Értékelés. a Gazdaságfejlesztési program Kutatásfejlesztés. innovációt célzó beavatkozásairól április 10

Értékelés a Gazdaságfejlesztési program Kutatásfejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól

2013. április 10.

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 1 Az értékelés kontextusa

6 10

1.1

Az értékelés célja

10

1.2

A kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozások bemutatása

10

1.3

Értékelési kérdések

12

1.4

Alkalmazott módszertan

12

1.5

Az értékelési riport tartalma

14

2 Beavatkozási struktúra

16

2.1

Célrendszer megfelelősége

16

2.2

Az eredeti beavatkozási struktúra megfelelősége

18

2.3

A megváltozott beavatkozási struktúra megfelelősége

20

2.4

A megvalósítás céloknak való megfelelése

21

2.5

Javaslatok

22

3 A konstrukciók összetétele és előrehaladása

25

3.1

Komponensek és kiírások

25

3.2

Pénzügyi előrehaladás és prognózis

26

3.3

Intézkedések vizsgálata

38

3.4

Pályázói magatartás vizsgálata

42

3.5

Projekt portfólió

44

3.6

Javaslatok

48

4 Végrehajtási intézményrendszer

49

4.1

Megállapítások a támogatási értéklánc mentén

49

4.2

Javaslatok

59

5 Mellékletek

63

Rövidítések és fogalmak jegyzéke Rövidítés

Magyarázat

CIP

Competitiveness and Innovation Framework Programme

ELI

Extreme Light Infrastructure

EMIR

Egységes Monitoring Információs Rendszer

EMK

Egységes Működési Kézikönyv

FP6

Sixth Framework Programme

GFP IH

Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság

GOP

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

IH

Irányító Hatóság

IMK

Integrált Működési Kézikönyv

ITI

Integrated Territorial Investments

KKV

Kis-és középvállalkozás

KMOP

Közép-Magyarországi Operatív Program

KMR

Közép-magyarországi régió

KPI

Központi Programiroda

KSz

Közreműködő Szervezet

KTIA

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

MAG Zrt.

Magyar Gazdaságfejlesztési Központ

MPA

Major Project Advisory

NAV

Nemzeti Adó-és Vámhivatal

NFÜ

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

NSRK

Nemzeti Stratégiai Referencia Keret

OP

Operatív Program

PFJ

Projekt Fenntartási Jelentés

PEJ

Projekt Előrehaladási Jelentés

SLA

Service Level Agreement

ToR

Terms of Reference (Feladatmeghatározás)

TTI

Tudomány-, technológia- és innováció-politika

ÚMFT

Új Magyarország Fejlesztési Terv

ÚSZT

Új Széchenyi Terv

VNT

Vissza nem térítendő

VT

Visszatérítendő

ZPEJ

Záró Projekt Előrehaladási Jelentés

Fogalom

Magyarázat

Az OP hierarchiája

1. 1.1 1.1.1 1.1.1-A 1.1.1-08/A

Bruttó átfutási idő

Egy folyamat tényleges átfutási ideje, azaz a nettó átfutási idő bizonyos folyamatok átfutási idejével meghosszabbított módosítása. Pl. a kifizetések esetében az elhúzódó hiánypótlások, szerződésmódosítások, vagy szabálytalansági vizsgálatok ideje miatt megnőhet a kifizetés nettó ideje.

Kötelezettségvállalás

Érvényes megítélt támogatás, azaz a támogató által megítélt támogatások visszaforgatható támogatás összegével csökkentett aggregátuma.

Nettó átfutási idő

Egy folyamatszabályozásban előírt átfutási ideje.

Szűken értelmezett K+F támogatás

Üzleti célú, de nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek: ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Tágan értelmezett K+F+I támogatás

Innovatív fejlesztések, piacra vitel, márkaépítés

Prioritás Intézkedés Konstrukció Komponens Kiírás

A Gazdaságfejlesztési program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásai: Intézkedés

Prioritás

1. K+F és innováció a versenyképességért

1.1

1.2

Piacorientált K+F tám ogatása és a kutatási-technológiai együttm űködések ösztönzése

Innovációs klaszterek tám ogatása

Konstrukció / kom ponens

GOP

KMOP

Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása





Pán-európai kutatási együttműködés támogatása



1.1.2

Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése





1.2.1

Akkreditált innovációs klaszterek támogatása





Innovációs és technológiai parkok, valamint fejlesztési központok támogatása



1.1.1 1.1.1 B

1.2.1 B

Innovációs és technológiai parkok támogatása



1.3.1. A

Vállalati innováció támogatása





1.3.1 B

Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása





1.3.1. C

Innovációs eredmények hasznosítsának támogatása KKV-k részére





1.3.1. D

Beszállítói program



1.3.1. E

K+F+I ernyőprojektek támogatása



1.3.1 F

Innováció a fogászatban





1.3.2

Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése





1.3.3

Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státusz megőrzése érdekében



Projekt előkészítés



1.2.2

1.3

1.5

A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése


1.5



KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól

Ábrajegyzék 1. ábra – GOP 1. prioritás felépítése (2007-2012 között megjelenő komponensek alapján) ............... 11 2. ábra – Értékelési kérdés – alkalmazott módszertan mátrix .............................................................. 12 3. ábra – Értékelési kérdés – alkalmazott módszertan mátrix .............................................................. 13 4. ábra – Értékelési kérdések csoportosítása témakörönként .............................................................. 15 5. ábra – Célcsoport-támogatási terület mátrix 2008-ban..................................................................... 19 6. ábra – Célcsoport-támogatási terület mátrix 2012-ben..................................................................... 20 7. ábra – GOP 1. prioritás felépítése .................................................................................................... 26 8. ábra – GOP 1. prioritás pénzügyi előrehaladása .............................................................................. 26 9. ábra – KMOP 1.1 intézkedés pénzügyi előrehaladása ..................................................................... 27 10. ábra – Regisztrált támogatási igény felfutási görbéje (kumulált százalékos érték) ........................ 27 11. ábra – Regisztrált, projektek, elbírálás alatt lévő projektek és megítélt támogatások (nyerési arány) .................................................................................................................................................... 28 12. ábra – Kötelezettségvállalás megoszlása ....................................................................................... 30 13. ábra – Lezárt projektek részaránya a támogatott projektekhez képest .......................................... 31 14. ábra – GOP 1. prioritás lezárt projektek esetében a kifizetett támogatások................................... 31 15. ábra – A szerződés hatályba lépése és a záró kifizetés között eltelt hónapok száma a lezárt projektek esetében ................................................................................................................................ 32 16. ábra – Megítélt támogatások megoszlása 2007-2008. évi kiírásoknál ........................................... 34 17. ábra – Megítélt támogatások megoszlása beavatkozásonként, 2007-2008................................... 34 18. ábra – Trendvonal (leszerződött állomány figyelembevételével) .................................................... 36 19. ábra – GOP 1. Prioritás kiírásai által keletkezett kötelezettségvállalások, valamint azon tényezők, melyek hatottak ezen állományra ......................................................................................................... 38 20. ábra – GOP-1.1.1 átlagos támogatások, illetve a támogatási összeg kerete ................................. 38 21. ábra – GOP-1.2.1 átlagos támogatások mérete, illetve a támogatási összeg kerete .................... 39 22. ábra – GOP-1.3.1/A átlagos támogatások mérete, illetve a támogatási összeg kerete ................. 40 23. ábra – GOP-1.3.1/B átlagos támogatási mérete, illetve a támogatási összeg kerete .................... 40 24. ábra – Támogatások regionális megoszlása .................................................................................. 44 25. ábra – Támogatások megyei megoszlása ...................................................................................... 44 26. ábra – TOP 12 város a kötelezettségvállalást tekintve ................................................................... 44 27. ábra – Egy főre jutó kötelezettségvállalás és bruttó hazai össztermék megyénként ..................... 45 28. ábra – Nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a kötelezettségvállalásnak ........................... 45 29. ábra – Nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a támogatásoknak, régiónként ..................... 46 30. ábra – Kötelezettségvállalás vállalatméret szerinti megoszlás ....................................................... 47 31. ábra – Támogatási értéklánc folyamatai ......................................................................................... 49 32. ábra – Pályázás és kiválasztás folyamata ...................................................................................... 52 33. ábra – Az 1-es prioritás regisztrált projektjeinek száma havi bontásban ........................................ 54 34. ábra – Pályázat beérkezésétől a döntésig eltelt átlagos idő ........................................................... 54 35. ábra – Támogatási szerződés megkötésének folyamata ............................................................... 55 36. ábra – Szerződéskötések átfutási ideje .......................................................................................... 55 37. ábra – Kifizetési és monitoring folyamat ......................................................................................... 56 38. ábra –Kifizetési folyamat átfutási ideje............................................................................................ 57 39. ábra – Szabálytalansági típusok gyakorisága ................................................................................ 58 40. ábra – Regisztrált támogatási igény felfutási görbéje ..................................................................... 63 41. ábra – Kötelezettségvállalás felfutási görbéje (kumulált százalékos érték).................................... 65

4


Táblázatjegyzék 1. táblázat – A GOP helyzetelemzésben és a „Befektetés a jövőbe” stratégia helyzetelemzésében azonosított problémák összehasonlítása .............................................................................................. 16 2. táblázat – Pénzügyi előrehaladás ..................................................................................................... 29 3. táblázat – Megítélt támogatások volumene és megoszlása ............................................................. 33 4. táblázat – Fel nem használt források megoszlása, és az érintett projektek darabszáma ................ 35 5. táblázat – Átlagos kifizetés a projektportfólió különböző előrehaladási fázisaiban .......................... 37 6. táblázat – Kedvezményezettek aktivitása beavatkozáson belül ....................................................... 42 7. táblázat – Kedvezményezettek aktivitása a különböző beavatkozások között ................................. 42 8. táblázat – Eljárásrend típusok ........................................................................................................... 51 9. táblázat – Pénzügyi előrehaladás kiírásonként ................................................................................ 64 10. táblázat – Iparági megoszlás .......................................................................................................... 66

5


Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum a Nemzeti Stratégiai Referencia Kereten belül megvalósuló Gazdaságfejlesztési program kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásaira kiírt konstrukciókat illetve komponenseket értékeli. A projekt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült mint az „Új értékelési keretrendszer” Gazdaságfejlesztés témakörében belül kötött keretszerződés értékelő munkája. Az értékelés célja Jelen értékelés célja, hogy a Nemzeti Stratégiai Referencia Kereten belüli a kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásokról (GOP 1. prioritás és KMOP tükörkonstrukciói), előrehaladásukról átfogó képet adjon és értékelő megállapításokon keresztül javaslatokat fogalmazzon meg a megvalósítás hatékonyságának és eredményességének javításához. A ToR-ral összhangban az értékelés specifikus céljai a következők: ■ a kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozások (és tükörkonstrukcióinak) előrehaladásának vizsgálata; ■ a forrásfelhasználásának vizsgálata, a konstrukció várható forrásfelhasználása a program zárásáig; ■ a forrásfelhasználást akadályozó eljárásrendi és pályázói korlátok azonosítása, javaslatok megfogalmazása a javításukra. Az értékelés tárgya Az értékelés tárgya a GOP 1. prioritás és annak KMOP tükörkonstrukciói. A GOP 1-es prioritás konstrukciói a K+F és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelésének céljából jelentek meg. A GOP 1. prioritáson belül az alábbi intézkedéseket definiálták: ■ 1.1: Piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttműködések ösztönzése ■ 1.2: Innovációs klaszterek támogatása ■ 1.3: A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése ■ 1.5: Projekt előkészítés Tervezői szándék szerint lett volna egy 1.4 intézkedés, ami az ELI megvalósítását takarta volna, végül a kiírás az 1.1 intézkedésen belül, 1.1.1 B-ként jelent meg. Mivel GOP-ból a Közép-magyarországi régióban nem támogathatók vállalkozások, így a KMOP-on belül jelennek meg a GOP 1-es prioritás e régióra vonatkozó kiírásai, leszámítva néhány kivételt, úgy mint az 1.2.1 B, az 1.3.1 D, E és az 1.3.3 komponenseket. Az 1.5 az ELI projekt előkészítését, az 1.1.1 B pedig a megvalósítását takarja, így értelemszerűen ezeknek sincs tükörkonstrukciójuk. Az értékelési riport felépítése Az értékelést a ToR-ban meghatározott értékelési kérdések vezették, amelyek a specifikus célok mentén fogalmazódtak meg. Ezek tükrében a következő három fő témakör mentén épül fel a dokumentum: 1

Beavatkozási struktúra A beavatkozási struktúra fejezet magában foglalja a célrendszer megfelelőségének, az eredeti és a megváltozott beavatkozási struktúra megfelelőségének, valamint a megvalósítás céloknak való megfelelésének értékelését.

2

A konstrukciók összetétele és előrehaladása A konstrukciók összetétele és előrehaladása fejezet bemutatja a prioritás kiírásait, a pénzügyi előrehaladást és prognózist, elemzi az egyes konstrukciókat valamint a projekt portfoliót területi, iparági és vállalatméret szerinti megoszlás alapján.

6


3

Végrehajtási intézményrendszer A végrehajtási intézményrendszerről szóló fejezet a támogatási értéklánc folyamatai mentén tesz értékelő megállapításokat. A fejezet magában foglalja azokat az eljárásrendi, intézményrendszeri problémákat, melyek akadályozhatják a forrásfelhasználást és a hatékony folyamatokat.

Az értékelési riport függelékét képezi a mintaprojektek bemutatása, melynek keretében hat, a GOP IH-val közösen kiválasztott projekt kerül bemutatásra prezentációk formájában. A fejezet olyan K+F+I projekteket szemléltet, melyek az egyes beavatkozási területeken sikeresnek bizonyultak mind a projekt ötlet, mind a megvalósítás szempontjából. A dokumentum kialakításakor cél volt, hogy az értékelés lényegretörő, könnyen olvasható és hivatkozható legyen, az elemzésekből fakadó értékelő megállapításokra és javaslatokra hívja fel a figyelmet. Így az értékelés a témakörönként tett megállapítások mentén épül fel: csupán ezek megismerésével az olvasó teljes képet kap az érintett konstrukciók múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A megállapítások és következtetések az összefüggések bemutatása érdekében összevonásra kerültek értékelő megállapítások formájában; a kiemelkedő értékelő megállapításokat vastagra szedés jelzi. A kapcsolódó rövid, illetve helyenként hosszú távú javaslatok a fejezetek zárasaként jelennek meg. Az értékelés legfőbb eredményei Az alábbiakban témakörönként bemutatjuk a legfőbb megállapításokat és az azokhoz kapcsolódó javaslatokat. Beavatkozási struktúra Értékelő megállapítások ■ A GOP helyzetelemzésében a K+F és innováció magyarországi helyzetére tett megállapítások még mindig relevánsak. ■ A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatási területeit kezdetben sem területileg, sem tematikusan nem határolták le a GOP-tól, így pályázatai 2011-ig versenyeztek a GOP kiírásaival. ■ A célcsoport kijelölése megfelelő volt. ■ A támogatható tevékenységek köre megfelelt a céloknak. ■ A kijelölt célcsoport és a támogatható tevékenységek a céloknak alapvetően megfelelően lettek egymással összehangolva, tehát a 2008-ban kialakított beavatkozási struktúra jól lekövette az OPban meghatározott célokat. ■ A 2011-es és 2012-es módosítások részben a stratégiai környezet megváltozásával magyarázhatók, de legfőképpen az abszorpciós kockázat csökkentés szándékának tudhatók be. Az utóbbi elérése érdekében 2011-ben és 2012-ben új támogatható tevékenységek, valamint új célcsoportok felé való nyitásra volt szükség. Javaslatok ■ A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és más, K+F-et támogató állami kezdeményezés megfelelő lehatárolása annak érdekében, hogy ne versenyző támogatási konstrukciók kerüljenek kiírásra. Ennek megalapozásaként forrástérkép elkészítése, amely bemutatja, hogy az OP-kon belül és kívül milyen források érhetők el K+F fejlesztésre. ■ A 2007-ben kijelölt célcsoport további támogatása, kiegészítve a nagyvállalatok-KKV-k közötti együttműködés ösztönzésével és egyes területeken a visszatérítendő támogatások bevonásával. ■ Mind a szűken (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés), mind a tágan (fejlesztés, piacra vitel, márkaépítés) értelmezett K+F+I tevékenység további támogatása, ezek elkülönülő konstrukciónkénti kialakítása fejlődési lépcső mentén. ■ A megvalósítás céloknak való megfeleltetése és K+F+I specifikussá tétele többek között komplex, fejlődési lépcső menti támogatási struktúra és fejlődési szakaszonként egyre könnyebb eljárású támogatások kialakításával, szakmai menedzsment igénybevételi lehetőségének biztosításával, valamint a létszámtartás és az árbevétel típusú vállalások megszüntetésével. A konstrukciók összetétele és előrehaladása Értékelő megállapítások ■ A GOP 1. prioritás kerete 277 milliárd forint, melynek jelentős része le lett fedve projektekkel: 228 milliárd forint a kötelezettségvállalás összege (az ELI nagyprojekt még nem került lekötésre).

7


Ugyanakkor eddig összesen 95 milliárd forintnyi támogatás, a keret harmada került kifizetésre, mely időarányosan jelentős elmaradást mutat az ütemtervhez képest. ■ A GOP 1. prioritás tükörintézkedésére, a KMOP 1.1-re összesen 91 milliárd forintnyi pályázati igény érkezett. A kötelezettségvállalás mértéke 49 milliárd forint, amelyből 31 milliárd támogatási forrás került kifizetésre. ■ A GOP 1. prioritás keretein belül támogatott 2 876 projekt mellett 969 projekt került támogatásra a tükörintézkedéseken keresztül a Közép-magyarországi régióban, ezáltal összesen 277 milliárd forintnyi támogatást juttatva a K+F-re és innovációra. ■ A Közép-magyarországi régióban a regisztrált állomány nagyobb aránya eredményezett kötelezettségvállalást és kifizetést, mely a regisztrált állomány egyenletesebb felfutási görbéjével magyarázható. ■ A Közép-magyarországi régióban összességében magasabb a kifizetések aránya a megítélt támogatásból (52%-35%). Ez két tényező együttes eredményének a következménye: Egyrészt magyarázható a GOP „fiatalabb” projektportfóliójával, mely hatására átlagosan kevesebb projekt zárult le, illetve átlagosan a projektek a megvalósítás egy korábbi szakaszában állnak. Másrészt az egyes GOP-os kiírásokat összevetve a tükör beavatkozásaikkal, arányaiban nagyobb kifizetéseket érnek el a Közép-magyarországi pályázati kiírások. ■ A GOP 1. Prioritás illetve a KMOP 1.1 Intézkedés által támogatott projektek megvalósítása a szerződéskötést követően átlagosan két-három évet vesz igénybe, a vizsgált időpontig lezárt projektek alapján. ■ Az eddigi trendek alapján a leszerződött állomány képes lesz 2013 végére lefedni a prioritás pénzügyi keretét, azonban az ELI-projekt megvalósítása és lezárása szükséges a források lehívásához. ■ A teljes abszorpciós szint eléréséhez szükséges a túlvállalás. ■ A 2011. és 2012. évi kiírások lényegesen jelentősebb pályázói aktivitást eredményeztek, mely a korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételrendszer és az alternatív források hiányának lehet az eredménye. ■ Az igényelhető maximális támogatási összeg növelése nem minden esetben eredményezett magasabb forráslekötést. A múltbeli tapasztalatok alapján a támogatási intenzitás jelentősebb ösztönzőnek bizonyult. ■ A támogatások regionális megoszlása egyenlőtlen: a legnagyobb megítélt támogatással Dél-Alföld és Közép-Dunántúl rendelkezik. A megyei megoszlás még nagyobb különbségeket mutat. A támogatások jelentős részében néhány, tipikusan egyetemi nagyváros részesült, illetve azon városok, ahol az Akkreditált Innovációs Klaszterek összpontosulnak. ■ A GOP 1. prioritása és a KMOP 1.1 intézkedése jelentős mértékben KKV-kat támogat: A GOP esetében a források 79 százaléka, míg a KMOP-nál a források 88 százaléka került mikro-, kis- és középvállalatokhoz. Javaslatok ■ A még jelen programozási időszakban induló kiírások során azon komponensek támogatása ajánlott, melyek magasabb abszorpciós szintet eredményeznek. ■ A jelen programozási időszakban olyan komponensek támogatása javasolt, ahol a megítélt projektek az átlagos megvalósítási idejük alapján még kivitelezhetőek. ■ A jelenlegi trendek alapján túlvállalás szükséges az optimális forráslekötéshez, azonban ez is csupán akkor elégséges, ha az ELI-beruházásnak a 2007-2013-as programozási időszakra tervezett fázisa megvalósul és kifizetésre kerül. Végrehajtási intézményrendszer Értékelő megállapítások ■ A támogatott projektek kiválasztásának módja a végrehajtási szempontokat helyezi előtérbe a projekt szakmai értékelésének rovására. ■ A pályázatok értékelése túl hosszú időt vesz igénybe, mely rontja a pályázók esélyeit a fejlesztési versenyben. A pályázatok beérkezése és a végső támogató döntés között eltelt tényleges átfutási idő átlagosan 100 napnál is magasabb, ami jelentősen meghaladja a szabály szerint előírt határidőt.

8


■ Míg a szerződéskötés a tapasztalatok szerint az informatikai nehézségektől eltekintve problémamentes, addig a szerződésmódosítások kezelése várhatóan komoly problémákat fog generálni 2013-tól. ■ Mivel az 1. prioritás projektjei jellemzően két-három év átfutási idővel valósulnak meg és egyes konstrukciók esetében a pályázatok felfutása az elmúlt hónapokra tehető, az intézményrendszer jelentős kihívással néz szembe 2013-tól, amikor számos projekt zárása várható. ■ Ugyan a támogatások folyósítására a kifizetési igénylés beérkezésétől számítva 45 nap áll rendelkezésére az intézményrendszernek, a bruttó, azaz valós átfutási idő 100 nap, mely leginkább a hiánypótlásoknak tudható be. Javaslatok ■ A pályázatok értékelésekor az innovációs potenciál vizsgálatának előtérbe helyezése a vállalatértékeléssel szemben. ■ A pályázati kiírások időzítése illeszkedjen a KSz kapacitásaihoz és viszont, a kapacitások igazodjanak a felmerülő pályázati igényekhez. ■ A pályázati szakasz során a folyamatlépések, felelősök és határidők átláthatóságának növelése. ■ Az önálló költségvetésű konzorciumi tagokkal való egyedi kommunikálás engedélyezése javasolt, illetve javasolt, hogy az említett tagok egyesével is nyújthassanak be kifizetési igénylést, és a korlát ne a teljes projekthez legyen kötve.

9


1

Az értékelés kontextusa

Jelen dokumentum az „Új értékelési keretrendszer” 3. LOT (Gazdaságfejlesztés) témakörén belül készült. Az Értékelés a kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól (GOP I. prioritás és KMOP 1.1 tükörkonstrukciók; időtáv: 2007-2012. 3. negyedév) projekt feladatkiírását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) 2012. szeptember 10-én küldte el a KPMG Tanácsadó Kft részére. A projektterv 2012. október 15-én került elfogadásra, az értékelési munka október végén indult.

1.1

Az értékelés célja

Jelen értékelés célja, hogy a Nemzeti Stratégiai Referencia Kereten (a továbbiakban: NSRK) belüli a kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól (GOP 1. prioritás és annak KMOP 1.1 tükörkonstrukciói) előrehaladásáról átfogó képet adjon, értékelő megállapításokon keresztül javaslatokat fogalmazzon meg a megvalósítás hatékonyságának és eredményességének javításához. A ToR-ral összhangban az értékelés specifikus céljai a következők: ■ a kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozások (és tükörkonstrukcióinak) előrehaladásának vizsgálata; ■ a forrásfelhasználásának vizsgálata, a konstrukció várható forrásfelhasználása a program zárásáig; ■ a forrásfelhasználást akadályozó eljárásrendi és pályázó korlátok azonosítása javaslatok megfogalmazása a javításukra.

1.2

A kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozások bemutatása

Az NSRK-n belüli operatív programokban a kutatás-fejlesztést és innovációt célzó beavatkozások prioritás szinten egyrészt a GOP-ban, másrészt a KMOP-ban jelennek meg intézkedésként. A GOP fő célkitűzése a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése a produktív szektor versenyképességének erősítése révén. A GOP négy plusz egy prioritással rendelkezik, amelyek a következők: 1. K+F és innováció a versenyképességért Célja: A K+F és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése 2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Célja: A vállalati kapacitások komplex fejlesztése 3. A modern üzleti környezet erősítése Célja: Az üzleti környezet fejlesztése 4. Pénzügyi eszközök Célja: A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése 5. Technikai segítségnyújtás

10


A GOP 1. prioritás megjelent intézkedéseit és konstrukcióit az alábbi táblázat foglalja össze. 1. ábra – GOP 1. prioritás felépítése (2007-2012 között megjelenő komponensek alapján) Prioritás

Intézkedés


1.1

1.2




GOP

KMOP









1.1.2






1.2.1






Innovációs és technológiai parkok, valamint fejlesztési központok támogatása



1.1.1 1.1.1 B

1.2.1 B

Innovációs és technológiai parkok támogatása



1.3.1. A






1.3.1 B






1.3.1. C






1.3.1. D




1.3.1. E




1.3.1 F






1.3.2






1.3.3







1.2.2

1.3

1.5



1.5



Forrás: GOP, Akciótervek

A GOP ex-ante értékelés a prioritás konstrukcióit az alábbiak mentén értékelte: ■ 1.1.1 Átfogó célja a K+F központok támogatása az állami kutatóhelyeken keletkező tudás hasznosításához szükséges piaci környezet megteremtésével. Specifikus célja a fejlesztési pólusokban jelen levő, már versenyképes és megfelelő beszállítói hálózattal rendelkező vállalatok megerősítése. A konstrukció együttműködésre ösztönzi az egyetemi és vállalati kutatást. ■ 1.1.2 Átfogó célja a pólusrendszerhez szükséges infrastruktúra kialakítása. Az ex ante értékelés ugyanakkor felveti, hogy Magyarországon nem ágazati szempontú a fejlődés és/vagy a fejlesztés, illetve nem jellemző, hogy az innovációs tevékenységeket szolgáltatásként végezzék a szervezetek, kutatóhelyek. Az értékelés szerint az infrastruktúrát igénybe vevő kutatóhely előreláthatólag megegyezik az infrastruktúrát kiépítő társasággal, azaz nem jellemző, hogy infrastrukturális beruházásként kutatóhelyek épülnének, amelyekbe később más vállalatok is betelepülnének. ■ 1.2.1 Átfogó célja kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítása, melyek ugyan már léteztek Magyarországon, de eredeti funkciójukat nemigen tudták betölteni. Célcsoportja a fejlesztési pólusokon belüli, azok fő tevékenységéhez kapcsolódó vállalkozások támogatása. ■ 1.3.1 Specifikus célként már a végső fázisokban lévő fejlesztési tevékenységet finanszíroz; kifejezetten innovatív vállalkozásokat célzott meg. ■ 1.3.2 Átfogó célként új vállalati K+F egységek létesítését támogatja, amelyekben önálló K+F tevékenység folyik és melyek alkalmasak kooperációra kutatóintézményekkel. Eredetileg egyedül ez a konstrukció adott lehetőséget – közvetlenül a fejlesztési pólusokban működő gazdasági központok esetében – K+F+I célú ingatlan építésére, bővítésére, fejlesztésére. ■ 1.3.3 Átfogó célként a kutatás-fejlesztési eredmények és innovatív ötletek gyakorlati megvalósítását támogatta, az ötlettől a prototípusig; az ötletek hasznosításán keresztül a tőkevonzó képesség megteremtését tűzte ki specifikus célként. A KMOP-ban az 1.2.1 B, az 1.3.1 D, E és az 1.3.3 kivételével minden fenti konstrukciónak létezik megfelelője az 1.1 a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése

11


intézkedésen belül. Az 1.5 az ELI projekt előkészítését, az 1.1.1 B pedig a megvalósítását takarja, így értelemszerűen ezeknek sincs tükörkonstrukciójuk.

1.3


Az értékelő munkát a ToR-ban felvázolt értékelési kérdések megválaszolása vezette. Az értékelési kérdések a következők voltak: 1. Hogyan alakult a konstrukciók előrehaladása a programidőszak alatt? (3.1.1 kérdés a ToR alapján) 2. Milyen magyarázat adható a K+F+I konstrukciók előrehaladásának különbözőségeire? (3.1.1.1 kérdés a ToR alapján) 3. Milyen előrehaladás prognosztizálható a programidőszak végéig? (3.1.2 kérdés a ToR alapján) 4. Milyen, a forrásfelhasználást akadályozó eljárásrendi korlátok azonosíthatók, és hogyan javíthatók? (3.1.1.2 kérdés a ToR alapján) 5. Milyen a forrásfelhasználást akadályozó pályázói korlátok azonosíthatók, és hogyan javíthatók? (3.1.1.3 kérdés a ToR alapján) 6. Mely megvalósított K+F+I projektek sikeresek, melyek a siker tényezői? (3.1.1.4 kérdés a ToR alapján) 7. Hogyan javítható a kutatás-fejlesztést forrásfelhasználása? (3.1 kérdés a ToR alapján)

1.4

és

innovációt

célzó

beavatkozások

Alkalmazott módszertan

Az értékelés során az egyes értékelési kérdések megválaszolásához különböző adatgyűjtési, módszertani eszközök és elemzési technikák kerültek alkalmazásra.

x

x

5

Milyen magyarázat adható a K+F+I konstrukciók előrehaladásának különbözőségeire?

x

x

x

6

Milyen előrehaladás prognosztizálható a programidőszak végéig?

7

Milyen, a forrásfelhasználást akadályozó eljárásrendi korlátok azonosíthatók, és hogyan javíthatók? Milyen a forrásfelhasználást akadályozó pályázói korlátok azonosíthatók, és hogyan javíthatók?

8

9

Mely megvalósított K+F+I projektek sikeresek, melyek a siker tényezői?

10

Hogyan javítható a kutatás-fejlesztést és innovációt célzó beavatkozások forrásfelhasználása?

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Helyszíni látogatás

x

Mélyinterjú

Hogyan alakult a konstrukciók előrehaladása a programidőszak alatt?

Folyamatelemzés

Adatbáziselemzés

4


Trendvizsgálat

Dokumentumelemzés

2. ábra – Értékelési kérdés – alkalmazott módszertan mátrix

x

x

x

x

Forrás: KPMG

12


A témakörönként alkalmazott adatgyűjtési, módszertani eszközök és elemzési technikák a következők:

x

Végrehajtási intézményrendszer

x

x

Helyszíni látogatás

x

Mélyinterjú

Konstrukciók összetétele és előrehaladása

Folyamatelemzés

x

Trendvizsgálat

Beavatkozási struktúra

Adatbáziselemzés

Értékelési témakörök

Dokumentumelemzés

3. ábra – Értékelési témakör – alkalmazott módszertan mátrix

x

Mintaprojektek bemutatása

x

x x

x x

Forrás: KPMG

Dokumentumelemzés Az értékelés során számos olyan dokumentum került feldolgozásra, amely kiinduló információs forrásként szolgált az értékelési kérdések megválaszolásához, többek között a program releváns dokumentumai (úgymint ÚMFT, GOP, akciótervek, kiírások), korábban készült releváns elemzések (GOP jelentések, korábbi GVOP értékelések, Equinox tanulmány, KTIA értékelés), valamint a 1 végrehajtási intézményrendszer működését szabályozó, leíró dokumentumok. Adatbáziselemzés Az adatbáziselemzés során az NFÜ által rendelkezésre bocsátott EMIR adatbázisok kerültek feldolgozásra és elemzésre. Az előrehaladás elemzéshez felhasznált adatok fordulónapjai 2013. február 25. Az adatok alapján az előrehaladásra vonatkozó kérdés megválaszolására a következő szempontok mentén készült az elemzés: ■ Pénzügyi előrehaladás: – Regisztrált igény, megítélt támogatás, kötelezettségvállalás, leszerződött állomány és kifizetések alapján – Konstrukció, komponens és kiírás szerinti bontásban – Lezárt projektek vizsgálata – Nem lehívott források megoszlása – Átlagos projektméret vizsgálata ■ Projektportfólió vizsgálata: – Iparági megoszlás (országos és regionális szinten) – Területi megoszlás (régió, megye) – Vállalatméret szerinti megoszlás A végrehajtási intézményrendszer fejezetben szereplő EMIR adatok esetében a fordulónap 2012. október 8. Az adatok az átfutási idők és más, pl. hiánypótlási statisztikák elkészítésére és elemzésére szolgáltak. A kifizetések átfutási idejénél az EMIR adatbázis fordulónapja: 2012. október 18.

1

A feldolgozott dokumentumok listája az 5.3-számú mellékletben található.

13


Trendvizsgálat A trendvizsgálat során a historikus EMIR adatok alapján a pályázat historikus előrehaladásának tapasztalata alapján, illetve a pályázati aktivitás és a gazdasági helyzet állandósága mellett a kötelezettségvállalás alakulásának, és ez alapján a kifizetéseknek az előrejelzése történt. Folyamatelemzés A folyamatelemzés a rendelkezésre álló dokumentumok alapján felrajzolt magas szintű folyamatábrák mentén vizsgálta a végrehajtási intézményrendszer működését: azonosítva az egyes feladatokat, az azokat ellátó felelősöket és a feladatok előírt és valós átfutási idejét (az adatok rendelkezésre állásának függvényében). Mélyinterjú Az interjúk a dokumentum-, adat- és folyamatelemzés során nyert információk validálására, kiegészítésére, valamint az elemzések eredményeinek hátterében álló okok feltárására szolgáltak. Ennek okán minden értékelési kérdés megválaszolásánál sor került interjúk folytatására. Az 2 interjúalanyok személye az NFÜ-vel történt egyeztetés után került kiválasztásra. A mélyinterjúk félig strukturált formában valósultak meg: az interjúk előre elkészített, a tématerületnek megfelelő kérdőívek mentén haladtak, ugyanakkor a megkérdezetteknek lehetőségük nyílt saját, a konstrukciók kapcsán alkotott képük szabad megosztására, fejlesztési javaslataik kifejtésére. Helyszíni látogatások A projekt során hat fejlesztés került kiválasztásra. A kiválasztott hat projekt esetében kiemelt szempontok a következők: ■ legjobb gyakorlat legyen, azaz megfeleljen a KPMG és a Megrendelő által definiált sikerkritériumoknak; ■ meghatározott projekttípusokat fedjenek le; ■ befejezett fejlesztések legyenek. A fenti kritériumok alapján a kiválasztás módszertana nem statisztikai mintavétellel történt, hanem közös egyeztetés alapján a Megrendelővel. A helyszíni látogatásokat megelőzte egy sablon összeállítása, amely mind a hat látogatás outputjaként szolgált, többek között a következő témák mentén: projektcél, megvalósítás tapasztalatai, eredmények, fenntarthatóság, tanulságok. A helyszíni látogatás során irányított interjú lefolytatására került sor a kedvezményezett vezetőjével, valamint a projektet valóban menedzselő személlyel.

1.5

Az értékelési riport tartalma

Az értékelési riport négy fejezetből épül fel. Az 1. (jelen) fejezet bemutatja az értékelés kontextusát, azaz ismerteti az értékelés célját, az értékelés tárgyát képező konstrukciókat, az értékelési kérdéseket, az alkalmazott módszertant valamint a riport felépítését. A riport következő három fejezete az értékelési kérdésekkel kapcsolatban tett értékelő megállapításokat tartalmazza, tematikus témakörök mentén, majd ezek alapján javaslatokat fogalmaz meg. A tematikus témakörök és az értékelési kérdések kapcsolódását az alábbi táblázat foglalja össze.

2

Az interjúalanyok listája az 5.2-es számú mellékletben található.

14


4. ábra – Értékelési kérdések csoportosítása témakörönként Témakörök

ÉK 1.

ÉK 2.

ÉK 4.

ÉK 5.

ÉK 6.

x

Beavatkozási struktúra Előrehaladás

ÉK 3.

x

x

ÉK 7.

x x


x x

x

Mintaprojektek bemutatása

x x

Forrás: KPMG

A 2. fejezet a GOP 1. prioritás beavatkozási struktúráját mutatja be a következők mentén: ■ célrendszer megfelelősége ■ az eredeti beavatkozási struktúra megfelelősége ■ a megváltozott beavatkozási struktúra megfelelősége ■ a megvalósítás céloknak való megfelelése ■ javaslatok A 3. fejezet a konstrukciók összetételét és előrehaladását ismerteti: ■ komponensek és kiírások ■ pénzügyi előrehaladás és prognózis bemutatása ■ pályázati feltételrendszer és környezet ■ projekt portfolió ismertetése ■ javaslatok A 4. fejezet a végrehajtási intézményrendszer értékelését foglalja magába: ■ megállapítások a támogatási értéklánc mentén ■ javaslatok Az értékelési riport függeléke tartalmazza a hat kiválasztott mintaprojekt bemutatását. A kiválasztott hat mintaprojekt a következő: ■ GOP 1.1.1 Nagyáteresztő képességű invivo szív-elektrófizilogiai vizsgálórendszer a gyógyszerjelölt molekulák fejlesztéséhez és safety farmakológiai vizsgálatához ■ GOP 1.2.2 Gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs központ létrehozása Debrecenben ■ GOP 1.3.1 A THIN FILM napelem gyártó technológiai sor lézeres szétválasztó vágó egységének (laser scriber) fejlesztése, prototípusának megépítése ■ GOP 1.3.1 B Biztonságos, tojáslé alapú funkcionális termékcsalád fejlesztése ■ KMOP 1.1.4 B (GOP 1.3.1 C tükörkonstrukció) Repülőgép szimulátor pilótaképzésre való felkészítése, a szükséges fejlesztések végrehajtása ■ KMOP 1.1.5 (GOP 1.3.2 tükörkonstrukció) Korszerű platformokon alapuló Preklinikai Képalkotó és Metabonomikai Biomarker Kutatási Centrum létrehozása a Richter Gedeon Nyrt-ben

15


2

Beavatkozási struktúra

Vonatkozó értékelési kérdések: 1. Milyen magyarázat adható a K+F+I konstrukciók előrehaladásának különbözőségeire?

E fejezet a Gazdaságfejlesztési program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozási struktúráját értékeli. Az értékelés során az eredeti célrendszer megfelelőségén túl a célcsoporttámogatási terület mátrix mentén vizsgáljuk a beavatkozást és annak változásának megfelelőségét. Ezen felül a megvalósítás célrendszernek való megfelelése is vizsgálatra kerül. A fejezet a következő pontok mentén épül fel: ■ célrendszer megfelelősége ■ az eredeti beavatkozási struktúra megfelelősége ■ a megváltozott beavatkozási struktúra megfelelősége ■ a megvalósítás céloknak való megfelelése

2.1 Célrendszer megfelelősége 1.

A GOP helyzetelemzésében a K+F megállapítások még mindig relevánsak.

és

innováció

magyarországi

helyzetére tett

A korábban feltárt hazai problémák továbbra is fennállnak, ugyanis a 2007-es Gazdaságfejlesztési Operatív Program helyzetelemzésben azonosított problémák jelentős része megjelenik a 2012-es „Befektetés a jövőbe” stratégia helyzetelemzésében is. Ezen felül az EU 2014-2020-ra vonatkozó Pozíciós Papírja 3 is átfed e problémákkal. 1. táblázat – A GOP helyzetelemzésben és a „Befektetés a jövőbe” stratégia helyzetelemzésében azonosított problémák összehasonlítása GOP K+F és innováció helyzetelemzés „Befektetés a jövőbe” stratégia (2007) megállapításai helyzetelemzés (2012) megállapításai

■ Alacsony teljes és vállalati K+F ráfordítás, stagnáló K+F beruházás

A kutatási és innovációs aktivitás vállalatmérettől függetlenül alacsony

■

■

■ -

■ Egyenlőtlenségek a K+F és az innováció ágazati és területi megoszlásban

Magyarországon a GDP-arányos KFI ráfordítások csak lassan növekednek Az összes KFI ráfordításon belül a vállalati KFI források gyorsan növekednek, és ma már meghaladják az állami forrásokat

Pozíciós Papír

■

■ tevékenység ■

A vállalati KFI ágazatilag is nagyon koncentrált, ma a húzóágazatok a gyógyszeripar, a járműipar és az informatika Erős területi koncentrációval is párosul, Budapest és agglomerációja messze kiemelkedik a vállalati KFIben

■

Alacsony K+FI ráfordítás: mind a magyarországi Europa 2020 célkitűzéstől, mind az EU 2020 célkitűzéstől messze áll az ország

Főként nemzetközi vállalatok aktívak K+F+I területen Kevés magyar KKV innovatív (15%) Területi koncentrácó: főként a fejlett régiókban A mezőgazdasági szektor mérsékelten kapcsolódik be.

A közfinanszírozású kutatóhelyek tevékenysége nem hasznosítás-orientált

3

Position of the Commission Services on the development of Partnership Agreement and programmes in Hungary for the period 2014-2020

16


■ ■ Szétaprózott kutatási és innovációs folyamatok, gyenge együttműködés

■

Egyenlőtlen színvonalú K+F alapinfrastruktúra

■ ■

Fejletlen inkubáció és tőkeprogramok

A K+F és innováció humán erőforrás feltételei korlátozottak

■

Napjainkban a vállalati szektor KFI tevékenysége egyszerre szétaprózódott és koncentrált Magyarország teljesítménye mindenekelőtt az innovációs együttműködéseket leíró mutatók, főként a kutatóhelyek és a vállalatok közötti kapcsolatok terén marad el az átlagostól Kiugróan gyenge pont a kis- és közepes vállalkozások együttműködése a hazai és a külföldi nagyvállalatokkal, tudásbázisokkal

■ ■ ■ ■

A magyar vállalatok nem kapcsolódnak be a multinacionális vállalatok ellátó láncába Az együttműködés az egyetemek, az állam és a vállalatok, különösen a KKV-k között alacsony A tudásmegosztás és a kutatók mobilitása a privát és állami szektor között alacsony

A kutatási infrastruktúra színvonala elmarad az EU fejlettebb országaitól Magyarországon a start-up és spinoff cégeket segítő magvető tőke hiánya miatt a spin-off folyamatok gyakran kezdeti szakaszban elakadnak

■

Szűkös finanaszírozási lehetőségek (pl. hitel), különösen a start-up cégek számára

Növekvő problémát jelent a kutatói utánpótlás megoldása

Forrás: Gazdaságfejlesztési Operatív Program, Befektetés a jövőbe - Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 2.

A GOP-ban kijelölt célok a helyzetelemzés, a TTI stratégia alapján, valamint az Európai Uniós irányelvek szerint lettek kialakítva, melyek még mindig relevánsak. A prioritás és a Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiája közötti összhang jó, a prioritás a stratégiára épült. A tudomány-, technológia- és innovációpolitika 2013-ig megfogalmazott középtávú céljai, azaz hogy erősödjön a vállalatok kutatási-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenysége, épüljenek ki nemzetközileg versenyképes K+F+I kapacitások, központok, erősödjön a társadalmi versenyképességet megalapozó tudás és erősödjön a régiók K+F+I kapacitása tükröződnek a prioritásban.

3.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatási területeit kezdetben sem területileg, sem tematikusan nem határolták le a GOP-tól, így pályázatai 2011-ig versenyeztek a GOP kiírásaival. Az Innovációs Alap gondolata 2002-2003-ban merült fel, első pályázatai 2004-ben jelentek meg. A GVOP ezzel párhuzamosan, 2004-ben indult. A GVOP 3.3-as intézkedésének (a vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése) értékelése kimondja, hogy 2004-től egyre inkább összhangba került a hazai kutatás-fejlesztési politika, illetve az annak eszközéül szolgáló támogatási rendszer. Az értékelés megállapítása szerint ekkor a GVOP forrásokat kiegészítették a KTIA, valamint az egyéb EU-s (FP6 – Sixth Framework Programme, CIP – Competitiveness and Innovation Framework Programme) források, azaz nem alakult ki verseny a különböző források között. A 2007-ben induló GOP és a KTIA forrásai ugyanakkor már alapvetően egyazon fejlesztési célt szolgálták: Az Innovációs Alap fő célkitűzései között a vállalati innováció erősítése, valamint a vállalkozások és az egyetemek közötti együttműködés megteremtése jelennek meg, melyek átfednek a GOP 1. prioritással. Mivel a célok megvalósítását nem határolták le sem a specifikus célok, sem a támogatható tevékenységek vagy a célcsoport szempontjából, a két forrás között verseny alakult ki. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2004.01.01. – 2009.12.31. közötti működésének átfogó értékelése kiemeli, hogy a „Strukturális Alap KFI pályázatai bővítették a kínálatot, egyben – a célok és prioritások részbeni átfedése miatt – versenyt is támasztottak a KTI Alapból finanszírozott programoknak.” A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a célcsoport nagyobb része az Innovációs Alap mellett döntött, többek között mivel a pályázás adminisztratív terhei könnyebbnek bizonyultak illetve magasabb volt a támogatási intenzitás is. Ezt követően, 2011 őszétől, egyrészt az Innovációs Alap forrásainak szűkülésének, másrészt a KMOP-források kimerülésének következtében, a támogatások elhatárolását módosították: A Közép-magyarországi régióban jelentkező nagy forrásigény miatt az Innovációs Alap forrásaiból elsősorban erre a régióra vonatkozóan írtak ki pályázatokat, míg a GOP forrásai – továbbra is – a konvergencia régiók K+F-fejlesztéseit támogatták. Megjelentek olyan kiírások, mint a Piacorientált

17


kutatás-fejlesztési tevékenység támogatatása a Közép-magyarországi régióban, mely az 1.1.1 4 konstrukciót pótolta. Így a gyakorlatban a KTIA- és a GOP-források 2012-től egymásnak már elsősorban nem versenytársai, hanem kiegészítői lettek.

2.2 Az eredeti beavatkozási struktúra megfelelősége 4.

A célcsoport kijelölése megfelelő volt. ■ A prioritás elsődleges célcsoportja a már működő, stabil, fejlődés alatt álló vállalkozások. Vállalatméret szerint mind a mikro és KKV-k, mind a nagyvállalatok támogathatók. A mikro és KKV-k az Európai Uniós elveknek megfelelően első számú kedvezményezettjei a K+F+I támogatásoknak. Mivel a nagyvállalatok intenzívebb K+F aktivitása jelentős munkahelyteremtő és tovagyűrűző hatással bírhat, támogatásuk indokolt. ■ A pályázati kiírások célcsoportjában nem jelennek meg az innovatív fiatal vállalkozások (start-upok), ezek támogatása más beavatkozáson (a Jeremie kockázati tőke alapon) keresztül valósul meg. E célcsoport támogatásához szükséges kézenfogó, támogató intézményrendszer csak a kockázati alapoknál adott ma Magyarországon. A start-up vállalkozásoknál, ahogy azt nemzetközi példák is mutatják, különösen fontos szerepe van a mentorálásnak, innovációs menedzsmentnek; erre azonban a jelenlegi intézményrendszer nincs sem kompetencia, sem kapacitás szempontjából felkészülve. A kockázati tőke alapok rendelkeznek a szükséges kapacitással és tudással mind a támogatandó projektek kiválasztásához, mind a mentoráláshoz és innovációs menedzsmenthez. ■ A vállalkozások önállóan, illetve egymással együttműködve, klaszterek formájában is célcsoportjai a beavatkozásnak, ami megfelel a prioritás – a vállalkozások önálló K+F+I aktivitásának ösztönzése és együttműködések kialakítása, megerősítése – céljainak. A magyar akkreditált klaszterek kelet-közép európai viszonylatban megállják helyüket, mind fejlettségük, mind piacuk tekintetében, továbbá néhány klaszter, mint pl. a Mobilitás és Multimédia Klaszter nyugat-európai összehasonlításban is kiemelkedőnek bizonyul. Ennek ellenére hosszútávon jelentős erőfeszítéseket kell tenniük, hogy versenyképesek legyenek. ■ Egyetemek és közhasznú kutatóhelyek is célcsoportjai a beavatkozásnak, ugyanakkor csak gazdasági társaságokkal együttműködve. Csupán gazdasági társaság lehet főkedvezményezett ebben az esetben is, mivel a GVOP tapasztalatai azt mutatták, hogy a gazdasági társaság mint kedvezményezett hatékonyabban képes menedzselni a végrehajtással járó adminisztratív terheket. A tapasztalat azt mutatja, hogy nehézséget okoz és nagy abszorpciós kockázatot jelent, hogy nem gördülékeny az együttműködés az egyetemekkel, mivel késve teljesítenek egyes kötelezettségeket (pl. késve nyújtanak be fenntartási jelentést) részben a hosszadalmas belső adminisztrációs folyamatok, a gyakori átalakítások illetve a felelősök gyakori módosulása miatt. További hozadéka lehet a vállalkozók főkedvezményezetti státuszának, hogy az egyetemek között egyfajta verseny alakulhat ki, mivel a vállalkozásnak van lehetősége választani, hogy mely intézményt vonja be az együttműködésbe. ■ A pólusprogram elképzelés három célcsoport, az egyetemek, önkormányzatok és vállalkozások együttműködését célozta volna meg. Ugyan a beavatkozás összhangban lett volna a célokkal, Magyarországon az érintett szereplők ilyen típusú együttműködésre még nem voltak felkészülve, valamint a válság is közbeszólt, így csupán egy ilyen célcsoporttal rendelkező projekt valósult meg. A válságon felül a sikeres projektek alacsony számát részben az indokolta, hogy mind a magyar vállalkozói kultúra, mind az egyetemi rendszer, mind a közszféra részéről hiányzott annak a háttérnek, környezetnek a maradéktalan biztosítása, amely egy komplex projekt megvalósításához szükséges együttműködésnél nélkülözhetetlen. A három, más-más elven

Az Innovációs Alap e két kiírása a 2012. évi 13,4 milliárd forintnyi allokált forrásból 12 milliárd forintot tett elérhetővé a pályázók számára.

4

18


működő célcsoport közötti koordináció hiánya, valamint az elköteleződés különböző illetve változó szintje végül ellehetetlenítette a nyertes projektek megvalósulását. Éppen ezért az Európai Bizottság Pozíciós Papírja is az egyik legnagyobb kihívásként az egyetemek, a közszféra és a vállalkozások, azon belül is a KKV-k közötti együttműködés fennmaradó hiányát emeli ki, továbbá rámutat a tudományos intézmények és a magán szektor közötti nem megfelelő tudásmegosztásra és kutatói mobilitásra. 5.

A támogatható tevékenységek köre megfelelt a céloknak. A célok mind a szűken értelmezett K+F, mind az innovációs tevékenységek támogatását kijelölték. ■ A szűken értelmezett K+F-en belül is elsősorban üzleti célú, de nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek támogatását tűzte ki célul a beavatkozás, támogatva az ipari kutatást és a kísérleti fejlesztést. Ennek értelmében az alapkutatás nem szerepelt a támogatható tevékenységek között. A szűken értelmezett K+F-et elsősorban az 1.1-es és 1.2-es intézkedések szolgálják. ■ A tágabb értelemben vett K+F+I tevékenységeket (pl. minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek), valamint a fejlesztésen felül a piacra vitelt, márkaépítést is támogatja a beavatkozás az 1.3 intézkedéssel. ■ A K+F és innováció intézményi, infrastrukturális feltételeinek fejlesztését kitűző célnak megfelelően K+F+I-s célt szolgáló infrastruktúra és ingatlan-beruházás, valamint eszközbeszerzés is támogatható az 1.2.1 és 1.3.3-n belül. ■ A projektek szakmai menedzsment tevékenysége a legtöbb konstrukcióban nem támogatható. Enélkül ugyanakkor nehezen valósíthatók meg a projektek, melyből adódóan megnőhet a megvalósítási kockázat. A K+F konstrukciók jellemzőjévé vált, hogy nem elszámolható bennük semmilyen projektmenedzsment ráfordítás a projekt méretétől függetlenül. Ennek oka, hogy a K+F projekttámogatás jogcímen projektmenedzsment nem elszámolható a jelen EU-s támogatási irányelvek alapján. Ez alól csak néhány konstrukció képez kivételt (1.1.1-en belül projekt koordinációs tevékenységek). Mindez nem életszerű. A szóban forgó K+F feladatok végrehajtása jellegéből fakadóan projektmenedzsmentet igényel, a projektmenedzsment módszertanok kifejezetten azzal a céllal jöttek létre, hogy az újdonságokat létrehozó folyamatok kezelését mederbe tereljék. A kijelölt célcsoport és a támogatható tevékenységek a céloknak alapvetően megfelelően lettek egymással összehangolva, tehát a 2008-ban kialakított beavatkozási struktúra jól lekövette az OP-ban meghatározott célokat. 5. ábra – Célcsoport-támogatási terület mátrix 2008-ban Célcsoport Támogatási terület

Prototípusfejlesztés

Vállalkozások + kutatóhelyek, mint konzorcium tagok

Vállalkozások

1.1.1

Akkreditált innovációs klaszterek

1.3.2 1.3.1 A

1.3.1 B

Korábban nyertes KKK/RET központok

Kapacitás (infrastruktúra) fejlesztés

Nagyprojekt

1.2.2

1.3.1 A

1.4.1

Szolgáltatásnyújtás támogatása (marketing)

Innovációs és technológiai parkok pólusvárosokban

1.1.2

Termék/ szolgáltatásfejlesztés

1.3.3

6.

1.3.1 B

1.1.2

1.2.1 1.2.2

Forrás: KPMG Megjegyzés: A GOP és KMOP célcsoportja és beavatkozási területe megegyezik, amennyiben nincs külön feltüntetve a KMOP tükörkonstrukció

19


2.3 A megváltozott beavatkozási struktúra megfelelősége 5 7.

A 2011-es és 2012-es módosítások részben a stratégiai környezet megváltozásával magyarázhatók, de legfőképpen az abszorpciós kockázat csökkentés szándékának tudhatók be. Az utóbbi elérése érdekében 2011-ben és 2012-ben új támogatható tevékenységek, valamint új célcsoportok felé való nyitásra volt szükség. 6. ábra – Célcsoport-támogatási terület mátrix 2012-ben

Kapacitás fejlesztés (eszköz, ingatlan, HR) Projekt előkészítés

Nagyprojekt

1.3.1 C, F

1.1.1 B

Szolgáltatásnyújtás támogatása (marketing)

Innovációs és technológiai parkok pólusvárosokban

1.3.1 E

1.2.1

Termék/ szolgáltatásfejlesztés

Korábban nyertes KKK/RET központok

1.1.1

1.3.1 B

Prototípusfejlesztés

Akkreditált innovációs klaszterek

Vállalkozások

1.3.1 D

Támogatási terület

Vállalkozások + kutatóhelyek, mint konzorcium tagok

1.3.1 A

Célcsoport

1.3.1 C,F,E 1.2.1 B 1.5.1

Forrás: KPMG Megjegyzés: A GOP és KMOP célcsoportja és beavatkozási területe megegyezik, amennyiben nincs külön feltüntetve a KMOP tükörkonstrukció

A támogatható tevékenységek bővülése: ■ Az 1.1.1-ben történt tartalmi változás, azaz a támogatható tevékenységek körének alapkutatással való bővítése lehetővé teszi az abszorpciós cél könnyebb teljesítését, ugyanakkor a piacorientált kutatás-fejlesztési célt korlátozottan szolgálja. Az alapkutatás, jellegéből adódóan, azaz, hogy a kutatás egy kísérleti és elméleti munka, rendkívül magas kockázatot és bizonytalanságot hordoz magában; következésképpen nehezen kiszámítható, hogy lesz-e eredménye, illetve hány éven belül jelentkezhet a kutatás gazdasági hatása. ■ Az 1.3.1-ben támogatható tevékenységeinek köre ugyancsak kibővült a kapacitásfejlesztéssel (eszközbeszerzés, ingatlan-beruházás), amellyel kinyílt a támogatás a 2. prioritás innovatív szegmense felé, ugyanakkor megnyitotta a lehetőséget olyan fejlesztéseknek is, amelyeknek innovációs tartalma alacsonyabb. A célcsoport bővült részben direkt – új célcsoportok kijelölésével, részben indirekt módon – a feltételrendszer módosulásával. ■ Kijelölésre került egy új szektorspecifikus célcsoport, a fogászat, valamint újra megjelentek a beszállítók mint célcsoport: mindkettő az ÚSZT-ben meghatározott kitörési pontoknak megfelelően. A multinacionális vállalatok ellátási láncába való beintegrálódás a hazai KKV-k számára kulcsfontosságú, ezt az ÚSZT is kiemelt területként kezeli. Ugyanakkor jelenleg az értékláncra nehéz a rákapcsolódás, mely részben azzal magyarázható, hogy a beszállítók nem rendelkeznek olyan paraméterekkel, feltételekkel, melyekre egy nagyvállalat ellátásához szükség lenne. Az innováció a fogászatban elnevezésű F komponenssel való bővítés oka, hogy az egészségipar, és azon belül is a fogászati ipar az ÚSZT kitörési pontjai közé tartozik. ■ Az 1.1.1-ben már 2008-ban megvalósult egy kedvezményezetti módosulás: a vállalkozás nem köteles egyetemet bevonni a szolgáltatásainak megvásárlásán keresztül, csupán plusz pontot kap érte. Ez lehetőséget teremtett a szűkebb értelemben vett K+F-ben tevékenykedő

5

Az 5.4-es számú mellékletben található az eredeti és a 2011/2012-es támogatható tevékenységek különbségeit összefoglaló táblázat

20


vállalkozások számára az 1.3.1-ben elérhetőnél magasabb támogatási intenzitás elérésére ebben a konstrukcióban. ■ Az 1.1.1 konstrukció változtatása következtében a KKV-k és az egyetemek valamint a közhasznú kutatóhelyek már konzorciumban is indulhatnak, amely megteremtette a lehetőségét annak, hogy a résztvevő egyetem vagy közhasznú kutatóhely is közvetlen kedvezményezett legyen, ugyanakkor a GVOP tanulságai alapján ez a végrehajtás kockázatát növelheti. ■ Az 1.3.1 C kifejezetten mikro és KKV-k számára került kiírásra, rájuk szabott támogatási összeggel (5 és 25 millió forint között), ugyanakkor kockázatkerülő gazdálkodási feltételrendszerrel (két lezárt üzleti év). A konstrukció tekinthető a GOP 2.1.1 A támogatási keretének kimerülésére adott válaszként, mivel a 2-es prioritás potenciális pályázóinak technológia fejlesztésének egy része innovációnak számít. A pályázati kiírásra kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak, ugyanakkor nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, aki nem rendelkezik legalább két lezárt üzleti évvel.

2.4 A megvalósítás céloknak való megfelelése 8.

A célok nagy része igényt kíván megteremteni a KKV szereplőknél a K+F+I tevékenység iránt, azaz motiválni kívánja a szereplőket, hogy olyan tevékenységet is folytassanak, mely nem hoz azonnali hasznot. Ez indokolná az egyik legfontosabb eszközt, a magas támogatási intenzitást, ami az eredetileg kialakított 1.3.1-es konstrukció esetében korlátozottan valósult meg, így nem teremtette meg a kívánt igényt. Ahogy az majd a későbbi, előrehaladást bemutató fejezetben kifejtésre kerül, az 1.3.1-es konstrukció csupán 2011-ben vált népszerűvé. Értékelésünk alapján a konstrukció eredeti célcsoportja és támogatási területe megfelelő volt, így a 2011 előtti alacsony kötelezettségvállalás a pályázati feltételrendszerrel indokolható: azzal, hogy vállalatokat K+F tevékenységre csupán magas támogatási intenzitással lehet motiválni, amelyet az eredeti konstrukció kiírása nem biztosított.

9.

Az egyes pályázati kiírások feltételrendszere és a pályázatok értékelési szempontrendszere a projekt helyett a projektet megvalósító szervezetre fókuszál. Ezáltal csökken a prioritás céljainak való megfelelés. Az egyes konstrukciók pályázati kiírásainak részletes elkészítésekor nagy szerepe volt a végrehajtói szempontoknak, azaz hogy minél egyszerűbben, gyorsabban és minél nagyobb arányban lehessen kihelyezni a forrásokat a lehető legkisebb kockázat mellett. A pályázatok értékelésénél ez ugyancsak szempont: egyfajta banki szemlélet jelenik meg, azaz a cél magának a vállalatnak az objektív értékelése oly módon, hogy nagy forrásokat egyszerű és költséghatékony módon lehessen odaítélni és a KSZ mindezt hatékonyan és gyorsan tudja véghezvinni. Ugyan a vállalatok értékelése segíti a kockázat csökkentését, önmagában nem biztosítja a projektek céloknak való megfelelését: ezt csupán a projekt innováció-tartalmának és piacképességének értékelése biztosíthatja.

10.

A pályázók felé támasztott gazdálkodási adatokra vonatkozó feltételrendszer szigorodása évről évre csökkentette a potenciális pályázók körét. Az elmúlt években megjelenő konstrukciók pályázati kiírásonként szigorítják az adott pályázaton történő indulási feltételeit, mellyel nem a vállalkozások K+F és innovációs tevékenységének ösztönzésére, a pályázatokon való magasabb számú részvételének irányába hatnak. Az 1.1.1-es konstrukció, valamint az 1.3.1-es kiírások feltételeinek alakulása jól szemlélteti a fentieket. Az 1.1.1-es 2007-2008-as pályázati kiírások a pályázók körére és a pályázók gazdálkodására vonatkozóan még nem írnak elő szigorú korlátokat. Feltétel, hogy a pályázó saját tőkéje nem lehet negatív és nem csökkenhet a törzstőke jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá. Mikro-, kis-, illetve középvállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak, amennyiben éves átlagos statisztikai állományi létszámuk a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt. Megengedett a lezárt üzleti év hiánya is, azonban feltétel az adott időszakra eső minimum 1 fő átlagos statisztikai állományi létszám. A 2009-es kiírás már annyiban szigorítja a pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételeket, hogy előírja az egy teljes, lezárt üzleti

21


évvel való rendelkezést, mellyel az érdekelt vállalkozások körét jelentős mértékben csökkenti. A 2011-es felhívás pedig még inkább szűkíti a pályázók körét. Noha ismételten megengedésre kerül a lezárt üzleti év hiánya, azonban számos új feltétel került bevezetésre, mellyel számos vállalkozást kizárnak a támogatásból. Megjelenik a befektetett eszköz-arányos saját forrás érték teljesítése és az elszámolható összköltségre vonatkozó korlát a nettó árbevétel függvényében. A 2011-es kiírásban jelenik meg először támogathatósági feltételként a K+F potenciál keretében felsorolt szempontok közül legalább háromnak a teljesítése. Ugyanez a tendencia talán még erőteljesebben figyelhető meg az 1.3.1-es kiírások tekintetében. A Vállalati innováció támogatása című pályázati konstrukció már a 2008-as kiírástól fogva elvárja a pályázótól, hogy legalább kettő lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel rendelkezzen. A 2009-es pályázati felhívásban megjelenik a sajáttőke-arányos saját forrás, árbevétel-arányos saját forrás és a befektetett eszköz-arányos saját forrás érték is a pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek és kizáró okok között, mely mutatók értékére vonatkozóan a 2010-es kiírás még szigorúbb felső korlátokat szab. Az 1.1.1-es konstrukcióhoz hasonlóan a 2011-es felhívásban egy újabb elemmel bővül a feltételrendszer, az innovációs potenciál szempontok közül a pályázó vállalkozásnak legalább egyet teljesítenie szükséges. 11.

Egyes konstrukciók esetében előírt jövőre vonatkozó kötelezettségvállalások nem illeszkednek a K+F projektek jellegéhez. Mivel a K+F projektek (1.1 és 1.2 intézkedés) fókuszában a fejlesztés áll, azaz valamilyen új termék, szolgáltatás, technológia kifejlesztése, a projektek jelentős részében benne van a sikertelen projektzárás kockázata, azaz, hogy például nem sikerül a kívánt új eljárás kifejlesztése, így az árbevételt sem generál. Ennek ellenére az 1.2.1 konstrukció 2011-es kiírásában a vállalkozásoknak árbevételre vonatkozó vállalást kell tenniük a projektre vonatkozóan, valamint létszámtartási kötelezettségük is van.

2.5 Javaslatok A javaslatok mögött zárójelben lévő számok a kapcsolódó megállapításokra utalnak. 1.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és más, K+F-et támogató állami kezdeményezés megfelelő lehatárolásának megalapozása: forrástérkép elkészítése. [3] Magyarországon számos olyan kezdeményezés van, amely a K+F+I ráfordítások növelését, a 2020-ra kitűzött célokat hivatott elősegíteni. A hatékony fejlesztéspolitika elérése érdekében javasolt, hogy e támogatások specifikus céljai, célcsoportja, támogatási területei összhangba kerüljenek, hogy a különböző beavatkozások egy irányba hassanak: egymás komplementereként, egymást erősítve. Ennek egyik alapvető feltétele, a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 elkészült, ugyanakkor a stratégiában meghatározott célok eléréséhez a meglévő eszközök feltérképezésére is szükség van annak érdekében, hogy ne versenyző támogatási konstrukciók kerüljenek kiírásra. Ennek érdekében javasolt egy úgynevezett forrástérkép elkészítése, amely bemutatja, hogy az OP-kon belül és kívül milyen források érhetők el K+F fejlesztésre és felvázolja, hogy ezek megosztása milyen beavatkozási struktúra mentén történik ma Magyarországon.

2.

A 2007-ben kijelölt célcsoport további támogatása, kiegészítve a nagyvállalatok-KKV-k közötti együttműködés ösztönzésével és egyes területeken a visszatérítendő támogatások bevonásával. [4] ■ A támogatások elsődleges célcsoportja továbbra is a fejlődési potenciállal bíró vállalatok, különösen a KKV-k legyenek. ■ Az innovatív fiatal vállalkozások támogatása pénzügyi eszközökkel, visszatérítendő támogatások formájában. VNT támogatással csak kézenfogó típusú menedzsment mellett lenne javasolt start-up cégeket támogatni, amelyre jelenleg nincs felkészült intézményrendszer Magyarországon. ■ A mikrovállalkozások támogatása pénzügyi eszközökkel, visszatérítendő támogatások formájában, illetve a 2.1.1-ben megvalósuló M komponens mintájára a VNT és a VT támogatások kombinálása, az előző programozási időszak hiányosságainak kiküszöbölésével.

22


■ A vállalatok közötti együttműködés erősítése szintén cél, amely részben hozzájárul a vállalati kultúra fejlesztéséhez, így javasolt az akkreditált innovációs klaszterek további támogatása. ■ A fentieken felül javasolt a nagyvállalatok és a KKV-k közötti együttműködés erősítése mint cél megjelenítése, hiszen – ahogy a Pozíciós Papír is fogalmaz – a nemzetközi piacba való integrálódásnak egyik fontos eszköze lehet a nagyvállalatok ellátási láncába való bekapcsolódás. Így javasolt olyan konstrukció kialakítása, mely közös projektek megvalósítását támogatja. A nagyvállalatok és KKV-k közötti együttműködés egyik formája a beszállítói státusz, amely már a mostani programozási időszakban is fókuszban volt, ugyanakkor mérsékelt sikerességgel. Jelen programozási időszak tanulságai alapján javasolt a nagyvállalatok bevonása, érdekeltté tétele ezeknél a konstrukcióknál. ■ Az egyetemek, közhasznú kutatóhelyek és a vállalkozások együttműködésének erősítését célzó beavatkozások megőrzése, a vállalkozások főkedvezményezetti státusza mellett. ■ Pólusprogramok megvalósítása, azaz az egyetemek, az önkormányzatok és vállalkozások együttműködésével, az előző programozási időszak hiányosságainak kiküszöbölésével: kizárólag integrált területfejlesztési vagy városfejlesztési stratégia alapján, erős menedzsment mellett, akár külső MPA (Major Project Advisory) típusú menedzsment és minőségbiztosítás mellett. A pólusprogramok magját képezhetik a 2014-2020-as időszakban megvalósítható úgynevezett Integrált Területi Beruházásoknak (ún. „Integrated Territorial Investments” – ITI), amennyiben ilyen megvalósításra kerül 3.

Mind a szűken, mind a tágan értelmezett K+F+I tevékenység további támogatása, ezek fejlődési lépcsőnkénti szétválasztása mellett. [5, 6, 8] ■ A szűken értelmezett K+F további támogatása: Javasolt az alapkutatás kivonása a támogatható tevékenységek köréből, mivel nem szolgálja az alkalmazott K+F célját, azaz az üzleti célú fejlesztést. Ezen felül továbbra is magas támogatási intenzitás biztosítása javasolt a szűken értelmezett K+F terén, azaz ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre mint támogatható tevékenységre. Ahogy azt a Pozíciós Papír és Befektetés a jövőbe stratégia is megállapítja, szükséges a vállalkozások ösztönzése e téren, így célcsoporttól függetlenül szükséges az ösztönző használata. ■ Mivel a megvalósítási időszak egyik tapasztalata, hogy a vállalatok egyes fejlesztéseket (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés) egyetemek és közhasznú kutatóhelyek nélkül is képesek megvalósítani, így javasolt számukra is ilyen támogatási tartalmú, magas támogatási intenzitású konstrukció kiírása. ■ A tágan értelmezett K+F+I tevékenységek esetében adott K+F fejlesztések piacra jutásának támogatása, pl. sorozatgyártás kialakítása, marketing, tanácsadói szolgáltatás. ■ Ugyan azon támogatható tevékenységek innovációs tartalma, amelyek a 2011-es kiírással bővítették a célcsoportot (pl. eszközbeszerzés), nem megkérdőjelezhetők, javasolt ezeket szétválasztani a K+F fejlesztések piacra jutását támogató konstrukcióktól. Erre két megoldás is kínálkozik: A) K+F+I alatti támogatás, ugyanakkor alacsonyabb támogatási intenzitással valamint más feltételrendszerrel; B) amennyiben a programozás úgy alakul, akár más, pl. a vállalkozások komplex fejlesztése beavatkozás alatt támogatni. ■ Az ÚSZT kitörési pontjainak (fogászat, zöld K+F, biotechnológia, környezetbarát járműgyártás) indirekt megjelenítése a támogatásoknál: nagyobb támogatási intenzitás nyújtása az egyes konstrukciókon belül azon projekteknek, amelyek e területeken valósulnak meg.

4.

A megvalósítás céloknak való megfeleltetése és K+F+I specifikussá tétele. [9, 11] ■ Komplex, fejlődési lépcső menti megközelítés: a két terület összekötése úgy, hogy azon projektek, amelyek sikeresek, és a fejlődés következő szakaszához érkeznek: piacra vitelhez, márkaépítéshez, könnyített eljárással további támogatás nyújtása. ■ Szakmai menedzsment elszámolhatóságának biztosítása például K+F-et segítő szolgáltatásként. Mivel a K+F projektek szakmai menedzsmentje nélkülözhetetlen és a megvalósítás szempontjából is kockázatcsökkentő hatású, így javasolt K+F-et segítő szolgáltatásként

23


biztosítani az igénybevétel lehetőségét. Olyan konstrukcióknál, ahol több típusú kedvezményezett (pl. vállalatok és egyetemek) együttműködéséről van szó, érdemes fenntartani ennek kötelezővé tételét. ■ A pályázatok értékelése során a vállalatok „banki szemléletű” értékelése mellett a pályázatok innovációs tartalmának értékelése. Szakmai értékelés visszaállítása külső szakértők bevonásával, a fejlesztések innovációs tartalmának és piaci képességének vizsgálatával. ■ A létszámtartás és az árbevétel típusú vállalások megszüntetése. A K+F projektek jellegükből adódóan csak sikerességük esetén generálnak árbevételt, azt is inkább hosszú távon. Így ilyen típusú kötelezettséget nem javasolt a kedvezményezettekre róni. A létszámra ugyancsak sikeres projekt lehet hatással, de az sem közvetlenül és nem rövidtávon, így e vállalás megszüntetése szintén javasolt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a projektek kiválasztása során szükséges a szűrés, vállalással nem lehetséges az eredmények biztosítása.

24


3

A konstrukciók összetétele és előrehaladása

Vonatkozó értékelési kérdések: 1. Hogyan alakult a konstrukciók előrehaladása a programidőszak alatt? 2. Milyen magyarázat adható a K+F+I konstrukciók előrehaladásának különbözőségeire? 3. Milyen előrehaladás prognosztizálható a programidőszak végéig? Jelen előrehaladás-elemzés a rendelkezésre álló, 2013. február 25-i EMIR-adatok felhasználásával értékeli a GOP 1. prioritás és tükörintézkedéseinek fő elemeit: A regisztrált igényt, a megítélt támogatást, a vizsgált időpontban hatályos kötelezettségvállalást, a kifizetések volumenét, valamint a megítélt támogatásból felszabaduló forrásokat. A vizsgálat továbbá a rendelkezésre álló adatok, illetve trendek alapján előrejelzést tesz a források elérhető abszorpciós szintjéről. Az elemzés konstrukció szintig illetve ahol adott ott komponens szintig lebontva vizsgálja a GOP 1. Prioritás beavatkozásait. Az előrehaladási számok értelmezésének kontextusához az elemzés értékeli a konstrukciók és komponensek feltételrendszerének kiírások közötti változásait, valamint az alternatív támogatási lehetőségek meglétét, illetve hiányát. A pénzügyi előrehaladás mellett a vizsgálat kiterjed a projektportfólióra is: területi, iparági, vállalatméret szerinti megoszlások áttekintésén keresztül. A teljes vizsgálat során megállapításra és értékelésre kerül az átlagtól jelentősen eltérő adatok, valamint összehasonlításra kerültek a GOP és a KMOP konstrukcióinak hasonlóságai, eltérései.

3.1 Komponensek és kiírások 12.

A vizsgált adatok fordulónapjáig összesen 34 kiírás jelent meg a GOP 1. prioritása alatt, amelyhez 18 tükörkiírás társult a KMOP 1.1 K+F és innováció fejlesztése, és eredményeinek elterjesztése intézkedés keretein belül. A GOP 1. prioritása 4 intézkedést tartalmaz, melyeken belül konstrukció, illetve komponens szintig lebontva összesen 15 csoport határozható meg; e csoportok eltéréseket mutatnak a beavatkozás jellege szerint, így érdemes külön kezelni őket. A 15 csoportból 6 esetében nincs megfeleltethető tükörintézkedés a Közép-magyarországi régióban. A konstrukciókon-komponenseken belüli kiírások száma jelentős eltérést mutat. Míg a 15 csoportból 7 6 esetében a vizsgált adatok fordulónapjáig kizárólag egy kiírás jelent meg, addig az 1.3.1/A Vállalati innováció támogatása komponensen belül hat kiírás biztosított forrásokat a vállalkozásoknak. 2011-től a kiírások folyamatos nyitva tartása volt a cél, így tipikusan a 2011-től elindított beavatkozásoknál tapasztalható, hogy egy kiírás jelent meg, mely a források kimerüléséig biztosított pályázati lehetőséget. 2012. november 5.-én írták ki a GOP 1.1.1/B komponens egyetlen kiírását, amely a Szegeden megvalósuló ELI (Extreme Light Infrastructure) projektet támogatja. A pályázatot 2012. december 5.-én nyújtották be és a vizsgált adatok fordulónapjáig a támogatás megítélése folyamatban volt. A GOP 1. Prioritás keretein belül összesen 37 milliárd forintnyi támogatást biztosítanak az ELI beruházás megvalósítására, mely a teljes prioritás keretösszegének több mint 13 százalékát teszi ki. A pályázat a jelenlegi vizsgált állományban még elbírálás alatt volt, így a közel 37 milliárd forintnyi támogatás nem jelenik meg jelen előrehaladás elemzésében.

6

GOP-1.1.1/B, GOP-1.2.1/B, GOP-1.3.1/C, GOP-1.3.1/F, GOP-1.3.1/D, GOP-1.3.1/E és GOP-1.3.3

25

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól 7. ábra – GOP 1. prioritás felépítése Intézkedés

Prioritás


1.1.1

1.1


1.1.1 B

1.1.2

1.2.1



1.2

1.2.1 B

1.2.2

1.3.1. A

1.3

1.5



GOP kiírások





Innovációs és technológiai parkok, valamint fejlesztési központok támogatása Innovációs és technológiai parkok támogatása


GOP tükörkiírások

1

GOP-1.1.1-07/1

1

KMOP-1.1.1-07/1

2

GOP-1.1.1-08/1

2

KMOP-1.1.1-08/1

3

GOP-1.1.1-09/1

3

KMOP-1.1.1-09/1

4

GOP-1.1.1-11

5

GOP-1.1.1-12/B

6

GOP-1.1.2-07/1

4

KMOP-1.1.2-07/1

7

GOP-1.1.2-08/1

5

KMOP-1.1.2-08/1

8

GOP-1.1.2-09/1

9

GOP-1.2.1-08

6

KMOP-1.1.3-08/A

10

GOP-1.2.1-09

7

KMOP-1.1.3-09/A

11

GOP-1.2.1-11

12

GOP-1.2.1-12/B

13

GOP-1.2.2-07/1

8

KMOP-1.1.3/B

14

GOP-1.2.2-08

9

KMOP-1.1.3/B-08

15

GOP-1.2.2-09

16

GOP-1.3.1-07/1

10

KMOP-1.1.4-07/1

17

GOP-1.3.1-08/1

11

KMOP-1.1.4-08/1

18

GOP-1.3.1-08/2

19

GOP-1.3.1-09/A

20

GOP-1.3.1-10/A

21

GOP-1.3.1-11/A

22

GOP-1.3.1-08/B

23

GOP-1.3.1-09/B

24

GOP-1.3.1-10/B

-

-

-

-

12

KMOP-1.1.4-09 -

13

KMOP-1.1.4-11/A -

14

1.3.1. B


25

GOP-1.3.1-11/B

1.3.1. C


26

GOP-1.3.1-11/C

15 16

KMOP-1.1.3-09/C KMOP-1.1.4-11/B

1.3.1. F


27

GOP-1.3.1-11/F

1.3.1. D


28

GOP-1.3.1-12/D

1.3.1. E


29

GOP-1.3.1-12/E

30

GOP-1.3.2-08

17

31

GOP-1.3.2-09

18

32

GOP-1.3.3-09

-

33

GOP-1.5.1

-

34

GOP-1.5.1-11

1.3.2


1.3.3


1.5


KMOP-1.1.4-11/F KMOP-1.1.5-08 KMOP-1.1.5-09

19

KMOP-1.1.6-09

Forrás: nfu.hu

3.2 Pénzügyi előrehaladás és prognózis

13.

Konstrukciók és komponensek előrehaladása

A GOP 1. prioritás kerete 277 milliárd forint, melynek jelentős része le lett fedve projektekkel: 228 milliárd forint a kötelezettségvállalás összege (az ELI nagyprojekt még nem került lekötésre). Ugyanakkor eddig összesen 95 milliárd forintnyi támogatás, a keret 34 százaléka került kifizetésre, mely időarányosan jelentős elmaradást mutat az ütemtervhez képest. A GOP-ban szereplő számok alapján összesen valamennyivel kevesebb, mint 1 milliárd euró támogatást biztosítottak az első prioritásban kitűzött célok elérésére: A K+F és innováció a versenyképességért akciótervben szereplő 280 forint/euró árfolyammal számolva ez összesen 277,4 milliárd forintnyi elérhető támogatást jelent. A regisztrált pályázói igény kiemelkedően magas, közel 600 milliárd forintot (az ELI projekt nélkül.).

8. ábra – GOP 1. prioritás pénzügyi előrehaladása 700 592

600 500 Mrd Ft

3.2.1

400 300

277

269 228

200

191 95

100 0

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A jelen adatok fordulónapjáig összesen 269 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg a regisztrált igényből, amelyből a visszalépések, kifizetés nélküli projektzárások és a kifizetés után megszűnt szerződések kiszűrésével megkapott kötelezettségvállalás 228 milliárd forint. A hatályos

26


szerződésállomány (azaz az érvényes szerződéssel rendelkező projektek állománya) összesen 191 milliárd forintot tesz ki. Ugyanakkor a kifizetések jelentősen elmaradnak az időarányosan szükséges szinttől: A vizsgált adatok fordulónapjáig az első prioritás pénzügyi keretének harmadával megegyező támogatási összeg került kifizetésre. A GOP 1. prioritás tükörintézkedésére, a KMOP 1.1-re összesen 91 milliárd forintnyi pályázati igény érkezett. A kötelezettségvállalás mértéke 49 milliárd forint, amelyből 31 milliárd támogatási forrás került kifizetésre.

9. ábra – KMOP 1.1 intézkedés pénzügyi előrehaladása

Mrd Ft

14.

A KMOP 1.1 intézkedésre 91 milliárd forint értékben érkezett pályázati igény, amely összegből 59 milliárdot ítéltek meg. A vizsgált adatok fordulónapján 49 milliárd forint a kötelezettségvállalás mértéke, amely projektállomány jelentős hányada rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel, összesen 48 milliárd forint értékben. A hatályos szerződött állomány közel kétharmadát fizették ki a kedvezményezetteknek a fordulónapig. 15.

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

91

59 49

48 31

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A regisztrált állomány felfutási görbéje a KMOP 1.1 intézkedés esetében egyenletesebb, mint a GOP 1. prioritásnál, ahol a támogatási igény fele a vizsgált adatok fordulónapját megelőző egy évben érkezett be. 100% GOP 1.

KMOP 1.1

75%

50%

25%

0%

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február

100% = Regisztrált támogatási igény (2013.02.25)

10. ábra – Regisztrált támogatási igény felfutási görbéje (kumulált százalékos érték) 7

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

Az első pályázatokat GOP és a KMOP esetében egyaránt 2007 végén nyújtották be a vállalkozások. Ezt követően a Közép-magyarországi régióban időarányosan közel egyenletes ütemben nőtt a regisztrált állomány, illetve valamelyest nagyobb regisztrált pályázati igény figyelhető meg 2008-ban és 2009-ben; az igénylések fele 2009 augusztusáig érkezett be, azonban jelentős trendfordulóról nem beszélhetünk. 2012 elején lezáródtak a KözépMagyarországon elérhető pályázati kiírások, így ezt követően már nem érkeztek be támogatási kérelmek. 8 Ezzel ellentétben a GOP-nál érezhető egy jelentős változás a regisztrált pályázati igény növekedési ütemében, mely 2011 év közepére tehető: ezt követően jelentősen megnőtt a havi átlagos támogatási igény, mely hatására a regisztrált állomány közel kétharmada ezt követően érkezett be. A vizsgált adatok fordulónapját megelőző évben érkezett be a regisztrált volumen fele, ami jelentősen meghaladja az első néhány évben tapasztaltakat; a prioritás indulását követően több mint négy évet kellett várni ugyanannyi támogatási igény beérkezéséhez, mint amennyit regisztráltak a vizsgált adatok fordulónapját megelőző egy évben.

7

A regisztrált támogatási igény felfutási görbéje megtalálható a melléklet 5.1-es fejezetében.

8

A vizsgált adatok fordulónapján GOP 1. prioritás kiírásai is lezáródtak.

27

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól 16.

A GOP 1. prioritásánál jelentős regisztrált állomány elbírálás alatt van (76 milliárd forint); A Közép-magyarországi régióban minden projekt elbírálása befejeződött. A nyerési arányok 9 azonosak a GOP konstrukciók és komponensek, valamint a tükörmegfelelőik között.

11. ábra – Regisztrált, projektek, elbírálás alatt lévő projektek és megítélt támogatások (nyerési arány) GOP 1. Prioritás 250

KMOP 1.1 intézkedés

48%

48%

150

Mrd Ft

Mrd Ft

200

100 50

91,1

87% 0

9,3

47% 47% 55% 12,4

Megítélt támogatás

4,6

66,4

13,5

65% 71% 22,7

30,7

80% 18% 89%

Értékelés folyamatban

1,1

1,5

0,4

54% 10,8

42% 57% 0,9

3,8

Regisztrált támogatási igény

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

67%

48%

26,6

86%

64% 10,8

100% 49% 2,1

1,8


5,2

59%

8,7

1,1

Értékelés folyamatban

92% 0,5

100% 2,4

100% 0,2

Regisztrált támogatási igény

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A GOP 1. prioritás regisztrált állományának – a közelmúlt dinamikus felfutásának köszönhetően – jelentős hányada, a teljes regisztrált állomány több mint 12 százaléka elbírálás alatt volt a vizsgált adatok fordulónapján 244 projekt, 75,9 milliárd forintnyi pályázati igény). A KMOP 1.1 intézkedésénél az összes projekt feldolgozása és kiértékelése befejeződött. Az értékelésre váró projekteket kiszűrve, a nyerési arányok komponensenként-konstrukciónként nem mutatnak szignifikáns eltérést a GOP és a KMOP között. Egyedül a Vállalati innováció támogatása komponensnél (GOP-1.3.1/A, GOP-1.1.4) látható nagyobb eltérés, ahol a Középmagyarországi Régió projektjei kerültek nagyobb arányban támogatásra. A beavatkozásokat összehasonlítva jelentősebb eltérések tapasztalhatóak a nyerési arányokban. A nagy összegű forráslekötést eredményező beavatkozások között a legalacsonyabb nyerési arány az 1.1.1-nél, valamint az 1.3.1/A-nál figyelhető meg, ahol az értékelt támogatási kérelmek kevesebb, mint felét ítélték meg. A négy legnagyobb kötelezettségvállalást eredményező beavatkozást (lásd.19. megállapítás) tekintve a GOP-1.3.1/C-nél figyelhető meg magas nyerési arány (71%), ahol összesen 43,4 milliárd forint támogatási kérelem érkezett be, amelyből 30,7 milliárd forint igényt ítéltek meg. 17.

A GOP 1. prioritás keretein belül támogatott 2 876 projekt mellett 969 projekt került támogatásra a tükörintézkedéseken keresztül a Közép-magyarországi régióban, ezáltal összesen 277 milliárd forintnyi támogatást juttatva a K+F-re és innovációra.

18.

A Közép-magyarországi régióban a regisztrált állomány nagyobb aránya eredményezett kötelezettségvállalást és kifizetést, mely a regisztrált állomány egyenletesebb felfutási görbéjével magyarázható. 2013. február 25.-ig összesen 5 491 pályázatot regisztráltak, amelynek több mint a fele rendelkezik hatályos támogatási döntéssel, illetve valósult meg. A legnagyobb összegben a GOP1.1.1 konstrukcióra (233,3 milliárd forint) és a GOP-1.3.1/A komponensre (138,9 milliárd forint) érkezett regisztrált igény, melyekre egyenként 100 milliárdot meghaladó regisztrált pályázati támogatási kérelem érkezett be. A tükörintézkedéseknél szintén a fenti két csoportra érkezett be a legmagasabb támogatási igény. A KMOP-1.1.1-re 22,5 milliárd, míg a GOP-1.3.1/A tükörintézkedésére (KMOP-1.1.4) közel 39,8 milliárd forint. Összességében, a regisztrált állomány kevesebb, mint feléből keletkezett érvényes kötelezettségvállalás. Ez az arány a GOP esetében alacsonyabb, ahol az 592 milliárdos igény

9

Nyerési arány: Értékelt regisztrált támogatási kérelem és a megítélt támogatás hányadosa

28


közel 40 százalékából, összességében 228 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás 10 keletkezett. A KMOP-nál valamivel jobb ez az arány, a 91 milliárd forintnyi támogatási igényből 49 milliárd forint kötelezettségvállalás származik. A KMOP esetében a kötelezettségvállalás 65 százalékát kifizették a támogatottaknak (beleértve a kifizetett előleget is), míg ez az arány a GOP esetében jóval alacsonyabb, mindössze 42 százalék. A KMOP-nál megfigyelhető magasabb kötelezettségvállalási arány magyarázható a GOP esetében tapasztalható magas elbírálás alatt lévő projektaránnyal: a vizsgálat időpontján a regisztrált volumenből 75,9 milliárd forintnyi támogatási igény volt értékelés alatt, ami még jelentős összegben eredményezhet kötelezettségvállalást. Ezzel szemben a KMOP esetében a kiírások lezáródtak, minden projekt kiértékelése befejeződött. (A kiírások szerinti pénzügyi előrehaladás megtalálható a melléklet 5.1-es fejezetében.) A GOP-nál tapasztalható alacsonyabb kifizetések is magyarázhatóak a 2011-től megfigyelhető, jelentősen megnőtt pályázói igénnyel, hiszen még a projektek nagyobb aránya áll a megvalósításuk korai szakaszában, így összességében kevesebb kifizetést eredményeztek. 2. táblázat – Pénzügyi előrehaladás 11 GOP 1. Prioritás Konstrukció

Igényelt tám ogatás db

GOP-1.1.1 GOP-1.1.2 GOP-1.2.1 GOP-1.2.1 B GOP-1.2.2 GOP-1.3.1/A GOP-1.3.1/B GOP-1.3.1/C GOP-1.3.1/F GOP-1.3.1/D GOP-1.3.1/E GOP-1.3.2 GOP-1.3.3 GOP-1.5.1 Összesen

millió Ft

Megítélt tám ogatás db

millió Ft

Kötelezettségvállalás db

millió Ft

Hatályos szerződött állom ány db

Kifizetett

millió Ft

millió Ft

1 255

233 316

490

91 059

440

81 645

360

58 280

13

10 667

11

9 269

9

7 460

9

7 434

29 520 6 360

71

27 204

33

12 432

31

11 908

31

11 908

6 981

71

37 257

7

4 598

5

4 304

0

0

0

9

24 610

6

13 509

1

2 995

1

2 995

2 995

1 385

138 911

764

66 359

679

59 314

650

53 233

25 788

259

35 273

166

22 689

148

18 738

138

16 440

10 330

2 239

43 429

1 553

30 735

1 481

29 333

1 470

29 095

7 641

61

1 413

49

1 132

44

1 028

44

1 028

178

55

10 581

12

1 480

8

1 280

8

1 280

271

4

437

3

388

3

388

1

85

0

38

20 079

21

10 787

12

5 535

12

5 434

2 398

27

2 031

16

852

13

709

13

699

642

4

6 678

2

3 821

2

3 821

2

2 994

1 733

5 491

591 886

3 133

269 108

2 876

228 458

2 739

190 906

94 836

KMOP 1.1 intézkedés Konstrukció


KMOP-1.1.1 KMOP-1.1.2 KMOP-1.1.3/A KMOP-1.1.3/B KMOP-1.1.3/C KMOP-1.1.4 KMOP-1.1.4/B KMOP-1.1.4/F KMOP-1.1.5 KMOP-1.1.6 Összesen

millió Ft


millió Ft


millió Ft

Hatályos szerződött állom ány db

Kifizetett

millió Ft

millió Ft

184

22 521

87

10 775

77

9 486

77

9 279

4

2 074

4

2 074

4

2 074

4

2 074

8 023 1 931

12

3 687

6

1 789

6

1 789

6

1 789

1 783

8

8 131

4

5 173

0

0

0

0

0

21

1 791

12

1 065

11

1 002

11

1 002

896

758

39 755

458

26 559

427

23 787

427

23 507

15 634

519

10 104

444

8 693

409

8 005

408

7 979

2 488

35

566

32

522

29

475

29

473

40

6

2 358

6

2 358

4

1 883

4

1 882

468

3

224

2

190

2

190

2

190

173

1 550

91 212

1 055

59 199

969

48 691

968

48 176

31 435

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A GOP 1. Prioritásnál összesen 269,1 milliárd forint támogatást ítéltek meg, amelyből 14,6 milliárd forintnyi igény szerződéskötés előtt visszalépett. A 254,5 milliárd forintnyi támogatásból 18,8 milliárd forintnyi szerződésállomány kifizetés nélkül záródott, míg további 7,2 milliárd forintnyi szerződésállomány a támogatások kifizetése után vesztette el a jogosultságát. Ezáltal a vizsgált adatok fordulónapján 228,5 milliárd forint a kötelezettségvállalás mértéke.

10

11

Kiírás szintű adatok: ld. az 5.1-es számú mellékletben

29

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól 19.

A prioritás forráslekötésének túlnyomó része néhány komponensre, illetve konstrukcióra koncentrálódik: Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, Vállalati innováció támogatása, Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére és Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása.

12. ábra – Kötelezettségvállalás megoszlása GOP 1. Prioritás


kötelezettségvállalás

90%

5%

80%

8%

70%

13%

60% 50%

100%

2% 2% 3% 2%

26%

40% 30%

90% kötelezettségvállalás

100%

20% 36% 10%

2% 4%

80%

4%

4%

0%

1%

16%

70% 60% 50% 40%

49%

30% 20% 10% 19%

0%

0%

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A GOP 1. prioritás, illetve tükörintézkedésének forráskiosztása koncentrált: A GOP esetében négy komponenshez-konstrukcióhoz 12 kötődik a kötelezettségvállalás több mint 80 százaléka, a KMOP-on belül több mint 85 százaléka. A GOP 14 konstrukciója-komponense mellett a KMOP 9 tükörmegfelelővel rendelkezik, ami magyarázza a KMOP-nál megfigyelhető magasabb arányt. A koncentráció következtében a fenti négy beavatkozás eredményességén múlik nagyrészt a GOP 1. Prioritás/ KMOP 1.1 Intézkedés abszorpciós képessége. A GOP esetében ugyanazon beavatkozások viszik el a kötelezettségvállalás nagyobb hányadát, mint a tükörmegfelelőknél. Ugyanakkor jelentős eltérések figyelhetőek meg a beavatkozások és a tükörmegfelelőik súlyai között. Amíg a GOP 1. Prioritásnál a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása (GOP-1.1.1, KMOP-1.1.1) rendelkezik a legnagyobb részesedéssel a kötelezettségvállalásból, 36%-os súllyal, addig ugyanezen beavatkozás sokkal kisebb súlyt képvisel Közép-Magyarországon (19%). A KMOP források közel fele a Vállalati innováció támogatása komponensen (GOP-1.3.1/A, KMOP-1.1.4) keresztül került lekötésre, amely beavatkozás jelentősen kisebb súlyt képvisel a GOP 1. Prioritásban. Továbbá látható, hogy jellemzően azoknak a konstrukcióknak-komponenseknek nincsen tükörmegfelelője, melyek a GOP-on belül alacsony részesedést értek el a kötelezettségvállalásból.

3.2.2 20.

Lezárt projektek

Mivel a GOP-on belül nagyobb arányt képviselnek a 2011-2012-ben és 2013 elején megítélt projektek, mint a KMOP esetében, a GOP-projektek alacsonyabb arányban zárultak le. A vizsgált adatok fordulónapjáig a GOP 1. prioritás hatályos megítélt projektjeinek 26 százaléka zárult le. Ez az arány jóval elmarad a tükörintézkedésektől, ahol a projektek 39 százaléka 13 Az eltérés elsősorban azzal magyarázható, hogy a GOP esetében a fejeződött be. kötelezettségvállalás nagyobb arányban keletkezett a későbbi években. 14 A GOP-KMOP azonos kiírások összevetésében nem tapasztalható eltérés a lezárt projektek arányában, ami alapján

12

Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása (GOP-1.1.1, KMOP-1.1.1), Vállalati innováció támogatása (GOP1.3.1/A, KMOP-1.1.4), Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére (GOP-1.3.1/C, KMOP-1.1.4/B) és Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása (GOP-1.3.1/B, KMOP-1.1.3/C) 13 A lezárt projektek aránya jóval elmarad a GOP 2.1.1-től, ahol a hatályos támogatással rendelkező projektek 56%-a lezárult (EMIR 2013.02.25) 14

Kötelezettségvállalás felfutási görbéje: ld. az 5.1-es számú mellékletben

30


megállapítható, hogy az eltérés alapvetően a kötelezettségvállalás felfutási görbéjében megfigyelhető eltérésekkel indokolható. 13. ábra – Lezárt projektek részaránya a támogatott projektekhez képest GOP 1. Prioritás

KMOP 1.1 intézkedés 100%

85%

lezárt projektek aránya

lezárt projektek aránya

100% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

56% 37% 27% 23%23% 16%

26% 8% 7%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

75% 56% 55% 53% 50%

39% 25% 23%

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

2011-től kezdődően futott fel a projektzárások száma; az ezekből származó kifizetési összeg exponenciális növekedést mutat. 14. ábra – GOP 1. prioritás lezárt projektek esetében a kifizetett támogatások 40

Lezárt projekállomány (Mrd Ft)

A GOP 1. prioritásán belül az első projekt 2009 júliusában zárult le; ennek ellenére sokáig nem volt számottevő befejezett projektállomány. 2010 végéig mindössze 1,5 milliárd forintnyi kifizetés származott lezárt projektekből, ugyanakkor 2011 végére már több mint 10 milliárdra nőtt, valamint 2012 végére megközelítette a 38 milliárdot ezen állomány– és ezt követően is a trend folyamatos emelkedést mutatott.

30

20

10

0


21.

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A 2013. február 25-i adatok alapján az összes kifizetett támogatás 94,8 milliárdnyi forintot tett ki. Ezen összegből 41,9 milliárdot a lezárt projektek után fizettek ki. A következő hónapokban is a lezárt projekt állomány exponenciális bővülésére lehet számítani, mely jelentős terhet ró az intézményrendszerre.

3.2.3 22.

Projektmegvalósítás átlagos ideje

A GOP 1. Prioritás illetve a KMOP 1.1 Intézkedés által támogatott projektek megvalósítása a szerződéskötést követően átlagosan két-három évet vesz igénybe, a vizsgált időpontig lezárt projektek alapján. Ettől jelentősen eltér az Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére és az Innováció a fogászatban beavatkozás, ahol átlagosan fél év szükséges a projektek megvalósításhoz. A vizsgált adatok fordulónapjáig, összesen 1 136 projekt rendelkezik záró kifizetéssel. (GOP 1. Prioritásnál 754 darab, míg KMOP 1.1 Intézkedésnél 382 darab.) Ezen projektek alapján átlagosan kettő és három év közötti idő szükséges a szerződéskötést követően a záró kifizetésig. Ugyanakkor a Kutatási-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése és Innovációs és technológiai parkok támogatása konstrukció által támogatott projektek megvalósítása az átlagnál több ideig tart, valamivel tovább, mint három évig. Ezzel ellentétben az Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére illetve az Innováció a fogászatban komponens által támogatott projektek megvalósítása átlagosan mindössze fél évet vesz igénybe.

31

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól 15. ábra – A szerződés hatályba lépése és a záró kifizetés között eltelt hónapok száma a lezárt projektek esetében GOP 1. Prioritás


48

42 36

36

3 év

30 24

2 év

18

hónap

hónap

4 év

42 3 év

30 24

2 év

18

12

1 év

12

6

6

0

0

1 év

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

3.2.4 23.

24.

Kifizetések

A kifizetések aránya a megítélt támogatásokból jelentős eltérést mutat konstrukciónként, illetve komponensenként. Az adott konstrukciók-komponensek kiírásai között ugyanakkor nem tapasztalható számottevő eltérés a programozási ciklus elő néhány évének a tapasztalatai alapján. A Közép-magyarországi régióban összességében magasabb a kifizetések aránya a megítélt támogatásból (52%-35%). Ez két tényező együttes eredményének a következménye: Egyrészt magyarázható a GOP „fiatalabb” projektportfóliójával, mely hatására átlagosan kevesebb projekt zárult le, illetve átlagosan a projektek a megvalósítás egy korábbi szakaszában állnak. Másrészt az egyes GOP-os kiírásokat összevetve a tükör beavatkozásaikkal, arányaiban nagyobb kifizetéseket érnek el a Közép-magyarországi pályázati kiírások. A megítélt támogatások összetételének vizsgálatakor látható, hogy a projektek jelentős része a megvalósítás fázisában van. A GOP 1. prioritásának az egészét nézve, az összes megítélt támogatás 35 százalékát kifizették és 16 százaléka visszaforgatható újabb projektek támogatására. A megítélt támogatások közel felével, 49 százalékával olyan projektek rendelkeznek, melyek még megvalósítási fázisban vannak. A Közép-magyarországi régióban a vizsgált projektek nagyobb arányban kerültek kifizetésre: A megítélt támogatások 52 százalékát fizették ki előlegként, illetve rész- vagy záró kifizetésként, míg a források 28 százalékával olyan projektek rendelkeznek, melyek megvalósítás alatt vannak. A megítélt támogatás 20 százalékát már biztosan nem használják fel az elindult projektek, így ezeket vissza lehet forgatni újabb projektek támogatására. A Közép-magyarországi régióban tapasztalható magasabb kifizetési arány két tényező együttes következménye: – A GOP esetében százalékosan jelentősebb a vizsgált adatok fordulónapját megelőző néhány hónapban regisztrált, illetve megítélt támogatások aránya. Ennek következtében a „fiatalabb” projektportfólió arányaiban kevesebb kifizetést eredményez. – Ugyanakkor, az adott kiírásokat összevetve a tükörkiírásaikkal megállapítható, hogy bizonyos kiírásoknál arányaiban a Közép-magyarországi régióban támogatott projekteknél alacsonyabb a bedőlési arány, így a projektportfólió nagyobb százalékban eredményez kifizetést. Ilyen beavatkozás a Vállalati innováció támogatása komponens (továbbá a Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése konstrukció is ide sorolható), melyek Budapesten és Pest megyében szignifikánsan magasabb kifizetési szintet eredményezett. Különösen szembeötlő az eltérés a nagyobb részt már lezárult kiírások vizsgálatakor: Míg a 2007-ben és 2008-ban megjelent KMOP-kiírások projektjei 88, illetve 78 százaléknyi kifizetést eredményeztek, addig a

32


GOP-projektek mindössze 70 százalékot. Fontos kiemelni, hogy miután ez a beavatkozás jelentős súlyt képvisel az egész prioritás (és tükörintézkedés) szintjén, így az összesített átlagokat is jelentősen befolyásolja. Ha a komponenseket-konstrukciókat a kifizetések tekintetében egymással összevetjük, jelentős eltéréseket tapasztalunk. A prioritáson belül a kötelezettségvállalás alapján legnagyobb arányt 15 képviselő komponensek-konstrukciók 2007-2008-as kiírásai – ahol a támogatott projektek kis kivétellel lezárultak – átlagosan 70-75 százalékos kifizetési arányt értek el. A prioritáson belül azonban találhatóak olyan konstrukciók-komponensek is, melyek a 2007-2008-as kiírások vonatkozásában jelentősen eltérő képet festenek: A GOP-1.3.1/B magasabb, 2008-ban 80 százalék feletti kifizetési szintet eredményezett, míg a GOP-1.2.2 valamint a GOP-1.3.2 konstrukciókban támogatott projektek túlnyomó része nem valósult meg, illetve nem hívták le a megítélt támogatásokat. Ezen felül bizonyos konstrukcióknál még a projektek jelentős része megvalósítás alatt van, megnehezítve a tanulságok levonását (GOP-1.2.1/B, GOP-1.3.1/C, GOP-1.3.1/F, GOP-1.3.1/D, GOP-1.3.1/E).

3. táblázat – Megítélt támogatások volumene és megoszlása GOP 1. Prioritás

100% 21% 20%

90% 80%

5%

70%

9%

11% 9%

0%

0%

3% 10%

0%

14%

24% 22%

9%

17%

65%

76%

40%

74% 71% 71%

30%

0%

38% 75% 75%

67% 26% 25%

0%

24% 21%

15% 18%

35% 35%

0%

Megvalósítás alatt lévő projektek

Kifizetett támogatások

49% 36%

5% 25%

16% 0%

73%

70% 70% 65% 66% 59%

30%

28%

71%

75% 68% 100%

53% 86%

0%

0%

0% 16% 19% 25% 29%

41% 7%

70%

69% 100%

77% 73%

73% 68% 35%

10%

1%

70% 94% 100%

20%

0% 5% 10% 6% 12% 11% 13% 20% 21% 1% 16% 14% 6% 12% 13% 24%

21% 17% 29% 24% 24%

72%

60% 50%

6%

27%

Visszaforgatható támogatási összeg


100%

0%

90%

26% 22% 20%

80% 70%

7%

3% 0% 13%

1%

0%

8% 4% 16% 6%

7%

9% 22%

100% 68% 71%

80%

99% 100%

100%100%

84%

88%

0%

9%

0% 9%

20%

53% 60%

50% 30%

8%

13%

60% 40%

6% 10%

28%

63%

88% 83%

84%

78%

91%

14%

64% 52%

20%

31%

10% 0%

0%


0%


33%

28% 8%

12%


Forrás: EMIR (2013.02.25.) 25.

A 2007. és 2008. évi kiírásokat vizsgálva a Közép-magyarországi régióban megvalósuló projektek nagyobb arányban eredményeztek kifizetést. A megítélt támogatásokból keletkező tényleges kifizetési szint elemzéséhez kizárólag azon kiírások vehetőek számításba, melyek által támogatott projektek jelentős hányada lezárult a vizsgált adatok fordulónapjáig.

15

Ezen kiírások a következő beavatkozásokhoz tartoznak: GOP-1.1.1, GOP-1.1.2, GOP-1.2.1, GOP-1.3.1/A, GOP-1.3.3 és a GOP-1.5.1

33


Amíg a 2007-es és 2008-as évek kiírásai által támogatott projektportfólió 6 százaléka megvalósítás alatt van, addig a 2009. évi kiírásoknál ez az arány már 18 százalék. Ennek következtében kizárólag a programozási ciklus első két évének a kiírásai alapján lehet következtetéseket levonni a tényleges jövőbeni kifizetések alakulásával kapcsolatban. 26.

A GOP 1. Prioritás 2007. és 2008. évi kiírásai által támogatott projektek átlagosan a források 73 százalékát hívták le. A 2007-2013-as programozási ciklus első két évében elindított kiírások projektállományát tekintve 94 százaléka a megítélt forrásoknak kifizetésre került, vagy visszaforgathatóvá vált. A projekteknek mindössze 6 százaléka van megvalósítás alatt, azonban az eltelt idő hossza miatt nagyarányú kifizetésekre nem lehet számítani e projektekből.

16. ábra – Megítélt támogatások megoszlása 2007-2008. évi kiírásoknál 16 100% 90% 80%

14%

21%

6% 6%

19% Visszaforgatható támogatási összeg

6%

70% 60%


50% 40%

80%

73%

75%

30%


20%

10% A 2007-es és 2008-as évi kiírásokat tekintve a GOP 1. 0% Prioritásánál a megítélt források 73 százalékát fizették ténylegesen ki. Ez az arány magasabb KözépMagyarországon (80%). (Az adatok nem tartalmazzák a GOP-1.2.2 és GOP-1.3.2 konstrukciókat és Forrás: EMIR (2013.02.25.) tükörkonstrukcióikat, mert ezen kiírások által támogatott projektek jelentős része nem valósult meg, így 2009-et követően nem jelent meg újabb kiírás e konstrukciók keretein belül.)

A Közép-magyarországi régióban tapasztalható magasabb forráslehívási arány több tényező együttes következménye, amelyek közül feltételezhetően a legfontosabbak a következőek: – A KMR-ben a vállalkozások jobb mérleggel rendelkeznek, gazdaságilag stabilabbak, mint az országos átlag. – A világgazdasági válság kevésbé éreztette hatását a KMR-ben a többi régióhoz képest (mérsékelt GDP csökkenés), így feltehetően kisebb mértékben sokkolta a vállalkozásokat. – Budapesten és Pest megyében a gazdaság méretéhez képest szűkösebbek voltak a források (lásd 49. megállapítás), így nagyobb verseny folyt a pályázati forrásokért, mely jobban szelektált projektportfóliót eredményezett. 27.

A GOP tekintetében, a programozási ciklus első két évének a tapasztalatai alapján a GOP-1.3.1/B komponensnél a legalacsonyabb a visszaforgatható források aránya. A programozási ciklus első két évében öt konstrukciókomponens indult el összesen, amelyek közül négy átlagosan a vizsgált adatok fordulónapjáig 73 százalék körüli kifizetési arányt ért el. Egyedül az GOP-1.3.1/B komponens (Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása) ért el ennél szignifikánsan magasabb, 80 százalékot meghaladó értéket.

17. ábra – Megítélt támogatások megoszlása beavatkozásonként, 20072008

100% 90% 80%

20%

23%

8%

6%

72%

71%

14% 9%

70%

26%

12% 1%

21% 6%

6%


60% Megvalósítás alatt lévő projektek

50% 40% 30%

77%

87% 68%

73%

20%


10% 0%

Forrás: EMIR (2013.02.25.) 28.

A felszabaduló megítélt támogatások különböző okokra vezethetőek vissza: A források jelentős része a szerződéskötést követően „csorog vissza”, illetve a kifizetést követő visszaforgatható támogatások is jelentősek a GOP esetében. A sikertelen projektek meghiúsulására a megvalósítási folyamat minden szakaszában van példa. Ezért a meghiúsulások elemzéséhez a legnagyobb arányú lezárt projekttel rendelkező konstrukciókat-komponenseket érdemes vizsgálni; így jelen elemzésben a 2007. és 2008. évi kiírásokból visszaforgatható források megoszlása kerül bemutatásra. A konstrukciók, illetve a komponensek jelentős eltéréseket mutatnak, azonban általános megállapítások tehetőek:

16

GOP-1.2.2 és GOP-1.3.2 konstrukciók és tükörkonstrukcióik kiszűrésével

34


– A megítélt támogatások 20%-a a GOP esetében és 17%-a KMR-ben a szerződéskötés után, de még a kifizetések megkezdése előtt csorog vissza, tipikusan a KSZ elállásának a következtében. – A kifizetések megkezdése után a megítélt források tizede csorog vissza a GOP 1. prioritásban, jogosultság hiányában a támogatások visszafizetésének következményeként. A programozási ciklus első két évének a tapasztalata alapján ez az arány jóval alacsonyabb a Közép-magyarországi régióban. – A KMOP esetében a szerződéskötést megelőző visszalépés jelentősebb, mint a GOP-nál. 4. táblázat – Fel nem használt források megoszlása, 17 és az érintett projektek darabszáma GOP 1. Prioritás Visszalépett (szerződéskötés előtt)

Konstrukció / Komponens

GOP-1.1.1 GOP-1.1.2 GOP-1.2.1 GOP-1.2.2 GOP-1.3.1/A GOP-1.3.1/B GOP-1.3.2 Átlagosan

Kifizetés utáni megszünés

Lezárt projektek által nem lehívott támogatás

Támogatási keret csökkenése szerződés módosításnál

Szerződészárás kifizetés nélkül KSZ elállása

Kedvezményezett elállása

Összesen

Összes megítélt pályázat

%

darab

%

darab

%

darab

%

darab

%

darab

%

darab

%

darab

darab

7% 0% 0% 9% 4% 5% 0% 5%

5

9% 12% 0% 0% 17% 6% 31% 10%

7

2% 1% 1% 0% 1% 0% 0% 1%

73

1% 0% 0% 0% 0% 1% 3% 1%

11

0% 0% 6% 63% 2% 0% 37% 17%

1

2% 10% 7% 0% 1% 0% 0% 3%

2

2% 10% 13% 63% 3% 0% 37% 20%

3

98

1

10

2

12

0 0 1 2 2 0 10

1 0 0 21 1 3 33

5 5 1 129 26 1 240

1 0 0 17 3 3 35

0 1 3 5 0 1 11

1 1 0 3 0 0 7

3

4

8

182

0

30

1

7

18

343

KMOP 1.1 intézkedés Visszalépett (szerződéskötés előtt)

Konstrukció / Komponens

KMOP-1.1.1 KMOP-1.1.2 KMOP-1.1.3/B KMOP-1.1.4 KMOP-1.1.5 Átlagosan

Kifizetés utáni megszünés

Lezárt projektek által nem lehívott támogatás

Támogatási keret csökkenése szerződés módosításnál

Szerződészárás kifizetés nélkül KSZ elállása

Kedvezményezett elállása

Összesen

Összes megítélt pályázat

%

darab

%

darab

%

darab

%

darab

%

darab

%

darab

%

darab

darab

0% 0% 50% 0% 24% 13%

0

5% 0% 0% 4% 29% 4%

2

1% 2% 0% 4% 0% 2%

35

3% 0% 0% 2% 0% 2%

12

10% 0% 50% 1% 0% 15%

6

4% 0% 0% 1% 0% 2%

2

14% 0% 50% 2% 0% 17%

8

59

0 2 0 1 3

0 0 5 1 8

3 0 95 1 134

0 0 15 1 28

0 2 1 0 9

0 0 1 0 3

0

4

2

2

2

110

0

3

12

178

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

3.2.5

Prognózis

A jövőbeni pénzáramlás volumenét egyrészt a leszerződött állomány határozza meg, mely becsülhető trendvonallal – a regisztrált pályázati igény figyelembevételével –, másrészt az ezen leszerződött támogatásokból keletkező tényleges kifizetés aránya adja meg. Ennek az aránynak a pontos meghatározása több tényező miatt is bizonytalan. A múltbeli kiírásokból kizárólag a programozási ciklus első két éve vehető figyelembe, mert ezen kiírások által támogatott projektek értek el olyan fázisba, hogy a tényleges kifizetések arányából megalapozott következtetést lehessen levonni. Ugyanakkor az aktuális, megvalósítás alatt álló projektportfólió a korábbiaktól alapvetően különböző komponensek által támogatott projektekből áll. A prognózis megbízhatóságát továbbá korlátozza a gazdasági környezetben és a pályázói körben is bekövetkezett jelentős változások. 29.

17

Az eddigi trendek alapján a leszerződött állomány képes lesz 2013 végére lefedni a prioritás pénzügyi keretét, azonban az ELI-projekt megvalósítása és lezárása szükséges a források lehívásához.

2007. és 2008. évi projektek esetén

35

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól 18. ábra – Trendvonal (leszerződött állomány figyelembevételével)

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A regisztrált pályázati igénynél a fentebb taglaltak mentén trendváltozás figyelhető meg 2011 közepétől, melyet követően jelentősen megnőtt a benyújtott pályázatok összértéke. Ugyanez a trendváltozás hat-hét hónap csúszással (kb. 2012. elején) megjelent a leszerződött támogatásoknál is. Ezen csúszás időtartama azonos a pályázat beérkezése és a szerződéskötés közötti átlagos idővel, mely részletesebben megtalálható a 72. és a 74. számú megállapításokban. A trendforduló előtt, átlagosan havonta 2,1 milliárd forintnyi támogatásra kötöttek szerződést a pályázók. Ezt követően jelentősen megnőtt a havonta leszerződött pályázatok száma, havi szinten átlagosan 8,6 milliárd forinttal növelve a hatályos szerződésállományt. A trendforduló után tapasztalható trendvonalat figyelembe véve a leszerződött állomány képes lesz elérni, illetve kis mértékben meghaladni a prioritás teljes pénzügyi keretét, ugyanakkor az ELI-projekt nélkül már nem elégséges a mostani szerződéskötési ütem a források időbeni lekötéséhez, feltételezve a túlvállalás szükségességét: az ELI-beruházás a jelenlegi trendek tekintetében ezért nélkülözhetetlen a források teljes abszorpciójához. 30.

Az 1.1.1 B-ben támogatott ELI nagyprojekt megvalósítása – ami támogatási összege alapján kiemelt súllyal bír a prioritás előrehaladásában – valamennyi érintett fél számára kitüntetett cél, ugyanakkor a projekt előkészítési munkálatainak csúszása, valamint további tényezők jelentős kockázatot jelentenek a projekt ütemezés szerinti megvalósítására. A 2007-2013-as ciklusban – a jelenlegi tervek szerint – az ELI nagyprojekt közel 37 milliárd forint keretösszeget hív le. A projektet támogató kormányzati bejelentésre mégis csupán a GOP program második felében, 2011 januárjában került sor. Ezt követően további elhúzódást eredményeztek az projektmenedzsmentben történt változások, valamint a beszerzések előkészítésének, lefolytatásának és az építészeti tervek elkészítésének csúszásai. A projekt megvalósítása kapcsán további fő kockázatok azonosíthatók: ■ Ütemterv: A jelenleg tervezett feszített ütemezés mellett a befejezés dátumának tartása nem teszi lehetővé a határidők bármilyen további csúsztatását. ■ Technológia: A szükséges berendezéseknek jelenleg csupán 10-15 százaléka érhető el azonnal a piacon; a berendezéseknek mintegy negyede elérhető, de egyedi tervezést igényel; közel kétharmada azonban olyan K+F berendezés, mely jelenleg kereskedelmileg nem érhető el és beszerzése eleve új fejlesztést igényel. ■ Elérhető szakemberek: Az ELI indulásakor kihasználatlan kapacitások keletkezhetnek, mivel magyarországi és európai viszonylatban is nehézséget okozhat a létrejövő kapacitások kihasználásához és a kutatások gördülékeny lefolytatásához szükséges megfelelő számú szakképzett, nemzetközi tapasztalattal rendelkező lézerfizikus rendelkezésre állása. A Szegedi Tudományegyetemen indított lézerfizikus szakirány ugyan megadja a szükséges szakértői alapképzést, de a végzetteknek az ELI munkájában való teljes értékű részvételéhez további, sokéves (lehetőség szerint nemzetközi) szakmai tapasztalatgyűjtésre van szükségük. ■ Beágyazottság: A projekt beágyazottsága, környezetébe való integrálódása kevésbé biztosított: Nem kezdődött meg az ELI környezetébe tervezett science park megvalósítása,

36


valamint késik egy kapcsolódó befektetés-ösztönzési program elindítása és az ELI-re rácsatlakozó beszállítók fejlesztése. Magyarországon jelenleg mintegy 10, lézertechnológiában érintett mikro- és kisvállalkozás működik; ezen vállalkozások ugyanakkor nem tudják felvenni a versenyt azokkal a beszállítókkal és vállalkozásokkal, akik várhatóan az ELI berendezéseit fogják biztosítani, működtetni. 31.

A teljes abszorpciós szint eléréséhez szükséges a túlvállalás. A GOP programozási ciklusának első két évét tekintve – ahol a projektek jelentős hányada befejeződött a vizsgált időpontig – a kedvezményezettek átlagosan a leszerződött források 77 18 százalékát hívták le. Feltételezve, hogy a 2013-ban hatályos leszerződött állománynál is hasonló arányban kerülnek kifizetésre a lekötött összegek, a prioritás kiírásainak lezárásakor a megítélt támogatásoknak a rendelkezésre álló keretet 31 százalékkal kellene meghaladniuk. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a projekt állomány a megítélést követően folyamatosan „tisztul”. (Visszalépnek, illetve kifizetés nélkül lezáródnak a nem megvalósuló projektek.) Ezen tényezők figyelembevételével szükséges az optimális túlvállalási szint meghatározása. A támogatás megítélése pillanatában az állomány 73 százaléka kerül kifizetésre átlagosan. Ez a szám a szerződéskötéskor 77 százalékra nő, míg a kifizetések megkezdése után 82 százalékra. A záró kifizetés benyújtása utáni projektekre már nem szükséges túlvállalás. A programozási ciklus első két évének a kiírásaiból mindössze négy olyan projekt volt (mindegyik az 1.3.1/A-ból), melyek a záró kifizetés után a KSZ elállásának a következményeként nem voltak jogosultak a támogatásra.

5. táblázat – Átlagos kifizetés a projektportfólió különböző előrehaladási fázisaiban 19

Projektportfólió előrehaladása Támogatás megítélése után Szerződéskötést követően Kifizetés megkezdése után Záró kifizetést követően

Átlagos kifizetési arány

Szükséges túlvállalás

73% 77% 82% 99%

37% 31% 23% 1%

Forrás: EMIR (2013.02.25.) 32.

A megfigyelhető trendek alapján az ELI projekt megvalósításával együtt nyílik lehetőség túlvállalásra. A jelenlegi trend alapján, havi szinten 8,6 milliárd forinttal nő a leszerződött projektállomány, mely az ELI nagyberuházás nélkül, bár képes lenne elérni 2013 végére az allokált keretösszeget, azonban nem elégséges a szükséges túlvállalási szint biztosításához. Ennek következtében az ELI projekt megvalósítása valamint a források lehívása nélkülözhetetlen a teljes abszorpció eléréséhez.

18

GOP-1.2.2 és GOP-1.3.2 konstrukciók nem szerepelnek ebben a statisztikában, mert 2009 után nem indítottak újabb kiírást e konstrukciók esetében, illetve az itt elnyert támogatások nagy arányban nem kerültek lehívásra, ami félrevezetné az arányszámot. 19

A kifizetési arány meghatározásakor azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a 2007-es és 2008-as évi kiírások esetében a megvalósítás alatt lévő projektállomány már nem eredményez kifizetést.

37


3.3 Intézkedések vizsgálata 19. ábra – GOP 1. Prioritás kiírásai által keletkezett kötelezettségvállalások, valamint azon tényezők, melyek hatottak ezen állományra Kutatási és Technológiai Innovációs Alap források szűkülése -Támogatási összeg megemelése -Támogatás intenzitás megemelése -Alapkutatást is támogathat

-Magasabb támogatási összeg -Magasabb támogatási intenzitás -Hosszabb pályázati ablak nyitvatartási idő

70 2012. augusztusban nyitott, nincs elegendő információ a kiírás forráslekötési képességéről

58,4

60

A 2.1.1 kiírások lezáródtak

-Magasabb támogatási intenzitás -Magasabb maximális támogatási összeg -Hosszabb pályázati ablak nyitvatartási idő

Támogatható tevékenységek köre bővült

50 Mrd Ft

42,1

40 30

-Előleg megemelése -Hosszabb pályázati ablak nyitvatartás

20 10

Támogatási intenzitás kismértékű emelése

Az egész konstrukciót jelentősen érintette a válság, így a megítélt projektek nagy része nem valósult meg. 2012-ben 1.2.1/B-vel

3,7

-Támogatható tevékenységek köre bővült (infrastruktúra és ingatlan beruházás) -Támogatási intenzitás nőtt -Előleg biztosítása

29,3

Támogatható tevékenység szűkült

14,0 5,6

2012. július, illetve augusztusban nyitottak, nincs elegendő információ a kiírások forráslekötési képességéről

11,4 3,8 2,8

0,9

3,4 3,3

5,1 4,3 0,0

3,0

0,0

5,5 4,1 2,5 2,3 2,8

3,7

1,8 1,8

4,5 1,0 1,3 0,4 1,1

0,7 1,0

2,8

0

Forrás: KPMG, EMIR (2013.02.25.)

A kiírások által keletkezett kötelezettségvállalás mértékét több tényező együttesen határozza meg. Egyrészt a kötelezettségvállalás függ a komponens-konstrukció által megcélzott célcsoporttól, másrészt a pályázati feltételrendszerben bekövetkezett változások is kihatnak a kötelezettségvállalásra. Harmadrészt a párhuzamosan elérhető egyéb pályázati lehetőségek megléte, illetve hiánya is erőteljesen befolyásolja a pályázói aktivitást. 33.

A 2011. és 2012. évi kiírások lényegesen jelentősebb pályázói aktivitást eredményeztek, mely a korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételrendszer és az alternatív források hiányának lehet az eredménye. A kötelezettségvállalás mértéke jelentősen szóródik beavatkozásonként, illetve a beavatkozásokon belül kiírásonként is. Minden egyes konstrukciónál-komponensnél más-más tényezők hatására alakult ki a kötelezettségvállalás mértéke, és ez által a támogatott projektportfólió is.

3.3.1

A prioritáson belül a források 36 százaléka a GOP-1.1.1-en keresztül került lekötésre. Kiírásonként folyamatosan növekvő a kötelezettségvállalás mértéke. Ez egyrészt az egyre kedvezőbb pályázati feltételrendszer, másrészt az Innovációs alap forrásainak a szűkülésének az eredménye. Ezen tényezők ellensúlyozták a pályázókra vonatkozó feltételrendszerben bekövetkezett szigorításokat (lásd. 10 megállapítás). A GOP-1.1.1 konstrukció eredményezte a legnagyobb arányú kötelezettségvállalást a prioritáson belül. A programozási ciklus első két évében indított GOP-1.1.1 kiírások a későbbiekhez képest alacsony összegű kötelezettségvállalást eredményeztek. 2009-es kiírásnál megemelték 40 százalékra az előleg mértékét, illetve a pályázat benyújtására a korábbi 1-2 hónappal szemben több mint fél év állt rendelkezésre. A 2011-ben megnyitott kiírásban már alapkutatási tevékenységre is lehetett benyújtani pályázatot. Ezen felül a maximálisan igényelhető támogatási összeget és a támogatás intenzitást is megemelték. Ezen kiírásban érezhetően megnőtt az átlagos támogatások mérete.

20. ábra – GOP-1.1.1 átlagos támogatások, illetve a támogatási összeg kerete

millió Ft

34.

1.1 Piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttműködések ösztönzése

700 600 500 400 300 200 100 0

Legkisebb Átlagos Legnagyobb

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

38


A 2011-es kiírás kiugró értékhez hozzájárulhatott az alternatív K+F-források elapadása: így az Innovációs alap forrásaiból származó támogatások szűkülése is. 35.

A GOP-1.1.2 konstrukció, összesen 9 projektet támogat, 7,5 milliárd forinttal. A 2007. évi kiírás után csökkent a kötelezettségvállalás mértéke, mely részben magyarázható a támogatható tevékenységek szűkülésével, illetve a potenciális pályázói kör szűkülése is hozzájárulhatott a regisztrált igény csökkenéséhez. A GOP-1.1.2 konstrukció néhány nagy összegű projekt megvalósítását támogatta. A korábbi pályázati kiírás kedvezményezettjei nem nyújthattak be még egyszer pályázatot erre a konstrukcióra. A komponens célcsoportja szűk, így a korábbi kiírások már részben kielégítették a pályázói igényeket, ami magyarázhatja a kiírásról-kiírásra megfigyelhető népszerűségben bekövetkezett visszaeséseket, illetve ezen felül a támogatható tevékenységek szűkülése is hatással lehetett a pályázói igények csökkenésére.

3.3.2

A GOP-1.2.1 konstrukció kiírásonként 3-5 milliárd forint kötelezettségvállalást eredményezett. A 2011-es kiírás valamennyivel több forráslekötéshez vezetett mely a magasabb támogatási intenzitással, illetve az Innovációs alap forrásainak a szűkülésével magyarázható. A GOP-1.2.1 konstrukció a teljes prioritás kötelezettségvállalásának 5 százalékát eredményezte a vizsgált adatok fordulónapjáig. A 2011-es kiírás kis mértékben nagyobb kötelezettségvállalást eredményezett az előző évihez képest. A harmadik kiírásban csökkentették az igényelhető támogatási összeg keretét, mely magyarázható azzal, hogy az első két kiírásban nem érkezett be egymilliárd forint feletti pályázat, azaz ekkora projektméretre nem mutatkozott igény.

21. ábra – GOP-1.2.1 átlagos támogatások mérete, illetve a támogatási összeg kerete

Mrd Ft

36.

1.2 Innovációs klaszterek támogatása

1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0

Legkisebb Átlagos Legnagyobb

A 2011-es kiírásban növekedett a támogatások átlagos mérete – ezáltal a kötelezettségvállalás mértéke is – mely magyarázható a támogatási intenzitás növekedésével. Forrás: EMIR (2013.02.25.) (Nem volt megfigyelhető változás az átlagos projektméretben a 2009-es és 2011-es kiírások között.) 37.

A GOP-1.2.2 által támogatott projektek egy kivételével mind meghiúsultak, ami elsősorban a gazdasági válsággal magyarázható. 2011-ben a GOP-1.2.1/B komponenssel azonos tartalmú kiírást indítottak el 2012 augusztusában, azonban ezen kiírás eredményességéről még nem áll rendelkezésre információ, mert a pályázatok jelentős hányada értékelés alatt állt a vizsgált adatok fordulónapján. A GOP-1.2.2 konstrukción belül összesen 9 pályázat érkezett be, 24,5 milliárd forint igénnyel. A támogatási igényt egy és ötmilliárd forint között lehetett benyújtani. Ezen projektek közül 6-nak ítéltek meg támogatást, azonban közülük is 5 már biztosan nem fog megvalósulni. A projektek meghiúsulásában nagy szerepe volt a gazdasági válságnak. 2012 augusztusában a GOP-1.2.1/B keretein belül hasonló tartalmú projektek benyújtására nyílt lehetőség. Az új pályázati kiírásban meghagyták a lehetőséget 5 milliárd forint összeghatárig a projektek benyújtására, azonban az alsó határt kibővítették 1 milliárd forintról 50 millió forintra, lehetőséget biztosítva a kisebb projektek benyújtására is. A fordulónapig 71 pályázat érkezett be, összesen 37,3 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A 71 regisztrált projektből 5 támogatását ítélték meg, míg további 55 elbírálás alatt állt 2013. február 25.-én. Az elbírálás alatt álló 55 projekt 27,4 milliárd forintnyi igénye jelentős további kötelezettségvállalást eredményezhet.

39


3.3.3 38.

1.3 A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése

A GOP-1.3.1/A eredményezte a prioritáson belül a kötelezettségvállalás több mint negyedét, 26 százalékát, azonban ez javarészt a 2011-es kiírásnak köszönhető, ami a konstrukció 59 milliárdos kötelezettségvállalásából 42-t kötött le. A kiugró érték több tényező együttes eredménye: egyrészt a lényegesen kedvezőbb pályázati feltételrendszeré, másrészt a párhuzamos támogatási források elapadásáé. A GOP-1.3.1/A komponens eredményezte a második legtöbb kötelezettségvállalást a prioritáson belül, ami nagyrészt a 2011-es kiírásnak köszönhető.

22. ábra – GOP-1.3.1/A átlagos támogatások mérete, illetve a támogatási összeg kerete 1,0

Mrd Ft

Annak ellenére, hogy kiírásról-kiírásra folyamatosan 0,9 0,8 emelkedett a maximálisan igényelhető támogatási 0,7 Legkisebb 0,6 összeg, a komponens átlagos támogatási mérete nem 0,5 Átlagos emelkedett. A 2009-es és 2010-es kiírásokban hiába 0,4 0,3 emelték meg a maximálisan igényelhető támogatási Legnagyobb 0,2 összeget, nem érkezett 300 millió forint feletti igény. 0,1 0,0 Egyedül az utolsó kiírásban nőtt meg érezhetően, az előző kiírásokhoz képest több mint duplájára. Ez vélhetően annak a következménye, hogy a nagyvállalatok számára nem biztosított támogatást az időközben felfüggesztett GOP-2.1.1 C komponens, Forrás: EMIR (2013.02.25.) melyet követően a GOP-1.3.1/A-ban érezhetően megnőtt a nagyvállalatok aránya: míg 2011 előtt a nagyvállalatok aránya nem haladta meg a 20 százalékot, addig 2011-es kiírásnál a fordulónapig 48 százalékos részesedést értek el a kötelezettségvállalásból. A nagyvállalatok megjelenése mellett a komponens kiugró értékéhez hozzájárult más források elérhetőségének a hiánya is: a GOP-2.1.1 A komponens lezáródott (2012. június). Ezen felül az Innovációs alap forrásai helyett is megjelent ezen kiírás a potenciális pályázók szeme előtt. Szintén segítette a legutóbbi kiírás sikerét, hogy jelentősen javult a feltételrendszere a korábbi évek kiírásaihoz képest. Megnőtt a támogatási intenzitás és a támogatható tevékenységek köre is bővült 2010-től eszközbeszerzéssel és infrastrukturális és ingatlan beruházással. A kiírás 2012. december 31.-én zárult le. Összesen 1,7 milliárd forintnyi igény volt még elbírálás alatt a fordulónapon, mely további kötelezettségvállalást eredményezhet. 39.

A GOP-1.3.1/B-nél is hasonló trendek figyelhetőek meg, mint a GOP-1.3.1/A-nál, ugyanakkor 2011-ben a nagyvállalatok nem jelentek meg nagyobb arányban a korábbi kiírásokhoz képest.

Annak ellenére, hogy ennél a komponensnél is folyamatosan növelték a maximálisan igényelhető támogatási összeget, nem növekedett az átlagos támogatások mérete. A kiírás 2012. december 31.-én zárult. A projektek értékelése nagyrészt befejeződött, mindösszesen 350 millió forintnyi támogatási igény volt elbírálás alatt 2013. február 25.-én. 40.

Mrd Ft

A GOP-1.3.1/B komponensnél is a 2011-es kiírás szignifikánsan magasabb kötelezettségvállalási szintet eredményezett, mely egyrészt a GOP-2.1.1 valamint az Innovációs alap beszűkült támogatásai révén ide pályázó vállalkozások magas 23. ábra – GOP-1.3.1/B átlagos támogatási száma, másrészt a korábbi kiírásoknál kedvezőbb mérete, illetve a támogatási összeg kerete pályázati lehetőség (magasabb támogatási intenzitás, 1,0 magasabb maximális támogatási összeg valamint a 0,8 Legkisebb 0,6 hosszabb pályázati ablak nyitva tartás) eredményezett. 0,4

Átlagos

0,2

Legnagyobb

0,0

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A GOP-1.3.1/C komponens a prioritás egyéb konstrukcióihoz-komponenseihez képest kisösszegű támogatásokat biztosít. A GOP-2.1.1 és az Innovációs alap forrásainak a szűkülése is hozzájárulhatott a komponens magas népszerűségéhez.

40


A GOP-1.3.1/C kiírásai 5 és 25 millió forint közötti támogatást tettek a projektek számára elérhetővé. A fordulónapon közel 1 500 projekt rendelkezett hatályos támogatási döntéssel, összesen 29,3 milliárd kötelezettségvállalást eredményezve. A GOP-2.1.1/A komponens lezáródott 2012 júniusában, valamint 2011 őszétől az Innovációs Alap forrásai elsősorban a Közép-magyarországi régióban voltak elérhetőek (lásd. 6. megállapítás). Főként a 2.1.1/A komponens forrásainak elapadása hozzájárulhatott a komponens népszerűségéhez, mely részben magyarázza a 2011-es kiírásnál tapasztalható kimagasló pályázói igényt. 41.

A GOP-1.3.2 relatíve kevés projektnek nyújt nagy összegű támogatást. Más konstrukciókhozkomponensekhez képest magas a projektek bedőlési aránya. A második kiírás kedvezőbb feltételrendszerének következtében nagyobb kötelezettségvállalást eredményezett. A GOP-1.3.2 első kiírásában 3, míg a másodikban 9 projekt rendelkezik hatályos megítélt támogatással. A második kiírás feltételrendszere jóval kedvezőbb volt: A támogatható tevékenységek köre bővült infrastruktúra és ingatlan beruházással, a támogatási intenzitást megemelték és lehetőséget biztosítottak előleg felvételére. Ugyanakkor mindkét kiírásnál nagyon magas volt a projektek bedőlési aránya (rendre 71%, 41%), így kérdéses, hogy ténylegesen mekkora kifizetést fog eredményezni a kiírás.

3.3.4 42.

A GOP-1.5.1 projekt előkészítésre biztosít forrást. A két támogatott projekt, közel négy milliárd forintnyi értékben, az ELI projekt előkészítését szolgálja.

3.3.5 43.

1.5 Projekt előkészítés

Átfogó megállapítás

Az igényelhető maximális támogatási összeg növelése nem minden esetben eredményezett magasabb forráslekötést. A múltbeli tapasztalatok alapján a támogatási intenzitás jelentősebb ösztönzőnek bizonyult. A támogatási összeghatár megemelése nem eredményezett automatikusan több kifizetést. Megfigyelhetőek olyan egymás utáni kiírások, ahol a támogatási keret csökkentésének hatására is nőtt az átlagos megítélt támogatások mérete (GOP-1.2.1), illetve ahol a támogatási keret változtatása nem volt hatással az igényelt támogatási összegekre (GOP-1.3.1/B). Összességében a támogatási intenzitás hatékony ösztönzőnek bizonyult. Azon kiírások, amelyek kimagasló kötelezettségvállalást eredményeztek, nagyobb támogatási intenzitást biztosítottak a megelőző kiírásoknál (GOP-1.1.1-11, GOP-1.2.1-11, GOP-1.3.1-11/A, GOP-1.3.1-11/B). Tipikusan a 2012-ben is elérhető kiírásoknál látható az átlagot meghaladó támogatási intenzitás biztosítása.

41


3.4 Pályázói magatartás vizsgálata A fejezet célja a pályázói magatartás vizsgálata, amely egyrészt magában foglalja a konstrukciókonkomponenseken belüli egy kedvezményezettre jutó támogatott projektek számának a vizsgálatát (a kedvezményezettek aktivitását beavatkozásokon belül), másrészt az adott beavatkozásokhoz tatozó kedvezményezettek aktivitását más konstrukciókban-komponensekben. Jelen fejezet a GOP 1. prioritáshoz és a GOP 2.1.1 konstrukcióhoz tartozó beavatkozásokat vizsgálja a fenti két szempont mentén.

3.4.1 44.

Kedvezményezettek aktivitása beavatkozásokon belül

Egy kedvezményezett átlagosan támogatott pályázattal rendelkezik.

1,36

A GOP 1. prioritás és a GOP 2.1.1 konstrukció keretében 11 ezer kedvezményezett összesen 15 ezer pályázatra nyert el támogatást. Ezek alapján egy kedvezményezettre átlagosan 1,36 támogatott pályázat jutott, azonban bizonyos konstrukciók-komponensek esetében (GOP-1.1.2, GOP-1.2.1, GOP1.3.2/F, GOP-1.3.2, GOP-1.3.3 és s GOP2.1.1/M) tipikusan egy támogatott pályázattal rendelkeznek a kedvezményezettek (a beavatkozáson belül).

6. táblázat – Kedvezményezettek aktivitása beavatkozáson belül Egy Hatályos megítélt Kedvezményezettek kedvezményezettre pályázatok száma száma jutó átlagos projekt darabszám

Konstrukció / Komponens GOP-1.1.1 GOP-1.1.2 GOP-1.2.1 GOP-1.2.2 GOP-1.3.1/A GOP-1.3.1/B GOP-1.3.1/C GOP-1.3.1/D GOP-1.3.1/E GOP-1.3.1/F GOP-1.3.2 GOP-1.3.3 GOP-1.5.1 GOP-2.1.1/A GOP-2.1.1/B GOP-2.1.1/C GOP-2.1.1/M

314 9 30 1 644 129 1 102 2 1 32 12 13 2 8 312 816 158 3 697

249 9 30 1 501 103 1 023 2 1 32 11 13 1 6 433 678 140 3 625

1,26 1 1 1 1,29 1,25 1,08 1 1 1 1,09 1 2,00 1,29 1,20 1,13 1,02

A kedvezményezettek ismételt pályázási aktivitása a GOP-1.1.1, GOP-1.3.1/A, GOP-1.3.1/B és a GOP-2.1.1/A, GOP2.1.1/B konstrukciókon-komponenseken Összesen 15 274 11 261 1,36 belül jellemző. Ezeknél a Forrás: EMIR (2012.10.01.) beavatkozásoknál áltagosan 1,3 támogatott pályázat jutott egy kedvezményezettre, az adott konstrukción-komponensen belül.

A GOP-1.1.2, GOP-1.2.2, GOP1.3.1/D, GOP-1.3.1/E, GOP-1.5.1 beavatkozások a vizsgált adatok fordulónapjáig alacsony – kevesebb, mint tíz – projektet támogattak, így a fenti pályázati lehetőségek kedvezményezetteinek a vizsgálata nem vezetne

20

7. táblázat – Kedvezményezettek beavatkozások között 20

aktivitása

a

különböző

GOP-2.1.1/M

GOP-2.1.1/C

GOP-2.1.1/B

GOP-2.1.1/A

GOP-1.3.3

GOP-1.3.2

GOP-1.3.1/F

GOP-1.3.1/C

GOP-1.3.1/B

Komponens / Konstrukció

GOP-1.3.1/A

ezen komponensek / konstrukciók projekt állományában. GOP-1.2.1

A GOP-1.2.1, GOP-1.3.1/F és a GOP-2.1.1/M kedvezményezettei jellemzően nem pályáznak más konstrukciókban-komponensekben (a vizsgáltak közül).

GOP-1.1.1

45.

Kedvezményezettek aktivitása a különböző beavatkozások között

Ezen konstrukciók / komponensek kedvezményezetteinek részaránya az

3.4.2

100% 0% 12% 28% 3% 0% 25% 15% 1% 1% 3% 0% GOP-1.1.1 0% 100% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% GOP-1.2.1 3% 8% 62% 3% 11% 15% 0% GOP-1.3.1/A 24% 0% 100% 28% 8% 6% 100% 1% 3% 8% 0% 1% 1% 2% 0% GOP-1.3.1/B 13% 0% 0% 23% 13% 18% 5% 1% GOP-1.3.1/C 13% 0% 19% 12% 100% 6% 0% 0% 0% 1% 0% 100% 0% 0% 0% 0% 0% 0% GOP-1.3.1/F 2% 0% 0% 1% 0% 0% 100% 8% 0% 0% 1% 0% GOP-1.3.2 1% 0% 3% 0% 0% 0% 8% 100% 0% 1% 3% 0% GOP-1.3.3 GOP-2.1.1/A 19% 0% 31% 28% 61% 31% 17% 23% 100% 43% 11% 5% 4% 0% 15% 12% 11% 0% 0% 23% 5% 100% 18% 0% GOP-2.1.1/B 2% 0% 5% 4% 1% 0% 8% 31% 0% 5% 100% 0% GOP-2.1.1/C 0% 1% 2% 4% 3% 0% 0% 3% 0% 0% 100% GOP-2.1.1/M 0%

Forrás: EMIR (2012.10.01.)

5% alatti részesedés nem lett feltüntetve

42


eredményre. Ezeken a konstrukciókon-komponenseken kívül a GOP-1.2.1 (mivel projektcég), GOP-1.3.1/F és a GOP-2.1.1/M kedvezményezettei jellemzően nem pályáznak más komponenskonstrukció kiírásaira. 46.

A GOP-1.1.1, GOP-1.3.1/A, GOP-1.3.1/B, GOP-1.3.1/C, GOP-1.3.3, GOP-2.1.1/A, GOP-2.1.1/B és a GOP-2.1.1/C beavatkozások kedvezményezettei aktívak más pályázati konstrukciókban is. ■ GOP-1.1.1 (Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása): A konstrukció kedvezményezettei jellemzően a GOP-1.3.1 konstrukcióban mutatnak aktivitást. A pályázatok 24%-át (13%, 13%) olyan szervezeteknek ítélték meg, amelyek rendelkeznek támogatott projekttel a GOP-1.3.1/A komponensben (GOP-1.3.1/B, GOP-1.3.1/C). ■ GOP-1.3.1/A (Vállalati innováció támogatása): A kedvezményezett körben erős átfedés figyelhető meg a GOP-1.3.1/A és a GOP-1.1.1, GOP-1.3.1/C és a GOP-2.1.1/B között, azonban a legerősebb kapcsolat a GOP-2.1.1/A-val áll fent. A GOP-1.3.1/A komponens által támogatott projektek 31% százaléka olyan vállalkozásnak lett megítélve, amelyek rendelkeznek támogatott projekttel a GOP-2.1.1/A-val. ■ GOP-1.3.1/B (Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása): A komponens kedvezményezettei a GOP-1.1.1, GOP-1.3.1/A és a GOP-2.1.1/A beavatkozásokban voltak még aktívak. ■ GOP-1.3.1/C (Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére): A legszorosabb kapcsolat a GOP-2.1.1/A komponenssel fedezhető fel. Az 1102 támogatott projektből 676 projektet (61%) olyan szervezet valósít meg, amely rendelkezik projekttel a GOP-2.1.1/A-ban is. ■ GOP-1.3.2 (Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése): A kedvezményezettek a GOP1.1.1 konstrukcióban mutattak még aktivitást. ■ GOP-1.3.3 (Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státusz megőrzése érdekében): A konstrukció keretein belül mindössze 13 projekt került támogatásra, abból 8 projektre olyan szervezet nyert támogatást, amely a GOP1.3.1/A keretein belül is sikeresen pályázott. ■ GOP-2.1.1/A (Mikro- és kis- és középvállalkozások technológiafejlesztése): A komponens összesen 8 312 projektet támogatott, 6 433 kedvezményezett részére. Ez a kedvezményezetti csoport aktivitást mutatott szinte az összes vizsgált pályázati konstrukcióban-komponensben. ■ GOP-2.1.1/B (Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára): A komponens által támogatott szervezetek nagyobb arányban a GOP-1.3.1/A, GOP-1.3.1/B, GOP-1.3.1/C, GOP-1.3.3 és a GOP-2.1.1/A beavatkozásokban voltak aktívak. ■ GOP 2.1.1/C (Komplex vállalati technológiafejlesztés): A komponens kedvezményezettei a GOP-1.3.1/A, GOP-1.3.1/C valamint a GOP-2.1.1/A és GOP-2.1.1/B beavatkozásokban voltak aktívak, azonban nem jelentek meg a GOP-1.3.1/B-ben.

43


3.5 Projekt portfólió 3.5.1 47.

Területi megoszlás

A támogatások regionális megoszlása egyenlőtlen: a legnagyobb megítélt támogatással Dél-Alföld és KözépDunántúl rendelkezik. A megyei megoszlás még nagyobb különbségeket mutat. Jelentős eltérések figyelhetőek meg a régiók között a kötelezettségvállalás vonatkozásában. A legkevesebb támogatás Dél-Dunántúlra és Nyugat-Dunántúlra került, amely régiókban megvalósuló projektekhez rendre 20 illetve 21 milliárd forintnyi támogatást biztosított a GOP 1. prioritása. Itt a források iránti igény is jóval elmaradt a többi régióhoz képest. A legtöbb kötelezettségvállalás a GOP forrásokból a Dél-alföldi régióban keletkezett (54 milliárd forint). Ebben a régióban fog megvalósulni az ELI, mely a potenciálisan rendelkezésre álló 37 milliárd forintnyi támogatásával még tovább növeli a régiók közötti egyenlőtlenségeket. A források megyei megoszlása is jelentős egyenlőtlenségeket mutat. A legtöbb támogatás Csongrád- és Hajdú-Bihar megyébe került, egyenként 31 milliárd támogatást biztosítva K+F+I tevékenységre. Ugyanakkor a 19 megyéből 9 megye kevesebb, mint 10 milliárd forintnyi EU-s forrásban részesült.

24. ábra – Támogatások regionális megoszlása 105

111

Regisztrált pályázatok ( Mrd Ft) Kötelezettségvállalás (Mrd Ft) Leszerződött pályázatok (Mrd Ft)

39

93

29

124

Kifizetés (Mrd Ft)

13

44 36

49 48 19

Észak-Magyarország 52

31

44

128

54

Észak-Alföld

22

Közép-Magyarország 21

19

Közép-Dunántúl 9

54

67

45

Nyugat-Dunántúl

23

20

17 9

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Forrás: EMIR (2013.02.25.) 25. ábra – Támogatások megyei megoszlása 25

38

Kötelezettségvállalás (Mrd Ft)

6 31 5 10

14 12

SzabolcsSzatmárBereg

BorsodAbaújZemplén

Nógrád Heves GyőrMosonSopron

21

10

KomáromEsztergom

19

5

7 Budapest 31

Pest Vas

HajdúBihar JászNagykunSzolnok

18

Veszprém

6

Fejér 2 6

3

Békés

Zala Tolna

Somogy

BácsKiskun

10

Csongrád

Baranya

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A KMOP források a fővárosban összpontosulnak. Amíg Budapesten 38 milliárdnyi támogatás keletkezett, addig az őt körülölelő Pest megyében mindössze 10 milliárd. 48.

A támogatások jelentős részében néhány, tipikusan egyetemi nagyváros részesült, illetve azon városok, ahol az Akkreditált Innovációs Klaszterek összpontosulnak. A forráskiosztás erőteljesen koncentrált. Az a 10 település, amelyik a legmagasabb arányban részesül K+F-forrásból, a teljes vonatkozó GOP-KMOP forrás 56 százalékát kötötte le. Kiemelten sok forrást kötött le Debrecen (26 milliárd forintot), illetve Szeged (23,5 milliárd forintot); ezeken felül az utóbbi városban fog megvalósulni az ELI projekt, ami a teljes GOP keret 13 százalékát teszi ki. Általánosságban kijelenthető, hogy azok a települések kötik le a források nagy részét, ahol a nagy múltú országos egyetemek, illetve főiskolák találhatóak, valamint ahol az

26. ábra – TOP 10 város a kötelezettségvállalást tekintve

Miskolc 16,8 Mrd Ft

Győr 6,3 Mrd Ft

Veszprém 8,9 Mrd Ft

Balatonfüred 6,0 Mrd Ft

Debrecen 26,0 Mrd Ft

Budapest 38,4 Mrd Ft Székesfehérvár 11,7 Mrd Ft Kecskemét 9,1 Mrd Ft

Pécs 8,0 Mrd Ft

Szeged 23,5 Mrd Ft

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

44


Akkreditált Innovációs Klaszterek összpontosulnak. A 17 klaszter központja 8 olyan városban található, amelyek szerepelnek a top 10 város között. (Balatonfüred, Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém) 21 Megyei szinten az egy főre jutó támogatások jelentős szórást mutatnak. A térségek fejlettsége nem magyarázza a források megoszlását.

A tükörintézkedéseken keresztül Budapesten 22 ezer, míg Pest megyében 8 ezer forintnyi támogatás jutott egy lakosra vetítve. Ezzel szemben a GOP 1. prioritása átlagosan több mint 32 ezer forint per fő EU-s forrást biztosított a hat régiónak.

27. ábra – Egy főre jutó kötelezettségvállalás és bruttó hazai össztermék megyénként 80

7

70

6

60

5

50

4

Egy főre jutó támogatás

40

3

30 20

2

10

1

0

0

Egy főre jutó GOP, KMOP K+F támogatás

Egy főre jutó GDP (millió Ft)

A lakosság arányában Csongrád megye több mint nyolcszor annyi támogatásban részesült, mint Zala vagy Pest megye. Csongrád mellett Veszprém és Hajdú-Bihar megyébe került lakosságarányosan az átlagot jelentősen meghaladó támogatási összeg. A GOP forrásaiból arányaiban a legkevesebb támogatást Pest és Zala megye vonzotta magához.

Egy főre jutó támogatás ezer Ft

49.

Egy főre jutó bruttó hazai termék

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A GDP-adatokkal összevetve elmondható, hogy a megyék gazdasági fejlettsége nem határozza meg a forráslekötési képességüket, azonban hosszútávon feltételezhető, hogy a K+F támogatások hatással lesznek a terület gazdasági fejlődésére, azonban e hatás előreláthatólag évekkel később fog jelentkezni.

3.5.2 50.

Iparági megoszlás

Egyazon komponensen-konstrukción belül a különböző évi kiírások kedvezményezettjeinek iparági összetétele közel azonos. Hasonló iparági arány figyelhető meg a GOP- és tükörkiírásaik esetében is.

28. ábra – Nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a kötelezettségvállalásnak GOP 1. Prioritás 100% 90% 80%

12%

– Feldolgozóipar (GOP 32%, KMOP: 38%) – Pénzügyi, gazdasági szolgáltatások (GOP 25%, KMOP: 23%)

70% 60%

21

10%

10%

9%

25%

28%

18%

84%

0%

0%

23% 11% 20%

16%

100%

14%

38%

100% 25%

88%

4% 13%

0%

13% 29%

77%

5%

23%

77% 57%

47% 11%

37%

38%

0% 34%

32%

23%

19%

0%

10% 0% 2%

10%

3%

95%

20% 10%

59%

10%

33%

40% 30%

0%

4% 0%

12%

13% 0%

0%

Feldolgozóipar

0%

Pénzügyi, gazdasági szolgáltatás

Információ, kommunikáció

Kereskedelem

Egyéb

KMOP 1.1 intézkedés 100% 90%

2% 10%

0%

– Információ, kommunikáció (GOP: 20%, KMOP: 26%)

70%

– Kereskedelem (GOP: 11%, KMOP: 8%)

30%

0%

4% 7%

40% 20%

28%

17%

13%

11%

0%

6% 8%

82%

26%

20%

79%

83%

16%

100% 28%

23%

17% 72%

69% 46% 0%

31%

10% 0%

0% 13%

28%

60% 50%

0%

31%

80%

A GOP 1. prioritása közel ugyanolyan összetételű projektportfóliót támogat, mint tükörintézkedése. Összességében nézve Közép-Magyarországon valamivel

0% 16%

46%

50%

Összességében a vizsgált beavatkozások által biztosított támogatások négy nemzetgazdasági ágat támogatnak kiemelten:

0% 5%

13%

18% 0%

Feldolgozóipar

0%

36%

0%

0% 3% 3% 11%

38%

21%

0

Pénzügyi, gazdasági szolgáltatás

Információ, kommunikáció

Kereskedelem

Egyéb

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

Az Akkreditált Innovációs Klaszterek listája megtalálható a melléklet 5.1 pontja alatt.

45


magasabb az aránya a Feldolgozóiparnak és az Információ, kommunikációnak, míg a GOP keretein belül a pénzügyi, gazdasági szolgáltatások valamint a kereskedelem részesült nagyobb arányban a támogatásokból. Egyazon komponensen-konstrukción belül ugyanakkor nem tapasztalható számottevő eltérés a vonatkozó kiírások között, azok hasonló összetételű projektportfóliót eredményeztek. A 2011-es kiírások, melyek jelentősen magasabb kötelezettségvállalást eredményeztek, szintén hasonló iparági összetételű vállalkozásokat támogattak, mint a korábbi évek kiírásai. Az eltérések azon komponenseknél-konstrukcióknál találhatóak, ahol a támogatott projektek elemszáma alacsony. 22

51.

A Pénzügyi, gazdasági szolgáltatás besorolás alatt található szervezetek 92 százaléka Szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végez, amely 66 százaléka alágazati szinten továbbontva Tudományos kutatás, fejlesztési tevékenység.

52.

A feldolgozóiparnak juttatott források több mint kétharmada négy iparágat támogatott: a gép- és műszergyártást (25%), a fémgyártást (18%), a vegyipart (16%) és a járműgyártást (10%). Komponens-konstrukció szinten nem figyelhető meg egyik ágazat túlsúlya sem. A feldolgozóiparon belül a súlyuknak megfelelően egyenletesen oszlanak el a források az ágazatok között. Az érzékelhető kiugrások a következőknél jelennek meg: ■ GOP-1.3.2 esetében az összes forrás 27 százaléka került járműgyártással foglalkozó vállalatokhoz. ■ GOP-1.3.1/C-nél az összes támogatás 13 százaléka került fémgyártással foglalkozó vállalatokhoz. ■ GOP-1.3.1/A-nál az összes támogatás 12 százaléka került gép-, műszergyártással foglalkozó szervezetekhez.

53.

A források iparági megoszlásánál felfedezhetőek régió specifikus ismérvek.

29. ábra – Nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a támogatásoknak, régiónként 23 100%

A régiókat megnézve eltérések figyelhetőek meg a megvalósuló projektek iparági besorolása alapján. Az összes vonatkozó GOP-KMOP-forrást együttesen vizsgálva, bizonyos iparágak egy adott régióban koncentrálódnak. (A zárójelben szereplő százalékok az adott régió részesedését jelzik az adott iparág támogatásaiból.) ■ Közép-Magyarország: vegyipar 24 (32%),

90%

6% 8%

8% 8%

80% 70%

26%

15%

10%

17%

19%

11%

31%

60% 50%

17%

23%

40%

25%

28%

28%

27%

11%

10%

8%

9%

26%

19%

25%

9% 14% 4%

22%

16%

35%

38%

34%

19%

19%

19% 22%

30% 20% 10%

38%

38% 28%

30%

0%

■ Dél-Alföld: Feldolgozóipar élelmiszeripar (39%), Információ, kommunikáció információ, kommunikáció (29%) Egyéb ■ Dél-Dunántúl: építőipar (17%), Forrás: EMIR (2013.02.25.) fémgyártás (10%), gép-, műszergyártás (8%) ■ Észak-Alföld: építőipar (41%), élelmiszeripar (28%)

Pénzügyi, gazdasági szolgáltatás Kereskedelem

■ Észak-Magyarország: járműgyártás (38%) ■ Közép-Dunántúl: szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (27%), vegyipar (26%) ■ Nyugat-Dunántúl: szállítás, raktározás (51%), fémgyártás (14%)

22

Támogatási forrásokkal súlyozott statisztika

23

Régiós iparági megoszlás megtalálható az 5.1-es számú mellékletben.

24

A vegyiparnak jutatott források jelentős része gyógyszergyártással kapcsolatos projekteket támogatott.

46


3.5.3 54.

55.

Vállalatméret szerinti megoszlás

A konstrukciókkomponensek kedvezményezetteinek vállalatméret szerinti összetétele hasonló a tükör beavatkozásokéval. A GOP 1. prioritása és a KMOP 1.1 intézkedése jelentős mértékben KKV-kat támogat: A GOP esetében a források 79 százaléka, míg a KMOP-nál a források 88 százaléka került mikro-, kisés középvállalatokhoz. Összességében az EU-s támogatások túlnyomó részéből a KKV-k részesültek.

30. ábra – Kötelezettségvállalás vállalatméret szerinti megoszlás GOP 1. Prioritás 100% 90% 80%

0% 0% 11% 13%

0% 7%

0%

0%

0%

0% 9%

70%

37%

0%

0%

0%

0%

1% 20%

48%

50%

18%

64%

47%

100% 24%

30%

19% 48%

30%

39%

75% 9%

56%

20%

Kisvállalkozás 10%

39%

Mikrovállalkozás

27% 23% 26%

23% 0% 2% 3%

0%

0%

9%

22%

13% 2%

0%

Nagyvállalat Középvállalkozás

100% 54%

68%

Nonprofit szervezet államháztartáson belül

74%

47% 95%

40%

10%

0%

38% 25%

60% 50%

0% 14%

25% 20% 19%

0%

0%


A GOP által támogatott régiók, valamint a Közép-magyarországi régió projektportfóliójában nincs jelentős eltérés; Budapesten és Pest megyében valamivel alacsonyabb a nagyvállalatok részaránya, míg a középvállalkozások nagyobb arányban részesültek a forrásokból. Általánosságban azonban kijelenthető, hogy a konstrukciók-komponensek által Forrás: EMIR (2013.02.25.) támogatott projektek, vállalatméret szerint hasonló összetételűek, mint a tükör beavatkozások projektportfóliói. 100% 90% 80%

0% 11%

0%

25%

44%

0%

0% 15%

70%

50%

0%

0%

0% 13% 21%

Nonprofit szervezet államháztartáson belül Nagyvállalat Középvállalkozás

89%

100%

100% 45%

85%

52%

30%

Kisvállalkozás

48%

56%

20% 0%

0% 15%

47%

60%

10%

0% 13%

27%

70%

40%

0% 7% 0%

Mikrovállalkozás

40%

23%

12%

11%

0

22% 11% 0%

0%

Komponens-konstrukció szinten a GOP-1.1.2, GOP-1.2.1 és a GOP-1.3.1/F jellemzően mikro vállalkozásokat támogat. 25 A GOP-1.3.1/A, GOP-1.3.1/F, GOP-1.3.2 és a GOP-1.3.3 támogatások magas arányában nagyvállalatok részesültek.

25

A GOP-1.1.2 valamint a GOP-1.2.1 komponensek tipikusan induló vállalatokat támogatnak.

47


3.6 Javaslatok A javaslatok mögött zárójelben lévő számok a kapcsolódó megállapításokra utalnak. 5.

A még jelen programozási időszakban induló kiírások során azon komponensek támogatása ajánlott, melyek magasabb abszorpciós szintet eredményeznek [23, 27] A kiírások kötelezettségvállalásainak az előrehaladása során nem lehetséges leszerződött állomány teljes egészének a kifizetése, azonban komponensenként, illetve konstrukciónként eltérő mértékben és ütemben hívják le a kedvezményezettek a támogatási forrásokat. Azon beavatkozások, ahol az abszorpció alacsonyabb, magasabb kockázatot jelentenek a 2013 év végi leszerződött állomány meghatározásnál, így érdemes olyan kiírásokat megnyitni, amelyek jelentősebb abszorpciós szintet eredményeznek, ezáltal mérsékelve a kockázatokat. A vizsgált adatok fordulónapjáig a programozási ciklus első két évének a kiírásaiban támogatott projektek zárultak le olyan mértékben, hogy érdemes következtetéseket levonni az abszorpciós képességről. Ezek alapján az 1.3.1/B „Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása” komponens eredményezte a legmagasabb kifizetési arányt. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a komponens feltételrendszerében jelentős változások következtek be 2008 óta, mely hatással lehet az abszorpciós szintre is.

6.

A jelen programozási időszakban olyan komponensek támogatása javasolt, ahol a megítélt projektek az átlagos megvalósítási idejük alapján még kivitelezhetőek. [22] A támogatott projektek megvalósítási ideje átlagosan két-három évet vesz igénybe, azonban konstrukciónként-komponensenként jelentős eltérések figyelhetőek meg. A Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése és az Innovációs és technológiai parkok támogatása konstrukciók pályázatainak a megvalósítása, az eddigi lezárt projektek tapasztalatai alapján átlagosan több mint három évet vesznek igénybe, mely időintervallum nem áll rendelkezésre a 2012 után megítélt pályázatok esetében. Ennek megfelelően ilyen kiírások legutóbb 2009-ben voltak – újbóli elindítása 2013-ban már nem javasolt. A Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése és a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása valamint az Akkreditált innovációs klaszterek támogatása konstrukciók projektjeinek a megvalósítása átlagosan több mint két és fél évet vesz igénybe, így a fenti két konstrukció megnyitása 2013-ban jelentős kockázatot jelentene, hiszen a rendelkezésre álló idő szűkös a projektek biztos lezárásához. A fentiekkel szemben az Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére és az Innováció a fogászatban komponensek által támogatott projektek átlagosan fél éven belül megvalósulnak, így az ilyen jellegű projektek támogatása nem jelent ilyen jellegű kockázatot.

7.

A jelenlegi trendek alapján túlvállalás szükséges az optimális forráslekötéshez, azonban ez is csupán akkor elégséges, ha az ELI-beruházásnak a 2007-2013-as programozási időszakra tervezett fázisa megvalósul és kifizetésre kerül. [29, 30, 31, 32] A jelenlegi trendvonal alapján a leszerződött állomány képes lesz elérni a keretet (akár az ELI projekt megvalósulása nélkül is), ugyanakkor a 2007-2008-as kiírások esetén a szerződéses állománynak csak átlagosan 77 százaléka eredményezett tényleges kifizetést. Ez alapján olyan mértékű túlvállalás szükséges, amit a jelenlegi trendek az ELI projektre allokált források lehívása esetén tesznek lehetővé. A 2007. és 2008. évi kiírások során tapasztalt trendek alapján, amennyiben hasonló folyamatokat tételezünk fel, az optimális túlvállalási szint meghatározásakor a projektek előrehaladásának figyelembevétele szükséges, mivel a projektek előrehaladásuk alapján átlagosan eltérő kifizetési szintet eredményeznek: – Azon szerződéssel rendelkező projektek esetében, ahol még nem kezdődött el a kifizetés 31 százalékos túlvállalás szükséges. – Azon projektek esetében, ahol a kifizetések megkezdődtek és a projekt még megvalósítás alatt van 23 százalék az optimális túlvállalási szint. – A záró kifizetést követően nem szükséges a projektekre a túlvállalás. Ezen projektekből minimális a visszaáramló támogatás. Az optimális túlvállalási szint a fenti három csoportra meghatározott túlvállalások, a projektportfólióban lévő arányukkal súlyozott átlaggal határozható meg.

48


4


Vonatkozó értékelési kérdések: 3.1. Milyen, a forrásfelhasználást akadályozó eljárásrendi korlátok azonosíthatók, és hogyan javíthatók? 3.2. Milyen, a forrásfelhasználást akadályozó pályázói korlátok azonosíthatók, és hogyan javíthatók? A végrehajtási intézményrendszer vizsgálatának célja a már rövidtávon is elérhető nyereségek (quick winek) azonosítása volt a 100 százalékos abszorpció biztosítása érdekében. Ezt figyelembe véve a vizsgálat során azonosításra kerültek: ■ a támogatási értéklánc egyes folyamatai, valamint a folyamatokkal összefüggő nehézségek, ■ a pályázók adminisztratív terhei a pályázati értéklánc mentén, ■ valamint olyan megoldási lehetőségek, módosítások, melyek alkalmazása révén egyszerűsítés, gyorsítás érhető el a támogatási folyamatban. A végrehajtás elemzése során az elsődleges cél a támogatási értéklánc egyes szakaszaiban felmerülő K+F specifikus problémák feltárása volt. Az elemzés célja egyrészt, hogy azonosításra kerüljenek olyan eljárásrendi, intézményrendszeri problémák, melyek akadályozhatják a forrásfelhasználást, illetve a hatékony folyamatokat; másrészt célja, hogy pályázói szemszögből is megvizsgálja a támogatási folyamatot és az intézményrendszer működését. Utóbbi része az adminisztratív terhek értékelése, mely több mint 40 olyan pályázó bevonásával készült, amely cégek, kutató szervezetek a szóban forgó konstrukciókban az elmúlt 2 év során nyertes és/vagy értékelés alatt lévő pályázatot nyújtottak be.

4.1

Megállapítások a támogatási értéklánc mentén

A támogatási értéklánc folyamatát a következő ábra szemlélteti.

Az értéklánc egyes szakaszain átívelő folyamatok

A támogatási értéklánc fő folyamatai

31. ábra – Támogatási értéklánc folyamatai

Pályázatkezelés a szerződéskötésig Pályázati kiírások előkészítése Pályázás

Kiválasztás

Helyszíni szemle

Szerződéskötés

Támogatások folyósítása és monitoring

Követelések behajtása

Helyszíni ellenőrzés Kedvezményezettek tájékoztatása Szabálytalansági eljárás

Információs és tájékoztató szolgáltatások a pályázat beadásáig

Információs és tájékoztató szolgáltatások a kedvezményezettek számára

Forrás: KPMG 56.

A MAG végrehajtási működését és az egyes folyamatokhoz kapcsolódó eljárásrendjét az EMK szabályozza, mely számos, a korábbiakhoz képest szigorított adminisztratív feladatot épít be a folyamatba. Míg a korábban érvényes Integrált Működési Kézikönyv (IMK) egy iránymutatás, ajánlás volt az intézményrendszer és a végrehajtás működésére vonatkozóan, addig a jelenlegi Egységes Működési Kézikönyv (EMK) már miniszteri utasítás, így pedig kötelező érvénnyel bír. Ugyan az EMK a KSz-re érvényes és a kedvezményezettekre nem, kötelezettségeket ró utóbbiakra is. Az EMK számos olyan, az IMK-hoz képest nagyobb adminisztratív terheket jelentő előírást tartalmaz,

49


melyek eltörlése nem jelentene számottevő kockázatot a prioritás előrehaladására, ugyanakkor jelentősen megkönnyítené a projektek végrehajtását, a kifizetéseket és a projektek sikeres zárását. A fenti megállapítás egy összefoglaló megállapításnak tekintendő, a későbbiekben a támogatási értéklánc egyes folyamatainál kifejtésre kerülnek a változtatást igénylő területek, úgy mint: ■ a pályázati kiírások időzítése, ■ a szakmai és pénzügyi előrehaladás összekötése, ■ a helyszíni ellenőrzések mértéke, ■ konzorciumok kezelése, ■ bérköltségek elszámolása, ■ érdemi vizsgálatot nem igénylő szabálytalansági vizsgálatok.

4.1.1 57.

Információs és tájékoztató szolgáltatások a pályázat beadásáig

A pályázói kör tájékozatlan az elérhető pályázati lehetőségek tekintetében, az információk nagy részét pályázatíró cégektől szerzik be. A K+F pályázatok sikere, a keretek jó pályázatokkal való lekötése a potenciális pályázók és a kiírói oldal közös érdeke. A közös érdek akkor valósul meg a leghatékonyabban, ha a pályázói oldal megfelelő mennyiségű és minőségű munkát fektet a pályázati források megszerzésébe, a kiírói oldal pedig a célcsoport számára megfelelő pályázatokat hirdet meg, és azokról a célcsoportot megfelelően informálja. A megkérdezett pályázók ugyanakkor rendszerint pályázatíró cégekhez fordultak már a pályázási folyamat e szakaszában is, azaz lehetőségeikről jellemzően pályázatíró cégektől értesültek, kezdeti kockázatérzéseiket, információhiányaikat pályázatírók orvosolták.

58.

A pályázati konstrukciók elérhető kereteinek módosulásáról, az esetleges konstrukció felfüggesztések várható dátumáról a pályázóknak nincs megfelelő információjuk, ami megnehezíti számukra a tervezést. A pályázók számára nagyon fontos a pályázati lehetőségekkel való minél részletesebb időbeli tervezés. Jelen működés mellett ehhez a tervezéshez semmilyen hivatalos adat nem áll a rendelkezésükre a felhívásban meghatározott keretszámok és az interneten nyilvános nyerteslista kivételével, amely a gyakorlat szerint 4-6 hónapos késéssel tükrözi egy-egy keret jegyzettségét. A pályázók szempontjából felmerülő aggodalom, hogy a kiírásokat számukra kiszámíthatatlan időpontokban függesztik fel; ez hátráltatja projektjeik tervezését, előkészítését. A K+F projektek esetében különösen veszélyes, mivel akár több hónapig is tarthat egy pályázat szakmai kidolgozása, előkészítése.

4.1.2

Pályázatkezelés a szerződéskötésig

Pontrendszer és vállalások 59.

A megkérdezett pályázók véleménye szerint a jelenlegi indikátorok korlátozottan biztosítják a szakmai célok megvalósulásának mérését. A pályázati indikátorok iparjogvédelmi, emberi erőforrásokkal, illetve a projekt eredményeként realizált üzleti eredményekkel kapcsolatos témákban fogalmaznak meg elvárásokat, mérési pontokat a pályázók felé, melyek nem feltétlenül tekinthetők a projekt szakmai céljainak megvalósulását visszamérő indikátoroknak. Emellett, a pályázóknak nem teljesen ismert egy-egy indikátor be nem tartásának következménye.

60.

Az értékelés során szerezhető pontok nem feltétlenül tükrözik a pályázó innovációs potenciálját és múltját. A pályázati konstrukciók pontozási szempontrendszerében jelentős szerepe van a pályázó innovációs potenciáljának becslését segítő tényezőknek. A törekvés jó, ugyanakkor a konkrét innovációs feltételek kapcsán kifogások fogalmazhatóak meg. Bizonyos pontok nagyon szűk réteg számára teljesíthetőek (pl. Nemzeti Innovációs Menedzsment tanácsadásban való részvétel, Innovációs Nagydíj átadón történt díjazás), míg más pontok nem feltétlenül támasztják

50


alá megfelelően a cég K+F múltját, jelenét (pl. 15 millió Ft-nál nagyobb összegű eszközbeszerzés megléte). A pályázók továbbá nem rendelkeznek teljes körű információval a pályázat pontrendszerét illetően. A pályázati felhívások megadják a pályázatok értékelési szempontrendszerét, ugyanakkor nem adnak további információt arról, hogy egy adott pontszám mit jelent a pályázat további sorsa szempontjából. Nem ismert, hogy mennyivel növekednek a nyerési esélyek a pontszám növelésével, nem tisztázott, hogy a pályázónak érdemes-e munkát fektetnie magasabb pontszám elérésébe. 61.

A horizontális szempontok jelenlegi kezelése a pályázati rendszerben komoly féket jelent és kifizetéseket akadályozó tényező. Jelenleg a horizontális elvek, azaz az esélyegyenlőségi és a környezeti fenntarthatósági elvek a pályázati kiírások részét képezik. A Részletes Pályázati Útmutató alapján „amennyiben az adott Pályázati Felhívás másként nem rendelkezik, minden pályázó köteles a Projektadatlap megfelelő pontjában szereplő táblázatban feltűntetett 8-8 horizontális szempont közül maximum 6-6 szempontot oly módon választani, hogy mindkét szempont esetében minimálisan 1-1 pont elérése szükséges”. A jelenlegi rendszer kapcsán a következő fontosabb problémák azonosíthatóak: ■ Gyakori, hogy a pályázók a pályázatukra nézve nem releváns horizontális szempontokat jelölnek meg. ■ Az indikátor értékek gyakran nem mérhetőek és a számonkérés alapjai nincsenek megteremtve. ■ Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely esetében a pályázó nem tesz eleget a projektre vonatkozó horizontális szempontoknak, ugyanakkor a vállalások nem emelik a projekt értékét, a horizontális vállalások eredeti tudatformáló célja nem valósul meg. ■ A kifizetések kapcsán a vállalások ellenőrzése időigényes és túl sok az adminisztráció, melyből kifolyólag a kifizetések átfutási ideje növekszik. ■ A vállalások teljesítését igazoló dokumentumok köre nem került teljes körűen meghatározásra, így a helyszíni ellenőrzéseken a monitoring jelentésekben megadott indikátorértékek nem ellenőrizhetőek.

Pályázás és kiválasztás 8. táblázat – Eljárásrend típusok

A pályázatok benyújtásának és az értékelésnek a folyamata alapvetően megegyezik a GOP 2. prioritásának folyamataival. A projektek kiválasztása jellemzően standard elbírálás szerint történik; ez alól kivételt képez az 1.3.1 F komponens, mely könnyített elbírálású, illetve az 1.5.1 előkészítő projekt, mely 2010-ben egyedi gyorsított eljárású volt.

Konstrukció

Egyedi gyorsított

Standard

1.1.1

X

1.1.2

X

1.2.1

X

1.2.2

X

1.3.1

X

1.3.2

X

1.3.3

X

1.5.1

X ('10)

Könnyített

X ('11/F)

X

Forrás: GOP 1. prioritás Pályázati felhívások

51

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól 32. ábra – Pályázás és kiválasztás folyamata

Érkeztetés, iktatás,f eltöltés EMIR-be

Projektmenedzser kijelölése

Hiánypótlás

Tartalmi ellenőrzés

Projektdosszié megnyitása és irattározás

Szakmai értékelés

Bef ogadási kritériumok ellenőrzése

Döntéshozatal

Értesítés a bef ogadásról/ elutasításról

Értesítés a döntésről

Forrás: KPMG 62.

A pályázatok értékelése túl hosszú időt vesz igénybe, mely rontja a pályázók esélyeit a fejlesztési versenyben. A pályázati internetes tájékoztató felületen az értékelés során nem kerül rögzítésre, hogy éppen mi történik a pályázattal, melynek eredményeként a pályázó számára úgy tűnhet, hogy nem halad az ügye. A K+F témájú projektek esetén különösen fontos az időtényező, hiszen az új fejlesztések kapcsán üzleti és jogi szempontból is nagyon fontos, hogy ki kezdi meg először az azokhoz kapcsolódó esetleges iparjogvédelmi eljárást, illetve ki lép velük először piacra.

63.

A pályázási folyamat gördülékenysége nagymértékben függ a KSz ügyfélszolgálatának elérhetőségétől és válaszadási gyakorlatától. A pályázat beadását tervező vagy a pályázatot készítő cégek munkatársai a felhívásokban megadott telefonszámokon és e-mail címeken kérhetnek segítséget, tehetik fel kérdéseiket. Az ügyfélszolgálati tevékenységek kapcsán az alábbi kifogásokat emelték a megkérdezett pályázók: ■ Kérdés esetén (leginkább a hiánypótlás és tisztázó kérdés keretében) a KSZ munkatársai gyakran nem egyértelmű és ügyintézőnként eltérő választ adnak. ■ Az e-mailben feltett kérdésre (amit gyakran a telefonos beszélgetés során az ügyintéző kér) sokszor olyan későn érkezik a válasz, hogy az már késő a pályázónak.

64.

Az adminisztratív terhek mértéke és a szakmai indoklással kapcsolatos elvárások nincsenek összefüggésben a projekt méretével. A pályázati konstrukciókra jellemző, hogy a feltételrendszer szerint benyújtható legkisebb és legnagyobb költségvetésű pályázatok mérete közti különbség igen nagy – van olyan pályázat, ahol több mint 100-szoros. A néhány tízmilliós és a többmilliárdos összköltségvetésű projektek nagyon sok szempontból eltérőek, a pályázati források bevonását tekintve azonban a különbség mégis elenyésző: a projekt méretétől függetlenül azonosak például az adminisztratív terhek és a szakmai indoklással kapcsolatos elvárások is.

65.

A pályázati feltételrendszer és a kitöltő-program gyakori, illetve közvetlenül a zárást megelőző módosítása jelentős korlátokat állít a pályázati anyag megfelelő összeállítása elé. A pályázati konstrukciók életében gyakran előfordul, hogy valamilyen hiba javítása érdekében új verzió jelenik meg a pályázati felhívásból és/vagy a kitöltő-programból. A változtatás a fejlesztést szolgálja, így céljának helyessége vitathatatlan, ugyanakkor jelentős kockázatokat hordoz magában: ■ Noha minden esetben több körös tesztelés előzi meg a kitöltő-programok új verziójának megjelenését, a pályázók véleménye szerint a kitöltő-programok többször hibásak és nem eléggé teszteltek. ■ A beadási szakaszhatár előtti 1-2 napban végrehajtott változtatás után a pályázatbenyújtás az előírt formában és módon ellehetetlenül (pl. a kitöltő-program hibái miatt).

66.

A formai követelményeknek nem megfelelő árajánlat gyakran vezet hiánypótláshoz, ami lassítja a pályázat értékelését. A pályázati adminisztratív feltételek közé tartozik a formai feltételeknek megfelelő árajánlatok bekérése. A piaci ár és a projekt költségtételeinek alátámasztása érdekében valamennyi költségtételre vonatkozóan a pályázónak mellékletként csatolnia szükséges az árajánlatot a pályázat benyújtásakor. Az ajánlatokat értelemszerűen nem a pályázó készíti, és a tapasztalatok szerint az ajánlatadók figyelme elsikkad a formai követelmények felett: a szakmai szempontokra figyelnek, illetve nem

52


adnak túl nagy prioritást az ajánlatok elkészítésének, tekintve hogy ezek „csak” pályázathoz szükséges ajánlatok, bizonyosan nem követi őket rendelés a pályázat eredményének meghirdetéséig. Ezen okokra visszavezethető, hogy az ajánlatok formai hibásak, ami számos hiánypótlási igényt okoz. 67.

A MAG által ellenőrizendő dokumentumok pályázóktól való bekérése növeli a pályázók adminisztratív terheit és ezáltal a hibázási, hiánypótlási esélyeit. Számos olyan adatigény (pl. legutolsó évi beszámoló adatai), kötelező melléklet található a pályázati adminisztratív elvárások között, amely adatokat, dokumentumokat a KSz külső, hiteles, független forrásból be tud szerezni (pl. céginformációs adatbázisból), sőt be is szerzi a pályázat formai ellenőrzése során, így ez gyakorlatilag elkerülhető adminisztratív terhet jelent, a dokumentálás költségét és a hibázási lehetőségeket növeli.

68.

A pályázók nem megfelelő vagy késői tájékoztatása a konstrukciók valószínűsíthető felfüggesztésének dátumáról a KSz-nél is problémákat okoz, a pályázatok mennyiségi növekedését és minőségi romlását eredményezi A tapasztalatok alapján a konstrukciók felfüggesztése megnövekedett számú hiánypótlással jár, ugyanis a zárás dátumának közzétételét követően megnő a beérkező pályázatok száma, melyek gyakran kevésbé előkészítettek és így alacsony minőségűek (ld. 58. megállapítás).

69.

A támogatott projektek kiválasztásának módja a végrehajtási szempontokat helyezi előtérbe a projekt szakmai értékelésének rovására. A projektek kiválasztásának módszerében a végrehajtási szempontok kerülnek előtérbe, azaz, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban, uniformizált formában lehessen értékelni a projekteket. A beérkezést követően a KSz megvizsgálja a pályázatot a befogadási alap kritériumok és jogosultsági kritériumok alapján (pl. a pályázat benyújtása határidőn belül történt; a projektadatlap a megfelelő kitöltő programmal került elkészítésre; a pályázó megfelel a pályázati felhívás és útmutató feltételeinek). A tartalmi értékelés során a KSz a befogadott projekteket az objektív és számszerűsíthető tartalmi értékelési kritériumok alapján értékeli, mely standard értékelő lapok (igen/nem kérdések és pontozás) segítségével történik, annak ellenére, hogy a K+F projektek lényegesen nagyobb kockázatot hordoznak, kiválasztásuk nehezebb, mint például a 2-es prioritás projektjei. A jelenlegi értékelési módszer nagy hangsúlyt fektet a vállalkozás értékelésére (pl. saját tőke arányos saját forrás érték, nettó árbevétel arányos saját forrás érték) a projekt szakmai tartalmának rovására (bár az objektív értékelési szempontok a legfontosabb innovációs mutatókat magába foglaló European Innovation Scoreboard alapján lettek meghatározva). Egyrészt a 2011-es beavatkozási struktúrában történt változások, azaz a tágabban értelmezett K+F+I felé való nyitás, másrészt a határidők csökkentésének következtében a korábban alkalmazott külső szakértők szerepe csökkent. Az 1.1.1-es prioritás magasabb K+F tartalmú projektjeinél továbbra is szükség lehet a külső értékelők szaktudására, így szükség esetén e prioritás projektjeinek értékelésében külső szakértők is részt vesznek. A MAG elmondása alapján, a projekt méretétől és a konstrukciótól függ, hogy mennyire körültekintően és milyen mélységig értékelik a projekt szakmai tartalmát; ez alapvetően a projekt értékelésével eltöltött időben nyilvánul meg. Mindezek mellett egy sokkal komplexebb, szakmai tartalomra nagyobb hangsúlyt helyező értékelésre jelenleg nincsenek meg az intézményi feltételek, mivel hiányzik egy, a 2004-2006-os előcsatlakozási fázisban működött, külön K+F projektekkel foglalkozó Központi Programiroda (KPI) típusú közreműködő szervezet. A KPI alkalmazni tudta azt a fajta értékelési módszert, melyben a projekt és a vállalat értékelése egyensúlyban volt a kiválasztás során. Ugyan a specifikusan K+F projektekkel foglalkozó KPI beolvasztásra került a MAG-ba, ez a kompetencia már nincs meg.

70.

A GOP intézményrendszere elsősorban egyszerűbb projektekre, egyfordulós eljárásokra, standard értékelési folyamatokra lett kitalálva, melyből kifolyólag egy ELI-dimenziójú nagyprojekt menedzselése nehézségek elé állíthatja a rendszert. Noha az NFÜ számtalan nagyprojekt menedzseléséért felel, a szükséges tapasztalattal nem rendelkezett az intézményrendszer az ELI indulásakor. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a projekt lassabb megvalósításának és az intézményrendszer rugalmasságának köszönhetően ez nem okozott jelentős problémát.

71.

Az elmúlt hónapokban beérkezett pályázói igény menedzselésére az intézményrendszer nincs felkészülve: hiányzik a megfelelő mennyiségű értékelői kapacitás.

53


A rendszerben jelenleg körülbelül 1000 pályázat áll a kiválasztás szakaszában; ebből 400-500 az 1.3.1 C-be tartozik, melyek kisebb, kevésbé komplex projektek. Az intézményrendszer számára a legnagyobb kihívást főként az 1.1.1-es konstrukció menedzselése és a beérkezett pályázatok intézményrendszeren való átfuttatása jelenti. 2011 szeptembere és 2012 szeptembere között ugyanis kb. 62 milliárd forint összegű pályázói igény érkezett be a MAG-ba a kb. 24 milliárd forintos szabad keretre. A nagyszámban beérkezett pályázatok és a kapacitás problémák miatt a konstrukciót december 1-i hatállyal felfüggesztették. 33. ábra – Az 1-es prioritás regisztrált projektjeinek száma havi bontásban regisztrált projektek (darab)

400

300

200

100

2009

2010

GOP

Szeptember

Július

Augusztus

Május

Június

Április

Március

Január

Február

December

Október

November

Szeptember

Július

2011

Augusztus

Május

Június

Április

Március

Január

Február

December

Október

November

Szeptember

Július

Augusztus

Május

Június

Április

Március

Január

Február

December

Október

November

Szeptember

Július

Augusztus

Május

Június

Április

Március

Január

Február

0

2012

KMOP

Forrás: EMIR 72.

A pályázatok beérkezése és a végső támogató döntés között eltelt tényleges átfutási idő átlagosan 100 napnál is magasabb, ami jelentősen meghaladja a szabály szerint előírt határidőt. A prioritás projektjeinek értékelése során magas a hiánypótlások száma, a projektek 68%-ánál szükség volt hiánypótlásra. A hiánypótlásra való felszólítás és a hiánypótlás beérkezése között eltelt idő átlagosan 18 nap, mely csak minimálisan haladja meg az előírt 15 napot (melybe a postai út nem tartozik bele). Ennek értelmében a pályázatok beérkezése és a végső támogató döntés között eltelt hosszú átfutási idő hátterében nem a hiánypótlások állnak, hanem az elhúzódó értékelés és végső döntés. A szakaszos elbírálású pályázatoknál (mint a GOP 1.1.1 és 1.3.1 A, B) a pályázatok elbírálásakor nem a beérkezés időpontja számít, hanem a szakaszzárás, azaz az előre meghatározott értékelési határnapokig beérkező pályázatok elbírálása együttesen történik az adott szakaszban; 34. ábra – Pályázat beérkezésétől a döntésig eltelt átlagos idő Standard: 19 nap Auto. (1.3.1 F): 4 nap

Pályázat beérkezése

Standard: 84 nap Auto. (1.3.1 F): 39 nap

Befogadás jóváhagyása

Standard:50 nap Auto. (1.3.1 F): 9 nap

Értékelés

Végső támogató döntés jóváhagyása

Határidő a szabályozás szerint: 30 nap

Forrás: KPMG

Az ábrázolt tényleges átfutási idő során ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a szakaszos elbírálású pályázatoknál (mint a GOP 1.1.1 és 1.3.1 A, B) a pályázatok elbírálásakor nem a beérkezés időpontja számít, hanem a szakaszzárás, azaz az előre meghatározott értékelési határnapokig beérkező pályázatok elbírálása együttesen történik az adott szakaszban. 73.

Az intézményrendszer számára előírt határidők a pályázók számára nem átláthatóak, ami bizalmatlanságot okoz az intézményrendszerrel szemben. A KSZ és az Irányító Hatóság válaszideje nem átlátható: a pályázók számára nem ismert, hogy kinél állnak az ügyek, és nehéz információt szerezni arról, hogy jelentkezett-e probléma a benyújtott pályázattal. A kiírói oldal nem tartja be saját határidejét, még a saját hatáskörben elrendelt határidő-hosszabbítás után sem. A pályázók számára különösen frusztráló, hogy számukra a hiánypótlással való minimális csúszás már kizárást okozhat; továbbá nem ismert számukra, hogy a támogató késői válaszadása, döntése milyen következménnyel jár.

54


Szerződéskötés és módosítás A szerződéskötés folyamata a GOP 2. prioritásban megismert folyamatokkal megegyezik, azaz a döntést követően a KSZ értesíti a kedvezményezettet, megküldi a szerződéskötés dokumentumait, melyeket a visszaérkezésüket követően ellenőriz a szerződéskötést megelőzően. 74.

35. ábra – Támogatási szerződés megkötésének folyamata Szükséges dokumentumok megküldése és ellenőrzése

Értesítés a döntésről

Támogatási szerződés megkötése

Forrás: KPMG

Míg a szerződéskötés a tapasztalatok szerint az informatikai nehézségektől eltekintve problémamentes, addig a szerződésmódosítások kezelése várhatóan komoly problémákat fog generálni 2013-tól. A szerződéskötés folyamatával kapcsolatban pozitív tapasztalatai vannak a MAG-nak, mindössze az 1.1.1-es konstrukciónál jelentkeznek informatikai problémák a konzorciumok kapcsán. A támogatási szerződést a szabályozás szerint a döntést követően 30 napon belül meg kell kötni. A szerződéskötések bruttó átfutási ideje azonban kb. kétszerese a nettó időnek a hiánypótlás, a tisztázó kérdések, valamint a kifogás elbírálásának időtartama miatt.

36. ábra – Szerződéskötések átfutási ideje 31 nap

Szerződés csomag kiküldése

27 nap

Szerződés csomag beérkezése

Szerződés hatálybalépése

Határidő a szabályozás szerint: 30 nap

Forrás: KPMG A szerződésmódosítási hullám a következő években fog tetőzni. Várhatóan az 1.1.1-es módosítások jelentik majd a legnagyobb nehézséget, mivel a konzorciumi forma elterjedt alkalmazása miatt egyes szerződésmódosítást igénylő változások kezelésére (pl. megszűnik egy konzorciumi tag, összevonnak két egyetemet) nincs felkészülve a rendszer. A szerződésmódosítások néhány kivétellel a MAG hatáskörébe tartoznak. A fókuszban lévő 1.1.1-es konstrukcióban kb. 100 konzorciumos szerződéssel számol a MAG. A tapasztalat alapján ebből évi 30 standard szerződésmódosítás lesz, amelyek munkaigénye a komplexitás miatt több nap, az átfutása pedig vélhetően a konzorciumos problémák miatt akár több hónap is lehet.

4.1.3 75.

Projektmegvalósítás

Az előleg és a biztosítékadási kötelezettséggel kapcsolatosan tett és tervezett könnyítések kedvezőbb pályázói feltételeket teremtenek. Az előlegfizetésben történt módosítások eredményeként most akár 75 százalék előleget is kaphatnak a vállalkozások kutatás vagy műszaki fejlesztés esetén, ami jelentős segítség likviditási szempontból; illetve további könnyítést jelenthet, hogy a 25 százalék előleg feletti összegre vonatkozó biztosítékadási kötelezettség eltörlését tervezik.

4.1.4

Támogatások folyósítása és monitoring

Az időközi/záró kifizetési folyamat és az időszakos/záró beszámoló folyamata megegyezik a GOP 2. prioritás értékelése során megismert folyamatokkal: A kifizetési igénylés és beszámoló együttes benyújtását követően a KSZ ellenőrzi és hiánypótoltatja a dokumentumokat, majd jóváhagyás esetén elindítja a forráslehívást és végül folyósítja a támogatást a kedvezményezett számlájára.

55


37. ábra – Kifizetési és monitoring folyamat Kifizetési igény. és időszakos beszámoló benyújtása

Kifizetési igény. és időszakos beszámoló ellenőrzése

Hiánypótlás

Jóváhagyás/ elutasítás

Forráslehívás összeállítása, jóváhagyása

Forráslehívás IH általi jóváhagyása és utalványozás

Támogatás folyósítása

Forrás: KPMG

Kifizetési igénylés és időszakos/záró beszámoló 76.

A kifizetési igénylés és az időszakos beszámoló benyújtásának és elfogadásának összekötése nem célravezető és lassítja a kifizetési folyamatot. A jelen szabályzat szerint az időközi/záró kifizetési igénylési kérelmet és az időszakos/záró beszámolót együtt kell benyújtani. A kifizetési igénylési kérelem elfogadásának feltétele a beszámoló elfogadása, mely lassítja a kifizetési folyamatot. Korábban a kifizetési igénylések és az előrehaladási jelentések nem egyszerre érkeztek meg a KSz-hez, ennek értelmében nem igényeltek egyidejű vizsgálatot, mely gyorsabb kifizetést tett lehetővé, ugyanakkor nem hordozott magában szignifikánsan magasabb kockázatot, mint a jelenleg alkalmazott módszer.

77.

Ugyan a cél az egyszerű és gyors végrehajtás, ami különösen fontos a kifizetéseknél, a szabályozási előírások részletes ellenőrzési feladatokat rónak az intézményrendszerre, ami akadályozza a gyors, rövid átfutási idejű folyamatokat. A kifizetési igénylések ellenőrzésének erőforrásigénye magas, ugyanis a szabályozási előírások miatt az ügyintézőre a szabályozás alapján igen részletes ellenőrzési feladatok hárulnak. Jelenleg, az ÚSZT bevezetése óta a kifizetési igényléshez be kell nyújtani, és tételesen ellenőrizni kell a személyi jellegű ráfordításokat alátámasztó munkaszerződéseket, munkaköri leírásokat, munkaidő-nyilvántartásokat, hogy abban szerepel-e az érintett személy részvétele a vonatkozó projektben. Ezen dokumentumok ellenőrzése felemészti a teljes kifizetési igénylés ellenőrzésére fordított idő felét, eközben mindkét fél számára adminisztrációs terhet jelent, mely magas, 90 százalékos hiánypótlási arányt eredményez. Mindeközben az 1-es prioritás esetében a bérköltség csak egy a költségek között, a foglalkoztatás nem az első számú célja a projekteknek.

78.

Mivel az 1. prioritás projektjei jellemzően hosszabb átfutási idővel valósulnak meg és egyes konstrukciók esetében a pályázatok felfutása az elmúlt hónapokra tehető, az intézményrendszer jelentős kihívással néz szembe 2013-tól, amikor számos projekt zárása várható. Az elmúlt időszakban tapasztalt nagyszámú pályázati igény nem csak a projektértékelés és a szerződésmódosítások kapcsán jelent majd nehézséget, hanem a Pénzügyi és Monitoring Igazgatóságnak is nagyszámú időközi és záró kifizetési igénylést és időszakos és záró beszámolót kell megvizsgálnia. Annak érdekében, hogy a zárás időben megtörténjen, a kedvezményezetteknek a projekttel kapcsolatos pénzügyi elszámolást, azaz a záró kifizetési igénylést a pályázati felhívások alapján legkésőbb 2014. június 30-ig kell benyújtaniuk.

79.

Ugyan a támogatások folyósítására a kifizetési igénylés beérkezésétől számítva 45 nap áll rendelkezésére az intézményrendszernek, a bruttó, azaz valós átfutási idő közel 100 nap, mely leginkább a hiánypótlásoknak tudható be. Míg a kifizetések nettó átfutási ideje elméletben 45 nap, a teljes valós átfutási idő az 1. prioritás projektjeinél több mint 100 nap. A nettó átfutási időt olyan tényezők hosszabbíthatják meg, mint a kifizetési igénylés hiánypótlása, esetleges helyszíni ellenőrzés, vagy a szerződésmódosítás jóváhagyásának átfutási ideje. A kifizetési igénylés beérkezése és az igénylés jóváhagyása között átlagosan 60 nap telik el, melynek hátterében az elhúzódó hiánypótlási folyamat áll. A szabály szerinti 15 napos határidő a legtöbb esetben nem tartható, a hiánypótlás kiküldése és a hiánypótlás beérkezése között átlagosan 37nap telik el.

56


38. ábra –Kifizetési folyamat átfutási ideje 60 nap

Kifizetési igénylés beérkezése

27 nap

Kifizetési igénylés megfelelő beérkezése

10 nap

Kifizetési igénylés KSZ általi végleges jóváhagyása

Támogatás folyósítása a kedvezményezettnek

Határidő szabályozás szerint: 45 nap

Forrás: KPMG

Az 1.1.1-es konstrukció (konzorciumos projektek) megvalósulásánál különösen nehézséget okoz, hogy egy hiánypótlás valamennyi konzorciumi tagot érint, és a tagok együttműködése a gyakorlatban rendszerint nem gördülékeny. A kapcsolattartás jelenleg csak a konzorciumvezetőn keresztül lehetséges. Egy ilyen helyzetben a kifizetések esetében alkalmazott 15 napos hiánypótlási idő szinte betarthatatlan. A külön költségvetéssel rendelkező tagok mellett is az elszámolás benyújtásának alsó határa a teljes projekt 10 százaléka, ami azt jelenti, hogy kisebb tagok nem tudnak lehívást kezdeményezni a nagyobbak előrehaladása nélkül. Helyszíni ellenőrzés és szabálytalansági eljárás 80.

A jelenlegi jogszabály eredményeként a helyszíni ellenőrzés mintavételezése nem valós kockázatfelmérésen alapul, mivel az ellenőrzések száma és gyakorisága a támogatási értékhatárhoz van kötve. Jelenleg a szabályozás szerint a helyszíni ellenőrzések száma és gyakorisága a támogatási értékhatárhoz van kötve, melynek eredményeként a projektek több mint kétharmadánál helyszíni ellenőrzés lefolytatására kerül sor. Habár a projektek kockázatosságát valószínűség számítással figyelik, a jelenlegi módszerrel az eltérő konstrukciók eltérő kockázati jellegét nehezen lehet kezelni, melynek következtében a kevésbé kockázatos projektek is erős kontroll alatt vannak, ami jelentős adminisztratív terhet ró mind a kedvezményezettekre, mind a KSz-re, továbbá lassítja a kifizetési folyamatot. A helyszíni ellenőrzéseken a K+F projekteknél alapvetően azt vizsgálják, hogy valóban történt-e előrelépés és, hogy a teljesített tevékenységek összhangban vannak-e az összeggel.

81.

A GVOP-hoz képest gyakoribbak a szabálytalansági eljárások a szabályozási előírás szigorodása miatt és jelentős mértékű technikai jellegű, érdemi vizsgálatot nem igénylő szabálytalansági eljárást kell lefolytatni, miközben a szabálytalansági eljárások jelentős terhet rónak mindkét félre és közben a kifizetési folyamat is felfüggesztésre kerül. A K+F projektek tekintetében a GVOP idején a projektek 0,5 százalékánál merült fel szabálytalanság, a GOP 1. prioritásban ez az arány 7 százalék; a növekedés elsősorban a szabályozási előírások szigorodásának eredménye. A jelenlegi szemlélet eredményeként szabálytalansági vizsgálatot kell lefolytatni olyan ügyekben is, ahol nem történt még kifizetés a kedvezményezett számára (tehát nincs pénzügyi kár) és a KSZ kezdeményezhetné a támogatási szerződéstől való elállást szabálytalansági eljárás nélkül is; továbbá olyan esetekben is szükség van az eljárás lefolytatására, ahol a vizsgálat előreláthatóan „nem történt szabálytalanság” megállapítással végződik.

57


Az 1. prioritás szerződött projektjeinek kb. 7 százalékánál merül fel szabálytalansági gyanú, és a gyanúk 61 százaléka esetén bizonyosodik be szabálytalanság. A legtöbb szabálytalansági gyanú bejelentés az 1.3.1-es és az 1.1.1-es projektek kapcsán érkezik: a gyanúk 61 százaléka az 1.3.1-es konstrukcióban merül fel, 30 százaléka az 1.1.1-es konstrukcióban. Pozitívum, hogy a felmerült szabálytalansági gyanúk mindössze 7 százaléka eredményez követelést. Az eljárások több mint fele, összesen 59 százaléka a támogatásra való jogosultsággal kapcsolatos egyéb szabálytalanságokhoz köthető, de a vállalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása is gyakori szabálytalanság.

39. ábra – Szabálytalansági típusok gyakorisága

Egyéb (meghatározandó) szabálytalanságok 14%

Egyéb 12%

A vállalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása 15%

A támogatásra való jogosultsággal kapcsolatos egyéb szabálytalanságok 59%

Forrás: KPMG

A szabálytalansági eljárások és a kapcsolódó jogorvoslati körök terhet jelentenek mind az intézményrendszernek és a felettes hatóságoknak, mind a kedvezményezettnek, ugyanakkor nem érik el a kívánt hatást. A szabálytalansági eljárások átfutási ideje, azaz a gyanú bejelentéséhez kapcsolódó döntés és az alapeljárás döntés jóváhagyása között eltelt idő átlagosan 170 nap, melyhez nagyban hozzájárul, hogy a kedvezményezett által indított fellebbezési eljárás hónapokig húzódhat; ráadásul mindeközben – amennyiben a projekt már a kifizetési szakaszban van – a kifizetés felfüggesztésre kerül. A szabálytalansági ügyek így elhúzódnak, a kifizetésre váró számlák állnak a rendszerben, ezáltal lassul a kifizetés, és nem lehet időben felszabadítani az amúgy elállással végződő ügyek esetében a kötelezettségvállalást.

58


4.2 Javaslatok A javaslatok azon értékelő megállapításokra reflektálnak, amelyek fejlesztendő területeket azonosítottak. A javaslatok mögött zárójelben lévő számok a kapcsolódó megállapításokra utalnak. Végrehajtási intézményrendszer 8

Az értékelés eredményei és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi szabályozási háttérrel az intézményrendszer számára kritikus a projektek kiválasztása és kifizetése, ezért az NFÜ és a MAG Zrt., valamint tanácsadói közös munkára, megoldási koncepció kidolgozására van szükség a K+F projektek felgyorsítása érdekében. [56]

9

Az indikátorrendszer további vizsgálata annak érdekében, hogy a projektek szakmai sikerét hatékonyabban lehessen mérni. [59]

10

A horizontális célok sikeresebb megvalósításához javasolt egyrészt a horizontális indikátorok nyomon követésének fejlesztése, másrészt a pályázók szemléletmódjának és hozzáállásának megváltoztatása. [61] Javasolt évente egy-két alkalommal értékelhető és megbízható adatokat bekérni a kedvezményezettektől survey módszerrel vagy reprezentatív mintán. Javasolt továbbá a jelenlegi útmutató, azon belül is a horizontális szempontok definícióinak felülvizsgálata és egyértelművé tétele. Emellett javasolt a pályázók továbbképzése akár személyes, akár online oktatási formában, hogy a pályázók motiváltsága növekedjen a horizontális vállalások kapcsán és ne úgy tekintsenek rájuk, mint egy kötelező vállalásra.

11 12

Problémásabb kérdés esetén az ügyintéző minden esetben javasolja az írásos válaszadást, így a KSz-en belül kialakított egységes vélemény a későbbiekben hivatkozható. [63] Az adminisztratív terhek és a szakmai indoklással kapcsolatos elvárások mértékének projektmérethez való kötése. [64] Javasoljuk, hogy kerüljön meghatározásra egy projekt összköltségvetéshez kapcsolódó összeghatár, mely alatt az adminisztratív terhek kisebbek, illetve mely felett a szakmai kifejtéssel, indoklással kapcsolatos elvárások nagyobbak a pályázók felé. Utóbbi változtatás kapcsán nem kizárólag a karakterkorlátok megemelését javasoljuk, hanem további irányított szöveges kifejtések megjelenését, mint például ■ a projekt során keletkező, menet közbeni eredménytermékek bemutatása; ■ a fejlesztés eredményeként létrejövő megoldáshoz hasonló szabadalmak ismertetése; ■ részletesebb üzleti terv; illetve ■ tervek a későbbi továbbfejlesztésről, egyéb hasznosításról. Emellett a jelenlegi szűkszavú szakember-bemutatás helyett a teljes projektcsapat felépítésével, a szükséges kompetenciák megjelölésével foglalkozó bemutatás lenne indokolt.

13

A kiírások kiszámíthatóságának növelése. [58,65,68] Javasoljuk, hogy a várható változtatásokat minden esetben előre kommunikálja a kiíró. Ezzel segítséget nyújt a pályázónak, akinek így nem kell teljes mértékben ismét kidolgoznia az előző verziójú pályázatát. Szintén javasoljuk, hogy minden alkalommal a beadási szakaszhatárok előtti időszakban (javasoljuk a 2 hetet megjelölni) mind a pályázati feltételrendszer, mind a kitöltőprogram kerüljön rögzítésre, azaz ekkor már belső szabályzatban rögzített módon ne legyen lehetőség azok megváltoztatására. Javasoljuk, hogy a kiírói oldal – legalább havi rendszerességgel frissített, legfeljebb két héttel korábbi adatok segítségével – informálja a pályázói oldalt a konstrukciók aktuális előrehaladásáról, mely kiszámíthatóbb pályázást, időben informált pályázókat és ezáltal kevesebb hiánypótlást eredményezne.

14

15

Annak a – más GOP pályázati konstrukcióknál bevált – módszer alkalmazása, mely szerint kerüljön kiadásra egy ajánlati sablon, amely végigvezeti az ajánlatadót a formai követelményeken, ezáltal minimalizálja az ebből adódó adminisztratív ráfordításokat. [66] Az adminisztratív hibázási lehetőségek csökkentése érdekében az egyébként is beszerzésre kerülő dokumentumok kerüljenek kiszűrésre a pályázó feladatai közül, az adatok ne kerüljenek bekérésre tőle, az adatokat független forrásból ellenőrizze a KSz. [67]

59

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a Gazdaságfejlesztési program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól 16

A pályázatok értékelésekor az innovációs potenciál vizsgálatának előtérbe helyezése a vállalatértékeléssel szemben. [60,69] Javasoljuk, hogy a pályázók szűrésénél inkább az innovációs potenciál, azaz a vállalkozás fejlesztésre, innovációra való alkalmassága jelentse a szűrés alapját, ne pedig a cég vagyona; az innovációs potenciál mint szűrési feltétel esetében pedig javasoljuk, hogy az sávosan függjön a fejlesztési projekt méretétől. A fejlesztő cégek jellemzően magas szellemi hozzáadott értékük miatt magas bérköltséggel rendelkeznek, de eszközvagyonuk nagyon változó, ahogy saját tőkéjük sem feltétlenül kiemelkedő. Javasolt a pontozási szempontok bővítése, hogy a pályázó innovációs potenciálja, múltja megfelelő mértékben elbírálásra kerüljön. A bővítés lehetséges irányai: ■ korábbi saját fejlesztésű termékek, ■ korábbi saját technológiai fejlesztések, ■ saját termékből származó bevételek, ■ fejlesztői munkakörök száma. Javasolt továbbá a sikeresen lezárt hazai EU-s társfinanszírozású K+F pályázatokkal is innovációs pont igazolása (amennyiben „jó pályázói” listán szerepel). Illetve a magas, esetleg túl alacsony pontszámok okainak megismerése érdekében, javasolt, hogy a felkerült nyertes pályázatok esetében az „értékelésen” elért pontszámukat is szerepeltessék az NFÜ honlapján részletes bontásban is.

17

A pályázati kiírások időzítése illeszkedjen a KSz kapacitásaihoz és viszont, a kapacitások igazodjanak a felmerülő pályázati igényekhez. [71] A döntés-előkészítéshez kapcsolódó feladatok jól kalkulálhatók, ezek egyenletes eloszlása, és így a hatékony KSz kapacitás kialakítása tudatosan tervezhető. Az ingadozó leterheltség, illetve a kapacitáscsúcsok a jelenlegi SLA rendszerben hatékonytalanságot okoznak, ami finanszírozáslevonással jár. A hatékonytalanság negyedévenkénti mérése helyett az éves szintű összevetés javasolt, mellyel ki lehet szűrni a szezonális hatásokat.

18

A pályázati szakasz során a folyamatlépések, felelősök és határidők átláthatóságának növelése. [72,62] A felhívásban és az útmutatókban az értékelés menetéhez érdemes meghatározni a kiírói oldal határidejét, és megjelölni, hogy mikor melyik fél a felelős. A pályázatokhoz megkapott elektronikus felületen javasolt egy nyomonkövetési lehetőség megvalósítása, ahol nem csak a legutóbbi esemény látható, hanem az aktuális folyamatlépés is, annak felelőse, mióta tart annál a folyamatlépésnél a projekt, és mi annak a hivatalos eljárásrendi hossza.

19

Az időközi kifizetési igénylés elfogadásának az időszakos beszámoló benyújtásához kötése, amennyiben abban csupán formai hiánypótlás tapasztalható, a kifizetések gyorsítása érdekében. [76] Javasolt, hogy a beszámoló elfogadása elválasztható legyen a kifizetési igényléstől oly módon, hogy a kifizetési igénylés elfogadásához elegendő csak a beszámoló benyújtása, illetve az a tény, hogy a korábban benyújtott beszámoló nem tartalmaz olyan információt, amely kockázatot jelent a projekt megvalósítására, és amely alapján a kifizetés felfüggesztésére volna szükség. Ugyanakkor a szakmai illetve pénzügyi ellenőrzés összhangja a záró kifizetési igénylés illetve a záró beszámoló együttes vizsgálatával biztosítható továbbra is. Továbbá, javasolt a beszámoló és a kifizetési igénylés vizsgálatának eljárásrendjében különbséget tenni a kisebb, egyszerűbb projektek és a milliárdos projektek között.

20

21

22

A bérköltségek elszámolásának egyszerűsítésével akár a duplájára növelhető a KSz GOP-1-ért felelős területének kapacitása, így javasolt a korábban alkalmazott gyakorlat, azaz mindössze bérösszesítők ellenőrzése, mivel a többi személyi jellegű ráfordítást alátámasztó dokumentum a helyszínen, mintavétellel ellenőrizhető. [77] Az önálló költségvetésű konzorciumi tagokkal való egyedi kommunikálás engedélyezése javasolt, illetve javasolt, hogy az említett tagok összeghatártól függetlenül egyesével is nyújthassanak be kifizetési igénylést (lásd GVOP-3.1.1). [79] Javasolt a helyszíni ellenőrzések darabszámának csökkentése, valamint az ellenőrizendő projektek kiválasztását valós kockázatelemzéshez kötni. [80]

60


■ Valós kockázatelemzés: A 2-es prioritás értékelése során tett javaslatnak megfelelően, javasolt a céginformációs rendszerekben elérhető friss gazdasági adatok (pl. árbevétel) és a pályázat benyújtásakor megadott gazdasági adatok összevetése alapján kiválasztani a kockázatos, és ebből kifolyólag ellenőrizendő projekteket. ■ Ellenőrzés darabszámának csökkentése: Javasolt a 250 millió forint alatti támogatások esetében a jelen szabályozás szerint érvényben levő három sávot megszüntetni, helyette a friss adatok alapján végzett kockázatelemzés során kiválasztott projektek minimum 10%-ánál helyszíni ellenőrzést lefolytatni, a 250 millió forintot meghaladó támogatások esetében pedig legalább egyszer helyszíni ellenőrzést végezni a megvalósítási szakaszban. A darabszám csökkentésével és a kockázatos projektek kiválasztásával az ellenőrzések hatékonysága javulna. A fegyelem és a rendszer fenntartásához szükséges (pl. a NAV-nál alkalmazott) ellenőrzési szint (20-30%) is elegendő lenne, az amúgy is 100 százalékos dokumentumalapú ellenőrzésen felül. 23

Javasolt egyrészt a technikai jellegű szabálytalansági vizsgálatok körének jelentős szűkítése és a szabálytalanságoknál a pénzügyi érdeksérelemre való koncentrálás. [81] Bizonyos szabálytalansági eljárásokat javasolt feltételes elállással kezelni: a kedvezményezettnek küldött elállásról szóló levél tartalmazza az elállás okát, és a határidőt, amelytől hatályba lép, amennyiben az elállás okát nem szünteti meg a kedvezményezett. Ez egyszerűbb és hatékonyabb mind az intézményrendszer, mind a kedvezményezett számára, mivel így lehetőség nyílik az elállási folyamatban a helyzet tisztázására és a projekt megmentésére, valamint a hosszadalmas szabálytalansági eljáráshoz képest jóval inkább pályázóbarát megoldás. A technikai jellegű vizsgálatok körét érdemes szűkíteni oly módon, hogy MAG az alábbi eseteket szabálytalansági vizsgálat helyett, elállással kezeli: ■ A kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül felszólítás ellenére sem igazolja a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását, valamint a tervezett összérték 50%-át elérő mértékű megrendelést vagy az erre irányuló szerződés megkötését. ■ A kedvezményezett felszólítás ellenére sem nyújt be záró kifizetési igénylést a hatályos támogatási szerződés szerinti benyújtási határidőn belül. A jelenlegi szabályok (jellemzően EMK/IMK) szerint szintén szabálytalansági eljárás lefolytatása szükséges olyan esetekben, melyeket a MAG hatékonyabban tudna kezelni szabálytalansági vizsgálat nélkül. Az esetek és a kapcsolódó javaslatok az alábbiak: ■ Eset: A kedvezményezett felszólítás ellenére sem tesz eleget a Projekt Fenntartási Jelentés (PFJ) benyújtási kötelezettségének. Javasolt, hogy ezen esetben szabálytalansági eljárás mellőzésével, egyszerűsített eljárásban lehessen szabálytalanságot megállapítani, melyhez azonban a megfelelő jogszabályi feltételek megteremtése, azaz a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 84.§ (5) bekezdésének és az EMK módosítása szükséges. ■ Eset: A kedvezményezett által benyújtott záró kifizetési igénylés nem teljeskörű, így korrekcióra van szükség, a kedvezményezett a korrekciós levélre azonban nem vagy nem megfelelően válaszol. Javasolt a probléma szabálytalansági eljáráson kívül történő kezelése. Ehhez az EMK és az IMK módosítására van szükség: lehetővé kell tenni azt, hogy a kifizetési igénylés elutasítása esetén ne kelljen szabálytalansági gyanúbejelentést tenni és a kedvezményezettnek legyen lehetősége újra beadni a kifizetési igénylést. ■ Eset: A kedvezményezett által benyújtott időszakos beszámoló (ÚSZT-s projekteknél), illetve Projekt Előrehaladási Jelentés (PEJ, ÚMFT-s projekteknél) vagy záró beszámoló (ÚSZT-s projekteknél), illetve Záró Projekt Előrehaladási Jelentés (ZPEJ) (ÚMFT-s projekteknél) a MAG Zrt. által szakmai okból elutasításra kerül. Javasolt a probléma szabálytalansági eljáráson kívül történő kezelése. Ehhez az EMK és az IMK módosítására van szükség: lehetővé kell tenni azt, hogy elutasítás esetén ne kelljen szabálytalansági gyanúbejelentést tenni és a kedvezményezettnek legyen lehetősége újra beadni a PEJ-t, ZPEJ-t, időszakos beszámolót, záró beszámolót.

61


■ Eset: A kedvezményezett a Támogatási Szerződésében rögzített számszerűsíthető vállalásait nem tudja teljesíteni, ezért az IH döntése alapján a pályázó a kifizetett támogatás kamattal növelt összegének visszafizetésére kötelezett. Javasolt a probléma szabálytalansági eljáráson kívül történő kezelése, amennyiben EMIR fejlesztésre is sor kerül (az EMIR-ben követelés ugyanis csak szabálytalansági eljáráshoz kapcsolódhat). Javasolt, hogy a számszerűsíthető vállalások nem teljesítésről szóló döntést a jövőben az IH vezető utasítása alapján a MAG Zrt. hozza meg.

62

5

0


Regisztrált támogatási igény (Mrd Ft)

KPMG Tanácsadó Kft.

Értékelés a Gazdaságfejlesztési program Kutatás-fejlesztés és innovációt célzó beavatkozásairól

Mellékletek

Tartalom ■ A konstrukciók összetétele és előrehaladása

■ Interjúalanyok listája ■ Feldolgozott dokumentumok listája ■ Támogatható tevékenységek körének főbb változásai

5.1 A konstrukciók összetétele és előrehaladása

40. ábra – Regisztrált támogatási igény felfutási görbéje

700

600

500 GOP 1. prioritás

400 KMOP 1.1 intézkedés

300

200

100

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

63


9. táblázat – Pénzügyi előrehaladás kiírásonként GOP 1. prioritás Kiírás


GOP-1.1.1-07/1 GOP-1.1.1-08/1 GOP-1.1.1-09/1 GOP-1.1.1-11 GOP-1.1.2-07/1 GOP-1.1.2-08/1 GOP-1.1.2-09/1 GOP-1.2.1-08 GOP-1.2.1-09 GOP-1.2.1-11 GOP-1.2.1-12/B GOP-1.2.2-07/1 GOP-1.2.2-08 GOP-1.2.2-09 GOP-1.3.1-07/1 GOP-1.3.1-08/1 GOP-1.3.1-08/2 GOP-1.3.1-08/B GOP-1.3.1-09/A GOP-1.3.1-09/B GOP-1.3.1-10/A GOP-1.3.1-10/B GOP-1.3.1-11/A GOP-1.3.1-11/B GOP-1.3.1-11/C GOP-1.3.1-11/F GOP-1.3.1-12/D GOP-1.3.1-12/E GOP-1.3.2-08 GOP-1.3.2-09 GOP-1.3.3-09 GOP-1.5.1 GOP-1.5.1-11 Összesen

Megítélt tám ogatás

millió Ft

db


millió Ft

db

millió Ft

Hatályos szerződött állom ány db millió Ft

Kifizetett millió Ft

85

9 001

47

4 521

39

3 707

39

3 640

3 421

115

14 624

56

6 823

49

5 587

49

5 577

4 931

347

44 246

129

15 694

119

13 955

119

13 945

11 216

708

165 446

258

64 021

233

58 396

153

35 119

9 951

7

5 490

6

4 800

5

3 800

5

3 774

3 620

5

4 316

4

3 608

3

2 800

3

2 800

2 440

1

861

1

861

1

861

1

861

300

28

9 023

12

3 939

10

3 416

10

3 416

3 074

22

8 773

9

3 343

9

3 343

9

3 343

2 439

21

9 409

12

5 150

12

5 150

12

5 150

1 468

71

37 257

7

4 598

5

4 304

0

0

0

2

2 750

1

1 000

0

0

0

0

0 2 995

5

14 564

4

9 862

1

2 995

1

2 995

2

7 296

1

2 646

0

0

0

0

0

94

6 298

64

3 483

51

2 525

51

2 515

2 474 2 137

64

3 890

49

3 005

38

2 326

38

2 313

117

6 735

71

3 576

64

2 782

64

2 773

2 357

52

7 068

32

4 150

29

3 704

29

3 657

3 600

334

16 123

158

6 775

137

5 548

137

5 516

4 654

27

2 886

17

2 016

15

1 811

15

1 793

1 480

200

12 335

88

4 921

77

4 082

77

4 074

2 909

40

4 311

20

2 222

17

1 790

17

1 789

1 481

576

93 530

334

44 599

312

42 051

283

36 042

11 258

140

21 008

97

14 302

87

11 433

77

9 201

3 770

2 239

43 429

1 553

30 735

1 481

29 333

1 470

29 095

7 641

61

1 413

49

1 132

44

1 028

44

1 028

178

55

10 581

12

1 480

8

1 280

8

1 280

271

4

437

3

388

3

388

1

85

0

11

4 625

7

3 231

3

1 052

3

951

779

27

15 454

14

7 556

9

4 483

9

4 483

1 619

27

2 031

16

852

13

709

13

699

642

2

1 891

1

1 003

1

1 003

1

1 003

752

2

4 788

1

2 818

1

2 818

1

1 991

980

5 491

591 886

3 133

269 108

2 876

228 458

2 739

190 906

94 836

GOP 1. prioritás a pénzügyi kerethez viszonyítva Prioritás

Keret

Igényelt támogatás

millió Ft

GOP 1

db

277 389

millió Ft

5 491

591 886


%*

db

millió Ft

213%

3 133

269 108


%*

db

millió Ft

97%

2 876

%*

228 458

82%

Hatályos szerződött db 2 739

millió Ft 190 906

%* 69%

Kifizetett millió Ft 94 836

%* 34%

* a GOP-ban meghatározott pénzügyi keret arányában

KMOP 1.1 intézkedés Kiírás


KMOP-1.1.1-07/1 KMOP-1.1.1-08/1 KMOP-1.1.1-09/1 KMOP-1.1.2-07/1 KMOP-1.1.2-08/1 KMOP-1.1.3/B KMOP-1.1.3/B-08 KMOP-1.1.3-08/A KMOP-1.1.3-09/A KMOP-1.1.3-09/C KMOP-1.1.4-07/1 KMOP-1.1.4-08/1 KMOP-1.1.4-09 KMOP-1.1.4-11/A KMOP-1.1.4-11/B KMOP-1.1.4-11/F KMOP-1.1.5-08 KMOP-1.1.5-09 KMOP-1.1.6-09 Összesen

millió Ft


millió Ft


millió Ft

Hatályos szerződött állom ány db millió Ft

Kifizetett millió Ft

56

5 833

18

1 873

15

1 489

15

1 439

1 317

73

9 314

41

4 910

34

4 004

34

3 850

3 530

55

7 374

28

3 993

28

3 993

28

3 990

3 175

2

1 104

2

1 104

2

1 104

2

1 104

961

2

970

2

970

2

970

2

970

970

1

999

1

999

0

0

0

0

0

7

7 132

3

4 174

0

0

0

0

0 1 223

7

2 239

4

1 230

4

1 230

4

1 230

5

1 448

2

560

2

560

2

560

559

21

1 791

12

1 065

11

1 002

11

1 002

896

92

5 356

58

3 468

55

3 344

55

3 288

3 155

65

3 474

52

2 966

48

2 723

48

2 637

2 448

389

17 788

184

9 790

174

8 264

174

8 125

6 813

212

13 137

164

10 334

150

9 456

150

9 456

3 218

519

10 104

444

8 693

409

8 005

408

7 979

2 488

35

566

32

522

29

475

29

473

40

4

894

4

894

2

418

2

418

295

2

1 464

2

1 464

2

1 464

2

1 464

173

3

224

2

190

2

190

2

190

173

1 550

91 212

1 055

59 199

969

48 691

968

48 176

31 435

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

64


41. ábra – Kötelezettségvállalás felfutási görbéje (kumulált százalékos érték)

GOP 1.

KMOP 1.1

75%

50%

25%

0%


100% = Kötelezettségvállalás (2013.02.25.)

100%

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Forrás: KPMG, EMIR (2013.02.25.)

10. táblázat – Akkreditált Innovációs Klaszterek

Klaszterek Alliance Informatikai és Innovációs Klaszter ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter Észak-magyarországi Informatikai Klaszter Goodwill Biotechnológiai Klaszter Információmenedzsment Innovációs Klaszter Közép-dunántúli Regionális Informatikai Klaszter Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter Mobilitás és Multimédia Klaszter Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter ÖKOPolisz Klaszter PharmAgora Életminőség Klaszter Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Rendszertudományi Innovációs Klaszter Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter

Klaszter központ Budapest Szeged Pécs Miskolc Szeged Pécs Székesfehérvár Budapest Budapest Budapest Veszprém Balatonfüred Debrecen Debrecen Balatonfüred Debrecen Szeged

Régió Közép-Magyarország Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld

Iparág információ, kommunikáció energia, építőipar biotechnológia információ, kommunikáció biotechnológia információ, kommunikáció információ, kommunikáció egészségügy információ, kommunikáció feldolgozóipar Környezetvédelem biotechnológia gyógyszeripar élelmiszeripar információ, kommunikáció információ, kommunikáció információ, kommunikáció

Forrás: magzrt.hu

65


11. táblázat – Iparági megoszlás Közép-Magyarország db Mezőgazdaság Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Bányászat, kőfejtés

mFT

Dél-Alföld db

Dél-Dunántúl

mFT

2

131,6

12

1620,8

db

Észak-Alföld

mFT

6

562,7

db

Észak-Magyarország

mFT

4

438,2

db

mFT

9

Közép-Dunántúl db

mFT

Nyugat-Dunántúl db

mFT

911,2

17

2710,3

10

1093,5

Total db

mFT

60

7468,2

2

131,6

12

1620,8

6

562,7

4

438,2

9

911,2

17

2710,3

10

1093,5

60

7468,2

1

17,4

0

0,0

3

405,6

2

49,9

5

526,9

3

75,0

4

99,9

18

1174,7

1

17,4

0

0,0

3

405,6

2

49,9

5

526,9

3

75,0

4

99,9

18

1174,7

309

18311,0

227 14980,6

202 14636,5

88

5177,6

171

7793,2

1315

91012,1

15

521,7

37

3319,3

5

537,2

16

2350,1

16

937,6

7

444,7

5

293,2

101

8403,8

Dohányipar

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

Textilipar

1

15,2

4

501,7

2

47,2

1

24,2

1

25,0

1

10,0

4

199,3

14

822,6

Bőripar

1

13,3

2

72,7

0

0,0

2

110,3

0

0,0

0

0,0

0

0,0

5

196,3

19

1038,0

Feldolgozóipar Élelmiszeripar

Fa-, papíripar

15

553,4

10

521,4

4

104,5

148 15058,0

14

1227,3

170 15055,1

15

263,0

12

1531,1

89

0,0

5238,5

Nyomdai, sokszorosítási tevékenység

37

1553,4

16

413,7

5

186,5

5

332,1

2

234,8

7

140,5

7

118,9

79

2980,0

Vegyipar

53

4570,3

33

2606,9

7

194,4

15

1224,5

25

1737,9

31

3728,2

11

384,4

175

14446,5

Nemfém ásványi termék gyártása

4

288,7

9

319,2

2

277,0

2

40,3

13

1469,0

10

591,6

7

178,3

47

3164,0

Fémgyártás

39

1576,7

41

2356,5

26

1555,4

45

2794,0

41

2920,4

65

2492,6

58

2234,1

315

15929,6

Gép-, műszergyártás

87

5928,2

41

2172,0

21

1818,3

20

4603,4

36

3361,2

41

3723,7

27

1458,0

273

23064,8

Járműgyártás

15

1104,8

6

1108,3

6

245,1

4

490,7

8

3322,4

11

1222,4

7

1242,0

57

Egyéb feldolgozóipar

42

2185,5

28

1589,0

10

212,0

24

1861,1

13

783,7

17

751,9

26

647,1

160

8030,3

6

264,6

7

375,4

2

60,5

8

782,7

4

454,6

2

54,6

7

247,6

36

2240,0

Közmű, hulladékkezelés Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Építőipar Kereskedelem Kereskedelem, gépjármű javítása Szállítás, raktározás Szállítás, és raktározás Szálláshely, vendéglátás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Információ, kommunikáció Pénzügyi, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, oktatás, egészségügy Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb Egyéb szolgáltatás

0

0,0

1

19,3

1

21,5

1

8,5

1

162,5

0

0,0

1

109,2

5

8735,7

321,1

6

264,6

6

356,1

1

39,0

7

774,2

3

292,1

2

54,6

6

138,4

31

1918,9

23

699,1

42

1167,4

38

1873,6

57

4460,4

24

697,9

26

642,2

33

1253,5

243

10794,1

23

699,1

42

1167,4

38

1873,6

57

4460,4

24

697,9

26

642,2

33

1253,5

243

10794,1

100

3779,4

92

4221,8

37

1963,1

72

7268,6

51

2976,6

69

4717,5

70

2955,6

491

27882,6

100

3779,4

92

4221,8

37

1963,1

72

7268,6

51

2976,6

69

4717,5

70

2955,6

491

27882,6

4

140,9

16

573,3

6

149,7

6

120,7

11

224,4

10

191,7

13

1457,2

66

2857,9

4

140,9

16

573,3

6

149,7

6

120,7

11

224,4

10

191,7

13

1457,2

66

2857,9

7

148,0

4

95,6

1

16,2

3

50,0

6

530,8

2

274,7

2

27,0

25

1142,3

7

148,0

4

95,6

1

16,2

3

50,0

6

530,8

2

274,7

2

27,0

25

1142,3

250

12536,7

124 16849,0

63

3659,0

66

4977,7

74 10350,2

73

9643,5

12

909,0

662

58925,1

73

9643,5

12

909,0

662

58925,1

122 17772,5

52

3851,8

718

67710,3

0

0,0

10

250

12536,7

204

11331,7

3

46,1

16849,0

63

3659,0

66

4977,7

74

10350,2

115 13356,8

124

60

5407,3

85

9562,3

80

6427,9

0

0,0

2

209,7

2

114,1

3

87,0

0

0,0

456,9

10

442,7

9

261,9

3

62,6

9

440,2

5

1068,2

4

689,6

12

630,7

52

3596,0

184

10687,8

91

12666,0

50

5051,7

66

8699,4

68

5107,4

111

16840,7

38

3184,4

608

62237,5

7

155,0

12

341,8

7

293,0

8

213,0

5

138,1

7

242,2

2

36,7

48

1419,9

55

1109,3

16

348,1

12

187,4

13

311,4

19

589,6

18

316,1

40

817,3

173

3679,3

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

5

62,0

0

0,0

0

0,0

1

13,0

3

39,7

1

5,2

0

0,0

10

119,9

50

1047,3

16

348,1

12

187,4

12

298,4

16

549,9

17

310,9

40

817,3

163

3559,4

0,0

0

0,0

2

64,7

1

7,1

12

5

388,6

0

0,0

4

98,0

0

0,0

0

0,0

5

388,6

2

64,7

1

7,1

12

558,5

8

0

221,0

0,0

4

4

71,3

98,0

3

0

46,2

3

431,7

3

94,8

3

761,8

2

47,3

26

1674,1

558,5

8

221,0

4

71,3

3

46,2

3

431,7

3

94,8

3

761,8

2

47,3

26

1674,1

Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Területen kívüli szervezet

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

66


5.2 Interjúalanyok listája Név

Szervezet

Szabados Zsuzsa

NFÜ, GFP IH, K+F+I projektmenedzser

Novák Csaba

MAG Zrt., Stratégiai és Nemzetközi Igazgatóság, Igazgató

Müller Ádám

MAG Zrt., GKH Pénzügyi és Monitoring Igazgatóság, Igazgató-helyettes

Kovács Örs

MAG Zrt., Pályázatkezelési Igazgatóság, Igazgató-helyettes

Füzesi Tamás

MAG Zrt., Helyszíni Ellenőrzési Igazgatóság, Igazgató

Hankóné Rusznyák Tünde

MAG Zrt., Európai Uniós Forrású K+F+I Programok, Osztályvezető

Peredy Zoltán

Nemzeti Innovációs Hivatal, Stratégiai Főosztály, Főosztályvezető-helyettes

Nikodémus Antal

Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály, Főosztályvezető

Hegyi Csilla

Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály

Bendó Zoltán

Tenderix Tanácsadó és Kutató Kft, Ügyvezető

Balla Gergely

InnoCenter Kft., Üzletfejlesztési Igazgató

5.3 Feldolgozott dokumentumok listája ■ GOP ■ GOP 2011-2013. évekre szóló akcióterv ■ GOP és KMOP pályázati felhívások ■ Befektetés a Jövőbe, Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (Társadalmi konzultációra készített tervezet) ■ A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiája ■ Európai Bizottság Pozíciós Papírja (Position of the Commission Services on the development of Partnership Agreement and programmes in Hungary for the period 2014-2020) ■ Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2004.01.01. – 2009.12.31. közötti működésének átfogó értékelése, 2010. július 27. ■ A magyar klaszteresedés elmúlt 3 éve az akkreditált innovációs klaszterek példáján keresztül, MAG – Klaszterfejlesztési Iroda, 2012 ■ A GOP kutatás-fejlesztési prioritásának továbbfejlesztése nemzetközi legjobb gyakorlatok alapján, Equinox Consulting, ■ Az Operatív Programok félidei értékeléseinek szintézise, KPMG, 2011. május 31. ■ A GOP ex ante értékelése, KPMG-Fitzpatrick Associates-PwC, 2007. április 27.

67


5.4 Támogatható tevékenységek körének főbb változásai Konstrukció A kiírás első éve

1.1.1

1.1.2

2007

2011

■ Ipari tevékenység ■ Kísérleti fejlesztés (kötelező) ■ KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége

■ ■ ■ ■ ■

2007

2011

■ ■ ■ ■

■ Ipari tevékenység ■ Kísérleti fejlesztés (kötelező) ■ Marketing

Ipari tevékenység Kísérleti fejlesztés (kötelező) KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége Marketing

2008

1.2.1

Főbb változások

A kiírás utolsó éve

■ A támogatható tevékenységek köre

Alapkutatás (max. 25%) Ipari kutatás Kísérleti fejlesztés (min.25%) Előkészítéshez kapcsolódó költségek Projekt koordinációs tevékenységek (2%)

2011-től kiegészült az alapkutatással

■ A KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége kikerült a támogatható tevékenységek köréből, kiegészült előkészítéshez és koordinációs tevékenységekhez kapcsolódó költségekkel

■ A KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége kikerült a támogatható tevékenységek köréből 2007 után

2011

■ Kísérleti fejlesztés (nem kötelező) ■ Kísérleti fejlesztés (kötelező) ■ K+F és innovációs célt szolgáló infrastrukturális ■ Eszközbeszerzés (induló beruházás) és ingatlan beruházás ■ Infrastrukturális és ingatlan beruházás ■ Igénybe vett (jogi üzletviteli tanácsadás) ■ Információs technológia-fejlesztés szolgáltatás ■ Eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc knowhow

■ Piacra jutás ■ Irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek ■ Iparjogvédelmi tevékenység

2012 1.2.1.B

■ ■ ■ ■

Eszközbeszerzés Infrastrukturális és ingatlan beruházás Információs technológia-fejlesztés Gyártási licenc, know-how

68

■ A kísérleti fejlesztés kötelezővé vált ■ A támogatandó tevékenységek köre bővült 2008 után az iparjogvédelmi tevékenységgel, a piacra jutással és az eszközbeszerzéssel


Konstrukció A kiírás első éve

1.2.2

Piacra jutás Tanácsadás igénybevétele Irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek Kiviteli tervek elkészítése Projektmenedzsment munkatársak bérköltsége

2009

■ Kutatás-fejlesztési,

■ Kutatás-fejlesztési, ■ ■ ■ ■

innovációs célt szolgáló ■ A támogatható tevékenységek köre infrastrukturális és ingatlan beruházás, műszaki 2009-től kiegészült a berendezések (kötelező) projektmenedzsment költségekkel Eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc knowhow Információs technológia-fejlesztés Irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek Projektmenedzsment költségek

2007

2011

■ Kísérleti fejlesztés (kötelező) ■ KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége ■ Marketing

■ ■ ■ ■ ■

2008

2011

■ Kísérleti fejlesztés (kötelező) ■ Marketing

■ ■ ■ ■ ■

1.3.1.A

1.3.1.B

■ ■ ■ ■ ■

2007 innovációs célt szolgáló infrastrukturális és ingatlan beruházás, műszaki berendezések (kötelező) ■ Eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc know-how ■ Információs technológia-fejlesztés ■ Irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek

Főbb változások


Kísérleti fejlesztés (kötelező) Eszközbeszerzés (induló beruházás) Infrastrukturális és ingatlan beruházás (kivétel KMOP) Információs technológia-fejlesztés Eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc knowhow ■ Piacra jutás ■ Iparjogvédelmi tevékenység

Kísérleti fejlesztés (kötelező) Eszközbeszerzés (induló beruházás) Infrastrukturális és ingatlan beruházás Információs technológia-fejlesztés Eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc knowhow ■ Piacra jutás ■ Iparjogvédelmi tevékenység

69

■ A támogatható tevékenyégek köre 2010-ben bővült az eszközbeszerzéssel és az infrastrukturális és ingatlan beruházással (kivéve KMOP 1.1.4 A) ■ A támogatható tevékenységek köre 2011-ben bővült az információs technológia fejlesztéssel és az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, know-how beszerzésekkel

■ A támogatható tevékenyégek köre 2010-ben bővült az eszközbeszerzéssel és az infrastrukturális és ingatlan beruházással ■ A támogatható tevékenységek köre 2011-ben bővült az információs technológia fejlesztéssel és az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, know-how



Főbb változások


beszerzésekkel

2011 ■ ■ ■ ■

1.3.1.C

Munkatársak alkalmazása Eszközbeszerzés Iparjogvédelmi tevékenység Információs technológia-fejlesztés

2011 ■ ■ ■ ■

1.3.1.F

Munkatársak alkalmazása Eszközbeszerzés Információs technológia-fejlesztés Tanácsadás igénybevétele

2012 ■ Újítások kidolgozása, innováció (kísérleti fejlesztés is) ■ Termelő kapacitás: eszközbeszerzés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, információs technológia-fejlesztés, licenc know-how ■ Menedzsment-és kompetenciafejlesztés: képzés, vállalati HR, tanácsadás igénybevétele ■ Piaci jelenlét, marketing ■ Minőségfejlesztés, fenntarthatóság

1.3.1.D

2012 ■ ■ ■ ■

1.3.1.E

1.3.2

Alapkutatás (önállóan nem támogatható) Ipari kutatás Kísérleti fejlesztés Eszközbeszerzés (induló beruházás)

2008

2009

■ Alap kutatás ■ Ipari kutatás ■ Kísérleti fejlesztés

■ ■ ■ ■

■ A támogatható tevékenységek köre

Alap kutatás Ipari kutatás Kísérleti fejlesztés Infrastrukturális és ingatlan beruházás

2009-től kiegészült az infrastruktúrális és ingatlan beruházással

2009

70



Főbb változások


■ Kísérleti fejlesztés ■ Eszközbeszerzés (induló beruázás) ■ Infrastrukturális és ingatlan beruházás (induló 1.3.3

beruházás)

■ Marketing ■ Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek

71

Elérhetőség

Székely Zoltán Partner T +36 70 319 5355 E [email protected] Nestor Andrea Igazgató T +36 70 319 5358 E [email protected] www.kpmg.hu

©2013 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

Értékelés. a Gazdaságfejlesztési program Kutatásfejlesztés. innovációt célzó beavatkozásairól április 10

Recommend Documents