I. Jegyzetek a pénzügyjog köréből 1. A pénzügy jog tárgya:
Állam bevételei: adók áruk, szolgáltatások illetékek díjak vámok járulékok és hozzájárulások tb alap (egészség, nyugdíj) elkülönített állami pénzalap bírság
Közjogi bevételek
Államháztartás: 1. ÁHT ’92. évi 38. tv.
ART egyes tv., tv. felhatalmazás alapján: önkormányzati rendelet
Magánjogi bevételek: állami vagyon hasznosítása. 2. Kiadások: 4 alrendszer: - központi - tb alapok - elkülönített állami pénzalapok - helyi önkormányzatok
költségvetés
3. Államháztartás: a) Jogforrások: -
Alk. OGY szerepe + ÁSZ ÁHT Ellenőrző szerv ÁSZ
1
-
Önkormányzati tv. + önkormányzatok kv.
b) bevételek: - az ország területén működő jövedelemmel (bevétellel) vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - jövedelemmel (bevétellel) vagyonnal rendelkező természetes személy (belföldi, külföldi). c) Szerkezete: - fejezet: önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége. Pl.: minisztériumok, OGY, AB, bíróságok, ügyészségek stb. - címek: szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, továbbá részletezett előirányzatok összessége. Pl.: pártok, KIM igazgatása - alcímek - előirányzat csoport (kiemelt előirányzatok) pl.: dologi költségek, személyi juttatások d) elfogadásának menete: költségvetési szerv javaslata (PM-el egyeztet) április 15. PM Kormány elé terjeszti a költségvetési irányelveket augusztus 31. a fejezet vezetője (=miniszter) összeállítja részletes tervet és a Kormány elé terjeszti szeptember 30: a Kormány benyújtja az OGY-nek a költségvetési tv. javaslatot -
tárgyalási szak minden bizottság külön véleményezi költségvetési bizottság november 30. az OGY megtárgyalja és elfogadja: - fejezetek főösszegeit - költségvetési hiány/többlet december 31. A költségvetés elfogadása ÁSZ véleményével indemnitási tv: „átmeneti költségvetési tv.”, amelyre azért van szükség mert dec. 31-ig nem született meg a költségvetési tv. exlex állapot: sem új költségvetési tv., sem indemnitási tv nincs a kormány a hatályos jogszabályok alapján jogosult az adókat beszedni és a kiadásokat teljesíteni. Appropriáció: az OGY a költségvetési tv-ben hatalmazza fela kormányt a bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére. 4. ÁSZ: Az OGY pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve, amely csak az OGY, tv-nek van alávetve. Ellenőrzi: - a költségvetést: bevételek teljesíthetőségét és a kiadások törvényszerűségét, célszerűségét - állami hitelfelvételeket (elnök ellenjegyzi)
2
5. Költségvetés végrehajtása: - bevételek beszedése - feladatok teljesítése
Költségvetési szervek
6. Költségvetés módosítása: - költségvetés: bevételek teljesítése (módosítás nélkül túlteljesíthető); kiadási előirányzatok felhasználási jogosultsága (nem kötelező a teljes felhasználás) - kormány előirányzatot: csökkent: összeg mérséklése zárol: felhasználás ideiglenes felfüggesztése töröl: végleges megsemmisítés - általános tartalékok: (0,5 % - 2 % ) kiadások nőnek, bevételek csökkennek - átcsoportosítási jog: Címeken belül lehet OGY átcsoportosítani Kormány (felhatalmazása alapján miniszter)
-
DE veszélyhelyzetben fejezetek között is átcsoportosíthat a Kormány (OGY legközelebbi ülésén be kell számolni. költségvetési tv. módosítás: előirányzathoz képes 2,5 %-al tér el pótköltségvetés: előirányzattól 5 %-al tér el (más okból nincs)
7. A költségvetés ellenőrzése: A vagyonnal megfelelően, gazdaságosan, célszerűen gazdálkodnak-e. -
Lehet: parlamenti Kormányzati Felügyeleti Belső
ellenőrzés
OGY ÁSZ Kormányzati Ellenőrző Hivatal (KEH) fejezetek felügyeletét ellátó szerv
Zárszámadási törvényjavaslat: fejezetek felügyeletét ellátó szerv PM Kormány ÁSZ jelentésekkel együtt legkésőbb 8 hónapon belül az OGY-hez a végrehajtás OGY általi ellenőrzése: ellenőrzése mindenre, és mindenkire kiterjedhet, aki állami pénzből gazdálkodik (még önkormányzatra is) -
TB pénzügyi alapjai: bevezető (betegek, elesettek ellátása stb.) Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság = Nyugdíjbiztosítási alap Országos Egészségbiztosítási Pénztár = Egészségbiztosítási alap Jellemzői: másodlagos jövedelem – mindig foglalkoztatási jövedelemre épül „kockázatközösség” mindenki fizet, de nem mindenki kap Elvileg arányos (befizetett összeg nem arányos a kapottal) Járulék: nyugdíj, magánnyugdíj, táppénz, tb járulék stb. foglalkoztató + biztosított
Elkülönített állami pénzalap: - költségvetésen kívül
3
-
nem lehet csak központi pénzből tv hozhat létre pl: Wesselényi M. ár- és belvízvédelmi alap vagy Nukleáris alap
II. Adójogviszonyok 1. Adójogviszony: Az állam és az adózók között fennálló jogviszony. Az állam mint a közhatalom letéteményese kötelező vagyoni szolgáltatást ír elő. -
Adóhatóság: APEH Vámhatóság Helyi önkormányzatok jegyzője
-
Adózó: természetes személy jogi személy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
Az adóztatás mindig egy alapjogviszonyt feltételez. 2. ART szerint adó: - az államháztartás alrendszereinek bevétele - a járulék az illeték, az adóelőleg, bírság, pótlék, költség (vámok nem) 3. Adójog forrásai: a) Alk. (1949. évi XX. Tv.) - természetes személy - jogi személy - jogi személyiség nélküli szerv. Köteles a közterhekhez vagyoni és jövedelmi megfelelően hozzájárulni. Alapvető jogokra / kötelezettségekre vonatkozó szabályokat TV állapítja meg. b) c) -
ÁHT Adótörvények: ART (2003. évi 92. tv.) eljárásjogi kérdések Anyagi törvények egyes adónemekre
d) helyi adójogalkotás: Alk. „ a képviselőtestület tv. keretei között állapítja meg a helyi adók fajtáit és mértékét”. helyi adókról szóló tv. e) közösségi adójog: - Római szerzőséd: belső pénz védelme (protekciós adózás tilalma) - Rendelet: mindenkire kötelező - Határozat: csak a címzettekre kötelező
4
-
Irányelv: cél Vélemény, ajánlás: nem kötelező
Vámok: teljes körű szabályozás Tagállamok közti adóügyi együttműködés. 4. Alapelvek: a) -
Alk. Alapelvek: általánosság elve (általános közteherviselés) egyenlőség elve (azonos csoport azonosan adófizető) arányosság (jövedelmi, vagyoni viszonyainak megfelelően) Alk. 70/I §
b) Eljárási alapelvek: - legalitás (tv-nek megfelelő joggyakorlás) - törvényesség és eredményesség együttes érvényesítése (eredményesség fontos, de nem lehet a tv-ség rovására) - adóztatás egységessége (adóztatás egységes szabályozása) - mérlegelés elve (adóhatóság jogszabályok keretei között) - méltányosság elve (adótartozást mérsékli, fizetési könnyítés) - megkülönböztetés tilalma ( + és – is tilos) - az adózó tájékoztatásához való jog (adóhatóság kötelessége) - jóhiszemű joggyakorlás és együttműködés elve - a szerződések tartalom szerinti minősítése ( adójogilag releváns-e?) 5. Adózási folyamat (ART) a) Önkéntes jogkövetési szakasz: az adóeljárás az adózó cselekményére (bejelentkezés, bejelentés, bevallás) indul. Adózó önként jelenti be: - az adó alapját - fizetendő összeget Adó kiszabása, beszedése b) adóigazgatási eljárás: - adóellenőrzés:
Általános (minden adónemre) vagy egyedi
-
célzottan véletlenszerűen ellenőrzési terv alapján Minden estben jegyzőkönyvet készít!
5
-
hatósági eljárás:
Hivatalból: - jogsértést állapít meg - fizetési kötelezettség
Kérelemre: - öröklés, jogutódlás - országot elhagyja
Határozat -
végrehajtás: végrehajtható okirat alapján (hatósági határozat) VHT munkabérre bankszámlára ingó vagyontárgyra ingatlanra
c) közigazgatási per: Hatósági határozat megtámadása esetén bíróság előtt. 6. Adótényállás: Az a szabályozási keret, amely elemeinek megvalósulása esetén – az adójogviszony létrejöttével – az adófizetési kötelezettség, ill. az egyéb adókötelezettségek beállnak. -
Anyagi jogi
Elemei: adóalany adótárgy Essentiális (ha hiányzik, nem jön létre) adóalap adómérték adókedvezmény adómentesség
a) alanya: Az a személy, aki az adótényállást saját nevében megvalósítja. - adóalany: aki fizetni fog, aki adókötelezettség alanya Pl.: ÁFA: jogi személy, természetes személy, jogi személyiség nélküli szerv., aki gazd., tevékenységet végez) - adózó: eljárásjogi kategória eljárási kötelezettségek teljesítése (bejelentés, bevallás stb.) tágabb mint az adóalany (de általában egybe esik) - adó megfizetésére kötelezett: kötelezettsége csak az adó megfizetése Pl.: adózó örököse - egyéb személyek: előbbiek közül egyik sem, de mégis jogosult/kötelezett pl: ügyvéd
6
b) adótárgy: az a dolog, tény, jogviszony, amire az adózás irányul. Pl: termékértékesítés (ÁFA) c) adóalap: az adótárgy pénzben kifejezett értéke / mennyisége. Pl: a termékértékesítés ellenérték (ÁFA d) adómérték: az adómérték az adótv-ben meghatározott és az adóalapra vetített %-os, vagy tételes arányszám. e) Adómentesség / adókedvezmény: abszraht – konkrét tényállás
Absztarht + konkrét mérsékelt
Létrejön, de nem válik konkréttá
7. Normaszerkezet: Hipotézis (feltétel) – diszpozíció (rendelkezés) – szankció ( - jogkövetkezmény) III. Illeték 1. Általában: - vagyonszerzéshez - hatósági eljáráshoz kapcsolódik. ITV 1990. évi. 93.tv. 2. Vagyonszerzési – eljárási illeték
Ingyenes: - öröklés - ajándéko zás
Visszterhes
Hatósági
Bírósági
3. Tárgya: a) öröklési: belföldi hagyaték (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) b) ajándékozás, visszterhes: belföldi ingatlan, belföldi ingó és ingatlan átadása c) hatósági: mindenki
7
4. 5. -
Kelektezése / tv Illetékmentesség: alanyi tárgyi
6. APEH
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
