ÉRTEKEZÉSEK A NYEUV-
ÉS S Z É P T U D O M Á N Y O K
KÖRÉBŐL.
KIADJA A MAGYAR Tllí). AKADÉMIA. AZ I. O S Z T Á L Y
RENDELETÉRŐL
S7.KRKK8ZTJ
»
G Y U L A I
P Á L
OXZTÁLYTITKÁR.
X V H . K Ö T E T . 8.
SZÁM.
SZENT ISTVÁN V E S Z P R É M V Ö L G Y I R Ο Ν ATI Ó JÁ Ν AK GÖRÖG SZÖVEGÉRŐL. SZÖVEGKRITIKAI TANULMÁNY.
G Y O M
L A Y
J.KV.
G Y U L A
TAGTÓL.
1·' Κ Ν Υ Κ Κ ΡΊΙΓΕ LLÉ KLETTK L.
Á r a 1 korona 20 B U D A
fillér.
P E S T .
1901.
r
Értekezések a nyelv- és széptndományok köréből. I. k . I. Solon adótörvényéről. Télfy Ivántól. Ara 20 f.— II. Adalékok az attikai törvénykönyvhöz Télfy Ivántól. 20 f. — III. A legújabb magyar Szentírásról. Tarkányi j. Bélától. 40 f. — IV. A Nibelungének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. Szász Károlytól. 20 f. — V. Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezek tekintetéből Akadémiánk feladása. Toldy Ferencztől. 20 f. — VI. A keleti török nyelvről. Vámbéry Ármintól. 20 f. — VII.. Geleji Katona István főleg mint nyelvész. Imre Sándortól. 60 f. — V I I I . A magyar egyházak szertartásos énekei, a XVI. és X V I I . században. Bartalus Istvántól. Hangjegyekkel. 1 Κ 20 f. — IX. Adalékok a régibb m a g y a r irodalom történetéhez. (1. Sztárai Mihálynak eddig ismeretlen színdarabjai. 1550—59.— 2. E g y népirodalmi emlék 1550—75-ből. 3. Baldi Magyar olasz Szótárkája 1583-ból. — 4. Báthory István országbíró mint író. 1 Κ 20 f. — 5. Szenczi Molnár Albert 1574—1633). Toldy Ferencztől. — X. A magyar bővített mondat. Brassai Sámueltől. 40 f. — XI. Jelentés a felső-austriai kolostoroknak Magyarországot illető kéziratai- és nyomtatványairól. Bartalus Istvántól. 40 f. (1867—1869.) II. lí. I. A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corvin-codexről. Mátray Gábor 1. tagtól. 20 f. — I I . A tragikai felfogásról. Székfoglaló. Szász Károly r. tagtól 40 f. — I I I . Adalékok a magyar szóalkotás kérdéséhez. Joannovits Gy. 1. tagtól 40 f. — IV. Adalékok a magyar rokonértelmü szók értelmezéséhez. Finaly Henrik 1. tagtól. 40 f. — V. SolomoB Dénes költeményei ós a hétszigeti görög népnyelv. Télfy Iván lev. tagtól. 40 f. — VI. Q. Horatius satirái (Ethikai t a n u l m á n y i . Székíoglaló. Zichy Antal 1. tagtól. 40 f. — V I I . Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom törtenetéhez (I. Magyar Pál X I I I . századbeli kanonista. I I . Margit kir. lierezegnő, mint ethikai iró. I I I . Baldi Bernardin magyarolasz szótárkája 1582-ből. Második közlés IV. Egy XVI. századbeli növénytani névtár X V I I . és X V I I I . századbeli párhuzamokkal. V. Akadémiai eszme Magyarországon Bessenyei előtt) Toldy Ferencz r. tagtól. 80 f. — V I I I . A sémi magánhangzókról és megjelölésűk mó_djairól. Gr. Kuun Géza lev. tagtól. 40 f. — IX. Magyar szófejtegetések. Szilády Aron 1. tagtól. 20 f. — X. A latin nyelv és dialektusa). Székfoglaló. Szénássy Sándor 1. tagtól. 60 f. — XI. A defterekről. Szilády Aron lev. tagtól. 40 f. — XII. Emlékbeszéd Árvay Gergely felett. Szvorényi Józseftől. 20 f. (1869—1872.) III. k , I. Commentator eornmentatus, Tarlózatok Horatius satiráinak magyarázói után. Brassai Sámuel r. tagtól. 80 f. — II. Apáczai Cséri János Barczai Akos fejedelemhez benyújtott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében. Szabó Károly r. tagtól. 20 f. — I I I . Emlékbeszéd Bituitz Lajos felett. Szabó Imre t. tagtól. 20 f. — IV. Az első m a g y a r társadalmi regény. Székfoglaló Vadnai Károly 1. tagtól. 40 f. — V. Emlékbeszéd Engel József felett. Finály Henrik 1. tagtól 20 f. —• VI. A finn költészetről, tekintettel a magyar ősköltészetre. Barna Ferdinand 1. tagtól. 80 f. — V I I . Emlékbeszéd Schleicher Ágost, külső I. tag felett. Riedl Szende 1. tagtól. 20 f. — V I I I . A nemzetiségi kérdés az araboknál. Dr. Goldziher Ignácztól. 60 f. — IX. Emlékbeszéd Grimm Jakab felett. Riedl Szende 1. tagtól 20 f. — X. Adalékok Krim történetéhez. Gr. Kuun Géza 1. tagtól. 40 f. — XI. Van-e elfogadható alapja az ik-es igék kiilön ragozásának. Riedl Szende lev. tagtól 40 f. (1872—1878.) I V . k . I. szám. Paraleipomena kai diortlioumena. Á m i t nem mondtak s a mit roszul mondtak a commentatorok Virgilius Aeneise II-ik könyvére, különös tekintettel a magyarra. Brassai Siimuel r. tagtól 80 f. — I I . szám Bálinth Gábor jelentése Oroszország- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól. Melléklet öt kbálymik dana hangjegye. 40 f. — I I I . szám. A classica philologiának és az összehasonlító á r j a nyelvtudománynak mivelése hazánkban. Székfoglaló Bartal Antal 1. tagtól 80 f. — IV. szám. A határozott és határozatlan mondatról. Barna Ferdinand 1. tagtól 40 f. — V. szám. Jelentés a m . t. Akadémia könyvtára számára keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomdai viszonyokra keleten. DrGoldziher Ignácztól. 40 f. — VI. szám. Jelentések: I. Az orientalistáknak Londonban tartott nemzetközi gyűléséről. Hunfalvy Pál r. tagtól. — I I . A németországi philologok és tanférfiak 1874-ben Innsbruckban tartott gyűléséről. Budenz József r. tagtól. 30 f. — V I I . szám. Az u j szókról. Fogarasi János r. tagtól. 30 f. — VIII. szám. Az u j m a g y a r orthologia. Toldy Ferencz r. tagtól. 30 f. — IX. szám. Az ikes-es igékről. Barna Ferdinand 1. tagtól. 30 f. — X. szám. A nyelvújításról. Szarvas Gábor. 1. tagtól. 1875. 30 f. (1878—1875.) V. k. I. szám. Nyelvészkedő hajlamok a magyar népnél. Barna Ferdinand lev. tagtól. 50 f. — I I . sz. A neo- és palseologia ügyében. Brassai Sámuel r. tagtól. 60 f. — III. szám. A hangsúlyról a magyar nyelvben. Barna Ferdinand lev. tagtól 60 f. — IV. szám. Brassai és a nyelvújítás. Ballagi Mór r. tagtól. 30 f. —
SZENT ISTVÁN VESZPRÉMVÖLGYI
DONATIOJÁNAK
GÖRÖG SZÖVEGÉRŐL.
SZÖVEGKRITIKAI TANULMÁNY.
G Y O M
L A Y
G Y U L A
LEV. TAGTÓL.
FÉNYKÉPMELLÉKLETTEL.
BUDAPEST. KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 1901.
FRANKLIN-TÁRSULAT
NYOMDÁJA.
Szent István veszprémvölgyi donatiójának görög szövegéről. (Olvastatott a M. Tud. Akadémia I. osztályának 1900. október S-iki ülésén.)
I. A donatio görög szövegének története. Az a g ö r ö g n y e l v e n í r t o k l e v é l , m e l y b e n S z e n t I s t v á n k i r á lyunk a Veszprómvölgybe
telepített görög apáczák m o n o s t o r á n a k
világi javakat a d o m á n y o z , két p é l d á n y b a n m a r a d t fenn
korunkig.
A z o n b a n egyik p é l d á n y s e m e r e d e t i , n e m is m a g á n a k a s z e n t k i r á l y n a k k o r á b ó l v a l ó k , h a n e m c s a k egyik f e l é t t e s z i k e g y - e g y k é s ő b b i ú. n. renovatiós oklevélnek, melyeknek másik — latin nyelvű — fele r é s z e i K ö n y v e s K á l m á n k i r á l y u n k r e n o v a t i ó i t f o g l a l j á k m a g u k b a n , m é g p e d i g m i n d a k é t oklevél e g y f o r m á n 1 1 0 9 . évi k e l t e z é s s e l . Az e g y i k p é l d á n y o n r a j t a v a n K á l m á n k i r á l y n a k s z a l a g r a e r ő s í t e t t , n a g y v i a s z p e c s é t j e i s ; a m á s i k o n m o s t csak a z o k a l i a s í t é k o k l á t hatók, melyekbe h a j d a n a pecséttartó szalagok be voltak fűzve. Mind a k é t p é l d á n y hosszú ideig ( 1 6 3 8 -
1773) a g y ő r i j e z s u i t a
r e n d h á z levéltárában volt,*) h o v á a K ö r m e n d r e m e n e k ü l t
apáczák
ottani klastromának megszűntével jutott. 1773-ban, a jezsuita-rend e l t ö r l é s e k o r a z t á n a k é t o k l e v é l az egész g y ő r i l e v é l t á r r a l
együtt
B u d á r a került a királyi k a m a r a levéltárába, s az egyiket, a pecsét e l t e t , m o s t is B u d a v á r á b a n ő r z i k , az o r s z á g o s l e v é l t á r k ö z s z e m l é r e k i t e t t o k l e v e l e i k ö z t (1. s z á m ) ; a m á s i k , a p e c s é t t e l e n , ú j a b b
*) Hogy a pecséttelen példány is ott volt, ezt múlt századi hátirata is bizonyítja: «Fase. Ε. N° 1° Coll. S. J. Jaurinensis» ; továbbá más (későbbi) kéztől: «Coll. Jaurinensis, Fasc. Ildus 1° . A K A D . É R T . A N Y E L V · ÉS S Z É P T U D . K Ö K É B Ő L . X V I I . K Ö T . 8 . S Z .
4
GYOJILAY GYULA.
időben
a
Magyar
Nemzeti
Múzeum
levéltárának
tulajdonába
m e n t át. Rövidség és k é n y e l e m s z e m p o n t j á b ó l az orsz. levéltári
pél-
d á n y t ezentúl á l l a n d ó a n OP. betűkkel, a Nemzeti M ú z e u m példányát pedig MP. betűkkel fogom jelölni. A Szent I s t v á n - f é l e donatio szövegével először épen a jezsuita szerzet egyes t u d ó s tagjai foglalkoztak,
először
Péterfy
Károly
(1742), a z t á n n é h á n y évvel k é s ő b b a g y ő r i t á r s b á z a k k o r i n a g y t u d o m á n y ú r e k t o r a , S z e g e d y J á n o s (1750). 1 ) A z o n b a n a g ö r ö g szöveget egyikük s e m k ö z ö l t e ; csak t ö r e d é k e s
latin
fordítását adták.
P é t e r f y t m ü v e i l l e t ő h e l y é n c s a k a z a n a t h e m a é r d e k l i , 2 ) s így c s a k az oklevél végét idézi, úgy látszik, a m a g a f o r d í t á s á b a n . A Szegedyf é l e f o r d í t á s s e m t e l j e s , m e r t é p e n a d o n a t i o v e l e j e (a b i r t o k o k
és
s z o l g á k f e l s o r o l á s a ) n i n c s b e l é f e l v é v e ; ú g y l á t s z i k , n e m is m a g á tól Szegedytöl való
a f o r d í t á s , h a n e m r é g i b b e r e d e t ű , és S z e g e d y
t á n csak összevetette az eredetivel. D e a n n y i bizonyos, hogy P é t e r f y f o r d í t á s a is, m e g a S z e g e d y - f é l e is m i n d e n k é t s é g e t k i z á r ó m ó d o n inkább
a mostani
több nyoma
MP.-on,
m i n t a mostani OP.-on alapul, jóllehet
v a n a m á s i k p é l d á n y ( k r i t i k á t l a n ) h a s z n á l a t á n a k is.
Igen jelentéktelen hibával tarkítva,
módosításokkal, de több értelemzavaró sajtóugyanazt
a
Szegedy-féle
latin
szöveget
talál-
j u k a B a t t h y á n y - f é l e L e g e s E c c l e s i a s t i c s e I. k ö t e t é b e n is ( 1 7 8 ő . , 3 7 4 — 3 7 5 . 1.). Görög n y e l v e n a donatio szövegét, de szintén a birtoknevek és a s z o l g á k m e l l ő z é s é v e l , e l ő s z ö r Pray
György közölte,8) ki
a
XVIII. század ö t v e n e s éveiben szintén a győri jezsuita-ház tagja volt, s ott. v a g y k é s ő b b N a g y - S z o m b a t b a n , s z e m é l y e s é r i n t k e z é s b e n is á l l h a t o t t S z e g e d y v e l . P r a y g ö r ö g s z ö v e g e is mind szertelen felhasználásán4) (nem x
a két kézirat
k r i t i k á t l a n és m ó d -
mondhatom
összevetésén)
alap-
) Amaz Sacra Concilia Ecclesise Rom. Catli. in regno Hungáriáé (Posonii, 1742.), emez Assertor Libertatis Ungaricse, etc. . . . , Andreas II. Rex Hierosolymitamis (Jaurini 1750.) cz. művében. 2 ) L. Péterfy, i. m. I. rész, 7. 1. jegyz. 3 ) Pray, Vita S. Elisabethse vidua> etc., nec non Β. M a r g a r i t » virginis. Tyrnavise, 1790, 221—222. 1. jegyzet. 4 ) Hogy Pray a mostani OP.-t is használta, még pedig kritika nélkül, mutatja az, hogy a donatio legfontosabb helyét épen az OP. alap434
5>1
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
szik, de mégis i n k á b b a m o s t a n i MP. r a támaszkodik, sőt P r a y ezt e r e d e t i p é l d á n y n a k n e v e z i , a m á s i k a t , az O P . - t e l l e n b e n másolatnak».*) Akármilyen
h i á n y o s is a z o n b a n
«hiteles
a görög
Pray-féle kiadása, a Szent István-féle donatio szövegének
szöveg további
története egészen n a p j a i n k i g mégis határozott visszaesést m u t a t , m e r t az e r e d e t i g ö r ö g s z ö v e g e t a P r a y - f é l e e l f e l e d e t t k i a d á s m é g m i n d i g h í v e b b e n és j o b b a n t ü n t e t i fel, m i n t a m a i n a p k ö z k é z e n f o r g ó szöveg. Szerdahelyi
György Alajosnak 1804-ben megjelent terjedel-
m e s e b b m o n o g r a p h i á j a * * ) v o l t a z a m ű , m e l y n e k ez a m a i t a r t ó visszaesés köszönhető. Ez a m i n t h o g y ő m a g a csak a pecsétes,
máskülönben
országos
levéltári
érdemes példányt
napig férfiú, ismerte,
a legnaivabb m ó d o n megütközött a Szegedy-féle latin fordításnak és a Pray-féle görög szövegnek számos eltérésein. Esze á g á b a n sem volt, hogy emez eltéréseknek egy másik kézirat h a s z n á l a t á n
kell
a l a p u l n i o k , pedig a Pray-féle szöveg segítsége nélkül bizony soks z o r n e k i s e m s i k e r ü l t v o l n a m e g f e j t e n i az O P . é r t e l m e t l e n b e t ű c s o p o r t j a i t . Ο csak a k ü l ö n b s é g e k e t l á t t a . S z ö v e t k e z e t t t e h á t e g y s z ü l e t e t t g ö r ö g e m b e r r e l , P e t r o v i c s G y ö r g y g y e i , az e g y e t e m i n y o m d a a k k o r i korrektorával, s az ügy valóságos szerencsétlenségére
elha-
t á r o z t a , h o g y csupán
Pray
az OP. a l a p j á n ( v o l t a k é p e n a z o n b a n
s z ö v e g é n e k k i a k n á z á s á v a l ) ők is k i a d j á k a g ö r ö g s z ö v e g e t . T e t é z t e a bajt, hogy a m u n k a t á r s a k n a k sem a görög palseographiáról, a szövegmegállapításhoz
szükséges módszeres eljárásról,
sem
sem
a
j á n közölte, a következő átírásban (OP. 3. sor) : «χα; ο;δο;αι Ινιαυτώς αϋτώ τώ [χοναατηρίω έννεάτας ρετα των χωοαΜων άοιθμών. τοΰτο o;í[j.vu(x;». Ez valóságos zagyvalék, de legalább értelmes görög szókból áll, nem m i n t a Szerdahelyi-féle átírás. Különben a hiba nem is Praytól ered ; ő, úgy látszik, az egész görög szöveget valamelyik jezsuita régibb átírása alapj á n adja, vagy, ha maga állította is össze, voltaképen nem tett egyebet, mint ráerőszakolta a görög szövegre a Szegedy-féle olvasást. Mert a hely m á r a Szegedy-f. forditásban (tehát 40 esztendővel előbb) igy szól: «Et do annuas eidem Monasterio Nonas cum Praediorum numeiis. Istud iure iurando affirmo». *) Pray, i. m. "Itf-l. 1. a Columbano névhez, mely csat; a MP. latin szövegében fordul elő, ezt a magyarázatot fűzi: «Ita diserte habet originale; aliud autem transumplum authenticum (t. i. az OP.) Columano». **) Georgius Aloysius Szerdahelyi: Diploma Gríeeum S. Stephani regis monialibus coenobii Vesprimiensis 15. Μ. V. dátum. Budse, 1804. 41!)
Á
8
GYOJILAY GYULA.
görög n y e l v középkori fejlődéséről n e m volt fogalmuk. így aztán a m i h e l y e s az ö s z ö v e g ü k b e n van, azt m i n d P r a y ócsárolt
szövegé-
nek (illetőleg, közvetve, a m o s t a n i M P . szövegének) k ö s z ö n h e t t é k ; m i n d e n , a m i a z o n k í v ü l a z ő s z ö v e g ü k b e n v a n , kivétel
nélkül,
csu-
p á n csak r o n t á s . Nem elégedtek m e g azzal, hogy szövegüket egészen önkényesen
olvasták; m é g azt sem átallották, hogy á t í r á s u k b a n
s o h a s e m létezett görög szavakat koholtak,1) vagy létező szavaknak teljesen ö n k é n y e s
b e n n ü k m e g n e m l é v ő é r t e l m e t adtak.' 1 ) D e a
f ö b a j S z e r d a h e l y i m u n k á s s á g á b a n m é g m i n d i g n e m ez, h a n e m h o g y mai másik
napig
in t e l j e s e n e l t e r e l t e a s z a k e m b e r e k
g ö r ö g s z ö v e g r ő l (a MP.-ról), m e l y e t P r a y m é g
figyelmét
az, a
eredetinek
t a r t o t t . S z e r d a h e l y i t e k i n t é l y e s t á r s a d a l m i á l l á s ú f é r f i ú (váczi a p á t k a n o n o k , k i r á l y i t a n á c s o s , h e l y t a r t ó t a n á c s i e l ő a d ó ) volt, s az a k k o r i tudós világ természetesen
kevesebbet t u d o t t görögül, mint a mos-
t a n i ; így t ö r t é n h e t e t t , hogy a S z e n t I s t v á n - f é l e d o n a t i o kérdésében mindenki
v a k o n m e g h í z o t t 3 ) az ő á t í r á s á b a n és m a g y a r á z a t a i b a n .
A lépre m e n t tudósok sorát a tiszteletreméltó H o r v á t István nyitja m e g , ki ( 1 8 d 4 - b e n ) a T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y b e í r t k é t czikkében4) S z e r d a h e l y i m u n k á j á t Engellel s z e m b e n egekig m a g a s z t a l j a , S z e g e d y t és P r a y t p e d i g ó c s á r o l j a , 6 ) j ó l l e h e t n e k i ( H o r v á t n a k ) t u d o -
M Ilyenek pl. iSvaoc, ενοώ;, πατρ'.χ;, '/tootóíojv, τως, τα5αλίου;, έπιαρίτα:, βατζιαρív, χε'.εώ;, (ό χχι) vi, stb. ä ) PI. πελαργέ; = ptaustralis, szekeres; Ιίχτλίου; (e b. φαμίλια;) = udvarnok; εννεχ; — kilenczed, stb. stb.; mindezekről később részletesen is lesz szó. 3 ) A külföldön tanúit Engel János Keresztélyen kívül. Azonban Horvát Istvánt épen Engel kemény kritikája bírta felszólalásra. 4 ) Tud. Gyűjt. 1834. I. 84—100. és II. 91 -90. •') Tud. Gyiijt. I. 91. (Szegedyről): «Járatosabb lévén e' munkás hazánkfia a' Törvény Tudományban, mint a' Diplomatikában, nem tsuda, ha a fordításban hibákat követett el, megbotlott néha az olvasásban». iPrayról): . . . «de ő sem bánt egész pontossággal az oklevéllel, melyben többeket hibásan olvasott, némelyeket pedig egyenesen feledékenységből tévedve (!!!) felcserélt. Ilyen különösön az is, hogy Kálmán nevét az eredeti oklevélből «Columbanus» formában adja, noha ez egy fennlévő régi másolatban, nem pedig az eredeti oklevélben találtatik, hol «Columanus» jön elő». H o r v á t Istvánnak tehát fogalma sem volt arról, hogy Pray komolyan azt a másik, pecséttelen példányt t a r t h a t t a eredetinek, s a különbségek magyarázatára elegendőnek tartotta holmi «botlások, feledékeny434
7
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
m á s a v o l t a m á s i k p é l d á n y r ó l is, m e l y e t a z o n b a n — l á t a t l a n b a n a pecsétes példány
«régi m á s o l a t á n a k »
nevez. Előmozdította
a
p e c s é t t e l e n p é l d á n y e l f e l e d é s é t az a k ö r ü l m é n y is, h o g y a p e c s é t e s p é l d á n y n a k ( n e m e g é s z e n h ü ) h a s o n m á s a is ki volt a d v a m á r S z e r d a helyi könyvének mellékletéül. Horvát István pedig hasonmást
tökéletesebb
készíttetett róla a Tud. G y ű j t e m é n y 1834. évfolyama
s z á m á r a , a z t , m e l y e t k é s ő b b a n a g y n e v ű t u d ó s s z i n t é n j ó n e v ű fia, H o r v á t Á r p á d , is f e l v e t t a m a g a o k l e v é l - h a s o n m á s a i b a ( B u d a p e s t , 1 8 8 3 , k i a d t a a z E g g e n b e r g e r féle k ö n y v k e r e s k e d é s ) . U g y a n c s a k ez a p e c s é t e s p é l d á n y (az OP.) m o s t m á r ki v a n a d v a a S z i l á g y i S á n d o r - f é l e II. kötetében
fénykép-hasonmásban
«Magyar Nemzet
is
Története»
(243. l a p ) , h o l d r . D é z s i L a j o s , m i n t a z o k l e v é l leg-
ú j a b b á t i r ó j a s első m a g y a r f o r d í t ó j a , s z i n t é n a S z e r d a h e l y i - f é l e s z ö v e g a l a p j á n áll. F e j é r
Codex
Diplomaticus-a
(I.
312—314),
W e n c z e l : Á r p á d k o r i U j O k m á n y t á r a (I. 3 4 7 — 8 ) s z i n t é n
csak az
O P . s z ö v e g é n e k S z e r d a h e l y i - f é l e o l v a s á s á t közlik ú j r a ; a z t v e t t e á t minden
kritika nélkül
« G y a k o r l a t i ó- é s u j - g ö r ö g n y e l v t a n » - á b a
(Buda, 1848, a 187. lapon), a később n a g y t e k i n t é l y ű Télfy J á n o s is, m é g p e d i g s a j t ó h i b á i v a l e g y ü t t , h e l y l y e l - k ö z z e l ú j h i b á k k a l is tarkázva, s valósággal hallatlan naivitásií m a g y a r á z a t o k k a l fűszer e z v e ;*) a z t n y o m a t t a le H o r v á t Á r p á d is a m a g a kis « d i p l o m a t i k a i i r á s t a n á b a n » ( B p e s t , 1883). S z e r d a h e l y i p é l d á n y á h o z , az O P . - h o z e s z e r i n t u g y a n c s a k k ö n y n y e n h o z z á l e h e t m á r h a t é v t i z e d óta f é r n i . A z é r t m i n d e n s z a k e m b e r , a ki a k é r d é s s e l a z ó t a f o g l a l k o z o t t , a z t a p é l d á n y t , i l l e t ő l e g
annak
S z e r d a h e l y i - f é l e szövegét h a s z n á l t a . A MP.-ról ellenben csak itt-ott emlékeznek
m e g az i r o d a l o m b a n ;
Szerdahelyi munkája, meg a
másik p é l d á n y h a s o n m á s a i egészen elfeledtették m é g a s z a k e m b e r e k k e l is, k i k S z e g e d y és P r a y m u n k á i t m á r n e m i g e n f o r g a t j á k .
ségből 23. 1.) halmit görög
való tévedések» feltételezését. Szerdahelyi maga is így ír |i. m. Szegedyről: «Adamum Kollár videó esse soluin, qui . . . suspectam interpretis eruditionem Grascam». Már, hogy Szerdahelyinél különb lehetett Szegedy is, Pray is, az több, m i n t valószínű. *) Télfy pl. a βατζιαοίν (helyesen βουτζιάριν = kádár) szót, úgy látszik, a latin szöveg «lagenarum custodem» kitétele alapján, üveges-nek magyarázza, a χράλ-t a χοίρανος homerosi szóval összefüggő görög szónak tartja, átveszi a πατρίας szót sajtóhibástól, s általában úgy használja Szerdahelyi szövegét, mintha szentirás volna. 397
8
GYOJILAY GYULA.
í g y a z t á n , h a t e s z n e k is r ó l a i t t - o t t e m l í t é s t , * ) a g ö r ö g s z ö v e g e k r e m a i n a p i g is a z t a f e l f o g á s t v a l l j á k , h o g y a M P . a z O P . - n a k «egyi d e j ű l e g k é s z í t e t t , h i v a t a l o s m á s o d d a r a b j a » , m á s s z ó v a l , h o g y teljesen
megegyeznek,
m i n t 60 esztendővel ezelőtt H o r v á t
István
is h i t t e . r e n o v a t i ó s (latin)
részét
e z ú t t a l n e m a k a r o m s z ó v á t e n n i , m e r t h i s z e n ez m o s t m á r
E n az oklevélpár Kálmán-korabeli,
Fejér-
p a t a k y L á s z l ó a k a d é m i a i ó r t e k e z é s e ( 1 8 9 2 ) u t á n f e l e s l e g e s is v o l n a . * * ) (A l a t i n s z ö v e g n é h á n y p o n t j á n a k
helyesebb értelmezése
külön
t á r g y a l á s n é l k ü l is k ö v e t k e z n i f o g a z é n o l v a s á s o m b ó l . ) D e i g e n a Szent István-féle görög szöveget, melylyel m á r régóta sokat foglalk o z t a m , s r é g e n i r t a m v o l n a is r ó l a , h a a M P . - r ó l is l e t t v o l n a t u d o m á s o m . C s a k h o g y a n n y i b a n é n is á l d o z a t a l e t t e m
Szerdahelyinek,
h o g y n e m v o l t t u d o m á s o m a M P . - r ó l , és így j ó l l e h e t
Szerdahelyi
szövegének értéktelenségéről teljesen m e g voltam győződve, m a g a m is c s a k a z O P . h a s o n m á s a a l a p j á n
i n d u l t a m . M á r pedig azt reg
*) Jellemző például csak egyik legtekintélyesebb szakemberünk véleményét idéznem, a ki külön m u n k á t szánt Szent István okleveleinek. Ez így nyilatkozik 1891-ben az Akadémia kiadásában megjelent művének 33. lapján : «A kiváltságlevél eredetije m a is megvan, sőt mi több (nem is sejtette mennyire igazat mondott!), megvan még egyidejűleg készített, hivatalos másoddarabja (exemplarnak hívták a középkorban) is». És hogy az eredetinek ő is a pecsételt oklevelet tartja, ahhoz egész iéjtegetése szerint a kétségnek árnyéka sem fér. L. kül. i. m. 26. 1.: «Az oklevél eredetije m á r nincs meg, legrégibb másolata Kálmán királyunk 1109-iki levelében (értsd: az OP.-ban) található». **) Fejérpataky, Kálmán király oklevelei, Akad. értekezés, Budapest, 1892. 31. és kk. lapok. Ebben az értekezésben van legelőször kimutatva, hogy az oklevélpárok latin szövegei külön-külön szerkezetű oklevelek, hogy tehát a MP. latin szövege sem az OP. latin szövegének egyszerű másolata. Csnpán egy megjegyzést kell fűznöm Fejérpataky olvasásához, olyat, mely egyáltalában nem közömbös a két oklevél egymáshoz való viszonyára nézve. Konstatálnom kell ugyanis, hogy a MP. latin szövegének 2. sorában nem ez áll : «Causa autem, renovationis hec sunt», hanem ez: «hee fűit». Fontos ez a hiba r á m nézve azért, mert már az OP. másolója is elkövette. Az OP.-ban csakugyan sunt szó olvasható, jóllehet a MP. a sunt alakot mindig abbreviatióval írja, s így nem lett volna szabad a fűit-tal összetéveszteni. Fejérpatakynak tehát az értekezés 39. lapján levő következtetései is hibásak. A hiba, ismétlem, csak az OP. példányban, és a MP. Fejérpataky-féle átírásában található. 434
5>1
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
átláttam,
hogy
csupán
c s a k a z O P . szövege a l a p j á n
az
eredeti
szöveg sehogyan helyre n e m állitható,*) s ilyenformán csak kárhoztatnom
lehetne,
a nélkül,
hogy
a
födolgokban
magam
jobbat
adhatnék. Egészen m á s k é p e n áll a dolog azóta, hogy a MP. szövegével is m e g i s m e r k e d t e m , s F e j é r p a t a k y L á s z l ó k ö n y v t á r - i g a z g a t ó ú r n a k szíves engedelmével a l k a l m a m nyílt a két kézirat szövegének p o n tos összehasonlítására.
Örömmel jelezhetem,
olyan eredményekkel járt, melyek szövegkritikai szempontból
sem
—
voltak
h o g y ez a
collatio
legalább
rám
nézve
egészen
érdektelenek,
s
m á s r é s z t a Szerdahelyitől végkép elrontott szöveget teljesen helyreá l l í t v a , e g y ú t t a l s z á m o s m e g r ö g z ö t t t á r g y i h i b á t is k i k ü s z ö b ö l n e k a S z e n t I s t v á n - f é l e d o n a t i o k é r d é s é b ő l . Milyen máshoz
a két oklevél
értekezésemben
görög
szövege,
együttal szintén
viszonyban
ez az a k é r d é s , m e l y e t
áll
egy-
mostani
el s z á n d é k o z o m d ö n t e n i .
Igaz-e
vájjon, hogy a pecséttelen p é l d á n y a pecsétesnek «hivatalos m á s o d d a r a b j a » , vagy m á s k é p e n áll a d o l o g ?
II.
A Magyar Nemz. Múzeum példányának görög szövege. M i n d e n e k e l ő t t k ö z l ö m a M P . s z ö v e g é t , az á t í r á s b a n c s u p á n c s a k a n n y i s z a b a d s á g o t e n g e d v e m a g a m n a k , h o g y a ( k ü l ö n b e n is s az
egyes
szók k ö z ö t t m i n d i g h é z a g o t h a g y o k , h o l o t t az e r e d e t i b e n
kevés számú) abbreviatiókat
és ligaturákat feloldom,
a kor
általános szokása szerint a szókezdet nincs mindig hézaggal jelölve s v i s z o n t egy-egy szó ö s s z e t a r t o z ó s z ó t a g j a i g y a k r a n s z é t v a n n a k szakítva, ha a szótaghatároló
hetük irása j o b b r a vagy b a l r a t ö b b
helyet
τ, μ,, α b e t ű k
kívánt. (így k ü l ö n ö s e n
előtt.) í r á s j e l e k
és
h e l y e s í r á s d o l g á b a n p o n t o s a n a z e r e d e t i s z ö v e g h e z r a g a s z k o d o m ;**) *) Míg Pray szövegét nem ismertem, s a másik szöveg létezéséről nem tudtam, megvallom, sok esetben bámultam is Szerdahelyi csodálatos éleslátását az 01'. zagyvalékos Írásának kibetűzésében, mert éreztem, hogy én bizony nem lettem volna arra képes. I)e hát most m á r kiderült, hogy a mi jó maradt Szerdahelyi átírásában, azt l'raynak, illetőleg (ismeretlenben) a MP.-nak köszönheti. **) Kivéve a sorvégi szóelválasztó jeleket, mert ilyeneket az eredeti kézirat nem használ. 41!)
GYOJILAY GYULA.
10
a helyesírási hibákat a szöveg alatt, fogom kijavítani (A), s ugyanott ( tí alatt) már előre közlöm az OP. legfontosabb eltéréseit Szerdahelyi átírása, illetőleg (zárjelben) ugyancsak
Szerdahelyi
olvasása
szerint.*) A M P . görög szövege palseographiai t e k i n t e t b e n
teljesen
a X I — X I I . század bélyegét hordja,**) s valamely, a görög írásban i g e n g y a k o r l o t t m á s o l ó m u n k á j a ; g ö m b ö l y ű , v i l á g o s , k ö n n y e n olv a s h a t ó , ú . n . k ö z é p - m i n u s c u l a írás. V o n á s a i o l y a n h a t á r o z o t t a k , a formák olyan következetesek, hogy hibás olvasásuk úgyszólván ki v a n z á r v a . A görög szöveg
18 s o r r a t e r j e d , ú g y , h o g y az u t o l s ó s o r r a
c s a k e g y e t l e n szó, az αμαρτωλού ( és az i d é z é s m e g k ö n n y í t é s e közölni a m a g a m
bűnöstől) esik. Áttekinthetőség,
c z é l j á b ó l é n is s o r o k s z e r i n t f o g o m
olvasását, m e l y n e k m e g á l l a p í t á s a k ü l ö n b e n az
e r e d e t i n e k f e l t ű n ő s z a b a t o s s á g a m i a t t igen k e v é s f á r a d s á g b a k e r ü l t . A MP. szövege: 1. + Έ ν ονόματι του πατρός και τοϋ οίοϋ καϊ τοϋ αγίου πνεύματος"
εντέλλομαι
εγώ
στέφανος
χριστιανός'
ό και
κρά.λ
πάσης
οόγγρίας' ποιούν 2. τα και διοικούντα όπεραγίας θ-εοτόκου τοϋ
και
καταστένοντα
μητροπολίτου"
τώ
εις
τώ τω
μοναστήριον βεσπρέμ"
της
καϊ έν
αύτώ ά θ ρ ό σ α ς 3. πληθ-ος μοναζουσών" όπερ της έμης ψ υ χ η κ η ς σωτηρίας ά μ α συμβείου και τοις τέκνοις μου" κ α ι της πανονίας ά π ά σ η ς · και δίδομοι εν Λ) Helyesírási liibák javítása: 1. ονόματι ονόματι; άγιου = άγιου; εγώ = εγώ ; ό /.αϊ = ό /.αι. 2. καταστε'νοντα = κατασταίνοντα ; τώ (háromszor) το; αύτώ = αύτώ; ά3ρύσας = χύροίσας (ν. άέρώας ζϊρόας). 3. ύπερ τα: ύπεο ; ψυηηκης ψυχικής; άμα = άμα; συμβείου = συμβίου; άπα'σης άπάσης; οίδομοι — δίδωμι.
Β ) Szerdahelyi átírásai és olvasásai az OP. alapján : 2. κα'ι εν αυτω ά^ναιος ( — ά^νοίο;).
3. εμης h i á n y z i k ; άμου (- εμού); της hiányzik ; πατοοίας (— πατρια;) ; πάσης; διδομοίεν ειυσ (— δίδωμι ενοώς).
*) Említettem, hogy Szerdahelyinek legtöbb esetben hibás az olvasása is, az átírása is. Ezzel most nem törődöm, m e r t csak az a czélom, hogy a különbséget éreztessem az ő olvasása és az eredeti szöveg közt. **) Régiségére vall a spiritus aspernek itt-ott még alkalmazott szegletes formája. Egészen biztos datálás azonban pusztán az írás szerint nem lehetséges. 434
5>1
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
4. αυτώ
τώ
μοναστηρίω"
εννέα
χωρία'
α υ τ ώ ν τα ονόματα των χωρίων αυτών είσίν
μετά
ταύτα"
των τώ
χωραφίων
πρώτον
σα-
/άρβρυεν 5. έχοντα καπνούς τεσσαράκοντα όκτώ" καί
όψαράδας
εξ"
και
ετερον χωρίον το σαμτάγ" έχοντα φαμίλιας τριάκοντα" δπερ εστίν 6. εις τον δούναβιν" της υπέράγίας Θεοτόκου"
καί
καί
κ'
τώ
φαμίλιας πέραμα
εις
του
τον
ένθρωνιασμόν
σομβώτου"
μ,ετα
καί
περάτας έ7. κοντα"
πτά" καί
ομοίως
καί
τώ
πανηγύριν"
όψαράδας
εις
τον
δούναβιν
καί
βεστιαρίτας
δώδεκα"
εξί-
καί
ξυλουρ-
καί
τορνάριν
εις"
καί
γούς τρεις" 8. έ'ν"
καί
του
παί).
καί εις
χαλκεϊς τού
ταδί
τού
νησίν
τών
χωρί-
τήν
ό
δύο"
καί
πωλοσνίκου
τοΰ
μελεκδίς άγίαν
βουτζιάριν μιρά
αμπελουργός
τριάδα
εις
4. αύτώ = αυτώ; τώ μοναστηρίω — τώ μοναστηρίω; μετα — μετά; τα = τα; ονόματα = ονόματα; ταύτα = ταύτα; τώ> ; : το. δ. καπνούς = καπνού;; όκτώ = οκτώ; όψαοάοας = όψαράδας; ?ξ := εξ ; ετερον — ετερον. β. ένθρωνιασμόν = ένθρονιασμόν ; ύπεραγίας = 'ύπεραγίας; τώ> — το; σομβώτου = σομβώτου; μετα — μετα. το; πανηγύριν w ; 4αέξίκοντα =γ έξηκοντα; όψαράδα; = όψα ράδας; δούναβιν π= Λούναβην ν. δούναβιν; δώδεκα = δώδεκα; ξυλουργούς = ξυλουργούς. S. έναν — έναν ; έν — tv ; εΤς ; είς.
!). εις - είς; ίνα — "να; τού νησίν : τού νησί; άγίαν = άγίαν. 41!)
έναν
αμπελουργός εις"
μετόχιον"
ίνα
δέ
όμοΰ
έ'χει δέ
εις καί
πάντες
4. εννεασ. μετατών χωραθίιοναίθνωων ταδι όνματάδιο τωσ. τών -/ωριιοναύτωνεισίν stb. (— εννεάς μετά τών χωοαθιών άειθνόιον. τα δε ονόματα δύο τως τών stb.) 5. Ι/οι τουσ καπνούσ); το σανα τον ( = τό ϋάνατον); ε/ εχον'. τα θαλιουσ ( = Ινέχων ταθαλίους). (>. δουναων ( = Λούναον); και/Γ οασλίους ( = καί κ Ιίασιλίους) ; τώ) πέραμα τού όμ πάτα (— τού Όμπάδα); πεοαοντα; (πτ περαώντας). 7. καίεπι άριτας (=: καί Ιπιαρίτα;) ; δοϋναον (== Λούναον) ; ξυλαργοϋ; (Sz. nem ismeri az uc coarctatióját!).
8—9. καί στοϋ πωλοσνι καί τοϋμαμαπε λαργόσ ς' (=: καί στού ΙΙολόσνικ, καί τού Μάμα πελαργούς [sic ! !], C) ! 'ατού πα ταδίομελεχδί; άμπε λαργόσ'ζσ ( = στού Όμπάδα δ' ο μελεκδίς, άμπελουργούς Ιξ). 9. έχει καί σάντανη σίν ( = Σανταν νησιν sic !) ; πάντων (sic !).
GYOJILAY GYULA.
12
10.
ων
τα
ονόματα
είσϊν
ταύτα.·
α
σαγάρβρυεν"
και
τού
μάμα" κ α ι τού σάνδρου" και τού κνήσα· και τού τζίτουμ" και τού 11.
σάμταγ
γριντζαρι"
καϊ
και
έτερα
τού
παδρούγοο"
πλείωνα
δίδωμι
καϊ εις
τού τήν
ζαλέση·
και . . .
όπέραγίαν
θεοτόκον
τού μ,ητρο12. πολίτοο
τώ
καϊ ή γη" ϊνα είσίν
μοναστηριον"
ινα
τού
μωναστηρίου" θέλοντας
μέχρι
σοστείκη
δίδωμη
δε
καϊ
κατοικείσαι
εις
τό
6
ουρανός
έζουσίαν έν
ταύτη τη μονή 13.
ίνα
τούς
μη
αγίας
μονής"
άνευ
προστάζεως
φαόών
ινα
της
14. δ ι ο χ θ ή τ ω εκ τού τόπου τίς
φοραθή
έξ
αυτών
δνπερ
ηγουμένης
άκον
δέδιοκα
καϊ εις
καϊ
μή τήν
κράτος τόν
βουλόμενος" μονήν
της άδελεί
δε
άποκόψε"
ή
άποποι15. ήσασθαι βασιλείς"
τί" ή εκ της
ε'ιτε άρχοντες" είτε
γεναιάς
μου"
στρατιγοϊ" ε'ιτε
10. τα = τα," ονόματα — ονό'χατα ; ταύτα — ταύτα. 11. σάρταγ σαρ,ύταγ-nak is olvasható; a második >al után egy τού névelő törölve van ; γριντζαρι-n az ékezet nem látszik ; έτερα = έτερα ; πλείωνα = πλείονα; όπέραγίαν πτ Οπέραγίαν. 12. τώ = το; ρ,οναστηριον = ρ,οναστήριον; ινα — ίνα; συστείκη —: συστεί/.r'; "ίνα = "ίνα ; ρ,ωναστηρίου — ρ.οναστ. ; δίδοιχη = δίδωμι ; ταύτη τή μονή π= ταύτη τη γονή. 13. Ινα — 'ίνα; τού; — τού;; μη — μή·; κατοικείσαι — κατοικησαι; άγια; — άγιας; τον άδελφαδών — τών άοελφάδιον ; "ινα — 'ίνα. 14. διογθήτω = διωχ3ήτω; άκον — άκων ; ε! δε τί; = ε! δέ τι;; φορά3η = φωραχή ; ονπερ ωνπερ; άποκόψε — άποκόψαι. 15. άποποιήσασθαι τί — άποποιήσαστιαί τι; γεναιάς . τ γενεά;; ετερος τί; έτερός τι;; στρατιγοί π= στρατηγοί; έτεροι τίνες χ έτεροι τίνες.
ή
ετερος
επίσκοποι"
τις"
είτε
είτε έτεροι
10. ταύτανα; (α Σαγάρβριεν και Χούνη, Σαίνδρου, καϊ Κνήσα, καϊ Κνήτα, Τζίτουν, καϊ τα α). 1 1. (όίάμτσν, ΙΙωδρούγου, καϊ Ζαλέση καϊ Γριντζάοι.) [
12. ιχεχρίς ίστείκη (ίστικη).
13. τούς után ιχή hiányzik; κε*ΐν ; άδελοοίδων (αοελτίδων).
14. (έκ τού τύπου ό και να (sie!) ;χή) etc.; (δέδωκα άειεώς [χονήν).
15. ήτε . . . ήτε.
434
13
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
16. αγίου
τινές" ίνα
πνεύματος
της
Iίχων τω α ν ά θ ε μ α " παρα πατρός και uíoö ενδόξου
δεσποίνης
ημών
θεοτόκου
και
και άεί
παρθένου μα17. ρίας" τών ένδοξων
αποστόλων
και
των
τριακοσίων
δέκα
και οκτώ πατέρων" καί πάντων τών αγίων" και άπ εμού τού 18. αμαρτωλού. 16. ~αοά; 17. άγιων
'ίνα — 'ίνα; τώ " το; παρα άγίου ~ αγίου. ένδοξων = ενδόξων; όκτω = όκτω; = άγιων ; ir. εμοΰ = άζ' έμοΰ.
18. αμαρτωλού
16. ('ίνα έχον). 17. (Μαρίας, ύπερενδόξων άποστόλων) ; (και άζ' έμοΰ, τοϋ παρά πατρός κα\ υ'ιοϋ και άγίου πνεύματος, της ενδόξου δεσποίνης μα; καί Θεοτόκου, ζαν άεί). 18. άμαρτωλοΰ.
άμαρτιολοΰ.
Α következő sorokban közlöm a MP. görög szövegének m a gyar fordítását. Ε fordításban teljes hűségre törekedtem, s azért a m a g y a r s z ö v e g ü g y e f o g y o t t s á g d o l g á b a n is m e g e g y e z i k a g ö r ö g g e l . M é g a s z ó r e n d e t is m e g t a r t o t t a m , a h o l c s a k l e h e t e t t . A t u l a j d o n nevek átírásában ügyeltem arra —
a mire rendesen n e m szoktak
ü g y e t v e t n i •— h o g y a X I . s z á z a d b e l i k é z i r a t o t n e m s z a b a d az ű . n . E r a s m u s - f . k i e j t é s s z e r i n t o l v a s n i (1. a M P . 2. s o r á b a n a καταστένοντα s z ó h o z való m a g y a r á z ó j e g y z e t e t ) .
Sorvégen elválasztott szct
egészen a megelőző sorhoz írtam. T e h á t p o n t o s m a g y a r f o r d í t á s b a n a s z ö v e g így h a n g z i k : 1. t Az a t y á n a k , a fiúnak é s a s z e n t l é l e k n e k n e v é b e n . (Rend e l e m é n , k e r e s z t é n y I s t v á n , e g y s z e r s m i n d egész U n g r i a
királya;
megalapítván 2. b e r e n d e z v é n
és m e g s z i l á r d í t v á n
a szentséges
istenanya
s z é k h e l y i m o n o s t o r á t V e s z p r é m b e n és b e n n e ö s s z e g y ű j t v é n 3. a p á c z á k hitvesemért
és
seregét; a m a g a m gyermekeim
lelki ü d v é é r t ,
számára,
és
egész
egyszersmind Pannoniáért;
és a d o k 4. e n n e k a m o n o s t o r n a k k i l e n c z f a l u t f ö l d j e i k k e l (v. h a t á raikkal) együtt; neveik ezeknek
a falvaknak e z e k : először
Sza-
garvrien 5. v a n b e n n e t e l e k n e g y v e n n y o l c z és h a l á s z h a t ; és [egy] másik falu Szamtag, van b e n n e család h a r m i n c z ; mely 6. a D u n a v i s z n á l v a n ; és h ú s z c s a l á d o t a s z e n t s é g e s 403
isten-
14 anya
GYOMLAY GYULA.
trónfoglalására
(v. b e i k t a t á s á r a ) ; és S z o m v ó t o r é v é t ,
vele
r é v é s z t is h e t e t ; 7. h a s o n l ó k é p e n a v á s á r v á m o t is, és l o v a s s z o l g á t h a t v a n a t ; és h a l á s z t a D u n a v i s z o n t i z e n k e t t ő t ; ós á c s o t h á r m a t , 8. é s k o v á c s o t k e t t ő t , és k á d á r t e g y e t , és e s z t e r g á l y o s t e g y e t ; és P o l o s z n i k b ó l , a f a l u k ö z ö s s é g b ő l , s z ő l ő m ű v e s e g y ; és
Patadiból
9. a M e l e k d i s z ( ? ) s z ő l ő m ű v e s e g y ; é s h o g y b í r j a a s z i g e t b ő l is a s z e n t h á r o m s á g o t m a j o r s á g u l . E g y ü t t p e d i g m i n d a f a l v a k 10. n e v e i e z e k : S z a g a r v r i e n és M á m a , és S z a n d r o , és K n í s z a és T z í t u m é s 11. S z a m t a g és P a d r u g o , és Z a l ó s z i és G r i n t z a r i ; és t ö b b másokat a d o k a szentséges istenanya székhelyi P2. m o n o s t o r á n a k , monostoréi
legyenek.
h o g y m í g á l l a z ég és a f ö l d , h o g y
És adok
s z a b a d s á g o t is e b b e n a
a
monos-
torban, 13. h o g y a z o k a t , a k i k
nem akarnak
lakni (megmaradni)
a
s z e n t m o n o s t o r f e n n h a t ó s á g a a l a t t : h o g y a f ő n ö k n ő és a t e s t v é r e k p a r a n c s a n é l k ü l (is) 14. k i ű z e s s é k a r r ó l a h e l y r ő l k e d v e és a k a r a t a e l l e n é r e .
Ha
pedig valakire rábizonyúlna, hogy azokból, a miket a m o n o s t o r n a k a d t a m , el a k a r szakítani vagy e l v e n n i 15. v a l a m i t ,
vagy az é n n e m z e t s é g e m b ő l v a l ó , v a g y
más
valaki, a k á r k i r á l y o k , a k á r t i s z t v i s e l ő k , a k á r h a d v e z é r e k , a k á r p ü s pökök, a k á r m á s 1 6 . v a l a k i : h o g y á t o k s z á l l j o n r á j u k a z a t y á t ó l és szentlélektől, dicsőséges ú r a s s z o n y u n k t ó l
fiútól
és
az i s t e n a n y a és ö r ö k k é
szűz M á r i á t ó l , 1 7 . a d i c s ő s é g e s a p o s t o l o k t ó l , és a h á r o m s z á z
tizennyolcz
a t y á t ó l , é s m i n d e n s z e n t e k t ő l és t ő l e m 18. b ű n ö s t ő l . Magyarázó
jegyzetek.
I. — 3. ('Εντέλλομαι — μοναζοοσών.) Homályos, laza szerkezet, melynek biztos megértését a participiumok középkori bizonytalan használata nehezíti. Ποιοΰντα és a másik két participium nemcsak egyes aceusativusok lehetnek, h a n e m nominativusok is. Ezt eddig senki sem vette észre. Télfy olyanformán teszi túl magát a nehézségeken, hogy az activ participiumoknak passiv értelmot tulajdonít («csinálandó, szorgalmazandó, összeállítandó», 1. i. m. 187. 1.) és μοναστ?1ρ:ον jelzőjévé teszi őket. Az igazi jelentés 404
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
5>1
csak kétféle lohet. 1. Ha a participiumok accusativusok, akkor = «Rendeletet v. megbízást adok a monostor alapítójának», stb. Ez esetben a 2. sor végén talán ακρίδας ( = αθρόας) olvasandó, miről később. 2. H a a participiumok nominativusok, a mi valószínűbb, akkor = «Kendelem v. rendelkezem én, megalapítván», stb. Ez esetben a sor végén ά,ϊρυσας ( = άθοοίσας) olvasandó. Én az utóbbi m a g y a r á z a t értelmében fordítottam a helyet, m e r t az oklevél írása is e mellett szól.*) 1. Ί·ν ονδρατι : a kézirat hajlandó a pra>positiókat a hozzájuk tartozó névszóval egy szóba foglalni. V. ö. 3. υπέρ ττ,ς; 4. ρετα των; 1(1. παοα πατο'ος; 17. άπ εροΰ ; sőt 6. ρετα καΐ. I s m e r e t e s jelenség. — άγιου, Α spiritus asper a XI. században m á r nem hangzik. Azért írásában teljes a bizonytalanság. V. ö. 3. άρα, άπαor ( ;; 5. ες, ετερον; 7. έξίχοντα; 8. είς ; 14. ονπερ : 17. άραοτωλοϋ; stb. Viszont a tudákos írásnak m á s h o n n a n is ismeretes példái a spiritus asper helytelen alkalmazására : 4. όνόρατα; 5. οκτώ; όόαράοας. - εγώ. Α hangsúlyjelölés a kéziratban elég pontos, de nehény efféle hiba mégis található. V. ö. 2. és máshol τ ώ ; δ. καπνούς; όκτώ; 7. ξυλουργούς. Efféle m é g Ιδ. γ:να;άς ρου. Ilyesmi a kor legjobb kézirataiban is előfordúl. Feltűnőbb hiba a 13. sorban: άδελφαδών. — ó κα'ι: a byzanczi íróknál igen gyakori magyarázó formula (καΐ = is, nem ex). 2. καταστένοντα = κατασταίνοντα. Az oklevél egész belypsírása megerősíti azt a különben is általánosan ismeretes, bizonyításra sem szoruló tényt, hogy a vocalisok XI. századbeli kiejtése m á r a maihoz hasonlított. Ezt m u t a t j á k oklevelünkben A J a következő, h a n g z á s szerint (phonetice) irt s z ó k : καταστένοντα (ε = αϊ): 2. ά^ρυσας (υ τ οι); 7. εςίκυντα (ι = r,) ; 8. βουτζιάριν, τοονάριν (a végső i-k η); 14. άποκόψε (ε = αι); Ιδ. οτοατιγο'ι (ι ~ γ,); Β ) m é g inkább a következő t u d á k o s helyesírású szók: 3. ψυ-/ηχης (r, = ι), συρβείου (ει απ ι), δίδοροι (οι — ' . ) ' , 12. δίδωρη (η = ι) ; 13. κατοικείσαι (ει — η); 15. γεναιάς (αι εΙ. E n n y i hiba 18 széles sorban egyébként jó kéziratokban is közönséges. — τώ = τό. A névelő ilyetén írása az oklevél egyik legfeltűnőbb sajátossága. Különben általánosan ismeretes tény, hogy az ujabb görög nyelvben a szótagmérték (quantitas) kizárólag a hangsúlytól függ. I n n e n a sok hiba, minden lehetséges irányban. A ) H a n g s ú l y t a l a n hosszú szótagot rövidnek ír oklevelünk a következő e s e t e k b e n : 12. δίδορη (ο = ω); 13. τον άδελφαδών (ο — ω); 14. διογ^τω, οοοα^η, άκον (ο — ο>); στοατιγο'ι (ι = η). Β ) Hangsúlytalan rövidet hosszúnak (mert azt is csak röviden ejtették; ismét tudákos írás): 3. ιΐυχηκης, δίδοροι; 6. έν5ρωνιασρόν (ω =τ ο); II. πλείωνα (ω = ο); 12. ρωνασττ,ρίου (ω — ο); δίδορη ; 15. γεναιάς (αι =: ε); C) H a n g s ú l y o s hosszút rövidnek vagy h a n g s ú l y o s rövidet hosszúnak, mert a kiejtésre nézve ez mind közömbös. Ilyen : 2. καταστένοντα (ε = αί),
·') Az író sohasem kapcsolja az ω betűt a következőhöz ; de i-nak sem lehet olvasni az υ-t (v. ö. δ. καπνούς; 12. Ιςουσίαν, stb.). 41!)
16
GYOJILAY GYULA.
άθρύσας (ú = oí), 3. συμβείου (ε! = ί) ; 7. εξίκοντα (ί = rj); 14. ίίνπερ ( = ωνπερ). Mindezek a hibák jobb kéziratokban is elég közönségesek. — άθρύσας, a mi szerintem = άθροισα;, 1. f. [így Pray is. S z e r d a · helyi-Télfy άθνάος-nak olvassák. De miféle alakban áll akkor ez a szó, melyet különben m i n t görög szót sem ismerek ? Hogy lehessen ez πλήθος (generis neutrius aceusat.) vagy μοναζουσών jelzője'?] Arra az esetre, ha a ποιοϋντα stb. participiumokat εντέλλομαι t á r g y á n a k t a r t j a valaki,*) lehetne tán άθρώας-t (αθρόας, 1. f.) olvasni. I l y e n f o r m á n construetio ad intellectumm a l volna dolgunk, úgy, hogy πλήθος jelzője nemben és számban (de n e m esetben) μοναζουσών-nal egyeznék. N é m i analógia erre a 9. sorban: πάντες των χωρίων τά ονόματα. De az oklevél írása, mint m á r említettem, n e m engedi ezt az olvasást. — εν αΰτώ. Szövegünk nem ír sehol ι subscriptumot, mely különben sem hangzik. 3. τοϋ μητροπολίτου. Értsd : az esztergomi érsekhez (nem a veszprémi püspökhöz) tartozót. Μητροπολίτης = az esztergomi érsek. Most «központinak» v. «központhoz tartozónak» m o n d a n ó k . τοΙς τέκνοις. Hirtelen változó, laza szerkezet. A fordításban utánoztam. •—• οίοομοι εν αΰτώ. A XI. században a görög praipositiók és casusok használata m á r teljes zavart m u t a t . Mai szóhasználat szerint inkább εις αύτο-t v á r n á n k a k i n e k ? kérdésre. V. ö. a 12. sorban i s : οίοομη δε xa) έξουσίαν εν ταύτη τη μονη ; de a 14. sorban : ονπεο δέδωκα εις τήν μονήν. Ez is általánosan ismeretes jelenség a r o m á n nyelvekben. 4. χωραοίων (így, és nem θ-val, m i n t Sz. olvasta: olyan szó nincs!). Mai nap is használatos szó. Kind szótára szerint: Land, Erde, Feld. - αυτών, t. i. χωρίων =: cum agris e a r u m (sc. villarum). — τώ πρώτον = először is ; megfelel neki az 5. sorban : έτερον öl. A birtokok sorrendjére nézve lásd a jegyzetek végén az összefüggő magyarázatot. δ. έχοντα, megint declinálhatatlan participium, még pedig nominativus. (Accusativusból lett, ép úgy, m i n t az összes román nyelvekben.
*) 'Εντέλλομαι a classicus nyelvben dativussal szokott állani, a byzancziaknál pedig többnyire ίνα következik utána, mint későbbi helyen (1. a 9. és 16. sorban) a mi oklevelünkben is. Ez a főbaj, mert egyébként a participiumok lehetnek accusativusok, még nőneműek is, mert ebben a korban m á r régóta használják a h í m n e m ű alakot flexiótlanúl, m i n d e n eset, nem, sőt szám jelölésére. A p a r t i c i p i u m prnesentisnek partic. f u t u r i helyett való használatára is v a n n a k analógiák. í g y pl. Theophanesnél (ki még 817 körül élt) a következő helyek (125, 12): τον άναπληροΰντα τον τόπον τον εμόν απέστειλα, és (249, 8): πέμφας, ώς σασί, και τον άναιοοΰντα αυτόν. Csak az a kérdés, εντέλλομαι ige használatos volt é αποστέλλω vagy πέμπω ige m ó d j á r a ? E r r e nem tudok analógiát, s ezért, meg a következő άθρύσας miatt részemről nominativusoknak t a r t o m a participiumokat. V. ö. a kérdésre nézve Hatzidakis «Einleitung in die neugriechische Grammatik» cz. művét (Leipzig, 1892, 143—144. 1.). 434
17
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
Ezt a primitiv tudnivalót Szerdahelyi teljesen ignorálta, s önkényesen έχον XO'JC καπνοος-t olvas). — καπνούς. M a g y a r r a nem igen fordítható, (καπνός voltaképen füstöt jelent, v. ö. a m a g y a r «füstpénz» szóval.) A latin szöveg mansio-t említA καπνός elnevezés az adózással függ össze. — όψαράοας. οψον ύ-görögűl mellékétel; aztán kivált hal. οψάριον ennek deminutiv a l a k j a ( = hal, rövidebben: ψάρι); οψαρας ν. ψαοίς — halász. Hajlandó vagyok fi halászmansióra gondolni, m e r t a latin szöveg L I I 1 I . mansióról beszél Zaarberin-ben. Ugyanis 48 + 6 —- 54. — σαμτχγ. Még egyszer is előfordul a 11. sorban, hol esetleg σαμύταγ-nak olvasható, m á s k é p azonban semmi szín alatt. A 13. és 17. sorban άγια; ligaturás írása teljesen biztossá teszi ezt az átírást. — έχοντα, megint nominat., Szamtag szó jelzője. 6. δούναβιν. Teljesen biztos átírás, l'ray és Szerdahelyi nem ismerték a β középkori u formáját. Különben a Duna, DanuMus, ujabb görög neve minden szótár szerint Δούναβης ν. Δούναβος. (Szerdahelyi-Télfy: Δούναον.) -— εις τον ένΒοοινιασμ'ον. Α latin szöveg s z e r i n t : in dedicationem. Mi úgy m o n d a n ó k : a beiktatás ν. felszentelés alkalmából ν. emlékére. (Dézsi: «húsz királyi u d v a m o k az istenanya szolgálatára». Nonsens.) A φαμίλια; szóhoz ismét οίοοιμι állítmányt kell gondolni, jóllehet a 4. sorban megváltozott a g o n d o l a t m e n e t ; m a r a d is állitmányúl οίδωμι egészen a 8. sor τορνάοιν εν szavaiig. Ott ismét nominativusok következnek a két vinezellér felsorolásában. A fordítás utánozza az eredetinek pongyolaságát. σομβώτου, t e h á t nem Ompadának*) hívják a révet, mint Sz. olvasta az Ο. P. latin szövege szerint. Az én olvasásomhoz nem fér kétség. — πέρατα;; πεοάτης most is használatos görög szó = révész. 7. — τω πανηγύριν. Helyesen : το πανηγύρι, vagy τήν πανηγυριν. Α két alak összezavarása. V. ö. 8. sor: τοϋ νησίν. — βεστια'ρίτας. Az olvasás megbízhatóságára nézve v. ö. az 5. sor végén εστίν szó írását. Ezt a szót eddig senki sem olvasta helyesen, Pray sem, a ki pedig látta a MP.-t is. Csakhogy ő legalább értelmes görög szókat olvas ki belőle (έχει άρύτας πτ habet aratores), m í g Szerdahelyi szokása szerint teljesen értelmetlen, nem létező szót construál belőle, melynek aztán önkényes értelmot ád (Ιπιαρίτας). A többiek, Télfy is, kivétel nélkül mind vakon követték Sz.-t. — A βεστιαοίτας szó h a s z n á l a t a érdekes, m e r t itt alig jelenthet m á s t , m i n t a latin szöveg következő szavai (15. sor): «non habet abbatissa servientes cum equis nisi solummodo LX.»: tehát olyan alattvalót, a ki lovat szolgáltat mezei m u n k á r a vagy egyéb czélra. De a szó ilyetén értelme tudtommal eddig ismeretlen. A byzanczi Íróknál
*) «Ompada» formában különben sem volna szabad átírni a szót, mert "Ομπαοα helyes kiejtése csak Ombada vagy Obada lehet (v. ö. a byzancziaknál pl. Ι'ομβέρτος - Kobertus). A K A D . É R T . A NYELV- É S S Z É P T U D . K Ö R É B Ő L . X V I I . K Ö T . 8 . SZ.
-
18
GYOJILAY GYULA.
előforduló βεοτιαρίτης egészen m á s t jelent, s a latin vestis szóval f ü g g össze, a m i szavunk pedig a latin bestia szóval (v. ö. Du-Fresne Glossariumát s. v. Bestia = equus vei j u m e n t u m quo quis vehitur). Úgy látszik, a görög köznyelv a βέατια szót ez időben a franczia béte szóval egyező értelemben használta. (Mai napság «oktalan állatnak», rationis expers = αλογο-nak hívják újgörögül a lovat.) Visszakövetkeztetve m á r most a latin szövegre, a «servientes c u m equis» kitételnél aligha szabad hadiszolgálatra, gondolni, m i n t eddig többnyire tették. A Dézsi-f. m a g y a r szöveg ugyan «fuvaros»-nak fordítja a servientes stb. szavakat a latin oklevélben; de ez m e g az összefüggést n e m látja a görög szöveggel (hol földmívesnek fordítja a β. szót) s azért egészen elrontja a h e l y e t : a «hatvan» jelzőt a 3 ácstelekhez csapja hozzá és «113 ácstelekről» beszél (60 lovas v. fogatos és 3 ácstelek helyett). — δώδεκα. Efféle ékezethiba még : u. i t t : δοϋναβιν, továbbá 10. ταύτα ( = ταύτα), 15. γεναια'; (γενεάς). Ilyesmi a legjobb kéziratokban is előfordul. 8. βουτζιάοιν, nem pedig βατζιαοίν, mint Sz. olvasta, m e r t βάτζινον újgörög szó szedret jelent. Ezt fordítja Télfy «üveges»-nek, a latin szöveg «lagenarum eustodem» szavai után indúlva. — έναν ujabb görög alak (π= έ'ναν) e li. ίνα. — εν ( = εν); m i n d j á r t az előbbi alak után. Helyesen itt is ένα volna írandó. — και εις τοΰ πιολοανίχου τοΰ μιρά αμπελουργός εί;. Α gondolatmenet itt egyszerre függetlenné válik az eddigi verbum regenstől, s a két szőlőműves lajstromszerü felsorolásába csap át, m i n t h a ez a két mondat csak közbeszúrás volna. Előbb a helységek szerint igazodott a sorrend, most a szolgák fajtája a szempont. A genitivus εί; mellett feltűnő, s a casusok teljes összezavarodásának ujabb jele. (Lehet, hogy a «honnan» kérdésre felel, m i n t h a εκ proepositióval á l l a n a : de ezt biztosan n e m állíthatom.I A τοΰ μιρά szavakat eddig mindenféleképen olvasták, csak helyesen nem. Szerdahelyi az -ου τοΰ μιρά betűket κα\ τοΰ Μάαα-nak olvasta, s azonkívül egy vinczellér helyett πελαργούς (sic) C = «hat gólyát» ajándékoztat a szent királylyal az apáczáknak. (Honnan veszi aztán a πελαργό; szó = plaustrales értelmét, azt m á r nem tudom.) Szegedy ezt a helyet nem vette fel fordításába, ós csak mellékesen magyarázza (Poloznik-hoz való jegyzetében, mely lapszám szerint nem idézhető) ilyenformán : «hie erat ille Mororuni cultor, cuius per expressum meminit S. Stephanus». Tehát ő szintén az OP. n y o m á n , de értelmesebben és megfontoltabban μοοαμπελουργύς-t olvashatott, s mivel μύρον ó-görög nyelven = szeder, hát «szeder- v. szederjesszőlő-műves»-nek magyarázza a helyet. (Megdöbbentő biztosság! «Pur expressum meminit Stephanus!» lle ne feledjük, hogy Szegedy könyve a X V I I I . század közepén jelent meg.). — Mit jelent m á r most a μιρά szó, az Tagányi Károly nagybecsű értekezése óta (A földközösség története Magyarországon, M. Gazdaságtörténeti szemle, 1894, 4—5. szám) m a g y a r á z a t r a nem szorul. A μιρά alak a «mir» szónak (=: faluközösség, földközösség, Markgenossenschaft) szláv genitivusa. Ezzel 434
19
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
belföldi bizonyítékunk is van o r r a , a mit Tagányi értekezése legvégén állít, liogy «a földközösség h a z á n k b a n még a honfoglalásnál is régibb intézmény» s hogy m á r a szlávoknál is szokásban volt. A tmir» állítólag orosz szó ; hogyan került a Balaton mellékére, annak vizsgálatát a hozzáértőkre bízom. Az olvasás egészen bizonyos. — χα! εις τοϋ παταδι. «Ompadáról» megint s e m m i szó; Szerdahelyi olvasása egészen önkényes. 9. b μελεχδ!; άμπελουργ'ο; ει; ( — εις). Szerdahelyi εΐ; helyett, nem ismervén a ligaturát, ϊς-ot (hat! olvas, pedig a szó írása az OP.-ban is egészen világos (αμπελουργό; szóban sem t u d j a olvasni az υρ ligaturáját, sem itt, sem máshol). I)e vájjon mi az a ό μελεχδί; ? Szerdahelyi m e g követői ezzel is könnyen végeztek. Szerintük ó nem névelő, h a n e m számjegy ( = 70), μελεχδί; pedig o= méhész, mert μέλι görögül = méz. A ó magyarázata evidenter helytelen, mert r a j t a van a spiritus a s p e r ; a μελεχδίς-ébe sem nyugszom belé addig, m í g szlávúl sőt esetleg g e r m á n u l értő tudósaink is hozzá nem szólnak a dologhoz, vagy, míg valaki be nem bizonyítja, hogy μελεχδί; görög szó. Azért fordítatlanúl h a g y t a m : úgyis gyanakszom rá, hogy tulajdonnév. Mindenesetre egyes szánni nominativus. — ίνα δε ε/ει. Ennek a mellékmondatnak v e r b u m regense εντέλλομαι, az oklevél első szava. Czélhatározó "να után indicativus áll, m i n t m a i nap is ; 1. a 12. sorban is : ίνα εΐσιν. A dologra nézve I. Hatzidakis i. m . 218. lap. χα! τοϋ νησιν την άγίαν τριάδα. Α νηοίν alak helytelen, το νησί, genoris neutrius, νησο; deminutiv alakja. V. ö. 7. τώ πανηγόριν. Eddig azt hitték, a sziget neve volt: Szentháromság-szigete; a MP. szövege szerint azonban csak a szigotnek egy részét nevezhették igy, mert nem το νησί, h a n e m τοϋ νησί van a szövegben. μετόχων, Kind szótára szerint «Meierei, die zu einem Kloster gehört». 9—10. πάντες — τα ονόματα. A genusok összezavarodása. (Az OP.-ban is így van. Sz. önkényesen olvasta πάντων-nak, mert nem ismerte az εσ ligaturáját). Fontos dolog, hogy a szöveg itt csakugyan líilencz falut sorol fel, mint a bevezetésbon jelezve v a n . 10. a. Mi ez az α Szagarvrien előtt, nem tudom. Talán eleinte m e g a k a r t á k számozni a neveket, ez esetben α' = τό πρώτον, mint a 4. sorban. He én az eredeti Szt. István-féle oklevélben τοϋ-t sejtek az α helyén. Ez palseographiailag lehetséges hiba. 10 11. A helységnevek (Γριντζαρι-t kivéve, mely előtt a τοϋ szónak csak a helye van meg) χα! τοϋ szavakkal vannak összefűzve. Ez a χα! τοϋ itt összesen hétszer fordul elő, s bő alkalmat szolgáltat az ügyetlen másolónak a teljes confusióra. De erről később. A genitivusok, úgy látszik, a 9. sorban lévő χωρίων szóhoz igazodnak. Arra, liogy nominativus helyett állanának, az egykorú byzanczi Írókban nem találtam analógiát. 12. τώ μοναστήριον. Az egyeztetést itt nem értem. Ez a két szó egó409
2*
20
GYOJILAY GYULA.
szen mondaton kívül áll, mint lia εις τήν . . . . θεοτύχον appositiója volna. Mindenesetre igen pongyola szerkezet, de értelme nem lehet kétséges. (Dézsi ugyan félreérti. L. erről később.) μέχρι συστείκη ( = συστείκη), nem elassicus igealak, de a ούστασις névszó m i n t á j á r a fejlődhetett (ν. ö. σύστημα szót is), ίστείχη-nek vagy épen ίστίζη-nek azonban semmi szín alatt sem olvasható (ίστημι ujabb görög alakja : στέκια). Szerdahelyi megint nem ismerte fel az υσ ligaturáját. Spiritus sincs az állítólagos ι felett. 13. τους μή θέλοντας. A MP.-ban minden kétséget kizárólag benne van a μή tagadó szó. (Szegedynél is : ut nolentes liabitare etc. P r a y : τάς μή θελούσας, úgy látszik, az apúczákra érti.) Az OP.-ban nincs μή, különben egyezik a két szöveg. Szerdahelyi latin és Dézsi magyar fordítása tehát az OP. szövege szerint ennyiben helyes. Támogatja a latin szöveg következő helye is (12—13. sor) : «non licet alicui liabitare, nisi quem abbatissa admiserit». De én mégis a MP. szövegének adok elsőséget, mert egy meglévő szó kihagyása szövegkritikailag lohetségesebb hiba, mint meg nem levő beiktatása, s mert a MP. szövege k ülőmben is minden tekintetben elsőséget érdemel. Szerintem tehát κατοικείσαι nem letelepedést, hanem lakiist jelent, κατοικείσαι εις το κράτος της μονής pedig nem jelenthet mást, m i n t «wei/lakni, ott maradni a monostor fennhatósága alatt». Ε szerint oí μή θέλοντες κατοικείσαι εις το κοάτος stb. = «a kik nem ismerik el a monostor fennhatóságát». Hogy a latin szöveg mást mond, azt elismerem. Az άκον καί μή βουλύμενος erős kiemelése azonban az én magyarázatom helyességét bizonyítja. Pontosabb is olyan intézkedés, mely az alattvalókat kötelességeik teljesítésére szorítja, mint olyan, mely nem engedi meg az alattvalók szaporodását, főképen, mikor új rend behozataláról van szó. Szent István korában az volt fontos, hogy a lakosok elismerjék a monostor fönnhatóságát : Kálmán idejében ennél már fontosabb lehetett, hogy új telepedós engedelem nélkül ne történjék. 13—14. ίνα διοχθη'τω. A mondatfűzés laza és hanyag. Az activ szerkezet egyszerre passivba csap át, s ilyenformán az alany személye és száma is megváltozik. A fordítás híven feltünteti az eredetinek ügyefogyottságán 14-, ει σε τις. A simulás alkalmával való ékjelzés szabályait az író nem ismeri. οσραθή = φιοραθή elassicus görög szó - rajtakapatnék, v. rábizonyíttatnék, hogy . . . . (φώρ = für, tolvaj). Dézsi rosszúl fordítja ezt is ( = merészkednék!), pedig nagyon gyakran előfordúl, kivált a görög szónokoknál. 16. ίνα έχων — έ'χουι népies alak e li. εχσυσι. Az indicativusról 1. fellebb. Ε részletes magyarázatok u t á n (melyekben mellőztem m i n d e n eddig is helyesen m a g y a r á z o t t
kitétel
vizsgálatát) most a
e g é s z é b e n is á t t e k i n t e m a M P . s z ö v e g é n e k 434
tartalmát.
maga
5>1
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
A MP. görög szövege rövid, nem egészen szabatosan fogalmazott bevezetés után világos szavakicai tüstént megmondja, hogy a király kilencz falut ajándékoz (Zöldjeivel együtt) a monostornak. Aztán a falvak szerint haladva, kezdi
« e l ő s z ö r is» S z a g a r v r i e n n e l ,
folytatja a távolabb eső Szamtaggal, inert ezen helységek hoz
fűződik a legtöbb privilégium. A privilégiumok
birtoká-
elősorolása
k ö z b e n a z t á n elvész a f o n á l s így k e r ü l b e l é az o k l e v é l b e a P o l o s z n i k - és P a t a d i - k ö z s é g b e l í e g y - e g y s z ő l ő m ű v e s . I t t a z t á n , a 9. s o r b a n , i s m é t f e l v e s z i az o k l e v é l az e r e d e t i f o n a l a t , és e l ő s o r o l j a az összes f a l v a k a t , m é g p e d i g szám szerint
csakugyan
kilenczet,
melyek között
S z a g a r v r i e n m o s t is e l s ő h e l y e n áll, d e S z a m t a g m á r c s a k a h a t o d i k h e l y r e k e r ü l . B e n n e v o l t a k - e a l e g e l s ő o k l e v é l b e n is a «και έτερα πλείωνα δίδωμ,ι» ( = és t ö b b m á s o k a t , a d o k » ) s z a v a k , el n e m d ö n t h e t ő kérdés. Annyi bizonyos, hogy ebből a h a t á r o z a t l a n kifejezésből n e m nagy h a s z n u k lehetett későbbi időben az apáczáknak, s azért szüks é g e s n e k t a l á l h a t t á k f e l v é t e l é t « q u o r u m d a m , quie n o n i n v e n i u n t u r i n v e t e r i p r i v i l e g i o » . E z a d o n a t i o g o n d o l a t m e n e t e . Az o k l e v é l t ö b b i részei n e m s z o r u l n a k m a g y a r á z a t r a . H a m á r m o s t összevetjük a MP. g ö r ö g szövegét ugyancsak a M P . - o n levő latin renovatio szövegével, azt tapasztaljuk, hogy a kettőnek t a r t a l m a m a j d n e m teljesen megegyezik. A mi a görögben m e g v a n , m e g v a n a l a t i n b a n is, k i v é v e a p a t a d i - i s z ő l ő m ü v e s t , kiről a renovatio kező elemek
hallgat. Viszont a latin r e n o v a t i ó b a n csupán a követújak:
1. A f ö l d e k k ö z ö s s é g é n e k j e l z é s e
S e r l o u s , P a d r u c és G r i n c e a r k ö z s é g e k b e n ,
t o v á b b á az
Zaarberin, «in
ipso
p o r t u Sild» l e v ő p n e d i u m n á l ; e l l e n b e n a f ö l d e l o s z t o t t s á g á n a k j e l zése·") e l ő b b Z a m t o u , m a j d M a m a , S c o n d u r , K i n e s s a és C i t u n községekben. De konstatálom, hogy a p n e d i u m o t l a t i n o k l e v é l is kilencz
helységet
nem számítva, a
(εννέα χ ω ρ ί α ) e m l í t , é p ú g y , m i n t a
g ö r ö g . 2. Ú j m é g a l a t i n o k l e v é l b e n
az i n s u l a k ö z e l e b b i m e g h a t á -
r o z á s a : «in S i l d » . V á j j o n a h o z z á v a l ó p r s e d i u m a z o n o s - e a τριάδα»
nevűvel, nem
«άγια
b i z o n y o s , d e v a l ó s z í n ű . 3. Píj a t o k h a l á s z a t
j o g a o t t , és 4 . u g y a n a z a « M o d o c e a p o r t u s » - b a n . E z e k b e n az ú j
*) Mit jelenthet Dézsi fordításában a «eircnniiacet in metis» következő fordítása: «nem közös, hanem köröskörül a határszeleken terül et» — nem képzelhetem. Ezt a formulát különben Tagányi sem említi idézett értekezésében ( = köröskörül határkövekkel van beszegve). 41!)
22
GYOJILAY GYULA.
intézkedésekben
csak e g y n e h á n y v a n olyan, m e l y h a s z n u k r a
vált
az a p á c z á k n a k (ilyen a 3. és 4.), a z is j e l e n t é k t e l e n ; e l l e n b e n S z e n t István
d o n a t i ó j á l i o z m é r v e , m e g r ö v i d í t é s ü k n e k j e l z e n d ő az, h o g y
négy községben
és a s z i g e t s é g i m a j o r b a n « k ö z ö s » - n e k v a n m i n ő -
sítve a föld.
III.
Az országos levéltári példány görög szövege. Mivel Szerdahelyi óta görög részével e n n e k az
oklevélnek
s e m f o g l a l k o z o t t e g y e t l e n egy i g a z i s z a k e m b e r s e m , * ) S z e r d a h e l y i o l v a s á s a p e d i g t ö b b n y i r e ö n k é n y e s és é r t e l m e t l e n , e l s ő t e e n d ő a z v o l n a , h o g y e n n e k a s z ö v e g n e k is m e g á l l a p í t s a m p o n t o s és h e l y e s átírását. Erre azonban
két okból n e m
v á l l a l k o z o m . Az első
ok
m i n d j á r t a k ö v e t k e z ő s o r o k b ó l k i f o g t ű n n i : az O P . s z ö v e g é n e k p o n t o s á t í r á s a t e l j e s l e h e t e t l e n s é g . A m á s i k ok, m e l y csak k é s ő b b f o g k i d e r ü l n i , az, h o g y c z é l t a l a n is v o l n a ez a f á r a d s á g . M e g e l é g szem t e h á t a szöveg m e g k r i t i z á l á s á v a l , m é g p e d i g egyelőre
tekin-
t e t n é l k ü l a M P . - n a k o l v a s ó i m e l ő t t is i s m e r e t e s s z ö v e g é r e . E l ő s z ö r is h á t k é t s é g b e v o n o m , h o g y a g ö r ö g p a l a e o g r a p h i á h o z é r t ő e m b e r m i n d j á r t az e l s ő t e k i n t e t r e f e l t ű n ő n e k , s ő t m e g d ö b b e n t ő n e k n e t a l á l j a az O P . írásának
általános
characterét.
Maguk a
b e t ű k e t és s z ó k é p e k e t a l k o t ó v o n á s o k g y a k o r l o t t tollkezelésre nak
valla-
u g y a n , de a s z ö v e g a z e l s ő t e k i n t e t r e m i n d a m e l l e t t o l y a n b e -
n y o m á s t t e s z , m i n t h a n e m is g ö r ö g v o l n a . E n n e k egyik f ő o k a m á r az is, h o g y az író a l a t i n b e t ű k í r á s á b a n az ú . n . f r a c t u r - í r á s h o z l é v é n s z o k v a , a g ö m b ö l y ű g ö r ö g b e t ű k e t is tördelten
írta, illetőleg
rajzolta. D e v a n n a k e g y é b o k a i is. Ilyen például némely b e t ű n e k a képtelenségig szokatlan, s o h a és s e h o l n e m t a p a s z t a l t f o r m á j a , m e l y r ő l i g a z á n m e g f o g h a t a t l a n , hogyan hagyhatták
f ö l e m l í t é s n é l k ü l az e d d i g i k u t a t ó k . N e v e z e t e -
*) A latin részt s az oklevél külső tulajdonságait legutóbb Fejérpataky László tette szóvá «Kálmán király oklevelei» cz. akad. értekezésében (21. és kk. lap). 434
5>1
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
s e n az α b e t ű í r á s a o l y a n f u r c s a , s a m e l l e t t o l y a n k ö v e t k e z e t l e n , liogy a z oklevél b i z t o s o l v a s a s á t m á r e g y m a g á b a n is l e h e t e t l e n n é teszi. A k á r h á n y o l y a n s z ó t l e h e t i d é z n i a z o k l e v é l b ő l , értelmét csupán magából
melynek
e n n e k az oklevélnek szövegéből
s e n k i ki n e m t u d n á h ü v e l y e z n i . L á s s u n k
soha
példákat, melyekben
én
a r e n d e l k e z e s e m r e álló m o d e r n b e t ü m i n t á k k a l csak körülbelül t ü n t e t h e t e m fel az e r e d e t i s z ö v e g f u r c s a í r á s á t , d e a M a g y a r N e m z e t Történetében
(II. k ö t . 2 4 3 . 1.) v a g y a H o r v á t - f é l e g y ű j t e m é n y b e n
lévő h a s o n m á s o k segítségével m i n d e n k i k ö n n y e n állításom igazságáról. í m e :
2. αριαυσ
=
μετά τ ω ν ; 5. έ ν θ ρ ω ν ι α ϋ σ μ ύ ν ; 6. αογιαοσ = περαυσωτας = τριάδα;
ά γ ί α ς ; καωσυ =
καί;
περάτας ; 7. ψαραδιαοοσ — ψαράδας ; 8. τριαυδαο
10. ετεραοοσ =
— κράτος;
meggyőzödhetik
σριας ; 3. μεταυστων —
ετερα(!);
14. ά ν α θ ε μ α υ σ =
11. ί'ναοσ =
=
7να (!); 12. κραοάτος
ανάθεμα, stb. L á t j u k
ezekből a pél-
d á k b ó l , h o g y az író a z α s z o k á s o s j e l e m ö g é b i z o n y o s u és a f o r m á j ú é r t e l m e t l e n czifraságokat
szeret rakni, m é g pedig
szó v é g é n , h a n e m s z ó k ö z e p é n is. í g y á l l v á n
nemcsak
a d o l o g , ki
merné
e r r ő l a 3. s o r b a n l e v ő s z ó k é p r ő l : εννεαυοις c s u p á n az O P . s z ö v e g e a l a p j á n b i z t o s a n á l l í t a n i , v á j j o n έ ν ν ε ά ς - n a k ( S z e r d a h e l y i ) ν. έννεάτ α ς - n a k (Pray) v a g y c s u p á n
έννέα-nak o l v a s a n d ó - é ?
Vragy a
13.
s o r b a n az ειεαοσ s z ó k é p r ő l , v á j j o n v é g s ő c z i f r a s á g a i j e l e n t e n e k - é valamit, vagy sem ? (Szerdahelyi:
άειεώς-t o l v a s , p e r s z e , m e r t r á -
a d á s u l a z ει l i g a t u r á s í r á s á t s e m i s m e r i ! ) H i s z e n u g y a n c s a k a z α az o k l e v é l első k é t s o r á b a n s n é h o l k é s ő b b is r e n d e s e n
van
írva
(1. καί, 2. αύτώ s t b . ) ; n é h o l m e g o l y a n f o r m á n , m i n t egy m o d e r n ν (3. ωνσης — πάσης, 4 . κνωνουνσ =
καπνούς). M i k o r o l v a s s u k , m i k o r
ne olvassuk h á t a czifraságokat értelmes jeleknek ? Ismétlem, az o k l e v é l n e k ez az e g y e t l e n s a j á t s á g a is elég, h o g y b i z t o s
olvasását
m a g á b a n v é v e , m á s p é l d á n y n y a l való ö s s z e h a s o n l í t á s n é l k ü l , l e h e t e t l e n n é tegye.-") F ő k é p e z é r t á l l í t h a t t a m OP.
számos
szóképének
teljes joggal, hogy
megfejtése Szerdahelyinek
a
az
Pray-féle
s z ö v e g ( t e h á t k ö z v e t v e a MP.) h a s z n á l a t a n é l k ü l s o h a s e m s i k e r ü l t v o l n a . E g y é b k é n t ő é s z r e s e m v e t t e ezt a k ü l ö n ö s s é g e t , s a c z i f r a -
*) Annyival inkább, mert néhány esetben nemcsak α után találjuk ezt a czifraságot, hanem más magánhangzó után. L . pl. 3. μονοστηριαυσσ = μοναστηοίω; 11. s. τοωσσ = τους (de mindjárt u t á n a : θέλονταυσσ = θέλοντας). 41!)
24
GYOJILAY GYULA.
ságokat többnyire b e t ű k n e k olvasta, alkotván aztán belőlük sohasem existált görög szavakat.*) /
U g y g o n d o l o m , az e l m o n d o t t a k u t á n m á r m o s t tom még a MP.-nyal
e z e l ő t t m e g á l l a p o d o t t v é l e m é n y e m e t : az OP. egészen
kezdő
volt.**)
Kétségtelen
esztendővel
szövegének
tudott görögül, nem ismerte a görög betűket, írásjeleket, zolásában
kimondha-
v a l ó ö s s z e h a s o n l í t á s e l ő t t , sok
írója
nem
s azok
raj-
bizonyságul
szolgál
e r r e n e m c s a k az α b e t ű f o r m á j a , h a n e m az a k ö r ü l m é n y is, a l i g v a n o l y a n f a j t a p a l a e o g r a p h i a i í r á s h i b a . m e l y r e ez a
hogy
kézirat
e g y n é h á n y érdekes p é l d á t n e szolgáltatna. L á s s u k a dolgot részlet e s e n . (A s z ó k é p e k elé t e t t s z á m o k az O P . s o r a i t j e l ö l i k . ) 1. Hasonló
betűk felcserélése.
(Tudnivaló, hogy e betűk n e m
m i n d i g hasonlók a m o d e r n í r á s b a n is; r é g e n a z o n b a n azok voltak.) 3. χ ω ρ α θ ί ω ν =
χ ω ρ α φ ί ω ν ; 5 . αωλίας =
φ α μ ί λ ι α ς ; 2. μοναστήνιον
μοναστήριον (ν és ρ e z e n k í v ü l is i g e n g y a k r a n ) ;
7. διουναν =
=
δοόνα-
ßtv; 9. τζιτοον = τζίτουμ; 1 1 . νέχρι = μ έ χ ρ ι ; 17. αψαρτωλοδ — α μ α ρ τωλού (a μ í r á s a á l t a l á b a n προ =
s z o k a t l a n és k ö v e t k e z e t l e n ) ;
πρς, az író n e m i s m e r i ezt a r e n d k í v ü l g y a k o r i
4 . τεσσαρόκοντα • 2. Ligaturák
15. és 16. rövidítést!
τεσσαράκοντα, s t b . s t b . ügyetlen
írása.
E z e k e t persze csak
a
hason-
m á s o k b a n l e h e t j ó l e l l e n ő r i z n i . Az író ö s s z e z a v a r j a a z ει és a στ egymáshoz
igen
hasonló
coarctatióját,
mit a MP.-ban
sohasem
t a p a s z t a l u n k . L . pl. 2. στ στω βεσπρέμ, 5.. στ στον δοοναβν. T o v á b b á 2. όπεραγιας ? κοό (hol a ? f e l i s m e r h e t e t l e n θ - t p ó t o l ) ; 5. ε χ έχοντα, d i t t o g r a p h i á v a l , m e r t az ε és χ c o a r c t a t i ó j a e l ő s z ö r n e m
sikerült
*) Ez 1804-ben történt. Hogyan gondolkoztak a magyar szakértők 1891-ben ugyanezen tárgyban, megmutatja Karácsonyi János m á r idézett monográfiájának a szóban lévő szövegre vonatkozó része (Szt. István oklevelei, 31. 1.), hol K. (Horvát Istvánra hivatkozva!!) egyenesen első bizonyítéknak hozza fel az oklevél hitelessége mellett «a betűk és írás alakját», mely «teljesen eyyezik a XI. században szokásos yöröy betűknek e's írásnak alakjára!». Uti figura doeet. **) Szerdahelyi nézete a következő (i. m. 31.): «Modus scribendi stylusque hie universus non est Grammatie® legibus (!) a c c o m o d a t u s . . . . Proinde, etiamsi demus Autorem Diplomatie fuisse et origine et linyua Graecum aut in Graecis eruditurri, fieri potuisse ut et Orthograpliia et Syntaxis et oratio ipsa m i n u s pura genuinaque, immo, si licet dicere, etiam erronea existat». 434
5>1
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
( T é l f y : ένέχων). 10. σ α μ ο του, e Ii. σαμτάγ (az α és γ c o a r c t a t i ó j a n e m s i k e r ü l t ) . 5. νησιν, μετοχιον, széd b e t ű metszi az
I I . έξουσιαν és m á s h o l a s z o m -
t-t, a m i t h o z z á é r t ő í r ó í r á s á b a n
n e m talá-
l u n k , stb. stb. 3. Az í r á s j e l e k ( a c c e n t u s o k . s p i r i t u s o k ) s z o k a t l a n f o r m á j a és helytelen alkalmazása. Ebben a tekintetben ugyan a XI. század kéziratai m á r n e m egészen pontosak ugyan, de ennyire
pontatla-
n o k m é g s e m . Az a c c e n t u s o k és s p i r i t u s o k j e l e i g y a k r a n
olyanok,
m i n t a l a t i n s z ö v e g a b b r e v i a t i ó n a k j e l e i ; l e h e t , h o g y a z író a z o k nak tartotta őket.
4. Sorvégi furcsa 7—8.
szóelválaszt ások. 2 -3. τοι-σ; 4—5. κ-αί;
μ-ωραοπελουργος.
Egyéb
sorvég-okozta
zavarok.
Dittogra-
p h i á k : 9 — 1 0 . τοσα-σαμυ του ;*) 1 5 — 1 0 . π ρ - π ρ ώ ν ; 3 — 4 . τοοσδε (?) s o r v é g u t á n : ονμιοναυτα ( = δνόματα). K i h a g y á s o k s o r v é g é n :
11.
καο τοικ ( = κ α τ ο ι κ η σ α ι ) ;
sor
v é g é n : 14. τες =
1 2 — 1 3 . βοολ-μένος. H i b á s l i g a t u r a
της.
5. Dittographiák
(a m á r e m l í t e t t s o r v e g i e k e n kívül). 1. κατα-
στένοντα τα τ ώ ; 4. τώ π ρ ώ πρώτον; 5. έχ έ χ ο ν τ α ;
7. δν περ δέρδιοκα
( = ώνπερ δ έ δ ω κ α ) ; u . ο. έ'τετρος ( = έτερος), a l i g a t u r a
dittogra-
p h i á j a . 15. άπαραπροστολων ( m é g az a p o s t o l s z ó t s e m t u d j a nélkül írni!).
10. θ κ ο ϋ θκού (ez a z o n b a n
valószínűleg
hiba
szándékos.
L. később). 6.
Kihagyások.
2. της έμης ψ υ χ η κ η ς αριάς ; a της és
e g y f o r m a s z ó v é g e k m i a t t az έ μ η ς
szó k i m a r a d t , csak
l e n i s j e l z i a h e l y é t ; 4 . δναυτα =
a
έμης
spiritus
ονόματα, u . ο. d i t t o g r a p l i i a
is;
σαγαρβεν (de 9. σαγαρβρυεν); 8. h i á n y z i k εις και a k ö v e t k e z ő
εις
τοο m i a t t ;
11. τάτη =
ταύτη, u . ο. κατοικ(εϊσαι); u t á n a εις
kezik: innen a kihagyás.
14. τίν e h . τίνες. M i n d e z e n
a z O P . s z ö v e g é b ő l m a g á b ó l is c o n s t a t á l b a t ó u . n .
követ-
kihagyások
haplograpliiák.
D e v a n m é g t ö b b k i h a g y á s is. 7. Értelmetlen
beiiihalrnazok.
I l y e n e k k i v á l t : 3. ενοονοσ;
ε ι ε α ο σ ; é s f ő k é p 16. (a v é g é n ) =
13.
k b . πονουδο.
M i n d e z e k a h i b á k c s a k egy r é s z é t t e s z i k a b i z o n y í t é k o k n a k , m é g p e d i g n e m is a f o n t o s a b b r é s z é t : a z o n b a n
eddig csak olyan
h i b á k a t a k a r t a m e m l í t e n i , m e l y e k n e k c o n s t a t á l á s á r a m a g a az OP. is *) Ennek első felét ílézsi így fordítja: «stb.» Mintha χά; τ. λ. (χ α ι Ά λοιπά) volna a szövegben. Pedig biz az csak dittographia, nem egyéb. 41!)
26
GYOJILAY GYULA.
elegendő. Most m á r k e z d j ü k átlátni, h o g y a n kell érteni m i n d a z t , a m i t az e d d i g i m a g y a r á z ó k a z és H o r v á t
O P . g ö r ö g s z ö v e g é r ő l -— S z e r d a h e l y i
I s t v á n (!) g ö r ö g p a h e o g r a p h i a i
tudományára
támasz-
k o d v a — á l l í t o t t a k . H i ú b a n , — «Grseca n o n l e g u n t u r » . A g y a k o r latlan szem c s u p á n azt l á t j a , h o g y m i n d a két oklevél görögül van, hogy körülbelül egyforma nagyságú
és t e r j e d e l m ű , h o g y m i n d a
k e t t ő a k e r e s z t j e l é v e l k e z d ő d i k , h o g y az első k é t s o r t a r t a l m a e l é g pontosan
összevág,
s a mi
fő, hogy m i n d a két oklevél
s o r á t e g y e t l e n szó, a α μ α ρ τ ω λ ο ύ ( = b ű n ö s t ő l ) szó a l k o t j a . e l h i t t é k h á t H o r v á t I s t v á n n a k , h o g y t a r t a l m u k egészen h o g y é r t é k ü k is e g é s z e n
utolsó Bízvást
a z o n o s , ós
egyforma.
A z a z , ezt m á r m é g s e m ! M i v e l az O P . - o n o t t v a n a n a g y o n is szembetűnő viaszkorong,*)
a MP.-on ellenben csak a helye v a n
m e g a pecsétnek, e g y f o r m a é r t é k ű n e k m é g s e m t a r t o t t á k a két okl e v e l e t . K ö v e t t é k e b b e n is H o r v á t I s t v á n t , és a m ú z e u m i p é l d á n y t az országos levéltári p é l d á n y
«hivatalos m á s o d d a r a b j á n a k »
tar-
tották.**)
IV.
A két görög szöveg összevetésének főeredmónyei. H a a k u t a t ó k c s a k e g y kissé g o n d o s a b b a n
vizsgálják
vala
m e g a k é t o k l e v e l e t , a g ö r ö g n y e l v a l a p o s a b b i s m e r e t e és palaeog r a p h i a i t á j é k o z o t t s á g nélkül
is g o n d o l k o d ó b a k e l l e t t v o l n a e s n i ö k .
U g y a n i s az OP. v a l a m i v e l s z é l e s e b b f o r m á t u m ú , s k ü l ö n b e n is s ű r ű b b , ö s s z é b b s z o r í t o t t b e t ű k k e l v a n í r v a . N e m t e r j e d
tehát
18 s o r r a , m i n t a M P . , h a n e m c s a k 1 7 - r e . A z o n b a n m i n d a k é t o k -
*) Még pedig mai napság a pergamen teleírt oldalán elhelyezve. Szerdahelyi hasonmása szerint 1804-ben még az oklevél hátsó (be nem írt) oldalán volt a pecsét. V. ö. Szerdahelyi, i. m. 29. 1.: «fasciola, quse aversa in parte sustentat Sigillum cereum». **) L. Karácsonyi, i. m. 33. lap. Pedig Pray, mint tudjuk, más véleményben volt. De hát Pray műveit mai napság m á r nem igen olvassák. Fejérpataky László t u d t o m m a l az egyetlen szakférfiú, a ki (csak a latin szövegből indúlva) olyan eredményekre jutott, melyeket a görög szövegek részletes vizsgálata nagyon meg fog erősíteni. L. Kálmán király oklevelei, 35. és kk. lap. 434
5>1
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
l e v é l l e g u t o l s ó s o r á r a m i n d a m e l l e t t csak egy szó, az α μ α ρ τ ω λ ο ύ s z ó j u t . K é r d é s tehát, miféle szerencsés véletlen j u t t a t t a az
OP.-ban
is e g y m a g á t az αμαρτωλού s z ó t az u t o l s ó s o r b a , b o g y a z t á n f o r m á n a v a t a t l a n szemek előtt nyolcz századon
ilyen-
át teljesen azonos
szövegűnek látszhassák a k é t oklevél, s a MP. m i n t az OP. «hivatalos másoddarabja»
szerepelhessen.
De íme, épen erről a
«szerencsés véletlenről»
n y e r ü n k leg-
e l ő s z ö r is m e g l e p ő f e l v i l á g o s í t á s t , lia a s z ö v e g k r i t i k u s l e g e l s ő t e e n d ő j é t e l v é g e z z ü k , s m e g j e l ö l j ü k az O P . - b a n a z o k a t a h e l y e k e t , m e l y e k r e a M P . s o r v é g e i e s n e k . í g y az e l e v e n s z e m l é l e t r ö g t ö n m e g czáfolja azt a feltevést, h o g y a sorvégek az O P . - b a n
fokozatosan
k ö z e l e d n é n e k a M P . s o r v é g e i h e z , és v é g t é r e az O P . 1 6 .
sorának
v é g e c s a k ú g y m a g á t ó l e g y e z n é k m e g a M P . 17. s o r á n a k
végével.
E l l e n k e z ő l e g , az az i g a z s á g , h o g y a M P . 4 . s o r á i g f o l y v á s t t á v o l o d nak a sorvégek; a MP. 4. sorának lemásolása aztán több, e g y egész s o r n y i h e l y e t k í v á n az O P . - b a n , s a t t ó l k e z d v e k i s e b b , a z t á n a 8. s o r t ó l f o k o z o t t a b b m e r t é k b e n i s m é t
mint
először
távolodnak
s o r o n k i n t 3 — 1 0 c m . - n y i r e a sorvegek,*) úgy, hogy a M P .
utolsó-
e l ő t t i (17.) s o r á n a k v é g e a z O P . u t o l s ó e l ő t t i (16.) s o r á n a k k ö z e p é r e esik, az άπ' εμού τού s z a v a k m ö g é . Az
zett szavak
a félsor pedig,
és a sor vége közé esik, egyáltalában
mely
az
meg sincs ez
MP.-ban.
Ezzel aztán megtaláltuk a kérdés megfejtését. A
így áll.
Az O P . m á s o l ó j a o l y a n p é l d á n y t m á s o l t , m e l y n e k
beosztása az utolsóelőtti s o r b a n megegyezett
a MP.-éval.
í r á s t h a s z n á l v á n , m i n t e r e d e t i j é b e n volt, m á r a 16. s o r kifogyott a másolnivalóból, az oklevél szövegéből, -
idédolog sor-
Sűrűbb közepén
s i m m á r csak e g y e t l e n s z ó v o l t
hátra
vagyis p o n t o s a b b a n szólva, l i á i o m , m e r t
ő b i z o n y a αμαρτωλού s z ó t b á r o m k i s e b b s z ó n a k n é z t e . H a
mal-
m o s t ezt a z egy szót is o d a í r j a , a k k o r m é g k e v e s e b b , n e m 18, n e m is 17, h a n e m p l á n e c s a k t i z e n h a t o d f é l s o r r a f o g t e r j e d n i a
máso-
l a t ; d e m e g m á s r é s z t , a m i f o n t o s a b b , az u t o l s ó s o r t ú l n y ú l i k p e r g a m e n k ö z e p é n , s f e l t ű n ő e n k ü l ö n b ö z n i f o g az e r e d e t i
a
szöveg-
t ő l ! D e ez m é g m i n d c s a k h a g y j á n 1 H a n e m a k k o r a pecsétet
nem
*) Megegyezés csak egy helyen van, az OP. 9. és a MP. 10. sorának végén ; de a következő sorokban már ismét távolodnak a sorvégek. A sorbeosztás különbségét egyébiránt még szóvá teszem értekezésem végén. ' 41!)
28
GYOJILAY GYULA.
l e h e t á m o l y a n c z é l s z e r ű e n e l h e l y e z n i az oklevél b a l o l d a l á n ,
mint
a z e r e d e t i p é l d á n y o n v o l t , s így m á r a z t á n i g a z á n f e l t ű n ő v é
válik
a két p é l d á n y közti k ü l ö n b s é g . Mit tegyen ilyen kényes ben
egy, a g ö r ö g n y e l v b e n j á r a t l a n
másoló ? A
helyzet-
szentbáromság
nevét mégis csak t u d j a valahogy görögül, hiszen l e m á s o l t a e b b e n az o k i e v e i b e n m a g á b a n , két sorral
már
először a szöveg elején, aztán csak
f e l l e b b , a 14. s o r b a n . E r r e t e h á t e l é g j ó l e m l é k e z h e t e t t .
E o g j a m a g á t , o d a í r j a h á t t ö l t e l é k n e k , de s o k k a l h a n y a g a b b ó l , m i n t két sorral előbb, úgyszólván csak odavetve, h i b á t h i b á r a halmozva, h o g y : π α ρ α προ (!) κοσδου ( = καί υίοϋ!) και άγιου πρς ( = πνς). D e a sor m é g ezzel s e m t e l j e s . F o l y t a t j a l i á t a s z ű z M á r i á v a l , k i r ő l n e m c s a k a 15. s o r b a n , h a n e m k ü l ö n b e n is t ö b b s z ö r v a n szó a s z ö v e g b e n (1. a 2., 5 — 6 . , 10. s o r t is), s b e l e f o g , h o g y o d a í r j a a s z ű z M á r i a teljes czímét
is,
melynek
vége k ö n n y e n
felismerhető a
μαρίας
t u l a j d o n n é v r ő l . L e is ír, m é g p e d i g n a g y o n h a n y a g u l , a δεσποίνης s z ó t p l á n e c s a k e m l é k e z e t b ő l , e n n y i t : τεσ ( = της) ένδοξου δωοσινης ( = δεσποίνης, 1. h e l y e s e n í r v a a
15. s o r b a n ) μισ (1. a 15. s o r b a n
ή μι ν, c s a k a k ö z é p s ő μι b e t ű c s o p o r t o t k a p v á n ki b e l ő l e ) θ κ ο ΰ . . . . Itt m e g a k a d . U g y a n i s észreveszi, h o g y a μαρίας t u l a j d o n n é v i g m é g 4 szó v o l n a l e í r a n d ó . Ú g y d e ez m á r n e m f é r b e l e az
utolsóelőtti
sorba, túl m e g n e m m e h e t a 16. soron, m e r t k ü l ö n b e n
hiába
egész i n t e r p o l a t i o . M i t t e s z h á t ? L e í r j a t ö l t e l é k ü l m é g
az
egyszer,
h o g y θκοΰ, θκοΰ. A z o n b a n m é g m i n d i g m a r a d n é h á n y b e t ű r e v a l ó üres
hely.
helyre az
Ha eredeti
igen
ravasz
példány
fórfiú, akkor
17. s o r á n a k
most
utolsó
az
üres
s z a v a i t (απ'
arra
έμοϋ
του) í r j a o d a m é g e g y s z e r . D e h á t . lígy l á t s z i k , ö f á r a d t a b b és t ü r e l m e t l e n e b b volt, s e m m i n t leleményes,
és a z é r t o d a v e t e t t
inkább
n é h á n y t e l j e s s é g g e l é r t e l m e t l e n b e t ű t , a h á n y e p e n o d a f é r t : πονουδο.*) E z z e l m e g s z ű n v é n a n e h é z s é g , m o s t m á r n y u g o d t a n
oda-
í r h a t t a a z u t o l s ó , 17. s o r b a m a g á t a αμαρτωλού s z ó t . ( A z o n b a n b e l e is ú n t m á r a m u n k á b a , m e g k ü l ö n b e n s e m é r t e t t e a s z ó t ; í r t a t e h á t i l y e n f o r m á n : αψαρ τω λοΰ.) I g a z , h o g y így a z t á n t ö b b . m i n t egy
*l Erősen gyanakszom, hogy ennek a rejtelmes betűcsoportnak eleje megint nem egyéb, mint az interpolatio első szavának (παρά) harmadízben való h a n y a g ismétlése. A ο és ν betűket ugyanis máshol is összezavarja a másoló, pl. a 15. sor legvégén is. A δο ν. δε szóvégről meg később lesz szó. 434
5>1
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
félsornyi interpolatio került a szövegbe. De h á t :
«Grseca n o n
le-
g u n t u r » , s a k ö v e t k e z é s b e b i z o n y í t o t t a , h o g y i g a z a volt, h a s z á m í tott erre. H o g y ez az u t o l s ó S z e n t b á r o m s á g - és* s z ű z
Mária-emlegetés
n e m illik b e l e a s z ö v e g b e ; h o g y n y e l v i l e g s e m i g a z o l h a t ó
(mert
m i t j e l e n t s e n a π α ρ ά πατρός αμαρτωλοί)?) a z t S z e g e d i m e g P r a y , k i k m i n d a k é t o k l e v e l e t l á t t á k , n a g y o n j ó l é s z r e v e t t é k . Nincs
is
benne
s e m P é t e r f y , s e m S z e g e d y l a t i n f o r d í t á s á b a n , s e m P r a y g ö r ö g szöv e g é b e n . S z e r d a h e l y i é és m u n k a t á r s á é a z a d i c s ő s é g , h o g y v i s s z a i k t a t t á k a s z ö v e g b e az i n t e r p o l a t i ó t , s e l e j é t l e f o r d í t o t t á k önkényesen úgy, m i n t l e g ú j a b b a n Dézsi i s :
egészen
«az a t y a s t b . . .
a ή μ ΐ ν szó t ö r e d é k é t o l v a s t á k μ α ς - n a k , a ftxoö θκοϋ
előtt»,
dittograpliiát
και θ-κοϋ-nak, a z u t o l s ó b e t ű h a l m a z t p e d i g παν ά ε ι - n e k . í m e , i l y e n f o k o n v o l t n á l u n k 100 e s z t e n d ő v e l e z e l ő t t a g ö r ö g E n n y i r e t e h á t e l j u t o t t u n k . Az
szövegkritika!
OP. eredetijében
sornak épen olyan beosztása volt, mint a MP.-nak.
az
utolsóelőtti
Ennyi a kétség-
telen e r e d m é n y . De, mielőtt a szövegek p o n t o s a b b összehasonlítás á r a t é r n é n k , v e g y ü n k csak s z e m ü g y r e m é g e g y n é m e l y o l y a n j e l e n séget,
melynek
tudni
görögül.
constatálásához
még mindig n e m szükséges
jól
Az O P . k ö z t u d o m á s s z e r i n t el v a n l á t v a K á l m á n k i r á l y s z a l a g r a e r ő s í t e t t n a g y v i a s z p e c s é t j é v e l is, m é g p e d i g (most) a z o k l e v é l »
b e í r o t t o W a l á n , a αμαρτωλού szó és a k ö z é p s ö h a j t á s k ö z ö t t ,
oly
m ó d o n , hogy a pecsótszalag két, felülről lefelé szabálytalan irányban haladó basítékba (nem vágásba!) van belefűzve. Ez a két ha-
síték a két oklevélén majdnem egészen hasonló
irányú
és alakú,
a
b a l o l d a l i m i n d k e t t ő n f e l l e b b k e z d ő d i k és l e f e l é b a l r a j o b b a n g ö r b ü l , m i n t a j o b b o l d a l i . T e h á t n e m c s a k a z u t o l s ó szó h e l y e , h a n e m a p e c s é t h a s í t é k a is s z á n d é k o s e l j á r á s t g y a n í t t a t . A m ú z e u m i p é l d á n y j o b b h a s í t é k a m á r m o s t m e t s z i t ö b b i k ö z t az u t o l s ó e l ő t t i s o r τριακοσίων
metszi pedig olyan 'szerencsétlenül
(illetőleg
s z e r e n c s é s e n ! ) , liogy az első ι b e t ű t m a j d n e m e g é s z e n
szavát,
eltünteti.
Az O P . - b a n p e d i g ez az ι betű egészen
ki
van
hagyva.
Híre
sincs.
E g é s z v i l á g o s a n τρ ακοσίων á l l o t t , h é z a g g a l a ρ és α k ö z t , d e ι nélkül.")
*) Még egy megfigyelésemet akarom közölni, melynek azonban magam sem tulajdonltok döntő fontosságot. A negyedrótben összohajtott 41!)
30
GYOJILAY GYULA.
N e m s z a p o r í t o m a s z ó t . K i m o n d o m m á r m o s t egész k u t a t á som
végeredményét,
melyet
p a h e o g r a p b i a i l a g m é g csak
kell b e b i z o n y í t a n o m : az országos
szövege a múzeumi, pecséttelen sen értéktelen másolata.
levéltári,
pecsétes
példányénak
Teljesen értéktelen n e m
épen
görög
szövegkritikáikig
azért, mert nagyon
szöveget ád, h a n e m azért, m e r t kizárólag
ezután
példány
a MP.-on
teljeromlott
alapúiván,
a
d o n a t i o eredeti szövegére nézve s e m m i okulást n e m nyújt. A k é t szöveg p o n t o s
összehasonlítása még
nyilvánvalóbbá
teszi á l l í t á s o m i g a z s á g á t . A b e t ű f o r m á k k ü l ö n b ö z ő c h a r a k t e r e c s a k a gyakorlatlan szemet vezetheti félre. T ö b b e t n y o m n a k a l a t b a n a következő bizonyítékok:
1. A szóközépi
hézagoknak
teljesen
következetes
megegyezése.
E m l í t e t t e m , hogy a két p é l d á n y sorvégei n e m egyeznek meg, azaz, liogy a z O P . - b a n m á s s z ó k k a l v é g z ő d n e k a s o r o k , m i n t a M P . - b a n . M á r m o s t a M P . - b a n b a t e s e t b e n f o r d ú l elő s z ó e l v á l a s z t á s s o r v é g é n : a z O P . m á s o l ó j a mind. kat, de m i n d a m e l l e t t
a hat esetben
mindannyiszor
sor közepén írja e szava-
két külön
tagban.
MP. 1
2,
O P . 1. ποιούν τα; M P . 6 — 7 , O P . 6. έ π τ ά ; M P . 8 — 9 , O P . 8. πα τ α δ ί ; MP. 9
10, O P . 9. χ ω ρ ί ω ν ; M P . 1 4 — 1 5 , O P . 13. άποποι ή σ α σ θ α ι ;
M P . 1 6 — 1 7 , O P . 15. μ α piας. denütt
De nemcsak sorvégen, h a n e m
min-
e g y e z ő k a s z ó k ö z é p i h é z a g o k . F ő b b p é l d á k : M P . 1, O P . 1.
εν τ έ λ λ ο μ α ι ; στένον τ α ;
ατέ φ
α ν ο ς ; M P . 2, O P . 1. διοικούν τ α ;
Μ Ρ . 4 , Ο Ρ . 4 . τώ
πρώ
καϊ
τονσαγάρ βρυεν; Μ Ρ . 5,
4. τεσ σαρ άκοντα ; Μ Ρ . 5, 0 1 ' . 5. σαμ τ ά γ ;
καταΟΡ.
Μ Ρ . 6, Ο Ρ . 5. εν θ-ρω-
νιασ μ ο ν ; Μ Ρ . 8, Ο Ρ . 7. πωλοσ ν ί κ ο υ ; Μ Ρ . 9, Ο Ρ . 8. μετό χ ι ο ν ; Μ Ρ . 9, Ο Ρ . 9. π ά ν τ ε ς ; Μ Ρ .
10, Ο Ρ . 9. τζί τουμ, s t b . s t b . ,
min-
denütt, kivétel nélkül.
Ml'.-ben a függőleges és vízszintes irányú törésvonal a szöveg 10. sorának ταύτα szavával találkozik, s olvashatatlanná teszi a szú végét. Most már lyuk is van azon a helyen. Nos, az OP. megfelelő szava a 9. sor közepe t á j á n így van írva: ταυνοναυ, azaz, eleje jól, vége rosszúl, pedig ugyancsak az OP. 4. sorában ugyanaz a ταύτα szó egészen helyesen van írva. IIa ez a megfigyelés alapos, akkor a másolás csak abban az időben történt, mikor a sok használat a MP. pergamenjének szóbanlevő helyét már meglehetősen olvashatatlanná tette. Hogy áll a dolog akkor a keltezésekkel, azt megvizsgálni m á r nem a szövegkritikus, hanem a diplomaticus ós historicus szakember dolga. 434
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
31
2. A helyesírás teljesen ugyanaz. A M P . összes í r á s h i b á i és j a v í t o t t h i b á i m e g v a n n a k a O P . - b a n is (de f o r d í t v a n e m ! ) . M P . 2, O P . 2. άθρύσας, ψ υ χ η κ η ς ; M P . 3, OP. 3. δίδομαι; MP. 12, O P . 11. δίδομη (és M P . 11, OP. 10. h e l y e s e n : δ ί δ ω μ ι ) ; MP. 7, OP. 6 . έξίκοντα; MP. 13, OP. 12. τον (= των); M P . 14, OP. 13. δνπερ (ώνπερ). Az a c c e n t u s - h i b á k is. Pl. M P . 1, OP. 1. έ γ ώ ; M P . 5, OP. 4. όκτώ s t b . M e g v a n n a k az u t ó l a g b e i k t a t o t t b e t ű k . M P . 1, OP. 1. κ ρ ά λ ; M P . 6. OP. 6. π έ ρ α μ " ; M P . 16, OP. Ι δ . αεί παρ 5 -νοο. A τρεις szó a b b r e v i a t u r á j a is le van r a j z o l v a p o n t o s a n (MP. 7, OP. 7.). A M P . 6. s o r á n a k v é g é n é r d e k e s az ε f o r m á j a (1. O P . 6.), t o v á b b á a τών τ - j á n a k f o r m á j a τριακοσίων szó e l ő t t (MP. 17, OP. 15.), és a καπνούς szó α - j á n a k f o r m á j a (MP. 5, O P . 4.). Dönt υ bizonyítékok: Α π betűt a M P . r e n d e s e n a m o d e r n b e t ű v e l í r j a , d e összesen 9 h e l y e n ω f o r m á n ; az OP. mind a kilencz helyen s z i n t é n úgy (MP. 2, O P . 2. μροπολίτου, βεσπρέμ; MP. 5, O P . 4. καπνούς; M P . 5, OP. 5. οπερ ; M P . 14, OP. 13, άποκόψε, άποποιήσασθαι; M P . 16, OP. 15. δεσποίνης; M l ' . 17, OP. 16. απ εμού), m á s h o l sehol. — A n é v e l ő t a M P . r e n d e s e n τώ f o r m á b a n í r j a ; de k é t s z e r h e l y e s e n : το. Az 011. u g y a n ú g y , és csakis o t t (MP. 5, OP. 5. το σ α μ τ ά γ ; M P . 13, OP. 12. εις το κράτος). — άγιος m e l l é k n é v b e n az α és γ b e t ű k e t a MP. r e n d e s e n c o a r c t a t i o n é l k ü l í r j a ; d e k é t s z e r c o a r c t a t i ó v a l MP. 13, O P . 1 2 ; M P . 17, OP. 16.); az OP. h a s o n l ó k é p e n . — S ő t : a MP. 4. s o r á b a n a 2. szó ékezete j a v í t v a v a n : az OP. í r ó j a l e m á s o l t a az á t h ú z o t t é k e z e t e t is, m e l y e t k e r e s z t f o r m a í r á s j e l n e k n é z e t t : MP. 4, O P . 3. μοναστηρίω. — A M P . a 8. sor εν s z a v á r a t é v e d é s b ő l d u p l á n t e t t e r á a s p i r i t u s s a h a n g s ú l y j e l e t . Az OP. í r ó j a (7. sor) u g y a n í g y . 3. Az írásban lévő különbségek v i l á g o s a n csak g y a k o r l a t l a n ságból erednek, s még több bizonyító erővel bírnak, mint a hasonlóságok. í g y nevezetesen a M P . l i g a t u r á i n a k ü g y e t l e n m á s o l á s a . H a s o n l í t s d össze : MP. 2, O P . 2. όπεραγιασθκού (a θ ü g y e t l e n m á s o l á s a ! ) ; — M P . 5, OP. 5. έχοντα. Az εχ c o a r c t a t i ó j á t a m á s o l ó először στ-nek írta, a z t á n ú j r a k e z d t e az egesz s z ó t ; M P . 7. βεστιαρίτας, az ε, σ, τ b e t ű k egyesítésével egy vízszintes v o n á s a l a t t ; O P . 6. έσι αρίτας (— n e m i s m e r t e a l i g a t u r á t ) ; — M P . 13. άδελφαοών, a δ, ε, λ, φ b e t ű k s z o k á s o s l i g a t u r á j á v a l ; ezt az O P . 12. kín o s a n , f o n á k k é z m o z d u l a t o k k a l r a j z o l j a , e g é s z e n e l h i b á z v a a λ és φ c o a r c t a t i ó j á t , stb. stb. Ezzel, úgy g o n d o l o m , p a l a e o g r a p h i a i l a g is t e l j e s e n i g a z o l v a 421
32
GYOJILAY GYULA.
v a n , liogy a z O P . e r e d e t i j e n e m m á s o k l e v é l v o l t , h a n e m m a g a a múzeumi példány. így á l l v á n a dolog, a m é g m e g n e m beszélt n a g y o b b szövegbeli eltérések m a g y a r á z a t á b a n n y u g o d t lélekkel a l k a l m a z h a t j u k a szövegkritikai módszer általánosan ismeretes eltérések megfejtése szembeötlően
eljárásait. S h a
az
sikerül, a k k o r eljárásunk ered-
ménye egyúttal ú j a b b bizonyítékot szolgáltat tételünk
helyessége
mellett.
V.
A két görög szöveg legfőbb eltéréseinek magyarázata. Görögül n e m tudó olvasóim kedvéért bevezetésül ideiktatom a
Szerdahelyi-féle szöveg
Dézsi-iéle
magyar
fordítását, mely
a
Szilágyi-féle M a g y a r Nemzet Történetének II. kötetében jelent meg, a 243. lap mellékletekejien : «Az a t y á n a k és a b ú n a k
s a szentléleknek
nevében én
ke-
r e s z t é n y I s t v á n s 1 ) egész M a g y a r o r s z á g k i r á l y a , e l r e n d e l e m a s z e n t séges i s t e n a n y a s z é k h e l y i m o n o s t o r á n a k é p í t é s é t (!), f ö l s z e r e l é s é t (!) és e l t a r t á s á t (!) 2 ) V e s z p r é m b e n
ós a b b a n a z a p á c z á k h a l h a t a t l a n (!)
seregét, 3 ) a m a g a m , f e l e s é g e m , s g y e r m e k e i m é s a z egész üdvéért,
s adok
(έννεάς) örök
azon m o n o s t o r n a k
évenként
(ένεώς)
baza(!) kilenczedet
(άειθνόων) b i r t o k o k k a l (!) e g y ü t t . A n n a k a k é t (δύο
τως !) f a l u n a k p e d i g ez a n e v e : a z egyik S a g a r b e n , v a n r a j t a n e g y vennyolcz
t e l e k és h a t b a l á s z , a m á s i k f a l u S a n a t o n (!), v a n r a j t a
h a r m i n c z t e l e k (ταθαλίους!), a m e l y a D u n á n á l v a n , és h ú s z k i r á l y i u d v a r n o k (Βαν.λίους !) a s z e n t s é g e s i s t e n a n y a s z o l g á l a t á r a ) ! ) s a z Ompata(!) révet hét révészszel egyetemben. S z i n t é n a v á s á r v á m o t is és h a t v a n f ö l d m í v e s t (!) s a D u n á r a t i z e n k é t h a l á s z t , és
három
ácsot és k é t k o v á c s o t , egy k á d á r t , s egy e s z t e r g á l y o s t , s P o l o s n i ban(!) és M a m á b a n ) ! ) h a t ( ! ) s z e k e r e s t ( ! ! ) , O m p a t á b a n ( ! ) h e t v e n ) ! ! ) m é h é s z t ) ! ) , h a t ( ü ! ) v i n c z e l l é r t . H o g y b í r j a Santan háromságot
részbirtokúl.
Együtt
szigetet,
*) Appositio helyett coordinatio (a και félreértése). s ) A participiumok hibás, felületes fordítása. 3 ) Ehhez a tárgyhoz nincs állítmány. 434
a Szent-
az összes h e l y s é g e k n e k
nevei
33
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
e z e k : e l ő s z ö r S a g a r b r i e n és Tune,
S a i n d r u (!), s K n é s a és
Unéta,
T z i t u n s t b . ( ! ! ! ) S a m t o n t , P ó d r u g u t s Z a l e s é t és G r i n t z a r i t s t ö b b m á s o k a t a d o k a s z e n t s é g e s I s t e n a n y a s z á m á r a a s z é k h e l y e n (!)*) a m o n o s t o r n a k , h o g y , m í g az é g é s f ö l d f e n n á l l , l e g y e n e k a m o n o s t o r é i . É s h a t a l m a t a d o k e b b e n a m o n o s t o r b a n a r r a , h o g y a kik a f ő n ö k n ő s a n ő v é r e k e n g e d e l m e (!) n é l k ü l a k a r n a k l a k n i (!) a s z e n t m o n o s t o r h a t á s k ö r é b e n , kiűzessék a helyről, m é g h a n e m a k a r n á is. H a p e d i g v a l a k i m e r é s z k e d n é k (!) a z o k b ó l , a m e l y e k e t a m o n o s t o r n a k ö r ö k ü l (άειεώς !) a d t a m ,
bármit
elszakítani
vagy
elvenni,
vagy i v a d é k a i m közül vagy m á s valaki, a k á r királyok, a k á r fejed e l m e k , a k á r v e z é r e k , a k á r p ü s p ö k ö k , a k á r m á s v a l a k i : á t o k szállj o n r á j o k a z a t y á t ó l s a fiútól és a s z e n t l é l e k t ő l , a m i
dicsőséges
ú r a s s z o n y u n k t ó l , a z i s t e n s z ü l ő és ö r ö k k é s z ű z M á r i á t ó l , a dicsőséges apostoloktól s a háromszáztizennyolcz atyától és m i n d e n szent e k t ő l , s t ő l e m , az a t y a , s fiú é s s z e n t l é l e k , a z é n (μας p l u r . a mi!!)
=
dicső ú r a s s z o n y o m s az i s t e n a n y a előtt (!!!) ö r ö k ö n örökké
(παν αεί!) b ű n ö s t ő l » . Ebben a fordításban mindazokat a ferdítéseket,
melyeknek
m a g y a r á z a t a m á r e d d i g i f e j t e g e t é s e i m b e n is m e g v a n a d v a , c s u p á n felkiáltójelekkel jelöltem
meg.
Csak
egynéhány
tulajdonítható
köztük a k ö z é p k o r i görög nyelvben való j á r a t l a n s á g n a k : a többiről n e m a m a g y a r f o r d í t ó felelős, h a n e m S z e r d a h e l y i , k i t v a k o n k ö v e tett. Mert a legtöbb
efféle h i b a n e m a z O P . m á s o l ó j á n a k
hibája,
h a n e m egyenesen csupáncsak Szerdahelyié. Mint már említettem, ö n k é n y e s e n o l v a s t a a s z ö v e g e t , és r á a d á s u l n é h a n e m is görög szavakat hüvelyezett
ki a s z ó k é p e k b ö l ,
hanem
értelmes
olyanokat,
melyeket ő m a g a alkotott. Utódai a z t á n elhitték neki, hogy azok a szavak csakugyan olyan jelentésűek. Összeállítom
itt
Szerdahelyi
legfeltűnőbb olvasáshibáit, hogy egyszer s m i n d e n k o r r a m e g a d j a m n e k i a z t , a m i ö t illeti.**) E z e k : O P . 2. άίΐνάος*,) p e r e n n e m m u l t i t u d i n e m , D . = h a l h a t a t l a n s e r e g é t ; O P . 3. π α τ ρ ο ί α ς * , p a t r i a ; , D .
=
*) A fordítás ignorálja Szegedi magyarázatát a «Motropolitanum» szóhoz ( = a jurisdictione Diocesani Episcopi oxemptum et Metropolitae Striyoniensi subjectum). Mert e szerint a μητρόπολις nem Veszprémvölgy, hanem Esztergom. **) Sz. — Szerdahelyi, D. - Dézsi. — Az értelmetlen ú. n. görög szókat csillaggal is megjelöltem. AKAD. ÉRT.
A NYELV-
ÉS S Z É P T D D .
KÖRÉBŐL. XVII. KŐT. 8 . SZ.
'»
34
GYOJILAY GYULA.
liaza;
O P . 3. χ ω ρ α θ ί ω ν * , c u m villis, D . b i r t o k o k k a l ; — O P . 4.
οίο τως*, D . =
a n n a k a k é t f a l u n a k ; -—- OP. 5. σανατον, D . =
n a t o n ; — OP. 5. ταθαλίους* D . =
Sa-
t e l e k ; O P . 5. φασλίους*, (Βασι-
λίοος)*, D . = k i r . u d v a r n o k ; — O P . 6. Ό μ π ά δ α , Γ). = O m p a t a ; — O P . 6. ε π ι α ρ ί τ α ς * , a r a t o r e s , D . - - f ö l d m í v e s t ; — O P . 7 — 8 . καί τού Μάμα, D.
- és M a m á b a n ; — O P . 8. ς, D . = h a t ; u . ο. πελαργούς*,
j i l a u s t r a l e s (?) D . =
u . ο. Ό μ π ά δ α , D . =
h e t v e n ; u . ο. μ ε λ ε κ δ ί ς * , D . =
u . o. ó, D . = D. =
szekerest;
hat; -
O P . 13. ά ε ι ε ώ ς * D . =
Ompatában;
m é h é s z t ; — u . ο. §ς,
ö r ö k ü l ; O P . 16. μ α ς , D .
=
a z én ( h i b a , e h . a mi, m e r t μ α ς p l u r . v o l n a ) ; OP. 16. πάν αεί, D .
=
örökön örökké bűnöstől. lik;
í m e , e z e k a z o k az o l v a s á s h i b á k , m e l y e k S z e r d a h e l y i t
terhe-
de
kisebb
csak
a legfontosabbak,
értelemzavarók,
mert
a
h i b á k n a k s z e r i - s z á m a * ) s i n c s . Ε s z e r i n t n i n c s szó t ö b b é
halhatatlan
apáczákról,
Sanaton-ról,
n i n c s hazáról,
nincs τ α θ α λ ί ο υ ς királyi nincs
nincs
nincs Mamában
egyáltalában
r ő l , n i n c s hetven szó méhészről
faluról, nincs
szóról ( h a n e m φ α μ ι λ ί α ς - r ó l
udvarnokról,
mivesröl,
n i n c s két Ompata
szekeresről,
szekeresről,
méhészről,
révről,
nincs
nincs
család),
nincs
hatvan
föld-
nincs hat
szekeresről,
Ompatában
méhész-
sőt valószínűleg egyáltalában
(μελεκδίς), n i n c s hat v i n c z e l l é r r ő l , n i n c s örök
nincs adomá-
n y o z á s r ó l , n i n c s a s z e n t b á r o m s á g és a s z ű z M á r i a v é g s ő e m l e g e t é s é r ő l , n i n c s a r r ó l , h o g y a s z e n t k i r á l y örökön-örökké
bűnösnek tar-
totta volna magát.**) H á t r a m a r a d t a z o n b a n m é g e g y n é h á n y igen f e l t ű n ő magyarázata, melyeket
a Dézsi-féle fordításban cursiv
j e l ö l t e m . A m u z e u m i p é l d á n y b a n , s az é n m a g y a r n i n c s szó évenkinti
kilenczedröl,
és Kneta
vagy Uneta
fordításomban
h a n e m kilencz faluról földjeikkel
(χωραφίων) e g y ü t t ; n i n c s szó t o v á b b á s e m Tune
eltérés betűkkel
Santan
v. S a n t a
szigetről,
helységről.
D e é p e n e z e k a h e l y s é g e k és ez a sziget, m e g a
kilenczed-
*) Ilyenek pl. 2. άμου* e li. αμια ; 4. ονόματα δύο τως*; έχον τους καπνούς; 5. θάνατον έχέχ ων ; 6. πεοαώντας* ; 9. πάντων; 9—10. καί τα α. Χάατον Πωδρόύγου; 10. διδωμει οτώ (θ h. εις τήν); 11. ίοτείκη; 12. αδελφοιδών ; Ιδ. ύπερενδόςων (e Ii. τών ενδ,) stb. stb. **) Mellesleg megjegyezve, furcsának is találnám, ha a «keresztény István» nem remélné bűnei bocsánatát még a másvilágon sem ! 434
35
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
d o n a t i ó j a azok a helyek, m e l y e k r e nézve, m i n t
(az e l ő b b i
végén) ígértem, alkalmazni k í v á n o m a szövegkritikában
fejezet
ismeretes
m ó d s z e r e s eljárásokat. E z e k é r t az eltérésekért u g y a n i s m á r igazán n e m annyira Szerdahelyi
és k ö v e t ő i f e l e l ő s e k , m i n t az O P . m á -
s o l ó j a , vagy e s e t l e g , — ezt e z ú t t a l
csak m e l l é k e s e n
mondom,
-
a z a z a p á c z a (vagy p a p ) , a k i a m á s o l ó m e l l e t t á l l o t t , és s z á n d é k o s , r o s s z h i s z e m ű z a v a r g a t á s a i v a l épen
a legfontosabb
passusok
írása
közben tévesztetté meg. M e r t k é p z e l j ü k el c s a k e n n e k a l a t i n í r á s b a n i g e n g y a k o r l o t t , d e g ö r ö g ü l n e m t u d ó m á s o l ó n a k h e l y z e t é t . T e g y ü k fel, h o g y v a l a m e l y i k ü n k n e k , a ki n e m t u d a r a b u s u l , a r a b o k l e v e l e t k e l l e n e m á solnia, még pedig olyan
szerencsétlenül,
hogy
a sorok
beosztása
n e m e g y e z n é k m e g az e r e d e t i v e l . M e g n é z n ö k j ó l a z e r e d e t i b e n l é v ő jelet vagy jelcsoportot, annyit, a m e n n y i t t a r t h a t n á n k , s azt a z u t á n l e m á s o l n é k .
épen
emlékezetünkben
De a b ö k k e n ő most követ-
keznék. Ugyanis a másolás után szemünknek természetesen megint fel k e l l e n e k e r e s n i az e l ő t t ü n k é r t h e t e t l e n s z ö v e g n e k a z o n h e l y é t , a m e l y e t é p e n l e m á s o l t u n k . E z e n a n e h é z s é g e n , h a kis f o r m á t u m ban dolgozunk, segíthetünk úgy, hogy balkezünk
ujját rajtahagy-
j u k a z é p e n l e m á s o l t b e t t t n . D e h a ilyen t e k i n t é l y e s p e r g a m e n e k kel v a n d o l g u n k ,
mint
a szóbanlévő
megeshetik rajtunk a következő
két oklevél,
akkor
két baleset. E l ő s z ö r :
bizony
szemünk,
m i u t á n egy-egy b e t ű c s o p o r t o t l e m á s o l t u n k , n e m o t t k e r e s i a f o l y t a t á s t az e r e d e t i b e n , a h o l v a l ó s á g g a l v a n , h a n e m a n n a k a h e l y n e k megfelelő helyen, a hol a másolt p é l d á n y b a n t a r t u n k , s ilyenformán, k i v á l t h a az e r e d e t i n e k a m a t á j é k á n
v a l a m i , az é p e n
lemásolthoz
h a s o n l ó j e g y is v a n : n e m o t t f o l y t a t j u k a m á s o l á s t , a h o l k e l l e n e , h a n e m e l ő r e u g r u n k n é h á n y s z ó v a l , vagy v i s s z a u g r u n k " )
egyszer
m á r m á s o l t r é s z l e t r e , m i n d a d d i g , m í g észre n e m v e s s z ü k a b a j t , a mi
igen
valószínű,
ha
egyszer
m á r lemásolt részletre
v i s s z a ; m e r t , h a n e m é r t j ü k is a n y e l v e t ,
a fáradsággal
ugrunk másolt
vonások e m l é k e z e t ü n k b e n m a r a d h a t n a k . A m á s o d i k balesetre pe-
*) Ha nekünk több sorra van szükségünk, mint az eredetiben van, akkor előreugrunk ( = kihagyunk valamit); ha nálunk van kevesebb sor fez az eset áll az OP.-ra ne'zce) akkor inkább visszaugrunk m á r másolt helyekre ( = azaz, a mi másolatunkban több szókép v. betű lesz, mint az eredetiben). 425
3*
36
GYOMLAY GYULA.
dig az a d h a t okot, hogy az e r e d e t i kézirat két e g y m á s u t á n következő s o r á b a n u g y a n a z a szókép kétszer vagy t ö b b s z ö r f o r d u l elő egymás k ö z e l é b e n : ilyenkor m e g e s h e t i k , h o g y m á s o l á s közben s z e m ü n k á t u g r i k az előbbi, vagy a k ö v e t k e z ő sor m e g f e l e l ő helyére, s azzal f o l y t a t j u k t o v á b b a m á s o l á s t , m í g a h i b á t észre n e m veszszük. K i t ö r ü l n ü n k persze oklevélben n e m igen l e h e t a m á r elkövetett h i b á t : így a z t á n , főkép, h a s z á m í t u n k rá, hogy kézirat u n k a t úgy sem olvassa, vagy ügy sem érti senki, i n k á b b b e n n e hagyjuk. E n n y i t m á r előre is m e g á l l a p í t v a (vagyis i n k á b b csak recapitulálva, m e r t h i s z e n m i n d e n szövegkritikai kézikönyv registrálja az í r á s h i b á k e két l e g j e l e n t é k e n y e b b forrását), n i n c s egyéb h á t r a , m i n t h o g y elővegyük m i n d a két oklevelet, és s o r r a vévén az OP. g y a n ú s szóképeit, keressük a h i b a f o r r á s á t a m á s i k , e r e d e t i n e k b i z o n v ú l t m ú z e u m i p é l d á n y b a n , m é g p e d i g vagy az OP. szóképének megfelelő h e l y e n , vagy m a g á n a k a M P . - n a k egyik megelőző vagy következő s o r á b a n . így a z t á n a következő e r e d m é n y e k r e jutunk: A) Az «évenként» m a g y a r á z a t a (OP. 3. sor ενσονοσ). A m á s o l ó , m i u t á n leírta a MP. 2. s o r á n a k legvégén a δίδυμο: sv szókat, n e m a 3. sor elején keresi a folytatást, h a n e m a m a g a p é l d á n y á n a k megfelelő helyen, a 3. sor közepétől kissé b a l r a . Ott az e r e d e t i b e n συμβείου szó v a n . L e í r j a t e h á t a n n a k az elejét, m é g p e d i g n e m μ-vel, h a n e m v-vel, m i n t m á r a 2. sor végén is. A z t á n észrevévén a b a j t (hiszen ezt a szót m á r m á s o l t a egyszer), hozzábigygyeszti k e d v e l t c z i f r a s á g á t : οσ, s f o l y t a t j a a m á s o l á s t az először m e g n e m t a l á l t αύτώ szóval. A h i b á s olvasás t ö r t é n e t e : P r a y egészen é r t e l m e t l e n ü l δίδομοι ενιαυτούς-t olvasott, a m i görögül a n n y i t j e l e n t e n e : «adok e s z t e n d ő k e t » . Szerdahelyi, s z i n t é n önkényesen és h i b á s a n ενοώς-t (Dézsi: ενεώς); ένοώς m á r m o s t u g y a n semmit sem jelent görögül, ένεώς pedig — « n é m á n , d ő r é n , balgatagúi». D e l i á t ez m i n d e g y volt a m a g y a r á z ó k n a k . E á f o g t á k , hogy azt j e l e n t i : « é v e n k i n t » . Dézsi szövege k ü l ö n ö s e n f u r c s a hatással v a n a g ö r ö g ü l t u d ó o l v a s ó r a : a s z e n t király a d o m á n y o z «bolond m ó d r a » kilenczedet az a p á c z á k n a k ! !
Β) A «kilenczed» magyarázata, valóságának megszűnése.
és az «örök" birtokok
örökké-
A m á s o l ó , m i u t á n l e m á s o l t a az εννέα szót, i s m é t rossz he436
37
SZENT ISTVÁN VESZPIIÉMVÖLGYI DONATIO,ΙΑ.
l y e n k e r e s t e a f o l y t a t á s t . Az e r e d e t i b e n a 3. s o r m e g f e l e l ő h e l y é n τέκνοις szó á l l ; a z -οις szó v a l ó s z í n ű l e g
onnan
χ ω ρ ί α szó lielyett, m e l y a z e r e d e t i b e n egy szóba
van
átvéve,*)
van írva
A τέκνοις szót a z o n b a n m á r l e í r v á n e g y s z e r a m á s o l ó ,
csakhamar
v i s s z a t é r t az e r e d e t i b e n a z igazi f o l y t a t á s h o z . C s a k h o g y h i b á t k ö v e t e t t el. A χ ω ρ ί α s z ó t á t u g o r t a
négy
a
έννέα-val. itt u j a b b
okból, a )
M e r t az
εννέα szóval egy s z ó b a v a n í r v a . s m e r t h o z z á h a s o n l ó v é g ű , b) m e r t é p e n a p e r g a m e n h a j t á s á r a esik, c)
mert utána pont
következik
(le is m á s o l t a ezt a p o n t o t ) , d ) m e r t χ ω ρ ά φ ι α szó h a s o n l ó k e z d e t ű , í g y l e t t e b b ő l : « a d o k a n n a k a m o n o s t o r n a k kilcncz kel együtt»,
P r a y n á l e z : δίδομοι ένιαυτούς
χωραίΚων,
Szerdahelyinél
pedig:
falut
földjeik-
έννεάτας μετα των
δίδομοι
έννεάς μετά s t b .
Mind Praynak, m i n d Szerdahelyinek olvasása nemcsak
önkényes,
h a n e m e g é s z e n h i b á s is. M e r t έννεάτας g ö r ö g a l a k n i n c s , c s a k έννεά δ α ς , s ez s e m k i l e n c z e d e t j e l e n t e n e , h a n e m = kat.
kilenczes
csoporto-
S z e r d a h e l y i έννεάς o l v a s á s a t e l j e s j á r a t l a n s á g r a m u t a t a g ö r ö g
n y e l v b e n . T u d n i a k e l l e t t v o l n a a k ö v e t k e z ő k e t : a ) έννεάς a c c u s a t i v u s a l a k e g y á l t a l á b a n n i n c s ; εννέα =
kilencz, indeclinabile, e n n e k
t e h á t n e m l e h e t t ö b b e s a c c u s a t i v u s á t c s i n á l n i , r á a d á s u l h i b á s ékez e t t e l ; b)
έννεάς
szó v a n , d e ez n e m k i l e n c z e d e t j e l e n t ,
hanem
k i l e n c z e s c s o p o r t o t , s t ö b b e s a c c u s a t i v u s a : εννεάδας, s ő t a X I . században valószínűleg
már
mint a szentháromságé
egyes n o m i n a t i v u s a
nem
τριάς, h a n e m
is:
έν(ν)εάδα,
τριάδα; c)
úgy
Ivilenczed
( n o n a ) g ö r ö g ü l : έ'ννατος ν . ένατος m e l l é k n é v t ö b b e s s e m l e g e s n o m i n a t i v u s a : τά ένατα, v a g y : τό ένατον μέρος. — E z z e l el v a n
intézve
d i p l o m a t i k á n k egyik l e g k o m i k u s a b b b a k l ö v é s e , m e l y e n E n g e l J á n o s K e r e s z t é l y n e m h i á b a n c s o d á l k o z o t t a s z á z a d e l e j é n . A z ó t a m á r kom o l y a n m e g p r ó b á l t á k b e b i z o n y í t a n i * * ) a z t is, h o g y d e b i z o n y c s a k
*) Valószínűleg, mert kérdésesnek tartom, vájjon az εννέα egész vége nem csupán csak czifraság-é az OP.-ban. Ez esetben nem szerepel υ τέκνοις szó analógiája, de a többi okok megmaradnak. (V. ö. 10. s o r : έ'τεραυοσ τ= έ'τεοα, I I . ϊναυσ = 'ίνα, stb.) Λ *) Karácsonyi János (i. m. 38. 1.), saját szavait használva: «Semmivé tette Engel hatalmas kifogását», s bebizonyította, liogy Szt. István korában volt m á r kilenezed . . . . külföldön. Kiindul pedig okoskodása természetesen a Szerdahelyi-féle szövegből. Csakhogy, akkor még nem lévén meg a Dézsi-féle (egészben véve mégis csak tűrhető) magyar fordítás, a ordításban ujabb hibákat követett el, s így végképen tönkretetto az 427
38
GYOJILAY GYULA.
l e h e t szó k i l e n c z e d r ö l m á r S z e n t I s t v á n k o r á b a n is. H á t
felőlem
l e h e t is, d e h o g y e b b e n a z o k l e v é l b e n n i n c s r ó l a szó, a z t , r e m é l e m , sikerült kétségtelenül k i m u t a t n o m . U g y a n a z o n s o r végén jelzője, mely a M P . - b a n
további b a j o k a t okozott a χωραφίων szó
e g y s z e r ű e n αυτών ( = c u m
agris
eorum),
de a m e l y a z O P . - b a n i l y e n f o r m á n v a n í r v a : αυι θ ρ ω α ν. M a g y a r á z a t a : a M P . 2. s o r á n a k végén
αύτώ ά θ ρ ώ α ς (ν. ά θ ρ ύ σ α ς ) s z a v a k á l l a -
n a k . A m á s o l ó s z e m e o d a - és a z t á n i s m é t v i s s z a u g r o t t . * ) Az u t o l s ó ν m á r a z αυτών s z ó h o z t a r t o z i k , de a θ ρ ω α b e t ű c s o p o r t
amonnan
való. E z t P r a y ά ρ ι θ μ ώ ν - n a k o l v a s t a , és így f o r d í t o t t a l a t i n r a : pnediorum numeris» =
földeknek számaival
=
«cum
sok
földdel. Ez
m é g h a g y j á n , m e r t i t t c s a k az o l v a s á s ö n k é n y e s . D e
Szerdahelyi
(-Télfy-Dézsi) άειθνώων-t olvas s erre a n e m létező görög szóra ráfogja, hogy értelme =
jure perpetuo possidenda =
ö r ö k ; itt t e h á t
n e m c s a k az o l v a s á s ö n k é n y e s , h a n e m a z é r t e l m e z é s is.
C) Santa sziget keletkezésének, fölfedezésének és elenyészésének története. S z e r d a h e l y i n e k m á r a sziget k e l e t k e z é s é b e n is r é s z e v a n , l e g a l á b b e z e n a n é v e n . M e r t a z O P . - b a n (8. sor) n e m S a n t a o l v a s h a t ó , h a n e m καοο σαν τοΰνησίν =
σαντού =
Szantu. Ez a Szantu
meg
így k e l e t k e z e t t : az e r e d e t i o k l e v é l , m i n t t u d j u k , a 9 f a l u
nevét
c s u p a και τοϋ-val ( = é s a . . .) f ű z i e g y m á s h o z , b ő a l k a l m a t
szol-
oklevél legfontosabb passusának értelmét. Szerinte a szöveg magyarul így hangzik (1. i. m. 37 -38. 1.1: «Ugyanazon monostornak adtam az ö örökös birtokainak kit mezedét». L á t j u k , 1. hogy a fordító nem tudta a ó αυτός és αυτός b közt való különbséget (ugyanazon, e li. azon); 2. hogy prsesenset proeteritumnak fordít, oklevélben! (oíáouoi = adtam); 3. hogy birtokviszonynyal fordítja a μετά = cum prsepositiót. De a grammatikai hibák még csak hagyján! H a n e m hát az értelem? I. «Ugyanazon kolostornak», melyről most van először szó, mely eddig még nem kapott semmit ? 2. «Adtam.» Mikor ? 3. «Az ő örökös birtokainak.» Miféle birtokoknak ? Vagy talán bizony a fordító szerint nem is birtokadományozásról van szó, hanem már meglévő örökös birtokok kilenczedének adományozásáról? Olyan szomorú tapasztalatokat tettem a kérdés irodalmának tanulmányozásában, hogy én m á r hajlandó vagyok ezt is elhinni. Dézsi legalább híren fordította a romlott görög szöveget ( = «s adok azon monostornak évenkint kilenczedet örök birtokokkal együtt»). *) Vájjon egészen teszem szóvá.
véletlenségből-é, azt értekezésem 434
függelékében
39
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
g á l t a t v a ezzel a g ö r ö g ü l n e m t u d ó m á s o l ó n a k a t e l j e s és t ö k é l e t e s c o n f u s i ó r a . í m e , a c o n f u s i o m á r a f e l s o r o l á s e l e j é n k e z d ő d i k . Az e r e d e t i oklevél 9. s o r á n a k k ö z e p e t á j á n f o r d u l elő először ez a και τοδ, i l y e n f o r m á n : και τοδ νησίν τήν άγίαν τριάδα stb. De a l a t t a , a 10. s o r b a n m e g ez v a n , k ö z v e t l e n ü l νησίν szó u t á n : και τοδ σάνδροο (azaz : = S a n d r o , S á n d o r ) . A m á s o l ó s z e m e a και szó l e m á s o l á s a u t á n o d a u g r o t t át, m e r t ő a k k o r m á r t ú l j á r t a s a j á t s o r a k ö z e p é n , s a n n a k m e g f e l e l ő h e l y e n ( a k á r ki l e h e t m é r n i ) σάνδροο szó v a n az eredetiben, csakhogy persze a következő s o r b a n . Észrevévén a h i b á t , f o l y t a t t a a z t á n a τοδ νησίν szavak m á s o l á s á t . — A sziget felf e d e z é s é n e k dicsősége S z e r d a h e l y i t i l l e t i ; a r r ó l a z t á n n e m t e h e t , h o g y e l o l v a s n i n e m e g é s z e n t u d t a a nevét, és h o g y S á n t a m a g y a r o s a b b a n h a n g z i k , m i n t S z a n t u (vagy ú j g ö r ö g ö s e n : S z a n d u ) .
D) Tune helység keletkezésének, nek története.
fölfedezésének
és elenyészésé-
A M P . 9. s o r á b a n , m i n t t u d j u k , και τοδνησίν szók o l v a s h a t ó k . A και τοδ a l a t t (szinte m é r t a n i p o n t o s s á g g a l , b e t ű r ő l b e t ű r e fedezve a felső k é t szót) m e g i n t egy και τοδ v a n a k ö v e t k e z ő , 10. s o r b a n . A m á s o l ó a M P . 10. s o r á b a n l e m á s o l t a a σαγάρβρυεν και s z a v a k a t ; e k k o r á t u g r i k a m e g e l ő z ő s o r b a , s t o v á b b í r j a : τουνη Itt észreveszi a h i b á t (egyszer m á r leírta a szót, e m l é k s z i k h á t a k é p é r e v a l a h o g y a n , v a l a m i n t h i h e t ő l e g m i is e m l é k s z ü n k a m á r e m l í t e t t τοδ νησίν szókra); visszamegy h á t a MP. 10. s o r á b a , de o t t ú j h i b á t c s i n á l . U g y a n i s k i h a g y j a a νησίν szó a l a t t álló μάμα b i r t o k n e v e t , s m i n d j á r t a h a r m a d i k b i r t o k k a l , σάνδρου-val f o l y t a t j a , m á r csak a z é r t is, m e r t a M P . - b a n a σάνδροο szó a s o r u g y a n a z o n h e l y é n van, m i n t az ő m á s o l a t á b a n . E b b e n az e s e t b e n t e h á t a m á s o l ó r e n d k í v ü l figyelmetlenül és h a n y a g u l d o l g o z o t t : de h i b á j a m a g y a r á z a t á h o z kétség n e m f é r h e t . É r d e k e s , h o g y a h i b á t m a g á b ó l az O P . - b ó l s e m l e t t v o l n a n e h é z m e g m a g y a r á z n i : m e r t a két g y a n ú s szó, S z a n ( t u ) és T u n e ez oklevél 8. és 9. s o r á b a n k é t - k é t s z e r f o r d ú l v á n elő, a d i t t o g r a p h i á k valóságos c h i a s m u s t a l k o t n a k , ilyenformán : OP. 8. sor, a k ö z é p t ő l a 8. h e l y e n : καυο σαν
τουνησιν
OP. 9. sor, a k ö z é p t ő l a 4. h e l y e n : καυ τουνη σανδρου. D e h á t , h o z z á é r t ő szem n e m vizsgálván az o k l e v e l e t , így t ö r t é n h e t e t t , h o g y S z e r d a h e l y i 1 8 0 4 - b e n felfedezte ezt a helységet, u t ó d a i 429
40
GYOJILAY GYULA.
p e d i g a t é r k é p e n is m e g á l l a p í t o t t á k a h e l y e t . " ) E g y s z á z a d o s f e n n állás után most ismét elmerül a semmiségbe. Ε)
Uneta"")
községgel
ezek u t á n könnyen végezhetünk. Elő-
s z ö r is a n é v i s m é t h i b á s o l v a s á s o n a l a p ú i , m e r t a z OP. 9. s o r á b a n n e m Uneta olvasható, h a n e m
ez : κακνή σα - καοκνή τοδ τζι τοον :
t e h á t : k n i t u , v a g y , h a m á r m u s z á j egy s z ó b a o l v a s n i : k n i t u . O l v a sóim b i z o n y á r a első t e k i n t e t r e észrevették, hogy ezúttal a d i t t o g r a pliia legközönségesebb f a j t á j á v a l v a n dolgunk. A másoló, m i u t á n a κνησα ( K n í s z a , I í i n e s s a ) h e l y s é g n e v e t l e í r t a , ú j r a í r t a az első 3 b e t ű t ,
mert az eredetiben az van a folytatásnak
megfelelő
helyen.
Aztán
t o v á b b í r t a ( h e l y e s e n ) a s z ö v e g e t . D e liogy m e n n y i r e m e g z a v a r t a a k i l e n c z και του, a z t u g y a n e z e n
s o r v é g é n egy u j a b b
dittographia
(τοσα-σαμτάγ) m u t a t j a . E z a z e g y e t l e n s o r v é g , m e l y a k é t k é z i r a t b a n megegyezik. íme, módszeres eljárásunk nemcsak kudarczot nem
vallott,
h a n e m o l y a n e r e d m é n y e k r e v e z e t e t t , m e l y e k az e l ő b b i f e j e z e t b e n kifejtett tételünk próbáiul szolgálhatnak, s m i n t sikerült
próbák,
e g y ú t t a l f ö l t é t l e n és m i n d e n k é t s é g e t k i z á r ó b i z o n y o s s á g g a l m u t a t j á k a t é t e l h e l y e s s é g é t . Az é v e n k i n t i k i l e n c z e d , s a S a n t a ,
Tune,
Iíneta tulajdonnevek közönséges íráshibáknak bizonyúltak, s mind m e g m a g y a r á z h a t ó k a MP. segítségével. A b e b i z o n y í t o t t t é t e l p e d i g ez : a pecsétes,
országos
levéltári
példány görög szövege nem egyéb, mint a múzeumi példány
szövegé-
nek igen hanyag,
szöveg-
igen
felületes
másolata.
Tehát
az O P .
k r i t i k a i l a g t e l j e s e n é r t é k t e l e n , s*a S z e n t I s t v á n - f é l e d o n a t i o e r e d e t i s z ö v e g é n e k ez i d ő s z e r i n t a m ú z e u m i p é l d á n y g ö r ö g s z ö v e g e t e k i n tendő, melynek
első á t í r á s á t
ós k i a d á s á t n e k e m j u t t a t t a
a
sze-
rencse. í g y b e t e l j e s e d e t t az, a m i t a b ö l c s K á l m á n k i r á l y e l ő r e l á t o t t , mikor a kővetkező passust beiktatta a maga renovatiójába csak az O P . - b a , m e r t ez n e m s o k a t n y o m a l a t b a n , h a n e m a
(nemMP.
*) Karácsonyi János, i. m . 37. 1. «Tune alatt azt a halászó helyet kell értenünk, melyet a vizafogásra jelölt ki a szent király, s melyet akkoriban a magyarok Tanyá-nak neveztek». Ez igazán a tiszteletreméltó Horvát István eljárására valló szómagyarázat. Ne feledjük azt sem, hogy a XI. századbeli kiejtés szerint Τουνη csak Tum'-nak olvasható ! **) H o n n a n vette D. ezt az Uneta alakot, nem tudom. Tán csak sajtóhiba Kneta helyett, mert Szerdahelyi így olvassa. 434
41
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONÁTI ÓJA.
l a t i n s z ö v e g é b e is): « V e t u s a u t e m p r i v i l é g i u m i u x t a l i n g u a m a u c t o -
ris grece scriptum ideo adnotavimus, cognosceretur
certitudo
veritatis.»
e r e d e t i g ö r ö g o k l e v é l v o l t a vetus,
ut ex concordia veter is et novi
Neki persze a Szent István-féle az ö r e n o v a t i ó j a p e d i g a
nóvum;
n e k ü n k m e g a M P . g ö r ö g s z ö v e g e a vetus, a z O P . - é p e d i g a
nóvum..
i l l e t ő l e g recentius.
De a f ő d o l o g b a n a király óvatossága m é g i s csak
czélhoz vezetett. Teljes m é r t é k b e n m e g v a n Igaz,
hogy
mint
soha!
épen
791.
esztendő
múlva.
a certitudo De
hát
jobb
veritatis. későn,
Függelék. Csupán csak egy kérdés van még hátra, melyet nem akarok teljes hallgatással mellőzni, mert felvetését már az OP. utolsó előtti sorában levő interpolatio egymagában is szükségessé teszi. Vájjon a görög szöveg másolásában csakis ügyefogyottsággal van-o dolgunk, vagy nincs kizárva a szándékos módosítás, a mala fitles esete sem ? A kérdés felvetésére a m á r említett interpolatión kiviil a következő okok vezettek. Először is mégis csak feltűnő dolog, hogy a másolt szöveg épen az oklevél két legfontosabb passusában a legromlottabb ; hogy a tévedések legjobban ott halmozódnak egymásra, a hol a kilenez falu adományozását említi az oklevél (OP. 3 sor), meg a hol aztán a kilenez falut név szerint is elősorolja (OP. 9 10. sor). A 9—10. sor corruptelái még csak h a g y j á n ; azokat talán véletlen tévedések feltételezésével is eléggé meg lehet magyarázni. De a 3—4. sorban lévő hibák qualitása és száma mégis csak gondolkodóba ejti a szövegkritikust. Feltűnő már magában véve az is, hogy az 01'. 3. sora sokkal ritkábban van írva, mint a többi ; míg az I. sor 135 betűt foglal magában, addig a 3. sor csak 9(>-ot, a szintén gyanús 4. sor pedig csak 100-at. A MP. 1. sorának másolására mintegy "/a sor elég a másolónak ; a MP. 2. és 3. sorát szintén beleszorítja két sornál jóval kevesebb helyre, úgy, hogy a MP. 3. sorának vége az OP.-ban a 3. sornak csak közepéig é r : ellenben a MP. olyσαγάρβουεν) másolására az annyira fontos tartalmú 4. sorának (αυτή OP.-ban et/i; eye'sz sor sem eléy, annál is többet foglal el, pedig a legfontosabb szó ki van hagyva belőle. De nemcsak az írás ritkasága feltűnő. Corruptela is sokkal gyanúsabb, és kivált: sokkal töhh van c 3—4. sorokban, semhogy a dolgot természetesnek tarthatnék. A συμβείου szó első szótagjának, a τέκνοις szó második szótagjának, az άθούσας szó középső szótagjának dittographiája már maga is sok egy kissé a véletlenségből, különösen az άθρύσας-é. De van itt még egyéb baj is. A 3. sor végén van egy olvashatatlan szó, a 4. sor AKAD.
ÉRT. A NYELV-
KS S Z K P T Ü D .
KÖRÉRŐL.
X V I I . KU Γ. 8 .
8Z.
3A
42
GYOJILAY GYULA.
elején meg nemcsak az ονόματα szó van megint dittographiával irva, hanem a végén egynehány olyan betűt találunk, melyek a MP. megfelelő helyén nem találhatók. Azokat a betűket értem, melyeket Szerdahelyi (teljesen értelmetlenül) oio τως-nak irt át. Mi lehet ez a 3io τως-formájú jelcsoport ? Ez esetben a szövegkritika semmiféle fogásával nem sikerült az interpolatio okát a MP. szövegében felfedeznem; a MP. szövegének ezen a tájékán*) semmi olyan jelcsoport sincsen, melyet a másoló tévedésből iktathatott volna διο τως formában erre a helyre. H o n n a n , mi okból kerülhetett hát ez a διο τως mégis a szövegbe, hogy egy m á r is elrontott szót (ονόματα) végkép olvashatatlanná tegyen ? A m i a διο-t illeti, a másoló későbbi helyeken is alkalmaz ilyen δι vagy δε formájú értelmetlen czifraságokat egyes szavak végén vagy közepén is. í g y az utolsóelőtti sor végén a πονουδε ν. πονουδο betűhalmazban, továbbá ugyanazon sor κοσδου ( = utoö) szavában, továbbá a 2. sorban végén levő olvashatatlan szóban (Szerdahelyi : τα δε), a 4. sor végén όψαράδα; szóban, és m é g inkább a 7. sorban lévő ψαράδα; szóban (kb. = ψαραδιαυοσ), ugyanott a δούναβιν (kb. = διουναυν) és m i n d j á r t utána a δώδεκα szóban (kb. —δωδιοεκαυ), stb. De bona ü d e alkalmazott czifraságoknak mégis bajos m a g y a r á z n i e jeleket. Mert mégis csak furcsa, hogy a «kilencz falut» eltüntető íráshiba u t á n egy olyan másik íráshibát találunk, melynek elemei veszedelmesen h a s o n l í t a n a k a «kettőt» (δύο) jelentő görög szóhoz (v. ö. a 7. sorban : χχλχείς δύο),**) a nyomban következő felsorolás pedig csakugyan két faluval, Szagarvriennel és Szamtaggal kezdődik, melyektől a többiek el v a n n a k különítve ; s később is, a községek részletes felsorolásában (Mama elhagyása mellett is), nem 9, h a n e m 10 község van felsorolva. Ez az egyik ok, m e l y a kérdés felvetésére kényszerített. A másik ok pedig nem más, m i n t az α betűnek fennebb említett sajátságos írása. Az egész görög palaeograpliiában példátlan curiosum, hogy valamely másoló épen a legelső, legismeretesebb betűt, az ábéczé-kczdő a-t ilyen elferdített formában írja m é g a leggyakoribb, legismerotesebb szavakban is (1. pl. 3. s o r : καυοι = καί, 8. s o r : καυο; — καί, 10. s o r : έτεοαυοσ = έτερα, stb. stb.). A mi másolónktól pedig épenséggel nem várnók ezt a czifrálkodást, m e r t hiszen tapasztaltuk, hogy egyébként, a m e n n y i r e tőle telik, nemcsak pontosan m á s o l j a , h a n e m úgyszólván átrajzolja a MP. görög betűit és jeleit, javításostul, hibástul, mindenestül. Miért hát épen az α
*) A MP. 14. sorában azonban van egy szó, melynek elemei nagyon emlékeztetnek a διο τως interpolatióra. Ez a διοχθήτω szó a sor elején, = διο ί'/θη) τω. A τω u t á n következő έκ szó ε-ja könnyen σ-nak volt olvasható. Nem egészen lehetetlen az sem, hogy ez a hasonlatosság sem véletlen müve. **) A διο olvasás ugyanis ismét Szerdahelyi hibája. H a t u d t a volna, hogy i-t nem szokás l i g a t u r á b a n írni o-nal, akkor csakis δυο-nak lett volna szabad a kérdéses betűket olvasnia. 434
SZENT ISTVÁN VESZPRÉM VÖLGYI DONATIÓJA.
5>1
írásánál ilyen szándékos eltérés, az Interpolation és az előbb említett δι vagy δε formájú czifraságon kívül az egyedüli szándékos eltérés, mely az 01'. és a MP. szövege közt egyáltalában t a l á l h a t ó ? Továbbá: miért nem írta az a-t ilyen különös módon a másoló az OP. 1. és 2. sorában i s ? Miért fordul elő először csak a 3. sor fontos passusának első (xxí) szavában, s miért fordul elő attól kezdve, itt-ott halmozódva is, m i n d u n t a l a n ? í m e , ez a két ok ejtett engem gondolkodóba. Ezért t a r t o m valószínűnek, hogy az 01'. szövegmódosításaiban nemcsak az ügyefogyottságnak, nemcsak a véletlenségnek volt szerepe, h a n e m hogy bizonyos értelemben fennforog a szándékosság esete is. A legutóbb említett, eddig még rejtelmes módosulások valószínű magyarázata ugyanis nézetem szerint a következő. Maga a másoló nem volt gyakorlott a görög írásban és olvasásban. Ez az OP. szövegének számtalan sajátságából teljes bizonyossággal megállapítható igazság. Nem is értette a görög szöveget. De volt mellette a másoláskor valaki, a ki. igen is, értett görögül, s a kinek érdekében állott, hogy a Szent István-féle donatio szövege az ujabb renovatióban mentül olvashatatlanabbá és érthetetlenebbé váljék. Ez a görögül értő egyéniség volt az, a ki nem elégedve meg a másoló szándéktalanul elkövetett hibáival, az oklevél némely fontos helyein szándékosan megtévesztette a másolót. Az egész m u n k a folyamatát következőleg képzelem. A MP. első két sorát a másoló nagy gonddal és híven rajzolta át, de elkövette azt az ügyetlenséget, hogy nagyon összeszorította a betűket, s így m á r a 2. sor közepéig érve befejezte η MP. első két sorának másolását. A mellette álló egyéniségnek itt eszébe jut, hogy ily módon nagyon különbözni fog a két oklevél sorbeosztása, sőt esetleg sorszáma is ; figyelmezteti tehát a másolót, hogy sokkal ritkább betűkkel írjon, annyival inkább, mert a MP. 4. sorában fog előfordulni a ikiloncz falu» adományozása, s azon úgyis módosítani kell. A 2. sor közepétől kezdve tehát a másoló követi az utasítást. Kezdi széthányni a betűket, de ebbeli gondja annyira elfoglalja, hogy már itt (a 2. sor második felében) kihagyja az έμη; szót, mely a της és ψυχηχης szavakkal egyforma végzetű. A 3. sor elejétől kezdve aztán (valószínűleg ujabb figyelmeztetésre) még sokkal jobban ritkítja a betűket, úgy, hogy a MP. 4. sorának teljes lemásolására egy egész sornál is több helyet fordított. Ebbo a részbe esik a legfeltűnőbb szövegrontás. Akár csupán a megzavarodott másoló figyelmetlensége, akár a sugalmazó egyéniség ú t m u t a t á s a volt az ok, k i m a r a d t a yw(> szó, s megromlott a szövegnek sok fontos szava. Nevezetesen az εννέα szó εννεαυοισ formát öltött, valószínűleg a τέχνοις szó bofolyása alatt, de az is lehet, hogy csak azért, mert sornyújtó töltelékekre volt szükség. Ebben a 3. sorban kezdődik ugyanis az α-nak ama sajátságos írása is, mely ezentúl minden lépten-nyomon előfordúl, s részben a fallacia palástolására való, részben a soruk nyújtására. A szintén nagyon ritkán írt 4. sorban kezdődik aztán a δι vagy δε f o r m á j ú czifraság alkalmazása, részben szintén sortöltelékül, részben abból a czálból, hogy a sor elejének 41!)
44
GYOJILAY GYULA.
szándékos elferdítése (olv. t i ők ονόματα oúo τα*) τών χωρίων) szükség esetén szándékolatlan hibának legyen feltüntethető. Ezt a részt a másoló valószínűleg a m a sugalmazó egyéniség utasításai szerint í r t a : azért van telides-teli hibával. Nevezetesen az ονόματα szó teljességgel olvashatatlan. Innen kezdve az í r á s szándékos ritkítása az 01'. 5., 6. sorában, és a 7. sor első felében is tovább tart m é g : a 7. sor közepén veszi észre a sugalmazó, hogy igyekezete kárba vész, s hogy a másolt oklevél sorbeosztása betűritkítás ú t j á n nem lesz a MP.-éval megegyeztethető. Innen kezdve ismét sűrűbbé válik tehát az írás, s ennek következtében az OP. 9. sorának végén létrejő a megegyezés, oly módon, hogy az 01'. 9. sora ugyanazzal a szóval végződik, a melylyel a MP. 10. sora. De ezzel a másoló egy egész sort megtakarított a maga példányában, s már a következő 10. sorban ismét megromlik a h a r m ó n i a ; a 11—16. sorokban megint minden sor írása ujabb helymegtakaritással jár, s így a MP. utolsóelőtti sorának lemásolása után a m á r fentebb ismertetett interpolatio válik szükségessé a sorok beosztásának kiegyeztetése czéljából. A mi az OP. 5 17. sorainak íráshibáit illeti, azok (az interpolatiót kivéve) valószínűleg szándéktalanok, de n e m lehetetlen, hogy a 9—10. sorban, a falvak névszerint való felsorolásakor czélzatosan megzavarta az interpolatió készítésében, pedig s u g a l m a z t a a másolót ugyanaz az egyéniség, a kit az oklevél főpassusának elferdítésével gyanúsítottam. Már, hogy mi oka lehetett rá ennek az egyéniségnek, akár Simon pécsi püspöknek, a k á r m á s valakinek, arra, hogy az oklevél legfontosabb helyét így megrontassa a görögül nem tudó másolóval, azt én nem kutatom. A szándékosság nyomait meggyőződésem szerint megállapítom : most adott m a g y a r á z a t o m a t azonban nem t a r t o m kényszerítő érvényességűnek, ós függelékül is csak azért közöltem, m e r t fontos okok bírtak rá a keresésére. Ezek az okok szövegkritikai természetűek voltak, s azért a magyarázatban nem a k a r t a m átlépni azt a határt, melynél a história ós diplomatika birodalma kezdődik. A kérdés végleges eldöntését a hozzáértő szakemberekre bízom.
*) Azonban az is lehet, hogy ez a τως (melyet én τα-nak olvasok) csupán az όνόματα szó végének ujabb dittographiája.
434
sokról. Vámbéry Armin r. tagtól 60 f. — VI. A számlálás módjai ós az óv hónapjai. Hunfalvy Pál r. tagtól 40 f. — VII. Telegdi Miklós mester magyar kateohismusa 1562-ik évből. Majláth Béla 1. tagtól. 20 f. — VIII. Káldi György nyelve. Dr. Kiss Igrtácutól. 1 Κ. — IX. A muhammedáu jogtudomány eredetéről. Goldziher Iynácz 1. tagtól 20 f. — X. Vámbéry Armin «A mdgyarok eredete czimü műve néhány főbb állításának bírálata. Barna Ferdinánd 1. tagtól 1 Κ 20 f. — XI. A nyelvfejlődés történelmi folytonossága és a nyelvőr. Ballagi Mór r. tagtól. 40 f. — XII. A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet. L Válaszom Hunfalvy Pál bírálati megjegyzéseire. Vámbéry Ármin r. tagtól. 60 f. X I I . k . 1. Seneca tragédiái. Dr. Kont Ignácztól. 1 Κ 20 f.— II. Szombatos codexek. Dr. Nagy Sándortól. 60 £ — III. A reflexiv és valláserkölcsi elem a költészetben β Longfellow. Székfoglaló. Szász Béla 1. tagtól. 60 f. — IV. A belviszonyragok használata a magyarban. Kunos Ignáóz és Munkácsi Bernáttól. 1 Κ. — V. A magyarok eredete és afinn-ugornyelvészet II. Vámbéry Ármin r. tagtól. 1 K. — VI. Kiktől tanult a magyar írni, olvasni ? Volf György 1. tagtól. 1 K. — VII. A kasztamuni-i török nyelvjárás. Irta Thnry Jozse/. 1 Κ. — VIII. Nyelvészeti mozgalmak a mai görögöknél. Télfy Iván 1. tagtól. 40 f. — IX. Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. Κ almaiig Lajostól. 40 f. — X. A mondat dualismusa. Brassai Sámueltől. 1 Κ 20 f. — XI. A kunok nyelvéről és nemzetiségéről. Gr. Kuun Géza t. tagtól. 80 f. — XII. Isota Nogarola. Ábel Jenőtől. 1 K. X I I I . k . I. Kudrun, a monda és az eposz. Heinrich G. 1. tagtól. 80 f. —II. A votják nép múltja és jelene. Barna F. 1. tagtól. 60 f. — ΙΠ. Palesztina ismeretének haladása az utolsó bárom évtizedben. Goldziher I. 1. tagtól. 80 f. — IV. A homéroszi Demeter-hymnusról. Abel Jenő 1. tagtól 1 Ii. — V. A voljáltok pogány vallásáról. Barna Ferdinánd 1. tagtól. 40 f. — VI. A régi magyarnyelv szótára. Szarvas Gabor r. tagtól. 20 f. — VII. Egy kis viszhang Vámbéry Armin ur válaszára. Budenz J. r. tagtól. 40 f. — VIII. Ki volt Galepinus magyar tolmácsa. Szily Kálmán r. tagtól. 20 f. — IX. Szegedi Lénárt énekeskönyve. Bogisich Mihály 1. tagtól. 1 Κ. — X. Szórendi tanulmányok. I. rész. Joannovics Györgytől. 60 f. — XI. A kisebb görög tragikusok trópusai Petz Vilmostól. 20 f. — XII. Heracliits. Itankavis Leon hellén drámája. Télfy Ivántól 60 f. X I V . k . I. Az ó- és középkori Terentius biograpliiák. Abel Jenőtől. 80 f. — II. Szórendi tanulmányok. II. rész. Joannovics Györgytől. 80 f. — III. A mordva nép házassági szokásai. Barna F. 1. tagtól. 60 f. — IV. Jelentós ujliellén munkákról. Télfy Iván 1. tagtól. 60 f. — V. Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. Kálmany Lajostól. 20 f. — VI. Etymologicum magnmn Romanise. Putnoky Miklóstól. 40 f. — VII. A magyar szótők. Simonyi Zsigmondtól. 60 f. — VIII. A nyelvújítás történetéhez. Simonyi Zsigmondtól. 40 f. — IX. Szórend ós accentus. Brassai Sámuel t. tagtól. 80 f. — X. Három franczia hellenista ós a volapiik. Télfy Iván 1. tagtól. 40 f. — XI. Euhemeri reliqnse. Némethy Gézától. 1 Κ 20 f. — XII. Gáti István steganographiája, kapcsolatban a modern stenographiával. Vikar Belátói. 80 f. X V . k . I. Az iszlám vallásos mozgalmai az első négy században. Dr. Schreiner Mártontól. 60 f. — II. André Cliénier költészete. Haraszti Gyulától. 3 K. — III. Kombináló szóalkotás. Simonyi Zsigmondtól. 80 f. — IV. Az aranyosszéki mohácsi nyelvemlékek. Hunfalvy Páltól. 30 f. — V. Psychiatria és politika. Zichy Antaltol. 20 f. — VI. Ujabb hellén munkák és a hellén nyelvtanítás. Télfy Ivántól. 1 Κ 20 f. — VII. A magyar zene tudományos tárgyalása. Ponori Thewretvk Emiltől. 40 f. — VIII. A hangsúly a szláv nyelvekben. Asbóth Oszkártól. 1 Κ 60 f. — IX. A nyelvújítás és az idegenszerűségek. Simonyi Zsigmondtól. 1 Κ 20 f. — X. Kisfaludy Károly «Mohács»-a görögül. Télfy Ivántól. 80 f. — XI. Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből. Dr. Ke gl Sándortól. 3 Κ. — Xll. Ujabb adatok a kún Petrarca-Codexhez. Gróf Kuun Gézától. 30 f. XVί. k. I. A beszterczei szószedet. Latin-magyar nyelvemlék a XV. századból. Finály Henriktől. 4 Κ. — II. A pogány arabok költészetének hagyománya. (Székfoglaló.) Goldziher Ignácztól. 1 Κ 20 f. — III. A szláv szók a magyar nyelvben. Asbóth Oszkártól. 90 f. - IV. Paraspondylos Zotikos költeménye a várnai csatáról. Peez Vilmostól. 60 f. — V. Új-görög munkák ismertetése. Télfy Ivántól. 40 f. — VI. Két uj-görög nyelvtan magyarul és a mai görög verstan. Télfy Ivántól. i0 f.— VII. A Murmelius-íéle latin-magyar szójegyzék 1533-ból. Szamota Istvántol. 1 K.— VIII. Guarinus és Janus Pannonius. Hegedűs Istvántól. 1 Κ 60 f. — IX. Kisázsia török dialektusairól. (Székfoglaló.) Dr. Künos Ignácztól. 90 f. — X. Dicsének Jacobus Ant. Marcellusra. Irta Janus Pannonius. Hegedűs Istvántól. (Székfoglaló). X V I I . k . 1. Egyiptológiai tanulmányok a chronologia köréből. Dr. Mahler Ede'től. 30 f. — 2. Naszreddin hodsa tréfái. Kunos Ignácztól. 3 K. — 3. A perzsa népdal. Dr. Kégl Sándortól. 90 f. - 4. Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai 1 Melich Jánostól. 1 Κ 20 f. — 5. Brassai Sámuel mint sesthetiküs és műkritikus. Kozma Ferencztől. 2 K. — 6. Sz. Ágoston reguláinak magyar fordítása CteliuB (Bánffy) Gergelytől. De'zsi Lajostól. 8 K. FRANKI IN-TÁRSULAT
NYOMDÁJA.
V. szám. Emlékbeszéd Kriza János 1. t. felett Szász Károly 1. tagtól. 50 f. — VI. szám. Művészet ós nemzetiség. Bartalus István 1. tagtól. 40 f. VII. szám. Aeschylos. Télfy Iván lev. tagtól. í Κ 60 f. — VIII. szám. A mutató névmás hibás használata. Barna Ferdinand 1. tagtól. 20 f. — IX. szám. Nyelvtörténelmi tanulságok a nyelvújításra nézve. Imre Sándor 1. tagtól 1 Κ 20 f. — X. szám. Bérozy Károly emlékezete. Arany László 1. tagtól. (1875—1876.) V I . k . I. szám. A lágy aspiraták kiejtéséről a zendben. Mayr Auréltól 20 f. — II. szám. A mandsuk szertartásos könyve. Bálint Gábortól. 20 f. — A rómaiak satirájáról és satirairóikról. Dr. Barna Igndcz 1. tagtól 40 f. — IV. szám. A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében, összehasonlítva a keleti arabokéval. Goldziher Ignácz 1. tagtól. 1 Κ. — V. Emlékbeszéd Jakab István 1. t. fölött. Szász Károly r. tagtól. 20 f. — VI. Adalékok a m. t. Akadémia megalapítása történetéhez. I. Szilágyi István 1. tagtól. II. Vaszary Kolozstól. III. Bévész Imre 1. tagtól. 1 Κ 20 f. — VII. Emlékbeszéd Mátray Gábor 1. t. felett. Bartalus István 1. tagtól 20 f. — VIII. A mordvaiak történelmi viszontagságai. Barna Ferdinánd 1. tagtól 40 f. — IX. Eranos. Télfy Iván 1. tagtól. 40 f. — X. Az ik-es igékről. Joannovics György 1. tagtól 80 f. (1876.) , V I I . k . I. Egy szavazat a nyelvújítás ügyében. Barna Ferdinand 1. tagtól. 1 K.— II. Podhorszky Lajos magyar-sinai nyelvhasonlitása. Budenz József r. tagtól. 20 f. — III. Lessing (székfoglaló). Zichy Antal 1. tagtól. 40 f. — IV. Kapcsolat a magyar és szuomi irodalom között. Barna Ferdinand 1. tagtól. 20 f. — Néhány ősmiiveltségi tárgy neve a magyarban. Barna Ferdinand 1. tagtól. 60 f. — VI. Rankavis Kleón uj-görög drámája. Télfy Iván 1. tagtól. Ára 60 f. — VII. A nevek uk és ük személyragairól. Imre Sándor 1. tagtól. 40 f. — VIII. Emlékbeszéd Székács József t. tag fölött. Ballagi Mór r. tagtól. 40 f. — IX. A töröktatár nép primitiv culturájában az égi testek. Vámbéry Ármintól. 20 f. — X. Bátori László és a Jordánszky-codex bibliafordítása. (Székfoglaló.) Volf Györgytől. 20 f. V I I I . k. I. Corviu-oodexek. Dr. Ábel Jenőtől. 1 Κ 20 f. — II. A mordvaiak pogány istenei s ünnepi szertartásai. Barna Ferdinánd 1. tagtól. 1 K. — III. Orosz-lapp utazásomból. Dr. Genetz Arvidtól. 40 f. — IV. Tanulmány a japáni művészetről. Gr. Zichy Ágosttól. 2 Κ. — V. Emlékbeszéd Pázmándi Horvát Endre 1839-ben elhunyt r. t. fölött. A születése századik évfordulóján, Pázmándon rendezett ünnepélyen, az Akadémia megbízásából tartotta Szász Károly r. t. 20 f. — VI. IJkkonpohár. A régi magyar jogi szokásnak egyik töredéke. Hunfalvy Pál r. tagtól. 40 f. — VII. Az úgynevezett lágy aspiráták phoneticus értékéről az ó-indben Mayer Auréltól. 1 Κ 20 f. — VIII. Magyarországi humanisták és a dunai tudós társaság. Dr.Ábel Jenőtől. 1 Κ 60 f. — IX. Ujperzsa nyelvjárások. Dr. Pozder Károlytól. 1 Κ. — X. Beregszászi Nagy Pál élete és munkái. Székfoglaló Imre Sándortól. 60 f. I X . k . I. Emlékbeszéd Schiefner Antal k. tag felett. Budenz J. r. tagtól. 20 f. — II. A Boro-Budur Jáva szigetén. Dr. gr. Zichy Ágost 1. tagtól 80 f. — III. Nyelvünk ujabb fejlődése. Ballagi Mór r. tagtól. 40 f. — IV. A hnnnok és avarok nemzetisége. Vambéry Ármin r. tagtól. 60 f. — A Kún- vagy Petrarka-codex és a kúnok. Hunfalvy Pál r. tagtól. 60 f. — VI. Emlékbeszéd Lewes Henrik György külső tag. felett. Szász Károly r. tagtól. 10 f. — VII. Ős vallásunk főistenei. Barna Ferdinánd 1. tagtól 80 f. — VIII. Schopenhauer sesthetikája. Dr. Buzsicska Kálmántól. 20 f. — XI. Ős vallásunk kisebb isteni lényei és áldozat szertartásai. Barna F. 1. tagtól. 60 f. — X. Leseing mint philologus. Dr. Kont Ignácztól. 60 f. — XI. Magyar egyházi népénekek a XVIII. századból. Székfoglaló. Bogisich Mihály 1. tagtól. 1 K. — XII. Az analógia hatásáról, főleg a szóképzésben. Simonyi Zsigmond 1. tagtól. 40 f. X. k. I. A jelentéstan alapvonalai. Az alakokban kifejezett jelentések. (Székfoglaló.) Simonyi Zsigmond 1. tagtól. 60 f. — II. Etzelburg és a magyar liúnmonda. (Székfoglaló.) Heinrich Gusztáv 1. tagtól. 40 f. — III. A Μ. T., Akadémia és a szémi irodalmi társaság. Hunfalvy Pál r. tagtól. 40 f. — IV. Értsük meg egymást. (A neologia és orthologia ügyében.) Joannovics György t. tagtól. 60 f. — V. Baranyai Decsi János és Kis-Viczay Péter közmondásai. Ballagi Mór r. tagtól. 20 f. — VI. Euripides trópusai összehasonlítva Aescliylus és Sophokles trópusaival. Miveltségtörténeti szempontból. (Adalék a költészet összehasonlító tropikájához.) Dr. Petz Vilmostól. 1 Κ 20 f. — Id. gróf Teleki László ismeretlen verseiSzász Károlytól. 20 f. — VIII. Cantionale et Passionale Hungaricnm. Bogisich Mihalytól. 60 f. —- IX. Az erdélyi hirlapirodalorü története 1848-ig. Jakab Elektől. 1 Κ. — X. Emlékbeszéd Klein Lipót Gyula kültag felett. Dr. Heinrich Gusztávtol. 80 f. — XI. üjabb adalékok a magyar zene történelméhez. Bartalus Istvántól. 80 f. — XII. A magyar romanticismus. Bánóczi Józseftől. 20 f. — XIII. Ujabb adalék a magyar zene történelméhez. Bartalus Istvántól. 80 f. X I . k . I. Ugor vagy török-tatár eredetü-e a magyar nemzet ? Hunfalvy Pál r. tagtól. 40 f. — II. Újgörög irodalmi termékek. Dr. Télfy Iván 1. tagtól. 80 f. — III. Középkori görög verses regények. Dr. Télfy Iván 1. tagtól. 60 f. — IV. Idegen szók a görögben és latinban. Dr. Pozder Károlytól. 1 Κ. — V. A csuva-
