ÉRTEKEZÉSEK M ÉSZET TUD OM Á NY O K K
iad ja
a
M
agyar
T
II. O S Z T Á L Y
udományos
A
KÖRÉBŐL.
ka d ém ia .
RENDELETÉBŐL
SZERKESZTI
SZABÓ JÓZSEF, OSZTÁLYTITKÁR.
v.
kötet
.
i.
szá m
.
187 4.
EMLÉKBESZÉD
KOVÁCS GYULA L E V E LE ZŐ ТЛО
FELETT.
GÖNCZY PÁL, LEV. TAGTOL.
(F e lo lv a s ta to tt, a z összes ü lé s e n 1874. f e b r. 23.)
B U D A P E S T , 1874. EGGENBURGER F E R D I N Í N D M. AKAI). KÖN VVAKUSNÁL (Hoffmann és Molnár.)
V
J
Eddig külön megjelent
ÉRTEKEZÉSEK a mathematikai tudományok köréből.
Első I.
kötet.
S z i 1 у Kálmán. A mechanikai hö-elmélet egyenleteinek általános alakjáról. Székfoglaló . ...................................................... 15 kr.
II. H u n y a d y Jenő. A pólus és a polárok.
A viszonyos polárok elve. 30 kr.
III. Y é s z János A. Biztosítási kölcsön (új életbiztosítási nem)
.
30 kr.
IV. K r u s p é r István. A Schwerdt-féle Comparator módosított alkalmazása 15 kr. V.
V é s z János A. Legrövidebb távolok a körkúpon. Székfoglaló 20 kr.
VJ. T ó t h Ágoston. Az európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó goedaetai munkálatok . . . . ...................................... 30 kr. VII. K r u s p é r István. A párisi meter-prototyp
.
. .
. 10 kr.
VIII. К ö n i g Gyula. Az elliptikai függvények alkalmazásáról a magasabb fokú egyenletek elm életére............................................................... 24 kr. IX.
M u r m a n n Ágost. Európa bolygó^elemei, annak tiz első észlelt szem benállása s z e r i n t ...........................................................................25 kr.
X.
S z i 1 у Kálmán. A Hamilton-fóle elv és a mechanikai hő elmélet máso dik fő tétele .................................................................................. 10 kr.
XI.
T ó t h Ágoston. A földképkészités jelen állása, a mint az képviselve volt az antwerpeni kiállításon. Két táblával . . . . . . 40 kr.
Második kötet. I. II.
M u r m a n n Ágost.
Freia bolygó felettiértekezés . . .
. 70
K r u s p é r István. A com paratorokról...................................... 20
kr. kr.
III. К r u s p é r István. A vonásos hosszmértékek összehasonlítása folya dékban ............................................................................................... 10 kr. IV. F e s z t V. A közlekedési művek és v o n a lo k ............................... 30 kr. V. K o r m á n A. Az 1861. nagy üstökös pályájának meghatározása 40 kr. VI.
K r u s p é r J. A párisi levéltári méter-rúd................................... 10 kr.
EMLÉKBESZÉD
KOVÁCS GYULA L EV ELEZŐ TAG F E L E T T .
GÖNCZY PÁL, LEV. TAGTÓL.
(Felolvastatott az összes illésen 1874. febr. 23.)
B Ü Ü A I ' E S T, AZ E G G E N B E R G E R -F É L E AKAD. K Ö N Y V K ER ESK E D ÉS. (Hoffmann és M o ln á r )
1874.
Budapest, 1871 N yom atott az A t h e n a e u m
nyomdájában.
EMLÉKBESZÉD
KOVÁCS GYULA LEV. TAG FELETT.
G ö n c z y P á l lev, tagtól. (Felolvastatott az összes ülésen 1874. február 23-án.)
Tiszteletre méltó ama kegyeletes szokása a t. Akadémiá nak, hogy elhunyt tagjai emlékezetét nem engedi át a feledés sötét homályának, hanem a hamvadásnak indult porokat egy koron éltetett, a tudományért és ez által a nemzet fenmaradásáért lelkesült szellemnek minden alkalommal szentel nehány pillanatot, melyben elhunyt tagja munkásságának eredmé nyét egyheállitja, a munkást megdicsőiti s e megdicsőitést, mint a legnemesebb pályabért az ifjabb nemzedék előtt, és az utókornak követésre méltó példaként felmutatja. A vitézségért nyújtott cser, a tudománynak szentelt ba bérkoszorú az emberiség kebelében eddig felnőtt legnagyobb nemzet fiait a legszebb tettekre birá egykoron lelkesíteni, s im ugyanazon nép elfajult nemzedékéből az egyeseknek emelt há romszáz szobor sem bírta a lelkesedés nemes füzét fellángoltatni, s a hanyatlásnak indult nemzetet végenyészetétől meg menteni. A cser és a babérkoszorú érzékitö külső jelei voltak ama benső magasztos érzelemnek, mely a szép, a nemes tette kért gyűlt és lángolt a hazafiul keblekben, s szent füzével táp lálta a nemzet választottal törekvéseit s élesztgette a netalán lankadni induló honszeretetet, melengette a tudományért buzgólkodókat s ez egyszerű, de kitüntetése által lelkesítő pályaM. T ü l t . ARAL*. KKTKK. A TÁR*AI>A1 jMI Tl'l*. KÖUKIv’n . . 1 8 7 * 4 . I
4
OÖN’CZY PAL
bért tűzte ki s hívogatta általa tettre a serdülő ifjúságot, s már az által is munkásán hatott a késő ivadékra. És mi volt mindebben az. a mi az ismeretes nagy hatást gyakorolta?—-A z egyszerű jelvények alá foglalt ama nagy jelentőséggel biró benső érzelem, mit mi ma ez egy szóban »lcegyélet« foglalunk egybe. — És miért nem birt a lelkesítés hatásával a Demetrius Phalereusnakemelt háromszáz szobor? Mert e nagyszerű külső jel a kényszer előtti meghajlás és a hízelgés nemtelen indulatából fakadt, holott a cser- és a babérkoszorú a kegyelet nemes és éltető érzelmén termett s abból szívta kifogyhatatlan táplálékát. Oh a kegyelet t. Akadémia megbecsülhetetlen kincse és nagy ereje a nemzet életének. — Mig ez az érzelem fakadoz és virágzik a kebelekben, mig ez, mint a nemes gyümölcsöt az azt ékesítő hamva, szelíden takarja és ékesíti az erkölcsöket, csak addig él és csak addig állhat fenn a nemzet! — Ha ez kihalt a keblekből s helyét a közönyösség jéghidege foglalta e l : akkor sivárrá lesz a nemzet élete s hasonlít azon mezőhöz, melynek virágait vagy az észak dermesztő szele, vagy a dél számuma tarolta le. E mezőn akkor felverődhetik ugyan még az olcsó dicsőség, vagy az ezt kereső наду hat námmg burjánya; do a hol ez ütötte fel tanyáját, ott az erény virágai számára nincs többé hely; ott t. Akadémia a nemzet »uévben él csak s többé nincs jelen.« Es vajon nem közeledünk-e mi egy nagy idő óta ily korszak felé ? vajon nem indult-e hamvadásnak az egykor kö zöttünk is lángolt kegyelet érzelme ? Nem kezd-e hazánk téréin is lengedezni e nemes érzelem tüzét kioltással fenyegető fa gyasztó szél ? A tolakodó és lármás nagyhatnámság burjánya nem kezdé-e felverni, csak a közel múltban is még, a kegyelet virágaival borított mezőket ? Nem hatott-e tel az ez irányban haladás mindent leforrázó déli szele egész a forum rostrumáig? Nagy jelek felelnek igennel tek. Akadémia e szorongató kérdésekre. És ha minket a múltból e jelen perezéig elkísért e helyre и kegyeletesség érzelmének íentartása, ápolása; ha mindenkor átéreztük e magasztos érzelem becsét és horderejét: ma, mi dőn a láthatáron e szent érzelem kipusztitására vészfelhők
p:\I i .i:Ki\r.szí;l>
KovÁtVs ov. VixT'.tf.
*)
tornyosulnak, sokszorosan több okunk van iirra, hogy keblünk e nemes érzelmét, n nemzet életét tolltartó és biztositó e drága kincsünket őrizzük, ápoljuk, gyarapítsák, szellemi és erkölcsi erőnk egész hatályával új életre kelteni igyekezzünk ott is, és mindenütt, a hol ez enyészetnek kezdett indulni. Ugyanazért t. Akadémia, szenteljünk nehány perczet a kegyeletesség érzelmének most is, midőn elhunyt tagtársunk Kovács Gyula emlékénél egy kevés időre megállapodunk. Gyűjtsük össze emlékezetünkbe a szerény,
fi
GÖXCZV l * \ t
jött, hogy itt az egyetemen a philosophiai tudományokat hall gathassa és végezhesse. — De mivel nagybátyja meghalt, ő pedig folytonosan váltó lázban szenvedett, már 1831-ben ismét Marosvásárhelyre került vissza, hol iskolai tanulmányai mel lett folyvást fttveszettel és rovarászaitól foglalkozott. — Már ekkor összeállította, kéziratban jelenleg is meglevő munkájá ban, Marosvásárhely virányát, egyszersmind megvetette, szin tén most is meglevő nagy növénygyűjteményének alapját. A philosophiai és jogi tanulmányok hallgatására és be végzésére 1833—34-ben Kolozsvárra ment, hol mint feltűnő szorgalmas és kiváló jellemű tanuló, az ifjúság gyűléseiben irányadó hatással volt. azonban minden szabad idejét itt is a füvészkedésre szentelte, mely szenvedélyét különösen jellemzik azon események, hogy ily jártakelte alkalmával eledeléből ki fogyva, nem egyszer szorult a pásztorok szívességére és sovány kosztjára; hogy a nyár melegében nem egyszer hagyta el felső ruháját a pásztoroknál megőrzés végett, s idő kímélés miatt messze útjáról nem is tért vissza érette; nem egy eset volt, hogy a pásztorok vitték utána felöltőjét a városba. — Reá valóban szó szerint illett Horácz ama nevezetes mondata : »multa túlit fecitque puer, sudavit et alsit.« — Mily nagy eredménye volt füvészeti tekintetben e kirándulásainak, tanús kodnak arról hátrahagyott iratai és nagyszerű növény gyűj teménye! Atyjának 1835-ben történt halálán megszomorodása s édesanyja iránti gyöngéd szeretete visszavonták őt ismét Ma rosvásárhelyre, hol, fiúi érzelmeiből fakadó mély fájdalmai, csillapultával, ismét kedves tanulmányával a'füvészettel, de egy szersmind ennek alkalmazásával: kertészkedéssel és gazdálko dással kezdett foglalkozni, egyszersmind száraztott növényeit megismertette Európa akkori kitűnő fűrészeivel és ezeknél fogva velők csereviszonyba lépett. Édes anyja óhajtására, ki szerette volna, hogy atyja nyomdokaiba lépve, gyakorló orvossá legyen, 1841-ben a bécsi egyetemen beíratta magát orvosnövendéknek, s bár az orvosi pályához semmi vonzódással nem viselkedett, még is anyja iránti gyöngéd szeretetből négy évet töltött és pedig sikeresen e pályán s tőle anyja halála miatt, ekkor vett búcsút. — Mind
K M iiK U IllX /.fclt KOVÁCS О Т. l 'K U ’. t t ,
7
orvos növendéki pályája alatt) ni ind azután sőt egész életén át. kedvelt tanulmányának — a növénytudománynak lett és maradt hive. - 1844—1850-ig még állandóan bécsi lakos maradt, hol a császári lövészeti múzeumban, a lövészkertben és könyvtárban, magának a vidéknek természeti, sőt hazánk különböző vidékeinek legszorgalmasabb buvárlójává lett; növénygyűjteményét folytonosan gyarapította; szoros barát ságban élt Bécs nagy lövészeivel: Endlicherrel. Neilreichchal, Fenzllel, Kotschyval stb. Ekkor szerkesztette és adta ki nagyobb szabású két lövészeti munkáját is, egyiket: »Az austriai birodalom, külö nösen Magyarország és Érdéig ritkább szárított növényeid ; másikat : »Flora exsiccata Vindobonensis alpinmgne adjacentium«; melyekből 1844— 1850-ig tizenöt centuria jelent meg, s oly nagy tetszésben részesült, bogy az első négy centuriának második kiadását kellett eszközölnie; maguk V. Ferdinánd és mostan uralkodó királyunk Ferencz József — akkor még koronaörökös, — <4 Felségeik, aláírásaikkal szerencsél tették e müveket. E nagy munka kiadásához a szükséges anyag beszer zése végett ismét beutazta Magyarország, Erdély- és HorvátTótországok különböző vidékeit s látván, hogy a növényvi lág mily szerves és jellemzetes összeköttetésben áll a külön féle talajokkal és az állatvilággal, tanulmányait egyszersmind a föld- és állattan alapos ismeretére is kiterjesztette. Ezek ben szerzett ismereteit közölte és gyarapította a világhírű tudós Haidinger által : »Freiinde dér Naturrnissenschaften« czim alatt egybegyüjtütt társulat gyűléseiben, hol tevékeny és előkelő részt vettshatással volt; etársulatból alakult később a tadományok bécsi akadémiája és a birodalmi földtani inté zet ; c társulat körében munkás részvételéről tanúskodnak a »Mittbrilungen dér Er evade dér Naturicisseaschaften« hét kötetében megjelent számos értekezései. Magyarországban, Erdélyben, Horvátországban folyta tott utazásai idejére esnek a magyar orvosok és természet vizsgálók által tarto tt különböző nagy gyűlések néhányat. E társulat kolozsvári V. nagygyűlésén jelen volt és értekezett : >Az erdélyi virány gazdagsága és az abban tett legújabb
8
UoN'i'ZV 1’ ЛЬ
felfedezéseiről* és tervet nyújtott be: »Mayyarorezáy és E r dély virdnya kidolgozásáról.* Ugyan e társulat Pécsett tartott VI. nagygyűlésén az állat-élet és növénytani szakosztály tit kárává választatott. Az 1846-ki Kassa-Eperjesen tartott ATTnagygyűlésen az állat-növényi szakosztály titoknokságával tiszteltetett meg, ekkor értekezett »Erdély v irányának fö ld tani viszonyéi írni.« Innen tett kirándulásai alkalmával utazta be a Tátra hegységet és Felső-Magyarországot, mely alka lommal az agteleki barlangban fedezte fel ama hires egészen vak állatot (pióczát), melyet később megtiszteltetésül a ter mészettudósok »Typhlobdélla Kovdcsii«-nak neveztek el. — 1847-ben Sopronmegye füvészeti szempontból való beutazására szólittatott fel, s ez utazása eredményét a magyar orvosok és természet-vizsgálók Sopronban tartott V III. nagy gyűlésén mutatta be. Kovács Gyula életpályája e szakaiban is a mienk volt, t. Akadémia, mert hiszen minden cselekedetével arra töreke dett. hogy a magyar tudományosságnak és névnek becsületet szerezzen ; hogy ezt annál bizonyosabban elérje, nem mulasz totta cl soha, hogy magyar nyelven ta rto tt értekezéseit a vi lággal idegen nyelven is ne közölje; de egészen a mienk — nem zetünké lett ő 1850-ben, midőn a magyar nemzeti múzeum természet-osztályának őrévé neveztetett ki, mely állomását ugyanazon év márczius 5-én cl is foglalta. — Mindnyájan is merjük őt ez idő óta, figyelemmel kisértük munkás életét; nyitva áll előttünk a magyar nemzeti múzeum természeti osz tályaiban nagy tevékenységének és ernyedetlen munkásságá nak örökre fenmaradö eredménye. -— Es bár mindnyájan is merjük őt, a felejthetlen és nem könnyen pótolható munkás természetbúvárt, bár feleslegesnek tűnik fel itt folytatott tevé kenységének felsorolása; bár érzem, midőn a szemünk előtt lefolyt munkásság ismétlését előadom, hogy a t. Akadémia az unalmasság vádjával illethet: felveszem mindazáltal e vád súlyát, mert ha érdekelhette a t. Akadémiát az elhunyt nem mindnyájunk előtt egészben ismert ifjú kora, bizonyosan érde kelni fogja a nagy közönséget azon férfin munkássága, ki nem zeti múzeumunk és hazai természeti kincseink, figyelmet ger jesztő gyűjteményeink már meglevő alapját sokban gyarapi-
EM LÉK D ESZÉD KOVÁCS «У . F E L E T T .
9
tóttá. Fel kell e munkásságot, babái' legfőbb vonásaiban, tek. Akadémia, mutatnom, — hogy élő és intő például szolgáljon ez a mai és a jövő nemzedéknek. E hivatalában nyílt Kovács Gyula előtt ki a legszebb és legtágasabb tér. melyen munkásságát kifejthette és melyet valóban ki is fejtett. — Tanúságot tesznek e roppant mun kásságról a nagyszerű gyűjtések, melyeket az ásvány-, különö sen a szikla fajok. — a most is meglevő, de kiválókig az őslényi növények és állatok közül a két haza különböző vidé keiről egybehordott, tudományosan meghatározott, rendezett és kiváló csínnal felállított. 1850-ben megválasztatván a földtani társulat első tit kárává, még azon év nyarán beutazta a Hegyalját, Ind ErdöBényén és Tályán az ős-növények két nevezetes találási he lyét fedezte fel. Ez útját ismételte 1851-ben, midőn útja körébe bevonta Telki-Bánya vidékét is. — E helyről 5837 példány ős növény lenyomattal kiró s egyéb féle sziklafájt szállított a nemzeti múzeumba. Az igy talált ös-növénylenyomatok csaknem minden példányát tudományosan meg határozta, lerajzolta és *Erdőben tjei asatag viránt/ és tályai áscitag v'rány< czimek alatt 1856-ban magyar és német nyelven kiadta. Irodalmunkban első ilynemű munkák, melyben az ős növény viránynak nem csak két új lel helyet irta le, hanem a tudós világ előtt eddig nem ismert ős-növé nyek új fajait állította fel. Füvészeti és földtani szempontból 1852-ben a máramarosi havasokat, Beregmegyét és a bánya városokat; 1853-ban Nagyvárad és Rézbánya vidékét; 1854-ben Szob környékét, 1856-ban Veszprémmegyét látogatta meg; 1857-ben tudo mányos nagy körutat tett Pozsony-, Trencsén-. Árva-, Láptó-. Szepes-. Abaujmegyékben: 1858-ban Sz.-Fehérmegye alsó részét és a Bakonyt; 1859-ben a velenczei tó vidékét járta b e ; 1860-ban Sárospatak és felső Zemplén környékeit, ugyan azon évben a Nagy-Vértest és ismét a Bakonyt, 1862-ben Veszprém-, Zala- és Vasmegyéket, továbbá Baranya megyét, Kassa és Eperjes tájait és a Cserhátat utazta be. -— Ezen utazásokból föld-, ásvány-, növény- és ős-állattani gyűjtemé nyekkel s újabb felfedezésekkel gazdagította nemzeti muzeu-
10
GÖNCZY TÁT.
munkát; különösen ekkor fedezte fel, mit azelőtt hazánk te rületén és földében nem ismertünk, hogy a Bakonyban a kréta-korszak földtani képletei megvannak. E tudományos utazásait részint a nemzeti múzeum, részint a földtani társulat, részint a magyar gazdasági egye sület s a hegyaljai borászati egylet s más társulatok felhívá sára te tte ; azonban ezekből hazánk flórája és ős faunája gazdag nyereséget húzott; utazása eredményeit pedig a föld tani , a természettudományi társulatok, magyar gazdasági egyesület közgyűlésein, s olykor itt a tudományos Akadémia szine előtt tartott értekezései által a nyilvánosságnak ál talad ta. Hivatalos közpályáján tett e nemű működéseit szintén a magyar tudományosság emelésére szentelt mellék foglala tosságokkal gyarapította. — így az 1855-ben Korizmics László, Benkő Dániel és Morócz István által szerkesztett »Mezei gazdaság könyvében« kidolgozta a mezei gazdák szá mara a növénytant, a növénytani földrajzot és bőgj’ miként lehet a. talaj tulajdonságait és természetét a rajta vadon növő növényekből megismerni; — mindezeket hazai viszonyainkra alkalmazva. — Hazai irodalmunkban e korszakot alkotó munkát épen a t. Akadémia méltatta 200 arany nagy juta lomra. 1858ban a b. Sina Simon által Magyarország Flórája megírására kitűzött 100 arany- jutalmat Brassai Sámuel munkatársával együtt nyerték el, hasonczimű munkásokkal. — Hogy ezen 20 évi fáradsága eredménye összeállításából került 300 ives nagy munka mindeddig kiadatlan maradt, annak okát a mi állapotainkban kell keresnünk, ily munkák költségeit az irók anyagi erői nem bírják meg. 1859ben a Sz.-István társulat által megindított »Egye temes magyar Encyclopaedia* rendes és állandó dolgozó társa volt, mely nagy műben előforduló növény- és állattani ezikkek közül 40O-nál többet irt. De nem számlálhatom itt elő azon még fel nem említett nagy számú munkálatokat, értekezéseket, melyekkel a termé szettudomány iránti érdeklődés felköltésére s annak közöt tünk való meghonosítására, terjesztésére buzdított, lelkesített
KM LÉlvUliSZÉl) KOVÁCS GY. F E L E T T .
11
s ernyedetlen fáradozásaival jó példát mutatott, át kell eze ket engednem culturánk történelme megirójának ; egy tényt azonban ezek közül nem hallgathatok e l: neki köszönhetjük, mint kezdeményezőnek nagy részben, hogy a muzeum és a gazdasági egyesület köztelki helyiségeiben az Ízlés kiváló ne mességével többször rendezett virág- és termény-kiállitásokat, melyek azon időben a közönségnek nem csak szórakozást és élvezetet nyújtottak, hanem a virág és gyümölcs tenyésztés szép és hasznos foglalkozásának megszereztetésére s terjeszté sére is befolyást gyakoroltak; e termény kiállításokra beküldött gyümölcsöket szabatosan meghatározta s ennek inaradandóságára viaszból készített példányokban e munkásságát ^'meg örökítette, hazai gyümölcsészetünk nem kevés hasznára. Eelemlitsem-e, tekintetes Akadémia, hogy munkássága e halavány képéből is kitűnő nagyszerű eredmények mekkora hasznára váltak nemzeti tudományosságunk az időben még nem is miveit ez ága fejlődésének? Elszámlálj a m-e mindazon előnyöket és nyereséget, melyek elhunyt tagtársunk tudomá nyos és gyakorlati irányban kifejtett munkásságából nemzetgazdaságunk fejlődésére visszahatottak?— Hiszen m áraz eddig is felhozott bizonyítékokon felül élő tanúi ezeknek azon társulatok mindannyian, melyek a kertészet, borászat és me zei gazdaság okszerű terjesztésében fáradoznak; tanúi azon hazai, sőt külföldi tudományos társulatok, melyek őt tagjaik sorába, mint méltányló elismerésekkel megtiszteltet, felvettékE kitüntetésben részesité őt maga a t. Akadémia 1858ban deczember hó 15-én; 1860-ban pedig a magy kir. pesti egyetemen, az állattan helyettes tanári tisztére méltatott, hol két éven át az állattan általános tanítása mellett előadásokat tartott Magyarország gerinczesei faunájáról és az ős-lénytaui : Hatokról. — Ugyanez időben végezte be azon sok nehézség gel és kitartó szorgalommal járt munkáját, mely által a Bihannegyében fekvő igriczi barlangból gyűjtött ős-medve (ursus spelaeus) csőn okból egy ős-medve-csontváz részlete ket állított egybe. Es midőn e gazdag munkásság örömeit legnagyobb mértékben élvezé, midőn fáradozásai jutalmául újabb kitün tetés várt reá, azon kitüntetés, hogy 28 évig gyakorolt kedves
L§
GÖKÓZY PÁÍi.
szaktudományát a füvészetet az egyetemen mint rendes tanár taníthatja, múzeumi foglalkozásai közben agy- és nyelv- szélhüdés érte őt. Ily állapotában mindjárt betegsége kezdetén 1863. márczius 22-én kineveztetett ugyan a m. kir. egyetemre a füvészet rendes tanárává; de székét nem foglalhatta el, mi vel beszélő képességét soha többé vissza nem nyerte. — Sze retett és őt kiválóan szerető családja körében szótlanul és némán élt ezután még 10 évig, növény- és rovar nagy gyűjte ményei tisztogatásával és rendezésével foglalkozva, mig 1873ban junius 22-én az örök létre át nem szenderült. Ismét szegényebbek lettünk tehát t. Akadémia egy nagy szellemmel. A természettudományok mezején s hazai kincseink kikutatásában annyi éven át kitartó munkásság gal s felszámithatlan haszonnal fáradozott tagtársunk nincs többé. — Elvesztettük őt, ki disze volt e tudományos társa ságnak és a magyar hazának, ki dicsekvése volt nemzetünk nek az összes tudós világ előtt. — E tudós világ megtisztelte és megörökitette az ő nagy nevét azzal, hogy az általa felfede zett állat- és növény új fajok megnevezésére a természet-tudo mányok krónikáiba fenmaradó emlékül bejegyezte. Nemzeti múzeumunk természeti kincsei közé ő maga hordta együvé állandó emlékhez a köveket. — Mi pedig t. Akadémia állítsuk egybe ma itt ez emléket s ezen aere perennius monumentumot díszítsük fel egyúttal az emlékezet és kegyelet hervadhatlan babérkoszorújával.
ÉRTEKEZÉSEK a természettudományok köréből. Első kötet. 1867 — 1870. I.
Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. Ára A polhorai sósforrás vegyelemzése. T h a n Károlytól (1867.). 12 kr. II. A közép idegrendszer szürke állományának és egyes ideggyökök eredeteinek tájviszonyai. L e n h o s s é k Józseftől (186'.) . 12 kr. III. Az állattenyésztés fontossága s jelenlegi állása Magyaron zághan. Z 1 a m á 1 Vilmostól (1 8 6 7 .).................................................. 30 kr. IV. Két új szemmérészeti mód. J e n d r á s s i k Jenőtől (1867.) . . 70 kr. V. A magnetikai lehajlás megméréséről. S c h e n z l Guidótó (1867.) 30 kr. VI. A gázok összenyomhatóságáról. А к i n Károlytól (1867.) . . . 10 kr. VII. A Szénéleg-Kénegről. T h a n Károlytól ( 1 8 6 7 . ) ......................... 10 kr. VIII. Két új kénsavas Káli-Kadmium ■kettőssónak jegeczalakjairól. K r e n n e r G. Sándortól (1 8 6 7 .).................................................. 15 kr. IX. Adatok a hagymáz oktanához. K ó z s a y Józseftől (1868.) . . 20 kr. X. Faraday Mihály. A k i n Károlytól (1868.) . . . . . . . 10 kr. XI. Jelentés a London- és Berlinből az Akadémiának küldött me teoritekről. S z a b ó Józseftől ( 1 8 6 8 . ) ...................................... 10 kr. XII. A magyarországi egyenesrüpüek magánrajzn. F r i v a l d s z k y Jánostól ( 1 8 6 8 . ) ............................... .......................... 1 frt 50 kr. XIII. A féloldali ideges főfájás. F r o m m h o l d Károlytól (1868.) . 10 kr. XIV. A harkányi kénes viz vegy-elemzése. T h a n Károlytól (1869.) . 20 kr. XV. A szulinyi ásványvíz vegyelemzése. L e n g у e 1 Bélától (1869.) . 10 kr. XVI. A testegyenészet újabb haladása s tudományos állása napjaink ban, három kiválóbb kóresettel felvilágosítva. B a t i z f a l v y Sámueltől (1 8 6 9 .)........................................................................... 25 kr. XVII. A górcső alkalmazása a kőzettanban. К о e h Antaltól (1869.) . 30 kr. XVIII. Adatok a járványok oki viszonyaihoz K ó z s a y Józseftől (1870.) 15 kr. XIX. A silikátok formulázásáról. W a r t h a Vinczétöl (1870.) . . 10 kr.
Második kötet. 1870— 1871. I. II. III.
IV. V. VI.
Az állati munka és annak forrása. S a y Móricztól (1870) . . A mész geológiai és technikai jelentősége Magyarországban. B. M e d n y á n s z k y Dénestől ( 1 8 7 0 .) ...................................... Tapasztalataim a szeszes italokkal, valamint a dohánynyal való visszaélések!ől, mint a láttompulat okáról. U i r s c h l e r Ignáoztól (1 8 7 0 .).................................................. . . . . A hangrezgés intensitásának méréséről. H e l l e r Ágosttól (1870.)..................................................................... . . . . Hő és nehézkedés. G r e g u s s Gyulától ( 1 8 7 0 . ) ......................... A Ceratozamia himsejtjeinek kifejlődése és alkatáról. J u r á n y i Lajostól (4 táblával, 1 8 7 0 . ) ..................................................
10 kr. 20 kr.
80 kr. 12 kr. 12 kr. 40 kr.
V
Ára
VII.
A kettős torzszülés boncztana. S c h e i b e r S. H.-tól Bukurestben, 4 kűnyomatu ábrával. . ......................... VIII. A Pilobolus gombának fejlődése- és alakjairól. K l e i n Gyulától. Két t á b l á v a l .' ..................................... 15 IX. Oedogonium diplandrum s a nemzési folyamat e moszat.nál. J u r á n y i B a j o s t ó l ............................................... 35 X. Tapasztalataim az artézi szökőkutak fúrása körül. Z s i g. m o r id y V i l m o - t ó l ......................... XI. Néhány Floridea Kristalloidjairól. K l e i n Gyulától. (Egy t á b l . ) ................................ XII. Az Oedogonium diplandrum (Jur.) termékenyített petesejtjéról. J u r á n y i Lajostól . . . . . . . XIII. Az esztergomi burányrétegek és a kisczelli tályag földtani kora. H a n t k e n M ik sá tó l.................................. 10 XIV. Sauer Ignácz emléke. Dr. P o o r Imre 1. tagtól . . . . XV. Górcsövi kőzetvizsgálatok. К о e h A n ta ltó l...... 40
30 kr. kr. kr. 50 kr. 25 kr. 25 kr. kr. 25 kr. kr.
Harmadik kötet. 1873. I. A kapaszkodó hajózásról. K e n e s s e y Alberttól . . . II. Emlékezés Neilreich Ágostról. H a z s l i n s z k y Frigyestől III. Frivaldszky Imre életrajza. N e n d t v i c h Károlytól . . IV. Adat a szaruhártya gyurmájába lerakodott festanyag ismer tetéséhez H i r s c h l e r I g n á c z tó l..................................... V. Közlemények a m. k. egyetem vegytani intézetéből. Dr. Flei scher és Hr. Steiner részéről. Előterjeszti T h a n Károly. TI. Közlemények a m. k. egyetem vegytani intézetéből, saját maga, valamint Br. Lengyel és Dr. Rohrbach részéről. Elő terjeszti T h a n K á r o ly ............................................ VII. Emlékbeszéd Flór Ferencz felett. Dr. P ó o r Imrétől . . V ili. Az ásványok olvadásának új meghatározási módja. S z a b ó J ó z s e f t ő l .................................................................................. IX. A gombák jelleme. H a z s l i n s z k y Frigyestől . . . X. Adató; a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r Lajostól . XI. Adatok a madárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. M i h á l k o v i c s G é zá tó l.................................................. XII. A vese vérkeringési viszonyairól. H ö g у e s Endrétől. . .
20 kr. 10 kr. 20 kr. 20 kr. 20 kr.
10 kr. 10kr. 16 kr. 10kr. 60kr. 25 kr. 50kr.
Negyedik kötet. 1873. 1.
A magyar gombászat fejlődéséről és jelen állapotáról. К a 1 ehb r e n j e r K árolytól............................................................... II. Az Aethyloxalátnak hatásáról a Naphtylaminra. В á l l ó Má tyástól ................................ III. A salvinia natans spóráinak kifejlődéséről. J u r á n y i Lajostól IV. Hyrtl Corrosio-anatomiája. L e n h o s s e k Józseftől . . . V. Egy új módszer a földpátok meghatározására kőzetekben. Br. S z a b ó J ó zseftő l...................................... . . . . VI. A beocsini márga földtani kora. H a n t k e n Miksától .. Budapest, 187-1. N yom atott az
Athenaeum
nyomdájában
25 kr. 10 kr. 20kr. 10kr. 80kr. 10kr.
