Érvek és ellenérvek TERVEZŐI MŰVEZETÉS. Szerzői jog A szerzői jogvédelem intézményei

ELEKTRONIKUS SZAKMAI FOLYÓIRAT

2016. szeptember | I. évfolyam | 2. szám | Megjelenik évente 6 alkalommal

Érvek és ellenérvek

TERVEZŐI MŰVEZETÉS Tűzvédelmi terv

Tervezői nyilatkozat

Miért fontos már a tervezési program készítésekor egyeztetni a szakági tervezőkkel?

A nyilatkozattételt egyes jogszabályok kötelezően előírják mikor és miről kell nyilatkozni?

Szerzői jog A szerzői jogvédelem intézményei

Felelősség Az új igazságügyi szakértői törvényről

2

v nzí e t n i os nap

zés p é ik rlat o k gya

FOLYAMATORIENTÁLT

PROJEKTMENEDZSMENT AZ ÉPÍTŐIPARBAN

Felejtse el az unalmas, elméleti projektmenedzsment képzéseket! Velünk élmény a tanulás, és kézzelfogható, mérhető a fejlődés! Az építőipari beruházások egyik legnagyobb buktatója a projektek rendkívüli összetettsége, amely kiemelten nehéz feladattá teszi a megbízható költség- és ütemtervezést, valamint a projektek folyamatos követését. A nem megfelelő költség- és ütemtervezés, illetve a projektkövetés hiányosságai pedig komoly következményekkel járnak: a kezdetben kalkulált költségek és átfutási idők tarthatatlanná válnak, a projekt közben nehézkes az éppen aktuális állapot megállapítása, a cégek elesnek a többlet árbevételtől, kockázatkezelés híján a rendkívüli események készületlenül érik a projektet. Mit tehetünk, hogy mind a projekttervezés, mind a projektkövetés valóban hatékonyan működjön, komoly pénzügyi megtakarítást érjünk el és cégünk versenyképességét is jelentősen növeljük?

Előadók Gaspari Noémi – műszaki menedzser, a Project Controlling csoport vezetője. Szakterülete az építőipari projektek gazdasági tervezése, controlling rendszereinek kialakítása, a projektek követése és abból folyamatos elemzések készítése a projekt várható pénzbeli és időbeli lefutására vonatkozóan. Pető Róbert – a Project Control Expert Kft. által fejlesztett projektirányítási rendszer termékfelelőse.

Időpont és helyszín 2016. november 7-8. (hétfő-kedd) 9:00-16:00 CEU Konferenciaközpont

Mit nyerhet vele, ha elvégzi a képzést?

A képzés rövid programja

A Fórum Média Kiadó és a Project Control Expert Kft. együttműködésében induló új, intenzív képzésünkkel innovatív, valóban hatékony megoldást kínálunk a fenti problémára. A két nap során egy teljes építőipari projekt modellezése megtörténik az ajánlatadástól az átadásig. Minden szakaszban a jellemző és a gyakorlatban is működő projektmenedzsment módszertanokat sajátítják el a résztvevők. A képzés végén olyan szakmai anyaggal és eszköztárral a kezében távozik, amelyben foglalt módszertanokat képes lesz saját projektjeire is alkalmazni, ezáltal lehetősége nyílik kiépíteni saját projektkövető controlling rendszerét.

1.NAP

2.NAP

Bevezetés • Ajánlatkészítés - ajánlatadás • Ajánlatkészítés lépései • Projekttervezés

• Műszaki előrehaladás – szerződések kötése, termelés és költségek viszonya • Projektkövetés • Pótmunka – többletmunka – elmaradó munka • Kockázatmenedzsment • Havi tervezés jelentősége • Végső projektterv

JELENTKEZÉS: (1) 273-2090 [email protected]

KÉPZÉSÜNKRE A MELLÉKELT JELENTKEZÉSI LAPON IS JELENTKEZHET!

TARTALOM

TISZTELT OLVASÓNK! Örömmel köszöntjük a Tervezők Lapja legújabb számának megjelenése alkalmából! Projekt rovatunkban ezúttal egy belsőépítészeti pályázat díjnyertes tervét mutatjuk be, valamint végigkövethetik a keszthelyi Amazon Ház felújítása során felmerült tűzvédelmi tervezés problémáit is. Új sorozatunkban az építészeti alkotások szerzői jogával foglalkozunk részletesen: az első részben a szerzői jogvédelem intézményeivel ismerkedhetnek meg. Az egyszerű bejelentésről szóló legújabb kormányrendelet kötelezővé tette 300 m2 alatti lakóépületek építése esetén a hat alkalmas tervezői művezetést – ennek kapcsán körbejárjuk a témát: miért ellenzik gyakran a kivitelezők a tervezői művezetést? Mi a teendő, ha az építész tervező nem tudja vagy nem akarja elvégezni a tervezői művezetői feladatokat? Mi legyen az előírt hat alkalom? Olvasóink kérésére foglalkozunk a tervezők nyilatkozattételi kötelezettségeivel is – a különböző építésügyi eljárásokhoz kapcsolódóan mind az építészeti, mind pedig a szakági tervezőknek olykor-olykor tervezői nyilatkozatot kell csatolniuk az általuk készített dokumentációhoz. Cikkünkben részletesen végigvesszük az összes területet, milyen esetekben és miről kell a tervezőknek nyilatkozniuk. Ne feledjék, hogy Optimum előfizetéssel rendelkező olvasóink munkáját nemcsak a magazin cikkein keresztül segítjük: weboldalunkon (www.tervezoklapja.hu) további információt, segédleteket és jogszabálygyűjteményt találnak, valamint igénybe vehetik szaktanácsadói szolgáltatásunkat is! Kérdéseiket küldjék az [email protected] e-mail címre, szakértőink díjmentesen válaszolnak minden kérdésre. Remélem, a Tervezők Lapja hasznos és értékes információforrásként segíti Önt munkájában. Jó olvasást kívánunk!

E HAVI SZERZŐINK

2

HÍREK

3

PROJEKT

5

Dinamika és minimalizmus

SZAKÁGI TERVEZÉS ÉPÍTÉSI JOG

WWW.TERVEZOKLAPJA.HU

12

Tervezői művezetés – 1. rész

DOKUMENTÁCIÓ

15

A tervezői nyilatkozat

FELELŐSSÉG

19

Gondolatok az új igazságügyi szakértői törvényről

SZERZŐI JOG

22

Építészeti alkotások szerzői joga – 1. rész

Hirdesse cégét, termékeit, szolgáltatásait, weboldalát szaklapjainkban, online felületeinken vagy konferenciaszponzori csomagjaink segítségével! Kérjen személyre szabott hirdetési ajánlatot, és az Ön igényeihez igazítva megvalósítjuk elképzeléseit! Az alábbi elérhetőségeken keresse hirdetésszervezőnket:

Tas Márta a magazin főszerkesztője

1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: +36 1 273 2090, 273 2091 Fax: +36 1 468 2917 Web: www.forum-media.hu --ISSN 2498-7298 --Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Tas Márta Layout/Repro: Sebeszta Péter Korrektor: Szaniszló Judit

8

A tűzvédelem és a tervezői szabadság

Üdvözlettel:

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft.

2016. szeptember I. évfolyam 2. szám

Zámbó Brigitta

hirdetésszervező Tel.: +36 1 273 2090/129 Mobil: +36 30 586 5402 Fax: +36 1 468 2917 E-mail: [email protected]

Termékfejlesztési vezető:

Előfizetés:

dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla ---

[email protected] ---

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert --Hirdetési információ: Zámbó Brigitta E-mail: [email protected] Mobil: +36 30 586 5402

Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu --Képek: Depositphotos és a szerzők --Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

E HAVI SZERZŐINK

Fischer Tamás 1994 óta tevékenykedik épületgépész mérnökként. Munkái a szakágon belül a műszaki szakértésekre, tervellenőrzésekre, felelős műszaki vezetésre, illetve műszaki ellenőrzésre terjednek ki. 1997 szeptembere óta a Mérnöki Kamara tagja. Épületgépészeti igazságügyi szakértőként rendszeresen vesz részt peres ügyekben. Teljes körű energetikai tanúsító. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagja.

Lestyán Mária

Dr. Gáts Andrea Ügyvéd, szabályozási szakjogász. Minisztériumi és más központi közigazgatási egységek, kamarák és cégek állandó jogi tanácsadója. Szakterületei: építési beruházások, szerzői jog, köztestületi szabályozás. Ezeken a területeken folyamatosan oktat, vizsgáztat, jogszabályt és előterjesztéseket készít és véleményez, peres képviseletet lát el. 2005-től a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének főtitkára.

Építészmérnök, tervező szakmérnök, szakterületei az energiahatékonyság, tűzvédelem, építésügy. Tizenkét éve vesz részt különböző szakmai szervezeteken keresztül a jogszabályok véleményezésében, előkészítésében, az MSZT munkájában. Az A1 Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesületének elnöke, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója.

Mészáros János

Holló Mátyás 2008-ban végzett okleveles építészmérnökként a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 2012-ben építésztervező szakmérnök képesítést szerzett. Az Indelab tervezőirodát Pataj Orsolyával közösen alapította. A cég jelenleg hét építésszel dolgozik, fő profiljuk az építészeti és belsőépítészeti tervezés. Munkáik során szorosan együttműködnek szakági tervezőkkel és egyéb társszakmák képviselőivel (grafikus, szociológus, kommunikációs szakember), mivel szívesen merítenek más szakterületek módszertanaiból.

2

Tűzvédelmi tervező, szakértő. Több évtizede foglalkozik tűzvédelmi tervezéssel, felsőoktatási intézményekben oktat, különböző szakmai szervezeteken keresztül részt vesz a jogszabályok véleményezésében és előkészítésében. A Magyar Építész Kamara továbbképzési szakértői testületének tagja, a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi tagozatának elnökségi tagja, a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesületének tagja.

2016. SZEPTEMBER

HÍREK

Folytatódik a Millenáris Park bővítése Új szakaszába lép a budai Millenáris Park bővítése, elkészültek a közel 2,5 hektáros pihenőpark látványtervei, és megindult az engedélyezési eljárás. Jelentős eredmény, hogy a lebontott minisztériumi irodamonstrum és az egykori Ganz-gyár területének rekultivációjával egy igazi rozsdaövezetet parkosítanak. A hatalmas aktív zöldfelület érezhetően javítani fogja a levegő minőségét a nagy forgalmú Margit körút térségében, de nemcsak ezért

tekinthető a fejlesztés zöldnek. A park növényzetét esővízzel öntözik majd, a Jedlik Ányos Terv részeként e-töltőállomásokat alakítanak ki a mélygarázsban, amelynek energiaszükségletét napelemek segítségével biztosítják, és a hűtő-, fűtő- és szellőzőrendszert is minél nagyobb részben megújuló energiával táplálják. A 21. századi, környezetbarát megoldások alkalmazásával a projekt példát kíván mutatni a hasonló fejlesztések számára. A beruházásnak része a mára eléggé „lelakott” régi Millenáris Park megújítása is. A térburkolatokat, ahol szükséges, kicserélik, és minőségi kertészeti elemekkel gazdagítják a Fény utca és a Marczibányi tér közé eső területet is, amely az új parkrésszel átjárható, egységes egészet alkot majd. Ennek érdekében a Fény utca érintett szakaszának gépjárműforgalmát a föld alatt vezetik el a Kis Rókus utca felé. A Mammut Bevásárlóközpont épületének korábban takart, és esztétikailag ennek megfelelően kialakított oldalhomlokzatának városképi jelentőségűvé vált oromfala mellé a parkkal összhangban lévő, de önállóan megtervezett és felépített létesítmény, tájépítészeti elemeket is tartalmazó, több emelet magas „zöldfal-installáció” épül, amely a régióban egyedülálló lesz. A zöld térfal tervein még dolgoznak az építészek. A megújult Millenáris Parkot várhatóan 2017 második felében adják át. (MTI)

Tervezz egy jobb világot! Az UIA (International Union of Architects) bejelentette az építészet világnapja (október 3.) témáját: Tervezz egy jobb világot! Az UIA szerint a globális kihívások növekednek, az építészet, a tervezés és a design szerepe kritikusabbá válik, mivel ez tudja biztosítani a jobb jövőt az emberek számára. Fontosnak tartják az építészet fontosságának megvilágítását az emberiség szenvedésének enyhítésében, a globális terhek enyhítésében és az életminőség javításában. Az idei szlogennel és világnappal szeretnék mozgósítani az építészeket, hogy mozdítsák elő az éghajlatváltozás ügyét az építészet segítségével. (meszorg.hu)


Megújuló energia: itt az esőelem Bár az elmúlt években óriási fejlődésen mentek keresztül a napelemek – van már például teljesen átlátszó panel és olyan, ami kétszer annyi áramot termel, mint a hagyományos változatok – sokan továbbra is azt mondják, nem elég hatékonyak, hiszen nincsen elég napsütéses óra. Az IFLScience beszámolója szerint a Kínai Műszaki Egyetem kutatói olyan (egyenlőre még alacsony hatékonysággal működő) eljárást fejlesztettek ki, amelynek köszönhetően nemcsak a fényből, hanem a rá hulló esőből is képes áramot termelni a napelem. Az eszköz alját egy vékony réteg grafénnal vonták be, ami kölcsönhatásba lép az esőcseppekben található pozitív töltésű ionokkal. Vagyis ha beborul az ég, elég csupán (automatikával) megfordítani a napelemet. Mivel az esővízben olyan oldott sók találhatók, amik tele vannak pozitív és negatív ionokkal, egy olyan réteget kellett képezni, ami képes ezeket a töltéseket átvenni. Éppen ezért a grafén réteget álkondenzátorokból és különböző pozitív ionokból (ammónium, kalcium, nátrium) készítették el, ami ezekkel kölcsönhatásba lépve elektromos áramot állít elő. (hvg.hu)

3

HÍREK

Így fest belülről a világ első nyomtatott irodája Az ABB bemutatta a világ első 3D-nyomtatású irodaépülete, a dubaji Office of the Future számára szállított intelligensépület-technológiáját. Az ABB biztosítja a világításvezérlést, a földelési rendszert, a villám- és túlfeszültség-védelmet, a fő- és alelosztókat, a villamos szerelvényeket, valamint a kábelrendező rendszert. Az Emirates Towers egyedi épületében kap majd otthont a Dubai Future Foundation ideiglenes irodája. Az elektrotechnikai épületinfrastruktúra-kezelést a KNX épületfelügyeleti kommunikációs protokoll, valamint a harmadik felek kommunikációs protokolljaival együttműködő ABB i-bus KNX intelligens világításvezérlő rendszer vezérli. A felhasználói komfortot és kényelmet szem előtt tartva a rendszer szabályozza a megvilágítást, a színeket és a hangulatokat – a fényjelenetek távolról, táblagépről vezérelhetők. A KNX világításvezérléssel 25 százalékkal nagyobb energiahatékonyság érhető el az automatikus világítással nem rendelkező épületekhez képest.

AZ IRODA 3D-NYOMTATÁSSAL, KÜLÖNLEGES CEMENT KEVERÉK HASZNÁLATÁVAL TÖRTÉNŐ „FELÉPÍTÉSÉHEZ” CSUPÁN KÉT HÉTRE VOLT SZÜKSÉG.

Mike Mustapha, az ABB Épületenergetikai készülékek üzletágának vezetője elmondta: „Az ABB innovatív technológiákban vezető cégként büszke arra, hogy részt vehet ebben a mérföldkövet jelentő projektben. Technológiánk hozzájárul a futurisztikus építési projektek tárházának is beillő Office of the Future céljainak megvalósításához. Az intuitív kezelőfelület és a tetszetős kialakítású kiegészítők fokozzák a beltér nyújtotta esztétikai élményt."

Az épület nyomtatása egy 6 méter magas, 37 méter hosszú, 12 méter széles 3D-nyomtató segítségével történt. Az iroda 3D-nyomtatással, különleges cementkeverék használatával történő „felépítéséhez” csupán két hétre volt szükség. Az irodaépületben innovatív funkciók, például a közvetlen napfénnyel szembeni védelmet nyújtó, az épületet hűvösen tartó ablakredőnyök járulnak hozzá az energiafogyasztás csökkentéséhez. (technokrata.hu)

4

2016. SZEPTEMBER

PROJEKT

DINAMIKA ÉS MINIMALIZMUS 2015-ben új korszak indult az egyik ismert cipőmárka történetében: elindították a Wink X Stores projektet, melynek lényege az új prémium termékpaletta és ehhez kapcsolódóan az üzletek megújítása. Hívószavaik az inspiráció, kreativitás és innováció. Elsőként fiatal, tehetséges divattervezőket hívtak meg a termékfejlesztői oldalra a prémium termékek megalkotásához, majd olyan tervezőket, építészeket kerestek, akikkel együtt gondolkodva megfogalmazták az értékesítés új platformjait. Szerző: Holló Mátyás

A

WINK X üzletek kialakítása átgondolt együttműködés eredménye építészek‑ kel, belsőépítészekkel és dizájnerekkel, amelynek célja az egyedülálló és izgalmas vásárlói élmény megteremtése. A tervezőket ötletpályázat segítségével választották ki, melyre nagyon sok pályamunka érkezett, többek között az Egyesült Királyságból és Németországból is. A cél egy olyan koncep‑ ció megalkotása volt, mely sokszorosítható és több üzletméret esetén is jól működik.


Első díj

A megújult arculatú üzletek belső teré‑ nek kialakítására kiírt pályázat első díját az Indelab munkája kapta. Az értékelés sze‑ rint „...a pályázó az egyszerűségre és a letisztultságra törekedett. A minimalista design olyan érdekes, formabontó elemeket használ, mint például a kirakatban az átszőtt cipőfűzők, mely azon túl, hogy vezeti a tekintetet, egyfajta dinamizmust is kölcsönöz egy statikus prezentációs térnek…”

LÁTVÁNYTERV Kirakat és üzlet belső terének kialakítása – a koncepció lényege egyedülálló és izgalmas vásárlói élmény megteremtése

5

PROJEKT

KIRAKAT A kirakat minden üzletkialakítás esetén egy egyszerű, belógatott fém keretet kap, melyben az átlósan átszőtt fonat segítségével meghatározhatók a prezentáció számára üresen hagyott körök

A KONCEPCIÓ ALAPJA EGY OLYAN EGY SZERŰ ESZKÖ ZÖKKEL OPE RÁLÓ TÉR KIALAKÍTÁSA, MELY PREZEN TÁCIÓS HÁT TÉRKÉNT SEGÍ TI A TERMÉKEK KÖZPONTI HANGSÚLYÁ NAK MEGTE REMTÉSÉT. 6

Tervezési koncepció

A pályázati kiírás tág teret engedett a ter‑ vezői kreativitásnak. A cél olyan energi‑ kus pályamunkák megszületése volt, mely új lendületet adhat a márkának, és alkal‑ mas az új prémium vonal megteremté‑ sére. A legfontosabb megkötés az volt, hogy a koncepció különböző méretű bolt‑ helyiségek esetén is gazdaságosan kivi‑ telezhető és többszörözhető legyen. A koncepció alapja egy olyan tér kialakítása, mely egyszerű eszközökkel operál, hogy pre‑ zentációs háttérként segítse a termékek köz‑ ponti hangsúlyának megteremtését. A terve‑ zett kialakításban az egyetlen domináns szín az arculati kék. A koncepció három alapelem‑ ből építkezik: • cipőfűző – a termék egyik eleme • dinamika – a prémium márka egyik jellemzője • egyszerű hasábok – háttérelemként. A cipőfűző fontos asszociációs elem – ha magunk elé képzelünk egy cipőt, jellemző‑ en cipőfűzővel látjuk. A cipőfűző a termék redukciója, melyről a bámészkodó a kirakott termékek nélkül is rögtön tudja, hogy cipő‑ boltban jár.

A bejárattal szemben, jellemzően a pult fölött kerül kialakításra a márkanév és logó installá‑ ciója, szintén kék fonatból sűrű, átlós szövé‑ sekkel kialakítva. A prémiummárka két legfontosabb terméke a cipő és a táska. Minden üzletben helyet kap egy szögletes, fehér kubus, melyre a legfon‑ tosabb cipők kerülnek, a táskák pedig e fölött láthatók a mennyezetről cipőfűzőn lelógatva, ezzel segítve a kiállító zóna vertikális terének meghatározását. A fő kiállító területek, a fali displayek modu‑ los rendszerben készülnek, ezáltal bármely üzletmérethez jól alakíthatók. A display 10×10 cm‑es raszterben perforált, melybe kék színű fém tüskék kerülnek. A tüskék különbö‑ ző mélységbe tolásával egy hullámzó, dinami‑ kus felület készül. A cipőket és táskákat ezen a felületen helyezik el a tüskékre állítva vagy akasztva. A kiállított termék mögötti tüskék mélyebb elhelyezésével a termék részben belesüllyed a felületbe, de jól látható marad, a felületháló körbeöleli és egyszerre ki is emeli.

A kirakat minden üzletkialakítás esetén egy egyszerű, belógatott fém keretet kap, mely‑ ben a cipőfűzőből szőtt háló segít meghatá‑ rozni és körbefonni azt a pár pontot, ahová elhelyezhető, ezáltal fókuszba helyezhető a kiállítandó termék. A kereten átlósan átszőtt fonat segítségével meghatározhatók a pre‑ zentáció számára üresen hagyott körök. Fon‑ tos döntés volt, hogy olyan kirakat kerüljön kialakításra, mely szellős, jól átlátható, nem takarja ki az üzletet, és jól fókuszál a márka legfontosabb termékeire. utcai üzlet 2016. SZEPTEMBER

Az üzlet alapelemei – a térben álló kiállító fe‑ lületek vagy a pult – egyszerű hasábelemek. A pult a branddel egyező kék színben készül belemart logóval. A padlóburkolat az adott üzlettérhez igazod‑ va nagytáblás greslap vagy önterülő burkolat szürke színben. A mennyezet jellemzően ho‑ mogén álmennyezet. A falak legalább 3,5 m magasságig fehér színben készülnek, felette a mennyezeti elemek kék színre festendők. A világítás sínre szerelt direkt világítás. A ki‑ rakat és a hátsó logó külön világítást kap.

Funkcionális kialakítás

A koncepció úgy lett kialakítva, hogy jól sok‑ szorosítható legyen. Minden üzlet azonos modulelemekből épül fel:

• kirakati elem – acélkeret, benne a cipőfűzőből készült mintával • tüskés falpanel – modulos rendszerben, sokszorosítható módon kialakítva • logó a pult mögötti falon – helyszínen készül, tüskék közé átlósan fűzött fonalból • fehér kubusok – kiállító podeszt és pad • kék színű hasáb – pult • az üzlet méretétől függően 2-4 fotel a vendégeknek, kék kárpitozással.

LÁTVÁNYTERV Üzlet belső terének kialakítása – minden üzlet azonos modulelemekből épül fel (Tekintse meg a teljes képgalériát a www.tervezoklapja.hu oldalon!)

A koncepció bemutatkozására és első megvalósítására Budapesten kerül sor 2016 őszén. 

TERVEZŐ: Indelab építésziroda P o r– Pataj t á Orsolya l k i ésa Holló l a Mátyás kít

OLVASÓI KÉRDÉS

Építész tervezők foglalkozhatnak belsőépítészettel? Ha igen, milyen keretek között, milyen jogszabály szerint? A szakmagyakorlással kapcsolatos előírásokat az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) kormányren‑ delet tartalmazza az építészeti-műszaki tervezői és a bel‑ sőépítészeti tervezési tevékenységről. A fenti rendelet 1. melléklete határozza meg, hogy az adott jogosultsággal pontosan milyen tevékenységet lehet végezni. A kormány‑ rendelet szerint építészeti-műszaki tervezési területnél „É” jogosultsággal rendelkező tervező „saját tervezésű épít‑ mény teljes körű belsőépítészeti tervezésére” jogosult,

ások

másra nem. Önálló, más által tervezett épülethez kapcso‑ lódó belsőépítészeti tervezési tevékenységet csak „BÉ” (belsőépítészeti tervezési szakterület) jogosultsággal ren‑ delkező tervező végezhet, két év szakmagyakorlási idő után. Ha az új épület belsőépítészeti tervdokumentációját az építész nem kívánja saját maga elkészíteni, akkor arra BÉ jogosultságú tervezőt kell felkérni. Meglévő épületek átalakításánál az átalakítást készítő tervezőnek kell azt el‑ döntenie, megkeresi-e az eredeti tervezőt, maga vállalja, vagy BÉ jelű jogosult tervezőt von be a belsőépítészeti munkákba. Jelenleg nem írja elő külön jogszabály a belső‑ építészeti dokumentáció tartalmát. Jelenleg a kivitelezési dokumentáció tartalmát előíró rendelet belsőépítészeti munkarészt említ, szintén tartalmi részletezettség nélkül.

(További olvasói kérdéseket talál a www.tervezoklapja.hu oldalon!) 6 m WWW.TERVEZOKLAPJA.HU

7

SZAKÁGI TERVEZÉS

A TŰZVÉDELEM ÉS A TERVEZŐI SZABADSÁG Egy épületet akkor lehet csak igazán szakszerűen megtervezni, ha a szakági tervezőket megfelelő időben bevonják a tervezési folyamatba. Az építész tervezők eltérő véleményen vannak a tekintetben, hogy a „megfelelő idő” mikor jön el, holott a legcélravezetőbb az lenne, ha már a tervezési program készítésének szakaszában – legalább konzultációs szinten – megtörténne az egyeztetés a szakági tervezőkkel. Különösen igaz ez a tűzvédelmi szakági tervezésre. Szerző: Mészáros János – Lestyán Mária

A

z elmúlt időszak folyamatos jogszabályi változásai okán egyébként is úgy érzik a tervezők, hogy a tervezői szabadság nagymértékben korlátozott, amely kiemelten jelentkezik akkor, ha már egy általuk elgondolt és megtervezett koncepciót kell „megerőszakolni” annak érdekében, hogy megfeleljenek a szigorú előírásoknak. Fel kell tudni ismerni és el kell tudni magyarázni a megrendelői oldalnak, hogy a szakági tervezői munkát már az elejétől ugyanúgy meg kell rendelni és meg kell fizetni, mert a teljes projekt bekerülési költségére, annak rugalmas kialakítására stb. nagy kihatással van, hogy ezen tervezők mikor kapcsolódnak be a tervezési folyamatba.

LENT Amazon Ház – Látogatóközpont, Keszthely

8

A bemutatásra kerülő projekt bizonyos értelemben tekinthető állatorvosi lónak, amely

jól képes ábrázolni, hogy tűzvédelmi szempontból, építész szemmel nézve milyen nehézségekbe ütközhetünk a tervezés során. Mindenekelőtt nem árt kiemelni, hogy a megváltozott jogszabályok értelmében az építész tervezőnek már a tervezési szerződés fázisában, a tervezési programban olyan dolgokról kell tájékoztatnia a megrendelőt, amelyeket kellő mélységben a szakági tervezők nélkül nehéz meghatározni. Nézzük például a tűzvédelmet! Szükséges-e valamilyen szimulációs eljárás alkalmazása a menekülési feltételek teljesülésének igazolására, vagy a hő- és füstelvezetés megfelelőségének az alátámasztására? Kell-e a meglévő építményszerkezetek tűzvédelmi teljesítményjellemzőjét statikus vagy tűzvédelmi tervező, szakértő által igazolni? Egyáltalán: a meglévő szerkezetek megfe-

2016. SZEPTEMBER

SZAKÁGI TERVEZÉS

lelhetnek-e a jelenlegi előírásoknak, vagy gondoskodni kell azok tűzállósági teljesítményének növeléséről? Szükségesek-e vizsgálatok, statikai számítások stb.? Ezeknek nemcsak a szükségességével, hanem a költség- és időigényével is számolni kell a tervezési szerződés során, különösen – ahogyan majd a bemutatott példán is láthatjuk – akkor, amikor nem új, hanem meglévő épületről, esetleg engedélymódosításról van szó. A tervezési szerződés a tervezési program elválaszthatatlan része. Amire nem térünk ki a tervezési szerződésben, tervezési programban, az olyan, mintha nem is létezne. Utólag elég nehéz a nem várt költségeket érvényesíteni, szerződést módosítani, különösen pl. a közbeszerzési eljárásoknál. (További tudnivalókat talál a tervezési szerződésről a www.tervezoklapja.hu oldalon.)

Amazon Ház – Látogatóközpont, Keszthely

A módosított építési engedélyezési eljárás lefolytatását az indokolta, hogy részben a kivitelezési munkálatok előkészítéseként elvégzett feltárások tapasztalataira, részben a tendertervek készítése közben kötelezően alkalmazott méretezési eljárások eredményeire alapozva – ide értve a tűzvédelmi előírások változása okán alkalmazott tűzhatásra történő méretezést is – egyes tartószerkezeti elemek anyaga és szerkezeti kialakítása változott az engedélyt kapott tervhez képest. (Csak néhány példát említve: a feltárások során derült ki, hogy a fedélszerkezet oly mértékben károsodott, hogy azt el kellett bontani, és újat kellett helyette tervezni, építeni. A jellemzően boltozatos kialakítású födémek egy részéről kiderült, hogy csak álboltozatok, amelyek helyett más szerkezetet kellett alkalmazni. A megváltozott tűzvédelmi előírások kedvezőbb műszaki kialakítás alkalmazására adtak lehetőséget. Fontos hangsúlyozni, hogy a jogszabályi változások – különösen a tűzvédelem területén – nem mindig megengedőbbek, ezért a tervezési fázisban indokolt lenne a szükséges feltárásokat is elvégezni, különösen műemlék jellegű épületek vonatkozásában, mert egy későbbi módosítás nagyon nehézkessé vagy lehetetlenné, költségessé válna. A tervezési programnak és szerződésnek a tervezés, beruházás ezen elemeire is ki kellene terjednie.)

Az épületegyüttes

Tűzvédelmi tervezési szempontból – ahogyan az alaprajzon is látszik – az épület három jól elkülönülő részre osztható. Egyfelől egy műemlék jellegű épületszárny a


Kastély utca felől, a korábbi Amazon fogadó. Ez egy áthajtó kapualjjal és gyönyörű téglaboltozatokkal rendelkező egyemeletes épület, melyben szűk lépcsőház található. A Georgikon utca felőli közbenső meglévő épületszárny – amelyre az átalakítás körében, mértékében kellett alkalmazni a tűzvédelmi előírásokat – szintén egyemeletes. Ebben az emeleti rendezvényterem új vasbeton födémmel lett kialakítva, valamint új lépcsőház és felvonó is létesült. Az elbontott udvari szárny helyén kialakított új építésnek minősülő kisebb épületszárny a belső udvar felé terjeszkedve, zártsorúan csatlakozik a szomszédos épülethez. Az épületegyüttes kialakítását tekintve a fentiek ellenére egy tűzszakaszt képez, mivel a tetőidomok csak műemléki szempontból elfogadhatatlan beavatkozással lettek volna szakaszolhatók. A tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából kétszintes, részben alápincézett közösségi épület volt az akkori OTSZ szerint. (A jelenlegi OTSZ előírásai értelmében már négyszintesnek minősül, mivel a pince és a tetőtéri gépészeti helyiségek is szintet eredményeznek!) Az építési engedélyt 2012-ben kapta meg a beruházás, a tervmódosításra és a kiviteli tervek készítésére 2013 és 2015 között került sor. Minden olyan esetben, amikor kapcsolódó jogszabályokban lényegi változás történik, az engedély módosítása szakhatósági engedélyezési eljárást is von maga után. Mivel az OTSZ előírásai változtak, ennél az épületnél is ez történt.

FENT Tűzvédelmi helyszínrajz

AZ ÉPÜLET EGYÜTTES EGY TŰZSZAKASZT KÉPEZ, MIVEL A TETŐIDOMOK CSAK MŰEMLÉ KI SZEMPONT BÓL ELFO GADHATATLAN BEAVATKOZÁS SAL LETTEK VOLNA SZAKA SZOLHATÓK. 9

SZAKÁGI TERVEZÉS

Az eredeti engedélyben a szakhatóság számos kikötéssel élt. Többek között előírta, hogy a szomszédos ingatlanoktól 6,4 m tűztávolságot kell tartani, vagy tűzfalas elválasztást kell alkalmazni, tűzjelző berendezés, biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző rendszer létesítését írták elő, valamint azt, hogy a vezérelt hő- és füstelvezető ablakok, illetve a vezérelő szerkezet beépítési helyét a tűzvédelmi hatósággal a kivitelezés megkezdése előtt, az érintett építész, elektromos kivitelező bevonásával igazolt módon egyeztetni kell. Ez vonatkozott a fali tűzcsapokra is.

A PROBLÉMÁK TÖBBNYIRE NEM AZ EN GEDÉLYEZÉSI TERV, HANEM A KIVITELI TERV FÁZISÁBAN MERÜLNEK FEL, AMIKOR A SZAKHATÓSÁGI KIKÖTÉSEKET MEGPRÓBÁL JÁK A KON CEPCIÓVAL ÖSSZHANGBA HOZNI.

Egy tűzvédelmi tervező, szakértő számára egy határozat tartalma teljesen mást mond, mint egy építész tervezőnek. Látja a mögötte lévő feladatot, ismeri a lehetséges műszaki megoldásokat, kötöttségeket, az esetleges jogszabályi változások által kínált lehetőségeket, illetve a megoldandó feladatokat. Minden mindennel összefügg! Ezt nem szabad a tervezőknek elfelejteni. Ennél a projektnél a műemlék épületbe is úgy volt betervezve a gravitációs hő- és füstelvezetés, hogy annak kürtői az eredeti tervek szerint áttörték a padlásfödémet. Az engedélyt kapott elképzelés szerint a középfolyosós kialakítású épületszárny közlekedőinek végfalán történt volna a légpótlás. A problémák többnyire nem az engedélyezési terv, hanem a kiviteli terv fázisában merülnek fel, amikor a szakhatósági kikötéseket megpróbálják a koncepcióval összhangba hozni. Jelen projektnél ez elég nehéz lett volna, ha nincs változás az OTSZ-ben, mert a középfolyosók végén lévő nyílászárók a kikötések okán tűzfalba estek volna, tehát más módon kellett volna megoldani a légpótlást. Az építésiengedély-módosítás két fő területen eredményezett változást. Az egyik az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paraméterei, a másik pedig a kiürítés, mentés feltételeinek a biztosítása.

Alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paraméterei

Meglévő épület esetében az átalakítás körének, mértékének megfelelően kell csak megfeleltetni (igazolni) az épületszerkezeteket a jelenleg érvényben lévő jogszabályoknak. Viszont ha időközben – akár a kivitelezés során – derül ki, mint jelen esetben is, hogy bizonyos épületrész, szerkezet elbontást igényel a helyreállításnál, újjáépítésnél már meg kell feleltetni papíron az OTSZ-nek is. Ez különösen nehéz lehet műemlék jellegű épületeknél, ahol – ha az alkalmazha-

10

tó szerkezettel nem tudunk egy előírásnak megfelelni – eltérési engedélyre és ellensúlyozó intézkedésekre is szükség lehet. Ezek időigényesek és költségesek lehetnek! A kiürítés, mentés feltételeinek a biztosíthatósága, a tűzszakaszméretek (kockázati osztály) megválasztása is visszahatással van a választható szerkezeti megoldásokra, alaprajzi kialakításra. A jogszabályi ös�szefüggések kellő ismeretének hiányában nem lehet a legoptimálisabb megoldást megtalálni, ezért is fontos, hogy a tűzvédelmi tervező, szakértő idejekorán rálásson a projektre, különösen az új OTSZ szerinti kockázati osztály besorolás alapján tervezendő épületeknél, mivel itt az építész tervező nem támaszkodhat a megszokás eddig jól bevált gyakorlatára! Ennél a projektnél rutinfeladatnak tekinthető az új vasbeton szerkezetek ún. eurocodeos méretezése tűzhatásra. Ez a kijelentés érvényes a padlástér egy részét elfoglaló új gépházra is, mely a jól bevált „koporsófödémes” kialakítással tűzvédelmi szempontból problémamentesen volt tervezhető. Viszont a műemlék épület padlásterében elhelyezett gépház esetében ez a módszer nem volt alkalmazható a védett fedélszék miatt. Itt a gépészeti helyiséget a „ház a házban” elv szerint úgy kellett kialakítani szerelt falakkal és födémet képező membránszerkezettel, hogy ezek szerkezetileg függetlenek legyenek a fedélszerkezet elemeitől.

Kiürítés, mentés

Az Amazon háznál a módosított engedélyezési eljáráshoz – köszönhetően az időközbeni kedvező jogszabályi változásnak – átdolgozásra került az épület kiürítésének a koncepciója. A 28/2011‑es BM rendelet (OTSZ) értelmében: • Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll. • Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala, a kiürítés második szakasza. Tehát amennyiben az első szakaszban az épületrész, helyiségcsoport kiüríthető, nem kell alkalmazni menekülési útvonalat – ennek köszönhetően a meglévő műemléki részben elhagyhatóvá vált a korábban betervezett hő- és füstelvezetés.

2016. SZEPTEMBER

SZAKÁGI TERVEZÉS

A fent említett 3 épületrész tervezett kiürítési útvonalai teljesen elkülönítettek egymástól, de az átjárási lehetőség biztosított. A Kastély utca felőli műemlék épületrésznél (volt Amazon fogadó) az volt az elsődleges cél, hogy az első szakaszban kiüríthető legyen. Mivel az épületegyüttes egy tűzszakasz, szomszédos tűzszakaszba üríteni nem lehetséges, ezért a szabadba kell tudni igazolni az épületrész kiüríthetőségét. A menekülési útvonalak, valamint a menekülés szempontjából figyelembe vehető nyílászárók ennek megfelelően lettek megtervezve, figyelemmel azok átbocsájtó képességére, a bent tartózkodók létszámára. A kiürítés igazolása számításos módszerrel történt. A legújabb OTSZ életre hívta a Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket, amelyek közül a Kiürítés, valamint a Számítógépes szimuláció TvMI nyújthat a jövőben az ilyen kérdésekre bővebb iránymutatást a tervezők számára. A Georgina utca felőli meglévő épületszárnyban az emeleten egy rendezvényterem található, az azt kiszolgáló „sokablakos” folyosó már hő- és füstelvezetéssel lett ellátva, amelynek az új épületrészbe nyíló nyílászárója olyan füstszakaszhatárként került kialakításra, amely a tűzjelző hatására csukódik majd be. Az emeletén a liftelőtér a mozgáskorlátozott személy(ek) számára biztonságot jelentő „átmeneti védett térként” került kialakításra, ugyanis biztonsági lift nincs tervezve, az érvényes felvonószabványok alapján tervezett mozgássérült lift tűz esetén nem használható. Az esetlegesen az emeleten tartózkodó mozgáskorlátozott személy(ek) menekítése a helyszínen tartózkodó személyzet segítségével történhet.


Az újjáépülő épületszárnyban tágas lépcsőházat alakítottak ki gépi elszívással és olyan gravitációs légpótlással, amely a csatlakozó közlekedők füstelvezetését is biztosítja. A kiürítési irányokat mutató jelzéseket és a biztonsági világítást is a tervezett menekülési irányokkal összhangban tervezték meg.

FENT Tűzvédelmi terv - udvari homlokzat és metszet (Tekintse meg a teljes képgalériát a www.tervezoklapja.hu oldalon!)

A kivitelezési tervek készítése során különös gonddal kellett megtervezni a beléptető rendszert és a kiürítési útvonalba épített ajtók zárszerkezeteit – összehangolva a sokszor ellentétes szempontokat.

Összegzés

Az Amazon Ház jól szemlélteti, mennyire fontos, hogy a tervezők a kellő szakértelemmel, jogszabály- és szabványismerettel rendelkező szakági tervezőt idejében bevonják a tervezési feladatokba. A tűzvédelmi koncepció kidolgozása jelentős mértékben befolyásolhatja az alkalmazott szerkezeti és alaprajzi kialakításokat, így a beruházás költségigényét, megvalósíthatóságát is. A Ptk. vonatkozó előírásai szerint a tervező által készített tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. A tervezői szabadság később annál nagyobb lehet, minél inkább figyelembe vesszük azokat a korlátokat, amelyeket a szakági tervezők speciális ismereteiből adódóan még a tervezési folyamat elején fel kell állítanunk. 

Projekt: Amazon Ház – Látogatóközpont, Keszthely Építtető: Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. Tervezők: KÖZTI Zrt. – Farkas Dániel és Molnár Tibor Tűzvédelmi tervező: Mészáros János

HA A SZAK ÁGI TERVE ZŐKET IDŐ BEN BEVONJÁK A TERVEZÉ SI FELADATOK BA, AZ JELEN TŐS HATÁSSAL LEHET EGY BE RUHÁZÁS KÖLT SÉGIGÉNYÉRE, MEGVALÓSÍT HATÓSÁGÁRA. 11

ÉPÍTÉSI JOG

TERVEZŐI MŰVEZETÉS 1. RÉSZ Javában folynak az egyszerű bejelentés alapján épülő lakóházak kivitelezései. A folyamatban lévő építkezések szinte egyszerre hozzák a felszínre azokat a kérdéseket, megoldandó problémákat, amelyekre csak szakmai és jogi értelmezéssel lehet megfelelő választ adni. Hogyan küzdenek meg a tervezők az igen részletesen leszabályozott tervezői művezetés megújuló feladataival, hogyan lehet megértetni az építtetőkkel vagy a kivitelezőkkel, hogy a tervezői művezetés értük és nem ellenük van? Mit tegyen az építész szakma azon része, aki már nem képes vagy egyszerűen nem akar kimenni az építési helyszínre, ugyanakkor szívesen tervez lakóházat? Szerző: dr. Gáts Andrea

A tervezői művezetés: érvek és ellenérvek

AZ EGYSZERŰ BEJELENTÉS LEHETŐVÉ TÉTELÉVEL ÁTRENDEZŐDIK AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉGI RENDSZER.

Sajnálatos, hogy különösen a magyar építőiparban a tervezői művezetést a kivitelezési szakma nem értékeli eléggé. Sem az építtetők, sem a beruházók nem ismerik fel a benne lévő lehetőséget, hogy a terveknek és az eredeti tervezői-építtetői elképzeléseknek megfelelő megvalósítás a szakmai minőség, ezáltal építésihiba-mentes épület létrehozásának lehetőségét erősíti. Mint a területen dolgozó ügyvéd, nem egy megjegyzést hallottam tárgyalótermekben, ügyvédi irodában vagy továbbképzéseken azzal kapcsolatban, jobb, ha a tervező be sem teszi a lábát az építési munkaterületre, mert azonnal megdrágítja a kivitelezést. Én inkább úgy fogalmaznék, esetleg meggátolja az olcsósítás irányába vezető kivitelezői-építtetői szándékokat. Ismertem olyan tervezőt, aki az éj leple alatt létrával közelítette meg a munkaterület kerítését annak érdekében, hogy a terv szerinti megvalósulásról vagy annak hiányáról meggyőződhessen. Láttam olyan beruházót, aki a beléptetési kapuknál valamennyi biztonsági őr számára tervezői arcképeket mellékelt annak érdekében, hogy nevezett személyek bejutását megakadályozzák. A saját fülemmel hallottam évekkel ezelőtt egy jogszabályt író jogász kollégától: „Miért ne tehetnénk lehetővé, hogy a tervezői művezetést a kivitelező is elvégezhesse, hiszen ő is ért a tervek értelmezéséhez?” Hol lehet a megoldás? Természetesen előfordul – és talán ez is a gyakoribb – megfelelő együttműködés tervező, kivitelező és műszaki ellenőr között, amely együttműködés például az építési termék helyettesítési rendjénél jogszabály által is deklarálva van.

A tervezői művezetés rendeltetése

A tervezői művezetés alapjában véve önkéntes, építtető és tervező közötti szerződés függvényében végezhető. Ha a tervező az

12

építtetőtől megbízást kapott, úgy tervezői művezetés keretében működött közre az általa készített terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében. Szintén feladata elősegíteni a tervekkel kapcsolatban a kivitelező részéről felmerült szakkérdések megoldását. A bírói gyakorlat kiveszi a tervezői művezetés köréből a tervhibák javítása miatti tevékenységet, valamint a szakértők egy része nem hajlandó tervezői művezetési alkalomnak elismerni a heti kooperáción való részvételt.

Kötelező eset a közbeszerzésben

Közbeszerzési eljárásokban külön kormányrendelet bízza annak eldöntését a beruházás-lebonyolítóra, hogy szükséges-e tervezői művezetést megrendelni az adott projektben. Ha az ajánlatkérő meggyőződött róla, hogy a tervezői művezetés szükséges, akkor az erre vonatkozó igényét, valamint az azzal kapcsolatos összes követelményt tartalmaznia kell a tervező kiválasztására irányuló eljárás közbeszerzési dokumentációjának. Uniós értékhatár feletti építési beruházásnál tervezői művezetés igénybevétele kötelező, ha a kivitelező kizárólag az építmény kivitelezésére szerződik, vagyis a beszerzés nem irányul együtt az építmény kivitelezésére és tervezésére.

Kötelező eset a lakóházépítésben

Az egyszerű bejelentés lehetővé tételével – az építésügyi hatósági, szakhatósági kontroll rendszerből történő kiemelésével – átrendeződik az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer. Bár a kamara álláspontja szerint a fokozott tervezői felelősség mindig is benne volt a rendszerben, ez alól a hatósági engedély semmiféle felmentést nem adott a tervezőknek. Annak érdekében, hogy a 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén a bejelentésnek megfelelő megvalósulás szak-

2016. SZEPTEMBER

ÉPÍTÉSI JOG

mailag garantált legyen, a jogalkotó a kamara egyetértése mellett előírta a kötelező tervezői művezetést. Az indoklás szerint ezzel növekszik az építészeti műszaki tervező felelőssége is, aki munkáját nem a tervezőasztalnál fejezi be, hanem törvényszerűleg végigkíséri a megvalósítás folyamatát a műszaki átadásátvételig. Hangsúlyozni kell, hogy a 300 m2 alatti lakóházépítésnél bevezetett kötelező tervezői művezetést folytató tervezőnek részletesebb, több ponton eltérő tevékenységet kell folytatnia, mint az Építési törvényben előírt általános tervezői művezetőnek. A tervezői művezetés feltételeit a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint kell meghatározni. A tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei, legfeljebb 300 m2 ös�szes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei, valamint a tervezői művezetés szabályai elnevezésű szabályzatot a MÉK Küldöttgyűlése elfogadta, a szöveg a Módr. hatályba lépésének napján került kihirdetésre, majd 2016. augusztus 5-i dátummal pontosításra került. A szabályzat az alábbi linken érhető el: http://www.mek.hu/media/files/2016/ szabalyzatok/Terv_muszaki_tartalma_%2B_ tervezoi_muvezetes_szabalyzat_300_ m2_alatt20160818-UT.pdf

Ki végzi a tervezői művezetést?

Az általános szabályozás szerint tervezői művezetést a tervező csak az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban végezhet. Ez vonatkozik tehát a közbeszerzési eljárásnál említett tervezői művezetésre, illetve a felek megállapodásán alapuló, építtetők által megrendelt tervezői művezetésekre. Ehhez képest speciális szabály született az egyszerű bejelentés tervezői művezetésével kapcsolatban. Az Étv. módosított szövege nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy külön kormányrendelet – az eddigi szabályoktól eltérően – azt is lehetővé tegye, hogy a tervezői művezetést bizonyos esetekben ne az eredeti bejelentési dokumentációt készítő tervező végezze: „Az (1) bekezdés szerinti épület építése esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.” A szakmában igen gyakori ugyanis, hogy egyes tervezők nem szoktak és nem is kívánnak művezetőként részt venni az általuk tervezett ház megvalósításában. Persze előfordulhat vis maior eset is, amikor az eredeti tervező akadályoztatva van, hogy a későbbiek során művezetést vé-


gezzen, akár egészségi állapota, akár kamarai bejegyzésének megszűnése vagy más ok miatt. Nem kizárt, hogy szerződéses vitába keveredhet az építtető az eredeti tervezővel, amely ellehetetlenítené a kivitelezés közbeni együttműködésüket. A tervezői művezető ugyanis az építtető megbízásából a szakma szabályai szerint bizalmi viszonyban vállalja és végzi – megfelelő gondosság mellett – tervezői művezetői feladatait. A jogalkotó nem kívánta a feleket kényszerpályára helyezni, hiszen a lakóházépítésnél patthelyzetet okozhat, ha a tervezői művezetést kizárólag a kiviteli terveket végző tervező végezné, majd ezen személy záró nyilatkozata nélkül például meghiúsulhatna a műszaki átadás-átvétel.

A kötelező tervezői művezetés bevezetésével növekszik a tervező felelőssége, aki munkáját nem a tervezőasztalnál fejezi be, hanem végigkíséri a megvalósítás folyamatát az átadásig.

Ezt a kérdést a Magyar Építész Kamara szabályzata az alábbiak szerint rendezi: „a) Tervező a tervezői művezetésre a tervezési szerződésben köt írásbeli megállapodást építtetővel. b) Tervező a tervezési művezetés ellátása érdekében alvállalkozót alkalmazhat. Tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna.” Ezzel rendezve látszik a tervezői felelősség, ezzel együtt a felelősségbiztosítás későbbi kérdése is, hiszen az továbbra is a tervezést megkötő tervezőnél marad. Természetesen ezen felül is lesznek olyan vis maior esetek, amikor a kamarai szabályzattól eltérően a felek bizonyos okoknál fogva más építész tervezőre bízzák a tervezői művezetést. Kérdés, hogyan kezeli majd a kamara etikai fegyelmi szabályzata azokat az eseteket, amikor a tervező megtagadja az általa készített tervek megállapodás alapján történő

13

ÉPÍTÉSI JOG

A szakmában igen gyakori, hogy egyes tervezők nem szoktak és nem is kívánnak művezetőként részt venni az általuk tervezett ház megvalósításában.

tervezői művezetését, vagy annak alvállalkozó útján történő ellátását, miként vonható felelősségre a tervező, ha az általa vállalt minimális hat alkalommal szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg a helyszínen?

Szerződés

A kamara szabályzata szerint a tervező a tervezői művezetésre a tervezési szerződésben köt írásbeli megállapodást az építtetővel. Természetesen azonban lesznek és voltak olyan esetek, amikor a már megkötött tervezési szerződés alapján a tervek leszállításra kerültek, majd később derült ki, hogy a kötelező tervezői művezetés megrendelése is szükségessé vált. Célszerű ilyen esetben az eredeti tervező szerződését kiegészíteni, módosítani, vagy ennek hiányában önálló tervezői művezetői megbízási szerződést kötni. Hangsúlyozzuk ismét, tervező a tervezési művezetés ellátása érdekében alvállalkozót alkalmazhat, a tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna.

Tervezői művezetés alkalmak

Jogszabályi előírás alapján kizárólag az építész tervező megbízása kötelező, és ezen tervezőnek legalább hat alkalommal művezetést kell végeznie. Ehhez képest a kamara szabályzata eltérően fogalmaz, szerintük ugyanis a hat alkalomba beleszámítható a szakági tervezők megjelenése is, amennyiben feladatukat az építész tervező alvállalkozójaként látják el.

A KAMARA SZABÁLYZATA SZERINT A KÖTELEZŐ HAT ALKALOMBA BELESZÁMÍTHATÓ A SZAKÁGI TERVEZŐK ALVÁLLALKOZÓKÉNT VALÓ MEGJELENÉSE IS. 14

A tervező a kötelező tervezői művezetést a kivitelezési folyamat során legalább öt alkalommal, valamint a kivitelezés lezárásakor egy alkalommal, azaz összesen hat alkalommal kell, hogy teljesítse. Hangsúlyozzuk, a kamara által ajánlott alkalmak közül a felek által minimálisan kiválasztott hat mérföldkövet a szerződésben rögzíteni kell. A művezetési alkalmakat a felek az épület jellege, a helyszíni adottságok és a kivitelezés sajátosságai alapján közösen határozzák meg. Szintén fontos leszabályozni, hogy az építési napló bejegyzésein felül milyen csatornán történik tervező értesítése a művezetés szükségességéről. A kamara szabályzata szerint a tervező az építtető jelzésére köteles a tervezői művezetéseket teljesíteni. A jelzés módja szerződésben rögzítendő, idejének öt nappal kell megelőznie a művezetési időpontot. A tervezői művezető azonban ezeken felül az építkezést bármikor megtekintheti és annak tervtől való eltérését észrevételezheti. Itt jegyezzük meg, amennyiben a szerződés külön értesítési módot nem határoz meg, úgy a tervezőnek a 300 m2 alatti lakóépület kivitelezésére biztosított 10 éves időtartam alatt figyelemmel kellene kísérnie az építési naplót, gyakorlatilag orvosi ügyeletet kellene ellátnia, helyettesítéséről, külföldi útjai vagy egészségügyi akadályoztatása miatt előre gondoskodnia kellene. A kamara által javasolt tervezői művezetési alkalmak: • kitűzés, • alapozás, • felmenő szerkezetek, • födémek építése, • tetőszerkezet építése, • gépészeti és elektromos munkák, • szigetelések, • szakipari munkák (térlehatárolások, burkolás, homlokzatképzés), • kivitelezés lezárása. Mivel a jogszabály hat alkalmat tesz lehetővé, a kamara „étlapján” pedig ennél több, kilenc főétel szerepel, ráadásul desszertként a tervező bármikor, önként is megtekintheti a helyszínt, rendkívül fontos, hogy a szerződés rögzítse a „kiválasztott menüsort” arra is kiterjedően, hogy a vendégnek mikor, milyen csatornán, és mennyi idővel korábban kell a pincért értesíteni, hogy a szakács által elkészített étel megfelelőségét megvizsgálhassa.  Cikkünk folytatásában szó lesz a tervezői művezetők díjazásáról, továbbá konkrét esetek ismertetésével vázoljuk fel a már folyó kivitelezések egyes anomáliáit.

2016. SZEPTEMBER

DOKUMENTÁCIÓ

A TERVEZŐI NYILATKOZAT A különböző építésügyi eljárásokhoz kapcsolódóan mind az építészeti, mind pedig a szakági tervezőknek olykor-olykor tervezői nyilatkozatot is csatolniuk kell az általuk készített dokumentációhoz. A nyilatkozattételi kötelezettség keletkezhet jogszabályi előírásokból, de pályázati kiírásokban is találkozhatunk vele. Szerző: Lestyán Mária

A

nyilatkozatok tartalmára vonatkozóan mindig az adott jogszabályi előírások, kiírások az iránymutatók, nincs egységes formátum, tartalom, ezért a „jól bevált” sablonok alkalmazása sok hibalehetőséget rejt, már csak a folyamatosan változó jogi szabályozások okán is. Vannak olyan esetek is, amikor a nyilatkozatok mellé tervezőnek (szakági tervezőnek) mellékleteket, igazolásokat kell csatolniuk. Az építész tervező felel az általa készített dokumentáció szakszerűségéért, a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező szakági tervezők bevonásáért, munkájuk koordinálásáért, beleértve a szükséges nyilatkozatok megszerzését is. A tervezői nyilatkozat tartalmára a jogszabályi, pályázati stb. egyéb előírásokon túl iránymutató a Magyar Mérnöki Kamara Tervdokumentációk Tartalmi és Formai Követelményei Szabályzata. Fontos ugyanakkor, hogy a tervdokumentációnak a tervező nyilatkozattételi kötelezettsége hiányában is meg kell felelnie valamennyi vonatkozó jogszabályi és szakmai követelménynek. A tervezőnek a tervezési szerződéskor a tervezési program keretein belül meg kell jelölnie a szükséges szakági tervezők, szakértők körét is. A szakértőknek munkájuk során sok esetben nyilatkozniuk kell, s nyilatkozataik alátámasztására esetenként vizsgálatokat, számításokat, szimulációkat készíteni. Nem mindegy, hogy a tervezési szerződésünk ezek költségét megfelelő módon tartalmazza-e, figyelembe vettük-e például a szükséges időigényt.

Építési engedélyezési tervdokumentáció

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet értelmében az építészeti műszaki dokumentációnak jelenleg nem kell tervezői nyilatkozatot tartalmaznia, ennek ellenére szükség lehet bizonyos kérdésekben a nyilatkozattételre.


A geotechnikai dokumentáció elhagyható, ha az építész vagy tartószerkezeti tervező nyilatkozatban rögzíti ennek megengedhetőségét, továbbá ismerteti azokat a geotechnikai információkat (pl. a tartószerkezeti műszaki leírás geotechnikai tervfejezetében), amelyek a tervek alapjául szolgáltak. Az építészeti-műszaki dokumentáció gépészeti tervfejezetének tartalmaznia kell a telepíteni kívánt technológia rövid leírását, a telepíteni kívánt berendezések rövid leírását (műszaki adatok, fizikai jellemzők), a műszaki biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések rövid leírását és a tervező nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy nincs a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá tartozó egyéb berendezés.

Felvonók

Felvonók és mozgólépcsők építési engedély iránti kérelméhez ugyancsak szükséges a tervező nyilatkozata. Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy nemcsak az építési engedélyhez, de a felvonó bontásához is szükséges nyilatkozat.

Hírközlési építmény

Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 4/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet értelmében tervezői nyilatkozatot kell készíteni, amelynek tartalma:

A TERVDOKUMENTÁCIÓNAK A TERVEZŐ NYILATKOZATTÉTELI KÖTELEZETTSÉGE HIÁNYÁBAN IS MEG KELL FELELNIE VALAMENNYI VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYNEK. 15

DOKUMENTÁCIÓ

A KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSÁNAK TARTALMAZNIA KELL A BETERVEZETT ÉPÍTÉSI TERMÉKEK MŰSZAKI TELJESÍTMÉNYÉRE VONATKOZÓ TERVEZŐI NYILATKOZATOT.

„6. § (1) A tervező köteles tervezői nyilatkozatot készíteni, melyet az elvi építési, az építési, a fennmaradási és a bontási engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § szerinti bejelentéshez mellékelni kell. (2) Az engedély iránti kérelemhez tartozó tervezői nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, névjegyzéki számát, b) az általuk tervezett dokumentáció, vagy dokumentációrész és az elektronikus hírközlési építmény megnevezését, c) az építtető nevét, lakcímét vagy székhelyét, és d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását. (3) A (2) bekezdés a) pontjában megnevezett tervezőnek a tervezői nyilatkozat részeként nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy a) az általa készített, antennákra és antennatartó szerkezetekre vonatkozó építészeti műszaki dokumentáció, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó kivitelezési dokumentáció (a továbbiakban: tervdokumentáció) megfelel a külön jogszabály alapján kidolgozott szakmai követelményeket megállapító szabályzatnak, b) az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel az általános érvényű szakmai előírásoknak és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, így különösen a helyi építési szabályzat és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet

előírásaiban foglaltaknak, a minőségi, biztonsági, környezetvédelmi szabványoknak, az örökségvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek, a megfelelőség igazolások rendelkezésre állnak, a szakági tervezők munkáját összehangolta, c) az építmény elhelyezésénél az Eht. 94. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 95. § (1) bekezdésében előírtakat figyelembe vette, idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építés vagy bontás esetén a vagyonkezelőnek, vagy annak hiányában a tulajdonosi jogokat gyakorlónak a hozzájáruló nyilatkozata rendelkezésre áll, az érintettek körét feltárta, d) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, e) az érintett közreműködőkkel az egyeztetés megtörtént, és (4) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a tervdokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével igazolja. (5) Az építési és bontási tevékenység bejelentéséhez tartozó tervezői nyilatkozat tartalmazza: a) a felelős tervező nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, b) az építtető nevét, lakcímét vagy székhelyét, c) az elektronikus hírközlési építmény megnevezését, d) az építmény elhelyezésénél az Eht. 94. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 95. § (1) bekezdésében előírtakat figyelembe vette, idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építés vagy bontás esetén a vagyonkezelőnek, vagy annak hiányában a tulajdonosi jogokat gyakorlónak a hozzájáruló nyilatkozata rendelkezésre áll, az érintettek körét feltárta, e) az arra vonatkozó utalást, hogy a tervezett tevékenységre jelen rendelet szerint az építtetőnek nem kell engedélyezési eljárást kezdeményeznie, a bejelentéshez előírt tervdokumentáció elkészült és az abban tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályokban, általános és eseti előírásokban foglaltaknak, valamint f) a felelős tervező aláírását.”

Kivitelezési tervdokumentáció

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet értelmében a kivitelezési tervdokumentáció műszaki leírásának tartalmaznia kell a betervezett építési termékek műszaki teljesítményére vonatkozó tervezői nyilatkozatot. Ezen kívül a

16

2016. SZEPTEMBER

DOKUMENTÁCIÓ

kivitelezési dokumentáció műszaki leírásának tartalmaznia kell a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy • az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (2) és 41. §-ában meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak, • a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, • az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, • műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll.

Tűzvédelem

Nyilatkozat szempontjából kiemelt terület a tűzvédelem, ahol a tűzvédelmi tervező vagy szakértő a tűzvédelmi dokumentációja részeként nyilatkozik az elvégzett munka megfelelőségéről, feltüntetve a jogosultságot igazoló számát is. Tudnunk kell azt, hogy a tervezőnek mire van jogosultsága, mert külön jogosultság szükséges a tűzjelző és tűzoltó berendezések tervezéséhez, illetve az építészeti tűzvédelmi tervezéshez. A másik nyilatkozattételi lehetőség a meglévő építményszerkezetek vonatkozásában szokott felmerülni. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény értelmében az építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét igazolni lehet tűzvédelmi szakértői vagy a tűzvédelmi tervezői nyilatkozattal. 1) A tűzvédelmi szakértő (tervező) csak akkor tehet nyilatkozatot az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségéről, ha a) meglévő építmény esetén az építményszerkezetre vonatkozó tűzvédelmi követelmény nem szigorodik az átalakítás, bővítés, rendeltetésmódosítás miatt, b) új építmény esetén az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét korábban már igazolták, és az igazolt teljesítményű építményszerkezeten csak olyan mértékű beavatkozás történik, mely annak tűzvédelmi jellemzőit nem befolyásolja kedvezőtlenül. 2) A tűzvédelmi szakértő (tervező) a nyilatkozatot köteles az alábbi módszerek legalább egyikén alapuló részletes indokolással ellátni: a) számítás,


b) laboratóriumi vizsgálat, kísérlet, c) szimuláció, d) tudományos kutatás eredménye, vagy e) az a)–d) pontokban foglaltak elemzése, értékelése. A tűzvédelmi szakértő (tervező) az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségéről kiadott nyilatkozatának aláírt elektronikus változatát a katasztrófavédelem központi szervének az e célra megadott elektronikus levélcímére megküldi.

A kamarai szabályzat előírásai

A kamarai szabályzat szerint tervezői nyilatkozat szükséges az alábbi esetekben is: • a közúti-, vasúti-, vízi- és légi közlekedés az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. kormányrendelet hatálya alá tartozó közlekedésépítési tervek tartalmi munkarészeinél, • árvízvédelmi művek engedélyes terveinél, • rádióberendezések kiviteli/betelepülési terveinek tartalmi követelményeiben. A tervezői nyilatkozatnak az alábbi adatokat és kinyilatkoztatásokat kell tartalmazni, az adott tervhez igazodóan: • megrendelő neve, címe • a beruházás megnevezése és helyszíne • a terv címe és azonosító száma • a tervező neve és jogosultsága • a tervanyag jellege (pl. betelepülési terv, megvalósulási terv stb.) • nyilatkozat arról, hogy a terv megfelel a vonatkozó hatályos jogszabályoknak és az országos, valamint a szakági szabványoknak és az érvényes irányelveknek

KÜLÖN JOGOSULTSÁG SZÜKSÉGES A TŰZJELZŐ ÉS TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK TERVEZÉSÉHEZ, ILLETVE AZ ÉPÍTÉSZETI TŰZVÉDELMI TERVEZÉSHEZ.

17

DOKUMENTÁCIÓ

A TERVEZŐI MŰVEZETŐ AZ UTOLSÓ HELYSZÍNI MŰVEZETÉS ALKALMÁVAL AZ E-NAPLÓBA ESETI BEJEGYZÉST TESZ A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ SZERINTI MEGVALÓSULÁSRÓL.

• nyilatkozat arról, hogy a felszerelésre tervezett berendezések szükséges tanúsítványai rendelkezésre állnak, vagy a kivitelezés megkezdéséig beszerzésre kerülnek • a tervezői nyilatkozatot a felelős tervező aláírásával kell ellátni • munkavédelmi nyilatkozat esetén a felelős tervező nyilatkozata, hogy a tervben szereplő műszaki megoldásoknál, berendezések, rendszerek, technológiák tervezésénél a munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény vonatkozó előírásait betartotta – a nyilatkozatot a felelős tervező aláírásával el kell látni • orvostechnológiai engedélyezési terv esetén tervezői nyilatkozat arról, hogy a technológiai terveket az érdekelt szakhatóságokkal a tervezés folyamán előzetesen egyeztette, és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik • uszodatechnológiai terv engedélyezése.

Egyszerű bejelentési eljárás

A tervezői művezető az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést tesz a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról. Ennek során minden, a végleges (minden esetleges közbenső módosítást is tartalmazó) kivitelezési tervtől való eltérő megvalósítás tényét és mértékét az e-építési napló lezáró nyilatkozatában rögzíti, még abban az esetben is, ha ezeket korábban már jelezte, és a kivitelezés további folyamatában nem kerültek kijavításra.

18

A tervezői nyilatkozat tartalma

Abban az esetben, ha jogszabály a nyilatkozat tartalmi elemeit nem írja elő, javasolt az alábbiakat feltüntetni benne értelemszerűen – ezt korábban az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) kormányrendelet tartalmazta, amelyet hatályon kívül helyeztek, és helyébe a 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet lépett: • a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát • az általuk tervezett építési tevékenység, illetőleg dokumentáció (rész) megnevezését, az építtető nevét, megnevezését • a tervezett építési tevékenység 77 helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát 77 megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit 77 környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését • a tervező(k) által tervezett építészetiműszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak • a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e • a vonatkozó nemzeti szabványtól, irányelvektől eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű • a tervező az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására, és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta • az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az építménnyel szemben támasztott alapvető követelményeknek • egyeztetett-e a tervező a szakhatóságokkal és az érintett közműszolgáltatókkal, mi az egyeztetés tartalma • a betervezett építési célú termékeknek – jogszabályban meghatározott esetekben – mi a vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció típusa és száma, teljesítményjellemzőinek igazolási módjai • az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet • a tervező által tervezett építmény megfelel az energetikai követelményeknek, és az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítette. A tervezői munka során figyelembe kell venni, hogy a korábban tervezői nyilatkozatként megadottak nagy részét jelenleg a műszaki leírásnak kell, illetve javasolt tartalmaznia. 

2016. SZEPTEMBER

FELELŐSSÉG

GONDOLATOK AZ ÚJ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI TÖRVÉNYRŐL A szakértői törvény, bár elsősorban az igazságügyi szakértők munkáját befolyásolja, jelentős mértékben kihat a szakértők tevékenységével közvetett módon kapcsolatban lévő egyéb tevékenységekre is. Itt és most értelemszerűen az igazságügyi műszaki szakértők tevékenységét vizsgálom csak, és néhány gondolatot osztanék meg a műszaki szakértők munkájáról, kapcsolatáról a tervezőkkel, műszaki ellenőrökkel. Szerző: Fischer Tamás

A

Magyar Közlöny 2016. évi 64. számában május 5-én megjelent az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény. Azóta már az új jogszabályhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek is napvilágot láttak: a 12/2016. (VI. 29.) IM rendelet az igazságügyi szakértőjelölti igazolványról, a 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásáról, a kamarai költségátalány bevallásának és megfizetésének szabályairól, valamint az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartásról, valamint a 14/2016. (VI. 29.) IM rendelet az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvénnyel összefüggésben egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Mindenekelőtt szögezzük le: nem vagyok jogász – szakértő vagyok, műszaki ember. Amikor először olvastam végig a törvénytervezetet, rögtön az jutott eszembe, hogy ezt egy műszaki ember a rendelkezésére bocsátott nagyon rövid véleményezési határidő alatt még értelmezni is csak nehezen tudja. Márpedig később az általa megírt szakvélemény és különösen az annak birtokában születendő peres előterjesztések, bírói ítéletek és indoklások még inkább jogi ismereteket kívánnak meg. Ahhoz tehát, hogy igazságügyi eljárásba – legyen az peres ügy, közjegyző által elrendelt előzetes bizonyítás, nyomozó hatóságtól érkező kirendelés vagy magánszakértői véleményezés – belecsöppenő tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető megértse az őt érintő részeket, legalább a „vele egy nyelvet beszélő” igazságügyi műszaki szakértőnek kellene olyan anyagot készítenie, amely az adott szakterület jellegzetességeit a lehető legérthetőbben


adja vissza – és nem jogi dokumentumot. Most mégis úgy érzem, ebbe az irányba fogunk elmozdulni.

A jog útvesztőiben

Az igazságügyi szakértői működéshez – teljesen logikusan – mindegyikünknek el kellett sajátítania bizonyos jogi ismereteket, melyet aztán rendszeresen frissíteni is kell, de ettől még nem feltétlenül szerencsés elvárni tőlünk, műszaki szakemberektől, hogy a jogászok szakmájának alapját adó, jogszabályi szövegszerűség megfogalmazását tudjuk visszaadni. (Ahogy a jogászoktól sem várjuk el, hogy szakkérdéseinket az adott műszaki tudomány nyelvezetén fogalmazzák meg.) Azonban a törvényt elolvasva sokszor érzem úgy, egyre inkább ebbe az irányba kell orientálódnunk.

19

FELELŐSSÉG

megtartásával segítse a szakkérdés eldöntését és a tényállás megállapítását”. Azaz a szakvélemény elsődleges felhasználója a kirendelő hatóság. Ugyanakkor a törvénytervezet sehol nem említi, hogy a szakértők értékelése során bárhol, bármilyen formában bevonnák a szakvéleményt felhasználó, és az alapján sok esetben felelős döntést hozó hatóságot! Ha valakinek értékelnie kellene a szakvéleményeinket, az maga a hatóság: nekik van rálátásuk az ügy egészére, ismerik a felek szakvéleményre beérkező észrevételeit, de főleg és elsősorban: ők látnak rá teljes mértékben az ügy minden összefüggésére, és képesek megítélni azt, hogy szakvéleményünk mennyiben segítette az ügy előremenetelét. Mindnyájan tudjuk, hogy amikor belépünk egy hosszú ideje folyó ügybe, milyen nagymértékű felkészülést igényel az előzmények megismerése, az összefüggések vizsgálata ahhoz, hogy a feltett kérdések megválaszolása során valóban használható válaszokat adjunk. A törvényt áttanulmányozva nagyon sok kérdés és észrevétel fogalmazódik meg egy gyakorló szakértőben, de természetesen tisztában vagyok a törvény keletkezésének okaival, az ehhez kapcsolódó társadalmi nyomás miatt elvárt módosítások – mondjuk ki: sok esetben szigorítások – szükségességével. Éppen ezért nem is kívánom sok, megítélé sem szerint fontos, de nem perdöntő észrevételemet felsorolni, mert megértem és elfogadom, hogy egy ilyen szabályozás mindenképp kompromisszumok, esetleg érdeksérelmek elfogadásával is jár. Ám két résszel kapcsolatban mindenképpen szeretném észrevételeimet rögzíteni.

A SZAK VÉLEMÉNY AHHOZ IS HOZZÁ SEGÍTHETI AZ AZT MEG RENDELŐ HATÓSÁGOT, HOGY AZ ELJÁRÁS TÖBBI RÉSZT VEVŐJÉVEL KÖZÖS NYEL VET ALAKÍT HASSON KI. 20

A minősítési eljárás

Az egyik kérdés a feltételezhetően a szakértőket leginkább foglalkoztató minősítési eljárással kapcsolatos. Az eljárás bevezetésének okát értem, céljával egyetértek. A megvalósítás módja azonban szerintem kérdéses. A mi munkánk fő célja a minket kirendelő hatóság döntésének, eljárásának segítése a számukra nem teljes mértékben ismert speciális szakkérdések eldöntésével, megválaszolásával. Ahogyan a korábbi, úgy a mostani törvény is kimondja: „az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének

A műszaki szakvélemény nemcsak abban segíthet, hogy a bíróság megértse azokat a szakkérdéseket, amelyek az ügy eldöntéséhez relevánsak lehetnek. A szakvélemény ahhoz is hozzásegítheti az azt megrendelő hatóságot, hogy az eljárás többi résztvevőjével – így különösen a szakvélemény által érintett szakterülethez tartozó szereplőkkel – közös nyelvet alakíthasson ki. Ha a bíró, az ügyész vagy a nyomozó a szakvéleményünk alapján megérti, egy adott szakkérdés miért fontos, hogyan kell értelmezni, akkor fog tudni és jól fog tudni kérdezni ezen a területen, a tanúk meghallgatása, a beérkező szakági információk értelmezése is könnyebbé és nem utolsósorban egyértelműbbé válik számukra. Ennél fogva a szakvélemény több, mint néhány szakkérdés megválaszolása: tágabb értelemben véve a szakvélemény egyfajta „kézikönyv” a hatóság számára, hogy az adott szakterületen az ügy szempontjából fontos adatokat és információkat megszerezze, megértse és felhasználja. Ennél fogva kérdéses, hogy egy háromtagú szakértői bizottság – még ha kiváló szakemberek és elkötelezett szakértők is – képes-e a minősítés most lefektetett eljárásrendjéből kikövetkeztethető, rendelkezésükre álló vizsgálati időtartam alatt olyan mértékben megismerni az adott szakvélemény elkészítésének körülményeit, hogy az minősítésükben reálisan megjelenhessen. Ráadásul úgy, hogy a szakvéleményt végső soron felhasználó hatóság részéről ehhez semmiféle visszajelzés, értékelés nincs a kezükben.

2016. SZEPTEMBER

FELELŐSSÉG

Természetesen az ügyiratból sok esetben levezethető, hogy a hatóság milyen mértékben volt elégedett az adott szakvéleménnyel (a szóbeli beszámoltatásokból, kiegészítések kéréséből erre lehet következtetni), de még egyszer hangsúlyozom: nehezen hihető, hogy ezeket kellő mértékben át tudja tekinteni, és az összefüggéseit meg tudja érteni egy olyan szakértői bizottság, amelynek nyilvánvalóan rendkívül korlátozott mértékű idő áll majd rendelkezésére egy-egy minősítés elkészítéséhez. Így szerencsésebbnek tartottam volna – és ez több szakértőtársammal együtt konkrét javaslatunk is volt a törvény tervezetéhez –, ha a minősítő eljárás mellett a hatóságok részére minden szakértői vélemény mellé készülne egy olyan átfogó véleményező formanyomtatvány, amelyet kötelesek lennének az adott szakvéleményről kitölteni, és ezt a minősítő bizottság kellő súllyal köteles lenne a minősítése során figyelembe venni. Most végül csak annyi került a törvénybe, hogy a minősítő bizottság szükség esetén megkeresheti a hatóságot is, és kikérheti a véleményét a vizsgált szakértőről. Ez is több a semminél, mégis úgy gondolom, kicsit elsikkadt a „végfelhasználók” véleményének kellő súllyal történő figyelembevétele, és végeredményben ezzel a kapcsolat sem épül ki a szakvéleményt felhasználó hatóság, illetve általa az eljárásban részt vevő egyéb szakemberek között.

A szakértői díjazás kérdése

A másik, a fentieknél egyszerűbb és tisztább kérdés: a szakértői díjazás esete. Üdvözítő, hogy a szakértői díj kifizetésére vonatkozó előírások konkrétabbak és határozottabbak lettek, ám hiányzik belőlük valami, amivel azt gondolom, minden szakértő találkozott már pályafutása során. Az ugyanis, hogy a hatóság a jogerős végzést követő 30 napon belül köteles kifizetni a szakértői díjat, nagyon fontos. Ám a jogerősítésre vonatkozóan nincs semmiféle megkötöttség. Nekem is volt több olyan ügyem, ahol a díjmegállapító végzés és annak jogerősítése között hónapok teltek el, mindenféle érdemi indok nélkül, és ez az, amire nekünk, szakértőknek a lehető legkevesebb ráhatásunk, rálátásunk van. Hogyan kapcsolódik ez ide? A szakértőnek az igazságügyi szakértői vélemény elkészítése a munkája. Ebből él, sokaknak ez az egyetlen, vagy legalább is fő bevételi forrása. Ha ez a forrás bizonytalanná válik, a szakértő más bevételi forrás után néz, mert élnie kell valamiből. Másodállást vállal, magánszak-


értői véleményeket dolgoz ki stb. Ez önmagában persze egyáltalán nem baj, amíg az egészséges egyensúly megtartható. De ha a status quo felborul – és ennek legfőbb oka az esetek döntő többségében anyagi természetű –, akkor a szakértő igazságügyi tevekénysége kerül veszélybe. A pártatlanság elvesztését senki esetében nem feltételezem: az elkötelezett szakértők hivatásként gondolnak tevekénységükre, melyet nem veszélyeztetnek, nem kockáztatnak. De a többi tevékenység mellett a ráfordítási idő csökkenhet, a munkák minősége romlik, ezáltal a hatóság számára átadott információk és „tudás” is kevésbé lesz felhasználható. Az ügy elhúzódik, a bíróság vagy a nyomozók újabb szakértőket rendelnek ki a tényállás további tisztázása érdekében, amely végső soron végül legalább annyi, ha nem több költséggel jár, mintha az első szakértőt rendesen és időben díjazva, attól korrekt és hiánytalan munkát kapva már jóval korábban lezárták volna az ügyet.

Szakmai kapcsolat a szakértők között

Végül még egy gondolat erejéig visszatérnék a szakértők és az adott szakterületről érkező eljárásbeli szereplők közötti viszonyra. A szakértő, ahogy régen, most is csak bizonyos kérdések megválaszolására szolgál. Legfeljebb a személyes meghallgatása során van esély arra, hogy egyfajta párbeszéd kialakulásával közvetítsen a szakterületén a hatóság emberei és az ügyben részt vevő szakemberek között. Holott ez a fajta közvetítés – nem jó szó rá a „mediátor”, mert ez nem az a szerep, és nem igazán passzol ide a „tolmács” kifejezés sem – nagyon hiányzik az eljárásokban, ezért talán üdvözítő lenne meggondolni ennek a szerepnek is a hivatalos rangra emelését. Ez bizonyosan segítené az eljárások lefolytatását, gyorsítaná azt, és sok esetben hamarabb egyértelművé tenné jó pár szakkifejezés és szleng jelentését, megkön�nyítve ezzel az eljáró szervezet munkáját.

A TÖRVÉNY SZERINT A HATÓSÁG A JOGERŐS VÉGZÉST KÖVETŐ 30 NAPON BELÜL KÖTELES KIFIZETNI A SZAKÉRTŐI DÍJAT - ÁM A JOGERŐ SÍTÉSRE VONATKOZÓAN NINCS MEG KÖTÉS!

Az igazságügyi szakértők tevékenysége egyre fontosabbá válik. A tudomány fejlődése, az egyre szofisztikáltabb szakterületi megoldások, technikák és eredmények értelmezéséhez, az ezzel kapcsolatos tudás hatóságok számára történő biztosításához nagytudású, motivált, rendezett körülmények között dolgozó szakemberekre van szükség. Az új igazságügyi szakértői törvény előremozdíthatja a szakértők rendezettebb munkakörülményeit, tisztázhatja az elvárásokat mindkét oldal részéről. A törvény jó kezdet. Reméljük, a fejlődés és a javulás nem áll meg itt. 

21

SZERZŐI JOG

ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁSOK SZERZŐI JOGA – 1. RÉSZ Új rovatunk az épületek, tervek (építészeti alkotások) szerzői jogi kérdéseivel foglalkozik. A téma örökzöld, az építőipar gazdasági változásai befolyásolják az épületekkel, tervekkel kapcsolatos szerzői jogi viták számát is. Szerző: Dr. Gáts Andrea

Ü A tervezők szerzői joga szorosan összefügg a tervezői felelősséggel.

22

gyvédi irodánk tapasztalata az, hogy válságosabb időszakban számarányukban szaporodnak a szerzői joggal kapcsolatos viták, talán mert a tervezők érdemi munka hiányában ráérnek, vagy mert gazdaságilag szükséges a jogok érvényesítésével együtt járó esetleges jogdíj behajtása. A jelenleg felfutóban lévő építőipar elsősorban a családi házak építésénél hozta felszínre újra a problémát: meglévő épületek bővítésének esetén hogyan alakul a szerzői jog, ha a családi lakóház megépítésekor a tervező nem tudja vagy nem akarja vállalni a tervek módosítását, kiviteli tervek elkészítését, vagy a tervezői művezetést.

A tervezők szerzői joga szorosan összefügg a tervezői felelősséggel. Ugyanakkor számos esetben szét is válik. Szakmailag akkor is felelősséget kell vállalnia a tervezőnek, ha a szerzői jogok jogosultja már nem ő. Ugyanígy, a terveken teljes körű felhasználási jogokat megszerző új tervező – szerződéstől eltérő rendelkezés hiányában – nem felel az átvett tervdokumentáció rejtett hibáiért. Célunk az, hogy rövid történeti kitekintést követően az alapoktól kiindulva ismertessük a szakma gyakorlói számára a szerzői jogok alakulását, intézményrendszerét és a rendelkezésre álló lehetőségeket. A rovat

2016. SZEPTEMBER

SZERZŐI JOG

szerzőjeként külön jogesetek megtárgyalását követően gyakorlati oldalról szeretném a témát megközelíteni, minden esetben kitérve a jogalkotásban éppen napirenden lévő szerzői jogot érintő folyamatokra. Szó lesz a későbbiekben a munkaviszonyban alkotott ún. szolgálati művek, a felhasználási szerződések, az egyes tervdokumentációk szerzői jogi szempontú megítéléséről, ugyanakkor gyakorlati tanácsokat is adunk meglévő épületek tervezési szerződéseinek, futó projektek-beruházások átadás-átvételének szerzői jogi kérdéseiről, különös tekintettel a szerződésekre, a téma üzleti és stratégiai szempontú kezelésére. Ügyvédi irodánk rendszeresen lát el a témában jogi tanácsadói feladatokat, így tudjuk, hogy a tervezők, állami és magánberuházások, kis és nagy befektetők, társasházak vagy családiház-építők számára egyaránt fontos lehet a tisztánlátás, hiszen az építészeti alkotásokhoz kapcsolódó szerzői jogok ismerete nélkül bárki könnyen sodródhat jogsértésbe, követhet el jogbitorlást.

Az építészeti alkotások szerzői jogi elismertsége, helye a jogrendszerben

A magyar jogrendszerben a szerzői jog a szellemi alkotásokon belül elkülönült jogterületet képez, melyet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt.) szabályoz. Az 1999. szeptember 1-jét megelőzően keletkezett tervekre az 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: rSzjt.) és a végrehajtása tárgyában kiadott 9/1969. (XII.29.) MM rendelet volt irányadó, de előfordul, hogy ennél korábbi szabályozást kell figyelembe vennünk, minden esetben tekintetbe véve az aktuális Polgári törvénykönyvben szereplő szabályokat.

A kezdetek

Magyarországon a szerzői jogi szabályozás gyökerei az 1700-as években alakultak ki. Először az 1793. évi királyi rendelet született meg, amely a belföldi utánnyomást kemény büntetéssel, elkobzással, és a szerző részére nyújtandó kárpótlással szankcionálta. Az első törvényi szabályozás 1853. május 1-jén lépett hatályba, amikor Ferenc József az osztrák szerzői jogi törvény hatályát Magyarországra is kiterjesztette. Ez a Törvény az irodalmi és művészeti tulajdonnak a jogosítatlan közzététel, utánnyomás és után-képzés elleni védelmére címet viselte. Az első hazai szerzői jogi törvény a 1884. évi XVI. törvénycikk volt, amelyet csak 1921-ben módosítottak (1921. évi LIV. törvénycikk).


Az új Ptk. hatálybalépésével a polgári jogi szabályozás szűkszavúvá vált a régi Ptk.-val ellentétben. A második könyv IV. része, amely a Szerzői jog és iparjogvédelem címet viseli, tulajdonképpen deklarálja, hogy a Ptk.-t másodlagos jelleggel csak azon esetekben kell alkalmazni, amikor a szerzői jogi és iparjogvédelemről rendelkező törvények azt nem szabályozzák. A Ptk. személyiségi jogokat érintő szabályait a szerzői jogok esetében továbbra is háttérjogszabályként kell alkalmazni.

Közös jogkezelés

Az építészet a szerzői jognak ún. „nagyjogos” engedéllyel működő területe, ami azt jelenti, hogy e területen nincsenek közös jogkezelő szervezetek: mindig a tervező vagy jogutódja mint a vagyoni jogok címzettje egyénileg jogosult rendelkezni a szerzői joghoz kapcsolódó felhasználási engedélyekről. A közös jogkezelő szervezet hiánya talán nem véletlen. Míg más, úgynevezett „kisjogos” művészeti ágakban az egyes közös jogkezelők (Artisjus, MAHASZ, EJI, FilmJUS, Hungart) szakértőkből álló testületeket, egymással közös szövetségeket (pl. ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért) működtetnek, az építészeti alkotások terén ezt a feladatot egyelőre egyetlen, a szakmát képviselő reprezentatív szervezet (MÉSZ, MÉK) sem vállalta fel. Hiányzik, nem létezik a szerzői joggal védett épületek nyilvántartása, így a jogkövető felhasználó – legyen az az épület tulajdonosa, kezelője vagy akár egy beruházó, kivitelező vagy tervező – igen nehéz helyzetben van, amikor a szerzői jogok tiszteletben tartására törekedve nyomoznia kell egy még védelmi idő alatt álló, de akár százéves épület tervezője vagy annak örökösei után. Ugyancsak nehézséget okoz a kilencvenes évek elejéig jellemzően állami vagy tanácsi tulajdonú tervezőirodákban munkaviszonyban, munkaköri kötelességként alkotott tervek vagyoni jogainak behatárolása (ún. szolgálati művek). További problémát vet fel azon építészeti alkotások (létesítmények és azokra vonatkozó tervtípusok) pontos behatárolása, amelyek egyértelműen kimerítik a mű fogalmát.

AZ ÉPÍTÉSZETI SZERZŐI JOG TERÜLETÉN NINCSENEK KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK: A TERVEZŐ VAGY JOGUTÓDJA EGYÉNILEG JOGOSULT RENDELKEZNI A KAPCSOLÓDÓ FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYEKRŐL.

Szerzői jogdíj

Ha az első két elem, vagyis a jogosult személye és a szerzői jogvédelem tárgya már tisztázódott, újabb problémát jelent, hogy a magyar jog a szerzői felhasználási jogokért fizetendő arányos díjazást nem kívánta szabályozni, azt a szerződési szabadság elvére bízza az építészeti alkotások terén, hasonlóan néhány európai állam jogrendszeréhez.

23

SZERZŐI JOG

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Az építészeti alkotásokhoz kapcsolódó szerzői jogok ismerete nélkül bárki könnyen sodródhat jogsértésbe.

24

A szerzői jogvédelem intézményei

1. Állami, közhatalmi szervezetek: 1.1 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2010. december 31-ig Magyar Szabadalmi Hivatal) 1.2 Emberi Erőforrás Minisztérium – Szerzői Jogi Osztály 1.3 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1.4 Nemzetgazdasági Minisztérium 1.5 Nemzeti Kulturális Alap 1.6 Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa 2. Szerzői és szomszédos jogok kezelését végző egyesületek 3. Szerzői Jogi Szakértő Testület (SzJSzT) 4. Társadalmi szervezetek, egyéb szakmai szervezetek 4.1 Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) 4.2 Business Software Alliance (BSA Hungary) 4.3 Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület (MSzJF) 4.4 Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) 4.5 ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért 5. Szakmai kamarák 5.1 Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara 5.2 Magyar Építész Kamara

Szerzői joggal kapcsolatos feladatai többek között: • engedélyezi a felhasználást ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) esetén és nyilvántartást vezet erről; • önkéntes műnyilvántartást vezet; • a Szerzői Jogi Szakértő Testület hivatali feladatainak koordinálása, titkári teendőinek ellátása; • közreműködés a szellemi tulajdon védelmére irányuló jogszabálytervezetek kidolgozásában, véleményezésében; • a szerzői joganyag hatályosulásának vizsgálata; a jogalkalmazási gyakorlat elemzése, a szerzői jogi ügyekben hozott bírósági és hatósági döntések gyűjtése, rendszerezése és értékelése, mindezek alapján a szükséges intézkedések vagy jogszabályok meghozatalának kezdeményezése, illetve előkészítése; • a szerzői joggal összefüggő nemzetközi, külföldi és európai integrációs folyamatok, illetve jogfejlődés elemzése, ennek alapján a szükséges intézkedések kezdeményezése; • részvétel a nemzetközi szerződések megkötésének és kihirdetésének előkészítésében; • a szerzői jogi nemzetközi szerződések, egyezmények nyilvántartása és végrehajtásuk elősegítése; • közreműködés a szerzői jog területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködéssel járó hivatali feladatok teljesítésében (pl. megkeresés esetén tájékoztatás, tanácsadás); • közreműködés a szellemi alkotótevékenységgel és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos tájékoztatási, promóciós, oktatási és információszolgáltatási tevékenységben; • nyilvántartást vezet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről; • felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység felett; • előkészíti a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket. A következő részben részletesen foglalkozunk a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SzJSzT) működésével, bemutatjuk, mire jó a testület szakvéleménye, hogyan fordulhatnak hozzá a tervezők vagy az érintett beruházók. Bemutatjuk, milyen feladatokat látnak el a szakmai kamarák a szerzői jogi jogvitákban, majd belevágunk az építészeti alkotásokhoz kapcsolódó, a szerzőket megillető egyes jogok ismertetésébe. 

2016. SZEPTEMBER

Többletmunka vagy pótmunka? ONLINE SZEMINÁRIUM KIVITELEZŐ CÉGEK ÉS MEGBÍZÓIK RÉSZÉRE

A Fórum Média Kiadó legújabb online szemináriumán megismerheti a többletmunka és a pótmunka legfrissebb szabályozási hátterét, gyakorlati példák nyomán okulhat a téma sarkalatos pontjaiból, valamint szerződéskötési tanácsokat, javaslatokat ismerhet meg. Célunk, hogy képzésünkkel megkönnyítsük munkáját, és megkíméljük Önt a parttalan vitáktól.

Szerzőink Dr. Hegedűs Annamária Okleveles építészmérnök, szabályozási szakjogász, építész tervező és felelős műszaki vezető Fischer Tamás Igazságügyi szakértő, építési műszaki ellenőr, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagja

 1. lecke: Hogyan változott a többletmunka és a pótmunka

fogalma az új szabályok szerint?

 2. lecke: A többletmunka és a pótmunka gyakorlati esetei  3. lecke: Mire kell figyelni az építőipari kivitelezési

tevékenység szereplőinek a szerződések megkötésekor?

A TANFOLYAM KEZDET

E:

2016. október 11.

Hetente egy leckét küldünk ki e-mailben, így 3 hét alatt megszerezheti a teljes képzési anyagot. Bővebb információért látogasson el a forumakademia.hu oldalra, vagy keresse Hoppál Elődöt a +3630 608 1932-es telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen.

36 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

iii. évfolyam  vi. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2016. július – augusztus összevont szám

az áron alul végzett tervezés kockázatai és következményei mobil építőgépek hatékony üzemeltetésének legfontosabb kérdései erkélyek hibái

az

ép

e ül

tek

bon

tása

nagyító alatt: Betonszerkezetek

Júniustól egysze

rű

bb

év ál t

építőipari viták rendezése a tszsz gyakorlatában – pótmunka és többletmunka vonatkozásában

ÉPÍTÉSI HIBÁK A tervezés, a kivitelezés és a beruházáslebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése Szakmai folyóirat tervező- és kivitelezőcégeknek, ingatlanfejlesztőknek, szakmagyakorlóknak A legjobb szándék, szakértelem és a legkiválóbb munka mellett is előfordulhatnak tervezési, kivitelezési hibák az építés folyamatában. A hibás teljesítés számtalan vitahelyzet, évekig húzódó peres eljárás alapja, amelyek elkerülése minden érintett közös érdeke. Szakmai folyóiratunk komplex megoldásokat kínál ezekre a problémákra. Feltárjuk az építési folyamatban felmerülő gyakori hibaforrásokat, és segítséget nyújtunk ezek kiküszöböléséhez. De megoldásokat kínálunk azokra a helyzetekre is, amikor már megtörtént a hiba és kialakult a jogvita. Mindezt a hazai viszonyokra szabva, a magyar piac, a hazai jogalkotás és hatósági felügyeleti rendszer működésének sajátosságait figyelembe véve nyújtjuk Önnek. Költséghatékony gyakorlati segítség az építési hibák, károk megelőzése, helyreállítása és a vitás helyzetek megnyugtató rendezése érdekében:  Komplex gyakorlati útmutatók az egyes épületszerkezetek kritikus pontjairól, több aspektusból megközelítve.  Valós példák, esetek ismertetése: hogy ne a saját hibáiból kelljen tanulnia.  Kiegyensúlyozott arányban tárgyaljuk a hibák elkerüléséhez, kezeléséhez kapcsolódó műszaki, eljárási és jogi kérdéseket.  Biztos támpontot adunk a jogi nyelv útvesztőjében a szerződések megkötéséhez, az eljárások sikeres lefolytatásához és a kifogástalan dokumentáció készítéséhez, amely kulcsfontosságú tényező saját munkánk védelme érdekében.

ÍZELÍTŐ SORON KÖVETKEZŐ LAPSZÁMAINK KIEMELT TÉMÁIBÓL: » Az Építési törvény módosítása, a tervezők és a kivitelezők megváltozott felelőssége » Az Építésügyi Reform által bevezetni kívánt egyéb változások » A szellőzés műszaki megoldásai » Utólagos tetőtér-beépítések hibái » Egy kazántelepítés problémás esete » Monolit vasbeton födémek meghibásodásai és javítási lehetőségük » Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában » Lépcsők meghibásodásai » Épületvillamosság szakág gyakori hibái » Ipari padlók jellemző hibái » A tervrajzok megfelelősége a hatályos jogszabályoknak és szabványoknak » Faanyagvédelem tervezése » Régi épületszerkezetek felújítási kérdései » Tartószerkezetek meghibásodása » Épületfizikai problémák orvoslása » Vázas vasbetonszerkezetek lealgásodása

KIEMELT AJÁNLAT!

Válassza Optimum szolgáltatásunkat, mellyel extra tartalmakhoz juthat hozzá!

» Évente tízszer megjelenő nyomtatott, színes szakmai folyóirat » Folyamatosan bővülő elektronikus segédanyagok, szerkeszthető mintadokumentumok, esettanulmányok » Folyamatos jogszabályfigyelés » Személyre szabott szaktanácsadás a teljes előfizetési év alatt » Hozzáférés a magazin teljes digitális archívumához » Az aktuális lapszámok online verziói a megjelenéssel egy időben » Olvasói kérdések és szakértői válaszok gyűjteménye » Kiegészítő szakmai anyagok az építési hibák témakörében

Web: www.epitesi-hibak.hu E-mail: [email protected] Telefonon: 1 273-2090 Postacím: Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91.

Kiadványunkat a mellékelt megrendelőlapon rendelheti meg!

Érvek és ellenérvek TERVEZŐI MŰVEZETÉS. Szerzői jog A szerzői jogvédelem intézményei

Recommend Documents