Kedves Osztályfőnökök! Kedves Kollégák! Dr. Kelemen Erzsébet etika-emberismeret HB-megyei szaktanácsadó az alább közölt segítséget ajánlja a középszintű érettségihez. KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK ÉS JEGYZETEK A TANÍTÁSI ÓRÁKHOZ
(Részlet Kelemen Erzsébet Emberismeret és etika című könyvéből) Az állatvilág védelme Az állattartás és az állatok hasznosításának etikai dilemmái „Az állatok jogaival kapcsolatos viták eredménye nagyban az állatok és az ember kapcsolatának (különbségeinek és hasonlóságainak) tisztázásán múlik” – írja Harsányi Pál Ottó erkölcsteológus. „Ki és mi, kiért és miért van?”1 Az ember és állat alapvető különbségére utal a fizikai-élettani érzékelés és a szellemiség különbözősége. „Erre a különbségre nagyon kell ügyelnünk, mert különben könnyen adódhatnak veszedelmes félreértések.” Például akkor, ha valaki egy lapon említi a patkányok és delfinek intelligenciáját az emberi intelligenciával. Ilyen esetben az emberi észt, tanulást, emlékezetet nem minőségileg különböztetik meg az állatok képességeitől, és elmossák az érzékelés-érzékiség és a szellem különbségét.2 Lényeges különbségek Az ember történelmi lény. Meg tudja különböztetni a múltat a jövőtől, identitástudattal és jövőképpel rendelkezik. Tevékenysége teleologikus (céltudatos, céltételező). Szellemi megismerése fogalmi jellegű és a teljességre, a mindenségre irányul. Az állatvilág viszont a rendkívül összetett szenzomotorikus rendszere ellenére sem képes a fogalmi gondolkodásra, megismerésre, cselekvéseiket pedig nem az akarat, hanem az ösztön irányítja. Az ember: test és lélek egysége. Szélsőséges megközelítések A
biocentrikus
szemléletmód
az
állatokat
jogok
birtokosának,
a
mérsékelt
emberközpontú álláspont kötelességek címzettjeinek tekinti.
1
HARSÁNYI Pál Ottó: A globális felelősség kérdései. In. Emberismeret és etika, szerk. BERAN Ferenc, Szent
István Társulat, Budapest, 2002. 223. 2
Uo., 225.
A szélsőséges megközelítések kritikája3 Nem lehet az ember és például a baktériumok eltérő „érdekeire” hivatkozni, hiszen ha a szervezetünkben élő mikroorganizmusokat vizsgáljuk, akkor beláthatjuk, hogy igencsak széles skálát mutatnak a hasznosság vagy betegségeket okozó jelleg tekintetében. (Például a normál bélflóra baktériumai serkentik és szabályozzák az immunrendszert, és védik a szervezetet a tápcsatornába jutó káros baktériumokkal szemben.) „Az állítás, mely szerint az állatoknak nem lehetnek jogaik, akkor bizonyul helytállónak, ha a »jog« kifejezést szorosan értelmezzük. Ugyanez az állítás már nem tartható fenn olyan könnyen, ha a »jog« szót tágabb, általánosabb értelemben használjuk. Ebben a második esetben »az állatok nem rendelkeznek jogokkal« azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem élveznének semmiféle jogvédelmet az őket korlátlanul kihasználó és fájdalmat okozó magatartással szemben.” A szélsőséges állatvédő-ökocentrikus és a szintén szélsőséges tudományos-haszonelvű megközelítések között meg kell találnunk a középutat. „Az állatokkal szembeni magatartás etikájának a megalkotásához túl kell lépni azon, hogy az emberlét legyen az egyetlen viszonyítási pont, amihez képest értékeljük és mérjük az egyes fajokat.” Tisztelettel kell lennünk minden élőlény iránt. S ebben a tiszteletben a másik létező valóságának önmagáért történő elismerése van jelen. A bioszféra emberen kívüli élőlényeinek az értékeit és a velük szembeni emberi kötelességeinket be kell látnunk, el kell ismernünk! II. János Pál szerint az állatok is birtokolják az „élet leheletét”. Az embernek tehát szolidaritást kell vállalni a többi teremtménnyel. Ebből a teremtményi szolidaritásból származik az erkölcsi kötelességünk is a teremtett világgal szemben. Az emberen kívüli élőlények az ember számára jelentett hasznukon túl önmagukban is önértéket képviselnek. Az embernek ezért úgy kell közeledni a világhoz, mint „megőrzendő adományhoz, s nem úgy, mint kifosztandó erőforráshoz”. Törvényes
tehát
az
állatok
táplálkozásra
és
ruházkodásra
való
felhasználása.
„Megszelídíthetők, hogy segítsék az embert munkájában és szórakozásában is. Az állatokon végzett orvosi és tudományos kísérletek is erkölcsileg elfogadhatók, ha értelmes keretek között maradnak, és hozzájárulnak emberi életetek gyógyításához vagy megmentéséhez.” Viszont az emberi méltóság ellen vétünk, ha „fölöslegesen szenvedni 3
Harsányi Pál Ottó gondolatmenete alapján: i.m. 231-233. (A kiemelések tőlem, K. E.)
hagyjuk az állatokat és elpazaroljuk életüket. Ugyanígy méltatlan, ha olyan összegeket fordítunk rájuk, amelyekkel elsősorban az emberek nyomorát kellene enyhíteni. Szerethetjük az állatokat; de nem fordulhatunk feléjük azzal a szeretettel, amely csak a személyeknek jár.”4 „Nem mindegy tehát, hogy az ember gyógyászati célból végez állatkísérleteket, vagy luxus kozmetikai cikkeket tesztel fölöslegesen állatokon.”5 Az állatok és a többi élőlény, sőt az egész világ, isteni ajándékként, adományként ránk vannak bízva. Sajnos ezt sokan úgy értelmezik, hogy „ki vannak nekünk szolgáltatva, kényünk-kedvük szerint bánhatunk velük.” (Lásd a lakótelepi házakban tartott kutyák sorsát, az agyondédelgetett húsvéti nyuszikat, kiscsibéket!)6 A világot átölelő szeretetről, törődő odafigyelésről szól Albert Schweitzer, akinek az eszméi olyan nagy hatással voltak a világra, hogy az emberi élet tiszteletéről szóló elvei az orvosi, a hippokratészi eskü új, módosított szövegébe is bekerültek az 1950-es években. Albert Schweitzer ezt az életvédő felelősséget az állat- és növényvilágra is kiterjesztette. Ő mondta, hogy minden élet szent, még az is, ami emberi szempontból alacsonyabb rendűnek tűnik. Schweitzer szerint ne tépjünk le egy virágot, ha a következő mozdulatunkkal elhajítjuk azt. S elképesztő, hogy egy csúf állat látványa sokszor milyen agresszivitást vált ki az emberből. (Lásd például a varangyos békát, ami ráadásul hasznos állat is.) „Tartsd nyitva a szemed – mondja Albert Schweitzer –, hogy ne mulaszd el az alkalmat, ahol szabadító lehetsz!” Ne menjünk el érzéketlenül a vízbe esett rovar mellett, hanem gondoljuk el, mit jelent a vízi halállal küzdeni. Ezért fogjunk egy fadarabkát vagy egy horgot, és segítsük ki a szárazra a bajba jutottat. S ha a kis állatka a szárnyait tisztogatja majd, akkor abban a felemelő érzésben lesz részünk, hogy életet mentettünk. A kemény járdára tévedt giliszta elpusztul, ha nem segítünk rajta, hiszen nem tudja magát a talajba fúrni. Ezért fogjuk meg, és tegyük a puha, selymes fűre, hogy életben maradhasson. Eljön az idő, amikor csodálkozni fognak, hogy az emberiség oly soká jutott el annak a belátására, hogy az életnek való ártás nem egyeztethető össze az etikával. 4 5 6
A Katolikus Egyház Katekizmusa. Idézi HARSÁNYI Pál Ottó, uo. 233. HARSÁNYI: uo. N. HORVÁTH Margit: „Legyetek jók, ha tudtok!”, Magyarázatokkal bővített etikai szöveggyűjtemény, Pedellus
Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006. 194.
Az etika a végtelenségig kiszélesített felelősség minden élő iránt. Albert Schweitzer
Kelemen Erzsébet: Albert Schweitzer-emléktábla (képvers)
20. TÉTEL
I. FELADAT Tételkifejtés esetelemzéssel
VI. témakör: Korunk erkölcsi kihívásai 20. Az állatvilág védelme (Az állattartás és az állatok hasznosításának etikai dilemmái) Albert Schweitzer német orvos, filozófus, teológus és orgonaművész az afrikai Gabonban őserdei kórházat létesített, s gyógyította a betegeket. Az erkölcs alapjául az élet tiszteletét jelölte meg. Eszméi olyan nagy hatással voltak a világra, hogy az emberi élet tiszteletének elve az orvosi, a hippokratészi eskü új, módosított szövegébe is bekerült az 1950-es években. Elemezze a misszionárius orvos lent közölt megnyilatkozásait a megadott szempontok alapján! Elemzési szempontok: -
Az emberen kívüli élőlények az ember számára jelentett hasznukon túl önmagukban is önértéket képviselnek. Az embernek tehát úgy kell közeledni a világhoz, mint megőrzendő adományhoz, s nem úgy, mint kifosztandó erőforráshoz. Igazolja ezt az idézett szöveg segítségével!
-
Mi indíthatta el Albert Schweitzerben a lent közölt gondolatokat!
-
Sokan nem veszik figyelembe, mi jó az állatnak. Mondjon erre példákat a mindennapi életből!
Válaszában az alábbi szempontra térjen ki: -
Ember és állat alapvető különbségei
-
Albert Schweitzer további példái, eszméi az élet védelméről
„Az élet tisztelete – mondja Albert Schweitzer – először azt jelenti, hogy az állatok megölése ne legyen színjáték vagy sport. S meggondolatlanságból ne semmisítsünk meg [állati] életet ott, ahol a szükség erre nem kényszerít bennünket.”
„Ha egy jómódú gazdát hűségesen szolgált a lova, de kora miatt az igavonásra már alkalmatlanná vált, a gazdának nincs joga arra, hogy a lovat olyan emberek kezébe eladja, akik kínozzák majd, hogy az utolsó párát is kihajtsák belőle – hanem irgalomból tartsa meg, vagy adja el levágásra.” Ha a vasúti szállításnál a szomjazó „állatok ordítása süket fülekre talál, ha a vágóhídjainkon oly sok durvasággal dolgoznak, ha konyháinkon az állatok gyakorlatlan kezektől valóságos kínhalált” szenvednek, „ha állatoknak emberektől lehetetlen dolgokat kell eltűrniük vagy gyermekek durva játékának vannak kiszolgáltatva, ebben mindnyájan vétkesek vagyunk.” „Eljön az idő, amikor az emberek csodálkozni fognak azon, hogy az emberiség oly soká jutott el annak a belátására, hogy az életnek való ártás nem egyeztethető össze az etikával. Az etika a végtelenségig kiszélesített felelősség minden élő iránt.”
(Albert Schweitzer)
II. FELADAT Projektvédés Röviden mutassa be, ismertesse a projektmunkáját!
