Erzsébetváros környezetvédelmi programja
Általános követelmények A környezetünk leromlott állapota és ezzel kapcsolatba hozható tömeges egészségkárosodás, a természeti erőforrások jelenlegi pazarló felhasználása, az örökölt természeti és épített értékek elégtelen védelme napjainkra már a továbbfejődést akadályozó, világszerte válsággal fenyegető globális problémává vált. Ezt felismerve az utóbbi évtizedekben számos nemzetközi egyezmény és hazai jogszabály született, amely kötelezővé teszi a fenntartható fejlődés biztosításához szükséges gazdasági–műszaki és társadalmi feltételek megteremtését. A magyarországi környezetvédelem általános szabályait az 1995. évi LIII. törvény fogalmazta meg, amelynek 46.§. (1) bekezdés b.) pontja az önkormányzatok számára előírja helyi környezeti adottságokat figyelembevevő környezetvédelmi program kialakítását, illetve a kialakított program rendszeres felülvizsgálatát, szükség esetén újrafogalmazását. E kötelezettségének kívánt eleget tenni Erzsébetváros önkormányzatának Képviselőtestülete, amikor elhatározta környezetvédelmi programjának megújítását. A környezetvédelmi program koncepciójának kidolgozása során világossá vált, hogy teljesen új a környezetvédelmi programra van szükség. Az új program kialakítása mellett szóló érvek: • Erzsébetvárosban végzett közvélemény–kutatások eredményei egybehangzóan arra utaltak, hogy a kerület lakosságának leggyakrabban említet kívánsága az egészségesebb életet és jobb életminőséget lehetővé tevő környezetállapot, köztisztaság és közrend kialakítása. Annak ellenére, hogy az önkormányzat az utóbbi években nagy gondot fordított a környezetvédelemre, megállapítható volt: a lakosság elégedetlen az elért eredményekkel. • Növekedőben van a lakosság és a civil szervezetek környezetvédelem iránti érdeklődése, ezzel javulni látszik a lakosság és a civil szervezetek környezetvédelmi tervezésében és végrehajtásában történő bekapcsolódásának esélye. • Kedvező lehetőség adódik egy konszenzuson alapuló közép és hosszú távú program elfogadására. • Az európai és hazai pályázati lehetőségek kihasználása anyagi többletforrások elnyerését teszik lehetővé. A sikeres pályázatok előfeltétele, hogy saját programunkat hangoljuk össze a kapcsolódó európai, hazai, budapesti és társkerületi környezetvédelmi programokkal. Szükséges és fontos feladatként jelölhető környezetvédelmi program törvényileg is megkövetelt összehangolása más Erzsébetváros rendezési–fejlesztési, környezetegészség–ügyi, oktatási–művelődési terveivel.
Helyzetértékelés, célok, intézkedési javaslatok E program kialakítását a megoldandó környezeti problémák felmérése, elemzése és értékelése előzte meg. A Környezetvédelmi Program előkészítése során választ kellett keresni az alábbi kérdésekre: • A felismert környezeti problémák jelenleg és a későbbiekben milyen mértékben és módon veszélyeztethetik a lakosság egészségét, közérzetét és anyagi javait. • Milyen okok idézték elő a környezetállapot romlását, milyen intézkedésekre és beavatkozásokra van szükség, annak érdekében, hogy kedvezőtlen hatások mérsékelhetők, esetleg kiiktathatók legyenek. Választ kellett adni arra is, hogy a jelenlegi környezetállapot-változási trend tartóssá válása a jövőben milyen környezetállapot–romlást idézhet elő. • A környezetvédelmi tevékenységnek nincsenek természetes, vagy közigazgatási határai. A határok hiánya – de a kétszintű budapesti önkormányzati rendszer miatt is – a környezetvédelem kulcskérdése az önkormányzatok közti együttműködés. Meg kellett vizsgálni, hogy milyen konkrét és közhasznú együttműködési lehetőségek adódnak az Erzsébetvárosi Önkormányzat és a Fővárosi
Önkormányzat, valamint a rokonproblémákkal sújtott „körúti kerületek” között. A környezetvédelem területén összefüggéseiben kell áttekinteni környezeti hatótényezőket, azok hatását (környezet állapota); elérendő célállapotot; megoldási folyamatokat (Program) majd az ehhez tartozó terveket, ütemterveket, intézkedési feladatokat, és szükséges anyagi források biztosítását (Operatív tervek, költségvetési javaslatok, hazai, budapesti és EU pályázatokon történő részvétel, együttműködésből eredő előnyök érvényesítése) Ez a megközelítés megfelel az OECD–ben kialakított elveknek és gyakorlatnak.
I) Levegı szennyezettsége A fővárosban, de a nagy lakósűrűségű Erzsébetvárosban különösen, a szennyezet levegő az emberi egészség és az épített környezet legjelentősebb károsítója A légszennyeződésnek emellett jelentős szerepe van a fémből készült műtárgyak (pld. hidak, esőcsatornák stb.) korróziójában is. Levegőt szennyező, egészségre káros komponensek mennyisége, minősége és egymásközti aránya időszakos mérésekből ismert. Az adatok birtokában egyértelműen megállapítható, hogy a légszennyező anyagok képződésében a nagy gépjármű forgalomnak döntő szerepe van. A mérési eredmények azt is jelzik, hogy kerületünk levegőszennyezettségében a kén–dioxid szennyezettség már nem játszik jelentős szerepet, ugyanakkor a szén–monoxid, szén–dioxid, az aromás és normál szénhidrogének, nitrogén–oxidok és a szállópor koncentrációja több esetben túllépi az európai és hazai határértékeket. Erzsébetvárosban a levegőminőség utóbbi évtizedekben bekövetkező változásai ellentmondásosnak értékelhetők. A levegő kéndioxid és a füstköd képződésének veszélye jelentősen csökkent. A csökkenés a széleskörű fűtés–korszerűsítésnek, a széntüzelés gyakorlati megszűnésének kedvező eredménye. Ugyancsak kedvező tény a levegő ólomtartalmának jelentős csökkenése, amely a gépjármű állomány utóbbi években bekövetkezett lassú korszerűsödésének eredménye. Kedvezőtlen fejleménynek tekinthető az ember érzékszervekkel kevésbé észlelhető de az egészségre annál veszélyesebb nitrogénoxidok, szénhidrogének és égéstermékeik, a – főként aromás – szénhidrogén származékok veszélyes növekedése. A levegőminőség változás trendjét komplex módon értékelve megállapítható, hogy helyenként észlelhető kedvező jelenségek ellenéré a légszennyezés mai is Erzsébetváros egyik legjelentősebb környezet-egészségügyi problémája maradt. A levegővédelmi feladataink iránya egyértelműen kijelölhető: • Az egészségügyi határértéket meghaladó, vagy a körül ingadozó légszennyező anyagok koncentrációjának csökkentése, • A még elfogadható szinten észlelt veszélyes gázok (pld ózon) koncentrációnövekedésének megakadályozása.
Intézkedési Program L1; Főváros hozzájárulásával a levegő szennyezettség csökkentés érdekében meg kell valósítani a jelenlegi közlekedési rend átfogó reformját, amely tartalmazza: • a mellékutcák átmenő gépjárműforgalmának csökkentését, • további sétáló és mérsékelt forgalmú utcák kialakítását, • a parkolási rend megújítását, különös tekintettel a 1,5 méternél keskenyebb járdák felszabadítására, a növénytelepítésre felhasználható utcai területek bővítésére. L2; A légszennyezettség folyamatos ellenőrzése önként vállalható kötelezettségünknek tekinthető. Modern, 3-4 mérőhelyből álló erzsébetvárosi ellenőrzőrendszer saját forrásból történő megvalósítása, a nagy beruházási költségek miatt középtávon irreális, így külső pályázati lehetőség kihasználására kell törekedni. Ha ez nem elérhető, egyetlen lehetőségünk marad, a fővárosi levegőmonitoring Erzsébetvárosra vonatkozó adatainak folyamatos átvétele.
L3; A levegő szennyezettségének csökkentése érdekében a legfontosabb teendőnk a gépjárműforgalom középtávon történő csillapítása. Ez fokozatosan, megfelelő kompromisszumokkal érhető el. Levegő tisztaságra gyakorolt hatása miatt kapcsolódó megoldandó teendőnek tekinthető a zöldterületek növelése, a parkolási helyzet javítására, a városrész átszellőzésének kérdése, a sétáló és korlátozott forgalmú utcák létrehozása, forgalomcsillapított övezetek kijelölése, irányuló előtervezés. L4; A levegőszennyezettség csökkentése és a zavartalan közúti forgalom biztosítása miatt nélkülözhetetlen gondoskodni a kerület tulajdonában lévő útszakaszok fenntartásáról és korszerűsítéséről. A közutak osztályba sorolását, a közúti közlekedés rendjét, útellenőrzési szolgálat működtetéséről és a közúti jelzések épségéről szóló adatokat, az utcakataszteri nyilvántartást folyamatosan vezetni kell a Városüzemeltetési és Közrendvédelmi Iroda térinformatikai rendszerében.
II) Víz Az ivóvízellátás a Fővárosi Önkormányzat feladatkörébe tartozik. Saját feladatunk e téren a vízszolgáltatás minőségének és biztonságának figyelemmel kisérése. A rendelkezésre álló adatok szerint az ivóvíz minősége kiváló, minden magyar és európai környezet–egészségügyi normának megfelel. A vízellátás biztonsága a vízvezetékek állapotától függ. A vízvezetékek egy része elhasználódott, kerületünkben jelentős vízhálózati rekonstrukció várható. Erzsébetváros területén felszíni vízfolyás nem található, kizárólag talajvíz fordul elő. A talajvizek magas szintje a múltban sok terhet hárított az önkormányzatra (pincevizesedések, gombafertőzés felszámolása,) ezért a talajvízszint ingadozás ellenőrzésére az önkormányzat a főváros legfejlettebb vízszintellenőrző hálózatát építette ki. Az eddig regisztrált adatok alapján megállapítható: • A talajvíz tengerszinthez viszonyított magassága a felszín lejtésével párhuzamosan Ny-DNY irányban jelentősen csökken. A közel 5 m-es magasság- és potenciálkülönbség hatására a ÉK-DNY-i irányú talajvíz-áramlás jött létre. • Erzsébet krt. – Károly krt. közötti szakaszon a talajvizek, a felszínhez viszonyítva uralkodóan 5 m–nél mélyebben, a kerület középső részén 4,0 – 4,5 m–es felszín alatti mélységben, míg Külső-Erzsébetvárosban a felszín közelében, 2,5 – 3,0 m közötti mélységben helyezkednek el. • A felszínhez legközelebbi talajvízszintet a Csengery utca és Wesselényi út saroknál 1,5 m . mélységben észlelhető. A talajvíz só általában 500 – 3500 mg/L szélsőértékeken belül változik, átlagosan 1000 mg/L, mely jónak mondható. A természeti adottságaink (altalaj nagy áteresztőképesség, magas talajvízszint) miatt talajvizeink felszínről könnyen szennyeződhetnek, ezért kerülendő a téli sózás, benzinkutak működtetése, szenny-termelő ipari-kisipari üzemek, műhelyek létesítése, szennyvíz kibocsátás ellenőrzésének elmulasztása.
Intézkedési Program V1; Változatlan feladat a kerületet egyenletesen lefedő talajvíz–figyelőkút rendszer (57 db) fenntartása, és folyamatos üzemeltetése, a mért adatok rendszeres értékelése. A talajvíz ellenőrző rendszer adatsorait változatlanul a fel kell használni: • Az épületek állagát károsan befolyásoló talajvíz–szint ingadozások előrejelzésére. A várható talajvízszint-növekedés ismeretében fel lehet készülni a pincék elöntésének, lakóházak gombásodásának elhárítására. • A talajvízszint félévenkénti regisztrálása. A regisztrált adatok bázisadatként szolgálhatnak a jövőbeni károk okozati összefüggésének feltárásához. • Talajvizeink hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata. Talajvizeink minőségi szempontból alkalmasak környezetvédelmi hasznosításra, a közterületek, különösképpen közparkjaink öntözésére és takarítására. Hasznosításuk másik lehetséges területe a hőszivattyús módszerrel történő lakásfűtés. Célszerű feltárni
a felhasználás konkrét lehetőségeit. • Az önkormányzat számítástechnikai fejlesztése során figyelembe kell venni, hogy a talajvíz környezetállapotára vonatkozó adatait térinformatikai rendszerhez illeszthető formában kell tárolni. • Folyamatos feladat a főváros vízhálózat-rekonstrukció ütemezésének időben történő megismerése. A cél az útbontással járó munkák koordinációjának, szinkronjának biztosítása.
III.) Föld, talaj Erzsébetváros felületét nagyrészt szilárd mesterséges burkolat borítja. Ennek káros következménye, kevés a csapadék beszivárgás, a növényzet vízellátását részben öntözéssel kell biztosítani. A talajvíz nagyobb tömegének burkolaton történő összegyűjtésével és csatornán történő levezetésével nem kerülhet kellő mennyiségű nedvesség a légkörbe. Melynek következménye az emberre és zöldfelületre is igen kedvezőtlen félsivatagi városi levegőklíma kialakulása. Mindez továbbgyűrűzve jelentősen megdrágítja a növényzettelepítés és fenntartás költségeit. A nem burkolt, un. aktív felületek nagy részén a múlt században történt területfeltöltés törmelék anyaga található. A degradált, törmelékes, erősen bolygatott és tömörödött altalajon képződött, csekély vastagságú talajok ökológiai és növénytermesztési potenciálja messze elmarad az átlagos minőségű és rétegvastagságú természetes talajokétól.
Intézkedési Program T1; Feladat a talajállapot figyelemmel kísérése, az észlelt szennyeződések területi kiterjedésének a kiküszöbölése, mentesítés, területek felmérése és térképi ábrázolása, T2; Talajjal borított közterületen biztosítani kell a rendszeres talajlazítást és a tápanyagellátást.
IV.) Zöldfelület, Parkfenntartás A fővárosi kerületek közül az Erzsébetváros közcélú zöldfelületeinek az aránya a legrosszabb. Gondozott zöldfelületi ellátottság mintegy 0, 3 m 2 / fő. A zöldfelületek és közkertek, apró foltokban jelennek meg, nem alkotnak egybefüggő zöldfelületi rendszert. Alapvető környezetvédelmi feladatként kell kezelni a zöldfelületek védelmét, mennyiségi és minőségi továbbfejlesztését, a kerületi parkok állapotának javítását, értékfokozó fejlesztését.
Intézkedési Program Z1; Elengedhetetlenül szükséges egy folyamatosan megújítandó, térinformatikai rendszerrel összekapcsolt Európai Uniós zöldfelületi kataszter létrehozása. A kataszter alapul kell, hogy szolgáljon a zöldfelületi rekonstrukciós munkákhoz, a parkfák és sorfák növényvédelmi és kondicionálási akciótervéhez, fák ökológiai állapotfelméréséhez és minden fa állapotjavító intézkedéséhez. A jelenlegi zöldfelület fenntartás színvonalát emelni kell a kritérium elvű értékelés gyakorlatának megteremtésével. Z2; A több szintes védővédő-izoláló zöldfelületi sávok sávok létesítésére: • Fásítás, a fák számának növelése: növényzet telepítése javasolható a Dob, Dohány, Király, Wesselényi utca egyes útszakaszain, a Károly körúton, a Klauzál, az Akácfa, Rottenbiller, Alsóerdősor, Rózsa, Barcsay, Tivadar, Vörösmarty, Bajza, Péterfy S., Murányi, Bethlen G., Hernád és István utcákban. • Fel kell mérni Dembinszky - Rottenbiller - Damjanich - Bethlen Gábor utcák által határolt tömbben l, 09 hektár területű közkert kialakításának lehetőségeit. • Egy adott épülettömb rehabilitációjának előkészítése során vizsgálni kell, hogy adódik-e lehetőség új zöldfelület kialakítására. • Útfejlesztések során a lehetőséghez mérten több szintes védővédő-izoláló zöldfelületi sávok létesítésére hangsúlyt kell helyezni.
Z3; Zöldterület-rekonstrukció kapcsolatos részfeladatok: • A kerület több ezer útsorfájának egészségi állapota rossz, többségük kiöregedett, cserére szorul. A városkép javítása, a vagyoni és személyi kár elhárítása érdekében is rendszeressé kell tenni a fenntartás jellegű fasor-rekonstrukciókat. • Fenntartási rekonstrukciós munkákat célszerű elvégezni, többek között az Almássy téren, Klauzál téren, Bethlen Gábor téren, a Városligeti fasor, Százház u., Madách sétány, illetve a Bajza u. területén. A fapótlási kötelezettségek megállapításánál alapvető környezetvédelmi célkitűzés, hogy a jelenleg meglévő biológiailag aktív felületarány, a zöldfelületek nagysága, illetve a fák lombozatának kubatúrája ne csökkenjen. • A zöldfelület rekonstrukció konkrét feladatait, fontossági sorrendjét és időrendjét külön előterjesztés elfogadását követően operatív tervben kell rögzíteni. Z4; A kerületi közterületeken található játszóterek fenntartására üzemeltetési tervet kell kidolgozni. Az önkormányzati ingatlanok közül az óvodák, iskolák, bölcsődék, bölcsődék, egészségügyi intézmények kertjeinek zöldfelületét és berendezési tárgyát (játszótéri eszközök, sporteszközök, parkbútorzatok) a hatályos biztonsági szabványelőírások szerint fel kell újítani. Z5; Városi virágfelület növelése érdekében minden évben meg kell szervezni a már hagyományos lakossági virágosítási akciót. Z6; Közterületek virágosítására új akciót kell szervezni. (virág – cserjeágyak, virág konténerek, kandeláberekre helyezett virágvázák, fa-örökbefogadási akciók). Z7; A tömb–rehabilitációk során meg kell vizsgálni a belső udvarok zöldesítését és belső kertek kialakítását. Segíteni és támogatni kell a homlokzat utcafronti részén az ablakok, erkélyek, balkonok virágosítását, függő folyosók, tűzfalak növényesítését. Z8; A parlagfű kiirtása céljából évente akciótervet kell kidolgozni és annak eredményeit az év végén értékelni kell. Z9; Parkjaink korszerűsítése céljából fejlesztési akció tervet kell készíteni. E terv célja: az EU szabványoknak megfelelő, biztonságos, tiszta parkok létrehozása. Meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőség adódik: • a közparkok fokozottabb őrzésére, elkerítésére, a parkőri rendszer kiterjesztésére, automata öntözőhálózatok elterjesztésére, parkberendezési tárgyak szabvány szerinti fejlesztésére, • a parkon belüli virágágy felületek növelésére, a parkfák fokozottabb mértékű gondozására. Z10; 2005. évtől kezdve minden évben ki kell dolgozni a közterületi növényvédelmi tervet.
V.) Települési,– épített környezet A Főváros VII. kerülete, Erzsébetváros 2, 1 km2 –es területével a második legkisebb fővárosi kerület. A Erzsébetváros a Duna egykori bal parti síkságához sorolt, mesterségesen feltöltött ártéri területen épült fel. A helyenként magas talajvízszinten túlmenően, a kerület természeti adottságai nem okoznak környezetvédelmi problémát. Erzsébetváros mesterséges környezete, építészeti adottságai viszont környezetvédelmi szempontból kifejezetten kedvezőtlenek. A kerület (sűrűn beépített városrész, lakósűrűsége nemcsak Budapesten, hanem Európában is a legnagyobb. A szűk utcák, közterek és ezzel együtt a zöldterületek elfogadhatatlan aránya ( 0,3 m 3 / lakos), a sűrű, zártsorú beépítettség, a kis területből és a nagy népsűrűségből eredő koncentrált szennyeződés, a helyi környezet-egészségügyi problémák kiterjedt lakossági hatását eredményezi.
Intézkedési Program Az épített környezet védelme érdekében intézkedni kell az alábbi kérdésekben: É1; A kerület sűrű beépítettsége is közrejátszik a légszennyezés kedvezőtlen növekedésében. A lakóterültek átszellőzése nem
megfelelő. A fejlesztési tervekben érvényesíteni kell a lazább beépítés iránti igényt. É2; A mélyalapozást igénylő építkezések tervezésénél figyelembe kell venni a talajvíz–visszaduzzasztásban rejlő veszélyeket (pincevizesedése, gombásodás). É3; Az épített környezet, különösen a homlokzatok egyik legfőbb elcsúfítója az olajos korommal történő elszennyeződés. Ez a kártékony anyag elsősorban a rossz műszaki állapotban levő gépjárművek által kibocsátott aeroszolok, szénhidrogének, valamint a szálló por keveredéséből ered. A homlokzat–szennyeződés sok ingatlantulajdonosnak okoz az építmények állagromlásából eredően kárt. Az okok ismeretében a kár mérsékelhető: • a forgalom mérséklésével, • a szálló por mennyiségének csökkentésével (rendszeres utcalocsolása, útburkotok gyors helyreállítása, épületbontások szakszerű elvégzésének kikényszerítése) • a légszennyező kiszűrésével (szennyezőanyag-kibocsátás – az erzsébetvárosi autósok számára díjtalan – mérésének megszervezése).
VI.) Zaj,– rezgésvédelem A Fővárosi Környezetvédelmi Program keretében végzett zajmérések (235 mérési pont) szerint a budapesti főutak mentén a mért zajszintek a nappali határértéket az esetek 85, 4%–ában, az éjjeli határértéket pedig 93, 7%–ában lépik túl. A zajszint határérték nappal 65 dB., éjjel 55 dB. Kedvezőtlen helyzet alakult ki Erzsébetvárosban is. Különösen magas zajterhelésű területek az Erzsébet körút, a Rákóczi út, és a Károly körút. (nappal: 71–77 dB, éjjel 66–72 dB) Magas zajterhelésű területek közé sorolható még a Dózsa György út, Dob utca, Király utca, Thököly út, Rottenbiller utca (nappal: 68–71 dB, éjjel 62–66 dB) is. A magas zajterhelés egyértelműen a nagy gépjárműforgalom következménye. Az utcai zajterhelésben szórványosan okoznak gondot szórakoztatóipari létesítmények, látogatóik és e helyek vendégeinek főként éjszakai hangoskodása.
Intézkedési Program Za1; Nyilvántartást kell vezetni a helyhez kötött zajforrásokról. A zajkibocsátási határérték betartását meg kell követelni. Za2; Célszerű együttműködni a kerületi zajtérkép elkészítésében. Za3; Kritikus útvonalak mentén, és egyes egészségügyi és oktatási intézmények környezetében konkrét intézkedések szükségesek a zajszint csökkentésére. Za4; Zajterhelés csökkentése forgalomcsillapítással, forgalomtechnikai intézkedéssel is lehetséges, mindezt a fővárossal közösen kell megvizsgálni. Érdemes úttestburkolat felújításakor fontolóra venni a csendes aszfalt-burkolás lehetőségét.
VII.) Hulladékgazdálkodás, köztisztaság A hulladékgazdálkodás a természeti erőforrások pazarlásban levő válsággal fenyegető veszélyek felismerésében gyökerező új világmozgalom, amely nem csak hulladék elszállítását és ártalmatlanítását, hanem a hulladékok mennyiségének csökkentését és újrahasznosítását is céljának tekinti . A hulladékgazdálkodás részben a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó környezetvédelmi, környezet-egészségügyi feladatkör. Erzsébetváros Önkormányzata ennek tudatában önként vállalt kötelezettségének tartja a kommunális hulladék lakókörnyezetben történő gyűjtésének, majd az így összegyűjtött hulladék hasznosításának megszervezését. A kommunális hulladék gyűjtése rendszeres és megbízható. A hulladék elszállításával kapcsolatos panaszok szórványosak, nem jellemzők. Gondot okoz viszont az utcán hagyott építési törmelék, roncsautók, műszaki hulladékok, a gyűjtőkonténerek mellett felhalmozódott hulladékok, eltávolítása.
A kommunális hulladék eltávolítása egy jól kialakított rendben, eredményesen folyik. A jelenlegi, törvényben is előírt hulladékgazdálkodási követelményeknek azonban a jelenlegi hagyományos gyakorlat nem felel meg. Az önkormányzati erőfeszítések eredményeként a kerületben kis mértékben javult a köztisztaság. Egyes mellékutcák takarítottsága nem kielégítő. A lakosság elégedetlensége – a köztisztasággal kapcsolatos lakossági bejelentések alapján – főként az építési törmelékek, kutya piszok, bontás során keletkező szennyezésre, úttestek nem megfelelő tisztaságára vonatkoznak. A jelenlegi helyzeten változtatni kell, ennek módja komplex akcióprogram kidolgozása és végrehajtása.
Intézkedési Program Erzsébetváros Önkormányzata a célok megvalósítása érdekében – a fővárossal szorosan együttműködve - 2004. évtől megtervezi a kerület társasházainál egy komplex, több elemből felépülő, ugyanakkor egységes egységes szelektív hulladékgyűjtési, illetve köztisztasági rendszert. A rendszernek négy alapeleme van:
1.) A települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése H1; Hulladékcsökkentés céljából a szeletív hulladékgyűjtés meghonosítása, mind a lakosság mind az Önkormányzat és intézményei keretein belül. A hulladék képződés csökkentésének lehetőségeiről tájékoztató, szemléletformáló füzetet kell összeállítani és eljutatni az érintettekhez. H2; Szorgalmazni kell a korszerű, hulladékszegény, illetve a hulladékok recirkulációját megoldó technológiák bevezetését intézményi, önkormányzati szinten is. Intézményi szinten figyelmet kell fordítani az adminisztrációs munka folyamán a felhasznált irodaszerekkel (pl.: papír), illetve az energiával való takarékosságra.
2.) Szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztése és fejlesztése, komplex hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása H3; A kerületi szelektív hulladékgyűjtési rendszer jelenti egyrészt a lakókörnyezetben, másrészt a hulladékszigeteken történő újrahasznosítható hulladékok szelektívgyűjtését. H4; A lakókörnyezeti egységes komplex hulladékgazdálkodási rendszert első lépésben a papírra, PET – palackokra, használt lakossági étolajra és alumínium italdoboz gyűjtésére terjed ki. Ezzel kapcsolatban meg kell határozni a rendszer kivitelezési tervét, költségvetését, ütemtervét, illetve az informálásának folyamatát. Támogatni és segíteni kell a Fővárosi Önkormányzat hulladék szigetek létesítésére vonatkozó programját.
3.) Illegális hulladéklerakás megszüntetése, illegális hulladéklerakók felszámolása H5; Bevezetésre kerül a zöld szervezetek által felkarolt tájsebészeti akcióterv. H6; Hagyományainknak megfelelően meg kell szervezni a lakosság által megszokott helyszíneken a veszélyes hulladékgyűjtési akciót. H7; Az illegális hulladéklerakás felszámolása céljából igénybe kell venni a kerület térfigyelő rendszerének és a Közterületfelügyeletének szolgáltatásait.
4.) A közterület köztisztasági állapotának javítása H8; A hulladék, kutyaürülék gyűjtésére szolgáló utcai hulladékgyűjtő hulladékgyűjtő edényzet igényének felmérése, számuk növelése. A megfelelő számú hulladékgyűjtő edényzet kihelyezése és ürítetése alapvetően javíthatja a lakosok közérzetét, elősegítheti a kerület tisztántartását. Folytatni kell a megkezdett kutyaürülék szelektív gyűjtésére szolgáló, köztisztasági megoldások kutatását, elterjesztését, másrészt meg kell ismertetni az érintett kutya-tartókkal a kulturált állattartás szabályait.
H9; Kutyafuttatókat a kutyák és gazdáik számára „otthonosabbá” „otthonosabbá kell tenni. Mindez tartalmazza az állandó jellegű tisztaság biztosítását, vegyszeres permetezéssel történő szagtalanítást, kutyaitató helyek kialakítását, játékra szolgáló tárgyak kihelyezését. H10; A fenntartó (Kamilla KhT.) gépparkját – a költséghatékonyság elvéből kiindulva – meg kell újítani. A géppark fejlesztéséhez pályázati forrásokat szükséges bevonni. Új takarítási rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi: • A napi takarításra történő áttérést. • A nagynyomású vízzel történő fertőtlenítő járdatakarítást. H11; A kerületi és fővárosi köztisztasági rendeleteknek érvényt kell szerezni. Folyamatosan ellenőrizni kell a lakóházakat, üzleteket, az előttük lévő járdaszakasz tisztaságát. A hiányosságok megszüntetésének szükségességét - adott esetben - a fenntartó szervezet irányában is észrevételezni kell. Elkerülhetetlen a fenntartó gépparkjának folyamatos bővítése, korszerűsítése, az ehhez szükséges felmérést, pályázati anyagot, a minőségre,- a teljesítményre vonatkozó megbízhatósági vizsgálatokat az önkormányzatnak el kell készítenie, illetve szolgáltatnia kell. H12; A fővárosi önkormányzattal összefogva, célszerű elterjeszteni, a kutyákat azonosítását távolról lehetővé tevő, az állatorvos által oltás alkalmával felhelyezendő fül -chipek alkalmazását. A chip a kutyák távolról történő azonosítására szolgál (pl.: elkóborolt eb), illetve az oltások megtörténtét igazolja. H13; Ki kell dolgozni egy graffity eltávolítási akciótervet, mely lehetővé teszi a frekventáltabb területeken az utcára néző épületi homlokzat megtisztítását, a graffity felfestés megakadályozását. H14; Aktívan részt kell venni a Fővárosi Közterület Fenntartó Rt. által minden évben tavasszal meghirdetett ingyenes lakossági lomtalanítási akció kerületi szinten történő megszervezésben. H15; A köztisztaság javításának kulcskérdése a lakossági támogatás biztosítása. Minden jel arra mutat, hogy a lakosság nemcsak bírálja a jelenlegi helyzetet, de a nagy többség kész részt venni és/vagy támogatni minden olyan önkormányzati kezdeményezést, amely a köztisztaság színvonalát kívánja javítani. A lakosság megnyerése, ösztönzése, és informálása a továbblépés legfontosabb lehetősége, egyben kiemelkedő jelentőségű feladat.
VIII.) Környezet–egészségügy Kötelezettségünk olyan környezetállapot kialakítása, amely mérsékli a környezeti hatásokra visszavezethető egészségkárosodást.
Intézkedési Program KE1; A környezetvédelmi programban megfogalmazott feladatok alapvető célja kerület a környezet-egészségügyi helyzetének javítása. A környezet–egészségügyi helyzet javításának kulcsa a Környezetvédelmi Program sikeres végrehajtása. KE2; A siker érdekében át kell venni a fejlett európai irányítási módszereket és szabványokat. Az átalakulás első lépéseként át kell venni az EU Környezetközpontú Irányítási rendszerét az EMAS-t, vagy az ISO alapú nemzetközileg is elfogadott Környezetközpontú Irányítási Rendszert, a KIR-t.
IX.) Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása A füstköd–riadó terv rendeleti úton történő megállapítása a fővárosi hatáskörbe tartozik. A rendelet 2003. szeptemberében jelent meg (48/2003. (IX. 19) Főv. Kgy. rendelet.). Gyakorlati jelentősége csekély, a széntüzelés visszaszorulásával a füstköd-képződés esélye nagy mértékben csökkent.
X.) Lakossági környezettudat– és szemléletformálás A lakosság érzékelhetően növekvő érdeklődést mutat a környezetismereti témák iránt. Az érdeklődés növekedésében, és a lassú
szemléletváltásban komoly szerepe és érdeme van a média ismeretterjesztő műsorainak. Környezetvédelmi kérdésekben a lakosság kritikusabbá vált, a nagy többség támogatja az egyébként kevés központi támogatást (pld. a hulladékudvarok sikeres működése). A környezetvédelem, különösen a köztisztaság javítása lakossági támogatás nélkül nem lehet eredményes. Az adott körülmények közt kulcsfeladattá vált a teljes lakossági kommunikáció reformja. Nyilvánosságot kell biztosítani a lakosság, a civil szerveztek környezetvédelemhez kapcsolódó véleményének és javaslatainak. • Tájékoztatást kell adni a felmerült problémákról, a kiírt pályázatokról, a környezetállapot alakulásáról, a készülő intézkedésekről, program végrehajtásának helyzetéről. • Mozgósítani kell a környezetvédelmi akciókra (köztisztaság).
Intézkedési Program OK1; Az önkormányzat kötelezettsége a lakosság rendszeres tájékoztatása. A feladat szerteágazó jellege miatt célszerű kommunikációért is felelős környezetvédelmi koordinátor kijelölése. A felhasználható kommunikációs eszközök: szórólapok, helyi újság, plakátok, honlap, lakossági fórumok. OK2; A fiatal korosztályok környezettudatának alakításában meghatározó szerepe van az iskoláknak és diákmozgalmaknak. Iskolák autonóm intézmények, ez alapján a környezeti nevelési-oktatási programok, illetve a környezeti nevelés önkormányzati támogatásáról megállapodásokat kell kötni. OK3; A fiatalok környezettudat fejlesztésében az önkormányzat nyári táboroztatási akciói eddig is figyelemreméltó eredményeket hoztak. E gyakorlat fenntartása szükséges. OK4; Fel kell éleszteni olyan korábbi környezettudat formálásában is jelentős akciókat, mint a papírgyűjtés, a fa–örökbefogadási és faültetési program, szelektív hulladékgyűjtés.
Záradék • A Környezetvédelmi Program visszavonásig érvényes. A programtervezés hat éves elavulási idővel számolt. Elvileg 2004 – 2010 közti időszakra érvényes. • A program elfogadását követően minden részterületre operatív intézkedési tervet, költségvetési javaslatot kell készíteni. • Az intézkedési tervek kidolgozása a szakapparátus feladata, az elvi irányítás felelőse a Közrend- és Környezetvédelmi Biztonság. • Koordinációs feladatok:
Belsı koordináció • A Környezetvédelmi Program a Képviselőtestület valamennyi bizottságát érinti. Az operatív tervek kialakításában javaslattételi és véleményezési joggal részt vesznek: a Gazdasági, a Kerületfejlesztési, az Egészségügyi, az Oktatási és Művelődési, az Integrációs Bizottságot, • A települési és épített környezetet alakító szabályozási tervek programját és közterületi rehabilitációs programokat a Közrendvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság véleményezése után lehet a Kerületfejlesztési Bizottság elé terjeszteni, • Önkormányzati belső koordinációs feladatok ellátására Környezetvédelmi koordinátort kell megbízni.
Külsı koordináció • Főváros és a környezetvédelemi együttműködésben érdekelt kerületekkel szakbizottságaival történő kapcsolattartás felelőse Közrend- és Környezetvédelmi Biztonság.
• A Főváros Önkormányzatával kialakítandó együttműködés lehetséges területei: • kölcsönös tájékoztatás, • környezetvédelmi programok koordinálása, • környezetállapotra vonatkozó mérési adatok cseréje, • közúti közlekedés újraszabályozása, • köztisztasági együttműködés fővárosi útvonalak mellett, • légszennyezettség, zajszennyezettség mérése, • szelektív hulladékgyűjtés, • utcák mosása, • talajvíz-monitoring,
Környezetvédelmi informatika: 1.) Az önkormányzatnak ki kell építeni Erzsébetváros Környezetvédelmi adatbázisát. A környezetvédelmi adatbázis folyamatos kezelésért a Városüzemeltetési és Közrendvédelmi Iroda a felelős. Meg kell teremteni ennek hardver és szoftver feltételeit, beleértve a térinformatikai szoftvereket és a kerület egységes digitalizált alaptérképét. Szabályozni kell az adatokhoz való hozzáférést. 2.) Lehetőséget kell teremteni az európai, országos, vagy budapesti környezetvédelmi vagy ezzel összefüggő adatbázisok átvételére.
