Erdõszentgyörgyön. Figyelõ. Utópia a valóság határán. József Attila Jön a vihar. A tartalomból:

Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület

E rd õ s ze n t gyö rgy i Figyelõ IV. ÉVFOLYAM 32. - 33. SZÁM, 2005. JÚLIUS - AUGUSZTUS

MEGJELENIK HAVONTA 400 PÉLDÁNYBAN

10 OLDAL, ÁRA: 1 LEJ

József Attila Jön a vihar

Fotó: Székely Ferenc

Jön a vihar, tajtéka ében, haragos bírák feketében, villámok szelnek át az égen, mint fájó fejen a kínok, utánuk bársony nesz inog, megremegnek a jázminok. Almaszirmok - még ép a roncs ág igyekeznek, hogy szállni bontsák kis lepkeszárnyuk - mily bolondság! S ameddig az a lanka nyul, a szegény fûszál lekonyul, fél, hogy örökre alkonyul. Látogatás a hollóházi porcelánmúzeumba - Sátoraljaújhelyi napló - tudósítás az 5-6. oldalon

Utópia a valóság határán Az történt, amit várt, amire számított. Persze, persze ez teljesen természetes, hisz nála olyan, hogy esetleg vagy talán egyszerûen nem létezik. Nála nincs kérdõjel, csupán holt biztos evidencia. Nála a görbe vonalak is egyenesbe vágják magukat, ha Õ úgy akarja. Nála mindennek s mindenkinek pontos elõírás alapján kell mûködnie. A virágcserép pl. másodpercnyi pontossággal tudja, hogy mikor kell összetörnie. Az történt, hogy megunta a ciklikusságot, ami az évszakok váltakozásában érvényesül, nyomasztotta az ismétlõdésekbõl fakadó monotónia, mely sze-rinte gátat szab a fejlõdésnek, az elõrehaladásnak. Ezért programot dolgozott ki a rendszer átalakítására, úgy tervezte, hogy felszámolja az évszakokat, az azokhoz kötõdõ meteorológiai jelenségeknek teljes szabadságot biztosít. Így történhetett meg, hogy egyik nap kánikulai meleg tombolt, másik nap a folyók kiléptek medrükbõl, a harmadik nap a hirtelen jött hideg jégtengerré dermesztette a tájat. Az történt, hogy madárdalos, napfényes nyári napra ébredtem. Kitöröltem a szemembõl a rémálmot, megkönnyebbülten mosolyogtam meg a félelmet, a rettegést, a fenyegetettséget, a bizonytalanságot, mely az ablakon beáramló

Borzongásuk a nem remélt vád így adnak a kicsinyek példát, hogy fájdalmad szerényen éld át, s legyen oly lágy a dallama mintha a fû is hallana, s téged is fûnek vallana.

A tartalomból: Bio-magyar - töprengések nemzeti ünnepünk margójára 2. oldal

Ötéves a vadasdi Molnár Dénes képtár 3. oldal

Szociális gondozói központ Erdõszentgyörgyön 4. oldal

jólesõ meleg aurájában gyorsan tovaillant. Kávét fõztem, behoztam a friss újságot. Már a címlap cikkei mellbe vágtak: „Mérhetetlen pusztítás“, „Kiszámíthatatlan idõjárás“, „Az ország háromnegyede víz alatt“. Összehajtottam az újságot, megértettem, hogy az álom folytatódik. Mert ez nem lehet a valóság, ez csakis és kizárólag álom lehet. Nyilván, nyilván.

Vass

Sátoraljaújhelyi úti napló 5-6. oldal Hogyan tovább erdõszentgyörgyi közbirtokosság? 7. oldal

2 . oldal

Erdõszentgyörgyi Figyelõ

32. - 33. szám, 2005. július-augusztus

Bio-magyar

Magyarnak lenni

töprengések nemzeti ünnepünk margójára

A honfoglalás után nemsokára már létezett magyar állam. A keresztény Európának - tudatos elhatározással - több mint ezer esztendõvel ezelõtt váltunk részévé. Szent Istvánt Kr.u. 1000. körül koronázták királlyá. A kereszténység felvétele, az európai civilizáció értékeinek elfogadása, - köztük a latin betûs írás segített a megmaradásban. A magyar az egyetlen keletrõl érkezett nép, amelynek sikerült máig fennmaradnia Európának ezen a táján. A többiek, - hunok, besenyõk, kunok stb. - akik éppúgy ragaszkodtak a magukkal hozott szokásaikhoz, beolvadtak, nyelvük eltûnt. A magyar nyelv él. Számunkra nyelvünk a földünknél is nagyobb kincs, mert régebbi, és akkor is él, amikor a föld már nem a mienk. „Nem nyelvünk olyan, mint mi, hanem mi vagyunk olyanok, mint a nyelvünk.“ (Ravasz László) Szülõföldünk Erdély. Ez a titokzatos, varázslatos szó történelmet, legendát, álmot és valóságot egyszerre idéz. Táj, amelyet a maga egész szépségében meg kell õriznünk. És meg kell benne maradnunk magyarnak. Meg kell õriznünk beszédünk veretes dallamát, az alanyi és tárgyas ragozás csak ránk jellemzõ sajátosságát, az ikes igéket, a magánhangzó-illeszkedést - és nyelvünknek sok-sok szívünkhöz közelálló furcsaságát, amit a más nyelvû oly nehezen tanul meg. Ez az, amitõl nem tudunk, de nem is akarunk soha megszabadulni.(…) Magyarságunk bennünket összekapcsol. Földrajzi szempontból nehéz helyet választottak õseink, hiszen a történelem országútján sehol nem dúlt annyi viszály, nem folyt annyi ártatlan vér, mint tájainkon. De a megmaradásnak ma is feltétele egy olyan nemzet megléte, amely erõs akarattal rendelkezik, amely õrzi hagyományait, ápolja és szeretve õrzi nyelvét, amely képes önös érdekeit háttérbe szorítva összefogni a közösség érdekében. Mert a nemzeti összetartás, az egység érzése, ha el is szenderült olykor, de sohasem aludt el teljesen. Az isteni gondviselés a legválságosabb idõkben mindig küldött férfiakat, akik felébresztették a magyar lelkekben a szendergõ nemzeti öntudatot, amely aztán csodákat mûvelt. Ilyen öntudatébresztõként tekintsenek Sajó Sándor alábbi versére is.

Ha szétnézünk erdélyi és anyaországi magyarjaink „közéleti“ lelkiállapotán, alapvetõen kétféle nemzeti önérzettel találkozunk. Az egyik csoportban fõleg azokat találjuk, akiknek nem nagyon fontos magyarságuk. Nevezhetjük liberálisoknak, labancoknak, vagy baloldaliaknak, egy közös bennük: fontosabb a pénz, a nyomulás, a helyezkedés, a behódolás, mint a gyökerek, az elvek, az igazságok. Egyszóval hagyták lelküket korrumpálni, megvesztegetni, sõt el is adták harminc ezüstpénzért. A másik csoportba az ún. jobboldali magyar tartozik, aki bõszült k u r u c lázadóként, polgárként, bio-magyarként, felvilágosult értelmiségiként, nemzeti elkötelezettségbõl, naiv lelkesedésbõl állandóan ellenzéki, és támadással védekezik. Kinõtt az egyházból, nem elég rendszerbe foglalt hite és vallási közössége, neki több kell. Egyházmentes vallás, kereszténység-mentes õsmagyar táltos hit, Szûzanya-mentes Babba Mária és ultra-vadonatúj Szent Korona-tan, amely többet mond, mint az Evangélium vagy a Nyolc Boldogság. Az ilyen magyarok mindent megkérdõjeleznek, amit a „hivatalos“ egyház tesz, vagy tanít, persze jól jön az ökumenikus háttér, egy szoboravatás, vagy egy csíksomlyói búcsú, hogy ott kifejthessék, milyen rossz úton halad a nemzet. Mintha õk nem lennének ugyanannak az egyháznak felelõs tagjai (ugatja a kutya a vackát - szindróma). Eközben világhírû felfedezésként tálalják a(z azóta többször is megcáfolt) Da Vinci-kódot, a Kitalált Középkor-t, szívesen csámcsognak a békepapok és Vatikán-ellenesek hõstettein. A magyarkodó magyar szívesen énekli a Székely himnuszt, büszkén viseli a piros-fehér-zöld pántlikát és a Bocskai-zakót, és idegenbõl hazaszakadt honfitársainak úgy mutatja be a székelyeket, mint indiánokat a rezervátumban. De feltûnés nélkül, minden melldöngetést és szélsõséges „magyar“ világfájdalmat mellõzve él a hazában egy harmadik csoport is, akinek a világ legtermészetesebb dolga, hogy õt Isten magyarnak teremtette. Számára a kereszténység és a magyarság a két lába, amin áll. Egyfajta jó értelemben vett automatizmusban él, hiszen magyarságát (nyelvét, kultúráját, génjeit) õsein keresztül ajándékba kapta, hogy azzal és abból éljen. Mûvelje, fejlessze, gyarapítsa ez által környezetét is. Tudja jól, hogy csak azt vehetik el tõle, amit önként odaad. Tudja azt, hogy lehet egészséges, becsületes, evangéliumi életet élni kisebbségben is. Nem akar legyõzni senkit, élete nem a harcban vagy védekezésben merül ki, hiszen célja az örök üdvösség. Nem akar a világ választott népe lenni, nem bizonygatja állandóan, hogy magyar vagyok, ide figyeljetek, hanem teszi a dolgát. Hitben nevelkedik, házasságot köt, családot alapít, gyermeket vállal, magyarul olvas és imádkozik, fát ültet és közösségi életet él, ismeri a magyar zenét és szokásokat, szereti a borvizet és a bort; a világ felfedezését a szülõföldje felfedezésével kezdi. Otthon érzi magát itthon, nem engedi magát „elüldözni“ még a pénztelenség miatt sem, mert neki ide szól a küldetése. Leleményes és termékeny, képes pénzt „csinálni“ a saját munkája nyomán is, elfogadja az anyaországi testvér támogatását, de nem mások zsírjából vagy rovására él, nem finnyás és nem panaszkodik, hanem felismeri életében Isten kegyelmét. Igen, léteznek ilyen magyarok is. Õk azok, akik elõreviszik a nemzetet, akikben továbbra is megvalósul Isten velünk kapcsolatos terve, õk azok, akik Szent István királyban az életszentség példaképét látják, és ezt próbálják követni.

Sebestyén Péter

Gál Irén, Gyulakuta

Sajó Sándor Magyarnak lenni (Részletek) Magyarnak lenni: tudod, mit jelent? Magasba vágyva, tengni egyre - lent: Mosolygva, mint a méla õszi táj, Nem panaszolni senkinek, mi fáj. Borongni mindig, mint a nagy hegyek, Mert egyre gyászlik bennünk valami: Sokszázados bú, melyet nem lehet Sem eltitkolni, sem bevallani. Magányban élni, ahol kusza árnyak Bús tündérekként föl-fölsirdogálnak, S szálaiból a fájó képzeletnek Feketefényû fátylat szövögetnek És bút és gyászt és sejtést egybeszõve Ráterítik a titkos jövendõre… Rabmódra húzni idegen igát, Álmodva rólad: büszke messzi cél, S meg-megpihenve a múlt emlékinél, Kergetni téged: csalfa délibáb!... Csalódni mindig, soha célt nem érve, S ha szívünkben már apadoz a hit:

Rátakargatni sorsunk száz sebére Önámításunk koldusrongyait… - Én népem! múltba vagy jövõbe nézz: Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...

De túl minden bún, minden szenvedésen Önérzetünket nem feledve mégsem, Nagy szívvel, melyben nem apad a hûség, Magyarnak lenni: büszke gyönyörûség! Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, Mely itt reszket a Kárpátok alatt: Ha küszködõn, ha szenvedõn, ha sírva: Viselni sorsunk, ahogy meg van írva.


3 . oldal

In memoriam

Környékünk népi költõinek verseibõl

BANDI DEZSÕ 1919 - 2005

Anyám, anyanyelvem Anyám, anyanyelvem, ez a két szó drága, Tõlük származik a szavak szép világa. Bennük rejlik minden, ami kedves nekünk, Hisz édesanyánktól ered az életünk. Õ az a jó asszony, aki korán kelvén, Beszélni tanított édes anyanyelvén. Õ az a jó asszony, aki féltõ gonddal Figyelte beszédünk nagy aggodalommal.


Szent vagy én elõttem anyanyelvem, anyám. Szent vagy te elõttem, édes szülõhazám. Itt, hol bölcsöm ringott sok-sok ezer éve, Ahova megjöttem végre hazaérve. Szent ez a föld nekem, Erdély drága földje, A Kárpátok csúcsa, a Mezõség zöldje. Tisza, Duna tája, Szamos s az Olt képe, Szívemhez szövõdtél Maros szép vidéke.

Gyermekorunk álma, gyermekkorunk vágya, Kibomlott bennünk a szavak szép világa. Õseim szent vére tanúként jön velem, Édesanyánk ölén, hogy nagyra felnõttünk, Mit mûvelt, Uram, itt a történelem! Szabad szárnyalásban tõle elröpültünk. Az én házam tája sosem volt gazdátlan, Hazátlanok közt nem vagyok hazátlan. Szétszóródtunk itt-ott, országba – világba, Anyánk szép szavai nem szóltak hiába. Bota István Mert amikor beszélünk, õ él életünkben, Édes anyanyelve visszhangzik szívünkben.

Elhunyt egy nagy ember, aki a mi nemzedékünket is felkarolta. Az 1970-es években szorgosan újította fel a néphagyományokat, és tanította meg az elfelejtett értékeket. A mi ifjúkorunkban, az 50-es évek után az iskolában még tanítottak kézimunkaórákon a lányoknak varrást. Tanítónõink igyekeztek megismertetni a magyaros mintákkal, gondoltak arra, hogy a jövendõ asszonyok szép varrottasokkal tegyék hangulatosabbá otthonaikat. Megtanultuk, hogy az anyáinktól örökölt szép kézimunka örök érték, mert ami szép, az örökérvényû. Nyitott lélekkel fogadtuk hát Bandi Dezsõ tanár urat, amikor ellátogatott Erdõszentgyörgyre, és fáradtságot nem kímélve, igazi népnevelõként tanította meg nekünk a már-már feledésbe merült szebbnél szebb szedettes szõttesek és varrottasok mintáit. Így kaptuk tõle örökül mindazt a szépséget és igazi értéket, amelyet anyáink, nagyanyáink teremtettek meg évszázadok során. Megtanított bennünket az igazi népi mûvészet értékelésére, szeretetére. Megtanított idõst és fiatalt az igazi népi mûvészet példáját követve alkotni. Felbecsülhetetlen kinccsel ruházott fel bennünket, erdõszentgyörgyi asszonyokat. Idõs kora ellenére is tanított, vetette a magot, amely - reméljük - hosszú évekig hoz még termést. Bandi Dezsõ tanár úr eltávozott közülünk. Szegényebbek lettünk egy szülõföldjéhez, népéhez elszakíthatatlan szálakkal kötõdõ mûvésszel, népnevelõvel, akinek vidékünk nagyon sokat köszönhet. Köszönjük Tanár úr az életre szóló útravalót! Szekeres Margit Erdõszentgyörgy, 2005. július 5.

Ötéves a vadasdi Molnár Dénes - képtár Kétezeröt augusztus 5-én lett ötéves az eddig egyedülálló Molnár Dénes - képtár, amely nem sokkal a mûvész halála után jött létre Vadasdon, a mûvész szülõfalujában. Az alakulás - szervezés feltételeirõl már 2000 januárjában beszélgettem a mûvésszel. Molnár Dénes kész volt szülõfalujának adományozni 32 alkotását - festményeket, színes grafikákat, templomokról és várakról készített metszeteket rábízva ezeket a mûveket a mindenkori képtárirányitó gondviselésére. A 32 alkotás közül a legértékesebbnek a 12 darabból álló zodiákus Szûz sorozat festményeit tartom. Ezeket jó tíz nap alatt festette a magyarországi Kõteleken, 1997-ben. Ekkor már valószínû, érezte az alattomos és elkerülhetetlen vég közeledtét. A képtár megnyitása falutalálkozóval egybekötött ünnepség keretében zajlott, amelyen szép számmal megjelentek pályatársak Erdélybõl és Magyarországról. Jelen volt nagytiszteletû D. Dr. Csiha Kálmán püspök úr is, aki azon a napon igét hirdetett a

vadasdi templomban. Egy nappal korábban a makfalvi Nagy Pál Alkotótábor mûvészei a képtár beindításánál adtak jelentõs segítséget és tanácsot alulírottnak. Természetes, hogy a megnyitón õk is jelen voltak. A képtár megnyitásának a média is nagy teret szentelt. Ettõl a naptól kezdõdõen számos turista, alkalmi átutazó, faluba érkezõ látogató, rokon vagy mûvészetkedvelõ nézte meg a helyi Általános Iskola egyik üres termébe berendezett tárlatot. A vendégkönyv alapján megállapítható, hogy a magyar látogatókon kívül voltak amerikaiak, japánok, németek és természetesen az ország különbözõ részeirõl érkezõ románok is. A bejegyzések közül idézném Sütõ András 2002. augusztus 6-án írt sorait: „Molnár Dénes emlékét népének e m l é k e z e t é b e n Erdélyország Árpád-kori templomairól készült csodálatos grafikái is õrzik, hirdetik a magyar nemzet fiai számára.“ Vadasd, a mindössze 400 lelket számláló tiszta magyar falu mindig büszke lesz nagy szülöttjére. Oroszlán Sz. F.


4 . oldal


Szociális gondozói központ Erdõszentgyörgyön Városunkban 2005. január 24-én kezdte meg mûködését az otthoni szociális gondozói központ, amelynek célja segítséget nyújtani az egyedül élõ, idõs, beteg embereknek. Sajnos, egyre több ember marad magára idõs korára, és rokonok vagy támogatók nélkül kell elviselnie az öregkor betegségeit, megpróbáltatásait. A Kis-Küküllõ Kistérségi Társulás, a helyi tanács, a gyulafehérvári Caritas, valamint a svájci testvértelepülés összefogása hozta létre ezt a nagyon fontos intézményt. A központ egyelõre három dolgozóval tevékenykedik, amelybõl kettõ a Caritas alkalmazottja - Ponyori Júlia asszisztens és Máthé Judit szociális gondozó - egy pedig - Lupuj Magdolna - a helyi tanácsé. A helyi polgármesteri hivatal saját székházában biztosított 3 helyiséget a központ számára. Az egyikben mûködik az iroda, a másikat kezelõnek használják, a harmadik pedig raktárhelyiség. A központ alkalmazottai a szentgyörgyi és a bözödi idõs, beteg rászorulókat látják el. Az erdõszentgyörgyi központot szakmailag szakápolás vérnyomásmérést, vércukora gyulafehérvári Caritas tartja fenn, ennek szint-mérést, injekciózást, katéterezést, igazgatója Szász János, az Országos Caritas kötözést jelent. Ezekhez tudjuk biztosítani programszervezõje pedig Márton András. - a szükséges kötszert, injekciós tût, fecstudtuk meg az alkalmazottaktól. Közvetlen kendõt, székletzsákot stb. Ha mi végezzük az ápolást, mindezt ingyen biztosítjuk, a betegnek csak a gyógyszert kell megvennie. A szakápolást a családorvostól kapott ajánlás alapján végezzük el. Csak azt végezhetjük el, amit a családorvos vagy a szakorvos ráír az ajánlólapra. Tehát nagyon fontos, hogy a hozzánk fordulók rendelkezzenek ezzel az ajánlattal. Az felettesük a marosvásárhelyi megyei alapápoláshoz a fürdetés, borotválás, ételkiCaritas, amelynek vezetõje Koszta Piroska. hordás és egyebek tartoznak. A szakAz erdõszentgyörgyi gondozóközpont ápoláshoz szükséges anyagot a Caritas bizfelelõs vezetõje Ponyori Júlia. Nincsenek tosítja. Mindig bõségesen és pontosan alárendelve sem az egészségügynek, sem ellátják központunkat fogyóanyaggal. - Szolgáltatásaikért fogadnak-e el anyagi más helyi intézménynek. A Caritas nagyon jó anyagi hátteret biz- ellenszolgáltatást? - Pénzt a szolgáltatásért szi-gorúan tilos tosít a munkájuk számára. Érdeklõdtünk arról is, hogy milyen a elfogadnunk. Ha elvállaltuk a munkaprogramjuk. Ponyori Júlia tájékoz- beteg felügyeletét, mindent tatott arról, hogy napi 8 órát dolgoznak, i n g y e n e s e n v é g z ü n k . ebbõl reggel 2 órát az irodában töltenek, Lehetséges azonban, hogy hogy telefonon elérhetõk legyenek az bizonyos idõ múlva lesz egy érdeklõdõk számára, és hogy elláthassák az egészen minimális befizetési õket felkeresõ betegeket. A munkaidõ többi összeg, amelyet a betegek anyarészét szabadon osztják be a betegek gi helyzetének függvényében majd meg. igényeinek megfelelõen. A látogatásokat állapítanak szolgálati személygépkocsin (képünkön) Valószínû adományokkal is vagy kerékpáron bonyolítják le. A gépkocsi lehet majd segíteni a központ megvásárlásához és fenntartásához a svájci munkáját. - Milyen gondok adódtak testvértelepülés, Plan-les - Ouats egyesülete eddig? is hozzájárult. - Milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani - Talán a legnagyobb gond az az idõs, beteg embereknek? - kérdeztük emberek bizalmatlansága lenne. Nincsenek Ponyori Júliát. még hozzászokva ehhez a szolgáltatáshoz, - Szakápolást és alapápolást tudunk biz- talán a megfelelõ tájékoztatás hiányzik. De tosítani a hozzánk forduló embereknek. A mindenképpen érezni lehet, hogy szükség

van erre a szolgáltatásra, hisz a segítséget kérõ betegek száma lassan ugyan, de szaporodik. Különösen Bözödön lehet tapasztalni, hogy mennyire fontos a tevékenységünk, hiszen oda ritkábban jár ki a családorvos, így a betegek ellátására nagyobb szükség van. A legjobb megoldás egy ott lakó gondozónõ lenne. Erre talán lesz megoldás. Egyelõre azonban mi hárman el tudjuk látni az igényeket. Úgy érezzük, munkánkra nagy szükség van. - Az érdeklõdõk miként léphetnek kapcsolatba a központ alkalmazottaival? - Reggel 9 -11 óra között bármikor felkereshetnek bennünket a polgármesteri hivatal épületében, de telefonon is igényelhetik szolgáltatásainkat az 578226 -os vezetékes vonalon, vagy a 0741258192-es

Bemutatkozik a Caritas a Szent György-napokon

maroktelefonon. Szívesen állunk a beteg és idõs személyek rendelkezésére, hisz ez a feladatunk. Szekeres Matild


5 . oldal


„ F o g d k é z e n a z i f j ú s á g o t ! “ - Sátoraljaújhelyi napló „Fogd kézen az ifjúságot!“ id. Szemlér Ferenc szavai szolgáltak mottóként a 2005. július 9. és 13. között Sátoraljaújhelyen, a Magyar Kálvárián megrendezett Kárpát- medencei Magyar Tanárok és Diákok Találkozójának, amelyet a Rákóczi Szövetség patronált. A találkozóra meghívást kapott egyesületünk színjátszó köre is Rejtõ Jenõ Aki mer, az nyer címû vígjátékának bemutatására.

Sátoraljaújhely, a város

Damjanovics József, görög katolikus parókus megáldotta a Szár-hegy lábánál A tikkasztó hõségben, több mint 12 órás újonnan felállított Magyar Kálvária kalandos utazást követõen, este 10 óra Emlékkövét. Lovas Anett mély átéléssel körül az alföldi rónából szinte váratlanul szavalta Wass Albert Üzenet haza címû versötétlett fel néhány sátor alakú hegy, sét. Ezután a Magyar Kálvária Kapujánál melyek aljából egy város küldte hívogató felállított szabadtéri színpadon következtek fényeit a lankadt utasok felé. az ünnepi beszédek: Szamosvölgyi Péter Megérkeztünk. Elõttünk magasodtak - polgármester, Döbrentei Kornél költõ és dr. Petõfit idézve - „a hasonlíthatatlan szép- Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség fõtitkára ségû Sátor-hegyek“. Ezek aljában pedig ott méltatta a tábor jelentõségét, és üdvözölte a terült el vendéglátó városunk: Kárpát-medencébõl összesereglett mintegy Sátoraljaújhely. A fáradtságunkat rögtön 200 magyar diákot és tanáraikat. Az ünnepi mûsor keretében fellépõ együttesek közül kiemelném A Rákóczi szülõházának bejárata a budapesti Turul Együttest, - amelynek tagjai között gattuk II. Rákóczi Ferenc szülõházát. A örömmel üdvözölhettük az felújítás alatt álló kastély elõtt megkoerdõszentgyörgyi Szép szorúztuk a fejedelem szobrát. Ibolyát is - a körömi Nagykaposon katolikus illetve református asszonykórust, és a széke- istentiszteleten vethettünk részt, majd a lyudvarhelyi elõadót, aki Magyarházban ebéddel vártak bennünket a nagy sikerrel mondta el város magyar lakói. Utunkat folytatva Tamási Áron egyik próza- Dobóruszkán felkerestük Dobó István részletét Délután a síremlékét. Ezután érkeztünk meg táborozók ismerkedtek a Nagyszelmencre, abba a faluba, amelyet a várossal, majd meglátogat- trianoni békeszerzõdés nyomán kétfelé ták a széphalmi Kazinczy- daraboltak. Egyik része Szlovákiához tarAa Rákóczi-múzeumban, Borsin mauzóleumot. Este 8 órától tozik, a másik Ukrajnához, a határ a falu a gyönyörû Latabár közepén húzódik. A kettévágott falu I. elfeledtette a szíves vendéglátás. Nemsokára a szlovák kollégiumban térhet- Színházban sikeresen lépett fel színjátszó körünk, bár az utolsó héten tünk nyugovóra. Sátoraljaújhely, a történelmi Zemplén néhány jelentõsebb szereplõnújakkal kellett vármegye egykori székhelye, ma ket Magyarország legészakibb városa, helyettesítenünk, mert többen határátkelõhely Szlovákia felé. A város egy okkal vagy ok nélkül visszarészét, a Ronyva patakon túlit a trianoni léptek. békeszerzõdés Szlovákiához csatolta. július 10. vasárnap, Lakóinak száma 20 000. A település 1261felvidéki nap ben nyert városi kiváltságokat. A környéken a látogató lépten-nyomon a múlt nagyA cseperészõ esõben gyalojainak emlékével találkozik: a Rákócziak, Kazinczy, Kossuth, a Vizsolyi biblia, Dobó gosan keltünk át a magyarIstván, hogy csak néhányat említsünk a szlovák határon. Irigykedve nevezetesebbek közül. A város fölé maga- tapasztaltuk, hogy a maGyalogosan a magyar-szlovák határnál... személysodó Szár-hegyen emelték fel 1936-ban a gyarországiakat Magyar Kálvária 14 stációját, az elcsatolt azonossági igazolványuk felmutatásával milyen könnyen engedik át a világháború utáni tragédiájára az idõs települések emlékére. kishatáron, tõlünk viszont 2000 korona fel- emberek ma is megrendülve emlékeznek, 2005. július 9. szombat, az elsõ nap mutatását kérték, de aztán megkönyörül- hiszen szülõk és nagyszülõk szakadtak el tek, és a kapuk megnyíltak, utazhattunk gyermekeiktõl, unokáiktól. Egy karnyújtásDélelõtt 10 órakor ünnepélyes megnyitó- tovább a túloldalon ránk váró szlovák bu- nyira voltak - és vannak egymástól, mégsem val kezdõdik a tábor, a Szár-hegyen felállí- szokkal. A vajdasági és ukrajnai magyar találkozhatnak. Ma egy kettévágott székely tott Magyar Kálvária stációinál. diákok át sem jöhettek. Borsiban megláto- kapu figyelmeztet a térképhúzogató által

Erdõszentgyörgyi Figyelõ okozott kisemberi tragédiákra. Érkezésünkkor a község határnapot ünnepelt, amely egyben tiltakozás is volt a több mint 80 évvel ezelõtt elkövetett jogtiprás ellen. A helyiek mûsorát kiegészítette a Turul Együttes és a gyimesfelsõloki Kesice

6 . oldal csúszkálva ereszkedett alá a csúcsról, mások pedig a fenti menedékházban nyugodtan várták be a vihar végét, és csak azután szállingóztak le a tetõrõl, a lentiek nyugtalan várakozása közepette. Az esti babgulyás után a Kesice Néptáncegyüttes táncosai oktatták a táborozókat a csángó táncok lépéseire, fortélyaira.

Sárospatak és Tokaj, július 12. Reggel autóbusszal Tokajra érkezett csoportunk. Tokajon hajóra ültünk, és a Bodrogon felfelé 3 órás út után Sárospatakra érkeztünk. Ez idõ alatt a másik csoport meglátogatta a Rákóczi várat A Turul Együttes koncertezik Nagyszelmecen és a Rákóczi pincét, õk a Bodrogon lefele hajózva Néptáncegyüttes mûsora. Este érkeztek Tokajba. Mi pedig csodálattal lépkönnyûzenei koncerten vehettek részt a tünk be a Rákóczi-várba, és követtük végig táborozók, amelyen megérdemelt sikert a Rákócziak és a kuruc szabadságharc aratott a szászrégeni TITÁN Együttes. történetét, amelyet a gyönyörûen felújított kastély termeiben látható kiállítás Harmadik nap, július 11. hétfõ hozott életközelbe. Éreztük, hogy e falak még emlékeznek Lorántffy fejedelemasszony A délelõtti futballmérkõzések izgalmai Zsuzsánna után a Kossuth Lajos Mûvelõdési alakjára. A Rákócziak szelleme Központban találkoztunk az Erdélybõl mintha most is ott lebegne az õsi kitelepedett Bartis Ferenc költõvel. Életútja falak között, lépteik ott suhannak és költészete mindannyiunkra nagy hatást valahol a park ösvényein. Hirtelen tett. Délután a Libegõvel - azaz sífelvonóval részeseivé váltunk a magyar - jutott fel a tábor minden tagja a Magas- történelem egyik dicsõséges hegyre. A kirándulást még izgalmasabbá fejezetének. Estére újból Tokajban voltunk. A híres borok városa méltó a hírnevéhez. Mégis mi, idõsebbek megdöbbenéssel észleltük, hogy furcsán öltözött, hangoskodó hátizsákos fiatalok tömege özönlötte el a város köztereit. A rejtély csakhamar megoldódott. A várossal szemben levõ tiszai szigeten rockfesztivál volt. Ez indokolta a rendõrök sûrû jelenlétét is. A Bacchusnak jócskán áldozó mámoros ifjak javára írható mégis, hogy - legalábbis ott létünk idején nem voltak kötekedõk, agresszívak. Este Tokaj fõterét megtöltötték a helybeliek, akik azért gyûltek össze, hogy meghallgassák a táborozó diákok mûsorát. Újból fellépett a Turul Együttes, a vajdasági Adából a Gondûzõ Együttes és természetesen a gyimesfelsõlokiak Kesice a Libegõn... Néptáncegyüttese, a zeneszámokat pedig szavalatok színezték. Az együttes zenekarátette, hogy hirtelen vihar kerekedett, nak muzsikájára a nézõközönség is zengett, csattogott a Magas-hegy minden táncraperdült, és a csángó táncosok most is tanították a jellegzetes fája. A kirándulók egy része csuromvizesen, szívesen

32. - 33. szám, 2005. július-augusztus tánclépéseket, olyannyira, hogy még a rockerek is táncra kerekedtek, bár csápolásukat nem lehetett igazi népi táncnak nevezni. De becsülnünk kell a szándékot!

Az utolsó nap, július 13. szerda A sportversenyek döntõje után a Kossuth Lajos Mûvelõdési kKzpont Pódium Termében Kocsis István író tartott elõadást a Szent Korona misztériumáról. Este a Szár-hegy tetején épült Szent István kápolna elõtti tisztáson zajlott le a záróünnepség és a Szent Korona fogadalomtétel. Az ünnepség végén a tisztáson megjelent több mint 200 résztvevõ kezében fellobbant az összetartozásunkat jelképezõ gyertyaláng. A lefelé vezetõ úton a Magyar Kálvária 14 stációjának mindegyikénél apró kis lángocskák lobogtak jelezve, hogy szívünkbe zártuk mindazt, amit a Magyar Kálvária jelképezett. Fények ragyogtak az Anyák Terén, az újonnan felavatott Magyar Kálvária Emlékkövén, miközben lentrõl, Magyarország legészakibb városának fényei küldték üzenetüket. Távolabbról pedig a

koszorúzás Szlovákiához tartozó városrész fényei villantak felénk. Megint tudatosult bennünk, hogy határok fölött és azok ellenében összetartozunk. Összeköt bennünket a nemzetet éltetõ csodálatos erõ, a széphalmi mester örökségeként ránktestált nyelv és az általa létrehozott kultúra. Talán soha nem éreztük jobban, hogy e közös kultúra gyermekei vagyunk. A záróünnepség után szinte fájt búcsút venni új barátainktól és szíves vendéglátóinktól - Szeredi Kálmán tanár úrtól, Szajkó Gábor úrtól, a Rákóczi Szövetség helyi elnökétõl, Sátoraljaújhely lakóitól, de megígértük, hogy fogunk még találkozni. Indulnunk kellett, mert az itthoni rideg valóság riasztó árvizek hírével küldte felénk üzenetét. K. M.


7 . oldal


Hogyan tovább erdõszentgyörgyi közbirtokosság? erdõkkel, Bözöddel, Kõrispatakkal, ahol 100150 éves erdõk vannak, ott többet, 40-50 % mûfát lehet kivenni. A mi erdeink 80-90 évesek, fiatal erdõk. Bükkfa esetén 120-130, a cserefánál 150-200 éves erdõket érdemes kitermelni. - Hívtak-e össze gyûlést, hogy a prob- Mindenekelõtt térjünk vissza a kezde- helyiségét és udvarát néztük ki magunknak, lémákat szemtõl szemben tisztázzák? tekhez... de itt is ellenállásba ütköztünk, miszerint ezt - Igen, voltak olyan gyûlések, ahol elhang- 2000 februárjában jelent meg a 26-os ún. a helyiséget csak növényvédelmi céllal lehet zottak bizonyos vádak. Hiába mondják Lupu-törvény, amely elõírja, hogy az állam bérelni. Így nem lehetett dolgozni! 2001-ben Todeara, hogy 335 szál fát vágott ki engedély közbirtokosság formájában is visszaadja az családommal megvásároltam azt az épületet, nélkül. Ezt be is kell bizonyítani. erdõket, 10 ha-ig természetes személyeknek, amelyben jelenleg lakunk. Egyesek azt - Hogy történt a kitermelés, az értékesítés? 30 ha-ig jogi személyeknek. Én ekkor még hiszik, hogy az erdõbõl került ki az ára, - Minden egyes szál fára vágatási engedélyt nem voltam abban az alakító bizottságban, holott a volt csíkszeredai cégemtõl kapott igényeltünk. Eljöttek, pecsételtek, leltárt amely elhatározta, hogy megalakítják az 100 millió lejes kárpótlásból vásároltam készítettek a kivágandó fákról, eszerint erdõszentgyörgyi közbirtokosságot. A meg. Az emberek sokat beszélnek, de meg történt a kitermelés. Kivágás után az állami kezdeményezõ bizottság tagjai Csizmadi kell nézni, hogy mi a valóság. erdészet vissza kellett volna vegye a parAttila, Barabás Balázs, Both Mihail, Muica - Éppen meg akartam kérdezni, milyen cellákat, ami részben megtörtént, részben Bade voltak. A kezdeti lépések után kerestek visszatartott pénzekrõl beszélnek város- nem. Két fontos vásárlónk volt: az ASCOMfel engem, hogy vegyek részt a bizottságban, szerte az emberek. TOUR SRL és a KONIMPEX SRL. Én úgy rendezzem a papírokat. Engem választottak - A cég, mint mondottam, megszûnt gondolom, hogy minden korrektül ment. A meg az Igazgatótanács igazgatójának. létezni. Jelenleg az összes papírok kivizs- mi áraink nagyobbak voltak a bözödi Késõbb, a beiktatáskor adminisztrátorként gálás alatt vannak. Ki fog derülni: egy lejt áraknál, de a vásárlónak megérte, mert mi tüntettek fel. 2000 szeptemberében a sem loptam el senkitõl. Akik ezt állították, az közelebb voltunk. Nastase-kormány módosította a törvényt. ügy lezárása után komoly összegeket fognak - Volt-e rendes licit? Többek között kérte a résztvevõk nevesítését, lepengetni becsületsértésért. Tudják, hogy - Volt. De az ASCOMTOUR-nak, Todeanak azaz kinek, hová esik az erdevolt elõvételi joga, ami azt je, parcellázási tervet kellett jelentette, hogy ha megadja készíteni. Ezt Ravasz Kálmán a fa piaci árát, akkor az övé. mérnökkel ketten készítettük Ezt az Igazgatótanács dönel. Ennek alapján 2002 végén tötte el. Ha nem akarta és 2003 elején vissza is adták megvenni, akkor adtuk az erdõket, azaz be lehetett másnak. lépni a közbirtokossági tár- Mennyit fizettek a sulásba. Itt azonban tisztázrészvényeseknek? nunk kell egy dolgot: a mega- Az összbevételbõl, ami lakuláskor minden belépõnek bejött a számlánkra, egy közjegyzõ elõtt adott kifizettük az állami belépési nyilatkozatot kellett erdészetnek a tartozást, a volna írnia, ez azonban nem könyvelõt, az erdészt, az történt meg. Ezt akkor adminisztrátort, és a megtisztáztuk, amikor Vultur és maradt összeget kiosztottuk Herceg Sándor egyik napról a az embereknek. Kinek kinek másikra kiléptek, és váltig az erdõterülete nagyságától erõsítették, hogy ezt megtefüggõen. Mint említettem hetik. már az elején szorgalmaz- Hány tulajdonos bevonásátam a fa feldolgozását, val, hány hektár területen fûrészüzem beindítását, de gazdálkodott az erdõszentnem támogattak. A györgyi közbirtokosság? hangadók a társasgazdaság - 253 személy 610 hektár megszüntetésén fáradoztak. Szénégetésre elõkészített fák az erdõszentgyörgyi erdõben erdõterülettel lépett be. Ezek Sikerült. Most új közbir50-60%-a erdõszentgyörgyi tokossági társulásról beszéllakos volt, a többiek Brassótól Budapestig kik számíthatnak erre. nek. Tessék, joguk van megalakítani. több helységben laknak. Ide tartozik - Azt beszélik, hogy egyesek nem kapták - Kik vannak a felszámoló bizottságban? Bözödújfalu, a bözödiek kivételt képeznek, meg a jussukat... - Személy-Gáll István, Szántó Ágoston õk a bözödi erdõtársulás alakulásakor erde- - Ilyen nem volt. A régi üzemterv 2005-ig erdész és jómagam. jükkel oda léptek be. volt érvényes. 2004 januárjában készítettünk - Mennyi fa van levágva, amit értékesíteni - Véleménye szerint, mivel magyarázható, egy új üzemtervet, amely 10 évre érvényes, s kellene? hogy a kezdeti lelkesedést, a társulás felszá- ez közel 150 millióba került. Ez elõírja, hogy - 150 köbméter körül. Ennek megvan a molását sugalló hangulat váltotta fel? évente 2000 köbméter fát lehetett volna piaca. Erre is az önjelölt bizottság szerette - Véleményem szerint, már kezdettõl volt kitermelni, ami jelentõs pénzösszeghez jut- volna rátenni a kezét, de ehhez semmi egy társulásellenes hangulat. Hogy ki kel- tathatta volna a gazdákat. Két éven keresztül közük. Mi értékesítjük, és a pénzt tette, azt most nem akarom megnevezni. 500 - 500 ezer lejt kaptak hektáronként, a szétosztjuk az embereknek. Már az elején elmondtam: Uraim, gazdálkod- harmadik évben lehetett volna 1 milliót adni, - Mi következik ezután? ni kell! Meg kell pályázni bizonyos de a súrlódások miatt ez már elmaradt, nem - Minden erdõtulajdonosnak jogában áll programokat, ugyanakkor a fát ne a lábán volt kitermelés. átvenni erdejét, kiméretni térkép szerint. Ha adjuk el, hanem feldolgozva értékesítsük. A - Apropó: kitermelés. Volt-e favágás, amit átvette, azt tesz vele, amit akar. Ha be akar lábán eladott fa nagyon olcsó, kevés a törvény szerint vissza kell ültetni? lépni az újonnan alakuló közbirtokossági jövedelem, de meg se veszik! Ott van Kibéd, - Nem. A részleges vágásnál a magfákat társasba, közjegyzõ elõtt aláírt nyilatkozatot van 1500 köbméter fájuk, a kutyának sem hagyják meg, amitõl természetes formában kell adnia, ha nem, nem. kell. Míg a deszkát úgy-ahogy el lehet adni. A regenerálódik az erdõ. Az új üzemterv - Mennyi volt az indulási tõke? És mi lesz fának kezd beszûkülni a piaca, a bútoripar szerint 5 - 6 hektárt lehetett volna kivágni, azzal? visszaesett. Sem külföldön, sem belföldön de ez elmaradt. A visszamérés után azok a - Heten voltunk, mindenki adott 1-1 millió nem kell annyi, mint régebb. Megjelentek tulajdonosok, akiknek birtokába beleesnek a lejt. A 26-os törvény alapján ezt a pénzt nem ezek a mûanyag nyílászárók, termopán favágásos részek, jogukban áll azt kivágni, de kaphatjuk vissza, de átadhatjuk valamelyik ablakok, jól zárnak, nagy konkurenciát vissza kell ültetni. Ezért szokták a jövedelem alapítványnak vagy egyesületnek, mint jelentenek. Azt akartam, hogy a régi bizonyos százalékát visszatartani. például a Bodor Péter Mûvelõdési kuglipálya udvarán - épületében kezdjük el a - Kik léptek vissza, azaz kik voltak a Egyesületnek. feldolgozó tevékenységet - még munkahelyet hangadók, és miért? - Ez nem lenne rossz… is teremtettünk volna -, de a városi tanácsból - Különösen nem tudom, hogy miért, csupán ketten szavazták meg kérésünket. valószínû kevesellték a pénzt, amit kaptak. Kérdezett: Székely Ferenc Aztán a volt növényvédelmi központ Összehasonlítást végeztek a környékbeli

Háromévi mûködés után 2005-ben megszûnt az erdõszentgyörgyi közbirtokosság. Ennek következtében határozat született, amely kimondja, hogy a 253 eredeti tulajdonosnak vissza kell adni 610 hektár erdõt. Ebbõl az alkalomból kerestük meg Nagy Zoltán adminisztrátort, aki vállalta, hogy lapunk hasábjain, a nyilvánosság elõtt tisztázza a felszámolás alatt álló társulás helyzetét.


8 . oldal

32. - 33. szám, 2005. július-augusztus székek 1666. november 30-i katonai lustrájáról (szemléjérõl) Orbán Balázs Székelyföld leírása címû mûvében olvashatunk: „Kornis Gáspár fõkapitány szintén a kelementelki réten veszi számba Marosszék katonai erejét.“ Hiteles dokumentumok hiányában nem tudunk a kelementelkiek részvételérõl a Rákóczi-féle kuruc szabadságharcban. Az 1848-49-es forradalomról már vannak hiteles adataink. Dávid Gy. és Mikó I. Petõfi Erdélyben címû munkájában a következõket olvashatjuk: „1849-ben, amikor a cári seregek betörtek Erdélybe Bem tábornok és Petõfi Sándor a forradalmi hadsereg élén 1849. július 30-án útban Marosvásárhelyrõl Szitáskeresztúr felé itt ebédeltek a Simén kastélyban. Délben a szekérkaraván Kelementelkén pihent meg özvegy Simén Györgyné úrnõnek ízléssel berendezett kastélyában, hol a vezért és táborkarát a mûvelt, kedves háziasszony és úgy szépség mint kellemekben egymással versengõ négy lánya igazi lelkes magyar vendégszeretettel és elbûvölõ kedvességgel fogadták." 1853-ban Jókai Mór, a nagy magyar regényíró is 3 napot vendégeskedett a Simén családnál. Kelementelke nagy emberáldozatokat adott az elsõ és a második világháború idején. Az I. világháborúban 36-an estek el, a II-ban 20-an. Nevüket a református templomban felállított sírkõszerû emlékmû õrzi. Íme, néhány bizonyíték kisfalunk megbecsülést érdemlõ történelmébõl. Erkölcsi kötelességünknek kell éreznünk, hogy minden lehetséges alkalommal tudatosítsuk településünk történelmét, és annak megbecsülésére, tiszteletére neveljük az ifjúságot, mert különben gyökerét vesztett, megtántorodott, a világban ide-oda sodródó, talajvesztett emberekké válnak. Ezt a feladatot ma már talán a lelkészeknek kell felvállalniok, - mint Kerekes József vagy Fazakas Csaba és mások - mivel a néptanítók, akik itt születtek, meghaltak, vagy elköltöztek szülõfalujukból. (Megjegyzés: A cikkeimhez felhasználtam a néhai Lõrinczi István néptanító I. fokozatú vizsgadolgozatát.) Ravasz István, nyugalmazott tanár Kelementelke

Kelementelke az erdélyi történelemben A szájhagyomány szerint Kelementelke a XIII. század végérõl eredeztethetõ, de az elsõ írásos feljegyzés 1567-es registrumban szerepel, mint 18 kapuval egyházi adót fizetõ kis közösség. A falu történetének nyugalmasabb és talán dicsõségesebb napjait sokszor váltották fel sötétebb, viharosabb napok, mint török-, tatárdúlás, osztrák részrõl a tudatos és erõszakos zsarolás, a nemzettudat elfojtása, parasztfelkelések, nemesi ellentétek, vallásháborúk.

A dicsõséges idõszakok és az áldatlan, romboló csapások korszakai egész népünk történelmére jellemzõek. Mégis van néhány olyan esemény falunk történelmében, amelyre érdemes lenne figyelni és részletesebben feldolgozni az utókor számára. Ezek közül emelnék ki néhányat. A vallásháborúk után a gyulakutai gróf Lázár József intézõje, Szövérdi Gáspár-János, Marosszék királybírája erõszakkal, jobbágyaiként dolgoztatta a kelementelkieket. Abban az idõben a kelementelki reformátusok a gyulakutai református egyházközség leányegyházaként szerepeltek, csak 1692-ben váltak egyházi szempontból függetlenné. Az elsõ országos jelentõségû, írásban is megörökített esemény 1605. május 8-án zajlott, amikor a kelementelki Szép

réten/téren Gyulafi László helytartósága idején országgyûlést tartottak, amelyen elhatározták a Bocskai István melletti felkelést. Kõvári László írásában így örökíti meg az eseményt: „A szerencsi gyûlés április 2-ról Erdélyhez átiratot intézett, amelyben constatirozzák (megállapítják) mint támadtatott meg az alkotmány és a vallásszabadság, s mint akarták kiirtani a magyar nemzetet (az osztrákok). Felhívták Erdélyt, álljon legitim joga védelmére, s Bocskait, fejedelmüket s a szabadság ügyét fegyverrel támogatni siessenek. Gyulafi is már Marosvásárhelyre ért. Onnan április 25-én május 8-ra országgyûlést hirdetett. Azonban megjött a hír, hogy a kozákokkal szövetkezve Rácz G y ö r g y Medgyesre

érkezett, majd rájuk akar csapni, s a gyûlést a Székelyföldre bellebb, Kelementelkére tették át, s ott a Bocskai melletti felkelést végzetileg kimondták. (1605. május 8-án) Azzal Rácz ellen Medgyes felé indultak, Ebesfalva és Holdvilág között táborba szálltak.“ (Kõvári László: Erdély története) Egy másik jelentõs eseményrõl, a székely

Tárogatókoncert a Boszorkánykonyha teraszán Július 19-én este Vesztergám Miklós kalocsai tárogatós tartott nagysikerû hangversenyt az erdõszentgyörgyiek körében közkedvelt pizzázónak, a Boszorkánykonyhának nemrég megnyílt rusztikus stílusú teraszán. A tárogatómûvészt Tar András polgármester franciaországi látogatása során ismerte meg, és hívta meg városunkba. A mûvész erdélyi körútja alkalmával szívesen tett eleget a meghívásnak. A mûsor nemcsak zenei élményben részesítette a hallgatóságot, hanem megismertette a tárogató történetével is. Megtudhattuk, hogy a tárogató jellegzetesen magyar hangszer, és szorosan kötõdik a kuruc szabadságharcokhoz. A szabadságharc bukása után az osztrák hatalomnak szinte teljesen sikerült eltüntetnie a hangszert, hiszen akkoriban jellegzetes hangjával minden magyar emberben felidézte a szabadságharcok emlékét. A 48-as forradalom idején újból életre kelt a tárogató, hogy aztán újabb üldöztetések után csak a kiegyezés hozzon kegyelmet számára. Azóta több változata is van, bár kevesen ismerik készítésének titkát. Baján él egy tárogatókészítõ mester, az általa készített hangszereken szólaltatta meg a mûvész a csodálatos régi dalokat, kuruckesergõket, de alkalmas volt a hangszer Bánk bán híres áriájának, a Hazám, hazám, te mindenem megszólaltatására is. A tárogató hangszínével alkalmas a magyar karakterre jellemzõ nosztalgikus hangulatok megidézésére. K.M.

Hegyi encián

Csapó Lajos festménye


9 . oldal


B ö z ö d i Figyelem… ... a maturandusok ünnepségeit, és nézem a 10-20 éves érettségi tablókat az iskola folyosóján. Látom az érettségi tablójukat keresõ véndiákokat, s azon tûnõdöm, vajon egy-egy évjárat milyen érzéssel veszi tudomásul egykori tablójuk megcsonkítását, állapotának megrongálását/ megrongálódását. Persze nem általános jelenségrõl van szó, de fáj a lelkem, amikor félig letépett fekete - fehér képek éktelenkednek a hajdani reményteljes ifjú fotója helyett, vagy avatatlan kezek jóvoltából hirtelen szemüveget nyert és bajuszt növesztett tanárok, diákok - ne adj Isten - tanárnõk vagy diáklányok, áthúzott nevû oktatók néznek le tehetetlenül az utókor békés szemlélõire. Közeleg október 29-e, a líceum fennállásának 50. évfordulója. Jó volna tenni valamit, hogy ezek, a múlt emlékeit õrzõ tablók illõképpen fogadják a visszatérõ véndiákokat. A tabló üzenetet hordoz. Az iskola múltjának egy darabját képviseli a holnap számára. Õrizzük meg méltóképpen! Sz. F.

FELHÍVÁS Kérjük azokat a szülõket, akiknek gyereke 2005ben betölti a 3. életévét, szíveskedjenek augusztus 15 és szeptember 1 között gyermeküket beíratni városunk valamelyik óvódájába. Kérjük irassák be azokat a gyerekeket is, akik eddig nem jártak óvódába, de a 3. életévüket betöltötték és még nem iskolások. A beíratkozást Jakab Erzsébet igazgató végzi a Dózsa György úti óvódában, naponta 9-13 óra között. Szeptember 1 után nem fogadunk el jelentkezõket. A beíratáshoz szükséges a gyerek születési bizonyítványa.

Októberben iskolaünnep Erdõszentgyörgyön Az erdõszentgyörgyi líceum 2005. október 29-én készül megünnepelni ötvenéves évfordulóját. Az ünnepre visszavárja hajdani diákjait és tanárait. Kérjük mindazokat, akik az alma materrel kapcsolatos emlékeiket, gondolataikat az esemény tiszteletére kiadásra kerülõ emlékkönyvben meg szeretnék osztani társaikkal, írásaikat augusztus 31-ig juttassák el a következõ címre:

Kovrig Magdolna, 547535 Sângeorgiu de Pãdure, Str: Teilor, Nr. 7. , Jud. Mureº, România, vagy az alábbi ektronikus postacímre (e-mail): [email protected]

N a p o k

Falutalálkozóval egybekötött Bözödi Napokat tartanak augusztus 20-21-én, amelyre változatos és gazdag programmal készülnek a helybeliek.

A bözödi falutalálkozó programja Augusztus 20 - szombat 8,00 - Zenés faluébresztõ 11,00 - Istentisztelet - Unitárius/Református templom 12,15 - Ünnepi megnyitó 12,45 - A két világháborúban elesett katonák emlékmûvének megkoszorúzása 13,00 - Szabadtéri kulturális program: fellépnek a bözödi fiatalok, és a Csíkfalvi (Jobbágyfalva) táncegyüttes. 14,00 - Könyvbemutató - Nagy Pál bemutatja Bözödi György - Romlás címû könyvét 15,00 - Kiállítások: Bözödi György emlékházban és a Bözödi György Általános Iskolában - termékkiállítás 20,00 - Színdarab - Kultúrotthon DÖDIFE (bözödi unitárius ifj. Szervezet) 21,00 - Az 50 évesek köszöntése és falubál - a kultúrotthonban

Augusztus 21, vasárnap 8,00 - Szabadtéri zene 13,00 - Ebédszünet 14,00 - Sportrendezvények - sportpálya 17,00 - Gulyásfõzés - központ 20,00 - Ifjúsági zenebona - központ

HIRDETÉS 2005. július folyamán J o ó I l o n a saját lakásán ( G ó l y a u t c a , 4 s z á m ) tel. 0265/ 578 522 - IRODÁT nyit a következõ tevékenységi területekkel: 1. Tanácsadás és felvilágosítás a Munkatörvénykönyv és a 19/2000-es számú Nyugdíjtörvénnyel kapcsolatos témákban, vagyis: - a munkahelyi alkalmazásokkal kapcsolatos tudnivalók - a munkaviszony ideiglenes megszakítása - a munkaviszony felmondása - a munkaszerzõdés felbontása - a munkakönyvi bejegyzések, beírások értékelése - a munkában eltöltött idõ kiszámítása - gyermeknevelési szabadság - a nyugdíjazás minden formája 2. Nyugdíjdossziék elkészítése és leadása. Fellebbezések és a nyugdíj újraszámításához szükséges akták benyújtása a megyei nyugdíjosztályhoz. 3. Másolatok készítése 4. Kérvények elkészítése 5. A fentiekhez szükséges nyomtatványok beszerzése.

10. 10. oldal


H

Í

R

E

K

I

N

N


E

N

-

O

N

N

A

N

Névadásra készül az iskola

Takarítják a Sanyája patakot

Június 8-i gyûlésén az iskola pedagógusai szavazattöbbséggel határozták el, hogy az erdõszentgyörgyi iskola a Rhédey Claudia nevét vegye fel, aki kétségkívül a település XIX. századi személyiségei között a legismertebbek egyike volt. Az ügy tárgyalása során felvetõdött még a Muica Teodor szenátor neve is, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy 1935-38 között megépült az új ortodox templom és a jelenlegi U alakú iskolaépület.

Júliusban elkezdõdtek és augusztusban folytatódnak a város déli részét átszelõ Sanyája patak takarítási munkálatai. Helyenként a meder szélesítésére is sor kerül. A munkálatokat a Letarcons cég földkotrója végzi i n g y e n , a z üzemanyagot a Polgármesteri Hivatal b i z t o s í t j a . Ugyanakkor sánctakarítási munkálatokat is végeztek a Nicolae Bãlcescu, a Rava, a Május 1 és a Gólya utcákban.

Könyvadomány az iskolának és az egyesületnek Újabb könyvadományokat vehetett át az erdõszentgyörgyi iskola dokumentációs központja. Ráduly János 26 kiadványával ajándékozta meg az iskolát. Fodor Zoltán (Kolozsvár) 17, Kovrig Magdolna 160, Nemes Anna 450 kötettel gazdagította a könyvtár állományát. A Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület könyvállománya is szépen gyarapodik. A bajaiak 100, a celldömölkiek mintegy 600, Beluk Ibolya szintén 600 kötetet adományozott az egyesületnek. Köszönet az adományozóknak.

Színjátszótábor Bözödön Bözöd augusztus 7- 14. között adott otthont a mûkedvelõ színésztábornak, amelyre eddig több mint 40 személy jelentkezett. A képzéseket marosvásárhelyi, és magyarországi színházi szakemberek vezették. A tábor szervezõje a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület, fõ támogatója a Maros Megyei Tanács, az erdõszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal és Tanács, az Erdõszentgyörgyi Iskolaközpont, a bözödi általános iskola. Ugyanebben az idõben a bözödi gyerekek számára kézmûvestábort szervezett a helyi iskola és az unitárius egyház.

Könyv Rhédey Claudiáról Barabás Mihály vállalkozó saját költségén újból megjelentette Kosáriné Réz Lola Rhédey Claudia címû regényét. A könyv városunk egykori szépséges grófkisasszonyának életét szándékszik megismertetni az olvasókkal. A nyomdai munkálatokat a marosvásárhelyi Cromatic nyomdában végezték.

Javítják az iskolák tetõzetét Augusztusban nagyszabású tetõjavítások kezdõdtek az iskolaközpont 2-es és 3-as számú épületeinél. A 2-es számú épület tetõszerkezetének a javítása 106 millió lejbe került. Az iskola karbantartói a belsõ meszeléseket és bútorjavításokat végezik a nyár folyamán.

Figyelmeztették a Maros-Bánát Vízügyi Igazgatóságot Figyelmeztették a Maros-Bánát Vízügyi Igazgatóságot, hogy mind 2004-ben, mind 2005-ben kellemetlen szagú emberi eredetû szervesanyag-maradványok úszkálnak a Kis-Küküllõ vizében. A szennyezõdés fõleg a reggeli órákban és a hõmérséklet emelkedésekor észlelhetõ. Ez a jelenség azért is aggasztó, mivel Erdõszentgyörgy város és Gyulakuta község a Kis-Küküllõ vizét használja ivóvízként, és a szûrõberendezések, valamint a vízüzem képtelen ezt a problémát megoldani. A felszólítást Madaras Árpád, Dósa Sándor, Zsigmond Vencel, Tar András, Gáll Sándor és Máthé János polgármesterek írták alá.

Tisztújítás a sportegyesületnél Az õszi bajnoki idény megkezdése elõtt tisztújítás történt az erdõszentgyörgyi Küküllõ Sportegyesületnél. Az egyesület elnöke Sütõ Béla lett, vezetõségi tagok Sófalvi Zoltán, Kaffai Endre, Sófalvi János, Pop Gheorghe. A fiatalok edzését továbbra is Trandafir Andrei vezeti, a nagyokét - ideiglenesen - Székely-Béres László vállalta el, pályafelelõs Trandafir Andrei. Az új vezetõség kérni fogja, hogy a bajnoki mérkõzéseket ezután szombat délután játsszák. Jelenleg az egyesület bejegyzése van folyamatban.

Régi vásár - új vásár

Szemétgyûjtés a svájci adománykocsival Miután a helyi fogyasztási szövetkezettel kötött székházvásárlás Július közepétõl a szemétgyûjtést és szállítást az felbomlott, a Polgármesteri Hivatal más épület után nézett. Az új székház a Dózsa György utcában lévõ kisipari szövetkezet épülete Erdõszentgyörgynek adományozott szemetesautó biztosítja lesz. Az átalakítási munkálatok már az õsz elején megkezdõdnek. három helybeli alkalmazottal. A tervek szerint a svájci adományautó minden, autóval járható utcából fogja gyûjteni a 3 milliárd régi lej aszfaltozásra Hárommilliárd régi lejbe kerül a vasúti átjárótól a város végét hulladékot, a jövõre nézve pedig a környékbeli települések szemétjelzõ tábláig terjedõ 650 méteres köves útnak az aszfaltozása, ame- gyûjtését is az említett autóval szándékoznak megoldani. lyet még ebben az évben végez el a marosvásárhelyi CITADIN cég. Hírszerkesztõ: Székely Ferenc Jelenleg a szerzõdés megkötése és az erre a célra felvett hitel folyósítása van napirenden. Másfél milliárd a városi kórházra Másfél milliárd lejbe került az erdõszentgyörgyi kórház javítása, korszerûsítése. Az összeg nagy részét a svájci testvértelepülés, Plan-les-Ouates állta, a Maros Megyei Tanács 500 millió régi lejjel járult hozzá a befejezéséhez. A munkálatok átvételére szeptember 8 - 11. között kerül sor. Erre az alkalomra Plan- les- Ouates- ból 14 tagú küldöttség érkezik városunkba.

60 millió lej a bözödi kultúrotthonra Hatvanmillióba kerül a bözödi kultúrotthon rendbetétele. Ez az összeget ablakfestésre, üvegezésre, falburkolásra és meszelésre fordították - tájékoztatta lapunkat Tar András polgármester.

ErdõszentgyörgyiFigyelõ

Kiadja a B o d o r P é t e r M û v e l õ d é s i E g y e s ü l e t Cím: 547535, Nicolae Bãlcescu, 13. Erdõszentgyörgy - Sângeorgiu de Pãdure, Maros megye - jud. Mureº CEC Mureº, Filiala Sâng. de Pãdure, IBAN: RO97CECEMS3543RON0105081, C.F. 14555648 F õ s z e r k e s z t õ : Kovrig Magdolna S z e r k e s z t õ s é g : Báthori István, Kovrig Zoltán, Osváth József, Sebestyén Péter, Székely Ferenc, Székely-Béres Attila, Tamás Emese M u n k a t á r s a k : Király Katalin, Vass Katalin, Szekeres Matild E - m a i l : [email protected] Tel : 00 40 - 265 578 720 ISSN 1583-8765 Készült a marosvásárhelyi M e d i a p r i n t nyomdában

Erdõszentgyörgyön. Figyelõ. Utópia a valóság határán. József Attila Jön a vihar. A tartalomból:

Recommend Documents