és a függetlenség jelképévé vált történelmünk

Vasvári Újság

A VASVÁRI ÖNKORMÁNYZAT

LAPJA

•••

Március 15-re emlékeztünk Március 15-én este fáklyás felvonulással kezdõdött az ünnepi megemlékezés Vasváron. Az általános iskolások e hangulatteremtõ felvonulással szimbolizálták az 1848-as eseményeket. Az ünneplõ tömeg a rossz idõ ellenére is szép számmal jelent meg a város Fõterén. Az általános iskola néptáncosai verbunkot táncoltak, katonatoborzó daluk visszhangzott a téren. Az ünneplõk között találtuk dr. Für Lajost, az Antall-kormány honvédelmi miniszterét, a rendszerváltás ismert politikusát is, akit nagy taps köszöntött. Az ünnep szónoka, Gyöngyösi Istvánné könyvtárigazgató beszédében felidézte azt a nevezetes március 15-i napot: „Igazi nemzeti ünnep, amely nem egy válogatás eredménye, nem kell róla vitázni, nem kellett más jeles napokkal versenyeztetni, hanem csak egyszerûen van. Március 15. ilyen ünnep. Létezik. Ha nagy szavakat akarnék használni, azt mondhatnám, hogy ott van a szívünkben, a lelkünkben, az agyunkban, és ha nem lenne március 15-e, ha nem lettek volna márciusi ifjak, mi sem lennénk. Mi sem úgy lennénk magyarok, ahogy vagyunk.

Ezekben a napokban országszerte és a határokon túl fellobogózott falvak és városok, megemlékezések és ünnepségek jelzik: egy nemzet közösen és tisztelettel emlékezik múltjára. Nemzeti ünnepeink közül március 15-e indította és indítja legtöbb honfitársunkat arra, hogy személyesen is részt vegyen a közös ünneplésben, és arra, hogy a nemzeti színû kokárda kitûzésével jelezze, számára is fontosak az ünnephez kötõdõ eszmények, érzelmek és jelképek. Mert március 15-e a sza-

badság és a függetlenség jelképévé vált történelmünk során.” „Március 15. elsõsorban Petõfi Sándorék ünnepe, azoké a fiataloké, akik elindítottak valamit, amit aztán nem is õk, hanem mások vittek tovább, de a kezdeményezés bátorságát senki el nem vitathatja tõlük.”

Vasvár, 2003. április 4.

XIII.

ÉVFOLYAM

3.

SZÁM

ÜGYDÖNTÕ NÉPSZAVAZÁS –tájékoztató– A 2003. április 12. napjára kitûzött ügydöntõ országos népszavazással kapcsolatban tájékoztatom a Tisztelt Választópolgárokat, hogy szavazni a 2002. õszi helyhatósági választásra kialakított szavazókörökben lehet. A szavazóhelyiségek címét a postai úton megküldött népszavazási értesítõk tartalmazzák, kérem erre szíveskedjenek figyelemmel lenni. A SZAVAZÓKÖRÖK AZ ALÁBBIAK:

„Nincs még egy ünnep, amelyhez annyi mendemonda kötõdne. Nemcsak a 155 évvel ezelõtti naphoz, magához az ünnephez is ezer esemény, legenda tapad. Nehéz eldönteni, hogy a legendák miatt szeretjük-e, vagy épp azért élnek e legendák, mert annyira szeretjük. Nemcsak az ünnep, az ünnep története is olyan, amelybõl magára ismer a nemzet. A március tizenötödikék története a Szabadság Napjának szabadságharca. Vajon miért? Mert egyetlen más történelmi ünnepünkhöz sem kötõdik ennyi érzelem. Az esemény hõsiessége az egyszerûségében rejlik. Abban a tisztaságban, ahogyan csak az alig felnõtt ifjak látják a világot. Nem is volt fiatal az, aki ne szeretett volna márciusi ifjú lenni.” (Folytatás a 4. oldalon)

1. számú szavazókör székhelye: Vasvár, Béke utcai Óvoda épülete 2. számú szavazókör székhelye: Vasvár, Árpád tér 8. sz. alatti Bölcsõde épülete 3. számú szavazókör székhelye: Vasvár, József A. u. 23. sz. alatti Általános Iskola épülete 4. számú szavazókör székhelye: Vasvár, Kossuth L. u. 2. sz. alatti Óvoda épülete 5. számú szavazókör székhelye: Vasvár, Kossuth L. u. 1. sz. alatti Zeneiskola épülete 6. számú szavazókör székhelye: Vasvár, Kismákfa u. 21. sz. alatti Mûvelõdési Ház épülete 7. számú szavazókör székhelye: Vasvár, Nagymákfa u. 32. sz. alatti Erdei Iskola és Turistaház épülete A népszavazás napján a szavazóhelyiségek 6 órától 21 óráig tartanak nyitva. Népszavazással kapcsolatos felvilágosítást, információkat a Polgármesteri Hivatal választási irodája folyamatosan biztosítja. A választási iroda székhelye: 9800 Vasvár, Alkotmány u. 1. Telefonszámai: 572-010, 572-013, 572-022 Dr. Ódor Ildikó HVI vezetõ

2

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

Önkormányzati ülés

2002. évi zárszámadás, közrend, közbiztonság, közmûvelõdés helyzete, lakbérek alakulása A képviselõ-testület március 27-én megtartott ülésén 19 napirendi pontot tárgyalt. Ezek közül kiemelkedett a 2002. évi költségvetési zárszámadás, a Vasvári Rendõrkapitányság beszámolója Vasvár közrendjérõl, közbiztonságról, a lakásgazdálkodás helyzetének és a lakbérek alakulásának áttekintése, valamint számos napirendi pont, amely a település közmûvelõdésével, az egyes intézmények –elsõsorban a könyvtár – pályázati kérelmének tárgyalása. A város pályázatai közül tán a legfontosabb az önhibáján kívül forráshiányos települések részére kiírt pénzügyi támogatást biztosító támogatási pályázat tárgyalása volt.

2002. évi zárszámadás Vasvár esetében minden év külön megmérettetést jelent pénzügyi, gazdálkodási szempontból. Ez alól a 2002. évi sem volt kivétel. Az államháztartási törvény érvényes jogszabályainak megfelelõen az éves pénzügyi teljesítést könyvvizsgáló vizsgálja meg, s az általa tett észrevételek figyelembe vételével fogadja el a testület az elõzõ év pénzügyi mérlegét. Ennek teljesítése 2002-ben az alábbiak szerint alakult: Bevétel – 1 milliárd 15 millió 239 forint, kiadás 945 millió 491 forint, módosított pénzmaradvány 63 millió 872 ezer forint. Érdemes megemlíteni, hogy a város iparûzési adóból származó bevétele 70 millió 686 ezer forint volt, az iparûzési adó kedvezmény pedig 1 millió 141 ezer forint. A magánszemélyek által befizetett kommunális adó 3 millió 55 ezer forint, az adott kedvezmény pedig 308 ezer forint volt. Az adóbevétel összességében kedvezõen alakult, mert a tervezetthez képest 124 százalékos teljesítést könyvelhetett el a város iparûzési adóból, ami 13,8 millió forintos plusz bevételt eredményezett. A helyi adóbevételek összességében is pozitív mérleget, 121 százalékos teljesítést mutatnak. A felhalmozási és tõke jellegû bevételek 30 százalékos túlteljesítést mutatnak. Az önkormányzat költségvetési támogatása 139 millió forint, ennek megoszlása: forráshiányos önkormányzatok támogatása 69,1 millió forint, elõzõ évrõl áthúzódó céltámogatás igénybe vétele 34,6 millió forint, bérfejlesztés központi támogatásból 37,5 millió forint, egyéb központi támogatás 4,8 millió forint, területi kiegyenlítõ támogatás 7 millió forint. A város vagyonának gyarapodásában a bérlakásépítés jelentõs gyarapodást mutat, ezt segítette az önerõ mellett az igénybe vett 38,5 millió forintos fejlesztési hitel is.

Könyvvizsgálói szakvélemény Kõhalminé Major Judit könyvvizsgáló jelentésében az alábbiakat emelte ki: Az elmúlt évben jelentõsen nõtt a város vagyona annak ellenére, hogy Vasvár önhibáján kívül forráshiányos település. Ez a növekedés elsõsorban a tervszerû, fegyelmezett gazdálkodáson alapult, s a beruházásokhoz benyújtott sikeres pályázatokon. A gyarapodás csak kisebb részben köszönhetõ a hiteleknek, melyek mértéke elenyészõ. A zárszámadás naptári fordulója jelentõs pénzeszközzel történt meg, a saját tõkeerõ 1 milliárd 88 millió forintot tett ki, a település kötelezettségei pedig 5,4 millió forinttal csökkentek. Adósságállománya nem veszélyezteti a település gazdálkodását, intézményei mûködését és a kötelezõ szolgáltatások ellátását. Összességében Vasvár gazdálkodása – forráshiányossága ellenére is – kiegyensúlyozott, amit a szakapparátus összehangolt, jó munkájának, valamint az önkormányzat elõrelátó, jó tervezõi és stratégiai munkájának köszönhet a város. Mindezek figyelembe vételével a testület elé terjesztett pénzügyi beszámolót a kiegészítõ táblázatokkal együtt elfogadásra ajánlotta a könyvvizsgáló. A bizottságok véleménye: A jelentõsnek mondható év végi pénzmaradvány elgondolkodtató, s ez egyben nehezíti is a döntések meghozatalát. Különösen igaz ez a megállapítás, ha figyelembe vesszük, hogy év közben többször kellett szigorú, mondhatni spórolós döntést hozni. A testület a 2002. évi zárszámadási mérleget elfogadta.

Közrend, közbiztonság Vasváron A testületnek Szilvágyi Tibor rendõr alezredes, rendõrségi fõtanácsos, a vasvári rendõrkapitányság vezetõje adott írásbeli tájékozta-

tót az éves munkáról. A testületi ülésen megjelent dr. Orbán Péter rendõr altábornagy, megyei fõkapitány, valamint a városi kapitányság

több dolgozója és a helyi polgárõrség vezetõje is. Szilvágyi Tibor szóbeli tájékoztatójában elmondta, hogy Vasváron és térségében jó a közbiztonság, az országos tendenciák itt kevésbé érvényesülnek, annak ellenére, hogy vannak intõ jelek. Megjelent a területen a drog is, ám a bûnesetek többségét inkább a hétvégi házak, pincék betörése teszi ki. Miként az írásos rendõrségi beszámoló fogalmaz: a kapitányság illetékességi területe bûnügyileg sem országos, sem megyei szinten nem tartozik a fertõzött területek közé. Az állampolgárok biztonságérzete alapvetõen nem változott. Ehhez a kapitányság folytatta a korábbi évek gyakorlatát, s a bûnmegelõzésnek igen komoly szerepet szánt a szakmai munkában. Manapság egyre több szó esik a rendõrség munkájáról, annak törvényességérõl. A vasvári rendõrkapitányság munkatársainak intézkedési aktivitása jó, sõt néhány területen átlag feletti. A bûnügyi osztály létszámához és felkészültségéhez mérten jó színvonalon dolgozik és törvényesen oldotta meg feladatát.

Bûnügyi helyzet értékelése A kapitányság területén csökkent az ismertté vált bûncselekmények száma. Míg 2001-ben 417 bûncselekményt követtek el, addig 2002-ben 394-et, ami 5,52 százalékos csökkenést mutat. Vasvár és térsége 16119 lakosához mérten is csekélynek mondható e szám, hisz ezer lakosra 24,42 bûncselekmény jut. (Mit nem adna ezért a mutatóért Budapest!) Ez a mennyiség a megyei bûncselekményeknek csupán 4,57 százalékát teszi ki. Ami azt jelenti, hogy Vasvár messze jobb mutatókkal rendelkezik, értelemszerûen közrendje, közbiztonsága is messze jobb, mint a megye más városainak térségéé. Így Szombathelyen ez a százalékos mutató 14,46%, Sárváron 12,37%, Kõszegen 8,48%, Celldömölkön 7,1%. Továbbra is dominál a pincebetörés, gépkocsifeltörés, az egyszerû lopások. A betöréses lopások 60 százalékát borospincék és külföldi tulajdonban lévõ hétvégi házak, ingatlanok ellen követik el. A felderítési mutatók is jók, mert 361 esetbõl a nyomozás vétség megállapításával zárult, 41 esetben pedig bûntettel. Az átutazó bûnözés továbbra is jelen van, elsõsorban a Zala megyei területrõl érkeznek a nem kívánatos „elemek”. Szerencsére gépkocsit, nagyobb értékû gépjármûvet nem lopnak területünkön. A viszonylag magas lopási kár pedig abból ered, hogy két gazdasági társaság sérelmére követtek el betörést, a kár összértéke 27 millió forint.

2003. április 4. A felderítési mutatók jók, sõt javultak az elõzõ évhez képest. Amíg 2001-ben a kapitányság 52,7 százalékos felderítési mutatót mondhat magáénak, addig 2002-ben ez 61,6 százalékra javult, vagyis 8,9 százalékkal több bûneset került felderítésre. Az utólagos felderítéseknek is nagy jelentõsége van, elsõsorban a pincebetörések felderítésébõl származik, az elõzõ évi 10-hez képest 2002-ben 79 utólagos felderítést „könyvelhetett el” a Vasvári Rendõrkapitányság. Természetesen a városban élõket saját közbiztonságuk érdekli elsõsorban. Ez jónak mondható, bûncselekményt is csak 100-at követtek el. Dominált a vagyon elleni bûncselekmény (61%), ebbõl betöréses lopás 23, lopás 38, egyéb bûncselekmény 39 volt. Ebbõl is látszik, hogy bár a város közbiztonsága jó, a vagyon elleni bûncselekmények visszaszorításában vannak még teendõk. A városi és a megyei kapitány hozzászólásából kitûnt, hogy a hazai rendõrség – így a vasvári is – a polgárõrséggel, a lakossággal együttmûködve képes megõrizni ezt a kisvárosi nyugalmat. A hangsúly – miként dr. Orbán Péter dandártábornok mondta – a hangsúly a megelõzésen, ezáltal a megelõzõ típusú rendõrségen, és nem a reagáló rendõrségen van. Inkább tûnjön úgy, hogy sokat ellenõriznek, mint olyan támadás érhesse a rendõrséget, hogy nem képes megfékezni a bûnözést. A magyar rendõrség 2002. január 1-jétõl már tagja az EUROPOL-nak, a rendõri munka alapját a jól átgondolt és megalkotott 1994-es rendõrségi törvény készítette elõ. Ez a jogszabály jól sikerült, mondhatni korát megelõzõen. Ezt bizonyítja, hogy az osztrákok is tõlünk vették át e törvény alapjait. Az Interpollal és az FBI-jal is szoros szakmai kapcsolatot tart fenn a magyar rendõrség, ennek köszönhetõen került haza az USA-ból is több magyar bûnözõ. Az országos bûneseti mutatók pedig messze a nyugati statisztikák alatt vannak. Klasszissal jobb a magyar helyzet, mint Nyugat-Európában. Magyarországon 100 ezer lakosra 4100 bûneset jut, ugyanez Ausztriában 5100, Svájcban 5300, Németországban 6300, a liberális Svédországban pedig 7200 bûncselekmény jut ezer lakosra! A képviselõ-testület tagjai is elsõsorban az iránt érdeklõdtek, miként lehetne visszaszorítani a hétvégi diszkós randalírozókat, s megjelent-e a területen a drog? Szilvágyi Tibor városi rendõrkapitány elmondta, hogy a 23 Vasvárhoz tartozó település jelentõs feladatot ad elsõsorban a járõrözésben, s bizony megjelent a drog is a területen, ám úgy tûnik, hogy a drogterjesztés ellen sikeresen tudják felvenni a harcot. A hétvégi belvárosi randalírozásra pedig odafigyelnek, s hatékony intézkedéseket tesznek, miként az ittas vezetés visszaszorítására is. Kovács Árpádné alpolgármester a gyermekvédelem speciális eseteire, a családvédelemre kérdezett rá. A városi kapitány elmond-

VASVÁRI ÚJSÁG ta, hogy odafigyelnek a rendszeres esetekre, s igen jó a gyámüggyel, gyermekvédelemmel is a kapcsolatuk. Németh Zsolt polgármester megköszönte a vasvári rendõrség elõzõ évi együttmûködését, kiemelve a közterületek védelme érdekében tett intézkedéseket, a tilosban telephelyezõk elleni fellépésben mutatott aktív részvételt. A polgárõrséggel is jó a kapcsolat, õk is aktívan hozzájárultak ahhoz, hogy Vasvár valóban a béke szigete. Ám fontos, hogy a polgárõrök elismerése is megtörténjen, hisz munkájukat önzetlenül végzik. Összességében a rendõrséggel a kapcsolatot korrektnek, gyakorlatiasnak, együttmûködõnek minõsítette a város polgármestere. A képviselõ-testület az írásos tájékoztatót megköszönte, elfogadta.

Közmûvelõdés helyzete Vasváron A NKÖM megbízottja, szaktanácsadója végzett vizsgálatot Vasváron, s összegezte a település közmûvelõdésének helyzetét. A tárgyi feltételek elemzése mellett kitért e lehetõségekre és a hiányosságokra is. Ez az anyag – vélhetõen a minisztérium polcára kerül – ahol esetlegesen azt figyelembe veszik az egyes pályázatok elbírálásánál is. Épp ezért a testület több hiányosságot is nehezményezett, amelyek a dokumentumban pontatlanul, tévesen kerültek megfogalmazásra. Sok esetben kirívóak voltak ezek a „félreértések”. Sajnos csak a könyvtár vezetõje volt jelen a testületi ülésen, a többi kulturális intézmény vezetõje, igazgatója nem. Pedig jó lett volna, mert elsõ kézbõl õk cáfolhatták volna meg a téves tényeket.

Új lakbérek áprilistól A testület áttekintette a meglévõ önkormányzati lakások bérletére vonatkozó rendeletét, s azt az alábbiak szerint módosította. Szociális jelleggel bérbe adott lakásoknál az összkomfortos lakások négyzetméterenkénti ára havonta 20%-kal nõ, ez 151 forint négyzetméterenként, a komfortos 15%-kal, 105 forint négyzetméterenként, a félkomfortos 10%-kal, ez 61 forint négyzetméterenként, a komfort nélküli és szükséglakások havi bérleti díja szintén 10%-kal nõ, s 39 forint lesz négyzetméterenként. A pályázati úton bérbe adott bérlemények díjtétele összkomfortos lakásoknál 5%-kal emelkedik, ez 420 forint, a komfortos fokozat esetén a lakbéremelés mértéke 5%, 263 forint lesz négyzetméterenként. A költségalapon meghatározott lakások havi lakbére 5%-kal nõ, ez 326 forintot jelent négyzetméterenként. A bérlõ külön szolgáltatási díjként köteles fizetni a központi TV-antenna használati díját, amely 200 forint havonta lakásonként. –bodorkós–

3

Fórum az EU-ról Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy április 5-én, szombaton este 6-kor a Városháza nagytermében IVÁN GÁBOR, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárság EU gazdaságpolitikai fõosztályvezetõje tart tájékoztatást az Európai Uniós csatlakozás kérdéseirõl. A fórumra minden érdeklõdõt tisztelettel várunk.

Felhívás

Vasvár Város Önkormányzata Képviselõtestülete bérbe adja a Vasvár, Alkotmány u. 13. fszt. 7. szám alatti, 2 szoba, összkomfortos, 59 m² alapterületû, költségalapon meghatározott lakbérû önkormányzati lakást. Érdeklõdni lehet, illetve az igénybejelentõ nyomtatvány átvehetõ Varga Gyuláné igazgatási osztályvezetõnél. Tel.: 572-030. Az igénybejelentés határideje: 2003. április 23.

Tájékoztató a megújult honlapról Áprilistól ismét elérhetõ városunk megújult honlapja, amelynek internetes címe továbbra is www.vasvar.hu. Az alaposan átszervezett honlap feltöltése folyamatos lesz. A felmerülõ igények és lehetõségeink szerint fogjuk kiegészíteni. Szeretnénk naprakészek lenni, tehát idõben jelezni a vasvári rendezvényeket, eseményeket, híreket. Ehhez kérjük az érdekelt intézmények, civil szervezetek, egyének jelzését, jelentkezését. A honlapra felteendõ anyagokat [email protected] vagy [email protected] e-mail címre kérjük. Hamarosan szeretnénk a Vasvári Újság legújabb kiadását is elérhetõvé tenni az interneten. Kíváncsiak vagyunk az Önök véleményére és javaslataikra. Célunk egy jól szerkesztett, kellõen feltöltött honlap, amely megfelelõen tájékoztat, véleményeket ütköztet, álhíreket tisztáz, Vasvár hírnevét erõsíti, mozgósít közös céljaink megvalósítására. Mottó: Önökkel Önökért, együtt Vasvárért, egy jobb világért! Böngészésre, munkára fel! Jó kikapcsolódást és hatékony bekapcsolódást kívánnak a honlap szerkesztõi.

4

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

Március 15-re emlékeztünk (Folytatás az 1. oldalról) A Nemzeti dal és a 12 pont két – gyorsasága ellenére is – két tökéletes alkotás születik e napon. E két „proklamáció” – amely vértelen forradalom közepette születik meg – eszméi-

ben: szabadság, polgári jogok, nemzeti függetlenség, utat talál az emberek szívéhez. Mert ahogy hirdetik a márciusi ifjak, abból sugárzik a hit, az erõ. Szabadságeszmének hívják e hitet, honszeretetnek ez erõt. S az ifjak – miként a szónok mondta – mindezt komolyan

Vöröskeresztes nap Vasváron A Csónakázó-tó környékén kerül megrendezésre május 3-án délelõtt az általános- és középiskolások megyei elsõsegélynyújtó versenye, a város Fõterén pedig mentõkocsi-bemutatót tartanak. A múzeumban 10.30-kor nyílik meg a dr. Kreisz Géza Mentõmúzeum mentõés vöröskeresztes kiállítása, amelyet dr. Pap Zoltán ajánl a nagyközönségnek. Délelõtt 11-tõl a Városháza nagytermében ünnepi emlékülést tartanak, amelyen Dr. Gõbl Gábor, az Országos Mentõszolgálat fõigazgatója tart elõadást, míg a vasvári mentõállomás történetével helyi elõadó ismerteti meg a hallgatóságot. Dr. Puskás Tivadar a Vas Megyei Mentõszervezet 2000-es millenniumi tevékenységét és a közeljövõ feladatait mutatja be. Ezt követõen a Vas Megyei Mentésügyi Alapítvány által alapított Brutscher emlékérmeket Dr. Birosz Béla, az alapítvány elnöke adja át a kuratórium által arra érdemesnek talált egészségügyi aktivistáknak. A Vöröskeresztes Világnapon Vasvár Fõterén 13.30-kor Dr. Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt fõtitkára mond ünnepi beszédet. A napot a 14.30-kor kezdõdõ mentési bemutató zárja, amelyet nagy valószínûséggel Jeliben rendeznek meg.

gondolják, késõbbi tetteikkel, hõsi halálukkal bizonyítják a honszeretetet. Ez a nap és ami utána következett, magyarok sokaságát kovácsolta össze, és tartotta egyben évszázadokon át. Antall József 1991-es akadémiai székfoglaló beszédében a négy legnagyobb szellemóriást és államférfit – Széchenyit, Kossuthot, Deákot, Eötvöst – emelte ki. Rajtuk kívül név szerint említette még Wesselényit, Batthyányt, Petõfit is azok közül, akik lehetõvé tették a magyar utókornak, hogy ki-ki ízlése és tehetsége szerint válogathasson a hõsök között. Valóban, ha „csak” a márciusi ifjakra, az elsõ független felelõs magyar minisztérium tagjaira, az új szellemi és politikai elit kiemelkedõ képviselõire vagy a szabadságharc hõseire utalunk, kiviláglik, hogy még sohasem vonult fel ennyi nagy tehetség és jellem egy eszmény, egy közös nemzeti akarat szolgálatában. 1848. március 15-én nemet mondtak a múltra, igent a jövõre, s lám a jövõ elkezdõdött.” Ám az utókornak intõ tanulsággal is szolgál a kor és annak eseményei. Ezt tán legkézzelfoghatóbban Márai Sándor fejezte ki, aki száz évvel a márciusi események után így fogalmaz: „Ma száz éve szavalt

Petõfi. Igaza volt?... Nem inkább Aranynak, Tompának volt igaza? Õk tudták, hitték, hogy egy nemzet akkor cselekszik történelmien, ha megmarad. Petõfi azt hitte, a nemzet akkor marad meg, ha cselekszik. Az idõ most dönt – lassan – ebben a perben.” A szónok befejezésül a márciusi 12 pont szellemében kívánt az ünneplõ vasváriaknak, mindannyiunknak szép és emelkedett közös ünneplést. Legyen béke, szabadság és egyetértés! – zárta beszédét.

Ezt követõen a pártok, civil szervezetek helyezték el az emlékezés koszorúit a Március 15. tér emléktábláján. – sok –

Az általános iskola hírei

A tanulmányi- és sportverseny eredményei A Megyei Közlekedési Versenyen 5. helyezést ért el Sejber Martin 4.c osztályos tanuló és 6. helyezést pedig Ámor Orsolya 8.b. Felkészítõ tanáruk: Bódy József Megyei terematlétika versenyen Rózsa Péter 6.b osztályos tanuló arany- és ezüstérmes lett magas- és ötösugrásban. Felkészítõ tanára: Horváth László. Adorján Balázs bronzérmes lett súlylökésben. Felkészítõ tanára: Borbás József. Az Országos Arany János vers- és prózamondó versenyen Erdei Klára 6.b 2. helyezett, Sipos Ividõ 1. helyezett lett. Felkészítõ tanáruk: Siposné Káldy Gyöngyi. Gergye Eszter 2. helyezett, Varga Kitti 3. helyezett lett. Felkészítõ tanáruk: Sógor Béláné. Területi Kazinczy-versenyen Varga Kitti 3. helyezést ért el. Felkészítõ tanára: Sógor Béláné. Mátyás Dalma 3. helyezett, Czikora Csilla 1. helyezett lett. Felkészítõ tanáruk: Palányi Rita. A Magyar Vöröskereszt Vas Megyei Szervezete Csecsemõgondozási vetélkedõjén 3. helyezett lett iskolánk csapata. A csapat tagjai:

Benkõ Nóra, Nagy Eszter 7.b, Szabó Andrea 8.c. Felkészítõ tanáruk: Piri I. Tamásné. Az Országos Zrínyi Ilona matematika verseny megyei fordulóján Borbás Gábor 19. helyezést ért el (Az évfolyamon 256 Vas megyei tanuló vett részt.) Pál Mária pedig 13. helyezett lett. (Az évfolyamon 380 Vas megyei tanuló vett részt.) Felkészítõ tanáraikkal Pál Katalinnal és Németh Zoltánnéval részt vettek a megyei ünnepélyes díjkiosztáson. A Diákfirka megyei pályázatán Tar Szabolcs 8.b osztályos tanuló a hagyományos rajz kategóriában 3. helyezett lett. Felkészítõ tanára: Sejber Mihály. A Frim Jakab Általános Iskola által kiírt „…Jól csak a szívével lát az ember” c. megyei rajzpályázaton 2. helyezett lett Borbély Attila az eltérõ tantervû tagozat 5. osztályos és 3. helyezett lett Barbalics Kristóf az eltérõ tantervû tagozat 2. osztályos tanulója. Felkészítõ tanárok: Siposné Rózsa Erzsébet és Pappné Karvalics Gyöngyi. Horváthné Tóth Mária igazgatóhelyettes

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

5

A siker a város javát szolgálja... Portré Tóth Balázsról

Közéleti szereplõkkel folytatott beszélgetéssorozatunkban elõször Tóth Balázst szólaltatjuk meg, akivel közügyekrõl, munkáról és természetesen a családról váltunk szót. – Képviselõ úr, hatszázhuszonhat szavazattal nyerte el városi képviselõi mandátumát az õszi választásokon, annak ellenére, hogy most elõször vállalta ezt a megmérettetést. Minek tulajdonítja ezt a jó eredményt, és mi motiválta arra, hogy induljon? – Természetesen örülök, hogy bejutottam, mert szerintem aki elindul egy ilyen megmérettetésen, az úgy gondolja, hogy esélye van a megválasztására. Ha nem jutottam volna be, akkor egy kis csalódottságot biztos éreztem volna. Persze a megválasztásommal kapcsolatban tisztában vagyok azzal, hogy a rám leadott szavazatok mögött nagymértékben a szüleim munkássága, ismertsége és elismertsége áll. Remélem, hogy négy év múlva senki nem fogja azt mondani, hogy mást vártak volna tõlem. Egyébként a közéleti szerepvállalást nem most kezdtem el. Korábban egy kis falunak négy éven át alpolgármestere voltam, az önkormányzatiság világa tehát nem ismeretlen számomra. Persze teljesen más léptékû dolog Döbörhegyen képviselõnek lenni, mint Vasváron. – Pártonkívüliként a Fidesz–MDF–MKDSZ jelöltje és képviselõje lett. Hogyan alakult ez így? – Németh Zsolt polgármester úr vetette fel a jelöltséget, akivel én már korábban együttmûködtem a képviselõválasztási kampányában. Nem titkoltan jobboldalinak, konzervatív érzelmûnek vallom magam, s miután õ felkért, hogy induljak a csapatukban, ezt megtiszteltetésnek vettem, és igent mondtam. Városfejlesztési elképzeléseink azonosak, és most ez a kettõs indíttatás szerencsésen összeadódott. – Milyen célt tûzött ki magának az önkormányzati munkában? – A legfontosabb az, hogy minél kevesebbszer kelljen 1–5–10 év múlva azt mondani, hogy rosszul döntöttünk. Szakmai irányultságom folytán a pénzügyi, gazdaságfejlesztési bizottság tagja lettem, ez áll hozzám a legközelebb. Az eltelt pár hónap alap-

ján látom, hogy kicsi az önkormányzat mozgástere. Sajnos nem lehet hosszútávra tervezni, hanem az éppen kínálkozó lehetõségeket kell megragadnunk. Tehát nem a szerint lépünk szépen, sorban, hogy mi volna a legjobb ideális esetben, hanem az állandóan változó körülményekhez kell gyorsan igazodnunk. Ezt a külsõ kényszert tudomásul kell vennünk. – E téren tehát csalódia kellett? – Nem vagyok csalódott, mert minden önkormányzat így mûködik. A képviselõ akkor érzi jól magát, ha olyan döntéseket hoz, melyeket teljes szívvel tud vállalni, és azok megalapozottak. Néhány hónap után ennek kapcsán van némi hiányérzetem, mert a megalapozott döntéshez biztos információ kell. A döntések a hivatal részérõl általában jól elõkészítettek, de bizonyos területeken – a pénzügyi tervezhetõségre gondolok – nem mindig rendelkezünk pontos információval. Ez részben külsõ okokra vezethetõ vissza, de szerintem a hivatalon is múlik. – A testületi ülések lefolyásával, a vita stílusával meg van elégedve? – Ismertem a képviselõtársaimat, tehát nem féltem attól, hogy majd az asztalt fogjuk verni a viták hevében. Volt egy–két feszültebb pillanat, de ez bõven belefér a kultúrált vita fogalmába. Mind a bizottsági, mind a testületi ülések jól vezetettek, de hát ez kell is, hiszen rengeteg a napirenden lévõ téma mindig. Az eddigi tapasztalataim jók, mert nincsenek parttalan, személyeskedõ viták, öncélú felszólalások. Esetenként ugyan néhány részletkérdésbe jobban belemerülünk mint kellene, de ez elkerülhetetlen ott, ahol 10–15 ember tanácskozik. A demokrácia idõigényes dolog. – A család – elsõsorban is felesége – hogyan viszonyul az új feladatkörhöz? – Az elmúlt négy évben már hozzászoktak ahhoz, hogy a testületi ülések késõ estig tartanak. Tudják, hogy lelkiismeretesen szeretném ellátni a feladatomat, ami természetesen idõt vesz igénybe, de elfogadják ezt. A gyerekeim néha kérdezik, hogy „Mit lehet annyit tanácskozni?”, de egy közös játékkal sikerül kárpótolni õket. Havi 4–5 esti elfoglaltság még tolerálható a család oldaláról. A feleségem – aki pedagógus végzettségû – tagja a szülõi munkaközösségnek, így hát neki is megvannak a közösségi kötelezettségei. Szerencsére õ többet lehet együtt a gyerekekkel, mert otthon van. – A gyerekek mennyi idõsek? – Balázs fiam ötödikes, Réka harmadikos, Bálint pedig most megy iskolába. – Erdõmérnökként szerzett pénzügyi, számviteli diplomát. Mivel foglalkozik jelenleg? – Területfejlesztéssel, vállalkozói tanácsadással. Fõként mezõgazdasági – de egyéb vállalkozások részére is – pályázatokat, hitel-

kérelmeket készítek. Az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában is részt veszek, így számos polgármesterrel kapcsolatba kerültem munkám során. Szakmámhoz kapcsolódó nagyobb munka volt a közelmúltban a Nyugat-dunántúli Erdõtelepítési Program kidolgozása. – Ha a munka és a közéleti elfoglaltság után marad némi szabadideje, mivel foglalkozik szívesen? – A Kõrösi Csoma Sándor utcában lévõ házunk átalakítása talán õszre befejezõdik, de akad még tennivaló bõven a ház körül. Kikapcsolódásképpen szeretek játszani, fõleg kártyázni. Végzés után még néhány évig minden héten összejártunk a volt évfolyamtársaimmal egy esti tarokkpartira. Aztán jöttek a gyerekek, és úgy már nehéz volt egyeztetni a programokat, és térben is távolabb kerültünk egymástól. Akárhányszor találkozunk, mindig megemlegetjük a közös partikat. – Középiskolásként a vonaton kártyáztunk sokat. Sokszor már megállt a vonat Vasváron az állomáson, de egy gyors osztás még lement. – Most már családi alapon megy a kártyázás. Szerencsére a feleségem is szeret játszani és a gyerekek is megnõttek ahhoz, hogy közösen játsszunk. A gyerekekkel sokat társasozunk, és – lehet, hogy nem túl jól hangzik – de szívesen játszom számítógépes játékokkal is. (Ha a gyerekeimtõl kapok gépidõt.) Ha már nagyon sokat ültem, akkor már hiányzik a mozgás, ilyenkor irány a kert. Idõnként kocogni is szoktam, de arra nehezebben szánom rá magam. – Bizonyára az erdõnek, a természetnek sem fordított hátat? – Azt hiszem, a természetet mindenki szereti, így része az én életemnek is. A gyerekekkel sokat járunk a közeli erdõkbe. Egyébként az tévhit, hogy az erdész csak az erdõt járja, lassan több idõt kell az íróasztal mögött tölteniük, mint az erdõn. A szakmától nem szakadtam el, a barátaimmal, évfolyamtársaimmal tartom a kapcsolatot. – Befejezésül még egyszer visszatérve a közügyekre. Mit tart eddig végzett munkája sikerének? – Az eddig eltelt idõ rövid ehhez az értékeléshez. A képviselõség különben is csapatjáték, nincsenek egyéni sikerek, az én szavazatom egy a tizenkettõ közül. De azért apró sikerélmények vannak. Minden képviselõnek az ad sikerélményt – ha meg van gyõzõdve egy adott kérdésben a saját igazáról – és errõl jó érveléssel meg tudja gyõzni a többieket. Természetesen az az igazi, amikor az ilyen apró, egyéni siker, a város javát szolgálja. – aus –

6

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

Tisztelt vasvári Adózók! Vasvár Város Képviselõ-testülete 2003. január elsejétõl módosította a magánszemélyek kommunális adója, valamint a gépjármû „súlyadójának” mértékét. Ezzel egyidejûleg a gépjármûadóról szóló törvény csökkentette a katalizátoros gépjármûvek adókedvezményét. Az önkormányzat adóhatóságának rövid idõ alatt csaknem négyezer határozatot kellett elkészítenie. Ezért nem volt mód arra, hogy valamennyi határozatot egyedi indoklással lássunk el. Az alábbiakban szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy a kapott határozatokban milyen mértékû adókedvezményeket érvényesítettünk. A magánszemélyek kommunális adója családi ház, lakásbérlemény, lakás esetén 2000 Ft-ról 3000 Ft-ra, egyéb építményekre, illetve lakótelekre 1000 Ft-ról 1500 Ft-ra nõtt. Az adóév folyamán 70. életévüket betöltõ személyek 50%-os kedvezménye a továbbiakban is fennáll abban az esetben, ha háztartásában más keresõképes családtagja nincs. A gépjármûadó mértéke az elõzõ évihez képest 100 Ft-tal nõtt, így az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 900 Ft.

A nem szabályozott katalizátorral ellátott gépjármûvek után, illetve az 1998. elõtt beszerzett katalizátorok után az adókedvezmény megszûnt. 50 % kedvezmény illeti meg a tiszta gázüzemû, az elektromos meghajtású és a hybrid meghajtású jármûveket. A szabályozott katalizátorral ellátott, az ENSZ-EGB 83.02/C, illetve az ENSZ-EGB 49.02 és 51.02 szabálynak megfelelõ gépjármûveket a korábbi 50%-os kedvezmény helyett 20%-os kedvezmény illeti meg, míg az ENSZ-EGB 83.05/B szabványnak megfelelõ gépjármûvet 30%. A korábbi 60%-os kedvezmény helyett az ENSZ-EGB 83.05/C, D, illetve az ENSZ-EGB 49.03/A és 52.02/EURO III. szabványnak megfelelõ gépjármû után 30%-os, míg az ENSZEGB 83.03/C, D az ENSZ-EGB 83.04/C, D szabványnak megfelelõ jármû után 20%-os kedvezmény vehetõ igénybe. A korábbi 92%-os kedvezmény helyett 50%os kedvezmény illeti meg az EURO III. szabványnak megfelelõ nyergesvontatókat. A korábbi 90% helyett 30%-os kedvezmény jár az ENSZ-EGB 49.02/B és 51.02 szabványnak megfelelõ nyergesvontatók esetén.

Reméljük, az idézett jogszabályi hivatkozások segítenek eligazodni az Önök tulajdonában álló gépkocsik adókedvezményének kiszámításában. Az adóhatóság az adófizetési kötelezettséget az adóbevallásban korábban bejelentett adatok alapján állapította meg. Az esetleges eltérés esetére kérjük, hogy a gépjármû mû bizonylatát szíveskedjenek az adóhatóság részére eljuttatni a határozatok felülvizsgálata érdekében. Elnézést kérünk Önöktõl, hogy a kapott határozatok alapján a megállapított adó nagyságát nem volt lehetõségünk ellenõrizni. Reméljük, hogy a tájékoztatóban közölt gépjármûadó kedvezmény változás a meglehetõsen száraz jogszabályi hivatkozás ellenére értelmezhetõ. Kérjük Önöket, hogy a határozatokban megjelölt április 25-i határidõre a magánszemélyek kommunális adóját és gépjármûadót szíveskedjenek befizetni, ezzel is hozzájárulva lakóhelyünk kiadásainak fedezéséhez. Tisztelettel: Varga Andrásné osztályvezetõ

Egy jelentés margójára Este van, önkormányzati ülés napja. Sorjáznak a napirendek, a gondok, feladatok, úgy, ahogyan ez minden magyar kisváros testületi ülésén történik Magyarországon, 2003-ban. Majd következik a település közmûvelõdését vizsgáló írásos anyag ismertetõje. Tájékoztató jelleggel. A vizsgálatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium megbízásából végezte egy arra szakmai jogosítvánnyal rendelkezõ szaktanácsadó, aki maga is gyakorlott és jártas, mindenki által tisztelt intézményvezetõ-helyettes évtizedek óta. Az írásos anyag, amely a testület elé került, több szempontból is érdekes volt. Egyfelõl bemutatta a város vertikumát, mintegy filozófiailag is (térben és idõben) elhelyezve Vasvárt a Hegyháton és Vas megyében, s azon belül is a város és környéke történelmi és tárgyi adottságaival. E nem éppen rövidre sikeredett elemzõ „bevezetõ” rész után következett a legfontosabb. Milyen is településünk közmûvelõdése, milyen intézmények is szolgálják, vagy éppen nem szolgálják e nemes feladat teljesítését? Az kitûnt ebbõl az elemzõ tanulmányból, hogy készítõje – miként azt elmondta a testületnek – a NKÖM szakmai szempontjai alapján vizsgálódott, s azt is hallhattuk, hogy e vizsgálódást végzõnek nem kötelessége a testület elé járulnia. S az is kitûnt, hogy a közmûvelõdésben ténykedõk munkájukat szolgálatnak tekintik Vasváron. A könyvtár jelen lévõ vezetõje apró kiegészítéseivel is hozzájárult a még teljesebb kép

kialakításához. Majd következtek azok a részek, amelyeket bizony jó lett volna elfelejteni, mert az anyag – egy ilyen komoly szakmai elemzõ munkába nem illõ módon – sok pontatlan, mi több, valótlan elemet tartalmazott. Bajban is voltak a városatyák, miként is viszonyuljanak mindehhez. Mindenki bebújt ebbe a „feltáró” írásos anyagba, s próbált a diplomácia legkényesebb határmezsgyéjén egyensúlyozva véleményt alkotni a leírtakról. Hogy évek óta futó múzeumi kiállításokról, mint jövõbeni tervrõl szólt az anyag? Alig akartuk elhinni. Ám más pontatlanságok is borzolták a kedélyeket. Hogy ki, vagy kik adták ezeket a fals információkat, megfejthetetlen. Ismert mondatok, kiszólások is beépültek ebbe a jelentésbe. Kár, hogy a mûvelõdési ház vezetõje nem tudott ott lenni ezen a nagyon fontos testületi ülésen. Ha ott van, akkor õ (is) elsõ kézbõl finomíthatta volna ezeket a bakikat. Így azt jobb híján a testület tagjainak kellett megtenniük. Ami érthetõen feszélyezte õket és a hallgatóság soraiban helyet foglaló vasváriakat is, e nem mindennapi „tetemrehíváson”. Én is feszélyezve éreztem magamat. A testületi ülést követõen sokáig töprengtem azon, kell-e errõl szólni a nyilvánosság elõtt. Úgy döntöttem, igen. Ugyanis ez az anyag Vasvár közmûvelõdési adottságait e szarvashibákkal együtt fogja „képviselni-reprezentálni” a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában. Hogy milyen eredménnyel, azt nem ne-

héz kitalálni. Már csak abban bízom, hogy e jelentést, miként az akták utóélete bizonyítja, remélhetõen kevesen fogják elolvasni. Vagy ahogyan vidéken mondják, a kutyát sem érdekel majd. Nem úgy minket, itt élõket. Abban csak bízhatunk, hogy közmûvelõdési pályázataink elbírálásánál nem ezen anyag alapján ítélnek majd a támogatásokról ott fenn, vagy éppen itt lent, megyei szinten. Mert ennél sokkal gazdagabb a város közélete, közmûvelõdése, civil kurázsija. Hisz Vasvár civil szervezetbõl is 28-cal büszkélkedhet! Ami pestiesen szólva, nem semmi. – sok –

Egészségügyi hírek Március 1-jétõl megkezdte mûködését a szemészeti szakrendelés. (TB által támogatott ellátást biztosít). Rendelés helye: Vasvár, Alkotmány u. 8. Körház Rendelési idõ: KEDD 8–11 óra Telefonszám: 94/370-199 • Kancsalgondozás • Zöldhályog és szürkehályog kezelése • Cukorbetegek és magas vérnyomásban szenvedõk gondozása • Computeres szemvizsgálat • Szemüvegrendelés

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

7

VII. Országos Arany János Vers és Prózamondó Verseny A Kardos László Általános Iskola volt a házigazda rendezõje ennek az országos – nyugodtan mondhatjuk – irodalmi találkozónak, amelyre 75 versenyzõ érkezett az ország minden tájáról. Budapestrõl, Sopronból, Ma-

kóról, Murakeresztúrról jöttek a gyerekek, de itt voltak a testvérvárosok versenyzõi is Ceglédrõl és a kárpátaljai Beregszászról. A versenyzõket és kísérõiket, a zsûri tagjait Hollósy László igazgató köszöntötte. Németh Zsolt országgyûlési képviselõ, Vasvár város polgármestere megnyitó beszédében visszatekintett a hét évvel ezelõtti kezdetekre, amikor Arany János születésének 180. évfordulója alkalmából elõször rendezték meg ezt az országos érdeklõdéssel kísért rendezvényt. Végh Lászlóné tanárnõ dédelgetett álma valósult meg ezáltal, aki sajnos már évek óta nem lehet jelen ezen a kiemelkedõ vasvári találkozón. A résztvevõk néma felállással emlékeztek meg az elhunytról, és tisztelettel adóztak rajta kívül még Fixl Lászlóné tanárnõ emlékének, aki szintén nincs már a nevelõtestület tagjai között.

A polgármester úr méltatta Arany János irodalmi és emberi nagyságát – felidézve költõi életútját és alkotópályáját. Utalt a jó barát és költõtárs Petõfi Sándor munkásságára is. Gondolatai átíveltek az eltelt másfél évszázadon. Arany Jánost Széchenyivel és Bartókkal állította párhuzamba. Napjainkhoz érkezve Arany János európaiságát példaként említette. A költõ a „maga korában is ritka tágasságú nyelvtudással” rendelkezett: a latinhoz, némethez megszerezte az angolt, foglalkozott a göröggel, franciával, olasszal, spanyollal, orosszal. Neki köszönhetjük a legnagyobb európai klasszikusok mûveinek magyarra fordítását. A vendégeket, az izgatott gyermekversenyzõket, a zsûrit, miként már megszokhattuk az elmúlt években is, Merklin Ferenc kitûnõ orgánumú konferálása „kalauzolta”. A versenyzõk 5 csoportban mérték össze tudásukat, majd a legjobbak a közönség elõtt is bemutatták vers- és prózamondó „tudományukat”. Két csoport az Arany János és Petõfi Sándor költészete kategóriában mérte össze tudását, három csoport pedig a gyermek és ifjúsági irodalom kategóriában. Az 5 csoport elsõ helyezettjei: Vetlényi Enikõ Budapest, Sipos Ividõ Vasvár, illetve Sodró Eliza Pilisvörösvár, Fehér László Beregszász, Tádics Kitti Tököl. Az ebszolút elsõ helyet Vetlényi Enikõ szerezte meg, aki Arany János Tetemrehívás

címû balladáját tolmácsolta. A prózamondó kategóriában Sodró Eliza Sánta Ferenc Kicsik és nagyok címû novelláját adta elõ, és lett abszolút második helyezett. Az elõadások alatt az aulában érezhetõ volt a feszültség. A közönség lélegzet visszafojtva hallgatta az elõadókat. Molnár Tiborné magyar szaktanácsadó, a zsûri elnöke – értékelõ szavait a következõ idézettel indította: „Nem azért zenéltünk, hogy ne legyen csend.” S nem azért mondunk verset, prózát sem. De néha a csendeknek is milyen fontos a szerepük! Méltatta azt az alkotó folyamatot is, amely nélkül nem jöhet létre varázslat – az adott mûvek kimagasló tolmácsolása. S ezt tették ezen a napon a verset és prózát elõadó gye-

rekek. A díjkiosztót követõen Hollósy László megköszönte a szervezõknek, az iskola dolgozóinak, a város önkormányzatának támogatását, a zsûri munkáját, s azoknak a tankönyvkiadóknak a támogatását, akik a jutalmazáshoz segítséget nyújtottak. Ezentúl a sok-sok versenyzõnek a részvételt, s a példás felkészülést, amellyel a tanulás mellett szabadidejüket feláldozva jutottak el erre a megmérettetésre. A vasvári verseny Balogh József költõ-tanár, zsûritag Harsányi Lajos pap-költõ: Ki az Úr? címû versének katartikus élményt nyújtó tolmácsolásával zárult – sok –

A gyermekétkeztetésben részesülõk támogatása A közoktatásban gyermekétkeztetést igénybevevõk számára A gyermek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (Gyvt) 148.§.(5) bekezdése szerint „a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülõ gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, b) három vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, d) kollégiumi, externátusi ellátásban része-

sülõ gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként kell biztosítani (az a)–d) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény). A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehetõ igénybe.” Az elõbbiekben felsorolt mértékû kedvezmények 2003. január 1-jétõl érvényesek, ezeket a vasvári intézmények alkalmazzák is. A 2002. szeptember 1-jétõl 2003. augusztus 31-ig tartó idõszakra vonatkozóan havi 539 Ft kiegészítõ étkezési támogatás jár – az oktatási miniszter 2002/158. számú Magyar

Közleményben megjelent közleménye alapján – az elõbbiekben felsorolt körbe tartozó gyermekek, tanulók után. Ez a kiegészítõ támogatás is csak egy jogcímen vehetõ igénybe és csak erre az idõszakra érvényes. Az 1997. évi XXXI. törvény 149.§.(6) bekezdése alapján, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülõ óvodás gyermekek után az intézményi térítés további 50%-át is kedvezményként kell biztosítani 2003. szeptember 1-jétõl. Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Terv Osztálya

8

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

A Szentkút legendái IV. rész

A szentkúti legendák számbavételénél most ismét visszakanyarodunk egy kicsit az idõben, és az elsõ két cikket közvetlenül követõ esztendõbõl mutatunk be egy újabb újságcikket. A Vasmegyei Lapok 1869. évi augusztus 15-i számának „Tárcza” rovatában jelent meg „A vasvári szent-kut és bucsu” címû beszámoló, amelynek érdekessége, hogy míg a 19. századi eseményeket tárgyaló része megegyezik eddigi ismereteinkkel, addig a régebbi történetet Szent László király idejébe vetítve, eléggé egyéni módon kiszínezve adja elõ az S. P. monogram mögé rejtõzött szerzõ. Az alábbiakban a cikk elsõ két részét mutatjuk be, a harmadik, terjedelmesebb részt a következõ számban olvashatják az érdeklõdõk. A könnyebb olvashatóság kedvéért a szöveg helyesírását némileg – legalábbis a hangok hosszúságának jelölése szempontjából – modernizáltuk. „A vasvári sz.-kútról már többször tétetett említés, de annak eredetét még senki sem nyomozta. Én ezt akarom a szíves olvasóval megismertetni. Szent László király idejében a vasvári várban, mint akkor megyei székhelyen Eger Bálint – kitõl a Mizdó és Pethõ család eredt – viselte a várkapitányságot, kinek egyúttal leginkább lehet tulajdonítani, hogy az egervári vár is építtetett. – Eger fellebbvalói iránt konok és makacs ember volt, – durva és kevély hasonlói, kegyetlen és zsarnok alattvalói iránt. – Egyetlen jó barátja volt az egész vidéken: Telekesi Farkas, mert ennek kedves leánya, Eszti le tudá kötelezni Eger szívét elbánásával. Egert átkozá dús és szegény, mert az elsõket megrablá, emezeket pedig minden tekinthetõ módon sanyargatá. – De bár Egert, dús és szegény átkozá, s megrettent nevétõl, annál inkább áldá nemes lelkû lányát Júliát, kit késõbb Szalafey, az õrségi kapitány vett nõül. – Júlia, ha csak teheté, igyekezett mindenkinek elrabolt vagyonát vissza juttatni: miért is a szegény nép sóhajtva mondá: „Mily jó az Isten! Egyik kezével sújt, a másik kezével pedig pártol és gyámolit.” Egernek, a vasvári vár kapitányának e kegyetlen zsarnoksága távol vidékre, s így a királyhoz is eljutott. A szentes király nem akará harczczal bosszulni meg a rossz lelkû zsarnokot, de tudtul adá s parancsolá neki, hogy azon évben büntetésül Vasmegyén keresztül, – éjszaktól délnek – egy ország utat, Nádasdon felül, a Rábán és posványain át pedig egy erõs hidat készíttessen. A büszke Eger a király parancsára 14 napig nem felelt, – végre, hogy magának hírt, nevet és dicsõséget szerezhessen, megizené Telekessy Farkastól, hogy teljesíteni fogja. Egy sötét éjszaka, pontban éjféli 12 órakor, várából lejött, utját Mákfa felé vette, s egy mély

völgybe ment le, hol õ ördögét, hív tanácsosát egy hársfában tartá, s ennek elmondotta a király kívánságát. Jó, felelé a sátán, megteszem, s holnap éjjel elkészítem a kívánt utat s hidat, ha Juliska leányodat, ki igen sok jó tettet követ el ellenem a ti Istentek iránt, megöleted. A zsarnok és gõgös Eger soká gondolkodott – végre kimondá: ám legyen meg akaratod, de csak akkor, midõn az én kívánságom teljesül, s hozzá tevé még Eger: neked czimbora, a hídon semmi hatalmad nem leszen; de a ki elõször a hidra lép; az legyen jutalmad. A sátán czimbora beleegyezését nyílvánitá. A fent irt éjszakán út és híd elkészült. Reggel a vidék lakói az utat bámulni siettek, de senki rálépni nem mert, mert azt hitték, hogy ez csak ördögök által készíttethetett el ily hamar. A híd és út elkészülésének elsõ kora reggelén Eger már a híd végénél állott, leste azon áldozatot, ki rajta elõször keresztül menend. De minden nógatása és parancsolatjára senki rá nem lépett s szavai minden siker nélkül emelkedtek a légbe; az emberek elvonultak onnan s a berekbe rejtették magukat, hová Eger paripáján menni nem tudhatott. Egy lelket sem lehete látni az egész útvonalon, csak a híd végén feküdt egy fekete eb, ennek ugratá most Eger ágaskodó paripáját, de ez a fogcsikorgató ebtõl ijedten ugrott viszsza. Felbõszült haraggal ugrott le lováról Eger, s miután nyilait s más fegyvereit már mind az emberek után dobálta, egy szentelt búzakalász lévén zsebjében, azt dobá a kutyához, mely ijedtében kétségbe ejtõ vonítás közt futott a hidra, hol láthatatlan kezektõl a padlóra vágatván ezer darabra szakadt; a híd pedig elsüllyedt, a hosszú országút viruló rétté és szántófölddé változott. Látván a büszke Eger, hogy Isten akarata ellen az ördög sem tehet, – hazatért, magába szállt, s elmondá gonosz tettét Juliskájának, ki a fentebbi völgyben atyja jelenlétében a hársfát kivágatván, annak helyén egy forrás bugyogott fel, melynek fenekén midõn a vár kevély ura a B. Sz. Mária képét látná meg, bánatos szívvel fogadá, hogy oda egy kápolnát fog épiteni, mit csakhamar teljesitett is; a vár kapitányságot Szt. László király kezébe vissza adá, maga pedig e völgyben élt általa épített kis gunyhócskában. Juliskát pedig pár év múlva az õrségi várkapitány vette nõül, ki családjával együtt igen sokszor meglátogatá ott maradt atyját és a forrást, melyet most „vasvári szt. kút”-nak neveznek. Ez volna tehát a szt. kút eredete régi fennmaradt mondák után.

Lázár, ki késõbben a felsõ-telekesi határ azon részét nyerte Szalafeynétõl jutalmul, hol jelenleg a Szegedy család*) „Pál” majorja áll, ura és úrnõje Szalafeyné kedvéért hiven kezelte, a kápolnára, a forrásra és a gunyhóra gondot viselt; – de midõn Szalafeyné, – a nép elõtt kedves Eger Juliska – elhunyt, a szt. kút csillaga is eltûnt, mert ámbár a forrás megmaradt, a kápolna lassanként leromladozott, végre az épületek egészen elpusztulván – s miután Bogár Lázár is csendes magányba, Bogárszegre vonult öreg napjait leélni – csak a közel levõk jöttek a forráshoz az Urat dícsérni. A török és tatár pusztítás elmúltával Vasváron gymnasium állittatott fel. Az akkori tanárok az ifjúságot – a népmonda szerint minden Mária Szombaton ide vezették processióval az úgynevezett szt. lorétomi litániát elmondani. A szünórák alatt ez volt az ifjúság kedves madarászó helye, s történt, hogy egy gazdag szülõ egyetlen fia a fáról leesvén, lábát kezét kitörte. A kétségbe esett atya a helyszinére fia megtekintése végett ki menvén, az ottani, s akkori remete kérte, hogy fiát ne vinné haza, hanem hagyja a forrásban füröszteni s meg fog gyógyulni. Az atya a remete szavát elfogadván, – igéré: ha fia e fürösztés által meggyógyuland, kápolnát fog oda építeni. – A fiú meggyógyult, az atya teljesíté ígéretét, s a kápolnát felépíteté.” A történet annak ellenére, hogy szerzõje erõsen kiszínezte és megpróbálta történelmi környezetbe illeszteni, tartalmazhat eredeti mondaelemeket. Ilyen a forrásban feltûnõ Mária-kép, amely ugyan csak halványan, de emlékeztet azért az eddig megismert történetekre. Ugyancsak valamiféle helyi monda emlékét õrizheti a nádasdi út és a Rábán átvezetõ híd motívuma, amelyek nagy valószínûséggel a római eredetû Borostyánkõ út nyomvonalához kapcsolódtak. Z. Czigány

II.

Érdeklõdni: Szombathely, Welther K. u. 17.

Eger elhunytával a szt. kut nem maradt árván, mert Eger egykori hû szolgája: Bogár

Tel.: 94/325-511

Személygépkocsi és motorkerékpár-vezetõi tanfolyamok Vasváron, a Postaforgalmi Szakközépiskolában.

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

9

„…Tanulj meg fiacskám komédiázni…” Regionális Színjátszó Találkozó – Vasvár 2003

Errõl a találkozóról nem lehet tiszta mûfaji kereteket betartva egységes cikket írni. Láttam ezt már akkor, mikor a megyei napilapban az eseményrõl tudósító frappáns, egyedi megoldáshoz folyamodott. Akkor én még csak az anyaggyûjtés szakaszában voltam. Most, hogy megszületett az írásom, tudom, hogy „koktél” lett belõle. Talán egyes elemei is képet adtak volna önmagukban az eseményekrõl, de itt a történéseken túl annak hatásai is fontos részét képezték az egésznek. Ez lett belõle: Március végén a Mûvelõdési Ház háromnapos találkozóra és megmérettetésre hívta a megye és a régió színjátszó csoportjait, vállalkozó szellemû elõadóit, hagyományos módon játszó vagy új kísérleti utakat keresõ színi csoportjait. Aki nem tudott az eseményrõl, az is találkozott annak vetületével, kisugárzásával, hiszen a péntektõl megnövekedõ „városlétszám”, a tereken sétáló, városra kíváncsi színjátszó idegenek, a közhelyeket, a vendéglátást, a boltokat meglátogató vendégek a Vasvárra egyre jobban jellemzõ, pozitív értelmû, vonzó kisvárosi hangulatot gazdagították. Mintegy elõlegezték a várható nyári, Hegyháti Napokban összefogott vagy azon túli, szabadtéri fesztiválhangulat lehetõségét akár produkciójukkal, akár bemutatón kívüli aktív, város felé forduló pozitív érdeklõdésükkel. De hiszen úgyis ez lehet az egyik versenyképes jövõpanel: Gyûjtõszóként turizmusnak nevezve, különbözõ érdeklõdési körök összefûzte nagyobb csoportokat, rétegeket vendégül látni, fesztivál névvel célt, keretet és szellemi kalandot kínálva számukra. De ami ennél több, egymás produkciói és személyes megismerésén túl a város felé fordulhatnak, „szállásoltatásuk”, az ellátásuk, infrastrukturális igények kielégítése, biztosítása, fejlesztése után a város egyik megélhetési forrása is lehet az itt megfordult vendégek szájról szájra továbbadott jó hírének visszaható ereje. Hiszen egyébként itt minden adott: Szép természeti környezet, mélyre nyúló kulturális gyökerek, értékes, kreatív emberek… Mi kell még?

No de kanyarodjunk vissza a kis mellékszál után a színjátszó találkozóra! A Mûvelõdési Ház nagytermében zajlott a rendezvények nagy többsége és külsõ helyszínek is kínálták magukat kamara jellegû elõadások és beszélgetések számára. Az elõadások telt házzal mentek. Igen, mondhatná a programszervezésben járatosabb olvasó: Biztos megtöltötték a fesztivál résztvevõi a termet, hiszen mintegy 200 ember látogatott nevezõként, résztvevõként Vasvárra. Ez tényleg így volt, de ez nem szokott így lenni. Hiszen általában megszokhattuk, hogy valami sokszor csak addig érdekes, míg „érdekeltség”, családtag, ismerõs van benne. Aztán, ha vége az elõadásnak, lehet menni. Nem baj, ha újabb produkció következik sok energiával, munkával elkészítve, hiszen dolog van otthon, nincs idõ tovább „úri mulatságra”…Na, a színjátszó találkozó ebben is üdítõ kivétel volt: A csoportok kíváncsiak voltak egymásra. Megnézték egymás elõadását, és mivel mindenki tudta, hogy a rengeteg munka igazán csendes, érdeklõdõ pozitív közegben fogadható be ,adható oda, ezért a produkciók alatt minimális volt a zaj, a közlekedés. Mindenki megtisztelte a másik programját jelenlétével. Természetesen Vasvárról is volt jegyvásárló vagy tiszteletjegyes érdeklõdõ a fesztiválon, így vasvári közönség is tapsolt a telt házas elõadásokon. A találkozó nem volt tét nélküli, bár biztos vagyok benne, hogy anélkül is ugyanilyen, száz százalékos teljesítményeket láthattunk volna a nevezõktõl. Szigorú, ám emberséges szakmai zsûri arany, ezüst, bronz minõsítéseket osztott, és sok könyv, tárgyi jutalom és elõadásmeghívás került kiosztásra a színházi produkciók egyes elemeinek és alkotóinak elismerése mellett. Solténszky Tibor a zsûri nevében a vasárnapi zárónapon örömét fejezte ki a háromnapos szakmai, emberi együttlét okán, majd a színjátszó mozgalommal kapcsolatban mondta el gondolatait. A „24. óra” címû , elõzõ éjszakába nyúlt szakmai beszélgetés esszenciáit tárta a hallgatóság elé, mielõtt a végsõ szak-

mai értékelést megtette volna. A beszélgetés egyfajta fogalmi tisztázásra adott alkalmat és arra, hogy tisztán látsszon: A színjátszó mozgalom túl van már a 24. órán, sõt, talán már hajnalodik is… Hogy ez jobb idõket hoz-e számukra? Erre sincs még válasz. Inkább érzetként fogalmazta meg a szakember, hogy változás biztos lesz. Optimizmusra például ez a színjátszó találkozó is okot adott: Sok fiatal, tehetséges embernek van mondanivalója színházról, játszásról, életrõl. Ezek a fiatalok elsajátítják a színjátszást, a kultúrát és ezt kisugározni is képesek, hiszen errõl szól a játék. Ez nem egy magányos mûfaj, együtt kell csinálni, és ez kisugárzó erõvel bír településre, régióra, országra, Európára. Gergye Rezsõ, a Mûvelõdési Ház igazgatója a szervezõk nevében az elhangzott gondolatok és díjkiosztás után útravalóul a szellemi tarisznyába adott még néhány fajsúlyos gondolatot: A játékhoz, bár játék, sok munka kell, de ha ez örömöt okoz, akkor nincs is nehézség mindebben, csak siker. A munkákat bemutatni a fesztiválon nagy élmény, intenzív pillanatok a résztvevõk számára. Hazatérve még néhány napig minden eleven emlék, aztán a sejtekbe ivódik, a kritikát átbeszélik a csoportok. Késõbb akár tudva, akár tudattalanul felhasználják szakmai munkájukban. Ez a dolgok rendje és törvénye. A szakember szervezõként és színjátszóként is megköszönte a résztvevõknek a három napon át tartó fegyelmet és figyelmet. Mindkettõ nagy érték a mai világban, mert ritka. A csoportok jó szívvel tudtak örülni, drukkolni egymásnak. Egy-egy ilyen alkalommal értékteremtés és értékmentés történik, ami az igazat, hitelest, emberit érinti. A színház a színjátszó számára ürügy az emberi léthez. A színház – játék. A mûvelõdési ház igazgatójának zárógondolatait a szinte már a fesztivál címdalává vált örökzöld felcsendülése zárta, így könnyebb volt szavak nélkül is elbúcsúzni egymástól és Vasvártól a résztvevõknek és vendéglátóknak. De Jövõre Veletek Ugyanitt… – pam –

Regionális Színjátszó Találkozó Vasvár Thália ifjú papjai és papnõi március 21-tõl három napra Vasvárra költöztek. A színjátszó találkozóra 16 csoport nevezett be, Veszprém, Gyõr, Celldömölk, Csesztreg, Sárvár, Ikervár, Vép, Gersekarát, Rábagyarmat, Körmend, Vasszécseny, Csehimindszent és Szombathely színjátszói alkották azt a népes mezõnyt, amelyik három napon át játszott, sziporkázott, s feledtette velünk ezt a nyomoronc világot. Ami persze csodálatos, hisz az ember mindig képes megújulni,

újat mondani, felemelõ, katartikus élményt nyújtani a legdrámaibb pillanatokban is. A 250 résztvevõ igazi fesztiválhangulatot varázsolt a városba, ami annak volt köszönhetõ, hogy közülük 166-an itt szállásolták el magukat, épp úgy, mint a hajdani vándorkomédiások. Mindez persze csak a statisztikai számok tükre. A valóság ennél sokkal metaforikusabb volt – hála a rendezõknek és a vendéglátók szeretetének.

A találkozó végeredménye Egyéni díjak I. Színészi alakításért tárgyjutalomban részesültek: 1. Érsek József Zénó – Alig Színpad – Veszprém – a Gilgames eposzban nyújtott alakításáért 2. Csiszárné Németh Szilvia – Csesztregi Színjátszókör – a Tóth Ede: Angyal vagy ördög címû népszínmûben nyújtott alakításáért (Folytatás a 10. oldalon)

10

VASVÁRI ÚJSÁG

Regionális Színjátszó Találkozó Vasvár (Folytatás a 9. oldalról) 3. Mikolics Istvánné – Csersztregi Színjátszókör – a Tóth Ede: Angyal vagy ördög címû népszínmûben nyújtott alakításáért 4. Tóth Zsanett – Vasvári Színi Egylet – Vörösmarty – Görgey: A fátyol titkai címû komédiában nyújtott alakításáért 5. Gerencsér Mónika – Ferrum Színházi Társulat – Szombathely – a Határ Gyõzõ: Tébrus tolvaj címû titokjátékában nyújtott alakításáért plusz színjátszó tábori lehetõséget, amit a magyar Színjátékos Szövetség ajánlott fel. 6. Kuráth Patrik – Körmendi Alternatív Színjátszó Társaság – az Antoine de Saint Exupery: A kis herceg címû zenés mesejátékában nyújtott alakításáért II. dramaturgiai munkáért 1. Németh József – Alig Színpad – Veszprém – a Gilgames eposz színházi feldolgozásáért III. szerkesztõ-rendezõ munkáért 1. Takács Ferenc – Nádasdy Tamás Általános Iskola Színjátszó Csoportja – Sárvár – az Eszter és Berger keresése (Képzelt riport egy XXI. századi Hair fesztiválról) címû suli-musical összeállításáért

IV. rendezõi munkáért 1. Török Gábor – Ferrum Színházi Társulás – a Határ Gyõzõ: Tébrus tolvaj címû titokjáték rendezéséért 2. Csukárdi Sándor – T.M. Stúdió – Tabarin: A megbékült ellenségek címû vásári komédia rendezéséért V. Színész-pedagógiai és rendezõi munkáért Pápai László – Soltis Lajos Színház – Celldömölk – Raymond Quenan: Stílusgyakorlatok címû munkája alapján összeállított Celli Stílusgyakorlat produkció színpadra állításáért a Soltis Lajos Színház II. évfolyamos stúdiósainak Csoportos díjak: 1. A Nemzeti Színházban egy darab megtekintése (ingyen): Epilóg Kamara – Gyõr – A Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskola Színház és Vizuális Mûhelye a Mészáros Urbán – Szabó Gábor: A világnak a vége címû dráma elõadásáért 2. A Megyei Mûvelõdési és Ifjúsági Központ által felajánlott szereplés: Körmend Alternatív Színjátszó Társaság az Antoine de Saint Exupery: A kis herceg címû zenés mesejáték elõadásáért 3. A Vasvári Hegyháti Napokon való szereplés:

2003. április 4. T.M. Stúdió – Pápa – a Tabarin: A megbékült ellenségek címû vásári komédia elõadásáért 4. Profi sminkkészlet: Soltis Lajos Színház – Celldömölk – Raymond Quenan: Stílusgyakorlatok címû munkája alapján összeállított Celli Stílusgyakorlat produkció elõadásáért Minõsítések: Bronz: • Alig Színpad – Veszprém – Gilgames eposz • Vasvári Színi Egylet – Vörösmarty–Görgey: A fátyol titkai – komédia • Ikervár Színkör – Csehov: Lakodalom – vígjáték Ezüst: • Epilóg Kamara – Gyõr – A NyugatMagyarországi Egyetem Apáczai Csere János • Tanítóképzõ Fõiskola Színház és Vizuális Mûhelye – Mészáros Urbán–Szabó Gábor: A világnak a vége – dráma • Ferrum Színházi Társulás – a Határ Gyõzõ: Tébrus tolvaj – titokjáték • Lórántffy Zsuzsanna Színjátszó Csoport – Kaposvár – Lukács Zoltán – Magyar László: Zöld lovag-középkori szerelmi történet Arany: • Soltis Lajos Színház – Celldömölk – Raymond Quenan: Stílusgyakorlatok címû munkája alapján összeállított Celli Stílusgyakorlat produkció • Körmendi Alternatív Színjátszó Társaság – az Antoine de Saint Exupery: A kis herceg – zenés mesejáték

Mi újság Beregszász...

... avagy „A mi kis vándorcirkuszunk varázslattal bír…” Mindenképpen ezzel a nem túl fantáziadús kérdéssel akartam kezdeni a beszélgetést, mikor leültem Vidnyánszky Attilával, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház igazgatójával márciusban a Mûvelõdési Ház folyosóján egy rövid beszélgetésre. A társulat éppen a „hazatérés” örömében a várost fedezte fel, kereste meg régi ismerõseit, vagy csak egyszerûen a tavaszi kinti vasvári séták örömének adózott. Rég nem voltak erre. Most, hogy ez Csokonai Karnyóné elõadásának kapcsán megint lehetõvé vált, jó volt újra itthon látni õket, de jó volt tudni, hogy nekik is hasonló öröm Vasvárra vissza-vissza térni. – Mi a helyzet a színtársulattal? – Szeretném azt hinni, hogy rendben vagyunk. De erõteljes választóvonal húzódik a közeljövõben elõttünk. Pillanatnyilag majdnem teljesen nullponton vagyunk az anyagi támogatottságunkat tekintve. A színházunk 10 éves. Az Európai Unió határainak magyarországi kibõvülésével egyfajta Vasfüggöny húzódik majd, mely Ukrajnát is lehatárolja. Nincsenek támogatási, pénzügyi garanciáink a késõbbiekre és az adódó új helyzetre. A Magyar Állam 1992-ben alapítóként hozta létre a beregszászi színházat. Az eddigi állami segítségen túl a színháznak szüksége van biztos

háttérre, mert különben ellehetetlenül végleg. Sajnos a pályázatok által kínált lehetõségek már nem elegek, hiszen folyamatos bizonytalanságban tartják a pályázókat, nem beszélve arról, hogy így nem is lehet hosszú távon tervezni. Sarkosan fogalmazva, ha a magyar államtól kap segítséget a színház, akkor maradunk beregszásziak, ha nem, akkor áthozom a társulatot végleg Magyarországra, hiszen két nagyváros is jelezte ebben az esetben a társulat színházba fogadását. – Nehéz döntések, kemény, súlyos szavak. De a helyzet ellenére nem látlak elkeseredve. És a munka sem látja kárát, úgy tûnik. Tudom, hogy most legutóbb a Nemzetiben a Bánk bán a Te rendezésedben került bemutatásra. A társulatod mellett kik szerepelnek benne? – Sinkó László, Kubik Anna, László Zsolt, Kaszás Attila, Nagy Kálózy Eszter a teljesség igénye nélkül felsorolva. – A Nemzeti, mint befogadó közeg mellett több színház is szívesen választ munkatársául benneteket. – Igen. Több színészem is játszik több színházban Magyarországon . Én az Új Színház mûvészeti vezetõje vagyok, a Pesti Színházban is rendezek, de ezeket a kötelezettségeket szeretném egyre jobban mérsékelni, mert szeretnék több energiát fordítani az én színházamra egyfajta hazatalálásként. Együtt

a beregszászi színházzal Gyula, Zsámbék, Esztergom, Eger ami minden nyáron befogadó helyünk, alkotóközegünk. – Hogyan készülnek a darabok ? – Év közben nincsen új elõadásunk . Inkább ezek elõkészítése folyik az anyaszínházban Beregszászon. Egyben akkor játsszuk otthon a magyarlakta vidéken az elõadásainkat mûvelõdési házakban. Sajnos mára ezekbõl 5–6 maradt, míg korábban 30–40 mûvelõdési ház is volt a környéken. Ebben az évben a beregszászi tanárképzõ fõiskolával kötöttünk egy szerzõdést, és minden meglévõ darabunkat eljátsszuk nekik. Aztán a nyár az új darabok elkészítésének ideje. Általában egy évben két premierünk van. Az elkészítés a nyári befogadó színházban történik. A díszlet, jelmez általában a fogadó színház tulajdona. Ezeket is megváltjuk elõadásainkkal, így mindenki jól jár. A befogadók számára minõség kell és ha lehet, olcsón. Mi ezt teljesíteni tudjuk. Általában, ahogy Vasváron is volt, szállást és a produkció megvalósításához szükséges anyagiakat kapjuk. Mi az elkészítés után változó számú, de általában 5 ingyenes elõadást vállalunk a befogadó színház javára. Így van ez Zsámbék és Gyula esetében. Így egyenlítõdnek a befektetettek mindenki számára. – Ha a színházad játékára gondolok, a színészi teljesítmények és az összmunka mellett

2003. április 4. ugyanolyan erõsséggel és hangsúllyal jutnak eszembe a praktikus, sokatmondó díszleteitek. – Igen. Számomra a díszlet és a zene mindig is alapeleme volt az elõadásoknak. Magyarországon a díszlet és a zene, mint mellékes elem szerepel általában az elõadásokban. Nálam a díszlet szereplõ és nem csak térelhatároló elem. Gondolatiságot hordoz, jelként beépül az elõadásba, annak gondolatiságához hozzájárul. A díszlet a történések kulminációs pontja. A díszlettervezõktõl, akikkel dolgozom, elvárom, hogy segítõ gondolatokat adjanak a produkcióhoz, vagy kreatív ötleteikkel új gondolkodásmódot hozzanak bele. Az sem mellékes, hogy tudják: A tárgy jelképez, mûködtet teret, ugyanakkor gyakorlatias módon buszba kell pakolni ugyanezeket a díszleteket. Minimalizmussal, kreativitással kell díszlettervezõimnek nagyot alkotni. Bár én vagyok a rendezõ, én vagyok az, aki egy központi gondolatra fûzöm az elképzelést, szeretem ha mellettem erõteljes, önálló világképpel rendelkezõ díszlettervezõ dolgozik, ötletei vannak. Ebbõl kristályosodik ki az elõadás. A közönség megítélésem szerint nyitottabb a kritikusoknál az új gondolatokra, kísérletekre vagy éppen az elõbb említett díszlethangsúlyokra. Hamar elfogadják a játék által diktált játékszabályokat, és magukévá teszik azt. Egyébként, és most nem csak a díszletekre gondolok, nagyon nehéz egyes elõadásokhoz vagy színházi elemekhez fûzõdõ sztereotípiákat megváltoztatni. A statisztikák szerint a magyar a „legszínházba járóbb” nemzet. A mennyiségi mutatók az égbe szöknek. „Csak” a színvonal nem. Sajnos, a mai magyar színház nem tud megszabadulni az irodalom függõségtõl. Véleményem szerint a színház nem járó irodalom. Ebbõl kellene kilépni, mert pillanatnyilag értékmentés zajlik rossz világból egy rosszabba a színház által. – Milyen elõadások elkészítését tervezitek ezen a nyáron? – Gyulán a Szarvassá változott fiú kiáltozása címû darabot csináljuk majd. Külön öröm nekem, hogy Törõcsik Mari is elfogadta a meghívásunkat a darabba. Zsámbékon a Három nõvért készítjük majd el. De az új darabok mellett mindent játszunk, tele van a naptárunk meghívásokkal. Nyáron Kapolcsra is újra meghívtak bennünket egy „újrázásra”, ami mindig az elõzõ évben legsikeresebbnek és leglátogatottabbnak ítélt darabnak szól. Ilyen volt Hobóval a Vadászat címû közös produkciónk. Ez nyáron újra játsszuk ott. – Mondj néhány szót a Vasváron most bemutatott darabról, a Karnyónéról! – Gyulai produkció, ott készítettük a múlt nyáron. Egyébként régi szerelem Csokonai , életre szóló kapcsolat mûvészileg számomra. Ezért is örültem annak idején a vasváriak választásának, mikor a Dorottya vasvári színrevitelét kérték tõlem. A Karnyóné merõben más, mint a Dorottya. 200 évvel ezelõtt írt abszurd. Az eredeti szereposztásban Eperjes Károly és

VASVÁRI ÚJSÁG Gáspár Sándor a fõszereplõ, de ide a gázsijuk miatt nem tudtam elhozni õket. Egyébként az, hogy most az én „srácaim” játsszák ezeket a szerepeket, nem ront a darabon. Pontosságot, a darab iránti alázatot hozzák a játékba. Egyébként ennek kapcsán érdekes gondolat, hogy az elsõ vonalban játszó magyar színészek nagyon szeretnek velünk játszani. A mi kis vándorcirkuszunk varázslattal bír. Megtisztulhatnak, megmártózhatnak a játékban a saját problémáktól szintén nem mentes, egyfajta másságot képviselõ társulatunkkal. – Maradjunk végül Vasvárnál. Örülünk, hogy újra itt üdvözölhetünk benneteket egy elõadás kapcsán itthon. Neked mi jut eszedbe errõl a kis városról? – Csak pozitív élmények. Vasvár mindig is hiányzik és hiányzott. Jó érzés visszajönni. Sajnos vállalkozás vagyunk, ingyen nem tudunk elõadást vállalni, bár szívem szerint megtenném. De ahogy eddig, ezentúl is áron

11 alul, jutányosan játszunk a városban. Elsõ magyarországi stabil bázisunk volt Vasvár, és ezt nem felejtjük el. Aztán hívott bennünket Gyula, Eger, Zsámbék, Esztergom. Produkciók készülnek. Befogadnak bennünket, ragaszkodnak hozzánk. De Vasvárra is szívesen jövünk mindig. Legalább minden évben egyszer szeretnénk itt megfordulni, legújabb produkcióinkat bemutatni. Ez utóbbiakhoz talán a szervezõk, a közönség szándéka mellett a döntéshozók, vezetõk akarata is csatlakozik. Szó esett már kulturális bizottsági üléseken az említettekrõl, a kapcsolatfelvétel új lehetõségeirõl. A márciusi elõadás végén tett gesztus is ezt látszik erõsíteni: Az elõadás után az alpolgármester asszony egy gyönyörû csokor virággal mutatott figyelmességet a város részérõl, és köszöntötte a társulati Trill Zsoltot Jászai-díja átvételének alkalmából. – pam –

Csokonai: Özvegy Karnyóné

A beregszászi színház vendégjátéka Vasváron A tavaszi színházi szezont Vasvár számára a kárpátaljai együttes nyitotta. Csokonai 200 évvel ezelõtt született abszurdját – melyet a rendezõ, Vidnyánszky Attila aposztrofál ekként – teltház elõtt játszotta a színtársulat a Mûvelõdési Ház fordított színpadán. Már meg sem lepõdünk, hogy a beregszásziak ügyes színházi játékaikkal, egyszerûségre törekvõ eszközeikkel, õszinteségükkel, játé-

kuk tüzével képesek idõutazásra invitálni a nézõket, echós szekerükre ültetve õket és mesélve, mesélve és játszva nekik nagy szeretettel. Így volt ez a mostani darabbal is, hiszen percek alatt Csokonai korában éreztük magunkat, csepûrágók, színészek között vagy Karnyóné szatócsboltjának homályában. A színházi játék alatt felsejlettek régi gyökerek, a Színi Egylet által korábban elõadott Karnyóné elõadás és benne a felejthetetlen és tehetséges Sejber Aurél és más

színházi élmények… Jó elõadást láthattunk, felszabadult játékkal, pontos, kidolgozott színészi jellemekkel, színpadi összhanggal, látványos, sokoldalú díszletekkel. Reméljük, idén még lehet részünk hasonlóakban tõlük és másoktól. Indul a vasvári színházi szezon. – pam –

12

VASVÁRI ÚJSÁG

Költészet napja Április 11. a Magyar Költészet Napja. Ebbõl az alkalomból adunk közre néhány verset azoktól a költõktõl, akik e tájról indultak, vagy fellépéseikkel itt Vasváron többször is elkényeztettek bennünket.

2003. április 4.

Erdélyi Szerencse Ödön

Sínút

Vasból van a sínút rajta a bevonat ki vonat acélsínen sínutas vasvól van a vasutas a cél az állomás de az állomás nem acél sínút végén a síntér

ahol a vasvágány széttér vasút végén Vasvár ott terem a lekvár mozdonyfüstje szikramérge kéménykorom szõkesége hová lettél vaspályának büszkesége 2000. március

Erdélyi Szerencse Ödön

Szívem mint egy lengõ ingajárat nem jár hová csak Pestrõl Andrásfára Mit tudtok ti kerge terek kétes urak fennhéjázó feslett pesti körutak a lelkem jár ott hogy találkozzon szívekkel ott alszom én és kelek jókor reggel hol terített abroszrétek kicsi házak állnak hol az én fülemben mindig falutájak muzsikálnak Mindenfelé mutat szép szer és szeglet a harangláb tornyaõre hangja belépõje Diószegnek Megérkezve habozok borotvát kapok a kezembe Andrásfa küszöbén kelõ napnál megáldozok hogy az én falumba évek porától megtisztulva mint a tékozló fiú, oltárnál fejet hajtva, úgy lépjek be Postaútról horhoson át lemenetben mint kovácsmûhelyben vad kalapálás a szívemben mint én, falu szívén csordogál át csacsogón ténfereg az Imola patak kis hídba búj fennhangon szaval aztán fáradtan elnyúlik Rõcseg alatt Lent falukörön zsibagyöpön körtáncot jár az öröm ott elágazik kettõbe az út de egyikük jobban fut az amelyik szülõházam kapujához húz a Szulitóka mellett is ez halad hogy beköszönve hozzánk megnézni van-e jófalat imádkozott-e már délre nagyapám hogy a kosárfonással hogy halad hogy továbbmenve templom elõtt térdre esve temetõben lelkek között esdekelve faluszélen visszanézve fájó szívvel beszaladjon Egerszegbe De megáll és visszafordul mert a falu nem ereszt el Csajkátába velem jön kicsit föl aztán le a Kútkertbe hol keresztanyám lakott szívében vízkereszttel hol én boldog gyermek Szentiván édes almát szedtem Bakos ágról hajtva Szerencsésen élettel megtellettem Rá gondolok ezerszer ki ne maradjon Cigányszer már talán cigány is lakja így mondja a Falunagyja Némanani jön felém, a drága Böröc Anna gyermekségünk vásott hangja de sokszor megríkatta áldja meg az Isten minden kézmozdulatra Jönnek elém mint édes illatálmok közelítve a távolt virágokká válva falumbéli kedves lányok

osztályomban rá sandíítva beszéde karika Frank Marika utána a sorban rámkacsintva hajlít Ambrus Margit faluszépe gazdagsága gyermeklázam Varga Eli tûllruhában aztán ott a sorban állva Andrásfa legzsengébb szûzvirága Gyömgyike mint a málna Mészárosék kisebb ága és mint a zsibagyöpön éltem millenniumában Cilike jó tanítóm lepkeszárnyú lánya átölelve valóságban hajában egy tenyérnyi életadta színfolt nem tudom meg soha akkor mire gondolt Összejöttünk zsibagyöpön istenáldott búzakörön a költõ népe falunépe esperes és államtitikár falunagyja polgármester Szent István szobránál ezerévet hoztunk szívben karban hangban gondolatban és elhelyeztük minden kincsünk Isten hófehér oltáránál a kis rét közepén még élt így a lét a bor és az ostya hát leborultunk mindezért híven a szentségek láttán Én elmentem innen hûtlenség árulásán de te ne hagyd el Istenem ékszerdobozodat anyámringatta bölcsõmet a te Andrásfád sorban kidõlt fogait, húzd föl összeomlott házait hogy tündököljenek mint fehér márvány hiszen itt élt már ezer év elõtt is az andrásfai polgár mutatja a föltárt õsi becses maradvány mert van itt valami magasztos csönd valami dolgos illedelmes mi anyáinkat támasztja föl A csúfnevek mint kese séli pacó zsigamári gugunjancsi petijancsi vagy sok más táji a legszebb zene mi a szívbõl kiáramlik szeretetbõl tiszta szívbõl ezt szeretem most is kiabálni a legtisztább forrás gyémánt gyöngycseppjei kiket nem elfelejteni de csak tartani Istváni koronába szabad csak befoglalni Ezer év szentséges millenniumán faluja közepén állt áldozott az én Andrásfám meghajtott fõvel itta föl Isten áldását tisztelgését fogadta fábafaragva István király búcsúzom én is veletek Istvánkirálykor és eljövök tõletek búcsú napján mert mennem kell bárhogy is fáj De a kis fahidat András fa hidat nem mossa el soha már az ár 2001. augusztus

2003. április 4.

VASVÁRI ÚJSÁG

A Kenderke mostanában Fellépésekben gazdag tavaszt mondhat magáénak a vasvári Kenderke Néptáncegyüttes – tudtuk meg a csoport vezetõjétõl, Sejberné Szabó Marianntól. A gyerekek egyre jobban ráéreznek a tánc örömére, s láthatóan élvezik, örömmel adják elõ az egyes koreográfiát. A csoport vezetõjétõl megtudtuk, hogy számos fellépésük mellett igen eredményesek is. – Miként alakult a tavaszi menetrend? – kérdeztük a csoport vezetõjétõl, Sejberné Szabó Marianntól.

– Valóban így van. A táncosoknál egyre jobban beérik az a munka, amit az elmúlt években együtt elvégeztünk. Ezért a produkciók is egyre összecsiszoltabbak, így érthetõen sokan hívnak bennünket rendezvényekre, úgy is mondhatnám, hogy a Kenderke lett ezeknek az esteknek, báloknak az egyik fõ attrakciója. Az iskolai farsangi rendezvényeken való szereplések után felléptek a város báljain (Városi Bál, Iskolabál, Styl-bál). Ezt követte az Országos Arany János vers- és prózamondó versenyen való mûsoruk. Az idei március 15-i megemlékezést pedig a 4. osztályosok és a néptánciskolások tartották. A táncosok új koreográfiájukban Kormorán dallamokra „húzták fel a magyar lobogót”. – Úgy tudom, megfordultatok fesztiválon is. Milyen eredménnyel? – A soproni Tavaszváró Fesztiválra ismét meghívást kapott a csoport március 23-án.

Fergeteges sikert arattak táncosaink. A hangulatot megpróbálom „leírni”: Elkiabálta magát egy vasvári legény, majd énekelve berobbant még 9 fiú. Egyszerre dobbantak a csizmák… Bejöttek a lányok is, megtöltötték a színpadot, s hangjukkal az egész nagytermet. A csépes tánc alatt már az egyik páholyból hallatszott a tetszésnyilvánítás, ami csak erõsödött. A friss csárdás alatt pedig egyszerûen izzott a levegõ a csoport körül. A gyerekek csujjogattak, sikítottak, egy ütemre pörögtek-forogtak. Nemcsak szerepeltek, de maguknak táncoltak, és persze nekünk vasváriaknak is. Túlzás nélkül állíthatom, óriási sikert arattak. A szakmai zsûri ugyanis kiválóra minõsítette a csoportot, a közönség pedig vastapssal jutalmazta a produkciót. – Kik alkották ezt a sikercsapatot? – A csoport tagjai: Birkás Richárd, Böröndi Milán, Farkas Diána, Fixl Bence, Frigy Brigitta, Frigy Zsolt, Fülöp Barbara, Gergye Máté, Gudics Tamás, Holler Vera, Holler Kata, Horváth Patrik, Jesztl Donáta, Kaposi Ádám, Kovács Erik, Magyar Melinda, Mijasovics Kitti, Mijasovics Gerda, Németh Ivett, Németh Kornél, Németh Zsófia, Orsós Anett, Pál Mária, Pintér Boglárka, Sejber Martin, Sipos Gábor, Török Dorottya, Varga Petra és Wéber Dávid voltak.

Nagy örömömre szolgált ez a siker, hisz ebben a rohanó, felszínes értékeket kergetõ világban nagy dolog ez. Nem csak a siker, hanem az a tény, hogy gyerekeink a néptánc révén olyan kinccsel gazdagodnak, amely – látható – nem csak értékmegõrzõ szerepet tölt be, de számukra már élményt is jelent. A soproni fesztiválsiker pedig jelzi, hogy szakmailag jó úton haladunk. – sok –

13

Majális Vasváron Miként az elmúlt években, 2003-ban is megrendezésre kerül május 1-jén a hagyományos vasvári majális a Csónakázó-tó környékén gazdag programokkal.

AJÁNLÓ

A Dr. Bendefy László Városi Könyvtár új szerzeményeibõl

Szakirodalom • Copelan: Hipnoterápia • Dolányi: Folton-folt textilmunkák • Hewlett Packard hivatalos CD író kézikönyv • Kiyosaki: Gazdag papa befektetési tanácsai • Kószó: Szép lakás • Matos: "Szíves" szakácskönyv • Perjés: Internet marketing • Tóth: Ving Chun Szépirodalom • Cook: Sokk • Doctorov: Ragtime • Dodd: Aki szelet vet… • Essex: Kleopátra • Habe: Palota Velencében • Iles: Huszonnégy óra • King: Cujo • Moldova: Úszóverseny üres medencében Videokazetta • Családi album • Csajok a csúcson • Franklin • Görög szigetek • Jurassic Park III. • Lolka és Bolka • A Majmok Bolygója • Nõ a baj • Részeges karatemester • A Szépség és a Szörnyeteg CD • Balázs Pali • Füstifecskék • Márió • MC Hawer & Tekknõ • Nagy mulatós lemez • The Romantic Piano • Szulák Andrea A könyvtár telefonszáma: 06-94/573-006, 573-007, Fax.: 573-036

14

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

A KÖZÉPISKOLA HÍREI • Elkészült az iskolánkba jelentkezettek ideiglenes felvételi jegyzéke. A jegyzék megtekinthetõ, a titkárság elõtti faliújságon mindenki számára elérhetõ. A végleges, egyeztetett felvételi jegyzék április 30-ig készül el. A felvételrõl és az elutasításról (illetve a jogorvoslati eljárás lehetõségérõl) május 7-ig kapnak értesítõt az érdekeltek. • Az elõzõ tanévhez hasonlóan idén is megszerveztük a számítógép-kezelõi és –használói tanfolyamot, ami OKJ-s vizsgával zárul. Április 7-én 18 felnõtt és 35 diák tesz vizsgát szóban és írásban, amin elméleti és gyakorlati ismereteikrõl adnak számot. • Március elején volt az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny elõdöntõje. Postai forgalomellátó szakon öt tanulónk indult. Közülük ketten, Tõke Eszter és Márfi Boglárka jutott be az országos döntõbe, amire Kecskeméten, április 9–11. között kerül sor. • Március 17-én három kollégánk vett részt a Kardos László Általános Iskolában rendezett kistérségi munkaközösségi megbeszélésen. Ezen az iskolaváltás és a magyartanítás, azon belül a helyesírás problémáira kerestek választ a helyi és környékbeli települések tanáraival, tanítóival. A közös gondolkodást, egymás munkájának jobb megismerését továbbra is nagyon fontosnak tartjuk, s örülünk minden kezdeményezésnek, ami ezt segíti. • Március 24-én rendeztük meg a hagyományos Diákpolitikus vetélkedõt. Ezen az osztályukat képviselõ csapatok politikai totón, karikatúra-rajzolásban, választásibeszéd-írásban s más, a közéleti, politikai szerepléshez és eseményekhez kötõdõ feladatokban mérték össze tudásukat. A zsûri legjobbnak a 11.B osztály csapatát (Hende Imre, Domján Miklós, Kovács Balázs) ítélte, második lett a 12.A (Berghoffer Edina, Szotyori Lóránd, Talabér Katalin), s nagyon dicséretesen, mindössze a villámkérdésekben pontot veszítve szerezte meg a 9.A (Borsics Balázs, Molnár Gábor, Tilhof András) a harmadik helyet. • Április 16-án iskolai megemlékezést tartunk annak alkalmából, hogy 2002/2003-ban ünnepeljük a postaforgalmi képzés 30. évfordulóját. Erre diákprogramokkal készülünk. Lesz szakmai vetélkedõ, helytörténeti és internetes verseny, illetve sport (ügyességi) vetélkedõ. Tanulóink saját alkotásaikkal és egyéni vagy csoportos bemutatókkal, produkciókkal gyûjthetnek még értékes pontokat. A régi idõket egy fotókiállítás idézi meg. • A Comenius-program újabb állomása volt Lorch, a 12000 lakosú német kisváros. Ott szerzett élményeirõl a programban résztvevõ egyik diákunk számol be.

Németországban jártunk… 2003. március 20–23. között a Comeniusprogram keretében a németországi Lorchba látogattam el két tanárommal: Bertók Gyöngyi és Riffel Katalin tanárnõkkel. Comenius-csapatunk idén az étkezési szokásokat választotta témául, mely a francia, spanyol, német, román és magyar diákoknak azt a feladatot adta, hogy tizenöt különbözõ kérdéssel mérjék fel száz iskolatársuk szokásait. A kérdõíveket még januárban elküldtük a partnereknek, akik azokat kitöltve a találkozón visszaadták – s kezdõdhet a feldolgozás, az értékelés. A munkamegbeszélésen ennek részleteit egyeztettük.

egy béketüntetésnek. Megannyi élmény és kedves emlék! Ami azonban a legnagyobb örömmel töltött el, az a család szeretete volt. Soha nem volt olyan pillanatom, amikor „otthon” voltam, hogy valaki ne foglalkozott volna velem! Minden este akadt olyan program, amit nem lehetett kihagyni! Vacsorázni jártunk, sétáltunk a belvárosban, majd az utolsó este egyik kisfiuk táncbemutatójára voltam hivatalos. Egy biztos: soha nem jutottam volna el egy ilyen gyönyörû helyre, ha egy másik iskolát választok! Ezért most ezúton szeretném megköszönni mindenkinek, aki támogatott abban, hogy az iskola életemet szebbé tegye ezzel a néhány nappal. Harcz Judit 11/A.

Megyei Rendõrnap Vasváron

Számomra azonban nagyobb örömet jelentett az a család, akiknél ezalatt a három nap alatt vendégeskedtem. Már az állomásnál várták érkezésemet. A házuk hatalmas volt! Tizennégy szoba és még ugyanennyi fürdõszoba járult hozzá ahhoz, hogy biztosan ne ismerjem ki magam a házban! A német szokások bizony meglehetõsen eltérnek a magyaroktól! Mikor a városban jártam, megdöbbenve figyeltem fel a kukákra, melyekben külön helyekre lehet tenni a papír-, üveg- vagy fémhulladékot! Persze azért itt is akadtak rongálók! Gondoljunk csak a graffitykre! De a németek mindenre figyelnek! Külön táblákat raknak ki az aluljárókba a firkálóknak! A három nap során múzeumokba, kiállításokra látogattam el társaimmal együtt. Jártam a lorch-i kolostorban, álltam az egykori limes vonalán, láttam ókori római õrtornyokat, megnéztem Schwäbisch Gmünd nevezetességeit, és Stuttgartban,a sétálóutcában tanúja voltam

Április 27-én vasárnap délelõtt 9-tõl kerül megrendezésre a hagyományos Megyei Rendõrnap Vasváron. A rendezvény helyszínei: Polgármesteri Hivatal, Mûvelõdési Ház, Vasvári Múzeum, Kardos László Általános Iskola és a Piactér. • Reggel 8-kor zenés ébresztõ (Vasvári Fúvószenekar) • Csapatzászló átadási ünnepség a Mûvelõdési Házban délelõtt 10 órakor, beszédet mond Németh Zsolt országgyûlési képviselõ, Vasvár város polgármestere, majd ökumenikus csapatzászló szentelés. • Ezt követõen délelõtt fél 11kor ünnepi beszédet mond Dr. Orbán Péter rendõr altábornagy, megyei fõkapitány. A nap érdekes eseményének kínálkozik a délelõtt folyamán sorra kerülõ rendõri technikai szakmai bemutatók a Piactéren, valamint a Múzeumban három napon át megtekinthetõ viselettörténeti kiállítás és bemutató. Az általános iskolában rendezik meg a rendõrség csapatainak részvételével a Szent György Napi Labdarúgó Bajnokságot, eredményhirdetés várhatóan délután 5-kor. A megyei rendõrnapot utcabál zárja, közremûködik a Police Zenekar.

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

A T E L E H Á Z HÍREI

9800 Vasvár, Árpád tér 8. • Tel./Fax.: 94/573 045 E-mail: [email protected] Szolgáltatásaink: • Számítógép, irodatechnika használat • Fax • Fénymásolás • Internet (hétköznap 8 Ft/perc, hétvégén és 18 óra után 6 Ft/perc) és számítógépes játékok használata • Terembérlés hálózati játékokra, közösségi programokra, üzleti bemutatókra, vásárokra • Tanácsadás vállalkozóknak, munkanélkülieknek. Nyitva tartás: Hétfõ: 13.00–18.00 Kedd: 13.00–18.00 Szerda: 09.00–12.00 és 13.00–17.00 Csütörtök: 09.00–12.00 és 13.00–17.00 Péntek: 13.00–19.00 Szombat: 14.00–18.00 Tanfolyamok: – Nyelvtanfolyamok: Továbbra is várjuk a jelentkezéseket német és angol nyelvbõl kezdõ és haladó szintre. A 80 órás tanfolyamokat 2x40 órás modulban kínáljuk résztvevõinknek. A tanfolyamokat tehetséges, felsõfokú nyelvvizsgával rendelkezõ diákok tartják, így tudjuk az árakat is kedvezõ szinten tartani . A tanfolyamok ára egységesen 25.000 Ft , mely összeget 2 részletben lehet befizetni. Jelenleg 2 kezdõ angol tanfolyam és egy kezdõ német tanfolyam indult már el, de várjuk a következõ csoportok tagjait is. Számítástechnika tanfolyam: – Számítástechnikai tanfolyamot hirdetünk kezdõk és ismereteiket felfrissíteni szándékozók számára. Az órák és napok beosztásai a csoport igényeihez illeszkednek. A tanfolyam 80 órás, szövegszerkesztõi, táblázatkezelõi, irodai munkához szükséges és internetes ismereteket taglaló tananyag elsajátítását teszi lehetõvé. A tanfolyam költségei: Munkanélkülieknek és kismamáknak 20.000 Ft-ba, teljes idõben dolgozók részére 25.000 Ft-ba kerül a képzés. A tanfolyami díj több részletben is befizethetõ és bizonyos hányada az adóból év végén leírható. Speciális igényekhez is tudunk igazodni. Tehát ha olyan csoportba szeretnének járni, ahol mindenkinek önálló számítógépe van és még személyre szabottabb oktatásra van szüksége, akkor öt fõs csoportok indítására van módunk, ennek tanfolyami ára szintén 80 órás kurzusra 35.000 Ft, mely összeg szintén több részletben fizethetõ be. Érdeklõdni és jelentkezni az 573-150-es telefonon Papp Juditnál lehet. KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA ELÕKÉSZÍTÉS ESZPERANTÓBÓL!!! 60 órában, hetente egy alkalommal 4 órában eszperanto nyelvtanfolyamot szervezünk, melynek végén nyelvvizsgára nyílik lehetõség középfokon. A tanfolyam költsége 20.000 Ft. Jelentkezéseket a Teleházban várunk.

Kismama klub: Várjuk a klubba a mamákat és babákat, hogy a mindennapi gondokhoz-örömökhöz, gyermekneveléssel kapcsolatos kérdések megbeszéléséhez szakembereket illetve egymás tanácsát meghallgathassák és tudásukat bõvíthessék. Áprilisi klubfoglalkozások: • Április 9. 10.00 óra „Mindenki azt akarja, hogy a gyermekébõl legyen valaki, de hároméves kor után már késõ…” – a múlt havi könyvismertetés után most a témával kapcsolatos videofilmet vetítjük. • Április 23. 10.00 óra Sport-délelõtt „Ahány ház, annyi szokás” A „Családi beszélgetõkör” találkozója és összejövetele április 25-én, pénteken lesz 17.00 órától, ahol a családok megoszthatják egymással tapasztalataikat és közösen kereshetik a jó családi és közösségi élet lehetõségeit. A családokat természetesen együtt látjuk vendégül. Munkaerõpiaci információszolgálat: A Teleházba várjuk az állásváltoztatókat, munkanélkülieket, hogy információinkkal, internetes adatbázissal segíthessük a nehéz helyzetben lévõket elhelyezkedésükben. „Hegyháti teleháló” elnevezésû új szolgáltatásunk a Teleházban megváltozott munkaképességûek számára. Rózsás Miklósné rehabilitációs munkatárs közremûködésével. A program a speciális szükségletû, megváltozott munkaképességû személyek életminõségének javítását tûzte ki célul illetve elhelyezkedési esélyeiket szeretné növelni. Fogadónapok: április 14-én és 28-án hétfõn 10.00–14.00 óráig a Teleházban. KERESÜNK… …Polgári Szolgálatosokat. Várjuk azoknak a fiatal fiúknak a jelentkezését, akik katonai szolgálatuk idejét polgári szolgálatosként szeretnék letölteni. Nevüket adatbázisunkba gyûjtjük és amennyiben igény van szolgálatukra, koordináljuk az egyes intézményekkel, szervezetekkel felvételüket. Elsõsorban számítástechnikai ismeretekkel bíró fiúkat várunk, de más szakmával rendelkezõket is szívesen látjuk. Jelentkezéseket az 573-150-es telefonszámon vagy személyesen várunk a Teleházban. …Várjuk bármely nyelvtudással bíró diákok jelentkezését. Középiskolai és felsõfokú intézményben tanulókra egyaránt számítunk fordításhoz, tolmácsoláshoz, nyelvoktatáshoz, korrepetáláshoz. A jelentkezõket adatbázisunkban rögzítjük és koordináljuk a beérkezõ igények szerint munkájukat. …Várjuk olyan, 18 éves kort betöltött fiatalok jelentkezését, akik számítástechnikai is-

15 meretekkel rendelkeznek és a Teleház esti-éjszakai ügyeleti rendjébe bekapcsolódnának. Megbízható munkavégzést várunk, „fizetségül” játékok, teleházi szolgáltatások ingyenes használatát adjuk. Albérletet kiadókat keresünk, hogy információs bázisunkba rögzíthessük a lakhatási lehetõséget és igény esetén segíthessünk lakást kiadónak és lakást keresõnek.

A Diabetes klub hírei Két hónap elteltével újra találkoztuk társainkkal, a Városháza Dísztermében, ahol felkérésünkre Kovács Árpádné alpolgármester Asszony és Dr. Kránitz Zsuzsa doktornõnk fogadták kedves vendégünket, Dr. Bezzeg Katalint, a Balatonfüredi Szívközpont fõorvosnõjét. Bezzeg doktornõ belgyógyász és radiológus a DLC Kft. Alapítvány Diabetológiai Laborjának munkatársa. Fõ témája a cukorbetegség kialakulásának megelõzése – mivel hazánkban sajnos rohamosan növekszik a betegek száma –, és a genetika kutatása. Ennek érdekében kutatja a családok családfáit. Elõadásából megtudtuk, már az 1700as években is találtak cukorbeteg embereket a dakota indiánok körében. A betegek száma az évszázadok múltával csak nõtt. Azt már tudjuk, a cukorbetegség kialakulásáért a béta sejtek felelõsek. A hasnyálmirigyünk nem termel elegendõ inzulint, azért kell nekünk ezt pótolni. A cukorbetegséget meg lehet elõzni. Létrehoztak egy vérbankot, ahol a betegektõl és a leszármazottaktól (gyermekek, testvérek, szülõk) vett vért tárolják, és vizsgálják a gének állapotát, mely munkából sok kérdésre magyarázatot találnak. Egy családon belül legalább 5–6 ember vérmintája szükséges a vizsgálatok elvégzéséhez. A génsebészek különféle kutatásokat végeznek, melynek eredményeként talán nem sokára sebészeti beavatkozással is gyógyíthatók lesznek ezek a betegségek. Bezzeg doktornõ írásvetítõn is illusztrálta a betegségeket, és a gének viselkedését egy adott kísérletben. A vérmintákat a vérbankban lefagyasztják, így évekig tudják konzerválni. Ismertetõt is kaptunk a doktornõtõl, melynek segítségével könynyebben megismerhetjük a genetika rejtelmeit. Nagyon hasznos volt a felvilágosítás, megköszöntük vendégünknek, s mindenkinek, hogy eljöttek hozzánk. Minden olvasónknak jó egészséget kívánunk! Bazsó Józsefné Katka klubtag

16

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

Téli vadászat a Bakonyban

– avagy dámbika vadásszá avatás egy tüskés kökényággal – Cervus dama: vagyis a dámszarvas. Ellentétben a köznapi szóhasználattal, ahol leggyakrabban dán szarvasként említik, s így egyértelmûen származási helyét tévesen Dániának gondolják. E vadnak azonban származási helye Egyiptom. Az ókori egyiptomiak rajzaikon oly élethûen ábrázolják, igaz nem lapátos agancsúként, hanem egyszerû nyolcasként (jobb és balszáron 4–4 ág, összesen nyolc ág). E szarvas faj Magyarországon nem õshonos, hanem betelepített, de már nagyon régóta él itt. Az 1960-as '70-es években mint választékbõvítõ vadként az országon belül sok helyre széttelepí-

tették. Az általában kerítéssel zárt erdõterületek nagysága az egyedek számától függõen 100-tól több ezer hektárig terjedt. Az utóbbi évtizedekben a világrekord trófeák sorát tudhatja magáénak az ország. E vad elejtésérõl álmodtunk barátommal, Csabával már évek óta, de a vadászat valami miatt elmaradt. Arra persze nem is gondolhattunk, hogy október hónapban a barcogáskor (párzáskor) kerítsünk a vadászatra sort, pedig olyankor, vagy télen vadászni dámbikára legalább akkora a különbség, mint a nászéjszaka és a negyven év házasság utáni éjszaka között van. Októberben a barcogó helyeken az érett nagy bikák egymáshoz viszonylag közel, naphosszat hallatják jellegzetes, minden dallamosságot nélkülözõ horkantó hangjukat: azaz barcognak, így csalogatva magukhoz a teheneket. A barcogó hang hasonlítható a vadgalamb búgására, a békák kuruttyolására, vagy a disznóröfögésre. Tisztában vagyok azzal, hogy ezek után már senki sem tudja elképzelni ezt a hangot, de higgyék el, a felsoroltak minegyikére hasonlít. Aki viszont egyszer hallotta, többé el nem felejti. A barcogó hangot csak az agancscsattogás szakítja meg. A barcogóhelyeken a bikák felújítják elõzõ évi, mintegy két méter átmérõjû, 10–40 cm mély barcogóteknõjüket. A teknõ foglaltságát számos illatanyag jelzi a közelbe merészkedõ ellenfelek számára. A bikák szinte csak inni hagyják el barcogóteknõjüket. Az üzekedésre kész tehenek kiválasztják a nekik megfelelõ bikát – „hölgyválasz” – és besétálnak a barcogóhelyre, ahol megtörténik a párzás, az úgynevezett borítás.

A dámok egymást a veszélyre – az elugrást követõen – farkuk legyezõpattintásával, valamint a négy lábon egyszerre szökelléssel „dobogással” figyelmeztetik. Lenyûgözõ élmény ilyenkor a közelükbe lopózni, s figyelni a nagy színjátékot. Egy ménfõcsanaki vadászbarátunk kapcsolata révén történhetett meg az, hogy idén februárban mi is elindulhattunk a Bakonyba dámra. Eredményes vadászatra számíthatunk – telefonálták –, ha vagy hó, vagy holdvilág lesz. Hó volt is bõven. Mindenki megpróbált lebeszélni bennünket az indulásról a már két napja tomboló hóvihar miatt. A híradások arról szóltak, hogy Veszprém megye szinte minden útja járhatatlan, így hát mi sem voltunk teljesen biztosak abban, hogy odaérünk. Úti célunk Veszprémvarsány volt. A Suzuki terepjáróm tehetségére nagy szükségünk volt az átfúvások leküzdésében, melyet csak az tetõzött, hogy esetenként csak métereket láttunk elõre. A Bakonyhoz közeledve egyre többször találkoztunk hómarókkal. Közben megcsodáltuk a 2–3 méter magas hófúvásokat, amelyek hullámaikkal, fodraikkal is félelmetes, de egyben csodálatos látványt nyújtottak. Egy-egy ilyen párkány alá 15–20 ember is kényelmesen elférhetett volna. A természet egy újabb csodájával találkoztunk megint. Szívem szerint mindegyiket lefényképeztem volna, de megállásról szó sem lehetett, hisz a rossz látási viszonyok között az egyenlõ lett volna egy karambollal. Ebéd után érkeztünk meg Veszprémvarsányba, ahol rövid ismerkedés után elfoglaltuk szállásunkat a nagyrédei Major Fogadóban. Csak perceket töltöttünk ott el, átöltöztünk és már indultunk is az erdõbe. Kísérõnktõl, Sütõ József hivatásos vadásztól megtudtuk, hogy mintegy 100 hektár erdõ van bekerítve a dámoknak. Létszámuk 60–70 körül mozog. Mindketten úgy 2,2 kilogrammos agancssúlyú dámbikát szerettünk volna ejteni. A friss hóra leborított silóra hamarosan délceg járásával megérkezett az elsõ lapátos. Agancssúlyát 2,2 kilogrammosra becsültük, és Csaba úgy határozott, hogy jobb bikára vár, pedig számtalanszor beigazolódott már a német közmondás, mely szerint: „A jónál ritkábban jön jobb!” Rohamosan sötétedett, s a dámok meg is indultak minden irányból a siló felé. Percek alatt meg is telt a kis erdei tisztás. Közben kiszemeltünk egy bikát, de a nagy jövésmenésben szem elõl tévesztettük. Azt sem tudtuk, hogy melyik agancshoz melyik test tartozik. Az erõs szürkületben Csaba már nem vállalta a lövést. Én még úgy éreztem, hogy egy–két percig tudok lõni. Kísérõnk ki is szúrt egy szerinte jó bikát, a sorban balról a másodikat. A céltávcsõben hamar meg is találtam a lapockáját a szálkereszttel. A követke-

zõ pillanatban megszólalt a fegyver. Rossz érzésem támadt. A golyó vadba való becsapódását nem hallottam, de ezzel más is így volt. Az utánkeresés nem vezetett eredményre. Aztán megnyugodtam, mert vérnyomot sem találtunk, tehát még sebzés sem történt. Reggel ugyanerre a helyre még sötétben érkeztünk meg. A magasleshez kerülõ úton lopakodtunk a hasig érõ hófúvásban. A tisztáson három dám csipegetett, de csak percek múlva lehetett felismerni, hogy az egyik lõhetõ bika. Csaba ismét erõsebb agancsú bikára várt, a jelenlevõ ugyanis kísérõnk szerint csak kettõ kiló húsz dekás lehetett. Aztán újabb bikák érkeztek, de a kintlévõnél jobb nem jött. A hivatásos vadász viszont próbálta Csabát lövésre bírni, nehogy a nagy válogatás közben egy szemvillanás alatt minden dám eltûnjön. Ahogy egyre világosabb lett, erre minden pillanatban több esélyünk kínálkozott. Egyszer csak dörrenés törte meg a hajnal csendjét, s a Bakony közeli dombjai hosszú morajlással verték vissza azt. A derék lapátos egy rövid, de iszonyatos erejû halálvágta után lerogyott, s fejét a nagy hóba fúrta. Csaba levett kalappal, kimért léptekkel közelített élete elsõ bikájához. Percekig némán álltunk, s hagytuk, hogy barátom kettesben legyen dámbikájával. Örültem sikerének, és elsõként gratuláltam a dámbika elejtéséhez. Utánam a hivatásos vadász, Józsi rázott vele kezet, és a levett kalapjára helyezett fagyöngytöretet adott át Csabának. Ezek a vadászat legcsodálatosabb pillanatai. Ezért érdemes hideg hajnalokon megválni a jó meleg ágytól, s órákat fagyoskodni – sokszor hiába – a magaslesen... A fotózáshoz még meg kellett várni a napfelkeltét, ami akkor egészen különleges felejthetetlen színekkel lepett meg bennünket. A délelõttöt Józsi hétvégi házában, nagyszerû hangulatban reggelizéssel és poharazgatással töltöttük. A délután aztán már újra kint talált bennünket a magaslesen. Sütött a nap, de hideg volt. Szinte bántotta a szememet a hóval bélelt erdei tisztás ragyogása. Csaba puskájával készültem életem elsõ dámbikájának elejtésére, mert az enyém a délelõtti belövés eredményeképpen 20 centimétert aláhordott. Ekkor egy rókát pillantottam meg a tisztáson. Könnyedén ugrott nagyokat – szinte a levegõben maradt –, és farka zászlós ívben úszott utána. Néztük a vörösfrakkost és mosolyogtunk. A következõ pillanatban fölkapta a fejét, s mintha valami ínycsiklandozó illat csapta volna meg az orrát, elindult felénk. Próbalövésemet a róka bõre bánta, és már nem is mozdult többet. Amikor aztán már az alkony is kezdett elõbújni az erdõbõl, egy kiváló dámbika jelent meg a tisztás túlsó szélén. A fák közül és a hasig érõ jancsifûbõl nem kívánt kimozdulni. Percekig állt, mint egy szobor, s tudtuk, minket figyel. Teljes mozdulatlanságban gukkeron keresztül tanulmányoztuk agancsát. A dám látása és alakfelismerõ képessége kiváló,

2003. április 4. melyet még a mozdulatlanságba merevedõ vadász sem tud kijátszani. Nekünk sikerült. Aztán tett egy pár lépést, és minden kezdõdött elölrõl. S ki tudja hányszor ismétlõdött meg, míg egyszer csak elindult a tisztás felé. Józsi engedélyezte a lövést, csak a megfelelõ pozíciót kellett kivárnom. A bika a silóhoz érve keresztben megállt, s lövésem azonnal a földre kényszerítette. Percek múlva, amikor mellette álltunk, már mozdulatlanul feküdt a hóban. Józsi törte meg a csendet elsõnek és azt kérdezte tõlem: „Tudod, hogy mit lõttél”? A trófea súlyát három kiló har-

VASVÁRI ÚJSÁG minc dekára saccolta. Látszott rajta, hogy Õt is meglepte az agancs mérete. A gratulációkat boldogan fogadtam, és kalapomra tûztem a fagyöngytöretet. A fényképezés után kértem Józsit, hogy engedje nekem át a 45–50 kg súlyú dámbika zsigerelését. Eddigi elejtett vadjaim zsigerelését mindig saját magam végeztem el, még Afrikában is. Ezután következett mindkettõnk dámbika vadásszá avatása az elejtés sorrendjében. Elõször Csaba ereszkedett négykézlábra dámbikája fölé, aztán meg én. Az avatási ceremónia keretében mindkettõnket a vadõr Szent

17 Hubertus, a vadászok és a dámbikák nevében „dámbika vadásszᔠavatott, s közben feszülõ nadrágunkra jókorákat suhintott egy tüskés kökénybottal. Amikor megköszöntük az avatást, – mert hát bizony az jólesett – ajándékba megkaptuk az avatópálcát. Este még egy jót mulattunk a hétvégi házban, s poharazgatás közben többször felidéztük dámvadászatunk felejthetetlen pillanatait. Késõn, már éjfél is elmúlt, amikor nyugovóra tértünk. Másnap nem keltünk korán, és dél felé vettük csak célba Vasvárt. Rásó Miklós

A viza A tokfélék családját jelenleg Magyarországon csupán a kecsege képviseli. A Kárpát-medence vizeibõl az elmúlt 30 évben nem fogtak sõregtokot, a vágó- és simatok jelenlétét is csak néhány adat bizonyítja. Mátyás király kövér és pletykás krónikása Galeotto Marzio így ír; „Magyarország a legjobb halakban bõvelkedik. Ezzel azt kívánom mondani: nem lenne itt nagy istencsapás! – lakoma lenne itt az örökkévaló böjt is.” Mivel gyakran volt a királyi asztal vendége, bátran hihetünk neki.

Hosszú évszázadokon át a nagyúri asztalok, fényes lakomák elengedhetetlen és méltó fogása volt a változatosan elkészíthetõ viza. Miért kedvelték elõdeink? Milyen hal is volt ez a viza? Pontosabban milyen hal ez a viza? A Fekete-tengerben a Duna alsó szakaszain és a Volga bizonyos részein most is megtalálható, igaz nagyon megfogyatkozott mennyiségben. KözépEurópa legnagyobb testû hala, igazi óriás. Testhossza meghaladhatja a 6 métert, súlya pedig az 1000 kg-ot. Nem ritka, hogy egy termetes példány 100 kg nagy szemû ikrát – kaviárt – tartalmaz. Testét pikkelyek helyett nagyméretû pajzsszerû vértek borítják. A fej alsó részén elhelyezkedõ szájat körülvevõ bajuszszálak laposak, szalagszerûek és meglepõen hosszúak. Mit is keres ez a tengeri hal a Dunában? Egyes szakemberek szerint a száz évet is elérõ óriások az életük nagy részét sós tengervízben töltik el. Csupán tavasszal és õsszel a szaporodás idõszakában rándulnak ki a folyók középsõ és felsõ folyásához, ahol a kavicsos mederrészeken lerakják ikráikat. A kikelõ lárvák a vízzel sodródva eljutnak a torkolatig,

ahol a félsós brackvízben töltenek el néhány esztendõt. Rendkívül gyorsan növekednek. Háromévesen a testhosszuk meghaladja az 1 m-t. 15–18 éves korukban válnak ivaréretté és kezdik meg a vándorlást. Évszázadokon keresztül a dunai halászok biztos bevételi forrása volt a viza. A magyar viza a bécsi és más nyugati piacokon a magyar szürke marha népszerûségével vetekedett. Fõuraink, királyaink az írott történelem szerint, gyakran küldtek ajándékba vizahalat a szomszéd uralkodóknak. I. András király 1053ban III. Hendrik német császár éhezõ seregének ötven vizát küldött Gyõr alá segítségül. Ötszáz évvel késõbb Oláh Miklós beszámolójába különösen eredményes dunai halászatról ír, ahol ezernél több viza esett zsákmányul. 1877-ben már a megfogyatkozott mennyiségrõl szólnak a krónikák. Károli János úgy vélte, hogy ez a nagyjelentõségû kérdés méltó arra, hogy a hazánk anyagi érdekeivel foglalkozó kormányférfiak is egy kis figyelmet fordítsanak reᄠA helyzetet tovább rontották a XIX. század nagyszabású folyamszabályozásai és az erõmûvek megszaporodása. Jelenleg a Duna ilyen szempontból érdekes szakaszán nem kevesebb mint ötven erõmû üzemel. Átlagosan 35 kilométerenként emelkedik egy gát a vándorló halak útjába. A sorsukat megpecsételõ Vaskapu I. (1970.) Vaskapu II. (1984.) vízlépcsõk ott emelkednek ahol a Duna elhagyja a Kárpát-medencét. Fennállásuk óta Magyarországon két alkalommal fogtak vizát. 1972-ben Ercsinél és 1987-ben Paksnál, egy-egy példányt. Sajnos az állomány a tengerben is vészesen csökken. A folyók menti túlzott fakitermelés, az intenzív, sok kemikáliát felhasználó mezõgazdaság, a városok rosszul, vagy sehogy sem

tisztított szennyvize olyan hatalmas mennyiségû szerves anyagot erõltet a Fekete-tenger part menti sávjába, amitõl idõszakosan oxigén hiányos területek jöhetnek létre. Ez a jelenség 1973 õszén csaknem 4000 négyzetkilométernyi területen jelentkezett a Duna-delta környékén. 1990-ig több alkalommal megismétlõdött. Becslések szerint 60 millió tonna élõ szervezet (hal és haltáplálék), köztük 5 millió tonna hal pusztult el az oxigénhiánytól. Miért is foglalkozunk ezzel a régi, de jelentõs problémával? A rajnai vízlépcsõk hasonló gondokat okoztak a lazacok évi vándorlása során. Az iparosodás, a vízparti városok, növényvédõ és mosószerek együttes hatása a Rajnát az 1950es évek végére haldokló folyóvá változtatta. Az 1960-as években szennyvíztisztítási program kezdõdött. A változás, lassú javulás 1980ban már érezhetõ volt. A rajnai élõvilág regenerálódni kezdett. 1986-ban egy vegyi üzemben, Bázelben tûz ütött ki, melynek oltásakor az oltóvízzel nagy mennyiségû vegyszer ke-

rült a folyóba. A hatás szinte totális volt. Még az év decemberében olyan gyorsított ökológiai programba kezdtek, melynek a fõ célja az volt, hogy a lazac 2000-ig térjen vissza a Rajnába. A víz minõségi javulása mellett a gátak és erõmûvek zsilipjeit megkerülõ hallépcsõkkel tették átjárhatóvá a folyót. Az erõfeszítéseket az EU LIVE-program is támogatta. A lazac újra szaporodik a Rajna mellékvizeiben és felsõ szakaszán. A siker egyértelmû. Tavaly WWF „Viza 2020.” néven programot indított, melynek a célja, hogy az õshonos tokhalfélék élõ és szaporodó helyeit újjáéleszszék. Talán ez a nemzetközi összefogás a német sikerekhez hasonló eredményt hoz. Bízom abban, hogy 2020 környékén a Vasvári Újság mesés vizafogásokról adhat hírt. Laki L.

18

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

Labdarúgás

Kézilabda

A középmezõnyben, pályaavató sztárvendégekkel A megyei II. osztályban szereplõ VVSE labdarúgói négy tavaszi fordulón vannak túl. A csapat a középmezõnyben foglal helyet, 50%-os teljesítménnyel, 2 hazai nyert és 2

A sportkör mûködéséhez 2,9 millió forintot adott az önkormányzat a sportkörnek. Ez az összeg az egész évi mûködésnek mintegy 40 százalékát biztosítja. A labdarúgó pálya befe-

Az NB II-ben szereplõ nõi kézilabda csapat 3 fordulón van túl, idegenben Alsóörstõl vereséget szenvedtek, hazai környezetben a Celldömölk ellen gyõzelemmel mutatkoztak be, míg Tatáról értékes döntetlennel és egy ponttal tértek haza. Így mérlegük 50 százalékos. A kézisek Vilics Tamás szakmai irányítása mellett folytatják jó szereplésüket, és várják az ifi és utánpótlás csapatba a vasvári lányokat. Az eredmények alapján a szurkolókat leginkább az érdekli, hol folytatják jövõre. A feljutás reménye felcsillant, ám a sportkör vezetése úgy látja, hogy az egy osztállyal magasabb szinten való szereplés a jelenleginél sokkal szélesebb szakmai és gazdasági bázist igényel.

Új sportcentrum épül?

idegenben szoros mérkõzésen elszenvedett vereséggel. Új hír - akik még nem látogattak ki a tavaszi szezonban megnézni kedvenceiket - hogy a csapat mérkõzéseit már nem idegenben, hanem hazai pályán játssza. A tavaszt 22 fõs kerettel kezdték a labdarúgók, új szerzeménynek tekinthetõ 3 játékos, Babos Zsolt, Döbör Zsolt, Botfa Bálint.Velük és a régi játékosokkal együtt sikeres tavaszt remélnek a csapat és a szakosztály vezetõi, valamint a szurkolók.

jezési munkálatait pedig 500 ezer forinttal támogatja az önkormányzat, ami jelentõsnek mondható egy forráshiányos költségvetésû város esetében. A korszerûsített labdarúgó pálya avatása ünnepélyes keretek között, villanyfényes mérkõzésen történik meg - vélhetõen a Borsodi Liga befejezését követõ hét végén, tömegsport rendezvénnyel egybekötve. Erre a villanyfényes avatóra nagy valószínûséggel meghívást kap a ZTE és a Siófok labdarúgó csapata.

Állateledel és horgászbolt Kimért kutya- és macskatápok óriási választékban! Kutyatápok 150 Ft/kg-tól (Cheppi 245 Ft/kg) Macskatáp 280 Ft/kg (Kitekat: 375 Ft/kg) Vitaminok, pórázok, nyakörvek, egyéb felszerelések Mancs kutyaszalámi (1 kg) 199 Ft Többféle fagyasztott áru kapható pl.: darálék (1 kg) 145 Ft • tiszta (3 féle ízben) 150 Ft/kg

GAZDATÁPOK

nyúl-, tojástáp: 70 Ft/kg • csibe indító: 100 Ft, nevelõ: 95 Ft

HORGÁSZFELSZERELÉSEK

AKCIÓS Matchbotok már 2990 Ft-tól olcsó Silstar teleszkópos botok, spiccbotok zsinórok, etetõanyagok nagy választékban

AKVARISZTIKA

Díszhalak, akváriumok, szûrõk és egyéb kiegészítõk aranyhal: 490 Ft • ékszerteknõs (rendelésre): 1300 Ft Várom régi és új vásárlóimat!

Vasvár, Járdányi u. 1. • Tel.: 30/227-8840

S ha már az újdonságokról esett szó, igazi szenzáció, hogy elkészült annak a sport és wellnes sportközpontnak a látványterve - melynek megvalósulása esetén - a sportkör egyszer s mindenkorra önálló gazdasági egység lehet(ne). Ebben a sportcentrumban sportöltözõk, fallabda, szolárium, konditerem, fittnes, szauna és kisméretû rekreációs medence kapna helyet - tudtuk meg a VVSE ügyvezetõ elnökétõl. A beruházás – jelentõs saját erõvel, soksok munkával – mintegy 120 millióba kerülne. A látványtervet következõ számunkban bemutatjuk. E centrum megálmodásával már a kistérségi központ szisztémájára gondoltak a megvalósíthatósági terv készíttetõi. –sok–

Méteráru, lakástextil, rövidáru bolt Vasvár, Bartók B. u. 4/c (Templom-domb)

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánva továbbra is szeretettel várom kedves vásárlóimat!

TAVASZI AJÁNLATOM Férfi öltönyszövetek reklám áron többféle színválasztékban 1000 Ft/m Nõi szövetek 100%-os lenanyagból 980Ft/m Kosztümszövetek széles választéka 750–1000 Ft/m Strech puplinanyagok egyszínû és kockás mintával 800–900 Ft/m Hímzett és egyszínû ruhaanyagok 880–1300 Ft/m Mintás georgette selymek 800 Ft/m Továbbá kaphatók kartonok, felnõtt és gyermek paplanok, ágynemûgarnitúrák, színes és fehér lepedõk, frottír törölközõk, abroszok, nagy-és kis vánkosok, plédek, franciaágy-takarók, enyvesvászon, redõny-gurtni, varráshoz szükséges kellékanyagok, függönyök és csipketerítõk.

Fabók Tibor

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

Kosárlabda 2003. 03. 07. • Vasvári KSE – Bolyai Indians 56– 68 (10–17, 10–15, 19–19, 17–17) Vasvári KSE: Somogyi T. (7/3), SZILVÁGYI ZS. (15), Sipos-Tompa L. (11/3), Dóka B. (4), SZABÓ Z. (15/3) Egy hazai hármassal kezdõdött a találkozó, ami alaphangot is adhatott volna a továbbiakra, de sajnos ezt 10 Bolyai-pont követte. A következõ percekben felváltva estek a kosarak, s így állandósult a 8–10 pont körüli vendég vezetés. Hazai oldalon fõként a támadások rendezetlensége okozott problémát, s ennek volt köszönhetõ a lépéshátrány. Az utolsó két negyedben aztán kiegyenlítõdött a két csapat játéka. A VKSE alaposan megnehezítette a dobogós helyen álló vendégek dolgát, de sajnos ez ma csupán arra volt elegendõ, hogy ebben a játékrészben egál legyen az eredmény, de a találkozó elsõ felében begyûjtött 12 pont hátrányt nem sikerült ledolgozni. 2003. 03. 12. • Tanárképzõ II. – Vasvári KSE 67–59 (18–17, 11–8, 16–14, 22–20) Vasvári KSE: Szilvágyi Zs. (13/6), Szilvágyi I. (13), Sipos-Tompa L. (12/6), Dóka B. (11), Szabó Z. (10) Ezt a meccset hozni kellett volna. Ezt mindenki tudta, és ezzel az elánnal állt neki a csapat a találkozónak. Ami akár jó meccs is lehetett volna, azonban: hiába húzott el elsõ negyedben 12–6-ra a VKSE, s hiába védekezte ki sorra a TK támadásait, megszerezve a lepattanókat, ha közben gyakran a fél pálya elõtt visszalopták a játékszert a hazaiak. Egy-egy rövidebb jó periódus eredményét rendre az utána következõ hul-

lámvölgy rontotta le. S ez így ment a mérkõzés végéig. Vendég oldalon a támadások szervezettsége is sok kívánni valót hagyott maga után. Az utolsó negyedben a TK 11 pont elõnyt harcolt ki, melyet azonban a Vasvár három perccel a vége elõtt 2 pontra felhozott. Ekkor ahelyett, hogy megnyugodott volna a csapat, ismét kapkodóvá vált a játék, amit a hazaiak leindulásokból szerzett kosarakkal büntettek, de ezek korrigálására már nem volt idõ. 2003. 03. 21. • Vasvári KSE – BC Ják 46–62 (8–12, 11–18, 8–21, 19–17) Vasvári KSE: Somogyi T. (5), Farkas Z. (2), Szilvágyi Zs. (5/3), DÓKA B. (18), SZABÓ Z. (14), csere: Soós D. (-), Káldi Z. (2) A vendégek mindjárt a mérkõzés elején robbantottak, rövid idõ alatt 10 pontos elõnyre tettek szert. Vasvári oldalon ismételten sok volt az eladott labda és az átgondolás nélküli akció. S míg hazai oldalon az egész mérkõzés alatt csupán 1 tripla született, addig a jákiak már az elsõ félidõben 4nél jártak, melyet a késõbbiekben újabb 3mal toldottak meg. A félidei 11 pontos hátrány azonban még nem tûnt behozhatatlannak. Aztán – ahogy az idén már többször is – a harmadik negyedben egy erõteljes vasvári hullámvölgy következett; a hazaiaknál teljesen hiányzott az összhang és az átgondolt játék. A sokkal összeszedettebben játszó Ják 21–8-ra hozta a játékrészt, 24 pontos elõnyt kidolgozva. A végjátékra ismét öszszeszedettebbé vált a VKSE, azonban a kiegyenlített játék az eredmény kozmetikázására sem volt elég. Dokey

19

Mindszenty emléktúra Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek tiszteletére május 2-án pénteken 7. alkalommal kerül megrendezésre az emléktúra Vasvár és Csehimindszent között. A túra útvonala: Vasvár – Oszkó, volt vasútállomás – Jeli arborétum – Borhordó út – Oszkó szõlõhegy – Hegypásztorkör pincéje – Döbör melletti erdei út – Csehimindszenti szõlõhegy – Csehimindszent Napköziotthon. Rajt: Vasvár, Szentkút Fürdõ Camping – május 2-án 8 és 9 óra között. Cél: Csehimindszent, Napköziotthon Táv: kb. 20 km Ideje: 6 óra Nevezési díj nincs Minden résztvevõ emléklapot kap, akik a távot szintidõn belül teljesítik, kitûzõt kapnak. A túra végén Csehimindszentrõl autóbusz közlekedik Szombathely, Keszthely felé. Vasvárra különbusz biztosítva! A túrán saját felelõsségére mindenki részt vehet. A túra befejezésekor szentmise a bíboros úr emlékére a templomban. Szállást saját felszereléssel Vasváron a Szentkút Fürdõ Campingben biztosítunk. Mikosszéplakon zsíros kenyér és forró tea várja a sikeresen célba érõket. Csomagszállítást vállalunk! Részletes felvilágosítást ad: Benke Tibor 9800 Vasvár, Nagyköveshegy utca 6. Telefon: (napközben) 94/572-019, (este) 94/370-230; mobil: 30/441-4377 Mindenkit tisztelettel vár a rendezõség!

EDS-Kardos Teremlabdarúgó Kupa Az idei évben harmadszor került megrendezésre az EDS – KARDOS Kupa. A támogatók jóvoltából a sporteseményen jó hangulatban találkoztak a gyermekek, a sportvezetõk és a szülõk, akik kellemes emlékeket és élményeket hoztak magukkal az elõzõ évekrõl. A városi Sportcsarnok adott otthont az EDS Elektronikus Adatrendszer Kft. Adatrögzítõ Központ és a Kardos László Általános Iskola által támogatott labdarúgó teremtornának. A 12 éves volt lurkósok a meghívott 5 csapat mindegyikével körmérkõzéses formában találkoztak 1x20 perces játékidõben. A színvonalas, néhol a labdarúgás szépségeibõl is ízelítõt adó mérkõzéseken nagyon nehezen dõlt el a 2–4.hely sorsa. Jól felkészített csapatok kemény, de sportszerû mérkõzéseken mutatták meg mire képesek e szombaton.

HELYEZÉSEK: 1. Vasvár 5 pont 2. Vép 9 pont 3. Körmend 9 pont 4. Keszthely 9 pont 5. Vasi Titánok 3 pont 6. Sárvár 0 pont A vasváriak lejátszott mérkõzéseinek eredményei: Vasvár–Körmend 4:1 Vasvár–Vép 3:0 Vasvár–Vasi Titánok 8:1 Vasvár–Keszthely 5:0 Vasvár–Sárvár 4:1 Különdíjasok Legjobb kapus: Szabó Bence, Keszthely Gólkirály: Szalai Roland Legjobb mezõnyjátékos: Kovács István, Vasvár

Legjobb hazai játékos: Barabás Bence, Vasvár A rendezvényt Dr. Wessely István, az EDS ügyvezetõ igazgatója, a sportesemény fõtámogatója nyitotta meg, aki beszélt a sport, a mozgás égészség megõrzõ erejérõl és a cégük támogatási rendszerérõl. Az eredményhirdetéskor a résztvevõ csapatok oklevelet és zászlót kaptak ajándékba, a helyezettek pedig egyenként éremdíjazásban részesültek, illetve az elsõ három helyezett csapat serleget vehetett át Hollósy Lászlótól, az iskola igazgatójától, aki zárszavában méltatta a gyerekek egyéni és csapatteljesítményét, küzdeni tudását, sportszerûségüket. A csapat tagjai voltak: Polgár Roland, Kovács István, Robán Dávid, Sejber Bálint, Gangel Marcell, Újhelyi Zoltán, Szabó Adrián, Winkelbauer Gábor, Sõre Szabolcs, Barabás Bence, Rózsa Péter. Horváth László – edzõ

20

VASVÁRI ÚJSÁG

2003. április 4.

NAGY TAVASZI AKCIÓ!!! MINDEN SZEMÜVEGKERET

30%-kal OLCSÓBBAN KAPHATÓ! Monitorszûrõk, lencseszínezések

CSAK 1 FT-ért! INGYENES szemvizsgálat szerdánként 8 órától a templom melletti

OPTIKÁBAN Vasvár, Bartók B.u.2 Tel.: 370-920

Anyakönyvi hírek Halálozás: Kardos Istvánné szül. Móricz Mária, Csonka György, Gaál János, Dömötör Mária.

Apróhirdetés • Vasváron 4000 db használt cserép 70000 Ft-ért eladó. Érdeklõdni a 06-30/853-0761-es számon lehet. • Vasváron 4 lakásos társasházban 2,5 szobás lakás garázzsal eladó. Érdeklõdni a 30/474-3117 telefonszámon lehet. • Vasváron a Semmelweis utcában építési telek eladó. Tel.: 30/481-1497.

Vasvári Újság A VASVÁRI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA Kiadó: Polgármesteri Hivatal, Vasvár Felelõs kiadó: NÉMETH ZSOLT polgármester Felelõs szerkesztõ: BODORKÓS ANDRÁS Szerkesztõségi munkatársak: Baán Erika, Balogh László, Dóka Balázs, Laki László, Pogács Mónika, Sejberné Szabó Mariann, Szabó Zoltán, Tausz István, Unger József Készült: LINEA NYOMDA SZOMBATHELY ISSN 1216-0377