Érettségi témakörök ANGOL NYELV I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK

1.1.1. Érettségi témakörök

ANGOL NYELV Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. A követelmények az idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg. Európa Tanács

Érettségi vizsga

C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint B1 Küszöbszint A2 Alapszint A1 Minimumszint

Emelt szint Középszint

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása: Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót B2 folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer B1 vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű A2 és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről. A dokumentum az angol nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élő idegen nyelvben. Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Először a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtani szerkezetek felsorolása, valamint a szókincsre vonatkozó információk. A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szintű követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is. A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás először a középszintű, majd az emelt szintű vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhetőség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajták felsorolását.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK 1

1. Olvasott szöveg értése

1.1. Készségek

1.2. A szöveg jellemzői

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A vizsgázó képes az olvasási céloknak, A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben alkalmazásával a szövegben A2: - a lényeget (a szöveg célját) megérteni, - eseménysorokat követni, - kulcsinformációkat megérteni, B1: - a gondolatmenet lényegét megérteni, - véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, - egyes részinformációkat kiszűrni. B2: - a gondolatmenetet követni, - véleményeket, érvelést követni, - az információkat megfelelő részletességgel megérteni, - a szerző álláspontjára következtetni, - a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni. A vizsgarészben használt szöveg

A vizsgarészben használt szöveg

- autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, - tartalma, szerkezete, nyelve világos, - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. A2: - rövid, egyszerű, - hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: - rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, - hétköznapi nyelven íródott. B2: - hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, - konkrét vagy elvont témájú. - utasítások (pl. feliratok, használati 1.3. Szövegfajták utasítások), - tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), - levelek, - újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), - ismeretterjesztő szövegek, - egyszerű elbeszélő szövegek. - publicisztikai írások,

2

- (modern) szépirodalmi szövegek.

2. Nyelvhelyesség

2.1. Készségek


VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A vizsgázó képes A vizsgázó képes A2: - az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten, B1: - gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. B2: - változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A vizsgarészben használt szöveg vagy A vizsgarészben használt szöveg szövegrészlet - nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban, - autentikus, esetleg szerkesztett, - tartalma, szerkezete, nyelve világos, - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. A2: - rövid, egyszerű, - hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: - rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, - hétköznapi nyelven íródott. B2: - hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, - konkrét vagy elvont témájú.

3. Hallott szöveg értése

3.1. Készségek

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg alkalmazásával a szöveg A2: - témáját felismerni, - lényegét megérteni, - kulcsfontosságú szavait megérteni,

3

- legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni, B1: - gondolatmenetét nagy vonalakban követni, - egyes tényszerű részinformációkat megérteni. B2: - gondolatmenetét részleteiben is követni, - megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, - megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára. 3.2. A szöveg jellemzői



- autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, - egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, - akusztikai minősége kifogástalan, - hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: - hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, - lassú, de még normál beszédtempójú, - a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, - tisztán artikulált, - tartalmilag kifejezetten egyszerű, B1: - hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, - normál tempójú, - a standard kiejtés(ek)hez közel álló, - tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett. B2: - változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, - természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, - tartalmilag és szerkezetileg összetett. - közérdekű bejelentések, közlemények (pl. 3.3. Szövegfajták pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), - rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

4

- utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), - médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), - beszélgetések, telefonbeszélgetések, - műsorrészletek, - riportok, interjúk, - beszámolók. - általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

4. Íráskészség

4.1. Készségek

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), - a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt), A2: - a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, - az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, - egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, = a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, = néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló, B1: - ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, - meglévő szókincsét változatosan használni, - a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, - a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, - az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, - egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni. B2: - a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, - álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni, - a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával, összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, - a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.

5

4.2. Szövegfajták

- rövid, személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), - üdvözlőlap, - meghívó, - magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél. - olvasói levél, - cikk (diák)újság számára.

5. Beszédkészség

5.1. Készségek

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), - a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), - a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), A2: - saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, - egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, - kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás), - érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni, B1: - az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, - ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, - kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, - viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, - érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni. B2: - folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, - gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, - a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, - folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, - bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, - elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, - enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

6

B) TÉMAKÖRÖK Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint - A vizsgázó személye, életrajza, életének 1. Személyes fontos állomásai (fordulópontjai) - A család szerepe az egyén és a vonatkozások, család - Családi élet, családi kapcsolatok társadalom életében - Családi munkamegosztás, szerepek a - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők családban, generációk együttélése - Személyes tervek 2. Ember és - A másik ember külső és belső jellemzése társadalom - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága - Baráti kör (barátság, szerelem, házasság) - A tizenévesek világa: kapcsolat a - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek kortársakkal, felnőttekkel útkeresése - Előítéletek, társadalmi problémák és azok - Női és férfi szerepek kezelése - Az ünnepek fontossága az egyén és a - Ünnepek, családi ünnepek társadalom életében - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás - Öltözködés, divat kifejezése - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - A fogyasztói társadalom, reklámok - Hasonlóságok és különbségek az emberek - Társadalmi viselkedésformák között - Az otthon, a lakóhely és környéke (a 3. Környezetünk lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, - A lakóhely és környéke fejlődésének szórakozási lehetőségek problémái - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - A természet és az ember harmóniája - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk - A környezetvédelem lehetőségei és környezetünkért vagy a természet problémái megóvásáért? - Időjárás - Saját iskolájának bemutatása - Iskolatípusok és iskolarendszer 4. Az iskola (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Magyarországon és más országokban - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, - Hasonló események és hagyományok iskolai hagyományok külföldi iskolákban 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába - A munkavállalás körülményei, lehetőségei állás itthon és más országokban, divatszakmák - Napirend, időbeosztás 6. Életmód - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Az étkezési szokások hazánkban és más - Étkezési szokások a családban országokban

7

- Ételspecialitások hazánkban és más országokban

- Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziovos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

- A kulturált étkezés feltételei, fontossága - A szenvedélybetegségek - A gyógyítás egyéb módjai - A szabadidő jelentősége az ember életében - A művészet szerepe a mindennapokban

- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, - A könyvek, a média és az internet szerepe, internet hatásai - Kulturális események - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a - A motorizáció hatása a környezetre és a 8. Utazás, turizmus tömegközlekedés társadalomra - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Az idegenforgalom jelentősége - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés technika - A technikai eszközök szerepe a mindennapi - A tudományos és technikai fejlődés pozitív és életben negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Szerep Helyzet Áruházban, üzletben, piacon vevő Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában vendég Iskolában tanuló, iskolatárs Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban vendég, látogató, egy társaság tagja Országhatáron turista Orvosnál beteg, kísérő Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár ügyfél stb.) Szünidei munkahelyen munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, utas, útitárs villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Thank you very much/Thanks; emelt szinten: Thank you ever so much. It was so nice of you to do that stb.

8

Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Példa Excuse me. Pardon? etc. Good morning. Köszönés, elköszönés és arra reagálás Hello, Tom. Hi. Hello, how are you? Fine, thank you. And you? Good bye. See you later, etc. Bemutatkozás, bemutatás és ezekre My name’s ... reagálás Have you met Tom? Nice to meet you, etc. Telefonbeszélgetésnél megszólítás, XYZ, five two double one six eight. bemutatkozás, más személy kérése, Hello, this is Tom Smith speaking. elköszönés és ezekre reagálás Can I speak to Mr Jones? Speaking. Thanks for calling. Bye, etc. Magán- és hivatalos levélben Dear Tom, megszólítás, elbúcsúzás Dear Sir/Madam Best wishes Love Looking forward to hearing from you. Yours sincerely, etc. Szóbeli üdvözletküldés Give my regards to ..., etc. How are you? Érdeklődés hogylét iránt és arra How are you doing? Fine./OK./ Not very well, I’m afraid. What’s the reagálás matter? Actually, I’m suffering from..., etc. Köszönet és arra reagálás Thank you. Thanks. It’s very kind of you. You’re welcome. It’s all right. My pleasure, etc. Bocsánatkérés és arra reagálás I’m sorry. I do apologize. That’s all right. Never mind, etc. Gratuláció, jókívánságok és azokra Merry Christmas. reagálás Happy Birthday. Congratulations. Thank you. Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc. Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség

Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom

Példa It was most kind of you, etc. Sorry to hear that. I regret it, etc. Great I’m so glad, etc. That’s fine. I’m quite happy with that. That wasn’t very good. I’m tired of it, etc. I can hardly believe it. Amazig, isn’t it? etc. I’m looking forward to... I hope... I can hardly wait for..., etc... I’m worried about him.

9

It was really frightening, etc. I’m sorry to hear that. I’m disappointed, etc. Oh, no! I’m fed up with it, etc. I am sorry. Oh, dear. I’m sorry to hear that, etc.

Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség

Példa What do you think? I think it’s unfair, etc.

Are you interested in sports? I’m interested in ... I’m not keen on it, etc. Tetszés, nem tetszés I think it’s great. I don’t like it, etc. Valaki igazának elismerése, el nem You’re right. ismerése You’re wrong, etc. Egyetértés, egyet nem értés I agree. I doubt it. I don’t agree with it, etc. Helyeslés, rosszallás That was fine. It wasn’t very nice of you, etc. Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása I don’t think so. I’m afraid you are wrong, etc. Elismerés kifejezése, dicséret és arra That was really nice. reagálás Well done. Thank you, etc. Közömbösség I don’t mind, etc. Ígéret I promise. I’ll do it, etc. Akarat, szándék, terv I’d like an ice-cream. I’m going to buy a house, etc. Kívánság, óhaj I’d like to travel to ... I want to pay, etc. Képesség, lehetőség, szükségesség, I can understand French. kötelezettség He may be at home. People must sleep sometimes. I have to leave now. It’s time to go, etc. Bizonyosság, bizonytalanság She must be tired. I’m not sure, etc. Preferencia, érdeklődési kör I prefer tea to coffee. kifejezése, illetve érdeklődés ezek I’d rather have a rest. iránt What would you prefer? etc. Kritika, szemrehányás You had better stay at home. You shouldn’t have done it. 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság

Példa It’s a pen. The boy talking to Jane is my brother, etc. First he talked to his parents, then he phoned his friend. While waiting for the bus he saw an accident, etc. When will the plane land? At 6.40. How do you spell your name? J-O-N-E-S. Can you tell me the way to the station, please? etc. Did you see him? Yes, I did./No, I didn’t, etc. Do you know his name? I have no idea, etc. Can you tell me the way to ...? I’m afraid, I can’t, etc. He must be at home.

10

Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)

He can’t be there. Maybe he is right, etc. Do you know Peter? Yes, I’ve already met him, etc. I suppose I can come, etc. I remember saying that. I don’t remember where I put it, etc. I didn’t go walking because it was raining. We left early in order to avoid the traffic jam.

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás

Példa Could you give me a pen? Would you pass me the sugar, please? I’d like you to ..., etc. Keep off the grass. You must not smoke here, etc. Let’s go out tonight. Good idea. Why don’t we go to the cinema? I’d prefer to stay at home. I suggest going to Prague. I’d rather not, etc. I’ll have a Coke, please, etc. Would you like to come to a party? Yes, I’d love to. Let’s meet on Sunday. Sorry, I can’t make it ..., etc. Have some cheese. Thank you. Would you like another drink? No, thank you, etc. This doesn’t work. I have a complaint, etc. What shall I do? Why don’t you...? I think you should ..., etc. I think you shouldn’t ..., etc.

Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, May I go out? Yes, of course./I’m afraid, not, etc. megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc. Segítség felajánlása és arra reagálás Shall I carry it for you? That’s very kind of you, etc.

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Példa Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Sorry, what did you say his name was? Could you repeat it, please? etc. Nem értés Sorry, I don’t understand, etc. Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? etc. Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Could you speak a little more slowly, please? etc. Beszélési szándék jelzése I’d like to say/tell you ... I say..., etc. Téma bevezetése I’ll tell you what... The question is... The trouble is ..., etc. Témaváltás That reminds me... Talking of holidays ..., etc. Félbeszakítás Sorry to interrupt you. Can I say something? Could I come in here? etc. Megerősítés, igazolás Yes, sure... It is, isn’t it? etc. Körülírás To put it in another way, etc. Példa megnevezése A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus. If I had, say, an hour to wait, etc. Beszélgetés lezárása Right ...OK. Well, it’s been nice talking to you, etc.

D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS

11

1. Nyelvtani szerkezetek VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint A vizsgázó A vizsgázó A2: - általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban, - rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai, - a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait, B1: - megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban, - ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, - az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait. B2: - változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, - viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát, - szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, - árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait. A mellékelt lista tájékoztató jellegű, a nyelv természetéből adódóan nem teljes. Az alábbi táblázatban az egyes nyelvtani szerkezetek azon a szinten jelennek meg, ahol először megtanítjuk őket. A példák a használatnak ezt az egyszerű szintjét illusztrálják. Természetesen magasabb nyelvi szinteken az egyes nyelvi jelenségek összetettebb használata is megjelenik. Pl. Articles: Present Continuous:

A2 szint - He is at school. B1 szint - Being a teacher he spends half of his life at the school. A2 szint: I am watching television at the moment. B2 szint: She is always complaining about her teachers.

A középszintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel jelöljük azokat a szerkezeteket, amelyeket csak B1 szinttől kell produktívan használni. Ezek is előfordulhatnak azonban az A2 szintű feladatokban, de aktív használatuk nem szükséges a feladatok megoldásához. Az emelt szintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel szerepelnek azok a szerkezetek, amelyek produktív használata B2 szinten nem szükséges a feladatok megoldásához. KÖZÉPSZINT Nyelvtani szerkezet Articles (definite, indefinite, zero)

Nouns (singular and plural, countable uncountable)

Példa Iron is a metal. I love the seaside. He is at school. child, children, people, etc. How many disks have you got? a cup of tea, a piece of cake, etc. There are some pencils in the bag. Have you got any brothers? There’s some water in the vase. There isn’t any milk left. I haven’t got much time. He’s got a lot of friends.

12

Adjectives (regular and irregular, comparison)

good, better, best, etc. Tom is younger than Sue. She is the most intelligent of all. The town is less polluted now. I’m as tall as you. It’s too difficult. He isn’t old enough to drive. Possession It’s my life. Is this yours? I didn’t have many friends at school. He’s Kate’s brother. the corner of the room etc. Adverbs He drives fast. This is a problem everywhere in the world. I always make my bed. She has just arrived. on the left, at the top, at the bottom, in the background, Prepositions, prepositional phrases through the forest, along the river, etc. and, or, but, because, so, therefore, that’s why, Conjunctions, linking words although, etc. Forms of the verb (infinitives, gerund and participles) I don’t know how to get there. I like reading. Let me see, etc. Auxiliaries/Modal verbs I am singing. He has left. Where do you live? You should ask her. I can swim. May I open the window? He could swim at the age of two. Did you manage to pass the exam? I must read it. You needn’t come. Do we have to be there? Children mustn’t smoke. Present Simple When do you get up? I don’t drink milk. Present Simple Passive This car was made in Britain. Present Continuous Why is she crying? I am watching television at the moment. Present Perfect Simple Have you finished? I’ve lived here for 10 years. Present Perfect Passive The letters have been sent. Present Perfect Continuous I have been learning French for 10 years. Past Simple Where did you go yesterday? Past Simple Passive When was this house built? Past Continuous What were you doing at five yesterday? Past Perfect He realised what he had done. Future with will He’ll be 18 next month. OK. I’ll take the dog for a walk. I don’t think I’ll pass the exam. Passive Future The exhibition will be closed on Monday. Going to What are you going to do on Sunday? Look at the sky, it is going to rain. Reported Speech (with the reporting verb in the I don’t know where he lives. present) Tell him to stop it. Reported Speech (with the reporting verb in the past) She said she was tired. I asked him if we had met before. He told me he was very tired.

13

We’ll stay at home if it rains. If I had time, I would go to the Zoo.

Conditional Clauses 1st 2nd Conditional Clauses 3rd Relative clauses defining Relative clauses non-defining Time clauses with future meaning Clauses of purpose Wish Question-tags

If you had come, we would have had a good time. The book I am reading at the moment is very good. Shakespeare, who was a famous playwright, was born in Stratford. When Dad comes home, he’ll be angry with you. I helped him so that he could pass his exam. I wish I had a dog. He is a teacher, isn’t he? I’m a good girl, aren’t I? They went to the cinema, didn’t they? EMELT SZINT

Nyelvtani szerkezet Modal verbs with perfect infinitive

Future Continuous Future Perfect Past Perfect Continuous Present Continuous Passive Past Continuous Passive Participle clauses

Would (past habits) Wish (state verbs/action verbs) Wish (unfulfilled actions) Gerund and infinitive in idiomatic expressions,

Conditionals - mixed type Inversion (for emphasis)

Subjunctive

Példa You should have told her. They may have come home. It must have been a very good holiday. This time tomorrow I’ll be flying over the ocean. By the end of this year they will have been married for 20 years. I was tired. I had been working all day. Our flat is being redecorated. We had to climb the stairs because the lift was being repaired. Preparing for my test, I reviewed the last three chapters. Having finished lunch, we went back to work. I would go to the river every day when I was a young girl. I wish you would help me. I wish I hadn’t said that. It’s no use talking to him. There’s no point in waiting here. If we are to catch the train, we should leave immediately. He went there only to find that everybody had left. If we had bought a map, we would know where we are. Hardly had he arrived when he had to leave again. Not only did he arrive late, but he also forgot to bring a present. She insisted that she help her. It’s funny that you should say that. I suggest he go home. We had better go home now. I would rather have some coffee. I would rather you didn’t do this. It’s time we went home.

2. Szókincs VIZSGASZINTEK Középszint A vizsgázó A2:

Emelt szint A vizsgázó

14

- megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben. B1: - megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével, - jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák, - a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt. B2: - megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról, - a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, - kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt. A vizsga szókincsének alapjául a mai angol köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.

BIOLÓGIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY 1. Bevezetés a biológiába TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

1.1. A biológia tudománya Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a Fogalmazza meg a különbséget a feltevés Vizsgálati szempontok faj, de ennél nagyobb rendszertani (hipotézis) és az elmélet (teória) között. kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élővilág Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a fejlődéstörténete alapján. szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót. Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon Vizsgáló módszerek kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet Ismertesse a modellalkotás lényegét. elemezni. 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1. Az élő Értelmezze működő rendszerként az élő rendszerek szervezeteket. Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és Fogalmazza meg az élő rendszerek biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, általános tulajdonságait: anyagcsere, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, 1.2.2. Szerveződési szervrendszer, egyed, populáció, társulás, alkalmazkodás, belső egység, időzítő és szintek biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a irányító mechanizmusok (biológiai óra), magasabb szerveződési szintek működései növekedés, szaporodás, öröklődés és magukba foglalják az alacsonyabb öröklődő változékonyság, evolúció, szintűekét, de azokból nem vezethetők le halandóság. Hozzon példákat ezekre.

15

(pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei). 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív jelentőségét. Végezzen el egyszerű anyagainak szerepét az életfolyamatokban plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia és a katalizátor Magyarázza a kromatográfia elvi alapját. fogalmát. Ismertesse az enzimek előfordulását (minden Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket sejtben működnek), az enzimműködés az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Nalényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza K pumpa), illetve az ATP szintézist az összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium). (testhőmérséklet, pH - ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az betegséget (pl. tejcukor-érzékenység), ismerje enzim működéséhez szükséges optimális megnyilvánulásuk megelőzhetőségét. kémhatást és hőmérsékletet mutatja be.

2. Egyed alatti szerveződési szint TÉMÁK


Emelt szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő 2.1.1. Elemek, ionok szervezetben. szervezetben. Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+3+, Ismertesse a Na+, K+, Cl-, NO2-, NO3-, HCO3-, a CO32- ionok természetes PO43- ionok természetes előfordulásait. előfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. 2.1.2. Szervetlen Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia molekulák jelentőségét az élővilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai 2.1.3. Lipidek hozzon rá köznapi példákat. szteránvázasak. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje el a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai Magyarázza, hogy mi az összefüggés a védelem), és hozza ezt összefüggésbe a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. és fotokémiai szerepe között a növényekben Magyarázza a foszfatidok polaritási (karotin, xantofill) és az ember látási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a folyamatában (A-vitamin, rodopszin). biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására. Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció 2.1.4. Szénhidrátok (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi fogalmát, hozzon rá példákat a

16

példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.

makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést. Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Ismertesse és ismerje el a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék 2.1.5. Fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék Mondjon példákat a mindennapi életből a (hősokkfehérjék) működését a sejt öngyógyító fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- folyamataival. és hússütés). Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémek, mechanikai hatás). Magyarázza, hogyan rejlik a DNS Ismerje fel a nukleotidok és a 2.1.6. Nukleinsavak, szerkezetében az információhordozó, örökítő nukleinsavak általános, cukorbázis-foszfát nukleotidok (önmegkettőződő) szerep. egységekből felépülő molekulavázát. Ismertesse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét. Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete). 2.2. Az anyagcsere folyamatai Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa 2.2.1. Felépítés és össze az élőlényeket energiaforrás lebontás kapcsolata szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és Cforrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. 2.2.2. Felépítő Ismertesse e folyamatok lényegét Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények folyamatok (reduktív, energia-felhasználó) és helyét. nitrogénforrásait. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).

17

2.2.3. Lebontó folyamatok

Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, Ismertesse a glikolízis összesített bruttó egyenletét. egyenletét, helyét. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse a szállítómolekulához kötődését, a szén-dioxid mindennapi felhasználását. keletkezését, a folyamat helyét. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végső oxidáció során a Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és szállítómolekulához kötött H molekuláris átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. formájában kiválasztódik, vagy más Ismertesse a folyamat helyét a sejtben. aminosavba kerül. Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, 2.3. Sejtalkotók (az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, eukarióta sejtben) sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, Ismertesse a passzív és az aktív szállítás határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és mechanizmusát, végrehajtóit (kettős 2.3.1. Elhatárolás felépítésének általános elvét. Hasonlítsa lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, össze a passzív és az aktív szállítás pumpák), hajtóerőit. lényegét (iránya, energiaigénye). Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a 2.3.2. Mozgás mozgásokra az emberi szervezetben. sejtvázzal. Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a 2.3.3. Anyagcsere belső felesleges anyagok lebontásának színtest szerepét (biológiai oxidáció, lehetőségét (lizoszóma). fotoszintézis). Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi 2.3.4. Osztódás szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot. Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat Értelmezze a K-Na-pumpa fontosságát. külső és belső ingerekre (valamilyen belső 2.3.5. A sejtműködések Magyarázza a programozott és nem anyag koncentrációváltozása, működésének vezérlése programozott sejthalál különbségét. megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy Hozzon ezekre példákat. elektromos változás).

3. Az egyed szerveződési szintje TÉMÁK


Emelt szint

3.1. Nem sejtes rendszerek

3.1.1. Vírusok

Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia).

18

Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Hasonlítsa össze a priont a vírussal.

3.2. Önálló sejtek Hasonlítsa össze a baktérium és az Hozzon példát kemo- és fototróf, valamint eukarióta sejt szerveződését. auto- és heterotróf baktériumokra. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, Ismertesse a baktériumok DNS-ének ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jellemzőjét, és a baktériumok ivaros jellegű jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos folyamatait. anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat. Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és 3.2.2. Egysejtű felépítő anyagcseréjét: amőba, a Ismertesse az endoszimbióta elméletet. eukarióták papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket Elemezzen az egysejtűek életmódjával fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. összefüggő kísérleteket. 3.3. Többsejtűség Magyarázza, hogy a testszerveződés és az Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket 3.3.1. A gombák, anyagcsere-folyamatok alapján miért és az állatokat (életszakaszok típusa, növények, állatok alkotnak külön országot az élőlények haploid és diploid szakasz hossza, elkülönülése természetes rendszerében a növények, a ivarsejtképzés, spóraképzés). gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, 3.3.2. Sejtfonalak spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a 3.3.3. Teleptest és Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák zöldmoszatok egy részére (pl. álszövet kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését jellemzőit. és társulásokban elfoglalt helyét. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket. 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.2.1. Baktériumok

19

Tudja, hogy a növényvilág fejlődését 3.4.1. A növényvilág főbb befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a csoportjai a szervi szárazabb élőhelyeken való szaporodás differenciálódás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni szempontjából a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében független szaporodás), hozza ezeket az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és összefüggésbe a szárazföldi élethez való ennek fejlődéstörténeti jelentőségét. hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettős hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi megtermékenyítés folyamatát. élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. 3.4.2. Az állatvilág főbb Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, csoportjai a szervi az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, differenciálódás légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet szempontjából kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gyűrűsférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejűek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat. 3.4.3. A növények szövetei, szervei Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó - Szövetek szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat. Jellemezze a gyökér, a szár, a levél Ismertesse a gyökér, a szár és a levél - Gyökér, szár, levél felépítését és működését, módosulásait. alapfunkcióit. Mondjon példát módosult szervekre. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és Kövesse egy talajból felvett vízmolekula egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár atomjainak sorsát a növényben. keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai Magyarázza a fás szár kialakulását, az hajtóerőit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár évgyűrűk keletkezését. és levél felépítésével.

20

Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és Értelmezze, hogy a gázcserenyílások működése értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, útját színes tintába mártott fehér virágú turgorával és az ozmózis jelenségével. növényen. Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxidmolekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet. Ismertesse a virág biológiai szerepét és Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság részeit. Ismertesse az egyivarú és a virágképzésben betöltött szerepét az eredeti - Virág, termés kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. növény fogalmát. honosítás) nappalhosszúságával. Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei között. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse a hormonok szerepét a növények Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás életében, értelmezzen az auxin hatására előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád). főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés). 3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése Magyarázza, hogy milyen működésekre Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a specializálódtak a következő szövetek: következő szöveteket: többrétegű - Szövetek hámszövet (működés és felépítés szerint is), elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez csontszövet, üvegporc, emberi vér. hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a - Szaporodáshímnősség és a váltivarúság, az ivari egyedfejlődés kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, - Viselkedés komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

21

4. Az emberi szervezet VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 4.1. Homeosztázis

Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.

Emelt szint Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist.

4.2. Kültakaró Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását. Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a 4.2.2. Szabályozás testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban. Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás 4.2.3. A bőr gondozása, egészségtani vonatkozásait, a védekezést. védelme Tudja, mit jelent a bőr tisztán tartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni. 4.3. A mozgás 4.3.1. Vázrendszer Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget. Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai 4.3.2. Izomrendszer izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. 4.2.1. Bőr

22

Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak.

Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). szüntethető meg az izomláz. Értelmezze a Ca2+-ion és az ATP szerepét. Értse az izomláz kialakulásának okait. Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás 4.3.3. Szabályozás mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. alapvető háttere az izomtónus. Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi 4.3.4. A mozgás és elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, mozgási rendszer rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, egészségtana bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. 4.4. A táplálkozás Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse 4.4.1. Táplálkozás folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, 4.4.2. Emésztés tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedvtermelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja 4.4.3. Felszívódás működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a 4.4.4. Szabályozás folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, szövetekbe történő beépülésig, illetve a hányás, nyelés). felhasználásig. Ismertesse az egyes vitaminok élettani Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés jelentőségét. (D-, E-, K-, A-, B1--, B6-, B12-C fogalmát. vitamin és folsav). Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát. hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár.

23

Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal. Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán 4.4.5. Táplálkozás feltüntetett összetevőket és magyarázza a egészségtana lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnakszükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait. 4.5. A légzés 4.5.1. Légcsere Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légző-mozgásokkal kapcsolatos légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a nyomásváltozásokat bemutató grafikont. léghólyagocskákat. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzőműködéseket. Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a 4.5.2. Gázcsere belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. Tudja, mely porcok között feszülnek ki a Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: hangszalagok. pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. 4.5.3. Hangképzés Tudja, mitől függ a keletkezett hang Ismertesse a hangszalagok szerepét a erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangképzésben. hangszínt. Ismertesse a tüdőben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomásviszonyok figyelembevételével). Magyarázza, hogy a légzés Ismertesse a légzésszabályozásban a 4.5.4. Szabályozás szabályozásában milyen szerepet játszik a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok vér szén-dioxid koncentrációja. szerepét. 4.5.5. A légzés és a Ismertesse az orron át történő belégzés légzőrendszer Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a előnyeit a szájon át történő belégzéssel egészségtana légmell és a keszonbetegség kialakulását. szemben. (elsősegélynyújtás) Ismertesse a légzőrendszert károsító Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák tényezőket és a légzőrendszer gyakori felületi feszültségét a dohányzással.

24

betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására. 4.6. Az anyagszállítás Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: 4.6.1. A testfolyadékok a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes fehérje). Ismertese, hogy mi okból elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma változhat a vér kémiai összetétele (pH, fő alkotórészeit és jelentőségüket. glükózszint). Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a trombi, a fibrin, a kalciumion szerepét a normál értéktartománytól az eltérés okait, és véralvadás folyamatában, tudja, hogy a következményeit. folyamathoz K-vitamin szükséges. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. kialakulásával. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a 4.6.2. A szöveti nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék Ismertesse a nyirokrendszer felépítését. keringés szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, különböző szervekben: vese, vékonybél, agy, funkcióját az anyagcserében. máj. Ismertesse a szövetnedv áramlási Értse a nyirokkeringés lényegét, a mechanizmusát a vérnyomás és a nyirokcsomók jelentőségét plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján. Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló 4.6.3. A szív és az görbéket. Ismertesse a szívfrekvencia, Ismertesse a szív felépítését és működését. erek verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvető számításokat ezekkel az adatokkal. Értelmezze, milyen tényezők segítik a vénás áramlást. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét. Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar4.6.4. Szabályozás emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és kamrai csomó helyzetét, funkcióját. vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. Ismertesse a helytelen életmód hatását az 4.6.5. A keringési rendszer érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a egészségtana, vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az elsősegélynyújtás infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.

25

4.7. A kiválasztás 4.7.1. A vizeletkiválasztó Hasonlítsa össze a kiválasztás és az rendszer működése elválasztás funkcióját

Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Ismertesse a kiválasztás három fő Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. kiválasztás (exkréció). Ismertesse a nefron működését: vesetestecske Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. szűrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, tokban és a csatornában lévő folyadék, hormonok. valamint a vizelet összetétele alapján. Ismertesse a vazopresszin (ADH) és Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a 4.7.2. Szabályozás aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és vizelet összetételét és mennyiségét. sóháztartás szabályozásában 4.7.3. A kiválasztó Magyarázza, hogy egészséges emberben miért szervrendszer nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. egészségtana Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét. 4.8. A szabályozás Ismertesse különböző korok elgondolásait, Hasonlítsa össze az irányítás két modelljeit az idegrendszer működéséről 4.8.1. Idegrendszer alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép). - Információelméleti Értse a visszacsatolások szerepét a vonatkozások szabályozásban Ismertesse az idegsejt felépítését, Magyarázza a kémiai és az elektromos - Sejtszintű változatosságát és funkcióját (az ingerület potenciálok összefüggését az folyamatok keletkezését, vezetését, valamint más ionmozgásokkal. sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő idegsejt membránpotenciáljának változásai az potenciál kialakulásának feltételeit. axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál példával igazolja, hogyan változhat ez meg a hullámsorozat szaporaságában kódolt. külső és belső környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza Ismertesse az ingerület átadásának a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag - Szinapszis lehetséges típusait (szinaptikus, nem (vagy más molekulák) és a receptor szinaptikus). kölcsönhatásával. Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás. Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán - Az idegrendszer kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a aktivitásának funkcióját (biológiai általános jellemzése testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer ritmusok). jelentését.

26

Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. mozgatóidegsejt) Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. funkcióit (táplálkozás, szigetelés), hozza Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör összefüggésbe az ingerület vezetési fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni sebességével és az SM (szklerózis multiplex) a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek betegség kialakulásával. reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő idegrendszer hierarchikus felépítését. funkcióiról. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező - Gerincvelő mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját. Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány metszetén az agy részeit (agytörzs/nyúltvelő, működéseit, az agykéreggel való kapcsolatát - Agy híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hozza összefüggésbe az alvásébrenléttel és a hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével. Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg központjaiban már előzetes feldolgozás is - Testérző rendszerek sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését történik (pl. talamusz = kéreg alatti jelenti. látóközpont). Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek működésének általános - Érzékelés elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek Ismertesse a szem részletes felépítését és - Látás működését, a szemüveggel korrigálható működését (sugárizom működése, csapok, fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog pálcikák elhelyezkedése, működése). lényegét. Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősségszíntévesztés, a látásélesség és a térbeli érzékelés fizikai és élettani alapjait. tájékozódás vizsgálatára. Ismertesse a látórendszer kapcsolatait az Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. egyensúlyérzékkel. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismertesse a hallószerv részletes felépítését - Hallás és Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a és működését (Corti-szerv, alaphártya, egyensúlyérzés belső fül részeit. szőrsejtek).

27

Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító-pszichés hatását. Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, három félkörös ívjárat szerepét. izomorsó, ínorsó) működését. Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén- Kémiai érzékelés dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos - Testmozgató mozgások szerveződésében az agykéreg és a rendszerek kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. Értelmezze milyen folyamatok Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a - Vegetatív érző és szabályozását jelenti a vegetatív működés, paraszimpatikus idegrendszer anatómiai mozgató rendszerek hogyan valósul ez meg. hasonlóságait és különbségeit. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a Ismertesse, hogyan valósul meg bél, a szív és a vérerek szimpatikus és szervezetünkben a keringés, és a paraszimpatikus befolyásolásának testhőmérséklet szabályozása. következményeit. 4.8.2. Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai Ismertesse az emberi viselkedés Hasonlítsa össze az öröklött és tanult - A magatartás elemei evolúciós (genetikai), ökológiai, magatartásformákat. kulturális alapjait. Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek - Öröklött elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió). Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés - Tanult elemek és belátásos tanulás kutatására irányulnak. megváltozása alapján. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomásnövekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítéselkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.

28

Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat - Emlékezés (szenzoros, rövid távú, hosszú távú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait. Hozzon példákat a társas kapcsolatokban Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. - A társas viselkedés megnyilvánuló vonzódás és taszítás ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. alapjai lehetséges okait (csoportos kohézió, verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, csoportszelekció, rokonszelekció). fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), alturizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi - Pszichés fejlődés fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát 4.8.3. Az idegrendszer Ismertesse az életmód szerepét az az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza egészségtana idegrendszeri betegségek kialakulásának összefüggésbe a pszihoszomatikus megelőzésében. Ismertesse a betegségek kialakulásával. stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Magyarázza, hogy személyiségtényezők, Tudja a fájdalomcsillapítás néhány módját, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is ezek esetleges veszélyeit. hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia). Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, megbetegedés lényegét. agyvérzés. Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb - Drogok csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében. Ismertesse a hormonrendszer működésének Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon 4.8.4. A hormonrendszer a lényegét, a hormontermelést és más szervben más hatást fejthet ki szabályozását. (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az hormonok a szervezet szénhidrát- Hormonális idegrendszer működését, tudja, hogy a anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, működések hormonok hathatnak a viselkedésre is. glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálcium-anyagcseréjét. Ismertesse az ember belső elválasztású Ismertesse az alábbi hormonok termelődési mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi - Belső elválasztású helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonok termelődési helyét és hatását: mirigyek hormonjai, hipotalamusz hormonjai, inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, mellékvesekéreg hormonjai. oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belső környezet állandóságának a Tudja, hogy hormon nem csak belső biztosítását az inzulin, trioxin és az adrenalin elválasztású mirigyben jöhet létre, termelésén keresztül. Ábra alapján - a gyakorlatilag minden szerv képes előállítani pajzsmirigy példáján - elemezze a hormont. hormontermelés szabályozásának alapelveit. Ismertesse a hormonhiányból vagy - A hormonrendszer Ismertesse a cukorbetegség lényegét, túltermelésből eredő rendellenességeket, a egészségtana tüneteit és kezelési módjait. növekedési hormon példáján.

29

4.8.5. Az immunrendszer Értelmezze az antitest, antigén, immunitás Hasonlítsa össze a nem specifikus és - Immunitás fogalmát. specifikus immunválaszt. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit Magyarázza a rendszer működésének a (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a memóriasejtek szerepét a másodlagos módját, felismerését, az immunglobulinok immunválasz kialakításában. jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, Ismertesse a vérszérum fogalmát. kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny Ismertesse az autoimmun betegségek eredetét. létezéséről és lényegét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. - Vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat - Az immunrendszer Ismertesse a láz védekezésben betöltött egészségtana szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés Ismertesse a férfi és női nemi szervek 4.9.1. Szaporítószervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség, Magyarázza a magzati és anyai 4.9.2. Egyedfejlődés szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a vérkeringés kapcsolatát. méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait. - A szaporodás, fejlődés Ismertesse a családtervezés különböző módjait, egészségtana terhességi tesztek lényegét, a

30

terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét.

5. Egyed feletti szerveződési szintek TÉMÁK


5.1. Populáció

Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését.

Emelt szint Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínűség, az előfordulási gyakoriság fogalmát.

Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, értelmezze a környezet eltartó képességének egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás). fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia (gradáció) majd összeomló létszámú fogalmát a környezet állandóságával, az populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági élőlény élettartamával és testnagyságával. szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, Magyarázza ezeket grafikus ábrán. a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen 5.1.1. Környezeti és élő), a környezet időbeli (periodikus és Ismertesse a környezet kitettségtől függő kölcsönhatások előrehaladó) és térbeli (horizontális, változását. vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az minimum, maximum, optimum, szűk és tág élettani és az ökológiai optimum, az élettani tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor és ökológiai niche különbségét. szervezetekkel. Ismertesse és magyarázza a hasonló igényű Esettanulmány alapján ismerjen fel populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). összefüggéseket a környezet és az élőlény Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai tűrőképessége között. sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal. Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérsékletének az összefüggését. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői - a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj - hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja.

31

Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. 5.1.2. Kölcsönhatások Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a Példákon keresztül mutassa be az állatok - Viselkedésbeli rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas és az ember kommunikációja közötti kölcsönhatások kapcsolatok, párosodási rendszerek különbségeket, az emberi nyelv (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés sajátosságait. típusait. Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés Tudjon ezekre példát hozni, illetve kialakulásának csoportszelekciós és példákból ismerje fel ezeket. rokonszelekciós hipotézisét. Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetéről, szerepéről, kiváltó okairól, megszüntethetőségéről. Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az Hozza kapcsolatba a táplálkozási és - Ökológiai antibiózis, az élősködés és a táplálkozási élősködő kapcsolatokat a populációk kölcsönhatások kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és létszámváltozásaival. növényi példákkal. Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek. 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1. Az Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, Értelmezze a szintezettség kialakulásának életközösségek értelmezzen egy ökológiai mintázatot okát. jellemzői bemutató ábrát. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a Magyarázza az életközösségek időbeni kezdő (pionír), a zárótársulás és a leromlás változásait. (degradáció) fogalmát. Értelmezze a változások természetes és ember Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, által befolyásolt folyamatát, ismertesse a hogyan változik az életközösség a szukcesszió szennyezés csökkentésének lehetőségeit. folyamatában. Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása). Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: 5.2.2. Hazai (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös életközösségek uralkodó állat- és növényfajok, ligeterdő, nyáras-borókás. szintezettség, időbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére Ismertesse és értékelje az ember szerepét használja a növényismeret- és állatismeret átalakításukban (természetes erdők könyveket. faültetvények, folyószabályozás, legeltetés). Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést. Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő mutassa be az életközösségek előrehaladó fajok természetvédelmi jelentőségét. változásait. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk rá példát. okait, jellemző fajait. 5.3. Bioszféra Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként - Globális folyamatok Ismertesse a városok ökológiai hatásait. (Gaia).

32

Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószerIsmertesse a közlekedés (úthálózat) fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, ökológiai hatásait. vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre Földön anyagi- és energetikai korlátai (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés problémák között tartjuk számon a fogalmát. népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerekóceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, 5.4. Ökoszisztéma értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként Értelmezze, és példák segítségével mutassa Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak be a termelők, a lebontók és a fogyasztók kölcsönös egymásra utaltságát, a 5.4.1. Anyagforgalom szerepét az életközösségek ragadozók szerepét a társulás anyagforgalmában és energiaáramlásában. stabilitásának fenntartásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és Elemezzen táplálékhálózatot. hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és madarak szerepét, a biológiai ciklusból való kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek kilépés lehetőségét (foszfátüledék). keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban. Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában. Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyedszám fogalmát. Értelmezzen „ökológiai 5.4.2. Energiaáramlás produkció és energia piramist”. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényezőktől. Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a 5.4.3. Biológiai populációban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) sokféleség és az ökoszisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma). Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a 5.5. Környezet- és mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális természetvédelem és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát.

33

Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (adók, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, - Levegő tiltás, határérték, bírság, polgári per). nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, Fogalmazza meg véleményét ezek korom, por, halogénezett szénhidrogének). hatékonyságáról. Ismertesse a savas esők okát és Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés következményeit. káros hatásai bizonyítására. Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az - Víz ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a „közműolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről. Ismertesse a hagyományos és az „alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának - Energia, sugárzás lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről. Magyarázza meg a talajerózió okait, - Talaj csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés - Hulladék előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció TÉMÁK


Emelt szint

6.1. Molekuláris genetika Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. Használja a kodonszótárt. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai Magyarázza a baktériumok felhasználását kód általános érvényű. emberi fehérje előállítására. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez. Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros A kodonszótár segítségével vezesse le 6.1.2. Mutáció szaporodást, mint a genetikai különböző típusú pontmutációk változékonyság forrásait. következményeit az aminosavsorrendben. 6.1.1. Alapfogalmak

34

Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, albinizmus genetikai hátterét, hatásait. közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, Ismertessen példát az emberi népességben hatását, kezelésének módját (diéta). többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a genommutációkat (ploidiák). rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Tudja, hogy a Down-szindróma a Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek kromoszómák számbeli rendellenessége. szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre Ismertesse kialakulásának kockázati példákat. tényezőit. Indokolja, hogy különböző felépítésű- és működésű testi sejtjeink miért hordoznak 6.1.3. A génműködés azonos genetikai információt. Magyarázza, Ismerje fel ábra alapján a laktóz-operon szabályozása hogy miért nem mindig aktív minden gén. részeit, értelmezze szerepüket. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló Tudja, hogy az eukarióta sejt génműködésének jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, a szabályozásában erősítő és kioltó faktorok méhnyakrák), korai felismerésének vesznek részt. jelentőségét. 6.2. Mendeli genetika Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta Értelmezze Mendel kutatási módszerét, 6.2.1. Minőségi és heterozigóta, genotípus és fenotípus hozza összefüggésbe a valószínűség és jellegek fogalmakat. gyakoriság fogalmával. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait Adja meg Mendel következtetéseinek (dominánsrecesszív, intermedier és érvényességi korlátait, ennek okait kodomináns). Ismertesse a tesztelő (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés). keresztezésből levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, Magyarázza miért alkalmas alanya az illetve recesszíven öröklődő jellegeket. ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- három-három alléljával, és letális alléllal és AB0-vércsoportok öröklődését. kapcsolatos számításokat végezni. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit Legyen képes családfa alapján következtetni (családfaelemzés). egy jelleg öröklésmenetére. Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar Értelmezze és elemezze a nemhez kötött meghatározásában. Ismertesse a öröklést a vérzékenység és a színtévesztés génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a példáján. legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon Ismertesse a génkapcsoltság tényét, következtetni a második utódnemzedék magyarázatát (azonos kromoszóma). arányaiból. Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére. Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését. Ismertessen öröklődő mennyiségi Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a 6.2.2. Mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az mennyiségi jellegek eloszlása a jellegek élővilágban és az emberi öröklésben. populációban normáleloszláshoz közelít. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és Ismertessen módszereket az öröklött és a a minőségi jellegeket kialakító gének környezeti hatások szétválasztására (ikervizsgálat, hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). környezetváltoztatás).

35

Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével. 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok Tudja, hogy a populációk genetikai Lássa a matematikai modell és a 6.3.1. Ideális és reális szempontból allél- és genotípus megfigyelhető biológiai folyamatok populáció gyakoriságokkal jellemezhetők. összefüggését. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a Értelmezze az ideális populáció fogalmát, populációk genetikai változatosságának forrását. feltételeit. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja gén 2 allélos számítások esetén. össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának Értelmezze a születési és halálozási ráta természetvédelmi jelentőségét. fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés). 6.3.2. Adaptív és nem Ismertesse a természetes szelekció darwini Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű adaptív evolúciós modelljét. párválasztás biológiai hatásait. folyamatok Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Ismertesse az élő Tudjon példákat említeni az evolúció kövület fogalmát, hozzon rá példát. közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, Ismertesse a pollenanalízis és az lenyomat, lerakódás). évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket. Ismertesse az ugrásszerű (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehetőségeit. Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte). Értelmezze, hogy miért jelenthet a 6.3.3. Biotechnológia Ismertesse a klón fogalmát. háziasítás genetikai beavatkozást. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot. Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, 6.3.4. Bioetika alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját. 6.4. A bioszféra evolúciója

36

6.4.1. Prebiológiai Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai Indokolja az élő sejt kialakulásához vezető evolúció és kémiai evolúció előzte meg. lehetséges lépéseket. Ismertesse az élőlények anyagainak Ismertesse Miller kísérletét és annak kialakulására vonatkozó elméleteket. jelentőségét. Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti automatikusan az élő rendszerek kialakulását. Ismertesse a korai emberfélék és a Homo 6.4.2. Az ember Tudja összehasonlítani az emberszabású nemzetség evolúciójának főbb lépéseire evolúciója majmok és az ember vonásait. vonatkozó elképzeléseket. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

ÉNEK-ZENE A részletes követelmények használata és felépítése A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten. A középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsga követelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére. Az emelt szintű érettségi vizsga követelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni. Az ének-zene érettségi vizsga azonban nem vállalhatja a hangszeres tudás mérését. Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz. A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák. A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de bizonyos mértékben meghaladják azt, mivel a kerettanterv ének-zene tantárgyból csak 10. évfolyamig tartalmaz tantervi követelményeket. Az érettségivizsga-követelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, a 11-12. évfolyamon az iskolának további - törvénybe foglalt - óraszámokat kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára mind közép-, mind emelt szinten. A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY 1. Reprodukálás TÉMAKÖR 1.1. Éneklés,

VIZSGASZINTEK Középszint A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás (Szemelvények a Műjegyzékben)

37

Emelt szint

1.1.1. Népzene

1.1.2. Műzene

Középkor

Reneszánsz Barokk

Huszonnégy népdal előadása szöveggel, Harmincnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből. emlékezetből. Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú Ezen belül harminc magyar népdal (eltérő és más-más tájegységről gyűjtött), két stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala különböző nemzetiségi és két más nép népdala található. található. A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. A A magyar népdalokat több versszak esetén nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala legalább kettő versszakkal kell előadni. eredeti nyelven is előadható. A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható. eredeti nyelven is előadható. Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése. Egy szillabikus és egy melizmatikus Egy szillabikus gregorián dallam éneklése gregorián dallam éneklése latin szöveggel, latin szöveggel, emlékezetből. emlékezetből. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel Modális hangsorok éneklése szolmizálva. emlékezetből. Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből. Egy históriás ének szöveges megszólaltatása Egy ungaresca dallam éneklése emlékezetből. szolmizálva, emlékezetből. Egy virágének előadása szöveggel emlékezetből.

Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel. emlékezetből. Három szemelvény éneklése emlékezetből Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése szolmizálva. kottából, tanári zongorakísérettel. Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel decimáig, felismerésük hallás után. Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással. Haydn, Mozart és Beethoven egy-egy Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, Bécsi klasszika dalának éneklése emlékezetből, tanári tanári zongorakísérettel. zongorakísérettel. Három téma éneklése szolmizálva emlékezetből. Egy magyar szöveges verbunkos dallam Egy magyar hangszeres verbunkos dallam éneklése emlékezetből. éneklése kottából, szolmizálva. Periódus terjedelmű, hangnemi kitérést Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei tartalmazó vagy moduláló dallam lapról idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig). olvasása 3#-3b-ig). Hármashangzatok és megfordításaik ismerete. Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva szolmizálva és hangnévvel (3#-3b-ig). Domináns szeptimakkord és megfordításainak ismerete, éneklése alaphelyzetben szolmizálva és hangnévvel (3#-3b-ig). Két szerző egy-egy dalának éneklése Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, Romantika szöveggel emlékezetből, tanári tanári zongorakísérettel. zongorakísérettel. Két szerző egy-egy művéből téma éneklése szolmizálva, kottából. Moduláló középnehéz dallam lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig).

38

Századforduló

XX. századi és kortárs zene

Egy zenemű részletének éneklése kottából Két szemelvény éneklése szolmizálva szolmizálva. vagy hangnévvel kottából. Egészhangú skála éneklése hangnévvel. Egy Bartók kórusmű előadása kottából Egy-egy téma éneklése szolmizálva (kamaraéneklés). kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán Egy Kodály kórusmű előadása kottából műveiből. (kamaraéneklés). A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon Középnehéz dallam lapról olvasása választva: szöveggel vagy szolmizálva 3#-3b- hangnévvel vagy szolmizálva. ig).

1.2. Műelemzés 1.2.1. Népzene

Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.

1.2.2. Műzene Egy énekelt világi egyszólamú dallam elemzése kotta alapján (ritmus, dallam, szöveg sajátossága, kapcsolódása). Egy világi vagy egy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján. (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok). Az egyik énekelt mű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok). Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján.

Középkor

Reneszánsz

Barokk Bécsi klasszika

2. Befogadás TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, 2.1. Zenetörténet hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések). A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új 2.1.1. Népzene stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján. Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek ismerete. A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, 2.1.2. Műzene a társművészeti kapcsolódások bemutatása. Középkor

Reneszánsz

A gregorián zene általános jellemzése.

A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása. Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, Minnesang). A vokális műfajok felsorolása, a műfaji Lassus és Palestrina életútjának vázlatos jellemzők meghatározása (mise, motetta, ismertetése. madrigál)

39

A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása. A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése. J. S. Bach, Händel életútjának vázlatos Barokk ismertetése, főbb műveik felsorolása. A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. A korál szerepének ismertetése. A da Capo ária formai ismerete. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. Haydn, Mozart és Beethoven életútjának Bécsi klasszika vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. A klasszikus periódus, a két-, illetve A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú háromtagú formák és a szonátaforma formák meghatározása. ismerete, egy-egy példával alátámasztva. Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzése, A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése. kiemelkedő mestereinek megnevezése. A romantikus dal, jellegzetes vonásainak Romantika ismerete. A romantikus dalciklus jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A legjelentősebb romantikus operaszerzők, és főbb műveik felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. Verdi, Muszorgszkij, Wagner életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveiknek felsorolása. A zenei impresszionizmus bemutatása Századforduló (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). XX. századi és kortársBartók Béla és Kodály Zoltán életművének zene bemutatása (életút, főbb művek). Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek jellemző formái, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete. A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Komponálási technikák (dodekafónia, aleatória) felsorolása és lényegének ismerete. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az oratorikus és színpadi műfajok változásainak ismerete.

40

Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása. A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, 2.2. Zenefelismerés CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján. Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, 2.2.1. Népzene cimbalom felismerése, megnevezése. 2.2.2. Műzene Korszak, műfaj meghatározása a megadott Reneszánsz zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint Korszak, zeneszerző, mű és műfajának Barokk meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel Monteverdi, Corelli, Esterházy Pál, Purcell, Vivaldi Korszak, zeneszerző, mű és műfajának Bécsi klasszika meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők Romantika műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij. Chopin, Wagner, Dvořák, Smetana, Brahms Korszak, zeneszerző, mű és műfajának Századforduló meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel Debussy Korszak, zeneszerző, mű és műfajának XX. századi és meghatározása a megadott zeneszerzők kortárs zene műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin Sztravinszkij, Honegger, Bernstein, Szokolay Sándor A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, 2.3. Zeneelmélet hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések). Hétfokú hangsorok 4#-4b-ig és az egészhangú Oktávig terjedő hangközök (csak a tiszta, kis skála lejegyzése. Hangközök decimáig, a és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok hármashangzatok és megfordításaik, a ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel domináns szeptim és megfordításai, a szűkített adott hangra. szeptim akkord ismerete, a hangközök és hangzatok leírása megadott hangra. A moduláció fogalma és értelmezése. Minore - maggiore kapcsolat hallási felismerése. A klasszikus funkciós rend (T-S-D) fogalmának ismerete. A teljes kvintkör ismerete. Az autentikus és plagális zárlatok ismerete. 2.4. Dallamírás Nyolc-tíz ütem egyszólamú dallam diktálás Barokk utáni lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig). Nyolc-tíz ütem egyszerű kétszólamú dallam Bécsi klasszika diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2#-2big). Egy egyszólamú, hangnemben maradó, Stíluskörön kívül periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2#-2b-ig).

41

MŰJEGYZÉK A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható. Népdalok Középszint

Emelt szint

A bolhási kertek alatt... A citrusfa levelestől, ágastól... A csitári hegyek alatt... A marosi füzes alatt... A nagy bécsi kaszárnyára... A Vidróczki híres nyája... Annyi bánat a szívemen... Az én lovam Szajkó... Az hol én elmegyek... Béres legény... Beteg asszony... Bújdosik az árva madár... Bús a kis gerlice... Csordapásztorok... Duna parton van egy malom... Elindultam szép hazámból... Erdő mellett estvéledtem... Este, este, de szerelmes... Gyújtottam gyertyát... Gyulainé édesanyám... Ha felülök... Hej rozmaring, rozmaring... Hej, csillag, csillag... Istenem, Istenem áraszd meg a vizet... Katona vagyok én... Kőmíves Kelemen balladája... Körösfői kertek alatt... Látod-e te babám... Magos kősziklának... Megkötöm lovamat... Megrakják a tüzet... Most jöttem Gyuláról... Rákóci kocsmába... Regősének Röpülj páva, röpülj... Sok Zsuzsánna napokat... Szép a gyöngyvirág egy csokorba... Szivárvány havasán... Tavaszi szél vizet áraszt... Tiszán innen, Dunán túl... Kiegészítés: Más népek dalai és a helyi sajátosságoknak megfelelően válogatva különböző nemzetiségi népdalok. Műdalok, műzenei szemelvények Középszint

Emelt szint Alleluja dallam

Ut queant laxis. Dies irae... Moniot d’ Arras: Nyári ének Neidhardt: Májusi ének Tinódi: Egervár viadaljáról való ének

42

Balassi: Bocsásd meg Úristen... Áll előttem egy virágszál... Esterházy: Harmonia Caelestis - Jesu dulcedo J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek - korál dallam J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny - I. tétel téma Corelli: La Folia - téma Händel: Hímes rétek - első szakasz Händel: Csordul a könnyem Vivaldi: A négy évszak - Tél II. tétel témája Haydn: Falusi jókedv Haydn: Szerenád Haydn: D-dúr („Londoni”) szimfónia (No. 104) - Menüett - téma Ej, haj gyöngyvirág. Kapuvári verbunk dallama Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel - téma Mozart: Requiem - Lacrimosa Mozart: Jöjj drága május - 1. versszak Beethoven: A tarisznyás fiú dala (Mormotás fiú dala) Beethoven: Százszorszép Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel - Örömóda Beethoven: V. („Sors”) szimfónia - I., II. és IV. tétel témái Simonffy: Három a tánc... Schubert: A muzsikához Schubert: Hová? - részlet Schubert: h-moll („Befejezetlen”) szimfónia - I. tétel témák Schumann: Zöld hímes rét Liszt: Les Préludes - két választott téma Verdi: Nabucco - Rabszolgák kara (a téma első része) Verdi: Requiem - Lacrimosa Smetana: Moldva - a folyó témája Brahms: Bölcsődal - 1. versszak Gaudeamus igitur Dvořák: e-moll („Újvilág”) szimfónia (Op. 95) - II. és IV. tétel témái Debussy: Három noktürn; Felhők - témák Ravel: Bolero - a téma első része Kodály: Psalmus Hungaricus - Zsoltár dallam Kodály: Galántai táncok - rondótéma Bartók: Concerto - egy választott téma Bartók: Cantata profana - témák: „Volt egy öregapó”, „Erdő sűrűjében Bartók: Ne menj el Bartók: Levél az otthoniakhoz Bartók: A kékszakállú herceg vára című opera az V. ajtó - téma Sztravinszkij: Petruska - I. és IV. rész témái Orff: Carmina Burana - O, Fortuna, Semper crescis - részletek Gershwin: Porgy és Bess című opera - Porgy dala A ZENEFELISMERÉS HANGZÓ ANYAGA Emelt szint Középszint Népi hangszerek felismerése, megnevezése (furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom) a tankönyvhöz tartozó hanganyagokról.

43

Lassus: Visszhang Josquin: Ave vera virginitas Palestrina: Nigra sum, sed formosa Bakfark: Lantfantázia Tinódi: Egervár viadaljáról való ének Monteverdi: Poppea megkoronázása (Seneca búcsúja) Purcell: Dido és Aeneas, - Dido búcsúja Esterházy: Harmonia Caelestis - részletek: (Dormi Jesu, Jesu dulcedo) Vivaldi: A négy évszak - Tavasz, Tél J. S. Bach: h-moll szvit J. S. Bach: Máté passió - nyitókórus, vezérkorál J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny Händel: Messiás - Halleluja kórus Corelli: La Folia Haydn: „Oxford” szimfónia (No. 92) IV. tétel Mozart: Figaro házassága (F dúr kavatina) Mozart: Requiem (Lacrimosa) Beethoven: V. szimfónia Beethoven: D-dúr hegedűverseny - III. tétel Brahms: IV. szimfónia IV. tétel Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4) Liszt: Les Préludes Erkel: Bánk bán (Keserű bordal, Hazám, hazám) Verdi: Requiem - Lacrimosa Verdi: Nabucco - Rabszolgák kora Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok Nyitány Smetana: Moldva Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Dvorák: e-moll („Újvilág”) szimfónia Debussy: A tenger Ravel: Bolero Bartók: Concerto Bartók: A kékszakállú herceg vára - V. ajtó Kodály: Psalmus Hungaricus Kodály: Galántai táncok - rondótéma Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel Honegger: Jeanne d’Arc a máglyán Gershwin: Rhapsody in Blue Orff: Carmina Burana - O, Fortuna Bernstein: West Side Story (részlet) Szokolay: Vérnász - II. felv. - De szép a menyasszony SZAKKIFEJEZÉSEK Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik. A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak. a capella a tempo accelerando adagio alaphang aleatória alla breve allegro allemande alt

44

alteráció álzárlat ambitus andante ária atonalitás attacca autentikus zárlat ballada bariton basso continuo basszus bicinium bitonalitás bolgár ritmus bővített hármashangzat cantus firmus coda concerto concerto grosso crescendo da capo dalciklus dalforma daljáték decrescendo dinamika divertimento dodekafónia dolce domináns dór duett duó dúr egészhangú skála egynemű kar előjegyzés enharmónia eol expozíció forte fríg fúga giusto hangköz hangnem hangnevek hangsor hangzat hexachord homofon imitáció improvizáció induló intermezzo kadencia kamarazene kánon kantáta

45

kidolgozás korál Köchel-jegyzék kromatika kvartett kvintett kvintkör largo legato lento líd Lied lokriszi madrigál maggiore mazurka melizma metronóm metrum mezzoforte mezzopiano mezzoszoprán minore mise mixolíd mixtúra moderato moll motetta neuma nőikar nyitány opera opus oratórium orgonapont organum ostinato partitúra passacaglia passió pentatónia periódus piano plagális zárlat polifon preludium presto quodlibet recitativo refrén ritornello rondó rubato scherzo sostenuto staccato szekvencia szextett szillabikus

46

szimfónia szimfónikus költemény szonáta szoprán szubdomináns szűkített hármashangzat szvit tenor tercett tonika tranquillo trió tritonus tutti ungaresca unisomo variáció vokális vonósnégyes zárlat

FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével; - a természettudományos gondolkodás, megismerési módszerek alapvető sajátosságainak felismerése; - alapmennyiségek mérése; - egyszerű számítások elvégzése; - egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése; - grafikonok, ábrák értékelése, elemzése; - mértékegységek, mértékrendszerek használata; - a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban; - a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése; - időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben. Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek: - az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése; - problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása; - a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása; - a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezése; - az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban; - a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése; - több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása; - időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; - a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók. A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak.

47

1. Mechanika TÉMÁK


Emelt szint

1.1. Newton törvényei Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének Értelmezze a mindennapos mechanikai 1.1.1. Newton I. feltételeit, tudjon példákat említeni jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat. törvénye különböző típusaikra. Ismerje fel és Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben. Kölcsönhatás jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő Alkalmazza Newton törvényeit a 3. pontban Mozgásállapot, erőket, fogalmazza meg, értelmezze meghatározott mozgásfajtákra. változás Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg Legyen jártas az erővektorok felbontásában. Tehetetlenség, tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás Inerciarendszer Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. törvényét feladatmegoldásokban. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, 1.1.2. Newton II. törvénye összegzésében. Tudja, mit értünk egy test Erőhatás, erő, eredő erő lendületén, lendületváltozásán. támadáspont, hatásvonal Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a Ismerje a kényszererő és a szabaderő Lendület, lendületmegmaradás törvényének fogalmát. lendületváltozás, érvényesülését, egy egyenesbe eső Lendületmegmaradás változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Zárt rendszer Szabaderő, Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket. kényszererő Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy 1.1.3. Newton III. kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, Értelmezze az erőlökés fogalmát. törvénye Erőlökés ábrázolásában. 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya Tudja értelmezni dinamikai szempontból a Forgatónyomaték testek egyensúlyi állapotát. Erőpár Tudjon egyszerű számításos feladatot e Egyszerű gépek: témakörben megoldani. Lejtő, emelő, csiga Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja Tömegközéppont alkalmazni szabályos homogén testek esetén. 1.3. Mozgásfajták Anyagi pont, merev Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Vonatkoztatási Egyszerű példákon értelmezze a hely és a rendszer mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás Pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Helyvektor, elmozdulásvektor Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, 1.3.1. Egyenes vonalú sebesség-idő grafikonjának készítésében és egyenletes mozgás elemzésében. Sebesség, Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. átlagsebesség Mozgást befolyásoló Ismerje a súrlódás és a közegellenállás tényezők: súrlódás, Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási közegellenállás vonatkozó összefüggéseket. erő nagyságát befolyásoló tényezőket. súrlódási erő 1.3.2. Egyenes vonalú Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének egyenletesen változó egyenletesen változó mozgásokat. ismeretében tudja a másik két grafikont

48

mozgás Konkrét példákon keresztül különböztesse elkészíteni. Ismerje az út grafikus Egyenletesen változó meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, kiszámítását a v-t grafikonból. mozgás átlagsebessége, ismerje ezek kapcsolatát. pillanatnyi sebessége Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Gyorsulás Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen Négyzetes úttörvény változó mozgást. Szabadesés, nehézségi Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és gyorsulás (→ 5.1) értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is. 1.3.3. Összetett mozgások Tudja meghatározni a függőleges és Függőleges, Értelmezze egyszerű példák segítségével az vízszintes hajítás magasságát, távolságát, vízszintes hajítás összetett mozgást. időtartamát, végsebességét. 1.3.4. Periodikus Jellemezze a periodikus mozgásokat. mozgások 1.3.4.1. Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó Tudjon kinematikai és dinamikai gyorsulás erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Centripetális erő számításos feladatokat megoldani. 1.3.4.2. Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Harmonikus Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai rezgőmozgás jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes Kitérés, amplitúdó, körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek energiája végbe a rezgő rendszerben. Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés Szabadrezgés, jelenségét. kényszerrezgés Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja Rezonancia mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró Matematikai inga Tudjon periódusidőt mérni. összefüggést, feladatmegoldásoknál és Lengésidő méréseknél tudja alkalmazni. 1.3.4.3. Mechanikai Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, hullámok (→ 3.6, 3.7) tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai sebesség, frekvencia mennyiségeket. Visszaverődés, törés Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon jelensége, törvényei példákat mondani a mindennapi életből. Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit. Elhajlás

49

Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín

Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit.

A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.

Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.

Ultrahang, infrahang

1.4. Munka, energia Munkavégzés, munka Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja Tudjon munkát, teljesítményt számolni Gyorsítási munka kiszámítani állandó erőhatás esetén. egyenletesen változó erőhatás esetén is. Emelési munka Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (→ 4.4) Tudja megkülönböztetni a különféle Mechanikai energia: Jellemezze kvantitatív értelemben a mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal Mozgási energia különféle mechanikai energiafajtákat. folyamatokat leírni, jellemezni. Rugalmassági energia Helyzeti energia Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a Munkatétel munkatétel segítségével. Tudja alkalmazni a mechanikai Energiamegmaradás Mutassa be néhány energiaátalakító energiamegmaradás törvényét egyszerű törvénye (→ 2.5) berendezés példáján, hogyan feladatokban. Ismerje az Konzervatív erők hasznosítjuk a természet energiáit. energiagazdálkodás környezetvédelmi munkája Értelmezze a konzervatív erő fogalmát. vonatkozásait. Ismerje és alkalmazza egyszerű Teljesítmény Értelmezze a hatásfokot, mint a folyamatok feladatokban a teljesítmény és a hatásfok Hatásfok (→ 2.8) gazdaságosságának jellemzőjét. fogalmát. 1.5. A speciális relativitáselmélet elemei (→ 4.2) Az éter fogalmának Ismerje a speciális relativitáselmélet elvetése, fénysebesség alapgondolatait. Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus Egyidejűség, idődilatáció, mennyiség. hosszúságkontrakció Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot. A tömeg, tömegnövekedés 2. Termikus kölcsönhatások TÉMÁK 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól

VIZSGASZINTEK Középszint Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban.

50

Emelt szint

Avogadro törvénye (→ 4.1) 2.2. Hőtágulás Ismerje a hőmérséklet-változás hatására Szilárd anyag lineáris, végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni térfogati hőtágulása csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző Folyadékok hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulása szerepéről a természeti és technikai hőtágulást leíró összefüggéseket. folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Ismerje és alkalmazza egyszerű Gay-Lussac I. és II. feladatokban a gáztörvényeket, tudja Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok törvénye összekapcsolni a megfelelő állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V Boyle-Mariotte állapotváltozással. Ismerje az diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja törvénye állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V alkalmazni az állapotegyenletet. Egyesített gáztörvény diagramokat. Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje (→ 4.1) Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a Hőmozgás hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brownmozgás, diffúzió). 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (→ 1.4) 2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás Értelmezze a térfogati munkavégzést és a Hőmennyiség, hőmennyiség fogalmát. Értse a folyamatra jellemző mennyiségek munkavégzés Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus és az állapotjelzők közötti különbséget. megjelenítését p-V diagramon. 2.5.2. A Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza Tudja alkalmazni az I. főtételt termodinamika I. speciális - izoterm, izochor, izobár, feladatmegoldásoknál. főtétele zárt rendszer adiabatikus - állapotváltozásokra. Belső energia Adiabatikus állapotváltozás Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt 2.5.3. Körfolyamatok speciális körfolyamatokat. Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum Perpetuum mobile mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét. 2.6. Kalorimetria Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja Fajhő, mólhő, kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést hőkapacitás fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen elvégezni. Gázok fajhői képes egyszerű keverési feladatok megoldására.

51

Ismerje a különböző halmazállapotok 2.7. Halmazállapottulajdonságait. változások 2.7.1. Olvadás, fagyás Értelmezze a fogalmakat. Olvadáshő, olvadáspont Tudja, milyen energiaváltozással járnak a 2.7.2. Párolgás, halmazállapot-változások, legyen képes lecsapódás egyszerű számításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely tényezők befolyásolják a Értse a gáz és a gőz fogalmak Párolgáshő párolgás sebességét. különbözőségét. Tudja kvalitatív módon Forrás, forráspont, Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a forráshő befolyásoló tényezőket. telített gőz tulajdonságait. Ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat Szublimáció befolyásoló szerepét. Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz 2.7.3. Jég, víz, gőz Értse a víz különleges tulajdonságainak A víz különleges fizikai jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek tulajdonságai következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegő relatív páratartalmát A levegő páratartalma befolyásoló tényezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a Csapadékképződés jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön. 2.8. A termodinamika II. főtétele 2.8.1. Hőfolyamatok iránya Rendezettség, Tudjon értelmezni mindennapi Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis rendezetlenség jelenségeket a II. főtétel alapján. folyamatok fogalmát. Értse, hogy mit jelent termodinamikai Reverzibilis, értelemben a rendezettség, rendezetlenség irreverzibilis folyamatok fogalma. Ismerje a másodfajú perpetuum mobile 2.8.2. Hőerőgépek megvalósíthatatlanságát. Legyen tisztában a hőerőgépek (→ 1.5, 4.4) Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró hatásfokának fogalmával és korlátaival. Hatásfok fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor). Másodfajú perpetuum Ismerje a hűtőgép működési elvét. mobile 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás TÉMÁK


Emelt szint

3.1. Elektromos mező Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és 3.1.1. Elektrosztatikai tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű alapjelenségek elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi Kétféle elektromos töltés jelenségek alapján. Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Alkalmazza a Coulomb-törvényt Coulomb-törvény feladatmegoldásban. A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2. Az elektromos Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére mező jellemzése használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű Térerősség elektromos töltés által létrehozott és a homogén

52

A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus

elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban.

Feszültség A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével. Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma.

Potenciál, ekvipotenciális felület

Konzervatív mező (→ Tudja, hogy az elektromos mező által 1.5) végzett munka független az úttól. Homogén mező Földpotenciál 3.1.3. Töltések mozgása Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben elektromos mezőben. (→ 1.2) 3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a Töltések elhelyezkedése vezetőkön, legyen tisztában ezek vezetőkön következményeivel a mindennapi életben, Térerősség a vezetők tudjon példákat mondani gyakorlati belsejében és felületén alkalmazásukra. Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő 3.1.5. Kondenzátorok Ismerje a kondenzátor és a kapacitás szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepét. Kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának Síkkondenzátor kondenzátor gyakorlati alkalmazására. meghatározását. Permittivitás Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának Feltöltött kondenzátor Ismerje a kondenzátor energiáját. meghatározását, és alkalmazza a fenti energiája összefüggéseket feladatok megoldásában. 3.2. Egyenáram 3.2.1. Elektromos Értse az elektromos áram létrejöttének áramerősség feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon Feszültségforrás, egyszerű áramkört összeállítani. áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő feszültségmérő műszerek eszközök használatát. 3.2.2. Ohm törvénye Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett Ellenállás, belső ennek következményeit, tudja alkalmazni feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra ellenállás, külső egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve elemzésére. Ismerjen ellenállás-mérési ellenállás ábra elemzésére. módszert. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Ismerje a fémek ellenállásának Telepek soros, hőmérsékletfüggését. fogyasztók soros és Ismerje a soros és a párhuzamos Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és vonatkozó összefüggések magyarázatát, és kapcsolása alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre Az eredő ellenállás is. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy

53

3.2.3. Félvezetők

Félvezető eszközök

megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére. Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip).

3.2.4. Az egyenáram Ismerje az elektromos áram hatásait és hatásai, munkája és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi Ismerje az áram élettani hatásait, a balesethatás (→ 4.2) megelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Galvánelemek, Ismerje a galvánelem és az akkumulátor akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását. 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses Ismerje az analógiát és a különbséget a alapjelenségek magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek A dipólus fogalma között. Mágnesezhetőség A Föld mágneses Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű mezeje használatát. Iránytű Tudja kvantitatív módon jellemezni a Ismerje a mágneses mező jellemzésére 3.3.2. A mágneses mező mágneses mezőket. használt fogalmakat és definíciójukat, jellemzése Ismerje az elektromos áram keltette tudja kvalitatív módon jellemezni a Indukcióvektor mágneses mezőnek az elektrosztatikus különböző mágneses mezőket. mezőtől eltérő szerkezetét. Indukcióvonalak, Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők indukciófluxus mágneses mezejére vonatkozó 3.3.3. Az áram mágneses összefüggéseket egyszerű feladatokban. mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati Elektromágnes, vasmag alkalmazását, a vasmag szerepét hangszóró, Mágneses permeabilitás csengő, műszerek, relé stb.). 3.3.4. Mágneses erőhatások Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta A mágneses mező vezetőre nagyság és irány szerint speciális erőhatása áramjárta esetben. vezetőre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos Lorentz-erő Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a feladatokat megoldani. Részecskegyorsító mozgó töltésre, ismerje ennek néhány Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és berendezés (→ 4.3) következményét. ismerje működési elvét. 3.4. Az időben változó mágneses mező

54

3.4.1. Az indukció Ismerje az időben változó mágneses mező alapjelensége keltette elektromos mező és a nyugvó Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, Mozgási indukció töltés körül kialakuló elektromos mező hogy a mágneses mező mindennemű Nyugalmi indukció eltérő szerkezetét. megváltozása elektromos mezőt hoz létre. Faraday-féle indukciós Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos törvény ismereteit egyszerű feladatok megoldására. Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű Lenz törvénye (→ 1.4) kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján Kölcsönös indukció értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és Önindukció bekapcsolásánál. Tekercs mágneses Ismerje a tekercs mágneses energiáját. energiája 3.4.2. A váltakozó áram Ismerje a váltakozó áram előállításának A váltakozó áram módját, a váltakozó áram tulajdonságait, Ismerje a feszültség és az áram időbeli fogalma hatásait, és hasonlítsa össze az lefolyását leíró összefüggéseket. egyenáraméval. Generátor, motor, Ismerje a generátor, a motor és a dinamó dinamó működési elvét. Pillanatnyi, maximális Ismerje az effektív feszültség és és effektív feszültség áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati és áramerősség áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati Váltakozó áramú Értse az eltérő viselkedés okát. tudnivalókat. ellenállások: ohmos, Alkalmazza ismereteit egyszerűbb Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor induktív és kapacitív váltakozó áramú kísérletek megadott eltérő módon viselkedik egyenárammal és ellenállás kapcsolási rajz alapján történő váltakozó árammal szemben. Fáziskésés, fázissietés összeállítására és elvégzésére. 3.4.3. A váltakozó áram Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az Általános esetben ismerje az átlagos teljesítménye és átlagos teljesítmény és a munka teljesítmény és a munka kiszámítását. munkája kiszámítását. Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Transzformátor Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban. 3.5. Elektromágneses hullámok 3.5.1. Az elektromágneses Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullám fogalma hullámok azonos és eltérő viselkedését. Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses Ismerje az elektromágneses spektrumot, Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, hullámok spektruma: tudja az elektromágneses hullámok távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök rádióhullámok, terjedési tulajdonságait kvalitatív módon működési alapelveiben a tanultakból mit infravörös sugarak, fény, leírni. használnak fel. ultraibolya, röntgen- és Ismerje a különböző elektromágneses gammasugarak (→ 2.9) hullámok alkalmazását és biológiai Párhuzamos rezgőkör hatásait. Értse a rezgőkörben létrejövő szabad zárt, nyitott Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen elektromágneses rezgések kialakulását energiaátalakulás megy végbe benne. Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, Ismerje a gyorsuló töltés és az antenna, szabad elektromágneses hullám kapcsolatát. elektromágneses hullámok

55

3.6. A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1. Terjedési Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, tulajdonságok ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény Fényforrás terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és Fénynyaláb, fénysugár kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Ismerjen a fénysebesség mérésére Fénysebesség Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau). 3.6.2. Hullámjelenségek Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket Alkalmazza a hullámtani törvényeket A visszaverődés és egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a összetett (prizma, planparalel lemez) törés törvényei jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feladatokban. Snellius-Descartes feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és törvény természeti jelenségeket és technikai elvégezni a hullámtani törvényekkel Prizma, planparalel eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel kapcsolatban (pl. törésmutató lemez szemléltetni a jelenségeket. meghatározása). Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy Diszperzió Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. közegben frekvenciafüggő. Színképek (→ 4.2) Homogén és összetett Legyen ismerete a homogén és összetett színek színekről. Fényinterferencia, Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és koherencia ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Fénypolarizáció, Értse a fény transzverzális jellegét. polárszűrő Ismerje az elhajlást, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Ismerje és értelmezze Fényelhajlás résen, a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). rácson Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére. Lézerfény Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait. 3.6.3. A geometriai fénytani leképezés Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza a leképezési törvényt Az optikai kép Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására összetettebb feladatok megoldására. fogalma (valódi, a leképezési törvényt, tudjon látszólagos) képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre Síktükör a nevezetes sugármenetek segítségével. Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró Lapos gömbtükrök Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg anyagától is (homorú, domború) mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. függ. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a Vékony lencsék (gyűjtő, leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a szóró) tükör, illetve lencse fókusztávolságának leképezési törvénnyel kapcsolatban. Fókusztávolság, dioptria meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök Leképezési törvény gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb Nagyítás eszközök működési elvét. Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4. A szem és a látás

56

Rövidlátás, távollátás Szemüveg

Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát. 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

TÉMÁK


Emelt szint

4.1. Az anyag szerkezete (→ 2.4) Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését Molekula bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ion Ismerje az Avogadro-számot, a relatív Tudjon ezekkel a mennyiségekkel Elem atomtömeg és az atomi tömegegység számításokat végezni. fogalmát, ezek kapcsolatát. Avogadro-szám (→ 2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 4.2. Az atom szerkezete Ismerje az elektron tömegének és töltésének Elektron Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves meghatározására vonatkozó kísérletek Elemi töltés méréseit, a Millikan-kísérletet. alapelvét. Tudja értelmezni az elektromosság atomos Elektronburok természetét az elektrolízis törvényei alapján. Rutherford-féle Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, atommodell szórási kísérletének eredményeit. Atommag Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét. 4.2.1. A kvantumfizika elemei Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az Planck-formula energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck- Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó formulát. méréssel való meghatározását. Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a Foton (energiakvantum) fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Fényelektromos jelenség Ismerje a foton jellemzőit. Kilépési munka Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, Fotocella (fényelem) tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, Vonalas színkép (→ tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi Ismerje az emissziós és abszorpciós 3.6, 5.2) minőség meghatározására. színképek jellemzőit. Emissziós színkép Ismerje a színképvonalak hullámhossza és Abszorpciós színkép Tudja megmagyarázni a Bohr-modell az atomi elektronok energiája közötti Bohr-féle atommodell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. összefüggést. Tudja mindezt értelmezni új Energiaszintek Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, elemek felfedezése szempontjából. Bohr-posztulátumok valamint az ionizációs energia fogalmát. Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia 4.2.2. Részecske- és hullámtermészet Atom

57

A fény mint részecske

Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését.

Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó összefüggéseket. Tudja megfogalmazni az anyag kettős Tömeg-energia természetét. ekvivalencia Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját Ismerje az elektron de Broglie(→ 1.5) kifejező einsteini egyenletet. hullámhosszát és kiszámítását egy Az elektron Ismerje az elektron hullámtermészetét. szabadon mozgó részecske esetére. hullámtermészete Ismerjen az elektron hullámtermészetét de Broglie-hullámhossz bizonyító kísérletet. Heisenberg-féle határozatlansági reláció 4.2.3. Az elektronburok szerkezete Ismerje a fő- és mellékkvantumszám Tudja értelmezni a fő- és Fő- és fogalmát, tudja, hogy az elektron mellékkvantumszám fizikai jelentését. mellékkvantumszám állapotának teljes jellemzéséhez további Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre Pauli-féle kizárási elv adatok szükségesek. vonatkozó korlátait. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja alkalmazni Pauli elvét az elektronok Elektronhéj Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási betöltési rendjére a periódusos elvet. rendszerben. Ismerje az elektron „tartózkodási helyének” Kvantummechanikai jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell atommodell szerint. 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron 4.3.1. Az atommag tömegének az elektron tömegéhez viszonyított összetétele nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron Proton legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a Neutron neutron felfedezésének jelentőségét az atommag Nukleon felépítésének megismerésében. Ismerje a Rendszám nukleon, a rendszám és a tömegszám Tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon Izotóp példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Erős (nukleáris) Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, Tudja kiszámolni a tömegdefektus Magerő természetét. nagyságát. Tudja meghatározni a fajlagos kötési Tömeghiány (→ 1.5) Tudja értelmezni a tömegdefektus energia fogalmát, nagyságrendjét MeV-ban Kötési energia keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos Fajlagos kötési kötési energiáját a tömegdefektus alapján, kötési energia görbéjét a tömegszám energia ismerje nagyságrendjét. függvényében. 4.3.2. Radioaktivitás Tudja meghatározni a radioaktív bomlás Radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló α-, β-, γ-sugárzás atommagok rendszám- és tömegszámváltozását. Ismerje a magreakció, a felezési idő Tudja a bomlási törvényt egyszerű Magreakció fogalmát, a bomlási törvényt. feladatmegoldásban használni. Felezési idő Bomlási törvény

58

Aktivitás Mesterséges radioaktivitás

Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát.

Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására. Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására Sugárzásmérő detektorok alkalmas eszköz (GM-cső, Wilson-kamra) működési elvét. Ismerje a maghasadás folyamatát, 4.3.3. Maghasadás jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a Tudja elemezni a 235U-ra megadott Hasadási reakció radioaktív bomlás és a maghasadás között. hasadási reakció egyenletét. Hasadási termék Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, Lassítás megvalósításának feltételeit. Láncreakció Ismerje a maghasadás során felszabaduló Hasadási energia energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az Szabályozott atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a láncreakció hagyományos erőmű közötti különbség Atomreaktor Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az lényegét. Tudja megfogalmazni az Atomerőmű atomreaktor radioaktív izotóp gyártására. atomenergia jelentőségét az Atomenergia (→ 2.8, energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek 1.5) előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Szabályozatlan Ismerje a szabályozatlan láncreakció láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. Atombomba Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és Tudjon értelmezni megadott fúziós 4.3.4. Magfúzió értelmezni az energiafelszabadulást. magreakció egyenletet. A Nap energiája (→ Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő 5.2) folyamatot. Hidrogénbomba Ismerje a H-bomba működési elvét. Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és 4.4. Sugárvédelem biológiai hatásait. Sugárterhelés Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás Háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem Elnyelt sugárdózis szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét. 4.5. Elemi részek Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére Stabil és instabil példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. részecske Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás Neutrino energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és Szétsugárzás-párkeltés párkeltés folyamatát. 5. Gravitáció, csillagászat TÉMÁK


Emelt szint

5.1. A gravitációs mező Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a Az általános tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tömegvonzás törvénye tudja értelmezni ennek általános érvényét.

59

Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését.

Értelmezze a Kepler-törvényeket a A bolygómozgás Keplerbolygómozgásokra és a Föld körül keringő törvényei (→ 6.2) műholdak mozgására. Súly és súlytalanság Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás Nehézségi erő mérési eljárásaira. (→ 1.4) Potenciális energia Feladatokban tudja alkalmazni a homogén Problémamegoldásban tudja figyelembe venni homogén gravitációs gravitációs mezőre vonatkozó a gravitációs gyorsulás tömeg- és mezőben (→ 1.5) összefüggéseket. távolságfüggését, térerősségjellegét. Kozmikus sebességek Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket. 5.2. Csillagászat Fényév Ismerje a fényév távolságegységet. Vizsgálati módszerek, Legyen ismerete az űrkutatás alapvető eszközök (→ 4.2) vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, Naprendszer ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat. Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi Nap (→ 4.4) összetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, Hold ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a Üstökösök, meteoritok holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a A csillagok (→ 4.4) csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. A Tejútrendszer, Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer galaxisok elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Az Ősrobbanás Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az elmélete ebből adódó következtetéseket a Világegyetem A táguló Univerzum korára és kiinduló állapotára vonatkozóan. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg. TÉMÁK


Emelt szint

6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél Jedlik Ányos, Maxwell, évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, Hertz, Eötvös Loránd, J. melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz J. Thomson, Rutherford, köthető eredményeik. Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét világkép fél évszázad pontossággal, a 20. századtól

60

„Égi és földi mechanika évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak egyesítése” hatását, jelentőségét egy-két érvvel Távcső, mikroszkóp, alátámasztani, az elméletek lényegét vetítő néhány mondatban összefoglalni. Tudja a A fény természetének felsoroltakat a megfelelő nevekkel problémája összekapcsolni. Ismerje Maxwell és Hertz Gőzgép és alkalmazásai Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus munkásságának lényegét, jelentőségét. Dinamó, generátor, világkép szerepével a középkori Tudja felsorolni a tanultak alapján a elektromotor gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe klasszikus fizika és a relativitáselmélet Az elektromágnesség volt a kísérlet és a mérés mint alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. egységes elmélete megismerési módszer megjelenésének az Belső égésű motorok újkori fizika kialakulásában. Tudja Az elektron példákkal alátámasztani a newtoni fizika felfedezésének története hatását a kor tudományos és filozófiai Radioaktivitás, az gondolkodásráa. Ismerje az optikai atomenergia alkalmazása eszközök hatását az egyéb tudományok Röntgensugárzás fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány Speciális relativitáselmélet konkrét következmény felsorolásával az Kvantummechanika újabb és újabb energiatermelő, -átalakító Az űrhajózás történetének technikák hatását az adott korgazdasági és legfontosabb eredményei társadalmi folyamataira (gőzgépek, az Félvezetők elektromos energia és szállíthatósága, Lézer atomenergia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.

FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) A földrajz (Földünk és környezetünk) tantárgy vizsgamodellje több szempontból is lényegesen különbözik a korábbi földrajzi érettségitől. A középszintű érettségi vizsgán a jelöltnek - az eddigiektől eltérően szóbeli vizsga mellett írásban is számot kell adnia a felkészültségéről. Mind a középszintű, mind pedig az emelt szintű írásbeli vizsgán a hagyományos feladatok kiegészülnek újszerű, az ismeretek alkalmazását igénylő feladattípusokkal. A vizsgán a jelöltnek a földrajzi-környezeti ismeretein kívül számot kell adnia az alábbi földrajzi kompetenciák - adott vizsgaszintnek megfelelő - elsajátításáról is: - földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése; - földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmigazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében; - különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése; - kontúrtérképes feladatok megoldása; - egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése; - az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása; - földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése; - szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan; - földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során. Tartalmi szempontból is vannak új vonásai a vizsgának. A kerettantervben a korábbiakhoz képest nagyobb teret kap a társadalomföldrajzi szemlélet. Ennek megfelelően a feladatok között szerepelhetnek a napi gazdasági folyamatokkal, társadalmi-gazdasági élettel kapcsolatos kérdések is.

61

A földrajz (Földünk és környezetünk) tantárgy közép- és emeltszintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában is megnyilvánul. A középszintű vizsgán a jelölt általános földrajzi, környezeti műveltségéről ad számot. A vizsgafeladatok a tananyagban való általános tájékozottságot, az egyszerű összefüggések felismerését, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét mérik. Az emelt szintű vizsgán emellett az összetettebb kölcsönhatások felismerését, a földrajzi-környezeti gondolkodás és az ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól a különböző földrajzi-környezeti feladatok megoldása során. Fontos kiemelni, hogy a földrajz érettségivizsga-követelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nem került külön felsorolásra a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. Az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki a követelményrendszer, ha az eltér a korábban megszokott gyakorlattól. Az egyes témakörök eltérő részletezettséggel jelennek meg. A részletesebb kifejtés ott szerepel, ahol az eddigi hagyományokhoz képest új ismeretekkel és képességekkel kapcsolatos követelményeket fogalmaztunk meg. A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNYEK 1. Térképi ismeretek TÉMÁK 1.1. A térképi ábrázolás

A térképek jelrendszere

1.2. Térképi gyakorlatok

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Legyen tisztában a térkép és a valóság Következtessen a nagy, a közepes és a kis kapcsolatával, a térképi ábrázolás méretarányú, illetve különböző tartalmú jelentőségével. térképek felhasználási lehetőségeire. Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot. Ismertesse a domborzatábrázolás különböző Értse, hogy a térképek készítésekor a módszereit. különböző ábrázolási célok érdekében Ismerje fel térképen a domborzati formákat. különböző módszereket alkalmaznak. Legyen képes a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmának használatára. Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit. Tudjon térképvázlatot készíteni, és alakítsa ki jelrendszerét. Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat. Alkalmazza a térkép jelei, színei és számai Legyen képes távolság meghatározásra az által közölt információkat. Egyenlítő vagy valamely hosszúsági kör Legyen képes távolságot mérni és mentén fokhálózat segítségével. meghatározni egyenes és görbe vonal Legyen képes területszámításra arányszám mentén különböző eszközök segítségével. felhasználásával. Tudja leolvasni a tényleges magasságot, kiszámítani a viszonylagos magasságot térképek alapján. Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni Tudjon a méretarány használatát igénylő földgömbön és térképen. számításos feladatokat megoldani. Használja ismeretszerzésre a különböző Tudjon metszetet szerkeszteni a szintvonalas méretarányú és tartalmú térképeket. térkép alapján. Olvasson le információkat keresztmetszetről és tömbszelvényről, tudja azokat elemezni, összevetni térképekkel. Legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére.

62

Legyen tisztában a légi és az űrfelvételek Ismertesse a műholdfelvételek készítésének 1.3. Az űrtérképezés felhasználási lehetőségeivel, tudjon példát elvét. mondani alkalmazásukra. Tudjon azonosítani környezeti elemeket Tudjon tényeket leolvasni légi és térképvázlattal vagy térképpel történő űrfelvételekről. összevetés alapján légi és űrfelvételeken. 2. Kozmikus környezetünk TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit. Mutassa be a naptávolság, a hőmérséklet 2.1. A Naprendszer Igazodjon el a csillagászati és az anyageloszlás összefüggéseit. kialakulása, felépítése, nagyságrendekben. Sorolja fel a csillagászat történeti helye a világegyetemben Különítse el a csillagok és a bolygók fejlődésének jelentősebb állomásait. tartalmi jegyeit. Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, Ismertesse a Nap gömbhéjas szerkezetét, a 2.2. A Nap és távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső Nap szféráinak jelenségeit és ezek hatását a kísérői és felszíni hőmérséklete). földi életre. Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következményeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és Magyarázza meg a holdfázisok és a holdfogyatkozás kialakulásának okait. napfogyatkozás kialakulásának okait. Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú Legyen képes a Naprendszer bolygóiról bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és készült adatsorok elemzésére. egyedi jellemzőiket. Jellemezze a Hold felszínét, bizonyítsa a Ismertesse a Hold mozgásának sajátosságát, hőmérséklet és a légkörhiány összefüggését. értse a holdfázisok váltakozásának okát. Mutassa be az üstökösök felépítésének Magyarázza a meteor és meteorit közötti jellemzőit, mozgásának jellemzőit, jellegzetes különbséget. formájuk kialakulását. Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Bizonyítsa a Föld alakja és tengely körüli 2.3. A Föld és Egyenlítő). forgása közötti összefüggést. mozgásai Tudja egyszerű rajzzal bemutatni a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést. Magyarázza a nappalok és az éjszakák Tengely körüli forgás váltakozását. Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i irányát. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség Tudja kiszámítani a helyi és a zónaidőt. Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét. Számítsa ki a Nap delelési magasságát a Elemezzen a keringéssel kapcsolatos nevezetes időpontokban bármely földrajzi Nap körüli keringés ábrákat. helyen. Ismerje a tavaszi és az őszi Alkalmazza feladatmegoldásban a napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló dátumválasztó vonalat. fogalmát és időpontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést. 2.4. Űrkutatás az Tudjon példákat mondani az űrkutatás Ismertesse a mesterséges holdak típusait emberiség eredményeinek gyakorlati hasznosítására. és szerepüket a mindennapi életben. szolgálatában Legyen képes szövegek értelmezésére, a mesterséges égitestek, szondák jelentőségének

63

bemutatására a Naprendszer és más galaxisok megismerésében. 3. A geoszférák földrajza TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Ismertesse a földtörténeti korbeosztás Ismerje a relatív és az abszolút 3.1. A kőzetburok nagy egységeit. kormeghatározás elveit. Tudja időbeli sorrendjüket és Értelmezze a geoszférák fejlődését és hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az annak kölcsönhatásait (őslégkör, ősóceán, 3.1.1. Földtörténet egyes földtörténeti idők meghatározó bioszféra). eseményeit, képződményeit. Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a Ismertesse az őskontinenseket (Pangea, bioszféra fejlődésének kapcsolatát a Laurázsia, Gondwana), feldarabolódásuk és földtörténeti eseményekkel. összekapcsolódásuk következményeit. Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, 3.1.2. A Föld Ismerje fel a geoszférák közötti szerkezete és fizikai tudjon a témához kapcsolódó ábrát kapcsolatokat. elemezni. jellemzői Ismertesse ábrák segítségével a Föld Hasonlítsa össze adatok és ábrák alapján az belsejének fizikai jellemzőit. egyes gömbhéjak jellemző kémiai összetételét, Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyait. a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Ismerje a földmágnesség és a tájékozódás Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági kapcsolatát. jelentőségét példák alapján. Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg Tudjon önállóan ábrát készíteni a kőzetburok fogalmát, jellemezze a szerkezetét. felépítéséről. 3.1.3. A kőzetburok Jellemezze a kontinentális, az óceáni Soroljon fel topográfiai példákat a kőzetlemezt és az asztenoszférát. szerkezete kőzetlemezhatárokra, és tudja megmutatni, Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük felismerni azokat a térképen szerint a nagy kőzetlemezeket. 3.1.4. A kőzetlemezmozgások okai és következményei A kőzetlemezek Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és mozgásai azok következményeit. Értelmezze a vulkáni tevékenység és a Magyarázza a nehéz-, a színes- és Magmatizmus és kőzetlemezmozgások kapcsolatát. nemesfémércek képződését, és tudja ezt vulkánosság Mutassa be ábra segítségével a magmás példákkal alátámasztani. ércképződés folyamatát. Csoportosítsa a vulkánokat működésük, Ismertesse a vulkáni működés jellegét és alakjuk és a kitörés helye szerint. helyét meghatározó tényezőket. Mutasson meg térképen és ismerjen fel Magyarázza példa segítségével az ún. „forró térképvázlatban vulkáni övezeteket és pontok” feletti vulkánosságot. vulkánokat. Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére. Ismerje az erősségmérés elvét, a rengések Magyarázza a földrengés kialakulásának kísérőjelenségeit. A földrengés okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a Ismerje a rengésfészek, rengésközpont lemezszegélyekkel. kapcsolatát. Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés lehetőségeire. Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek Mutassa be a hegységképződési szakaszok 3.1.5. A tulajdonságaival és mozgásaival. Tudjon egymásra épülését és összefüggéseit. hegységképződés ezekre példákat mondani. Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, összefüggésüket a gyűrt- és Tudjon a hegységképződéshez kapcsolódó röghegységek kialakulásával. Tudjon egyszerű folyamatábrákat rajzolni, elemezni. példákat mondani típusaikra, formáikra.

64

Legyen képes ábrákon, képeken megkülönböztetni a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján. Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján. Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek Magyarázza és mutassa be példákon a 3.1.6. A kőzetburok jellemzőit. lemezmozgások, a kőzetek keletkezése és (litoszféra) Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének átalakulása kapcsolatát, a kőzetek építőkövei keletkezését. anyagainak körforgását. Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi Ismerje fel a kéregszerkezet és az ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, ásványkincsek előfordulása közötti homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, kapcsolatokat. agyag, bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek. Mondjon példát az előfordulásukra és a felhasználásukra. Tudja jellemezni a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt. Mutassa be a Föld nagyszerkezeti Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit egységeinek kialakulását és átalakulásukat (ősföld, röghegység, gyűrthegység, a földtörténeti idők folyamán. Legyen süllyedékterület, óceáni medence, óceáni 3.1.7. A Föld képes (képeken, ábrákon) felismerni, hátság, mélytengeri árok), és tudjon nagyszerkezeti megkülönböztetni a nagy szerkezeti példákat mondani azok előfordulására. egységei egységeket. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a Tudja magyarázni a nagyszerkezeti térképvázlaton ezeket. egységek formakincsének kialakulását. Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát. Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti típusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait Ősmasszívumok (ősföld) (hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék). Ismertesse a Kaledóniai-, a VariszkusziRöghegységek hegységrendszer tagjait, jellemezze a szerkezetüket. Sorolja fel az Eurázsiai- és a PacifikusGyűrthegységek hegységrendszer tagjait. Hasonlítsa össze a két hegységrendszert. Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét. Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti Süllyedékterületek, magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon síkságok példát az egyes típusokra. Mutassa be gazdasági jelentőségüket. Támassza alá példákkal a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a 3.1.8. A földfelszín felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, formálódása felhalmozás). Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a Legyen képes (képeken, ábrákon) felismerni, felszínformákat (mélyföld, alföld, fennsík, megkülönböztetni a felszínformákhoz dombság, középhegység, magashegység, kapcsolódó tájakat, tudja elhelyezni ezeket a völgy, medence, hátság). kontinenseken és a földrajzi övezetekben. Tudjon ezekre példát mondani a kontinensek és hazánk területéről, tudja megmutatni a térképen és felismerni a térképvázlatban. 3.2. A levegőburok Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó Ismertesse a légkör fejlődését, 3.2.1. A légkör anyagokat. összetételének változását, az ózonréteg kialakulása, anyaga Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a kialakulását. és szerkezete szférák jellemzőit és a bennük lezajló

65

változások lényegét. Következtessen a levegő minőségére az Tudjon a témához kapcsolódó ábrát összetétel változását bemutató adatsorokból. elemezni. Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység légszennyező és az ózonréteget károsító hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a napsugarak hajlásszöge Ismerje a hőmérséklet gazdasági 3.2.2. A levegő alapján. Bizonyítsa példákkal a jelentőségével kapcsolatos fogalmakat felmelegedése felmelegedést és a lehűlést módosító (tenyészidőszak, hőösszeg, napfénytartam). tényezők szerepét. Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét. Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit. Mutassa be a hőmérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival. Tudja kiszámítani a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi hőingást, az évi közepes hőingást, az abszolút hőingást. Ismerje az izoterma fogalmát. Legyen képes hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolására és hőmérsékleti tematikus térképek összehasonlítására, elemzésére. 3.2.3. A légnyomás és a Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát. szél Nevezzen meg trópusi ciklonokat, helyi Magyarázza a légnyomás változásának szeleket, szélrendszereket (tornádó, parti szél, A szelek okát. hegy-völgyi szél, városi szél), mutassa be jellegzetességeiket. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásával; a Ismerje a főn kialakulását és jelentőségét. Föld forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában. Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és Ciklon és anticiklon anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit. Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra. Magyarázza a hidegfront és a melegfront Időjárási frontok kialakulásának feltételeit, mozgásukat, felhőzetüket, csapadékzónáikat. Legyen képes légköri képződmények felismerésére időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Elemezzen időjárási térképeket. Mutassa be a szél pusztító, szállító és építő Bizonyítsa az összefüggést a szél A szél felszínformáló felszínalakító munkáját. Ismerjen fel ábrán, felszínformálása és a többi tevékenysége képen a szél által formált képződményeket. természetföldrajzi tényező között. 3.2.4. Az általános légkörzés Mutassa be a magas és alacsony Az általános Mutassa be ábra segítségével a függőleges légnyomású, a leszálló és felszálló légkörzés rendszere légmozgások és a szelek kapcsolatát. légáramlású övezetek kialakulásának okait. Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) Ismerje a futóáramlás fogalmát és szerepét. jellemzőit és kialakító tényezőiket. Legyen képes bemutatni az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon.

66

A monszun szélrendszer

Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró övezetben.

Ismerje a hőmérsékleti egyenlítő fogalmát és szerepét. Ismertesse a passzát és a forró övezeti monszun szélrendszer kapcsolatát. Tudjon magyarázó ábrát készíteni a monszun szélrendszerek kialakulásáról.

Tudja használni a légköri folyamatok Ismerje fel a főbb felhőtípusokat. Értse, bemutatása során a következő fogalmakat: mikor és miért alakulnak ki, milyen időjárást 3.2.5. Víz a tényleges és viszonylagos vízgőztartalom, eredményeznek. Tudjon megoldani légkörben telítettség, túltelítettség, harmatpont, vízgőztartalom-számítási feladatokat. kicsapódás, halmazállapot-változás. Tudja bemutatni ábra segítségével a Tudjon példákat mondani a csapadék felhőképződés folyamatát. Magyarázza a felszínformáló hatására (leöblítés, vonalas csapadékképződés és a különböző erózió). csapadékfajták kialakulásának folyamatát. Tudja példákkal alátámasztani a csapadék jelentőségét. Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és Tudjon példákat mondani az időjáráséghajlati elemek változásainak folyamatát, változások biológiai hatásaira. okait. Igazolja példákkal a légkör egységes Ismertesse az időjárás-jelentés és előrejelzés rendszerként való működését, legyen képes a 3.2.6. Az időjárás jelentőségét a mindennapi életben és a Föld éghajlatára vonatkozó gazdaságban. és az éghajlat törvényszerűségek, szabályok Tudjon az éghajlati elemekkel kapcsolatos megfogalmazására. tematikus térképeket és klímadiagramokat Mutassa be a társadalmi eredetű összehasonlítani, adatokból diagramot éghajlatváltozások okait és következményeit. szerkeszteni, szöveges forrásanyagot feldolgozni. 3.3. A vízburok földrajza Mutassa be a vízburok tagolódását, a víz 3.3.1. A vízburok körforgásának folyamatát, az egyes Ismertesse a vízburok kialakulását. kialakulása és területek vízháztartását meghatározó tagolódása tényezőket. 3.3.2. A világtenger Az óceánok és a Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti tengerek különbségeket. Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és Mutassa be a földrajzi tényezők A tengervíz fizikai és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, összefüggéseinek alkalmazásával a kémiai tulajdonságai a víz fajhőjének és hőtároló képességének sótartalom változását egy hosszúsági kör összefüggéseit. mentén. Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással. Magyarázza az óceán- és a tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását Ismerje fel a légkörzési és a vízkörzési A tengervíz mozgásai és működését, lássa összefüggését az rendszer hasonlóságait, kapcsolatait. általános légkörzéssel. Tudjon megmutatni térképen hideg és meleg tengeráramlásokat. Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások éghajlat-módosító hatását és mondjon példát azokra. Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti és társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést.

67

A világtenger Mondjon példát a tengeri üledék, az Mutassa be példák alapján a világtengert társadalmi-gazdasági üledékes ásványkincsek képződésére. mint természeti erőforrást. hasznosítása Ismertesse kitermelésük lehetőségeit. 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk Ismertesse a tómedencék keletkezési Következtessen a térkép segítségével a tavak típusait. keletkezésére elhelyezkedésük, alakjuk, Tudjon példákat mutatni a térképen az egyes A tavak mélységük alapján. típusokra. Ismerje fel a tavak állapotát fényképeken, Ismertesse a tavak pusztulásának okait és ábrákon. szakaszait. Értékelje és alkosson véleményt néhány példa Értékelje az emberi tevékenység szerepét a alapján a mesterséges tavak létrehozásának tavak keletkezésében és pusztulásában. céljairól és környezeti következményeiről. Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira. Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, A folyóvizek lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás. Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal. Tudja kiszámítani a folyó vízhozamát. Bizonyítsa példákkal térkép alapján a Ismertesse a folyó munkavégző képességét domborzat és a szakaszjelleg összefüggését, meghatározó tényezőket. térbeli változását. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz Legyen képes vízállásjelentés értelmezésére. építő és romboló munkáját. Mutassa be példák alapján az emberi beavatkozások vízfolyásokra gyakorolt hatásait, mondjon véleményt azokról. Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát. Ismertesse a felszín alatti vizek Értelmezze a földtani szerkezet és a felszín kialakulását, vizük mozgását, valamint alatti víztípusok kialakulásának kapcsolatát. 3.3.4. A felszín egymással, a csapadékkal és a párolgással Mutassa be a kőzetminőség szerepét a felszín alatti vizek való kapcsolatát. alatti vizek elhelyezkedésében és mozgásában. Tudja rendszerezni a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint. Ismerje fel és jellemezze a felszíni és felszín Alkalmazza a geotermikus gradiensről alatti karsztformákat (víznyelő, dolina, polje, tanultakat a felszín alatti vizek cseppkő, barlang), barlangi patak, hőmérsékletének magyarázatában. karsztforrás. Ábrázolja egyszerű metszeten a karsztformákat. Ismerje a mészkő oldódásának kémiai folyamatát, a talaj- és növényborítottság szerepét a karsztosodásban. Ismerje a folyószabályozás lényegét és 3.3.5. A komplex módszereit, mutassa be jelentőségét a vízgazdálkodás elemei társadalmi-gazdasági életben. Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait. Sorolja fel a víznyerés lehetőségeit. Következtessen a földrajzi elhelyezkedésből, a Bizonyítsa példákkal a domborzat és a természet- és a társadalomföldrajzi csapadék kapcsolatát a vízenergia jellemzőkből a vízigényekre és azok hasznosításának lehetőségeivel. kielégítésének módjára. Mutassa be példák alapján a vizek Tudja szöveges források alapján bizonyítani a védelmének, a vízzel való takarékosságnak nemzetközi összefogás szükségességét a szükségességét. vízgazdálkodásban, a vizek védelmében.

68

Mutassa be példák segítségével a nagy vízrendszerekbe való emberi beavatkozás helyi és regionális következményeit. Mutassa be ábra alapján a hóhatár Hasonlítsa össze a belföldi és a magasságának összefüggését a földrajzi magashegységi jégképződés folyamatát. szélességgel és a domborzattal. Ismertesse a gleccserek és a belföldi Mutassa be konkrét tájak példáján a jég jégtakaró pusztító és építő munkáját. felszínformálásának következményeit. Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket (pl. jég csiszolta felszín, tóhátság, gleccservölgy, morénasánc, morénasíkság). Jellemezze a leggyakrabban előforduló Ismertesse a talajképződés folyamatát. talajtípusokat, (pl. mezőségi talaj, barna erdei Bizonyítsa az éghajlat meghatározó szerepét talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon a talajok kialakulásában. példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. Mondjon példákat azonális talajokra. 3.4. A talaj Mondjon példákat a talaj pusztulását előidéző Mutassa be tematikus térképek emberi tevékenységekre. összevetésével az éghajlat, a talajtípusok és a Soroljon fel a talaj védelmét szolgáló gazdálkodás összefüggéseit. megoldásokat, művelési módokat. Bizonyítsa a domborzati jellemzők, a gazdálkodási mód és a talajpusztulás összefüggéseit. Mutassa be példák segítségével az egyes geoszférákban lezajló folyamatoknak a többi 3.5. A geoszférák geoszférára gyakorolt hatását és azok kölcsönhatásai következményeit. Mondjon példákat a több geoszférára is kiterjedő környezeti ártalmakra, ezek kiváltó okaira és következményeire, a megelőzés és a megoldás lehetőségeire. Tudjon elemezni a témához kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket. 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája

4. A földrajzi övezetesség Megjegyzés: A vízszintes földrajzi övezetességnél szereplő általános követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak. TÉMÁK


Emelt szint

4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés Magyarázza a szoláris övezetek határainak mértékének földrajzi szélességtől függő elhelyezkedését. változását. Tudja bejelölni térképvázlatba a szoláris éghajlati övezeteket, tudja megfogalmazni helyüket a földrajzi fokhálózatban. Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a Valódi éghajlati Mutassa be a szoláris és a valódi éghajlati tengeráramlások, a szélrendszerek, a övezetek övezetesség közötti különbséget. földfelszín és a domborzat az éghajlatot. Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség rendszerét (övezet, öv, terület/vidék). Jellemezze az egyes övezetek, övek, Mutassa be az összefüggéseket és a területek/vidék éghajlati, vízrajzi és törvényszerűségeket a földrajzi övezetesség felszínformálódási sajátosságait, talaját és elemeinek kapcsolatrendszerében (talajképződés élővilágát. folyamata, vízháztartást befolyásoló tényezők, Mutassa be, hogyan befolyásolják a felszínformálódási folyamatok). Szoláris éghajlati övezetek

69

természetföldrajzi jellemzők a társadalom Tudjon példákat mondani az övezetesség és a táj lehetőségeit az egyes övezetekben, övekben, eltartóképességének kapcsolatára, az övezetesen területeken. elrendeződő természeti erőforrásokra. Sorolja fel az egyes övek, területek/vidék Tudja térképen megmutatni, munkatérképre legfontosabb gazdasági növényeit, tenyésztett berajzolni az életközösségek állatait, a gazdálkodás területi típusait. környezetkárosodással leginkább sújtott Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák és területeit. leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus Mondjon példákat arra, hogyan kezeli a területeit. társadalom az övezetek, övek, területek Tudja elemezni a Föld és a kontinensek környezeti problémáit. zonalitását bemutató tematikus térképeket, Ismerjen fel öveket, területeket/vidéket diagramokat. klímadiagramok alapján. Tudjon klímadiagramokat értelmezni és Tudjon tematikus térképek összehasonlításával összehasonlítani. komplexen jellemezni éghajlati övezeteket, Ismertesse a különböző övezetek, övek főbb öveket, területeket/vidéket. Legyen képes az környezeti problémáit övezetességet bemutató komplex szelvény Mutassa meg térképen és ismerje fel elemzésére. kontúrtérképen az egyes övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedését. Mutassa be a környezeti tényezők és a 4.3. A forró övezet természetföldrajzi jellemzők változását az Egyenlítő és a térítőkörök között. Magyarázza az övezet öveinek elkülönítési Egyenlítői öv szempontjait. Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az egyenlítői éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában. Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. Hasonlítsa össze a nedves és száraz szavanna Átmeneti öv éghajlati sajátosságait, értse a különbségek okát. Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között. Értelmezze a száraz és csapadékos időszak váltakozásának hatását az egyes természetföldrajzi tényezőkre. Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás Tudja magyarázni a sivatagi váztalajok Térítői öv szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulását. kialakulásában. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. Magyarázza a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulását, a Mutassa be az összefüggést a forró övezeti Monszun vidék nyári és a téli monszun, valamint a monszun éghajlat és a monszungazdálkodás domborzat szerepét a csapadék térbeli és sajátosságai között. időbeli eloszlásában. Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési Jellemezze a mérsékelt övezet szempontjait. sajátosságait egy adott hosszúsági vagy 4.4. Mérsékelt övezet Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a szélességi kör mentén készült komplex füves területek feltörésének, túllegeltetésének szelvény alapján. következményeit. Magyarázza a meleg-mérsékelt övön belüli 4.4.1. Melegföldrajzi különbségek okait. mérsékelt öv

70

Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer váltakozásával. Hasonlítsa össze különböző források Indokolja a mediterrán és a mérsékelt övezeti Monszun terület alapján a forró övezeti és a mérsékelt monszun éghajlat elhelyezkedését, eltérő övezeti monszun éghajlatot. jellemzőit. Igazolja éghajlati diagramok és Mutassa be az óceántól való távolság és a keresztmetszeti ábrák összehasonlító 4.4.2. Valódi nyugati szelek hatását a természetföldrajzi elemzésével a kontinentalitás NY-K irányú mérsékelt öv tényezők NY-K irányú változásaira. változását Eurázsiában. Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában. Mondjon példát térkép segítségével az óceánok Óceáni terület és a tengeráramlások éghajlat-módosító hatására. Mutassa be a hasonlóságokat és a Mérsékelten Ismertesse a nedves-kontinentális éghajlat különbségeket a nedves és a száraz szárazföldi terület átmeneti jellegét. kontinentális éghajlat sajátosságai között. Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat Ismertesse a füves puszta, a sztyep, a préri Szárazföldi terület kialakulásának okait. és a pampa területi különbségeit. Ismertesse a terület speciális környezeti Tudjon példát mondani a terület környezeti problémáit (a nem művelt területek feltörése, problémáinak lehetséges megoldásaira. túlöntözés stb.) kialakulásuk okait. Ismertesse a tengerektől való távolság és a Szélsőségesen Ismertesse a szikesedés, illetve a domborzat szerepét a mérsékelt övezeti szárazföldi terület másodlagos szikesedés folyamatát, okait. sivatagi éghajlat kialakulásában. Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot. Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában. Hasonlítsa össze a tajga éghajlat Mutassa be, mely tényezők befolyásolják az 4.4.3. Hidegkiterjedését az északi és a déli félgömbön. öv gazdasági hasznosítását. mérsékelt öv Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás Ismertesse a vízháztartás sajátosságait az okozta környezeti problémákat az övben. övben. Magyarázza a nappalok és az éjszakák Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv időtartamának földrajzi szélességtől függő 4.5. A hideg övezet elkülönítésének szempontjait. változását. Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg Mondjon példákat az emberi tevékenység övezet természetföldrajzi jellemzői a (bányászat, vadászat) kiterjesztésének várható társadalom lehetőségeit. következményeire a hideg övezetben. Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi Ismertesse a talajképződés és a Sarkköri öv természetföldrajzi jellemzőre. felszínformálódás övre jellemző vonásait. Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat Magyarázza a belföldi jégtakaró Sarkvidéki öv hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre kiterjedésének különbségét az északi és a és az élővilág elterjedésére. déli félgömbön. Mutassa be az összefüggést a tengerszint Mutassa be a külső erők magassággal változó 4.6. A függőleges feletti magasság és a környezeti tényezők felszínformáló szerepét a magashegységekben. földrajzi övezetesség változása között. Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével Legyen képes függőleges övezetességet a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek bemutató keresztszelvényt készíteni, képeket, függőleges övezetességét, a gazdálkodási ábrákat, szövegeket elemezni. lehetőségek változását. Mondjon példát olyan Hasonlítsa össze a növénytermesztés vízszintes országokra, ahol a mezőgazdasági termelés a és függőleges övezetességgel összefüggő függőleges övezetességhez igazodik. rendszerét. Mediterrán terület

5. A népesség- és településföldrajz

71

TÉMÁK

VIZGASZINTEK Középszint

Emelt szint

5.1. A népesség földrajzi jellemzői Mutassa be a demográfiai robbanás okait, A népesség számbeli következményeit. Tudja összekapcsolni a korfán tapasztalható alakulása, összetétele Tudja kiszámítani a természetes szaporodás eltéréseket jellemző történelmi eseményekkel. mértékét. Mutassa be a népesedési szakaszok és a korfa Jellemezze a népesedési szakaszokat. alakjának összefüggését. Ismertesse az elöregedő és a fiatalodó Magyarázza példák alapján a természetes társadalmak korösszetételéből adódó társadalmiszaporodást befolyásoló tényezőket. igazdasági következményeket. Tudja példákon bemutatni a népességgyarapodás Tudja leolvasni és értelmezni a korfa adatait. környezeti következményeit szemelvények Mutassa be adatok alapján a népesség kor- és felhasználásával. foglalkozási szerkezetét, következtessen Mutassa be a foglalkozási átrétegződés okait és abból a gazdaság fejlettségére. módjait. Bizonyítsa statisztikai adatok alapján az Tudja kiszámítani adatok alapján a urbanizálódás és a gazdasági fejlettség népsűrűséget. összefüggéseit. A népesség területi Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld Mondjon példákat a népességvándorlások eloszlása legnagyobb népességkoncentrációit. típusaira, kapcsolja össze azokat történelmi Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen eseményekkel, illetve a népesség mai elrendeződésének okait és következményeit. eloszlásával. Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel. Ismertesse és tudja megmutatni térképen az Értse a nagyrasszok kialakulásának földrajzi és emberfajták földrajzi elterjedését. környezeti okait. Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Igazolja példákkal a település szerepköre, 5.2. A települések Mutassa be példák alapján a város alaprajza és arculata közötti összefüggést. földrajzi jellemzői kialakulásának folyamatát. Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket. Ismertesse a városokba áramlás eltérő okait a Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a Föld különböző gazdasági fejlettségű városok övezeteit, eltéréseit a különböző térségeiben. földrészeken. Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és Mutassa be a falvak átalakulási folyamatát, funkciójuk szerint. szerepük átértékelődését. Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait. Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és Mutassa be a tanyavilág kialakulásának okait. az alvóváros kialakulásának folyamatát, Hasonlítsa össze a tanyát és a farmot. mutasson példát ezekre a térképen. Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó Ismerje föl ábrákon és képeken a különböző környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen földrajzi övezetek és övek településképének, meg megoldási lehetőségeket. építkezési módjának sajátosságait. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe TÉMÁK


Emelt szint

6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai

Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését. Mutassa be az egyes társadalmi tényezők (pl. munkaerő minősége, népesség struktúrája,

72

hagyományok, a rendelkezésre álló tőke stb.) szerepét a gazdasági életben. Nevezze meg a gazdasági fejlettség fő mutatóit. Bizonyítsa példákkal, hogy az országok Értelmezze és alkalmazza a gazdasági gazdasági fejlettségi csoportokba sorolása fejlettség mutatóit, az összehasonlítás csak több mutató alapján megbízható. A gazdasági fejlettség módszereit. Mutassa be példákkal az eltartott és a és területi különbségei Tudjon példákat különböző fejlettségű foglalkoztatott népesség arányának, a országokra. mezőgazdaság és a külkereskedelem Mutassa be példák alapján a gazdasági mutatóinak a gazdasági fejlettséggel való fejlettség területi különbségeit, kapcsolatát összefüggéseit. az életszínvonallal. Alkalmazza konkrét példákban az életszínvonal és az életminőség mérésére szolgáló mutatókat. Ismerje föl leírásokban és hírekben a A világgazdaság Mutassa be a piacgazdaság működését, globalizáció folyamatát, jelenségeit. működése és elveit. Tudjon példákat mondani a Ismertesse a multinacionális vállalatok folyamatai nemzetközi tőke-összefonódásokra. működésének elvét példák alapján. Hasonlítsa össze a piacgazdaság és a tervgazdaság működését. Mutassa be a működőtőke mozgásának legfőbb irányait és hatásait a gazdasági fejlődésben. 6.2. A termelés, a Mutassa be a világkereskedelem Vázolja fel a nemzetközi munkamegosztás fogyasztás és a legjelentősebb irányait és főbb és a világkereskedelem kialakulásának kereskedelem országcsoportjait, országait. folyamatát. kapcsolata Értelmezze a példák bemutatásával a Mutassa be példákkal a külkereskedelem protekcionizmus, a vámok, az export-kényszer, áruszerkezetének összefüggését a fejlettséggel. a munkaerőpiac, a tőkepiac szerepét a világgazdaságban. Nevezzen meg fontos kereskedelmi Tudjon példákat mondani a világpiactól való társulásokat. különböző fajtájú és mértékű függőségekre. Készítsen vázlatot az európai integrációs folyamatról. Bizonyítsa az egyéb szolgáltatások szerepét és jelentőségét a kereskedelemben. 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai Értékelje az élelmiszer-gazdaság szerepét aMagyarázza meg az eltartóképesség eltérő gazdasági életben. Mutassa be példákkal a alakulását a különböző társadalmitermészeti tényezők és a mezőgazdaság gazdasági fejlettségű és eltérő természeti A mezőgazdaság és az kapcsolatát, az élelmiszer-termelés adottságokkal rendelkező régiókban. élelmiszer-gazdaság övenként, területenként eltérő lehetőségeit Mutassa meg térképen, nevezze meg kapcsolata és a mezőgazdasági termelés módjait. kontúrtérképen a legnagyobb Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termelésmezőgazdasági termelők és fogyasztók típusait. földrajzi elhelyezkedését. Legyen képes az élelmiszer-gazdasággal Mutassa be az élelmiszertermelést befolyásoló kapcsolatos tematikus térképek olvasására, társadalmi tényezők szerepét különböző adatsorok értelmezésére, az ábrázolt országcsoportok példáján. összefüggések feltárására. Mondjon példát a mezőgazdasági termelés Indokolja az élelmiszer-gazdaság következtében fellépő környezetkárosító legdinamikusabb ágazatainak fejlődését. folyamatokra. Mutassa meg a térképen a művelésre alkalmas Növénytermesztés területek földrajzi eloszlását, kapcsolatát a földrajzi övezetességgel. Tudja csoportosítani a termesztett növényeket és megnevezni termesztésük legfontosabb körzeteit.

73

Következtessen adatokból, valamint az állattartás feltételeiből az állattenyésztés fejlettségére. Mutassa be példákkal a vallás és a társadalmi Igazolja példákkal az állattartás típusa és a szokások szerepét az állattartásban. társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggését. Erdőgazdálkodás, hal- és Nevezze meg az erdőgazdálkodás és a halászat vadgazdálkodás fő területeit a Földön. Mutassa be az erdők ökológiai szerepét és az erdőket veszélyeztető folyamatokat. Mutassa be a túlhalászás okait és veszélyeit. 6.4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Mutassa be az energiagazdaság szerepét a Mutassa be a kőolajválság eltérő hatását a Energiagazdaság gazdasági életben. különböző országcsoportokra. Tudja csoportosítani az energiahordozókat. Ismerje az energiahordozók keletkezésének módját, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. Tudja megmutatni a térképen a világ Hasonlítsa össze a különböző fejlettségű legfontosabb kőszén-, kőolaj- és gazdaságok energiaigényeit és földgázlelőhelyeit. energiahatékonyságát. Tudja összehasonlítani az energiahordozók Mutassa be a megújuló energiaforrások kitermelésének és felhasználásának területi szerepének várható változását. elhelyezkedését. Olvassa le adatsorokból az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat. Mondjon példákat az energiagazdaság okozta Ismertesse az energiatermelésből adódó környezeti problémákra. Érveljen a környezeti gondok megoldására kidolgozott környezetkímélő energiatermelés és elképzeléseket. felhasználás szükségessége mellett. Mutassa be adatsorok vagy diagramok Mutassa be az ipari és a technológiai parkok Ipar alapján az ipar változó jelentőségét a szerepét, tudjon ezekre példát mondani. gazdasági életben. Tudja használni az ipar fejlettségének Indokolja az ipar 20. századi nagy területi jellemzésére alkalmas mutatókat. átrendeződéseit. Értelmezze példák alapján a beszállítói, az Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és alapanyaggyártó és a feldolgozó-összeszerelő azok átértékelődését az egyes iparágak és szerepkör jelentőségét a világ ipari iparvidékek életében. termelésében. Tudjon példákat mutatni a térképen a Magyarázza meg az ipar szerkezete és a kitermelő- és a feldolgozóipari körzetekre, gazdasági fejlettség összefüggését, a valamint a nagy hazai és nemzetközi ipari szerkezetváltás folyamatát. tömörülésekre. Tudjon térképek segítségével bemutatni egy tipikus gazdasági régiót. Ismerje fel képi vagy szöveges források alapján az ipari termelés környezetkárosító hatásait. Értékelje a közlekedés társadalmi-gazdasági 6.5. A harmadik és a szerepét. negyedik szektor Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása jelentőségének és a természeti adottságok közötti növekedése összefüggést. Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit Az infrastruktúra és hátrányait. Mondjon európai és hazai példákat a Mutassa be a közlekedési ágazatok arányában közlekedés fejlesztésének és átalakításának történt változásokat, ezek okait. legfontosabb szempontjaira. Olvassa le tematikus térképről az áruszállítás legfontosabb irányait. Állattenyésztés

74

Mutassa be példák segítségével az egyes Ismertesse a lehetőségeket a közlekedés közlekedési-szállítási módok környezetkárosító környezetkárosító hatásainak csökkentésére. hatásait. Mutassa be szemelvények és adatsorok Indokolja a hírközlés fontosságát a összehasonlító elemzésével az infrastruktúra társadalmi-gazdasági élet fejlődésében. kapcsolatát az életminőséggel. Mutassa be diagramok, adatok Érzékeltesse példákkal a harmadik és a A harmadik és a segítségével a harmadik és a negyedik negyedik szektor jelentőségét a mai negyedik szektor szektor szerepének időbeli átalakulását. világgazdaságban és a társadalmi életben. Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelentőségének és belső arányainak változását. Mutassa be a szükséglet és a termelés, a Magyarázza az adósságválság okait és fizetőképes kereslet és a gazdasági A működőtőke és a gazdasági következményeit. egyensúly összefüggését. pénz világa Tudjon példát mondani inflációt és Tudja felsorolni a költségvetés fő költségvetési hiányt gerjesztő folyamatokra. összetevőit. Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és következményeit. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok TÉMÁK


Emelt szint Magyarázza meg a világgazdasági pólusok 7.1. A világgazdasági Mutassa meg a térképen a világgazdasági kialakulásának okait, folyamatát és területi pólusokat és azok vezető országait. pólusok átrendeződését. Mutassa be összehasonlító adatsorok vagy diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelentőségét. 7.2. A világgazdaság Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria- Magyarázza meg a periféria-térségek országok világgazdasági szerepkörét. kialakulásának okait. peremterületei Értelmezze a periféria helyzet társadalmiTámassza alá példákkal az eltérő fejlettségű gazdasági jellemzőit. periféria-országok felzárkózásának különböző Mutassa meg térképen a Föld különböző lehetőségeit. területeinek periféria-országait. Mutassa be az egyoldalú gazdasági szerepkörű (pl. „banánköztársaságok”, Vázolja fel a trópusi üdülőszigetek és az 7.3. Egyedi szerepkörű nyersanyag-kitermelő, főként bérmunkát adóparadicsomok kialakulásának okait, országcsoportok és végző, idegenforgalmi szolgáltatásból élő) gazdaságuk jellemzőit. országok országok gazdasági nehézségeit adatsorok, képek, szemelvények segítségével. Értékelje az „olajországok” világgazdasági jelentőségét és a tranzitországok szerepét. Mutassa be példák alapján a társadalmi Mutassa be az ENSZ, az EFTA, a NAFTA, az sajátosságok (pl. vallási és nemzetiségi OECD, az Európa Tanács, a WHO, a összetétel, gyarmati múlt) jelentőségét az Vöröskereszt és a Vörös Félhold szervezetek egyedi szerepkörök kialakulásában. működési területeit. 8. Magyarország földrajza Megjegyzés: A Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinél, illetve a nagytájak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képénél szereplő követelmények az egyes nagytájakra is vonatkoznak. TÉMÁK

8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Igazolja a medence-jelleg Elemezze a földrajzilag nyitott határ és a érvényesülését a Kárpát-medencében. zárt medencehelyzet következményeit. A Tudja elhelyezni hazánkat a térképen, a bizonyításhoz használjon különféle földgömbön, Európában és a Kárpát- tematikus térképeket. medencében. Értékelje a központi fekvés és a Jellemezze a Kárpát-medence tranzithelyzet előnyeit és hátrányait. nemzetiségi összetételét tematikus Tudjon példákat mondani a határainkon

75

térképek és adatsorok segítségével. átnyúló eurorégiókra és Ismertesse a magyarság elhelyezkedését együttműködésekre. a Kárpát-medencében és a világban. 8.2. Magyarország természeti adottságai Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők Mutassa be a Kárpát-medence földtörténeti Földtani adottságok meghatározó jelentőségű geológiai fejlődésének lemeztektonikai folyamatát. eseményeit. Nevezze meg és mutassa meg térképen az Ismerje az időszakok, korok eseményeit és egyes idők, időszakok főbb képződményeit. hazai földtörténeti emlékeit. Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit. Mutassa be földrajzi helyzetünk éghajlati Ismertesse az egyes éghajlati elemek Hazánk éghajlata következményeit, a legfontosabb módosító értékeinek hazai eloszlási jellegzetességeit. tényezőket. Tudja jellemezni hazánk éghajlatát. Értékelje felszíni vizeink gazdasági Legyen képes többtényezős földrajzi jelentőségét. összefüggések bizonyítására (medenceHazánk vízrajza Ismertesse a felszín alatti vizek hazai jelleg, földtani felépítés, éghajlat felszíni és típusait, előfordulásait, hasznosítását. felszín alatti vízkészlet és jellemzőik). Magyarázza vizeink környezeti problémáit. Mondjon példákat a vízvédelem hazai Bizonyítsa szemelvények alapján a lehetőségeire és megoldásaira. vízszennyezés helyi és regionális Tudja megnevezni kontúrtérképen hazánk összefüggéseit, a nemzetközi összefogás legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze szükségességét a Kárpát-medencében. azokat. Mutassa be a természetes növénytakaró Mutassa be az éghajlat, a természetes Hazánk élővilága és területi változásait, a legjelentősebb növénytakaró és a talaj összefüggéseit talajai talajtípusok elhelyezkedését tematikus hazánk területén. térképek segítségével. 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Ismertesse hazánk fő népesedési Elemezzen a népesség nemzetiségi folyamatait és azok társadalmi-gazdasági összetételét, területi eloszlását bemutató Népesség- és következményeit. tematikus térképeket, statisztikai településföldrajzi Értelmezze hazánk korfáját. adatsorokat, korfákat. jellemzők Olvassa le diagramokról, adatsorokról és Bizonyítsa a népességmozgások elemezze a népességszám, a természetes összefüggését a gazdasági-politikai szaporulat alakulását. tényezőkkel. Nevezzen meg magas és alacsony népsűrűségű területeket, indokolja a különbségeket. Tudja, hogy mely nemzetiségek és hol élnek hazánkban. Ismertesse az összefüggést hazánk társadalmiMutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, gazdasági fejlődése és annak történelmi átalakulását, magyarázza az okait. háttere között. Mutassa be hazánk településföldrajzi Értelmezze a munkanélküliség kialakulásának jellemzőit térképek, képek, adatsorok, ábrák okait, csökkentésének lehetőségeit. alapján. Ismertesse a magyar nemzetgazdaság Mutassa be példák alapján a piac és a jellemző vonásait, területi és szerkezeti tulajdonformák szerepét, változását a átrendeződését ábrák, statisztikai gazdaság működésében. adatsorok, tematikus térképek Nemzetgazdaságunk Értékelje forrásanyagok alapján a segítségével. gazdaság területi és szerkezeti Alkalmazza az országok gazdaságának átalakulásának eredményeit és összehasonlítására szolgáló mutatókat a problémáit. magyar gazdaság európai és a

76

világgazdaságban elfoglalt helyének Elemezze a külföldi tőke szerepét a bemutatására. gazdasági rendszerváltásban. Olvassa le tematikus térképekről a GDP regionális adatait, és magyarázza az eltéréseit. Értékelje hazánk természeti erőforrásait és Tudjon nemzetközi statisztikák alapján azok szerepét a nemzetgazdaságban. tendenciákat, összefüggéseket Tudjon adatsorok, ábrák segítségével megállapítani az egyes ágazatok szerepéről, A gazdaság tényeket, folyamatokat, összefüggéseket és hasonlítsa össze ezt a hazai ágazatai, ágai megállapítani az egyes ágak, ágazatok jellemzőkkel. helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt Ismertesse a termelés környezetre gyakorolt szerepéről. hatásait. Mutassa be konkrét példa alapján az ipari Mutassa be az ipar szerkezeti átalakulásának parkok szerepét a térségek gazdasági folyamatát, a húzóágazatok szerepét. fejlődésében. Ismertesse az ipar területi elrendeződését, főbb telephelyeit, elemezzen a témához kapcsolódó tematikus térképeket. Bizonyítsa éghajlati és talajadottságaink szerepét a művelési ágak megoszlásában, főbb Ismertesse az élelmiszer-gazdaság szerepét a terményeink előállításának területi nemzetgazdaságban. elhelyezkedésében. Tudjon példákat mondani Magyarország és az Nevezze meg a történelmi borvidékeket térkép Európai Unió mezőgazdasági kapcsolatára. alapján. Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a településhálózat kapcsolatát. Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi helyzetét. Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi körzeteket, Mutassa be a turizmus környezetre és a tájegységeket, ismertesse azok értékeit. szolgáltatás egyéb ágazataira gyakorolt Soroljon fel a világörökség részeként számon hatásait. tartott hazai értékeket. Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában. Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét. Nevezze meg főbb kereskedelmi partnereinket. Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, Legyenek aktuális ismeretei hazánk és az ennek okait. Európai Unió kapcsolatainak alakulásáról. Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, tudja ezeket 8.4. Hazánk Helyezze el a földtörténeti időegységekben nagytájainak eltérő kontúrtérképen megnevezni. Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, a nagytájak, résztájak kőzetanyagának, természeti és társadalmi-gazdasági vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit ásványkincseinek a kialakulását. és a természeti adottságok hatásait a képe mezőgazdaságra. Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait. Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit. Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket. Magyarázza a résztájak eltérő természeti Ismertesse példák alapján a folyók és a szél Az Alföld adottságainak szerepét az élelmiszerfelszínformáló munkáját az Alföldön. gazdaságban. Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén- Bizonyítsa statisztikai adatok segítségével a bányászatban. nagytáj szerepét az élelmiszer-gazdaság Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait. különböző ágazataiban.

77

A Kisalföld és a Mutassa be az összefüggést a földrajzi Hasonlítsa össze az Alföld és a Kisalföld Nyugati-peremvidék fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac természetföldrajzi vonásait, indokolja (Alpokalja) és a gazdaság fejlettsége között. eltéréseiket. Ismertesse a történelmi múlt, a hagyományok, Jellemezze a két táj fő ipari ágazatait, azok az infrastruktúra, a szaktudás szerepét a telepítő tényezőit. nagytájak gazdaságában. Mutassa be a Szigetköz környezeti problémáit. Bizonyítsa éghajlati tematikus térképekkel Mutassa be példák alapján a nagytáj A Dunántúli-dombaz óceáni és a mediterrán hatás jellegzetes településtípusait és azok és hegyvidék érvényesülését. összefüggését a természeti adottságokkal. A DunántúliNevezze meg a nagytáj tagjait és azok Ismertesse a gazdasági szerkezetváltás középhegység kőzetanyagát. következményeit a területen. Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait. Tudja az Északi-középhegység tagjait Értelmezze a Kárpátok és az ÉszakiAz Északielkülöníteni kialakulásuk és kőzetanyaguk középhegység közös kialakulásából adódó középhegység szerint. természetföldrajzi kapcsolatokat. Ismertesse a térség jellegzetes településtípusait. Mutassa be a gazdasági átalakulás eredményeit és problémáit a térségben. Mutassa meg a térképen, nevezze meg Ismertesse a nagyrégiók kialakításának 8.5. Hazánk kontúrtérképen hazánk nagyrégióit. elveit és szerepét hazánkban az Európai nagyrégióinak (tervezésiMutassa be a nagytájakról tanult Unióhoz történő csatlakozás tükrében. statisztikai régióinak) természeti-társadalmi ismeretek Indokolja a regionális fejlettség természet- és alkalmazásával a régiók jellegzetességeit, különbségeit természeti, társadalmi, társadalomföldrajzi képe erőforrásait, fejlesztésének lehetőségeit. gazdasági tényezőkkel. Hasonlítsa össze adatsorok segítségével az Mondjon példákat a nagyrégión belüli és az azok egyes régiók kedvező és kedvezőtlen közötti együttműködésekre. mutatóit. Jellemezze a főváros településszerkezetét Ismertesse példák alapján sokoldalú ábrák segítségével. Budapest gazdasági kapcsolatát az agglomeráció Mutassa be központi szerepét az ország településeivel. társadalmi-gazdasági életében. Értékelje hazánk környezeti állapotát Ismertesse a környezetgazdálkodás hazai 8.6. Magyarország tematikus térképek, összehasonlító elveit, alkalmazásának lehetőségeit, példáit. környezeti állapota adatsorok, fotók segítségével. Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére. Tudjon példát mondani a nagyvárosok környezeti ártalmairól, a megoldás lehetőségeiről. Mondjon példákat a környezet védelmében tett intézkedésekről és azok eredményeiről. Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó értékeit. Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok tevékenységére. 9. Európa regionális földrajza Megjegyzés: Az Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képénél megfogalmazott követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak. TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Ismertesse a nagytájak felszínformáit, Mutassa be a kontinens kialakulásának 9.1. Európa általános földtörténeti múltjuk és geológiai folyamatát geológiai és természetföldrajzi képe szerkezetük közötti összefüggést. szerkezetmorfológiai térképek segítségével.

78

Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet Magyarázza a lemeztektonikai folyamatok és a és az ásványkincsek előfordulásának kontinens területének változása közötti összefüggését. összefüggést. Mutassa meg a térképen és jellemezze a Ismerje fel kontúrtérképen, ábrán, képen a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, fontosabb szerkezet-domborzati egységeket. éghajlatait. Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen. Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat. Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait. Magyarázza a természeti adottságok és Mondjon példákat a vendégmunkások, a 9.2. Európa általános a társadalmi-gazdasági fejlődés menekültek és a bevándorlók társadalomföldrajzi képe népsűrűséggel való kapcsolatát. befogadásából adódó problémákra. Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott Támassza alá példákkal a társadalmi területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az fejlődés, a foglalkozási átrétegződés és az elhelyezkedésüket. urbanizáció kapcsolatát. Tudja felsorolni, térképen megmutatni, Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlettségi kontúrtérképen megnevezni Európa országait, különbségeket Európában, magyarázza azok fővárosait. okait és következményeit. Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse jellemzőiket. Nevezze meg a tanult országok jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari termékeit. Mutassa be az együttműködés kialakulását, Magyarázza az európai integráció lényegét és legfontosabb területeit, hatását kialakulásához vezető okokat, ismerje a tagállamok társadalmi-gazdasági életére. fejlődésének történetét, kapcsolatát egyéb 9.3. Az Európai Unió Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, tömörülésekkel. földrajzi vonatkozásai főbb intézményeit. Tudja elhelyezni az Európai Uniót a Ismertesse hazánk és a szervezet világgazdaság erőközpontjai között kapcsolatát. statisztikai adatok elemzése alapján. Mutassa be példákkal alátámasztva az unión Ismerje az integráció bővítésének lehetőségeit és belüli területi fejlettségi különbségeket, a problémáit. regionális politika fő vonásait. Mutassa be a szervezet mezőgazdasági Legyen képes statisztikai adatok elemzésére politikáját, területfejlesztési, környezetvédelmi és az Európai Unióval kapcsolatban. környezetgazdálkodási törekvéseit. Ismertesse a kontinensrész és országainak Mutassa be az országok szerepét Európa és a 9.4. Észak-Európa gazdasági életében szerepet játszó természeti világ gazdaságában. és társadalmi tényezőket. Mutassa be tematikus térképek segítségével az ipar és a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének sajátos vonásait. Mutassa be példákkal a történelmi és a gazdaságtörténeti múlt hatását a kontinensrész 9.5. Nyugat-Európa országainak mai gazdasági életében. Mondjon példákat a gazdasági szerkezetváltásra a XX. század második felében, és mutassa be azok következményeit.

79

Ismerje a gyarmatosítás szerepét az ország Mutassa be konkrét példákon a szigetország gazdaságának fejlődésében, legyen Egyesült Királyság földrajzi fekvésének és ásványkincseinek tisztában világgazdasági szerepe szerepét a gazdaság fejlődésében. átalakulásának okaival. Ismertesse a hagyományos iparvidékek telepítő Ismertesse forráselemzés alapján a gazdasági tényezőit, az ipar területi átrendeződésének szerkezetváltás sikeres és kevésbé sikeres okait. útjait. Mutassa be az ipar területi Igazolja a gazdaságpolitika és a elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. Franciaország mezőgazdasági termelés sajátos Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb vonásainak kapcsolatát. területi jellemzőit. Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió Mutassa be az idegenforgalom szerepét az élelmiszer-termelésében. ország gazdasági életében. Mutassa be a tipikus mediterrán táj Összegezze a Földközi-tenger jelentőségét természetföldrajzi jellemzőit és a hozzá a dél-európai országok társadalmi9.6. Dél-Európa kapcsolódó gazdálkodást. gazdasági életében. Ismertesse a mediterrán mezőgazdaság alapvető típusainak termékeit. Indokolja tények bemutatásával Dél-Európa kétarcúságát, gazdasági megosztottságát. Hasonlítsa össze az ország északi és déli Tudjon példákat mondani az északi és a déli Olaszország területeinek természeti és társadalmi területek közötti fejlettségi különbség adottságait, gazdasági fejlettségét. következményeire. Fogalmazza meg az északi ipari háromszög Ismertesse a főbb gazdasági központokat. fejlettségének okait, és mutassa be gazdasági kapcsolatait. Mutassa be a mediterrán táj, a történelmi és a kulturális örökség szerepét az ország idegenforgalmában. Mutassa be az idegenforgalmi és az egyéb Spanyolország adottságok szerepét az ország gazdasági fejlődésében. Mondjon példákat az ipar vezető ágazataira, gazdasági központokra. Tudja megmutatni ezeket a térképen. Ismertesse az egykori Jugoszláviát Mutassa be tájainak eltérő természeti és Szerbia és megosztó társadalmi különbségeket, és társadalmi jellemzőit, és tudjon példákat Montenegro sorolja fel az utódállamokat. mondani azok következményeire. Ismertesse az ország iparának és Ismertesse az ország nemzetiségeit. mezőgazdaságának területi elrendeződését, a Vajdaság gazdasági szerepét. Mutassa be Dalmácia idegenforgalmának Jellemezze az ország eltérő adottságú Horvátország szerepét az ország életében, nevezzen meg tájait, a gazdasági fejlődés alapjait, idegenforgalmi központokat. gazdasági központjait. Ismertesse a nemzetiségek területi elhelyezkedését. Mutassa be Közép-Európa fekvésének társadalmi-gazdasági és környezeti következményeit. Hasonlítsa össze Közép-Európa 9.7. Közép-Európa síkságainak, rögvidékeinek és tájainak és országainak Jellemezze Közép-Európa természeti adottságait. Mutassa be konkrét magashegységeinek természeti természet- és adottságait, gazdasági lehetőségeit. társadalomföldrajzi képe példákon az eltérő természetföldrajzi környezet társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be az ország területenként eltérő Mutassa be az ország szerepét, súlyát a Németország természeti és társadalmi-gazdasági világgazdaságban és az Európai Unióban adottságait, a termelés különbségeit. különböző forrásanyagok segítségével. Támassza alá példákkal az ipar területi és Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész szerkezeti átalakulási folyamatát, a déli eltérő gazdasági-társadalmi fejlődésének útját, tartományok gyors gazdasági fejlődését.

80

az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat. Mutassa be a Ruhr-vidék példáján a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát. Tudja térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni, továbbá jellemezni az ország nagytájait és gazdasági központjait. Jellemezze az ország nagytájait, ismertesse a Lengyelország tájak legfontosabb erőforrásait. Ismertesse a mezőgazdaság fejlődésének sajátos vonásait. Nevezze meg kontúrtérképen a fő gazdasági központokat. Jellemezze Csehország nagytájait, mutassa be Csehország azok természeti erőforrásait. Nevezze meg kontúrtérképen gazdasági életük fő központjait. Jellemezze és nevezze meg kontúrtérképen Hasonlítsa össze a medence és a Ausztria az ország nagytájait és gazdasági magashegyvidéki területek gazdaságának központjait. jellemzőit. Ismertesse a magashegységi környezet szerepét a gazdasági életben. Szlovénia Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődését. Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak Indokolja az ország természeti erőforrásainak Szlovákia eltérő szerepét a gazdaság fejlődésében. és gazdaságának térbeli elhelyezkedését. Nevezze meg kontúrtérképen a gazdaság fontosabb központjait és magyar vonatkozású városait. Nevezze meg kontúrtérképen az ország Jellemezze a gazdasági élet területi Románia nagytájait, hasonlítsa össze természeti elhelyezkedését és ágazati szerkezetét. adottságait és erőforrásait. Tudjon megnevezni iparvidékeket, mezőgazdasági tájakat, kontúrtérképen felismerni gazdasági központokat. Nevezzen meg magyar kulturális központokat. 9.8. Kelet-Európa Ismertesse a volt Szovjetunió társadalmiMutassa be a nagytájak természeti, természet- és gazdasági jellemzőit. Mutassa meg társadalmi-gazdasági adottságait. társadalomföldrajzi térképen az utódállamokat. vonásai Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai Oroszország részének természeti adottságait, mutassa be azok kapcsolatát a népesség eloszlásával. Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemzőit Sorolja fel a gazdálkodás természeti és Oroszország területének példáján. társadalmi problémáit Oroszországban. Hasonlítsa össze tematikus térképek Ismertesse az ország energiagazdaságának segítségével Oroszország iparvidékeinek jellemzőit, az energiatermelés környezeti földrajzi jellemzőit. következményeit. Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét. Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának Ukrajna földrajzi összefüggéseit. Mutassa be tematikus térképek segítségével Ukrajna mezőgazdaságát. Mutassa be statisztikai adatok alapján Ukrajna Nevezzen meg magyar vonatkozású jelentőségét Európa és a világ gazdaságában. településeket. 10. Európán kívüli földrészek földrajza Megjegyzés: A kontinensek általános természet- és gazdaságföldrajzi képénél szereplő követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

81

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Mutassa be az egyes kontinensek Ismertesse a kontinens szerkezeti földrajzi sajátosságait. felépítését és annak lemeztektonikai Mutassa meg térképen, nevezze meg hátterét. kontúrtérképen és jellemezze a Mutassa be éghajlati, növényzeti és nagytájakat, a folyókat, a tavakat. talajtérképek összehasonlító elemzésével a Mondjon példákat az egyes kontinensek természetföldrajzi adottságait. kontinenseken előforduló Ismerje fel diagramok alapján a földrészek 10.1. A kontinensek nagyszerkezeti egységekre. egyes éghajlatait és térképvázlatokon az általános természet- és Elemezze tematikus térképek alapján a egyes éghajlati öveket. társadalomföldrajzi képe geológiai szerkezet és az ásványkincsek Mutassa be az egyes kontinensekre összefüggéseit. jellemző példákkal a vízszintes és a Mondjon példákat a kontinensek főbb függőleges földrajzi övezetesség erőforrásaira. Ismerje fel képek, ábrák, rendszerét. leírások és tematikus térképek alapján a Legyen képes keresztmetszetet elemezni a földrajzi öveket, a kontinensek jellemző kontinensek természeti adottságairól. területeit, tipikus tájait. Ismertesse a népességkoncentrációk kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen Mutassa be a kontinensek világgazdasági elhelyezkedésének okát. Magyarázza a szerepét, annak változásait. kontinensek országcsoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését. Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb terményeit. Mutassa be a kontinensek világgazdasági szerepét, annak változásait. Tudja felsorolni, térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni a kontinensek jellegzetes térségeit, tanult országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait. Tudjon példát mondani a földrészekről az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira. 10.2. Ázsia Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok Mutassa be a kontinens vallási-kulturális kialakulásának okait. sokszínűségét, ennek következményeit a 10.2.1. Általános Mutassa be példák alapján a monszun társadalom életében. földrajzi kép szerepét a gazdasági élet jellemzőinek Mutassa be a kontinens világgazdasági kialakulásában. szerepét, annak változásait. Mutassa be a népességrobbanást statisztikai Elemezze az élelmezési problémák adatok segítségével, mondjon példákat a kialakulásának okait, ismertesse a következményeire és a megoldásukra tett megoldásukra tett erőfeszítéseket. erőfeszítésekre. 10.2.2. Országai Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés Ismertesse a népességszám növekedésének sajátos vonásait. Kína időbeli változásait. Hasonlítsa össze Kelet- és Ismertesse a külföldi tőke szerepét az ország Nyugat-Kína mezőgazdaságát. gazdaságának fejlődésében. Mutassa be Hongkong szerepét Kína és Ismertesse az ország erőforrásait, az országon Délkelet-Ázsia társadalmi-gazdasági belüli területi fejlettségi különbségek okait. fejlődésében. Mutassa be statisztikai adatok, diagramok és szöveges források felhasználásával az ország világgazdasági jelentőségét. Mutassa be a szigethelyzet és a természeti Mutassa be a gyarmatosítás hatását a térség Japán erőforrások szűkösségének következményeit a társadalmi-gazdasági fejlődésére. gazdasági fejlődésben. Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés Támassza alá tényekkel Japán szerepét Ázsia sajátos vonásait. gazdasági fejlődésében.

82

Mutassa be a természeti feltételekhez és a Bizonyítsa a világpiac igényeihez való társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán alkalmazkodás szerepét a gazdaság mezőgazdaság vonásait. fejlődésében. Nevezze meg az ipar fő ágazatait, termékeit. Tudja tényekkel alátámasztani a Japán gazdaság szerepét a világkereskedelemben. Támassza alá példákkal a társadalmi, vallási Ismertesse az ország népesedési folyamatát India hagyományok szerepét India gazdasági és ezek összefüggését az élelmezéssel. életében. Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó Mutassa be az iparfejlődés eredményeit és mezőgazdaságot. ellentmondásait, a külföldi tőke szerepét. Nevezze meg a térséghez tartozó Ismertesse a felzárkózó országokat, sorolja országokat. fel gazdasági fejlődésük okait és jellemzőit. 10.2.3. Délkelet-Ázsia Mutassa be példák alapján a térség Fogalmazza meg adatok alapján a csoport iparosodott és országainak sajátos társadalmi-gazdasági országainak hasonló és eltérő gazdasági iparosodó országai fejlődését, azok természeti és társadalmi vonásait. hátterét. Nevezzen meg a területen élő népeket. Bizonyítsa a térség geopolitikai Mutassa be statisztikai adatok és diagramok fontosságát. alapján a terület kőolajgazdagságának Mutassa be a vallás meghatározó szerepét világgazdasági jelentőségét. a társadalmi-gazdasági életben. 10.2.4. NyugatIsmertesse példák alapján a kőolaj szerepét a Ismerje az arab világ gazdasági Ázsia, arab világ térség országainak társadalmi-gazdasági jelentőségét, országainak közös és egyedi életében. vonásait. Csoportosítsa a térség országait gazdasági Ismertesse Izrael sajátos gazdasági fejlettségük alapján. fejlődését. Mutassa be tematikus térképek segítségével a természeti adottságokban megnyilvánuló 10.3. Ausztrália és összefüggéseket, és az ausztrál gazdaság Óceánia legfőbb vonásait. Értékelje Ausztrália szerepét a világgazdaságban. Jellemezze Afrika tipikus tájait (sivatag, Hasonlítsa össze trópusi-Afrika különböző 10.4. Afrika oázis, éhségövezet). természeti földrajzi adottságú tájainak általános földrajzi Mutassa be a mezőgazdasági termelés gazdasági életét. képe övezetes elrendeződését. Mutassa be a gyarmatosítás következményeit, a Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és társadalmi-gazdasági elmaradottság okait, a fejlődő területekre, országokra. népesedési problémákat, a megoldási lehetőségek ellentmondásait. 10.5. Amerika Hasonlítsa össze tematikus térképek Vesse össze a földrajzi övezetességet Délsegítségével Észak-, Közép- és Dél10.5.1. Általános Amerikában és Afrikában, indokolja a Amerika természeti adottságait, földrajzi képe különbségeiket. erőforrásait. Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság éghajlati következményeit Észak-Amerikában. Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra. Mondjon példákat az amerikai integrációs Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális törekvésekre. alapon történő felosztásának jellemzőit. Mutassa be példák alapján a népesség városba áramlásának okait és. Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a jellemzőit farmvidékeken folyó termelést. Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken. 10.5.2. Országai

83

Mutassa be az USA világgazdasági vezető Ismertesse a népesség összetételének szerepének kialakulását. Értékelje változásait, a bevándorlás szerepét a fejlődésének természeti és társadalmi társadalmi-gazdasági fejlődésben. feltételeit. Jellemezze az ország gazdaságának szerkezetét. Jellemezze tematikus térképek alapján a Mutassa be összefüggéseiben és elemezze a mezőgazdaság övezetességét. Ismertesse az nagy gazdasági körzetek fejlődésének egyes övek sajátosságait, fő terményeit. tendenciáit. Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek és a központok természeti és társadalmi adottságait, a jellemző gazdasági tevékenységeket, a fejlődés eltérő ütemét. Mutassa be tematikus térképek felhasználásával az ország társadalmi-gazdasági életének jellemzőit. Mutassa be Mexikó példáján a fejlődő országok városiasodásának jellemző vonásait. Mutassa be a területi gazdasági különbségek természeti és társadalmi okait.

Amerikai Egyesült Államok

Mexikó

Brazília

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Megjegyzés: A témákhoz kapcsolódó követelmények az egyes geoszféráknál és a gazdasági tevékenységeknél is szerepelnek. Itt csak az ismeretek szintetizálásával kapcsolatos követelményeket soroljuk fel. TÉMÁK


Emelt szint Mutassa be ábrasorok segítségével a Mutassa be példákkal az egyik földrajzi környezet társadalmi geoszférában történt beavatkozás hatását tevékenységek hatására bekövetkezett más geoszférákra. változásait. Legyen képes konkrét példák, esetelemzések Ismertesse lakóhelyének környezeti alapján önálló véleményalkotásra, a témához problémáit. kapcsolódó szemelvények elemzésére. 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, növekedésének földrajzi ábrák, szövegek elemzésére. következményei Mutassa be a népességszám növekedésének Mutassa be logikai kapcsolatok sajátos társadalmi következményeit és feltárásával, hogy a népesség energia-, összefüggéseit. nyersanyag-, fogyasztási cikk- és A Föld eltartóképessége Értelmezze, hogy miért van szükség a élelmiszerigénye hosszú távon a demográfiai robbanás megfékezésére, a harmonikus, fenntartható fejlődés háborús és a katasztrófaveszélyek keretein belül elégíthető ki. felszámolására. Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása között. Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között. Urbanizációs problémák Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat. 11.3. A környezeti válság kialakulása és Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére. az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a Nevezze meg a világ globális problémáit Értelmezze a környezeti válság gazdasági problémák (túlnépesedés, éhínség, energiahiány, kialakulásának okait és folyamatát. globalizálódása nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a tőke Mutassa be a földrajzi környezet 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai

84

egyenlőtlen eloszlása, gazdasági polarizáció, társadalmi tevékenységek hatására környezeti gondok). bekövetkezett változásait. Ismerje fel a globális problémákat hírekben, folyamatokban, jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait. Ismertesse a globális környezeti Igazolja, hogy a környezet állapotának problémákkal foglalkozó legfontosabb feltárása, értékelése és egyensúlyának nemzetközi szervezetek (UNEP, FAO, megóvása globális, nemzetközi feladat. UNESCO, WHO) főbb tevékenységeit. Értelmezze a legfontosabb nemzetközi Mondjon példákat a természeti Nemzetközi összefogás a környezetvédelmi egyezményeket. katasztrófák és az ember okozta környezetvédelemben Mutasson meg a világtérképen néhány környezeti problémákra. Mutassa be nemzetközi védelem alá eső területet. azokban a társadalom felelősségét. Értelmezze szemelvények segítségével a Ismertesse a megoldásokra irányuló fenntartható fejlődés elméletét és nemzetközi törekvéseket, indokolja az lehetőségeit. összefogás szükségességét. Mutassa be a természetvédelem céljait, területi egységeinek szerveződését.

INFORMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY E dokumentum a kétszintű, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását tartalmazza. Az informatika vizsga - a többi tantárgyhoz hasonlóan - központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre épül. E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően kétszintű lehet: közép- és emelt szintű. A középszintű vizsga a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű. Az emeltszintű vizsga mindemellett a felvételi vizsgát is kiváltja azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyekben a számítástechnika, a programozás vagy az informatika az előírt, illetve választható felvételi tantárgy. Mindkét vizsga központilag előállított, gyakorlati és szóbeli részekből áll a vizsgaleírásban szereplő jellemzők szerint. A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények szerkezetét követi. A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban. Az emelt szintű érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek és főiskolák informatikai szakjain várt tudás- és képességigények. Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon, továbbá kiegészül a felvételihez szükséges tudásanyaggal is.

A) KOMPETENCIÁK Általános kompetenciák A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa - korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése) - algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú); - önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...); - együttműködő-készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);

85

- alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes következményével együtt); - az informatika és a társadalmi kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit). Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom - A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; - értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; - képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; - ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; - ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; - ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok - hardver - A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; - ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; - ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; - legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok - szoftver - A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; - tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; - ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; - ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; - tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; - tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; - részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; - ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; - tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; - tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; - tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; - tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; - legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; - legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; - tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; - tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; - legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; - az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; - tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; - tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; - nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; - a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

86

Információs hálózati szolgáltatások - Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; - tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; - tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; - tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; - tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; - tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; - tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; - tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; - grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; - képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat - A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; - rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; - a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; - ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés - A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; - tudjon pontos feladatmeghatározás után adatmodellt felállítani; - tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt; - tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; - legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére! A programozás eszközei - A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; - legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; - legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK I. Információs társadalom TÉMÁK


1.1. A kommunikáció Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos 1.1.2. Információs és kommunikációs (tele)kommunikációs rendszereket (pl. technológiák és rendszerek telefon, tv, ...). 1.1.3. Számítógépes információs Ismerjen számítógépes katalógusokat rendszerek az iskolában és a és adatbázisokat. gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs Legyen képes összetett keresésre az források interneten, keresőszerverek segítségével. 1.1.1. A kommunikáció általános modellje

1.2. Információ és társadalom Ismerje az informatika 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit.

87

Emelt szint

1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői Legyen elképzelése a legújabb 1.2.3. Informatika és etika információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai 1.2.4. Jogi ismeretek eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

2. Informatikai alapismeretek - hardver TÉMÁK


Emelt szint

2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű Ismerje a Neumann-elvet és azt, számítógépek hogy más elven felépülő és működő 2.2.2. A (személyi) számítógép Ismerje a logikai alapműveleteket és számítógépek is léteznek. részei és jellemzőik: Központi tudja alkalmazni feladatok megoldása Ismerje a számítógép részeinek és feldolgozó egység, memória, során. perifériáinak funkcióit és fontosabb buszrendszer, interfészek (illesztő), jellemzőit. ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti Ismerje a helyi és távhálózatok eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, felépítését és fontosabb jellemzőit. háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

3. Informatikai alapismeretek - szoftver TÉMÁK


3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) fő részeit és legfontosabb feladatait. részei és funkciói, az operációs Legyen képes egy rendszer rendszer felhasználói felülete megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani.

88

Emelt szint

3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak Ismerje az operációs rendszer létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, felhasználói felületét. átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, háttértárakon igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, Tudjon állományokat megkeresni. törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, Ismerje és tudja használni az átnevezés, nyomtatás, megnyitás állománykezelő funkciókat. 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Értse a tömörítés lényegét, az archiválás Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, és az adatvédelem szükségességét. Tudjon adatvédelem tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó leggyakoribb vírusok terjedési módját, (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, valamint a védekezés eszközeit, víruspajzs, lemezkarbantartás, ... módszereit. 3.1.7. A hálózatok működésének Tudja ellátni a lemezkarbantartás alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, feladatait: lemez törlése, új lemez hozzáférési jogok, adatvédelem használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

4. Szövegszerkesztés TÉMÁK


4.1. A szövegszerkesztő használata Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere törölni. Tudjon többféle formátumú 4.1.4. Dokumentum megnyitása, dokumentumot megnyitni, menteni és mentése, nyomtatása nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, ...) önállóan készíteni. 4.2. Szövegszerkesztési alapok Ismerje a szövegszerkesztés 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). 4.2.2. Karakterformázás Legyen képes karakterek betűtípusát, 4.2.3. Bekezdésformázás méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és 4.2.4. Felsorolás, számozás térközt állítani, szövegbeosztást 4.2.5. Tabulátorok használata megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott 4.2.6. Oldalformázás felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...) 4.3. Szövegjavítási funkciók Ismerje a szövegszerkesztő keresési, 4.3.1. Keresés és csere cserélési funkcióit. 4.1.1. A program indítása

89

Emelt szint

4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, törlés szövegblokkot, legyen képes ezeket 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, másolni, mozgatni, törölni. szinonima szótár, elválasztás Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben Tudjon szöveges dokumentumokban 4.4.1. Táblázatkészítés a táblázatokat szerkeszteni (sorokat, szövegszerkesztővel, sorba rendezés oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint 4.4.2. Körlevélkészítés sorba rendezni. 4.4.3. Táblázatok, grafikák, Tudjon kördokumentumot készíteni. szimbólumok és más objektumok Legyen képes szimbólumokat és egyéb beillesztése a szövegbe, valamint objektumokat beilleszteni a szövegbe, s formázásuk azokat esztétikusan elhelyezni.

5. Táblázatkezelés TÉMÁK


5.1. A táblázatkezelő használata Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere törölni. Tudjon a megjelenítési 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, üzemmódok között váltani. Tudjon nyomtatása többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. 5.2. A táblázatok felépítése Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, aktív cella és a tartomány, valamint a tartomány, munkalap munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. 5.3. Adatok a táblázatokban Ismerje a szöveg, a szám és dátum 5.3.1. Adattípusok adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, függvényeket használni (összeg, átlag, mozgatás maximum, minimum, darabszám, 5.3.3. A cellahivatkozások használata feltételek a képletben, keresés stb.) 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, Tudja a táblázat összetartozó adatait hivatkozás, függvény adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Tudja alkalmazni a karakterformázás és 5.4.2. Karakter-, cella- és a cellaformázás lehetőségeit. tartományformázások 5.1.1. A program indítása

90

Emelt szint

Tudja alkalmazni a cellán, illetve a 5.4.3. Cellák és tartományok másolása tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. 5.5.2. Formázási lehetőségek Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, a szövegszerkesztő rendszerek között. diagramok szerkesztése Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel Tudjon statisztikai problémákat 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása megoldani táblázatkezelővel. 5.6.2. A mindennapi életben Tudjon egyszerű és jól áttekinthető előforduló problémák nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

6. Adatbázis-kezelés TÉMÁK


Emelt szint 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Tudjon különbséget tenni adattábla és 6.1.1. Az adatbázis fogalma, adatbázis között. Ismerje a relációs adatmodell típusai, adattábla, rekord, mező, A rendelkezésére álló adathalmazból jellemzőit. kulcs tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Ismerje az adatbázis-kezelőben 6.2.1. Adattípusok használatos fontosabb mezőtípusokat 6.2.2. Adatbevitel, adatok Tudjon adott szöveges feladathoz (szöveg, különböző számtípusok, módosítása, törlése célszerű adattáblákat és azok közötti dátum, logikai); milyen adat 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, kapcsolatokat megtervezni. tárolására alkalmasak, mik a velük karbantartása végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a

91

kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés

Tudjon a létező adatbázisban adott Ismerje és tudja felhasználni feltételeknek megfelelő rekordokat valamely lekérdező nyelv alapvető megjeleníteni és azokkal műveletet utasításait. végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges.

6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata

Tudjon adott szövegnek megfelelő Tudjon az adattáblákból számítandó űrlapot és jelentést megtervezni és információkat megjeleníteni. elkészíteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

7. Információs hálózati szolgáltatások TÉMÁK


Emelt szint

7.1. Kommunikáció az Interneten Ismerje az Internet fontosabb 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer szolgáltatásait, alkalmazza a használata szolgáltatások fontosabb használati 7.1.2. Állományok átvitele szabályait. 7.1.3. WWW Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, 7.1.4. keresőrendszerek megválaszolni, továbbítani és törölni. 7.1.5. Távoli adatbázisok használata Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli a segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. 7.2. Web-lap készítés Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, 7.2.1. Hálózati dokumentumok háttérkép, különböző színű, Tudjon egyszerű Web-lapot készíteni a szerkezete méretű, igazítású szöveg, listák, HTML leíró nyelv segítségével, 7.2.2. Web-lap készítése Webtáblázatok, képek, animációk, egyszerű szövegszerkesztővel. ismerje szerkesztővel hivatkozások elhelyezése egy a HTML alapelemeit. 7.2.3. Formázási lehetőségek grafikus Web-szerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni.

8. Prezentáció és grafika TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

92

Középszint

Emelt szint

8.1. Prezentáció (bemutató) Tudja az általa tanult bemutatókészítő programot indítani. 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a program kezelő felületét. 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése Tudjon bemutatót megnyitni, menteni (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, és lejátszani különböző módokon. fotó, hang, animáció, diaminta ...) és Tudjon bemutatót készíteni. formázása 8.2. Grafika Tudja az általa tanult grafikai 8.2.1. A program indítása programot indítani. 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a program kezelő felületét. 8.2.3. A program menürendszere Tudjon grafikát, illetve képállományokat 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, megnyitni, menteni és nyomtatni. módosítása Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, 8.2.5. Képek beillesztése, formázása transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. 8.1.1. A program indítása

9. Könyvtárhasználat TÉMÁK


Emelt szint

9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: hagyományos és elektronikus olvasóterem, szabadpolcos rendszer, könyvtárak. multimédia övezet Tudja kiválasztani a dokumentumokat és 9.1.3. A helyben használható és a használni az eszközöket. kölcsönözhető könyvtári állomány Ismerje és tudja használni a gyakoribb 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások könyvtári szolgáltatásokat. 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok Tudja használni a kézikönyveket és a 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, közhasznú információs forrásokat. Tudja illetve adathordozók (kazetta, diakép, használni a gyakoribb nem nyomtatott film, CD, mágneslemez, DVD) dokumentumokat. 9.3. Tájékoztató eszközök Tudjon keresni a betűrendes leíró 9.3.1. Katalógusok katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes 9.3.2. Adatbázisok adatbázisból. 9.3.3. Közhasznú információs forrásokTudjon információt keresni az interneten, (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) ismert keresőprogramokat használni.

10. Algoritmizálás; adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) TÉMÁK


10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek

Emelt szint

Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget

93

10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz

tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek)

10.1.3. Állományok

10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven.

10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések

10.3. Rekurzió Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat.

10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában 10.4. A programkészítés mint termékelőállítási folyamat

Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak.

10.4.1. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás 10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása

Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap.

11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) TÉMÁK


Emelt szint

11.1. Algoritmusleíró eszközök Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni.

11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái

94

11.2. Programozási nyelv Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, cik- a lust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket.

11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete 11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása során, - ismereteinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, - elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentőségének felismerése a tanult vagy megadott információk alapján, - egyszerű kémiai kísérletek elvégzése és értelmezése, - egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása, - az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése, - az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata, - grafikonok, táblázatok adatainak elemzése, értelmezése, - szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, -értelmezés. Az emelt szintű kémia érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges: - az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése, - a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása, - egyszerű kémiai kísérletek tervezése, - több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása, - a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése, - a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel összefüggő problémák értelmezése.

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Általános kémia TÉMÁK


1.1. Atomszerkezet

95

Emelt szint

az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi Atom Fogalmi szint részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. Értse az atom semlegességét. az elemi részecskék száma, a rendszám és Tudja alkalmazni a tömegszám közti kapcsolatot. az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy Elem Fogalmi szint György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg. a tömegszám és a relatív atomtömeg közti Értse kapcsolatot. atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, Elektronszerkezet Fogalmi szint alapállapotú és gerjesztett atom, alhéj és héj fogalma; spin. párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgáz-szerkezet. az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom Értse, értelmezze elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján. felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus Tudja elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát. az elemek csoportosítása (Mengyelejev), A periódusos Fogalmi szint periódus és csoport, főcsoport és mezők (s-, p-, d-, f-mező). rendszer mellékcsoport. az egy főcsoportba tartozó elemek Értse hasonlóságának elektronszerkezeti okát. alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely és a periódusos rendszerben elfoglalt hely Tudja kapcsolatát az s- és p-mezőben, kapcsolatát a d-mező elemeinél, megállapítani a párosítatlan elektronok megállapítani a párosítatlan elektronok számát. számát. Az atomok Fogalmi szint az atommag és az atom méretviszonyai. mérete az atomméret változásait a periódusos az atomméret változásait a periódusos Értse rendszer főcsoportjaiban. rendszer periódusaiban. a periódusos rendszer azonos a periódusos rendszer azonos Tudja főcsoportjában lévő elemek periódusában lévő elemek összehasonlítani atomsugarát. atomsugarát. ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, Az ionok Fogalmi szint kation fogalma, anion fogalma. mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége. az atomok és a belőlük képződő a kationok képződését atomokból, az anionok, illetve kationok mérete közti Értse, értelmezze anionok képződését atomokból, kapcsolatot; az ionizációs energia elnevezésüket (-id). változását a periódusos rendszerben. jelölni az elemek kationjait, és felírni összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve képződési egyenletüket atomjaikból. egy periódusba tartozó elemeket első Tudja jelölni az elemek anionjait, és felírni ionizációs energiájuk szerint. képződési egyenletüket atomjaikból. összehasonlítani az adott nemesgáz

96

szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét. Elektronegativitás Fogalmi szint elektronegativitás fogalma (Pauling). (EN) Értse az EN változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át, Tudja alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében. 1.2. Kémiai kötések Elsőrendű kémiai Fogalmi szint ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. kötések az ion- és a kovalens kötés kialakulását Értelmezze egy általa választott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának Értse magyarázatát. a tanult ionokból megszerkeszteni Tudja ionvegyületek tapasztalati képletét. Másodrendű kémiai diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus Fogalmi szint kötések kölcsönhatás, hidrogénkötés. a diszperziós kölcsönhatás és a dipólusÉrtse dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. a másodrendű kötések erőssége közti Értelmezze különbségeket. 1.3. Molekulák, összetett ionok molekula fogalma, jelölése; kötő és Molekula Fogalmi szint nemkötő elektronpár. - és π-kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési A kovalens kötés Fogalmi szint energia fogalma, mértékegysége, kötéstávolság fogalma. kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált π-kötés. a - és a π-kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés a π-kötés kialakulásának feltételeit, a Értse, értelmezze jellemzőit, a delokalizált π-kötést a kötéshossz összefüggéseit. benzol molekulája alapján. ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban, Tudja megállapítani a vegyértéket a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján. elektronpár-taszítási elmélet, központi A molekulák Fogalmi szint atom, ligandum, kötésszög, a molekula térszerkezete polaritása. egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, a molekula alakját meghatározó NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, tényezőket: Értelmezze CH2O stb.), - a ligandumok száma, a molekula polaritását befolyásoló - a központi atomhoz tartozó nemkötő tényezőket (téralkat és kötéspolaritás). elektronpárok száma. megállapítani a kötésszöget a szabályos megállapítani a molekulák téralkatát, Tudja molekulákban, megállapítani a molekulák megállapítani adott képletű molekula polaritását. polaritását. Összetett ionok Fogalmi szint összetett ion fogalma. komplex ion fogalma. összetett ionok képződésének lehetőségeit: komplex ion képződését a réz(II)ion Értse a) a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, akva- és ammin-komplexének példáján. téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett

97

Tudja

ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét. megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligandumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében.

1.4. Anyagi halmazok anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. besorolni az anyagi rendszereket, besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, Tudja csoportosítani a fázisok száma, illetve illetve a komponensek anyagi minősége homogenitás szerint. (elem, vegyület) szerint. jelük, SI mértékegységük, standard Állapotjelzők Fogalmi szint standard nyomás és 0 °C. nyomás és 25 °C („standard-állapot”). gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, Halmazállapotok, a folyadékok további általános folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapotFogalmi szint jellemzői (felületi feszültség, halmazállapot, amorf és kristályos változások viszkozitás). állapot, halmazállapot-változások. a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és Értse, értelmezze összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. egyszerű kísérletek értelmezését (a felületi feszültséggel, a viszkozitással és a adatok elemzésével értelmezni a diffúzióval kapcsolatban); Tudja forráspont és a molekulák közötti forráspontviszonyok becslésével értelmezni kötőerők kapcsolatát. a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát. 1.4.1. Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.1.1. Fogalmi szint rácsenergia. elemi cella, koordinációs szám. Kristályrácsok az elemeket és vegyületeket a megfelelő Tudja besorolni rácstípusba. - Ionrácsos a rácspontokon lévő részecskék, Fogalmi szint kristályok rácsösszetartó erő. Értse, értelmezze az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit. - Atomrácsos a rácspontokon lévő részecskék, Fogalmi szint kristályok rácsösszetartó erő. a gyémánt rácsának szerkezetét, az Értse, értelmezze a SiO2 rácsának szerkezetét. atomrácsos anyagok jellemzőit. - Fémrácsos a rácspontokon lévő részecskék, Fogalmi szint kristályok rácsösszetartó erő. Értse, értelmezze a fémrácsos anyagok jellemzőit. a fémek fizikai tulajdonságait a megadott Tudja értelmezni fizikai adatok alapján. - Molekularácsos a rácspontokon lévő részecskék, Fogalmi szint kristályok rácsösszetartó erő. Értse, értelmezze a molekularácsos anyagok jellemzőit. Anyagi halmaz

Fogalmi szint

98

a másodlagos kötőerők típusa, az olvadásés forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján. a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján.

Tudja értelmezni

1.4.1.2. Átmenet a grafit szerkezetét és fizikai a kötés- és Értelmezze tulajdonságait. rácstípusok között 1.4.2. Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1. homogén, heterogén és kolloid Fogalmi szint Csoportosítás rendszer. a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a Értse diszpergált részecske mérete). a diszperz rendszerek fajtái a 1.4.2.2. Diszperz Fogalmi szint komponensek halmazállapota szerint rendszerek (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió). Tudjon egyszerű kísérleteket. értelmezni a kísérletek során képződő diszperz Tudja besorolni rendszereket a megfelelő típusba. a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy 1.4.2.3. Kolloid Richárd, a vizes alapú kolloidok Fogalmi szint rendszerek csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület. a vizes alapú kolloidok szerkezetét a Értse, értelmezze szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzőit. példákat mondani kolloid rendszerekre a Tudjon hétköznapi életből. értelmezni a szol-gél átalakulást a Tudja hétköznapi életből vett példák alapján. 1.4.2.4. Homogén Fogalmi szint elegy, oldat. rendszerek a gázelegyek és a folyadékelegyek Értse tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az - Oldatok Fogalmi szint oldhatóság hőmérsékletfüggése, túltelített oldat, oldáshő fogalma. gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. az oldhatóság kapcsolatát az anyagi a molekuláris anyagok oldódását; az minőséggel, oldhatóság hőmérsékletfüggésének ionkristályok oldódásának felhasználását az anyagok Értelmezze mechanizmusát, átkristályosítással történő tisztítására; az az exoterm és az endoterm oldódás oldáshő kapcsolatát a rácsenergiával és a tapasztalatait. hidratációs energiával. alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet, Tudja jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat, Tudjon oldhatósági grafikonokat készíteni. használni oldhatósági táblázatokat. megállapítani az oldáshő exoterm, illetve Tudja endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében. az anyagszerkezetről tanultakat a Egyéb Tudja használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

99

1.5. Kémiai átalakulások kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit Értse (ütközés, hatásos ütközés). Tudja jelölni az aktiválási energiát az energiadiagramon. összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet Képlet Fogalmi szint fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.). a tanult vegyületek tapasztalati képletét, Tudja megadni illetve molekulaképletét. sztöchiometriai egyenlet, Kémiai egyenlet Fogalmi szint tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve. a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai Értse, értelmezze egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit. az egyszerű sztöchiometriai egyenletek felírni a vizes oldatban lezajló reakciók Tudja rendezését. ionegyenleteit. 1.5.1. Termokémia 1.5.1.1. A folyamatok endoterm és exoterm folyamat, Fogalmi szint energiaviszonyai energiadiagram. a halmazállapot-változást, az oldódást és a Értse kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. energiadiagramon a folyamatok Tudja ábrázolni energiaviszonyait. reakcióhő fogalma, jelölése (ΔrH), mértékegysége, előjele; képződéshő 1.5.1.2. Reakcióhő Fogalmi szint fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. a Hess-tétel érvényességének magyarázatát a reakcióhő kiszámításának módját a Értse (energiamegmaradás) és alkalmazásának képződéshő-adatok alapján. lehetőségeit. felírni adott képződéshőhöz tartozó reakció egyenletét, Tudja ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon. meghatározni a reakcióhő (képződéshő) értékét energiadiagramon, más energiaértékek alapján. 1.5.2. Reakciókinetika a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a 1.5.2.1. Fogalmi szint reakciósebességre (homogén reakció Reakciósebesség esetében), a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre. a reakciósebesség koncentrációfüggését megadott sebességi egyenlet alapján, a Értelmezze hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását. a reakciósebességgel és a katalízissel Tudja elemezni kapcsolatos egyszerű kísérleteket. 1.5.2.2. Katalízis Fogalmi szint katalizátor fogalma. Értelmezze a katalizátor hatását. a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül Tudja ábrázolni és katalizátor alkalmazása esetén. Kémiai reakció

Fogalmi szint

100

1.5.3. Egyensúly 1.5.3.1. Megfordítható reakciók

Értse

a megfordítható folyamat lényegét.

dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás 1.5.3.2. Egyensúly Fogalmi szint törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a Értelmezze legkisebb kényszer elvét a N2 + 3H2 2NH3 és a H2(g) + I2(g) 2 HI(g) reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. felírni a tömeghatás törvényét az értelmezni a legkisebb kényszer elvét Tudja egyensúlyi folyamatra megadott megadott reakciók esetében. reakcióegyenlet alapján. 1.5.4. A kémiai reakciók típusai sav és bázis fogalma Arrhenius 1.5.4.1. Savszerint, értékűség, Brönsted-sav, savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), Fogalmi szint bázis reakciók Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és disszociációfok. báziserősség. a Brönsted-féle sav-bázis párokat, a víz Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi Értse, amfotériáját, kvalitatíve a sav- és koncentrációkkal; a sav- és báziserősség, értelmezze báziserősséget. valamint a Ks és Kb kapcsolatát. a Brönsted-féle sav-bázis párokat a a Brönsted-féle sav-bázis párokat tanult egyértékű savak, illetve bázisok, többértékű savak és a víz reakciójában, Tudja felismerni valamint az NH4+, a CO32- és a víz a Brönsted-féle sav-bázis párokat egyéb reakciójában. (pl. CO32- + H3O+) reakciókban, az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben Tudja értelmezni végbemenő sav-bázis reakciókat megadott példák alapján. a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a - A vizes oldatok Fogalmi szint vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és kémhatása semleges kémhatás. az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra Értelmezze vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek a vízionszorzatot (levezetéssel együtt). egész számú pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidionkoncentrációjával. megállapítani adott oldat kémhatását értelmezni a sav, illetőleg bázis vízbe (savasság, lúgosság, annak mértéke), kerülésekor lejátszódó egyensúlyeltolódást, összehasonlítani oldatok kémhatását a Tudja megbecsülni az erős és gyenge savból, pH értékük alapján, megbecsülni a savilletve bázisból készült, azonos és lúgoldat hígításakor, töményítésekor koncentrációjú oldatok pH-viszonyát. bekövetkező pH-változás irányát. - Sav-bázis univerzál indikátor és pH-papír, Fogalmi szint metilnarancs. indikátorok fenolftalein, lakmusz.

101

egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a Tudja megadni különböző kémhatású oldatokban. - Közömbösítés Fogalmi szint semlegesítés. a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a a közömbösítés és a semlegesítés közti Értse fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a kapcsolatot, a sav-bázis titrálás elvi nemfém-oxidok és lúgoldatok reakcóit. alapjait. lúg- és savoldatok, fém-oxidok és Tudjon jelölni savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel. a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 - Sók hidrolízise Értelmezze példáján. megállapítani a sók hidrolízisét, megadni Tudja vizes oldatuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel. 1.5.4.2. Elektronoxidáció és redukció fogalma, oxidálóátmenettel járó Fogalmi szint és redukálószer fogalma, oxidációs szám reakciók fogalma. az oxidációt és a redukciót, valamint az Értelmezze oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. az oxidációs szám kiszámításának az oxidációs szám alapján történő Értse szabályait. egyenletrendezés elveit. értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban, kiszámítani az oxidációs számokat rendezni oxidációs számok alapján a Tudja molekulákban, összetett ionokban, redoxi egyenleteket. megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxidációsszám-változás alapján. egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal Tudjon elemezni kapcsolatban. 1.5.4.3. Egyéb, vizes oldatban Fogalmi szint csapadék, gázfejlődés. komplexképződés. végbemenő kémiai reakciók ionegyenlettel a csapadékképződési a csapadékképződési reakciókat és a reakciókat, a komplexképződési Értelmezze gázfejlődési reakciókat konkrét példán. reakciókat konkrét példán, ionegyenlettel a gázfejlődési reakciókat. a csapadékképződési reakciók ionegyenletét a tanult vagy megadott csapadékok esetében, a komplexképződési a csapadékképződési és a gázfejlődéssel Tudja felírni reakciók sztöchiometriai és ionegyenletét járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit. a tanult, illetve megadott képletű komplexek esetében, gázfejlődéssel járó reakciók ionegyenletét. vizes oldatban lezajló különböző kémiai Tudjon elemezni reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. 1.5.4.4. Egyéb Fogalmi szint egyesülés, bomlás, disszociáció. reakciók a tanult kémiai reakciókat a megfelelő Tudja besorolni reakciótípusba. 1.5.5. Elektrokémia Tudjon értelmezni

102

a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, 1.5.5.1. jele, mértékegysége, standardpotenciál,standardpotenciál fogalma, Fogalmi szint Galvánelem jele, mértékegysége, a standard elektródpotenciál. hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése. Jelölje a Daniell-elemet. Értelmezze és az anódon és a katódon lejátszódó jelölje folyamatokat a Daniell-elemben. az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard Értse a standard hidrogénelektród felépítését. fémelektród felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait. egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, Tudja jelölni illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával. Tudjon egyszerű kísérleteket a galvánelemekkel értelmezni kapcsolatban. Tudja a redoxireakciók irányát a megbecsülni standardpotenciálok összehasonlítása alapján. elektrolízis fogalma, pólusok az 1.5.5.2. Fogalmi szint elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, Elektrolízis vizes oldat elektrolízise. az elektrolizáló cella felépítését, az anód- az indifferens elektródok között és katódfolyamatot az elektrolizáló végbemenő (kis feszültséggel történő) cellában, az indifferens elektródok között elektrolízis folyamatait a kénsav-, a NaCl-, Értse végbemenő (kis feszültséggel történő) a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből általa választott vizes oldat elektrolízise kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat esetében. Hg-katódos elektrolízisének folyamatait. egyenlettel az elektrolízis anód- és Tudja jelölni katódfolyamatát megadott végtermékek esetében. az oldatban bekövetkező változásokat Tudja (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás megállapítani stb.). 1.5.5.3. Az elektrolízis Fogalmi szint Faraday I. és II. törvénye. mennyiségi viszonyai Értelmezze az elektrolízis mennyiségi törvényeit. a kémiai reakciókról tanultakat a 1.5.5.4. Egyéb Tudja használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2. Szervetlen kémia TÉMÁK


Emelt szint

2.1. Hidrogén Anyagszerkezet Értse Tulajdonságok Értse

izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T). a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség. az op. és fp. anyagszerkezeti a nagy diffúziósebességét, a magyarázatát, a hidrogéngáz levegőhöz diffúziósebességgel kapcsolatos (mázatlan viszonyított sűrűségét. agyaghengeres) kísérletet. Fogalmi szint

103

a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal, Értse a reakcióit fémekkel. a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentőségét. Tudjon egyszerű kísérleteket a hidrogén értelmezni sajátságaival kapcsolatban. Előfordulás, előállítás, felhasználás

Fogalmi szint

laboratóriumi előállítás (cink + sósav)

az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a hidrogénről tanultakat a mindennapi Egyéb Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében. 2.2. Nemesgázok a nemesgázok vegyértékAnyagszerkezet Értse a nemesgázok rácstípusát. elektronszerkezetét. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot. Értse reakciókészségüket. az előfordulásukkal, ipari előállításukkal, Egyéb Tudja értelmezni felhasználásukkal kapcsolatos információkat. a nemesgázokról tanultakat a mindennapi Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében. 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1. Halogénelemek a klór vegyértékelektron-szerkezetét, a vegyértékhéjuk szerkezetét, - Anyagszerkezet Értse molekulaszerkezetét, polaritását, molekulaszerkezetüket, polaritásukat, rácstípusát. rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság a klór színe, szaga, halmazállapota, vízben és egyéb oldószerekben, - Tulajdonságok Fogalmi szint oldhatósága vízben és egyéb jódtinktúra, Lugol-oldat (KI-os oldószerekben. jódoldat). az op. és a fp., illetve a szín változásának Értse anyagszerkezeti magyarázatát a csoportban. a klór reakciója vízzel (Semmelweis reakciójuk vízzel, lúgoldattal, oxidáló Fogalmi szint Ignác), oxidáló hatása. hatásuk. a reakcióikat fémekkel, a reakciójukat a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a hidrogénnel, Értelmezze halogének reakcióját más halogenidekkel a reakcióikat más halogenidekkel, (a standardpotenciálok alapján). a kémiai reakcióikat az oxidációsszámváltozás alapján. Tudjon egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt értelmezni tapasztalatok alapján. a kísérletek várható tapasztalatait és azok Tudja megadni magyarázatát. a klór laboratóriumi előállítása - Előállítás Fogalmi szint ipari: elektrolízissel. sósavból. a sósav és a kálium-permanganát Értse reakciójának egyenletét. - Felhasználás, Tudja a klór sokoldalú felhasználását a a halogének sokoldalú felhasználását előfordulás szemléltetni tanult tulajdonságok alapján a tanult tulajdonságok alapján a halogének előfordulásával, Tudja a klór előfordulásával, felhasználásával felhasználásával kapcsolatos értelmezni kapcsolatos információkat. információkat. mérgező hatás, a klór keletkezésének - Élettani hatás Fogalmi szint lehetőségei, veszélyei a háztartásban. Értse a fertőtlenítő hatás magyarázatát. a halogénekről tanultakat a mindennapi Egyéb Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében. Tudja értelmezni

104

2.3.2. Halogénvegyületek - Csoportosítás Fogalmi szint

kötéstípus szerint (ionos és kovalens). csoportosítani a tanult halogenideket, csoportosítani a tanult kloridokat. felismerni az átmeneti kötéstípusú halogenideket fizikai adataik alapján.

Tudja 2.3.2.1. Hidrogénhalogenidek (HF, HCI, HBr, HI) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

a HCl molekulaszerkezetét, polaritását. a HCl színe, szaga, standard Fogalmi szint halmazállapota.

Értse

molekulaszerkezetüket, polaritásukat. szín, szag, fp.-viszonyok.

a forráspontviszonyok anyagszerkezeti magyarázatát. sav-bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + Fogalmi szint sósav). a saverősségük változását a csoportban, a a HCl reakcióját vízzel, a sósav Értse hidrogén-halogenidek reakcióit, a HF reakcióit. hatását az üvegre. értelmezni a hidrogén-kloriddal értelmezni a hidrogén-halogenidekkel Tudja kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. a HCl előfordulásával, előállításával, a hidrogén-halogenidek - Előfordulás, Tudja felhasználásával, környezet- és előfordulásával, előállításával, előállítás, értelmezni egészségkárosító hatásával felhasználásával kapcsolatos felhasználás kapcsolatos információkat. információkat. 2.3.2.2. Kősó (NaCl) - Halmazszerkezet Fogalmi szint a kősó rácstípusa. Értse a kristályrács szerkezetét. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és az oldhatóság halmazszerkezeti Értse magyarázatát. az előfordulásával, előállításával, - Előfordulás, felhasználásával, környezet- és Tudja értelmezni felhasználás egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat. 2.3.2.3. Ezüsthalogenidek (AgCl, AgBr, AgI) - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, vízoldékonyság, fényérzékenység a felhasználásukkal kapcsolatos - Felhasználás Tudja értelmezni információkat. kémhatása; oxidáló hatása, a háztartási 2.3.2.4. Hypo Fogalmi szint alkalmazás veszélyei - környezetvédelmi (NaOCl-oldat) szempontok. Értelmezze a folyamatokat reakcióegyenlettel is. a halogénvegyületekről tanultakat a 2.3.2.5. Egyéb Tudja használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik Az oxigéncsoport Fogalmi szint Müller Ferenc (tellur). elemei (O, S, Se, Te) az oxigén és a kén elektronszerkezetét, a Értse molekula-, illetve a halmazszerkezetüket. 2.4.1 Oxigén - Anyagszerkezet Fogalmi szint allotrópia. Értse az O2 szerkezetét. Értse

105

szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, oxidáló hatás, égés. az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az Tudja értelmezni oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. elemi állapotban (O2, O3), - Előfordulás Fogalmi szint vegyületekben. az O2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az - Élettani szerep Értse ózon keletkezését és hatását a felső, illetve az alsó légrétegekben. - Előállítás, ipari és laboratóriumi (termikus bontás, Fogalmi szint keletkezés (O2) fotoszintézis során, levegőből). - Felhasználás, az előállításával, felhasználásával Tudja értelmezni előállítás kapcsolatos információkat. az oxigénről tanultakat a mindennapi - Egyéb Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében. 2.4.2. Oxigénvegyületek - Csoportosítás Fogalmi szint oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik. peroxidok. 2.4.2.1. Dihidrogénperoxid (H2O2) - Anyagszerkezet Értse molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, - Tulajdonságok Fogalmi szint vízoldékonyság, redoxi sajátságok, fertőtlenítő szer (hajszőkítés) a vízoldhatóság anyagszerkezeti okait, Értse bomlását, redoxi sajátságait. a felhasználásával, tulajdonságaival Tudja értelmezni kapcsolatos információkat. 2.4.2.2. Oxidok csoportosítani rácstípus szerint a tanult - Csoportosításuk Tudja oxidokat. Víz (H2O) - Anyagszerkezet Értse molekulaszerkezetét, alakját, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sűrűség és - Tulajdonságai Fogalmi szint annak függése a hőmérséklettől. az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti Értse magyarázatát. Fogalmi szint amfotéria. Értelmezze autoprotolízisét. Tudja a reakcióit savakkal, bázisokkal. édes- és tengervíz, csapadékok (hó, - Természetes vizek Fogalmi szint esővíz). a természetes vizek tisztaságát - a környezetvédelmi szempontokat (mérgek, Értse eutrofizáció), a karsztjelenségeket, a savas esők kialakulását. - Vízkeménység Fogalmi szint állandó és változó keménység. a vízkeménység okát, a vízlágyítási a vízlágyítási eljárásokat leíró Értse eljárásokat (forralás, csapadékképzés, reakcióegyenleteket. ioncsere). oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, - Élettani szerep Fogalmi szint szerepe a hőháztartásban. a kalcium-oxid (égetett mész), a az alumínium-oxid, réz(I)-oxid, a magnézium-oxid színe, Fontosabb fémréz(II)-oxid és a vas(III)-oxid Fogalmi szint halmazállapota, rácstípusa, oxidok halmazállapota, vízoldékonysága, vízoldékonysága, reakció vízzel, fontosabb felhasználása. fontosabb felhasználása. Tudja felírni reakciójukat savakkal. felírni reakciójukat savakkal. - Tulajdonságok

Fogalmi szint

106

2.4.2.3. Hidroxidok a nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron), a kalcium-hidroxid Fontosabb fémFogalmi szint (oltott mész) színe, halmazállapota, hidroxidok rácstípusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása. a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok Értse energiaviszonyait.

felírni a reakcióját savakkal és lúgoldatokkal. a kálium-hidroxid, a réz(II)-hidroxid, a Fogalmi szint vas(II)-hidroxid, a vas(III)-hidroxid színe, halmazállapota, vízoldhatósága. az oxigénvegyületekről tanultakat a Tudja használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Tudja

Egyéb

az alumínium-hidroxid színe, halmazállapota, fontosabb felhasználása.

felírni a reakciójukat savakkal.

2.4.3. Kén - Anyagszerkezet

Fogalmi szint a kén molekulaszerkezete. a kénatom elektronszerkezetét, a kénnél Értse előforduló allotrópiát. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság. a kén melegítése közben bekövetkező Értse szerkezeti változásokat (az olvadék viszkozitása, amorf kén). Értse a reakcióját oxigénnel, fémekkel. Tudja értelmezni a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. az előfordulásával, előállításával, - Egyéb Tudja értelmezni felhasználásával kapcsolatos információkat. a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, Tudja használni információk értelmezésében. 2.4.4. A kén vegyületei 2.4.4.1. Dihidrogénszulfid, kén-hidrogén (H2S) - Anyagszerkezet Értse molekulaszerkezetét, polaritását. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, vízoldhatóság. a reakcióját vízzel, a tökéletes és nem Értse tökéletes égését, a reakcióját kéndioxiddal, Fe2+-, Pb2+- és Ag+-ionnal. a kén-hidrogénnel kapcsolatos egyszerű Tudja értelmezni kísérleteket. - Élettani hatása Fogalmi szint mérgező hatása. - Előfordulás, az előfordulásával, ipari előállításával, előállítás, Tudja értelmezni felhasználásával kapcsolatos felhasználás információkat. - Sói Fogalmi szint szulfidok. 2.4.4.2. Kéndioxid (SO2) - Anyagszerkezet Értse molekulaszerkezetét, polaritását. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. a forráspont és az oldhatóság Értelmezze anyagszerkezeti magyarázatát. Fogalmi szint redukáló és oxidáló hatása. a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a a további oxidációja során kialakuló Értelmezze környezetszennyező hatását. egyensúlyt. - Előállítás Fogalmi szint kénből. piritből, szulfitokból. Tudja az előállítás reakcióegyenletét. az előállítás reakcióegyenleteit. - Felhasználás Fogalmi szint kénsavgyártás, konzerválás.

107

- Környezetszennyező Értse a savas esők kialakulását és hatását. hatás 2.4.4.3. Kéna felhasználásával kapcsolatos Értse trioxid (SO3) tulajdonságokat, reakcióját vízzel. 2.4.4.4. Kénessav (H2SO3) és sói sav-bázis jelleg, redukáló hatás, - Tulajdonságok Fogalmi szint szulfitok Tudja értelmezni a vizes oldatban lejátszódó folyamatokat. 2.4.4.5. Kénsav (H2SO4) - Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, halmazállapot, sűrűség, - Tulajdonságok Fogalmi szint higroszkóposság, elegyedés vízzel, az elegyítés szabályai. Értse a fp. anyagszerkezeti magyarázatát, az Értelmezze elegyítés közben bekövetkező változásokat. sav-bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló Fogalmi szint hatás, vízelvonó hatás. a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, tömény oldatának Értse reakcióját fémekkel, ill. a fémekre gyakorolt passzíváló hatását, a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását a különböző típusú reakciókkal Tudja értelmezni kapcsolatos kísérleteket. - Ipari előállítás Értse a kénsavgyártás lépéseit. akkumulátor, vízelvonó szer, roncsolószer, - Felhasználás Fogalmi szint oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszerés mosószergyártás. a kénsav sokoldalú felhasználását a tanult Tudja szemléltetni példák alapján. a kénsav kezelésével kapcsolatos - Egyéb Értse balesetvédelmi előírásokat. - Sói Fogalmi szint szulfátok. hidrogén-szulfátok. a gipsz, a rézgálic és a keserűsó képlete, - Fontosabb Fogalmi szint színe, halmazállapota, vízoldhatósága, szulfátok főbb felhasználása. 2.4.4.6. Nátriumfelhasználása a fényképészetben, a tioszulfát (fixírsó, Fogalmi szint komplexképző sajátsága. (Na2S2O3) a kénvegyületekről tanultakat a mindennapi 2.4.4.7. Egyéb Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében. 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1. Nitrogén a nitrogénatom elektronszerkezetét, a - Anyagszerkezet Értse nitrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, - Tulajdonságok Fogalmi szint vízoldékonyság. Fogalmi szint reakciókészség. a reakciókészség molekulaszerkezeti okát, Értse reakcióját hidrogénnel és oxigénnel. - Előfordulás, az előfordulásával, előállításával, előállítás, Tudja értelmezni felhasználásával kapcsolatos felhasználás információkat. a nitrogénről tanultakat a mindennapi - Egyéb Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében.

108

2.5.2. Nitrogénvegyületek 2.5.2.1. Ammónia (NH3) a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, - Tulajdonságok Fogalmi szint cseppfolyósíthatóság, oldhatóság. az op. és a fp., valamint a Értelmezze cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a szökőkút-kísérletet. az ammónia fizikai sajátságaival Tudja értelmezni kapcsolatos egyszerű kísérleteket. Fogalmi szint sav-bázis sajátsága. komplexképző sajátsága. Értelmezze reakcióját vízzel, savakkal. a komplexképző sajátságát. - Előfordulás Fogalmi szint szerves anyagok bomlásterméke. - Előállítás Fogalmi szint ipari előállítása. az ipari ammóniaszintézis optimális a laboratóriumi előállítását Értse körülményeit. ammóniumsókból. - Felhasználás Fogalmi szint hűtés, műtrágya, salétromsavgyártás. ammóniumsók, halmazállapot, - Sói Fogalmi szint vízoldékonyság, műtrágya, sütőpor (szalalkáli). az ammóniumion szerkezetét, a sók Értse rácstípusát. 2.5.2.2. Nitrogénoxidok Nitrogén-monoxid (NO) - Tulajdonságok, szín, halmazállapot, vízoldékonyság, előállítása, élettani Fogalmi szint környezetszennyező hatás hatás a reakcióját oxigénnel, a laboratóriumi Értse előállítását salétromsavból. Nitrogén-dioxid (NO2) szín, szag, sűrűség, halmazállapot, - Tulajdonságok, Fogalmi szint oldékonyság, mérgező, élettani hatás környezetszennyező hatás Értse reakcióját vízzel. - Előállítás Fogalmi szint laboratóriumi előállítás. Értelmezze a laboratóriumi előállítás kísérletét. 2.5.2.3. Salétromossav (HNO2) - Sói Fogalmi szint nitritek, a nitritek élettani hatása. 2.5.2.4. Salétromsav (HNO3) - Anyagszerkezet Értse a molekula szerkezetét. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. Értelmezze a vízoldhatóság anyagszerkezeti okát. sav-bázis jelleg, redoxi sajátság, Fogalmi szint bomlékonyság (fényérzékenység). a reakcióját vízzel, bázisokkal, a az oxidáló hatásának változását a Értse reakcióját fémekkel, ill. egyes fémekre töménységgel (reakcióegyenlettel is). gyakorolt passzíváló hatását. Tudjon egyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a értelmezni redoxi sajátságával kapcsolatban. - Előállítás Fogalmi szint ipari előállítás nitrogénből. Értse az ipari előállítás lépéseit. - Anyagszerkezet

Értse

109

választóvíz, a királyvíz alkotórésze, nitráló Fogalmi szint elegy, műtrágyagyártás, festékipar, robbanószeripar. - Sói Fogalmi szint nitrátok. Értse a nitrátion szerkezetét. a nátrium-nitrát (chilei salétrom), a az ammónium-nitrát színe, kálium-nitrát és az ezüst-nitrát (lápisz, halmazállapota, rácstípusa, - Fontosabb pokolkő) színe, halmazállapota, Fogalmi szint vízoldékonysága, fontosabb nitrátok rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi felhasználása, környezetvédelmi szempontok. szempontok. Értelmezze a pétisó összetételét. a lápisz gyógyászati felhasználását. a nitrogénvegyületekről tanultakat a 2.5.2.5. Egyéb Tudja használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.5.3. Foszfor - Anyagszerkezet Fogalmi szint allotrópia. az allotróp módosulatok közti különbség Értse anyagszerkezeti magyarázatát. a módosulatok színe, halmazállapota, - Tulajdonságok Fogalmi szint oldhatósága. a halmazállapot és az oldhatóság Értse halmazszerkezeti magyarázatát. Tudjon egyszerű kísérleteket. értelmezni Fogalmi szint gyúlékonyság. a módosulatok gyúlékonyságbeli Értelmezze reakcióját oxigénnel. eltéréseit. - Élettani hatás Fogalmi szint a módosulatok eltérő élettani hatása. az eltérő élettani hatás anyagszerkezeti Értse magyarázatát. - Felhasználás, előfordulás, Fogalmi szint gyufa (Irinyi János). előállítás a felhasználásával, előfordulásával, Tudja értelmezni előállításával kapcsolatos információkat. 2.5.4. Foszforvegyületek 2.5.4.1. Difoszforpentaoxid (P2O5) - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, higroszkóposság. Értse a reakcióját vízzel, a vízelvonó hatását. 2.5.4.2. Foszforsav (ortofoszforsav (H3PO4) - Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. az op. és a vízoldékonyság anyagszerkezeti Értse magyarázatát. Fogalmi szint sav-bázis jelleg, észterképzés. disszociációját három lépésben, reakcióját Értse a reakcióját vízzel. NaOH-dal, különböző anyagmennyiségarányban. az előfordulásával, biológiai - Élettani hatás, jelentőségével, ipari előállításával, Tudja értelmezni felhasználás felhasználásával kapcsolatos információkat. - Sói Fogalmi szint foszfátok. hidrogén- és dihidrogén-foszfátok. - Anyagszerkezet Értse a foszfátion szerkezetét. - Felhasználás

110

a trinátrium-foszfát (trisó), a kalciumFogalmi szint foszfát (foszforit) színe, halmazállapota, vízoldékonysága, főbb felhasználása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek), - Szabályos sók környezeti hatásuk (eutrofizáció). a nátriummal és kalciummal alkotott savanyú sói, színük, halmazállapotuk, - Savanyú sók Fogalmi szint vízoldékonyságuk, főbb felhasználásuk, környezeti hatásuk. a foszforról és a foszfor vegyületeiről 2.5.4.4. Egyéb Tudja használni tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1. Szén gyakoriság, allotrópia (grafit, gyémánt, - Előfordulás Fogalmi szint fullerének), természetes (ásványi) és mesterséges szenek. Értse a módosulatok halmazszerkezetét. a grafit és a gyémánt színe, - Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos vezetése. anyagszerkezeti alapon a grafit és a Értelmezze gyémánt tulajdonságait. Fogalmi szint redoxi sajátság. a szén reakcióját szén-dioxiddal, vízgőzzel, Értse oxigénnel. a reakció egyenletét különböző fémTudja felírni oxidokkal. redukáló, ötvözőanyag, tüzelőanyag, - Felhasználás Fogalmi szint írószer, vágó- és csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer. a szénről tanultakat a mindennapi - Egyéb Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében. 2.6.2. A szén vegyületei 2.6.2.1. Szénmonoxid (CO) - Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét. a polaritását. szín, szag, halmazállapot, - Tulajdonságok Fogalmi szint komplexképző sajátság. vízoldékonyság, redoxi sajátság. a vízoldékonyság anyagszerkezeti Értse égését. magyarázatát. Tudja felírni szerepét a vasgyártásban. reakcióját különböző fém-oxidokkal, - Előfordulás Fogalmi szint képződés nem tökéletes égéskor. mérgező hatás, teendők szén-monoxid- Élettani hatás Fogalmi szint mérgezés esetén. Értelmezze a mérgező hatást. - Előállítás, előállításával, felhasználásával Tudja értelmezni felhasználás kapcsolatos információkat. Értelmezze a laboratóriumi előállítást (hangyasavból). 2.6.2.2. Széndioxid (CO2) - Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sűrűség, - Tulajdonságok Fogalmi szint vízoldékonyság, kondenzálhatóság (szárazjég). a forráspont és a kondenzálhatóság Értse levegőhöz viszonyított sűrűségét. anyagszerkezeti magyarázatát. 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói

111

Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni

éghetőség (nem éghető). a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel. egyszerű kísérleteket.

- Előfordulás, légkör, biológiai és ipari folyamatok Fogalmi szint keletkezés terméke. - Élettani és a különböző koncentrációjú CO2 hatása Fogalmi szint ökológiai hatás az élő szervezetekre. Értse az üvegházhatást. - Laboratóriumi Fogalmi szint mészkőből sósavval. előállítás Értse a laboratóriumi előállítás egyenleteit. - Felhasználása Fogalmi szint hűtés, üdítőitalok, tűzoltás. 2.6.2.3. Szénsav (H2CO3) - Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét. - Tulajdonságok Fogalmi szint sav-bázis jelleg. Értse bomlékonyságát, reakcióját vízzel. a kétlépéses disszociációját. Tudjon egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és értelmezni sóival kapcsolatban. - Sói Fogalmi szint karbonátok, hidrogén-karbonátok. a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalcium-karbonát (mészkő, márvány), a - Fontosabb Fogalmi szint magnézium-karbonát, a dolomit, színe, karbonátok halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása. a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, Értse termikus bomlásukat. az égetett mész építőipari felhasználását. a szódabikarbóna, a kalcium- és - Fontosabb magnézium-hidrogén-karbonát színe, hidrogénFogalmi szint halmazállapota, vízoldhatósága, főbb karbonátok felhasználása, jelentősége. a szódabikarbóna lúgos hidrolízisét, Értse a cseppkő és a vízkő képződését. termikus bomlását. a szénsav sóinak felhasználásával Tudja értelmezni kapcsolatos információkat. a szénvegyületekről tanultakat a 2.6.2.4. Egyéb Tudja használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.6.3. Szilícium - Anyagszerkezet Értse rácstípusát. - Tulajdonságai Fogalmi szint félvezető sajátsága. Értse a reakciókészségét, a reakcióját NaOH-dal. - Előfordulás Fogalmi szint gyakorisága, agyagásványok. - Felhasználás Fogalmi szint elektronika, ötvöző elem. a szilíciumról tanultakat a mindennapi - Egyéb Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében. 2.6.4. Szilíciumvegyületek 2.6.4.1. Szilíciumdioxid (SiO2) - Halmazszerkezet Fogalmi szint a kvarc rácstípusa. Értse a rácsszerkezetét. a kvarc sajátságai: UV-áteresztőképesség, - Tulajdonságok Fogalmi szint hőtágulás. az ömlesztést szódával (vízüvegÉrtse képződést), a reakcióját HF-dal. - Előfordulás Fogalmi szint drágakövek, homok.

112

- Felhasználás

üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás. összetétele, felhasználása. a halmazszerkezetével összefüggő sajátságait (olvadás).

Fogalmi szint

- Az üveg

Fogalmi szint Értse

2.6.4.2. Szilikonok - Szerkezet Fogalmi szint Értse - Gyakorlati Fogalmi szint jelentőség

elemi összetétel. a sziloxánkötést és kialakulását. szilikonolaj, -zsír, -gumi.

a tulajdonságaik anyagszerkezeti magyarázatát. a szilíciumvegyületekről tanultakat a Tudja használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse 2.6.4.3. Egyéb 2.7. Fémek

szín, hő- és elektromos vezetés, sűrűség (könnyű- és nehézfémek). Értelmezze a szín anyagszerkezeti okát. - Ötvözetek Fogalmi szint ötvözet fogalma. az ötvözetek típusai, szerkezete és Tudja értelmezni tulajdonságai közti összefüggéseket megadott információk alapján. elektrokémiai redukcióval, kémiai hidrogénes redukcióval, termikus - Előállítás Fogalmi szint redukcióval (termit, szenes). bontással. az alkalmazott előállítási mód, az anyagi Értse minőség, a tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot. a korrózió fogalma, a korrózióvédelem - Korrózió Fogalmi szint fajtái (bevonatok, eloxálás, katódos fémvédelem). a helyi elem képződését, az aktív és a Értelmezze a rozsdaképződés folyamatát. passzív védelmet (horganyzott és fehér bádog). Tudjon egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával, elemezni illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban. 2.7.1. Az s-mező fémei - Anyagszerkezet Fogalmi szint alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestés. a lángfestés anyagszerkezeti Értelmezze a vegyértékelektron-szerkezetüket. magyarázatát. sűrűség, halmazállapot, op., - Tulajdonságok Fogalmi szint megmunkálhatóság. Fogalmi szint redoxi sajátság (EN, standardpotenciál). a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult peroxid képződését. reakcióikat Értse nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a lúgoldatokkal. reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát. a lángfestéssel, a fizikai és kémiai Tudja értelmezni sajátságaikkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. - Előfordulás Fogalmi szint vegyületekben (példákkal). - Előállítás Fogalmi szint olvadékelektrolízissel. - Ionjaik Fogalmi szint ionjaik töltése, színe. Értse a szín és az elektronszerkezet kapcsolatát. K+, Na+, Mg2+, Ca2+ biológiai - Élettani hatás Fogalmi szint Ba2+ és Sr2+ mérgező hatása. szerepe. 2.7.2. A p-mező fémei - Tulajdonságok

Fogalmi szint

113

2.7.2.1. Alumínium szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés. a sűrűség és a megmunkálhatóság Értelmezze halmazszerkezeti okait. redoxi sajátságai (EN, standardpotenciál), amfotéria (reakció savval és lúgoldattal), Fogalmi szint reakció savoldattal, passziválódás. akva- és hidroxokomplex a viselkedését levegőn, a reakcióit a reakcióját fém-oxidokkal (termit), Értse nemfémekkel, vízzel (körülményeit) és lúgoldatokkal. savoldatokkal. Tudjon egyszerű kísérleteket az alumínium értelmezni tulajdonságaival kapcsolatban. - Előfordulás Fogalmi szint bauxit, kriolit, agyagásványok. - Előállítás Fogalmi szint bauxit, timföld. az alumíniumgyártás főbb lépéseinek az alumíniumgyártás lépéseinek Értse kémiai folyamatait. reakcióegyenleteit. főbb területei (pl. gépek, eszközök, - Felhasználás Fogalmi szint kábel, szerkezeti elemek). - Ionja Fogalmi szint színe, élettani hatása (Alzheimer-kór). 2.7.2.2. Ón és ólom - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, sűrűség, megmunkálhatóság. oxidációs számaik. az ólom reakcióit oxidáló és nem Értse a viselkedésüket szabad levegőn. oxidáló savakkal. savas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, - Egyéb Fogalmi szint mérgező hatás. 2.7.3. A d-mező fémei - Főbb jellemzőik Fogalmi szint sűrűség, EN, standardpotenciál. többféle oxidációs állapotukat, az ionok színe és elektronszerkezete közti kapcsolatot, a Értse kationok erős polarizáló hatásának következményeit (rosszul oldódó, színes vegyületek, komplexképzési hajlam). 2.7.3.1. Vascsoport (Fe, Co, Ni) - Anyagszerkezet Értse a vas vegyértékelektron-szerkezetét. vegyértékelektron-szerkezetüket. - Tulajdonságok Fogalmi szint a vas mechanikai tulajdonságai. ferromágnesség. a vas megmunkálhatósága és a rácstípus közti Értse kapcsolatot. redoxi sajátság (EN, standardpotenciál), Fogalmi szint passziválódás. a viselkedésüket levegőn, a vas reakcióit a nikkel és a kobalt reakcióit Értse nemfémekkel, savakkal. nemfémekkel, savakkal. Tudjon egyszerű kísérleteket. értelmezni oxidációs számok, ionjaik színe oxidációs számok, ionjaik színe - Az ionok Fogalmi szint (hidratált Fe2+, Fe3+) a vasionok (hidratált Ni2+, Co2+, vízmentes élettani szerepe (hem, citokrómok). Co2+). - Előfordulás Fogalmi szint vasércek. az ipari vas- és acélgyártás legfontosabb - Előállítás Értelmezze lépéseit, ismerje a szükséges anyagokat és a termékeket. öntöttvas és acél, szerkezeti anyag - Felhasználás Fogalmi szint ötvözőanyag (Co, Ni). (Fe). 2.7.3.2. Rézcsoport (Cu, Ag, Au) - Anyagszerkezet Értse a vegyértékelektron-szerkezetüket. szín, sűrűség, megmunkálhatóság, - Tulajdonságok Fogalmi szint elektromos és hővezetés. - Tulajdonságok

Fogalmi szint

114

redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál), viselkedés levegőn. a reakciójukat oxigénnel, a az oxidáló és nem oxidáló savakkal reakcióképességüket oxidáló és nem oxidáló végbemenő reakciók egyenleteit. savakkal.

Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni - Előfordulás

egyszerű kísérleteket. elemi állapotban, illetve vegyületekben (szulfidos ércek).

Fogalmi szint

oxidációs számok (Cu2+, Ag+), az Fogalmi szint ionok színe (Ag+, hidratált és oxidációs számok (Cu+). vízmentes Cu2+). a réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-, Értse illetve ammóniaoldattal. biológiai jelentőségük, illetve mérgező - Élettani hatás Fogalmi szint hatásuk. elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képzőművészet, fényképészet (ezüst), analitikai - Felhasználás Fogalmi szint ötvözetek (sárgaréz, bronz); kémia. vegyületeik: permetezés (rézgálic). 2.7.3.3. Cink vegyértékelektron-szerkezetét, oxidációs - Anyagszerkezet Értse számát. nehézfém, redoxi sajátságok (EN, - Tulajdonságok Fogalmi szint amfotéria. standardpotenciál). a viselkedését levegőn, a reakcióját Értse a reakcióját tömény, oxidáló savakkal. nemfémekkel, savakkal. Tudjon egyszerű kísérleteket. értelmezni az előfordulásával, előállításával, - Egyéb Tudja értelmezni felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos információkat. 2.7.3.4. Higany - Anyagszerkezet Fogalmi szint oxidációs száma halmazállapot, sűrűség, standardpotenciál, - Tulajdonságok Fogalmi szint redoxi sajátság, oxidjának bomlékonysága. a viselkedését levegőn, a reakcióját kénnel, oxidjának termikus bontását (egyenlettel), a Értse reakcióját oxidáló és nem oxidáló hatású savakkal (reakcióegyenletekkel). mérgező hatása elemi állapotban, illetve - Élettani hatás Fogalmi szint vegyületeiben. elektrotechnika, hőmérők, katalizátor, - Felhasználás Fogalmi szint amalgámok. a fémekről tanultakat a mindennapi 2.7.3.5. Egyéb Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében. 2.7.3.6. Egyéb átmenetifémvegyületek Káliumpermanganát (hipermangán, KMnO4) színe, halmazállapota, vízoldhatósága, - Tulajdonságai Fogalmi szint redoxi sajátsága, termikus bontása. - Felhasználás Fogalmi szint fertőtlenítés, oxidálószer. a kálium-permanganátról tanultakat a - Egyéb Tudja használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. - Ionjaik

115

3. Szerves kémia TÉMÁK


Emelt szint

3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői Szerves anyag

Értse A szerves molekulák szerkezete

a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler), organogén elemek. a szénatom molekulaképző sajátságait.

Fogalmi szint

Fogalmi szint

konstitúció, konfiguráció, konformáció.

konformerek.

az etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és az axiális ligandumokat. megszerkeszteni molekulák konstitúciós Tudja képletét. az izoméria fogalma, konstitúciós Izoméria - Az optikai izoméria, kiralitás fogalma, Fogalmi szint izoméria, térizoméria (sztereoizoméria), izoméria típusai enantiomerpár, diasztereomer-pár. geometriai (cisz-transz) izomerek. a geometriai izoméria kialakulásának feltételét, a kiralitáscentrum, illetve a a cisz-transz izomériát a but-2-én Értse kiralitás feltételét, egy konkrét példán az példáján. enantiomerpár, illetve a diasztereomer-pár fogalmát. felismerni a geometriai izomereket, felírni adott molekulaképletű vegyületek Tudja felismerni a kiralitáscentrumot a konstitúciós izomerjeit. molekulában. Homológ sor Fogalmi szint homológ sor fogalma. Tudja az adott homológ sor összegképletét. meghatározni funkciós csoport fogalma, nevük, Funkciós csoport Fogalmi szint képletük. a tanult funkciós csoportokat a Tudja felismerni konstitúciós képletben. A szerves csoportosítás funkciós csoport szerint, vegyületek Fogalmi szint csoportosítás szénlánc szerint. csoportosítása az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot Tulajdonságok Értse befolyásoló tényezőket. a -kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, - Reakciótípusok Fogalmi szint polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik Tudja felismerni reakciótípusba tartozik. 3.2. Szénhidrogének 3.2.1. Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) Alkán, cikloalkán Alkán és cikloalkán fogalma, általános (paraffin, Fogalmi szint összegképlet. cikloparaffin) az első tíz normális láncú alkán neve, az első négy cikloalkán neve, az első húsz normális láncú alkán - Nevezéktan Fogalmi szint alkilcsoportok (normális láncú, izo- neve, az alkilcsoportok rendűsége. propil) nevei, a szénatom rendűsége. Értse

116

az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). az egyszerűbb gyűrűs, oldalláncot Tudja elnevezni az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat. tartalmazó alkánokat. - Izoméria Értse a konstitúciós izoméria lehetőségeit. a tetraéderes szerkezetet a szénatom - Anyagszerkezet Értse körül, a polaritásukat, rácstípusukat. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az olvadás- és forráspont változását a az op. és fp. kapcsolatát a molekula Értelmezze homológ sorban. térszerkezetével. az azonos szénatomszámú Tudja bármely két, normális láncú alkán alkánizomerek olvadás- és forráspontját; összehasonlítani fp.-ját. az alkán és cikloalkán fp., op.-ját. - Kémiai éghetőség, robbanékonyság, Fogalmi szint krakkolás. reakciók szubsztitúció halogénekkel, hőbontás. Hasonlítsa össze reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel. a nagyobb szénatomszámú a reakciókészségüket, a metán klórozását, Értelmezze szénhidrogének krakkolását, a folyamat az etin és korom előállítását metánból. termékeit. kísérlettel igazolni a reakciókészségüket. felírni tökéletes égésük egyenletét. felírni tökéletes égésük egyenletét Tudja felírni egyenlettel az egyszerűbb alkánok általános képlettel is. klórozását. földgáz, kőolaj, a kőolaj-feldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes - Előfordulás Fogalmi szint benzinreformálás. benzin, környezetvédelmi vonatkozások. a kőolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a Értelmezze frakciók összetételét, az oktánszámot. energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom, - Felhasználás Fogalmi szint halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása. Értse a szintézisgáz előállítását. 3.2.2. Alkének (olefinek) alkén, olefin fogalma, általános Alkén (olefin) Fogalmi szint összegképlet. a kettős kötés helye mint új szabály az - Nevezéktan Fogalmi szint elnevezésnél, vinilcsoport. Tudja megadni az egyszerűbb alkének szabályos nevét. konstitúciós izoméria, geometriai - Izoméria Fogalmi szint izoméria. Értse az izomériát a butén példáján. a geometriai izomereket más olefinek Tudja felismerni esetében. a térbeli alkatot az etén példáján, az - Molekulaszerkezet Értelmezze olefinek polaritását. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és fp. változását a homológ az op. és fp. kapcsolatát a molekula Értse sorban. térszerkezetével. kormozó égés levegőn, addíció (halogén-, hidrogén-halogenid, Fogalmi szint vízaddíció, telítés), polimerizáció, Markovnyikov-szabály. monomer és polimer, a termék elnevezése. a reakciókészségüket, az etén példáján a Értelmezze brómos víz elszíntelenítését a kormozó égés okait. (reakcióegyenletekkel, a folyamatok Értse

117

körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját. felírni tökéletes égésük egyenletét általánosan is, jelölni az egyszerűbb értelmezni az olefinekkel kapcsolatos alkének addíciós folyamatait (alkalmazni Tudja egyszerű kémcsőkísérleteket, felírni a Markovnyikov-szabályt), a termékek tökéletes égésük egyenletét. elnevezésével, jelölni az egyszerűbb alkének polimerizációs folyamatait. - Előállítás Fogalmi szint iparban kőolajból. az etén laboratóriumi előállításának az etén etanolból való előállításának Értse egyenletét. kísérletét. 3.2.3. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1. Diének Fogalmi szint dién fogalma. általános összegképlet. - Nevezéktan Fogalmi szint buta-1,3-dién, izoprén. a konjugált kettős kötés fogalma - Anyagszerkezet Fogalmi szint (delokalizáció). Értse az buta-1,3-dién téralkatát. halmazállapot, szín (butadién, izoprén), - Tulajdonságok Fogalmi szint addíció a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, Értse a butadién és az izoprén [1,4]polimerizációját. - Felhasználás Fogalmi szint műgumi 3.2.3.2. Természetes Fogalmi szint kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok. poliének a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbséget, a Értelmezze karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát. 3.2.4. Alkinok Alkin Fogalmi szint alkin fogalma. általános összegképlet. 3.2.4.1. Etin (acetilén) - Molekulaszerkezet téralkatát, kötésszögeit, kötés- és Értse molekulapolaritását. - Fizikai szín, szag, halmazállapot, oldhatóság Fogalmi szint tulajdonságok (vízben, acetonban). az acetilén fizikai tulajdonságait Tudja értelmezni demonstráló egyszerű kísérleteket. Fogalmi szint robbanékonyság, égés, addíció. a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel), savi sajátságát, a sóképzését Értse, értelmezze hidrogén-, HCl-, bróm-, vízaddícióját és nátriummal. körülményeit. az acetilén kémiai tulajdonságait Tudja értelmezni demonstráló egyszerű kísérleteket. iparban metánból, laboratóriumban - Előállítás Fogalmi szint kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). felhasználásával, jelentőségével - Felhasználás Tudja értelmezni kapcsolatos információkat. 3.2.5. Aromás Fogalmi szint aromás vegyület. szénhidrogének arilcsoportok (fenil, benzil), orto, meta, - Nevezéktan Fogalmi szint para helyzet.

118

a benzol egyszerű származékainak elnevezését.

Tudja

3.2.5.1. Benzol Fogalmi szint hat delokalizált -elektron. - Molekulaszerkezet Értelmezze a térszerkezetét, polaritását. az aromás jelleg energiaviszonyait. Tudja a kötési energiát és a kötéstávolságot más összehasonlítani szénhidrogénekhez viszonyítva. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. Fogalmi szint kormozó égés, szubsztitúció. a reakciókészségét, a halogénÉrtse szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók a kormozó égés magyarázatát. körülményeivel). - Előállítás Fogalmi szint aromatizációval (benzinreformálás). - Élettani hatás Fogalmi szint rákkeltő hatás. 3.2.5.2. Toluol, Fogalmi szint képletük, halmazállapotuk. sztirol Értse a sztirol polimerizációját. oldószer (toluol: benzol helyett is), - Felhasználás Fogalmi szint műanyag (poli-sztirol: PS), származékaik: robbanószerek (pl. TNT). 3.2.5.3. Naftalin - Molekulaszerkezet Fogalmi szint 10 delokalizált pi-elektron. az aromás jelleget és hasonlítsa össze a Értelmezze benzoléval. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság, - Tulajdonságok Fogalmi szint szublimáció. az op. és az oldhatóság anyagszerkezeti Értse magyarázatát. Fogalmi szint szubsztitúció. Értse a halogén-szubsztitúcióját és körülményeit. molyriasztó, műanyagok, festékek - Felhasználás Fogalmi szint alapanyaga. a szénhidrogénekről tanultakat a 3.2.5.4. Egyéb Tudja használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének Elnevezés Fogalmi szint alkil-halogenid, szabályos elnevezés. rendűség. a tanult szénhidrogénekből származtatott Tudja vegyületek elnevezését. Anyagszerkezet Értse polaritásukat. a tanult vegyületek halmazállapota, Tulajdonságok Fogalmi szint oldékonysága. a molekula tömegének és polaritásának Értse kapcsolatát a fizikai tulajdonságokkal. Tudja az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot az azonos összehasonlítani szénatomszámú szénhidrogénekével. szubsztitúció, elimináció, ZajcevKémiai reakciók Fogalmi szint polimerizáció (vinil-klorid). szabály. a Zajcev-szabályt; az elimináció és a Értelmezze szubsztitúció kapcsolatát az alkalmazott körülményekkel. egyszerűbb alkil-halogenidek szubsztitúciós Tudja elemezni és eliminációs reakcióit. különböző alkil-halogenidek előállítási Tudja módjait. oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), Felhasználás Fogalmi szint tűzoltószer (szén-tetraklorid), műanyag (tetra-fluor-eténből teflon, vinilkloridból PVC).

119

Környezetvédelmi vonatkozások

Fogalmi szint mérgező hatás, ózonlyuk, savas eső.

a halogénezett szénhidrégekről tanultakat a Tudja használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek Egyszerű funkciós hidroxil-, éter-, oxocsoport Fogalmi szint csoportok (karbonilcsoport). felismerni a funkciós csoportokat a Tudja konstitúciós képletben. Összetett funkciós csoportok és Fogalmi szint karboxil-, észtercsoport. származtatásuk a funkciós csoportokat a konstitúciós Tudja felismerni képletben. alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, Vegyületcsoportok Fogalmi szint észter és karbonsav. csoportba sorolni az adott konstitúciójú Tudja vegyületeket. 3.4.1. Hidroxivegyületek 3.4.1.1. Alkoholok Fogalmi szint alkohol fogalma. a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin értékűségét, rendűségét, az egyértékű, Értse telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. Tudja a tanult vegyületek rendűségét, a rendűséget és értékűséget ismeretlen megállapítani értékűségét. vegyületekben. az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, - Nevezéktan Fogalmi szint szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név Tudja alapján a konstitúció felírását. - Anyagszerkezet Értse a polaritásukat. szín, szag, sűrűség, halmazállapot, - Tulajdonságok Fogalmi szint oldhatóság (a tanult vegyületek esetében). a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az Értse op., a fp. és az oldhatóság meghatározásában. viszonyítani a különböző alkoholok opbecsülni különböző alkoholok fp- és op.Tudja ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű viszonyait, oldhatóságát. alkánokéhoz. sav-bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal - Kémiai reakciók Fogalmi szint (észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja. az etanol oldatának kémhatását, az Értse alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán-2-ol oxidációját. értelmezni az alkoholok kémiai értelmezni az alkoholok oldhatóságával, reakcióit a megadott vegyületek Tudja kémiai tulajdonságaival kapcsolatos esetében, a reakciók jelölését egyszerű kémcsőkísérleteket. általánosan is. - Előfordulás Fogalmi szint észterekben, kötötten. - Élettani hatás Fogalmi szint az etanol, a metanol mérgező hatása. a glikol mérgező hatása. a metanol (szintézisgázból), etanol - Előállítás Fogalmi szint (eténből, illetve erjesztéssel). Értse, ismerje az előállítási egyenleteket. Egyéb

120

az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti - Felhasználás Tudja értelmezni vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat. a felhasználással kapcsolatos Értelmezze tulajdonságokat. 3.4.1.2. Fenolok Fogalmi szint fenolok fogalma. 3.4.1.2.1. Fenol Fogalmi szint karbolsav. polaritását, hidrogénkötésre való - Anyagszerkezet Értse a téralkatát. hajlamát. - Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szín, szag, oldhatóság. - Kémiai reakciók Fogalmi szint sav-bázis sajátság, sóképzés. a savi erősségét az etanolhoz és a a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal Értelmezze szénsavhoz viszonyítva, az oxidációval (a termékek elnevezésével). szembeni érzékenységét. - Élettani hatás Fogalmi szint baktériumölő, mérgező. - Felhasználás Fogalmi szint fertőtlenítő szer, műanyaggyártás. 3.4.2. Éterek - Nevezéktan Fogalmi szint csoportnevek + éter. Tudja elnevezni az egyszerűbb étereket. - Anyagszerkezet Értse a polaritásukat. oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil- Tulajdonságok Fogalmi szint éter példáján. az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietilÉrtelmezze éter példáján. az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a Tudja viszonyítani megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz, alkánokéhoz. Fogalmi szint a dietil-éter gyúlékonysága. savas hidrolízis. - Előállítás Fogalmi szint szimmetrikus étereké. vegyes étereké. a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció Értse körülményeit. - Felhasználás Fogalmi szint a dietil-éter felhasználása. 3.4.3. Oxovegyületek aldehidek (formilcsoport), ketonok - Csoportosítás Fogalmi szint (ketocsoport). szabályos név (alkanal, alkanon, - Nevezéktan Fogalmi szint csoportnevek + keton), triviális név triviális név (benzaldehid, akrolein). (formaldehid, acetaldehid, aceton). a tanult triviális nevek szabályos az egyszerűbb oxovegyületek Tudja elnevezésének megadását. elnevezését. - Anyagszerkezet Értse az oxocsoport polaritását. halmazállapot, oldhatóság a tanult - Tulajdonságok Fogalmi szint vegyületek esetében. op.-ot, fp.-ot, oldhatóságot az azonos Tudja viszonyítani szénatomszámú alkoholokéhoz és éterekéhez. - Kémiai Fogalmi szint redukciójuk alkohollá, oxidációjuk. addíció. reakciók a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti Értse a paraformaldehid keletkezését. különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehlingreakció). értelmezni az oxovegyületekkel értelmezni az egyszerű oxovegyületek kapcsolatos egyszerű kísérleteket, felírni redoxi átalakítását, felírni az aldehidek Tudja a redoxi sajátságokkal kapcsolatos ezüsttükörpróbájának és Fehlingegyenleteket az acetaldehid és az aceton reakciójának egyenletét (általánosan is). példáján - Előállítás Fogalmi szint formaldehid (metanolból).

121

- Felhasználás

formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer). a formalin összetételét. formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus).

Fogalmi szint Értse

- Élettani hatás

Fogalmi szint

3.4.4. Karbonsavak csoportosítás értékűség és szénlánc szerint, Fogalmi szint a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. Tudja a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), - Nevezéktan Fogalmi szint karboxilcsoport, acilcsoport, triviális név (vajsav). savmaradék, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának, illetve savmaradékának neve. az egyszerűbb molekulák acilcsoportjának és savmaradékának elnevezését, Tudja a szabályos név megadását az adott képlet alapján. - Anyagszerkezet Értse a karboxilcsoport polaritását. a karbonsavak dimerizációját. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., Értse a fp., illetve az oldhatóság meghatározásában. az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a Tudja viszonyítani megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz és észterekéhez. - Kémiai a hangyasav redukáló sajátsága, Fogalmi szint sav-bázis jelleg, észterképződés reakciók redukció primer alkohollá az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén- a savi erősség változását a homológ sorban, karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, a hangyasav ezüsttükörpróbájának Értse illetve a hidrogén-kloridhoz egyenletét, viszonyított savi erősségét, az etanol és a hangyasav reakcióját brómos vízzel. ecetsav egyensúlyi reakcióját. felírni a karbonsavak sóképzésének értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyenleteit, Tudja egyszerű kísérleteket. felírni a karbonsavak alkoholokkal való észteresítési reakcióját. - Előállítás Értse az ecetsav előállításának folyamatait. az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és - Egyéb Tudja értelmezni tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. 3.4.4.1. Egyéb funkciós csoportot tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, Fogalmi szint tartalmazó piroszőlősav, Szent-Györgyi Albert. karbonsavak az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és Tudja alkalmazni tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. 3.4.4.3. A Fogalmi szint elnevezésük, halmazállapotuk. karbonsavak sói - Felhasználás Értse a szappan tisztító hatását. 3.4.5. Észterek csoportosítás az alkohollal kapcsolódó - Csoportosítás Fogalmi szint sav típusa szerint. 3.4.5.1. Karbonsavészterek - Csoportosítás

122

az egyszerűbb formiátok, acetátok az egyszerűbb karbonsav-észterek elnevezését. elnevezését. halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok - Tulajdonságok Fogalmi szint és gyümölcsészterek). az op.-ot, a fp.-ot, oldhatóságot az azonos Tudja moláris tömegű karbonsavakéhoz, az viszonyítani oxovegyületekéhez. - Kémiai reakció Fogalmi szint lúgos hidrolízis. Értse az etil-acetát hidrolízisét. értelmezni a karbonsav-észterekkel felírni az egyszerűbb karbonsav-észterek Tudja kapcsolatos egyszerű kísérleteket. hidrolízisét. - Előállítás Fogalmi szint savból és alkoholból. az előfordulásukkal, felhasználásukkal - Felhasználás Tudja értelmezni kapcsolatos információkat. zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, - Zsírok, olajok Fogalmi szint halmazállapot, oldhatóság, hidrolízisük, (gliceridek) biológiai jelentőségük. a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét Értelmezze (elszappanosítás), a telítetlenség a zsírok és olajok eltérő halmazállapotát. kimutatását. tetszőleges glicerid lúgos hidrolízisének Tudja felírni egyenletét. nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), 3.4.5.2. SzervetlenFogalmi szint foszfátészterek (biológiai szerep), sav-észterek szulfátészterek (mosószer). az oxigéntartalmú szerves vegyületekről 3.4.5.3. Egyéb Tudja használni tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1. Aminok Fogalmi szint funkciós csoportjuk. értékűség, rendűség, az egyértékű, nyílt - Csoportosítás Fogalmi szint láncú alkil-aminok homológ sorának általános képlete. Tudja felismerni az értékűséget, a rendűséget. - Elnevezés Fogalmi szint az elnevezés szabályai. triviális név (anilin). az egyszerűbb aminok elnevezését és Tudja a C1-C3 aminok elnevezését. csoportba sorolását a képlet alapján, a név alapján a képlet felírását. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op., a fp. és az oldhatóság Értelmezze halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát. az izomer aminok (primer, szekunder, Tudja tercier) fp.-ját, a fp.-ot a megfelelő összehasonlítani moláris tömegű alkánokéval. - Kémiai Fogalmi szint sav-bázis sajátság. amidképzés. reakciók a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogénÉrtse kloriddal, a keletkezett só elnevezését. az alkil- és aril-aminok reakcióját vízzel Tudja értelmezni és hidrogén-kloriddal. 3.5.2. Aminosavak Fogalmi szint aminosav fogalma. - Példák Fogalmi szint glicin. csoportosítás az oldalláncok fajtái - Csoportosítás Fogalmi szint szerint. kiralitásuk, a természetes eredetű - Szerkezet Fogalmi szint az -aminosav általános szerkezete. aminosavak konfigurációja. az ikerionos szerkezetüket a glicin Értelmezze példáján. - Nevezéktan

Tudja

123

- Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapotuk. Értse a glicin op.-jának magyarázatát. Fogalmi szint amfotéria. a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal Értelmezze való reakcióját. a természetes eredetű aminosavak Tudja polaritását, sav-bázis tulajdonságát képlet megbecsülni alapján. - Előfordulás Fogalmi szint a fehérjékben, kötötten. 3.5.3. Savamidok Fogalmi szint funkciós csoport. az elnevezés szabályai, triviális nevek - Elnevezés Fogalmi szint (formamid, acetamid, karbamid). Tudja elnevezni az egyszerűbb amidokat. - Anyagszerkezet Fogalmi szint delokalizált pi-elektronrendszer. Értse a polaritásukat, a síkalkatú -vázat. - Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot. oldhatóság. Értse az op. halmazszerkezeti magyarázatát. Tudja a hidrogénkötés erősségét a megfelelő viszonyítani moláris tömegű karbonsavakhoz. - Kémiai reakciók Fogalmi szint savas hidrolízis, sav-bázis tulajdonság. 3.5.4. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1. Piridin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer. Értse a polaritását. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. Értelmezze az op.-ját és az oldhatóságát. Fogalmi szint sav-bázis sajátság. szubsztitúciós hajlam. a halogén-szubsztitúcióját, a folyamat a reakcióját vízzel és hidrogénkörülményeit, Értse kloriddal. a benzolhoz viszonyított szubsztitúciós hajlamát. - Jelentőség Fogalmi szint vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. - Felhasználás Fogalmi szint alkohol denaturálására. 3.5.4.2. Pirimidin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer. Értse a polaritását. halmazállapot, oldhatóság, sav-bázis - Tulajdonságok Fogalmi szint sajátság. Értelmezze az oldhatóságát. - Jelentőség Fogalmi szint a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók. 3.5.4.3. Pirrol Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer. Értse a polaritását. halmazállapot, oldhatóság, sav-bázis - Tulajdonság Fogalmi szint sajátság, szubsztitúciós hajlam. az oldhatóságát, olvadáspontját piridinéhez viszonyítva, a szubsztitúcióját brómmal, a reakció Értse, értelmezze körülményeit, a szubsztitúciós készségét a benzoléhoz viszonyítva. - Jelentőség Fogalmi szint porfinváz (klorofill, hemoglobin). 3.5.4.4. Imidazol Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer. Értse a polaritását. - Tulajdonságok Fogalmi szint amfotéria. halmazállapot, oldhatóság. az oldhatóságát és az op.-ját, az op. Értelmezze amfoter sajátságát. pirroléhoz viszonyított értékét, reakcióját savval, bázissal. - Jelentőség Fogalmi szint fehérjealkotó (protonátvivő szerep). 3.5.4.5. Purin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer. - Jelentőség Fogalmi szint a purinszármazékok nukleotidalkotók.

124

3.5.5. Gyógyszerek, Fogalmi szint élettani, pszichikai hatásuk. drogok, hatóanyagok a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, 3.5.6. Egyéb Tudja használni információk (pl. a szenvedélybetegségek) értelmezésében. 3.6. Szénhidrátok Csoportosítás Fogalmi szint mono-, di- és poliszacharidok. 3.6.1. Monoszacharidok - Összegképlet Fogalmi szint CnH2nOn (3 n 7). - Funkciós polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs Fogalmi szint csoportok formában étercsoport. Tudjon monoszacharidot megadott konstitúció felismerni alapján. csoportosítás oxocsoport szerint, - Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás szénatomszám szerint. nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, - Molekulaszerkezet Fogalmi szint glikozidos hidroxilcsoport. Értse a gyűrűvé záródást. - Izoméria Fogalmi szint D- és L-konfiguráció. Tudja a királis szénatomok és az izomerek megállapítani számát. - Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, íz, vízoldhatóság. az op., az oldhatóság anyagszerkezeti Értse magyarázatát. az aldózok redukáló hatása, Fogalmi szint a ketózok átizomerizálódása, észteresítés. karamellizálódás és elszenesítés. értelmezni a monoszacharidokkal a Fehling- és ezüsttükörpróba egyenletét Tudja kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. általánosan is. összegképlete, konstitúciója, jelentősége a 3.6.1.1. GlicerinFogalmi szint szénhidrátok lebontásában és aldehid szintézisében. Értse az enantiomerpárt. összegképlete, konstitúciója, jelentősége a 3.6.1.2. 1,3Fogalmi szint szénhidrátok lebontásában és dihidroxi-aceton szintézisében. 3.6.1.3. Ribóz és Fogalmi szint összegképletük, a nukleotidok építőkövei. 2-dezoxi-ribóz Értse a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat. a D-konfigurációját, jelölését. 3.6.1.3. Glükóz Fogalmi szint összegképlet. (szőlőcukor) a D-konfigurációját, jelölését; a széka molekula nyílt láncú és gyűrűs konformációját, az izomerizációját - Molekulaszerkezet Értse konstitúcióját. vizes oldatban; -, ß-anomereket és stabilitásukat. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, íz, halmazállapot, oldhatóság. Értelmezze a fizikai tulajdonságait. Értse, az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel a Fehling-próba reakcióegyenletét. értelmezze is), a Fehling-próbáját. - Előfordulás, vércukorszint (1 g/dm3), kötött Fogalmi szint jelentőség állapotban a legelterjedtebb szénvegyület. 3.6.1.4. Fruktóz összegképlet, előfordulás gyümölcsök Fogalmi szint (gyümölcscukor) nedvében, kötötten a répacukorban. a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját, az Értse D-konfigurációját, jelölését. izomerizációját szőlőcukorrá. 3.6.2. Diszacharidok - Származtatásuk Fogalmi szint monoszacharidokból, összegképletük. a konstitúciós képletüket, a hidrolízisüket Tudja felírni egyenlettel.

125

- Tulajdonságok

Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság. a halmazállapot és vízoldhatóság Értse magyarázatát, a redukáló sajátság feltételét. Tudjon egyszerű kémcsőkísérleteket. értelmezni összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, 3.6.2.1. Maltóz Fogalmi szint oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás konfiguráció, jelölése, konformáció. szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő). összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, 3.6.2.2. CellobiózFogalmi szint konfiguráció, jelölése, konformáció. oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás kötött állapotban (cellulóz) 3.6.2.3. Szacharóz (répacukor, Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei. nádcukor) - Szerkezet Fogalmi szint konstitúció. konfiguráció, jelölése, konformáció. halmazállapot, íz, oldhatóság, nem - Tulajdonságai Fogalmi szint redukáló. Értse a redukáló hatás hiányának magyarázatát. - Jelentőség Fogalmi szint táplálék, növények. 3.6.3. Fogalmi szint általános képletük, származtatásuk. Poliszacharidok felismerni poliszacharidot konstitúciós Tudjon képlete alapján. - Tulajdonságok Fogalmi szint nem redukálók. Értse a redukáló hatás hiányának magyarázatát. - Hidrolízisük Fogalmi szint enzimes és savas. Értelmezze a hidrolízis termékeit. Tudja felírni a hidrolízisük egyenletét. alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, 3.6.3.1. Cellulóz Fogalmi szint oldhatóság, szerepe (vázpoliszacharid), felhasználás (textil- és papíripar). Értse az oldhatóság szerkezeti magyarázatát. alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció, 3.6.3.2. Keményítő Fogalmi szint halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás). az oldhatóság szerkezeti magyarázatát, a Értse a kimutatását jóddal. kimutatás szerkezeti magyarázatát. a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi 3.6.4. Egyéb Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében. 3.7. Fehérjék Építőelemek Fogalmi szint -aminosavak. -L-aminosavak. peptidkötés (Emil Fischer), primer Konstitúció Fogalmi szint struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger). a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc Értse általános szerkezetének jelölését. szekunder struktúra: -redő (fibroin), Térszerkezet Fogalmi szint hélix (keratin); tercier struktúra; kvaterner struktúra. fibrilláris és globuláris fehérjék. a ß-konformációt és az -hélixet, a kölcsönhatásokat a polipeptidlánc Értelmezze amidcsoportja, ill. oldalláncai között (a másodlagos, a harmadlagos és a negyedleges szerkezet esetén).

126

Kimutatás, reakciók

biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. Értelmezze a kicsapódási reakciókat. a kimutatási reakciókat. értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű Tudja kémcsőkísérleteket. szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, Jelentőség Fogalmi szint mozgásért felelős fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék). a fehérjékről tanultakat a mindennapi Egyéb Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében. 3.8. Nukleinsavak Építőelemek Fogalmi szint hidrolízisük termékei. a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc Konstitúció Fogalmi szint kialakulása. az alkotórészek kapcsolódását egy Értse nukleotidban (Sanger), a polinukleotidlánc sematikus jelölését. eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a polinukleotidláncok számában, DNS, RNS Fogalmi szint konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben. A DNS kettős összefüggés a bázisok számában, Fogalmi szint hélixe komplementer fogalma, Watson és Crick. Tudja a komplementerlánc bázissorrendjét. megállapítani a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi Egyéb Tudja használni jelenségek, információk (pl. a mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében. 3.9. Műanyagok eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú), Csoportosítás Fogalmi szint feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív). 3.9.1. Természetes Fogalmi szint gumi, ebonit. alapú műanyagok 3.9.2. Szintetikusan csoportosítás az előállítás módja szerint előállított Fogalmi szint (polimerizációs, polikondenzációs). műanyagok 3.9.2.1. polietilén, polipropilén, teflon, PVC, Polimerizációs Fogalmi szint plexi és felhasználásuk. polisztirol, műgumi, felhasználásuk. műanyagok a polimerizáció egyenletét adott monomer Tudja felírni esetén. 3.9.2.2. aminoplasztok, poliészterek (terilén), szilikonok, fenoplasztok (bakelit), Polikondenzációs Fogalmi szint poliamidok (nejlon), alapegységeik, alapegységeik, felhasználásuk. műanyagok felhasználásuk. 3.9.2.3. savas eső, hulladékfelhalmozódás, Környezetvédelmi Fogalmi szint hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia. szempontok a műanyagokról tanultakat a mindennapi 3.9.3. Egyéb Tudja használni jelenségek, információk értelmezésében. 3.10. Energiagazdálkodás Hagyományos Fogalmi szint kőszén, kőolaj, földgáz. energiaforrások az egyes energiaforrások használatának Értse előnyeit és hátrányait. Fogalmi szint

127

leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vízi és geotermikus energia, Tudja értelmezni biogáz) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. Alternatív Tudja tüzelőanyagcella) alkalmazását, előnyeit energiaforrások értelmezni és hátrányait. az energiagazdálkodásról tanultakat a Egyéb Tudja használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. Megújuló energiaforrások

4. Kémiai számítások TÉMÁK

VIZSGASZINT Emelt szint Középszint relatív atomtömeg, jele; relatív molekulatömeg, jele; anyagmennyiség, 4.1. Az Fogalmi szint jele, mértékegysége; moláris tömeg, jele, anyagmennyiség mértékegysége; Avogadro-állandó, jele, értéke; sűrűség, jele, mértékegysége. a moláris atomtömeg kapcsolatát a relatív atom- és molekulatömeggel, a következő Értse összefüggéseket: M = m/n, NA = N/n, = m/V. kiszámítani a relatív molekulatömeget a relatív atomtömegekből a képlet kiszámítani a relatív atomtömeget az ismeretében, megállapítani és jelölni az Tudja izotópok relatív atomtömegéből és anyagok moláris tömegét, alkalmazni a előfordulási arányából. tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közti összefüggéseket. Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata; a moláris gáztérfogat jele, Fogalmi szint mértékegysége, értéke standard ideális gázok állapotegyenlete. 4.2. Gázok nyomáson, 0 °C-on és 25 °C-on; gázok sűrűsége; gázok relatív sűrűsége. a következő összefüggéseket: a következő összefüggést: Értse Vm = V/n, = M/Vm, pV = nRT. d = M1/M2. Avogadro törvényét, a gázok térfogatával, sűrűségével és relatív Tudja az ideális gázok állapotegyenletét a sűrűségével kapcsolatos fenti alkalmazni kémiai számításokban. összefüggéseket a kémiai számításokban. 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiség-százalék Oldatok, elegyek, tömegtört, térfogattört, (mólszázalék); anyagmennyiségkeverékek Fogalmi szint anyagmennyiségtört (móltört), koncentráció, jele, mértékegysége; az összetétele tömegkoncentráció, jele, mértékegysége oldhatóság megadása tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva. a következő összefüggéseket: a következő összefüggéseket: mB/m·100% (m/m), WB = mB/m, Értse VB/V·100% (V/V), B = VB/V, nB/n·100% ( = n/n), xB = nB/n, cB = nB/Voldat B = mBVoldat. a tömegszázalékkal kapcsolatos a tömegszázalékkal, illetve tömegtörttel Tudja összefüggést a folyadékelegyek és kapcsolatos összefüggést a alkalmazni porkeverékek összetételével folyadékelegyek, porkeverékek és

128

kapcsolatban; a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-koncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.

átszámítani a kétféle oldhatósági adatot.

Tudja

gázelegyek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal, illetve térfogattörttel kapcsolatos összefüggést gáz- és folyadékelegyekkel kapcsolatos számításokban; folyadékelegyeknél a térfogati kontrakciót; az anyagmennyiség-százalékkal, illetve törttel kapcsolatos összefüggést gázelegyek, porkeverékek és oldatok összetételével kapcsolatban; a tömegkoncentrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál; alkalmazni az oldhatósági adatokat az oldhatóság hőmérsékletfüggésével kapcsolatos feladatokban, kristályvízmentes és kristályvizes sók esetén.

hogyan kell oldatot készíteni: - vízmentes anyagból és oldószerből, hogyan kell oldatot készíteni - hígítással, töményítéssel, kristályvíztartalmú anyagból. - keveréssel. a kémiai számításokban az átlagos Tudja moláris tömeg és a gázelegyek alkalmazni összetétele közötti kapcsolatot.

Egyéb, oldatokkal kapcsolatos Tudja feladatok

Gázelegyekkel kapcsolatos számítások 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Összegképlet Fogalmi szint az összegképlet jelentése. a tapasztalati és a molekulaképlet közötti Értse különbséget. alkalmazni az összegképlet és a tömegszázalékos összetétel kapcsolatát a Tudja kémiai számításokban, meghatározni a molekulaképletet a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg ismeretében. a kémiai egyenlet, termelési százalék, Sztöchiometria Fogalmi szint szennyezettség. Értse a kémiai egyenlet jelentéseit. használni a reakcióegyenleteket a meghatározni porkeverékek és sztöchiometriai számításokban. gázelegyek összetételét, szerves és alkalmazni az oldatok összetételével, a Tudja szervetlen vegyületek összetételének termelési százalékkal és a (képletének) meghatározását a szennyezettséggel kapcsolatos reakcióegyenlet alapján. összefüggéseket a kémiai számításokban. kötési energia, rácsenergia, reakcióhő, képződéshő fogalma, jele, hidratációs energia, ionizációs 4.5. Termokémia Fogalmi szint mértékegysége, Hess tétele. energia, elektronaffinitás használni a kötési energia, a rácsenergia, meghatározni a reakcióhőt a a hidratációs energia, az ionizációs képződéshőkből, energia és az elektronaffinitás adatokat Tudja használni a reakcióhőt az egyszerű reakcióhő és képződéshő kiszámításánál; sztöchiometriai számításokban. meghatározni a reakcióhőt, a képződéshőt egyszerű körfolyamat segítségével. egyensúlyi koncentráció, kiindulási 4.6. Kémiai Fogalmi szint koncentráció egyensúly kiszámítani az egyensúlyi állandót az Tudja egyensúlyi koncentrációkból,

129

alkalmazni az egyensúlyi koncentráció és a kiindulási koncentráció, valamint az átalakulási százalék közti kapcsolatot. Ks, Kb, disszociációfok 4.7. Kémhatás Fogalmi szint pH, vízionszorzat. a következő összefüggéseket: Ks = [H+]·[A-]/[HA], Értse a vízionszorzatot: Kv = [H+]·[OH-]. Kb = [HB+]·[OH-]/[B], = c(disszociált)/c(bemérési). az egész számú pH-val kapcsolatos egyszerű számításokat erős és gyenge savak, illetve bázisok esetén; alkalmazni az egész számú pH és az erős a közömbösítési reakciók alapján történő savak és bázisok vizes oldatának [H+]-ja Tudja sztöchiometriai számításokat; a sav-bázis és [OH-]-ja közötti kapcsolatot a kémiai titrálással kapcsolatos feladatokat; számításokban. a különböző pH-jú erős sav-, illetve lúgoldatok összekeverésével kapcsolatos egyszerű számításokat. standardpotenciál, elektromotoros erő, Faraday-törvények 4.8. Elektrokémia Fogalmi szint elektrolízis. a Faraday-törvényt: a következő összefüggést: m = kIΔt, Értse EMF = ε - ε Q/ne = F, ahol: F = 96 500 C/mol alkalmazni az elektrokémiai kiszámítani az elektromotoros erőt ismereteket (redoxi folyamatok Tudja standardpotenciálokból, ill. fordítva. irányának becslése) a sztöchiometriai számításokban. a feladatban megadott, illetve a tanultakból kikövetkeztethető az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatokat egyszerű Tudja elektródfolyamatait egyszerű sztöchiometriai számításokban, a alkalmazni sztöchiometriai számításokban. Faraday-törvényeket a sztöchiometriai számításokban tanult, illetve megadott elektródfolyamatok esetén.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Fogalmak felismerése meghatározás 1.1. Szakmai fogalmak alapján azonosítása, helyes használata A fogalmak felismerése szövegben A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása Az összetartozó fogalmak együttes használata A közlések megfogalmazásakor a megfelelő fogalmak használata A fogalmak teljes mondatokba foglalása

130

Emelt szint

1.2. A fogalmak jelentésváltozatának ismerete 1.3. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, jellemzése, értelmezése, meghatározása

A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése A gondolatok tömör, kerek mondatokban történő kifejtése A mondatok egymáshoz illesztése egységes szöveggé

Önálló állásfoglalás

2. Az ismeretanyag differenciálása TÉMÁK

2.1. Lényegkiemelés

2.2. Különbségek és azonosságok 2.3. A modellalkotás és elvonatkoztatás képessége

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Kérdésekre válasz Lényeges és kevésbé lényeges Az ismeretanyag legfontosabb szempontok megkülönböztetése elemeinek bemutatása Információk szétválogatása szakmailag A válaszok, a bemutatás terjedelmi meghatározott szempontok alapján (idő) korlátainak betartása Megfigyelési szempontok kiválasztása. Közös és eltérő tulajdonságok A tulajdonságok értékelése különböző felsorolása szempontok szerint Hatások és kölcsönhatások bemutatása A vizsgálat szempontjából fontos Konkrét példákból az általános összefüggéseket mutató elemek következtetések megfogalmazása felismerése A vizsgálat szempontjából nem fontos Általános következtetésre konkrét elemek és összefüggések elhagyása példák felsorolása Eseménysorok bemutatása Tények és törvényszerűségek közötti Rendszeren belüli alrendszerek összefüggések felismerése értelmezése Példák összegyűjtése és felsorolása Adatokból táblák és ábrák készítése Ábrákból adatok felismerése és egyszerűbb értelmezése

3. Problémaközpontú gondolkodás TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A feladat helyes értelmezése Esettanulmányokban és példaesetekben 3.1. A probléma felismerése A tananyagegységben a tanult igények és elvárások megfogalmazása megoldandó probléma kiemelése Esettanulmányokban és példaesetekben tanult szakmai probléma felismerése és megfogalmazása 3.2. A problémamegoldás A megoldások információszükségletének A megoldási lépések felsorolása keresése meghatározása Megfogalmazott probléma többféle megoldása - változatok értelmezése A különböző megoldások összevetése előnyök és hátrányok felismerése A felismert és megfogalmazott előnyök és hátrányok összevetése A várható eredmények becslése, a Okok és következmények felismerése, 3.3. Problémamegoldás értékelése kapott értékek rövid szöveges megfogalmazása - egyszerre több ok és értelmezése következmény is lehet

4. A gyakorlat modellezése TÉMÁK 4.1. Bizonylatok felhasználása

VIZSGASZINTEK Középszint Bizonylatok tartalmának felismerése

131

Emelt szint

A bizonylattal dokumentált gazdasági esemény felismerése és megfogalmazása Gazdasági események bizonylatokra feljegyzése Bizonylatok elhelyezése a materiális és az információs folyamatokban Bizonylatok közötti kapcsolatok bemutatása Könyvelési tételek szerkesztése alapbizonylatok adatai, analitikus 4.2. Számítások, tételszerkesztések összesítések vagy megfogalmazott gazdasági esemény szövegében megadott információk alapján Mutatószámok kiszámítása statisztikai sorokból

5. Források használata és értékelése TÉMÁK


6.1. Forrásokból információk gyűjtése, következtetések levonása 6.2. Információk összevetése 6.3. Információk gyűjtése statisztikai forrásokból

Emelt szint Megadott szempontok alapján a A forrás tartalmával kapcsolatos források tartalmára vonatkozóan egyszerű kérdések megválaszolása következtetések levonása Állítások megfogalmazása Tartalmi és formai különbségek kiválasztása két azonos témájú forrásból Statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrák tartalmára állítások megfogalmazása

B) TÉMAKÖRÖK 1. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint 1.1. A mikro- és makroökonómiai A mikro- és makromegközelítés megközelítés különbségének értelmezése A makrogazdaság szereplői és piacai felsorolása A jövedelemáramlás formáinak bemutatása, a közöttük fennálló A gazdasági szférák közötti 1.2. Termékek és jövedelmek összefüggés értelmezése, elemzése jövedelemáramlás formáinak áramlása különös tekintettel az árupiac, tőkepiac felsorolása és munkapiac szerepére a jövedelemáramlásban A halmozódás problémájának A kibocsátás nemzetközi 1.3. A nemzetgazdasági felismerése mutatószámainak megnevezése, teljesítmény mérése A legfontosabb mutatószámok különbség a mutatók között értelmezése és értékelése Nominál és reál kibocsátás megkülönböztetése Mutatószámok és makroegyenletek kapcsolatának bemutatása A makroegyenletek alkalmazása a főbb mutatószámok kiszámításában Feladatok megoldása, a kapott eredmények értelmezése és értékelése

2. A makrogazdasági egyensúly 132

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Az árupiaci kereslet tényezőinek, a fogyasztási és megtakarítási 2.1. Az árupiaci kereslet-kínálat függvénynek, a beruházások szerepének bemutatása A fogyasztásra és a beruházásra ható tényezők ismertetése A fogyasztási és beruházási kereslet motivációinak meghatározása Összkeresleti függvény ábrázolása és értelmezése Az árupiaci kínálat, a kibocsátási függvény ábrázolása és értelmezése A munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása Munkapiaci egyensúly, foglalkoztatási függvény ábrázolása és értelmezése Összkínálati függvény ábrázolása és értelmezése Az egyensúlyi jövedelem szerepének, a kereslet és az árszínvonal kapcsolatának bemutatása Összefüggő feladatok megoldása A pénzpiacra ható tényezők 2.2. A pénzpiac A mai magyar bankrendszer jellemzése felvázolása A pénzkínálat szabályozásának, a pénzteremtés folyamatának leírása A pénzkeresleti függvény ábrázolása és értelmezése A pénzpiac egyensúlya és a kamatláb ismertetése A pénzpiac és az árupiaci kereslet kapcsolatának bemutatása A makrogazdasági problémák 2.3. A makroegyensúly és a jellemzése: egyensúlyi közelítés kereslet részpiaci egyensúlytalanság és kínálat oldalról, egyensúlytalansági szint megítélése 2.4. Az egyensúly felbomlása a A makrogazdasági problémák rövid A munkanélküliség és az infláció különböző piacokon értelmezése: munkanélküliség, infláció mérése, okainak bemutatása Összefüggő feladatok megoldása 2.5. Növekedés és/vagy A növekedés, mérési problémáinak egyensúly bemutatása Középszint

3. Az állam gazdaságpolitikája TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges megoldások felvázolása Az állami költségvetés - a A költségvetési és monetáris politika kormányzati kiadások, az állami definiálása transzferek szerepének, hatásainak leírása Együttes hatások és egyensúlyi jövedelem meghatározása A monetáris politika irányai, eszközeinek bemutatása Középszint

3.1. A modern állam szerepe 3.2. A költségvetési és a monetáris politika

133

A monetáris és fiskális politika előnyeinek és hátrányainak összevetése, a beavatkozás korlátainak elemzése A monetáris és fiskális eszközök kölcsönhatásának leírása A foglalkoztatás és az infláció együttes kezelése problémájának értelmezése A gazdaságpolitikai programokban a fiskális és a monetáris eszközök felismerése

3.3. Gazdaságpolitikai alternatívák, programok

4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint A külkereskedelem jelentőségének Komparatív előny meghatározása, 4.1. Külkereskedelemi előnyök és bemutatása és a külgazdasággal hatásának bemutatása a belső a külkereskedelem politika kapcsolatos fogalmak helyes termelésre, a fogyasztásra, az árra használata A komparatív előnyök forrásainak leírása A külkereskedelem-politika lényegének, irányainak, eszközeinek ismertetése A vállalatok külpiacra lépésének, a 4.2. A vállalatok a nemzetközi világpiaci verseny feltételeinek piacokon felvázolása A vállalkozások külpiaci stratégiáinak bemutatása A magyar gazdaság helyzetének ismertetése a külkereskedelem, illetve a külpiaci kapcsolatok és az egyensúly szempontjából A magyar gazdaság helyzetét 4.3. A nemzetközi pénzügyi és meghatározó kategóriák és mutatók hitelrendszer ismertetése Nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának, egyensúlytalanságának értelmezése A makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusainak és az árfolyam politika lényegének, a lebegő és fix árfolyamok rendszerének bemutatása 4.4. A nemzetközi gazdasági A legfontosabb nemzetközi szervezetek szervezetek (IMF, IBRD, EU, WTO) felsorolása A legfontosabb EU ismeretek használata

5. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések TÉMÁK 5.1. Alapkategóriák és összefüggések

5.2. A piaci alapfogalmak

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint A közgazdaságtan alapkérdéseinek és A gazdaság alapelemeinek, termelési elemzési módszereinek egyszerű tényezőknek felvázolása bemutatása A modellalkotás szerepének bemutatása Termelési lehetőség, szűkösség, a vizsgálatokban választás, alternatív költség bemutatása Felismerése és értelmezése annak, hogy minden döntés alapja a gazdasági racionalitás A piac fogalmának, tényezőinek és Mennyiségi és minőségi változások szereplőinek felsorolása közötti különbségek meghatározása a Kereslet jellemzése kereslet és a kínálat vizsgálatánál

134

Keresleti függvény és elmozdulásának A piac működésének, a piaci egyensúly bemutatása kialakulása mechanizmusának levezetése Kínálat jellemzése A Marshall-kereszt elemzése, Kínálati függvény és elmozdulásának összefüggések bemutatása bemutatása A Marshall-kereszt definiálása, a piaci egyensúlytalanság eseteinek összehasonlítása

6. A fogyasztói magatartás és a kereslet TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint A fogyasztói döntés belső tényezőinek Fizetőképes szükséglet és kereslet bemutatása: szükséglet, preferencia - értelmezése 6.1. A fogyasztói döntés rendszer, hasznosság A fizetőképes szükséglet és kereslet tényezői A fogyasztói döntés külső feltételeinek összefüggésének elemző bemutatása a bemutatása: szűkösség, nominál- és fogyasztói döntés tényezőinek és reáljövedelem feltételeinek tükrében 6.2. A fogyasztó döntése a A hasznossági függvények ábrázolása hasznosság és a külső korlátok Gossen első és második törvényének alapján alkalmazása Összetett feladatok megoldása és ábrázolása A közömbösségi térkép és a 6.3. A fogyasztó optimális költségvetési egyenes ábrázolása választása és a kereslet felismerve a geometriai ábrázolás jelentőségét az optimális választásban A helyettesítési ráta és a határhaszon csökkenése közti összefüggés bemutatása Optimális fogyasztói döntésből egyéni keresleti függvény levezetése Az ár-, illetve jövedelemváltozás hatásának bemutatása a fogyasztói keresletre Összetett feladatok megoldása és ábrázolása A kereslet rugalmasságát jellemző 6.4. A piaci kereslet tényezők, a kereslet rugalmasságát mérő mutatószámok meghatározása A piaci keresleti függvény levezetése Összetett feladatok megoldása és ábrázolása

7. A vállalat termelői magatartása és a kínálat TÉMÁK 7.1. A vállalat

7.2. A termelés technikaigazdasági összefüggései

7.3. A termelés költségei

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint A vállalat mikro- és makrokörnyezetének A vállalatok célrendszerének bemutatása felvázolása A vállalkozási formák felsorolása és rövid jellemzése A gazdasági hatékonyság értelmezése, a gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében A termelési függvény felismerése és ábrázolása Az alternatív költség és a költségcsoportok értelmezése A költségfüggvények ábrázolása

135

A különféle költségek kiszámolása A piacformák jellemzése, a tökéletes verseny és a monopólium összehasonlítása A kínálatot meghatározó tényezők szerepének ismertetése rövid, illetve hosszú távon, vállalati és iparági szinten A profitkategóriák közötti különbségek, összefüggések bemutatása, és ezek jelentőségének értelmezése a vállalat helyzetének értékelése szempontjából A profitmaximum elérési feltételeinek meghatározása, összehasonlítása tökéletes verseny, illetve monopólium esetén A fogyasztói többlet és a holtteherveszteség alakulás vizsgálata Az üzemszüneti és a fedezeti pont tartalmának bemutatása A monopolhelyzet gazdasági hatásainak és a monopolellenes intézkedések szükségességének értelmezése

7.4. A piac formái és a kínálat

7.5. A piacszabályozás

8. A termelési tényezők piaca TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint 8.1. A tényezőpiac jellemzése A termelési tényezők csoportosítása A termelési tényezők keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása A határtermék-bevétel és a tényező 8.2. Az erőforrások kereslete és A származékos kereslet fogalmának határköltség fogalmának kínálata értelmezése meghatározása, szerepének bemutatása az optimális tényező felhasználásban Jelen-, illetve jövőérték számítása, az eredmények értékelése Elemzés és ábrázolás, teljes körű 8.3. A munkapiac bemutatás kereslet-kínálat oldalról Elemzés és ábrázolás, teljes körű 8.4. A tőkepiac bemutatás kereslet-kínálat oldalról Elemzés és ábrázolás, teljes körű 8.5. A természeti tényezők piaca bemutatás kereslet-kínálat oldalról 8.6. A vállalkozó, mint termelési Elemzés és ábrázolás, teljes körű tényező bemutatás kereslet-kínálat oldalról A jövedelmek funkcionális elosztásának elvére rámutatás Középszint

9. Az externáliák és a közjavak TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Az externáliák értelmezése, fajtáinak bemutatása Az internalizálás egyes lehetőségeinek bemutatása Magán- és közjavak megkülönböztetése A külső gazdasági hatások szerepének Az állami beavatkozás bemutatása, az állami beavatkozások szükségességének értelmezése az szükségességének indoklása externáliák és közjavak esetében Középszint

9.1. Az externáliák

9.2. A közjavak 9.3. Az állami beavatkozás formái

136

A környezetszennyezés globális problémájának felismerése

10. Marketing és marketinggondolkodás TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint 10.1. A marketing modern A marketing modern értelmezése, értelmezése logikai lépéseinek felsorolása A szükséglet, igény, érték fogalmak helyes marketingszemléletű értelmezése A marketingeszközök és a jellemző eszközváltozatok felsorolása 10.2. A marketingmix A 4P marketingmix értelmezése A legfontosabb termékkategóriák jellemzése Az ármegállapítás módjai felsorolása, példákkal illusztrálása A legjellemzőbb marketingcsatornák felsorolása és jellemzése A kommunikáció legfontosabb eszközeinek, módszereinek összehasonlítása A piacorientált gondolkodásmód 10.3. Piacorientált gondolkodás értelmezése, megkülönböztetése más felfogásoktól Egyszerű esettanulmányban - a marketingeszközök kiválasztásának értelmezése - a marketingeszközök megválasztása úgy, hogy a kiválasztott eszköz erősítse a mix elemek együttes hatását - az eszközök megváltoztatása a piacról érkező információk alapján

11. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai TÉMÁK 11.1. Az államháztartás és alrendszerei

11.2. A támogatások

11.3. Az adók

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint Az államháztartás alrendszereinek felsorolása A vállalkozás és az alrendszerek kapcsolatának rövid bemutatása A legfontosabb költségvetési bevételek felsorolása A költségvetési kiadások főbb típusainak felsorolása A költségvetési egyenleg értelmezése A támogatások szerepének bemutatása az állami feladatok megvalósításában A közvetlen és közvetett, az egyedi és normatív támogatás közötti különbség meghatározása A befizetések szerepének értelmezése az állami feladatok megvalósításában és a jövedelmek újraelosztásában Az adóalany, az adótárgy, az adóalap és az adómérték megfogalmazása - a társasági adó, az általános forgalmi adó és a

137

személyi jövedelemadó vonatkozásában (lehet a törvényi helyek illusztrálásával)

12. Pénzügyi műveletek TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint A pénz funkcióinak, a vállalkozás 12.1. A pénz és a pénzforgalom jellemző pénzáramainak felsorolása Az MNB monopolizált jogainak és feladatainak felsorolása Néhány pénzintézet és jellemző pénzintézeti tevékenységek megnevezése A készpénz, a készpénz nélküli és a készpénzkímélő fizetések összehasonlítása a szereplők és a gazdaság számára előnyös és hátrányos jellemzőik alapján Készpénz-átutalási megbízás, belföldi postautalvány, a pénztári bizonylatok kitöltése megadott adatok alapján, a 12.2. A készpénzforgalom bizonylatok tartalmából a gazdasági esemény felismerése és a készpénzkészlet-változás könyvelési tételének megszerkesztése A házipénztárral szembeni követelmények és a legfontosabb pénzkezelési szabályok rövid ismertetése A pénztár és a bankszámla kapcsolatának bemutatása A bankszámlaszerződés alanyainak 12.3. A számlapénzforgalom megnevezése, jogaik és kötelezettségeik felsorolása A bankszámla felett rendelkezés módjának bemutatása A különböző bankszámlák szerepe közötti különbségek meghatározása Az átutalás és a beszedési megbízás fizetési módok lépéseinek bemutatása, a banki megbízások információtartalmának felsorolása, az információtartalomból a gazdasági esemény meghatározása és az esemény könyvelési tételének megszerkesztése A bankkártya felhasználási 12.4. A bankkártya, a csekk és a lehetőségeinek ismertetése a modern váltó gazdaságban, használata előnyeinek kiemelése A bankkártya tulajdonságainak felsorolása A csekk és a váltó szerepe és felhasználási lehetőségei közötti különbségek megfogalmazása A csekk és a váltó jellemzőinek bemutatása Érvényességi kellékeik felsorolása

13. A vásárolt készletek TÉMÁK Középszint

138

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint

A készlet jellemzése, megkülönböztetése a többi vagyonelemtől Készletfajták felsorolása és példával illusztrálása A minimális, a maximális és a folyó készlet szerepének értelmezése a készletek tervezésében A vásárolt készlet bevételezés és kiadás bizonylatainak és a szállítói számla 13.2. A készletek analitikája információtartalmának bemutatása, a formai és tartalmi követelmények felsorolása A beszerzés és felhasználás gazdasági események bizonylatokra feljegyzése az események leírása alapján, a kitöltött bizonylatokból a gazdasági események felismerése A szállítói számla általános forgalmi adó tartalmának felismerése, a levonható forgalmi adó nagyságának kiszámítása a számla adataiból (bruttó, nettó összegből) Az analitikus készletnyilvántartás, a szállítói folyószámla-nyilvántartás, az általános forgalmi adó nyilvántartás információtartalmának és szerepének ismertetése A készlet beszerzési ár leggyakoribb 13.3. A vásárolt készlet elemeinek felsorolása, alapadatokból a értékelése beszerzési ár kiszámítása A készlet beszerzési áron történő értékeléséből adódó problémák megfogalmazása a készletcsökkenés értékének meghatározásában - megoldási módok ismertetése és összehasonlítása a költségekre és a vállalkozás vagyonára gyakorolt hatás szerint A készletcsökkenések, valamint a záró készlet mérlegértékének kiszámítása a FIFO és a csúsztatott átlagár módszerrel Az anyagbeszerzés, a szállítónak visszaküldés és a szállítótól kapott engedmény, valamint az anyagfelhasználás, a szállítói tartozások 13.4. A főkönyvi kiegyenlítése elszámolási betétről, rövid készletnyilvántartás lejáratú hitelből könyvelési tételek megszerkesztése analitikus feladás, alapbizonylat vagy megfogalmazott gazdasági esemény alapján idősorosan és számlasorosan Az Anyagok főkönyvi számlatartalmának, egyenlegének értelmezése A készletek lehetséges finanszírozási 13.5. A készletfinanszírozás forrásai forrásainak felsorolása A hitelezés alapelvei között a hitelcél jelentőségének kiemelése és összekapcsolása a lejárattal A hitelképesség vizsgálatára likviditási mutatók számolása megadott adatokból, és a kapott mutatók nagyságának értelmezése 13.1. A készletek fajtái

139

A váltó, mint kereskedelmi hitel bemutatása A levonható és a fizetendő általános 13.6. Az általános forgalmi adó forgalmi adó megkülönböztetése, a működési mechanizmusa költségvetési kapcsolat bemutatása. Fizetendő és levonható forgalmi adó adatok ismeretében a költségvetéssel elszámolandó adó összegének meghatározása Az adómértékek definiálása Az adómentesség és az adókedvezmény összehasonlítása. A tárgyi és az alanyi általános forgalmi adó mentesség lényegének megfogalmazása

14. Az emberi erőforrás TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint Az emberi erőforrás sajátosságainak 14.1. Az emberi erőforrás, mint ismertetése, megkülönböztetése a többi termelési tényező termelési tényezőtől Bérezési formák és alkalmazási lehetőségeik felsorolása Kereset és bér megkülönböztetése A bér részeinek felsorolása, példákkal bemutatása A munkavállaló és munkáltató bérterheinek megkülönböztetése, összehasonlítása A munkavállaló bérterheinek bemutatása: a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék és a munkavállalói járulék A munkáltató bérterheinek bemutatása: a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás A munkavállalótól levont átvállalt tartozások, előleglevonás, kártérítési levonás értelmezése A munkaidő és a munkateljesítmény nyilvántartás, az egyéni kereset összesítés, a munkavállalói tartozás nyilvántartás 14.2. Bérek számfejtése információtartalmának és kapcsolatuknak bemutatása, az információtartalomból a gazdasági esemény megnevezése A bérszámfejtési bizonylatok összesített adatainak megjelenése a szintetikus könyvelésben, a bérfelosztás (bérek költségként), bérjárulékok, levonások főkönyvi könyvelési tételek megszerkesztése A bérfizetés bizonylatainak információtartalma, kapcsolat a bérszámfejtés 14.3. Bérek fizetése bizonylataival, a bizonylatok információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése A bérfizetés gazdasági esemény főkönyvi könyvelése pénztári kifizetéssel és bankszámláról fizetés esetén

140

A bérrel kapcsolatos tartozások - adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek átutalásának könyvelése és bizonylatainak megnevezése A Jövedelem elszámolási számla tartalmának bemutatása Az éves összevont jövedelem csoportjainak megnevezése, a csoportok 14.4. Személyi jövedelemadó tartalmának illusztrálása néhány példával, a jövedelemmeghatározás módjainak ismertetése a fő csoportokban Az éves összes jövedelem összegének ismeretében az éves adóteher kiszámítása A tárgyévben levont adóelőleg és az adó különbségének meghatározása A személyi jövedelemadó bevallási módjának és határidejének meghatározása

15. Befektetett eszközök TÉMÁK 15.1. A befektetés

15.2. A beruházások

15.3. Az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint A befektetés értelmezése a tárgyi eszközökre, az immateriális javakra és a pénzeszközökre A befektetéssel szembeni elvárások megfogalmazása, a hozam és a kockázat összekapcsolása A tárgyi eszközök állománynövekedési jogcímeinek felsorolása, a beruházás értelmezése A tárgyi eszközök fajtáinak felsorolása A bekerülési érték legjellemzőbb elemeinek felsorolása, a bekerülési érték meghatározása idegen kivitelezésű beruházás számlázott értékei alapján A tervezett maradványérték, a bruttó és nettó érték értelmezése A beruházás és a tárgyi eszközök analitikus feljegyzéseinek információtartalma, az analitikus nyilvántartással szembeni követelmények felsorolása Az idegen kivitelezésű beruházás számlázott értékei és az aktiválás gazdasági események főkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése A tárgyi eszközök és az immateriális javak fokozatos értékátadásának értelmezése, az értékcsökkenés és leírás kapcsolata Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés megkülönböztetése, a terven felüli leírás jellemző eseteinek felismerése Az értékcsökkenés számolás alapjának meghatározása Az idő- és teljesítményarányos leírás jellemző eseteinek megkülönböztetése Negyedévi és évi értékcsökkenés összegének és a nettó értéknek

141

meghatározása időarányos lineáris és teljesítményarányos leírással A terv szerinti értékcsökkenés főkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése A beruházások finanszírozási 15.4. A beruházások forrásai lehetőségeinek felsorolása, a beruházási és forgóeszközhitelek megkülönböztetése A saját forrás, a fedezet és biztosítékok szerepének bemutatása a hitelezésben A biztosítékok formáinak bemutatása és különbségük A kamat, a kamatláb értelmezése és jellemző kamatnagyság felismerése A betéti és hitelkamatok összehasonlítása, a betéti és értékpapír kamatok nagysága napi gazdasági információk alapján A hitelezési eljárás lépéseinek felsorolása a hitelkérelem benyújtásától a visszafizetésig A befektetett pénzügyi eszközök fajtái, a lekötött bankbetét, az éven túl nyújtott 15.5. A befektetett pénzügyi kölcsön, a tartós részesedés, a tartós eszközök hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közös tulajdonságainak bemutatása Az értékpapír tulajdonságok felsorolása A részvény és a kötvény összehasonlítása az értékpapírba foglalt jog, a hozam és az átruházási lehetőség szerint Egyszerű feladatban a befektetés jövő- és jelenértékének kiszámítása, a kapott értékek rövid, szöveges értelmezése A befektetett pénzügyi eszközök analitikus feljegyzésének információtartalma, az analitikus nyilvántartással szembeni követelmények ismertetése

16. A tevékenység költségei és az értékesítés TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint Különbség és kapcsolat a költség és a 16.1. A tevékenység költségei ráfordítás között A költségnemek felsorolása és példával illusztrálás A közvetlen és közvetett költségek különbségének meghatározása és példával illusztrálás A költségnem szerinti költséggyűjtés bizonylatainak, a bizonylatok információtartalmának megnevezése, a gazdasági esemény megnevezése és a költséggyűjtés könyvelési tételének költségnemekre történő megszerkesztése Költségnemelszámolás esetében a raktárra 16.2. A befejezett tevékenységek vétel bizonylatának megnevezése, elszámolása információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése A kalkuláció fogalmának és indokolt időpontjának meghatározása, az előállítási

142

önköltség legfontosabb elemeinek felsorolása A saját termelésű készletek állományváltozásának kiszámítása, előjelének értelmezése és elhelyezése a vállalkozás teljesítményei között A késztermékek készletre vétele, könyvelési tételének megszerkesztése 16.3. Az értékesítés gazdasági A vevőkövetelések információtartalmának esemény és hatása és a vevőszámla tartalmának bemutatása A követelés nyilvántartással szembeni követelmények megfogalmazása Az értékesítés árbevételének és a termék készletcsökkenésének főkönyvi feljegyzése összköltség eljárás esetén A fizetendő általános forgalmi adó könyvelése Az értékesítés eredményre gyakorolt hatásának meghatározása

17. Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint 17.1. Egyszerű adatfeldolgozási Adatforrások megnevezése egyszerű módszerek példaesetekre Az adatgyűjtés módja, a sokaság és a megfigyelési egység, a közös és megkülönböztető ismérv és az ismérvváltozatok azonosítása egyszerű példaesetekben Statisztikai sorok felismerése, statisztikai sor és tábla, valamint grafikus ábra kellékek ellenőrzése és hiányzó elemek kiegészítése egyszerű példaesetekben Megoszlási viszonyszám számítása 17.2. A viszonyszámok csoportosító sorból Dinamikus viszonyszám (lánc és bázis) kiszámítása közölt idősorból Egyenes és fordított intenzitási viszonyszám kiszámítása leíró sorból A feladatokban a vásárolt készletekre, a vállalkozásban dolgozók létszámára, a dolgozók jövedelmére, a befektetett eszközök ismert csoportjaira, az elkészült vagy értékesített termékekre, az értékesítéssel elért árbevételre vonatkozó statisztikai sorok adatainak felhasználása Egyszerű és súlyozott számtani átlag 17.3. A középértékek kiszámítása - a súly szerepét betöltheti a relatív gyakoriság is Közölt (számítani nem kell) szórásmutató nagyságának értelmezése Mértani átlag számítása idősorból a változás átlagos ütemének meghatározása érdekében Egyszerű kronológikus átlag kiszámítása készletadatok idősorból 17.4. Az érték - ár- és A termelési érték vagy eladási forgalom volumenindexek adatokból a termelési érték, a termelési

143

17.5. Az adatok közlése

volumen és az árak változását jellemző mutatók kiszámítása és az indexek közötti összefüggés bemutatása A számítások eredményének rövid szöveges értékelése Az eredmények statisztikai táblába rendezése Az eredmények grafikus ábrázolásának megtervezése

18. Zárás - éves beszámoló TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint, emelt szint Középszint 18.1. Az ellenőrzés és az Az ellenőrzés szerepének értelmezése a egyeztetés szerepe a pontos információ létrehozásában, a nyilvántartásban visszacsatolás jelentőségének leírása A nyilvántartások és a valóság egyeztetésének szükségessége, eltérés esetén a szükséges teendők megfogalmazása A leltározás teendőinek felsorolása. Az analitikus és szintetikus könyvelés egyeztetés fontosságának rövid bemutatása A Mérleg és Leltár összehasonlítása 18.2. Leltár és Mérleg közös és megkülönböztető tulajdonságaik szerint Az Éves Beszámoló szerepe, részeinek felsorolása Az A típusú mérleg felépítése főcsoportok és csoportok, a csoportok tartalmának rövid jellemzése A Mérleg és vállalkozói számlakeret kapcsolatának bemutatása Az Eredménykimutatás céljának 18.3. Az eredménykimutatás bemutatása Az eredménykategóriák felsorolása, különbségek meghatározása Az eredménykategóriák fő összetevőinek jellemzése (összköltség eljárás A típus esetén) Az Eredménykimutatás és Mérleg kapcsolata Adózott eredmény megosztása osztalékra és mérleg szerinti eredményre érdekkonfliktus értelmezése Az adózás előtti eredmény és a társasági adóalap módosítások összevont egyenlegének ismeretében az adó kiszámítása 18.4. Zárás A zárlati munkák céljának bemutatása Az eredményszámlák, az eszköz és forrás számlák zárásának, a könyvelési tételek szerepének ismertetése

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

144

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása. 1.2.2. Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép. 2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tári világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat

145

4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).

B) ISMERETKÖRÖK 1. MAGYAR NYELV VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint

Emelt szint A nyelv szerepe a világról formált 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. tudásunkban. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés A nyelvi változás, a nyelv mint változó viszonya. rendszer. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal. A kommunikációs folyamat tényezői és A kommunikáció fogalmának funkciói, ezek összefüggései a 1.2. Kommunikáció interdiszciplináris jellege. kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. 1.2.1. A jel, a A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem A nyelvi jel sajátosságai. jelrendszer nyelvi közlésben. Az emberi kommunikáció nem nyelvi Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek formái (pl. gesztusok, mimika, 1.2.2. Nyelvi és vizuális történeti eltéréseire egy-két példa (a térközszabályozás, tekintet, külső kommunikáció folklór, az utca, az elektronikus megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi kommunikáció jelrendszere). jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. A kommunikációs folyamat tényezői és A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs 1.2.3. A nyelvhasználat összefüggésük megértése, bizonyítása normák kultúránkénti eltérései példák mint kommunikáció beszédhelyzetek elemzésével, alapján. szövegértelmezéssel, szövegalkotással. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. Példák a különböző közlésmódok 1.2.4. Kommunikációs kommunikációs funkciói (párbeszéd, funkciók és közlésmódok történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). A közvetlen emberi kommunikáció A közvetlen személyközi kommunikáció, az néhány sajátszerűsége. A mindennapi 1.2.5. Személyközi írott és elektronikus tömegkommunikáció nyilvános és magánéleti - élethelyzetek kommunikáció különbségeinek felismerése és néhány tipikus kommunikációs összehasonlítása. konfliktusa és lehetséges feloldásuk. 1.2.6. A A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a tömegkommunikáció gondolkodásra.

146

1.3. A magyar nyelv története 1.3.1. A magyar A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai A nyelvrokonság kutatásának módszerei. nyelv rokonsága néhány példával. Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző 1.3.2. Nyelvtörténeti A magyar nyelv történetének fő változások néhány példája a korszakok szakaszai: hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és összefüggése, anyagi és szellemi műveltség nyomtatott nyelvemlékek. megjelenése a szókészletben - néhány példával. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső művelődéstörténeti háttere, hatása - példák keletkezésű elemek, jövevényszók, alapján. nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). 1.3.3. Az írott nyelvi Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. norma kialakulása A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A mai magyar nyelvművelés néhány A nyelvművelés szerepe az új nyelvi 1.3.4. Nyelvművelés alapkérdése. fejlemények, jelenségek értelmezésében. 1.4. Nyelv és társadalom A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, 1.4.1. Nyelvváltozatok norma. szaknyelvi szótár). A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, székely, csángó). ifjúsági nyelv, szleng). A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi Az egynyelvű szótárak ismerete. és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). A Magyarországon beszélt kisebbségi 1.4.2. Kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a nyelvhasználat nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi kettősnyelvűségről. jelentősége. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. 1.4.3. A határon túli A határon túli magyar nyelvhasználat főbb magyar nyelvűség adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. 1.4.4. Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és nyelvhasználat és hatáskeltő eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). Szépirodalmi és köznyelvi szövegek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi 1.5. A nyelvi szintek hangtani, alak- és szótani, mondattani, rendszer modellje. jelentéstani elemzése.

147

Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a 1.5.1. Hangtan A magyar hangállomány. hangképző szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók A magyar hangrendszer néhány rendszere; a hangok találkozása nyelvtörténeti vonatkozása. (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes 1.5.2. Alaktan és használata a szóalak felépítésében, a szótan szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos 1.5.3. Mondattan szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerű mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. 1.5.4. A mondat A mondat az élőbeszédben és az írott A mondat fogalma, a rendszermondat és a szintagmatikus nyelvben. szövegmondat. szerkezete A mondat és a szöveg. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és A mellérendelő összetett mondatok mint Összetett mondatok elemzése szerkezeti grammatikai viszonyok logikai-tartalmi viszonyok. rajzzal. az összetett mondatban Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). 1.5.7. Szókincs és A szókincs változásának okai, a A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, frazeológia szókészlet rétegei. jelentésmegoszlása, rövidítések. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett hangutánzás és hangulatfestés. szavak helyesírása. A szöveg egységének tényezői, feltételei, Lineáris és globális kohézió a szövegben. 1.6. A szöveg elsődleges és mögöttes jelentés.

148

Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. 1.6.1. A szöveg és a A címzett szerepe a szöveg A szöveg szóban és írásban. kommunikáció megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. 1.6.2. A szöveg A szöveg felépítése, egységei - külső szerkezete és jelentése körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. előre- és 1.6.3. Szövegértelmezés visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.) A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). 1.6.4. A szöveg A szóbeliség és az írásbeliség hatása a A szöveg dinamikus és statikus összetevői. szóban és írásban szövegformálásra és a szöveg előadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet 1.6.5. Az intertextualitás intertextualitásának főbb jellemzői. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, 1.6.6. A szövegtípusok A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai. nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, mint többdimenziós rendszer). meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, Az írott és az elektronikus 1.7.2. Szöveg a valamint az elektronikus média tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő médiában hagyományos (rádió, televízió) és új nyelvi és nem nyelvi tényezők. közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, Az új közlésmódok társadalmi hatása. ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai. A retorika mint a meggyőzés művelete a A retorika jelentősége és alkalmazásának 1.7. A retorika gondolatközlésben. társadalmi színterei. alapjai

149

1.7.1. A nyilvános beszéd

A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai.

Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása.

Az élőbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. 1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita

A retorika mint a szónoklás tudománya.

Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei.

Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása. A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)

A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. 1.7.3. A szövegszerkesztés A spontán megnyilatkozás és a megtervezett eljárásai szöveg különbsége. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). 1.8. Stílus és jelentés Stílus és jelentés a mindennapi 1.8.1. Szóhasználat és A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a stílus stiláris kötöttségei. szépirodalomban. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, szavak), szószerkezetek (grammatikai értékelése. viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a 1.8.2. A szójelentés a stílusérték fogalma, a konnotatív és a jelentés viszonya alapján. denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés A szójelentés változásai. közti viszony. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és Magyar értelmező kéziszótár, valamint alkalmazása. kétnyelvű szótárak ismerete. Következtetések megfogalmazása a nyelvistilisztikai eszközök lehetőségeiről. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos 1.8.3. Állandósult kifejezésmódok stílusértéke (szólás, nyelvi formák szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi 1.8.4. Nyelvieszközök megválogatása, szerkesztés, Összetett képrendszerek, képi hálózatok, stilisztikai változatok hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a jelképrendszerek. beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. A képszerűség stíluseszközei és hatása: Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, 1.8.5. Stíluseszközök képek, képrendszerek felismerése, oxymoron, inverzió értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése.

150

A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. Tipikus kommunikációs helyzetekben 1.8.6. Stílusréteg, Irodalmi és nem irodalmi szövegek létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi stílusváltozat stílushatásának komplex értékelése. közlésmódok: a stílusrétegek. A mondatszerkezet stiláris változatai - a verbális A társalgási stílus ismérvei, minősége. stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. elemzése különböző stílusrétegekből vett tipográfia, képi világ). szövegek körében. Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény A stílus és norma koronkénti változatai stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. néhány példa bemutatásával. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján.

2. IRODALOM 2.1. Szerzők, művek VIZSGASZINT Középszint Emelt szint Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József 2.1.1. Életművek kérdésfeltevések. Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a A pályaképre ható irányzatok és szellemi szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődések, világirodalmi párhuzamok. kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Művek hatása, fogadtatása - egy-két példa Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. alapján. Művekről szóló olvasatok, vélemények A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmiértelmezése. kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, szövegismereten alapuló több szempontú 2.1.2. Portrék Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti értelmezése. Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 Tájékozottság a korszakban, a kortársak között lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, hagyományban (pl. az antik hagyomány a jellemző motívumok, jelentésrétegek, Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti világlátás alapján. költészetében). TÉMÁK

151

Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak Gyula, Németh László, Örkény István, 2.1.3. Látásmódok közül. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, felsoroltak közül. (A lista bővíthető illetve drámai művének értelmezése a korszak legfeljebb két, a fentiekhez hasonló szellemi irányzataival való összefüggésben is. jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak A művekben felvetett kérdések néhány etikai, bemutatása egy-két mű lényegre törő esztétikai, filozófiai vonatkozása. értelmezésével. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban - egy-egy példa (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje). Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 Egy költő néhány versének; egy-egy 2.1.4. A kortárs epikai művének értelmezése az 1980-tól drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének irodalomból napjainkig tartó időszakból. értelmezése. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század Az európai irodalom alapvető második fele, avantgárd és a 20. század 2.1.5. Világirodalom hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. első fele, a 20. század második fele és műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és a és korszakonként legalább két-két mű bemutatása. Művek értelmezése - pl. műfaji sajátosságok, a A romantika, a századfordulós modernség (a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti és egy-két kiemelkedő képviselőjének vonatkozások - a korszak szellemi bemutatása. irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. Színház és dráma különböző Színház és dráma (pl. színpadi 2.1.6. Színház- és korszakokban. megjelenítések összehasonlítása). drámatörténet Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak Egy-egy dráma elemzése a következő színházi/irodalmi hagyományainak szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, dráma, abszurd dráma Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom kulturális határterületei Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a 2.1.7. Az irodalom népköltészet, műköltészet, alkalmi folytatásos regény jelentősége és példái). határterületei költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. szellemi, lelki motivációiról (pl. az irodalom filmen, rádióban, televízióban, olvasásterápia). digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra művészi színvonal/minőség összefüggései. viszonyának problémája egy korszakban. Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek.

152

A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). 2.1.8. Interkulturális Interkulturális jelenségek, eltérő megközelítések és szöveghagyományok. regionális kultúra A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések VIZSGASZINT TÉMÁK 2.2.1. Témák, motívumok

Középszint Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Emelt szint Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása.

Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; Néhány téma, motívum, toposz, archetípus ember és természet, mikro- és makrohosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. kozmosz, felnőtt-gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák). Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése - bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú 2.2.2. Műfajok, A műnemek és műfajok felismerése. összevetése, történeti változásának poétika vizsgálata. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és Alapvető versformák felismerése. világirodalmi példa bemutatása. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása Poétika fogalmak alkalmazása művek hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. bemutatásában, értelmezésében. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák

153

Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regénytípusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). Azonos műfajú alkotások összehasonlítása. A kifejezésmód és világlátás változása a 2.2.3. Korszakok, különböző korszakokban a középkortól a stílustörténet szimbolizmusig. Az irodalom, az irodalmiság történetileg 2.2.3.1. Irodalomtörténet változó hagyományának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok).

3. FOGALMAK A MAGYAR NYELV ÉS AZ IRODALOM ISMERETKÖREIHEZ Középszint és emelt szint Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. A) MAGYAR NYELV beszédtett diakrónia, szinkrónia jel, jelrendszer a nem nyelvi kommunikáció a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat finnugor nyelvcsalád nyelvemlék: szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány nyelvi norma összehasonlító nyelvtudomány a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó kettősnyelvűség, kétnyelvűség nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtörvények) a szóelem (morféma) fajtái a szójelentés: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szó; rokon- és hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó; hangutánzó, hangulatfestő szó a szókincs rétegei: ősi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevény- és idegen szavak a szószerkezetek fajtái, alá- és mellérendelő szószerkezetek állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás egyeztetés a szintagmákban jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés; denotatív, konnotatív jelentés, szótári, kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban, szövegben jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kettőspont, a pontosvessző, az idézőjel szerepe mondat- és szövegfonetikai eszközök mondatfajták: modalitás mondatszerkezet: egyszerű mondat, összetett mondat, alárendelő, mellérendelő összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó

154

szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók a hiány szövegösszetartó szerepe a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika intertextualitás szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma) szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás (rámutatás, anafora, katafora, deixis), egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris, globális) szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, műelemzés, értelmezés; vita, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat; deduktív, induktív módszer retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betetőzés a stílusirányzatok kifejezőeszközei alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oxymoron állandó és alkalmi stílusérték expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica metafora, metaforizáció mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat motiváltság, motiválatlanság stílus, stíluselem, stílushatás szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum B) IRODALOM interkulturalitás irodalmi hagyomány, szöveghagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma mitológia, mítosz szóbeliség, írásbeliség könyvnyomtatás, digitális közvetítés virtualitás műköltészet, népköltészet, folklór, népiesség színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevői tömegkultúra - bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom téma, motívum, vándormotívum, archetípus, toposz kultusz esztétika, filozófia, etika érték, esztétikai érték, történeti érték erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás alkotás, befogadás, megszólított, címzett, olvasat, jelentés, jelentésrétegek, nyitott mű, értelmezés, értékelés katarzis, érzésvilág, érzelmi hatás, képzelet, képzettársítás, fikció szerkezet, kompozíció, ciklus, forma, megformáltság, szimmetria, aszimmetria, polifónia harmónia, diszharmónia, feszültség, feszültségoldás, késleltetés cím, címadás idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus tér és térszemlélet jellem, típus, hőstípus poétizáció, stilizáltság, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód

155

művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat - ókori irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimanetalizmus, romantika, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus, beat-irodalom, posztmodern humanizmus, reformáció műnem, műfaj epikai műfajok - anekdota, elbeszélés, elbeszélő költemény, emlékirat, eposz, komikus eposz, fabula, históriás ének, legenda, mese, monda, novella, regény, széphistória, vallomás, verses regény regényváltozatok, regénytípusok - családregény, fejlődésregény, életrajzi regény, lélektani regény, próbatételes kalandregény, történelmi regény, utópia epikus közlés - elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció, belső monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás; egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd, reflexió drámai műfajok - tragédia, színmű, commedia del’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, abszurd dráma dráma - dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus, epilógus, deus ex machina, helyzet és jellemkomikum lírai műfajok - ars poetica, dal, elégia, elégiko-óda, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma líra - költői magatartás, szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző átmeneti műfajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény, életkép, jellemrajz a Biblia irodalmi műfajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, apokalipszis esztétikai minőségek, hangnemek - abszurd, groteszk, komikum, tragikum, humor, irónia, gúny paródia ritmus, verselés, hangsúlyos verselés: időmértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, szonett, zeneiség, rím, rímfajták, alliteráció, áthajlás

MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg: középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsősorban a matematikai fogalmak, tételek gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti; az emelt szint tartalmazza a középszint követelményeit, de az azonos módon megfogalmazott követelmények körében az emelt szinten nehezebb, több ötletet igénylő feladatok szerepelnek. Ezen túlmenően az emelt szint követelményei között speciális anyagrészek is találhatók, mivel emelt szinten elsősorban a felsőoktatásban matematikát használó, illetve tanuló diákok felkészítése történik.

A) KOMPETENCIÁK Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Legyen képes a tanuló adott szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, szükség esetén matematikai modellt alkotni, a modell alapján számításokat végezni, és a kapott eredményeket értelmezni. - Legyen képes kijelentéseket szabatosan megfogalmazni, azokat összekapcsolni, kijelentések igazságtartalmát megállapítani. - Lássa az eltéréseket, illetve a kapcsolatokat a matematikai és a mindennapi nyelv között. - A matematika minden területén és más tantárgyakban is tudja alkalmazni a halmaz fogalmát, illetve a halmazműveleteket. - Legyen jártas alapvető kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazásában, s legyen képes ennek segítségével gyakorlati sorbarendezési és kiválasztási feladatok megoldására. - Ismerje a gráfok jelentőségét, sokoldalú felhasználhatóságuk néhány területét, és legyen képes további felhasználási lehetőségek felismerésére a gyakorlati életben és más tudományágakban. - Az emelt szinten érettségiző diák ismerje a halmazelmélet alapvető szerepét a mai matematika felépítésében.

156

Számelmélet, algebra - Legyen képes a tanuló betűs kifejezések értelmezésére, ismerje fel használatuk szükségességét, tudja azokat kezelni, lássa, hogy mi van a „betűk mögött”. - Ismerje az egyenlet és az egyenlőtlenség fogalmát, megoldási módszereit (pl. algebrai, grafikus, közelítő). - Legyen képes egy adott probléma megoldására felírni egyenleteket, egyenletrendszereket, egyenlőtlenségeket, egyenlőtlenség-rendszereket. - Tudja az eredményeket előre megbecsülni, állapítsa meg, hogy a kapott eredmény reális-e. - Az emelt szinten érettségiző diáknak legyen jártassága az összetettebb algebrai átalakításokat igénylő feladatok megoldásában is. Függvények, az analízis elemei - Legyen képes a tanuló a körülötte levő világ egyszerűbb összefüggéseinek függvényszerű megjelenítésére, ezek elemzéséből tudjon következtetni valóságos jelenségek várható lefolyására. - Legyen képes a változó mennyiségek közötti kapcsolat felismerésére, a függés értelmezésére. Értse, hogy a függvény matematikai fogalom, két halmaz elemeinek egymáshoz rendelése. Ismerje fel a hozzárendelés formáját, elemezze a halmazok közötti kapcsolatokat. - Lássa, hogy a sorozat diszkrét folyamatok megjelenítésére alkalmas matematikai eszköz, a pozitív egész számok halmazán értelmezett függvény. Ismerje a számtani és mértani sorozatot. - Az emelt szinten érettségiző diák ismerje az analízis néhány alapelemét, amelyekre más szaktudományokban is (pl. fizika) szüksége lehet. Ezek segítségével tudjon függvényvizsgálatokat végezni, szélsőértéket, görbe alatti területet számolni. Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Tudjon a tanuló síkban, illetve térben tájékozódni, térbeli viszonyokat elképzelni, tudja a háromdimenziós valóságot - alkalmas síkmetszetekkel - két dimenzióban vizsgálni. - Vegye észre a szimmetriákat, tudja ezek egyszerűsítő hatásait problémák megfogalmazásában, bizonyításokban, számításokban kihasználni. - Tudjon a feladatok megoldásához megfelelő ábrát készíteni. - Tudjon mérni és számolni hosszúságot, területet, felszínt, térfogatot, legyen tisztában a mérési pontosság fogalmával. - Ismerje a geometria szerepét a műszaki életben és bizonyos képzőművészeti alkotásokban. - Az emelt szinten érettségiző diák tudja szabatosan megfogalmazni a geometriai bizonyítások gondolatmenetét. Valószínűség-számítás, statisztika - Értse a tanuló a statisztikai kijelentések és gondolatmenetek sajátos természetét. - Ismerje a statisztikai állítások igazolására felhasználható adatok gyűjtésének lehetséges formáit, és legyen jártas a kapott adatok áttekinthető szemléltetésében, különböző statisztikai mutatókkal való jellemzésében. - Az emelt szinten érettségiző diák tudjon egyszerűbb véletlenszerű jelenségeket modellezni és a valószínűségi modellben számításokat végezni. - Emelt szinten ismerje a véletlen szerepét egyszerű statisztikai mintavételi eljárásokban.

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok E témakört (különösen a gondolkodási módszereket, a halmazokat és a matematikai logikát) elsősorban nem önállóan számon kérhető ismeretanyagként kell elképzelni, hanem olyan szemléletformáló, a matematikaoktatás egészét átszövő módszerek, illetve eszközök összességeként, amely szinte teljes egészében megjelenik minden további témakörben is. TÉMÁK

1.1. Halmazok

VIZSGASZINTEK Középszint Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő

157

Emelt szint

fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Ismerje és alkalmazza gyakorlati és 1.1.1. Halmazműveletek matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan 1.1.2. Számosság, Véges halmazok elemeinek száma. végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen részhalmazok halmazra. Tudjon egyszerű matematikai szövegeket Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai 1.2. Matematikai értelmezni. elemeit. logika Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. 1.2.1. Fogalmak, tételek Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és Tudjon definíciókat, tételeket pontosan és bizonyítások a tudjon példát mondani alkalmazásukra: megfogalmazni. matematikában direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv. Használja és alkalmazza feladatokban Tudja megfogalmazni konkrét esetekben helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a tételek megfordítását. „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát. Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a Tudjon egyszerű sorbarendezési, permutációk, variációk (ismétlés nélkül és kiválasztási és egyéb kombinatorikai ismétléssel), kombinációk (ismétlés 1.3. Kombinatorika feladatokat megoldani. nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt. Definiálja a következő fogalmakat: pont, él, Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és fok, út, kör, összefüggő gráf, fa. egyszerű feladatokat megoldani gráfok Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és 1.4. Gráfok segítségével. éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést.

2. Számelmélet, algebra Az algebra tanításának egyik fő célja annak felfedeztetése és megértetése, hogy egymástól távol állónak tűnő problémák ugyanazon matematikai, algebrai struktúrával rendelkeznek, ezért megoldásuk során hasonló eljárásokat, gondolatmeneteket alkalmazhatunk, s leírásuk formálisan azonos módon történik. (Például különböző témakörökből vett másodfokú egyenletre vezető feladatok.) Fontos a számolás során megismert műveleti szabályok absztrahálása, a jártasság megszerzése a betűkifejezésekkel végzett műveletekben. Meg kell mutatni a számfogalom bővítésének szükségességét és folyamatát. El kell juttatni a tanulókat a permanencia-elv fontosságának felismeréséhez. TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Tudjon alapműveleteket biztonságosan 2.1. Alapműveletek elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás).

158

Emelt szint

Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az 2.2. A természetes oszthatósági alapfogalmakat (osztó, számok halmaza, számelméleti ismeretek többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet feladatokban. alaptételét. Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági 2.2.1. Oszthatóság Oszthatósági feladatok. szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. 2.2.2. Számrendszerek Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont. viszont. Helyiértékes írásmód. Tudja definiálni a racionális számot és 2.3. Racionális és Bizonyítsa, hogy √2 irracionális szám. irracionális számok ismerje az irracionális szám fogalmát. Adott n (nN) esetén tudja eldönteni, hogy √n irracionális szám-e. Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Tudja, hogy mit értünk adott műveletekre zárt 2.4. Valós számok Q, Q*, R), valamint a valós számok és a számhalmazokon. számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. 2.5. Hatvány, gyök, A hatványozás értelmezése racionális Permanencia elv. kitevő esetén. logaritmus Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen. Ismerje és használja a hatványozás Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész azonosságait. kitevő esetén. Definiálja és használja az n√a fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait. azonosságait. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint Bizonyítsa a logaritmus azonosságait. a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra. Ismerje a polinom fokszámát, fokszám 2.6. Betűkifejezések szerint rendezett alakját. Tudja alkalmazni feladatokban a következő Tudja alkalmazni feladatokban az an-bn, 2.6.1. Nevezetes kifejezések kifejtését, illetve szorzattá illetve az a2m+1 + b2m+1 kifejezés azonosságok alakítását: (a + b)2; (a - b)2; (a + b)3; (a szorzattá alakítását. b)3; a2 - b2; a3 - b3; Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). Tudja az egyenes és a fordított arányosság 2.7. Arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani.

159

Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. 2.8. Egyenletek, Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási egyenletrendszerek, módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb. 2.7.1. Százalékszámítás

2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes Tudjon paraméteres elsőfokú egyenleteket egyenleteket megoldani. megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. egyenletrendszerek megoldása. Alkalmazza az egyenleteket, Egyszerű kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszereket szöveges feladatok egyenletrendszer megoldása. megoldásában. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú Másodfokú egyenletek, egyenlet általános alakját. egyenletrendszerek Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Igazolja a másodfokú egyenlet Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. megoldóképletét. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók alakot. közötti összefüggéseket. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat Másodfokú paraméteres feladatok megoldása. megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Magasabb fokú Egyszerű, másodfokúra visszavezethető Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletek egyenletek megoldása. egyenletrendszereket megoldani. Értelmezési tartomány, illetve értékkészletvizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása. Négyzetgyökös Tudjon √ax + b = cx + d típusú Tudjon két négyzetre emeléssel egyenletek egyenleteket megoldani. megoldható egyenleteket megoldani. 2.8.2. Nem algebrai egyenletek Tudjon |ax + b| = c típusú egyenleteket Abszolútértékes algebrai és grafikus módon, valamint |ax Abszolútértékes egyenletek algebrai egyenletek + b| = cx + d típusú egyenleteket megoldása. megoldani. Exponenciális és Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen logaritmikus egyenletek alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Trigonometrikus Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen egyenletek alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. 2.8.3. Egyenlőtlenségek, Ismerje az egyenlőtlenségek egyenlőtlenségTudjon megoldani összetett feladatokat. alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása). rendszerek Tudjon egyszerű négyzetgyökös, Egyszerű első- és másodfokú abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes trigonometrikus) egyenlőtlenségeket egyenlőtlenség-rendszerek megoldása. megoldani. Ismerje a szám számított középértékeit Két pozitív szám számtani és mértani (aritmetikai, geometriai, négyzetes, 2.9. Középértékek, közepének fogalma, kapcsolatuk, harmonikus), valamint a nagyságrendi egyenlőtlenségek használatuk. viszonyaikra vonatkozó tételeket. Bizonyítsa, hogy képlet a + b/2 ≥ √ab, ha a, bR+.

160

Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján.

3. Függvények, az analízis elemei A témakör (hasonlóan a geometria, illetve a valószínűség-számítás, statisztika fejezetekhez) különösen alkalmas annak szemléltetésére, hogy egy probléma matematikai megoldása három lépésben történik: a matematikai modell megalkotása, a matematikai feladat megoldása a modellen belül, és az eredmény értelmezése. Fontos terület a függvényábrázolás alkalmazása egyenletek és egyenlőtlenségek megoldásában. TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési Tudja az alapvető függvénytani fogalmak 3.1. A függvény tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, pontos definícióját. helyettesítési érték, értékkészlet) Ismerje és alkalmazza a függvények Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt megszorításának (leszűkítésének) és képlettel megadni. kiterjesztésének fogalmát. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk). Összetett függvény fogalma. Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az Ismerje és tudja ábrázolni az x → xn; nN 3.2. Egyváltozós valós alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényt. függvények függvényeket: x → ax + b; x → x2; x → x3; x → ax2 + bx + c; x → √x; x →|x|; Tudjon a középszinten felsorolt függvényekből x → a/x; x → sin x; x → cos x; x → tg x; x összetett függvényeket képezni. → ax; x → log a x. 3.2.1. A függvények Tudjon értéktáblázat és képlet alapján grafikonja, függvényt ábrázolni, illetve adatokat függvénytranszformációk leolvasni a grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő Tudja ábrázolni az alapvető függvények (3.2.) függvényeket függvénytranszformációk transzformáltjainak grafikonját [c · (ax + b) + segítségével ábrázolni [(x) + c; (x + c); c · (x); d] (xc)] Függvények jellemzése korlátosság Egyszerű függvények jellemzése (grafikon szempontjából. 3.2.2. A függvények alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, A függvények tulajdonságait az jellemzése fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás alapfüggvények ismeretében szempontjából. transzformációk segítségével határozza meg. Használja a konvexség és konkávság fogalmát a függvények jellemzésére. Egyszerűbb, másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok megoldása. Sorozat jellemzése (korlátosság, Ismerje a számsorozat fogalmát és monotonitás), a konvergencia szemléletes 3.3. Sorozatok használja a különböző megadási módjait. fogalma. Egyszerű rekurzív képlettel megadott sorozatok.

161

Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat 3.3.1. Számtani és ahol a számtani, illetve mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, mértani soroztok fogalmát és az an-re, illetve az Sn-re valamint az összegképleteket. vonatkozó összefüggéseket kell használni. Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, Végtelen mértani sor összegét. Tudja a kamatos kamatra vonatkozó 3.3.2. Kamatos kamat, Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet képletet használni, s abból bármelyik járadékszámítás számolni. ismeretlen adatot kiszámolni. 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben 3.4.1. Határérték, vett véges és a tágabb értelemben vett folytonosság határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma. Tudja a differencia- és differenciálhányados 3.4.2. Differenciálszámítás definícióját. Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát. Tudja bizonyítani, hogy (xn) = nxn-1, nN esetén. Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját. Alkalmazza a differenciálszámítást: - érintő egyenletének felírására, - szélsőérték-feladatok megoldására, - polinomfüggvények (menet, szélsőérték, alak) vizsgálatára. Ismerje folytonos függvényekre a határozott 3.4.3. Integrálszámítás integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait. Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton-Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria A témakör követelményeit abban a tudatban kell megfogalmaznunk, hogy a geometria szerepe, funkciója, hangsúlyai sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Ennek következtében a szintetikus geometria egyes területeken háttérbe szorult. Szem előtt kell tartani ugyanakkor, hogy a geometria oktatása segíti a pontos fogalomalkotást, a struktúraalkotás képességét és fejleszti a térszemléletet. TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Ismerje és használja megfelelően az 4.1. Elemi geometria alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. 4.1.1. Térelemek Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, Alakzatok távolságának értelmezése. egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat.

162

4.1.2. A távolságfogalom Tudja a kör, gömb, szakaszfelező segítségével definiált Parabola fogalma. merőleges, szögfelező fogalmát. ponthalmazok Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban. 4.2. Geometriai A geometriai transzformáció mint függvény. transzformációk 4.2.1. Egybevágósági transzformációk Tudja pontosan megfogalmazni az Ismerje a síkbeli egybevágósági egybevágósági transzformációk definícióit, a transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, Síkban síkidomok egybevágóságának fogalmát, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) valamint a sokszögek egybevágóságának leírását, tulajdonságaikat. elégséges feltételét. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági Pont körüli forgatás alkalmazása. transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. Ismerje és alkalmazza a térbeli egybevágósági transzformációkat (eltolás, tengely körüli Térben forgatás, pontra vonatkozó tükrözés, síkra vonatkozó tükrözés). 4.2.2. Hasonlósági Ismerje a transzformációk leírását, Ismerje a hasonlósági transzformáció transzformációk tulajdonságait, alkalmazza azokat. definícióját. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket. 4.2.3. Egyéb Tudja a merőleges vetítés definícióját, transzformációk tulajdonságait. Legyen képes gyakorlati példákban alkalmazni Merőleges vetítés (pl. alaprajz értelmezése). 4.3. Síkbeli és térbeli Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. alakzatok 4.3.1. Síkbeli alakzatok Háromszögek

Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszögegyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, (körülírt és beírt kör középpontja;

163

magasságvonal, súlyvonal, középvonal, magasságpont, súlypont, középvonal körülírt, illetve beírt kör). tulajdonságai). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és Bizonyítsa a Pitagorasz-tételt és megfordítását. megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a Bizonyítsa a magasság- és a befogótételt. magasság- és a befogótételt. Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, Négyszögek paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek Húrnégyszög, érintőnégyszög tételének összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. ismerete (bizonyítással) és alkalmazása. Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél A konvex sokszög átlóinak száma, a belső Sokszögek az átlók számára, a belső és külső és külső szögösszegre vonatkozó tétel szögösszegre vonatkozó tételeket. bizonyítása. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű Kör feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője Bizonyítsa, hogy a kör érintője merőleges az merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a hogy külső pontból húzott érintőszakaszok külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő egyenlő hosszúak. hosszúak. Igazolja és alkalmazza feladatokban a kerületi A szög mérése fokban és radiánban. és középponti szögek tételét. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá Ismerje és használja a látókör fogalmát. tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a ThalészBizonyítsa a Thalész-tételt és megfordítását. tételt és megfordítását. Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, 4.3.2. Térbeli csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása alakzatok egyszerű feladatokban. 4.4. Vektorok síkban Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: és térben - vektor fogalma, abszolútértéke, - nullvektor, ellentett vektor, - vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa, - vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, - vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója; tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: - vektor koordinátái, - a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, - vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, A skalárszorzat koordinátákból való - skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. kiszámításának bizonyítása. Vektorok alkalmazása feladatokban. Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival 4.5. Trigonometria definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés.

164

Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból.

Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból.

Függvénytáblázat segítségével tudja Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós 45°, 60°) szögfüggvényeit. összefüggéseket [sin (α ± β), cos (α ± β), tg (α ± β)]. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben. #J-60~ → 4.6. Koordinátageometria Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét. Két pont távolságának, szakasz 4.6.1. Pontok, felezőpontjának, harmadoló pontjainak vektorok felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban.

Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt.

Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggések igazolása. Igazolja a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggést.

Tudja felírni különböző adatokkal Az egyenes egyenletének levezetése meghatározott egyenesek egyenletét. különböző kiindulási adatokból a síkban. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel. Adott középpontú és sugarú körök 4.6.3. Kör A kör egyenletének levezetése. egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör A kör és a kétismeretlenes másodfokú középpontjának és sugarának meghatározása. egyenlet kapcsolata. Kör és egyenes metszéspontjának Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, meghatározása. metszéspontjainak felírása. A kör adott pontjában húzott érintő Külső pontból húzott érintő egyenletének egyenletének felírása. felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban. A parabola x2 = 2py alakú egyenletének 4.6.4. Parabola levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra. Ismerje a kerület és a terület szemléletes 4.7. Kerület, terület fogalmát. A háromszög területének kiszámítására Háromszög területének kiszámítása használt képletek bizonyítása, további különböző adatokból: összefüggések: t= a · ma/2; t = ab sin γ/2. t = sr (bizonyítással), t = √ s (s - a)(s - b)(s - c) alkalmazása. Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. A területképletek bizonyítása. Kerület- és területszámítási feladatok. Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes Térgeometriai feladatok megoldása. 4.8. Felszín, térfogat fogalmát. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. 4.6.2. Egyenes

165

5. Valószínűség-számítás, statisztika A modern tudományelmélet egyik fontos pillére az a gondolkodásmód, amellyel a sztochasztikus jelenségek leírhatók. A társadalomtudományi, a természettudományi és a közgazdasági törvényeink nagy része csak statisztikusan igaz. A mindennapi élet történéseit sem lehet megérteni statisztikai ismeretek nélkül, mivel ott is egyre gyakrabban olyan tömegjelenségekkel kerülünk szembe, amelyek a statisztika eszközeivel kezelhetők. A sztochasztika gondolkodásmódja a XXI. század elejére az emberi gondolkodásnak, döntéseknek és cselekvéseknek olyannyira alapvető része lesz, hogy elsajátítása semmiképpen sem kerülhető meg. Ebben a témakörben középszinten csak az alapfogalmak megértését és használatát követeljük meg, míg emelt szinten a téma matematikai felépítésének egyes részeiről is számot kell adni. E fejezet követelményrendszere két ellentétes tendencia közötti kompromisszum jegyében született, mely szerint alapvető társadalmi szükség mutatkozik a téma iránt, miközben a tanításban elfoglalt helye ma még igencsak periférikus. VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint TÉMÁK 5.1. Leíró statisztika Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. 5.1.1. Statisztikai adatok Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és gyűjtése, rendszerezése, táblázattal megadott adatokat feldolgozni. különböző ábrázolásai Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot Tudjon hisztogramot készíteni, és adott készíteni. hisztogramról információt kiolvasni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. 5.1.2. Nagy Ismerje és alkalmazza a következő Ismerje az adathalmazok egyesítése és adathalmazok jellemzői, fogalmakat: átlaguk közötti kapcsolatot. statisztikai mutatók - aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), - medián (rendezett minta közepe), - módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasónlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. Véges sok kimenetel esetén 5.2. A valószínűség- szimmetriamegfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi számítás elemei eseményekből) egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. tartalma Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a (nagyobb n-ekre valószínűbb, hogy |k/n - p| < valószínűség között. δ). Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) Valószínűségek kiszámítása visszatevéses és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés mintavétel esetén, binomiális eloszlás. nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén.

166

A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében.

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A mezőgazdasági alapismeretek érettségi vizsga célja annak eldöntése, hogy a vizsgázó elsajátította-e a kerettantervi agrár szakterület szakmai orientációs és a mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó tantárgyak közös tananyagát; ezáltal alkalmas-e - az elsajátított ismeretek beszámításával - az érettségi utáni szakképzésre vagy szakirányú felsőfokú továbbtanulásra. A vizsga közép-, valamint emelt szinten is írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsgán a jelöltnek az említett ismereteken kívül számot kell adnia az alábbi kompetenciák - adott vizsgaszintnek megfelelő - elsajátításáról is: - megfigyelési szempontok alapján végzett önálló ismeretszerzés, - alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése, - az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása, - a tananyaggal kapcsolatos információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése, - önálló adatgyűjtés, rendszerezés, értékelés, - tájékozottság az agrárgazdaság jelentőségének, ágazatainak aktualitásairól, - a környezetvédelem fontosságának tudatosulása, a mezőgazdaság környezeti ártalmainak elemzése, környezetgazdálkodás. A mezőgazdasági alapismeretek tantárgy közép- és emelt szintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában is megnyilvánul. A középszintű vizsgán a jelölt általános mezőgazdasági műveltségéről ad számot. A vizsga feladatai elsősorban az anyagban való általános tájékozottságot várják el a jelölttől. Ezzel szemben az emelt szintű vizsgán az összefüggések felismerését és az ismeretek alkalmazásának képességét követelik meg a vizsgázótól. A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is. A részletes vizsgakövetelmények „B” kötelező és „C” választható témakörökből állnak. A vizsgázónak a kötelező témakörök mellé egy választható témakört kell választania.

A) KOMPETENCIÁK Szaknyelv alkalmazása TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Ismerje fel meghatározás alapján a A mezőgazdaság főbb fontosabb mezőgazdasági fogalmakat. fogalmainak azonosítása, helyes Legyen képes a megadott témához használata kapcsolódó fogalmakat kiválasztani, meghatározni és használni. Legyen képes az ökológiai alapismeretekkel, a környezetvédelemmel A főbb ökológiai tényezőkkel és a társtudományaikkal (biológia, kapcsolatos fogalmak ismerete és földrajz, kémia) kapcsolatos alkalmazása szakkifejezések azonosítására és használatára. Növényi és állati eredetű Különböztesse meg és definiálja a Legyen képes a szakmai nyersanyagok előállítási nyersanyag-előállítási folyamatok alapfolyamatokon belüli eljárásokat folyamata szakaszait. definiálni.

167

Ismerje a gépészeti anyagok főbb jellemzőit. Szakszerűen használja a fontosabb gépelemek elnevezéseit. Tudja értelmezni a műszaki rajzokat. Tudja használni az SI mértékegységrendszert. Legyen képes az egy témához kapcsolódó fogalmakat kiválasztani, meghatározni és azokat helyesen használni. Legyen képes a különböző összefüggések, fogalmak felismerésére.

Műszaki alapismeretek

Gazdálkodási ismeretek

Válassza ki a felhasználható anyagokat, gépelemeket, energiatakarékos megoldásokat. Elemezze a rajzdokumentációkat.

Ismerje az üzleti terv felépítését. Elemezze a költségek összetevőit és a jövedelem növelésének lehetőségeit.

B) KÖTELEZŐ TÉMAKÖRÖK 1. A mezőgazdasági termelés jelentősége, főbb ágazatai TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Ismerje a hazai mezőgazdasági termelés hagyományait, jelenét, várható fejlődését. Statisztikai táblázat felhasználásával Különböztesse meg a mezőgazdasági elemezze egy adott év 1.1 A mezőgazdasági termelés termelés ágazatcsoportjait, főágazatait növénytermesztésének vagy jelentősége, főbb ágazatai és ágazatait. állattenyésztésének termelését. Sorolja fel a szántóföldi Elemezze egy adott gazdaság vagy növénytermesztés és a kertészeti vállalkozás termelési szerkezetét. termelés ágazatait, valamint az állattenyésztési főágazat ágazatait.

2. A mezőgazdasági termelés főbb ökológiai tényezői TÉMÁK

2.1 A mezőgazdasági termelés környezete

2.2 Meteorológiai ismeretek

VIZSGASZINTEK Középszint Ismerje az abiotikus (éghajlat, talaj) és a biotikus (növények, állatok, ember tevékenysége) tényezők növények növekedésében és fejlődésében betöltött szerepét. Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és éghajlati elemek változásának folyamatát. Ismerje a napsugárzást befolyásoló tényezőket.

Magyarázza el a levegő és a talaj felmelegedését és lehűlését. Definiálja a légnyomást, ismerje befolyásoló tényezőit. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásával. Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a következő

168

Emelt szint

Magyarázza el a napsugárzás energiaforgalmát, a napfénytartam jelentőségét a szántóföldi és kertészeti növények termesztésében. Elemezze a levegő és a talaj hőmérsékletének napi és évi menetét. Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását.

Értelmezze a szél irányát, sebességét és erősségét. Legyen képes páratartalom- és harmatpontszámítással kapcsolatos feladatok megoldására.

fogalmakat: tényleges (abszolút), viszonylagos (relatív) és telítési páratartalom, harmatpont. Mutassa be ábra segítségével a felhőképződés folyamatát. Magyarázza el a csapadékképződés alapeseteit és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamatát. Ismerje a dér és a zúzmara keletkezését, Csoportosítsa a csapadékfajtákat és a a talaj menti és a szállított fagy bevonatokat. jellemzőit és a védekezés lehetőségeit. Mutassa be a hőmérséklet, a napfénytartam, a csapadék, a páratartalom, a légnyomás és a szél mérésére használható meteorológiai eszközöket. Különböztesse meg a földrajzi szélesség, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a földfelszín anyaga, a növényzet és az ember tevékenységének adott hely éghajlatára gyakorolt hatását. Definiálja az éghajlatot jellemző 2.3 Éghajlattani ismeretek fontosabb számértékeket (összeg, középérték, szélső értékek, ingás, sokévi átlag, eltérés). Jellemezze Magyarország éghajlatát jellemző tényezők közül a napsugárzást, a levegő hőmérsékletét, a szelet és a csapadékot. Jellemezze az I. főkörzet (Alföld és Jellemezze az I. főkörzet (Alföld és Mezőföld), a II. főkörzet (Kisalföld), a Mezőföld) I/a, I/b, I/c és a III. főkörzet III. főkörzet (Dunántúli-középhegység (Dunántúli-középhegység és dombság) és dombság), valamint a IV. főkörzet III/a, III/b, III/c alkörzetének éghajlatát. (Északi-középhegység) éghajlatát. Definiálja az agrometeorológia Ismerje a növényfenológia és a feladatát. kritikus időszak fogalmát. Értékelje a napsugárzás és a Ábrázolja valamely őszi, illetve 2.4 Agrometeorológiai ismeretek hőmérséklet, valamint a csapadék és a tavaszi vetésű növény fejlődési szél növények életében betöltött szakaszainak és éghajlati igényeinek szerepét. összefüggését. Ismerje a talaj kialakulása során lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai mállás folyamatát. Ismerje a magmás, az üledékes és az átalakult kőzetek talajképződésben betöltött szerepét. Hasonlítsa össze a fizikai, kémiai és 2.5 Talajtan Különítse el a talaj ásványait. biológiai mállás folyamatok tényezőit, Értelmezze a talaj fizikai tulajdonságait eredményeit. (mechanikai összetétel, kötöttség, higroszkóposság, kapilláris vízemelés, szerkezet, duzzadó- és zsugorodó képesség, hézagtérfogat, víz-, levegő- és hőgazdálkodás). Értelmezze a talaj kémiai tulajdonságait Ábrázolja a szén- és a nitrogén (a kolloidok tulajdonságai és körforgalmát. szerkezetük, a kémhatás). Ismertesse a foszfor és a kálium Értelmezze a talaj biológiai tulajdonságait körforgalmát. (a talaj élőlényei, a humusz, a talaj Definiálja az ionadszorpció, a érettsége és termőképessége). báziskicserélődés és az adszorpciós Ismerje a talaj mechanikai összetétel-, komplexus fogalmát.

169

kötöttség-, szerkezet- és kémhatásvizsgálatának menetét. Csoportosítsa a talajokat a talajfejlődés Ismerje fel az erdő-, a mezőségi, a (talajgenetika) alapján. szikes, a réti-, és a láptalajokat Jellemezze a hazai talajok főbb típusait szelvényük alapján. (váz-, erdő-, mezőségi, szikes, réti, Elemezzen adott talajtérképet. láptalajok). Ismerje a talajjavítás fogalmát, 2.6 Talajjavítás és talajvédelem jelentőségét, a fizikai, kémiai és biológiai talajjavítás lényegét. Jellemezze az egyes talajtípusokon belüli eltérő talajhibákat. Definiálja a talajvédelem, az erózió, a Mutassa be a savanyú, szikes, homokdefláció és a belvíz fogalmát. és láptalajok javítását. Ismerje az eróziót és a deflációt befolyásoló tényezőket, valamint az erózió formáit. Jellemezze az erózió elleni Jellemezze az erózió elleni műszaki agrotechnikai talajvédelmi eljárásokat. talajvédelmi eljárásokat. Jellemezze a defláció elleni védekezés Ismerje a talajszennyeződés forrásait és a módjait. talajvédelem lehetőségeit.

3. Növényi eredetű nyersanyagok előállítási folyamata TÉMÁK

3.1 Talajművelés

3.2 Tápanyag-utánpótlás

3.3 Szaporítás

3.4 Növényápolás

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Különböztesse meg a talajművelési alapműveleteket (forgatás, lazítás, porhanyítás, keverés, tömörítés, egyengetés). Ismerje a talajművelő eszközök (eke, Határozza meg különböző vetésidejű tárcsa, kultivátor, fogasborona, simító, növények alá végzendő talajművelési henger, kombinált talajművelő gépek) eljárások okszerű sorrendjét. munkáját. Ismerje a korszerű talajművelés szempontjait. Ismerje a fontosabb talajművelési eljárásokat. Különböztesse meg az egyes trágyaféleségeket, értékelje azok Ismerje a tápanyag-utánpótlás előnyeit, hátrányait. jelentőségét. Értékelje a trágyaanyagok Nevezze meg a fontosabb szerves- és környezetkímélő felhasználását. műtrágyákat. Ismerje a tápanyagmennyiség kiszámításának szempontjait. Válassza ki az optimális szaporítási Ismerje a vetőmag tulajdonságait. módokat. Ismerje a szántóföldi és kertészeti növények ivaros és ivartalan szaporítási Számítsa ki a szükséges szaporítóanyag módjait (vetés, ültetés, dugványozás, mennyiségét. tőosztás, bujtás, oltás, mikroszaporítás). Ismerje a szántóföldi és a kertészeti Csoportosítsa a növényápolás növények ápolásának szükségességét. fogalomkörébe tartozó eljárásokat. Nevezze meg a növényápolás Elemezze a növényápolási munkák legfontosabb módszereit (talajápolás, környezetre gyakorolt hatását. öntözés, tenyészterület kialakítása, Ismerje a növényvédő szerek növények fejlődésének szabályozása, felhasználásának óvórendszabályait és növényvédelem). a környezetre gyakorolt hatásait.

170

3.5 Betakarítás

Ismerje a legfontosabb gazdasági növényeink (szemestermények, gyökér- Ismerje a fontosabb tartósítási és és gumósok, szálastakarmányok, tárolási módokat, hangolja össze a zöldség-, gyümölcs- és szőlő) betakarítással. betakarításának idejét és módszereit.

4. Műszaki alapismeretek TÉMÁK

4.1 Anyagismeret

4.2 Gépelemek

4.3 Műszaki ábrázolás

4.4 Energiahordozók

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Ismerje a mezőgazdaságban használt fémes (vas és ötvözetei, alumínium, réz és ötvözetei, ón és ötvözetei, ólom) és nemfémes (műanyagok, fák, gumi, szigetelő és tömítő anyagok) anyagokat. Ismerje, hogy a felhasználási célnak Ismerje fel, majd válassza ki a megfelelően milyen tulajdonságok mezőgazdasági épületek építéséhez alapján választ a fémes és nemfémes használható építőanyagokat anyagok között. (természetben előfordulók: kő, homok, kavics, fa; ipari eredetűek: szerkezeti anyagok, kötőanyagok, adalékanyagok, kész elemek), épületszerkezeti megoldásokat. Ismerje a mezőgazdasági erő- és munkagépeket felépítő gépelemek kötőgépelemek (ék, retesz, csavar, szegecs), forgómozgást közvetítő gépelemek (tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak), Műszaki dokumentációk birtokában erőátviteli gépelemek (szíjhajtás, tudja értelmezni a meghibásodási fogaskerékhajtás, lánchajtás, lehetőségeket és ezek javítását. dörzskerékhajtás), csövek, szerelvények (csövek, csőidomok, csőkötések, csőszerelvények, csap, szelep, tolózár, biztonsági szelep, kondenzedény), fékek, rugók feladatát, felépítését, működését. Különböztesse meg a távlati, az Értelmezzen adott géprajzot vagy axonometrikus és a vetületi ábrázolást. építészeti tervrajzot. Értelmezze a méretarányokat és a Értelmezze a metszeti ábrázolást. méretmegadás elemeit. Ismerje és hasonlítsa össze az energiahordozókat - nyersolaj és származékai (tüzelő- és kenőanyagok), Alkalmazza az adott elektromos energia, bioenergia, növénytermesztési, illetve geotermikus energia, napenergia, állattenyésztési tartástechnológiánál szélenergia - energiatakarékossági és felhasználható energiatakarékos környezetvédelmi szempontból. megoldásokat. Figyelje meg az elektromos hálózatok szerelvényeinek és gépeinek feladatát, magyarázza el működésüket.

5. Gazdálkodási ismeretek TÉMÁK

5.1 A vállalkozás alapjai

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Ismerje a mezőgazdasági vállalkozási jogformákat, a társas-gazdasági Ismerje az üzleti terv felépítését, társaságok (közkereseti társaság, betéti tartalmi és formai követelményeit. társaság, korlátolt felelősségű társaság,

171

egyesülés, közös vállalat, részvénytársaság), szövetkezetek főbb jellemzőit (jogállás, felelősség, szervezet, alapító vagyon), valamint az egyéni és családi vállalkozási lehetőségeket. Azonosítsa a vállalkozás külső (pl. megrendelők, szállítók, hatóságok) és belső (pl. szervezeti egységek közötti) kapcsolatait. Ismerje a mezőgazdasági vállalkozásokban folyó jövedelemtermelési folyamatot (pl. állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti termékek előállítása, feldolgozása). Legyen tudatában a vállalkozás megkezdésével és esetleges megszűnésével kapcsolatos teendőknek. Csoportosítsa és jellemezze a mezőgazdasági termelés erőforrásait: munkaerő, termelési eszközök (befektetett eszközök: immateriális Értse a mezőgazdasági termelés javak, tárgyi eszközök, befektetett támogatási, hitelezési, biztosítási és pénzügyi eszközök; forgóeszközök: 5.2 A gazdálkodás feltételei jövedelemelvonási (adók és egyéb készletek, pénzügyi eszközök). költségvetési kötelezettségek) Ismerje fel a termelés - elosztás - csere rendszerét. - fogyasztás összefüggéseit. Jegyezze meg a piac fogalmát, szereplőit, értse a piac szabályozó szerepét és marketing jelentőségét. Ismerje a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészeti termelés, mezőgazdasági szolgáltatások ráfordításait és hozamait, illetve azok Elemezze egy adott termék 5.3 A gazdálkodás eredménye mutatóit. költségeinek összetevőit és javasoljon Ismerje a költség, önköltség, árbevétel, jövedelemnövelési lehetőségeket. jövedelem fogalmát. Számítsa ki egy adott termék önköltségét.

C) VÁLASZTHATÓ TÉMAKÖRÖK 1. Állati eredetű nyersanyagok előállítási folyamata TÉMÁK


1.1 Szaporítás

1.2 Felnevelés

Emelt szint Ismerje a termékenyítés (természetes és mesterséges) módszereit. Ismerje fel az ivarzás tüneteit és a Ismerje a gazdasági állatok vemhességet külső jelek alapján. szaporításának alapjait, fontosabb Válassza ki az elléshez szükséges fogalmait: ivarérettség, tenyészérettség, eszközöket, anyagokat. ivarzás, termékenyítés módszerei, Ismerje az ellésre/fialásra történő vemhesség, ellés. előkészületeket. Ismerje az ellés szakaszait, valamint az újszülött és az anya ápolási feladatait. Értékelje a növendékállatok hatékony Ismerje a gazdasági állataink felnevelési módszereit. felnevelésének alapelveit és módjait Elemezze a hasznosítási irány és a

172

1.3 Takarmányozás

1.4 Elhelyezés

(természetes vagy szoptatásos, felnevelési módok közötti mesterséges vagy itatásos). összefüggéseket. Ismerje a gazdasági állataink takarmányozásának fontosabb alapelveit. Különböztesse meg a fontosabb Ismerje az egyes takarmányozási takarmánycsoportokat. módokat (a takarmányfogyasztás Értékelje az egyes takarmányokat az mértéke, módja, a takarmányok fizikai etethetőség szempontjából. állapota alapján, valamint az évszakonként változó, monodiétás, kombinált megoldásokat). Ismerje az egyes állatfajok hasznosítási irányainak megfelelő elhelyezési módokat (szabad, nyitott, Elemezze és értékelje a tartásmódok, az zárt, kötött, kötetlen, ketreces). állat igénye és a gazdaságos termékIsmerje az egyes állatfajok előállítás közti összefüggéseket. mikroklíma igényeit. Különböztesse meg az egészséges és a Ismerje az állandó és időszakos beteg állatokat életjelenségeik alapján. állatápolást, valamint eszközeit gazdasági állatainknál.

2. Kertészeti alapismeretek TÉMÁK

2.1 Gyümölcstermesztési alapismeretek

2.2 Szőlőtermesztési alapismeretek

2.3 Zöldségtermesztési alapismeretek

2.4 Dísznövény-termesztési alapismeretek

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Ismerje a gyümölcstermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi Ismerje a termesztett fajokat. helyzetét. Ismerje a gyümölcstermő növények Ismerje a gyümölcstermő növények botanikai és felhasználás szerinti szaporítási módjait. csoportosítását, termőtájait. Ismerje a gyümölcstermő növényeket, Ismerje az összefüggést a termőtájak azok botanikai felépítését, ökológiai kialakulása és a gyümölcstermő igényeit. növények ökológiai igényei között. Ismerje a gyümölcsök termesztésének általános folyamatait. Ismerje a szőlőtermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a fajtacsoportokat és a Ismerje a szőlő szaporítási módjait. fajtákat. Ismerje a szőlő botanikai felépítését, Ismerje az összefüggést a borvidékek ökológiai igényét. kialakulása és a szőlő ökológiai Ismerje a szőlő termesztésének igényei között. általános folyamatait. Jellemezze a borvidékeket. Ismerje Magyarország borvidékeit. Ismerje a zöldségtermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a zöldségnövények szaporítási Ismerje a termesztett fajokat. módjait. Ismerje a zöldségnövények botanikai, Ismerje a zöldségnövényeket, azok ökológiai igény és felhasználás botanikai felépítését és ökológiai szerinti csoportosítását. igényét. Ismerje a zöldségek termesztésének általános folyamatait. Ismerje a dísznövénytermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi Ismerje a jelentősebb termesztett helyzetét. fajokat. Ismerje a dísznövények szaporítási Ismerje a dísznövények botanikai, módjait. ökológiai igény és felhasználás Ismerje a dísznövények botanikai szerinti csoportosítását. felépítését, ökológiai igényét.

173

Ismerje a dísznövények termesztésének általános folyamatait.

NÉMET NYELV Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. A követelmények az idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg. Európa Tanács

Érettségi vizsga

C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint B1 Küszöbszint A2 Alapszint A1 Minimumszint

Emelt szint Középszint

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása:

B2

B1

A2

Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről.

A dokumentum a német nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élő idegen nyelvben. Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Először a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtani szerkezetek felsorolása, valamint a szókincsre vonatkozó információk. A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szintű követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is. A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás először a középszintű, majd az emelt szintű vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhetőség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajták felsorolását.

174

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK 1. Olvasott szöveg értése

1.1. Készségek


VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A vizsgázó képes az olvasási céloknak, A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben alkalmazásával a szövegben A2: - a lényeget (a szöveg célját) megérteni, - eseménysorokat követni, - kulcsinformációkat megérteni, B1: - a gondolatmenet lényegét megérteni, - véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, - egyes részinformációkat kiszűrni. B2: - a gondolatmenetet követni, - véleményeket, érvelést követni, - az információkat megfelelő részletességgel megérteni, - a szerző álláspontjára következtetni, - a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni. A vizsgarészben használt szöveg


- autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, - tartalma, szerkezete, nyelve világos, - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: - rövid, egyszerű, - hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: - rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, - hétköznapi nyelven íródott. B2: - hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, - konkrét vagy elvont témájú. - utasítások (pl. feliratok, használati 1.3. Szövegfajták utasítások), - tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),

175

- levelek, - újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), - ismeretterjesztő szövegek, - irodalmi szövegek. - publicisztikai írások.

2. Nyelvhelyesség

2.1. Készségek


VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A vizsgázó képes A vizsgázó képes A2: - az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten, B1: - gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. B2: - változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A vizsgarészben használt szöveg vagy A vizsgarészben használt szöveg szövegrészlet - nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál, - autentikus, esetleg szerkesztett, - tartalma, szerkezete, nyelve világos, - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: - rövid, egyszerű, - hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: - rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, - hétköznapi nyelven íródott. B2: - hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, - konkrét vagy elvont témájú.

3. Hallott szöveg értése

3.1. Készségek

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg alkalmazásával a szöveg

176

A2: - témáját felismerni, - lényegét megérteni, - kulcsfontosságú szavait megérteni, - legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni, B1: - gondolatmenetét nagy vonalakban követni, - egyes tényszerű részinformációkat megérteni. B2: - gondolatmenetét részleteiben is követni, - megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, - megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára. 3.2. A szöveg jellemzői



- autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, - egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, - akusztikai minősége kifogástalan, - hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: - hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, - lassú, de még normál beszédtempójú, - a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, - tisztán artikulált, - tartalmilag kifejezetten egyszerű, B1: - hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik, - normál tempójú, - a standard kiejtés(ek)hez közel álló, - tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett. B2: - változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, - természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, - tartalmilag és szerkezetileg összetett.

177

3.3. Szövegfajták

- közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), - rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), - utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), - médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), - beszélgetések, telefonbeszélgetések, - műsorrészletek, - riportok, interjúk, - beszámolók. általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

4. Íráskészség

4.1. Készségek

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), - a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök cimű részt), A2: - a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, - az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, - egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, - a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló, B1: - ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, - meglévő szókincsét változatosan használni, - a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, - a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, - az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, - egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni. B2: - a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, - álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni,

178

- a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, - a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni. - rövid, személyes jellegű közlés (pl. üzenet, 4.2. Szövegfajták naplóbejegyzés), - üdvözlőlap, - meghívó, - magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél. - olvasói levél, - cikk (diák)újság számára.

5. Beszédkészség

5.1. Készségek

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), - a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), - a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), A2: - saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, - egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, - kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás), - érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni, B1: - az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, - ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, - kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, - viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, - érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni. B2: - folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, - gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, - a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, - folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,

179

- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, - elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, - enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

B) TÉMAKÖRÖK Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikuson ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. TÉMAKÖRÖK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint - A vizsgázó személye, életrajza, életének 1. Személyes fontos állomásai (fordulópontjai) vonatkozások, - A család szerepe az egyén és a társadalom - Családi élet, családi kapcsolatok család életében - Családi munkamegosztás, szerepek a - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők családban, generációk együttélése - Személyes tervek - A másik ember külső és belső jellemzése - Az emberi kapcsolatok minősége, 2. Ember és - Baráti kör fontossága (barátság, szerelem, házasság) társadalom - A tizenévesek világa: kapcsolat a - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek kortársakkal, felnőttekkel útkeresése - Előítéletek, társadalmi problémák és azok - Női és férfiszerepek kezelése - Az ünnepek fontossága az egyén és a - Ünnepek, családi ünnepek társadalom életében - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás - Öltözködés, divat kifejezése - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - A fogyasztói társadalom, reklámok Hasonlóságok és különbségek az emberek - Társadalmi viselkedésformák között - Az otthon, a lakóhely és környéke (a - A lakóhely és környéke fejlődésének 3. Környezetünk lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) problémái - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, - A természet és az ember harmóniája szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - A környezetvédelem lehetőségei és problémái - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás - Saját iskolájának bemutatása - Iskolatípusok és iskolarendszer 4. Az iskola (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Magyarországon és más országokban - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, - Hasonló események és hagyományok iskolai hagyományok külföldi iskolákban - A munkavállalás körülményei, lehetőségei 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás itthon és más országokban, divatszakmák - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Napirend, időbeosztás 6. Életmód

180

- Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Az étkezési szokások hazánkban és más - Étkezési szokások a családban országokban - Ételspecialitások hazánkban és más - Ételek, kedvenc ételek országokban - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, - A kulturált étkezés feltételei, fontossága gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - A szenvedélybetegségek - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, - A gyógyítás egyéb módjai kórházak) - A szabadidő jelentősége az ember 7. Szabadidő, - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik életében művelődés, - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - A művészet szerepe a mindennapokban szórakozás - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, - A könyvek, a média és az internet szerepe, internet hatásai - Kulturális események - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a - A motorizáció hatása a környezetre és a 8. Utazás, turizmus tömegközlekedés társadalomra - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Az idegenforgalom jelentősége - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai - A tudományos és technikai fejlődés 9. Tudomány és - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés pozitív és negatív hatása a technika - A technikai eszközök szerepe a mindennapi társadalomra, az emberiségre életben

C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, kempingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs

2. A kommunikációs szándékok listája

181

A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Vielen Dank / Danke schön; emelt szinten: Ich bin Ihnen sehr dankbar. / Ich bedanke mich bei Ihnen dafür. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. I. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Példa Hallo! / Entschuldigung! / Herr Krause! - Ja, bitte! Guten Morgen / Guten Tag / Guten Abend! / Hallo Markus! - Auf Köszönés, elköszönés és arra reagálás Wiedersehen! Tschüs! Mein Name ist Peter Klein. / Das ist Karl Sommer. - (Es) freut Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás mich. Telefonbeszélgetésnél megszólítás, Hallo! / Ja, bitte? / (Hier) Kaufmann. - Ich möchte Herrn Müller bemutatkozás, más személy kérése, sprechen. - Auf Wiederhören! elköszönés és ezekre reagálás Lieber Manfred,... / Sehr geehrte Damen und Herren,... Levélben megszólítás, elbúcsúzás Herzliche Grüße / Mit freundlichen Grüßen Szóbeli üdvözletküldés Viele Grüße an Petra. Wie geht es Ihnen? - Danke, gut. Was fehlt Ihnen? - Ich bin Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás erkältet. Köszönet és arra reagálás Danke. - Bitte. Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! - (Das) macht nichts. Herzlichen Glückwunsch (zum Geburtstag)! / Frohe Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Weihnachten! Gute Besserung! - Danke. Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Példa Vielen Dank. Schade. Ich freue mich über ... / Toll! Das finde ich (nicht) gut. / Ich bin damit (nicht) zufrieden. Komisch Ich hoffe,... Ich habe Angst, dass... Ich bin traurig, weil... Das ärgert mich sehr. Es tut mir Leid, dass...

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Példa Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, Was meinst du dazu? - Ich glaube... / Meiner Meinung nach... véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Ich interessiere mich für Sport. - Das finde ich langweilig. Tetszés, nem tetszés Das gefällt mir (nicht). / Das mag ich (nicht). Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Du hast (nicht) Recht. Egyetértés, egyet nem értés Einverstanden. / Ich bin dafür / dagegen. Helyeslés, rosszallás Ich finde das (nicht) gut. Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Das stimmt nicht. / Doch! / Sie haben nicht Recht. Elismerés kifejezése, dicséret és arra Das ist toll. / Das hast du wirklich gut gemacht. / Der Fisch reagálás schmeckt phantastisch. - Danke. Közömbösség Das ist mir egal. Ígéret Ich mache das schon! Akarat, szándék, terv Ich will... / Ich möchte... / Ich habe vor,... Kívánság, óhaj Ich möchte... / Ich hätte gern...

182

Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás

Ich kann... / Ich muss... / Ich darf... / Ich soll... Ich veiß (nicht) genau, ... Ich mag (keinen) Salat. / Ich lese gern. - Was machst du am liebsten? Das war nicht nett von dir. / Warum hast du nicht angerufen?

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Példa Das ist ein neuer Tisch. / Das ist mein Freund. Meine Wohnung liegt im Zentrum. Am Wochenende habe ich... gemacht. Wer ist das? / Was weißt du über ihn? Ja. / Nein. Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich kann Ihre Frage nicht beantworten. Es ist (nicht) sicher, dass / ob... Ich kenne... gut / nicht. Vielleicht... Ich erinnere mich (nicht) an ... Ich kann nicht kommen, weil... / Ich helfe dir, damit ...

Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás

Példa Gib mir bitte... / Kannst du bitte... / Könntest du bitte... Öffne (doch) bitte die Tür. / Schreib noch nicht. Gehen wir morgen tanzen? - Einverstanden. Wir möchten bestellen. / Bringen Sie mir bitte einen Kaffee. Wollen wir ein Eis essen? / Darf ich Sie zum Essen einladen? Danke gern. Nimm noch ein Stück Kuchen. - Nein danke. Guten Tag! Ich habe ein Problem... / Die Suppe ist zu salzig. Was sagst du dazu? - Ich rate dir,... Vorsicht! / Pass auf! Darf ich...? - Bitte sehr! / Nein, das ist hier verboten. Kannst du mir helfen? - Natürlich. Was kann ich für dich tun? - Danke, es geht schon.

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Példa Wie bitte? / Wie meinst du das? / Wiederholen Sie bitte. Entschuldigung, ich habe das nicht verstanden. Buchstabieren Sie bitte. Können / Könnten Sie bitte langsamer / lauter sprechen? Ich möchte noch sagen,... Ich wollte noch erzählen,.../ Übrigens, ich habe gehört, dass... Könnten wir jetzt noch darüber reden, ... / Ich möchte noch etwas sagen. Darf ich Sie kurz unterbrechen? Das ist wahr. / Das stimmt. Das ist ein Gerät, mit dem man... Ein Beispiel dafür ist... Wir können darüber ein anderes Mal sprechen.

D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS 1. Nyelvtani szerkezetek VIZSGASZINTEK

183

Emelt szint Középszint A vizsgázó A vizsgázó A2: - általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban, - rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai, - a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait, B1: - megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban, - ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, - az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait. B2: - változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, - viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát, - szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, - árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait. A következő táblázat a nyelvtani követelményeket tartalmazza, és a könnyebb kezelhetőség érdekében a leíró nyelvtan kategóriái alapján készült. Az adott nyelvtani formához hozzárendeltük annak nyelvi funkcióját, illetve ahol az kevésbé megoldható, ott egy-egy példával illusztráltuk azt. A nyelvtani ismeretek alapvető szerepet játszanak mind a receptív, mind a produktív készségekben. A receptív készségek között felsorolt nyelvtani szerkezetek előfordulhatnak az olvasott vagy hallott szöveg értését mérő feladatokban, de ezekre a nyelvhelyességi vizsgarész nem kérdez rá. A produktív ismeretek közé sorolt nyelvtani szerkezetekre lehet feladatot készíteni a Nyelvhelyesség vizsgarészben. A táblázat terjedelmi okból nem törekedhetett teljességre.

FORMA

Középszint rec.

TARTALOM, FUNKCIÓ, PÉLDA

Emelt szint

prod.

rec.

prod.

I. MORPHOLOGIE Existenz, Besitz, Geschehen, Handlung

1. DAS VERB 1.1. Das finite und infinite Verb; Konjugation (Person, Numerus) Tempusformen Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II Hilfsverben der Zeitformen Modus Indikativ Imperativ Konjunktiv I Präsens Perfekt Konjunktiv II

+

+

+

+

+ + + + + +

+ + + + +

+ + + + + + +

+ + + + + +

+ +

+ +

+ +

+ +

-

-

+ +

184

Zeitverhältnisse: Gegenwart, Vergangenheit, Gleichzeitigkeit, Vorzeitigkeit, Zukunft (sein, haben, werden) Modalität: Behauptung, Wunsch, Wille, Aufforderung, Befehl, Absicht usw.

-

Präteritum würde-Form, hätte, wäre und Modalverben weitere Formen Plusquamperfekt

+

+

+

+

-

-

+ +

+

+

-

(können, dürfen, müssen, wollen, sollen, mögen)

Hilfsverben der Modalität Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Modalverb mit Infinitiv Perfekt 1.2. Trennbare und untrennbare Verben

+ + + + -

+ + -

+ + + + + +

+ + + + -

+

+

+

+

1.3. Reflexive Verben

+

+

+

+

1.4. Aktiv und Passiv Vorgangs(Handlurigs)passiv Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II Vorgangspassiv mit Modalverb Zustandspassiv 1.5. Valenz der Verben

+ + + + + + +

+ + + +

+

+

+

1.6 Funktionsverbgefüge 2. PARTIZIPIEN Partizip Präsens Partizip Perfekt Partizip Futur

+ + -

(an/kommen, bekommen) Reziproke Handlungen, Ausdruck der Freude, Sorge, Angst usw. Beschreibung von Handlungsreihen bzw. Zuständen

+ + + + + + +

+ + + + + + +

+

+

+

+ + -

+ + -

+ + Benennung von Lebewesen, Gengenständen, Abstrakta

3. SUBSTANTIV 3.1. Genus, Numerus, bestimmter, unbestimmter, negierender Artikel 3.2. Kasus, Deklination Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv 3.3. Numerus, Pluralbildung 3.4. Substantivierung Partizip Präsens als Substantiv Partizip Perfekt als Substantiv Adjektiv als Substantiv 3.5. Valenz der Substantive 4. ADJEKTIV 4.1. Gebrauch des Adjektivs als Prädikat als Adverb als Attribut

+

+

+

+

+ + + + +

+ + + + +

+ + + + +

+ + + + +

+ + + +

+ + + +

+ + + +

+ + +

+ + +

+

+

+

+

Nominativ

+

+

+

Akkusativ

+

als Apposition

(eine Reise machen, zur Verfügung stehen)

+ + + +

(der, die, das, ein/e, kein/e)

(r Reisende) (r Angestellte) (r Kranke) Abhängigkeiten

Qualitätsverhältnisse, Meinung, + Gefallen/Mißfallen, + Charakterisierung (der Junge mit den langen + Haaren) +

+ +

4.2. Adjektivdeklination

+

185

+

+ +

(starker Kaffee, der starke Motor, ein starker Mensch)

Dativ Genitiv 4.3. Komparation 4.4. Valenz der Adjektive

+ + + +

+ + -

+ + + +

+ + +

+ + +

+ + +

+ + + Vergleich + Abhängigkeiten Quantitätsverhältnisse Rangverhältnisse, Reihenfolge + Quantitätsangaben + Datum, Reihenfolge + Mengenangaben

+ + + + + + + + +

+ + + + + + + + +

+ + + + + + + + +

+ + + + + + + + +

5. NUMERALIEN 5.1. Kardinalzahlen 5.2. Ordinalzahlen 5.3. Bruchzahlen 6. ADVERBIEN 6.1. Lokalangaben 6.2. Temporalangaben 6.3. Kausale Adverbien 6.4. Instrumentale Adverbien 6.5. Finale Adverbien 6.6. Modifikative Adverbien 6.7. Graduative Adverbien 6.8. Direktive Adverbien 6.9. Frageadverbien 7. PRONOMINA 7.1. Personalpronomen unpersönliches „es” am Satzanfang unpersönliches „es” als formales Subjekt 7.2. Possesivpronomen 7.3. Demonstrativpronomen 7.4. Interrogativpronomen 7.5. Indefinitpronomen undeklinierbar deklinierbar 7.6. Relativpronomen Nominativ, Akkusativ, Dativ Genitiv 7.7. Reflexivpronomen 7.8. Reziprokpronomen

Raumverhältnisse Zeitverhältnisse kausale Verhältnisse (damit, dadurch...) (dafür, dazu...) (anders, ebenso, gern...) (sehr) (daher, daran...) (woher, woran...)

+ + +

+ + -

+ + +

+ + +

(ich, ...) (Es freut mich...) (Es regnet. Es gibt...)

+ + +

+ + +

+ + +

+ + +

(mein, ...) (der, dieser, derselbe...) (wer, was, wie...)

+ +

+ -

+ +

+ +

(man, etwas, nichts...) (einer, keiner ...)

+ + + +

+ + +

+ + + +

+ + + +

(der, welcher, wo...)

+ + + +

+ + + -

+ + + +

+ + + +

+ + +

+ + -

+ + +

+ + +

+

-

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+

+

+

8. PRÄPOSITIONEN Präpositionen mit Akkusativ Präpositionen mit Dativ Präpositionen mit Akk. u. D. Präpositionen mit Genitiv 9. KONJUNKTIONEN Konjunktoren Subjunktoren Doppelkonjunktionen 10. PARTIKELN Modalpartikeln 11. WORTBILDUNG Grundlegende Wortbildungsregeln II. SYNTAX 1. SATZBAU, SATZRAHMEN 2. SATZGLIEDER 3. DER ZUSAMMENGESETZTE SATZ Nebenordnung Unterordnung Satzwertiger Infinitiv Verben mit zu + Infinitiv Verben mit Infinitiv

+ +

+

186

+

+

(sich...) (sich, einander...) Raum- und Zeitverhältnisse, Abhängigkeiten

(und, oder...) (dass, wenn, weil,...) (weder... noch, je... desto)

(hören, sehen, lernen, lassen, brauchen...)

4. SATZTYPEN Aussagesatz: Subjektsatz Objektsatz Fragesatz: direkt

+ + +

+ + +

+ +

+ +

+

indirekt

+

+

+

Aufrufesatz

+

+

+

Wunschsatz Irrealer Wunschsatz Relativsatz Konditionalsatz Konzessivsatz Komparativsatz Temporalsatz Finalsatz Kausalsatz Modalsatz Der indirekte Satz: Prädikat im Indikativ Prädikat im Konjunktiv I III. ÜBERGREIFENDE (MORPHOSYNTAKTISCHE) PHÄNOMENE 1. VERNEINUNG 2. KONGRUENZ

+ + + + + + + + -

+ + + + + + + -

+ + + + + + + + + +

+ -

+ -

+ +

+ +

+ +

+ +

Behauptung, Meinung, Bericht Informationen erfragen, + Entscheidungsfragen, Neugier, + höfliche Aufforderung Aufforderung, Befehl, + Mahnung + Wunsch + irrealer Wunsch + + Bedingungen. + Erlaubnis (obwohl) + Vergleich (als, wie) + Zeitverhältnisse + Ziele + Gründe benennen + (ohne dass, als ob) Indirekte Rede + -

+ +

2. Szókincs VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint A vizsgázó A vizsgázó A2: - megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben, B1: - megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével, - jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák, - a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt. B2: - megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról, - a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, - kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt. A vizsga szókincsének alapjául a mai német köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.

187

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A részletes követelmények felépítése és használata A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten. A vizuális kultúra középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó az általános műveltséghez szükséges vizuális ismeretek birtokában van, megfelelő jártasságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkezik mind a vizuális alkotás, mind a befogadás területén, mely alkalmassá teszi a mindennapi életben szükséges ismeretek felhasználására és azok képesség szintű alkalmazására. A vizuális kultúra emelt szintű érettségi vizsga követelményei - a tárgy iránt nagyobb érdeklődést feltételezve - a vizsgázónak középszintet meghaladó, komplexebb szakirányú ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, írja le a vizuális alkotás és befogadás területén. Az emelt szintű tudás az ismeretek mélysége - azaz összefüggések értelmezése, önálló alkalmazás, problémamegoldás - az alkotó képességek és alkotó gondolkodás magas szintű felhasználásának tekintetében arányosan növekszik a középszinthez képest. A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de a rajz és vizuális kultúra tantárgyból meghaladják azt. Az érettségivizsga-követelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, 11-12. évfolyamon az iskolának további - törvénybe foglalt - óraszámot kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára. A rajz és vizuális kultúra részletes követelményrendszer mindkét vizsgaszinten két fő részre tagolódik. Ez a két egység az alkotás és a befogadás tevékenységrendszerek követelményeinek elkülönülése.

Kompetenciák - A vizuális jelenségek megfigyelése, széles körű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. - A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése. - A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, sokrétű értelmezése, kritikus megítélése. - A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. - Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. - Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése. - A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése. - Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése. - Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. - Leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztása. - A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. - Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása, alkotói folyamat bemutatása.

A) ALKOTÁS 1. Vizuális eszközök TÉMÁK


Emelt szint 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv A pont, vonal, sík- és térforma, felület adott A vizuális nyelvi elemek adott technikának alapelemei technikának és adott célnak megfelelő és adott célnak megfelelő tudatos - Vonal használata. használata.

188

Legalább háromféle minőségű (különböző vastagságú, tónusú, karakterű) a választott eszköznek megfelelő vonal következetes használata szabadkézi rajzban. Modell alapján készített leképező jellegű Modell vagy elképzelés alapján sík- és - Sík- és térforma munkában sík- és térforma pontos térforma adott célnak (pl. formaredukció) visszaadása. megfelelő leképezése. Modell alapján készített leképező jellegű Modell alapján vagy emlékezetből készített munkában (rajz, festés, vegyes technika) leképező jellegű munkában (rajz, festés, - Tónus, szín legalább négy különböző tónusfokozat vegyes technika) legalább hat különböző következetes alkalmazása. tónusfokozat következetes alkalmazása. A megadott színek pontos kikeverése. A célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok A legmegfelelőbb térábrázolási módok - Tér kiválasztása. egyéni, kombinált alkalmazása. A kompozíciós eszközök tudatos 1.1.2. A vizuális nyelvi Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) alkalmazása a vizuális közlés, kifejezés és elemek viszonyai megfelelő kompozíció létrehozása. alkotás során. - Kompozíció, Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, (konstrukció) felület) történő kiemelés használata az felület) történő kiemelés tudatos használata - Kontraszt, harmónia értelmező ábrázolásban. a kifejező alkotások létrehozása során. Színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, Színharmóniák, színkontrasztok tudatos hideg-meleg, komplementer, magában való, alkalmazása tervezőmunka során. szimultán, mennyiségi, minőségi) használata. A vizuális nyelv eszközeinek használata A vizuális nyelv hatáselemeinek 1.1.3. Vizuális nyelv különböző kontextusban a kifejező jellegű jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi és kontextus munkákban. környezet megváltoztatásával). Az adott célnak legmegfelelőbb anyagok és Adott technika adekvát használata. 1.2. Technikák technikák kiválasztása. Szabadkézi rajz készítése egy további Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal. technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel). Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése - Festés szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és Összetettebb műszaki jellegű rajz - Kollázs szerkesztőeszközökkel. szerkesztése ceruzával, illetve a szükséges - Nyomtatás Festés akvarellel, temperával. szerkesztőeszközökkel. Kollázskészítés. - Makettezés, Legalább egy kézi sokszorosító eljárás modellezés (nyomtatás) alkalmazása (pl. papírmetszet, - További technikák linómetszet). Egy további szabadon választott technika Modell- vagy makettkészítés. Legalább két alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, szabadon választott technika alkalmazása. számítógép, vegyes technikák, kézműves Feliratkészítés egy további technikával (pl. technikák). betűvágással, számítógéppel). Feliratkészítés sablonnal. - Rajzolás

2. Tevékenységszintek TÉMÁK


Emelt szint

Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító arányok helyes megfigyelése és visszaadása.

Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó arányok pontos, részletekre kiterjedő megfigyelése és visszaadása. Ábrázoló jellegű rajzokban a részletek egymáshoz és az egészhez viszonyított

2.1. Ábrázolás, látványértelmezés 2.1.1. Formaértelmezés

- Arány

189

- Forma, alak, karakter

Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglalóforma, körvonal).

Egyszerű tárgyak formakapcsolatait - Szerkezet, felépítés, bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, működés szerkezeti vázlat).

arányainak helyes megítélése és visszaadása. Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó jegyek pontos megfigyelése és helyes leképezése. A formát meghatározó karakterjegyek pontos megragadása emlékezetből. Egyszerű szerkezeti összefüggéseket pontosan értelmező szabadkézi rajz készítése beállítás alapján és emlékezetből (pl. szerkezeti rajz, metszetrajz, folyamatábra).

Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása. Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű 2.1.2. Térértelmezés Tárgyak, objektumok egymáshoz ábrázolása szabadkézi rajzban és - Téri helyzetek viszonyított téri helyzetének pontos szerkesztéssel (pl. alaprajz, magyarázómegjelenítése látvány alapján két vagy közlő rajz) szöveges instrukciók alapján is. három dimenzióban. Látvány alapján tárgyak, objektumok Tárgyak, objektumok ábrázolása során a - Nézőpont ábrázolása során a nézőpont következetes nézőpont következetes megtartása megtartása. emlékezetből is. Beállítás alapján a fény-árnyék hatások A térmélység megjelenítése különböző - Térmélység segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. eszközökkel emlékezetből. szabadkézi rajzban, festéssel). Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban Geometriai térformák perspektivikus és választott térábrázolási rendszer axonometrikus rajzának megszerkesztése. következetes alkalmazása. Geometriai térformákból álló összetettebb Egyszerű beállításról a kétiránypontos beállítás vetületi rajza alapján az elképzelt - Térábrázolási perspektivikus ábrázolás szabályainak látvány szabadkézi rajzának elkészítése konvenciók alkalmazása szabadkézi rajzban. (térrekonstrukció). Beállításról vagy a látvány axonometrikus Adott cél érdekében a megfelelő képéből az adott tárgy vetületi rajzának térábrázolási rendszer kiválasztása és tudatos elkészítése (Monge-rendszerben) alkalmazása. szabadkézi rajzban. Beállítás vagy elképzelés alapján tárgyak testességének, plasztikus formáinak árnyalt érzékeltetése fény-árnyék hatások Beállítás alapján szín- és fényviszonyok 2.1.3. Színértelmezés segítségével. helyes visszaadása (pl. szabadkézi rajzban, - Szín- és fényviszonyok Beállítás vagy szöveges instrukciók festéssel). alapján adott szempontok szerint (pl. hideg-meleg kontrasztra épülő) színvázlat készítése. Egyszerű mozgás fázisainak értelmező 2.1.4. Mozgásértelmezés jellegű ábrázolása (pl. fázisrajz) szabadkézi rajzban. 2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Téri helyzetek szubjektív megjelenítése - Térviszonyok kifejező jellegű alkotásokban. Képi igényű kompozíció létrehozása Ornamentális és képi kompozíció - Kompozíció látvány, egy adott téma vagy önálló létrehozása látvány vagy elképzelés alapján. elképzelés alapján. A színek expresszív hatásának felhasználása kifejező jellegű munkákban. - Színhatás Adott cél érdekében (pl. adott hangulati hatás elérésének érdekében) adott színviszonylatok átalakítása.

190

Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok értelmezhető vizuális kifejezése síkbeli, térbeli alkotásokban, a kifejezési szándéknak Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhető megfelelő megjelenítésben. - Érzelmek vizuális kifejezése szabadon választott Elképzelt vagy gyűjtött képi elemekből (pl. vizuális formában. montázstechnikával) olyan képi kompozíció összeállítása, amely egy elvont gondolatot, hangulatot vagy lelkiállapotot fejez ki. Folyamat, történet bemutatása értelmezhető - Folyamat, mozgás, Rövid mozgóképi közlés, kifejezés képsorokban (pl. idő megtervezése (pl. képes forgatókönyv). képregény). Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz Kép és szöveg együttes alkalmazása adott viszonyított, a célnak megfelelő elrendezése hatás elérésének az érdekében (pl. adott képmezőben, hagyományos technikával amelyben a kép és a szöveg egymás hatását - Kép és szöveg vagy számítógéppel. erősíti vagy jelentését módosítja - pl. Adott tartalomnak leginkább megfelelő illusztráció, plakát, illetve képregény betűtípus és kompozíció kiválasztása. formájában). Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyarázó-közlő rajzokon). Nem vizuális természetű konkrét információk Szabadon választott, nem vizuális (pl. számszerű adatok: hőmérséklet- Vizuális információ természetű információk értelmezhető képi ingadozás, népességváltozás) értelmezhető, jellé (pl. embléma, piktogram) tömörítése. képi megjelenítése (pl. grafikonon, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban. Adott funkcióra egyszerű tárgy, csomagolás tervezése. A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése. Egyszerű tárgy elkészítése szabadon Adott funkcióra csomagolás tervezése. választott anyagból. - Tárgyak és Külső és belső terek különböző funkcióra A tervezési, megvalósulási folyamat környezet történő berendezésének, átalakításának dokumentálása. megtervezése. Adott tárgy, objektum, építészeti tér (felületének, formájának) átalakítása úgy, hogy annak más jelentése legyen, vagy más funkció betöltésére (is) alkalmas legyen - az elképzelés szemléltetése rajzban, festéssel, montázzsal.

B) BEFOGADÁS 1. Vizuális eszközök TÉMÁK


Emelt szint

1.1. Megjelenítés sajátosságai

- Vizuális nyelvi elemek

A képi, zenei, irodalmi alkotásokban A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb egyaránt előforduló adekvát eszközeinek (pont, vonal, sík- és térformák, kifejezőeszközök (szerkezet, motívumok, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi jelkép, ritmus) felismerése és párhuzamok motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben elemzése. betöltött szerepének ismerete és használata az A művészettörténet korszakaira jellemző, elemzés során. leggyakoribb kompozíciós formák és ezek kifejező hatásának ismerete.

191

A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének A legjellegzetesebb térábrázolási módok - Térábrázolási módok ismerete. lényegének ismerete és összehasonlítása az A térmélység-megjelenítés különböző elemzés során. módjainak ismerete. Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése szóbeli közlésekben is (pl. - Vizuális minőségek tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése) . A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. - Látványértelmezés nézőpont, arányok, képelemek egymáshoz való viszonya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. A színkontrasztok (fény-árnyék, hidegA színharmóniák, színkontrasztok (fénymeleg, komplementer, magában való, árnyék, hideg-meleg, komplementer, szimultán, mennyiségi, minőségi) - Kontraszt, harmónia magában való, szimultán, mennyiségi, lényegének ismerete. minőségi) felismerése. A kontrasztok kiemelő szerepének elemző vizsgálata konkrét példákon keresztül. A vizuális közlési, kifejezési eszközök jelentését meghatározó összefüggések - Kontextus kontextus - felismerése és használata, értelmezés, elemzés során. A vizuális közlés, kifejezés alábbi technikáinak leíró jellegű ismerete: grafika (magas-, mély- és síknyomás); festészeti technikák (táblakép és A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb falfestmény; mozaik, üvegablak); szobrászat 1.2. Technikák technikáinak felismerése. (kő, agyag, fa; fémöntési technikák). A vegyes technika lényegének ismerete. Az iparművészeti technikák felsorolásszerű ismerete és legalább egy technika részletes, leíró jellegű ismerete.

2. Tevékenységterületek TÉMÁK


Emelt szint

2.1. Vizuális kommunikáció Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális (álló- és mozgóképi) megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása. Kép és szöveg kölcsönhatásának elemző - Kép és szöveg vizsgálata. A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelő verbális - Vizuális információ értelmezése. A köznapi közlésekben (pl. műszaki rajz, folyamatábra) leggyakrabban előforduló vizuális információk értelmezése. A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuális, audiovizuális) A tömegkommunikáció jelentőségének, - Tömegkommunikáció eszközeinek, leggyakoribb formáinak működési hatásrendszerének ismerete. ismerete és megkülönböztetése. A legfontosabb médiakategóriák (nyomtatott - Médiakategóriák és elektronikus médiumok) kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete. - Folyamat, mozgás, idő

192

A mozgóképi kifejezés legfontosabb eszközeinek (montázs, kameramozgás, képkivágás, nézőpont, világítás, hang- és Fotóelemzés megadott szempontok szerint. képkapcsolat) ismerete. A fotó legfontosabb műtípusainak - Fotó, mozgókép A fotó képzőművészeti felhasználásának (emlékfotó, szociofotó, sajtófotó, ismerete. művészfotó) ismerete. A film műtípusainak ismerete (ismeretterjesztő, dokumentum-játékfilm, kísérleti film, reklám). Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése. 2.2. Tárgy- és környezetkultúra A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különböző korokból és kultúrákból - Forma- és Tárgyak elemzése során minél több származó tárgyak, objektumok (pl. épület, funkcióelemzés vizsgálati szempont alkalmazása. építmény) funkció- és formaelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása. A tervező-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, motívumgyűjtés, vázlatkészítés, A tárgytervezés szempontjainak ismerete - Tervezési folyamat modellezés, kipróbálás, tervdokumentáció- (funkció, ergonómia, anyag, készítés) ismertetése egy konkrét példán technika/technológia). keresztül. - Kézműves és ipari A tárgyi néprajz és a népművészet A kézműves és ipari tárgykultúra főbb tárgykultúra fogalmának ismerete. műfajainak, technikáinak ismertetése. Egy választott néprajzi tájegység A magyar népművészet legfontosabb - Népművészet életmódjának, tárgykultúrájának sajátosságainak ismerete. ismertetése. 2.3. Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és - Művészeti ágak alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete. A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós műfajainak - Műfajok (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajainak (mobil szobor, happening, videó, multimédia) ismerete. A művészet nagy stíluskorszakainak, A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, - Művészettörténeti expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt korszakok, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, stíluskorszakok irányzatok, pop art, konceptuális transzavantgard/posztmodern, valamint az művészet, transz-avantgard/posztmodern, Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, valamint az Európán kívüli kultúrák Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) közül India, Kína, Japán művészete és a jellemzőinek, összefüggéseinek ismerete és prekolunbián kultúrák) legfontosabb összehasonlító, elemző tanulmányozása. jellemzőinek ismerete. A modernizmus és a posztmodern lényegének ismerete. Adott műalkotások besorolása vagy Stílusjegyek alapján ismeretlen mű - Stílusjegyek csoportosítása stílusjegyeik alapján. meghatározása, besorolása.

193

- Alkotások és alkotók

A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása (lásd melléklet).

A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása és kormeghatározása évszázados pontossággal (lásd melléklet). Egy-egy szabadon választott hazai és külföldi kortárs alkotómunkáinak elemző bemutatása.

Műelemző módszerek ismerete és Megadott szempontok alapján műalkotásalkalmazása (pl. stílustörténeti, formaelemző vázlat (pl. a kompozíciót funkció, forma-tartalom, összehasonlító és szemléltető vázlat) készítése. ikonográfiái elemzés). A műalkotások létrehozásában szerepet A kontextus jelentőségének megértése és a játszó tényezők és összefüggések művészi értékek viszonylagosságának - A mű tárgyi és ismertetése (pl. kulturális környezet, felismerése. kulturális környezete megrendelői igény, alkotói beállítottság, Művész és közönsége kapcsolatának ismerete technikai feltételek). a fő művészeti korszakokban. - Műelemző módszerek

MŰTÁRGYLISTA A 435 tételből álló jegyzék az érettségi vizsga központi képanyagát tartalmazza. A befogadói ismeretek mérése során minden más, a listában nem szereplő alkotó, műtárgy, tárgy ismerete, konkrét felismerése nem követelmény. Bármely más műtárgy, tárgy is szerepelhet azonban a vizsgafeladatokban, abban az esetben, ha nem konkrét ismeret mérését szolgálja (pl. formaelemzés). Középszintű követelmény az alábbi listában szereplő, normál betűvel szedett alkotók ismerete, és/vagy az adott művek felismerése és elhelyezése a megfelelő művészettörténeti korban vagy kultúrában (lásd normál betűvel szedett ismeretek). Emelt szintű követelmény az alábbi listában szereplő, vastag betűvel szedett további alkotók ismerete, az adott művek felismerése és az adott műlistában szereplő művek kormeghatározása évszázados pontossággal (lásd vastagon szedett ismeretek). Abban az esetben, ha a listában szereplő tétel nem konkrét műtárgy (pl. egy Zsolnay porcelán) az adott tárgy meghatározó jegyei alapján a megfelelő kultúrában vagy korban történő elhelyezése a követelmény. A fotók, továbbá a népművészeti és az Európán kívüli kultúrák műtárgyai, tárgyai esetében emelt szinten sem követelmény a pontos kormeghatározás. Minden ismeret, ami az alábbi listában zárójelben szerepel, nem követelmény, csupán pontosító információ (lásd zárójel). A lista bizonyos elemei időről időre változhatnak, hogy a műtárgylista folyamatosan megújulva őrizze aktualitását. ŐSKOR 1. Stonehenge, bronzkor 2. Őskori lakóházak (pl. (Çatal-Hüyük, Jerichó, Harappa, Mohendzso-Daro), Kr. e. 6000 k. 3. Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum) 4. Lausseli Vénusz (kő dombormű), felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Franciaország) 5. Szegvár-Tűzkövesi „Sarlós isten”, újkőkor - Tiszai kultúra, (Szentes, Koszta József Múzeum) 6. Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (=MNM) 7. Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum Kr. e. 15 000 k. ÓKORI EGYIPTOM 8. Gizai piramisegyüttes - kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 2600-2500 k. 9. Ámon-Ré-templom, középbirodalom, Kr. e. XVI-XII. sz. Karnak 10. II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel 11. Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Párizs, Louvre) 12. Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 13. Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen - Charlottenburg) 14. Anubisz szobra, Tutenchamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 15. Echnaton fáraó családjával (kő dombormű), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen) 16. Medumi ludak (falfestmény), óbirodalom, Kr. e. 2550 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 17. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum) 18. „Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum) 19. Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 20. Bútorok Tutenchamon sírleletéből (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)

194

ÓKORI MEZOPOTÁMIA 21. Zikkurat, Kr. e. 2000 e. Ur 22. Lamassu (kapuőrző démon), Kr. e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen) 23. Babiloni Istaar kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen) 24. Alabástrom női fej Urukból, Kr. e. 2800 k. (Bagdad, Irak Múzeum) 25. Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum) 26. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre) 27. Sumér ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr. e. 2000 k. (London, British Museum) ÓKORI GÖRÖGORSZÁG 28. Knósszoszi palota, Kr. e. XVI. sz. Kréta 29. Mükénei fellegvár (kül.: Oroszlános kapu), Kr. e XIV-XIII. sz. 30. Parthenon - Pheidiasz, Kr. e. V. sz. Athén 31. Egy görög színház (pl. delphoi vagy epidauroszi színház) 32. Athéni akropolisz, Kr. e. 447-434. - kül. Niké-templom, Erechteion 33. Zeusz oltár, Kr. e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum) 34. Kurosz-szobor Athénból, Kr. e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum) 35. Mürón: Diszkoszvető, Kr. e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano) 36. Polükleitosz: Lándzsavivő, Kr. e. 450-440 k. (Nápoly, Museo Nazionale) 37. Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350-340. (Róma, Museo Vaticano) 38. Delphoi kocsihajtó, Kr. e. 470 k. (Delphi Múzeum) 39. Szamothrakéi Niké, Kr. e. 200 k. (Párizs, Louvre) 40. (Rodoszi Athanadórosz, Agészandrosz és Polüdórosz): Laokoón Kr. e. II. sz. (Róma, Museo Vaticano) 41. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bacchánsnők ábrázolással, Párizs, Bibliothčque Nationale) 42. Egy vörösalakos vázakép (pl. Orvietói kehelykratér Héraklész és társai, Párizs, Louvre) 43. Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr. e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen) ETRUSZK, RÓMAI 44. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr. e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia) 45. Colosseum, 70-90. Róma 46. Pantheon, 118-128 k. Róma 47. Vettiusok háza, I. sz. Pompei 48. „Vesta-templom”, I. sz. Róma 49. Római vízvezeték (pl. Segovia, Nimes) 50. Forum Romanum rekonstrukció 51. Traianus oszlopa, 110 k. Róma 52. Constantinus diadalíve, 312-315 k. Róma 53. Augustus szobra, I. sz. Róma 54. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino) 55. Egy római portrészobor (pl. Caligula, Brutus, Vespasianus, Constantinus) 56. A Misztérium villa falfestmény (egy részlete), Kr. e. I. sz. 2/3. KORAKERESZTÉNY 57. Santa Sabina, 422-432. Róma 58. San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna 59. Palotakápolna, 805. Aachen 60. Jó pásztor, mozaik, V. sz. Ravenna, Galla Placidia 61. Durrow-i Kódex, 7. sz. vagy a Kellsi kódex, VIII. sz. (Dublin, Trinity College) NÉPVÁNDORLÁS KORA 62. Galgóci tarsolylemez, X. sz. (MNM) 63. Nagyszentmiklósi kincs, 800 k. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 64. Sankt galleni kolostor tervrajza 830 k. (Sankt Gallen, könyvtár) 65. Szarmata korongos fibula, III. sz. (MNM) 66. Germán sasfibula, VI. sz. (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum) 67. Avar szíjvég (pl. klárafalvi - Szeged, Móra Ferenc Múzeum) 68. Fejedelmi szablya markolata (Attila kard) X. sz. (Bécs, Schatzkammer) 69. Honfoglaló magyarok öltözete, rekonstrukció (MNM) BIZÁNC 70. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly 71. San Vitale, 532-547. és mozaikjai, 574 k. Ravenna

195

72. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev 73. Nikopeia Istenanya, X. sz. (Velence, San Marco) 74. Trónoló Istenanya, 1280 k. (Washington, National Gallery of Art) 75. (Andrej) Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija) 76. Sztaurotéka, X. sz. (Limburg, Székesegyházi Kincstár) ROMANTIKA 77. Maria Laach, bencés templom, XI-XIII. sz. (Koblenz mellett) 78. Pisai dóm, XI-XIII. sz. 79. Pontigny-i ciszterci templom, 1140-1170. 80. Szt. Mihály-templom, 1033. Hildesheim 81. Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják 82. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva 83. Csempeszkopácsi plébániatemplom, XIII. sz. 2/2 84. Szent István szarkofágja, XI. sz. (Székesfehérvár, István Király Múzeum) 85. Háromkirályok dombormű, XII. sz. a pisai dóm bronzkapujáról 86. Maiestas Domini, 1123 k. Clemente apszisából (Barcelona, Katalán Múzeum) 87. Koronázási palást, XI. sz. (MNM) 88. Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale) 89. Magyar Szent Korona, XI-XIII. sz. (Parlament, Budapest) 90. Királyfej Kalocsáról, XIII. sz. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria = MNG) 91. Winchesteri biblia (H-iniciálé), 1150-1160. (Winchester, Cathedral Library) GÓTIKA 92. Párizsi Notre Dame, 1163-1250. 93. Amiens-i székesegyház, 1236-(1389) 94. Chartres-i székesegyház, 1194-1220. 95. Ca d’Oro palota, XV. sz. Velence 96. Cambridge-i King’s College Chapel 1446-1515. 97. Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága 98. Nyírbátori (ma) református templom, XV. sz. vége 99. Veleméri templom, XIV. sz. 100. Vajdahunyad vár, XV. sz. Vajdahunyad 101. Utolsó ítélet, XV. sz. 1/2. Kassa, Szent Erzsébet-templom északi kapuzata 102. Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm 103. Veit Stoss: Mária oltár, 1477-1483 k. Krakkó, Mária-templom 104. Kolozsvári Márton és György: Szent György, bronz, 1373. (Prága, Národni Galeri) 105. Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz. 106. Cimabue: Trónoló Madonna, XIII. sz. vége (Firenze, Uffizi) 107. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco) 108. Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 1323. (Firenze, Uffizi) 109. Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427. (Esztergom, Keresztény Múzeum) 110. M. S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508. kül. Mária és Erzsébet találkozása (MNG) 111. Lőcsei Pál: Lőcsei Szent Jakab-templom főoltára, 1508-1517. 112. Wilton diptichon, 1400 k. (London, National Gallery) 113. Avignoni Pietŕ, XV. sz. (Párizs, Louvre) 114. Limbourg fivérek: Május, Berry herceg hóráskönyvéből, 1410 k. (Chantilly, Musée Condée) 115. Magyar Anjou Legendárium, XIV. sz. 1/2 (Róma, Museo Vaticano; New York, Morgan Library; Szentpétervár, Ermitázs) 116. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchényi Könyvtár = OSZK) 117. Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Győr, Székesegyház) 118. Suki-kehely, XV. sz. közepe (Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár) 119. Az egyszarvú legendája, gobelinsorozat, (Párizs, Musée Cluny) 120. Szent László legenda, 1420-as é. (Kakaslomnic) 121. Muránói üvegtárgy (pl. Baldovierik esküvői edénye) XV. sz. (Murano, Üvegmúzeum) RENESZÁNSZ 122. Santa Maria del Fiore, 1296-1436. Firenze 123. (Filippo) Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, 1421 k. Firenze 124. (Benedetto) da Maiano - Cronaca: Palazzo Strozzi, 1498-1508. Firenze 125. (Donato) Bramante: Tempietto 1502-1505 k. Róma (San Pietro in Montorio kolostor)

196

126. (Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u. Vicenza mellett 127. (Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514-1550. Róma 128. Egy Loire menti reneszánsz kastély (pl. Chenanceaux, Chambord vagy Blois) 129. Vaszilij Blazsennij székesegyház, XVI. sz. Moszkva 130. Budai vár és királyi palota, XIV-XVI. sz. és XVIII. sz., XIX-XX. sz. 131. Visegrádi királyi palota, XIV-XV. sz. 132. Bakócz-kápolna, 1506-1507. Esztergom 133. Sárospataki vár, XVI-XVII. sz. 134. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é. 135. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447-1453 k. (Padova) 136. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence) 137. Michelangelo (Buonarotti): Pietŕ, márvány, 1498. (Róma, San Pietro) 138. Michelangelo (Buonarotti): Dávid, 1504. (Firenze, Accademia) 139. Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo-templom sekrestyéje) 140. Donatello: Dávid, 1430-1435. (Firenze, Museo Nazionale) 141. Visegrádi Madonna, 1480 k. (Visegrád, Mátyás Király Múzeum) 142. Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella) 143. Fra Angelico: Krisztus levétele a keresztről, 1437-1440. (Firenze, Museo San Marco) 144. Piero della Francesca: Krisztus ostorozása, 1470 k. (Urbino, Palazzo Ducale) 145. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi) 146. (Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery) 147. (Andrea) Mantegna: Pietŕ, 1506. (Milánó, Brera) 148. Leonardo (da Vinci): Utolsó vacsora, 1495-1497. (Milánó, Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriuma) 149. Leonardo (da Vinci): Szent Anna harmadmagával, 1498. (London, National Gallery) 150. Leonardo (da Vinci): Mona Lisa, 1503-1505. (Párizs, Louvre) 151. Leonardo (da Vinci): Vázlatok az emberalak tanulmányozásához vagy más tanulmányrajz 152. Raffaello (Santi): Esterházy Madonna, 1507-1508. (Budapest, Szépművészeti Múzeum = SZM) 153. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509-1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura) 154. Michelangelo (Buonarroti): Utolsó ítélet, freskó, 1537-1541. Vatikán, (Capella Sistina) 155. Giorgione: A Vihar, 1506 k. (Velence, Accademia) 156. Tiziano (Vecellio): Urbinói Vénusz, 1538. (Firenze, Uffizi) 157. (Benvenuto) Cellini: Sótartó, 1543. (Bécs, Hofmuseum) 158. Nyírbátori stallum, 1511. (MNM) 159. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery) 160. (Rogier) van der Weyden: Angyali üdvölet (Párizs, Louvre) 161. (Hugo) van der Goes: Portinari oltár, 1475 k. (Firenze, Uffizi) 162. (Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480-1485. (Madrid, Prado) 163. (Albrecht) Dürer: Önarckép, 1498. (Madrid, Prado) 164. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen) 165. (Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar, Múzeum) 166. ifj. (Hans) Holbein: (Jean de Dinteville és Georges de Selve) francia követek képmása, 1533. (London, National Gallery) 167. Id. (Pieter) Bruegel: Téli vadászat, 1565. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 168. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 169. El Greco: Krisztus az olajfák hegyén, 1579 u. (SZM) 170. (Angelo) Bronzino: Toledói Eleonóra, XVI. sz. vége (Firenze, Uffizi) BAROKK 171. Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma 172. (Lorenzo) Bernini: Szent Péter tér, 1656-tól Róma 173. (Francesco) Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane, 1667. Róma 174. (Jules Hardouin)-Mansart: A Versailles-i palota, 1678 u. 175. Melki bencés apátság, 1702-től 176. Drezdai Zwinger, 1711-1722. 177. Győri karmelita templom, 1721-1729. 178. Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fertőd 179. Santa Maria-templom, XVIII. sz. Mexikó 180. Fellner Jakab: Líceum 1764. Eger 181. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647-1652. (Róma, S. Maria della Vittoria)

197

182. (Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton plébániatemplom főoltára) 183. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 1618. (München, Alte Pinakothek) 184. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642. (Amsterdam, Rijksmuseum) 185. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A három kereszt (rézkarc), 1662. 186. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum) 187. (Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635-1636. (Madrid, Prado) 188. (Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656-1657. (Madrid, Prado) 189. Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665-1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 190. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo) 191. (Georges de) La Tour: A születés, XVII. sz. 1/2. (Rennes, Musée de Beaux Arts) 192. (Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése, 1691-1694. Róma, San Ignazio mennyezetfreskója 193. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712. (MNG) 194. (Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würtzburgi érseki palotából, 1753. 195. (Franz Anton) Maulbertsch: A pásztorok imádása, 1758. (Sümeg, r. k. plébániatemplom) 196. (Franz) Sigrist: A négy fakultás, 1781. Eger, Líceum 197. Chippendale bútorok 1740-1780. (pl. könyvszekrény vagy szék fonadékos háttámlával) KLASSZICIZMUS 198. British Museum, 1823-1844. London 199. Péchy Mihály: Nagytemplom 1805-1821. Debrecen 200. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837-1847. Budapest 201. Hild József: Főszékesegyház, 1839-1856. Esztergom 202. (Antonio) Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, 1789-1805. (Bécs, Augustinerkirche) 203. Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820-1822. (MNG) 204. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre) 205. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre) 206. Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG) 207. Egy Wedgwood kerámia a XIX. sz. elejéről (pl. váza, 1805. London, Victoria & Albert Museum) 208. Copf stílusú bútorok (pl. kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltözőasztal XVIII. sz. vége, Budapest, Iparművészeti Múzeum) ROMANTIKA, REALIZMUS 209. Parlament, 1840-1865. London 210. Kristálypalota 1851. - Londoni világkiállítás fotója 211. Operaház, 1860-1875. Párizs 212. (Alexander) Eiffel: Eiffel-torony, 1889. Párizs 213. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859-1865. Budapest 214. Ybl Miklós: Operaház, 1875-1884. Budapest 215. Steindl Imre: Országház, 1885-1894. Budapest 216. A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom (Mátyás-templom), XIII-XV. sz. - 1874-1896. Schulek Frigyes - restaurálás 217. (Francois) Rude: Marseillaise, 1836. Párizs 218. Izsó Miklós: Táncoló paraszt, terrakotta, 1870. (MNG) 219. (Fancisco) Goya: 1808. május 3. 1814. (Madrid, Prado) 220. (Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle) 221. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818-1819. (Párizs, Louvre) 222. (William) Blake: A teremtő, 1826. (Manchester, Whiteworth Gallery) 223. (Eugčne) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre) 224. (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery) 225. (Pavel Andrejevics) Fedotov: Leánykérőben, 1848. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija) 226. (Gustave) Courbet: Bonjour Monsieur Courbet, 1854. (Montpellier, Musée Fabre) 227. (Jean-François) Millet: Kalászszedők, 1857. (Párizs, Louvre) 228. (Ilja) Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. (Szentpétervár, Russzkij Muzej) 229. Borsos József: Nemzetőr, 1848. (MNG) 230. Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859. (MNG) 231. Székely Bertalan: Egri nők, 1867. (MNG) 232. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG) 233. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. (MNG) 234. Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. (MNG)

198

235. Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG) 236. Zichy Mihály: Illusztráció a „Hídavatás”-hoz, 1877 u. (MNG) 237. Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896. (MNG) 238. Lotz Károly: A zene apoteózisa, 1883-1884. (Budapest, Operaház mennyezetképe) IMPRESSZIONIZMUS, POSZTIMPRESSZIONIZMUS 239. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre) 240. (Edouard) Manet: Claude Monet csónakműtermében fest (A bárka), 1874. (München, Neue Pinakothek) 241. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre) 242. (Edgar) Degas: Balettiskola, 1874. (Párizs, Louvre) 243. (Auguste) Renoir: A Moulin de la Galette, 1876. (New York, J. H. Whitney Gyűjtemény) 244. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884-1886. 245. (Paul) Cézanne: Mont-Sainte-Victoire, 1885-1887. (London, Courtauld Institute) 246. (Paul) Cézanne: Csendélet korsóval és gyümölcsökkel, 1887-1895. (Oslo, Nationalgalerie) 247. (Vincent) van Gogh: Önarckép, 1890. (Párizs, Jeu de Paume) 248. (Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller Gyűtemény) 249. (Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők) 1892. (Drezda, Gemaldegalerie Neue Meister) EKLEKTIKA, SZECESSZIÓ, SZIMBOLIZMUS 250. (William) Morris-(Philip) Webb: Vörös ház, 1859. London 251. (Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona 252. (Victor) Horta: Tassel-ház, 1892-1893. Brüsszel 253. (Charles Rennie) Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1898 k. 254. (Joseph-Maria) Olbrich: A bécsi szecesszió épülete, 1898-1899. Bécs 255. Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899-1902. Budapest 256. Schikedanz Albert: Szépművészeti Múzeum, 1899-1906. Budapest 257. Kós Károly-Zrumecky Dezső: Madárház, 1908-1909. Budapesti Állatkert 258. Medgyaszay István: rákosmulyadi r. k. templom, 1910. 259. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum 260. Fadrusz János: Mátyás király emlékmű, 1895-1902. Kolozsvár 261. Mednyánszky László: Csavargófej, 1908-1910. (MNG) 262. (Edward) Burne-Jones: A rémfej, 1887. (Stuttgart, Staatsgalerie) 263. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek, 1895. (SZM) 264. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Jane Avril (litográfia), 1893. (Albi, Musée d’Albi) 265. (Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie) 266. (Edvard) Munch: Sikoly, 1893. 267. (Amadeo) Modigliani: Leányfej (Jeanne Hébuterne arcképe szemből), 1918. (Bern, mgt.) 268. Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892. (MNG) 269. Ferenczy Károly: Madárdal, 1893. (MNG) 270. Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1904. (MNG) 271. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG) 272. Csontváry Kosztka Tivadar: Taormina, (MNG) 273. Csók István: A keresztapa reggelije, 1932. (MNG) 274. Rippl-Rónai József-Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, 1912. Budapest 275. Thonet bútorok, 1851-től (pl. Thonet hajlított hintaszéktípusa 1860 vagy Thonet kerek ülésű standard széke, 1859. évi típus) 276. Henry van de Velde bútorai (pl. szecessziós szék és asztal 1895-ből) 277. A pécsi Zsolnay gyár egy tárgya a századfordulóról XX. SZÁZAD ELSŐ FELE 278. (Louis) Sullivan: Carson, Pirie és Scott áruház, 1899-1904. Chichago 279. (Peter) Behrens: Hoechst festékgyár, 1920-1925. Berlin 280. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925-1926. Dessau 281. (Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht 282. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run (Pennsylvania) 283. Hajós Alfréd: Margitszigeti Sportuszoda, 1930. Budapest 284. Molnár Farkas: Társasház, 1936. Budapest 285. (Maurice de) Vlaminck: A vörös fák, 1906. (Párizs, Musée National d’Art Moderne) 286. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs) 287. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art) 288. (Pablo) Picasso: Guernica, 1937. (Barcelona)

199

289. (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum) 290. (Jean) Gris: Kávéházi csomag, kollázs, 1914. (Ulm, Museum) 291. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art) 292. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art) 293. (Marcel) Duchamp: Forrás, 1917. (elveszett) 294. (Franz) Marc: A kék ló, 1911. (München, Lenbachhaus) 295. (Constantin) Brancusi: Alvó Múzsa, 1916. (Párizs, Musée d’Art Moderne) 296. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény) 297. (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon) 298. (Kazimir) Malevics: Vörös négyzet, 1914. (Szentpétervár, Russzkij Muzej) 299. (Piet) Mondrian: Kompozíció: Szürke struktúra színes síkokkal, 1918. (Zürich, Max Bill Gyűjtemény) 300. (Man) Ray: Lautréaumont mondásának illusztrációja, a Minotaure folyóiratból, 1933. 301. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art) 302. (René) Magritte: A szóhasználat I. Ez nem pipa, 1928-1929. (New York, mggy.) 303. (Méret) Oppenheim: Prémes csésze, 1936. (New York, Museum of Modern Art) 304. (Salvador) Dali: A polgárháború előérzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art) 305. Nemes Lampérth József: Háttal álló női akt, 1916. (Budapest, MNG) 306. Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) 307. Moholy-Nagy László: Fényrekvizítum, 1922-1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe Museum) 308. Szőnyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Szőnyi Múzeum) 309. Bernáth Aurél: Tél, 1929. (mgt.) 310. Derkovits Gyula: Viharban, 1931. (mgt.) 311. Medgyessy Ferenc: Anya, 1932. (MNG) 312. Vajda Lajos: Ezüst gnóm, 1940. (MNG) 313. Egry József: Napfelkelte, 1940. (MNG) 314. Bauhaus-ban tervezett tárgy (pl. Brauer Marcel: „funkcionalista” szék 1922 vagy csőszék 1926) A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE 315. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955. 316. (Alvar) Aalto: Községháza, 1949-1953. Säynätsalo 317. (Pier Luigi) Nervi: Sportcsarnok, 1956-1957. Róma 318. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946-1958. New York 319. (Tange) Kenzo: Olimpiai csarnokok, 1964. Tokio 320.(Renzo Piano - Richard Rogers): Pompidou központ, 1971-1977. Párizs 321. (Friedrich) Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980-1982. Bécs 322. Makovecz Imre: A Művelődés Háza, 1976-1982. Sárospatak 323. (Marino) Marini: Ló és lovas, fa, 1949-1950. (Zürich, Krayenbühl Gyűjtemény) 324. (Alberto) Giacometti: Az erdő (bronz), 1950. (Duisburg, Wilhelm Lehmbruck Gyűjtemény) 325. (Henry) Moore: Kétrészes fekvő alak (bronz), 1959. (művész tulajdona) 326. (Jean) Tinguely: Kerekeim, 1960-1961. (Budapest, Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum = Ludwig) 327. (Joan) Miro: A hold fala, kerámia, 1960. (Párizs, UNESCO Palota kertje) 328. Somogyi József: Martinász, 1953. (Dunaújváros) 329. Borsos Miklós: Madár tojással, 1968. 330. Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-ből, 1967-1968. (mgt.) 331. Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás) 332. Varga Imre: Radnóti, 1969. (Mohács) 333. (Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.) 334. (Jean) Dubuffet: Metafizikus, 1950. (Winnetka-Illinois, mggy.) 335. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt.) 336. (Jasper) Johns: Zászló narancsmezőben, 1957. (Köln, Wallraf Richart Museum) 337. (Roy) Liechtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher gyűjtemény) 338. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario) 339. (Rober) Rauschenberg: Turkey, 1965. (Darmstadt, Karl Ströher gyűjtemény) 340. Kepes György: Programozott fényjátékterv a bostoni kikötő számára, 1965-1967 341. (Victor) Vasarely egy op-art műve 342. (Nam June) Paik: Integrálzongora, 1958-1963. (Bécs, Museum Moderner Kunst) 343. (Frank) Stella: Lake City, 1960-1961. (Düsseldorf, Kunstmuseum) 344. (Allan) Kaprow: Háztartás, 1964. Happening (fotódokumentáció) 345. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965. 346. (Joseph) Beuys: Főáram, 1967. Darmsadt (akció fotódokumentáció)

200

347. Szentjóby Tamás: Hülő víz, 1965. (mggy.) 348. Keserü Ilona: Forma, 1969. (mgt.) 349. Kondor Béla: Rajz, 1969. (Győr, Kolozsváry gyűjtemény) 350. Lakner László: Mosoly, 1969. (Budapest, Kiscelli Múzeum) 351. Pauer Gyula: Pszeudo, 1970. (mgt.) 352. Christo: Völgyzáró függöny, 1970-1972. (Colorado) 353. Haraszty István: Kalitka, 1973. (Székesfehérvár, István Király Múzeum) 354. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.) 355. Erdély Miklós: Hűség, 1979. 356. (Cindy) Sherman: Cím nélküli állókép 48., 1979. 357. Ujházi Péter: Cirkusz, 1980. (Budapest, Ludwig) 358. Bak Imre: Ismert történet II., 1984. vagy Tao 1993. (Budapest, Ludwig) 359. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig) 360. ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig) 361. Mauer Dóra: Hommage ŕ Joseph Hoffmann, 1990. (Budapest, Ludwig) 362. (Barbara) Kruger: A tested csatatér, 1989. 363. Fehér László: Kútbanéző, 1989. (Budapest, Ludwig) 364. (Rebecca) Horn: Concert for Anarchy, 1994 e. 365. Németh Ilona: Elementáris objekt, 1996. 366. Gerber Pál: Te egy kiválasztott vagy, 1996. FOTÓ 367. (Eadward) Muybridge: Lovas fotók (1888 k.) 368. Moholy-Nagy László: Önarckép, (1922) 369. (Alexander) Rodcsenko: Telefonáló nő (1923) 370. (Man) Ray: Casati grófnő (1928) 371. Munkácsi Márton: Gyerekek (1928) 372. (Edward) Weston: Káposztalevél (1931) 373. (Andre) Kertész: Torzulás (sorozat), (1933) 374. (Henri) Cartier-Bresson:Vasárnap a Marne partján (1938) 375. (Robert) Capa: Kollaboránsnő Chartres-ból, (1944) 376. (Diane) Arbus: Vasárnap Brooklynban sétáló fiatal pár (1966) 377. (Richard) Avedon: Apám (1969 u.) 378. Escher Károly: Szénhordás MAGYAR NÉPMŰVÉSZET 379. Dél-dunántúli tornácos ház alaprajza (XIX. sz.-ból) 380. Alföldi kontyosház (XIX. sz.-ból) 381. Egy szabadtéri néprajzi múzeum (pl. Szentendre, Hollókő, Göcsej) 382. Ácsolt láda Nógrád megyéből, Budapest, Néprajzi Múzeum (= NM) vagy Délkelet-Dunántúlról (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) 383. Festett láda Komárom, Csongrád vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából) 384. Király Zsiga: Tükrös spanyolozással (XIX. sz.) (NM) 385. Egy sárközi, egy somogyi és egy baranyai szőttes (párnahéj, párnavég, abrosz vagy komakendő) (pl. a NM anyagából) 386. „Táblás”, vörös-fekete gyapjú szőttes Sóváradról (Románia) (Budapest, NM) 387. „Ábrahámos”, hímzett párnavég Csík megyéből (Románia) (NM) 388. Cifraszűr Békés vagy Hajdú megyéből (pl. a NM anyagából) 389. Női ködmön Somogy, Békés vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából) 390. Egy csákvári cserépedény (kásástál, nagytál vagy korsó) 391. Egy-egy cserépedény (tál, fazék, butélia vagy butykos) Hódmezővásárhelyről vagy Tiszafüredről 392. Miskakancsó Mezőcsátról (1848.) (NM) vagy Miskakancsó Mezőtúrról (NM) EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK 393. Sziklarajzok Tassziliből (Kr. e. IV. ée.) 394. Nagy Zimbabve (XIV-XV. sz.) (Mozambik) 395. Táncmaszk Elefántcsontpartról 396. Ősszobor Indonéziából (NM) 397. Húsvét-szigeti kőszobrok (Polinézia) 398. Auszráliai kéregfestmény (NM) 399. Vadkanmaszk fából (Melanézia) (NM)

201

400. Bábfigura (Wayang - Indonéziából) (NM) 401. „Nazca vonalak”, Kr. e. 200-Kr. u. 350. (Peru) 402. Machu Picchu, XVI. sz. (Peru) 403. A Nap piramisa, IV-IX. sz. (Teotihuacan) 404. Nagy Jaguár-templom (maja), 300-900. (Tikál) 405. Halotti maszk IV-V. sz. (Teotihuacan, Párizs, Musée de l’Homme) 406. A Nap Köve (azték naptár) XV. sz. (Mexico City, Nemzeti Antropológiai Múzeum) 407. Totemoszlop Északnyugat-Amerikából (Drezda, Museum für Völkerkunde) 408. Puebló, 350-1300. Mesa Verde 409. Cordobai nagymecset (IX-X. sz.) 410. Kászim pasa dzsámija (1543-1546. Pécs) 411. Királyfürdő (1566-1587. Buda) 412. Gül Baba türbéje (Buda) 413. Kethüda-dzsámi, minaret (VIII. sz. Eger) 414. Ladik imaszőnyeg, 6 oszlopos (XVIII. sz. Budapest, Iparművészeti Múzeum) 415. Korán-lap (Arany Toll kalligráfiája), (1186. Dublin, Ch. Beatty Könyvtár) 416. Nagy Sztúpa (Kr. e. III-I. sz. Szancsi) 417. A 26. adzsantai barlangtemplom belseje (640 k.) 418. Radzsarani-templom (XI-XIII. sz. Bhuvanesvar, India) 419. Szúrja a Napisten, kősztéle (XIII. sz.) 420. Buddha Sákjamuni fej Gandharából (himalájai pala) (II-III. sz. Budapest, Hopp F. Keletázsiai Múzeum) 421. Siva Nataradzsa - Táncoló Siva (bronz) (XII-XIII. sz. Amszterdam, Museum van Aziatische Kunst) 422. Lótuszvirágot tartó bódhiszattva (falfestményrészlet) (az 1. számú adzsantai barlangtemplomból, 600650 k.) 423. Rádzsput miniatúra (Krisna és Rádha a ligetben, XVIII. sz.) 424. Szteatitpecsételők az Indusvölgyi kultúrából (Új Delhi, National Museum) 425. Kínai Nagy Fal, Csin-dinasztia (Kr. e. VI-III. sz. 220-ig) 426. A „Tiltott város” - a pekingi császári palotaegyüttes részlete, a nagy csarnokkal, Ming- és Csing-korszak 427. Föld alatti folyosórendszer a kínai „cseréphadsereg”-gel (Csin-si Huang-ti császár sírjához), Kr. e. 220210. Lintong Hszian mellett 428. Temetkezési zászlókép selyem alapon (Ma-vang-tui 1. számú sír, Nyugati Hang-kor Kr. e. 206-Kr. u. 8.) (Peking, Neue archaeologische Funde in China) 429. Buddha és kísérői a Gyémánt szutrából (fametszet) (868.) (London, British Museum) 430. Csien-lung: Porcelándoboz pecsétfestéknek (XVIII. sz.) (Budapest, IM) 431. Hórjudzsi buddhista templom Arany Csarnoka (VII. sz.) (Nara) 432. Részletek Kacura Rikju császári villa tavaskertjéből a Sókintei nevű teaházzal (XVII. sz. e.) (Kioto) 433. Kamakurai Nagy Buddha-szobor (XIII. sz.) 434. Kacusika Hokusai: Déli szél és szép idő. A Fudzsijama harminchat képe sorozatból (1823-1829.) (Tokió, Heibonsha Publisher Ltd.) 435. No-maszk (XVI. sz.) (Tokió, Nemzeti Múzeum) SZAKKIFEJEZÉSEK Az alábbi szakkifejezés-lista a részletes vizsgakövetelmények részét képezi azáltal, hogy pontosítja, konkretizálja az ismeretek körét. Emelt szinten egyrészt bővül az elvárható szakkifejezések mennyisége, másrészt magasabb az elsajátítás szintje, ebből következően az emelt szintű követelmények magukba foglalják a középszintet. A normál betűvel szedett kifejezések a középszint, míg a vastag betűvel jelölt fogalmak az emelt szint ismeretanyagát képezik. Ezen belül az aláhúzás nélküli kifejezéseknél az ismeret felismerése, megértése a követelmény, míg az aláhúzással megjelöltek esetében az ismeret reproduktív felidézése, definiálása is szükséges. Azon fogalmak esetében amelyek dőlt betűvel kerültek megjelölésre, középszinten elegendő az ismeret felidézése, megértése, de emelt szinten elvárható az adott kifejezés reprodukálása is. A zárójelbe tett információ csak a pontosítást segíti. ábra ábrázoló geometria ábrázolási rendszer absztrakt absztrakt expresszionizmus absztrakt művészet

202

agora akadémizmus akció (műforma XX. sz.) akciófestészet akrilfesték akropolisz akrotérion akt akvarell alakos és arcos edény alaprajz alapsík alapszínek álboltozat alkalmazott grafika alkalmazott művészet alla prima” festésmód altemplom amfóra/ amphora amphiteátrum anamorfózis anatómia ankh jel angolkert animációs film animizmus antikva (tipográfia) antiművészet antropomorf anyagszerűség apátság apszis arány aranymetszés archaikus archetípus architektúra architráv archivolt árkád árnyalat arte povera aszimmetria áthidalások (építészet) atlasz (építészet) átlós kompozíció átrium áttört forma attribútum audiovizuális automatizmus (alkotói módszer) avantgárd művészet axonometria ballusztrád batikolás barokk Bauhaus bazilikális elrendezés békaperspektíva bélletes kapu

203

belsőépítész bidermeier body art boltív boltozat boronafal bordás keresztboltozat camera obscura Capitólium cinquecento ciszterna cizellálás (anyagmegmunkálás) colosseummotívum computer art csarnoktemplom csegelyeskupola csendélet csúcsfény csúcsív dagerrotípia DADA dekollázs dekoratívitás derített szín derítőfény design diagram diadalív diadém diaporáma diófapác diszharmónia díszlet dísztárgy dokumentumfilm dolmen dombormű dongaboltozat dór döféspont dramaturgia dzsámi ecsetrajz egyedi grafika egyiránypontos/centrális perspektíva egyméretű/izometrikus axonometria eklektika elektronikus grafika elektronikus médiumok életkép/zsánerkép ellenfény embléma emblematikus ábrázolás empire enfilade/anfilád enkausztika entázis enteriőr

204

environment (műforma XX. sz.) enyészpont/iránypont épületszobrászat éremművészet ergonómia értelmező ábrázolás ex libris experimentális film expresszionizmus expresszív fakszimile/hasonmás kiadás faktúra falfestészet falikép falkárpit famentes papír fametszet Fauves fazekasság fázisrajz fedőfesték fejléc (tipográfia) féloszlop fényjáték (műforma) fénykalligráfia fénykép fényreklám festékszín festészet festmény festői kifejezésmód fiatorony fibula figuratív művészet figyelemirányítás filmkocka filmmontázs filmtrükk filmvágás fix beállítás fixatív flash-back fluxus (műforma XX. sz.) folklór folyamatábra forgástest forgatókönyv formaelemzés formakarakter fórum fotóetűd fotógrafika fotogram főfény főhajó fotómontázs fotórealizmus fővonal (ábrázoló geometria) főszínek franciakert

205

freskó fríz frontalitás frottázs funkcionalizmus futurizmus gádorfal galéria (építészet) geometrikus absztrakció geometrikus forma gépállás (film) gesztusfestészet gobelin gótika görög kereszt graffiti grafika grafit (s)grafittó használati tárgy harangtorony happening hard-edge hevederív hideg-meleg kontraszt hieroglifa hímzés hiperrealizmus historizmus homloksík (ábrázoló geometria) homlokzat horizont horizontális elrendezés horror vacui hozzáadó/additív színkeverés hüposztil huszártorony ideográfia/ fogalom írás idol ikon ikonográfia ikonosztáz illusztráció illúzionizmus impresszió impresszionizmus informel iniciálé installáció intarzia interaktív művészet inzert ión ipari formatervezés iparművészet irányzat (művészeti) jel jelkép

206

jelmez jelzésszerű ábrázolás kalligráfia kálvária kamerába vágott (filmtechnika) kameramozgás kannelurák kánon kariatída karzat katakomba katalógus katedrális Kavallier axonometria kazettás mennyezet kelengyeláda kemogram kép-a-képben képes forgatókönyv képi egyensúly képi elem képkivágás képmanipuláció képmás képmező képregény képrögzítés képsík képsor képvers képzőművészeti műfajok kerámia kerengő keresztboltozat keresztelőkápolna kereszthajó kertművészet kétiránypontos perspektíva kétméretű/dimetrikus axonometria kevert nézőpontú ábrázolás kevert szín kézjegy kézművesség kiadványszerkesztés kiegészítő/komplementer színek kiemelés eszközei kifejezőeszköz kinetikus szobor kísérleti film kisplasztika kivonó/szubtraktív színkeverés klasszicizmus klasszikus klisé (nyomdatechnika) kockázás (film) kocsizás (film) kódex kollázs kolostor kolosszus

207

komplementer kontraszt kompozíció kompozíciós vázlat kompozíciótípusok konceptuális művészet konstrukció konstruktivizmus kontaktmásolás kontextus kontraposzt kontraszt kontraszt illúzió kontúr kópia koré korintuszi koronázási jelvények korongozás korpusz korstílus könyvművészet környezetalakítás környezetkultúra körplasztika közelkép (film) kránozás/daruzás kratér krétarajz kroki kubizmus kupola kurosz kurzív (tipográfia) kváderkő land-art lapdúc lapos dombormű latin kereszt látószög látványterv lavírozás (festőtechnika) layout lazúrozás legyezőboltozat leporelló lépték levegőperspektíva linómetszet litográfia/kőnyomás lizéna lokálszín lyukkamera madártávlat mandala mandorla manzardtető magas dombormű magasnyomás magában való kontraszt

208

magyarázó-közlő rajz mail-art makett manierizmus maratás (sokszorosító grafika) margó (kiadványszerkesztés) márkajel maszk maszkolás/kitakarás (fotó, film) masztaba matt mauzóleum máz (kerámia) média mediális művészet médium megaron mellékhajó mellékszín mellkép mélynyomás mélységélesség (fotó, film) menhir menóra mennyiségi kontraszt méretarány méretperspektíva merőleges vetítés (ábrázoló geom.) mérmű mesterséges forma metakommunikáció metopé metszet (grafika) metszetrajz metszősík minaret miniatúra minimal art minőségi kontraszt mintázás miskakancsó mobil (szobrászat) modellezés modern modernizmus modulor moire Monge-féle vetületi ábrázolás monokróm monolit monotípia montázs montázselv (film) monumentális festészet motívum mozaik mozgásfázis mozgókép multimédia murális technikák

209

műalkotás műelemzés műfény műleírás műszaki rajz műtárgy műtípus művészeti ágazat művészeti irányzat művészeti korszak művészeti technikák művészettörténet művészi ábrázolás nabis nagybányai festészet nagytotál (film) naiv művészet naturalizmus narrátor negatív forma negatív kép nemezelés neoavantgard neoimpresszionizmus népművészet néprajz nézetszerű ábrázolás nézőpont nonfiguratív művészet nyeregtető nyitott fedélszék nyitott forma nyomat nyomódúc nyomóforma nyomvonal (ábrázoló geometria) obeliszk objekt ókeresztény művészet olajfestés oldalpár (kiadványszerkesztés) oltár op art opeion optikai csalódás organikus építészet origámi oromzat ornamentika oszlopfő oszloptípusok önarckép önárnyék önkifejezés öntött szobor öntvény öntőforma összetett forma

210

ötvösművészet övpárkány palást (ábrázoló geometria) paletta pannó panoráma papírmasé papírmerítés papírmetszet papírnyomat papírplasztika papirusz párta (építészet) parafrázis paszpartu pasztell peplosz performance pergamen peripterosz perspektivikus ábrázolás pigment piktogram pilaszter pillér pillérköteg pilon/pülon piramis plakát plakett plán plasztika plasztikus plasztilin playback plein air pointillizmus pop art populáris porcelán porfesték portfólió portikusz portré poszter posztimpresszionizmus posztmodern pozitív forma predinasztikus prehisztorikus premier plán próbanyomat profil quatrocento rajzszén rajzfilm raszter (nyomtatás) ready made

211

realizmus reflex rekeszzománc rekonstrukció relief reneszánsz reprodukció restaurálás retrospektív rézkarc rézmetszet riportfotó rizalit rokokó romanika romantika rövidülés rózsaablak sablon sajtófotó sámán sekrestye semleges szín sfumato síkbeli ábrázolás síkidom síknyomás sírkamra skurc snitt sokszorosító grafika sokszorosító technikák spanyolozás spektrum stilizálás stílus stílusirányzat stílusjegy struktúra strukturalizmus stukkó surlófény svenk szabadkézi rajz szabályos forma szabásminta szabásrajz számítógépes grafika szarkofág származtatás (ábrázoló geometria) szcenika szecesszió székely kapu szekkó/ secco szekond plan szekvencia (film) szénrajz szentimentalizmus szentély

212

szent kerület szépművészet szerigráfia/szitanyomat szerkesztőrajz szerkezeti rajz szfinksz sziluett szimbolizmus szimbólum szimmetria szimultán kontraszt színárnyalat színdinamika színreflex színérzet színharmónia színhőmérséklet színintenzitás színkontraszt színkör szinopszis (film) színperspektíva színskála színszimbolika szobor szoborfülke szobrászat szórt megvilágítás szökröny szőttes szövés szövőszék sztéle szubjektív nézőpont (film) szuperközeli plán szuprematizmus szürrealizmus szuszék táblakép tabló tagolatlan forma tájkép takarás tálas támív támpillér tanulmányrajz/ stúdium tapasztalati távlattan/ látszati ábrázolás tárgyanimáció tárgykultúra tasizmus technikai kép telített szín templomhajó temperafestés térábrázolási konvenció térhatás térillúzió térmélység

213

természetelvű ábrázolás természetes megvilágítás természeti forma térrétegek térszervezés tervezési folyamat tervrajz testbeszéd textil textilplasztika textúra tinta tipográfia tiszta szín tojástempera tollrajz tónus tónus/fény-árnyék kontraszt tornác totem totál (film) többnézetű ábrázolás tömegkommunikáció tört szín transzavantgard transzformáció transzparencia trecento trifórium triglif tükrös tümpanon/timpanon tumulus tusrajz tűzzománc utókép vágás (film) vakárkád valőr varrottas vázakép vázlat vertikális elrendezés vetett árnyék vetítés (ábrázoló geometria) vetítősík (ábrázoló geometria) vetítősugár (ábrázoló geometria) vetület (ábrázoló geometria) vetületi ábrázolás videoművészet videoinstalláció virtuális valóság viselet vízfestés vízjel vizuális élmény vizuális képzelet vizuális kifejezőeszközök vizuális kommunikáció

214

vizuális költészet vizuális kultúra vizuális minőségek vizuális művészetek valuta vonalas rajz vonalminőségek vonalperspektíva zárt forma zikkurat zománcművészet zsinagóga zsindely

TESTNEVELÉS A részletes követelmények használata, felépítése A testnevelés középszintű érettségi vizsga azt tanúsítja, hogy a vizsgázó birtokában van a kerettantervben előírt és az iskolai kötelező órakeretében elsajátított ismereteknek, és azoknak a képességeknek, készségeknek, amelyek a testnevelés és sport prevenciós és egészségvédő céljait szolgálják. A testnevelés emelt szintű érettségi vizsga - a tárgy iránti nagyobb érdeklődést, esetleg a felsőoktatásba felvételi szándékot feltételezve - a vizsgázónak komplexebb szakirányú ismereteit, készségeit és képességeit méri a testkultúra területén. Az emelt szintű érettségi vizsga hangsúlyozottan kiemeli az ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését. Ebből következően a középszintű követelmények nélkülözhetetlenek az emelt szint eléréséhez, de az emelt szint bővül a követelmények mennyiségében és az elsajátítás mélységében.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) ELMÉLETI ISMERETEK TÉMÁK


Emelt szint 8 magyar olimpiai bajnok megnevezése Legalább 5 magyar olimpiai bajnok sportágával együtt. megnevezése sportágával együtt. Az adott év egy nemzetközi hazai 1. A magyar Egy, a választott helyi tantervben szereplő érdekeltségű eredményének ismerete a sportsikerek sportágban, az adott év hazai legfontosabb helyi tantervben szereplő sportágban. Az eredményeinek ismerete. olimpiai mozgalom feladata, tartalma (zászló, jelkép, jelmondat stb.). A testi fejlődés rövid jellemzése általános A serdülőkor testi fejlődésének 2. A harmonikus testi és középiskolás korban (magasság, testsúly, specialitásai. fejlődés iskolaérettség mozgásos cselekvések). Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek Tájékozottság bizonyítása az egészséges 3. Az egészséges értelmezése: rendszeres testedzés, optimális életmód kialakításához szükséges életmód testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki ismeretekben és összefüggésekben. egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. Az ügyesség és az ízületi mozgékonyság Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. 4. Testi képességek értelmezése. A képességek szerepe a teljesítményben.

215

A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés 1-1 szabad gyakorlati alapformájú órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyakorlat értelmezése testrészenként az gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére izomcsoportokra kifejtett hatásuk alapján. Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 5. Gimnasztika Társas, kéziszer- és szergyakorlatok 2-3 példa. jellemzői. Légzőgyakorlatok. Testtartásjavító gyakorlatok, A bemelegítés szerepe és kritériumai. A fizika törvényszerűségeinek érvényesülése a tanult atlétikai futó, ugró és dobó A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámokban. Ezek összehasonlítása versenyszámok ismerete és végrehajtásuk 6. Atlétika technikájuk, sebességük, lendületszerzésük és lényege. a végrehajtáshoz szükséges kondicionális képességek szempontjából. A tanult technikai elemek végrehajtásának és a A női és férfi tornaszerek ismertetése. segítségnyújtás módjainak ismerete. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. A talajgyakorlat és a tanult szergyakorlatok 7. Torna Segítségadás gyakorlásnál. elemeinek és elemkapcsolatainak megnevezése. Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak Az esztétikum szerepe a ritmikus 8. Ritmikus felsorolása, rövid bemutatása. gimnasztika és az aerobik gyakorlatokban. gimnasztika Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban. Alsó, felső tagozatos és középiskolás 3 páros és 1 csapat küzdőjáték felsorolása tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat és ajánlása különböző életkorú 9. Küzdősportok, küzdőjáték ismertetése és a választás gyerekeknek. önvédelem indoklása. A grundbirkózás szabályainak ismertetése. Az úszás higiénéjének ismerete. Egy úszásnem technikai végrehajtásának 10. Úszás Az úszás az ember életében. leírása. Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, összjátékkal kapcsolatos három testnevelési célfelületre történő továbbítással és az játék ismertetése. összjátékkal kapcsolatos testnevelési Egy választott sportjáték alapvető játékok ismerete, elemenként 1-1 játék. 11. Testnevelési és szabályainak ismertetése (pályaméretek, Két választott sportjáték alapvető sportjátékok játékosok száma, időszabályok, szabályainak ismertetése. Egy választott eredményszámítás, a labdavezetésre, a sportjáték támadó és védő játék támadásra és védekezésre vonatkozó lehetőségeinek bemutatása. szabályok). Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb A természetben végzett mozgások 12. Természetben szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, jelentősége és hatása az emberi űzhető sportok természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) szervezetre. Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.

B) GYAKORLATI ISMERETEK TÉMÁK


1. Gimnasztika

Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. A szabadon összeállított 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

216

Emelt szint Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással, ereszkedés függeszkedéssel állásba. A teljes feljutás minimum ideje: 9,7 s. Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig. Minimumidő: 8,5 s. A mászókötél hossza 5 méter.

Az adott iskolaévre érvényes kötelező 64 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. 2. Atlétika

Futások

Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: minimumidő: 9,8 s Fiúk: minimumidő 8,8 s 2000 méteres síkfutás Lányok: minimumidő: 10:30 perc Fiúk: minimumidő: 9:00 perc

Ugrások

A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható: Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm Fiúk: minimummagasság: 125 cm Távolugrás Lányok: minimumtávolság 330 cm Fiúk: minimumtávolság: 410 cm

Dobások

Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás (javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata) Lányok: minimumtávolság: 20 m Fiúk: minimumtávolság: 30 m. Súlylökés Lányok 4 kg-os súlygolyóval minimumtávolság: 5,5 méter Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval Minimumtávolság: 7,5 méter

3. Torna

Talajtorna

Szekrényugrás

Felemáskorlát

60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: minimumidő: 9,5 s Fiúk: minimumidő: 8,4 s 2000 méteres síkfutás Lányok: minimumidő: 9:20 perc Fiúk: minimumidő: 8:30 perc A kél ugrószámból egy választása kötelező. Magasugrás (flop- vagy hasmánttechnika) Lányok: minimummagasság: 115 cm Fiúk: minimummagasság: 140 cm Távolugrás választott technikával Lányok: minimumtávolság 380 cm Fiúk: minimumtávolság: 480 cm Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás

A talaj vagy a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás. Javasolt elemek: kézen átfordulások, billenések, összekötő elemek.

Lányok: minimumtávolság: 30 m Fiúk: minimumtávolság: 42 m. Súlylökés Lányok 4 kg-os súlygolyóval minimumtávolság: 7 méter Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval Minimumtávolság: 9 méter Diszkoszvetés Lányok: 1 kg-os diszkosszal Minimumtávolság: 20 méter Fiúk: 1,5 kg-os diszkosszal Minimumtávolság: 28 méter Gerelyhajítás Lányok: 600 g-os gerellyel Minimumtávolság: 20 méter Fiúk: 800 g-os gerellyel Minimumtávolság: 32 méter A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Lányoknál: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika választható. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát. Az adott iskolaévre érvényes kötelező gyakorlat bemutatása (lásd melléklet).

Lányok: Guggoló átugrás lebegőtámasszal 5 részes széltében felállított szekrényen vagy Egy tanult támaszugrás bemutatása. 110 cm magas lovon. Lányok 4 részes széltében, fiúk 5 részes Fiúk: Terpeszátugrás lebegőtámasszal 5 hosszában felállított szekrényen. részes hosszában felállított szekrényen vagy 120 cm magas lovon. 4 különböző elemből álló összefüggő Az adott iskolaévre érvényes kötelező gyakorlat bemutatása. gyakorlat bemutatása (lásd melléklet).

217

Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. 5 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, Az adott iskolaévre érvényes kötelező Gerenda hasonfekvés, leugrás. gyakorlat bemutatása (lásd melléklet). Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb. Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 s). Különböző elemekből álló kéziszergyakorlat Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje keringőlépés, fordulatok, szökkenő Ritmikus gimnasztika 60 s). hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, A kéziszer lehet: labda, karika, ugrókötél, lábemelések és lendítések, törzshullámok, szalag, buzogány. ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, Az adott iskolaévre érvényes kötelező Gyűrű zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás. gyakorlat bemutatása (lásd melléklet). Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb. 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, térd fellendülés, kelepforgás, alugrás Az adott iskolaévre érvényes kötelező Nyújtó Ajánlott elemek: malomfellendülés, nyílugrás gyakorlat bemutatása (lásd melléklet). stb. Az elemek alacsony vagy magas nyújtón is bemutathatóak. 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület támaszban vagy Az adott iskolaévre érvényes kötelező Korlát felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, gyakorlat bemutatása (lásd melléklet). kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb. A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egymenetes küzdelem hasonló testsúlyú társ 4. Küzdősportok, ellen. önvédelem Judogurulás előre. Egyik úszásnemből 50 métert, két másik úszásnemből 25-25 métert kell úszni A három tanult úszásnemből két választott szabályos rajtolással és fordulóval. úszásfajtát kell bemutatni. Az egyik A folyamatos és lendületes úszás növeli a úszásnemben 50 métert a másikban 25 5. Úszás teljesítmény értékét. métert kell úszni szabályos rajtolással és Vízből mentés előgyakorlata: a medence fordulóval. széléről beugorva az 5 m-re elhelyezett tárgy partra szállítása. 6. Testnevelési és Egy sportjáték választása kötelező. Két sportjáték választása kötelező. sportjátékok Kapura lövés gyorsindítás után: saját Kapura lövés gyorsindítás után: saját Kézilabda védővonalról indulva átadás a félpályánál védővonalról indulva átadás a félpályánál

218

álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kísérletből 1 eredményes kapura lövést kell végrehajtani. Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (3 kísérlet). Lányok: minimum 15 m. Fiúk: minimum 21 m. 7 méteres büntetődobás 5 kísérlet

Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes felugrásos kapura lövés passzív védő felett. 3 kísérletből 1 eredményes kapura lövést kell végrehajtani. Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (3 kísérlet). Lányok: minimum 20 m. Fiúk: minimum 28 m.

Félpályáról a középkörből indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal előtt álló Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a társnak, rövid csel után futás balra és a büntetővonal magasságában, az visszakapott labdával megállás bal láb elől. oldalvonalnál álló társnak, cselezés után Hosszú indulással megindulva labdavezetés befutás a kosár felé, a visszakapott labdával az adogató előtt, jobbkezes fektetett dobás. leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). A A gyakorlatot bal oldalra is végre kell gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. hajtani. A 3-3 kísérletből minimum 1 A 2-2 kísérletből a sikeresebb végrehajtást sikeres dobást végre kell hajtani. kell értékelni. Büntetődobás egy vagy két kézzel. Büntetővonal sarkánál elhelyezkedés 10 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kosárlabda alapállásban: rövid indulás után kell végrehajtani. egy leütés tempódobás. 3 kísérletből a legjobbat kell értékelni. Labdaemelgetés váltott lábbal. Lányok: minimum 4 db. Fiúk: minimum 8 db. 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő Labdaemelgetés váltott lábbal. kapu között szlalom labdavezetésből kapura Lányok: minimum 4 db. lövés 10 méterről, kis kapura. Fiúk: minimum: 10 db. 3 kísérletből egy sikeres találatot kell 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő végrehajtani. kapu között szlalom labdavezetésből Összetett gyakorlat - félpályáról indulva kapura lövés 10 méterről kis kapura. 3 labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre kísérlet. oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. 3 kísérlet. Kosárérintés folyamatosan fej fölé maximum Kosárérintés folyamatosan 3 méter magasság 2 méteres sugarú körben. fölé a falra. Kísérletek száma: 3 db. Kísérletek száma: 3 db. Minimumkövetelmény: 5 érintés. Minimumkövetelmény: 6 érintés. Alkarérintés folyamatosan fej fölé maximum: Alkarérintés folyamatosan 3 méter magasság 2 méter sugarú körben. fölé a falra. Kísérletek száma: 3. Kísérletek száma: 3. Minimumkövetelmény: 4 érintés. Minimumkövetelmény: 4 érintés. Nyitás bemutatása: választott technikával: 8 Felső egyenes nyitás bemutatása: 8 kísérlet. kísérlet. Minimumkövetelmény: 1 sikeres kísérlet. Minimumkövetelmény: 1 sikeres kísérlet.

SZAKSZÓ-, NÉV- ÉS FOGALOMTÁR Az alábbi szakkifejezések a részletes vizsgakövetelmények részét képezik azáltal, hogy pontosítják, konkretizálják az ismeretek körét. KÖZÉPSZINT 11-es rúgás aktív pihenés alakzatok - oszlop, vonal, kör alkarérintés álló- és térdelőrajt alsó egyenes nyitás - nyitásfogadás

219

átadás - egykezes, kétkezes mellső, kétkezes felső, pattintott büntetődobás Coubertein báró deformitás döntés edzésmódszer edzettség egészség egészséges életmód elhízás előkészítő gyakorlatok emelés emelkedés ereszkedés esztétikus mozgás fejelés fejlődések, szakadozások fektetett dobás fogások fordítás forduló gimnasztikai alapforma gurulás gyerekkor gyors indítás hajítás, vetés, lökés hajlékonyság hajlítás helyes légzés (mellkasi, hasi, teljes) ideális testsúly ízületi mozgékonyság járás (futás) megindítása, megállítása kapura lövések - beugrásos, felugrásos keringési rendszer kiindulóhelyzet kisiskoláskor kosárérintés küzdelem labdaátadások lábbal - lapos, félmagas, ívelt labdaérintések - belső, belső csüd, teljes csüd, külső csüd labdavezetés leengedés légzőrendszer lendítés lendületszerzés magasugrás - flop-, hasmánt-, átlépőtechnika magyar olimpiai bajnokok - legalább öt név ismerete mell-, gyors-, hátúszás motiváció mozgatórendszer nyitódás, zárkózás, igazodás, takarás nyújtás olimpiai játékok - ókori, újkori játékok passzív pihenés prevenció pulzus rajtolás rekreáció ritmikus gimnasztika szerek - kötél, labda, karika, buzogány, szalag serdülőkor

220

sérülés sikerélmény sorakozás szabadgyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszergyakorlatok (babzsák, labda, súlyzó, medicinlabda stb.) szabadrúgás - közvetett, közvetlen távolugrás - lépőtechnika, ollózótechnika teljesítmény terhelés természeti erők testedzés testfordulatok testi higiéné testnevelés - sport testtartás tornaelemek: állások, gurulások, fordulatok, ugrások, billenések, forgások, átfordulások, támaszugrások, lebegőtámasz, lendületek, fellendülések, támaszhelyzetek, leugrások, összekötő elemek tornaszerek - talaj, gerenda, felemáskorlát, ló, nyújtó, gyűrű, korlát, lólengés váltás védekezés - emberfogásos, területvédekezés EMELT SZINT a szervezet energiaszolgáltató rendszere akadályfutás akceleráció átadások - légátadás, horogátadás, egykezes oldalsó átadás átlövés autogén tréning bedobás biológiai életkor biológiai feltételek cselekvésbiztonság cselezés diszkoszvetés egyéni felelősség elemkapcsolatok ellenálló képesség elzárás-leválás értékrend feladás felső nyitás fordulatok genetikai adottságok gyakorlatok az izmok munkájának jellege szerint: erő-, nyújtó-, lazító-, ernyesztőgyakorlatok gyakorlatok testrészre, izomcsoportra kifejtett hatás szerint: nyak-, kar-, törzs- (has-, hát-, oldal-), lábgyakorlatok hármasugrás húzás irambeosztás iskolaérettség ismeret izomműködés jártasság kalapácsvetés kapustechnikák - kidobás, kirúgás, vetődés Kemény Ferenc képesség készség kinesztézia kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség)

221

koordinációs képességek (egyensúlyérzék, téri tájékozódóképesség, reakcióképesség, kinesztézis, gyorsasági koordináció, ügyesség) környezetkímélő tevékenység kudarckerülés kudarctűrés kultúra lábboltozat lelki higiénia les leütés megelőzés monotóniatűrés mozgáskészség mozgáskommunikáció mozgásműveltség nemi különbségek a testmozgásban nyugalmi pulzusszám olimpiai bajnokok - legalább 10 név ismerete olimpiai eszme, jelképek, bajnokok ortopédiai elváltozások önismeret pillangóúszás relaxáció rúdugrás sánc sikerorientáció stressz stretching szenvedélybetegségek - alkohol, drog, dohányzás tápanyagszükséglet társas gyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszergyakorlatok (babzsák, bot, súlyzó, homokzsák stb.) tempódobás terheléses pulzusszám terhelési tényezők (intenzitás, ismétlésszám, pihenőidő) testi nevelés testkultúra testnevelés védekezés - letámadás

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1. Források használata és értékelése TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Tudjon válaszolni a forrás tartalmára Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. 1.1. Történelmi vonatkozó egyszerű kérdésekre. törvény, levél, kiáltvány) alapján forrásokból (tárgyi, Tudja értelmezni a magyar és az egyetemes csoportosítani, meghatározni írásos stb.) információk történelem fontosabb szöveges forrásait, és jellemzőiket, megadott dokumentumok gyűjtése, megadott szempontok szerint tudjon a alapján bemutatni. következtetések forrás alapján egyszerű következtetéseket Legyen képes a forrás szerzőjének megfogalmazása megfogalmazni. szándékára, álláspontjára utaló

222

Legyen képes dokumentumokból, megadott megállapításokat tenni és azokat a forrás szempontok alapján korabeli társadalmi és és saját, ismeretei alapján indokolni. politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni. Megadott szempontok alapján tudjon információkat gyűjteni a forrásból, és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Tudjon különbséget tenni a múltban lezajlott események egymástól eltérő tartalmú leírásai Legyen képes különböző típusú források között. és saját ismeretei összevetésével egy Legyen képes megállapítani két azonos 1.2. Különböző típusú témáról összefoglaló ismertetést írni. tárgyú történelmi forrás közti tartalmi és forrásokból származó Tudja rekonstruálni és bemutatni az formai különbségeket, és tudjon egyszerű információk álláspontok és cselekedetek mögött feltételezéseket megfogalmazni a két forrás összevetése meghúzódó szándékokat korabeli források közti különbség(ek) okáról. (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, Legyen képes másodlagos és elsődleges naplók) segítségével. források tartalmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására. Legyen Képes képi források leírására, a Legyen képes karikatúrák vagy 1.3. Képi források (pl. nagy történelmi korszakok, korstílusok szimbolikus ábrázolások alapján a szerző fényképek, szerinti csoportosítására. álláspontját bemutatni. karikatúrák, plakátok) Tudjon megadott vagy saját maga által Legyen képes a képi forrásból merített megadott szempont kiválasztott képzőművészeti alkotásokat információkat saját ismereteivel összevetni, szerinti értelmezése felhasználni egy-egy történelmi korszak az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. sajátosságainak bemutatásához. Ismerje a térképes ábrázolás fontosabb sajátosságait (pl. színek, perspektíva, Különböző térképek összehasonlításával 1.4. A történelmi szimbólumok). tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. térképek felhasználása Tudjon egy történelmi eseménysort, etnikai, településszerkezeti, gazdasági) ismeretszerzéshez folyamatot történelmi térkép vagy bemutatni. térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni. 1.5. Információk Legyen képes statisztikai adatsorok, gyűjtése és Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, következtetések levonásagrafikonok, kronológiák, sematikus ábrák magyarázó ábrák alapján szöveges egyszerű statisztikai tartalmára vonatkozó állításokat elemzést készíteni. táblázatokból, megfogalmazni, következtetéseket levonni, Legyen képes szöveges forrás, adatsor diagramokból, egyszerű, rövid kifejtést igénylő kérdésekre alapján diagramot, grafikont, sematikus grafikonokból, válaszolni. ábrát készíteni. kronológiákból Legyen képes tényekre és Legyen képes forrásokban és 1.6. A tények és feltételezésekre példát hozni - megadott ismeretterjesztő szövegekben megjelenő feltételezések szempontok alapján - egyszerűbb tények és feltételezések önálló megkülönböztetése forrásokból és ismeretterjesztő megkülönböztetésére. szövegekből. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Legyen képes a tartalmi követelményekben 1.7. Társadalmi szereplő témákhoz kapcsolódó szemléltető ábrák viszonyok, kormányzati kiegészítésére. struktúrák vázlatos Legyen képes megadott kulcsszavak ábrázolása segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. 1.8. Annak bemutatása, Legyen képes megállapítani, hogy a szerző az hogy a vizsgált idézett dokumentum megírásakor a forrásban miként rendelkezésre álló (mellékelt) források közül tükröződik a szerző melyiket használhatta. személyes helyzete 1.9. A részletek iránti Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése érzékenység a források során megnevezni a történelmi háttérre utaló

223

feldolgozása és elemzése során 1.10. Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet 1.11. Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről

tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat. Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.

2. A szaknyelv alkalmazása TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Legyen képes a fontosabb történelmi fogalmakat meghatározás alapján 2.1. Történelmi Legyen képes a történelmi szakszókincset felismerni. fogalmak azonosítása, használni. Forrás alapján legyen képes Legyen képes az egy témához vagy korhoz helyes használata történelmi fogalmak meghatározására. kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni. Tudja, hogy bizonyos fogalmak (pl. rabszolga, gyarmat, vármegye) a különböző 2.2. A történelmi fogalmak történelmi korokban eltérő jelentéssel jelentésváltozásainak bírtak. Legyen képes e különböző ismerete jelentéseket források segítségével értelmezni.

3. Tájékozódás térben és időben TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Legyen képes a fontosabb történelmi 3.1. Történelmi Legyen képes vaktérképen bejelölt topográfiai neveket a vaktérképen bejelölt helyszínek azonosítása fontosabb történelmi helyszíneket pontokhoz vagy területekhez kapcsolni, és különböző térképeken azonosítani. alapvető ismereteket gyűjteni. 3.2. A földrajzi Tudjon példákat felsorolni arra, hogy a Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és környezet szerepe az földrajzi környezet hatással volt az egyes azokat indokolni a földrajzi környezetnek egyes történelmi történelmi kultúrák és államok az egyes civilizációk kialakulásában kultúrák és államok kialakulására. játszott szerepéről. kialakulásában 3.3. A történelmi Történelmi térképvázlat és más segédlet (pl. fejlődés során kialakult forrás, kulcsszavak, szempontok) alapján régiók bemutatása legyen képes jellemezni a korszak történelmi térképeken régióit. Tudjon történelmi térképvázlatot készíteni 3.4. Egyszerű történelmi Tudjon atlasz segítségével egyszerű vaktérkép és más források alapján térképvázlatok készítése történelmi térképvázlatot készíteni. történelmi jelenségek és eseménysorok bemutatására. Legyen képes a történelmi régiók, államok határainak változását indokolni. 3.5. A történelmi tér Legyen képes értelmezni és összehasonlítani az változásainak ismerete ugyanazon régiót, államalakulatot vagy népet bemutató, különböző korokat ábrázoló térképeket és térképvázlatokat.

224

Legyen képes a fontos történelmi eseményeket sorrendbe állítani, Legyen képes önállóan konkrét 3.6. Konkrét évszámokkal, nevekkel és helyekkel eseménysorokat bemutatni. történelmi események összekapcsolni. Legyen képes eseményhez vagy térben és időben való Legyen képes megadott segítséggel (pl. eseménysorhoz kapcsolódó adatokat elhelyezése térképvázlat, kronológiai tábla, forrás) táblázatba rendezni. konkrét eseménysorokat bemutatni. 3.7. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok Tudja a nagy történelmi korok és a kisebb Legyen képes a különböző történelmi elnevezésének és korszakok sorrendjét megállapítani, korszakokat több szempontból jellemezni. sorrendjének, valamint jellemzőiket felsorolásból kiválasztani. legfontosabb jellemzőinek ismerete Tudja felsorolásból kiválasztani az 3.8. Különbségek és Ismerje fel az egyetemes és a magyar egymáshoz kapcsolható jelentős magyar és egybeesések történelem felsorolt eseményeiből azokat, egyetemes történelmi személyiségek felismerése, amelyek időbeli közelség vagy valamilyen kortársait. értelmezése a összefüggés alapján egymáshoz Tudjon magyar történelmi eseményekhez világtörténet és a kapcsolhatók. egyetemes, egyetemes történelmi magyar történelem Tudjon kiválasztani jelentős magyar és eseményekhez magyar eseményeket legfontosabb egyetemes történelmi személyiségeket, akik rendelni időbeli közelség alapján (pl. eseményei között egymással kapcsolatban álltak. azonos év, évtized, helyszín). 3.9. Európa történetének Tudja az egyetemes vagy a magyar (az ókortól napjainkig) történelmet megadott szempontból többszempontú korszakokra felbontani (pl. gazdasági, korszakolása kulturális fejlődés, tudományos gondolkodás).

4. Eseményeket alakító tényezők feltárása TÉMÁK


4.1. A tanultak okok és Legyen képes a felsorolt történelmi következmények szerinti tényezők közül az okokat és a rendezése következményeket összekapcsolni.

Emelt szint Legyen képes történelmi események okairól és következményeiről feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni.

4.2. Annak bizonyítása, Legyen képes a különböző felsorolt hogy a történelmi Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi történelmi tényezők közül kiválasztani az eseményeknek általában eseménynek egyszerre több oka és adott történelmi esemény okait, több oka és következménye van. következményeit. következménye van 4.3. Különböző típusú okok Legyen képes a felsorolt történelmi okok, és következmények célok, következmények megadott szempontok megkülönböztetése, azok szerinti csoportosítására (pl. politikai, eltérő jelentőségének társadalmi, gazdasági). felismerése 4.4. A lényeges és Legyen képes a történelmi események, kevésbé lényeges Legyen képes alapvető történelmi összefüggések lényeges és kevésbé szempontok, tényezők események lényeges és kevésbé lényeges lényeges szempontjainak megkülönböztetése, elemeinek megkülönböztetésére. megkülönböztetésére. mérlegelése 4.5. Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi Tudjon feltételezéseket megfogalmazni szituációkban az egyes megadott forrás segítségével, hogy az emberek emberek nézeteit, nézeteit, döntéseit és cselekedeteit döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolhatja. élethelyzetük miként befolyásolja

225

4.6. Önálló kérdések megfogalmazása, Tudjon egyszerű kérdéseket Tudjon önálló kérdéseket megfogalmazni felvetése történelmi megfogalmazni történelmi események történelmi események okairól és események okairól és okairól és következményeiről. következményeiről. következményeiről 4.7. A változás és fejlődés közötti Példák kiválasztása a változás és a fejlődés Példák segítségével értelmezze a változás különbség értelmezése bemutatására. és a fejlődés közti különbséget. konkrét példákon Gyűjtsön példákat arra, hogy különböző 4.8. A különböző történelmi régiók fejlődése eltérő ütemű Mutassa be az egyes korszakok nagyobb történelmi régiók lehet. történelmi régiói közötti fontosabb eltérő fejlődésének Források segítségével ismerje fel a nagyobb különbségeket. bemutatása történelmi régiók közötti fontosabb különbségeket. 4.9. Aktuális események Megadott felsorolásból tudja kiválasztani Legyen képes valamely jelenkori esemény történelmi valamely aktuális esemény történelmi történelmi előzményeire vonatkozó előzményeinek előzményeit. állításokat megfogalmazni. bemutatása Legyen képes hasonló történelmi eseményeket (pl. háborúk, békekötések, forradalmak) 4.10. Történelmi megadott vagy önálló szempontok alapján analógiák megadott összehasonlítani. szempontok szerinti Legyen képes történelmi eseményhez megadott keresése, értelmezése szempontok szerint analógiákat keresni, választását indokolni. Legyen képes szabadon választott történelmi jelenségek változásait hosszabb időtávon végigkísérni. 4.11. Szabadon Legyen képes egy ország vagy régió történelmét választott példa szabadon választott szempontból hosszabb segítségével hosszabb időtávon keresztül bemutatni. időtávú történelmi Legyen képes a tanult történelmi korokat változások bemutatása sokrétűen (pl. társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, művelődéstörténeti szempontból) összehasonlítani. 4.12. A magyar történelem sorsfordító Hozzon példát arra, hogy a magyar történelem eseményeinek sorsfordító eseményeinek eltérő értékelései többszempontú léteznek. bemutatása 4.13. Személyek, Legyen képes történelmi események és Legyen képes források segítségével pártok, csoportok szereplők között kapcsolatot találni. történelmi szereplőknek az események szerepének fölismerése Legyen képes források segítségével alakulásában betöltött szerepét több egy-egy történelmi történelmi szereplőknek az események szempontból bemutatni. esemény alakulásában alakulásában betöltött szerepét bemutatni. 4.14. Annak megállapítása, hogy Legyen képes történelmi események okait, Legyen képes források alapján történelmi miként függhetnek össze következményeit megkülönböztetni. események okait, következményeit és a a történelmi események Legyen képes egyes fontosabb történelmi résztvevők szándékait összehasonlítani, a okai, következményei és események következményeit és a benne közöttük levő összefüggésekre rámutatni. a benne részt vevők részt vevők szándékait összevetni. szándékai 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint 5.1. Gazdaság, Legyen képes megkülönböztetni és Legyen képes több korszakon keresztül gazdaságpolitika, anyagi bemutatni a gazdaság egyes területeit (pl. végigvezetni a gazdaság változásait. kultúra ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra) az Tudja jellemezni a tulajdonviszonyokat, és

226

adott korban. bemutatni a gazdaság szereplőit az adott Jellemezze a termelési technikákat (pl. korban. nehéz eke, szövőgép) és technológiákat Tudja különböző szempontok alapján (pl. vetésforgó, textilmanufaktúra) az összehasonlítani az eltérő gazdasági adott korban. fejlődésű területeket (pl. centrum, Tudjon különbséget tenni a periféria). munkamegosztás különböző formái Legyen képes felismerni és jellemezni között. egyes korok meghatározó Ismerje fel a termelés új szervezeti gazdaságpolitikáját. Legyen képes a formáinak és társadalomformáló műveltségi viszonyok és a gazdaság hatásának kölcsönhatását. összefüggéseit értelmezni. Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban. Legyen képes felismerni és bemutatni a népesedési folyamatok főbb jellemzőit. Hozzon példát arra, hogy a politikai, társadalmi, etnikai és gazdasági viszonyok hogyan befolyásolják az egyes korszakokban Legyen képes feltárni és értelmezni a 5.2. Népesség, élők életmódját, mentalitását. felekezeti, társadalmi, politikai és település, életmód Ismerje fel és mutassa be az urbanizáció népesedési viszonyok kölcsönhatását. hatásait (életkörülmények javulása, környezetszennyezés). Legyen képes források alapján bemutatni az alapvető társadalmi csoportok (pl. nemesség, jobbágyság) életmódját (pl. lakás, öltözködés). Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérő szempontok (pl. műveltség, életmód, gazdasági helyzet) szerint. Legyen képes egy-egy kiemelkedő történelmi személy életútját bemutatni, Legyen képes értelmezni az egyén és a közösségformáló, társadalomalakító közösség érvényesülési (pl. katonáskodás, tevékenységét felismerni. hivatal) és érdekérvényesítési (pl. céh, Legyen képes főbb vonalakban bemutatni a pártok) lehetőségeit és korlátait a különböző helyi társadalom főbb jellemzőit (pl. történelmi korokban, helyzetekben. 5.3. Egyén, közösség, lakóhely, iskolai közösség kiemelkedő Tudja jellemezni a társadalmi viszonyokat társadalom személyiségei, eseményei). különböző szempontok alapján (pl. Legyen képes bemutatni a kisebb társadalmi mobilitás, társadalmi normák, közösségek és a többségi társadalom nyitottság, illetve zártság). együttélését, konfliktusait különböző Legyen képes értékelni különböző történelmi korszakokban (pl. nemzetiségi szempontok szerint egy-egy kiemelkedő kérdés, zsidókérdés Magyarországon, a történelmi személy életművét. romák integrációja hazánkban). Jellemezze a nemek történelmi szerepvállalását a különböző történelmi korokban. Ismerje a politikai érdekérvényesítés különböző formáit (pl. pártok, Legyen képes bemutatni adott parlamenti szakszervezetek, civil szervezetek). rendszerek működését és felépítését. Tudja ismertetni a többpárti 5.4. A modern Tudja bemutatni az általános, egyenlő és parlamentarizmus és az Ún. parlamenti demokráciák titkos választójogért folyó küzdelem váltógazdaság működését, az ellenzéki működése problémakörét egy konkrét példán pártok szerepét. keresztül. Legyen képes bemutatni a demokratikus hatalomgyakorlás, a hatalommegosztás és a hatalom-ellenőrzés eszközeit és módszereit. Tudja megnevezni és bemutatni a Legyen képes az egyes nagy történelmi 5.5. Politikai különböző államformákat. korokra jellemző néhány kormányzati intézmények, eszmék, Legyen képes a hatalmi ágakat struktúrát összehasonlítani. ideológiák megkülönböztetni, és az egyes ágak Legyen képes a kormányzás szintjeit

227

funkcióit, szerepét konkrét példákon keresztül különböző korokban bemutatni. Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemző néhány kormányzati struktúrát (pl. Magyarország kormányzása a XVI-XVII. században, a reformkorban, a dualizmus korában stb.) bemutatni. Tudja bemutatni a polgári demokratikus és totális rendszerek közötti különbséget.

5.6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

megkülönböztetni, és formáit különböző korokban (pl. központi kormányzati intézmények, helyi közigazgatás, megyék, városi önkormányzat) bemutatni. Legyen képes bemutatni az állam és az egyház viszonyának változásait különböző korokban. Ismerje az emberiség fejlődése során megfogalmazott korszakokat meghatározó eszméket, ideológiákat. Legyen képes a nemzetállamok kialakulásának történelmi körülményeit, jellemzőit bemutatni. Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, az egyes országok, szövetségi rendszerek közötti konfliktusok kiváltó okait, a konfliktusban részt vevők Legyen képes bemutatni egy-egy célkitűzéseit és az azokat lezáró politikai/katonai szövetségi rendszer békeszerződéseket. kialakulását, célkitűzéseit. Legyen képes egy-egy háborút bemutatni, a Legyen képes különböző korok jellemző háború kimenetelét meghatározó tényezőket hadseregtípusait jellemezni, a fegyverek elemezni. (pl. fegyvertípusok, fegyvernemek) Tudja mérlegelni a háborús terhek és fejlődését ismertetni. következmények (pl. vereség, Legyen képes a világ- és a magyar emberveszteségek, gazdasági kimerültség, történelem egyes sorsfordító csatáit (pl. növekvő hátországi elégedetlenség) hatásait Mohács, Waterloo, Sztálingrád) a hadviselő országokra. ismertetni, a győzelem és vereség okairól Legyen képes bemutatni a második állításokat megfogalmazni. világháború utáni döntő világpolitikai Érdekütközés és egyetértés az Európai folyamatokat és a nemzetközi Unióban konkrét példákon keresztül. együttműködés színtereit. Értse a globalizáció jelenségeit, és értelmezze a globális problémákat. Legyen képes értelmezni az európai integráció alapelveit.

B) TÉMAKÖRÖK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó - az adott témakörhöz rendelhető - tantárgyi követelményeivel. Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.

1. Az ókor és kultúrája TÉMÁK


1.1. Vallás és kultúra Az egyes civilizációk vallási és kulturális az ókori Keleten jellemzőinek azonosítása. 1.2. A demokrácia Az athéni demokrácia intézményei, kialakulása Athénban működése.

228

Emelt szint Egy folyam menti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban. Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam

1.3. A római köztársaság virágkora A hódító háborúk társadalmi és politikai és válsága, az Augustus principátusának jellemző vonásai következményei a köztársaság korában. egyeduralom kialakulása A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A görög tudomány egyes területeinek egy-egy 1.4. Az antik A klasszikus kor és a hellenizmus alkotója (történetírás, természettudományok, hitvilág, művészet, kimagasló kulturális emlékei. filozófia). tudomány A római építészet jelentős alkotásainak A római történetírás egy-egy jelentős alkotója azonosítása. (pl. Livius, Tacitus). A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. 1.5. A kereszténység A kereszténység történetének néhány kialakulása és A kereszténység főbb tanításai. állomása az ókorban (pl. páli fordulat, elterjedése üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat). 1.6. A népvándorlás, az A népvándorlás legfontosabb A Nyugat-római Birodalom bukása és a antik civilizáció mozzanatainak és résztvevőinek ismerete, népvándorlás. felbomlása térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok).

2. A középkor TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. 2.1. A feudális vár, majorság, jobbágytelek). társadalmi és A Frank Birodalom történetének főbb A mezőgazdasági technika fejlődésének gazdasági rend állomásai (pl. Poitiers, Verdun). néhány jellemző mozzanata jellemzői a X-XI. században. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, ferencesek). 2.2. A nyugati és keleti Az egyház politikai szerepe a nyugati Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb kereszténység kereszténységben. jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet). 2.3. Az iszlám vallás Az iszlám vallás kialakulása és főbb Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének és az arab világ; a tanításai. fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, világvallások A világvallások civilizációformáló szerepe. 732 Poitiers). elterjedése Egy középkori város jellemzőinek 2.4. A középkori bemutatása. A középkori céhes ipar bemutatása. városok A középkori kereskedelem sajátosságai. Az egyház szerepe a középkori Híres egyetemek Nyugat- és Közép2.5. Egyházi és világi művelődésben és a mindennapokban. Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), kultúra a középkorban A romantika és a gótika főbb stílusjegyei. az egyetemi oktatás jellemzői, a A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. skolasztika (Aquinói Szent Tamás). A humanizmus és a reneszánsz jellemzői (pl. 2.6. A humanizmus és A humanizmus és a reneszánsz főbb emberközpontúság, antik embereszmény) és a reneszánsz Itáliában jellemzői. fontosabb itáliai képviselői (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello). 2.7. Az angol és a A rendi állam kialakulása és működése francia rendi állam Angliában és Franciaországban. működése Az Oszmán Birodalom katonai 2.8. Az Oszmán rendszerének jellemző vonásai források Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és Birodalom alapján. társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, terjeszkedése Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb szpáhi, gyermekadó, janicsár). állomásai a XIV-XVI. században.

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 229

TÉMÁK


3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása

A magyar nép vándorlása térkép alapján.

Emelt szint A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források). Eltérő tudományos elképzelések a magyar őstörténettel kapcsolatban (pl. eredet, őshaza).

A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és A kalandozó magyarok képe a korabeli 3.2. A honfoglalástól az életmódja források alapján. forrásokban. államalapításig Géza fejedelemsége és Szent István Szent István törvényalkotó tevékenysége. államszervező tevékenysége. Az Aranybulla. Az új rend megszilárdulása Szent László és 3.3. Az Árpád-kor A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Könyves Kálmán idején. Béla idején. 3.4. Társadalmi és Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori gazdasági változások társadalom. Károly Róbert gazdasági reformjai. Károly Róbert, Nagy Zsigmond király külpolitikája (pl. a nyugati A magyar városfejlődés korai szakasza. Lajos, Luxemburgi egyházszakadás megszüntetése, a huszita Zsigmond idején kérdés kezelése, oszmánok elleni védekezés). Hunyadi János harcai a török ellen. 3.5. A Hunyadiak Mátyás király uralkodói portréja Mátyás király bel- és külpolitikája. intézkedései alapján. 3.6. Kultúra és Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti Mátyás király és a reneszánsz. művelődés emlékek felismerése.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint A nagy földrajzi felfedezések A kapitalista világgazdasági rendszer 4.1. A nagy földrajzi legfontosabb állomásai térkép alapján. kialakulásának kezdetei, a legfőbb felfedezések és Az Európán kívüli civilizációk hatása társadalmi és gazdasági folyamatok a következményei Európára és a gyarmatosítás. XVI-XVII. században Nyugat-Európában. A reformáció főbb irányzatai források Nagyhatalmi konfliktusok és vallási alapján (lutheránus, kálvinista). 4.2. Reformáció és ellentétek a koraújkori Európában (pl. A katolikus megújulás, az ellenreformáció katolikus megújulás francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves kibontakozása. háború). A barokk stílus jellemzői. 4.3. A kontinentális Az angolszász kapitalizálódás, a polgári abszolutizmus és a A francia abszolutizmus XIV. Lajos fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori parlamentáris korában. Angliában monarchia Az alkotmányos monarchia működése. Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai megszületése Angliában egyensúly a XVIII. században. Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori 4.4. A tudományos A felvilágosodás legjelentősebb természettudományok (pl. mechanika, newtoni világkép átalakulása, a gondolatai és főbb képviselői források fizika) és társadalomtudományok (pl. felvilágosodás alapján. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása.

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban TÉMÁK


5.1. A mohácsi csata A mohácsi vész és az ország részekre és az ország három szakadása. részre szakadása Végvári küzdelmek.

230

Emelt szint Összetartó és elválasztó erők a három országrészben (pl. törökök elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések

összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. 5.2. Az Erdélyi Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. Fejedelemség virágkora (pl. három nemzet, vallási tolerancia). A török kiűzésének kérdései és Zrínyi 5.3. A török kiűzése és A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. Miklós. a Rákóczi A szatmári béke. A spanyol örökösödési háború és a szabadságharc Rákóczi szabadságharc. 5.4. Magyarország a Demográfiai változások, a nemzetiségi Az udvar és a rendek viszonyának XVIII. századi arányok alakulása. alakulása. Habsburg Birodalomban Mária Terézia és II. József reformjai. 5.5. Művelődés, A hazai reformáció és a barokk kulturális Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései. egyházak, iskolák hatásai források alapján.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora TÉMÁK


Emelt szint A főbb irányzatok (pl. alkotmányos Az Emberi és Polgári Jogok monarchisták, girondiak), valamint Nyilatkozatának alapkérdései. képviselőik társadalmi és politikai Az alkotmányos monarchia válsága és elképzeléseinek összehasonlítása. bukása. A jakobinus diktatúra. A napóleoni háborúk fordulópontjai (pl. 6.2. A napóleoni Moszkva, Lipcse). háborúk és a Szent A nagyhatalmi együttműködés céljai és Szövetség Európája rendszere a bécsi kongresszus nyomán. A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) 6.3. A XIX. század jellemzői források alapján. eszméi A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és Az ipari forradalom eredményeinek (pl. 6.4. Az ipari forradalom néhány találmánya. városiasodás, demográfiai robbanás) és következményei Az ipari forradalom teremtette kibontakozása és egymásra hatása. ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 6.5. Nagyhatalmak és Az USA kialakulása és nagyhatalommá A szövetségi rendszerek kialakulásának katonai-politikai válása. okai az első világháború előtt. szövetségek a Németország nagyhatalommá válása. Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón A balkáni konfliktusok okai. századfordulón. Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és felfedezőinek 6.6. Tudományos, A második ipari forradalom alapvető bemutatása (pl. Benz, Edison, a technikai felfedezések, vonásainak bemutatása. robbanómotor, telefon). újítások és A technikai fejlődés hatása a környezetre A tudományos és technikai fejlődés hatása következményeik és az életmódra konkrét példák alapján. a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre. 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon TÉMÁK


7.1. A reformmozgalom A reformkor fő kérdései. kibontakozása, a Széchenyi és Kossuth reformprogramja. polgárosodás fő kérdései

231

Emelt szint A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése.

A magyar társadalom rétegződése és életformái. 7.2. A reformkori A korszak kulturális életének főbb A nemzeti érzés megerősödése a magyarság művelődés, kultúra jellemzői. és a nemzetiségek körében. A német, az olasz és ausztriai mozgalmak 7.3. A polgári A pesti forradalom eseményei. hatása a magyar szabadságharcra. forradalom Az áprilisi törvények. Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban. Ausztria és Magyarország közjogi A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok viszonyának alakulása. 7.4. A szabadságharc alakulása, a vereség okai. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa A Függetlenségi Nyilatkozat. szerepéről. 7.5. A kiegyezés A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez A kiegyezés megszületésének okai. előzményei és fűződő viták (pl. dunai konföderáció, A kiegyezés tartalma és értékelése. megszületése Kasszandra levél). Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, A’ polgári állam kiépülése Magyarországon közlekedés. (pl. közigazgatás, közegészségügy, 7.6. Gazdasági Budapest világvárossá fejlődése. iskolahálózat). eredmények és Az átalakuló társadalom sajátosságai. Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi társadalmi változások Nemzetiségek a dualizmus korában. törekvések. a dualizmus korában A cigányság helye a magyar A környezet átalakításának következményei társadalomban. (pl. vasútépítés, városfejlődés, iparosítás). 7.7. Az életmód, a Az életmód változásai a századfordulón. A tömegkultúra néhány jelensége tudományos és A magyar tudomány és művészet néhány Magyarországon (pl. divat, szórakozás, művészeti élet kiemelkedő személyisége. sport, sajtó). fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint 8.1. Az első Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú A hátország szerepe a háborúban. világháború jellege, hadviselés jellemzői. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a jellemzői; a Párizs A Párizs környéki békék területi, etnikai és béketárgyalásokon. környéki békék gazdasági vonatkozásainak elemzése. 8.2. A gazdaság és a A világgazdaság átrendeződése a háború A modern életforma néhány jellegzetessége társadalom új után. (pl. mozi, autó). jelenségei a fejlett A gyarmati világ szétesésének kezdetei (pl. A nők szerepének változása. világban India, Közel-Kelet). 8.3. Tekintélyuralmi Az olasz fasizmus jellemzői. rendszerek KözépTekintélyuralmi rendszerek bemutatása Európában és az olasz Közép-Európában és a Balkánon. fasizmus Az USA gazdasági fellendülése és 8.4. Az USA és az A világválság jelenségei, gazdasági és nemzetközi szerepe. 1929-33-as gazdasági társadalmi következményei. A válság kezelésének módjai egy adott válság országban (pl. USA, Nagy-Britannia). 8.5. A nemzetiszocializmus A náci Németország legfőbb jellemzői. hatalomra jutása és A totális állam kiépítése Németországban. A náci ideológia és propaganda. működési mechanizmusa 8.6. A bolsevik A bolsevizmus ideológiája. ideológia és a A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A bolsevik propaganda főbb jellemzői. sztálini diktatúra az A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika. 1920-30-as években 8.7. A második A szövetséges hatalmak együttműködésének A világháború előzményei, katonai és világháború elemzése. politikai fordulópontjai. előzményei jelentős Háborúellenes katonai és polgári A holokauszt. fordulatai erőfeszítések. 8.8. A hidegháború és Az ENSZ létrejötte, működése. Nyugat-Európa újjáépítése és a közös a kétpólusú világ Nemzetközi konfliktusok a hidegháború európai intézmények kialakulásának jellemzői idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). kezdetei.

232

A gyarmati rendszer felbomlása - a „harmadik világ” kialakulása. Gandhi erőszakmentes mozgalma. 8.9. A szocialista rendszerek bukása

A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.

A német kérdés.

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig TÉMÁK


Emelt szint A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai Az Oszrák-Magyar Monarchia mozgástere és intézkedései. 9.1. Az Oszrák-Magyar felbomlása. A tanácskormány uralomra kerülése, Monarchia felbomlása és Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai politikája, bukásának okai. következményei hatásai. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei. Politikai életpályák bemutatása és elemzése 9.2. A HorthyAz ellenforradalmi rendszer (pl. Bethlen István, Teleki Pál). Gazdasági rendszer jellege és konszolidációjának legfontosabb lépései. válság és radikalizálódás a belpolitikában jellemzői (Gömbös és kísérlete). A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jellemzői (pl. kultúrfölény, 9.3. Művelődési Társadalmi rétegződés és életmód a valláserkölcsi nevelés). viszonyok és az húszas-harmincas években. Tudomány és művészet főbb képviselői a két életmód világháború közötti Magyarországon (pl. Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla). Magyarország a náci birodalom árnyékában 9.4. A magyar A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai (pl. gazdasági és politikai kényszerek, külpolitika mozgástere, a két világháború között. kitörési kísérletek). alternatívái A területi revízió lépései. Kállay Miklós miniszterelnöksége. 9.5. Magyarország Magyarország háborúba lépése és Háborúellenes törekvések (pl. Magyar részvétele a részvétele a Szovjetunió elleni Történelmi Emlékbizottság, szárszói világháborúban harcokban. találkozó). Magyarország német megszállása és a 9.6. A német megszállás nyilas hatalomátvétel. Az antiszemitizmus és a zsidókérdés és a holokauszt A holokauszt Magyarországon (pl. Magyarországon. Magyarországon zsidótörvények gettósítás, deportálás).

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig TÉMÁK


Emelt szint A nemzetközi helyzet hatása a magyar 10.1. A szovjet A szovjet felszabadítás és megszállás. belpolitika alakulására 1945 és 1948 felszabadítás és Az ország háborús emberáldozata és anyagi között (pl. SZEB intézkedései, németek megszállás vesztesége. kitelepítése). 10.2. A határon túli A magyarság helyzetének főbb jellemzői a magyarság sorsa szomszédos országokban. 10.3. A kommunista Az 50-es évek jellemzői, a rendszer diktatúra kiépítése és működése a Rákosi-korszakban. Az elnyomás formái és „gépezete”. működése Életmód és mindennapok. Az 1956-os forradalom és szabadságharc A magyar forradalom nemzetközi 10.4. Az 1956-os kitörésének okai és főbb eseményei. jelentősége és összefüggései (pl. szuezi forradalom és A megtorlás megnyilvánulási formái, válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZszabadságharc áldozatai. ben). 10.5. A KádárA rendszer jellemzői a KádárA kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása rendszer jellege, korszakban. (pl. „gulyás- vagy fridzsiderkommunizmus”, jellemzői Életmód és mindennapok. három T).

233

A rendszerváltozás tartalma és 10.6. A rendszerváltozás következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség).

Magyarország a kilencvenes években (pl. jogalkotás, társadalmi változások vesztesek és győztesek).

11. A jelenkor TÉMÁK


Emelt szint A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia 11.1. A közép-európai felbomlása. régió jellemzői, A közép-európai régió sajátos problémái. Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek távlatai, a posztszovjet helyzete néhány országban (pl. Románia, rendszerek problémái Magyarország, Ukrajna). A „Hatok” Közös Piacától az Európai Unióig 11.2. Az európai Az Európai Unió legfontosabb (1957-1992), az integráció főbb állomásai. integráció története intézményei. Együttműködés és eltérő érdekek az unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. A fejlődő országok főbb problémái (pl. 11.3. A „harmadik A demográfiai válság társadalmi és népességnövekedés, szegénység, élelmezési és világ” gazdasági okai. adósságválság). 11.4. Fogyasztói A technikai civilizáció és a gazdasági társadalom; ökológiai A környezettudatos magatartás kulturális, növekedés hatása a természeti problémák, a gazdasági és politikai feltételei. környezetre. fenntartható fejlődés 1 .5. A globális világ A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, kihívásai és reklám). ellentmondásai

12. A mai magyar társadalom és életmód TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint Középszint Az emberi jogok ismerete és a 12.1. Alapvető jogegyenlőség elvének bemutatása. A szociális piacgazdaság jellemzői. állampolgári ismeretek Az állampolgári jogok, kötelességek. 12.2. Etnikumok és Nemzetiségek a mai magyar társadalomban nemzetiségek a magyar (pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). társadalomban A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, 12.3. A magyarországi egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció romák fogalma. A magyar alkotmányosság elemei (pl. a 12.4. A parlamenti A választási rendszer. A helyi konstruktív bizalmatlanság intézménye, demokrácia működése és önkormányzatok feladatai, szervezetei és népszavazás) és intézményei (pl. az önkormányzatiság működésük. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény). 12.5. Társadalmi, A magyar társadalom szerkezetváltozásai az gazdasági és Demográfiai változások Magyarországon elmúlt fél évszázadban. Magyarország demográfiai az elmúlt fél évszázadban. gazdasága és beilleszkedése az európai, változások illetve világgazdaságba.

234

Érettségi témakörök ANGOL NYELV I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK

Recommend Documents