje. Ezt az összefüggést Magyarországon elsőként sikerült modellszámítások alapján bizonyítani. 2. A modellszámítások eredménye szerint tejkvóta támogatással minden vizsgált hozam – és felvásárlási árszint – kategória esetén az ágazat fedezeti összege pozitív. (Azt, hogy a fedezeti összeget tovább növeli a fajlagos hozam-, és tejár-növekedés – mint önmagától értetődőt – ki kellene hagyni a szövegből!) A 3. eredményben csupán az „eredményről” szót kellene az „eredményre” változtatni és a „fehérje-tartalmának” szavakat egybeírni. A 4. és 5. eredmény összevonható, az alábbiak szerint: 4. A modellszámításból kapott ökonómiai súlyok alapján megállapítható, hogy a tejágazat jelenlegi viszonyai között a 305 napos tejtermelés relatív ökonómiai súlya a legmagasabb. Ebből következően az ágazat fedezeti összegére is ez a tényező gyakorolja a legnagyobb hatást, de a többi tényező (hasznos élettartam, tej fehérjetartalma stb.) is különböző mértékű befolyással van a tejtermelés gazdasági eredményére. (A 4. pontban található számoknak nincsen helye egy ilyen anyagrészben!) Ebben a formában a négy eredményt új tudományos eredményként fogadom el, amire a nyilvános vita alkalmával javaslatot teszek. A tudományos közleményeinek jegyzéke alapján (90-95. o.) megállapítható, hogy a Pannon Egyetem Doktori Szabályzatában előírt követelményeknek a Jelölt publikációs teljesítménye eleget tesz. Különösen kiemelkedő az a teljesítménye, amit különféle konferenciákon tartott előadásaival, illetve az azokról megjelent kiadványokban produkált. A disszertáció formai megjelenéséről: Az összesen 116 gépelt oldal terjedelmű anyag – az irodalmi rész relatíve magas arányától eltekintve – jól szerkesztett, szépen kivitelezett 5
munka. Tagolása jó, stílusa olvasmányos, világos. A szövegközben elhelyezett 15 táblázat és 21 ábra jól illeszkedik az anyagba, azokra előírásszerűen hivatkozik. A dolgozat külső megjelenési formája esztétikus. A disszertációhoz magyar-, és angol nyelven tézis füzet készült, amely tartalmi és formai szempontból megfelel a Pannon Egyetem Doktori Szabályzatának 7. mellékletében leírtaknak. Így szó van benne a kutatómunka előzményeiről, a célkitűzésekről, a vizsgálatok anyagáról és módszeréről, valamint a pontokba szedett új tudományos eredményekről (tézispontokról). A tézisfüzetek tartalmazzák a Jelölt teljes publikációs jegyzékét (olyanokat is, amelyek nem tartoznak az értekezés témaköréhez). Az összesen 17 gépelt oldalból álló anyag szerkezete arányos és tartalmazza a Doktori Szabályzatban előírt fejezeteket. Összegezve: Fekete Zsuzsanna: „Modellszámítások a különböző tulajdonságok ökonómiai
súlyának
meghatározására
a
tejhasznú
szarvasmarhatenyésztésben”
c.
disszertációjának nyilvános vitára bocsájtását és a nyilvános vitán produkált teljesítményét is figyelembe véve Részére a PhD doktori fokozat odaítélését támogatom. Mosonmagyaróvár, 2014. február 17.
/Dr. Tenk Antal/ professor emeritus a mezőgazdasági tudomány kandidátusa
6
