A DEM O G RÁ FIA IR Á N Y Z A T A I ÉS F E J L Ő D É S É N E K T Á V L A T A I N O R A FEDERICI
1. M int ism eretes, a dem ográfia eredete azonos a sta tisz tik a eredetével — m ind az a d a tg y ű jté s (az első ism eretes a d a tg y ű jté se k jórészt dem ográfiai a d a to k a t tarta lm a z n a k ), m ind a leíró elemzés (az első k v a n tita tív leírások főleg az állam ok életének dem ográfiai asp e k tu sa it érintik), m ind pedig a k u ta tá s terén (az első sta tisz tik a i k u ta tá so k dem ográfiai jelenségekre v o n a t k oznak).1 A n ép esség statisztik án ak és a d em ográfiának ezt az elsőbbségét a „ h u m án tu d o m á n y o k ” körébe sorolható tö b b i k v a n tita tív tu d o m án n y al szem ben kö n n y ű m egérteni, ezért nem szükséges ennél a kérdésnél hosszabban idő zn ü n k ; egyrészt elsőrendű fontosságú a népesség létszám ának és s tru k tú rá já n a k m egism erése és a rep ro d u k ció jáb an szerepet játszó összetevők in ten z itá sán a k m érése; m ásrészt a népesség á llap o táv al és m ozgalm aival k apcsolatos jelenségekre vonatkozó a d a tg y ű jté s különféle okokból kifolyó lag kisebb nehézségekkel já r, m in t am ilyenekkel ak k o r találkozunk, ha a társad alm i élet m ás jelenségeire v onatkozó sta tisz tik a i a d a to k a t g y ű jtü n k . T erm észetes te h á t, hogy a k v a n tita tív k u ta tá s a leggazdagabb an y ag o t a dem ográfiai jelenségek körében találta. Így tö rté n t, hogy am ikor Quetelet 1880-ban m e g te re m te tte a sta tisz tik a fejlődésében szerepet játszó külön böző nézőpontok szintézisét, alap v ető m űvében (1) összefoglalóan egy olyan a n y ag organikus rendszerezését m u ta tta be, am ely nagy részében népesség sta tisz tik a v o lt2, m e rt a ttó l az id ő p o n ttó l eltelt kb. egy évszázad folyam án, am ik o rtó l a dem ográfia m in t önálló diszciplína lé tre jö tté t á lta lá b a n szá m ítju k 3, ez a tu d o m á n y to v á b b m ély ü lt és g azd ag o d o tt és még a sta tisz ti kai k u ta tá so k legszervesebb részét képviselte. 1 N e m k é tsé g e s, h o g y J o h n G ra u n t, a k i N a tu r a l a n d P o litic a l O b se rv a tio n s u p o n th e B ills o f M o rta lity c. m ű v é v e l 1 6 6 1 -b en m e g te re m ti a „ p o litik a i a r itm e tik a ” és k ö v e tk e z é s k é p p e n a s ta t is z tik a i v iz sg á ló d á s a la p ja it , e g y b e n a d e m o g rá fia m e g a la p ító já n a k is te k in th e tő . L á sd ezzel k a p c s o la tb a n M . P tu h a : .Jolin G r a u n t, f o n d a te u r d e la D e m o g ra p h ic c ím ű , a z 1 937-ben P á riz s b a n t a r t o t t N e m z e tk ö z i N ép esség i K o n g re ss z u sra b e n y ú jto tt d o lg o z a tá t. 2 A „ P h y s iq u e S o c ia le ” első k ö te te d e m o g rá fia i, a m á so d ik a n tro p o m e tria i és b io m e tria i a n y a g o t ta r ta lm a z , a h a rm a d ik a z e m b e r p s z ic h ik a i tu la jd o n s á g a iv a l (in te llig e n c ia és b ű n ö z és) fo g la lk o z ik , a n e g y e d ik p e d ig a z á tla g e m b e r e lm é le té t és a tá rs a d a lm i re n d s z e r s z e rv e z e té t tá r g y a lja . A d e m o g rá fia i a n y a g fe jte g e té s e e g y m a g a a n n y i, m in t a tö b b i tá r g y e g y ü tt. 3 E z a d á tu m , 1741, a z a z G. P . S üssm ilcli: D ie g ö ttlic h e O rd n u n g in d e n V e rä n d e ru n g e n des m e n sc h lic h e n G e sc h le ch ts, a u s d e r G e b u rt, T o d u n d d e r F o r tp fla n z u n g d e sse lb en e rw ie se n (B e rlin , S p e n e r, 1741.) c. m ű v e első k ia d á s á n a k év e.
226
N O R A
F Е D Е R I С I
N em lehet és nem szabad azonban elfelejtenünk — és ezt éppen Q uetelet m űve idézi em lékezetünkbe —, hogy a dem ográfia term észeténél fogva olyan diszciplína, am elynek az a szerepe a hum án tu d o m án y o k keretében, hogy összekötő híd legyen a term észettu d o m án y o k és a társad a lo m tu d o m á nyok k ö zö tt, te h á t h iv a tá sa k e ttő s és ez a jövendő tu d o m án y o s fejlődésben is így fog m arad n i. A nnak érdekében, hogy jo bban értékelhessük jelenlegi te n d e n c iá it és jövőbeli tá v la ta it, idézzük fel, hogyan a la k u lt Q uetelet után a sta tisz tik a fejlődése. 2. A s ta tisz tik á n a k a belga tudós á lta l a d o tt rendszerezése u tán a s tisztik a tu d o m án y o s és organikus egységet képez, m elynek ta rta lm a az em berre, következésképpen az em b e rt érintő antropológiai, dem ográfiai és erkölcsi jelenségekre ö sszp o n to su l: az em ber fizikai k a rak te rén ek és élettö r tén etén ek fejlődésére, viselkedésének pszichikai, in tellektuális és m orális a sp e k tu sa ira . Az önm agában teljes any ag Q uetelet koncepciójában az „ á tla g e m b e r” („ l’hom m e m oyen” ) sta tisztik a i fogalm ában leli meg azt a sajáto s egységet, am elyhez k épest az egyéni m ag a ta rtáso k a véletlen eltéré seknek megfelelő különbségeket jelentik. É ppen Q uetelet volt az, aki vég legesen m e g te re m te tte az egységet a m ódszer és a k u ta tá s tá rg y a , az eszköz és a vizsgált any ag között, m ivel első ízben alk o to tt olyan sta tisz tik a i elm é letet, am elyre a sta tisz tik á t kialak ító , eddigi különféle á ram lato k eredm é nyei valam ilyen form áb an v isszav ezethetők.4 A bban a p illa n a tb an azon ban, am ik o r ez az egységesítés lé tre jö tt, m egindult a m ódszerek függetle nedése a ta rta lo m tó l: a valószínűségszám ítás eszközei olyan ütem ben sza p o rodnak és tökéletesednek, ahogyan m aga az an yag növekszik és indivi dualizálódik. Mindez au to m a tik u sa n a sta tisztik ai m ódszertan elkülönü lésére vezet a sta tisz tik a rendszerén belül, m indinkább különválva azoktól az an y ag o k tó l, am elyekre a sta tisz tik ai elemzés eszközeit alkalm azzák. K övetkezésképpen az alk alm azo tt tu d o m án y ág ak ezzel párhuzam osan többé-kevésbé autonóm k ép et öltenek, olyan gondolati rendszert képeznek, m elyben a k u ta tá s i m ódszer közös, de a k u ta tá si tá rg y a k különböznek egy m ástól. Az első, am elyet autonóm tu d o m á n y k é n t ism ertek el — nem csak tud o m án y os, hanem d id a k tik a i szem pontból is — a dem ográfia volt, m ely nek in k áb b eredete és fejlődése közös a statisztik áv a l, m in t eredm énye. M indam ellett a sta tisz tik a és ennek eredm ényeként a többi k v a n tita tív diszciplína — m int a biom etria, antropológia, egészségügyi és szociális sta tisz tik a — fejlődése hozta m agával, hogy a dem ográfia5 ta rta lm a az u tó b b i évszázad folyam án úgy fejlődött, hogy közben nagym értékben leszűkült. Guillard 1855-ben a d o tt definíciójától, m ely szerint a dem ográfia tá g a b b értelem ben véve „az em beri faj term észet- és tá rsa d a lo m ra jz a ” , szűkebb értelem ben pedig „ a népességnek, a népesség általán o s m ozgásának fizikai, családi, intellek tu ális és m orális á llap o tán ak m atem atik ai ism erete” 4 Q u e te le t tu la jd o n k é p p e n e lső so rb a n a z e n c ik lo p é d ik u s -m a te m a tik a i á r a m la to t k ö v e ti, „ á t la g e m b e r ” e lm é le té t a v a ló s z ín ű s é g sz á m ítá sb ó l v e t t fo g a lm a k ra é p í t i ; re n d s z e re z é s é b e e m e lle tt a k ü lö n b ö z ő m á s á ra m la to k e re d m é n y e it is b e fo g a d ja . 5 A g a z d a s á g s ta tis z tik a p á r h u z a m o s a n f e jlő d ö tt a d e m o g rá fiá v a l ( ta lá n a z é r t is, m e rt a 17. s z á z a d ó ta a d e m o g rá fia k ö ré n k ív ü l é p p e n a g a z d a s á g i s z e k to rb a n fo ly ta k p o litik a i a r itm e tik a i k u ta tá s o k ) . B á r fejlő d ése s o k k a l la ss ú b b és n e h é z k e se b b v o lt, m in t a z u tó b b ié , a z o n k ív ü l s z ü n te le n ü l k ö v e tn ie k e lle tt a g a z d a s á g i fejlő d és fá z isa it, a g a z d a s á g s ta tis z tik a — e lté rő e n a tö b b i s ta t is z tik a i d is z c ip lin á tó l - k e z d e ttő l fo g v a te lje se n e lk ü lö n ü lt a d e m o g rá fiá tó l.
A
D E M O G R Á F IA
I R Á N Y Z А Т А I
227
(2), m ár а 19. század vége felé elju tu n k egy sokkal szűkebbre sz a b o tt k o n cepcióig. E k k o r m ég az egyes tudó so k különböző állásfoglalása8 ellenére a dem ográfia fogalm a Levasseur definíciójával7 azonosítható, aki a „népes ség tu d o m á n y a ” -k é n t jelöli meg, am ely „m eg állap ítja a népesség állap o tát, vizsgálja an n ak m ozgásait, főleg a születéseket, a h ázasságkötéseket és a halálozásokat, v a la m in t a v á n d o rlást és a rra törekszik, hogy m egism erje az ezeket irán y ító tö rv é n y e k e t” . Ez a szűkebbre sz a b o tt koncepció m eg felel a dem ográfia specializálódási szakaszának, m elynek folyam án a k u ta tási te rü le t e lh atáro lásáv al egybeesik a n n ak elm élyülése, b ár lehetőségeit egyrészt a rendelkezésre álló dem ográfiai ad ato k , m ásrészt a sta tisz tik a i m atem atik ai eszközök keretei szabják meg. Ez a fázis ta lá n a 19. század vége és a m ásodik világháború közti időszakra esik. E bben a korszakban — b á r v a n n a k m á r általános elm életek8 — a tu d ó sok figyelme elsősorban a term észetes népm ozgalom két kom ponensének elem zésére összpontosul, m elyeket m ind általános ten d enciájuk, m ind sa já tos asp ek tu saik szem pontjából vizsgálnak, míg a v ándorlások főként a leíró elemzések tá rg y á t képezik. U gyanekkor m egkezdődik a dem ográfiai elemzési m ódszerek specializálódása, ez m egm arad a m a te m a tik a i-sta tisztik ai m ód szertan terü letén , de figyelem be veszi a dem ográfiai a d ato k sajátosságait. 3. A m ásodik v ilág h áb o rú u tá n a dem ográfia fejlődésében — am ely a háború a la tt term észetesen m eg ak ad t — különféle irán y zato k figyelhetők meg. Nem nehéz k im u ta tn i a válto zás tü n e te it, sem az azokat m eghatározó okokat felism erni. A háború befejezése ó ta ta n ú i le h e ttü n k m inden országban a dem ográ fiai vizsgálatok gyors ébredésének és a dem ográfia irán ti tud o m án y o s és társad alm i érdeklődés m egnövekedésének;9 azó ta se csökkent sem a k u ta tá s lendülete, sem a tá rsa d a lm i érdeklődés, sőt úgy látszik, egyre m élyül és te r jed. A felsőo k tatás te rü le té n tan szék ek létesülnek, E u ró p áb a n és A m eriká ban m ajdnem m in d e n ü tt m egszervezik a dem ográfusképzést, k u ta tó in té zeteket és dem ográfiai fő osztályokat á llítan ak fel,10 tu dom ányos területen új szakfolyóiratok in d u ln ak ,11 társaság o k létesülnek v ag y újraszerveződnek, 6 A d e m o g rá fia h a tá r v o n a la i tö b b e se tb e n v ita tá r g y á t k é p e z té k , lá sd p é ld á u l K örösi J ó zse f és Jacq ues B ertillon á llá s fo g la lá s á t e tá r g y b a n , a z 188 2 -b en t a r t o t t g e n fi N e m z e tk ö z i K özeg észség ü g y i és D e m o g rá fia i K o n g re ssz u so n . 7 E . Levasseur: L a p o p u la tio n fran ę a ise . P a ris , R o u ss e a u , 1889— 92. V ol. I. 18. p . 8 E le g en d ő K n ib b s (3) és L o tk a e lm é le té t id é z n ü n k . 9 E z a z é rd e k lő d é s n e m m in d e n ü tt ta p a s z ta lh a t ó e g y id e jű le g , h a n e m a s p ec iá lis tö rté n e lm i és p o litik a i v is z o n y o k n a k m eg felelő en m á s és m á s a z e re d e te és a k ib o n ta k o z á s a . P é ld á u l O la sz o rs z á g b a n a h á b o rú u tá n i id ő s z a k b a n a d e m o g rá fia n é h á n y é v en á t v is e lte a n n a k n e g a tív k ö v e t k e z m é n y e it, h o g y a fa s isz ta re z sim b iz o n y o s n é p ese d ési és fa ji p o litik a i c é lja i é rd e k é b e n e lto rz ítv a h a s z n á lta fel. E h h e z h a so n ló t ö r t é n t a N é m e t S z ö v e tsé g i K ö z tá r s a s á g b a n is. 10 O la sz o rsz á g b a n p é ld á u l h a t d e m o g rá fia i ta n s z é k lé te s ü lt; B e lg iu m b a n és F r a n c ia o rs z á g b a n s z a k ta n fo ly a m o k a t v e z e tte k b e sp ec iá lis e g y e te m i to v á b b k é p z é s k e re té b e n , s z a k d ip lo m á k k a l; N a g y -B rita n n iá b a n ,,k u ta tó e g y s é g e k e t” h o z ta k lé tre , m íg a z E g y e s ü lt Á lla m o k b a n ú ja b b a n eg y „ tu d o m á n y s z a k k ö z i” e g y e te m i p ro g r a m o t d o lg o z ta k k i d e m o g rá fu s o k k é p z é sé re (B e rk e le y ). 11 A z a lá b b i fo ly ó ira to k in d u lta k m eg a v ilá g h á b o rú u t á n : P o p u la tio n (F ra n c ia o rs z á g , 1946), P o p u la tio n S tu d ie s (E g y e s ü lt K irá ly s á g , 1947), R iv is ta I la lia n a d i D e m o g ra fia e S ta tis lic a , je le n leg . . . d ’E c o n o m ia , D e m o g ra fia e S ta tis tic a (O la szo rsz á g , 1947), P o p u la tio n R ev iew (I n d ia , 1957), .Jo u rn a l of P o p u la tio n P ro b le m s (T o k y o , 1957), D e m o g rá fia (M a g y a ro rsz á g , 1958), D e m o g ra fie (C se h sz lo v á k ia , 1958), P o p u la tio n e t F a m ilie (B e lg iu m , 1963), S ta n o y n is lv o (J u g o s z lá v ia , 1963), S tu d ia D e m o g ra fic z n e (L e n g y e lo rsz á g , 1 964), D e m o g ra p h y (E g y e s ü lt Á lla m o k , 1964), D e m o g ra fia у E c o n o m ia (M ex ik ó , 1967), D e m o s ta t (C seh sz lo v ák ia, 1968), A m á so d ik v ilá g h á b o rú e lő tt m é g n a g y o n k e v és d e m o g rá fia i s z a k fo ly ó ira t lé te z e tt (k ö z ü lü k m e g e m lítjü k a G e n u s-t (O la szo rsz á g ), m e ly e t Corrado G in i a la p íto tt 1 9 3 4 -b en .
228
NORA FEDERI CI
a tu d o m án y o s akadém iákon speciális szekciók jönnek lé tre ;12 politikai téren pedig a különböző szervek k onferenciáit és gyűléseit szervezik, v alam in t k u ta tó k ö zp o n to k at á llíta n a k fel a dem ográfiai problém ák v izsg álatának céljára.13 A dem ográfia fejlődése is kétségtelenül az általán o sab b összefüggések k eretéb en m egy végbe, a tö b b i h u m án tu d o m án y részéről é rt erős im pul zusok h a tá sá ra . M indezt a m ásodik v ilágkonfliktus u tá n végbem ent poli tikai-gazdasági és tá rsa d a lm i fejlődés hozta m agával, m in t szükségszerű elm életi és g y ak o rlati felad ato t. A tu d o m án y o s és technikai haladás új k u ta tá si tá v la to k a t nyit és új életfeltételek et te re m t; a gyors hírközlés lehetősége csökkenti a távolsá g o k at és elősegíti a különböző népek és különféle k u ltú rá k közti gyakori v agy állandó k ap cso lato k at. Az összes tá rsa d alo m tu d o m án y n ál ta p a sz ta l h ató az az igény, hogy új és a valóságot általánosan átfogó dim enziókat kell a k u ta tá s szám ára bizto sítan i. Nem véletlen, hogy a társad alo m tu d o m án y o k terü le té n az olyan diszciplínák, m in t a közgazdaságtudom ány, a szocioló g ia 14 v agy a dem ográfia új m ódon fejlődnek és ugy an ak k o r új diszciplínák is születnek, m in t pl. a szociálpszichológia, k u ltú ran tro p o ló g ia, lingvisztika.15 A dem ográfia esetében ez az igény úgy jelentkezik, hogy a specializá lódás fázisa helyébe az integráció fázisa lép: a k u ta tá s i te rü le t, am ely az előző év tizedek folyam án csak n éhány hagyom ányos tém ára k o rlátozódott, m eglehetősen n ag y m érték b en kibővül és új, interdiszciplináris k u ta táso k k al próbálkozik. A dem ográfiának ez az integrációja a hozzákapcsolódó tu d o m án y á g ak kal észrevehetően g azd ag ítja ta r ta lm á t és problém akörét, ez viszont a u to m atik u sa n a különböző k u ta tá s i terü le tek elkülönüléséhez vezet a dem og ráfián belül. Jelenleg az a helyzet, hogy egyrészt an n y ira tökéletesednek és szako sodnak a k u ta tá s i eszközök, hogy m á r külön „dem ográfiai elem zésről” k ezdünk beszélni,16 m ely m in t m ódszertan, d id a k tik ai céljai melletL önálló tu d o m á n n y á is válik. M ásrészt az egyre gazdagabb ta rta lm a k új felosztást sugallnak, am ely nem á lla p o d o tt m ég meg, a legújabb fejlődésben azonban m ind v ilágosabban jelen tk ezik .17 12 A tá rs a s á g o k és e g y e s ü le te k k ö z ü l a z a lá b b ia k a t id é z h e tjü k : tö b b é -k e v é sb é ú ja b b a n lé te s íte tt sp e c iá lis sze k c ió k , b iz o tts á g o k v a g y k u ta tó k ö z p o n to k tö b b szo c ia lista o rs z á g b a n , a tu d o m á n y o s a k a d é m iá k k e re té b e n : B u lg á riá b a n , M a g y a ro rsz á g o n , L e n g y e lo rs z á g b a n , C se h sz lo v á k iá b a n , a ,S z o v je tu n ió b a n és .Ju g o sz lá v iá b a n . Új tá rs a s á g o k a la p ítá s a , m in t a S o c ié té d e D e m o g ra p h ie M isto riq u e (P á r iz s , 1968) és a S ociété B eige d e D e m o g ra p h ie (B rü ssz e l, 1968). F e lté tle n ü l m eg kell m é g e m líte n ü n k , h o g y a z 1 9 2 8 -b a n , P á riz s b a n R . P ea rl e ln ö k sé g e a l a t t m e g sz e rv e z e tt N e m z e tk ö z i T u d o m á n y o s U n ió t (U n io n I n t e r n a tio n a le p o u r l’é tu d e s c ie n lifiq u e d e la p o p u la tio n ) 19 4 7 -b en W a s h in g to n b a n .4. L a n d r y e ln ö k sége a l a t t ú jra s z e rv e z té k és a z ó ta k ife je z e tte n v ilá g s z in tű tá rs a s á g g á fe jlő d ö tt. 13 N e m z e tk ö z i s z in te n elég m e g e m líte n ü n k a z E N S Z á lta l s z e rv e z e tt n é p ese d ési v ilá g k o n g re s s z u s o k a t, a z E u r ó p a T a n á c s á lta l s z e rv e z e tt e u ró p a i d e m o g rá fia i k o n f e re n c iá k a t, a z E N S Z á lta l s p ec iá lis d e m o g rá fia i p ro b lé m á k ta n u lm á n y o z á s á r a lé tre h o z o tt S z a k é rtő i T a n á c s o k a t, a V ilág E g é szsé g ü g y i S z e rv e z e te t és a N e m z e tk ö z i M u n k a ü g y i H iv a t a l t . O rszág o s s z in te n szá m o s d e m o g rá fia i k u ta tó in té z e te t s z e rv e z te k L a tin - A m e r ik á b a n és Á z siá b a n , m e ly e k tö b b n y ir e n e m z e tk ö z i s z e rv e k h e z k a p c s o ló d n a k (az E N S Z re g io n á lis h iv a ta la i), ezek a z o n b a n k iz á ró la g v a g y c sa k n e m k iz á ró la g a s z ü le té s sz a b á ly o z á s p ro b lé m á iv a l k a p c s o la to s k u ta tá s o k n a k s z e n te lik m u n k á s s á g u k a t. 14 J e lle m z ő p é ld a e rre a fo ly a m a tra a z e m p irik u s szociológia fe jlő d é se, a m e ly a d e d u k tív szo cio ló g ia fe jlő d é sév e l p á rh u z a m o s a n m e n t v é g b e , m a jd k ie m e lk e d ő b b h e ly z e tb e k e r ü lt ez u tó b b iv a l sze m b e n . 15 B á r e tu d o m á n y o k e re d e te tö b b é -k e v é sb é a m á so d ik v ilá g h á b o rú e lő tti id ő re n y ú lik v issz a , tu d o m á n y o s ö n á lló s á g u k a t á lta lá b a n c sa k ú ja b b a n is m e rté k el, a h á b o rú u t á n e lé rt fe jlő d é s ü k e re d m é n y e k é n t. 16 E z a sp e c ia liz á ló d á s d id a k tik a i s z e m p o n tb ó l m á r m e g v a ló s u lt F r a n c ia o rs z á g b a n és R . P re ssa t (5) és L . H e n ry (6) m u n k á ib a n j u t o t t k ife je z ésre .
A D E M O G R Á F I A IRÁ N Y Z А T А I
229
4. A dem ográfia fellendülését és gazd ag o d ását létrehozó okokat, az előző fejezetekben m ár e m líte tt feltételek m ellett, ab b an kell keresnünk, hogy koru n k b an rendkívüli jelentőségük v an bizonyos — speciálisan dem og ráfiai — elem zéseknek, és hogy a g azd aság i-társad alm i problém ák körében egyre növekszik az állam ok beav atk o zása. A halandóság hirtelen csökkenése, am ely az új gyógyászati eszközök felfedezésének, v a la m in t á ltaláb an az orvostu d o m án y és sebészet fejlődésé nek köszönhetően az összes k o ntinensen b ek ö v etk ezett, új, egészen a m áso dik világháborúig ism eretlen jelenséget id ézett elő: az ázsiai, am erikai és afrikai kontinensek h atalm as zónáiban, ahol a születési arán y szám m ind eddig igen m agas volt, ren d k ív ü l nagy népességnövekedés in d u lt meg. Ez az, am i világszinten a dem ográfiai robbanás p ro b lém áját okozza; ezt eddig még sehol sem ta p a s z ta lh a ttu k , sem ezeken a kontinenseken, ahol a m agas halandóság m érsékelte a népességnövekedést, sőt alacsony szinten ta rto tta , sem E u rópáb an , ahol a halandóság csökkenése fokozatosan k ö v etk e ze tt be, és vele párhuzam osan, sőt a z t m eghaladva, csökkent a term ékenység.18 Míg a dem ográfiai robbanás m ajdnem kizárólag a fejlődő országok problém ája, ad d ig egy m ásik és sok kom plex v o n atk ozása révén hasonló jelentőségű dem ográfiai jelenség éppen ellenkezőleg, az ip aro so d o tt vagy a gyors iparosodás fázisában levő o rszágokat érin ti közelebbről: ez a v á n dorlás és urbanizáció jelensége. Ez a problém a a dem ográfiai robbanással ellen tétben nem ú j : m ár az ókortól kezdve m eg találju k az u rb an izáció t; a vándorlások pedig m in t töm eg jelenségek az előző század utolsó évtizedeit és a jelenleginek első évtizedeit is jellem ezték. M agát a vándorlás p ro b lé m á já t azonban mégis új problém á nak te k in th e tjü k . A nem zetközi v án d o rláso k helyébe, am elyek egészükben véve érezhetően csökkentek, belső vándorlások lép tek töm egjelenségként; az urbanizáció m akro m éretűvé v á lt, és b ár különböző form ában, de ugyan úgy érin ti az iparo so d o tt, m in t a fejlődő országokat. A népesség belső h ely v á lto z ta tá sai jelenleg an n y ira jelentősek, an n y ira kom plexek és an n y ira folytonosak, hogy válságba so d orták a s tru k tú rá k a t és in fra stru k tú rá k a t, sőt m ég új p ro b lém ák at te re m te tte k az a d a tg y ű jtés és a dem ográfiai elemzés terén is.19 Ez a k é t jelenség m ind országos, m ind nem zetközi szinten a dem ográ fiára irá n y íto tta a politikusok figyelm ét. A gazdasági tervezés, területfejlesz tés, az egészségügyi politika és a szociálpolitika ma a közigazgatási ható sá gok feladatkörébe ta rto z n a k és m egkövetelik a dem ográfiai változók elmé ly ü lt tan u lm á n y o z á sá t; m ásrészt viszont a fejlődő országoknak n y ú jto tt segélyek és a gazdasági, tudom ányos és tech n ik ai szinten folyó nem zetközi 17 E z a fe lo sztás m á r k ia la k u ló b a n v a n pl. a N e m z e tk ö z i N é p e s s é g tu d o m á n y i U nió á lta l a d e m o g rá fia o k ta tá s á r a v o n a tk o z ó a n in d íto tt k u ta tá s b a n , a z U N E S C O „ T á rs a d a lo m tu d o m á n y o k a z o k ta tá s b a n ” (L es scien ces so ciales d a n s l'e n s e ig n em e n t) c ím ű p ro g r a m ja k e re té b e n . E z a p ro g ra m a z a lá b b i fe lo s z tá s t v e tte te rv b e : á lta lá n o s d e m o g rá fia , n é p esség i s ta tis z tik a , d e m o g rá fia i elem zés, n é p e s s é g fö ld ra jz , tö r té n e ti d e m o g rá fia , d e m o g rá fia i szo cio lógia, g a z d a s á g d e m o g rá fia , n é p e s e d é s e lm é le t és -p o litik a , a n é p e s s é g tu d o m á n y h o z k a p c s o ló d ó eg ész sé g ü g y i s ta tis z tik a . Az eg y es s z e k to ro k n a k eg y m á sféle le h e tsé g e s fe lo s z tá s á t lá sd (7) a la tt. 18 Is m e re te s, h o g y E u r ó p á n a k te lje s e n e lle n té te s p ro b lé m á ja v o lt, m e rt a 19. s z á z a d v é g é tő l b iz o n y o s o rs z á g o k b a n , d e e lső s o rb a n F r a n c ia o rs z á g b a n k o m o ly a g g o d a lm a t k e lte tt a z e ln é p te le n e d é s (8). 19 A h e ly v á lto z ta tá s k ö n n y e b b é v á lá s á v a l n a p ja in k b a n a v á n d o rlá s n a k eg y ú j f a jtá ja j ö t t lé tre : a z e g y m á s u tá n i s z a k a sz o k b a n tö r té n ő h e ly v á lto z ta tá s . S o k k a l in te n z ív e b b é v á lta k a v issz a felé v a ló á ra m lá s o k és a z in g a v á n d o rlá s je le n sé g e m a k ro m é re tű je le n sé g g é v á lt. A s z a k a sz o s v á n d o rlá s o k és a v issz a fe lé tö r té n ő á ra m lá s o k n a g y m é rté k b e n m e g n e h e z ítik a z a d a t g y ű jté s t és a d e m o g rá fia i e le m z é st, é sp e d ig n e m c sa k a v á n d o rlá s e le m zé sét.
230
N O R А
F E D E R I С I
eg y ü ttm ű k ö d és is m egköveteli, hogy az országos és nem zetközi szervek alaposan ism erjék a dem ográfiai fejlődés ism érveit és körülm ényeit. A dem ográfiai jelenségek irá n t m egnyilvánuló politikai érdeklődés jelen tő s h atással v an a dem ográfia fejlődésére: m ind nagyobb m értékben irá n y ítja a dem ográfiai k u ta tá s o k a t — társa d alm i értelem ben — és gazda g ítja az a lk a lm a z o tt k u ta tá s terü letén ek te m a tik á já t.20 A dem ográfia fejlődésének jelenlegi szakasza, a m it a belsőleg lezajló szakosodás és az analóg tu d o m án y ág ak k al való új integráció folyam ata jellem ez, kétségtelenül a tu d o m á n y á g új, az előbbiekhez hasonló, növekedési fázisának te k in th e tő . A dem ográfiai k u ta tá so k tá rg y a belső m agvának — am it gyak ran „ tis z ta dem ográfia” 21 névvel jelölnek — m egszilárdulásával a népesség tu d o m án y h o rizo n tja újab b , sokkal szélesebb h a tá ro k felé tá ru lt ki, de nem olyan értelem ben, hogy m agába szívta m ás diszciplínák ta rta lm á t, hanem inkább úgy, hogy szervesebb egységben vizsgálja a zo k a t a tényezőket, am elyek a dem ográfiai fejlődést és a n n a k követk ezm én y eit befolyásolják. 5. A dem ográfiai k u ta tá s hagyom ányos differenciált á ra m la to k a t köv te tt, jelenleg azonban a rra törekszik, hogy a különböző irán y zato k közt k ap cso lato t terem tsen . A statisztikának nevezhető irá n y z a t egészen közvetlenül a „p o litik ai a ritm e tik u so k ” k u ta tá sa ib ó l szárm azik. Ez a dem ográfiai k u ta tá so k leg g azdagabb á ra m la ta . A dem ográfiai elemzési m ódszerek tökéletesítésével p árhu zam o san egyre m egbízhatóbb és fontosabb eredm ényeket é rt el. A „népesedés p ro b lé m á já n a k ” M althus u tán i elm életeiből szárm azó gazdasági irá n y z a t22 fokozatosan elkü lönült a népesedéselm életektől, míg végül valódi „nép esed ésg azd aság tan ” form ájában k ristályosodott ki. K ere tében egyidejűleg tan u lm án y o zzák a dem ográfiai és a gazdasági fejlődést, m in t kölcsönösen összefüggő jelenségeket, to v áb b á egyiknek a m ásikra való h a tá sa it, éspedig nem csak tu d o m án y o s céllal, k v a n tita tív szinten ele m ezve, hanem a k o n k rét gazdaságpolitikai és szociálpolitikai alkalm azás céljaira is (12) és (13). A szociológiai irányzat, am ely hasonlóképpen eltá v o lo d o tt az általános elm élettől, a dem ográfiai valóság alaposabb megism erése felé haladva létre hozta a „ tá rsa d a lo m d em o g rá fiá t” . E n n ek keretében az egyes jelenségek leíró elem zését m ind g y ak rab b an k ö v eti az összefüggések individualizálására való törekvés. A szociológiai irá n y z a t néha összefonódik a földrajzi irány zattal vagy a történeti irányzattal — legalábbis a b b an az értelem ben, hogy a népességföldrajzi23 (14), (15), (16) vagy a tö rté n e ti dem ográfiai k u ta tá so k a t ren d szerin t sokkal tág ab b tá rsa d alm i összefüggésben fogják össze. 20 E z u tó b b i a s p e k tu s t i t t n e m fo g ju k tá r g y a ln i, m iv e l ez k ü lö n ta n u lm á n y t ig é n y e ln e , b á r e g y é b k é n t é rd e k e s v o ln a és m e g é rd e m e ln é , h o g y fo g la lk o z z u n k v ele. A n é p e s e d é s p o litik a eg y ré s z t, a g a z d a s á g p o litik a és s z o c iá lp o litik a m á s ré s z t o ly a n s p ec iá lis k u ta tá s i té m á k a t s u g a lln a k a d e m o g rá fia i k u ta tá s n a k , a m e ly e k p o n to s a n m e g h a tá r o z o tt ir á n y b a te re lik n a p ja in k b a n a k u ta tá s t. 21 A . L a n d r y (9) k ifejezése. 22 A „ n é p e s e d é s e lm é le te k e t” m e g kell k ü lö n b ö z te tn ü n k a „ n é p e s e d é s e lm é le ttö l” , ez u tó b b i ró l tu d ju k , h o g y L o tk a m o d e lljé v e l s z ü le te tt (4), m e ly b ő l esz m e ile g s z á r m a z ta th a tó k a d e m o g rá fia i szim u lác ió s m o d e lle k le g ú ja b b e re d m é n y e i (e z e k n e k k u ta tá s a e lső so rb a n S v é d o rs z á g b a n és a z E g y e s ü lt Á lla m o k b a n je le n tő s). E zzel e lle n té tb e n a ,,n é p e s e d é s e lm é le te k ” -b e n n é z e tü n k s z e rin t ta n u lm á n y o z h a tó a k ö z g a z d á s z o k , b io ló g u so k , d e m o g rá fu s o k , s ta tis z tik u s o k á lta l ja v a s o lt és k ia la k íto tt összes leiró és in te r p r e ta tív m o d e ll. E m o d e lle k re n d s z e re z é s é t lá sd (10) és (11). 23 A n é p e s s é g fö ld ra jz e lső s o rb a n F ra n c ia o rs z á g b a n j ö t t lé tre és fe jlő d ö tt k i, m íg n é m ile g e lté rő jelleg g el a z E g y e s ü lt Á lla m o k b a n j ö t t lé tre a fö ld ra jz i n é z ő p o n tb ó l k iin d u ló „ R e g io n a l S c ie n c e ” .
А D E M O G R Á FIA
IR Á N Y Z А Т А 1
231
A biológiai irányzat viszont, am ely szintén nagy fejlődésen ment. á t (b ár országonként m ás-m ás irá n y b a n )24 — úgy látszik, szintén a m egújulás szakaszában v an , s a dem ográfia új p roblém áinak központi kérdéseit érintő olyan k u ta tá so k felé fordul, am elyek b izonyára m egkö nnyítik m ajd a kör n yezet átalak u lása és a biodem ográfiai elem ek25 k ö zti k ap csolatok k u ta tá s á t. U gyanek k o r kialakul egy globális k u ta tá s i irá n y z at, m elyet Gini „átfo gó (integrális) d em o g ráfián ak ” 26 n ev ezett; ez jellem zi m inden eset ben a dem ográfia fejlődésének jelenlegi sz a k a sz á t.27 T eh át nyilvánvaló, hogy n a p ja in k b a n a hagyom ányos nézőpontok egyesítésének ten d en ciája érvényesül. E zek az irá n y z ato k úgy kapcsolód n ak össze, hogy a bony o lu lt dem ográfiai valóság elem eit globális a sp ek tu saikban tu d já k vizsgálni. M egkíséreljük ennek a fo ly am atn ak m egvilágítására a dem ográfia fej lődését befolyásoló tén y ező k rendszerezését a n n ak ellenőrzése v ég ett, hogy a jelenleg ta p a s z ta lh a tó integráció v aló jáb an — ahogyan én látom — olyan m inőségi ugrás-e, am ellyel a dem ográfia, m ás tu d om ányokhoz hason lóan, ö sszetett rendszerré válik, am elyen belül a különböző részek fejlődése az egész teljességét és érettség ét szolgálja. Aligha kell h angsúlyoznunk, hogy a rendszerezésre irányuló törekvés még nem elég ahhoz, hogy a bony o lu lt valóságot különböző aspek tu sain ak többszörös és változó összefüggéseiben rajzolja meg. Sokkal szerényebben m egfogalm azva, az a célunk, hogy k im u tassu n k bizonyos lényeges kapcso la to k a t a dem ográfiai jelenségek és a term észeti, ill. tá rsad a lm i jelenségek k ö zö tt, s m indenek e lő tt az a szándékunk, hogy m egvilágítsuk a dem ográ fia és a vele szorosan összefüggő diszciplínák k ö z ö tti k ap cso lato k at. E lsősorban nézzük meg te h á t, m ik a dem ográfiai jelenségek forrásai. A term észetes dem ográfiai fo ly am ato k (születések és halálozások) egyrészt a népességfejlődés alap jai. M ásrészt — figyelm en kívül hagyva m ost azo k at 24 M in t is m e re te s , a b io ló g iai ir á n y z a t G alton ó ta a le g je le n tő se b b fe jlő d é s t a z a n g o l isk o la m ű k ö d é sé b e n é rte el in k á b b s p e c iá lis a n b io m c tria i irá n y b a n . F e jlő d é se jó l fig y e le m m e l k ís é rh e tő a B io m e trik a c ím ű fo ly ó ira tb a n . M eg jeg y ezzü k , h o g y a b io ló g iai ir á n y z a th o z n ié g szá m o s, in k á b b s a já to s a n d e m o g rá fia i é rd e k lő d é sű ta n u lm á n y t s o ro lh a tn á n k . O la sz o rsz á g ra v o n a tk o z ó a n p é ld a k é n t id é z h e tjü k C. G in i ta n u lm á n y a it a n e m e k a r á n y á r ó l, e lső s o rb a n „ II sesso d a l p u n to d i v is ta s ta t is tic o ” (M ilan o , S a n d ro n , 1908) c ím ű a la p v e tő m ű v é t, a m e ly e re d m é n y e ib e n és h ip o té z ise ib e n — tö b b fé le o k b ó l — o ly a n g o n d o la to k a t v e t e t t fel, a m e ly e k e t k é ső b b e n ig a z o lta k és p o n to s a b b a n m e g h a tá r o z ta k a g e n e tik a i k u ta tá s o k ; to v á b b á G in in e k so k ta n u lm á n y a je le n t m e g a z 1951— 1902 k ö z ti id ő s z a k b a n , k ü lö n b ö z ő o lasz és k ü lfö ld i fo ly ó ira to k b a n . M e g e m líth e tjü k m é g M . B o ld rin i k u t a t á s a i t (17), v a la m in t ta n ítv á n y a i m u n k á it (18) a te s t a lk a t és a te rm é k e n y s é g és h a la n d ó s á g k ö z ti összefüggésrő l. 25 R e n d k ív ü l je le n tő s n é p e s s é g g e n e tik a i k u t a t á s o k a t f o ly ta tn a k ré s z b e n g e n e tik u s o k , rész b e n d e m o g rá fu s o k is, e lső s o rb a n F ra n c ia o rs z á g b a n . (L á s d a z I N E D P o p u la tio n c ím ű f o ly ó ira tá t, to v á b b á S u tte r , S u tte r és T a b a h , J a cq u a rd és m á so k szá m o s ta n u lm á n y á t.) E z e n k ív ü l n a g y o n é rd e k e s e k a fé rfia k fo k o z o tt h a la n d ó s á g á n a k bio ló g ia i ele m eire v o n a t k o z ó ú ja b b b e lg iu m i k u ta tá s o k (1 9), m e ly e k új m ó d o n k ö z e líte n e k m e g e g y , a d e m o g rá fu s o k , s ta tis z tik u s o k és g e n e tik u s o k á lta l széles k ö rb e n ta n u lm á n y o z o tt p ro b lé m á t. 26 G in i r á m u t a t o t t e n n e k te lje s je le n tő sé g é re és á llítá s a é rv é n y e s s é g é t egy k u ta tá s s o r o z a tta l ig a z o lv a , m e ly e t k ö z v e tle n ü l v é g z e tt el n é h á n y , a v e rifik á lá s ra jo b b a n a lk a lm a s e tn ik a i c s o p o r to n ; e z e k e t a k u ta t á s o k a t a G in i á lta l 1 9 2 8 -b a n a n é p ese d ési p ro b lé m á k ta n u lm á n y o z á s á r a a la p íto tt o lasz b iz o tts á g (C IS P ) s z e rv e z te 1933 és 1940 k ö z ö tt, é p p e n e n n e k a k u ta tá s i ir á n y z a tn a k tá m o g a tá s a c é ljá b ó l (20). E z a z o rie n tá c ió je lle m z i a C IS P 1 9 3 4 -b en a l a p íto tt G enus c ím ű fo ly ó ir a tá t is. 27 E z a z ir á n y z a t je lle m z i p l. a p á riz s i IN E D te v é k e n y s é g é t és tü k rö z ő d ik a z In té z e l fo ly ó ir a tá n a k (P o p u la tio n ) je lle g é b e n is. U g y a n e z m o n d h a tó a k u ta tó in té z e te k n a g y tö b b s é g é n e k te v é k e n y sé g é rő l és a z e u ró p a i d e m o g rá fia i fo ly ó ira to k ró l is — tö b b e k k ö z ö tt a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia D e m o g rá fia i B iz o tts á g á ró l és a D em o g rá fia c ím ű fo ly ó ira tró l is. N a p ja in k b a n e g y é b k é n t a z a tö re k v é s je lle m z i a z ö sszes te rü le te k e n folyó in te rd is z c ip lin á ris k u t a t á s t , h o g y rá m u ta s s a n a k a b io ló g ia i té n y e z ő k és a s z o c iá lis -k u ltu rá lis té n y e z ő k k ö z ti k a p c s o la tra . Je lle m z ő p é ld á u l, h o g y a z A m e ric a n E u g e n ic s S o c ie ty fo ly ó ira tá n a k , a E u g e n ic s Q u a rterlyn ek b o rító la p já n a T á rs a s á g c é ljá t a z a lá b b i m ó d o n fo g a lm a z ta m e g : ,, . . .az e m b e ri p o p u lá c ió k ra h a tó b io ló g ia i és szo ciális k u ltu r á lis e rő k m e g ism erésé n ek e lő m o z d ítá s a ” .
232
N OR A
F E D E R
I С I
a befolyásokat, am elyek egy csoporton belül m ódosítják a születés és halá lozás körü lm én y eit v agy e jelenségek gyakoriságát —, a születés, a repro dukció és a halálozás biofiziológiai jelenségek. K étségtelen te h á t, hogy a dem ográfiai m a g a ta rtá s t az egyéni biofiziológiai tényezők befolyásolják (vagy — ha úgy tetszik — genetikai tényezők a szó tágabb értelm ében): ezen tényezők k ö v etk eztéb en az egyén v italitása lehet gyengébb vagy erő sebb (szélső esetben nem élheti túl esetleg a születés elő tti időszakot), többé vagy kevésbé term ék en y (szélső esetben esetleg steril). A genetikai örökség valószínűleg befolyásolja bizonyos fokig m a g á t a házasodási h aj lam ot és a reprodukcióval szem ben ta n ú s íto tt ösztönös m a g a ta rtá sra ugyan úgy h at, ahogyan bizonyosan h a t az egyének egészségi állap o tára is. Nem szabad elfelejtenünk a z t sem, hogy a házastársi k ap csolatokban a genetikai örökség kom binációinak bizonyos h a tá sa van a h áza sp á r term ékenységére is. Az alap v ető örökléstani tényezőkhöz ad ó d n ak a term észetes környezet tényezői fő k é n t az é g h ajlati tényezők (hőm érséklet, p á ra ta rtalo m stb.), am elyek bizonyos m érték b en m ó d o síth atják az egyén biofiziológiai jellem z ő it28 és ezen keresztü l b efolyásolhatják a dem ográfiai m a g a ta rtá st. Sőt egyes esetekben k ö zvetlenül is k ö zb eszólhatnak (pl. valam ely term észeti k atasztró fa, m in t földrengés, árvíz stb. köv etk eztéb en az átlagon felüli halandóságot idézve elő). A term észetes (genetikai és a term észet körébe tarto zó ) tényezők alap vető m ű ködését idővel m ind nagyobb m értékben irá n y ítjá k a szociális ku ltu rális jellegű tén y ező k : a dem ográfiai m a g a ta rtá s tu lajd o n k ép p en m in dig kisebb m értékben a term észeti erők m egnyilvánulása, sokkal inkább a társadalm i-gazdasági s tru k tú rá k k a l és az ezekből eredő erkölccsel kapcsola tos, kom plex h atáso k eredm ényei, éspedig a kevésbé fe jle tt tá rsad a lm a k tó l a fejletteb b tá rsa d a lm a k felé h alad v a fokozódó m értékben. E h atásm echanizm usok m űködése m indenesetre rendkívül bonyolult és ezért nehéz rá sém át felállítani, m ivel m ég m indig sö tétb en tap o g ató zu n k afelől, hogyan fejtik ki h a tá su k a t. Még csak o tt ta rtu n k , hogy m egpróbál h a tju k a lényeges v o n áso k at felvázolni. M indenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy a szociális-kulturális, ug y an úgy m int a term észet körébe ta rto z ó h atások csak bizonyos esetekben tü k röződnek k ö zvetlenül a dem ográfiai m a g a ta rtá sb a n : m eghatározzák a bal eseti (pl. a m unkahelyi vagy közlekedési balesetek k övetkeztében fellépő) halandóság egy részét, azonkívül a népességek bizonyos részében — még n ap jain k b an is — a hiányos táp lálk o zás k ö v etkeztében fellépő h alan d ó sá got. H a tá su k nagyobb része tu lajd o n k ép p en k ö z v e te tt és k é t fő irán y b an befolyásolja az összes dem ográfiai jelenségeket. A társad alm i-g azd aság i tény ező k egyik h a tá sm ó d ja az egyének bio fiziológiai jellegében idéz elő á ta la k u lá st; ez párhuzam os azzal a hatással, am ely et a term észet körébe ta rto z ó tényezők fejtenek ki az egyén bio fiziológiai jellegére (ab b an az értelem ben, ahogyan az előzőkben m ár rá 28 E lfo g a d h a tó n a k lá ts z ik p é ld á u l a z, h o g y a z é g h a jla ti té n y e z ő k n e k b iz o n y o s h a tá s u k v a n a sze x u á lis é re tts é g r itm u s á r a , a m ire m á r tö b b ta n u lm á n y is r á m u t a t o t t (S k e r lj, E n g e lm a n n , R a cib o rski, G in i és D e Orch i. F e derici) (21). G o n d o ln i le h e t te h á t a r r a , h o g y e té n y e z ő k n e k m á s é le tm e g n y ilv á n u lá s o k ra is v a n b e fo ly á s u k . E z e k b e n a z e s e te k b e n k ö z v e tle n h a tá s ró l v a n szó, m e ly n e k n in c s sem m i k a p c s o la ta a k ö rn y e z e t á lta l lé tre h o z o tt v á lto z á s o k e se tle g e s ö rö k lő d é s é n e k s o k a t v i t a t o t t és m in d e d d ig e ld ö n te tle n p ro b lé m á já v a l.
A d e m o g r Á F I a
i r á n y z a t
A I
233
m u ta ttu n k ) 29, de ta lá n sokkal in ten zív eb b és gyorsabb, m in t ahogyan jelenlegi, eg y általán nem kielégítő ism ereteinkkel e téren észlelni tu d ju k .30 A társad alm i-g azd aság i tén yezőknek a dem ográfiai viselkedést alakító sokkal jelentősebb m ásik h a tá sa k ö n nyebben felism erhető, de kevésbé közvetlen ú to n érvényesül. Az egyént a k ö rn y ezettel pszichéje k ö ti össze, am ely m integy összegyűjti a külső e rő b e h a tá so k at és m a g a ta rtá so k k én t fo rd ítja le azokat. A bból a tén y b ő l kiindulva, hogy az egyén a tá rsad a lo m b an él és cselekszik, s m egvan azon belül a s a já t helye, az individuálpszichológia m ellett a csoportlélektannal is foglalkoznunk kell.31 A gazdasági tényezőknek, a tá rsa d a lm i s tru k tú rá k átalak u lásán ak , s á lta lá b a n az életfeltételek v álto zásain ak im pulzusaira az egyének pszicho lógiai sajáto sság aik szerin t különféle m ódon reagálnak, ez viszont genetikai örökségük egyik m egnyilvánulása. A reakciók azonban nem olyan differen ciáltak, ahogyan az v á rh a tó volna. U gyanis egyrészt az alapvető tényezők ( m elyek k ö zt elsőrendű jelentősége v a n az iskolai v égzettségnek és lénye ges szerepük v a n a vallási és — á lta lá b a n — az ideológiai tényezőknek) tö b b n y ire hom ogénné teszi a reak ció k at azáltal, hogy befolyásolják az egyének pszichéjét, m ásrészt pedig az egyéni pszichék és az erkölcs állandó k ö lcsö n h atásb an v a n n ak , ebből alakul ki a csoportlélektan. Az erkölcs viszont — am ely egy csoport m odális m a g a ta rtá s a k é n t h atá ro z h ató m eg32 — k ö z v e te tt és közvetlen m ódon e g y a rá n t befolyásolja az egyének tényleges m a g a ta rtá sá t. Az erkölcs te h á t részben k ö z v e te tt m ódon h a t, m e rt az egyé nek pszichéjében tükrö ző d v e, állandóan konform értelem ben m ódosítja azt, részben pedig közvetlen m ódon h a t, m ivel m inden egyes egyén k o n k rét m a g a ta r tá sa az esem ények v álto zásáv al szem ben nem csak az ezen esem é nyekre m egnyilvánuló reak ció t fejezi ki, hanem egyben az egyénre az er kölccsel szem ben rá k é n y sz e ríte tt konform izm us különböző fo k á t is.33 T eh á t az egyéni m a g a ta rtá so k és az erkölcs (a dem ográfia területén éppúgy, m in t m á su tt) kölcsö n h atásb an v a n n a k egym ással, m iközben a társa d alm i-g azd a sági viszonyok v á lto z á sá n a k h atása a la tt m aguk is v áltoznak. Végső fokon ennek az az eredm énye, hogy a gyorsan fejlődő m odern tá rsa d a lm a k b a n a dem ográfiai jelenségekre k ife jte tt környezeti hatáso k , v a g y általán o sab b an m o ndva a kulturális m iliő h a tá sa abszolút m értékben dom inál. Ez a h a tá s azon b an elsősorban k ö z v e te tt h atás, am ely részben pszichológiai úton, részben az a lk a ti biofiziológiai jellem zők m ódosítása ú tjá n érvényesül. 29 L á s d a 28. lá b je g y z e te t. 30 Is m e re te in k c sa k n é h á n y o ly a n részleg es h a tá s r a k o rlá to z ó d n a k , a m ily e n t p l. b iz o n y o s m u n k a k ö rü lm é n y e k ( m e g h a tá r o z o tt s z a k m a i te v é k e n y s é g e k p a to ló g ia i h a tá s a i), é le tk ö rü lm é n y e k (a lé g k ö r s z e n n y e z e tts é g é n e k v a g y a d o h á n y z á s s z o k á s á n a k p a to ló g ia i h a tá s a i, a tá p lá lk o z á s je l le g é n ek b e fo ly á sa ) v á lta n a k k i ; m é g m in d ig b iz o n y ta la n e lm é le te in k v a n n a k a r r a v o n a tk o z ó la g , h o g y m ily e n k ö v e tk e z m é n y e i le h e tn e k a m o d e rn ip a ri tá r s a d a lm a k m u n k a - és é le tritm u s á n a k v a g y m iliő jé n e k a z e m b e ri s z e rv e z e t fizio ló g iai v a g y id e g re n d sz e ri e g y e n s ú ly á ra . 31 M ivel a tá r s a d a lo m e le m i s e jtje a c sa lá d , ig e n fo n to s fig y e le m b e v e n n ü n k a z t a t é n y t , h o g y a c sa lá d e g y es ta g ja i p s z ic h é jé n e k k ö lc sö n ö s a k c ió i a c s a lá d m in d e n t a g j á n a k p s z ic h é jé t b e fo ly á so ljá k . 32 A z e rk ö lc s m in t m o d á lis m a g a ta r tá s a z e g y é n e k s z á n d é k o s m a g a ta r tá s a in a k (re a k c ió in a k ) eloszlási g ö rb é jé b ő l a d ó d ik ; n e m s z a b a d a z o n b a n e lfe le jte n ü n k , h o g y a v a ló s á g b a n tá v o lró l sem s p o n tá n e re d ő je e m a g a ta r tá s o k n a k . A z e rk ö lc s ö t tu la jd o n k é p p e n d ö n tő m ó d o n b e fo ly á s o ljá k a k ü lső jo g i, v a llá si, p o litik a i s tb . e rő k , m e ly e k ré sz b e n a tö rté n e lm ile g d e te r m in á lt k u ltu r á lis m iliő, ré s z b e n p e d ig a z e g y én i és o s z tá ly é rd e k e k n y o m á s á n a k k ife je z ő i. E z e n k ív ü l n a p ja in k b a n a tö m e g k o m m u n ik á c ió s e sz k ö z ö k n a g y m é rté k b e n m e g g y o rs ítjá k a m a g a ta r tá s i m o d e lle k e lte rje d é s é t. 33 A b b a n a z é rte le m b e n b e s z é lh e tü n k rá e rő s z a k o lt k o n fo rm iz m u sró l, h a a z e rk ö lc s e lfo g a d á s a n e m s p o n tá n , lia n e m tá r s a d a lm i, v a g y b iz o n y o s e s e te k b e n k ü lső (c s a lá d i v a g y eg y éb ) p re s z s z ió k s u g a llta m e g fo n to lá s b ó l e red . 15 D e m o g rá fia
234
N O R A F E D E R I С I
E zek a befolyások an n y ira bo n y o lultak, hogy elég nehéz egym ástól elkülöníteni az egyes h a tá so k a t. A m ikor a dem ográfus például a házasságkötési á tla g életk o r esetében k é t em bercsoportnak, k é t te rü le ti egységnek, vagy k é t k o rszak n ak a különb ségeit elemzi, figyelem be kell vennie, hogy a házasodási h a jla m n ak bio fiziológiai gyökerei v a n n a k , a házasodási szándékot pedig esetleg a te rm é szeti körn y ezet is befolyásolja, de a z t is te k in te tb e kell vennie, hogy az egyéni döntésekben p illan atn y i (a gazdasági k o n ju n k tú ra a d o tt szakasza, term észeti k a ta sz tró fá k v agy társad alm i zavargások stb.), vag y ta rtó s (rossz gazdasági viszonyok) külső tén y ező k is szerepet já tsz a n a k , am ennyiben ezek az egyén pszichéjében is tü k rö ző d n ek (aki azáltal, hogy kisebb vagy nagyobb jelentőséget tu la jd o n ít nekik, csökkenti vagy növeli a felsorolt tén y ező k súlyát). A dem ográfus nem h a g y h a tja figyelm en kívül az t sem, hogy az erkölcs elsőrendű fontosságú szerepet játszik, m e rt m inden egyes cso p o rtra jellem ző m a g a ta rtá si m odellt ala k ít ki. H asonlóképpen nem sza bad figyelm en kívül hagynia pl. a term ékenységi ten d en ciák vagy a külön böző csoportok term ékenysége k özti összehasonlításnál az eredm ények in te rp re tá lásáb a n , hogy különbségek lehetnek a biológiailag steril egyének a rá n y á b a n és hogy az is lehetséges, hogy a biológiai term ékenység nem m arad m eg állandó szin ten ; de m in d en ek elő tt a z t a k é rd é st kell felvetnie, hogy m elyek azok a gazdasági és tá rsa d alm i tényezők, am elyek a születés szabályozás különböző m é rté k ű elterjedésének o k á t a lk o tjá k . T ovábbá, ha speciálisan egy csoportra v agy egy m e g h a táro z o tt időszakra vonatkozóan végez elem zést, m eg kell vizsgálnia a z t is, hogy az egyes h ázaspárok dem og ráfiai viselkedése34 m ilyen m ódon differenciálódik m ennyiségi és m inőségi szem pontból szab ály o zo tt term ékenység esetén és m elyek azok a pszicho lógiai és m ás jellegű tényezők, m elyek m eg m ag y arázh atják e differenciákat. B izonyos, hogy a term ékenység esetében az egyén lelkivilága ren dkívül nagy szerepet játszik , elsősorban an n a k a nyilvánvaló té n y n e k k ö v etkezté ben, hogy a nem zés végső fokon egyéni döntésen m úlik, am ikor olyan objek tív feltételek állnak fenn, m elyek k ö zt tényleges v álasztásról leh et szó (vagyis olyan feltételek közt, ahol ism ertek a születésszabályozási eszközök és hozzá is férhetők m indenki szám ára), m ásodsorban pedig azért, m ert az ilyen jellegű döntéshez vezető m egfontolások is aszerint válto zn ak , hogy az egyén hogyan reagál az o b jek tív valóságra és v á lto z a ta ira . A term ék en y ség kérdésében kisebb jelentősége v a n az erkölcs befolyásának, an n ak ellenére, hogy fokozott fékező v agy ellentétes h a tá s t fe jth e t ki a család ter vezéssel szem ben. T ováb b á, ha a dem ográfus pl. a halandósági stru k tú ra in ten zitásán ak jellem zőit vizsgálja, nem h a g y h a tja figyelm en kívül a z t a té n y t, hogy az em ber m ind ez ideig csak részlegesen sz ü n te tte meg a belső tényezők h a tá sá t a h alandóságra, o lyannyira, hogy e tényezők m ár ö n m agukban is bizo nyos differenciális h alandóság előidézői lehetnek.35 N em szabad elm ulasz ta n ia an n a k elem zését sem, hogy a term észetes környezeti tén yezők m ilyen 34 A n e m z ésse l sze m b e n t a n ú s í t o t t e g y é n i m a g a ta r tá s o k a v a ló s á g b a n e lté rő k le h e tn e k , a k á r a z u tó d o k s z á m á t, a k á r a c sa lá d fo rm a m ó d ja it ille tő e n . 35 A g e n e tik a i té n y e z ő k h a t á s á t a h a la n d ó s á g ra je lle m z i a k é t n e m d iffe re n c iá lis h a la n d ó s á g a , a m e ly e t n a p ja in k b a n á lta lá b a n — h a n e m is k iz á ró la g o s a n , d e tú ln y o m ó r é s z t — belső té n y e z ő k k ö v e tk e z m é n y é n e k is m e rn e k el. Ily e n é rte le m b e n n y ila tk o z o tt je le n té s é b e n a z E N S Z és a V ilág E g é s z s é g ü g y i S z e rv e z e t B iz o tts á g a , a h a la n d ó s á g i s z in te k és tr e n d e k k ü lö n b ö z ő a s p e k tu s a in a k v iz s g á la ta a la p já n (22).
A
D E M O G R Á F I A
I R Á N Y Z A T A I
235
ingadozást idéznek elő a halandóság szintjében. F oglalkoznia kell azokkal a h atáso k k al is, am elyeket a gazdaság i-társad alm i fejlődéssel párh u zam o san á ta lak u ló életviszonyok gyakoro ln ak a halálozási valószínűségre, figyelem be véve eg y ú ttal, hogy m ag u k ezek az átalak u láso k m ennyiben v á lto z ta tjá k m eg a term észetes k ö rn y ezeti feltételek et is. E g y éb k én t az egyén psziché jének a halandóságra is h a tá sa v an — b ár első p illan tásra m ásk én t lá tszik —, m e rt kisebb v a g y nagyobb m érték b en h agyja érvényesülni a tá rsa d a lm i k ö rnyezet h a tá s á t; az egyén ugyanis m a g a ta rtá sá v a l csö k k en th et bizonyos k áro sn ak ta r t o t t h a tá so k a t (pl. leküzdve a szokás h a ta lm á t, lem ond a d o hányzásról, m ivel a dohányzás k ö zism erten súlyos patológiai elváltozások okozója). A halan d ó ság elem zésénél te h á t figyelem be kell venni azon pszi chológiai jellem zőkhöz kapcsolódó m a g a ta rtá sb eli differenciálódást, am ely m ó d o síth atja a (term észetes v ag y társad alm i) k ö rn y ezet h a tá sa it. A dem ográfusoknak a v án d o rlás v izsg álatán ál is (am ely lényegében tá rsa d a lm i jellegű dem ográfiai jelenség és m in t ily et, a dem ogazdasági tényezők h atáro zzák meg) a lehető legátfogóbb szem léletből kell k iin d u ln ia. U gyanis a népesség h e ly v á lto z ta tá sa nag y részt v isszav ezethető v alam ilyen, a szárm azási és a ren d eltetési hely k ö z t fennálló differenciális dem ográfiai feszültségre,36 de nem h ag y h ató figyelm en kív ü l az a tén y , hogy a hely v á lto z ta tá s gyökerénél rejlő o b jek tív gazdasági feltételek csak ak kor ered m ényeznek v á n d o rlá st, ha a népesség tu d a tá b a n v an a fejletlenség á lla p o tá nak, ez viszo n t csak ak k o r k övetkezik be, ha m e g h a táro zo tt tá rsa d a lm i k u ltu rá lis feltételek állnak fen n .37 M egjegyezzük, hogy egyéb tényezők is (m elyek igen fo n to sak leh etn ek az u rbanizáció esetében) k ö z re já tsz h atn a k az elvándorlásra való késztetésben. E zek közül id ézh etnénk például a szol g á lta tá s (egészségügyi, o k ta tá si, szórakozási szolgáltatások) h iá n y á t v ag y elégtelen v o ltá t, b á r ezek csak részben függnek össze a gazdasági fejlettség gel. N em lehet figyelm en kívül h agyni még bizonyos pszichológiai tén y ező k h a tá s á t sem, am elyek nem csak az egyén ko ráv al, hanem fizikai-pszichikai jellem zőivel is összefüggésben v a n n a k ,38 befo ly áso lh atják a h ely v álto z ta tá s ra vonatk o zó egyéni döntéseket. Nem lá tju k szükségesnek, hogy bővebb m ag y arázato k b a bocsátkozzunk, s m ég tö b b péld át soroljunk f e l: összefoglaló vizsgálódásunkkal részleteire bon t o ttu k a különféle ered etű dem ográfiai jelenségek ö sszetett egészét. 7. L á ttu k te h á t, hogy a dem ográfiai jelenségek in te n z itá sá t és jellem zőit m eghatározó tényezők szám osak és k ülönbözők; de ta lá n m ég v á lto za to sa b b a k és szám osabbak azok a h atáso k , am ely ek et a dem ográfiai fejlődés idéz elő az antropológiai, egészségügyi, gazdasági, tá rsad alm i és k u ltu rá lis te rü le te n . F ontos, hogy legalább röviden ism ertessü k ezeket a h atá so k a t, m e rt m íg senkinek a figyelm ét sem k erü lik el a dem ográfiai jelenségek tá r sadalm i-gazdasági okai, a z o k a t a h a tá s o k a t nem m indig vesszük észre, a m ely ek e t a dem ográfiai jelenségek a népességek a rc u la tá b a n és életében létrehoznak. 36 „ A d e m o g rá fia i fe s z ü ltsé g ” k ife je z é s e n a d e m o g rá fia i fe jlő d é s és a g a z d a s á g i fe jlő d é s k ö z ti ( s ta tik u s v a g y d in a m ik u s ) a r á n y t é rte m . 37 E lé g , h a c sa k I n d ia e s e té t e m lítjü k , a h o l egész n é p e k e t tiz e d e l a z é h sé g , a n é lk ü l, h o g y b iz o n y o s s ű rű sé g i v á n d o rá ra m lá s o k k ife jlő d n é n e k . 38 N é h á n y szerző e z e k e t a la p v e tő té n y e z ő k n e k te k in ti. P l. G in i f e lá llíto tt egy e lm é le te t a z , a d a p tá c ió s v á n d o r lá s o k é r ó l (23), ú ja b b a n p e d ig A lb ero n i v e te tte fel e z t a z e lm é le te t, m á s sz e m s z ö g b ő l, a „ v á r h a t ó s z o c ia liz á lá s ” -ró l b e sz é lv e (24). 15
236
NO R A
F E D E R I С I
A különböző csoportok differenciális dem ográfiai növekedése révén (a k á r a differenciális term észetes szaporodás, a k á r a ván d o rláso k h a tá sa k ént) a népességek és a területegységek etn ik ai képe állandó v álto z ásb an lehet, antropológiai a rc u la ta pedig m inden esetben változik. M ásrészt a változó in ten zitású endogám ia m aga is genetikai v á lto z áso k a t idézhet elő és ezáltal a népességek antropológiai összetételét is m e g v á lto z ta th a tja, u g y an ak k o r befoly áso lh atja bizonyos örökölhető betegségek és örökölt betegségi h ajlam o k elterjed ését, ezáltal viszont hozzájárul az egyes népes ségek jellem ző patológiai képének m ódosításához. A különböző ü tem ű népességnövekedés és a vándorlások progresszív á ta la k u lá s t idéznek elő az em beri létesítm ényekben és így eg yüttesen m eg v á lto z ta tjá k az u rb an isztik ai fo rm ák at. É p p en a fejlődés legfontosabb te rü letein fejti ki azonban legfeltűnőbben a dem ográfiai fejlődés a h a tá sá t. A dem ográfiai fejlődés in te n z itá sán ak jellem zői és a népesség k o r s tru k tú rá já n a k alak u lása sokszor döntő m ódon befolyásolják a gazdasági élet á ta la k u lá sá t és a jövedelem növekedését: a term elők és fogyasztók k ö z ö tt bizonyos egyensúly fe n n ta rtá sa nagy részben dem ográfiai kérdés, to v á b b á az, hogy az iparosodás fo ly a m ata zökkenésm entes lehessen, részben a ttó l függ, hogy a m u n k aerő -k ín álat elég nagy-e. A dem ográfiai fejlődés h a tá sa a népességnövekedésre összességében n eg atív leh et nagyon gyors és nagyon lassú népességnövekedés esetén egyaránt. N em kevésbé fontos a dem ográfiai jellegű tényezők szerepe a tá rs a dalm i átalak u láso k b an és a m űvelődési m odellek állandó válto zásáb an m ég ha ezeket a h a tá so k a t — helytelenül — el is hanyagolják. A d in am ik u sab b áta la k u lá si periódusokban (például a forradalm i vagy a gyors fejlődési periódusokban) az eln y o m o tt osztályok a küzdelem vezetői; nem v életlen azonban, hogy a forradalm i fejlődésnek nagy lökést ad az o ly a n dem ográfiai stru k tú ra , am elyben a fia talk o rú népesség nyom ása külö nösen erős, m íg ellenkező viszonyok között (az idősebb korosztályok nagy súlya esetén) k ö n n y eb b en ju tn a k érvényre k o n zerv atív ten denciák, vagy sokkal erősebb ak ad ály o k lehetnek az új eszm ék és életm ód té rh ó d ítá sa ú tjá b a n . 8. A k é t előző fejezetben felvázolt kölcsönös összefüggések alap já n h a tju k , hogy a dem ográfiát ab szo lú t központi hely illeti meg a hum án tu d o m ányok k ö zö tt, a m in t ezt a m ellékelt ábra is m u ta tja .39 T ulajd o n k ép p en a term észet és a társad a lm i tén y ezőket összekötő ú t k ét k özponti tu d o m án y o n , a pszichológián és a dem ográfián keresztül vezet. Úg y is m o n d h a tn á n k , hogy a valóság és v á lto z a ta i m egism erésének tengelye e k é t diszciplínára tám aszk o d ik , ugyanis m in d k ettő egyidejűleg részt vesz a term észet v ilág áb an és a tá rsa d a lo m világában is. Az első, a pszichológia képviseli a k é t világot összekötő, lényeges, egyedi m o m e n tu m o t; a m ásodik, a dem ográfia ezzel szem ben a társad alo m pszichológiával e g y ü tt a k o llek tív m om entum ot és következésképpen, a töm egjelenségeket v izsg álja.40 H a ez a szem lélet helytáll, ak kor eléggé nyil39 E b b e n a z á b r á b a n n in c s s em m ifé le h iv a tk o z á s a s ta t is z tik á r a (se m a v a ló sz ín ű s é g sz á m í tá s r a , sem a m a te m a tik á r a ) , m iv e l a d e m o g rá fia k a p c s o la ta e z e k k e l a d is z c ip lín á k k a l m ó d s z e rta n i je lle g ű és n e m ta r ta lm i, u i. ez a h á ro m d is z c ip lín a s z o lg á lta tja a d e m o g rá fiá n a k a k u ta tá s i e sz k ö z ö k e t. 40A d e m o g rá fia e n n e k a m e g ny ilv á n u lá s n a k o b je k tiv a s p e k tu s a it v iz s g á lja , m íg a tá r s a d a lo m p s z ic h o ló g ia s z u b je k tív a s p e k tu s a iv a l fo g la lk o z ik .
A D E M O G R Á F IA IR Á N Y Z A T A I
237
238
N O R A
F E D E R ICI
v á n v a ló : m ely tényezők h a tá ro z tá k meg és h atáro zzák meg to v á b b ra is egyrészt a dem ográfia új irá n y a it, m ásrészt a népességtudom ány fejlődésé nek p ersp ek tív áit. 9. A m in t m á r e m líte ttü k , a tu d o m án y o s és tech n ik ai felfedezések k ö v et keztében a term észet körében b e k ö v etk ezett gyors átala k u láso k , v alam in t a h a tá su k ra v égbem ent m élyreható tá rsad alm i átalak u láso k , k ö zvetve vagy közvetlenül m e g v á lto z ta ttá k , sőt olykor fe lb o ríto ttá k az évszázados egyen súlyi helyzetet, ism ételten a z t su gallják a tu d ó sn ak , hogy a szem ünk előtt lezajló tö rté n e ti valóságot globálisan kell elem ezni. E n n ek a valóságnak a k tu á lis jellegzetességei és m ag án ak a tu d o m án y o s fejlődésnek a fo ly am ata m in d in k áb b v itássá teszik az örök tö rv é n y ek lé té t és m egerősítik a z t a fel fogást, hogy a m egfigyelt összefüggések nem egyetem es jellegűek, hanem in k áb b bizonyos a d o tt tö rtén elm i szituációk tükröződései. T e h á t a z t sugall já k a tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k szám ára, hogy le kell té rn i a d e d u k tív elm é leti k o n stru k ció k ú tjáró l, hogy a valóságba be tu d ja n a k hato ln i és az ed d i giekkel ellen tétb en , az ism eretek et em pirikus elemzés alap já n kell felépí ten i; következésképpen, a filozófiai és álta lá b a n a d e d u k tív diszciplínák v álság b a ju to tta k és az em pirikus (kísérleti vag y statisztik ai) k u ta tá s bon takozik ki az összes h u m án tu d o m án y o k terü letén . E nnek a fejlődési irá n y nak kedveznek azok az új lehetőségek, am elyeket a kom plex m a te m a tik a i sta tisz tik a i eszközök felhasználása n y ú jt. E zeket m a az elektronikus szám ító gépek segítségével a g y a k o rla tb a n is alkalm azni lehet. E nnek a fejlődésnek k eretéb en a dem ográfia rá ta lá l a tu d o m á n y o k a t áth idaló, alapvető h iv a tá s á ra ; erre kell tám aszk o d n iu k a népesedési jelenségek és a tá rsa d a lm i g azdasági jelenségek k ö zli kölcsönös összefüggések individualizálására irá nyuló kísérleteknek. U gyancsak a dem ográfiára kell tám aszk o d n iu k a bio fiziológiai jelenségek és a társadalm i-gazdasági jelenségek közti kölcsön h a tá so k k u ta tá s á ra irányuló próbálkozásoknak, am elyek m a még a kezdeti s tá d iu m b a n v a n n ak , de a jövő legérdekesebb perspektívái közé ta rto z n a k . T eh át a dem ográfia e lő tt ez a jövő táru lk o zik k i: anélkül, hogy fel kellene hagynia sokféle speciális a sp ek tu s és problém a k u ta tá sá v a l — m elyek még táv o lró l sem te k in th e tő k teljesen k ik u ta to tt és m egoldott k é r déseknek — 41 a dem ográfiára v á r az a felad at, hogy a népesedési jelenségek elem zésében a term észeti és a tá rsa d alm i-k u ltu rális ered etű tén y ezőket összekapcsolja. A dem ográfus m u n k á ja nélkülözhetetlen az e k é t világot fo lyam atosan á ta la k ító kölcsönös k ap cso lato k in d iv idualizálására irányuló erőfeszítés ben, m e rt éppen a dem ográfiai jelenségekben ism erhető fel a legteljesebben és legszem betűnőbben ezeknek találkozási p ontja. Az interdiszciplináris k u ta tá s b a n , am ely n a p ja in k b an a tudom ányos h alad ás legalkalm asabb eszközévé v á lt, a dem ográfusnak jól m e g h atá ro zo tt helye van. A dem ográfia — k u ta tá s i te rü letén ek különböző k érdéseit vizs gálva — dön tő m ódon já ru lh a t hozzá az összes hozzá kapcsolódó tu d o m á nyok haladásához, ugyanúgy, ahog y an ez a sta tisz tik a esetében tö rté n t. E ttő l függetlenül azonban a dem ográfiának m egvan a sajátos, jól k ö rü l 41 A z e lm é ly ü lt k u ta tá s r a v á ró s a já to s p ro b lé m á k ré s z le te s is m e rte té s é t lá s d .1. B o u rg e o isP ic h a t- n a k a z U N E S C O s z á m á ra k é s z ü lt je le n té s é b e n (T e n d a n c e s p rin c ip a le s d e la re c h e rc h e en d e m o g ra p h ic ) eg y , a z összes h u m á n tu d o m á n y o k b a n m e g n y ilv á n u ló a k tu á lis ir á n y v o n a la k a t á tfo g ó elem zés k e re té b e n ( „ E t u d e s in te r n a tio n a le s u r les te n d a n c e s p rin c ip a le s d e la re c h e rc h e d a n s les scie n c e s d e l ’h o m m e ” ).
A
D E M O G R Á F I A
I R Á N Y Z A T A I
239
h a tá ro lt tarta lm a , ezért m egőrizheti s a já t a rc u la tá t anélkül, hogy a vele rokon tudom án y o k fejlődése k ö v etk eztéb en el kellene veszítenie ta rta lm á nak egységét, m ivel sajáto s tá rg y a — a népesség - önm agában véve is egységesítő elem ként h a t, egyben b izto sítv a e tu d o m á n y ág folyam atos ságát.
Н А П РА В Л Е Н И Я II П Е Р С П Е К Т И В Ы Р А ЗВ И Т И Я ДЕМ О ГРА Ф И И Резюме Автор кратко излагает происхождение демографии и ее развитие, связанное с развитием статистики, и потом те критерии, которые характе ризую т возобновление демографических исследований за последних 20 лет. По мнению автора настоящ ий зтап развития характеризуется тенден цией, заклю чаю щ ейся в том, что различные направления демографических исследований (статистическое или чистое демографическое направление, экономическое направление, социологическое направление, историческое направление, географическое направление, биологическое направление) объединяются в одном глобальном направлении, целью которого является предоставление сводного представления о составных частях комплексной демографической действительности. После этого автор делает попытку на приближенную систематизацию факторов, оказываю щ их влияние на демографическую эволюцию (индиви дуальны е генетические и биологические факторы, факторы окружающ ей природы, общественно-экономические структуры и факторы общественно культурной среды), и их основные влияния (их влияние на генетическую
240
N O R A
F E D E R IC I
через нее на антропологическую структуру населения, на носологическую структуру, на созданные людьми объекты, на экономическое развитие, на модели культуры ). Ц елыо автора является освещение связен демогра фии со связанными с нею научными дисциплинами. Н а основе этой систематизации автор считает, что, с одной стороны, психология и социальная психология, а, с другой стороны, демография представляет собой научные дисциплин, сваязываю щ ие круг природы с кругом общества. П сихология и социальная психология, через которые получают действительность и накладываю тся формы поведения влияния общественно-культурной среды, репрезентирую т субъективные (индиви дуальные и коллективные аспекты этой связи, в то время как демография представляет собой ее объективный аспект. Следовательно на демографию возложена задача выполнить эту основную функцию в рам ках и в перспек тивах развития гуманитарных наук. ii
SCHOOLS A N D P R O S P E C T S O F D E V E L O P M E N T O F D E M O G R A P H Y Sum m ary T h e a u th o re ss briefly review s th e origin of d e m o g rap h y a n d its d ev elo p m en t w hich is con n ected w ith th e h isto ry of sta tistic s. T h en she deals w ith th e fe atu res c h a ra c te riz in g th e renew al of dem o g rap h ic research in th e la s t 20 years. in th e view of th e a u th o re ss th e p re se n t sta g e of d ev elo p m en t is c h a ra c te riz e d b y th e te n d e n c y to com bine th e d iffere n t b ran ch es of dem ographic research (sta tistic a l o r p u re dem o g rap h y , econom ic dem o g rap h y , sociological dem o g rap h y , h isto ric a l dem og ra p h y , geographical dem o g rap h y , biological d e m ography) in to one global discipline in o r d e r to give a com rehensive p ictu re of th e co m p o n en ts of th e com plex dem ographic re a lity . T hen th e au th o re ss trie s to give an a p p ro x im a te sy ste m a tiz a tio n of th e facto rs influencing dem ographic evolution (th e in d iv id u a l genetic a n d biological factors, th e fac tors of n a tu r a l e n v iro n m en t, th e socio-econom ic stru c tu re s a n d th e factores of th e socio c u ltu ra l e n v iro n m en t) as well as th e ir fu n d a m e n ta l effects (th e ir im p a c t on th e genetic a n d — th ro u g h it — on th e anth ro p o lo g ic s tru c tu re of th e p o p u latio n , on th e nosologic stru c tu re , on h u m a n e stab lish m en ts, on th e econom ic dev elo p m en t, on c u ltu ra l m odels.) She trie s to e lu c id ate th e connection of dem ography w ith its re la te d disciplines. On th e b asis of th is sy ste m atiza tio n th e au th o re ss finds t h a t psychology a n d social p sychology re p re se n t one side of th e disciplines c o n n ec tin g n a tu re a n d society, w hile d em o g ra p h y s ta n d s on th e o th e r side. P sychology a n d social psychology th ro u g h w hich th e effects of th e socio-cultural e n v iro n m e n t becom e realized a n d ch an g ed in to form s of b ehaviour, re p re se n t th e su b je ctiv e (in d iv id u a l a n d collective) a sp e c t s of th is connection w hile d e m o g rap h y th e o b jectiv e ones. It is th e ta s k of d e m o g rap h y to fulfil th is fu n d a m e n ta l fun ctio n in the fram ew ork of h u m a n sciences a n d in the persp ectiv es of th e ir d ev elo p m en t.
