ermvaffo, CHINA'BOR VASSAL

528

3á.

VASÁRNAPI ÜJSAG.

\ tir#í kitíl tiit xVSZllj[l.cl.Jjci,Il$

SZÁM. 1906.

53.

KVFOLYAM.

IA

gégehurútban, tüdővérzésben, tüdőbajban, gyomorbajban


Hr&ű^ ÉS

Szenvedők k e r t s e n e k a r n y i idOt és vizsgálják meg a gyógvnlást bizonyító alábbi iratokat. Ez csak elenyésző csekély száma a folyton beérkezőknek Minden megjegyzés nélkül közöljük őket, mert a tapasztalat azt mutálja, hogy a szenvedő közönség nriga tudja le.'jobban megalkotni a véleményét. A levélkivonatok, nem tekintve osekély stiláris m ó d o s í t á s o k a t , szószerm

z e r e s e n b i c l c g kéz ea l a o . — v é g z é s i n e h é z s é g ; . — A i e g z e r e n d e t l e n s z í v v e r é s , c s s z c L ö t v c n a g y f é l e l e m é r z é s s e l . — K e v é s a l v á s . — R o s s z e m é s z t é s stb. A k ú r a f o l y t a t á s á r a a b a j p o n t o s l e i r á s a s z ü L s é g e s , e l k e l l dani, m i a foglalkozása és hogy hideg-e a l á b . — í g y cziuiezzük:

*A

*mm

mon­

Kur-Insti(iit„Spiro spero* Dresden-Niederlössnitz,, Schulslr. 2 7 1 . A. Tüdőbaj, v é r k ö p é s A legntóbbi 5 év minden tavaszán t s őszén leginkább t idol.unitban betegedtem meg s állapotom, daczára az orvosi sígélynek és sok ajánlott szernek, évről-évre rosszabodutt. s utóbbi időben többször munkaképtelen is l e t t t m , sőt több botig Ágyban is kellett időznöm. Erösebb munkánál állan­ dóan szívdobogást kaptam, valamint szúró fájdalmak nyilait i k át Inporzkáimat, melyek azután a moll és hát tájékára húzódtak. Ez légzésemet olyannyira megnehezítette, hogy tiidőgynladástól tartottam, m i által munkám is kimondhatat­ lan teherré lett nékem. Ezenkívül állandóan hidegek voltak kezeim s lábaim, berekedtem s köpésem véres volt, valamint idő közönkint éjjeli izzadtság is gyötört. Hogy ily körülmények között sokáig n e m élhetek, ezt be­ láttam s ezért segély után tudakozódtam. Figyelmes lettem . S p i r o spero» gyógyintézet egy hirde­ tésére, mely a reichenbergi újságban megjelent, s az elért sikerek engem is arra inditotlak, hogy ez intézethez forduljak. Már néhány hét múlva az utasításoknak szigorú betar­ tása folytán, legnagyobb örömömre, javulást vettem észre. Néha-néha kis visszaesés mutatkozott, de mindig neki­ bátorodva, a rendelkezések szigorú betartása utján egészsé­ gemet visszanyertein. Az előbbi rohamok, mint szívdobogás, vérköpés, mell- és hátfájdalmak és még több, legnehezebb munkánál sem ismétlődtek s azt hiszem, legutóbbi utasí­ tások betartásával ezektől teljesen meg leszek szabadítva. E z é i t hálára vagyok lekötelezve a nyújtott segélyért s a szíves kezelésért, s kötelességemnek tartom minden betegnek ez intézetet figyelembe ajánlani. Teljes tisztelettel vagyok hálára kötelezetten I ' r i c d r i c h A n t a l , Morchensternben A feuti aláírás hitelességet bizon.iitja: Morchenstern. (V. H.) P o s z e l V i l m o s K á r o l y , polgármester,

Gyomor- é s b é l b a j . Ezennel legnagyobb köszönetemet fejezem ki a«Spiro spero« gyógyintézetnek, gyomor- és bólbnjom teljes gyógyításáért. Ilárom évvel ezelőtt influenzában betegedtem m e g ; nem­ soká: a emésztési nehézségek és főfájás mutatkoztak, valamint h . v e s szúrás a lapocskákban. A test állandóan fölpuffadt volt 8 székelésemet csak mestersége en tudtam fontai tani. É t ­ vágytalanság, valamint álmatlanság napirenden voltak. Tésztás ételeket és főzeléket nem élvezhettem, m e r t pynmorfoijdalmaiin meggátoltak ebben. Mindekhez még ogy évvel ezelőtt meghűlés folytán vesegörcsök is csatlakoztak. H a orvosi regéiyt vettem igénybo, ez egy ideig enyhülést hozott, de a régi baj mindig njra és njra előállt. Az elmúlt télen kezemhez j u t o t t a «Spiro spero» gyógyintézet eredményes kezeléséről egy ujsághinl • tméiiy : áprilisban hozzáfordultam t kértem tanác3:'.t. Ctasltisait legpontosabban betartva, n c -

hány hét múlva éreztem már, hogy bajom mindinkább végét járja. Nemsokára teljesen elmultak, székelésem rendes lett s étvágyam helyreállt. Most, hála Istennek, teljes gyógyuláso­ m a t jelenthetem. Valamennyinek, kik hasonló betegségben szenvednek, leg­ melegebben ajánlom ez intézetet. Teljes tisztelettel és hálával Obstmeyer Mária, Enzersdorf, Fiséba mellett, u. p . Klein Neusiedel. Az aláírás valódiságáról tanúságot tesz : Enzersdorf, Fischa mellett. P o b e p M i h á l y , polgármester.

Tüdőbaj. Újság révén tudomásomra jutott becses czimük s biza­ lommal fordultam segélyért Önökhöz. Két és fél év óta szen­ vedtem kimondhatatlan fájdalmas szúrásban és k ö h ö g é s b e n ; teljesen lesoványodva és erőtlenül k í n l ó d t a m ; olyannyira, hogy helybeli orvosok gyógyításom lehetőségéről lemondtak. Mindennek daczára nekibátorodtam, s t S p i r o s p e r o i gyógy­ intézethez fordultam abban a reményben, h á t h a mégis lehet­ séges egészségem helyreállítása. Legnagyobb örömömre m á r rövid idő múlva jelentést küldhettem, hogy gyógykezelésük nagyon megkönnyítette bajomat. Még m a is azt m o n d h a t o m , hogy tüdőbetegségemtől teljesen megszabadultam. E bizonyítványom azért késett m a i n a p i g , m e r t meg akar­ tam győződni, vájjon állandó-e gyógyulásom. Minthogy máig legcsekélyebb jel sem m u t a t arra, hogy visszatérne, legmele­ gebb köszönetemet s hálámat fejezem k i s szívesen egyezem bele, hogy e h á l a i r a t o m a t nyilvánosságra hozzák. Kitűnő tisztelettel K o u t n y F e r e n o z , Wien, V, J a h n - u t c z a 42. (P. H.) Kerületi e l ü l j á r ó : H r n z a L i p ó t , W i e n .

Tüdöcsúcshurut, tüdővérzés. Teljes egy évig volt rajtam sápadtság legnagyobb mérték­ ben s még vérszegény is voltam. Ezenkívül 19U4 május havá­ ban meghűlés folytán t ü d ö c s ű c s h u r u t is társult előbbi ba­ jaimhoz. Oly magas fokra hágó t ez, hogy többször vért köhögtem, később nyalkát. Egész éjjeleket kellett átvirrasz­ tanom, a gégében folyton hörgő s sipoló h a n g gyötört, étvágyom pedig teljesen elhagyott. Több orvost kerestem föl, de ezek mindig csak kevés könnyebbülést szer(ztek, de egész­ ségem teljes helyreállítását nem érték el. Történt, hogy egy alkalommal iSpiro speroi gyógyintézet hirdetése magára vonta figyelmemet; hozzáfordultam tehát segélyért. Miután az adott utasításokat becsületesen betartottam, ma, h á l a Istennek, teljesen jól érzem magam. Nagy hálára köteleztek lo s m i n d e n szenvedőnek gyógykezelésüket legmelegebben ajánlom majd. Biztos vagyok benne, hogy senki se sajnálja egészsége helyreállítása érdekében ez aránylag csekély költLÓgíket. Teljes tisztelettel B i l z e r M . kisassz »ny, I r e l e n t ' r a l , P. Obsrkotzau.

Asztma, gégehurut. F i a m meghűlés folytán gégéim rútban megbetegedi tt. A baj újból s újból megismétlődött a leggondosabb ápolás d a c z á r a ; n e m használt semmiféle szer. Betegségének állandó kísérője légzési nehézség s fojtó r o h a m o k voltak', ugy hogy komolyan aggódtam egészsége helyreállításáért. Legnagyobb szükségemben újság révén a nSpiro sperot gyógyintézet hir­ detésére lettem figyelmes, s bizalommal fordultam hozzá segélyért. Miután a betegség tüneteit részletesen tudomásár,] hoztam az intézetnek, a gyógykezelés megkez Ifcdött, mindent az utasításoknak megfelelően betartottam, s a kívánt ered­ mény nem sokáig késett. Igaz, hogy a k ú r a kezdetén fiam lesoványodott s nagyon gyenge volt, de ez c s a k h a m a r meg­ j a v u l t ; fiam m i n d i n k á b b erőteljesebb lett, jó színét vissza­ nyerte s a h á r o m havi kezelés eredménye, őszintén mondva, teljes fölépülés volt. Ezt főképp a jó Isten ú t i n a «Spiro s p r o i gyógyintézet czéltndatos és eredményes kezelésének koszon!) tem, s m i n d e n betegnek és szenvedőnek legmelegebben ajánl­ hatom, hogy hasonló helyzetben csak e:; intézethez fordulj >n. Legnagyobb hálával és köszönettel maradok a nagvtekintetű intézetnek teljes tisztelettel B e c h t h o l d József, W i e n , XVII., Helbling-ntcza 11. ajtó G. (P. H.) Föntebbieket igazolja: R e s t P i u s , községi biró. Höflein a D u n a m .

V é r t e s - i é l e Sósborszesz Minden házban szükséges.

niinűséf/ü

H E L L E R MÓR

utóda

bőröndösnél,

11713

Budapest, Károly-körut 3. sz. Képes

árjegyzék

vidékre

S E R AI L-A R C Z K E N O C S ,

LUSER L.-féle turista tapasz.

kosarak, kézitáskák, toilett-táskák, női ka­ l a p b ő r ö n d ö k és bőrd i s z m ű á r u k legnagyobb választékban

ingyen

és

bérmentve.

ÍZ

G/ermvaffo, CHINA'BOR VASSAL

Biztosan és gyorsan ható szer, t y ú k s z e m , s z e m ö l c s és talp, valamint a sarok b ő r k e m é n y e d é s e i , to­ vábbá m i n d e n n e m ű Köz­ börelszaruaodás ponti ellen. A h a t á s szétküldést ért jótállás raktár: vállal tátik. . SCHWESI L, MEIDLIITQ-BÉCS. j p y C s a k a k k o r v a l ó d i , h a min1 r den használati utasítás és minden tapasz a mellettes védjegygyei és aláírással el van látva, a z é r t i s e r r e ü g y e l n i k e l l . — 1 doboz á r a 1 2 0 k o r . Vidékre 1'65 kor,elöíetesbekölde» mellett bérment. Magyarországi

főraktár:

105Í9

Török József gyógysz., Budapest, Királv-u. 12. Andrássv-ót 26.

az arozot tisztítja, fehéríti és b á r s o n y p n h á v á teszi. E g y t é g e l y á r a 1 k o r . 4 0 fill., k i s t é g e l y á r a 7 0 fl'll. S e r a i l - s z a p p a n , E p e - s z a p p a n kitűnő toilett szappa­ nok a kenőcs használatához. S e r a i l - c r é m e nappali használatra, S e r a i l - p o n d e r kiváló finom arezpor h á ­ r o m színben, fehér rózsaszín és créme. Egy doboz ára 1 kor. Készíti R O Z S N T A T M A T T A S gyógyszertára, Aradon, Szabadság-tér.

orősitőszer gyengélkedők, vérszegények és lábbadozók számára. Étvágygerjesztő, idegerősitő és v é r j a v i t é szer. 11500 Kitűnő Íz. Több mint 41X10 orvosi vélemény. J . S E R R A V A L L Ó , Trieste Barcola. Vásárolható a gyógyszertarakban félliteres üvegekben á K 3.60, égési literes üvegekben á K 4.80.

Ha őszül a haja ne használjon mást, mint a

„STELLA"-HAJVIZET,

B u d a p e s t , I.T M é s z á r o s - u t c z a 6 8 . s z á m

m e r t ez n e m hajfestő, d e o l y v e g y i összetételű szer, m e l y a h a j e r e d e t i s z í n é t a d j a vissza. Ü v e g j e 2 K .

G y á r t P a p l r t á n y é r t , b o n b o m e r t é» J a r d i n e t - d o b o z o k a t . S a j t o l t k e r e k d o b o ­ z o k a t , l e g m e n t í s e n e l z á r h a t ó , ö s s z e h a j t h a t ó d o b o z o k a t , pólyák, kötógyapot, stb. e»ma«olAsára. H i n t ő d o b o z o k , valamint h n s o t t l e m e z - c ö v e k tetszés szerinti úafcvságban. T e a z - d o b o z o k Vt küogr.-tól 10 küogr.-ig, valamint 6, 10 és 90 filléres tea c 60 magolásához G ő z e r ő r e b e r e n d e z v e . 3 0 0 m n n k & B .

ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában, Budapest, V 49, Szabadságtér, •árkán.

Sétatór-utoza 11186

33. SZ. 1906. (53. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi Kiadóhivatal:

iroda:

IV. Keáltanoda-utcza 5. IV. Egyetem-nteza 4.

4,\V

SZERKESZTŐ

FŐMUNKATÁRS

HOITSY PÁL.

MIKSZÁTH KÁLMÁN.

Előfizetési

feltételek

:

Egész évre . Félévre ... „ Negyedévre .

l e korona. 8 korona, 4 korona.

BUDAPEST, AUGUSZTUS 19.

A «V/ídg*róm'fcd»-val negyedévenként 80 fillérrel több.

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

O r r - , t o r o k - és g é g e h u r u t . Körülbelül h a t év óta szenvedtem idült s megrögzött orr-, torok- és gégehurutban, mely sok keserű és nehéz órát tzerzett nekem. Állandó főfájásom volt, a torokban heves csiklandozást éreztem, mely száraz volt, s ragadós nyálkával födve. A gégén alul kellemetlen nyomást éreztem, mely sok­ szor nagyon fájdalmas is volt. A lélegzés sok bajt okozott. s időről időre nagyon gyengén működött csak. Munkámat ugyan végezhettem, de csak nagynehezen. Legc.-okélyebh megerőltetésnél izzadtság lepett meg, mely szivdobogással együtt lépett föl. Több orvos segítségét vettem igénybo, de sajnálatomra, eredmény nélkül. Az orvosok azt válaszollak, hogy ez idült h u r u t , mely csak nagynehezen gyógyulhat. Üjság utján figyelmes lettem becses intézetükre s elhatá­ roztam, hogy gyógykezelésüket veszem igénybe. Egyideig használtam kúrájukat s csodálatomra, napról-napra állapotom javult, mig végre teljes gyógyulásom beállt. Teljesen egész­ ségesnek érzem m a g a m és erőmet is visszanyertem. Bizonyí­ téka ennek, hogy m ú l t vasárnap ötórás u t a t végeztéin kerék­ párral, m i bizonyára kitartást igényel. Jogosan állithatom tehát, hogy I s t e n n e k és önöknek köszönhetem örömteli nap­ jaimat. E z é r t fáradozásukért legforróbb köszönetet mondok. Teljes tisztelettel S c h ó r n e r A n d r á s , Küschwitz. A fönti aláírás hitelességét bizonyítja: D c n k , polgármester, Kautendorf község közigazgatása.

Külön m a g y a r levelezés. Kiti'mő

rgxwpi

&api gyártás 150,000 dobó*. F r a n k l i n - T á r s u l a t n y o m d á j a , B u d a p e s t , I V . , E g y e t e m - u t c z a 4. s z á m .

1131

5 kiló ; uj fosztott 9.60 K, jobb 12 K, fehér pehelypnha fosztott 18 K, 24 K, hófehér pehelypnha fosztott30 K 36 K Szállítás portómentes, után­ véttel. A kicserélés és vissza­ vétel portomegtérités ellené­ ben megengedtetik. 3494 Benedlkt Sachsel, Lobes 60. Post Pilsen, B ö h m e n .

S H A K E S P E A R E VAROSA. Stratford

on Avon,

1906 a u g u s z t u s .

Mail Coach állott a szál­ loda elé, hogy felszedje a látogatókat hosszú derekára és aztán annak a négy angol lónak a segélyével elvigye őket Warwickből, az Avon melletti Stratfordba. Abba a vá­ roskába, a mely meghúzódva fekszik egy kis patakszerű folyó mellett, és a melyből a szent­ földi Bethlehem után a legtöbb fény, a legtöbb lelki öröm áradt az emberekre; elvigye az uta­ sokat ahhoz a helyhez, a mely örök dicsőség­ ben él a földön, mindaddig, míg csak emberi lények mozognak e sártekén. Az álló csillagok neve ép oly biztosan van beiktatva az ég burá­ jára, mint Shakespeare neve a Parnassus egére, ott ő a nap, s a mióta feljött, csaknem egyforma dicsőséggel ragyog ott, és minden más csillag csak ő körüle forog, körüle csoportosul.

E

GY MAGAS KEREKŰ

Gyönyörű idő volt, mikor a kocsi elhagyta Warwickot, ezt a kis angol várost, a melynek szivében egy csodakastély áll, a Warwickok ősi fészke. A Mail Coach egészen megtelt kirán­ dulókkal, a kik két világrészből verődtek össze. Nagy részök amerikai volt, a kik átrándulva az öreg Európába, ide siettek, hogy szent kegye­ lettel rójják le Shakespeare sírjánál a nagy költő iránti hódolatukat. A kocsis megpattog­ tatta ostorát és a jármű útra kelt, hogy úgy két óra alatt befussa útját Stratford on Avonig. Az egész út egy kedves élvezet, zöld halmokon, fás völgyeken vezetve végig, kies képeket idézve az ember elé. Az Avon folyócska meg fel-felcsillan egy-egy kanyarulatával és élénk visszfénynyel jelzi ezüstös folyamútját, a mint sima habjai összecsapódnak a nap kedves sugaraival. A lát­ határ sarkát mindenütt finom páraszerű köd lepi el, mintha a táj ősiségét akarná jelezni és a ködpatinát akarattal borítaná a látképre. A lovak egyforma koczogással baladnak és a kocsin ülők szót szóba kötve összebarátkoznak, úgyannyira, hogy mire föltűnik az út hajlatánál Shakespeare városa, már úgy érzik, mintha egy család tagjai, vagy legalább is régtől fogva egy társaság tagjai volnának. Gondolatban egyek is, mert bármely nép szülötte közeledik is Stratford felé, mindenikük lelkét a nagy költő emléke foglalja el, lelkének varázsa tölti be. Gondolatmenetük egy irányt nyer, ezért lesz­ nek egymásnak jó ismerőseikké oly hamar. Elő­ ször egy kis útszéli korcsma látszik, csak aztán

jön a házcsoport, a mely a hires várost alkotja. Eendes angol város és nem lehetne semmi kü­ lönöst találni benne, ha minden egyes hely, minden egyes épület, kő vagy fa nem volna a nagy költő nevével egybekapcsolva. A főuteza egyik hajlatánál egy modern forráskút áll, a me­

lyet egy amerikai nábob ajándékozott Viktória királynő gyémántjubileuma alkalmával a város­ kának. Semmi különös nincsen rajta, sőt kár megállani előtte, mert az ember már türelmet­ len, hogy Shakespeare sírját láthassa. A Mail Coach nagy zörgéssel megy végig a városon,

rYTVM CEN10 Aö€EA rF.ClT PCPVLVS MAi

r Tiovnvso r*sr.

mn ura PLMT

nHDBqt.yTf>MBF

SHAKESPEARE EMLÉKKÖVE A STRATFORDI SZENTHAROMSÁG-TEMPLOMBAN.

33. SZÁM. 1900. 53. KVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

530

33. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

531

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

Tiétek, oh virágok, álmok, Kiknek szive megértett mindig És nem volt hozzám sohsem álnok ! A bút, a gondot, bánatot A mit az Élet ránk rakott, Ti mindig elsimítottátok. És ép most, e nagy boldogságban, Ép most ne gondolnánk tirátok ?! Hiába vár lent a robot, A lelkem szárnyakat lopott S ma itt száll álmon és virágon. A kik mindig borúsnak láttak, Hadd lássák most a boldogságom !

SHAKESPEARE SZÜLŐHÁZÁNAK KONYHÁJA.

azokon az utczákon, a hol háromszáz évvel ez­ előtt Shakespeare járkált, élt és mulatott. Még megvan most is az iskola, a hová diáksorba adták, a mészárszók, a melyben legénykedett, a ház, a hol született ós a templom, a hová elte­ mették. De különös, mindezek nem birnak ér­ dekkel az emberre addig, míg a sírnál nem járt, míg nála le nem rótta látogatását. A város vé­ gén, ott a hol az Avon folyó egy hirtelen kanya­ rulatot tesz, egy facsoport közül előbukkan a Holy Trinity Church, a Szent Háromság temp­ loma. Hegyes tornya messzire ellátszik és a temető fái dús lombjaikkal, szép szegélyként veszik körűL Ez a temető, kis kőfej fáival, a hol a közemberek pihennek. A templom pedig a díszhely, a hová a kiváltságosakat viszik be örök nyugalomra. A Trinity Church: ez Stratford on Avon Westminster Abbey-je. Itt nyug­ szik, ennek a templomnak hűs bensőjében Sha­ kespeare. Rácsos kapu állja el a templom be­ járatát és a kaputól a templom ajtajáig egy szilfa-sor vezet, melynek lombos ágai ünne­ pélyes rendben borúinak egymásra. Édes áhítat vesz az emberen erőt, midőn átmegy ezen a sötétzöld fasoron ós mind közelebb ér a szen­ tély felé. A kapu bejáratánál az anglikán egyház szalonkabátos templomőrei fogadják az embert, de jegy nélkül senkit be nem bocsátanak. Pedig kár ez, mert szabadon kellene engedni az em­ bereket Shakespeare sírjához. A templom ben­ sőjében ünnepélyes csönd ül, a bejárat mellett két kis asztal áll, az egyik a látogatók részére, a másik valamivel beljebb, üvegburkolattal bo­ rítva. Ez az anyakönyv, melynek két lapja ügye­ sen van feltámasztás által nyitva tartva. Az egyik oldal Shakespeare születését bizonyítja és a ke­ resztelés idejét. A fakuló irásbetükből tisztán ki lehet olvasni: «Gulielmus filius Jobannes Shakespeare. 1564. Ápril 26.» Ekkor keresztel­ tetett. A keresztelő edény is meg van még. Talap­ zatának egy része még a régi, a gerincz az új, a kőtál ismét a régi. E fölött öntötték fejére a keresztvizet, melylyel Vilmos nevet kapott. A ke­ resztelő tanuk nem hallották, hogy valami égi zengzet szólalt volna meg, de órezniök kellett, mikor arra a remek alkatú koponyára ráöntötték Keresztelő János vizét, hogy a legnagyobb embercsoda él ama merész ivű homlokfal mö­ gött. Egy oly agy velőcsoda : «A kiben az egész emberiségnek gyönyörűsége lészen!» A templom oldalhajójában több sir van, ott nyugszik az is, a ki a templomot építtette, por­ ladozott ott hős fórfiú is, de mindezek nem számító számba jönnek a nagy költő sírja mel­ lett, a ki emlékével élve, mindenkit elnémít, hogy ő éljen fényes hírneve erejével. A főbejáróval szemben, az oltár előtt egy vasrostóly van. Ez zárja el a kőlapokat, a melyek Shakespearenek és családjának hamvait takarják. Legszélén van neje, mellette unokája és ennek férje Thomas Nash, legszélről leánya és utolsó le­ származottja, ki 1670-ben halt meg. Shakes­ peare sírlapját egy vera borítja, melynek kibetűzhető sorai áldást kérnek arra, a ki a kő­ lapot megőrzi, de átkot küldenek arra, a ki a pihenő csontok nyugalmát föl meri zavarni. Ha szórói-szóra fordítaná le valaki a síriratot, el­ hagyva a versarakot, a sorok értelme ez volna: • Az Istenre kérlek, ide zárt hamvamat! Ne nyisd ki jó barát, fölásva síromat! A ki e sír köveit megőrzi, áldott legyen, De a ki feldúlja csontjaimat, átkot nyerjen!»

SHAKESPEARE DOLGOZÓ-SZOBÁJA SZÜLŐHÁZÁBAN.

A MEDENCZE, MELYBŐL SHAKESPEARET KERESZTELTÉK.

Erős, határozott parancs, ő, a ki annyit dol­ gozott, ő, a ki annyit alkotott, hogy milliók gyö­ nyörűséget találjanak benne, most már nyugtot akar. Mért is bántani a halottakat, mért nem hagyná őket csöndben nyugodni jól megérde­ melt nyugalmukban. Hát van-e a tudománynak arra joga, hogy elcsenjen egy-egy ilyen ko­ ponyát és azt üveg alatt őrizze, a helyett, hogy hagyná nyugodni a többi porló csontok­ kal. Mintha Shakespeare előre látta volna ezt, talán azért intézkedett így, nem akart szegény Mozart sorsára jutni, a kinek szomorú sorsa már ismeretes, tömegsírba tették és koponyá­ jába szöget vertek, hogy később felismerjék. Nem hiába mondják, hogy Shakespeare min­ dent tudott, mindent előre tudott. Úgy látszik ezért ijesztette el sírjától a kapzsi csont- és koponyavadászokat. Szigorú parancsa ellen nem is vétkezik senki, és ő nyughatik hűs templomá­ ban, csöndes sírjában édesen. Hamvai mind kisebb ós kisebb helyen el fognak férni, csak dicsősége követel mind nagyobb és nagyobb tért a maga számára és ma már övé nemcsak az egész föld birodalma, de még az emberek által szőtt eszmevilág is, a mely nagyobb, ha­ talmasabb és magasabbrendű ennél a földi tar­ tománynál. Shakespeare nyughelye mögött szí­ nes üveglapok alkotják az ablaktáblákat, szép üvegfestészettel díszítve. Amerikaiak ajándéka ez, a kik a nagy költő iránti rajongásukban gondozzák alapítványok útján a templom üveg­ ablakait. Hála és elismerés száll Shakespeare városára Amerika felől, a gazdag yankeek meg tudják becsülni az angol nópfaj legnagyobb geniejét, mert alig van emlékműve e városká­ nak, a melynek megalkotásából részt ne köve­ teltek volna maguknak. A főtéren ott volt a szökőkút, az üvegfreskók a templomban, Heward háza a városban és az a sok emlékkönyv, a melybe az amerikai látogatók jegyzik nevü­ ket, mindmegannyi kapocs, mely őket e hely­ hez köti. De az is igaz, hogy a környék drága emlékekkel van tele az amerikaiak számára, mert nem messze innét áll a Washington-család és a Franklin-család ősi háza, a honnét a két hírneves fórfiú az újvilágba átszármazott. Ezek a gyökerei annak a két hatalmas törzsnek, mely oly büszkén nőtt fel Amerika földjén ós a mely jóllétet és dicsőséget szórt az egész világra. És ' talán ez az igazi kapocs, a mely első sorban erre felé vezeti a yankeek útját. De azért el kell ismerni, hogy alig van nép széles e világon, a ki oly szent tisztelettel hajolna meg a nagy költő géniusza előtt, mint épen az amerikai. Midőn elhagyja az ember a templomot és a temetőből újra kijut a szilfa-soron, lehetetlen, hogy más gondolat foglalkoztassa, mint a temp­ lomban pihenő nagy szellem emléke, az ember

úgy érzi, mintha az teljes erejével beborítaná az ember lelkét. Itt nincs egyéniség, nincs nem­ zetiségi különbség, csak egy nagy lélek királyi fensőbbsége, mely magába olvaszt mindenféle árnyalatot. Mikor a Mail Coachhoz értem, ak­ kor eszméltem csak fel a sír varázsának hatása alól és fájón vettem észre, hogy a virágok, me­ lyeket Shakespeare feleségének kertjében szed­ tem, még a kezemben voltak. A kocsi már in­ dulófélben volt, de öntudatra ébredve, kiszakí­ tottam magamat az utasok közül, visszafutottam a templomba és a sírkőre, oda, hol a sírirat látszik, ráhintettem a virágokat, úgy hogy a szines árvácskák egy szép fonatban körülfonták a versikét, mely alatt Shakespeare nyugodott. Ifj. Hegedűs Sándor.

HOLD. Kihalt, jégkérgü égitest az űrben, Múló s telő bolyongó holdvilág, Ki jársz örök setétben elmerülten, Nappalnak hantján hajtó sirvirág. Te a leáldozott csillagkirálynak, Az égő lángkorong visszhangja vagy, Sugári rejthelyedből hozzánk szállnak, Hogy visszatükrözi a hó, a fagy. Sötét, kihűlt tetemed gyászos czélja, Hogy hirt adj róla csak bús éjjelen, A máskép láthatatlan hulló fény a Megdermedt arczodon, ha megjelen. Lelkemnek mása ! melyre mindig árny száll, De nőve, fogyva rajta fellobog, Kigyúladón idegen fényvilágnál, Könnyes szemekben égő mámorok. Es megjelen, mely más szivet visz tőrbe, Csalódásim felett álom, remény, Hogy dalban hirt adjak másnak felőle, Mi soha többé már nem is enyém. Kisteleki Ede.

A PINCIÓBAN. Virágok, álmok, illatok Itt yagyok végre nálatok. Elhoztam ide boldogságom, Hiába zúgsz fel ide, Elet, Keresztül álmon és virágon. Ma nem hallom hívó szavad, Munkás fiad ma megtagad. Ma, egyszer még álmodni vágyom. Perlő szavad, lám, mint megbénul, Hogy ráragyog a boldogságom. Sugárzó arczczal, édesen . . . E boldogság — kis hitvesem! Tőled raboltam, Elet, te éhes. A holnap, tudom, tiéd újra, De oh, e ma, e ma övé lesz 1 Ma mi vagyunk a győztesek És ma az álmoké leszek.

Mert most itt van, itt van velem A boldogság, a szerelem, Az én édes kis hites párom. S néz rám, csak néz, könnyes mosolylyal, Míg én lassan karomba zárom . . . Virágok, álmok, illatok, Itt vagyok hát tinálatok. Elhoztam ide üdvösségem! . . . A sok virág, ni, összebujt most, Látod, látod, kis feleségem ?! A STRATFORDI SZENTHÁROMSÁG-TEMPLOM.

. . . Fölöttünk édes myrtusok . . . Közöttük a szellő susog, S hogy a sok hószirom megrebbeD, Egyszerre halkan hullni kezdenek, Fehér, illatos permetegben. És hull, hull, hull a fák alatt Virágos, myrtus áradat. Hull, hull fehéren, egyre, egyre, Myrtus-szirmoktól elborított Lehajtott, szőke szép fejedre . . . Róma, 1906. Dalia Ignácz.

A LEGNAGYOBB HUSZÁR-BRAVÚR. Elbeszélés. Irta A b o n y i Á r p á d . . . . 1849 február vége felé valamelyest már engedett a roppant hideg. Kemény Farkas hu­ szárjai minden különösebb nehézség nélkül húzódtak le a Czibles éjszak-nyugati Jjajlásai alá, hol a Padura maré fenyves rengetegein keresz­ tül kellett volna megközeliteniök az 1150 láb­ nyi magasságban vöröslő «Királykő» ormot, hogy lebocsátkozhassanak a túlsó «Lunca plasevica» völgybe. Onnan már nyitva az út egészen Beszterczéig. A hideg tehát nem igen sanyargatta a marezona góbé virágszálakat, a hó azonban hatal­ mas, szinte legyőzhetetlen akadálynak bizonyult. Szabadabb helyen majdnem szügyig nehezedtek bele a lovak. A Padura maré (nagy erdő) töve­ ben fekvő faluban, melyet pár héttel előbb egy arra csatangoló osztrák vértes-század neki va­ dult legénysége gyújtott föl, alig négy-öt ház fala meredt csonkán az opálszinü ég felé, a többi — végig az egész egykor virágzó magyar falu, valósággal a földig égett. A hó mindent elborított; ház volt e, pajta, csűr, vagy kút, a mi a majdnem fólöles csillogó fehér takaró alá került, meghatározni többé nem lehetett A mintegy száznyolezvan főből álló huszár­ svadron kapitánya rövid vizsgálódás után el­ döntötte, hogy előzetes próbálkozás nélkül lehe­ tetlenség — embernek, lónak pusztulása nél­ kül — nekivágni a «Királykő»-nek. Fölérkezni pedig valahogy, okvetlen muszáj, mert meg van parancsolva. Az állítólag Besztercze felől köze~"TErrő-Prinz Ludwig-féle osztrák ezredet is föl kell valahogy tartóztatni, mert az is meg van parancsolva. Aképen is lószen bizonnyal minden, csak az nem egészen bizonyos, hogy voltakópen miképen lészen. A kapitány lenyergeltetett a falu piaczán, azután összegyűjtötte a tisztjeit és hadi tanácsot tartott velük. Odaintette a tanácsba Tarkányi Mózes strázsamestert is, a svadron legényeinek apját. Szökött katona volt az öreg; Lembergből

lopta haza őszülő fejét, midőn meghallotta, hogy baj van idehaza — sok ember kellene és nincsen. Eljött tehát tizenketted magával, hogy legyen. «Fiai» — így nevezte őket — hozzá ha­ sonló zömök, kemény ivadékok voltak a Maros­ szög azon vidékéről, hol a fekete-barna képű góbé még tulajdon papjának is visszafelesel, ha a kételkedésnek bolond órája ráérkezik. Német kézen «elendes matériái» — az öreg Tarkányi kezén kincset érő, rettenthetetlen lovas katona mind a tizenkettő. Veszteni valójuk nem igen volt szegényeknek, földhöz tapadt atyafiak vol­ tak otthoni sorban: kapás zsellérnél bizony aligha többek. Együtt levén a társaság, a kapitány röviden elmondta, hogy mit kell csinálni. A kérdés az, hogy miként kell megcsinálni, a mit meg kell csinálni, mert világos, mint a vak ablak — úgy­ mond féltréfásan, — hogy ebben a rengeteg hóban, s esetleg egy hirtelen lecsapó gyilkos fagyban — száznyolezvan ember és ló épségét nem lehet koczkáztatni. Patrouillet kell tehát küldeni a Királykőhöz. Ha az föl tud vergődni, akkor a svadron is megbirkózik az egyelőre lehetetlennek látszó föladattal. A dolgot azon­ ban minden áron meg kell próbálni. Csak arról lehet szó, hogy ezt a kényes és nagyon veszélyes föladatot ki hajtsa végre. — Természetes, hogy én! — kiáltott közbe az alig tizenkilencz éves Naláczi Gyuri hadnagy, s eleven fekete szemei megvillantak. A kapitány bólintott. Helyes. A bátorság leg­ becsesebb erény a hadjáratban és legszebben ékesíti az ifjú embert. . ., de ide több kell. Ide az is kell, hogy az oroszlán macska is tudjon lenni, sőt kigyó is, sőt róka is, sőt — ós okvetlen — nyúl is, ha arról van szó, hogy a kezére adott huszárgyerekek életét egy esetleges túlerővel, vagy a természet mostohaságával szemben, épségben hozza vissza. Szóval: öre­ gebb, tapasztaltabb emberre van szükség — gondolta a kapitány, bár nem mondta ki. — Mit szól hozzá Tarkányi, mi lenne a leg­ jobb? — fordult most az öreghez, ki eddig ko­ molyan és némán hallgatta az előadást. — Azt gondolom, hogy jól tetszik disponyálni, vitéz kapitány úr, — bólintott t-zép öreg fejével a strázsamester. — Ha én fel tudok kapaszkodnyi a magam fiaival, akkor a svadrony is feljöhet utánnam a hegyre. Majd elsütök oda­ fenn vagy két piros rakétát, ebbül tudnyi fogja kapitány úr, hogy a passzázs fráj. Az öreg szalutált tisztjeinek azután meg­ fordult és harsányan elkiáltotta, német nyelven persze, melyhez tizennyolez esztendő alatt hozzászokott künn a lembergi garnizónban: — Dezertotte Huszárén! — Hier! — hangzott innen is, onnan is a svadronból. — Aufsitzen! A tizenkét szökevény virágszál gyorsan nyer­

gelt, s egykettőre nyeregbe kapaszkodott. A ka­ pitány még oda szólt az öregnek: — Vigyázzon, Tarkányi, ha fölérkezik. Az osztrákoknak semmi szin alatt sem szabad átjönniök a hegyen. Ez az egyik. A másik az, hogy a Prinz Ludvigok ezredesét báró Bubna Vilmosnak hívják. Az öreg mintha egy kicsit meghökkent volna. — Bizonyos ez, könyörgöm ? — Bizonyos. — Ejnye, a mindenit — dörmögte szakál­ lába az öreg — esmérem ezt a Bubna bárót; elég rósz hírét haliám Lembergában. Merthogy felette kutya egy ember . . . — Tehát csak vigyázzon. — Igenis, vigyázok ! — felelte elkomolyodva az öreg, s maga után intve fiait, nekiindult lassú poroszkálással a hágónak. Egy ideig még ki lehetett venni alakjaikat a lassanként ritkuló reggeli ködben, az erdő hajlása alatt azonban elvesztek szem elől s ettől kezdve már távcső­ vel sem lehetett többé kikutatni, hogy merre járnak. A fölfelé vezető keskeny vágáson még csak ment, a hogy ment a dolog. Később azonban elfogyott a vágás, irtásnak, ösvénynek sehol semmi nyoma, mindent elborított a hó. Le kel­ lett szállni, s vezetékre fogva a lovakat, lépésről­ lépésre kellett kiokoskodni, hogy hol lehet előre kapaszkodni, hol nem. Kerekes János közhuszár szimatolt a kis csapat ólén. O dicsekedett finom vizsla szimattal, volt is neki belőle annyi, hogy becsületesebb helyen urasán vezethette volna a szimatjában bizó «testvéreket*, ez a fölfelé való kínlódás azonban nem volt becsületes munka. Embernek sem igen való, hát még lónak. Buk­ dácsoltak is a szegény huszárlovak s gyakorta kicsibe múlt, hogy egyik-másik hóval belepett csalóka helyen le nem zuhantak az árkok, víz­ mosások ós gödrök mélységébe. Béggel fél kilencztől délután kettőig tartott, míg a legelöl erőlködő Kerekes János végre el­ kiáltotta a megváltó igét. — Itt a vége, vitéz őrmester uram ! — Nincs több? — Kiáltotta fel az öreg. — Nincs a! Itt fenn nyugosztalok immár a tetejiben. — Aztán mit látsz ott, fiam ? — Semmit én, őrmester úr, csak egy házat. Azaz, hogy nem is ház a' igazság szerint, hanem csak egy afféle vaczok. — Tán rejtelmez is ő benne valami, fiam? Füstöt szagolok . . . — Az ám, a lobogóját! — csodálkozott a huszár — füst pipál az kéményibül. No majd egyszeriben megnézem, ki nyomorog benne. — Megállj hé, kölyök, az apád mindenit! — Korholta aggódó haraggal az öreg, — oda ne lötyögj egymagádban, ha azt nem akarod, hogy letörjem a derekadat . . . Várj mig mind együtt

33. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI I J S . U 1 .

532

SHAKESPEARE SZÜLŐHÁZA, MOSTANI

ÁLLAPOTÁBAN.

leszünk. Hátha vagy egy fél kompánia német leskelődik benne. A huszár fejét rázta. — Nem fér egy ilyen kutyaólba annyi német. De csak mégis megvárta, míg a többiekkel a svadroaapja is fölérkezett az alig ötven lépésnyi tisztásra, melynek túlsó oldalán, közvetlenül az óriási vörös fenyők alatt, pásztorkunyhó-fóle, magányos házikó állott. Alig látszott ki a hó­ ból. Szalmafedelének hátulsó része egészen bele volt temetve a hóba. Fakéményéből vékony fehér füst szivárgott a levegőbe. — Megnézzük, fiaim, miféle hörcsög telel ebben a lyukban, — előbb azonban kifelé a a zsákból a rakétákkal. Eredj fiam Kerekes, te is Pálfi, meg te is Varga, aztán igazítsátok be ügyesen a rakétákat amott-e a hágó szélin a hóba és adjatok beléjük tüzet. Le kell téríteni a völgybe vagy négyet-ötöt a veres tüzüekből, a kik durrannak is. Hadd lássák lenn a kapitány úrék, hogy mink fel tudánk bolondulni ide — gyühetnek tehát ők is. Holnap hajnalra itt le­ hetnek. A három legény elment, hogy a kapott pa­ rancsot végrehajtsa. Tarkányi Mózes viszont maga után intette a többieket és a kunyhóhoz érve, tisztességtudón megkopogtatta az ajtót. — Szent Isten! . . . sikoltotta benn egy ijedt női hang.

SHAKESPEARE SIRJA É S EMLÉKE A

3 3 . SZÁM. 1 9 0 6 . 5 3 . ÚVFOLTAM.

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

— Ohó . . . dörmögte megütközve az öreg, — úgy nézem, asszonyféle vagyon idebenn . . . Tán nem is illendő bemenni? Igaz-e atyafiak? — Igaz a . . . bólintottak a fiuk. Az öreg mégegyszer kopogtatott. — Szabad-e bemenni, asszonyság? — kérdezte illedelmesen. — Magyar huszárok állingálnak idekünn. — Szabad . . . hangzott a félénk válasz. Úgy tetszett, mintha sóhajtást is hallottak volna. Tarkányi Mózes kinyitotta az ajtót és a szo­ bába lépett. Ott egy tizenöt-tizenhat évesnek látszó fiatal leány húzódott ijedt tekintettel az ablak mellé. Sápadt arczán valamely kiállott nagy betegség — vagy tán a rémület — nyomait lehetett észrevenni. Vastag szőke haja a félho­ mályban is úgy fénylett, mint az arany. — Hát maga, kis leány, mit keres itt? — kér­ dezte csodálkozva a strázsamester. — Apám küldött ide a Marival. . . válaszolta szepegve a leány. — Aztán hol a Mari? így kell hagyni ma­ gácskát egyedül, egy ital víz nélkül, a kutya­ fáját . . . annak a Marinak ! — Mari lement édesapámékhoz a fiátfalvi majorba, hogy ennivalót hozzon. — Vagy úgy . . . no, hát az m á s ! Aztán miért küldte fel ide a hegyre tisztelt ura atyja.

A BANDAGAZDA FELOLVASSA A RIGMÜSOS FELKÖSZÖNTŐT.

A SZOBA, MELYBEN SHAKESPEARE

SZENTHÁROMSÁG-TEMPLOMBAN.

STRATFORDI KÉPEK.

SZÜLETETT.

— Félt az osztrákoktól. . . — Ahá, persze, hogy a csuda essék belé­ jük . . . . értem! bólintott az öreg. Na ne féljék kis lányom, nem lészen semmi baj. Ahol ezek az én fiaim vannak, oda nem üti orrát az német. Tisztelt uraatyja sem viseli jobban gondját, mint ezek az én fiaim . . . tehát csak nem kell félni, lelkem, még akkor sem, ha talántán egy kicsit összekapkodunk azokkal az izé . . . tökfejüekkel. Az öreg megsimogatta a leányka fejét, s ki­ tapasztalván, hogy nem betegség, hanem a féle­ lem verte le lábáról, megkínálta kenyérrel, szalonnával. Egy kis rum is került a kulacsból. Ugy egy negyedóra múlva a künn foglalatos­ kodó három huszár is a konyhába lépett. — Melde hórzam — jelentette Kerekes — beröpítettük a rakétákat, de gyünnek amott-e lentrül a Prinz Ludvigok is. Vagy két kompánia mászik fölfelé az erdő alatt. — Jaj,Istenem! — sikoltotta el magát a leány. — Sohse ijedezzék, kis lányom — csitította az öreg — tizenketten vagyunk itt, vagy mi a patvar. Szóval jó sokan vagyunk itt vagy mi a patvar! Hát most már csak kifelé fiaim — for­ dult a huszárokhoz — a lovakat meg kell kötni, ti meg keressetek standot emitt-e hatnia kunyhó mögött, a honnan jól le lehet kacsintani a Ludvigokra. Egypár szarvét lenyomunk elöljáróba, azután ájnczelnsíszen lészen. Aképen kell igazí­ tani a dolgot, mintha vagy izé . . . ötszázan lennénk idefenn. Verstánden? — Igenie, verstánden !

TANCZ. ARATÓ-ÜNNEP

LOVASBERÉNYBEN.

— Balogh Rudolf fényképei

533

53*

33. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÜJSA&.

A LOVASBERÉNVI KASTÉLY PARKJÁBÓL.

— Tehát csak ne féljék kis leány. Utánnam atyafiak! Az öreg kivonult a konyhából s gyors léptek­ kel a tisztás szélére sietett. Onnan jókora ritkás meredek húzódott aláfelé a «Lunca plasevica» völgybe, honnan báróBubna ezredes osztrákjait várták. A félhomályban ki lehetett venni, hogy egy hepehupás hólepett vágáson csakugyan fölfelé iparkodik egy csomó osztrák baka. A tisztek kardja hol itt csillant meg, hol ott. — Csehül vagyunk, fiúk . . . — mormogta fejcsóválva az öreg — sokan vannak. Már pedig semmi szin alatt sem szabad átvergődniük a hegyen, ez a parancsolat. De mert igazán sokan vannak és nekünk kell visszatartanunk őket, mig a kapitány úr a svadronynyal fölórkezik és segítséget kapunk: azt mondom, hogy most az egyszer ne bizzatok semmit a jó Istenre . . . Tehát dologra és egy pissz se legyek. Abfájern! A karabélyok eldördültek. Alulról harsány kiáltás hangzott. Vezényszók, sípjelek kavarog­ tak a levegőben. Azután hatalmas sortűz villant bele a párázatba . . . — Vannak vagy kétszázan . . . — dörmögte az öreg — allzo, abfájern ! Négyszer egymásután dörögtek egyszerre a karabélyok azután szétfutottak a huszárok s vágyhatván lépésnyi tüzvonalat képezve, egyen­ ként lövöldöztek a fölfelé kapaszkodó osztrá­ kokra. Azokat a nem remélt támadás nyilván zavarba hozta, mert a tüzelést beszüntették s valami félóráig általános csend támadt mind­ két részen. — Tünőköznek . . . — vélte az egyik huszár. A távolságból most egy rendkívül kellemet­ len, fürészráspolyhoz hasonló éles hang szűrő­ dött keresztül a levegőn. — Hejnye, az árgyélusát! — riadt fel az öreg strázsamester — ez a Bubna báró hangja. Es­ mérem Lembergából. Enmaga van itt a go­ nosz . . . csak látnám merre! Pár perez múlva friss vezényszó hangzott alulról. — Bajonett auf! Tarkányi Mózes tudta, hogy ez mit jelent. Feltolta sipkáját a fejebúbjára s rákiáltott a mellette kuporgó huszárra. — Szuronyrohamot rendelt a gonosz ! Lódulj be fiam Íziben a házba, bugyeláld bé jó melegen azt a kis leányt, tedd föl a lovadra és állj mellette,

hogy magunkkal vihessük, ha az Úr Jézus nem segél meg. Mert úgy látom, muszáj lesz ezurukk o l n i . . . a rézangyalát ennek a büdös hegynek ! — Értem, őrmester ú r ! — mondotta a huszár és elrohant. — Einrücken! — parancsolta most az öreg — ide mellém! Ehun- ó itt az oldalba ez a sok bolond kő. Ki kell* feszíteni őket, azután lefelé a vastagjából vagy tizet. . . tizenötöt! Hadd tapossák le a Ludvigokat. Néhány perez múlva az első mázsás kődarab már lezúdult a vágáson, s a gurulás közben ráragadt hóval is megnövekedve, pusztító bomba gyanánt valóságos véres utczát gázolt a fölfelé igyekező sorok között. Káromkodás, jajgatás, egy-egy fájdalmas sikoly jelezte útját. A vérszemre kapott huszárok egyik nehéz követ a másik után zúdították le az osztrákokra. Dőlt róluk a verejték, karjaik megnehezedve mozdították ki helyükből a'z iromba szikladara­ bokat, s taszították lefelé a többi után. Az öreg

Tarkányi azonban hamarosan belátta, hogy ezt a munkát sokáig nem bírhatják. Az utolsó kéthárom szikladarab nyilván már üres csapáson rohant le a mélybe, mert semmi hang sem kísérte őket, az osztrákok bizonyosan más úton, szét­ válva, iparkodtak feljutni a «Királykő» tisztá­ sára. Letörölte homlokáról a verítéket és kiadta a parancsot: — Vissza! Ezzel megfordult, s oly gyorsan, a mint csak lábai birták, a kunyhó felé futott. Emberei min­ denütt a nyomában. Egyszerre érkeztek a kuny­ hóhoz, mely előtt Kerekes János várakozott rájuk, lován a kis leánynyal. — Csak bátran, kis leány!—biztatta az öreg — Most egy kicsit czurukkolni fogunk, egyébként azonban nincs semmi baj! Hé, Varga öcsém, vess tüzet ebbe a putriba, hogy jobban lássuk a Ludvigokat, ha majd felgyünnek ide. A házikó pár perez múlva lángbaborult. — így e ! Most pedig utánam, fiaim . . . mars mars ! Megsarkantyúzta lovát és beugratott az erdő fái alá, hol mindnyájukat elnyelte a sötétség, ott aztán meghagyta, hogy a lovak száját azon­ nal be kell kötni, nehogy elnyerítse magát vala­ melyik. Éjjeli tizenkét óra lehetett, midőn az égő kunyhó vörös fényében az osztrák szuro­ nyok megvillantak. Óvatosan, lassan nyomul­ tak előre . . . azután messzehangzó /utrrrf-zást hallatva, egyszerre, egy tömegben gázolták a havat a kunyhó felé. — Nix da, Herr Oberst! —jelentette egy ka­ pitány a leghátul lépkedő száraz, magas termetű katonatisztnek, kinek okos, szúró tekintete szinte átfúrni látszott az erdő sötétségét. Ott azonban nem mozdult semmi. Tarkányi Mózes beharapta az ajakát, tekintete elkeseredéssel szegődött a magasrangú osztrák főtisztre, azután gyorsan arczához emelte a huszárkarabólyt. . . De ismét leeresztette. — Agyonlőhetnem ezt a Bubna bárót — zúgta fogai között a legényeknek, — de ha lövök, rajtunk ütnek . . . és akkor mi lesz ezzel a kis leánynyal ? A huszárok komolyan bólintottak: bizony, mi ? Megkérgesedett sziveik nemes megindulása legyőzte őket. Aképen éreztek, mint apjuk, az öreg Tarkányi — legkeményebb katonája az egész huszár regimentnek. Kerekes Jancsi meg sem várta, hogy mit határoznak; megfogta lova kantárját, s befelé indult az erdőbe a leányká­ val. Ha már megmentették a becsületét — meg kell menteni szegénykének az életét is. A többiek utána mentek. Egy szó sem hangzott. Óvatosan, csöndesen bujkáltak mindegyre tovább és tovább a hóval belepett fenyők között. Egyszer csak megharsant valahol messze hátuk mögött, az égő kunyhó közelében egy lovasrohamra hivó trombitahang. Utána puspuskaropogás, hurrázás, szilaj ordítozás rázta

GRÓF CZ1RÁKY ANTAL LOVASBERÉNYI KASTÉLYA,

33. SZÁM. 190(5. 53. ÉVFOLYAM.

5:35

VASÁRNAPI TJJSÁG.

meg a levegőt . . . Az öreg Tarkányi rögtön megállt. Szemei villámokat szórtak. Kardja ösz­ tönszerűen kisuhant hüvelyéből ós fütyülve ha­ sította végig a levegőt, a mint izmos, fekete marka megsuhogtatta a súlyos pengét. — A svadrony! — kiáltotta vad örömmel. — Igenis, ezek a mieink . . . megtámadták a Ludvigokat! — Mennénk tán oda, őrmesterül-! — kiáltozták a legények össze-vissza. — Vorwerts ! Azaz, hogy — vissza. Meg ne mozduljon senki! Mert hátha nem segít a ma gyarok istene . . . Aztán mi lesz ezzel a kis leánynyal ? S nem mozdult helyéből egy lépést sem az öreg strázsamester, bár szinte sebet vágott szi­ vébe a vágy, hogy ott legyen ő is, emberei is, a többiekkel. Ugyanez a gyilkos tűz lobogott huszárjai lelkében is, de azok is helyben ma­ radtak, mint a czövek . . . mert mi lesz a kis leánynyal ? Súlyos perczek következtek . . . a huszárok lélegzet nélkül lestek az ütközet végét. Végre úgy egy negyedóra múlva a lövöldözés egyszerre megszűnt. Mintha elvágták volna A huszársvadron trombitása messzehangzó, dia­ dalmas hangon fújta ki szózatos kürtjén az abschlag-ot, meg a gyülekezőt. Az ütközet sorsa eldőlt, a ((KirálykŐD orma a huszároké maradt. Tarkányi Mózes megsimogatta a kis leány sá­ padt arczát, azután megfordította lova fejét ós kifelé indult emberei élén az erdőből, lehorgasztott fejjel hallgatva, szomorúan, mint a kit va­ lami nagy bánat ért. . . . Ez volt az egész téli hadjáratban a leg­ nagyobb huszár-bravúr.

ÍRÓI FOTOGRÁFIÁK. A tehetségüknél fogva kiváló vagy a kor vi­ szonyai folytán nagy szerepre emelkedett em­ berek megismeréséhez az adatok, az újabban igen lekicsinyített és feleslegeseknek nyilvání­ tott adatok szolgáltatják a nélkülözhetetlen bi­ zonyítékokat. Ezek nélkül a maguk valóságában módunkban sem lenne sohasem az egyes koro­ kat ós embereket megismernünk. Minél jellem­ zőbb és minél inkább rávilágít a korra vagy az emberre az ilyen adat, értéke annál jelentősebb. Ujabban ilyen sajátságai által válik irodalom­ történeti becsűvé egy kéziratgyűjtemény, mely a Lisznyai Tihamér miniszteri osztálytanácsos és Lisznyai Elemér dr. adományozásával nem sokára a Nemzeti Múzeum tulajdonába fog ke­ rülni. Édes atyjuknak, az ötvenes évek ritka népszerűségű, országosan ismert költőjének, Lisznyai Kálmánnak írói hagyatéka ez, mely 1840-től kezdve 1862-ig, a buszonkét évre ter-

LISZNYAI KÁLMÁN.

jedő korszak számos becses emlékét tartalmazza, írói levelezéseket, kiadatlan költeményeket, prózai dolgozatokat, kisebb-nagyobb vázlatokat, hangjegyeket, stb. tartalmaz még ez a gyűjte­ mény, de van benne ezenkívül egy igen értékes kollekczió, mely egykorú karrikatura-rajzokat és írói fotográfiákat őriz. A gyűjteménynek ez a része érdekel ezúttal bennünket leginkább s mai reprodukezióink alkalmából e rajzok és fotog­ ráfiák érdekességének megállapítása bir reánk nézve legközelebbi aktualitással. Lisznyai Kálmán hagyatékában levő írói arczképek ugyanis kétfélék: fónyképfotografiák vagy Balogh Zoltán, Jókai és mások által készített rajzok és kisebb festmények. A fényképek sorá­ ban találjuk Czuczor Gergely, Tóth Endre, Madách Imre, Pákh Albert, Vidos János, Vahot Imre, Nyáry Pál, Király Pál, Lisznyai Kálmán, Toldi István, Toldi László, Toldi Ferenczné, Szilágyi Virgil és anyja, Tóth Kálmán, Majtényi Flóra, stb. egykorú fotográfiáit. Valamennyi író és politikus magyar ruhában van. A rajzok kö­ zül egy Duua-vizes targonczával járó tótot ábrázoló karrikatura, valószínűleg Baloghtól,

LISZNYAI ÉS VAHOT IMRE.

továbbá Jókainak egyik állítólagos festménye, Balogh Zoltán Önarczképe és Lisznyai Kálmán­ ról készített rajza a figyelemre méltóbbak. Az írói fotográfiák között több csoportkép, néhány párjelenetes és a Lisznyait ábrázolók mind olyanok, melyek kommentárt igényelnek. Az abszolutizmus alatt, kiváltképen az 1859-iki osztrák-olasz-franczia háború idején Magyar­ országon olyan erős naczionalista áramlat tá­ madt, mely rányomta bélyegét az irodalmi és társadalmi élet minden nyilvánulására. Ekkor kezdődtek az országra szóló tüntetések a nem­ zetiség és a magyar nyelv jogaiért; ekkor tar­ tották a főváros példája után az ország minden részében a Kazinczy-ünnepélyeket s ekkor tá­ madt az agitáczió tüzességének bizonyságául egy oly divat a viseletben, mely a magyart he­ lyezte első helyre és kigúnyolta, nevetségessé tette mindazokat, a kik nem siettek a magyar divat termékeit családjuk körében meghonosí­ tani. Ebben a mozgalomban az íróknak elsőrendű szerep jutott. Az abszolutizmus alatt nagy részük állandóan magyar ruhát viselt, lapjaikban pedig izgattak — többszöri letartóztatások és bebörtönöztetések ellenére — a magyar ruha felvé­ telére, mert a passzív rezisztencziának ez is egyik eszköze volt az osztrák hatalom elnyomása ellen. Lisznyai Kálmán volt egyik kezdeményezője ennek a mozgalomnak s ő csinált körülbelül a legnagyobb kultuszt a magyar viseletből. Arvalányhajas kalap, sarkantyús csizma, fokos, czifra mente, szűr, dolmány, atlila az ő ruha­ tárában sohasem hiányoztak s mihelyt két évi súlyos katonáskodása után hazabocsátották, megkezdte az izgatást minden téren az osztrák hatalom ellen. Versekben, történeti értekezé­ sekben, országos szavaló körutakon folyt a tün­ tetés tizenkét évig szakadatlanul s belevitték a nemzeti gondolatot még az olyan magánjellegű és tisztán szórakozásra tervezett összejövete­ lekbe is, mint a korcsma és kávéházi élet. Az úgynevezett sirvavigadás korszaka volt ez Ma­ gyarországon, mikor a nemzeti önállóság meg­ szűnése és a helyébe került durva önkény az egyesek életét is kizökkentette a maguk rendes menetébőL Ebben a korszakban váltak legna­ gyobb jelentőségűvé egyes kávéházak ós ven­ déglők, hol összegyülekeztek naponkint az irók, hogy a folyton megújuló önkény ellen maguk­ tartását megállapítsák. Volt természetesen némi póz és némi szinpadiasság is sokszor az ilyen túlontúl való naczionalista tüntetések­ ben, de jóhiszeműségük kétségtelen, valamint az is, hogy e tüntetések rendezői szabadságuk­ kal és vagyonukkal játszottak állandóan. Fő­ rendezője és főgyujtogatója e tüntetéseknek szintén Lisznyai Kálmán volt, kinek irodalmi működésében is az agitátori elem a túlnyomó.

BALOGH ZOLTÁN RAJZA LISZNYAIRÓL.

536

33. SZÁM. 190<>. 53. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI UJSÁGK

'Balogh Rudolf

fényképe.

A HÁZI KISASSZONY KIOSZTJA AZ ÉTELT.

épen lehetetlenségnek tartottuk akkoriban, hogy a földmívelő osztályban is legyenek valaha hivei. Mikor Franki, a párisi kommün egykori minisz­ tere haza jött Budapestre s el kezdte szervezni a fővárosi munkásokat, csakis a malommunká­ sok csatlakoztak hozzá, s úgy találta ő maga is, hogy az ő tanai számára nagyon terméketlen a mi talajunk. Iparunk alig van, a gazdasági mun­ kások pedig már foglalkozásuknál és természe­ tüknél fogva — legalább úgy látszott akkor — akadályai és gátjai a tanok elterjedésének. És ime néhány év óta akkora haladást tettünk ezen a téren, hogy még az arató-sztrájkokkal is meg­ ismerkedtünk. Bizonynyal sok oka van annak, hogy a szocziál-demokráczia a mezei munkások között is hívekre talált. Ez okok közül nem a legutolsó az, hogy megszűnt a patriarkhális viszony gazda és cselédje között. Ma munkás cs munkaadó úgy állanak egymással szemben, mint a kiket nem köt egymáshoz más, mint a napszám. Te­ hát az, a mit az egyik fél emelni, a másik lejjebb szállítani óhajt, és a mi ép ennélfogva örökös viszálykodásnak a szülő oka. A régi patriarkhális időben a cseléd bizonyos tekintetben családtagnak tarthatta és tartotta magát. Osztályosa volt a gazda örömének és bújának, s ezer belső szállal volt hozzá fűzve annak sorsához. E szálak egyike, s az akkori felfogás folyománya volt az arató-ünnep.

33.

SZÁM. 1906.

53. ÉVFOLYAM.

A HÉTRŐL. Lakó-sztrájk. Ha valamely gazdasági élet ki­ terjedtségét, fejlettségét, virulását és sokoldaluságát a sztrájkok száma mutatná hitelesen; akkor Budapest a világ első iparüző városának számítana, mert a statisztika adatai szerint a mi fővárosunkban épen száz sztrájk tör ki addig, a mig Londonban hatvan. De a mi első­ ségünk nemcsak a mennyiségben érvényesül, hanem a — műfajban is. Ez a város nemcsak sok sztrájkot produkál, hanem sokfélét is ós nemcsak többet, hanem mást is, mint más vá­ rosok. Most például egy olyan sztrájk ütött ki Budapesten, a milyen még nem volt a világon sehol: lakó-sztrájk a házbér-uzsora ellen. Egy pár nagy bérkaszárnyában a lakók szervezked­ tek, egymással szolidaritást vállaltak olykópen, hogy ha a háziúr valamelyiknek a lakása bérét fölemeli, mind fölmondanak neki és a dolgot nyilvánosságra is hozzák. Az indulat, a mely őket ez elkeseredett lépésre hajtotta, érthető.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

537

háziurrá lesz. Nem kellemetlen orvosság, de szörnyű módon drága. A lakó-sztrájk eredmé­ nyes csak egy esetben lehetne. Ha a sztrájk­ szervezet gondoskodni tudna megfelelő, jó, kényelmes sztrájk-tanyákról, világos, tágas szobákkal, minden szükséges mellékhelyiséggel, gáz és villamvilágítással. De sajnos, ilyen sztrájk-tanyáik csak a — háziuraknak vannak.

körözött gonosztevő: kétszáz korona díj van kitűzve mindeniknek a fejére. Bursics is annyit kap a bestia elejtéseért a kormányzóságtól. Az elejtett czápa fotográfiáját bemutatjuk olvasóink­ nak. Igaz, hogy már nem él és föl van peczkelve a szája, de a czápa elevenen soha se fotografáltatja magát és az arcza is barátságo­ sabb így, mikor föl van peczkelve a szája, mint a mikor ő maga tátogatja.

A fiumei czápa. Hát miben ne higyjen már az ember, ha már a fiumei czápában is hinni kell! ? A fiumei czápának ugyanis mindez ideig az volt a nevezetessége, hogy nem hal volt, hanem madár. Kacsa. Még pedig a legbecsüle­ tesebb kacsa, mert mindenki tudta róla, hogy az. A fiumei czápa hire az újságokban azt jelen­ tette, hogy nincs semmi újság. Hogy uborka­ szezon van, a mikor nem történik semmi, pihen a világ, szünetel a politika, szünetel a színház, a pihenő világgal pihennek az események is. Az újságot azonban mégis csak tele kellett irni,

Az i meg az y. A kereskedelmi minisztérium, mint legfelső hatóság, a héten pénzbírságra itélt egy kereskedőt, mert a neve utolsó betűjét y-nal irta, holott igazában az i dukált neki. Két fórum ebben a cselekedetében nem talált deliktumot ós elutasította a följelentést, a mely ezért a ke­ reskedőt megbüntetni kérte. Csak a harmadik volt más véleményen ós ez mondotta ki a vét­ kest. Az a véleményünk, hogy ennek a harma­ diknak az ítélete az igazságos. Igazságos elő­ ször is a jog szempontjából. Mindenkinek csak

Népszerűségét, kedveltségét, országos tekinté­ lyét mind az okozta, hogy ennek a korszaknak ő volt a legvonzóbb szereplő egyénisége, a ki a sirva vigadozásban is, a pódiumon is egy­ forma hatással tudta a sziveket a nemzeti ügy iránt ébren tartani. Hagyatékából három olyan képet mutatunk be ezúttal, melyek az ötvenes évek derűs, romantikus és kissé szabados irói életéről beszélnek. Az egyik Balogh Zoltántól való rajz,melyalvó állapotában ábrázoljaLisznyait— ágyban, párnák között. — A másik kettő egy­ korú fotográfia: egyiken ő és Vahot Imre, a harmadikon ismét Lisznyai divatos magyar ruhában, árvalányhajas kalappal és a szintén általa divatba hozott bajusz nélküli viseletben megörökítve. A félig-meddig jurátusi színezetű «magyar világ »-nak érdekes dokumentumai e fotográfiák, melyekből sok ezer darab forog még bizonyára közkézen. Holott érdemes volna egybegyűjteni ezeket is, mert az ilyen képek is dokumentumokat nyújtanak nemcsak a kor szelleméhez, hanem az egykorú irói élet inti­ mebb ismeretéhez.

ARATÓ-ÜNNEP. Mi, kik öregebbek vagyunk, ezelőtt harmincz vagy negyven esztendővel nem hittük volna el semmikóp, hogy valaha Magyarországon is gyö­ keret fog verni a szocziál-demokráczia. Azt meg

Vogi István

fényképe.

AZ ARATÓK FELVONULÁSA.

Mikor vége volt a takarásnak, örömünnepre gyűltek össze mindazok, a kiknek rószök volt a munkában. Tehát a gazda, a cselédek és az ara­ tók. De az ünnepeltek főképen az aratók voltak, övék volt a munka nagyobbik fele. Ők voltak az ünnep vendégei. Ok az ünnepeltek. A gazda egyszersmind házigazda volt. A ki megvendé­ gelte az ő segítőit, munkatársait. S nemcsak megvendégelte, mint magához hasonlóakat, de rendszerint ki is szolgálta. Ezen a napon a cse­ léd ült az asztalhoz, s a gazda hordta körül az ételt ós az italt.

Vogt István fényképe. AZ ARATÓK MEGÉRKEZÉSE A KASTÉLYHOZ.

ARATÓ-ÜNNEP LOVASBERÉNYBEN.

Az a cseléd és az az arató, a kit így becsültek meg, nem táplálhatott ellenséges indulatot a gazda iránt. Hejh be kár, hogy ez a szép patriarkhális szokás kiment a divatból! Érzi mindenki, hogy jó lenne e szokást felújítani. Kezdik is már az ország különböző vidékein. E hó 12-ikén nagy fénynyel ülték meg az arató-ünnepet gróf Cziráky Antal lovasberényi uradalmában. Olyan módon, a hogy a régi időben szokták volt. Mintegy nyolezszáz munkást vendégelt meg a házigazda. S igazi belső szeretet kapcsolta össze ezt a sok embert, mert a munkások évek hosszú tapasztalatából ismerték meg az ő gazdá­ jukat, s meggyőződtek felőle, hogy nemcsak munkaadójuk nekik. Az igaz, hogy az ő uradal­ mában nem is volt arató-sztrájk soha.

A B U G A C Z I C S E R É N Y N É L . — Garay Ákos raja.

Budapest rettenetesen drága város és életének minden drága föltétele között a legdrágább a lakás. A szocziális kiszámítás szerint a kiskere-. setü ember jövedelmének hét százaléka esnék a házbérre: de hol van Budepesten hetven forintos lakás ? Pedig olyan ember, a ki ezer forintnak a felét se keresi meg egy esztendőben van nagyon sok. A nagy házbér irtózatos teher ezen a sokféleképen megpróbált városon: segí­ teni a keserves állapoton bizonyára kellene, de hogy ennek a sztrájk legyen vagy lehessen az eszköze, abban már kételkedünk. Kezdjük azon, hogy lakó-sztrájk tulajdonképen nem is lehet­ séges. A sztrájk valaminek az abbahagyását jelenti: már pedig abba lehet hagyni a munkát, de nem lehet abbahagyni a lakást. Az éhség­ sztrájknak is csak ott lehet némi kilátása ered­ ményre, a hol az, a ki ellen a sztrájk irányul, valamelyes felelősség alatt áll, ha nem is a sztrájkólóknak, de legalább a sztrájkolókért. A háziurat azonban ilyen felelősség nem ter­ heli. Neki nem kötelessége, hogy a lakó lakjék és nem veszedelme, ha nem lakik. A lakó pedig hasztalan mondja ki, hogy ő nem lesz tovább lakó, mert ez ellen csak egy orvosság van: ha

nem azok miatt, a kik irják, hanem azok miatt, a kik olvassák az újságot. Ez az esemény-insóg teremtette meg a kánikula hónapjaiban éveken át hűségesen fölbukkanó fiumei czápát, nyári pendantját annak a kéményseprő legénynek, a kit egy évtizeden keresztül minden télen úgy megettek a farkasok, hogy csak a papucsa ma­ radt meg szegénynek. Az emberek elolvasták a kéményseprőt, elolvasták a fiumei czápát és a harmadik esztendőben már jót mosolyogtak rajtuk. Hinni többé nem hitt bennük senki. Alaposan diskreditálva volt már mind a kettő. Úgy kell lenni, hogy a becsület ilyen megkopásának a hire eljutott a czápákhoz is és mert egy emberevő czápának mégse az a hivatása, hogy nevessenek rajta, a czápa-társadalom meg­ indította az akcziót a maga rehabilitálására. A buccarii öbölben tavaly szeptemberben két czápát ejtettek zsákmányul és vittek be Fiúméba és a héten ugyanott ejtett el egy pompás pél­ dányt egy becsületes horvát halászember, Bur­ sics András. Ezt a czápát most mutogatják Fiúméban a halpiaczon, egy ponyvasátorban. Tekintélyes exemplum. A hoszsza hatodfél méter, a súlya húsz métermázsa. AQuarneróban a czápa

ahhoz van jussa, a mi az övé. Az egyenlőség világát éljük — a betűk értékében is. Az i nem ér kevesebbet az y-nál, de ha a szomszédomnak ugyanolyan értékű háza van, mint nekem, ez még nem ád nékem jogot arra, hogy a két házat tetszésem szerint elcseréljem. Egyszerűen azért, mert a mi nem az enyém, az — nem az enyém. A kereskedői szolidság meg még külön is meg­ követeli, hogy a kereskedő ne mérjen más por­ tékát, mint a mije van, azaz hogy ne adja ki másnak, mint a mi, még ha a kettőnek tökéle­ tesen azonos is a — csengése. — De helyes ez az ítélet még más szempontból is. A demokráczia szempontjából. Nem való, hogy egy ke­ reskedő másban legyen arisztokrata, mint az áruja kitűnőségében és az egyik betűt a másiknál előkelőbbnek tartsa. Már pedig ez az úr bizo­ nyára nem azért használta az y-t, mert ezt az i-vel egyenlőrangunak tartotta. Kétségtelenül előkelőbbnek vélte és a segítségével maga is előkelőbb kívánt lenni, mint a milyenek i betűs embertársai és a milyen ő maga is igazában. Nyilvánvaló tehát, hogy a ki vétett a demokrata­ ság ellen az ő volt, és a ki védte a demokrata­ ságot, az az ítélet, mely őt ezért sújtotta.

538

33. SZAM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÜJSÁG. A BUDAPESTI NÖVÉNYKERT

A BUGACZI CSERÉNYNÉL.

VICTÓRIA REGIÁJA.

Hétfő reggel van. Znbornyák, a számadó — a i kinek nevét ebben a szép hazában minden pásztor ismeri — most jött meg épen a városból. Három jó lovon volt oda, 8 magával hozta az egy hétre való eleséget. Épen azt rakják le a kocsiról. De a vén számadó ott ül már a padon, s hallgatja, a mit az öreg bojtár beszél neki. Azt, hogy mi történt azalatt az egy nap alatt, a míg ő odajárt. Valami komoly méltóság ül a vonásain. A pusztai ember öntudatából származik ez. Ha fejedelem lenne, s az az öreg bojtár az ő minisztere, akkor se hall­ gathatná az előterjesztést komolyabb nyugalom­ mal. Csak ép a ruhája, meg a helyiség mutatja, hogy egyszerű pásztor.

Az üllői-úti m. kir. tudo­ mány - egyetemi növénykert egyik legnagyobb vonzereje az Amazon és Mississippi folya­ moklegszebb virága: a királyi tündér-rózsa, vagy Viktória Regia. Július közepétől egész ó'szig ez a nagy széles karimás levelű vízirózsa az, a mely egyedül képes a nagy közön­ ség közönyét a botanikus kert iránt megtörni. Ilyenkor van látogatója, hazánk e sokat hányatott tudományos kertjé­ nek, mely kicsisége daczára elismert európai szaktekinté­ lyek szerint is megállja az európai nagy kertek között is megbízhatóság tekintetében a helyét ós e tekintetben ver­ senyre kelhet bármelyikkel. Az amazoni tündérrózsa a Nymphea-házban vagy Victoria-házban díszlik számos forró övi vízi növénytársaságában. Az Amazon, a Mississippi, a Nilus, a Ganges növény-vi­ lágának legszebb képviselői találkoznak a Viktória-házban, a mely télen-nyáron egyfor­ mán érdekes, és a melynek nem egyedüli nevezetessége a Viktória Eegia. Mostaná­ ban például a híres amerikai tündérrózsa mellett az indu­ sok szent virága a Lotus (Lotus speciosus) fejnagy­ ságú halvány rózsapiros vi­ rága, a nyári idény egyik érde­ kes divatvirága is nyílik, míg körülötte a hazai nymphák a forró földöv többi kék, piro­ sas, rózsaszín és fehér ro­ VIRÁGZÓ V1CTORIA REGIA AZE G Y E T E M INÖVÉNYKERTBEN konaival együtt pompáznak. A mimosák, a kancsós nepenta papiros sás (Cyperus papihesek,^Bromeliaceák, Krisztán János. Krisztán János baka volt rusj és vízi növények sokasága van itt együtt, hogy Nagyváradon és épen ez volt a baja. Mert Krisz­ azt leírni szinte lehetetlen. A nagy közönséget csak tán János már arra született, hogy sehogy se a Viktória Kegia vonzza, a mely 25—40 cm. átmé­ tudjon fölebbvalói kedvében járni. Hogy akár­ rőjű nagy virágait rendszerint délután 5—6 óra mit csináljon, akármerre menjen, mindig belé- között fakasztja és egész éjen át reggeli nyolcz botoljék valamelyik fölebbvalója boszúságába. óráig virít: a második napon már valamivel később Legtöbbször természetesen a legközelebbi fö- virít, hogy azután nyolcz óra tájban ismét bezárul­ és végleg elviruljon. Két nap múlva nyílik lebbvalójába, a káplár úrba. A minek, még ter­ jon azután rendszerint a másik virág. A nyiló virág mészetesebben, mindig Krisztán János adta fehér, később rózsaszínű, majd belül egész piros meg az árát. Szegény Krisztán János úgy élt, lesz. Nevét Viktória angol királynő emlékezetére hogy szinte minden huszonnégy órára — negy- kapta. Eredetileg nem Viktória Eegiának, hanem vennyolcz órai áristom jutott neki, a mit gyöngy­ Euryale Amazonicának nevezték, mivel a kelet­ életnek még nótába se lehet mondani. Nem indiában honos Euryale ferox tündérrózsa roko­ csoda, ha beleunt. És beleunván elhatározta, nának tartották. Ez is olyan szép, olyan pompás hogy olyan útra megy, a melyen össze nem és olyan nagy levelű, mint a Viktória Eegia, csak­ akadhat a káplár úrral és a melyen egyszeriben hogy óriás leveleit hatalmas tüskék fegyverzik, kijut a strófák tömkelegéből. Fölment a ka­ és innen nyerte a Gorgók egyikének nevét. A két tündérrózsa levelei hatalmas birokra kelnek a szárnya legmagasabb emeletére és levetette növénykert üvegházában, s ha a kertész nem állana magát az udvar kövére. Az ilyen ugrás vagy résen aligha nem a Gorgó-faj győzné le hatalmas sikerül, vagy nem sikerül. Sikerül akkor, ha az leveleivel a budapesti közönség kedvenczét, a tün­ ember fejjel éri a követ és egy szempillantás dérrózsák legszebbikét, a Viktória Eegiát. s—^, alatt már odaát van a másvilágon. Nem sikerül, ha valamiben megakad légi útjában. De Krisz­ tán Jánosnak egy harmadik esetet eszelt ki az ő szinte imponáló pechje. Krisztán János nem akadt meg semmiféle párkányon, de nem is zuhant közvetetlenül az udvar kövére. Épen a nyakába pottyant — az ezredesének. Krisztán János tehát még ebben az utolsónak szánt útjá­ ban is egy — fölebbvalójába botlott. Még pedig ugyancsak rangos fölebbvalójába és ugyancsak kemény módon. Ha a sors egyszer elhatározta, hogy valakivel tréfálkozni fog, azt igazán meg tudja tréfálni kegyetlenül. Van hozzá ereje is, meg fantáziája is. Egy nagyon elmés és nagyon malőrös ember mondta egyszer: — Én vagyok a világ legmalőrösebb embere. Olyan malőrös vagyok, hogy ha valaki dijat tűzne ki a világ legmalőrösebb embere számára, ezt a díjat is okvetetlenül — egy más valaki nyerné meg! Alkalmasint Krisztán János. Mert az ő malőr­ jében van egy enyhítő vonás is. Végre is, ha az ember az emeletről lezuhan még mindig jobb, ha egy ezredesre esik, mint hogyha a kemény kőre is. És ezután az eset után, ha még vala­ mikor összeütközésbe jön Krisztán János vala­ melyik fölebbvalójával, okvetetlenül el fogják neki hinni, hogy ebben nem volt a részéről szándékosság.

A

FIUMEI

RÉGI CZÉHEINK ÉLETÉBŐL. Bégi czéheink belső eletét, szocziális ós ipari viszonyait, alig részesíti az irodalom a megér­ demlett figyelemben. Hogy mik voltak egykor a nagy hatalmú czéhek, rettenetes büntető hatal­ mukkal, mik a «Kameradschaft»-ok, az «AUgeselh vezérlete alatt, százados szokásaikkal, a tblaue Montag* és «gute Montag* kiváltságai­ val, hogy a mai «kiemelés»-t, kizárás»-t, egyes műhelyek boykott alá vételét hogy helyettesí­ tette a uschwarzmacherei* — minderről nagyon halvány fogalmai vannak a mai olvasónak. Ki hallott ma már a *tábla-legény»-ről a ma­ gyar szabóknál, a«Ladengesell*-ről a lakatosok­ nál, ki az eöreg bejáró*-T61, nfjú bejáró»-ról, az «öreg dekán»-ról, nfjú dekán*-r6l»? Azuíán a «Staátmeister», a oLandmeister* és a «Vorstadtmeister* közötti különbségről, a «Helfért­ ről és «moderator»-r6l, a mi pedig mind fontos volt a maga idejében ? Kevesen tudják, mi volt a «Liedlohn», a aFreikleid* vagy a nGesellenmacherei* a vargáknál, a melyet midőn Budán eltöröltek 1785-ben, olyan népvándorlás kelet­ kezett Budáról Pestre a vargák közt, hogy egy ideig a mezitlábonjárás veszélye komolyan fe­ nyegette az ős királyi szókhely lakóit. Pedig csak arról volt szó, hogy beszüntették azt a két forintot, melylyel minden nyilt láda előtt (vor offener Lade) felszabadult inas köteles volt adózni a legényeknek, hogy egymás között el­ igyák. Hogy mi volt az a mnyilt láda*, elég annyit róla, hogy többek közt itt őrizték a pesti ma­ gyar szabók azt az nlgazság* symbolikus nevén ismert korbácsot, melylyel az ifjú mester szokta «ex offo* megfenyíteni a magáról megfeledke­ zett, vagy engedetlen legényt. Ősi tradiczió volt ez, a melyért késhegyre ment volna a jogaihoz ragaszkodó nemes czóh. Hát még a mesterré-avatás szörnyű körülmé­ nyessége, vagyont kivánó áldozatai? A czóh összehívásáért két forint, a városi czéhkomiszárus meghívásáért külön négy forint. Igen, de a mesterjog kérését rendszerint meg kellett ismé­ telni, mert a czéh nem nagyon sietett keblére

C Z Á P A . — Herbst Samu fényképe.

33. SZÁM. 1906. 53. KVFOLYAM.

ölelni az alkalmatlan konkurrenst, ez pedig ismét két forintba kerüli Azután jött a czéhtaksa: 15 frt, az úgynevezett «Fahngeld*: négy forint 30 krajczár, vagyis egy arany; a «Retnigungsulden* egy forint, a remekért egy arany, ós ha meg kellett ismételni, megint annyi. A mester-ebéd vagy társpohár 30 forint. Mindez azonban semmit sem ért volna a felvételt kérő­ nek, ha tetejébe a czéhmestert is meg nem ke­ nik úgy kéz alatt legalább 50 írttal. Nem csoda, ha ennyi áldozat mellett előnyö­ seimnek látszott valamely más létező mester­ jogot venni meg készpénzen, a mi könnyen volt kapható 150—200 frton. Ezzel legalább el lehe­ tett kerülni a mestereknek a remeklésnél tanú­ sított vexaturáját, a kik csak hosszú huza-vona után adták ki a feladványt — a paradigmát — a remek elkészítésére, a mely minden mester­ ségnél megállapított számú darabból állt.J Érdemes tudni, hogy mikből állottak ezek a remekek. A czipószek még legszerényebbek vol­ tak, beérték egy pár női czipővel és egy pár csizmával. De már a pintérek nem adták 25 hor­ dón alul, a melyeket annak rendje szerint össze­ eszkábálva, megvasalva kellett bemutatni, tekin­ tet nélkül arra a horribilis összegre, melybe már maga a fa-anyag került. És mennyi alattomos gáncsvetóst, mily sok roszakaratú akadékosko­ dást kellett a szerencsétlen próbatevőnek kiál­ lani. A kötélverők egy izben egy Horváth nevű legénynek négy nagy hajókötelet adtak fel re­ meklésre, melyek közül egyik 84, a másik 54 öl hosszú volt. Tudni kell most, hogy a kötél szi­ lárdsága a kerék hajtásától függött. Ha a hajtás igen gyors volt, akkor ez a kötél szilárdságának rovására esett. Úgyde a mesterek szándékosan olyan legényt állítottak a remeklő mellé, a ki­ nek titkos utasítása volt a kereket túlságos gyorsan hajtani. Azonkívül a sodrás közben folytonosan vizzel locsolt kötelet elkészülte után a czéh hosszabb időn át hevertette, hogy meglazulva, ürügyet szolgáltasson a vissza­ vetésre. Csekélyebb hibákat ugyan pénzzel is meg lehetett váltani, de ha a hiba nagyobb volt, ak­ kor a remeket ismételni kellett s ez alkalmat adott a dolognak a végtelenségig való elhú­ zására, mert a mesterek, a meddig csak lehe­ tett, késleltették mindenféle kifogással az új feladvány kiadását. A német szabók egy jelentésében olvassuk, hogy az első mesterdarab egészen elvetendő, mert a kérelmező maga beismerte a hibákat. A másik nem annyira hibás, de igen bő, derék­ ban túlságosan rövid, a mellnél nagyon magas. Általában oly rósz, hogy még egy legény mun­ kájának sem válik be. A mi a tRayalt* (kabát) illeti, az derékban igen rövid, egész testben ránczot vet, mert a béllés igen szoros, viszont az ujjak igen hosszak és formátlanok. A Karigotl* (kerek köpeny) derékban igen rövid, ujjai túlságos hosszúk, szóval nem fogadható el. Az illető — mondják á szabómesterek — oly tudat­ lan, hogy azt sem tudta, mihez mennyi anyagot kérjen. Ma is megvan tán még a Ferencz-rendiek birtokában az a remekbe készült baldachin, me­ lyet Schvender András magyar szabó, a ki egy­ úttal ott mint sekrestyés szolgált, 1798-ban ké­ szített, s melyet ezer írtnál is többre becsültek azok a műértők, a kik csodájára jártak. Schwender szakértelmét és művészi ízlését különben több gyönyörű misemondó ruha s templomi zászló, stb. is dicséri a terézvárosi plébánián és a Rókus-kápolnában, melyeket mind maga varrt és hímzett, nagyobb részt ingyen, csupán ke­ resztényi buzgóságból. Gyönyörű példányai maradtak fenn külön­ ben a régi Pest iparának a gombkötő-munkák különféle nemeiben is, mint a tcsigás munká­ ban*, *kitolós munkában*, a «makkos» ós sod­ rott munkában, pálcza- és kalpag-kötőkben, a üánczolás»-ban, oborításos* (bortage) munká­ ban, *puffedlik»-ban és ocsöcsgombok*-ban, va­ lamint a régi magyar szijjgyártás emlékeiben, a farmatring, a nyakló, a heveder ós a szirommal kivarrott gyüsző vagy tüsző különféle változa­ taiban. Kisórtsük meg most egy futólagos statisztiká­ ját adni a XVHL században Pesten leginkább virágzott iparágaknak. A kőművesmesterek száma nyolcz volt még a XVHL század utolsó éveiben is, s mikor a

539

VASÁRNAPI UJSAG.

Kiss Lajos fényképéi A «SERBATTA» VÍZESÉS A NEGOI HAVASON.

Kiss Lajos fényképe A «MIZUINA» VÍZESÉS A NEGOI HAVASON.

Nemzeti Múzeum építője, Pollák, idejött Bécs­ ből, mesterré csak úgy lehetett, hogy elvette egy elhalt mester (Krausz) özvegyét. Molnár már legalább 20 volt Pesten és határán. Szabó 17, holott a szomszéd Aszódon is 16 tudott meg­ élni. Igaz, hogy akkor már a magyar viselet mind nagyobb kiszorulása erősen megnehezí­ tette a magyar szabók helyzetét, a kikkel szem­ ben már 1785-ben nem kevesebb mint 53 olyan fusert «störer»-t vagy «praevaricator»-t írtak össze Pesten, a kik női- és férfiruhakészítésben

jogosulatlan versenyt támasztottak a mesterek­ kel szemben. Ehhez hasonló volt a helyzet a szűcsöknél is, a hol huszonhét mesterrel szem­ ben, a ki összesen 15 segéddel dolgozott, ós 164 frt adót fizetett, hét oly «störer» állott, a ki bár 47 segéddel dolgozott, mégis csak 49 frfc adót fizetett. Volt továbbá üvegraktár Pesten öt, a melyek akkori divat szerint, tükörüvegeknek imaköny­ vekbe és kalendáriumokba való vágásával is fog­ lalkoztak, azonkívül a külvárosokban számtalan zsidó «fuser», a kik egész épületek ablakmun­ káit is akkordban elvállalták. Ellenben a Teréz­ városnak, a hol pedig már 7C0 ház állott, még mindig két kovácsmesterrel kellett beérnie. Esztergályos-műhely öt volt a XVHI. század végén Pesten, de a mellett a fonókereket, orsót, csapot idegenből kellett hozatni, mert a magas faárak miatt mestereink nem állíthatták elő magok. Kézi tűzfecskendők saját rendszerű gyár­ tásával is csak akkor kezdett a porosz Schmidt, aValero-gyár alkalmazottja, s az egyetemi fizikai laboratórium számos műszerének ügyes kezű mestere foglalkozni. Pedig Budán már hét, Po­ zsonyban pedig hat esztergályos működött. Alta­ lános volt a panasz, hogy a saját zsírjukba fúló mesterek kezéből hetekig nem tudták kikapni a rájuk bizott munkát, nagyobb gépesztergályozásokhoz pedig épen nem voltak berendezkedve, úgy hogy még a pesti kalaposok is, nem kap­ hatván Pestről használható kalapformákat, kény­ telenek voltak Váczról, Kecskemétről hozatni azokat. Késes is csak öt volt azidőben Pesten s ezek­ nek is kevés a munkája, legényt pedig egy se tartott. Igaz, hogy már akkor kiváltak az egye­ sűit czéhből az úgynevezett «Langmesserschmied»-ek, a kardcsinálók, körző-készítők és műszerészek, ép úgy mint az eredetileg egy grémiumban álló órások, puskaművesek, laka­ tosok és sarkantyúcsinálók lassanként külön­ szakadva, önállóan szervezkedtek, s megszapo­ rodtak az önálló mesterséggé fejlett csavarkészí­ téssel, díszkovácssággal, vagy a durva üvegességből kivált üvegmetszéssel. Pajzán könnyűvérűség jellemezte ezt a testü­ leti szellemet, mely a «Herberg»-ékben uralko­ dott, s ez a könnyűvérűség nem ritkán diákos csínyekben jutott kifejezésre. A vidám legé­ nyek nem sokat teketóriáztak ; ha valahol eleget «czeh»-eltek már s betelt a mérték és a hitel kiapadt, kapták magokat s titokban magukhoz véve a mesterség jelvényét, melyet már előbb nagy ünnepélyességek között helyeztek el a «Herberg»-ben, észrevétlenül odább álltak s másutt ütötték fel tanyájokat. Ilyes «stiklik»ben senki sem tett túl a kéményseprőkön. Ezek egyszer Váczon, egyszer meg Pesten, az ujvilágutczai «Fehór bárány»-ban tették meg azt, hogy a czóh-j el vényül szolgáló kóménykaparót (KratzScheere), mely büszkén hirdette a Herberg falán mesterségüket, titkon leemelve a falról, új Herbergükbe csempészték, a nélküi, hogy a korcs­ máros követelését kiegyenlítették volna. Egy alkalommal a «Herberg-Vater» idejekorán meg­ szimatolva a dolgot, utánok szaladt s még sike­ rült neki heves szóváltások után visszahódítani

A MILANÓI KIÁLLÍTÁS LEÉGETT RÉSZE.

33. SZÁM. 1906.

VASÁRNAPI ÚJSÁG-

540

53. ÉVFOLYAM.

541

VASAKNAK UJSAG.

33. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

Gondoltam arra, hogy a pad Karlsbadban áll, azon a helyen, melyet Arany annyira szeretett. Volt gon­ dom rá, hogy végig a karlsbadi jelleg legyen meg a pad külső megjelenésén. Szakasztott mása az új Arany pad azoknak a kőpadoknak, a melyeket Lady Stanley 50 év előtt Karlsbadban felállított és Goethe halhatalan versével «Über allén Gipfeln ist Buh . . . » díszített•Králik Lajos.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET

FÜRDŐZÉS DUNA-HARASZTIN. a követelés erkölcsi fedezetét képviselő «Handwerkszeichen»-t. A másik esetben azonban pörre került a dolog. Dicséretökre legyen mondva a legényeknek, az ily követelések közt nem min­ dig csak az eszem-iszom szerepel, hanem sok­ szor beteg tagtársaknak az ellátása is heteken át. Ma talán más szemmel néznők a dolgokat, de bizonyos, hogy a fejlettebb jog szempontjá­ ból a hitelezői önbíráskodás hasonló példái sem t a r t h a t n á n a k helyeslésre számot. V. S.

HÓMEZŐK A FOGARASI HEGYEKEN. A Tátrában is, az erdélyi határszéli hegyek­ ben is, «havasoknak» szoktuk nevezni azokat a puszta csúcsokat, a melyek magasabbra emel­ kednek, mint a meddig a fák és cserjék zónája emelkedik. Pedig tudvalevő, hogy a m i hegyeink­ ben nincs örökös hó. Nyár közepén is meg­ történik ugyan, hogy hó lepi el a lomniczi csú­ csot, de ez a hó legföljebb n é h á n y napig tart, a napsütötte helyeken, s az árnyas völgyekben is elolvad csakhamar. Ez utóbbi helyeken azon­ ban néha napján valóságos hómezőket is talál­ h a t a hegymászó sportnak a kedvelője. Még pedig nemcsak a Tátrában, h a n e m a fogarasi havasokban is. Ez utóbbi helyen a legérdekesebb csúcs a Negoj. Egy aradi társaság ez év július 7 — 1 1 . között m e n t fel a tetejére, s közel a csúcshoz több hómezőre bukkantak, melyek közül kettőt Kiss Lajos úr, aradmegyei hivatalnok le is fényképezett. ?

,

.

FÜRDŐZÉS DUNA-HARASZTIN. Kevés budapesti ember tudja, hogy alig né­ hány kilométernyire a fővárostól pompás für­ dőzés esik. Pedig úgy van. A soroksári Duna-ág félig el van zárva az erzsébetfalvai gáttal, s a zsilipen csak annyi vizet kap, hogy sekély ós lassú folyása legyen. Nagy víz ennél fogva

SÜTKÉREZÉS A NAPON.

nincsen itt soha. A sekélyebb víz pedig h a m a r átmelegszik a n a p sugaraitól. S ez kellemessé teszi a fürdést valamint az a körülmény is, hogy a part menedékes, és csak beljebb kezdődik a mélység. Nincs t e h á t szükség uszodák felállí­ tására, minden család magának állít — vagy bérel — öltöző kabint, s élvezhetik a vizet a gyermekek is. I n n e n van, hogy ebben a Duna­ ágban, különösen pedig Harasztin olyan eleven fürdői élet folyik, akár a Balaton somogyi partjain. Sőt t a l á n még elevenebb. S daczára, hogy e hely Budapestről negyven perez alatt elérhető, még se fejlődik rohamosan. Pedig kedves kiránduló helye lehetne a buda­ pesti közönségnek, a hová negyven perez alatt ki lehet j u t n i , a hol meg lehet fürödni, s a hol a szemben fekvő hegyek felől a legnagyobb hő­ ségben is lengedez némi szellő. Más nagy vá­ rosok mellett egész karavánok vonulnának ü n ­ nepnapokon ily hely felé, a melynek mindezeken felül megvan a maga viczinálisa is. Vagy talán ebben fekszik ép a gátló ok. Mert a ki ezen a viczinálison egyszer utazott, az nem vágyakozik másodszor ezen élvezet után, — ha csak nem muszáj.

A KARLSBADI ARANY-PAD. • L a p u n k ez évi 27-ik számában bemutattuk a n n a k a padnak kópét, melyet Králik Lajos állíttatott fel Karlsbadban Arany János tiszte­ letére. Ugyanakkor egy kis czikket is hoz­ tunk Sztehló Kornél tollából, melyben el volt m o n d v a e pad története. E kérdésben egész polémia fejlett ki a Po­ zsonyban megjelenő ((Nyugatmagyarországi Hiradó» hasábjain. Albert József n e m találta Aranyhoz méltónak a pad feliratát, melynek gondolata is zavaros, nyelve pedig színtelen, s a verselése döczögős. E n n e k folytán kérve kérte Králikot, hogy tegye jóvá a hibát. Králik Lajos e felhívásra következőleg vála­ szol az említett újság aifgusztus 10-iki számá­

ban, — elmondva egyszersmind a pad felírásá­ nak történetét. oMiután én ezt a «szentségtörést» kőbe véset­ tem, Albert József már most «kérve kér» engem, «tegyem jóvá a dolgot*. Arra gondol t. i., hogy tá­ volittassam el a kőpadot és gondoskodjam arról, hogy valami authentikus Arany verssel helyet­ tesítsem. Hát Albert József ezen felháborodásában van va­ lami, a mi tiszteletre méltó ; különösen aesthetikai formaérzékéről jó bizonyságot tesz. De Albert József nem ismeri a tényállást, a való életet. Ez a vers volt Karlsbadban évtizedek óta, 1862 óta mondják, mint Arany verse egy padra i r v a ; ezt a verset restauiálták maguk a karlsbadiak, a polgármester a magyarok iránti előzékenységből 1897 ben, mint Arany versét egy pléhtáblán. A karlsbadi magyarok legalább is 30 év óta ezt a verset tisztelik, mint Arany versét, mert 1879-ben szinte magyar, hazafias demonstraczióval követelték a karlsbadi polgármestertől ennek a versnek a res­ taurálását. A vers gondolata Aranyra vall. Mintegy azt mondja : Karlsbadban vagy, szegény magyar ; bú, bánat nyom. Gyere ki a természetbe; ülj le erre a padra, ós feledd el a bút, bánatot; gondolj a hazád­ r a ; .(a hatvanas években irta) röpits egy sóhajt a hazádba. Ez jót fog tenni. Ha ezt teszed, tovább mehetsz». Én ezt gyönyörű gondolatnak tartom, mely Aranyra vall. Nemcsak é n ; az az ezer meg ezer magyar, a ki Karlsbadot járja, mind gyönyörköd­ nek benoe. Igaz, hogy a gondolat második sora nem vall Arany költői nyelvére. Istenem ! Goethének Herrman és Dorotheájában is van hétlábú hexameterje ! Ki beszél a formáról, mikor a gondolat isteni I Ez volt szemem előtt, mikor a rothadásnak in­ duló fapadot, az elmosódó pléhtáblát egy kőpaddal helyettesitettem, abba arany betűkkel bevésettem Arany arany mondását. Örült a lelkem, hogy azt tehettem, hogy Ara­ nyunknak Karlsbadban is van tisztelő serege. Bizony eszem ágában sincs ezt a kőpadot meg­ semmisíteni, megsérteném vele a karlsbadi ma­ gyarokat. Szemem előtt voltak Arany karlsbadi tisztelői!

HÓMEZŐK A NEGOJON. — Kiss Lajos julius hó elején készített fényképei.

Kurucz nóták. Endrődi Sándor gyönyörű kuruez nótái közül kótára szedett Harsányi István tizen­ hatot. A zeneszerző, a ki hivatására nézve ev. lelkész Hernád-Vecsén, dalos fantáziájával híven beleélte magát a kurucz nóták érzésvilágába. Har­ monikusan ihlette meg Endrődi gyönyörű költe­ ményeinek lelke, komor borongása és szilaj szár­ nyalása. A dalok zongorára és czimbalomra van­ nak irva. A füzet a szerző saját kiadásában jelent meg. Középiskolai reform-javaslatok, Alvinczy Sán­ dor ezzel a czímmel adta ki a középiskola reform­ járól kidolgozott munkája egy részét, megtoldva a munka megcsinálására kapott megbízatása tör­ ténetével és egy csomó kritikai megjegyzéssel. Szerző az egyéni hajlam és kópeieég szerint meg­ határozandó különfoglalkoztatás rendszerét látja

SEKÉLY VÍZBEN.

HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban: Kisborosnyai JUHOS SÁNDOR megyei tisztviselő, volt 48-as honvéd 72 éves korában Segesváron. — Dr. MEBKL FEBENCZ Fehértemplom város tiszti orvosa 44 éves korában. Ugyancsak Fehértemplomban NEMCSIK GYULA ügy­ véd, városi ügyész, Temesmegye tb. főügyésze, 59 éves korában — Tahvári és tarkeői TAHI FERDINÁND 83 éves korában Eperjesen. — Budaméri UJHÁZY KÁLMÁN 60-ik évében Miskolczon. — Id. gellénfalvi GBLLEN LÁSZLÓ 70 éves korában Balassagyar­ maton. — SZENTGYŐRGYI SÁNDOR nyűg. máv. ellenőr 64 éves korában Nénietszentmiklóson. — CSAPÓ JÓZSEF nyűg. tanító, ki több mint félszázadon át fá­ radhatatlan buzgalmu tanítója volt a solti ev. ref. egyháznak és kedvelt alakja a solti intellígencziának, 83 éves korában Solton. Az elhunytban Csapó Kálmán tanfelügyelő édesapját gyászolja. — Iglói SZONTAGH MÁRTON dobsinai vasgyáros, 48 as honvéd­ százados, a ki a szabadságharcz több véres csatájá­ ban vett részt s az oroszok bevonulása után a 400 főből álló dobsinai nemzetőrség parancsnoka lett, 84 éves korában Dobsinán. — HEGEDŰS SOMA dr. 48-as nyűg. honvédorvos 89 éves korában Buda­ pesten. — GEDEON FERENCZ hites ügyvéd, régen a biharmegyei törvényszék elnöke, legutóbb taka­ rékpénztári tisztviselő 92 éves korában Nagyvára­ don. — GÜNTHER PÁL (33 éves korában Gáloson. — HÁBER PÁL Z3djári plébános 64 éves korában. — ÁDÁM GEBZSON királyi tanácsos, a nagykőrösi refor-

TÁJRÉSZLET.

annak az alapnak, a melyen a magyar középiskola sikerrel teljesítheti hármas föladatát: az egyetemi tanulmányokra való kellő előkészítést, az általános műveltség megadását és azt, hogy par excellence modern nyelvtanító intézet legyen. A könyv kriti­ kai megjegyzései, a melyek között soknak személyes éle van, támadásokra és hírlapi polémiákra is adtak alkalmat. Alvinczy könyve, a mely első kötete egy következendő sorozatnak, ifj. Nagel Ottó kiadásában jelent meg. Képes földrajzi atlasz. Kozma Gyula képes föld­ rajzi atlaszt szerkesztett az elemi iskolák harmadik és negyedik osztályának használatára. Az atlasz az új tanterv szemmeltartásával készült a szemléltetés irányelvei szerint. Szines képekben szemlélteti a főbb földrajzi alapfogalmakat, néptipusokat, váro­ sokat, a növény és állat egyedeket. Az atlasz 08 oldalra terjed, 80 színezett és 96 fekete nyomású képpel. Új könyvek. Középiskolai reformjavaslatok Alvinczy Sándor könyve. Ifj. Nagel Ottó kiadása ; ára öt korona. Képes földrajzi atlasz. Szerkesztette Kozma Gyula, kiadta Mosinger műintézete, Toldi Lajos bizománya; ára 1 korona 60 fillér. Kurucz nóták. Endrődi Sándor tizenhat költe­ ményére szerezte Harsányi István. Szerző kiadása ; ára három korona. (Zenemű.)

PILLANATFÖLVÉTEL A PARTRÓL.

FÜRDŐZÉS

DUNA-HARASZTIN.

542

33. SZAM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI Ü J S Á G . felkaptak. Eredeti 5 koronás nagy üvegekben szállítja a magyarországi főraktár Erényi Béla Diana-gyógyszer­ tára, Budapest, Károly-körut 5. Rob-hashajtó a legkellemesebb (10 fillér.) A kedvencz-illatszer. Előkelő hölgyet illatszeré­ ről ismerünk meg. Ez okból az arisztokráczia >Eéve d'ossian»-t, az illatok legideálisabbját és legállandóbbját választotta. L. Legrand, Paris. Kapható minden jobbfajta üzletben. Á l l a t á p o l á s . Ama czégek között, melyek lóversenyezikkek és állategészségügyi termékek készítésével és ezek elárusitásával foglalkoznak, kétségkívül a Kwizda János Ferencz czég Kornenburgban foglalja el az első helyet. E jóhirü üzlet 1853 óta fáradozik az állatápolás és lóverseny ügyében és hozza legjobb készítményeit forgalomba. A mint annak idejében a Kwizda-féle korneuburgi marhatáppor és restitutiós-fluid gyorsan jó hirt szerzett és azt máig fentartotta, ugy találnak a legújabb időben is legjobb fogadtatásra a lótulajdonosok részéről a Kwizda-féle szab. gummiszallagok és lábóvókészülékek lovak számára. A Kwizda János Fe­ rencz czég kívánatra mindenkinek küld illusztrált ár­ jegyzéket ingyen és bérmentve, a melyben a verseny­ barátok számos praktikus újdonságot találhatnak.

mátus főgimnáziumnak 48 évig tanára, negyedszá­ zadon át igazgatója, 74 éves korában. — KOPACSY GYÖRGY főgimnáziumi tanár 30 éves korában Baksán. — NEPASITZKY VENCZEL nyűg. vezérőrnagy Szent-Endrén. — EÓTH VILMOS, a Győrffy-féle új­

pesti fém- és vasárugyár czégvezetője és igazgatója Nagyszebenben. — MOLNÁR JÓZSEF volt sziráki m. kir adópénztáros 57 éves korában Budafokon. — SCHEFFER KÁROLY nyűg. ág. ev. főgimnáziumi tanár 78 éves korában Sopronban. — SÜJÁNSZKY ANTAL esztergomi nagyprépost, czimzetes püspök 91 éves korában Esztergomban. — BALITS ISTVÁN pinnyei községi jegyző ós néptanító 93 óves korában, Győ­ rött. — STEINBEBGER ÁBRAHÁM szatmári lakos, a Kereskedelmi és Iparbank harmincz éven át igaz­ gatója és alapítója, megyebizottsági tag, az ottani zsidó hitközségnek húsz éven át elnöke, 88 éves korában. Gelsei BIBÓ JÁNOSNÉ, szül. Zaleski Anna, Biró Jánosnak, az Agrár-bank főtisztviselőjének felesége, 23 éves korában a hevesmegyei Atkáron. — Özv. kozmafalvi ZSIDAI JÓZSEFNÉ, szül. Uray Borbála, 85 éves korában Sárospatakon.— Özv. FRANK FRIGYESNÉ, szül. Brüch Jozefa 66 éves korában Újpesten. Az el­ hunytban Frank Boriska, a Népszínház volt soubrette-divája, a kit annak idején feltűnést keltő körülmények között vett nőül gróf Károlyi György, édesanyját gyászolja. — Ligárt Mihály tanítóképzőintózeti segédtanár és neje szül. Csóra Etelka leánya LIGÁRT LENKE, 18 éves korában Pápán. — Felsőeőri PYERKER MATILD, 82 éves korában Buda­ pesten. — GSCHWANDTNER ALBERTNÉ, szül. Munkácsy Berta m. kir. főbányatanácsos özvegye, 62 éves

Szerkesztői üzenetek. Circulus vitiozus. Igen zavaros, döczögősen meg­ irt, földöncsúszó okoskodás. A tündérek. A Leconte de Lisle fordítás elég sima és folyékony, de mi effélét csak akkor közlünk, ha igazán elsőrendű. Örömkönnyek. Azok a fentartások, melyekkel köte­ tét fogadtuk, ezzel a verssel szemben is fennállanak. Valami hidegséget és csináltságot érzünk rajta, mintha nem annyira a Múzsa szülötte volna, hanem inkább csak a költői becsvágyé. Nem tudom. Epilógus. Szentimentális áradozások, nincs elegendő magvuk, hogy hinni lehessen bennük. Aztán meg: hogy lehet oly kevéssé Ízléses álnevet választani ?

korában Budapesten. — Özv. LAKATH MIHÁLYNÉ,

szül. Stefkó Mária 72 éves korában Berhidán.

ToiAfAn fií*_st« Telefon 6 3 — 36

85 krtól írt 11.3S-ig melfrenkinl minden színben, bér­ mentve és m á r m e g v á m o l v a házhoz szállítva. Gazdag minlaválaszték postafordulta val. S e l y e m g y á r , H e n n e b e r g , Z ü r i c h .

Menyasszony-selyem

d a VILÁGOS.

Világos indul és a második lépésre mattot ad. Ezt a csinos fölad ványt tisztelete jeléül anGyőri ajánlja a szerző.

vizekre voltunk utalva, addig ujabban

SalVcitor

Természetes vasmentes

m i f rrás

"°

kitűnő hatatú

v e s e - , hólyag--, r h e n m a - é s k ö s z v é n y b i n t a l m a k n á l , v i z e l e t ! n«hesség*ekn«l, osukorbeteg-seg-eknél a l i g z ő é s e m é s z t é s i szerek h n r o t a t n á l .

Budapesten főraktár Édeskuty L. urnái.

a PARÁDI ARSEN £ 0 olyan kincsünk van, mely minden eddigi arsensavas víznél

(Roncegno Levico) hatásosabb, könnyebben emészthető » manapság már, minthogy legelőkelőbb orvosi tekintélyeink fel­ karolják s a fogyasztók egész serege dicséri hatásait, hazánkban csaknem kizárólagos keresletnek örvend. Pgy postaláda (7 palaozk) parádi arsen vastartalmú gyógyvizet Magyarország összes postaállomásaira 4 korona 70 fillérért

A Rozsnyay-féle vasas china b o r

Sakkört-nek

egyike a legelterjedtebb és leg­ hatásosabb gyógyboroknak. A külföldi készítményeket felül­ múlja. Vérszegényeknek különö­ sen ajánlható 11266

A 2490. sz, feladvány megfejtése Heathcote 6.-től. Világos. Sötét. Világos, a. Sötét. 1. B e t — c 7 „ _ Ba3xa4 (a, b, 1. . . . . . . . . . Hd4xb3 2. Be7—c5 } és matt. 2. V h 7 - d 3 f é s matt. 1. . . . Hd4-e6(—cC 2. Bo7—d7 f és matt.

X, . . . . . . . . . H d 4 - e 2 2. Vh7—b5 f és matt.

1. . . . — . . . Hd4—f5 2. Bc7—c5 f és m#tt.

1. . . . . . . . . . H d 4 - c 2 2. b3—b4 f és matt.

Főraktár Budapesten: T ö r ö k József gyógyszertára. Továbbá a készítőnél: Kozsnyay M á t y á s gyógyszer­ tárában A r a d o n , Szabadság-tér.

Világos. f Sötéi 1. . . . . . . _ . . . . Hd4—f3 2. Vh7—e4 + és matt.

Hazai termék!

Mfg eddig a régi bőrbetegségek, _ legkülönbözőbb súlyos idegbajok (neurasthenia, vitustánez). iíi a sápkor, a női arezot eléktelenítő pattanások s a niíi szervek harutos megbetegedéseinek kezelésénél csekély értékű idegen

I|

Nagybani raktár Magyarország részére: H O F F M A N N J Ó Z S E F , Budapest, Báthory-utcza 8.

Sachsen-Altonburg.

Technikum Altenburg

Ne vásároljon selymet

inik.B Gé.épitéi és elektrotechnik papirteohn. Antomobilteclra, iobn. H Legszeisz- és vizszakma. P roerammingy

't

^•1

•!

SZÉPSÉGET

kői-gyógyszerész Bécs melletti Korneuborgban.

KWIZDA-féle Restitutions-fluid osász. ás k i r . s z a b a d a l m a ­ zott mosóvíz lovak számára. Egy üveg ára 2 kor. 8 0 SU. 40 év óta az udvari istállókban, a ka­ tonaság és magánosok nagyobb istállói­ ban használatban van nagyobb elő- és iitóerösitőiil, inak me­ revségénél stb. az idnmitásnál kiváló munkára képesiti a lovakat.

Kwizda-féle Restitutions-fluid csak a mellékelt véd, Je?y&ye' vatódi.Képes árjegyzékeket ingyen ' és bérmentve. Főrak­ tár: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszert., Budapest, K i rály-n. 12., A n d r á s s y - u t 2 6 .

csak úgy érhetünk el, ha a

MA-HILLA szert használjuk, mely tőrvényesen védve van és kezeskedve teljesen ártalmatlan, meg­ vizsgálva és biztosan ható szer szép rózsás szín és tiszta arezbőr elérésére. Pürsenést,

borátkát, orrvürösséget, szeplöt, redöt és ránozot már rövid használat után tüntet el a lekcsekélyebb nyomok visszahagyása nélkül. Az arczbőrl üdévé, rózsássá és bársoynpnhává teszi. A ki Ma-Hillá-val egyszer próbát telt, az nem lesz képes azt többé nélkülözni. Ezt bizonyítják a naponta beérkező hálairatok és megrendelések. Ára egy nagy tégelynek, mely több hónapra elég, 3.85 K. Minden tégelyhez egv próbadarab Má-llilli-szappan és pontos utasítás van mellékelve. I'robaszelenczék 1 K 20 f.-nek bélyegekben való beküldése ellen küldetnek szét a fő­ raktár által. A szétküldés a tartalom megnevezése nélkül utánvét mellett eszközöltetik a főraktárból. L a t e i n e r L e ó , Wien, 1/28, Wollzeile 31. Má-Hilla kapható B u d a p e s t e n , Török József gyógyszertárában, Andrássy-úl . 0 . és Kirily-u. 12. sz. a. Z á g r á o a n S. Mitlelbach gyógyszerész Duga ulica 3. P r ó b a s z e l e n c z é k e t csak a f ő r a k t á r küld.

Budapesti Takarékpénztári és Országos Zálogkölcsön R.-T. I r o d á i : VI., Andrássy-nt 5 sz. a. (saját házában). Befizetett részvénytőke: 10 millió korona. Elfogad betéteket, leszámítol váltókat és előleget nyújt értékpapírokra. M. k i r . szab. oszt.-sorsjáték f ö e l á r n s i t ó h e l y e : VI., a n d r á s s y - n t S- Kézizálog-ü z l e t e i : IV, Károly-körut i8., IV., Ferencziek tere 4. (Irányi-uteza sarok)., VII., Királyutcia 57., VIII., József-körut t., VIII., ŰUöi-ut 6. 11536

ÜÍTOOB^-SSAIWAH:

A r a 1 korona. 1 7 i « . _ „ . _ ~ » « „ , „ , biztos védője a fehér, krém és rózsa színben kapható B a l a s s a ' 2~ 0 korona. r l l l O m d l l A féle P Ú D E R . A r a 2 korona, k i s doboz l.~ fiatalságot kölcsönöz a B a l a s s a - f e l e U G O R K A « C » ^ , „ arezszint, üdeséget, fiatalságot d J O S C R R EÉMM. - A r a 2 kk oo rr oo nn aa .. Készítő és szétküldési hely -

B

mindaddig, mig mintákat nem hozatott a mi kezeskedett szolid, csodaszép újdonságainkból feketében, fehérben és színesben. Különlegesség : Selyemkelmék menyasszonyi, báli, társasági es utczai toiletlokra, valamint blousokra, bélésre stb. K l-l5-től egész K 18-ig méterenként. Mi direkt magánfeleknek adunk el és a kiválasztott selyem­ szöveteket vám- és portómentesen lakásba szállítjuk.

Igazgató: A. H o l t i , tanár. (Szisi királyság.) M a g a s a b b t s o h n i k a l t a n i n t é z e t elaktro- Az g é p é s z ­ mérnökök, technikusok ÓH művezetők kiképzésére. Gazdagon fel* szerelt elektrotechn. ás gépépítő laboratóriumok. Gyári tanulóműhelyek. 8810 hallgató a 36 iskolaévben. Programra stb. díjtalanul a titkárság által.

cs. és kir. osztrák-magyar, román kir. és bolgár fejedelmi szállító,

ÉPITŐ-SZER

BALASSA KORNÉL gyógyszertára, Bndapest-Erzsébctfalva.

PILULES ORIENTÁLIS (KELETI PILULÁK).

Szépség, a nyak szilárdsága, fejlesztés, a kebel helyreállítása, a kebel dússága. Kezelése egyetlen a maga nemében és orvosi tekintélyek­ től elismerve. Az egészségnek semmiképen ártalmas. Öt­ ven éves siker. Ezernyi elismerölevél. Világhírt!

Egy üveg használati utasítással 6.45 K. utánvéttel 6.75 K. Diszkrét bérmentes szétküldés. J. RATIE, gyógyszerész, 5, Passage-Verdeau, Paris. — Tessék czimezni : Török J., gyógyszerész, Budapest, Király-a. 12., Pserhofer Richárd, gyógyszerész Bécs, Singerstrasse 15., Kr. Vitek &Co. Prága H.AVassergasse 19., vagy bármely előkelőbb gyógyszertárba.

Postai szétküldés naponta. — Kapható minden nagyobb gyógyszertárban.

S C H W E I Z E R & C o . , L u z e r n TJ/32. ( S v á j o z ) .

Selyemszövet-kivitel. Kir. udv. szállító. VASÖNTŐ É S GfcPGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSULAT V á r o s i I r o d a : B u d a p e s t , IV., F e r e n c z i e k - t e r e 2 . 108.3+

GANZ

„^BUDAP^ÉÍI:

Csíz fürdőbe utazók figyelmébe!

1900. Párisi világkiállítás Grand P r i x .

-2—3-szori bekenés után eltávolít minden a r o z t l s z t á t l a n s á g o t , k i ­ utast, pattanást, májfoltot, bőratkát, (mitessert). Kisimitja finommá a ránezoket, redőket, és az arezbőrt fehérré, üdévé, varázsolja. Teljesen ártalmatlan és a szépség megtartására, ápolására és növelésére minden másnál jobb. — Csak « B A I J A S S A T ) névvel valódi. -— E g y ü v e g á r a 2 k o r o n a .

Minden hölgy kedvencze

„,_,_.»__ Telefon ,0. „3 - 3„ 6, . .

Gyűjtő t e l e p e k : IV., Váczi-utcza 5 1 . V., L i p ó t - k ö r a t 1 « . VI., Izabella-utcza 6 6 . VII., K e r e p e s i u t 7 8 . V I I I . , Üllői-ut 3 0 . sz.

Technikum Mittweida I

KWIZDA FERENCZ JÁNOS

a legjobb és leghatásosabb

ÉS

TÁRSA

Főbb takozó üzem kítása.

A rohitschi „TEMPEL-fotrás" borral ^»

V é r t e s - f é l e Sósborszes2 Minden házban szükségest

qorkarej

Kapható minden gyógytárban és megbízható fiiszerkereskedós! en.

rendkívül üdítő hatású és az egészséget előmozdító.

kelme-, selyemfestő-és vegytisztitó gyára, Budapest, Kinizsi-utcza 14

BALASSA-FÉLE VALÓDI ANGOL

bérmentesen szállít a

Főraktár: ÉDESKUTY L.

lll/wl*. UlUtlcl

MT V i d é k i m e g b í z a t á s o k j u t á n y o s á n és np o n t o s a n eesszzkköözzöölltteettnneekk.. "»fl P o s t a k ü l d e m é n y e k c z i m z e u d ő k : IX., Kinizsi-utcza 1 4 . Á r j e g y z é k i n g y e n .

Igen hatásos vérszegénység, sáp­ kor, neurasthenia eseteiben. Egy V* literes üveg ára 3 . 5 0 kor. Egy 4 üveget tartalmazó postaláda 14 kor. 1 2 fillér franco küldve.

Felelős szerkesztő: Hoitsy P á l . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Keáltanoda-u. 5. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.

A 30-ik számban megjelent kóptalány megfejtése : Az ima felüditi a szív reményeit.

Ict\rfÍTi JLöiVdll

Rozsnyay vasas china bora.

A l e g ú j a b b amerikai összetételű, divatos kellemes, varfeumt, vonzó illatot árasztó purfeum a tDiana Urak, hölgyek egyaránt csodákat beszélnek a pikáns, elbűvölő illatáról, melyet a pesti uri hölgyek egyszerre

KÉPTALÁNY.

Roi^káP.t'Z liC/lliülL

SÖTÉT.

* P a t t i Adelina a világhírű énekesnő rendkívüli egészségét annak köszöni, hogy naponként kilencz órát aluszik. Ugyanezt állítja magáról Arebary lord. Szerinte szellemi munkát végző embereknek okvetle­ nül 9 órát kell aludni.

* Az angol b a n k b a n ezer hivatalnok van alkal­ mazva. Ezek évi fizetése nyolcz millió koronára rúg. Nyugdijak fejében a bank jelenleg évenként 840,000 koronát fizet.

543

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

SAKKJÁTÉK. 2497. számú feladvány. Ladányi Antaltól, Szolnok.

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Merényi Lajos. — Geist József és Stark "Vilmos. — Szekeres László. — Gatterer Ferenc. — Kállai Béla. — A tBudapesti Sakk-kört — A tBudapesti III. ker. Sakk-kört (Budapest). — Németh Péter (Csongor).— Kintzig Róbert (Nagybuttyin).— Ludányi Antal (Szolnok). — Müller Nándor (Szombathely). — Nyársik Ágnes (Szeged). — Hofbauer Antal (Lipótvár). — Szabó J á n o s (Bakony-Szentlászló). — A iNagykőrösi Városi Kaszinót. — Kovács László (Nagykőrös). — A tQyöri — Sakk-kört. (Győr). — Szopkó Árpád (Körmöcbánya). Kádár Ferenc (Alsókubin).— A tFranzfeldi Olvasó Egylett — B ó t h Jenő (JPranzfeld). — Kunszt J á n o s (Zólyombrézó). — tZborói Társaskört. — tKalocsai Katolikus Kört. — Wolf J á n o s (Kalocsa). — Csolnoki I s t v á n (Hajduhadháza). — tSásdi Társaskört.

EGYVELEG.

33. BZÍM. 1906. 53. KVÍOLYAM.

javítja am étkek izét. Készíti Maggi Gyula és Társa, Bregenz.

A Margit-nyaralóban szobák 1 koronától 6 koronáig, a Mar­ git-penzióban külön szoba ellá­ tás és kiszolgálattal elő- és utóévadS kor. 20 /Hl., főévad 4 koro­ nától kaphatók. Levelek inté- I* »«»s««»*«%»>»«»s»»»»«f*««»j>»>»y*i" • » w » K > < sasra* **»**mm<m zendők Margit-nyaraló avagy penzió felügyelőségéhez. Nem uj épületek, tehát egészséqes lakások.

Lábizzadás

g-yá rtmáii y a l : E l e k t r o m o s v i l á g í t ó é s e r ő á t v i t e l i b e r e n d e z é s e k egyen- és vál­ áramra. K o l i b r i Ívlámpák. B r i l i á n s Í v l á m p á k reklámcélokra. Elektromos b e r e n d e z é s e u r a d a l m a k b a n (is gazdaságokban. Meglévő üzemi berendezések átala­ E l e k t r o m o s ü z e m ű s z i v a t t y ú k , tejgazdasági berendezések, emelőgépek, ventiláto­ rok, mezei vasutak, szántó-, cséplő-, aprító- és takarmányozó-berendezések. MOTOROK benzin-, s p i r i t u s - , gáz-, s z l v ó g á z - é s k o h ó g á z - ü z e m r e minden nagyság­ ban 3000 lóerőig. Ü z e m k ö l t s é g : VI*—VI* fillér l ó e r ő n k é n t é s óránként. E m e l ő d a r u k kézi, gőz, petróleum vagy elektromos hajtásra. X o z u t i h e n g e r l ő g á p e k . Gőzekék. Gőzm ó t o r o s s z e m é l y s z á l l í t ó v a s ú t i k o c s i k kis- és nagyvasutak számára. Mindenféle v a s ú t i k o c s i k s z e m é l y - é s t e h e r s z á l l í t á s r a . — Vasúti felszerelések. Kéregöntésü kere­ kek (Griffln rendszere). H e n g e r s z é k e k m a l m o k s z á m á r a kéregöntésü hengerekkel. Minden­ féle malomgépek. E g é s z m a l m o k b e r e n d e z é s e é s f e l s z e r e l é s e . B r i k e t t s a j t ó k szén- és fürészpor és efélék brikettezésére. Turbinák minden egyes esetben a helyi szükségletnek megfelelően szerkesztve, tehát az elérhető legnagyobb hatásfok biztosításával. S p e c z i á l i s g é p e k p a p í r - é s c z e l l u l ó z a - g y á r t á s h o z . T r a n z m i s s z i ó k . F ü s t e m é s z t ő készülékek. szolgálunk. G y á r i b e r e n d e z é s e k . Árjegyzékekkel és költségvetésekkel szívesen

K N U T H KÁROLY mérnök és gyáros

Cs. és kir. fensége József föherczeg Gyár ós i r o d a :

11409

udv.

szállítója.

B u d a p e s t , VII. ker*., G a r a y - u t c z a 10. Központi viz- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatorná­ zások, szellőztetések, szivattyúk, vizerőmüvi emelőgépek stb.

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek:.

Az asztalosok szövetkezeti Bútorcsarnoka. A budapesti asztalos-ipartestület védnöksége alatt álló

Bútorcsarnok

•

LleGFt/UiD

kéz és hónaljak izzad ása ellen egyetlen biztos szer a • S u o c i n b a l z s a z n v , megszüntet minden bfizös helyi izzadást a legrövidebb idő alatt. I uveg ára 2 kor. Postán szétküldi Prágay Elemér gyógy­ szerész Úszód, Kalocsa mellett.

és hitelszövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja, felhívja a nagyérdemű butorvásárló közönség figyelmét a

VIII., József-körut 28. szám. B é r k o c s i s - u t c a s a r o k , valamint

Shampoon a fekete fejjel minden hajat k o r p a m e n t e s s é teszi, t e l t t é és f é n y e s s é eltávolítja a haj t ú l s á g o s z s i r k é p z ő d é s é t , t i s z t í t j a á 1 í j t a l a j t , védi a h a j a t a k i h u l l á s ellen és t e l t kinézést M * gyér hajzatnak. O n s h a m p o o n á l á s r a m i l l i ó n y i s z o r bevált. Tessék mindig s h a m p o o n a f e k e t e f e j j e l t k é r n i , ni srt vannak é r t é k t e l e n u t á n z a t o k ! Egv csomag i b o l y a i l l a t ú 3 0 f U l é r ; Kapható g y ó g y s z e r t á r a k b a n , d r o ­ g é r i á k b a n és i l l a t s z e r k e r e s k e d é s e k b e n . Egyedüli ayártója H a n s S e h w a r s k o p f , B e r l i n , C h a r l o t t e n c a r g 2 . Főraktár Anszlria-Masyarország részére: F é l i x Griensteidl, W i e n , I., Sonnenfelsgasse 7.

MAGYAR ()«

qBOZ.PAPIRÁRU^ZAB.FÉMKAFOCS QjYÁRfí] Budapest, L, Mészaros-utcza 58. szám

LEOJOBB

Gyárt Papirtányért, bonboniert és Jardinet-doboaokat. Sajtolt kerek dobo­ s o k a t , l é g m e n t e s e n e l z á r h a t ó , ö s s z e h a j t h a t ó d o b o s o k a t , pólyák, köidgyapot, stb. csomagolására. H i n t ő d o b o z o k , valamint h ú z o t t l e m e s - o s ö v e k tetszéa szerinti nagy­ ságban. T e á s - d o b o s o k V» kilogr.-tól 10 kilogr.-ig, valamint 6, 10 és 90 filléres tea cso magolásához. G ó a e r ö r e b e r e n d e z v e . 3 0 0 m u n k á s .

FOG-CRÉME IÍOTION-SZAPPAN-KIVOIÍAT

fogakat fezt*,

fehércn,épen tartja. i*a*s**'

KIZSPOK. K a p h a t ó m i n d e n nagyobb czégnél. " "

'

T

j_iL j

Napi gyártás 150,000 dobó*. L

113 1

IV., Belváros, Ferencziek-tere 1. sz.a. királyt bérpalotában dosan felszerelt molem éj stílszerű lakberendezéseinek megtekintésére, a melyek jutányos áron jótállás mnllett adatnak el

A Bútorcsarnok szövetkezet kizárólag csak budapesti képesített asztalos- és kárpitos mesterek dolgoznak, agy Budapest környékén készített, vagy bácsi silány árak eladásával nem foglalkozik. Megrendeléshez tervezetet és költségvetést kívánatra készítünk. 11308 M i n d e n egyes b ú t o r d a r a b bizottság á l t a l felülbírálva.

33.

V\SÁBNAPI ÚJSÁG.

544

Impragnált asbestIzzadság- lapok

Óvjátok lábaitokat!

Ha őszül a haja „STELLAtf-HAJVIZET,

J._JL1 A i . — -. A a 1bü­ tyúkszem, Lhólyag és työk ellen. Mindezen ba­ lok, különösen a kellé- ' metlen rabizzad&a és talp­ égés megszűnnek, ba vi­ seljük a dr. Hőg-yesf é l e i m p r e g n á l t t a l p a k a t . Párja K 2.—, K 1.— és K —.60. Szétküldés ntánvéttel. Ismételadóknak rabatt. Prospektusok ingyen. W i e n , I., D o m e n i k a n e r b a s t e i . 21 C. Az ö s s z e s a s b e s t á r u k raktára.

•*

W-JLSKV

ne használjon m á s t , m i n t a

mert ez n e m hajfestő, d e o l y vegyi ö s s z e t é t e l i szer, m e l y a haj eredeti színét adja vissza. Ü v e g j e 2 K..

B O R V Í Z FORRÁSKEZELÖSÉG

llls,;

Hogy eszményi szépséget érjen el, „MÍRANDA"-CRÉMET

ahhoz okvetlen

BUDAPEST IV., Eskü-út 6. sz. (Olotüd-palota). Ajánlja dúsan felszerelt raktárát l é n y k é p é s z e t i k é ­ szülékek és h o z z á v a l ó czikkekben. Az általánosan elismert ki­ tűnő W e l l i n g t o n p a p í r o k és l e m e z e k egyedelárnsitói. Árjegyzék díjmentesen.

n

h a s z n á l n i . E z a z o n szer, m e l y l y e l szépségét fejleszt­ h e t i é s a l e g m a g a s a b b élet­ k o r i g i s m e g ó v h a t j a , a nél­ kül, h o g y egészségének ár­ talmára volna. A «Miranda-créme> n e m ­ csak m i n d e n szeplőt, m á j foltot, pör3enést távolit el, h a n e m az arezbőr redőit is, m i á l t a l szépitőleg é s fiatalitólag h a t .

táskák, női

CHINA-BOR VASSAL

választékban

(3 színben) 1 k o r o n a ,

e g y darab

a világhírű

'

n l l . , dp<«< W > n<..n.d

*!• J l nllUU

3 4 . SZ. 1 9 0 6 . ( 5 3 . ÉVFOLYAM.)

bőröndösnél, Budapest, K á r o l y - k ö r ú t 3. szám.

Szerkesztőségi Kiadóhivatal;

Képes

árjegyzék

vidékre

ingyen

Bndapest, IV. ker. Kossuth Lajos-utca 4. sz. ajinlja Uuttmanyalt

fájós lábakém.-

iroda:

IV. Beáltanoda-utcza 5. IV. Egyetem-ntcza 4.

HOITST PÁL.

Előfizetési

Egész évre . teltételek: 'éfeíeíc: {\ Félévre Negyedévre .

l:

KŐMTTIÍKATÁRS

M I K S Z Á T H K Á L M Á N . I BUDAPEST, AUGUSZTUS 2 6 . 1 6 korona. 8 korona, 4 korona.

A « Vi7dg/crönf/cd»-val negyedévenként 80 fillérrel több.

bérmentve.

szeri

MELANOGENE fekete é s barna Ezes

mely zsírtalan, ártalmatlan s rögtön szépít. A Földes-féle M A R G 1 T - C R E M E gyor an és biztosan ható ártalmatlan izer szeplők, májfoltok, bőratkák, p a t t a n á s o k , k i ü t é s e k s mindennemű b ő r b a j e l l e n . A világ legelőkelőbb hölgyei használják és elragadtatással beszélnek annak páratlan és csodás hatásáról. Egy tégely elhasz­ nálása után erről mindenki meg fog győződni

^ . - ^

és

.lééi

Földes-féle

MARGIT-CREMET,

\ ©ERŐ ASOIL5? gg&,

SZERKESZTŐ

HELLÉR MÓR utóda

Sok millió előkelő úrhölgy használja

erősitőszer gyengélkedők, vérszegényak és lábbadozók számára. Étvágygerjesztő, ideger ősitő é s verj avit ó szer. 11500 I Kitűnő íz. Több mint 4000 orvosi vélemény. J. S E R R A V A L L Ó , Trieste Barcola. • Vásárolható a gyógyszertárakban félliteres üvegekben m á K 3.60, egész literes üvegekben á K 4.80.

kalapbőröndök

é s b ő r d í s z m ű á r u k legnagyobb

B u d a p e s t e n k a p h a t ó : TÖRÖK IÓZSEF g y ó g y s z e r t á r á ­ ban, vagy a készítőnél, DIENES I. C. utódánál E s z é ­ k e n , felSŐVárOSban, a hol postai megrendelések azon­ nal utánvétel m e l l e t t eszközöltetnek 11684

I I

minőségű

kosarak, kézitáskák, toilett-

• ffliranda> -szappan 70 fillér.

G/ermva//o~

TELEFON 2-38

Kitűnő

Egy tégely «Biranda»créme 1 kor., egy doboz <MÍranda«-púder

HÁROMSZÉK MEGYE

II minin Hiiiiiipii Hniiiiiiiinnniiiinniiiiii iiiiiiiiiiiiini mmmmmmmmmmmmmmm 17i\-\TTr~Wi Gl 17"«P k o r a i vénség-. K i n c s , arany, sok 1S\J V H i n ö - E j U r pénz mit ér, ha nincs egészség? PediK minden b e t e g s é g n e k k e z d e t é t az e m é s z t é s i zavarok és az elhájasodás okozzik. Azért kell ideje korán, ha a haj nincs még elharapódzTa, csak egy kísérletet tenni a v i l á g h i r u Mandor-porral, melynek éra azért oly c s e k é l y , hogy minden embernek módjában legyen azt m e g h o z a t n i . Mandor egy doboz 2 kor. 80 fillér. Tekint é l y e s o r v o s i é s v e g y é s z ! bizonyitTányokkal és ntasitással utanTéttel, vagy a pénz beküldése melleit, szétküldi II«J U „ » 4 ! I J « Dnnní K á r o l y - k ö r n t 2/V TOROK JOZSEP Mad. Mandl lOa, BpeSI, g y ó g y s z e r é s z , K i r á l y - u t c z a 12. s z .

Sétatér-uto«a

WACHTL ES TÁRSA

CYÓGYtsÜDITÖ SAVANYÚVÍZ B Á R Ó T ,

VEZÉRKÉPV.SUÖ: ™&i&.££gX&.

ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában, Budapest, V/49, Szabadságtér, sarkán.

SZÁM. 1906. 5 3 . ÉVFOLYAM.

színben.

k i t ű n ő é s ártalmatlan

készit-

m é n y n y e l hajat, szakált, bajuszt p á r perez alatt feketére v a g y barnára le­ festeni.

A szín

állandó

é s a ter­

m é s z e t e s színtől m e g n e m k ü l ö n b ö z ­ tethető. Á r t a l m a t l a n és a l k a l m a z á s a igen e g y s z e r ű . N e m piszkít.

11284

Á r a 3 k o r o n a 8 0 fillér. I Budapesti főraktárrTörök J ó z s e f gyégysz.Király-u. i a l d U e t?«sAndrássy-út29.Kaphatóminden gyógyszertárban.

Postán utánvétellel vagy a pénz elő­ zetes beküldése után küldi a készítő:

Magyar királyi államvasutak nyári menetrendje, érvényes 1906 május 1-től. Bndapest nyugati pályaudvar—Párkány-Nána és vissza. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. | Szv. 1 Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Gyv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. 146 122 150 148 1404 152 134 116 154 156. 1136 156 123 ! 153 126 160 120 + 170 162 130 138 164 124 1406 166 +13!? +140 168 *118 1408 +172 i—m i i—m l—Hl i. ll i—in i—in i—in i - m 1--111 l—lll 1—111 1—111 1—111 1—111 1—111 1—111 1—111 1—in 1—111 1—111 1—111 1—in 1.11 1—111 1—111 1—111 1—111 I—m 1—111 1 - n i

Állomások Budapest ny. p. u. ind. Palota-Újpest t Vácz < Nagy-Maros « Párkány-Nána _ érk.

Szv. Szv.

Szv.

Szv.

Gyv.

m

615 633

655 711

720

600 612 érk. 652 725 806

601

Párkánv-Nána _ ind. Nagy SÍaros « Vácz « Palota-Újpest « Budapest ny. p. u. érk.

érk.

753 836

Szv.

Szv.

Szv. TVS/SZ. Szv.

Szv. "SzvTl i

Szv.

Szv. TSyv.

Szv.

415 425 520 431 1438 533 érk. 516 612. 545 614 érk.

Szv.

610 6ÜÜ érk.

620 655

tm 70a

m

7M 741 825 Sül

érk.

Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Gyv. Szv. 141 143 145 1407 217 147 *117 149 +131 123 151 1403 153 119 155a 155 133 103 157 159 187 +169 161 +135 l—III i—111 l—lll l—lll 1 111 1—111 l . l l 1—111 1—III 1.11 1—111 I—111 I—ni I—m i—ni I—ni i—in i—in 1—in 1—111 1—ni 1—ni i-m i-m 532 630 819 t 425. 452 824 1229 2 843 1145 5112 512 . 616 655 720 915 . 325 417 1222 109 . 512 614 651 726 754 857 949 300 458 1002 1037 1149 1239 106 512 609 2622 652 719 2731 741 832 854 156 349 342 347 522 532 1020 1050 1205 1255 413 525 625 635 705 735 745 800 810 845 910 925 120 140 210 305 355 405 540 545 Szv.

Állomások

érk.

805 850 920 935 1125 1135 1215 1225 110 215 220 230 320 822 905 (933 953 1140 H152 1231 11241 125 236 1243 338 érk. 953 1012 érk. érk. 1240 érk. 124 érk. 250 érk. 333 érk 1030 1043 . 119 157 318 410 érk. 1125 érk. érk. 354 500

Sr.

m

715.

8P0

721

m 902 érk.

750 804 844 érk. 912 Szv. Szv. 115 163 1—in 1—ni 339 427 , 503 '542 634 555 650 érk.

•

83.0. 1000 1022 1010 846 Í1015. 1043 1()5j> érk. f|058 1122. érk. 1139 1154 • 1202 1222

Szv.

Szv. Szv. Gyv. .Szv. 137 165 125 1405 167 1—in 1—111 I—m 1.11 I—Hl

fi2Q 825

623 657 737 750.

713 750

854 912.

959 804 2832 820 845 945 1015

M e g j e g y z é s e k : * Ezen vonalnál ai egy útra szóló szomszédos forgalmú menetjegyek érvénytelenek. — f Májas hó 20-tól bezárólag szeptember hó 9-ig vasár- és ünnepnapokon közlekedik.

Budapest keleti pályaudvar - B i c s k e é s vissza. BIT. Hív

28 i-m 620 649

O J T . OTT. BIT.

SZT. 1 BIT. OJT. Gyv. SZT. ö y r . S Í T . Gyv. SZT. 8lT. BIT.

m T i-m24° li-m8

20 M I I I-II M I M l I-II i-m i-n 735 645 800 815 850 855 1220 150 210 225 713 751 815 835 906 914 1238 206 226 244 907 915 1242 207 227 245 720 752 345 '819 830 945 1015 136 245 10 1302 1002

1304 4

Szv.

1902 16 1004 22 1008 1306 12* i-u M I I M I i-m i-m i-m i-m 300 430 650 715 822 9112 10211 315 450 705 72ü 851 1000 1055 452 732 1002 11122 553 822 11112 1202 yl

SZT. SZT. S i r .

Állomások

Sir.

Gyv. SZT. SZT.

SZT.

Gyr. Gyr. Gyv. SZT.

11* 1307 1005 1003 13

27 7 1901 i-m i-m i - m i i i 741 1135 54S 845 1225 651 659 749 834 348 954 1226 115 725 810 850 910 1015 1245 130

I-Ill I-III i-m [ M U

[ladapest k. p. n. ind." Uudapesl-K.-földérk. Hudapesl-K.-földind. Bicske _ _ _érk.

450 512 553 615

,502 507 617 640

III

r

S Í T . Brr. Gyv. SZT.I G T T . S z - .

1301 15 1007 21 I-II T-m i II i - m i-m 700 116 501 615 128 153 6Q£ 652 811 129 154 612 651 722 81S 210 145 625 712 755 815 1

I-II

9 1303 23 i-nil i- i-m 712 85S 9iü 851 922 10112 850 905 921 1012 905 920 950 llOÖ

1001 T-TT

Bndapest keleti pályaudvar—Hatvan és vissza. illomasoi Rudapesl k. p. u. ind. Péczel _ _ ind. Gödöllő _ érk. Gödöllő _ _ ind. Hatvan _ _ irk.

>zv. •315 i—ül

615 659 721 722 807 327

l—III Hatvan _ _ ind. Gödöllő _ érk. Gödöllő _. _ ind. Péczel ind. Dudapest k. p. n. érk.

222 312 350 421 52Q

Gyv.

Gyv.

332 i. ii 710

402 !

i. ii

740

I 745 745 815 329 i—Hl

m 515 600

848 405 i—in 422 522 522 535

Szv.

3181598 i-m i—in 745 810 827 850 900 901 949 Gyv.

1505 1. u 522 600 601 618 650

31
317 I—in

607 629 710

Szv.

Szv.

SZT.

310 408 30S i-m i-m i-m 935 935 1235 915 1019 117 939 1045 143 940 1047 145 1023 1140 237

Szv.

Gyv.

Szv.

szv.

Gyv.

Szv.

Szv.

Szv.

404

312

304

I.U

i — in

225 306 327 328 115

308 i-m

i—III

215

322 i-m 520 602 625

314

i—in 130

+326 i-m 250 333 356

Szv.

320

330« i-m 700 750 érk.

214 238

32 V.

">7V.

Szv.

Szv.

309

1509 i—m

311

307 i-m 755 844 845 907 945

i-m 520 626 628 650 736

518 709 711 733 •515

i—in

656 746 748 810 845

I 254 255 327

Szv. 319 I—III

1105 1127 1210

m330

I 409 410 443 —.Gyv. Gyv. 313 301 401 1—ni 1. II 1. II 1132 1217 110 2*1205 2*1251 206 208 230 1240 130 310

I

535 '612 722 özv.

321

•305

i—in

l—III

437 500 540

457 555 557 620 700

625 702 722 725 822

-m 815 852 920

Szv.

Szv.

"7JyvT

1510

406 i-m 910 1021 1050 1051 1122

1506 I. II

i-lll

815 '912 941

912 1021

+325 i-m

Szv. 407 I—in

Szv. 1507 l—Hl

Gyv. 303 1. ll

615 702 750

612 7ÜS 702 720 810

652 745 712 810 850

802 2*825

SZT.

Gyv. 403 1. n 850 2*921

1100 1125 Ilii 1112 1216 Szv.

Vv. 328 l - l II 1110 1200 1222 1222 122

323

Szv +315

I—III

i-m

925 95S 1025

902 1005 1002 1022 1110

910 1010 M e g j e g y z é s e k . Az esti 6 órától reggen 5 ón »9 perczig (erjedő éjjeli idő « perczek aláhúzásával van megjelölve. — Gv -v Gyors-vonat. — Sz.-v. — Szesiély-vonai. — V.-v. — Vegyes »oaat - Tv. « . - « - tetorvooat uesiélyszalhUssal. - » - Feltételes megállás, - f - csak felszállás, - 2 - csak leszállás. - .Gödöllőéi Budapest k. p. u között május 30-tól bezárólag szeptember 9 ig vasár»« ünnepnapokon az QUS.,1 felszállása ki Tan z á m . — c Június 1-tíl közlekedik. — e Csak hétköznapokon közlekedik l'tánnv»mas nem Jijaziaiik > F r a n k l i n - T á r s u l a t nyomdája, Budapest, I V . , E g y e t e m - u t c z a 4 . szám.

HAJÓHADUNK

A.FIUMEI

K I K Ö T Ő ^ E L Ő T T . — Jelfy Gyula fényképei.

Külföldi előfizetésekhez a postailag m e g ­ határozott viteldíj is csatolandó.