ÉRTESÍTŐ. 800 éves a ferencesek rendje

ÉRTESÍTŐ

Demokratikus Közéletért Alapítvány XV. évf. 8. sz., 2009. augusztus Közhasznú Szervezet megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail: [email protected]

800 éves a ferencesek rendje 2008. június 28-ára befejeződött a budapesti ferences templom belsejének felújítása. Erdő Péter bíboros úr ez alkalommal megszentelte a templom belsejét. A templom zsúfolásig megtelt hívekkel. Tudnunk kell a ferences rendről, hogy azt Assisi Szent Ferenc alapította mintegy 800 évvel ezelőtt. Az alapító szerint Jézus felszólította őt, hogy „Nem látod, hogy házam roskadozik? Menj, hozd rendbe a kedvemért!” Ezt hallottam meg, és engedelmeskedtem, vallotta Ferenc. Az akkori emberi, társadalmi viszonyok a maihoz voltak hasonlók azzal a különbséggel, hogy minket a történelem ura, az Isten még nem szólított fel közvetlenül a javításra, vagy felszólított, de nem akarjuk meghallani felszólítását. Akkor Ferenc szerzeteseivel egy világválságtól mentette meg az akkori európai világot. Ma is világválság van! Nemcsak gazdaságilag, de erkölcsileg, politikailag egyaránt. A gazdasági világválságról előző havi az Értesítőből többet ismerhettek meg. Az erkölcsi világválságról sokat lehetne szólni, de vajmi keveset akarnak tenni javítására a „hatalmasok” és az elanyagiasodott néptömegek. Erről később többet kell írni, tenni, javító szándékkal, ebben a kis lapban is! A társadalmi, erkölcsi válság szorosan összefügg a politikai válsággal. Ugyanis a politikai szereplőktől veszik az emberek a példát. Sokszor hallottam: ha Gyurcsánynak szabad hazudni, akkor nekem is szabad! Ha a vezetők lopnak, csalnak, akkor én is joggal lophatok, csalhatok (ugyan nem milliókat, mint a politikusok, hanem az üzemből a szerszámokat, anyagokat stb). Nagyon nagy szükség lenne egy becsületes, erkölcsös rendre, egy új „szerzetesrendre”. Úgy is mondhatnám a mai viszonyok között, „új politikai rendszerre”! Sajnos, ha körülnézünk a mai parlamenti képviselők között, nagyon kevés erre alkalmas embert találunk! Annál többen mondják – nálam a bölcsek köve –, ha rám szavaztok, akkor mindent megoldunk (még a megoldhatatlan problémákat is!). Gondolkozzunk! Ne üljünk fel minden ígérgetőnek, még ha szimpatikusnak is mutatják magukat. Sajnos az ígérgetések csak utólag bizonyíthatók. Ezért lenne szükség – véleményem szerint – al-

kotmánymódosításra, a képviselők visszahívhatóságának visszaállítására. Ezt Antall József miniszterelnök úr vette ki az alkotmányból, de nem vált be. Tapasztalhattuk, hogy a választópolgárok kifejezett kérése ellenére az általuk választott képviselő nem az ő véleményükre szavazott, hanem a pártjáéra!!! Reményünk egyedül Istenben lehet – a Történelem Urában –, aki egyszer már megmutatta hatalmát a világ felett 1989-ben, amikor már nem reméltük, hogy megbukik a diktatúra nálunk, Magyarországon. És mégis megtörtént egy felemás „rendszerváltással”. Sajnos a diktatúra tagjai itt maradtak, részben hatalmukat is megtartották. Csak az emberek fékezhetik meg a gonosz működését, igazságos törvényekkel, jogos felelősségre vonással. Ehhez becsületes, szavahihető politikusok kellenek és Isten felé forduló emberek! dr. Nagy Károly

Magyarnak lenni Magyarnak lenni: tudod, mit jelent? Magasba vágyva, tengni egyre – lent; Mosolygva, mint a méla őszi táj, Nem panaszolni senkinek, mi fáj; Borongni mindig, mint a nagy hegyek, Mert egyre gyászlik bennünk valami: Sokszázados bú, melyet nem lehet Sem eltitkolni, sem bevallani. Magányban élni, ahol kusza árnyak Bús tündérekként föl-fölsírdogálnak, S szálaiból a fájó képzeletnek Fekete fényű fátylat szövögetnek, És bút és gyászt és sejtést egybeszőve Ráterítik a titkos jövendőre… Rab módra húzni idegen igát, Álmodva rólad: büszke, messzi cél, S meg-megpihenve a múlt emlékinél, Kergetni téged: csalfa délibáb!… Csalódni mindig, soha célt nem érve, S ha szívünkben már apadoz a hit: Rátakargatni sorsunk száz sebére Önámításunk koldusrongyait… 2

– Én népem! múltba vagy jövőbe nézz: Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!… Magyarnak lenni: tudod, mit jelent? Küzdelmet, fájót, véges-végtelent. Születni nagynak, bajban büszke hősnek, De döntő harcra nem elég erősnek; Úgy teremtődni erre a világra, Hogy mindig vessünk, de mindig hiába: Hogy amikor már érik a vetés, Akkor zúgjon rá irtó jégverés… Fölajzott vággyal, szomjan keseregve A szabadító Mózest várni egyre: Hogy porrá zúzza azt a szirtfalat, Mely végzetünknek kövült átkaul, Ránk néz merően, irgalmatlanul, S utunkat állja zordan, hallgatag… Bágyadtan tűrni furcsa végzetünk’, Mely sírni késztő tréfát űz velünk, S mert sok bajunkat nincs kin megtorolni: Egymást vádolni, egymást marcangolni! – Majd, fojtott kedvünk hogyha megdagad, Szilajnak lenni, mint a bércpatak, DEKA ÉRTESÍTŐ

Nagy bánatoknak hangos lagziján Nagyot rikoltni: Hajrá! húzd, cigány Háborgó vérrel kesergőn vigadni,

Falhoz vágni az üres poharat… – Én népem! múltba vagy jövőbe nézz!… Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!…

Hogy minekünk, hajh! nem tud megvirradni, Hogy annyi szent hév, annyi őserő, Megsebzett sasként sírva nyögdelő, Mért nem repülhet fönn a tiszta légben, Munkás szabadság édes gyönyörében Hogy mért teremtett bennünket a végzet Bús csonkaságnak, fájó töredéknek!… Tombolva inni hegyeink borát, Keserveinknek izzó mámorát, S míg vérünkben a tettvágy tüze nyargal, Fölbúgni tompa, lázadó haraggal S mikor már szívünk majdnem megszakad: Nagy keservünkben, Bús szégyenünkben

De túl minden bún, minden szenvedésen, Önérzetünket nem feledve mégsem, Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség, Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, Mely itt reszket a Kárpátok alatt: Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva: Viselni sorsunk, ahogy meg van írva; Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét, Vérünkbe oltva ősök honszerelmét, Féltőn borulni minden magyar rögre, S hozzátapadni örökkön-örökre!… Sajó Sándor, Ipolyság

Magyarnak lenni: tudod, mit jelent? Nemcsak szónokolni, beszélni, érzelegni róla, de tenni, cselekedni kell érte! Az egyre jobban globalizálódó világunkban magyarságunkat megvallani a különböző nemzetközi fórumokon például az EU-képviselőknek kötelességük! Így a határainkon túl élő magyarok érdekében kötelességünk szót emelni! Meg kell értetni a világgal, hogy micsoda különbség, ha egy nép 1100 éve itt él a Kárpát-medencében – azokhoz a népekhez képest, akiket 400 éve kényszerítettek rabszolgaként Amerikába, vagy azokhoz képest, akik az újkori népvándorlás során munkavállalás céljából, önként mennek Németországba és autonómiát követelnek maguknak! Sokan úgy vélekednek, hogy Magyarország az Európába vezető úton van, ezért voltunk minden világhódítónak útjában. Mi Európa kapujában védtük a nyugati államokat a tatár, török hadak ellen. Az európai gyarmatosítók a spanyol, angol, francia, német nemzetek voltak. A 20. században a diktatúrák, az utóbbi évtizedekben a szovjet, amerikai imperialisták ellen kellett védekeznünk. Mi tettük az első komoly tettet a szovjet hatalom megdöntésére 1956-ban. Ezért dicsérő szón kívül nem kaptunk semmi kedvezményt! A világméretű válságot – mint arról a június havi Értesítőben írtunk – az amerikai imperialista tőkések indították, és ezért nekik kellene a kijavításán is elsősorban közreműködni. Az első világháború sem a magyarok érXV. évf. 6. szám

3

dekében indult. Ferenc Ferdinánd nem volt magyar (még érzelmében sem), mégis a magyarokat büntették legnagyobb mértékben Trianonban! A második világháborúba belekényszerítettek bennünket. Teleki Pálnak ezért kellett meghalnia. 1956-ban csak ígéreteket kaptunk, sőt uszítottak bennünket, hogy „tartsatok ki – jön a segítség”! Kihasználtak bennünket – ezalatt az angolok, franciák a Szuezi-csatorna birtoklása érdekében elárultak bennünket, megegyeztek a szovjet hatalommal! Meg kell értenünk, hogy mi, magyarok csak magunkra számíthatunk! Véget kell vetni a személyeskedő belső vitáknak. Elsősorban a gazdasági, erkölcsi mélypontból való kilábolásról szükséges tárgyalni. Azokat a politikusokat (bűnösöket), akik ezért felelősek, bíróság elé kell állítani. Végre rá kellene döbbennünk, hogy magyar ne tekintse ellenségének a magyart, csak politikai ellenfelének! Lehetnek különböző véleményű emberek közöttünk, de azok is magyarok! A demokráciában megférnek egymás mellett a különböző vélemények! A legnagyobb bűn a hazaárulás, amikor idegen érdeket szolgál egy magyar! Tudom, nem népszerű az, amit most írok, de egyszer már el kellene kezdeni a kibékülést egymással! Gondolkozzunk! Az ellenzéki párt elnöke kijelentette, hogy választási győzelme esetén egyedül kívánja gyakorolni a hatalmat – ugyanúgy, mint a jelenlegi kormánykoalíció? Nem akarják figyelembe venni más pártok véleményét, mint a mai hatalom! Kérdezem: mi a biztosíték arra, hogy az ésszerű, hatékony javaslatokat az ellenzék részéről a jövőben figyelembe fogják venni? A nemzet érdekében tett minden ésszerű, jó javaslatot el kell fogadni, bármelyik párt részéről érkezik – EZ A DEMOKRÁCIA! A magyar érdeket nem szolgáló javaslatokat el kell vetni bárki, bármely párt javasolja! Politikai felhang nélkül vallom, hogy Magyarország érdeke az első – ne akarjunk idegenek árnyékában „boldogok” lenni, érvényesülni, úgysem sikerül! Lehet ezért Sajó Sándor versét sötétnek, szomorúnak érezni, de tudjuk, „Viselni sorsunk, ahogy meg van írva […] Vérünkbe oltva ősök honszerelmét.” (A versben a kiemelések tőlem származnak.) Vagy Vörösmartyt idézve: „…itt élned, halnod kell!” Dr. Bajnok István

A demokratikus közélet problémái A Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEKA) célja a közélet demokratikus elvek szerinti átalakítása. Az elmúlt időszakban – „a népi demokratikus rendszerben” – már megismertük a diktatórikus államrend jó, rossz oldalait. Sőt 1989 után azt is megismerhettük, hogy lehet a demokratikus elvek szerint megválasztott képviselők pártfrakcióba tömörítésével a diktatúrát visszacsempészni. Erről egy cikksorozatot szeretnénk írni – jelenleg néhány hiányosságra kívánjuk felhívni a figyelmet. 4

DEKA ÉRTESÍTŐ

Az ismertetést nem tudományos igénnyel kívánjuk közölni, inkább egyszerű példákon keresztül bemutatni – mindenki számára érthetően –, hogy lássuk, hogyan értelmezik Magyarországon a demokráciát. Hogyan alakították át a nyugati demokráciát parlamenti diktatúrává. Az egészségügyi törvény parlamenti vitája során tapasztalhattuk, hogy a demokratikus elveknek megfelelően választott képviselő nem a választópolgárok véleménye szerint szavazott a parlamentben. Kivéve például a battonyai MSZP-képviselőt, aki választói érdekét képviselve nem az MSZP-frakció előírása szerint szavazott. Ezért számára 100 000 Ft büntetést szabtak ki. Kérdésem: a képviselőnek kit kell képviselni: a választóit vagy a pártfrakciót? Véleményem szerit azt, aki őt a parlamentbe delegálta. Ezt lehet csak demokratikusnak tartani. Egy képviselőnek nem a saját vagy pártja véleményét kell képviselni, hanem azt, aki őt a parlamentbe küldte! Célszerűnek látszik ezért a parlamenti frakció jogain változtatni, hogy a képviselő ne legyen köteles (büntetés terhe mellett) csak a pártja véleményére szavazni! Ebben a számban közöltük, hogy az ellenzéki párt vezetője kijelentette, ha pártja a következő országgyűlési választáson győz, csak pártjából kívánja a vezetőket, minisztereket kijelölni. Ezt tette az MSZP–SZDSZ „kormánykoalíció” is. Ugyan ma már felbomlott a koalíció (szóban), a szavazásoknál mégis együtt szavaznak a volt szövetségessel. Ezért marad életben a mai napig az MSZP-hatalom. Kérdésem: ha az ellenzék győz a következő parlamenti választásokon, folytatódik a „parlamenti pártdiktatúra”? Mi várható a jövőben a polgári kormány összetételében? Ugyanis a Fidesz–KDNP-szövetségben a KDNP mint párt szerepel (a kettős párttagság miatt). Kérdés: a kettős párttagság egyenlő a pártok szövetségével? Akkor fele-fele arányban illik a vezetőket választani! Ha nem két egyenlő jogú pártot jelent, akkor lehet – mint szövetségestől (1998-ban) csak Harrach Péter úrból miniszter, de 2005 óta már kettős párttagság lévén, véleményem szerint, ennél már több várható el! Jelenleg a KDNP nemcsak egyszerű szövetséges, mint a volt MDF-es Lezsák Sándor vagy a volt kisgazda Boros Imre (akik nem rendelkeznek kettős párttagsággal)! Jelenleg a magyar alkotmány nem ismeri a képviselők és más választott tisztviselők visszahívhatóságát. Ez az állapot azt jelenti, ha a képviselők és a magasabb jogú tisztviselők nem követnek el köztörvényes bűnt, vagy önként nem mondanak le, akkor megbízatásuk végéig be vannak betonozva – nem mozdíthatók el tisztségükből. A demokratikus elvekkel ez nincs összhangban (lásd az 1. pontban említetteket). Az alkotmányba vissza kell állítani a választók jogát, a választott képviselők visszahívhatóságát!! Törvény által szabályozva élhessenek a választók jogaikkal. A magyar média és a jelenlegi kormánykoalíció hangos a félelemkeltéstől. A félelemkeltést összekapcsolják a nemzetiségi, kisebbségi, vallási érzékenységekkel. A cigányok félnek a magyaroktól, a magyarok félnek a cigányoktól, a zsidók az antiszemitáktól stb. A félelem az emberek természetes tulajdonsága. Sokan félnek a sötéttől, a rossz arcú emberektől, a rablóktól, gyilkosoktól. A félelemtől – mivel emberi tulajdonság – csak akkor XV. évf. 6. szám

5

kell tényleg rettegni, ha a hatalom vagy a média csak az egyik felet veszi védelmébe. A melegek tüntetését a rendőrség védi(!), a politikai tüntetőket gumibottal, gázsprével, gumilövedékkel támadja, korlátozza! Az államhatalom kötelessége az állampolgárok biztonságát védeni! Az említettekre való tekintettel a rendőrségnek bírósági ítélet nélkül tartózkodni kell minden véleménynyilvánítástól, gyanúsítgatástól. A félelemérzetet lehet mesterségesen is gerjeszteni. Sajnos sok emberben az a vélemény alakult ki, hogy a magyar rendőrség is tudatosan gerjeszt félelmet. Sok esetben törvénytelen fellépésével, vagyis politikai szempontból maga is elfogult. A rendőrség erőszakszervezet, de ő is köteles a törvényeket betartani. Politikai okokból nem állhat egyik fél mellé vagy ellene. A magyar rendőrfőkapitány tv-nyilatkozatában kijelentette, egy rendőrnek pillanatok alatt kell döntenie, mit csináljon – ezért hibásan is dönthet. (Ez a kiképzésén is múlik.) Egy demokratikus rendőrnek („Szolgálunk és védünk!”) egy hibát sem szabad véteni. Tudomásom szerint Angliában, ha egy rendőr szabálytalanul jár el, a belügyminiszter azonnal lemond. A demokráciában minden állampolgárnak, a hatóságoknak is be kell tartani a törvényt. Ismétlem, a törvények betartása kivétel nélkül minden magyar állampolgár kötelessége. Ezért javaslom a parlamenti Mentelmi Bizottság felszámolását – mint antidemokratikus jogot. Politikai tisztsége még a miniszterelnököt se mentesítse a bűne kivizsgálásától, ami esetleg a büntetés elkerülését is eredményezheti! Javaslom a titkosítások felülvizsgálatát! Sok bűntett kivizsgálás nélkül marad – azzal az indokkal, hogy a vizsgálat nemzeti érdeket sért. Véleményem szerint jelenleg is sok felesleges 50-80 éves titkosítás van. Csak példának említem, hogy az olajszőkítés ügye kit fog érdekelni 80 év múlva? Addig viszont a vétkesek elkerülik jogos büntetésüket – mint becsületes emberek –, talán még kitüntetéseket is kaphattak tettükért! Konkrét esetet is említhetek az ezzel kapcsolatos visszaélés lehetőségére. Engem 1965-ben jogtalanul fegyelmivel eltávolítottak az akkori Kertészeti és Szőlészeti Főiskolától. A fegyelmi indokát nem közölték velem, csak véleményüket írták le, hogy elfogadták a BM leiratát. Kértem, mutassák meg nekem is a leiratot, de ezt nem tették. Arra hivatkoztak, hogy az nemzeti érdeket sért! A BM-leiratot az ún. rendszerváltás után sem kaptam meg (eltűnt az iratok közül), de a büntetésem végrehajtották! Dr. Bajnok István (folyt. köv.)

Bocskai István intelme 1606-ból Meghagyom szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországról, ha más fejedelmek alatt lesznek is, el ne szakadjanak – a magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák. Tartsák egymást atyafiaknak, vérüknek. 6

DEKA ÉRTESÍTŐ

Olvasói levél Kiegészítés a „Szociális Kiegészítő Gazdaságokról” szóló cikkhez Az Értesítőben dr. Bajnok István szerkesztő figyelmessége folytán ezúttal is „valami közérdekű” téma került szóba. Dr. Jáky Miklós KSZM-titkár fent jelölt cikke Karcag város példáján indított gondolkozásra – minthogy mi is ott születtünk, növekedtünk, éltünk családi körben. Mindezeket azért bocsátom előre, mert ha valakinek, akkor nekünk van életszerű összehasonlítási alapunk egy alföldi nagyváros példáján bemutatni az 19251930-as évek, majd a második világháború utáni világ, valamint napjaink szociális és gazdaságpolitikai kilátásait. Mindkettőnk édesapja gyakorló orvos volt, de mi közelről láttuk és éltük meg „a betegek” szegénységét, a velünk együtt járó tanyasi gyerek iskoláztatásának nehézségeit. Karcag valóban paraszt- és gazdaváros volt – mindenféle „uradalom” nélkül (nem úgy, mint a mellette levő Bucsatelep), amely a függetlensége és önállósága minden előnyévelhátrányával rendelkezett is. Nem volt szervezett ipara, kereskedelme a már akkor 25 000 lakosú megyei városnak, se kórháza, mentőautója és szülőotthona. Még sokat lehetne szólni a kétségtelen óriási kereskedelmi és ipari fejlődésről, rámutatva a második világháború utáni hazai helyzet – és a nemzetközi helyzet – felelősségére és úttévesztéseire. Nem vitás, a részünkre hagyott politikai rendszer a felelős a helytelen szociális-gazdasági helyzet, újjáépítkezés kisiklásaiért. Mi nem részesülhettünk a Marshall-segélyből, sőt súlyosbította hazánkban a helyzetet az egymást követő kormányok nyerészkedési politikája. Hiába láttuk és emlegettük, hogy a porig bombázott Németország a vesztes háború után merre tart, nálunk a „szocialista kormányutódokkal” kellett összefogni, kísérletezni. Ezért mondhattuk, hogy Németország és Japán nyerte meg a háborút! Mi még emlékezünk a hazai „HANGYA SZÖVETKEZET” országosan is jól működő, becsületes kereskedelmet szolgáló rendszerére. A KERTMAGYARORSZÁG mozgalmára, előnyére. Az olcsó, de minőségi áru – megbízhatóan – magyar volt. A karcagi tanyavilágban nemcsak nagygazdák jutottak kenyérhez, hanem a „felesek”, az ott dolgozó csirkekeltetők és aprójószágnevelők is, mert a sokszor csak szóban megállapodott magyar paraszt nem csalt, nem csapta be a másikat és dolgozott (összehasonlítható a mai helyzet a „libás Gordon” esetével). Karcag jelenlegi polgármestere is ilyen családból származik. Talán ezért lehet jobban bízni Jáky Miklós reménykedéséhez csatlakozva, amikor azt írja: „Meggyőződésem, hogy az önkormányzatok szervező, irányító és ellenőrző szerepvállalása nélkül a dolog nem is menne, és az induláshoz az önkormányzatoknak segíteni kell a tőke megszerzésében.” XV. évf. 6. szám

7

Összegezve: gazdasági felemelkedésünk útja a helyi gazdaságszervezésre összpontosul, összhangban az Európai Uniót alapító Római szerződéssel, mely szerint „…a lehető legnagyobb nyilvánossággal, az érintettekhez legközelebb hozott döntés alakíthatja az érintettek életét.” Hazánkban is megindultak a próbálkozások, így a VÉDEGYLET más civil szervezetekkel 2009. május 23–24-én „Körfeszt” néven egy olyan befogadó rendezvényt szervezett, amelyen vendégül látta a már hazánkban is megvalósult közösségi önsegítő kezdeményezéseket. Dr. Kováts Tibor, Budaörs

Megemlékezés Sajnos későn kaptunk értesítést arról, hogy

Moticska Felicián okleveles vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök, piusi öregdiák

2009. július 8-án, életének 83. évében elhunyt. Búcsúzunk a melegszívű baráttól, szakembertől, emlékét szívünkben megőrizzük. Környezetvédelmi társaid

TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd – kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP 11711034-20833390. A Demok ratikus Közéletért Alapít vány (DEKA) lapja. Felelős szerkesztő: dr. Bajnok Ist ván. Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8

DEKA ÉRTESÍTŐ