ERDÉSZETI KISFÜZETEK Magán-erdıgazdálkodási Tájékoztató Iroda
Jáger László Erdıtulajdon és gazdálkodás
Sopron, 2008.
Jáger László Erdıtulajdon és gazdálkodás
Készült: Magán-erdıgazdálkodási Tájékoztató Iroda Erdészeti kisfüzetek sorozatában
Kiadja: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdıvagyon-gazdálkodási Intézet
Támogatta: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Utánrendelési cím: 9400 Sopron Bajcsy-Zsilinszky u. 4.
Borító és szerkesztés: Schiberna Endre Borító kép: Puskás Lajos Készült: a Lıvér-Print Kft nyomdájában
Tisztelt Olvasó! A jog az egyéni és társadalmi érdek közötti összhang megtalálásának mővészete. Az egyéni és társadalmi érdek konfliktusával naponta találkozunk. Ha házat építünk, az nem lehet akármilyen, hanem részletes engedélyezési tervet kell készíteni; ha autót vezetünk, szabályok tömkelegét kell betartani a társadalmi együttélés védelmében; a gyerekeknek meg kell kapni az oltásokat, akkor is, ha nem betegek, és még sokáig lehetne sorolni. Erdı esetén szintén lényeges kérdés a közérdek és magánérdek egyensúlya. A társadalom általában nem örül a fakitermelésnek: ha motorfőrész zaja veri fel az erdıt, akkor nyomban megjelennek a tiltakozók, akik megpróbálják „megvédeni” az erdıt. A fára ugyanakkor szükség van, ezt mindenki elismeri, elég csak a mőanyagból készült bútorok okozta környezeti problémákra utalni. Fát pedig nem lehet biztosítani fakitermelés nélkül… Az Alkotmányban rögzített három tulajdoni forma (magán, állami, önkormányzati) az erdı esetén az elsı kettı a jelentıs: a mintegy 1,2 millió hektár állami erdı mellett egyre nı a magánerdık aránya, s napjainkban meghaladja a 830 ezer hektárt. A közérdek érvényesülése más-más módok jelenik meg az állami és magánerdık esetén, bár a szabályok jelentıs része megegyezik mindkét esetben. Ezen kis füzet célja, hogy segítse azokat, akik erdıtulajdonnal rendelkeznek, vagy erdıtulajdont szeretnének szerezni, hogy bemutassa azokat a jogi szabályokat, amelyek ismerete fontos a magánerdı-tulajdonos számára a tulajdonszerzéstıl a gazdálkodás beindításáig. a Szerzı
A tulajdon 1. A tulajdon A tulajdon a társadalmi együttélés alapvetı kategóriája. A tulajdonjog jelentıségét az is igazolja, hogy az Alkotmány kimondja, 13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Az erdı, mint tulajdon tárgyának szabályozása a jogrendszerben öt, egymástól elkülönülı szinten valósul meg: szabályozás szintje
jogszabály
mint tulajdon tárgya
1949. évi XX. törvény KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
mint dolog
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl
mint ingatlan
1997. évi CXLI. nyilvántartásról
mint termıföld
1994. évi LV. törvény a termıföldrıl 2007. évi CXXIX. törvény a termıföld védelmérıl
mint erdı
1996. évi LIV. törvény az erdırıl és az erdı védelmérıl
törvény
A
az
MAGYAR
ingatlan-
Látható, hogy a táblázatban az általánostól a speciális felé haladunk. Ez azt jelenti, hogy a jogi szabályozás strukturált, több rétegő. Ez talán bonyolultnak tőnik, de valójában inkább segít a szabályokat áttekinthetıvé tenni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a szabályozás alapja mindegyik szinten törvényi szintő, ami fontos garanciális elem a jogbiztonság megvalósulásában. 1.1.
Alkotmányossági kérdések
A közbeszédben gyakran fordul elı az Alkotmány, az alkotmányosság kérdése, amit sokan valamilyen bonyolult, érthetetlen vagy áttekinthetetlen jogi csőrés-csavarásnak tekintenek. Az Alkotmány az ország alaptörvénye, ami egyrészt az ország legfontosabb szerveinek mőködését szabályozza, (pl. országgyőlés, köztársasági elnök, kormány, alkotmánybíróság, hadsereg, bíróságok, stb.) másrészt azokat az alkotmányos jogokat, amelyek az egyént az állammal és más személyekkel szemben megilletik. Talán érdemes megemlíteni, hogy az Alkotmány maga csak 20-30 oldal, és mindenkinek ajánlható, hogy vegye kézbe, olvassa el. 5
A tulajdon A tulajdonnal kapcsolatban alkotmányos szabályok az alábbiak: 9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlı védelemben részesül. 10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon. (2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát. 13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbıl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Látható, hogy ezek olyan egyszerő, egyértelmő és közérthetı megállapítások, amelyek a társadalom mőködésének alapját képezik. 1.2.
Az erdı, mint dolog
Dolognak tekintjük a forgalomképes testi tárgyakat, amelyek átruházhatók, tehát pl. adásvétel tárgya lehetnek. Talán érdemes megemlíteni, hogy az erdı sokáig nem volt forgalomképes, tehát nem lehetett adnivenni. Ezt a tilalmat a Polgári Törvénykönyvben csak 1990 után oldották fel. A szabályozás alapját az elıbb említett törvénykönyv, közkelető rövidítéssel a Ptk. tartalmazza. Jogilag azonban ez is egy „egyszerő” törvény, csak azért nevezik törvénykönyvnek, mivel kódex jellegő, több, mint száz oldalon a polgári jog összes alapvetı szabályát tartalmazza. A polgári jog fontosabb részterületei az alábbiak: − személyek, − dologi jog, − kötelmi jog, − öröklési jog.
A személyek címő fejezet az egyén jogképességével, cselekvıképességével foglalkozik. A dologi jog központi része a tulajdon, illetve a birtok. A kötelmi jog szabályozza a szerzıdéseket. Az öröklési jog az öröklés két fı formáját, a végrendeleti és törvényes öröklést szabályozza. Ha tehát olyan kérdésekre keresünk választ, hogy lehet-e egy csecsemı erdıtulajdonos, vagy mi történik akkor, ha az erdıtulajdonos örökös nélkül hal meg, a választ – noha erdırıl van szó- nem az erdıtörvényben, hanem a szabályozási hierarchia magasabb szintjén, a polgári törvény6
A tulajdon könyvben találjuk meg. Anélkül, hogy a ptk. végigolvasására bíztatnánk a jelenlegi és jövıbeni erdıtulajdonosokat, hadd jegyezzünk meg annyit, hogy a szabályozás jelentıs részével mindenki tisztában van, még ha ennek nincs is tudatában. 1.3.
Az erdı, mint ingatlan
Míg az elızıekben olyan szabályokról volt szó, amelyek ingatlanra és ingóra, azaz erdıre és mosógépre egyaránt vonatkoztak, a továbbiakban az ingatlanra vonatkozó speciális szabályok szintje következik. Közismert, hogy a jogrendszer elkülöníti egymástól az ingó és ingatlan tulajdont. Ingatlannak minısül a föld és minden, ami a földdel elválaszthatatlanul egybe van építve. A különbségtétel számos lényeges kérdésben jelentkezik, ezek közül a legfontosabb, hogy az állam a forgalom biztonsága érdekében az ingatlanok esetén ingatlan-nyilvántartást mőködtet. A termıföld, valamint minden más ingatlan-tulajdon annyiban is speciális jószág, hogy állami, hatósági nyilvántartás kapcsolódik hozzá. Az ingatlan nyilvántartásról szóló szabályokat egyrészt a ptk. másrészt 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról tartalmazza. Az ingatlan nyilvántartást a Körzeti Földhivatalok és Megyei Földhivatalok vezetik. Az ingatlan nyilvántartás egy olyan adatbázis, amely − közhiteles: az abban foglaltakat ellenkezı bizonyításig mindenki −
−
−
−
köteles valódinak elfogadni nyilvános: az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhetı: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet. Megjegyzendı, hogy egyes adatok, mint pl. a személyi azonosító nyilvánossága korlátozott. okirathoz kötött: azt jelenti, hogy jog és jogilag jelentıs tény bejegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. konstitutív: egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történı bejegyzéssel keletkeznek. Ez azt jelenti, hogy pl. ingatlan adásvétele esetén a tulajdonjog nem a szerzıdés megkötésekor, hanem az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. teljes: minden ingatlan adatait tartalmazza.
7
A tulajdon Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következı adatait tartalmazza: − a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület meg-
jelölése), a belterületen lévı ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát, − mővelési ágát és a mővelés alól kivett terület elnevezését, − minıségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét, − ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. JOGOK BEJEGYZÉSE Tulajdonjog • Vagyonkezelıi jog • Lakásszövetkezeti tagot megilletı állandó használati jog • Földhasználati jog • Haszonélvezeti jog • Használat joga • Telki szolgalmi jog • Közérdekő használati jogok • Elı- és viszszavásárlási jog • Vételi jog • Tartási és életjáradéki jog • Jelzálogjog • Önálló zálogjog • Végrehajtási jog TÉNYEK FELJEGYZÉSE Felszámolási eljárás, végelszámolás • Tulajdoni korlátozás • Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás • Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása • Fellebbezés • Bírósági jogorvoslati kérelem, felülvizsgálati kérelem • Elidegenítési és terhelési tilalom • Perindítás • Árverés • Zárlat • Tulajdonjog fenntartással történt eladás • Kérelem elutasítása • Törölt jelzálogjog és önálló zálogjog ranghelyének fenntartása • Jelzálogjog ranghelyének elızetes biztosítása • A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés közös szabályai • Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról • Ranghely megváltoztatása • Tartós környezetkárosodás Az ingatlan nyilvántartás alapegysége a földrészlet: − a föld felszínének természetben összefüggı, közigazgatási vagy
belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelıi (kezelési) viszonyok,
8
A tulajdon − a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelıi viszonyok-
tól függetlenül, (megjegyzés: ideértve a családi házas telket is) − az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és keresztezıdéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelıje (kezelıje) azonos. 12. § A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület), b) a társasházban levı öröklakást, illetıleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levı részekbıl az öröklakás-tulajdonost megilletı hányaddal együtt, c) a szövetkezeti házban levı szövetkezeti lakást, illetıleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, d) a közterületrıl nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétıl [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan].
A fenti szabályok lényege, hogy erdı, mint ingatlan adásvétele esetén nem elegendı, ha a felek megegyeznek, és a vevı a vételárat kifizeti. A szerzıdést mindenképpen írásba kell foglalni, nem mellızhetı a tanúk és az ügyvéd közremőködése, vagy közjegyzı ellenjegyzése. A legfontosabb pedig, hogy a megkötött szerzıdést el kell juttatni a Földhivatalba, ahol egy példány ottmarad, és csak a tulajdonjog bejegyzésérıl szóló államigazgatási határozat hozza létre a tulajdont. Ha ezt a felek elmulasztják, a vételár kifizetése ellenére a tulajdonjog nem száll át, és a késıbbiekben igen nehezen kezelhetı helyzet keletkezik. Ezt nevezi a köznyelv zsebszerzıdésnek, mert a szerzıdés a nyilvános eljárás elkerülésével mintegy „zsebben marad”. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy a jogrendszer ismeri az ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdont, azaz azt a helyzetet, amikor nem a bejegyzett személy a tulajdonos. Ennek legegyszerőbb példája az öröklés. A halál pillanatával a személy megszőnik létezni, tehát tulajdonos sem lehet, azaz az öröklés nem a bejegyzéssel, hanem a halál pillanatában valósul meg. Ha azt gondoljuk, hogy ennek csak elméleti jelentısége van, gondoljuk végig, hogy pl. egy közúti balesetnél, ahol az egész csa-
9
A tulajdon lád sajnálatos módon meghal, az öröklést befolyásolhatja a halálozási sorrend. Ebben az esetben akár a perceknek is jelentısége lehet. A fenti példánál gyakorlati szempontból talán lényegesebb a házastársi közös vagyon, amely – házassági szerzıdés hiányában- a házasság fennállása során szerzett vagyonra abban az esetben is fennáll, ha azt az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza. Tehát, ha válófélben lévı házaspár egyik tagja az eladó, nagyon óvatosan járjunk el, ha el akarjuk kerülni a hosszú pereskedést. Nemo plus iuris, mondja a római jog, senki sem tud átruházni több jogot, mint amivel rendelkezik. A férj tulajdonában csak az erdı fele volt, nem adhatta volna el az egészet, tehát mi is csak a felét tudtuk megvenni. Sıt azt sem, mert a feleségnek, mint tulajdonostársnak elıvásárlási joga volt arra a félre, amit mi látszólag megvásároltunk, tehát a jogügylet semmis. Mi lesz a kifizetett pénzzel, mit történik abban az esetben, ha a feleség akkor perel, amikor már mi is továbbadtuk az erdık egy harmadik félnek – ezek a kérdések igazolják, hogy az ingatlan adásvétele során fokozott gondossággal kell eljárni, nem véletlen az ügyvédi közremőködés elıírása. 1.4.
Erdı, mint termıföld
Az ingatlanokon belül további szabályozási kategória a termıföld. Az termıfölddel kapcsolatos jogi elıírások alapvetı szabályai a földtörvényben (1994. évi LV. törvény a termıföldrıl) találhatók. A szabályozás alapját az képezi, hogy a föld véges, gyakorlatilag nem újratermelıdı erıforrás, nemzeti kincs. Definíció szerint a termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert, rét, legelı (gyep), nádas, erdı, fásított terület mővelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. Azonban részben belterületi földekre is érvényesülnek a föltörvény elıírásai, amennyiben annak mérete az 1 hektárt meghaladja. A termıföldre a jogi szabályozás két irányban állít fel többlet-követelményt általában az ingatlanokhoz képest: a tulajdonszerzési korlátozások és a használati korlátozások tekintetében. Ezeket a szabályokat a tulajdonos, illetve a szerzésmód keretében ismertetjük, de itt is felhívjuk a figyelmet, hogy pl. erdı adásvétele esetén a termıföldre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
10
A tulajdon 1.5.
Erdı mint mővelési ág
A szabályozás egyre specifikusabbá válásával eljutunk azokhoz a jogi elıírásokhoz, amelyek csak az erdıre vonatkoznak. Ezek egyrészt az erdıtörvényben, másrészt az ingatlan-nyilvántartási törvényben találhatók. A szabályozás kulcskérdése annak meghatározása, hogy mi minısül erdınek, illetve erdıterületnek. Itt most nem filozófiai, vagy ökológiai kérdésre gondoljunk, hanem tegyük fel úgy a kérdést: adott egy terület, ahol kisebb nagyobb fák állnak, van benne egy bokros rész, meg egy kis tisztás, az vajon erdınek minısül-e? Tekintettel arra, hogy az ingatlannyilvántartás meghatározza a mővelési ágat, mondhatnánk, hogy az erdı az, ami erdı mővelési ágban van. Ebbıl az következne, hogy amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban bármilyen okból nincs erdıként nyilvántartva, akkor nem kell betartani az erdıre vonatkozó szabályokat, azaz a fákat bármikor kivághatjuk. A helyzet nem ilyen egyszerő, mert az erdıtörvény egy vélelmet állít fel, azaz úgy fogalmaz, hogy erdınek kell tekintetni az alábbi területeket a bejegyzett mővelési ágtól függetlenül. 8. § (1) E törvény alkalmazásában erdıterületnek kell tekinteni: a) az erdı által elfoglalt ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedéső földterületet - ideértve a beerdısült, valamint az idılegesen igénybe vett földterületet is - a benne található nyiladékokkal és tőzpásztákkal együtt; b) az olyan ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedéső földterületet, melyen az erdı telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték; c) az e törvény hatálybalépése után, egy termelési ciklusra, de legfeljebb harminc évre, állami támogatás igénybevétele nélkül, az ország természetföldrajzi környezetében nem ıshonos fafajokkal borított ezerötszáz négyzetméter, vagy ennél nagyobb kiterjedéső faültetvény területét (a továbbiakban: faültetvény). (2) Faültetvény esetében e törvény rendelkezései közül csak az erdıtervezésre, az erdıtelepítésre, az erdı nyilvántartására, valamint a károsító hatások elleni védekezés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Az ötezer négyzetméternél kisebb, és nem erdı mővelési ágban nyilvántartott ingatlannal körülvett erdıterület esetén a fásításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 47. § (1) Erdı mővelési ágban kell nyilvántartani a külön jogszabályban meghatározott fafajokkal fedett: a) erdı által elfoglalt területet, ideértve a beerdısült és az idılegesen igénybe vett, valamint az erdın belül elıforduló nyiladékok, tőzpászták és faültetvények által elfoglalt területet is, kivéve a 48. § (2) bekezdésében megjelölt területet, b) legalább három sor fával fedett területet (erdısávot), c) azt a területet, amelyen az erdı telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték. (2) Erdı mővelési ágba tartozik az 5000 m 2 -t meghaladó kiterjedéső a) az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott, külterületen található fasor, illetve facsoport,
11
A tulajdon b) gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények, valamint a majorok bekerített területén lévı, c) tanyák területéhez tartozó erdei fafajokkal fedett terület. (3) Erdı mővelési ágba tartozik az 5000 m 2 -t elérı vagy annál nagyobb kiterjedéső a) út, vasút, valamint egyéb mőszaki létesítmény tartozékát képezı, b) patakot, csatornát szegélyezı (fasor), c) folyó medrében keletkezett, idıszakosan vízzel borított önálló földrészletnek minısülı (zátony) erdei fafajokkal fedett terület. Az a)-b) pontban felsorolt területeket, ha az 5000 m 2 -t nem érik el, függetlenül attól, hogy a 400 m 2 -t elérik, nem kell külön alrészletként nyilvántartani.
Melyek azok a szabályok, amelyek csak erdıre vonatkoznak? Ezek nem elsısorban a tulajdonszerzést befolyásolják, hanem a gazdálkodást, fakitermelést. Gyalogosan az erdıbe bárki beléphet, azt a tulajdonos csak korlátozott esetben zárhatja ki. Ugyanakkor motorozni, lovagolni, biciklizni csak az erre kijelölt úton szabad. Gombát szedni csak állami erdıben lehet, magánerdıben csak a tulajdonos engedélyével.
12
A tulajdonos 2. A tulajdonos A korábbiakban már említettük, hogy a termıföldek, tehát az erdı esetén vannak a tulajdonosi kört érintı korlátozások: nem lehet korlátlan mértékben erdıt vásárolni. A tulajdoni korlátozás kulcskérdése, hogy ki, vagy milyen szervezet lehet földtulajdonos. Fıszabályként földtulajdont belföldi természetes személy 1, azaz magyar állampolgár szerezhet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a külföldiek teljes mértékben ki lennének zárva a földtulajdonlásból, mivel − a földtörvény 1994 VII. 27-én lépett hatályba, korábban bárki jog-
szerően szerezhetett termıföldet, gyakorlatilag korlátozás nélkül; − a földtörvény sem a tulajdonlást, hanem egyes szerzésmódokat tilalmaz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy vásárolni nem lehet, de pl. törvényes öröklés nincs kizárva. − a Magyarországon letelepedett külföldi, aki legalább 3 éve mezıgazdasági tevékenységet folytat, a belföldiekkel azonos elbírálás alá esik. 2 − a 600 m -t meg nem haladó külterületi tanya tulajdonjogát a belterületi ingatlanokra vonatkozó szabályok szerint szerezhetik meg. A külföldieken belül az Európai Unió polgárait tekintve a korlátozás csak ideiglenes, mivel ellentétes az EU alapelveivel, de a csatlakozási tárgyaláson Magyarország hét éves deregulációs idıtartamhoz jutott. Jogi személyek, (pl. kft. rt.) alapvetıen azért vannak kizárva, mert gazdasági társaságot külföldiek is alapíthatnak minden korlátozás nélkül, ezért a külföldiek földszerzése csak oly módon valósítható meg, ha a belföldi jogi személyek földszerzése is kizárt. Vannak ugyanakkor olyan jogi személyek, akik mégis szerezhetnek földtulajdont, de ezek száma csekély. Ilyenek a Magyar Állam, önkormányzat, közalapítvány, bizonyos korlátozásokkal az egyházak, illetve jelzáloghitelezéssel foglalkozó hitelintézetek. 2001. december 31-ig erdıbirtokosság és legeltetési társulat is szerezhetett földtulajdont, de ez a lehetıség megszőnt a földtörvény módosítása 1
Személyek a jogban: természetes személy (emberek), jogi személy (leegyszerősítve: vállalatok, cégek)
13
A tulajdonos következtében. Ugyanakkor a tilalom nem visszamenıleges, tehát lehet találkozni olyan helyzettel, amikor az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként az erdıbirtokosság van bejegyezve. Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése is korlátozott: maximum 300 hektár, illetve 6000 aranykorona mértékig szerezhetnek földtulajdont. 2002 óta további szabály, hogy a belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termıföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ı és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában lévı termıföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termıföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt.
14
A tulajdonszerzés 3. A tulajdonszerzés 3.1.
Szerzésmódok
Azt a folyamatot, amely során valaki tulajdonossá válik, szerzésnek, szerzésmódnak hívjuk. Ez lehet, hogy nagyon tudományosan hangzik, de a leggyakoribb szerzésmód teljesen közismert, ez az adásvétel, hétköznapi szóval vásárlás. A szerzésmódok között van egy lényeges különbség, ez alapján megkülönböztetjük az eredeti és származékos szerzésmódokat, attól függıen, hogy valaki a tulajdonjogát valaki mástól származtatja-e, vagy tulajdonjoga a korábbi tulajdonostól függetlenül jön létre. fontosabb szerzésmódok eredeti − hatósági határozat és árverés − elbirtoklás − kisajátítás
származékos − átruházás − ráépítés − öröklés
Származékos szerzésmódnál nem jön létre tulajdon, ha a korábbi tulajdonosról kiderül, hogy valamilyen okból kifolyólag mégsem volt tulajdonos. Eredeti szerzésmódnál értelemszerően ilyen korlátozás nem merülhet fel. 3.2.
Elıvásárlási jog
Közismert, hogy a szerzıdés az nem más, mint két fél közötti szándékegyezés. Ha például kimegyünk a piacra krumplit venni, az alku végén az egyezség létrejön, és a fizetéssel, pontosabban a krumpli átadásával a tulajdonjog átszáll a vevıre. Ingatlan, azaz termıföld - ideértve az erdıt is- esetén a dolog kicsit bonyolultabb. Az egyik legjelentısebb különbség, hogy az elıvásárlással kapcsolatos szabályokra tekintettel kell lenni. Az elıvásárlási jog lényege, hogy a jogosult a tulajdonos és harmadik személy között létrejött adásvétel esetén egyoldalú jognyilatkozattal a szerzıdésbe a harmadik személy helyett belép. Ez magyarul annyit tesz, hogy ha az elıvásárlási jog jogosultja ugyanannyit megad, mint más vevı, akkor ı lesz a vevı. Mivel pedig a jogalkotó az elıvásárlási jogot a birtokkoncentráció egyik hatásos eszközének tartja, a földtörvényben részletesen szabályozásra került az elıvásárlási jog.
15
A tulajdonszerzés 10. § (1) Termıföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elıvásárlási jog illeti meg: a) a haszonbérlıt, felesbérlıt és részesmővelıt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlı esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét; b) a helyben lakó szomszédot; c) a helyben lakót; d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint. (2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elıvásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következı: a) a családi gazdálkodó; b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkezı ıstermelı, illetıleg egyéni mezıgazdasági vállalkozó; c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.
A szabályból kiolvasható, hogy egy erdırészlet esetén az elıvásárlók száma akár tízezres nagyságrendő lehet. A jogszabály a kérdést oly módon szabályozza, hogy az eladási ajánlatot a helyi jegyzınek kell eljuttatni, aki két hétre kifüggeszti az ajánlatot. A vételi ajánlatokat az ár megjelölésével a jegyzınek kell benyújtani, aki a két hét elteltével azokat eljuttatja az eladónak, s egyben igazolja a kihirdetési eljárás megtörténtét. Osztatlan közös tulajdon esetén a társtulajdonosok is elıvásárlási joggal rendelkeznek, ebben az esetben a fenti szabályt nem kell alkalmazni, mivel a társtulajdonosok elıvásárlási joga megelızi a korábban részletett elıvásárlói kört. Nincs szükség a fenti eljárás alkalmazására közeli hozzátartozók közötti jogügylete esetén. Védett természeti terület esetén az állam elıvásárlási joga minden más elıvásárlási jogot megelız. Ha a védettség helyi védelem, akkor az elıvásárlási jog jogosultja a helyi önkormányzat. Ha az elıvásárlási jog jogosultja 30 napon belül nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, mintha az elıvásárlási jogról lemondott volna. Nem lehet tehát visszaélésszerően megakadályozni az adásvétel létrejöttét harmadik fél irányába. 3.3.
Az osztatlan közös tulajdon
A fenti eljárások valamelyikével végül is létrejön a tulajdon, a vevı vagy örökös tulajdonossá válik. Itt ismét egy lényeges különbségtételt kell tennünk, aszerint, hogy osztatlan közös tulajdon vagy pedig úgynevezett 1/116
A tulajdonszerzés es tulajdon jön létre. Ez utóbbi azt jelenti, hogy – ingatlan esetén – az egész helyrajzi szám egy személy tulajdonában áll, nincsenek társtulajdonosok. Az osztatlan közös tulajdont a jog alapvetıen szükségmegoldásnak tekinti és igyekszik elısegíteni az ilyen állapot megszüntetését. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amelyekben az osztatlan közös tulajdon teljesen természetes, hosszú távon fennálló, mőködı megoldás, mint a házastársak tulajdonjoga. Vannak olyan helyzetek, amikor a közös tulajdon megkerülhetetlen, mint pl. társasházak esetén. A fentiekbıl következik, hogy a közös tulajdont a jognak mindenképpen szabályoznia kell. A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges − a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, − az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog
haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. A közös tulajdon tárgyait elsısorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelı ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerzı tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethetı meg, illetıleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerő használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelıen felosztani. A tulajdonostársakat az elıvásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. Erdık esetén az osztatlan közös területek aránya rendkívül magas, amit a privatizáció, a vagyonnevesítés és az öröklési folyamatok magyaráznak. 17
Az erdıgazdálkodó 4. Az erdıgazdálkodó A tulajdonszerzést követıen a tulajdonos vagy tulajdonostársak kötelezettsége több irányú. Az erdıtörvény szabályi szerint a tulajdonosok az erdı védelmével, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - erdıgazdálkodó hiányában - egyetemleges felelısséggel tartoznak. Az egyetemleges felelısség azt jelenti, hogy bármelyik tulajdonos felel az egész tulajdonért. Ezen túlmenıen a tulajdonosok kötelessége, hogy gondoskodjanak arról, hogy a terület rendelkezzen erdıgazdálkodóval. Jogszabály elıírja, hogy amennyiben a természetben összefüggı erdıterületnek 2 több tulajdonosa van, a tulajdonosok jogszerő használót kötelesek megbízni. A tulajdonosi akarat érvényesítéséhez – erdıbirtokossági társulat alapítása kivételévelprecedens értékő bírósági ítélet alapján, a korábbi évek gyakorlatától eltérıen már elegendı az erdıterület alapján számított egyszerő többség. Ez jelentıs változás a döntésképtelenséggel kapcsolatos problémák csökkentésében. A magánerdı-gazdálkodáson belül az erdészeti hatóság gyakorlatának megfelelıen a legjelentısebb tipizálási kategóriák az egyéni, illetve társult erdıgazdálkodás. A társult erdıgazdálkodás az erdészeti igazgatásban azt a gazdálkodási formát jelenti, amelyben nem az egyéni tulajdonos kerül erdıgazdálkodói pozícióba, hanem több tulajdonos erdıvagyonát kezeli egy szervezet. Ennek megjelenési formája többféle lehet: − szövetkezet, − erdıbirtokosság, − megbízott erdıgazdálkodó, − gazdasági társaság
2
(3) Természetben összefüggınek kell tekinteni azt az erdıterületet, melyet a település közigazgatási határa, az erdıgazdálkodás célját közvetlenül nem szolgáló más mővelési ágú terület, közút, vasút, folyó vagy más, mővelés alól kivett földrészlet nem szakít meg.
18
Az erdıgazdálkodó terület, ezer hektár 600 500
Megbízott erdıgazdálkodó Egyéni erdıgazd.
400 300 200 100
Egyéb szövetkezet Erdı-szövetkezet Egyéb gazdasági társ. Erdı-birtokossági társ.
0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
1. ábra. Gazdálkodási formák a magánerdıkben Társult erdıgazdálkodásnak tekintjük azokat az eseteket, amikor az erdıgazdálkodó és a tulajdonos személye elválik egymástól. Az erdészeti hatóság ebben az esetben a tulajdonosokat nem tartja nyilván, hanem csak az erdıgazdálkodóval áll kapcsolatban. Evt. 7. § E törvény alkalmazásában erdıgazdálkodásnak minısül az erdı 2. §-ban foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, ırzésére, védelmére, az erdıvagyon bıvítésére, valamint az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége. Evt. 13. § (1) E törvény alkalmazásában erdıgazdálkodó: az erdı tulajdonosa vagy az erdıgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerő használó (a továbbiakban: erdıgazdálkodó). (2) Az erdıgazdálkodó nevét (cégét), székhelyét, valamint képviselıjének nevét az erdıgazdálkodó székhelye szerinti erdészeti hatóság nyilvántartásba veszi. [...] (3) Az erdıgazdálkodó a nyilvántartásba vétel nélkül is köteles e törvénynek az erdı védelmére, valamint fenntartására vonatkozó elıírásainak eleget tenni.
A harmadik bekezdésbıl egyértelmő, hogy a nyilvántartás nem konstitutív, azaz a gazdálkodó nem a nyilvántartással jön létre. Az erdıgazdálkodók két nagy csoportja: − egyéni erdıgazdálkodók, − társult erdıgazdálkodók.
19
Az erdıgazdálkodó 4.1.
Egyéni gazdálkodás
Önálló gazdálkodásra alkalmas erdıterület az, ahol nem írnak elı társult erdıgazdálkodási kötelezettséget. Fıszabályként az önálló helyrajzi szám egyéni tulajdonosát a hatóság elfogadja erdıgazdálkodóként. Egyéni gazdálkodás vagyoni és tulajdoni szempontból egyértelmő helyzetet teremt. A tulajdonos azonos az erdıgazdálkodóval, nem merül fel problémaként az esetleges ellenérdekeltség, a tulajdonos egyedül hozza meg a stratégiai és rövid távú döntéseket. Az egyéni gazdálkodás elsısorban azok számára ajánlható, akik közel laknak az erdıhöz, képesek átlátni a gazdálkodás egészét, esetenként egyes tevékenységeket saját maguk is el tudnak végezni az erdıben. A kisebb tulajdonok esetén az erdıgazdálkodás szakaszos üzemként valósul meg, azaz az erdıben akár egy évtizedet is meghaladó idıtartam során nincs tényleges tevékenység. A szakaszos üzem mellett lehetıség van egyes fafajok esetén szálaló gazdálkodásra, készletgondozó gazdálkodásra, de ez jelentıs szaktudást igénylı gazdálkodási mód. A szakaszos üzemtıl függetlenül a gazdálkodót terheli az erdı ırzése, ennek elmulasztása esetén nem csak az okozott kár, de az erdıgazdálkodási bírság is az erdıgazdálkodót sújtja. A nem kívánja felvállalni az erdıgazdálkodással járó feladatokat, vagy évente, vagy rendszeresen kisebb bevételt szeretne erdejébıl, annak a társult gazdálkodási formák ajánlhatók. Amennyiben az erdı osztatlan közös tulajdonban van, akkor nincs lehetıség egyéni gazdálkodásra, kötelezı valamelyik társult gazdálkodási formát választani. 4.2.
Megbízott erdıgazdálkodó
A megbízott erdıgazdálkodó gazdálkodási formát részletesen elemezzük, mivel ez jelenleg az egyik leggyakoribb gazdálkodási forma, ugyanakkor számos jogi buktatója lehet a tulajdonosok, a gazdálkodó és a hatóság együttmőködésének. Mivel akár már egy-két hektár erdıterület esetén is több millió forintos érték jogi sorsa lehet kérdéses, fontos, hogy az érintett résztvevık tisztán lássák a jogviszonyból fakadó kötelezettségeket és jogokat.
20
Az erdıgazdálkodó Amennyiben az osztatlan közös tulajdonosok nem akarnak jogi személy erdıgazdálkodót létrehozni, megbízott erdıgazdálkodó kijelölése mellett is dönthetnek. A megbízott lehet természetes vagy jogi személy, kezelhet egy vagy több helyrajzi számot, lehet egy személy a tulajdonos társak közül, de harmadik személy is megbízható. A gyakorlatban a megbízott erdıgazdálkodó hosszú távú vagyonkezelési tevékenységet végez, amelynek módja számos esetben távol áll a megbízás ptk.-beli szabályaitól. Pl. a megbízott saját nevében jár el, és a joghatások is vele szemben állnak be, ellentétben a megbízással. Az ágazati törvény ugyanakkor a megbízott erdıgazdálkodót nem is említi, amit ugyan részletes vagyonkezelıi szerzıdésekkel nyilván át lehet hidalni, de a legtöbb megbízási szerzıdés csupán két-három sort tartalmaz, s nem tér ki részletesen a felek közti vagyonjogi, felelısségi szabályokra. 4.2.1. A megbízás alakszerősége Az ptk. 216 § (3) bekezdés szerint a megbízási szerzıdés megkötése nincs alakszerőséghez kötve, vagyis a felek azt megköthetik írásban, szóban vagy akár ráutaló magatartással. Más a helyzet azonban, ha a megbízás teljesítése körében megkötendı szerzıdést jogszabály alakszerőséghez köti. Ilyen esetekben a megbízási szerzıdést ugyanolyan alakban kell megkötni, mint az az alapján megkötendı szerzıdést. Erdıgazdálkodási megbízás esetén az írásbeli forma alkalmazása a gyakorlatban kizárólagosnak tekinthetı, mivel az erdıtörvény alapján az erdıgazdálkodót az erdészeti hatóság felhívja a jogviszony igazolására, ami tipikusan okirat segítségével valósulhat meg. 4.2.2. A megbízási jogviszony létrejötte A megbízott erdıgazdálkodót az erdészeti hatóság nyilvántartásba veszi. Amennyiben ez a nyilvántartás konstitutív, akkor a nyilvántartásba vétel nélkül a jogviszony nem jön létre. Ennek azonban az erdıtörvény is ellentmond, amikor is kimondja, hogy: (3) Az erdıgazdálkodó a nyilvántartásba vétel nélkül is köteles e törvénynek az erdı védelmére, valamint fenntartására vonatkozó elıírásainak eleget tenni. Azonban a bíróság ettıl eltérı következtetésre jutott az EBH 2005.1349 ügyben, amikor is kimondta, hogy erdészeti hatósági engedély hiányában
21
Az erdıgazdálkodó nem a megbízott, hanem az erdı tulajdonosa minısül erdıgazdálkodónak [1996. évi LIV. törvény 13. § (1) bek.]. Az elsıfokú közigazgatási szerv határozatával az erdırıl és az erdıvédelemrıl szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 13. §-ának (1) bekezdése alapján 12 203 200 Ft erdıgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A bírság kiszabására azért került sor, mert az erdırészletben 5 hektáron engedély nélküli fakitermelés történt. Megállapította az alperesi hatóság, hogy a felperes - aki az erdı többségi tulajdonosa - megbízta K. I.-t a fakitermeléssel, aki azonban az ehhez szükséges engedélyt nem szerezte be. A jogerıs ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, álláspontja szerint nem terheli felelısség a fakitermelés miatt, mert arra megbízási szerzıdést kötött K. I.-vel. Nem eshet a terhére az a körülmény, hogy K. I. nyilvántartásba vételi kérelmét az erdészeti hatóság elutasította.
A BH alapján azonban nem állítható, hogy a döntés téves lenne, hiszen nem ismert a tulajdonos és a fakitermelést végzı közötti szerzıdés részletei. Nyilvánvalóan más jogi megítélés alá esik, ha a felek teljes körő, erdıgazdálkodási feladatok ellátására, illetve csak eseti fakitermelésre szerzıdtek. Ugyanakkor abból a ténybıl, hogy a megbízott kérte erdıgazdálkodóként való nyilvántartásba vételét, arra lehet következtetni, hogy a szerzıdés nem csak a fakitermelési tevékenységre irányult. Ebben az esetben viszont – ha a fentiek alapján elfogadjuk, hogy a megbízási jogviszony nem a hatóság regisztrációjával jön létre- akkor a tulajdonos jóhiszemően járt el, és a felelısség a fakitermelıt –mint erdıgazdálkodót terheli. 4.2.3. A megbízási jogviszony megszőnése Az erdıtörvény szerint az erdıgazdálkodó személyének megváltozásához a hatóság jóváhagyása szükséges. Ez a szabály sincs összhangban a ptk-val, ahol is a megbízási jogviszony felmondása nem zárható ki, s csak hosszú távú jogviszony esetén is csak korlátozott mértékben korlátozható. Természetesen lehetne azzal érvelni, hogy a gazdálkodó megváltozása – ahol új gazdálkodó belép a jogviszonyba – jogilag nem azonos a gazdálkodói jogviszony megszőnésével. Ez az érvelés azonban a gyakorlatban nem állja meg a helyét, mivel az esetben a gazdálkodó megváltozása megvalósítható lenne két lépcsıben, a jogviszony felmondásával, és új megbízási jogviszony létrehozásával. Amennyiben ennek lehetısége fennáll, akkor nyilvánvalóan kiüresedik a fenti szabály. Az er22
Az erdıgazdálkodó dıtörvény fenti szabálya tehát csak úgy hatályosulhat a gyakorlatban, ha a megbízási jogviszony megszőnése is csak az erdészeti hatóság hozzáárulásával válik hatályossá. A felek polgári jogi autonómiájának ilyen fokú korlátozása azonban nincs összhangban a polgári törvénykönyvvel és nem állhat a jogalkotó céljával összhangban. Természetesen az erdıvel való gazdálkodás közérdek, de a megbízott erdıgazdálkodó prométheuszi hozzáláncolása az erdıhöz túlmutat a gazdálkodás biztonságának biztosítását célzó törekvéseken. Az erdıtörvény maga is pontosítja a vitatott szabályt, az alábbi módon: (6) Az erdıgazdálkodó személyének változásához - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel3 - az erdészeti hatóság engedélye szükséges. Az engedély kiadása nem tagadható meg, ha az új erdıgazdálkodónál a szakszerő erdıgazdálkodás feltételei biztosítottak, és egyúttal a természetben összefüggı erdıterület megosztására a gazdálkodó-változással összefüggésben nem kerül sor. Vegyük észre ugyanakkor, hogy a szabálynak a tulajdonost, és nem a korábbi gazdálkodót kellene kötelezni a szakszerő gazdálkodás kereteinek további biztosításra. Összességében tehát, ha a megbízott erdıgazdálkodó egyoldalúan meg kívánja szüntetni az erdıgazdálkodói pozícióját, ezt az erdészeti hatóság gyakorlatilag meg tudja akadályozni, ahelyett, hogy az új erdıgazdálkodó biztosítását a tulajdonos kötelességévé tenné. 4.2.4. Gazdálkodási autonómia, tulajdonosi döntések Az erdıtörvény a gazdálkodás tekintetében az erdıgazdálkodót tekinti autonóm személynek, akinek az erdıvel kapcsolatosan jogában áll minden döntést meghozni. A törvény nem is szabályozza a gazdálkodó és a tulajdonos közötti jogviszonyt, egyetlen kivétellel: nem erdımővelési ágú terület erdısítéséhez a tulajdonos hozzájárulása kell. Azonban hiányzik annak a szabályozása, hogy a tipikus tulajdonosi döntések meghozatala milyen módon történjen, mint pl. az (üzemterv keretein belül) a fakitermelés idıpontja, vagy annak eldöntése, hogy a felújítás milyen fafajjal történjen. Ez részben következik abból, hogy a törvény elfogadásakor nem nagyon volt gyakorlat a magánerdı-gazdálkodás, és a jelentısen eltérı
3
(7) Az állami tulajdonban levı és a kincstári vagyont képezı erdı esetében az erdészeti hatóság erdıgazdálkodóként a kincstári vagyon kezelıjét veszi nyilvántartásba.
23
Az erdıgazdálkodó módon mőködı állami tulajdon 4 volt a minta az erdészeti szakemberek számára. Nyilván nem lehet mindent törvényi szabályozás szintjén rögzíteni, és az sem életszerő, hogy a megbízási szerzıdés ötven-száz oldalas általános szerzıdési feltételek melléklettel készüljön. A dolgozat célja itt csak anynyi, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a magánerdı-gazdálkodás két pólusa (az egyéni gazdálkodó, aki egyben az 1/1-es tulajdonos, illetve a jogi személyiséggel és részletes mőködési szabályzattal és döntési mechanizmussal rendelkezı gazdálkodási formák) között a megbízott erdıgazdálkodó kevéssé szabályozott átmenetet képvisel, ahol az informális kapcsolatoknak és a szokásoknak a jogi szabályozáshoz képest sokkal jelentısebb szerepe van. 4.2.5. Értékesítés A gyakorlatban kialakult módszer szerint a közös megbízott végzi az erdıterületen folyó gazdálkodást, erre vonatkozóan szerzıdéseket köt, számlákat állít ki, illetve fogad be. A gazdálkodás eredményével a tulajdonostársak felé elszámol, és az átadott nyereséget ráfordításként veszi figyelembe, azaz a saját adózásában a tulajdonostársakra jutó nyereséget nem kell figyelembe vennie, azzal minden tulajdonos a saját adóalanyisága szerint adózik. 5 A fentiekbıl következıen a megbízott erdıgazdálkodó az erdıtulajdonosok tulajdonát, a kitermelt faanyagot a saját nevében adja el. Ez a gyakorlat nyilvánvalóan ellentétes a megbízási jogviszonnyal, amikor is a megbízó a megbízott nevében jár el, azaz az értékesítést a tulajdonosok nevében végzi 6. Az értékesítés fent leírt formája felveti azt a kérdést, hogy nem célszerőbb-e a megbízott erdıgazdálkodó tevékenységét egyfajta speciális bizományosi konstrukcióként elemezni. A Ptk. 474. §-ának (1) bekezdése
4
Az állami erdık tulajdonosi szerkezetében kvázi tulajdonosként mőködik az NFA és KVI, mint jogszerő tulajdonosok mellett az ÁRV Rt, az erdıgazdaságok tulajdonosa, maga az állami erdıgazdaság és nem utolsó sorban az erdészeti hatóság is, amikor pl. a körzeti erdıtervek készítésekor a fent említett tipikusan tulajdonosi döntések tekintetében határoz. 5 Gyakorta elıfordul, hogy az osztatlan tulajdonon a tulajdonosok elkülönült gazdálkodást folytatnak, de az erdészeti hatóság felé akkor is egy személyben a közös megbízott vállalja a felelısséget. 6 A probléma kétségkívül meglévı adózási kérdéseinek taglalása túlmutat a dolgozat keretein, hiszen itt elsısorban a vagyonjogi vonatkozások vizsgálata a cél.
24
Az erdıgazdálkodó szerint megbízási szerzıdés alapján a megbízott köteles a rá bízott ügyet ellátni. Amennyiben a megbízási szerzıdés alapján a megbízottnak adásvételi jogügyletet kell kötnie, úgy azt a megbízó nevében, a megbízó javára teszi. A Ptk. 507. §-ában szabályozott bizományi szerzıdés alapján ezzel szemben a bizományos a megbízó javára a saját nevében köti meg az adásvételi szerzıdést.. A Ptk. 509. §-ának (1) bekezdése szerint a bizományi szerzıdés alapján kötött adásvételi szerzıdés a bizományossal, szerzıdı féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. Hogy mennyiben lenne ennek következménye a két fél jogviszonyában, azt a kárfelelısség fejezet elemzi. A saját nevében történı eljárás következtében felmerülhet annak a vizsgálata is, hogy a megbízott erdıgazdálkodási tevékenység nem más, mint egyfajta bérleti jogviszony, ahol a megbízott mintegy bérbe veszi az erdıt, és ott saját kockázatára gazdálkodik. Ennek kimondása annyiban nem életszerő, hogy az erdészeti gyakorlat megkülönbözeti a bérletet és a megbízást, mint különbözı jogviszonyokat és gazdálkodási formákat. A hosszú vágásforduló miatt a bérlet egyébként nem gyakori – különösen éves díjfizetés mellett nem – hiszen nehéz kiszámítani és megelılegezni egy akár 120 év múlva jelentkezı jövıbeni eredményt. Bérlet fordul elı tipikusan az erdıtelepítéseknél, amikor az erdıgazdálkodó a befejezésig (8-10 év) vagy rövidebb vágásforduló (pl. nemesnyárak esetén akár 1215 évre) a teljes vágásfordulóra megvalósul a bérleti konstrukció. A mezıgazdasági bérlet esetén a termelés kockázata a bérlıt terheli, s csak bizonyos esetekben kérheti a bérleti díj csökkentését, ami tulajdonképpen a termelésbıl fakadó kockázat megosztása a bérbeadó és bérbevevı között. Mivel azonban a megbízotti konstrukció gondossági és nem eredménykötelem, ezért kimondhatjuk, hogy a megbízási jogviszonyt nem lehet visszavezetni a bérletre. 4.2.6. Kárfelelısség A magánjogi jogviszonyok egyik neuralgikus pontja a kárfelelısség kérdése, ami az erdıgazdálkodási tevékenység ellátása esetén is jelentkezik.7 A szakszerőtlen erdıgazdálkodásból eredı károk egyértelmően a
7
A mezıgazdasági tevékenységek, beleértve az erdıgazdálkodást is esetén a biztosítások alkalmazása a felelısség csökkentése érdekében csak nagyon korlátozottan alkalmazható, éppen a kár kiszámíthatatlansága következtében. A biztosítók akár a teljes évi jövedelem 30%át is elkérik éves biztosítási díjként, ami a termelık túlnyomó többsége számára megfizet-
25
Az erdıgazdálkodó megbízott erdıgazdálkodót kell, hogy terheljék, azonban az alvállalkozó igénybevétele már számos kérdést felvet. Pkt. 475. § (1) A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közremőködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. (2) A megbízott igénybe veheti más személy közremőködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelıs, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenırzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (3) Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelıs azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. (4) Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelıs, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenırzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A ptk. szabályoz számos olyan helyzetet, amely egy általános megbízás esetén tipikusan felmerül. Az erdıgazdálkodás során azonban a leggyakoribb, hogy a gazdálkodó választja ki az alvállalkozót (pl. fakitermı) és nem a megbízó, azaz tulajdonosok közössége. Ebben a helyzetben a (4) bekezdés nem alkalmazható, ebbıl viszont az következik, hogy a (1) kerülhet alkalmazásra, amely a megbízott erdıgazdálkodóra nézve indokolatlanul szigorú felelısséget ró. A fentiek fényében mindenképpen indokoltnak tőnik, hogy a megbízott a kárfelelısséget korlátozza a megbízási szerzıdésben, amennyiben erre a jog lehetıséget ad8. Ennél jóval gyakoribb probléma a falopással kapcsolatos károkért viselt felelısség. Mivel a megbízás gondossági kötelem, ezért a kárfelelısség alól az erdıgazdálkodó mentesülhet, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, és mindent megtett a kár elhárítása érdekében. Itt van óriási jelentısége annak, hogy a vizsgált jogviszonyt a
hetetlen összeg. 8 Mivel a fakitermelés veszélyes üzem, ezért a kárfelelısség csak korlátozottan zárható ki, de ez a tilalom a dologban esett károkra nem vonatkozik. A tipikus kárveszély azonban itt nem az emberélet, hanem a gazdasági károk kérdése. Kérdéses, hogy ha a fakitermelés következtében sérül az újulat (fiatal csemeték) akkor ez a veszélyes üzem kategóriájába tartozik-e. Az igazi veszély viszont az értékesítés keretében jelentkezik ( a vevı nem fizet, stb…) de ez már a szerzıdéses és nem a szerzıdése kívüli kár szabályai alapján dönthetı el.
26
Az erdıgazdálkodó bizománnyal vagy bérlettel rokon jogviszonynak tekintjük, mivel eredménykötelem tekintetében már a falopással okozott kár az erdıgazdálkodót terhelné. Ugyanakkor a falopással kapcsolatos felelısséget azonban az erdıtörvény is szabályozza: Evt. 14. § (1) Az erdıgazdálkodó az erdıgazdálkodási tevékenysége keretében jogosult, illetve köteles gondoskodni f) az erdı védelmérıl, az egyes erdıgazdálkodási munkák elvégzésérıl, valamint az erdı ırzésérıl; Mivel az erdı ırzését a törvény egyértelmően a gazdálkodó kötelességeként szabályozza, ebbıl következıen illegális fakitermelés esetén az erdészeti hatóság az erdıgazdálkodót bírságolja, gyakorlatilag lehetetlenné téve a kimentést. Az érem másik oldala ugyanakkor az illegális fakitermeléssel kapcsolatban az a gyakorlat, hogy hajléktalannal kötnek szerzıdést az megbízott erdıgazdálkodási tevékenység ellátására, majd az erdıt hatósági engedély nélkül, de papíron az erdıgazdálkodóval megállapodva kitermelik. A kitermelt faanyag így jogszerően, adásvétellel kerül az ügyeskedık tulajdonába, s a hatóság csak a hajléktalannal szemben alkalmazhat bármilyen, de nyilván csekély hatékonyságú szankciót. Összefoglalásként megállapítható, hogy a megbízott erdıgazdálkodóval kapcsolatos jogviszonyok kidolgozatlansága számos kockázatot rejt magában a tulajdonosok és a megbízott számára egyaránt. Ebbıl következıen – elsısorban nagyobb erdıterület vagy több erdıtulajdonos esetén logikus döntésnek tőnhet jogi személyiséggel rendelkezı erdıgazdálkodó létrehozása. A leggyakoribb lehetıségek a gazdasági társaság, a szövetkezet, illetve az erdıbirtokosság. 4.3.
Erdıbirtokosság
Az erdıbirtokossági formának nagy hagyománya van Magyarország egyes területein, fıként a középhegységek területén. Ilyen formában valósult meg az erdıgazdálkodás a jobbágyfelszabadítás után, és a két világháború között. Akkoriban az erdıbirtokosság volt az erdı tulajdonosa, és a tagok a birtokosság egyénenként meghatározott hányadának tulajdonosai voltak. A jelenlegi jogi szabályozás lényegesen eltérı alapokon nyugszik, ami számos konfliktus forrása lehet. A tulajdonosok megmaradnak ugyanis az egyes helyrajzi számok tulajdonosaként, és az erdıbirtokosság csak a kezelıi joggal rendelkezik. 2001-ig ugyan volt lehetı27
Az erdıgazdálkodó ség arra is, hogy maga az erdıbirtokosság legyen az erdı tulajdonosa, de a földtörvény módosítása most már kizárja ezt a tulajdoni formát. Az erdıbirtokosságokról az 1994. évi XLIX. törvény rendelkezik. A társulat az erdı mővelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai (a továbbiakban: tulajdonos) által az erdıgazdálkodási tevékenységgel összefüggı, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet. A társulat jogi személy. Erdıbirtokosságot akkor célszerő alapítani, ha a gazdálkodás alá vont terület viszonylag nagyobb, számos tulajdonos van, kik között nincs jelentıs ellentét, de a tulajdoni hányadok nem egyformák. (Ez utóbbi esetben a szövetkezet is alkalmas gazdálkodási forma lehet). Az erdıbirtokosság mőködését a törvény részletesen szabályozza, a többségi döntés meghozatalát és a stabil gazdálkodást olyan intézmények segítik, mint elnök, elnökség, felügyelı bizottság választása, közgyőlés tartási kötelezettsége. A jogsértı határozatokkal szemben a kisebbségben maradtak bírósághoz fordulhatnak. A megalakulással kapcsolatos fontos szabály, hogy a természetben egybefüggı erdıterületen lévı más földrészlet tulajdonosának, illetve tulajdonosainak tagfelvételi kérelme nem utasítható vissza. Ugyancsak nem utasítható vissza annak a tulajdonosnak a tagfelvételi kérelme, akinek a tulajdonában levı erdıterület az önálló erdıgazdálkodási tevékenység végzésére alkalmatlan. Ha a tulajdonosok az erdıterület alapján számított kétharmados szavazataránnyal határozták el az erdıbirtokossági társulat alapítását, a kisebbségben maradt tulajdonosok, amennyiben az önálló erdıgazdálkodási egység kialakításának feltételei egyébként nem állnak fenn - a folyamatos erdıfenntartáshoz főzıdı közérdek érvényesítése érdekében - kötelesek a társulatba tagként belépni, a társulat határozatait végrehajtani. A törvény az erdıbirtokosságból való kilépésrıl nem rendelkezik, de ez nem jelenti azt, hogy a kilépés lehetetlen lenne, de mindenképpen a közgyőlés jóváhagyására van szükség. A terület eladásakor ugyanakkor a gazdálkodói státusz nem változik, tehát a terület továbbra is az erdıbirtokosság kezelésében marad, csak a tulajdonos változik. Az is csak abban az esetben, ha az erdıbirtokosság tagjai nem élnek a törvényben szá28
Az erdıgazdálkodó mukra biztosított elıvásárlási joggal, mert ebben az esetben harmadik fél nem szerzi meg a terület tulajdonjogát. Az erdıbirtokosságok átlagos területe 100 hektár alá csökkent, ami azt jelenti, hogy sok erdıbirtokosság nem lesz képes megvalósítani a nagy területő társult gazdálkodásban rejlı elınyöket, s a birtokmérettıl független állandó költségek miatt nyereséges gazdálkodásuk, s így hosszú távú fennmaradásuk is kétséges. 4.4.
Gazdasági társaság
A hatályos törvények szerint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). Jogi személyiségő gazdasági társaság a korlátolt felelısségő társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.). A jogi személyiség azt jelenti, hogy a cég vagyona a tagok vagyonától elkülönül, és a tagok felelıssége – jóhiszemő tevékenység esetén – csak a törzstıke szolgáltatására terjed ki. Az erdıtulajdonosok gazdasági társaságot is megbízhatnak az erdıgazdálkodói tevékenység ellátásával. Ilyen eset általában akkor fordul elı, ha az erdıtulajdonos gazdasági társasággal rendelkezik, és a költségek elszámolása szempontjából kedvezıbb, ha a költségek a gazdasági társaságnál jelentkeznek. Szintén gazdasági társaságként mőködnek a késıbb tárgyalásra kerülı erdészeti integrátorok. 4.5.
Szövetkezet
Erdıgazdálkodási tevékenység szövetkezeti formában is ellátható, ámbár nem túl gyakori formája ez a gazdálkodásnak. A szövetkezetek alapvetı kérdéseit a 2006. évi X. törvény a szövetkezetekrıl szabályozza. Alapvetı különbség az erdıbirtokossággal szemben, hogy az egy tag egy szavazat elve. Ez jelentısen leegyszerősíti a döntéshozatalt a tagi győlés során, viszont ellentétes lehet a nagyobb erdıvel rendelkezık érdekeivel. Ezért szövetkezeti erdıgazdálkodás akkor ajánlható, ha a tulajdonosok megközelítıleg azonos erdıterülettel rendelkeznek, vagy a tulajdonosok nagy számából kifolyólag máskülönben a döntéshozatal különösen nehézkes lenne.
29
A szakirányítás 5. A szakirányítás 5.1.
Szakirányító
Az erdıgazdálkodó nyilvántartásba vétele még mindig nem jelenti azt, hogy az erdıgazdálkodási tevékenység megkezdhetı. Láthattuk, hogy az erdıgazdálkodónak nem feltétlenül kell rendelkeznie akár a legcsekélyebb szintő szaktudással vagy erdészeti végzettséggel. Az erdıgazdálkodás összetett és bonyolult tevékenység, amely mindenképpen szaktudást igényel, ezért a erdıgazdálkodó erdıgazdálkodási tevékenysége szakszerőségének biztosítása érdekében köteles a szakirányítási feladatok ellátásához a miniszter által rendeletben megállapított képzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezı személyt, vagy ilyen személyt alkalmazó szervezet (a továbbiakban: erdészeti szakszemélyzet) közremőködését önállóan vagy más erdıgazdálkodóval közösen igénybe venni. Erdészeti szakszemélyzet igénybevételének minısül, ha az erdıgazdálkodó megfelelı képesítéssel rendelkezik, és arról az erdészeti hatóságot tájékoztatja. Kérésre a területileg illetékes erdészeti hatóság tájékoztatja az erdıgazdálkodót az szakirányítók elérhetıségérıl. Az erdészeti szakszemélyzet e feladatokat ellátó tagja a mőködési helye szerint illetékes erdészeti hatóság elıtt esküt tesz. Az eskü letételét követıen az erdészeti hatóság az erdészeti szakszemélyzet tagját nyilvántartásba veszi, részére szolgálati igazolványt és azzal azonos sorszámú jelvényt, valamint hitelesített szolgálati naplót ad át. Az erdészeti szakszemélyzet tagja - az erdıgazdálkodó megbízása alapján - jogosult az erdı ırzésével, valamint az erdészeti termékek származásának ellenırzésével összefüggı feladatok ellátására. Az erdıgazdálkodó köteles az erdészeti szakszemélyzet igénybevételét - a munkavégzés helyének megjelölésével - az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben az erdıgazdálkodó az erdészeti szakszemélyzet igénybevételére vonatkozó kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, e törvény alapján helyette más erdıgazdálkodó jelölhetı ki. A szakirányító és az erdıgazdálkodó között kötendı megállapodás tartalmi elıírásait az alábbi rendelet tartalmazza: 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési 30
A szakirányítás támogatások igénybevételének feltételeirıl. Az erdészeti szakszemélyzettel kötött szakirányítási szerzıdés legalább tartalmazza: − éves gazdálkodási tervek, költségvetések és pályázatok elkészítése, − a munkák mővezetése, − szakirányítói képviselet a mőszaki átvételeken, − az éves pénzügyi elszámolások elkészítése, − a szakmai adminisztráció vitele, ideértve az üzemtervi bejegyzést is, − az erdıgazdálkodó szakirányítói képviselete üzemtervezéskor, − erdıırzés.
5.2.
Az erdészeti integrátor
Az erdészeti integrátori hálózat olyan kiemelt szakirányítókat tartalmaz, akik fıfoglalkozásként szakirányítással foglakoznak, a vonzáskörzetükben átfogó szolgáltatást nyújtanak és az erdıgazdálkodási ágazat teljes tevékenységi körét lefedik a csemetetermesztéstıl a faanyag értékesítéséig. Az erdıtulajdonos és az integrátor között a megállapodás egyénre szabottan jön létre; lehetıség van arra, hogy az integrátor legyen az erdıgazdálkodó, de lehetıség van egyes erdészeti tevékenységek elvégzésére. Elképzelhetı, hogy a tulajdonos marad az erdıgazdálkodó, és az integrátor csak a szőken vett szakirányítást végzi. Elıfordulhat bérlet is, és az integrátorok erdıtelepítési tevékenységet is vállalnak. Az integrátori szakirányítási szerzıdés legalább az alábbiakat tartalmazza: − az éves gazdálkodási tervek, költségvetések és pályázatok elké− − − − − −
szítése és határidıre történı eljuttatása az integrálthoz, a munkák mővezetése, függetlenül attól, hogy a munkát az integrátor végzi vagy sem, szakirányítói képviselet a mőszaki átvételeken, ami nem jogosít fel a jegyzıkönyv aláírására, az éves pénzügyi elszámolások elkészítése és határidıre történı eljuttatása az integrálthoz, a szakmai adminisztráció vitele, ideértve az üzemtervi bejegyzést is, az erdıgazdálkodó szakirányítói képviselete üzemtervezéskor, közremőködés az erdıırzésben.
A szerzıdést az erdıterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóságnál beszerezhetı őrlapon kell megkötni. 31
Összefoglalás 6. Összefoglalás Ahhoz, hogy valaki erdıtulajdont szerezzen és ténylegesen erdıgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végezzen, az alábbi lépéseket kell követnie: − Meg kell vizsgálnia, hogy a terület erdı mővelési ágban van, vagy − −
− − − − −
32
más okból kifolyólag erdıterületnek kell-e tekintetni. A jövıbeni tulajdonos személye megfelel-e a tulajdonosi korlátozásoknak. Érvényes szerzésmódon és jogcímmel kell a tulajdont megszereznie, beleértve az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés megvalósulását is. Erdıgazdálkodói státuszt kell szerezne, vagy biztosítani, hogy a terület rendelkezzen erdıgazdálkodóval. Szakirányú végzettség hiányában szakirányítói szerzıdést kell kötni erdészeti szakemberrel. Érvényes üzemtervvel kell rendelkeznie, amit az erdészeti hatóság biztosít számára. Az erdészeti tevékenységeket éves tervezés és egyedi engedély birtokában lehet megkezdeni. Be kell tartani az adózással kapcsolatos elıírásokat. Ezek ismertetése azonban túlmutat a jelen füzet témakörén.
Mellékletek 7. Mellékletek 7.1.
Haszonbérleti szerzıdés (közeli hozzátartozóval)
amely létrejött egyrészrıl név: ………………………………………… születési hely és idı: …………………… anyja neve: ……………………………….. lakcím: …………………………………….. sz. ig. sz.: …………………….……………. a továbbiakban mint haszonbérbe adó, másrészrıl név: ………………………………………….. születési hely és idı: …………………….. anyja neve: …………………………………. lakcím: ………………………………………. sz. ig. sz.: ……………………….…………… a továbbiakban mint haszonbérlı között a mai napon az alábbi feltételekkel: 1. A haszonbérbe adó haszonbérbe adja, a haszonbérlı pedig haszonbérbe veszi a Haszonbérbe adó kizárólagos tulajdonában lévı, belterületi,/külterületi , a …… ingatlan-nyilvántartásban …… hrsz. alatt felvett …… m2 területő, …… AK értékő, ……………… mővelési ágú ingatlant. 2. A haszonbérlet határozott idıtartamra szól, nevezetesen jelen szerzıdés aláírásától ............. év december hó 31. napjáig. 3. Haszonbérlı jelen szerzıdés alapján jogosult a haszonbérlet tárgyát képezı földterületet használni, megmővelni, és annak hasznait szedni. Haszonbérlı a jelen szerzıdés tárgyát képezı földterületen erdıt telepít, Haszonbérbe adó az értéknövelı beruházáshoz és a szükséges mővelési ág változtatásához hozzájárul. Az erdısítés megvalósításáig igényelhetı mezıgazdasági támogatások, valamint a mezıgazdasági területek erdısítésére és az ehhez kapcsolódóan igénybe vett támogatások a Haszonbérlıt illetik meg. 4. Haszonbérbe adó a Haszonbérlı közeli hozzátartozója:......................., ezért a termıföldrıl szóló 1994. LV tv. 24/A §. alapján a szerzıdés tárgyát képezı földrészletnek a használatát ingyenesen átengedi. 33
Mellékletek 5. A haszonbérlı köteles a haszonbérlet tárgyát jelentı ingatlant rendeltetésszerően használni, azt a jó gazda gondosságával, szakszerően mővelni. A haszonbérlı saját költségén gondoskodik a talaj szükséges mővelésérıl, a gyomirtásról. 6. A haszonbérelt ingatlan közterhei a Haszonbérlıt terhelik. 7. Amennyiben a rendeltetésszerő használatból eredı állagromlást meghaladóan romlik a haszonbérelt terület állapota és ez a Haszonbérlınek felróható, úgy az ebbıl eredı károkat köteles a Haszonbérbe adónak megtéríteni. 8. Az esetleges értéknövelı beruházásokat – amennyiben ehhez Haszonbérbe adó elızetesen hozzájárult vagy egyébként elkerülhetetlenül szükséges volt, - a felek a szerzıdés megszőnésekor számolják el egymás között. 9. A jelen szerzıdésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk.-nak a haszonbérletre vonatkozó szabályai az irányadók. Jelen szerzıdést felek elolvasták, értelmezték, és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezıt, jóváhagyólag, saját kezőleg írták alá.
Kelt: ………………(város/község neve), ….... év ………… hó ... napján.
…………………………… ………………………… haszonbérbe adó Elıttünk, mint tanúk elıtt: Név: .................................... Lakcím: ............................... Sz. ig. sz.:............................
Név: .................................... Lakcím: ............................... Sz. ig. sz.:............................
34
haszonbérlı
Mellékletek 7.2.
Nyilvántartásba vételi kérelem (természetes személy esetében)
1. Mint a mellékelt tulajdoni lapon szereplı kizárólagos tulajdonos, vagy a szerzıdésekben szereplı erdıtulajdonosok, haszonélvezık által megbízott személy: név: levelezési cím: adószám: bankszámlaszám: azzal a kéréssel fordulok az MGSZH Megyei Igazgatósághoz, hogy a mellékelt tulajdoni lap, illetve szerzıdés(ek) alapján a mellékelt területkimutatás szerinti erdıterületen erdıgazdálkodóként nyilvántartásba vegyen. 2. A melléklet szerzıdés(ek) szerint az 1996. évi LIV. törvény 14.§-ában meghatározott erdıgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket fent nevezett személy vállalta a terület-kimutatás szerint erdıterületen ........................ idıpontig. 3. A kérelem elbírálását elısegítı egyéb közlés, észrevétel: Kelt: ................................ ..................................................... kérelmezı aláírása Erdıfelügyelı véleménye:...................................................................... .............................................................................................................. Igazolom, hogy a kérelmezı az ............................ Ft eljárási díjat befizette. ..................................................... aláírás Mellékletek: tulajdon igazolása (30 napnál nem régebbi tulajdon lap) térkép a földrészlet elhelyezkedésérıl természetes személy vállalkozói engedélye megbízási szerzıdések terület kimutatás eljárási díj befizetését igazoló szelvény
35
Mellékletek 7.3.
Megbízás erdıgazdálkodó tevékenység ellátására.
1. A megbízás létrejött ........... év ............ hó .....napján .................... helységben az alábbiak szerint. 2. .................................. .............................................. .................................. .............................................. .................................. .............................................. .................................. .............................................. név lakcím erdıtulajdonosok, mint Megbízók Az erdırıl és az erdı védelmérlıl szóló 1996. LVI. tv 13.§-ban, valamint a 29/1997.FVM rendelet 15.§-ban foglaltak szerint megbízzák ................................................ (név), született:...................................... lakcím: ............................................... szám alatti lakost, mint Megbízottat, akinek személyazonosító jele:..................................................... adóigazgatási száma:........................................................................ vállalkozói igazolvány száma:............................................................ TB törzsszáma: ................................................................................. számlaszáma:.................................................................................... a tulajdonukban lévı, a megbízás 8. pontjában felsorolt erdıterületre vonatkozóan az erdıgazdálkodói tevékenység ellátásával, azzal, hogy a megbízás tartama alatt végzett erdıgazdálkodói jogok és kötelezettségek a megbízottat illetik, és a tevékenység ellátásához szükséges mértékben a Ptk. 99. § szerinti tulajdonost megilletı használati jogot a Ptk 112.§ának (1) bekezdése alapján a tevékenység idıtartamára átengedik. 3. A Megbízott a megbízást elfogadja és az abból fakadó kötelezettségek teljesítését és jogok érvényesítését vállalja. 4. a felek kijelentik, hogy az erdıgazdálkodói tevékenység ellátásával kapcsolatos pénzügyi és egyéb elszámolásokra külön megállapodtak. 5. A megbízás hatályba lépésének feltétele, hogy a megbízottat az erdészeti hatóság – az MgSzH megyei igazgatósága – erdıgazdálkodóként nyilvántartásba vegye. 6. Ha a megbízás jogerıs bírósági vagy hatósági határozat alapján szőnik meg, az erdészeti hatóság a Megbízottat törli az erdıgazdálkodói nyilvántartásból. A megbízás visszavonással akkor szőnik meg, amikor a megbízottat az erdészeti hatóság jogerıs határozattal törli az erdıgazdálkodói nyilvántartásból. 36
Mellékletek 7. A megbízás visszavonását a felek az erdészeti hatóság felé együttesen tartoznak bejelenteni. A bejelentés alapján az erdészeti hatóság a megbízott erdıgazdálkodói nyilvántartásból való törlésérıl gondoskodik. 8. Az erdıterület ingatlan-nyilvántartásai adatai: Helység Hrsz/alrészlet terület (ha) ........................... ............................. ........................... ........................... ............................. ........................... ........................... ............................. ........................... ........................... ............................. ........................... Az erdıterület üzemtervi (körzeti erdıtervi) adatai: Helység tag, erdırészlet terület (ha) ........................... ............................. ........................... ........................... ............................. ........................... ........................... ............................. ........................... ........................... ............................. ........................... ......................................... Megbízott
......................................... ......................................... .......................................... ........................................... Megbízók
........................................
...........................................
tanú
tanú
lakcím:
lakcím:
sz.ig.sz.:
sz.ig.sz.:
Megjegyzés: A hatóságnak a vállalkozói engedély meglété nem kötelessége vizsgálni, de az ajánlott iratmintán a megbízók érdekében célszerő feltüntetni. Az adóigazgatási szám nyilvános, a számlaszám pedig csak támogatási igény jelentkezése esetén szükséges.
37
Mellékletek 7.4.
Jegyzıkönyv társult gazdálkodó megalakulásához Jegyzıkönyv
Amely készült ..................... (dátum) ......................... (helység). Jelen vannak a jelenléti ív szerint erdıtulajdonosok. Tárgy: A társult erdıgazdálkodás tulajdonosi érdekeltségben történı hasznosítás keretében történı megvalósításához A tulajdonosi közgyőlést elıkészítı ........................... megállapítja, hogy a tulajdonosi érdekeltség ........%-át képviselı tulajdonosok jelen vannak, így a közgyőlés határozatképes, majd ................................ tulajdonostárs személyében javaslatot tesz a levezetı elnök személyére, akit .......... igen, ..........nem ..............és .......... tartózkodott szavazattal választanak meg a tulajdonosok. A megválasztott elnök jegyzıkönyv vezetınek az alábbi személyt: ..................................... jegyzıkönyv hitelesítınek az alábbi személyeket javasolja megválasztani:........................................ és ....................................................... A közgyőlés jegyzıkönyv vezetınek megválasztotta az alábbi személyt:....................................................... igen, ..........nem ..............és .......... tartózkodott szavazattal. A közgyőlés jegyzıkönyv hitelesítınek megválasztotta az alábbi személyt:....................................................... igen, ..........nem ..............és .......... tartózkodott szavazattal és az alábbi személyt........................................................ igen, ..........nem ..............és .......... tartózkodott szavazattal. A levezetı elnök ezt követıen javaslatot tesz a közgyőlés napirendjére a következık szerint: 1. A tulajdonosi közösség .........igen ..........nem ............. tartózkodott szavazattal elhatározza a közös tulajdonnak 6 tulajdonosi közösség tulajdonának minısülı erdı hasznosítását. A tulajdonosok 50%ot meghaladó tulajdonosi érdekeltséggel döntenek a közös tulajdon, illetve a tulajdonosi közösséghez tartozó, a társult gazdálkodás körébe tartozó erdı ingatlannak rendeltetésszerő hasznosításáról. 2. A tulajdonosi közösség közös képviselıjének a megválasztása. 3. a társult gazdálkodás elhatározása. 4. a megbízott erdıgazdálkodó kijelölése.
38
Mellékletek 1. A levezetı elnök tájékoztatja a közgyőlés tagjait a közös tulajdon, illetve a tulajdonosi közösséghez tartozó, a társult gazdálkodás körébe tartozó erdıre vonatkozó jogszabályokról, a társult gazdálkodás feltételeirıl és követelményeirıl, a megbízott erdıgazdálkodó jogairól és kötelezettségeirıl. 2. Levezetı elnök javaslatot tesz a tulajdonosi közösség képviseletét ellátó tulajdonostárs személyére, aki a rendes gazdálkodás keretébe tartozó társult gazdálkodás érdekében a tulajdonosok nevében és képviseletében eljár, a megbízott erdıgazdálkodó részére a megbízást aláírja és a tulajdonosi közösséget képviseli a megbízott erdıgazdálkodóval szemben. A közgyőlés közös képviselınek megválasztotta az alábbi személyt:....................................................... igen, ..........nem ..............és .......... tartózkodott szavazattal. A közös képviselı a megválasztást elfogadja. 3. A levezetı elnök ismerteti az erdészeti hatóságnak a társult gazdálkodás kötelezettségének megállapításáról szóló .................sz. jogerıs határozatát, amelyet a közgyőlés tudomásul vesz. 4. A levezetı elnök ...............................tulajdonostárs személyében javaslatot tesz a megbízott erdıgazdálkodó kijelölésére. A közgyőlés ...................................................... igen, ..........nem ..............és .......... tartózkodott szavazattal az alábbi határozatot hozta: .........../.......... (........) sz. határozat. A közgyőlés megbízott erdıgazdálkodónak megválasztja ................tulajdonostársat, és utasítja a közös képviselıt, hogy részére a megbízott erdıgazdálkodó jogállást megállapító okiratot adja ki. Felelıs: közös képviselı. Határidı:azonnal. A tulajdonosi közösség megállapítja, hogy a megbízott erdıgazdálkodó naptári évenként egy alkalommal, a tárgyévet követı II. negyedév végéig tartozik elszámolni a közös képviselı felé az éves erdıgazdálkodási terv végrehajtásáról és az adózás utáni eredménybıl a költségei és juttatásai elszámolását követıen a tagokat tulajdoni hányaduk arányában megilletı részt elsısorban természetben, ha ez nem lehetséges, annak piaci árán számított értéken adja ki és számoljon el a közös képviselı felé.
39
Mellékletek A megbízott erdıgazdálkodó a kijelölést a közölt feltételekkel elfogadja. A levezetı elnök megállapítja, hogy a közgyőlés az elfogadott napirendet megtárgyalta és azokban döntött, így megköszönve a részvételt, az ülést berekeszti azzal, hogy a jegyzıkönyvet megküldi a kisebbségben lévı tulajdonosok részére olyan tájékoztatással, hogy a többség döntését megtámadni bíróság elıtt jogosultak annak kézhezvételét követı 30 napon belül. Kelt:..........................................
................................................. levezetı elnök ................................ jegyzıkönyv hitelesítı
......................................... jegyzıkönyv hitelesítı
................................................. jegyzıkönyv vezetı
40
TARTALOMJEGYZÉK
1. A tulajdon.................................................................................................5 1.1. Alkotmányossági kérdések ...................................................................5 1.2. Az erdı, mint dolog ...............................................................................6 1.3. Az erdı, mint ingatlan ...........................................................................7 1.4. Erdı, mint termıföld............................................................................ 10 1.5. Erdı mint mővelési ág......................................................................... 11 2. A tulajdonos ........................................................................................... 13 3. A tulajdonszerzés................................................................................... 15 3.1. Szerzésmódok .................................................................................... 15 3.2. Elıvásárlási jog................................................................................... 15 3.3. Az osztatlan közös tulajdon................................................................. 16 4. Az erdıgazdálkodó ................................................................................ 18 4.1. Egyéni gazdálkodás............................................................................ 20 4.2. Megbízott erdıgazdálkodó.................................................................. 20 4.2.1. A megbízás alakszerősége .............................................................. 21 4.2.2. A megbízási jogviszony létrejötte ..................................................... 21 4.2.3. A megbízási jogviszony megszőnése............................................... 22 4.2.4. Gazdálkodási autonómia, tulajdonosi döntések ............................... 23 4.2.5. Értékesítés....................................................................................... 24 4.2.6. Kárfelelısség ................................................................................... 25 4.3. Erdıbirtokosság .................................................................................. 27 4.4. Gazdasági társaság ............................................................................ 29 4.5. Szövetkezet ........................................................................................ 29 5. A szakirányítás....................................................................................... 30 5.1. Szakirányító ........................................................................................ 30 5.2. Az erdészeti integrátor ........................................................................ 31 6. Összefoglalás ........................................................................................ 32 7. Mellékletek............................................................................................. 33 7.1. Haszonbérleti szerzıdés (közeli hozzátartozóval)............................... 33 7.2. Nyilvántartásba vételi kérelem (természetes személy esetében) ........ 35 7.3. Megbízás erdıgazdálkodó tevékenység ellátására. ............................ 36 7.4. Jegyzıkönyv társult gazdálkodó megalakulásához ............................. 38
