Erdélyi magyar civil tudomány

C I V IL S ZEMLE WWW.civilszEmlE.hu

Xi. évfolyam 3. szám

nnELMÉLETILEG

Erdélyi magyar civil tudomány

nnKÖZÖSSÉGEK

(BodóBarna)

ÉS CIVIL TÁRSADALOM

a nonprofit szEktor szErEpE az Európai fEjlEsztési források abszorpciójában – különös tEkintEttEl

a lEgElmaradottabb kistérségEkrE (BorosGábor–PénzesJános– KozmaGábor–MolnárErnô

nnTÁRSADALOM

ÉS ÁLLAM

a nEmzEti civil alapprogram és a nEmzEti Együttmûködési alap összEhasonlító ElEmzésE

(NagyÁdám)

nnVILÁG-NÉZET

nonprofit szEktor „ázsia zöld szívébEn”

(KákaiLászló)

nnKISEBBSÉGEK

ÉS CIVIL TÁRSADALOM

közösségi mEgközElítésEk a szEgénység és kirEkEsztEttség EnyhítésérE

(FarkasZsombor)

2014/3n n n n n

C IVIL S ZEMLE

WWW.CIVILSZEMLE.HU

XI.ÉVFOLYAM40.SZÁM

Szerkesztôbizottság /EditorialBoard BeliaAnna,HarsányiLászló,KirschnerPéter,KutiÉva, MarschallMiklós,MiszlivetzFerenc,NagyÁdám

Szerkesztôség /Editors Felelôs szerkesztô /Executive Editor NáraiMárta Rovatszerkesztôk /Editors CsongorAnna(Társadalomésállam /SocietyandState) KákaiLászló(Elméletileg /Theoretically) PéterfiFerenc(Közösségekésciviltársadalom /Community

andCivilSociety)

SebestényIstván(Világ-nézet /InternationalReview) Képszerkesztô/Image Editor GönczôViktor Online szerkesztô /Online Editor BodLevente Cikkjavaslatokat,ötleteket,véleményeketa[email protected]címrevárunk. Elôfizethetôawww.civilszemle.hucímen

EmberiErôforrásokMinisztériuma,NemzetiségiésCivilTársadalmiKapcsolatokértFelelôs HelyettesÁllamtitkárság E MBERI E RÔFORRÁSOK M INISZTÉRIUMA , NEMZETISÉGI ÉS C IVIL TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT F ELELÔS H ELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Kiadó CIVIL SZEMLE ALAPÍTVÁNY www.civilszemle.hu 1137Budapest,Pozsonyiút14. Tel./fax:(+36-1)221-8099 E-mail:[email protected] Felelôskiadó:NizákPéterkuratóriumielnök Tördelôszerkesztô:Erlei&TársaBt. KészültaPharmaPressNyomdában Felelôsvezetô:DávidFerenc ISSN1786-3341

TARTALOM ■■ ELÔSZÓ

5

■■ ELMÉLETILEG

BodóBarna:Erdélyi magyar civil tudomány

■■ KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

BorosGábor–PénzesJános–KozmaGábor–MolnárErnô:

a nonprofit szEktor szErEpE az Európai fEjlEsztési források abszorpciójában – különös tEkintEttEl a lEgElmaradottabb kistérségEkrE ■■ TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM

NagyÁdám:a nEmzEti civil alapprogram és a nEmzEti Együttmûködési alap

7 27

47

összEhasonlító ElEmzésE ■■ VILÁG -NÉZET

KákaiLászló:nonprofit szEktor „ázsia zöld szívébEn”

■■ KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

FarkasZsombor:közösségi mEgközElítésEk a szEgénység

69 83

és kirEkEsztEttség EnyhítésérE

– Egyuniósprogramnéhánytapasztalata ■■ SZERZÔINK

101

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 3

Fotó /GönczôViktor

ELÔSZÓ Tisztelt Olvasó! Ön a Civil Szemle jubileumi, 40. számát tartja kezében. Negyedévente megjelenő folyóiratról van szó, így ez a negyven szám tíz évet, több száz tanulmányt és szerzőt jelent.ACivilSzemle2004-benjelentmegelőször,azÚjMandátumKiadógondozásában.Azötletgazdaésalapelsőfőszerkesztőjedr. NagyÁdámvolt.Ebbenazesetbenaz „ötlet” alatt természetesen a megvalósítást is értjük, ugyanis ez legalább olyan fontos volt,mintmagaazelképzelés.Sokan,sokfélemegoldásbangondolkodtakkorábban,nyilvánvalóvolt,hogyilyentípusúlapraszükségvan,hiszenaciviltársadalommal,nonprofit szektorralkapcsolatostudáslassankülöntudományággávált,viszontaterületendogozó szakemberekszámáranemvoltmegfelelőpublikációsplatform,amelyenmegjelenhettek volna a területen folyó kutatások összegzései, amely biztosíthatta, esetleg generálhatta volnaaszakmaiközéletbenzajlótudományosdiskurzusokat. NagyÁdámazötletmegvalósításáhozszakmaiszövetségeseketkeresett,hamarkiis alakultazaszerkesztőgárda,melygaranciátjelentettaszakmaiminőségre,fenntarthatóságra. Csongor Anna, Harsányi László, Márkus Eszter, Nyitrai Imre, Péterfi Ferenc, SebestényIstván,NizákPéterfémjeleztékazelsőszerkesztőséget,azőszakmaimunkájukratámaszkodvaindultelalap.Aszerkesztőbizottságbanamagyarországicivilszakmai és közélet jeles képviselői – Belia Anna, Kuti Éva, Bíró Endre, Kirschner Péter, Marschall Miklós,MiszlivetzFerenc,NémethFerenc–segítettékalapindulását,majdszakmaifejlődését. Az első számok után kialakult a Szemle szakmai profilja, rovatszerkezete, mely kisebbmódosításokkalamainapigérvénybenvan.ACivilSzemleeredeticéljainakmegfelelőenacivilszféra,társadalmiegyüttműködések,nonprofitszervezetekbemutatásával foglalkozóolyankiadvánnyávált,amelybenamagyarországiciviltársadalommalésnonprofitkutatássalfoglalkozócikkek,tanulmányokmellettidőrőlidőrehiánypótló,külföldi példákatbemutatóelemzésekismegjelentek. Alapszakmaielismertségétnagybannövelte,hogyaCivilSzemle2008-banbekerült anemzetköziThomson–ReutersCitációsIndexbe,amikiemelthelyetbiztosítszámáraa magyarországi társadalomtudományi folyóiratok között. A citációs indexben elfoglalt helyének,valamintaszerkesztőségimunkatársakszéleskörűszakmaikapcsolatrendszerénekköszönhetőenaCivilSzemlejelentősnemzetközi(európai)projektekbenisrészt vett. 2006-ban és 2012-ben – a Visegrádi Alap támogatását is felhasználva – három tematikusszámotismegjelentetett,melyekegy-egyszakmaikérdéskört,területet(nonprofitszektor,szociálisgazdaság)vizsgáltakúgy,hogyazországtanulmányokavisegrádi országokban(Lengyelország,Csehország,SzlovákiaésMagyarország)tapasztalhatóhelyzetetmutattákbe. Közbenalapszerkesztőiisváltoztak,NagyÁdám2009-benlemondottésNizákPéter vetteátafőszerkesztőiposztot.EzekbenazévekbenBartalAnnamária,KinyikMargités KákaiLászlóhozottújenergiátaszerkesztőségbe.2011és2012közöttBartalAnnaMária ésKinyikMargittársfőszerkesztőkéntújítottamegalapot,melynekfőszerkesztőiposztját2014-tőlNáraiMártavetteát.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 5

ELÔSZÓ ACivilSzemletízévénekelemzésenemkönnyűfeladat,nemisennekazírásnaka feladata. Az mindenesetre elmondható, hogy az elmúlt évek alatt a Civil Szemle széles körbenismert,szakmaiminőségetjelentőmárkanévvévált,azországvalamennyinonprofit,illetveciviltanulmányokatoktatótanszékén,kurzusánszakirodalomkéntajánljáka hallgatók számára, a Szemle írásait a téma kutatói (egyetemi oktatók, kutatóintézetek munkatársai),valamintegyestársadalomtudományok(szociológia,politológia,közgazdaságtan)művelőiisrendszeresenhasználják,hivatkozzák.Aszakmaieredményekmellett azelmúlttízévetsajnosazelőfizetőibázisésabiztosfinanszírozáskiépítésénekfolyamatosnehézségeiisjellemezték,nemsikerültfenntarthatóalapokrahelyezniatámogatásfüggő működést. Bár a pénzügyi nehézségeken a szerkesztők és a folyóiratot kiadó alapítványkurátoraivalahogymindigúrrálettek,nyilvánvaló,hogyakövetkezőtízévben ennekmegoldásanélkülnehezenképzelhetőelalapfennmaradása. E pillanatban azonban, azt hiszem, nem a nehézségek felsorolása, hanem a lap tízévesfennállásánakünnepléseaz,amielsődlegesenfontos.Énamagamrészérőlezúton köszönömmegalapmindenkorábbiésjelenszerkesztőjének,szerkesztőbizottságitagjának, valamint a tördelést, a nyomdai munkálatokat végző szakembereknek, a velünk dolgozó önkénteseknek és természetesen minden eddigi támogatónknak az elmúlt tíz évmunkáját,teljesítményét. AzOlvasótpedigarrakérem,ünnepeljenvelünk,delegalábbisolvassatovábbraisa CivilSzemlét. Nizák Péter aCivilSzemleAlapítványelnöke,voltfőszerkesztő

Budapest,2014.október

6

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3.

ELMÉLETILEG

Erdélyi magyar civil tudomány* Bodó Barna Anemzetállamokmaivilágábanarranemszokásrákérdezni,mitőlésmiértmagyar, avagyrománatudomány–pedigugyanúgyindokoltlehetne,mikéntegyesekrákérdeznek arra: mikor civil a tudomány? Bár a továbbiakban visszatérek ezekre a kérdésekre, elöljáróban a tudomány kettős jellegére utalnék. A tudomány egyrészt megismerési folyamat és ennek az eredménye, a tudás mint bizonyított ismeret (Vekerdi 1994). Ugyanakkor a tudomány intézményrendszert is jelent, azt a társadalmi struktúrát, ahol ezatudásmegszületik.Attólfüggően,hogymilyentársadalmikörülményekközöttjön létreatudás,beszélhetünkmagyartudományról,erdélyimagyartudományróléserdélyi magyar civil tudományról. Civil abban az értelemben, hogy nem az állam által (fentről) kialakítottintézményikeretekben,hanemközösségiszándékotkövetve,közösségialapon (lentről)szerveződőműhelyekbenjönlétreismeretéstudás.

kisebbségi tudomány A kisebbségben élő nemzeti közösségek vonatkozásában tudományról a kisebbségekről szóló, helyzetüket, jogaikat, identitásuk alakulását vizsgáló, kutató (kisebbség)tu*ACivilFórum lap2014/1-esszámábanmegjelentdolgozatrövidítettésnémilegátdolgozottváltozata.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 7

ELMÉLETILEG domány értelmében szokás beszélni. A fenti cím nem erre utal, hanem a kisebbségek általművelttudományra,amelyrőlebbenazáltalánosmegfogalmazásbanaligesikszó. A legtöbbször olyankor, ha valamilyen kontextus, értelmezés új, ha a megszokott keretekenkívüli,megnézzükavilághálón,kiésmikéntfoglalkozikakérdéssel.Akisebbségéstudománykulcsszóraakeresés541ezertalálatoteredményez–amikor2010-ben előszörfuttattammegakeresőt,akkor233ezertalálatotjelzettagép.Néhányévefoglalkoztatezaproblémakör,2010-benösszeisfoglaltamegyelőadáskeretébenmindazt, amit a téma kapcsán akkor fontosnak gondoltam.1 Az utóbbi hónapokban ismételten előtérbekerültakérdés,amikor2013őszénaMagyarTudományNapjaerdélyitársadalomtudományikonferenciájárakészültem. Tudomány és kisebbség témakörben tehát a találatok száma három év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Valami változott volna, valamerre alakul(na) a helyzet? Többszáztalálatelemzésealapjánúgytűnik:akérdésselmasemfoglalkoznakmódszeresen,nemtaláltamsemösszefoglalóelemzést,sempedigajelenségetkörüljáró,gondolatébresztő publicisztikát. Találtam viszont egy sor blogbejegyzést, politikusi szösszenetet,újságíróikérdésfelvetést.Teháthaváltozottvalami,azakérdésnémilegérzékelhetőbbjelenlétekülönbözőközösségihelyeken,deezelviszinten(még?)nemhozottelőrelépést. Felmerül:nemvolnajóakérdésfelvetés?Szerintemjó:kisebbségekáltalművelttudományraszükségvan.Mintmindenalapállításesetében,ittiskövetkezniekellakérdésnek: miért? Egymultietnikusállambanakisebbségekhelyzetérőligeneltérőmódonnyilvánul(hat) meg a többség, illetve maga a kisebbség. A többség örök célja a nemzeti önépítés, ugyanis a kisebbséget – főleg Közép-Kelet-Európában – zavaró tényezőként, több országbanveszélyforráskénttartjákszámon.Ennekokaivalmostnemkívánokfoglalkozni,csupánaténytjelzem.Haelfogadjukakettőshelyzetértelmezéstényét–amelylétezik,ebbőlszármaznakakisebbségipolitizálásnagydilemmái–,akkorakisebbségiközösségneksajátjövőjeérdekébenszükségevanakisebbségközpontú,avonatkozóközösség belső folyamatait feltáró, a közösségen belül érzékelhető társadalmi kihívásokra és politikai manőverekre is figyelmező elemzésre. Pontosabban: elemzésekre. Ugyanis a helyzet változik, elegendő, ha csak az évtizedenként megtartott romániai népszámlálások kisebbségi (szórvány) adatsoraira utalok.2 A kisebbségi nemzeti közösség tudományosanmegalapozottönismeretnélkülnemrendelkezhetmegfelelőjövőképpel,politikai elitje az országos politikában könnyen felcseréli a prioritások rendjét. Vadkerty Katalin felvidékitörténészegyértelműenfogalmaz:akisebbségiönismeretrendszeresalapkutatásoknélkülfellegjárássáválhat(Vadkerty2003). Azutóbbiévekromániaitörténéseiigazolják,akisebbségipolitikagyakranbeleragad anapipolitikaikontextusba,kisebbségijövőépítéshelyetttársadalmiügyintézésre(lásd: kijárásospolitika)rendezkedikbe.Nemszorulbizonyításra:ezapolitikahosszútávona vonatkozóközösségfelszámolásához,felszámolódásáhozvezet.Elteltmásfélévtized,mi, erdélyimagyarokkevesebbenvagyunkpárszázezeremberrel,detalángazdagabbakegy közösségi felismeréssel: autonómiára szükség van. Jövőnk záloga a közösség önkor-

8

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG mányzata,amelyképesaszámárakáros,illetveveszélyesfolyamatokraközpolitikaiszintenreagálni.Ezta2013-asesztendőtörténéseiegyértelműenmegmutatták.Havisszanézünk az eltelt két évtizedre, az RMDSZ politikusainak – két évtizeden át ők voltak az erdélyi magyarság első számú politikai vezetői – a felelőssége egyértelmű. Az RMDSZpolitikasohanemtagadtaazautonómiaszükségességét,csak–arománpolitikaelvárásainakmegfelelően–azérteindítandókonkrétlépéseket,aharcotnemláttaidőszerűnek,mindigvalamilyenkontextuálisanfontosnapiügyecskétjelöltmegelsőrendűenfontosnak.Eztakétértelműségetisatudományoskutatásfeladataelemezni,felmérni,hogy azimmáremberöltőnyiRMDSZ-eskisebbségipolitizálásnakmiavalódimérlege. A tétel igazságtartalma vitathatatlan: a többségi politikával szemben csak tudományosanmegalapozott,nemzetköziösszehasonlításbanisérvényescélokatmegfogalmazókisebbségipolitikávallehetatávlatisikerreményébenfellépni. Milyen,mekkorakisebbségiközösségképesolyantudományosműhelyekkialakításáraésműködtetésére,amelyekasikerreményébennézhetnekszembeajelzettfeladatokkal?Haromániaipéldáknálmaradunk,akkorkételőfeltétellátszikmegfogalmazhatónak. Azegyikavonatkozóközösséglélekszáma.Tízezresnagyságrendűkisebbségnemrendelkezhet olyan oktatási rendszerrel, olyan képzési intézményekkel, ahol a kisebbségi tudománymajdaniművelőiafeladatrafelkészülhetnének.Hogyholvanahatár–nehéz megmondani. Európában ma több olyan állam létezik, amelynek lakossága egymillió körüli, vagyis a romániai magyarság vonatkozásában a demográfiai feltétel mindenképpenteljesül.Alighanemakétszázezresnagyságrendlehetaküszöb–errőlérdemesvolnakülönvitátfolytatni. Amásikfeltételamegfelelőoktatási-képzésirendszer,amelylehetővétesziazt,amit azakadémiaalapítóSzéchenyiIstvánháromkötetesnagyművében–a Hitel ben–megfogalmazott, miszerint „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat stb. teszik a közerőt, hanem az ész, melyazokatjózanonhasználnitudja.Igazibbsúlyserőazemberiagyvelőnélnincs.Ennek több vagy kevesebb volta a nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje.” (Széchenyi 1991:282)

közösségi kényszerek és dilemmák Egysorszakmai-közéleti-tudományoskérdésremindenönépítkezőközösségesetébenválasztkellkapni.Vitanélkülellehetfogadni,hogymindenközösségnekszámbakell vennie azokat a kihívásokat és folyamatokat, amelyek szálláshelyét és őt közösségként érintik.Mindenkorésmindenesetbenfoglalkoznikellolyankérdésekkel,mintapolitikai képviselet, kisebbségi érdekérvényesítés. Az etnikai folyamatokat – asszimiláció, identitásképzés, anyanyelvhasználat családban, közösségben, helyi társadalmakban, migráció stb.–olykoratöbbségifolyamatokkalegyütt,detöbbnyireezektőlkülönkellvizsgálni. A kisebbségi jogok kérdése az új nagy kérdéskör: milyen jogokról van és lehet szó, miként viszonyulnak egymáshoz a személyes és a kollektív jogok, a kollektív jogok

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 9

ELMÉLETILEG milyen struktúrában biztosíthatóak, milyen autonómiát lehetne és kellene a vonatkozó kisebbségszámárakialakítani.Végül,denemutolsósorbanazezekreakérdésekreadott válaszokhozköthetőenkellmegrajzolniakisebbségijövőképet. A dilemmák nem a tudomány által megválaszolandó kérdéseket illetően jelennek meg,hanemarravonatkozóan,hogyatudománypolitikaidöntéseket(melyekaprioritások,milyenkérdésekkutatásaelsődlegesésezekrehonnanjutforrás)kikésholhozzák meg, ezekre a közösség tagjai lehetnek-e valamilyen befolyással. Ugyanis ezek politikai döntések.Apolitikaidöntéseketmindendemokráciábanúgyhozzákmeg,hogyadöntéshozók tudatában vannak annak, a polgárok a döntéshozatali kompetenciát illetően választásokkor – áttételesen, más kérdésekkel csomagban – kifejezik a véleményüket. A kisebbségbenélőkesetébenazetnikaiszavazás3 eztlehetetlennéteszi,illetvehalétezik isvalamilyenpártversenykisebbségioldalon,ezországosszintennemműködikvagylátszólagos. Tehát szükség van kisebbségi (kisebbségek által művelt) tudományra, mindenekelőtt társadalomtudományokra, de a szükséges források hiányosak, illetve intézményi szempontból nem alakul ki olyan helyzet, amely mind a vizsgálandó szakterületek, mind a források vonatkozásában rendszert alkotnának. És ekkor merül fel a civil tudomány kérdése.

civil tudomány – milyen tudomány? Mintegyévszázadaatudománycéljánakazismeretlennekmindenkülönösebbérdek nélküli kutatását tekintették. Az érdekkel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy az emberben meglévő természetes kíváncsiság, tudásvágy kielégítése is lehet egyfajta érdek,annakellenére,hogyazemberikíváncsiságot,azeszmeikomfortérzetkülönböző megnyilvánulásiformáitsokáignemúgytartottákszámon,mintamibenazérdekkifejezésrejuthat.Napjainkbanegészenmásfelfogásérvényesül:egyreinkábbazthallani,hogy atudományfeladataajólétalapjainakamegteremtése,ésmindentudományoseszközt ennekazembericélnakkellalávetni.Amaérvényesülőmegközelítésnekegyikmagyarázatatalánaz,hogyafejlettvilágbanatudományfinanszírozásábanazadófizetőkjelentősrésztvállalnak.Pontosabbanazalapkutatásokésatársadalomtudományoskutatások döntő hányadát közpénzekből fizetett kutatók végzik.4 Ekként a polgár joggal várja el, hogy befizetései őt magát, az emberi társadalmat szolgálják. Korunk embere a tudományt többnyire alkalmazott diszciplínaként fogadja el, s nem ismeri el az ún. tiszta tudománylétezését.Többnyirefeleslegesluxusnaktekintiaspontánkutatáslehetőségét. Ezjelentősváltozásatudománylényegétmegfogalmazniszándékozóértelmezésekhez képest,amikoratudománynak,minteszmeikonstrukciónak,nyilvánvalóannincsencélja. Céljaatudósoknak,mintegyénnekvan.Atudományáltalánosanelfogadottmódszereia problémamegoldást és a gondolatok egymás közötti kicserélését szolgálják. Alapvető módszerekéntazalábbinégylépéstszoktákbővebbenkifejtvemagyarázni:megfigyelés ésmegtapasztalás(kísérletezés);dokumentálás,elemzés;természetitörvényfelismerése,

10

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG származtatása;atörvényekalapjánelőrejelzésekkészítése.Atudományosmódszer alegjobbmódjaannak,hogyazigazállításokatmegkülönböztessükahazugságoktóléstévedésektől. Oláh György Nobel-díjas vegyész szerint a tudomány egy nagyon általánosan használtszó,hasonlóegymásik,szintemindenkiáltalismertkifejezéshez,ademokráciához. Ugyanis nincs általánosan elfogadott demokráciaértelmezés, a demokráciáról beszélők mást-mást értenek alatta a világ különböző helyein. Ez a helyzet a tudománnyal is. Manapságatudománytszintemindenhezhozzákötik,miközbenatudományazemberiség intellektuális törekvése a tudásra, a megértésre, ugyanakkor a filozófia az alapvető kérdéseket igyekszik megmagyarázni. Ezeket össze is lehet vonni, a természetfilozófia keretében, amely a tudomány társadalmi kérdéseit is igyekszik értelmezni. Ami viszont általános: amikor a tudománynak a mai társadalomban betöltött szerepéről van szó, akkor mindig előtérbe kerül az idézett szempont: mit képes a tudomány nyújtani, a tudósok mivel járulnak hozzá, hogy a tudomány eredményeivel segítsék az országot? (Oláh2001)Ellenvéleménykéntegyesekaztállítják,hogyolykoratudománynemtervezhetőmeg,többkorszakalkotófelismerésnélavéletlenjátszottszerepet.Ezekellenében idézi Oláh György Szent-Györgyi Albertet. Szent-Györgyi véleményét nem lehet figyelmenkívülhagyni,szerinteafelfedezés: „Látni,amitmársokanláttak,deebbőlarragondolni, amire senki más még nem gondolt.” (Oláh 2001:196) Abban viszont egyetértés mutatkozik,amitegyhollandprofesszorállít: „Amiafelfedezéstköveti,fontosabb,mint magaafelfedezés.” (Draaisma2009) JohnZiman,aBristolEgyetemprofesszoraazegymássalfolyamatosversenybenálló kutatókéskutatóműhelyekvilágárautalvafeltesziakérdést:ebbenazúj,versenytindukáló helyzetben beszélhetünk-e még objektív tudományról? Az alapkérdés: mi fogja összeatudósokat,mitartjakordábanszemélyesrivalizálásukat?Aszokásosválaszszerint atudósokat„azigazságkeresése”egységesíti.Ezzelszembenállegyesfilozófusokvéleménye,miszerintaz„igazság”illúzió,mígmásokszerintigensokformátölthet,ezeknek csaknéhánymegnyilvánulásátkutathatjaatudomány.Szükségestehátnéhányáltalános kritériumot megfogalmazni a tudomány által létrehozott tudás vonatkozásában: pl. a megfigyelésekalapvetőszerepe,azelőrejelzésképessége,valamintazegyetemességés azobjektivitás.Ezekazelvekelvontakésszemélytelenek.Nemmondanaksemmitarról, hogyatudásmirejó,mikésztetiarraatudósokat,hogymegszerzésénfáradozzanak,és hogyan kell ebben együttműködniük. Az „egyetemesség” szempontja azt jelenti, hogy nemzetihovatartozásra,vallásra,társadalmistátuszravagymásirrelevánskritériumravaló tekintetnélkülmindenkihozzájárulhatatudományosismeretekhez.Agyakorlatbaneza multinacionális, csak az érdemeket értékelő eszmény nagyon tökéletlenül valósul meg. Mindazonáltalaztfoglaljamagában,hogyatudományosállításoknakeléggéáltalánosaknak kell lenniük ahhoz, hogy mindenféle kulturális környezetben érvényesek legyenek (Ziman1996). AzMTA2014tavaszáigtisztségbenlévőésegykorábbielnöke–alighanemtársadalmi elvárás jegyében – a tudomány szerepéről nem az általánosság és egyetemesség fogalmaibannyilatkozott.PálinkásJózsefúgyfogalmazott,szükségvanarra, „hogynyil-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 11

ELMÉLETILEG vánvalóvátegyükatudománymeghatározószerepétésfelelősségétatársadalomboldogulásában és a gazdaság sikerességében. Hogy felhívjuk a figyelmet a magyar tudomány,ahazaikutatásokjelentőségére,eredményeire,tapasztalhatóésvárhatótársadalmi hatásaira.[…]Atudományösszehangoljaatársadalmatésagazdaságot,aközjótszolgálva,aközössikerértdolgozva.Atudományahitelességésafelelősségstratégiaimetszéspontja: egyedülálló lehetőség együtt hallani a társadalom és gazdaság sokszor különbözően hangzó érdekeit.” (Pálinkás 2011:1516) Amikor 1997-ben első alkalommal rendeztékmegaMagyarTudományNapját,GlatzFerenckifejtette:anyitásatársadalom felé programjaaztisjelenti,hogy„atudományrésztvállalazezredfordulóazonkihívásainak megválaszolásából, amelyek az emberiség egészét és a lokális társadalmat is érik. [… ] A tudománynak közéleti szerepre kell vállalkoznia. Nem napi politikai szerepre, hanematársadalomelőtthosszútávonnyílóalternatívákfürkészésére,feltárására.Hogy azután a politikai elit dönthessen arról: a lehetőségek közül melyiket választja” (Glatz 2002:497). Ebbenavonatkozásbannincsszóciviljellegről.Deközösségistratégiaépítéstszolgáló tudományróligen.Aciviljellegkérdéseakkormerülfel,amikoratudományintézményes kereteirőlbeszélünk.Atudományosintézményeketazállamtartjafenn,mivelazállama társadalomközügyeinekintézésérerendelt,közérdekbőleljáró,ahatalmatlegitimésformalizált módon gyakorló szervezetrendszer, és olyan közfeladatokat lát el, amelyeket a gazdaságszereplőinemtudnak /kívánnakmegoldani.Azállamideológiai-kulturálisfunkciói(azadotttársadalmiformatörvényesformációkéntvalóelismertetése,iskolarendszer kialakítása,atudományésaművészettámogatása)közöttszerepelatudományosismeretektermelésénekelősegítése.Ennekafunkciónakajegyébenhozzáklétreatudomány intézményeit. Modern tudományos akadémiák (a 19. századig jogi és más szakterületek felsőfokú iskoláit nevezték akadémiáknak) kb. két évszázada jelentek meg5, céljuk kezdetben, mikéntaMagyarTudósTársaságRendszabásaibanolvashatjuk(„A’magyartudóstársaság a’ tudományok és szép művészségek minden nemeiben a’ nemzeti nyelv kimíveltetésénigyekszikegyedül.6),atudományművelésénkívülanemzetinyelvműveléseis.Anemzetielkötelezettségmáigmeghatározó–azakadémianemzetiintézmény. Kérdés:milegyenakisebbségekkel? A kérdés indokoltsága egyértelmű: a nemzetépítési projektek mindmáig fogságukban tartják a térség új és kevésbé új államait, itt mindmáig érvényes a bibói diagnózis: nemzetekéskisebbségiközösségeikközöttszintekivételnélkülakölcsönösbizalmatlanság határozza meg a kapcsolatot. Autonómiáról már beszélnek, persze egymást kizáró értelmezésbenmindkétoldalon,vagyisnemadottakafeltételeiannak,hogyakisebbségi közösségek a sorsuk szempontjából stratégiai kérdéseket – az autonómia jegyében – kisebbségiszempontokszerintstrukturáltkutatásokkeretébenvizsgálják.Azállamikutatási hálózattal szemben a kisebbségi kutatók jogos fenntartásokkal élnek, a nemzeti többségnemhajlandóelismerni,hogyakisebbségihelyzetkutatásánaklehetnekatöbbségiértelmezéstőleltérőszempontjaiéskeretei.7 Haelfogadjukaztatételt,hogyminden közösségnek egyformán és egységesen kell megadni a lehetőséget sorsa alakítására,

12

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG akkorakisebbségekatérségnagyvesztesei.Aromántudománypolitikábansemmilyen jelenincsannak,hogyelfogadnákakisebbségitudománylétjogosultságát. Ésígyjutunkelacivilszféráig:aholvégetérazállamiszerepvállalás,kezdődikacivil. A kérdésnemcsupánkisebbségivonatkozásbanszámítkutatásitémának.Azinnovációkutatók2002-eskonferenciájárólállapítottákmeg,hogyittahagyományosnakelismert főszereplők(tudomány,kormányzatésipar)mellettmegjelentanegyediktényező:atársadalom.Éspedigazfogalmazódottmeg,hogyatudástermelésmennyiségeésmilyenségenagymértékbenfüggattól,hogyatudástfelhasználók(atársadalom)milyenkéréseketésigényeketfogalmaznakmeg(Mosoninéetal.2003). Ismert a jelenség: a civil társadalom óriásira nőtt éppen az akadémiák megjelenése ótaelteltévszázadokfolyamán,anövekedésselkomplexszévált,akomplexitássalpedig erősödött,hatalmitényezővévált.Azállammellettaciviltársadalomamagaútjánvált hatalommá,ésmamindenhatóságátsokanazállaméhozhasonlítják.Demokráciábana polgárok nemcsak szavazattal bírnak, hanem napi tranzakciók révén jogszabályokat sugallnak,ésnapitevékenységeik,véleménynyilvánításaik,depl.hobbijaikrévénisnyomástgyakorolnakazügyekmenetére,apolitikára.Egyesekszerintnemisbiztos,hogya hatalomazállamkezébenvan,indokoltannakakérdésnekafeltétele,hogynemvált-e napjainkbanazállamatársadalomkivitelezőügynökségévé?Egyretöbbjelmutatarra, hogy a korábbi egyensúly felbomlott /felbomlóban, dilemmatikus helyzetekben egyre inkábbatársadalomakarataválikdöntővé,függetlenülazállamérdekeitől(Mosoninéet al.2003). Látjuk,azidézettgondolatmenetbensemazállamitudományosintézményihálózat hiányát pótló, a kutatásban közvetlen szerepet vállaló civil szféráról van szó. Pedig kisebbségi léthelyzetben civil szervezeti keretekben működő tudományos műhelyek veszik /vehetik át – akként, és olyan mértékben – a nemzetek esetében akadémiai és másállamiforrásokbólfenntartottkutatóiintézményrendszerfeladatait,amelyeket,mint korábbanjeleztem,azállamakisebbségekvonatkozásábannemteljesít. Akisebbségitudományelviszükségességétsenkinemvitatja.Csakhogy:akérdéssel elviszintenaligfoglalkoznak.

a kisebbségi tudomány intézményei – felelős kerestetik A kisebbségi tudomány intézményi kereteit illetően nincs koherens elképzelés, ezzel főlegottfontosfoglalkozni,aholnemlétezikkisebbségiautonómia.Háromkérdésfogalmazható meg. Az első: kinek a tudománya? A válasz egyértelmű: az illető közösség tudománya.Amásodikkérdés:kiéafelelősség?Háromszereplőre /felelősrelehetgondolni:akisebbségpolitikaiképviseletére,arraazállamra,amelynekakisebbségiekpolgárai, illetve az anyaországra. Harmadik kérdésünk: honnan, milyen forrásból lehet /kell támogatniakisebbségitudományt?Mivelakisebbségipolitikaiképviseletsajátpénzeszközökkel nem rendelkezik, két potenciális támogató létezik: a kisebbség állama és az anyaország.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 13

ELMÉLETILEG rmdsz és a kisebbségi tudomány A romániai magyarság politikai képviseletéért ma három párt verseng: a Romániai MagyarDemokrataSzövetség(RMDSZ),aMagyarPolgáriPártésazErdélyiMagyarNéppárt.KözpontiszintenképviseletilehetőségetésfelelősségetazRMDSZkapott,amásik kétpárthelyiszintenkapottképviseletiszerepet. Elsőkéntnézzüktehátmeg,mikéntkezeliazRMDSZakisebbségitudománykérdését. AromániaimagyarságpolitikaiképviseleteországosszintenazRMDSZ.Aszervezettelkapcsolatosvitákkétdimenzióbanalegerősebbek:aszervezetpolitikaijellege,illetve a szervezet közösségi funkciója vonatkozásában. A politikai jelleg sokszorosan vitatott: civilszervezetkéntjegyeztékbeésegyértelműenpártkéntműködik.Ennekellenére,amikorországosszintenciviltársadalmiszereprőlvanszóaromániaimagyarságvonatkozásában,akkorilletékességétigazolandónyomatékosanhangsúlyozzaaciviljelleget,mármintabejegyzésmilyenségét.Akettős–civiléspolitikai–szerepkülönösenfontosvolt azRMDSZszámáramindaddig,amígazanyaországvonatkozásábanmegnemszerezte az általános érdekvédelmet biztosító szervezetnek járó jogot: vezérszerepet az anyaországbólazerdélyimagyarságnakjuttatotttámogatásokelosztásában.Ezidővelváltozott, deegészenalegutóbbiidőkigazErdélybejutótámogatásokatilletőenazRMDSZálláspontjameghatározóvolt.8 Amásikvitáskérdésaszövetségpolitikaiszerepénekönértelmezésére vonatkozik. Az RMDSZ 1993-as kongresszusa bevezette a szövetség önkormányzatimodelljét,ennekértelmébenaszervezetaromániaimagyarságönkormányzata, a különböző szerepekre – döntéshozatal, végrehajtás, ellenőrzés – kialakított külön struktúrákkal.Eztakáregyönmegvalósítópolitikaijóslatkéntisfelfoghatjuk,ésakkor,a szervezetiútkereséslelkeséveiben,elfogadhatónaktűntszintemindenkisebbségitársadalmiszereplőszámára.Menetközbenahelyzetváltozott.Kritikussáakkorvált,amikora románköltségvetésbőlszármazópénzekfelettirendelkezésjogamerültfel.Romániában akisebbségekparlamentiképviseletejogosultavonatkozókisebbségnekjutóköltségvetésipénzekkezelésére.Ezamagyarságotilletőenisígyvoltésmaradtegészen1997-ig. Azekkorelfogadottpárttörvényszerintaparlamentipártoknakaképviseletiarányalapjánkiszámítottköltségvetésitámogatásjár.AkettősfinanszírozáselkerüléséreazRMDSZ a közösségnek járó pénzek kezelőjeként az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE)jelöltemeg,annakügyvezetőjétpedigbesoroltaazRMDSZügyvezetőelnökségébe, a végrehajtó apparátusba. Mivel a szerep az EMKE számára diszfunkciókat jelentett,azRMDSZbejegyeztesajátstruktúrakéntaCommunitasAlapítványt,amely2001-től lett a magyarságnak járó költségvetési pénzek kezelője. A költségvetési összegből a Communitaspályáztatásirendszerbenjuttatotttámogatástamagyarcivilszervezetekés magánszemélyekszámára,bizonyosjólmeghatározottterületekenésprioritásokszerint. Az RMDSZ 2010-ben lemondta a költségvetési párttámogatást 9, ami miatt a romániai magyarságahivatalosankaphatóösszegnélkevesebbetkap.Nemlehetpontosantudni, hogyezéventemekkoraösszegetjelent,deazelemzésekaztmutatják,hogyapárttá-

14

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG mogatások mértéke némileg növekedett az utóbbi években.10 A döntés következtében évente100ezereurótjóvalmeghaladóösszegtőlesikelaromániaimagyarság,mivelaz RMDSZ a romániai közpénzek elosztása feletti ellenőrzésről nem kíván lemondani, a pártérdeket a közösségi érdek elébe helyezi, illetve a közösségi célok romániai közpénzekbőltörténőfinanszírozásátilletőentotálisellenőrzésretörekszik. Megállapítható,hogyazRMDSZjelentőspénzekfelettrendelkezik,ésebbőlakisebbségi tudomány támogatására is fordítani kellene. A Communitas Alapítvány minden évbennyolcterületenhirdetpályázatikiírásokat,ezekközülakonferenciarészvételtelősegítő utazási támogatások tartoznak elemzési körünkbe. A tudományos kutatást közvetlenülnemtámogatják. Lássukatovábbiakban,mittartalmazazRMDSZ2013közepénelfogadottProgramja11 atudománytilletően.AProgramIV.fejezetefoglalkozikatudományéskutatáskérdéskörével.Akisebbségitudománykifejezésnemszerepeladokumentumban.Azelsőbekezdések az országos tudománypolitikát illetően jelenítik meg az RMDSZ prioritásait. A továbbiakban ipari és fejlesztési parkok létesítését célozza meg a Sapientia Egyetem erdélyi karainak vonzáskörében. Ez érdekes célkitűzés, hiszen a magyar költségvetési támogatásbólműködőegyetemhezrománköltségvetésipénzekrealapozóstruktúrákat kapcsolhatna.12 Tételesenszerepeladokumentumbanaz,hogyállamikutatóhelyekkeretébenbiztosítani kell a magyarság hagyományaival, értékeinek megőrzésével kapcsolatos kutatási témák jelenlétét a tudományos intézetek kutatási terveiben, továbbá biztosítani kell az államikutatóintézetekbena(helyi)lakosságiarányoknakmegfelelőszámúmagyarkutató alkalmazását. Mindkét cél fontos, hogy a kutatóintézeti hálózatban mi a helyzet, arra visszatérek. Éseljutunkegy,atémánkszempontjábólfontosállításig:„Aromániaimagyarságsajátos kutatási hagyományainak és autonóm tudománypolitikai stratégiáinak háborítatlan műveléseérdekébenkiemeltenfontosaszakmaiszervezetekésalapítványokkeretében folyótudományoskutatásintézményesítésénekerősítése.AzRMDSZtisztábanvanazzal, hogy kisebbségben élő közösségek helyzetében az egyes specifikus kutatási területek műveléséhez a romániai magyar civil szféra biztosítja a legmegfelelőbb kereteket.” Az idézet második mondatát érdemes továbbgondolni: valóban a civil szféra nyújthatja a legmegfelelőbb keretet, avagy a kisebbségi szükségmegoldást minősítik fel ekként? A kérdésben benne van a válasz is. Végül az idézett passzus folytatásaként ott áll a hasonlódokumentumokbólismertszöveg:azRMDSZerőfeszítéseketteszannakérdekében,hogy…Aprogramhozcsatoltcselekvésitervtartalmazhatnáazokatazeszközöketéseljárásokat,amelyekrévénazRMDSZazidézettcélokatmegvalósítaniszándékszik –ilyentervrőlnincstudomásom.Civilszervezetéscivilkutatóhelyvezetőjekéntnagyon váromazRMDSZmegkeresését,meghívását,beszéljükmegegyütt,mitlehetnetennia kisebbségitudományérdekében.Aprogramelfogadásaótaelteltcsaknemegyévalatt mi,civileksemmilyenjelzéstnemkaptunk.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 15

ELMÉLETILEG a román akadémia kutatóhelyein és a megyei múzeumokban való magyar jelenlét A kisebbségi tudományt illetően a második szereplő a román állam, illetve tudományos intézményrendszere. A kisebbségi tudomány itt bemutatott szempontjai szerint működő,államifinanszírozásútudományosműhelyeknemléteznek,ennekellenéreegy sorintézménybenlétezikmagyartudományosjelenlét. ElsőkéntvizsgáljukmegaRománAkadémiakeretébenműködőintézményeket. Az Akadémia honlapján megtalálható akadémikusnévsor azt mutatja, hogy (három minőséget–rendestagság,levelezőtagság,tiszteletbelitagság–összevonva)197tagja közöttkétmagyarlevelezőtagtalálható:PéterfiLeontinIstvánkolozsváribiológus(2003) ésVékásLászlótemesvárifizikus(2012).HarmadikkénttalánidesorolhatóJánosiJános / IonIanoşi /Ioan-MaximilianSteinbergeresztéta(2001–tiszteletbeli),akibrassóizsidócsaládban született, és akit tudományos munkássága a román nyelvhez köt, két fiatalkori munkájátírtacsakmagyarul,miközbenarománulírtköteteinekaszámaanegyvenhez közelít.ARománAkadémiánakegyazonidőbenmindiglegtöbbkétmagyartagjavolt– amialighatükröziaromániaimagyarkutatókésművészekteljesítményét. A Román Akadémia kutatóintézeti hálózata keretében társadalomtudományokkal foglalkozik20önállókutatóintézetéstovábbi5különjogiszemélyiséggelnemrendelkező kutatóközpont. Elsőként az intézeteket veszem számba, abban a sorrendben, ahogyanazAkadémiahonlapjántaláltamezeket:jogtudományi(14kutató,nincsmagyar13 ), életminőség-kutató(44kutató,nincsmagyar),antropológiai(32kutató,nincsmagyar), agrárgazdasági(43kutató,nincsmagyar),világgazdasági(35kutató,nincsmagyar),nemzetgazdasági(23kutató,nincsmagyar),etnográfiaiésfolklór(22kutató,nincsmagyar), filozófiaiéspszichológiai(afilozófiaifőosztályon27kutató,nincsmagyar;apszichológiai honlapjánnincsaszemélyiállománnyalkapcsolatosinformáció),földrajzkutató(33kutató,1magyar),történettudományi(4főosztállyalműködik,nincsinformációakutatókról), művészettörténeti(22kutató,nincsmagyar),valláskutató(8kutató,nincsmagyar),irodalomtudományi (38 kutató, nincs magyar), nyelvtudomány (83 kutató, nincs magyar), totalitarizmust kutató (17 kutató, nincs magyar), gazdasági prognózis (26 kutató, nincs magyar), pszichológiai intézet (nincs elérhető honlap), szociológiai (nincs elérhető honlap), politikatudományi (27 kutató, nincs magyar), dél-kelet-európai kutató (26 kutató, nincs magyar). Kutatóközpontok: demográfiai (5 kutató, nincs magyar), pénzügyi és monetáris(22kutató,nincsmagyar),ipar- ésszolgáltatáskutató(nincselérhetőholnap), etnikai és európai kérdések (7 kutató – egy külső munkatárs magyar), összehasonlító gazdaságkutató(nincshonlap).Összesen25kutatóműhely,6esetbennincsenekadatok. Atöbbiintézetbenésközpontban554kutató,1magyar. ARománAkadémiánakháromterületifiókjaműködik,ezeketazakadémiahonlapján található sorrendben mutatom be. A jászvásári (Iaşi) fiók keretében 7 intézet működik, ezekközültársadalomtudományi5,valamint1kihelyezettintézet.Intézetekésközpontok: régészeti (17 kutató, nincs magyar), földrajzi (9 kutató, nincs magyar), történeti és európai civilizációkutató (12 kutató, egy magyar: történész és antropológus, internetes

16

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG keresés szerint magyar témákkal nem foglalkozik), irodalomtudományi és nyelvészeti (irodalomtörténet:10kutató,nincsmagyar,néprajz:4kutató,nincsmagyar,nyelvészet: 10 kutató, nincs magyar, nyelvjáráskutatás: 5 kutató, nincs magyar, helynévkutatás: 5 kutató,nincsmagyar:összesen34,nincsmagyar),történettudományi(24kutató,nincs magyar), a bukaresti Antropológiai Kutatóintézet kihelyezett csoportja (5 kutató, nincs magyar).KihelyezettintézetRa˘da˘ut˛i-on:BukovinaKutatóIntézet(8tudományosmunkatárs–nincsmagyar).Összefoglalva:a7intézetbenösszesen113-andolgoznak(közülük többen,főlegazintézetvezetőkegyetemioktatókis),mindössze1magyarkutatóval,aki magyartémánnemdolgozik. AzAkadémiakolozsvárifiókjakeretében10intézetműködik,társadalomtudományi6 és1kihelyezettintézet.Régészetiésművészettörténeti(14kutató,nincsmagyar);történet- éstársadalomtudományi(történelmifőosztályon23kutatóközülmagyar2,atársadalomtudományifőosztály15munkatársaközülmagyar1;nyelvészetiésirodalomtudományi (3 főosztály, 34 kutató, magyar 1; az Erdély-kutató Központ (5 kutató, nincs magyar); néprajzi (létezik egy magyar kutatócsoport is, a honlap átépítés alatt, egy 2007-estevékenységijelentésszerint8kutató,2magyar);földrajztudományi(8kutató, nincs magyar). A marosvásárhelyi kihelyezett társadalomtudományi intézetben két kollektíva(történelemésfilológia)keretében11kutató,közülük2magyar.Összesen:7intézetben110kutató,magyar7. AzAkadémiatemesvárifiókjakeretében4intézetműködik,ezekközülkettőtársadalomtudományi:Bánságkutatóintézet(17kutató,nincsmagyar),fenntarthatóvidékfejlesztés(elsősorbanmezőgazdaságitémák,7kutató,nincsmagyar).Összesen24kutató, nincsmagyar. Működik Krajován is egy Társadalomtudományi Kutatóintézet 32 kutatóval, nincs magyar. VégülNagyszebenbenisműködikegyTársadalomtudományiKutatóintézet14kutatóval,magyarnincs,6német(közülük1akadémikus)(1.táblázat). 1.táblázat.Azakadémiaihálózattáblázatbafoglalva város

Társadalomtudományi intézet és központ

Nincs adat

Kutató összesen

Ebből magyar

megjegyzés

+1külsőmunkatárs

Bukarest

25(19-rőlvanadat)

6intézet

554

1+1

Iaşi /Jászvásár

5+1kihelyezett

–

113

1

Kolozsvár

6+1kihelyezett

–

110

7

Temesvár

2

–

24

–

Krajova

1

–

32

–

Nagyszeben

1

–

14

–

6német

36(vanadat)

6intézet

847

9+1

6német

Összesen Forrás: Sajátszerkesztés.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 17

ELMÉLETILEG Tudományos munkára helyi szinten is nyílik lehetőség, mindenekelőtt a helyhatóságok felügyelete alá tartozó múzeumok keretében. A múzeumi hálózat vonatkozásában háromtípusúhelyzetetlehetéskellmegkülönböztetni.Aholtömbbenélamagyarságés megyeiszintentöbbségetalkot,vagyisakétszékelyföldimegyében,ahelyimúzeumok nemcsaknevükbenkötelezikelmagukat–SzékelyNemzetiMúzeumimmárnemcsupánasepsiszentgyörgyi,amely1875ótailyenkéntlátogatható,hanemacsíkszeredai,a kézdivásárhelyiis,miáltalaközpontipolitikárakívánnakválaszolni–,detevékenységük, kutatóigárdájukisegyértelműenjelziszerepvállalásukat.Ezekkeltehátnemkívánokfoglalkozni. Más a helyzet fronthelyzetben, ahol a politikai hatalomért helyi szinten a siker reményébenszállharcbaamagyarságképviselete,vagyisMaros,Szatmár,Biharmegyékben,illetveKolozsváron,aholbáramagyarságdemográfiaisúlya16százalékkörüli,szimbolikusjelenléteennélsokkaljelentősebb.Aharmadikcsoportbaaszórványmegyéktartoznak, ahol igen sok kutatói feladat van és volna, de a helyi döntéseket a magyarság aligvagyegyáltalánnemképesbefolyásolni. Mivelelemzésünkszempontjábólafronthelyzetalegérdekesebb,nézzükmegafelsorolt négy megye legfontosabb múzeumait és ezek személyi állományát. A megyei múzeumok többnyire nem csupán a megyeszékhely múzeumi egységeit felügyelik, hanem a megye kisebb településeinek a múzeumait is. Ezek személyi állományát nem vizsgálom. AMarosMegyeiMúzeumhonlapjánakvanmagyaroldalais.Arégészetiosztályvezetőjeromán,atovábbi6kutatóközül4magyarés2román.Aművészetiosztályvezetője román,az5tudományosmunkatárs1 4 közül3román,2magyar.Anéprajziosztályvezetőjeromán,az5munkatársromán,1bedolgozómagyar.Atörténelmirészlegvezetője román, a további 4 kutató közül 2 magyar. A természetrajzi részleg vezetője román, a további5munkatársközül1magyar.Agörgényszentimreikastélyisamúzeumhoztartozik, itt 7 munkatárs dolgozik, 2 magyar. A múzeum 2 könyvtárosa közül 1 román, 1 magyar.Amúzeumigazgatójamagyar,aligazgatójaromán. ASzatmárMegyeiMúzeum–vanmagyarhonlapja.Négyrészleggelműködik,ahonlaponnincsinformációatörténelmi,etnográfiaiésművészetirészlegről.Arégészetirészlegén 8 munkatárs dolgozik, 3 magyar, a vezető román. Román igazgató, aligazgatója magyar. Körös-vidékiMúzeum,Nagyvárad.Vanmagyarhonlap.Azigazgatóromán,azaligazgatókilétérőlnincsadat.Természettudományirészleg:vezetőjemagyar,további7munkatársa közül magyar 2, a történelem részleg vezetője román, a további 7 munkatárs közöttnincsmagyar(van1német),művészetirészlegvezetőjeromán,atovábbi7munkatárs közül 2 magyar, néprajzi részleg vezetője román, a 9 munkatárs között nincs magyar(van1német). Kolozsváronötmúzeumműködik,ezenkívülaBBTEkeretébenhat.ErdélyTörténelmi Múzeumában a vezérigazgató román, a két aligazgató közül az egyik magyar. Az 54 munkatársközül7magyar.MűvészetiMúzeum–azigazgatóromán.Személyzetrőlnincs információ.ErdélyiNéprajziMúzeum:igazgatóromán,aligazgatómagyar,19munkatárs,1 magyar, Gyógyszerészeti Múzeum – a történelmi múzeumhoz tartozik, E. Racovit˛˘a Bar-

18

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG langászati Múzeum – nincs honlapja. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretében további6múzeumirészlegműködik–ezekazegyetemheztartoznak,tehátnemképezikennekazelemzésnekatárgyát(2.táblázat). 2.táblázat.Amúzeumokravonatkozóinformációkösszefoglalása város

múzeum

vezetés

munkatárs összesen

Ebből magyar

megjegyzés

Marosvásárhely

MegyeiMúzeum

Magyarigazgató, románaligazgató

31

11

Szatmárnémeti

MegyeiMúzeum

Románigazgató, magyaraligazgató

8

3

3részlegről nincsinformáció

Nagyvárad

Körös-vidékiMúzeum

Románigazgató

34

5

2német

Kolozsvár

TörténelmiMúzeum

Románigazgató, 2aligazgató közül1magyar

54

7

Kolozsvár

NéprajziMúzeum

Románigazgató, magyaraligazgató

19

1

Kolozsvár

MűvészetiMúzeum

Románigazgató

Kolozsvár

Gyógyszertörténeti Múzeum

ATörténelmi Múzeum részlege

Kolozsvár

BarlangászatiMúzeum

Nincs honlapja

Összesen

Nincsinformáció

146

27

Forrás: Sajátszerkesztés.

Ha el is fogadjuk, hogy központi szinten, az Akadémia tudományos hálózatában a demográfiaiarányokatnemveszikfigyelembeakutatókfelvételénél,jogosakérdés,ez miért nem valósul meg az Akadémia vidéki intézeteinek az esetében? Kolozsvár és Temesvár,illetveamarosvásárhelyikihelyezettintézetvonatkozásábanademográfiaiarányoknak megfelelő kutatói létszám a mai összesen 7 fő helyett, Kolozsvárott 16, Temesvárott1ésMarosvásárhelyen5kutatótjelentene.Dekorrektebbvolnaazaszámítás,haaztvennénkalapul,hogyErdélybenamagyarság20százalékátteszikialakosságnak.Ezenazalaponazarányosság30magyarkutatófoglalkoztatásátjelentenéazAkadémia területi intézeteiben. Ezt összehasonlítva a meglévő 7-tel, négyszer kevesebb az elvárhatónál,illetveannál,amitazRMDSZakutatássalkapcsolatosancélkéntaprogramjábafoglalt.Igencsakelgondolkoztatóamegyeimúzeumokhelyzete(3.táblázat). SzólnikellmégakolozsváriNemzetiKisebbségkutatóIntézetről,amelyetkormányhatározattal2007-benhoztaklétreésarománkormányfelügyeli.Elnökemagyar,alelnöke román. Az elemzési és kutatási osztálynak 12 kutatója van, 8 magyar (4. táblázat). A dokumentációsközpontban8-andolgoznak,közülük6magyar.Afutóprojekteketa következő tematikai körökbe lehet besorolni: a nemzeti kisebbségek történelme, etnodemográfiaifolyamatok,politikaiképviseletésválasztóimagatartás,nyelvijogokés

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 19

ELMÉLETILEG szociolingvisztikai helyzet, romakutatások, kisebbségek átmenetben, interkulturális és etnikumköziviszonyok.Aszórványtkutatókéntkerestemazasszimilációt,mintkutatási témát.Azetnodemográfiaifolyamatokkeretébenáttételesenfoglalkoz(hat)nakakérdésselésaszociolingvisztikaihelyzetelemzéseiskiterjedhetazasszimilációra.Akisebbségek átmenetbennagyobbtémakeretébenszerepelazetnicitáskonstrukcióinakakutatása– deezsemkifejezettenasszimilációvizsgálat.Feltételezhető,hogyakormányfelügyelete alá tartozó intézetben az asszimilációkutatás nehezen fogadtatható el – de lehet, nem elfogadtatható–afenntartóval. 3.táblázat.Anépszámlálásiadatsorokösszevetéseamegyeimúzeumokkutatóilétszámával megye

magyarok lakossági részaránya*

múzeumi szakszemélyzet, összes

magyar kutatók száma, részarány

magyar kutatói szám – eltérés

Maros

37,8%

31

11 –35,5%

1kutatóval kevesebb (–9%)

Kolozs

15%

73

8 –10,9%


2múzeum, nincsinformáció

Szatmár

32,7%

8

3 –24%

megfelelő

Csakegyrészlegről vaninformáció

Bihar

25,2%

34

5 –14,7%


megjegyzés

*2011-esnépszámlálásszerint. Forrás: Sajátszerkesztés.

Mégegyfővárosikutatóhelyetmindenképpenmegkellemlíteni,éspedigaKommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézetet, amelynek 3 főosztálya közül az egyik a kisebbségi, összesen16,akisebbséginek5munkatársaközöttnincsmagyar(4.táblázat).Afelügyelőbizottságnakvanmagyartagja–deőnemkutat. 4.táblázat.Afigyelembevettnemakadémiaiintézetek város

Társadalomtudományi Intézet

Kutató összesen

Ebből magyar

Bukarest

KommunizmusBűneitVizsgálóIntézet

16

–

Vankisebbségifőosztálya

megjegyzés

Kolozsvár

NemzetiKisebbségkutatóIntézet

20

14

Magyaravezetője

Forrás: Sajátszerkesztés.

Összefoglalva, sem az akadémiai tudományos intézményi rendszerben, sem helyi szintenamúzeumokesetébennemteljesülazetnikaiarányosságelve,azeltérésazAkadémia esetében a 6,5 helyett 1,2 százalék, vagyis ötszörös az alulreprezentáltság, a

20

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG múzeumoknál az eltérés jóval kisebb – 9 és 44 százalék közötti sávban mozog –, de mégmindigjelentős.

magyarország és a határon túli magyar tudományosság AMagyarTudományosAkadémiánmódszeresenfoglalkoznakahatárontúlimagyar tudománykérdésével.AzMTAhonlapjántalálhatóinformációkszerintakilencvenesévek elején az Akadémia a kapcsolatépítést tartotta legfontosabb feladatának. Erre irányuló törekvései többek között az ún. műhelytalálkozók szervezésében öltöttek testet. 1993mal kezdődően 2003-ig hat találkozóra került sor. 1993, Budapest: a Magyar tudományosságakörnyezőországokban–összefoglaló,áttekintőelőadásokazegyesszomszéd országokmagyartudományosságáról;1995,Debrecen:akörnyezőországokbanműködő egyes tudományos műhelyek rövid előadásokban számoltak be célkitűzéseikről, tevékenységükrőléseredményeikről;1997,Debrecen:utánpótláséstovábbképzésakörnyező országokmagyartudományosműhelyeiben–apublikáláskérdéseiakörnyezőországok magyar tudományos műhelyeiben; 1999, Debrecen: hazai szervezetek támogatásainak értékelése a környező országok magyar tudományos műhelyeinek szempontjából – az együttműködéskérdései;2001,Debrecen:amagyarszaknyelvakülönbözőszakterületekenésakülönbözőországokban;2003,Debrecen:tudósképzés,továbbképzés,tudományosutánpótlás.Egyévtizedelteltévelahangsúlyakonkrétproblémákvizsgálatára,szakmaiegyüttműködésekrehelyeződött,ígyamagaidejénfontosszerepetbetöltőműhelytalálkozó-sorozat2003-mallezárult. 1990-ben az MTA bevezette a külső akadémiai tagság intézményét, a határon túli magyar kutatók és egyetemi oktatók neves képviselőit az MTA tagjai közé sorolta.15 1996-ban hozták létre a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságot (MTK), melyahatárontúlimagyartudományosságügyénekletéteményeseazAkadémián.2002benadtákátelsőalkalommalazAranyJános-érmetés-díjat,mellyelazMTAakülhoni magyar tudományosság támogatásában elért kiemelkedő teljesítményeket honorálja, évente2-3érmetítélodaazMTKelnökibizottság.AzMTA–kultúrnemzetimegfontolás alapján–2000tavaszaótaamagukatmagyarnak(is)tartó,tudományosfokozattalrendelkező,avilágbármelypontjánélőésdolgozókutatóknakfelajánlottaaztalehetőséget, hogy belépjenek az Akadémia köztestületébe, mely az 1994. évi akadémiai törvénnyel jöttlétre.2006-banlépettéletbeaKolozsváriAkadémiaiBizottság(KAB)azMTAterületi bizottságaként.Ezazelsőilyentestület,létrejöttekorazMTA-nak17erdélyikülsőtagjaés 392köztestületitagjavolt–aköztestületitagokszámamameghaladjaaz500-at.AKAB legfőbbfeladataazintegrálás,aszervezés,akapcsolatteremtés.Fontoscél,hogymegismerjék egymást, és folyamatos szakmai kapcsolatban legyenek elsősorban a romániai magyarkutatók,kutatóműhelyek,afelsőoktatáskutatássalisfoglalkozóoktatói.Akapcsolatteremtéskövetkező,természetesköre:aromániaiésaKárpát-medenceitudományosság egésze, a nemzetközi tudományos világ, közvetlen partneri viszonyban a többi területibizottsággalésfelügyeletiszervével,aMagyarTudományosAkadémiával.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 21

ELMÉLETILEG 2011őszénindultútjáraaMagyarTudományosságKülföldönElnökiBizottságHírlevele. Célja az, hogy az elektronikus hírközvetítés lehetőségeit felhasználva széles körben, rendszeresenésgyorsanismerttétegyeamagyarnyelvűéstárgyútudományoskutatásokhatárainkonkívülélőművelőinektudományoseredményeitéstermészetesenmagukatamagyartudósokat.Segítiakisebbségimagyarközösségekegymásrólvalóismereteinekbővülését,szolgáljaaKárpát-medenceésatávolabbimagyarvilágokintegrációját atudományterületén. AzMTApályázatiútontámogatástbiztosítkutatásicélokra,illetveakutatásieredmények megjelentetésére, létezik kiírás intézmények, illetve magánszemélyek részére is. Különtámogatják–szinténpályázatiúton–akutatóimobilitást. Azeddigiekalapjánmegállapítható,hogyakisebbségitudományszámáraalegjelentősebbtámogatás–mindanyagi16,mindintézményiszinten–azanyaországbólérkezik. Ennekellenérenemlehetünkelégedettek.Ugyanisahatárontúlimagyarközösségekkel kapcsolatos tudománypolitika kérdéseinek módszeres számba vételére és a feladatok értelmezésére alig történik kísérlet. A kisebbségi magyarság tudományos kutatásaival kapcsolatosan,interneteskereséssel,kevéselemzőanyagottaláltam.Időrendbenazelsőt Glatz Ferenc közölte 1995-ben (akkor az MTA elnökségének tagja) Nemzeti kisebbség, tudomány,tudománypolitika címmel(Glatz1995).Adolgozatelsőfejezeteibenatörténelmi örökséget veszi számba, alapfogalmak tisztázására vállalkozik (államnemzet – kultúrnemzet,demokráciaésnemzet),hogyeljussonatudománypolitikakérdéseineka tárgyalásáig. Felteszi a kérdést: létezik-e nemzeti tudomány? Megállapítja, a választ két szinten kell megadni, ugyanis „a tudomány nemcsak megismerő tevékenység, hanem egyben intézmény is. És a tudománynak, mint intézménynek, társadalmi funkciójában igenis vannak nemzeti feladatai.” Ezen a gondolati íven jut el a következtetésig, hogy „Közgyűjteményeink(múzeumaink,levéltáraink)alakítsákkiameglévőindividuáliskapcsolatokon túlmenően azokat az intézményes formákat, amelyekkel az államhatárokon túlnyúlónemzetiszállásterületemlékeit,kulturális(tárgyi,szellemi)eredményeitamegőrzés, a fenntartás és a feldolgozás nemzetközi szintjére emelni segíthetik. Tisztázzák a magukszakigazgatásiszintjénazújtípusúegyüttműködési-szervezetiformákatazottani állami adminisztrációval. Mindehhez koncepció, lelemény és tetterő szükséges.” (Glatz 1995:24) Ahelyzetvilágos–ésmégsemaz.Akisebbségitudományraszükségvan,ésehhez forrásokkellenek.EztazMTAilletékeseiisígylátják,elismerik.Amegfelelőtudománypolitikaidöntéseketmegkellhozni–maradakérdés:ki,mikénthozzamegadöntést,és ezért kinek tartozik felelősséggel. Ugyanis jelen esetben nem mecenatúráról és nem is szponzorizációrólvanszó,hanemolyantámogatásról,amikoratámogatóéstámogatott egymindkétoldalonfontosnaktekintettközöscéltszolgál:akisebbségiönismeretet,a megmaradást,végsőfokon.Akkorpedigszükségvolnaarra,hogyapotenciálisankedvezményezettintézményekképviselőivelidőszakonkéntahelyzetrőlkonzultációfolyjon, hogy prioritások és procedúrák vonatkozásában egyeztetés történjen. Szükség volna a kisebbségi tudományos műhelyek minősítésére, valamilyen fokú akkreditációra – erre a kérdésreatovábbiakbanmégvisszatérek.

22

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG A másik írás, amelyre utalok 2001-es, vagyis ez is viszonylag régi elemzés. Tarnóczy Mariann Akadémiánk és a határon túli magyar kutatás c. dolgozatában sorra veszi az MTA határon túli tudománnyal kapcsolatos felelősségvállalásának a lépéseit (amelyekre fentebbrészbenmárutaltam).Befejezősoraittartomfigyelemreméltóknak:„Aprogram eredményessége,sikerenagymértékbenmúlikazonis,hogyittMagyarországon,azAkadémiánmennyiresikerülreálisképetkialakítanunkahatárontúlirégiókról,megismernia külhonimagyarkollégákat,akintieredményeket,sajátosságokat,problémákat–enélkül a legkiválóbb hazai szándék is légüres térben mozog, célját el nem érheti.” (Tarnóczy 2001:866)Tehát:reálisképrevanszükség! Nemtudomkonkrétan,defeltételezem,hogyazMTK(MagyarTudományosságKülföldön)elnökibizottságábantörténnekidevágóanelemzések,létezhetnekkezdeményezések–haigen,akkorakonzultációskörkitágításátszükségesnektartom,akisebbségi tudománykérdéseközügy,amirőlanagynyilvánosságelőttistárgyalni,egyeztetnikell.17

érték és mérték Aciviltudományaközéletbennemvitatéma.Magaaszóösszetételisritka.Azttermészetesnektartjuk,haegyerdélyimagyarfeltudjasorolni,hogyamagyarnyelvűfelsőoktatás milyen gondokkal küzd. De miért van az, hogy a kisebbségi tudománnyal kapcsolatosdilemmákaligvagyegyáltalánnemismertek? Az első kérdés: milyen civilekről is van szó? Milyen szervezetekre lehetne /kellene áttestálniazokatakutatásifeladatokat,amelyekteljesítéséreállami /önkormányzatiintézményekbennincskapacitásvagyhajlandóság? Jelenelemzésbennemfoglalkoztamazegyetemioktatással.Csakegymondaterejéig jegyzem meg: a helyzet jobb, mint a kutatói hálózat vonatkozásában, bár itt is komoly kérdésekésdilemmákfogalmazhatóakmeg.18 Mivela„multikulti”egyetemeksemmilyen anyagimozgásteretnemnyújtanakamagyaroktatóknak,vagyisnincsenekolyanforrások, amelyek felett közvetlenül rendelkezhetnének, amennyiben önálló kutatásokat kívánnakfolytatni,olyanjogiszemélyiséggelbíróegyesületekrevanszükségük,amelyekkel pályázhatnak különböző külföldi forrásokra. Ez az oka és magyarázata annak, hogy egyetemeink magyar oktatói, szakonként, egyesületeket hoztak létre. Ezek közül van olyan, amelyik országos rangú intézménnyé fejlődött az évek során (pl. a Kriza János NéprajziTársaság),ésvanolyan,amelyszerényencsupánavonatkozóképzésiszakoktatóinaknyújtpályázatilehetőséget. Létezneka„nagy”egyesületek,ezeklehetnekegyhagyományosegyesület1990után létrehozottutódai(ErdélyiMúzeum-Egyesület,ErdélyiMagyarKözművelődésiEgyesület), amelyekköztestületifeladatokatisellátnak(pl.azEMKEvesziátésőrzimegegyfajtairodalmi múzeumként jeles írók hagyatékát, illetve az EME a Romániában élő magyarság tudományosésművelődésiéleténekszakmaiszervezete,ésmintilyen,egyikfőszervezője). De vannak olyan általános feladatra vállalkozó átfogó szervezetek is, mint az EMT (ErdélyiMagyarMűszakiTudományosEgyesület),amely1990-benalakultKolozsvárona

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 23

ELMÉLETILEG magyarnyelvűműszakitudományoséletfellendítésére.Számoskonferenciátéstanulmányi versenyt szervez, könyveket és folyóiratokat jelentet meg – tevékenységét területi fiókszervezetekbenésszakosztályokbanfejtiki,ésazéveksoránrangoshelyetvívottki tudományos életünkben. Most nem foglalkozom az egyesületek által kiadott szaklapok kérdésével–ezekakkreditációjafontosismérvetudományosvilágunknak.19 Az egyetemi oktatók által létrehozott egyesületek tevékenységét illetően szakmai kételyeknemigazánmerülhetnekfel:tagjaitöbbnyireegyetemioktatók,avezetőkszinte kivételnélkül.DehamegnézzükazMTAhonlapjánmegtalálhatóerdélyikutatóműhelyek listáját 20,akkorbizonytöbbelkapcsolatosanfeltehetőazértékkelésamértékkelkapcsolatos kérdés. Példaként felhozható a kolozsvári Közpolitikai Központ (Centrul pentru PoliticiPublice),amelynekahonlapjánötévenemjelenikmegtevékenység,avezetőségében olyan személyeket jelöl meg a ki tudja mikor frissített honlap, akik fél tucat éve nemkötődnekKolozsvárhoz.Továbbá:acsíkszeredaiKurziaTermészetvédelmi,TájrehabilitációsésBiomonitorizálásiKutatóCsoport,amelyrőlsemmilyeninformációnemérhető el,alegfrissebbadategyegyesületiadatbázisban2009-es.Nemsikerülsemmilyenadatot elérniinternetenanagyváradiTársadalomMűhelyTársaságról,semmagyar,semromán, semangolnyelvűkereséssel.Nincshonlapja,nincselérhetősége.Talánalegtöbbkérdésa nagyenyediBenkőFerencTudományosMűhelykapcsánmerülfel.Vezetőjeegynyugdíjasbiológus–különbenazegyedülimunkatársais.Akutatásiterületetekkénthatározza meg: biológia, sporttudományok, nyelvtudományok, képzőművészet, film- és videoművészet.Egyvalamikorimuzeológusmindentiszteletetmegérdemel,dehaőazegyesületegyedülimunkatársa,ésöteltérőterületen„kutat”,felkelltenniakérdést:itttudományról,avagyhobbirólvanszó? Kikerülhetetlenakérdés:van-erendszeraciviltudományosintézményihálózatban?Ki az,akiatudományosszínvonalatvalamilyenszintenbiztosítja,van-eellenőrzés?Elképzelhető-e valamilyen szakosodás, feladat- és területmegosztás? Ha igen, ezt kinek kellene kezdeményeznie?Amibizonyos:ebbenaforráshiányosvilágban,amikoratudományos (köz)feladatokatsokszorkényszerbőlkellátruházni,bizonykönnyenfélrecsúszikatudományügye.Kikellenedolgozniatudományostevékenységküszöbfeltételeit,hogytudni lehessen,azönjelöltkutatókvilágábankilehetigazipartner.AgondnemcsupánErdélyben észlelhető, a Vajdaságban is hangot adtak hasonló kételyeknek és dilemmáknak (Szerbhorváth2008). A civilekre komoly feladatok várnak a kisebbségi tudomány vonatkozásában – amennyibenacivilekreolykorjellemzőesetlegességenésazönkéntességgeljáróelnéző magatartásonváltoztatnilesznekképesek.Mertelkellkerülniaztahelyzetet,amelyrea következőSimonyiImre-mondásvonatkozik: „Akikellazkell,nemazértamilyen,hanem annakellenére,hogybármilyen.”

irodalom Berényi Dénes –Egyed Albert–Kulcsár Szabó Enikő (2004): A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségirégióiban.MagyarKisebbség,9.,(3.),195 –208.

24

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG BodóBarna–ToróTibor(2011):KisebbségpolitikaésazEurópaiUnió. http: //et.sapientia.ro /index.php /hu /oktatas /segedletek Draaisma,Douwe(2009):Kizökkentelmék (DisturbancesoftheMind).Budapest:Gondolat. GlatzFerenc(1995):Nemzetikisebbség,tudomány,tudománypolitika.História,(3.), http: //www.tankonyvtar.hu /hu /tartalom /historia /95-03 /ch01.html GlatzFerenc(2002):Nyitásatársadalom,aközéletésavállalkozókfelé(aMagyarTudományNapjaelsőünneplése). In: Burucs Kornélia (szerk.): Tudománypolitikai reformról, Akadémiáról. Beszédek, cikkek, jegyzetek, 1996 –1997. Budapest:Pannonica.491 –501.http: //www.glatzferenc.hu /upload /file /Kotetek /1K-60.pdf Mosoniné Fried Judit–Orisek Andrea –Tolnai Márton (2003): Tudomány és társadalom: konstruktív párbeszéd. Világosság, (9–10.),9 –22.,http: //www.vilagossag.hu /pdf/20040112205119.pdf OláhGyörgy(2001):Atudományszerepe.FizikaiSzemle, (7.),194–199. http: //wwwold.kfki.hu /fszemle /archivum /fsz0107/olah.html PálinkásJózsef(2011):Ünnepiköszöntő.MagyarTudomány, (12.),1515 –1517. SzarkaLászló(2002):Kisebbségiléthelyzetektérbenésidőben.Kisebbségkutatás,(2.) http: //www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2002_02 /cikk.php?id=1101 SzéchenyiIstván(1991):Hitel.In:SpiraGyörgy(szerk.):SzéchenyiIstvánválogatottművei,I.kötet. Budapest:SzépirodalmiKönyvkiadó.147–360. SzerbhorváthGyörgy(2008):Akisebbségi,minttudományossarlatán.Regio, (1.),143–157. http: //epa.oszk.hu /00000/00036 /00069/pdf/143-157.pdf TarnóczyMariann(2001):Akadémiánkésahatárontúlimagyarkutatás.MagyarTudomány, (7.), http: //epa.oszk.hu /00700/00775/00032 /861-866.html Török Ádám (2005): A társadalomtudományok fejlődése és az akadémiai osztályszerkezet. Magyar Tudomány, (5.), 596–606. VadkertyKatalin(2003):Akisebbségiönismeret…KissJózsefbeszélgetéseVadkertyKatalintörténésszel. Érsekújvár ésvidékehírportál. http: //watson.sk /index.php?option= com_content&view= article&id=2077:a-kisebbsegi-oenismeret-rendszeresalapkutatasok-nelkuel-fellegjarassa-valhat-kiss-jozsef-beszelgetett-vadkerty-katalinnal-2003ban&catid=37:default VekerdiLászló(1994):Tudományéstudás,évfolyam: 127.,486–488.Budapest:Typotext. Ziman,John(1996):Elveszti-eobjektivitásátatudomány?TermészetVilága,127.,(11.),486-488. http: //www.termeszetvilaga.hu /tv9611 /objekt.html

jegyzetek 1Életpályamodellekéstovábbtanulásilehetőségekc.konferencia,Pécs,2010.júl.29–31. 2 Szórványbankimutathatóangyorsulazasszimiláció,minélközelebbiavonatkozóhelyimagyarközösséganemzethatárhoz,annálnagyobbagyorsulás. 3 Etnikaiszavazásaz,amikornempolitikaiprogramalapján,hanemazetnikaihovatartozásszerinttörténikaszavazás–amiezesetbennem(lehet)választás. 4 Atársadalomtudományokfinanszírozásaazorvosiésaműszakitudományokétóléleseneltérőképetmutatott azEgyesültÁllamokban.Finanszírozásukreálértéke1973és1984közöttmintegy20százalékkalcsökkent,utána viszont1999-rekétésfélszeresérenőtt.Etrendváltozásbanközelebbrőlnemvizsgáltpolitikaitényezőkjátszhattak közre, hiszen a társadalomtudományi kutatások közvetlen jóléti hatásai (s így tulajdonképpen a gazdaság szereplőiszámáramegmutatkozóvonzerejük)sokkalnehezebbenmérhetőek,mintahasonlóhatásokatermészettudományokterületén(Török2005). 5 AFranciaAkadémia1635-benjöttlétre,aRoyalSociety1660-ban,aBerliniAkadémiaalapításiéve1700,amüncheniBajorAkadémiáé1759,amadridiRealAcademiaEspañola1714-ben,azorosztudományosakadémia1724ben,azolaszL’AccademiaNazionaledelleScienze1782-benjöttlétre.Közép-Kelet-Európaországaibanatudós társaságok alapítási évei: cseh 1784, lengyel 1816, magyar 1825 (Aranka György Nyelvművelő Társasága 1791), osztrák1847,szerb1864,horvát1866,román1866,ukrán1918,szlovák1942,szlovén1943(Bodó –Toró2011). 6 ARománAkadémianeveatársaságalapításakorRománIrodalmiTársaság(SocietateaLiterara˘Româna˘),éslegfontosabbfeladatakéntarománnyelvésirodalomművelésétjelöltemeg.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 25

ELMÉLETILEG 7 2012–13folyamánarománpolitikaakormányáltaltervezettregionalizációttudományosanalátámasztó„kutatást”rendeltmegegyetemiintézetektől.Errőlegyjászvásári(Iaşi)konferenciánkomolyvitazajlott.(Regionalism şiregionalizareînRomânia.Interpreta˘riistoriceşiprovoca˘ricontemporane, Iaşi,2013.május30–31.Szervezőka helyi egyetem keretében működő Kommunizmus és Posztkommunizmus Tanulmányi Központ és a Romániai TörténelemtudományiTársaság.) 8 Egycivilszervezetivezetô2010-benszûkebbkörbenkijelentette,hogyazRMDSZelnökedöntiel,kikapmagyarországitámogatástéskinem. 9 Akkor merült fel gond a rendszerrel kapcsolatosan, amikor az év végi mérlegekből kiderült, hogy a kapott összeg nagyobb – kb. kétharmadnyi – részét a Communitas nem nyíltan követhető pályáztatási rendszerben használjael,hanemazRMDSZműködésérefordítja.Akirobbantsajtóbotrány–kiváltójaGazdaÁrpádtényfeltáróriportja(ACommunitasAlapítványtitkai.Krónika,2005.04.12.)–világossátettemindazRMDSZvezetői,mind amagyarközösségszámára,hogyarománközpénzekféligtitkosfelhasználásanemtarthatófenn,főleg,hogy pénzügyiellenőrzésreissorkerült.EkkordöntöttúgyazRMDSZ,hogyaszámáratisztahelyzetérdekében2010tőlegyetlentámogatástfogadelazállamtól,akisebbségiközösségeknekjárót,amelynekígyaközvetlenkezelője lehet (Háromszék.ro 2010. február 20.). Az RMDSZ-nek járó párttámogatás 2009-ben 480 780 lejt tett ki (akkor113 713euró),miközbenaközösségitámogatásösszege2010-ben15,18milliólej(akkor3 592 049euró) volt. 10 Silviu-Dan Mateescu: Impactul carteliza˘rii sistemului de partied din România asupra consolida˘rii sistemului democratic,SferaPoliticiinr.162.http: //www.sferapoliticii.ro /sfera /162 /art02-Mateescu.php(2013.12.28.) 11Lásd:http: //www.rmdsz.ro /uploads /fileok /dok /RMDSZ%20program%2001.pdf(2013.12.28.) 12 ASapientiacsíkszeredaikaraiésapolgármesterihivatalközöttvalóbantárgyalásokkezdődtektechnológiaipark kialakításátelőkészítendő,ésazegyeztetésekfolytatódnak.Ezfontos,demegkelljegyezni,helyiforrásokrólvan szó,nemközpontiköltségvetésipénzeklehívásatörténikmegaprojektáltal. 13 Azetnikaihovatartozástnévelemzésselhatározommeg:tudatábanvagyokannak,hogyeznemlehetpontos. 14Munkatársat írok és nem kutatót, ugyanis vannak restaurátorok, akik szintén szakmai munkát végeznek, de nemkutatók. 15 JelenlegazMTA-nakösszesen19erdélyikülsőtagjavan,hatanelhunytak. 16 Konkrét adatokkal azért nem szolgálok, mert a román kutatásfinanszírozásban külön kisebbségi alapok nem léteznek–tehátittcélirányosfinanszírozásnincs. 17 Léteznek még szövegek, amelyek közvetlenül vagy áttételesen érintik a kérdéskört (Berényi Dénes–Egyed Albert–KulcsárSzabóEnikő:AmagyartudományosutánpótlásaKárpát-medencekisebbségirégióiban, Magyar Kisebbség, 2004/3.,SzarkaLászló:Kisebbségiléthelyzetektérbenésidőben,Kisebbségkutatás, 2002 /2),amelyekremostnemreflektálok.Azilyenszövegekszámameglepőenalacsony. 18Aromániaimagyarfelsőoktatásintézményikeretétjelentikazúgynevezettmultikulturálisegyetemek–BabeşBolyaiTE,amarosvásárhelyiMűvészetiEgyetem,illetveOrvostudományiésGyógyszerészetiEgyetem–,továbbá azamagánegyetemihálózat,amelynekzászlóshajóiaSapientia –EMTEésaPartiumKeresztényEgyetem.Léteznekmégmagyarországiegyetemekésfőiskolákkihelyezettképzései–ezekrőltöbbelemzéslétezikésérhetőel akárinternetenis.Alegnagyobbdilemmákavásárhelyiorvosképzéssel,illetveahiányzóműszakiszakokkalkapcsolatosak. 19 Összesenkétegyesületi,vagyisnemegyetemitanszékáltalkiadottlapunk–ErdélyiMúzeum,KözgazdászFórum –rendelkeziktudományosakkreditációval. 20 A listán való szereplést rangnak lehet tekinteni, amolyan intézményi visszaigazolásnak – ezért fontos, milyen szervezetekkerültekfelalistára.

26

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

a nonprofit szEktor szErEpE az Európai fEjlEsztési források abszorpciójában – különös tEkintEttEl a lEgElmaradottabb kistérségEkrE Boros Gábor–Pénzes János–Kozma Gábor–Molnár Ernő

bevezetés JelentanulmánybanMagyarországnonprofitszektorával 1 kívánunkfoglalkozni,melynekelsődlegescélja,hogybemutassa,hazánkunióscsatlakozásamennyirebefolyásolta a vizsgált szféra pályázati életét, és általa társadalmi jelentőségét. A nonprofit szektor vizsgálatamáraegyrenagyobbhangsúlytkap,mivelagazdaságbanbetöltöttszerepea rendszerváltásótafolyamatosannövekszik, hiszenrengetegkötelezőenellátandófeladatot (részben oktatási, kulturális, sport és szabadidős szervezési tevékenységeket) vett át azállamtólésazönkormányzatoktól. A2008őszénkirobbantgazdaságiválság nemcsakagazdaságiszereplőket,azállami és önkormányzati szférát, a természetes személyeket, hanem a nonprofit szektort is mélyenérintette. Azállamitámogatásokjelentősencsökkentek,azátvállaltállamifeladatoknormatíváielmaradoztak,vagyredukálódtak.MindezekmellettaNemzetiCivilAlapprogram működési támogatásai is jelentősen csökkentek (Porubcsánszki 2007; Kákai 2010;CivilInformációsPortál).A2010-eskormányváltásótaanonprofitszervezetekterén újabbátalakulásokkövetkeztekbe.Aközpontiköltségvetéshiánya,valamintazországos és európai politikai változások jelentősen átstrukturálták a civil szféra támogatásait.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 27

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A működési alapú, nem normatív támogatások odaítélésénél elsődleges szempont az elvégzett feladat és annak társadalmi jelentősége lett. A Nemzeti Civil Alapprogram helyett a Nemzeti Együttműködési Alap kezelte azokat az anyagi támogatásokat, amelyekaciviléletetkívánjáksegíteni. Azúj Civiltörvény (2011.éviCLXXV.törvény)egyikcélja,hogykiszűrjeazoncivilszervezeteket,amelyeknemműködőképesek,illetvecsakpasszívanléteznek.Atörvényszámos módosítást és feltételt állított a nonprofit szektor elé, hogy különböző támogatásokbanrészesülhessen(pl.közhasznúság). Ugyanakkor, az állam hozzájárulásának csökkenése mellett egyre nagyobb szerepet kaptak az Európai Unióból befolyó források. Magyarország 2004-es csatlakozása után, deleginkábba2007–2013évesciklusbanmegnövekedtekanonprofitszfératámogatásai,ésegyretöbbolyanpályázatikiírásjelentmeg,amelyekbenazönkormányzatiésállamiszereplőkmellettanonprofitszektorisképviseltethettemagát.Mindezekentúlszámosolyanpályázatikiírásisszületett,ahovácsakcivilszervezetnyújthattabetámogatási igényét(pl.ÉAOP-5.1.3-11kódszámú,„Arégióscivilszervezetekinfrastrukturálisfeltételeinekfejlesztése”címűpályázat). Így tehát adott volt a válasz a felmerülő problémára: a korábbi állami támogatások hiányának pótlására valamilyen úton-módon az európai uniós források felhasználására kerültsor.Fontoskorlátozástjelentazonban,hogyazUniónemműködésre,hanemfejlesztésekrenyújttámogatást.

problémafelvetés és a vizsgálat célkitűzései Jogos lehet a kérdés, hogy miért foglalkozik a területfejlesztés a civil szervezetekkel. A válaszegyszerű,ugyanakkorezzelegyüttösszetettis. Amegjelenéseótatöbbszörmódosítottterületfejlesztésitörvénybevezetőjébentárgyaljaaterületfejlesztésésaterületrendezéscéljaitésfeladatait(1996.éviXXI.törvény). A szószerintiidézéstkerülendő,összegezveelmondható,hogyaterületfejlesztéscéljaaz elmaradott térségek felzárkóztatása és mindezek mellett az ebben részt vevő intézményekésszervezetekösszehangolása (Boros2012;Boros–Kozma –Pénzes2013). Hazánk európai uniós csatlakozása óta kiemelt hangsúlyt kapnak a fejlesztésben a civilszervezetekis.Egyrésztegyrenagyobberőtképviselnekagazdaságban (KSH2014), másrésztőkazok,akikigazánközelkerülhetnekahátrányoshelyzetbenélőkhöz.Ezta legfrappánsabbanéslegegyszerűbbena„Térségfejlesztőkaszegénységelleniküzdelemben”c.kiadványígyfogalmazzameg: „Atérségfejlesztőszámáraacivilszervezetekazokapotentátok,akikpartnerei,vagy mégjobbesetbengazdáilehetnekbizonyosfejlesztéseknek.Acivilszférát(általában éselméletileg)jellemzi,hogyatársadalomjobbításáratörekszik,ezértafentrészletezett nehézségek ellenére valószínűleg minden térségben találni a társadalmi felzárkóztatásügyébenelkötelezettvagynyitottszervezeteket.” (Sain2014:33)

28

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Aklasszikuscivilszervezetekkétszintentudjákbefolyásolniaregionálispolitikát. Egyrészt a döntéshozói szinten, ahol lobbierejükkel (vagy szaktanácsadói és /vagy szavazati jogkörükkel)magasabbtámogatásiösszegekmeghirdetését,illetveakiírtpályázatoktartalmi és pályázói körét tudják módosítani. Ilyenre lehet példa a nonprofit szervezetek jelenléte a regionális fejlesztési tanácsokban, vagy önkormányzati képviselőtestületi üléseken. Másrészt, az aktív, gyakorlati kontaktusteremtő szerepük a hátrányos helyzetű területeken a legnagyobb, ahol az állami /önkormányzati rendszerek már nem tudnak olyan mértékű hatást kifejteni, mint az szükséges lenne (példa lehet erre a szociálisan rászorultakétkezéstámogatása). Ahogyan a Központi Statisztikai Hivatal vizsgálata is rámutatott, a nonprofit szektor gazdaságonbelülisúlya (aGDPésafoglalkoztatásegyüttesfigyelembevételével)mintegy 4százalékosratehető (KSH2013). MagyarországonalegutóbbiKSH-felmérésszerint2012-benvalamiveltöbb,mint65 ezerjogilagbejegyzettnonprofitszervezetműködött(aszférajelentőshányadaemellett passzívszerepettöltbe).Közülük45,3százalék500ezerFtalattibevétellelgazdálkodott – ezen belül 16,3 százalék semmilyen, vagy 50 ezer Ft-nál kisebb bevétellel rendelkezett –, míg közel 19,7 százalékuk legalább 5 millió Ft feletti bevétellel bírt. 2012-ben a szektorösszesbevétele1256milliárdFtvolt,amia2000-esértékkettőésfélszerese. Az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés új perspektívákat nyitott meg, azonban néhány probléma is felmerült ezzel kapcsolatban (Bujdosó –Szűcs 2008). A nonprofitszektorigenerősBudapestközpontúterületikoncentrációja eddigisproblémavolt(KSH2013).A„pályázatokvilágában”azokanonprofitszervezetekérhetnekel nagyobbpályázatitámogatásokat,melyeknagyobbműködésibevétellel,tőkével,humán erőforrással, releváns tapasztalattal rendelkeznek (Ajkay 2011), így a szervezetek közötti egyenlőtlenségeknövekedésévelkellszámolni. (Azelmaradotttérségekbennemcsaka nonprofitszektortsújtjákezekaproblémák–pl.Pénzes2013.)Jóljelzieztasajátságot, hogyanonprofitszektorpályázatokbólbefolyóegyüttesforrása124,7milliárdFt,tehát azösszesbevételükközel10százaléka.Eztazonbanelsősorban(többmint95százalékban)azokanonprofitszervezeteknyertékmeg,amelyekbevétele5millióFtfelettvolt (KSH2014). Ráadásula nonprofitszervezetekműködésénekfinanszírozásábanafejlesztésitámogatásokhektikusanjelentekmeg, így–különösenakisebbés„sérülékenyebb”szervezetekesetében–likviditásinehézségekisjelentkezhettek. Jelen tanulmányban a nonprofit szervezetek számára elérhető pályázatok közül az összértékében nagyobb arányú európai uniós támogatásokra helyeztük a hangsúlyt. Igyekeztünkfeltárniapályázatiaktivitásbanéssikerességbenmutatkozóterületimintázatot és különbségeket. Megpróbáltuk számszerűen is kifejezni a szektor részesedését a pályázatokbenyújtásábanésaforrásokmegszerzésében.Vizsgálatunkbanarraiskerestükaválaszt,hogykimutatható-eanonprofitszervezeteknagyobbhozzájárulásaafejlesztésiforrásokabszorpciójáhozalegfejletlenebb–komplexprogrammalsegítendőleghátrányosabbhelyzetű–kistérségekben.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 29

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM az elemzés területi és időbeli keretei Vizsgálatunk az egész országra kiterjedt, melyet több területi szinten – települések, kistérségek és megyék viszonylatában is – elemeztünk. A korábbi tanulmányokhoz hasonlóan elsősorban a benyújtott, illetve az elnyert pályázatokkal foglalkoztunk (Kákai 2010;Reisinger–Hajós2013). ElemzésünkcsakéskizárólagazÚjMagyarországFejlesztésiTerv(ÚMFT)ésazÚjSzéchenyiTerv(ÚSZT)keretébenpályázottéselnyerttámogatásokraterjedtkia2007–2013 közötticiklusra, ígypl.aSvájciésEGTNorvégAlap,azÚjMagyarországVidékfejlesztési Terv(ÚMVP),majdDarányiIgnácTerv III.ésIV.tengely,aVisegrádAlap,valamintegyéb hazaiésnemhazaitámogatásokkalnemfoglalkoztunk.Ennekokaegyrészt,hogyaSvájci és a Norvég Alap által nyújtható támogatás az európai uniós forrásokhoz képest elenyésző, akárcsak a nem normatív jellegű, hazai források (előbbi ráadásul hozzáférésében területi és szervezeti szempontból is korlátozott). Másrészt, például a fontos nonprofitpénzügyiforrástisjelentőÚjMagyarországVidékfejlesztésiProgram(ésakésőbbi módosításai) IV. tengelyének forráselosztásában közreműködő LEADER-térségek nem igazodnak az általunk vizsgált tervezési-statisztikai kistérségi keretekhez, így megfelelő adatok hiányában nem lehetett összevetni őket. Harmadrészt, sem az EMVA (Európai VidékfejlesztésiAlap)források,semaSvájciésEGTNorvégAlappályázatairól–személyiségijogokrahivatkozva–nemlehetettazösszespályázóravonatkozóaninformációkat szerezni,ígyezekbenazesetekbencsakanyertespályázókadataitlehetettelérni. A pályázati adatok kinyerésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető jelentéskészítőthasználtukfel(NFÜJelentéskészítő).2 Akeresőprogramországosszinttől településiszintigadjameg–különazállamiésönkormányzati,avállalkozóiésanonprofitszektorravonatkozóan–aterületegységekstatisztikaiadatait,valamintaNemzetiFejlesztési Terv (NFT) és az ÚMFT keretében benyújtott, elnyert, megvalósításra kész és megvalósítottpályázatait.Alekérdezésekettelepülésiszinten3 hajtottukvégre,ésarészletesadatokatvontukösszekistérségi,illetvemegyeiszintre.Budapestadataitnagyfokú torzításamiattnemvontukbeavizsgálatba. A települési szintű adatbázis hallgatói segítséggel megvalósított lekérdezése 2014. április 30-án fejeződött be, amikor pályázati elbírálások és támogatásról való döntések már nem, vagy csak elvétve születtek. Ennek tükrében kimondható, hogy a tanulmány egylezártfejlesztésiciklustvizsgált,azonbannéhányesetbentörténtváltozásaközponti adatbázisban az általunk kielemzett állapothoz képest. A települések népességszáma esetébenajelenlegelérhető2012-eslakónépességadatokatvettükfigyelembe. VizsgálatunkugyanegészMagyarországrakiterjedt,azonbankiemeltfigyelmetszenteltünk a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek körére. Mivelátfogóáttekintéstkívántunkvégrehajtani,ezértelemzésünkterületiszintjétalapvetőenakistérségirendszerszolgáltatta,deindokoltnaktartottukatelepülésirészletezettségűadatokegyessajátosságainakvizsgálatátis.Akistérségirendszeralapulvételételsősorbanaztámasztottaalá,hogyigazodnitudjunka2007-benhivatalosanlehatároltlegel-

30

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM maradottabb térségek köréhez (bár megjegyezhetjük, hogy települési bontású adatsorunkatjárásiszintreislehetaggregálni). 1.ábra.AkistérségekkedvezményezettségszerintibesorolásaMagyarországon

Forrás: SajátszerkesztésaKSHadataialapján(a311/2007.[XI.17.]kormányrendeletésa116/2011.[VII.7.]kormányrendelet).

Akistérségekesetébenajelenlegishatályos175egységbőlállófelosztástvettükalapul–ugyanakkorBudapestkimaradtazadatgyűjtésbőlésazelemzésbőlis.Erreakistérségifelosztásrakészültela67/2007.(VI.28.)OGY-határozat,amelylefektetteakedvezményezett térségek besorolásának módszereit és indikátorait. A 33 legalacsonyabb fejlettségiértékkelrendelkezőkistérségakomplexprogrammalsegítendőleghátrányosabb helyzetűcsoportba,további14aleghátrányosabb(LHH),47pedigahátrányoshelyzetű kategóriába került (311 /2007. [XI. 17.] kormányrendelet). A 2011-ben különvált Devecseri kistérséget a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kategóriába soroltákakolontáriiszapömléskárainakmielőbbifelszámolásaérdekében(116 /2011.[VII. 7.]kormányrendelet)(1.ábra).Ennekakistérségicsoportnakafelzárkóztatásaérdekében különböző forrásokat igyekeztek felhasználni (Kullmann –Janza –Herczeg 2010). A 34 komplexprogrammalrendelkezőleghátrányosabbhelyzetűkistérségazországlakosságszámának14,5százalékátfoglaltamagában.

a nonprofit szféra jellemzői az európai uniós fejlesztési források szempontjából A nonprofit szervezetek forrásszerzésében – ahogyan korábban említettük – egyre fontosabb szerepet kaptak az Európai Unió támogatási politikájának keretéből érkező

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 31

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM összegek.AzNFÜrendszerébőlkigyűjtöttadatokalapjánszámítottnéhánymutatósegítségévelkísérletetteszünkanonprofitszektorrészesedésénekésjellemvonásainakkifejezésére.

2.ábra.Ahárompályázóiszektorrészesedéseabenyújtottéstámogatott pályázatokszámából,illetveazigényeltésamegítélttámogatásokösszegébôl,% 100

6,6

8,8

9,9

12,4

80 54,0

56,4 Százalék

60

65,4

69,2

40

20

39,3

34,8 22,1

20,9

Részesedés a benyújtott pályázatok számából

Részesedés a támogatott pályázatok számából

0

Önkormányzatok

Részesedés az igényelt támogatásból

Vállalkozások

Részesedés a megítélt támogatásból

Nonprofit szervezetek

Forrás: SajátszerkesztésazNFÜ-EMIRadatbázisaalapján,2014.április30-iállapotszerint.

A pályázati aktivitás az egyik legfontosabb kérdéskör, mivel ez a mutató jól kifejezi egyadotttelepülésvagytérségnonprofitszférájánaktörekvéseit,pályázatiforrásokhoz való hozzájutási kísérleteit, tettvágyát, nem utolsósorban – sarkítva természetesen – akárazélniakarásátis.Emiattiselemezzükeztamutatótrészletesebbenterületiszempontból. Abeadottpályázatokországosanösszesítettértékeinektükrébenanonprofitszervezetek pályázati aktivitása volt a legszerényebb, mivel a vizsgált fejlesztési forrásokra pályázócsoportokközül1000lakosravetítve1,5pályázatotnyújtottakbe,mígazönkormányzatok2,7pályázatot,avállalkozóiszférapedig7,9pályázatot.Százalékosmegoszlásbanezaztjelentette,hogyanonprofitszektornyújtottabeazösszesszférábólbeérkező

32

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 101 200 pályázat 12,4 százalékát, számszerűen 12 590 darabot (az önkormányzatoktól 22 400,avállalkozásokrészéről66 200pályázatotadtakbe)(2.ábra). Abenyújtottpályázatokesetében aháromszektorközülanonprofitnyerttámogatástalegkisebbeséllyel. Avállalkozásoktekintetébenegynyertespályázathozátlagosan 1,8pályázatbenyújtásáravoltszükség,azönkormányzatiszektoresetében2,0-re,míga nonprofit szektorban átlagosan 2,4 pályázat benyújtásából egy nyert. A támogatott pályázatokkevesebb,mint9százalékátadtákbenonprofitszervezetek. Ezek az arányok természetesen a támogatási összegek esetében is visszaköszöntek, mivel a nonprofit szektor beérkezett pályázataiban igényelt összes támogatási összeg38,9százalékátítéltékoda,mígavállalkozóiszektoresetébenugyanezazarány 49,8százalékosvolt,ésazönkormányzatokazigényelttámogatás58,7százalékátmegis nyerték. Anonprofitszektorképviselőiáltalbenyújtottpályázatokbanigényelttámogatásiösszegközel10százalékáttettekiateljesigényeltösszegnek,ugyanakkoramegítélt támogatásiösszegekbőlmindössze6,6százalékkalrendelkezett (2.ábra). A nyertes pályázatok átlagos – összegben kifejezett – mérete is lényeges különbségeket mutatott, mivel az önkormányzatok támogatást nyert pályázatainak átlagos összege141,7millióFtvolt,avállalkozásoké58,7millióFtésalegkisebbátlagosösszeggel, 50,3millióFt-osértékkelanonprofitszektorrendelkezett. Atovábbiakban–aterjedelmikeretekfényében–apályázatiaktivitásésapályázati sikeresség egy-egy mutatójának részletesebb, területi szempontú vizsgálatával foglalkozunk.

a nonprofit szektor pályázati aktivitásának területi sajátosságai A pályázati aktivitást jelen tanulmányban a benyújtott pályázatok lakosságszámra vetített értékével fejeztük ki, és ezáltal kívántuk megragadni a területi különbségeket, illetve sajátosságokat (Kákai 2010; Reisinger–Hajós 2013). A települési léptékű elemzést kifejezetten nehezíti az a nagymértékű mozaikosság, amely jellemzi a beadott pályázatok1000lakosravetítettszámát(3.ábra),ezértrészbenmegyeiösszesítésselvizsgálódtunk. Amegyéknonprofitszervezeteinekátlagospályázatiaktivitásánakrangsoraakövetkezőképpen alakult: Csongrád (főként a 2000–20 000 fő közötti lakosságszámú Székkutas, Mórahalom, Csanytelek, Csongrád és Kistelek miatt) rendelkezett a legmagasabb értékkel(1.táblázat),melyetSzabolcs-Szatmár-Bereg,Hajdú-Bihar,Baranya,Borsod-AbaújZemplén, Nógrád és Heves megye követett. A másik végletet pedig az igen szerény értékkel rendelkező Pest megye jelentette, mely után Vas, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Győr-Moson-Sopron,Komárom-EsztergomésFejérmegyeszerepeltarangsorban. Báratelepülésekközigazgatásiterületeinekeltérőméretemiattcsalókalehetatérkép,azonbananonprofitszervezetekrészérőlatelepülések58,3százalékábólnemérkezett egyetlen pályázat sem (a vállalkozások esetén ez 50,1 százalék, az önkormányzati szektoresetébenmindössze36,4százalékvolt).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 33

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 3.ábra.Abeadottnonprofitpályázatokszámaatelepüléseken1000lakosravetítve


Legjellemzőbbmódonakistelepülésekrőlnemnyújtottakbepályázatotegyikszektor képviselőisem,azonbanebbenatekintetbenjelentőskülönbségekvannakazországon belül(1.táblázatés4.ábra). Az500lakosalattitörpe- ésaprófalvakróljelentősenkevesebb,1,1pályázatérkezett 1000lakosravetítve, mintországosátlagban(1,5/1000fő).ABács-Kiskun,Győr-MosonSopron,Komárom-EsztergomésVasmegyeikistelepülésekértékeiazonbanmégaszerényországosátlagotismesszealulmúlják.Utóbbiháromazországlegfejlettebbmegyéi között található, míg a legmagasabb pályázatszámmal rendelkező megyék jellemzően kevésbé fejlettek (Békés megye – azon belül is Pusztaottlaka község 4, Nógrád, HajdúBihar,Borsod-Abaúj-Zemplén,Somogy,Szabolcs-Szatmár-Beregmegye).Bárahelyzetet árnyalja,hogyafejlettebbFejérmegyekistelepüléseirőlisazösszesítettországosátlaghozközeliszámbanérkezettpályázat. Anépesebbtelepülésekesetében–ahézagostelepüléskategóriákmiatt–indokoltnak láttuk összevonni a 20 000 főnél népesebb városok körét. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeazországosátlagtöbbmintkétszeresét,anépességkategóriaátlagánakháromszorosátadta,ezazonbanmindösszeegyetlentelepülés–Nyíregyháza–szervezeteinek kimagaslóaktivitásátjelentette(1.táblázatés4.ábra).Heves,Baranya,Hajdú-Bihar,Nógrád, Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye követte a szabolcsi megyeszékhelyet.AlegszerényebbértéketpedigPest,Bács-Kiskun,Győr-Moson-Sopron,Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Zala megye adta a 20 000 lakos feletti városok benyújtott nonprofit pályázatai esetében. Messzemenő következtetéseket ebből sajnos nemlehetlevonni,inkábbcsaksejthetőazaterületiösszefüggés,hogyakevésbéfejlett területekennagyobbapályázatiaktivitás.

34

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 1.táblázat.Abeadottnonprofitpályázatokszáma1000lakosravetítveamegyékben, atelepüléseklakosságszámaszerintkategorizálva – 499

500– 999

1000– 1999

2000– 4999

5000– 9999

10 000– 19 999

20 000–

Átlagos

Bács-Kiskun

0,35

0,25

0,53

0,43

0,80

5,13

1,53

1,63

Baranya

0,94

1,10

1,96

1,47

1,04

1,69

2,70

1,99

Békés

3,87

0,94

1,36

0,70

1,11

1,83

2,01

1,54

Borsod-Abaúj-Zemplén

1,91

1,76

1,42

1,23

1,22

2,03

2,51

1,85

–

0,65

1,72

2,36

2,37

1,22

2,52

2,35

Fejér

1,51

0,82

0,91

0,72

1,20

0,96

2,07

1,31

Győr-Moson-Sopron

0,20

1,24

0,47

0,94

0,17

1,40

1,63

1,20

Hajdú-Bihar

2,21

0,51

1,93

1,46

1,39

2,20

2,64

2,15

Heves

1,32

4,00

0,97

0,57

1,18

1,80

2,86

1,72

Jász-Nagykun-Szolnok

1,15

2,16

0,75

0,72

0,71

0,96

1,84

1,19

Komárom-Esztergom

0,43

1,28

0,75

0,34

0,58

1,10

2,11

1,27

Nógrád

2,32

1,59

1,17

1,42

4,59

2,09

2,55

1,85

Pest

0,96

1,37

0,48

0,41

0,53

0,51

0,66

0,55

Somogy

1,57

1,16

0,99

1,07

1,90

0,99

2,28

1,50

Szabolcs-Szatmár-Bereg

1,49

1,31

1,18

1,54

2,11

1,61

4,53

2,15

Tolna

0,92

0,39

0,49

0,58

1,14

2,16

1,86

1,19

Vas

0,49

0,90

0,74

0,58

0,55

0,57

2,19

1,11

Veszprém

0,84

1,16

1,48

1,23

1,12

1,57

1,63

1,40

Zala

0,90

0,97

0,94

2,16

2,51

–

1,90

1,56

Országosátlag

1,11

1,27

1,03

0,97

1,10

1,50

2,10

1,50

megyék

Csongrád


Az áttekinthetőbb elemzés érdekében a települési szinten összegyűjtött adatokat a 175-ös kistérségi rendszerre aggregáltuk. A benyújtott nonprofit pályázatok lakosságszámravetítettértékéttekintveazelsőhelyenaKiskőrösikistérségállt,melyetaKisteleki, Sellyei, Nyíregyházai, Egri, Debreceni kistérség követett. Ez alapján megállapítható, hogy vegyes a kép a kistérségek rangsorát illetően, mivel a húsz legmagasabb fajlagos benyújtottpályázatszámmalrendelkezőkistérségközötthatkomplexprogrammalsegítendő LHH kistérség is szerepelt, miközben tíz olyan is volt ebben a halmazban, mely nemvoltkedvezményezett,sőthatközülükmegyeszékhelyrangúvolt.Arangsoralján elsősorban a legfejlettebb nem kedvezményezett és a kevésbé elmaradott hátrányos helyzetűbesorolástkapottkistérségeksorakoztak(5.ábra).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 35

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 4.ábra.Abeadottnonprofitpályázatokszáma1000lakosravetítveaz500lakosalatti ésa20 000lakosfölöttitelepülésekkategóriájában,megyénként 5,0 4,5 4,0 3,5

Darab

3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5

0-499

20"000–

Zala

Országos Átlag

Veszprém

Vas

Tolna


Somogy

Pest

Nógrád

Komárom-Esztergom


Heves

Hajdú-Bihar

Fejér

Gy!r-Moson-Sopron

Csongrád


Békés

Baranya

Bács-Kiskun

0,0

Átlagosan


Anonprofitpályázatokösszesbeadottpályázatbólvalórészesedésealapjánisvegyes kép rajzolódik ki, az mindenesetre világosan látszik, hogy a legelmaradottabb, komplex programmalsegítendőLHHkistérségekmindegyikébenlegalább5százalékotmeghaladóvoltanonprofitpályázatokaránya (5.ábra).KimagaslikalegelmaradottabbkistérségekegyikekéntszámontartottormánságiSellyeikistérség(apályázatokközel41százalékátanonprofitszektorbólnyújtottákbe).AzonbanazutánakövetkezőPannonhalmikistérség (33,3 százalék) és Kiskőrösi kistérség (30,2 százalék) már a kevésbé kedvezőtlen térségek csoportjába tartozott. Tehát nincsenek világosan kirajzolódó területi sajátosságokebbenatekintetben.

36

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 5.ábra.Abeadottnonprofitpályázatok1000lakosrajutószáma,valamintanonprofitpályázatok százalékosrészesedéseazösszesbeadottpályázatközülkistérségiösszesítésben


a nonprofit szektor pályázati sikerességének területi sajátosságai Apályázatisikerességetjelentanulmánybanamegítélttámogatásoklakosságszámra vetített száma alapján próbáltuk kifejezni (így pl. az elnyert pályázatok arányát, vagy a megítélttámogatásokigényelttámogatásiösszegenbelülirészesedésétkülönnemvizsgáltuk). A mutató prezentálja egyrészt a pályázati sikerességet és a pályázatok átlagos volumenétis. A pályázati aktivitás kapcsán egyértelműen látszott a nonprofit szektor szerényebb területi jelenléte az érintett települések alapján. A megítélt támogatások még kevesebb településre koncentrálódtak, mivel csak a települések valamivel több, mint negyedén(27,2százalék)volttámogatástnyertnonprofitpályázat. Összehasonlítvaabeadott pályázatokterületilefedettségévelmegállapítható,hogy 456településrőlérkezettugyan beadottpályázat,azonbanazoknemnyertektámogatást. Ezavizsgálatszempontjából releváns településállomány (3145 település) 14,5 százalékát jelentette, amely óriási különbség az önkormányzati és a vállalati szektor alig néhány települést érintő teljes sikertelenségéhezképest.Ezentúlmenően,amegítélttámogatásokegyfőrejutóösszegeishatalmasmozaikosságotmutatott(6.ábra).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 37

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 6.ábra.Amegítéltnonprofittámogatásegylakosrajutóértékeatelepüléseken


A megítélt nonprofit támogatások egy főre vetített értékének megyei rangsora inkábbakevésbéfejlettmegyékelőnyéveljellemezhető–Heves,Baranya,Csongrád,Hajdú-Bihar,NógrádésSzabolcs-Szatmár-Beregmegyeálltalistaélén,mígasereghajtóPest megye volt. Átlag alatti értékekkel rendelkezett Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Vas,TolnaésGyőr-Moson-Sopronmegye(7.ábraés2.táblázat).Arangsorvégéntalálhatómegyékfejlettségszerintiösszetételeannyiravegyes,hogyegyáltalánnemállapíthatómegazelőbbihezhasonlóösszefüggés. Anonprofitszektorszámáramegítélttámogatásokösszegeiatelepülésekméretszerintikategóriáibanszinténigenváltozatosanjelentekmeg. Általánosságban azmondható, hogy a legnépesebb, 20 000 lakos feletti városok jutottak hozzá nem csak összvolumenében alegmagasabbösszeghez (ezavárosállományavizsgálttelepüléskör népességének36,7százalékátadta,mígatámogatásoktöbbmintfelét–50,4százalékát –koncentrálta),hanemfajlagosanis.EzekközüliskiemelkedtekSzabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom,Vas,HevesésTolnamegyenépesebbtelepülései–értelemszerűen amegyeszékhelyek.

38

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 2.táblázat.Amegítéltnonprofittámogatásokösszegeegylakosravetítveamegyékben, atelepüléseklakosságszámaszerintkategorizálva,Ft megyék Bács-Kiskun

– 499 –

500– 999

1000– 1999

2000– 4999

5000– 9999

10 000– 19 999

20 000–

Átlagos

274

25 249

13 993

10 516

114 751

31 785

36 694

Baranya

53 068

14 044

46 932

28 713

15 460

77 284

51 680

47 274

Békés

70 664

–

17 365

7 307

16 394

29 210

33 016

23 472


19 691

23 324

22 676

24 606

16 579

35 643

56 983

35 372

–

25 954

60 620

45 392

75 732

12 862

46 137

47 100

21 660

7 515

18596

18 772

76 066

6 992

46 980

33 124

–

17 749

6 404

65 531

1 675

12 542

34 036

30 697

23 825

–

85 391

16 409

29 622

40 199

57 563

45 410

Heves

–

277 397

26 708

9 293

8 275

30 474

64 259

47 608


–

34 014

13 591

10 874

5 899

35 114

34 129

21 933

Komárom-Esztergom

21 632

10 226

26630

846

3 073

9 612

72 519

34 396

Nógrád

29 889

27 779

14 027

119 788

27 818

40 499

41 935

41 738

Pest

64 368

5 091

4 307

4 261

11 587

11 590

9 513

9 400

Somogy

16 040

24515

9 014

20 819

24566

13 105

24 608

19 050


37 858

23 904

15 659

31 871

36 823

21 661

88 267

39 438

Tolna

28 425

2 596

2 183

2 598

18 731

54 870

62099

29 417

Vas

14700

5 320

16 596

10 097

–

13 407

68 259

28 471

Veszprém

10 428

93 831

26 900

51 249

36 557

42 208

30 012

39 166

Zala

15 480

28 706

20 715

35 507

50 883

–

39 449

32 604

Országosátlag

23 680

33 691

20 845

22 685

21 863

30 694

43 906

31 971

Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar

Forrás:SajátszerkesztésazNFÜ-EMIRadatbázisaalapján,2014.április30-iállapotszerint.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 39

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 7.ábra.Amegítéltnonprofittámogatásokösszege1000lakosravetítveaz500lakosalatti ésa20 000lakosfölöttitelepülésekkategóriájában,megyénként,Ft 100!000 90!000 80!000 70!000

Forint

60!000 50!000 40!000 30!000 20!000 10!000

0-499

20 000–

Zala

Országos átlag

Veszprém

Vas

Tolna

Somogy


Pest

Nógrád

Komárom-Esztergom

Heves


Hajdú-Bihar

Gy"r-Moson-Sopron

Fejér

Csongrád


Békés

Baranya

Bács-Kiskun

0

Átlagosan


A településhálózaton belüli jelentős differenciákra mutat rá az a tény, hogy Pest megyealacsonyösszértékemellettaz500lakosalattikistelepülésekegyfőrejutótámogatása az egyik legmagasabb volt – bár ezt csak Ipolytölgyes kiugró értéke produkálta kétkörnyezetvédelmipályázatnakköszönhetően.Békésmegyekimagaslóértékeamár említettPusztaottlakárakoncentrálódótámogatásmiattjelentkezett,ésBaranyamegye kistelepüléseinekrelatívemagastámogatásiösszegeisazegyáltalánforráshozjutó500 lakosalattiközségek9százalékáravezethetővissza.

40

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 8.ábra.Amegítéltnonprofittámogatásegylakosrajutóértéke,valamint anonprofitpályázatokrészesedéseazelnyerttámogatásbólkistérségiösszesítésben


A kistérségi szintre aggregált adatok alapján készült térkép is a mozaikosságot tárja elénk(8.ábra).AkétvégletetakiugróanmagasegyfőrejutómegítéltnonprofittámogatássalrendelkezőPannonhalmikistérség(~245 000Ft /fő) 5,valamintatámogatásnélkül maradt Pacsai és Szentgotthárdi kistérség jelenti. Az 50 000 Ft feletti egy főre jutó nonprofittámogatássalbíró26kistérségközöttmindössze8találhatóakomplexprogrammal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül, ugyanakkor 11 ide volt sorolhatóalegfejlettebbkistérségekkategóriájából. Amegítélttámogatásiösszegekközülanonprofitszektorrészesedésenehezenáltalánosíthatóterületimintázatotkövetett. Egyértelműnektűnikazonban,hogyalegfejlettebbkistérségekkörébenjellemzőenalacsonyabb,szintekivételnélkül10százalékalattia nonprofitszektoraránya. Eznyilvánvalóanapályázatokterénaktívabb,részbennagyobb mozgástérrel rendelkező önkormányzati és erősebb gazdasági szféra mellett alárendeltebbrésztkínálanonprofitszektornak,melyugyanakkoravidékitérségeknélnagyobb forrásabszorpcióval rendelkezik. A Pannonhalmi kistérség nonprofit szektorának kiugró mértékűtámogatásaianonprofitszférarészesedésébenisjelentkeztek–56százalékos súlytképviseltazösszestámogatásiforrásközül.AszektorrészarányaazŐriszentpéteri kistérségben 40 százalékot 6, a Balmazújvárosi és a Sellyei kistérségben 30 százalékot, a Gárdonyi, Letenyei és Devecseri kistérségben pedig 25 százalékot meghaladó volt. A komplexprogrammalsegítendőLHHkistérségekzömenemkerültbealegnagyobb nonprofittámogatásiaránnyalrendelkezőtérségekkörébe,sőttöbbségükbenanonprofitszektor10százalékkörüli,vagyazalattisúllyalbírt.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 41

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek jellemzői Azelőzőekbenmártöbbalkalommalisutaltunkakistérségekenbelülakomplexprogrammalsegítendőleghátrányosabbhelyzetűtérségekre.Mivelegyikkiindulóhipotézisünkaz volt,hogyagyengegazdaságipotenciálésazönkormányzatokkisebbanyagimozgástere miattezekbenatérségekbennagyobblehetanonprofitszféraszerepeafejlesztésiforrások megszerzésében,ígyindokoltrészletesebbenispozicionálnieztatérségkategóriát. Meglehetősennehézbármilyenegyértelműösszefüggéstmegállapítaniafejlettséget kifejező mutatókkal, ezen belül a kistérségek kedvezményezettségének megállapítására szolgálókomplexfejlettségimutatóvalis.Aszámosfejlettségiindikátortismagábanfoglalórangkorrelációsszámításunkszerényésnémilegellentmondásoseredményeketprodukált.Anonprofitszektorszámáramegítélttámogatásokegyfőrejutókistérségiértékeésanonprofitszervezetekáltalbenyújtottpályázatokszámának1000lakosravetített értékeszerény(bárszignifikáns) pozitívkorrelációskapcsolatot mutatottpl.a nonprofit szervezetek 1000 lakosra eső számával, illetve a munkanélküliségi rátával és a szociális segélyezésmutatóival. Szerénynegatívelőjelűkorrelációskapcsolatadódottazadóköteles jövedelem egy lakosra jutó értékével és a komplex fejlettségi mutatóval. Az ellentmondást az hordozza magában, hogy a nonprofit szervezetek lakosságszámra vetített értéke a fejlettségi mutatóval közepesen szoros pozitív korrelációs kapcsolatban van (tehátalapvetőenafejlettségetfejeziki). Báraszerénymagyarázóerejűstatisztikaikapcsolatokmiattmesszemenőkövetkeztetéseket nem lehet levonni, az mindenesetre sejthető, hogy a nonprofit szféra pályázati mutatói valamelyest az alacsonyabb fejlettségű térségekben magasabbak. Ezt az összefüggéstlerontjaanagyobbvárosokintenzívebbpályázatitevékenysége,melyesetükben azerősebbnonprofitszektorravezethetővissza.Mindenesetreindokoltnakláttukakistérségeknagyobbfejlettségikategóriáinak(1.ábra)megfelelőeniselvégeznialegfontosabbindikátorokösszesítését. A 34 darab komplex programmal segítendő LHH kistérség népességszámból való részesedése mintegy 12,5 százalék volt 2012-ben. A térségkategória beadott összes pályázatbólvalórészaránya13,7százalékvolt,ésamegítélttámogatásokbólisugyanekkora aránnyal részesedett. Ez a kiegyenlített szereplés azonban önmagában – véleményünkszerint– nemszolgáljakellőképpenatérségfelzárkózását,legalábbisezenforrásokalapján (melyazonbanafejlesztésiforrásokoroszlánrészétadjahazánkban). A beadott pályázatok számából a komplex programmal segítendő LHH kistérségek nonprofit szektora 13,1 százalékkal rendelkezett, mely valamelyest magasabb, mint az országosésafejlettebbtérségekértéke(3.táblázat).Anonprofitszervezetekáltaligényelt támogatásazonbanjelentősenmeghaladtaazátlagosrészesedést.Ezatöbbletatámogatottpályázatokszámánálmárnemérzékelhető,ésamegítélttámogatásesetébenisszámottevően csökkent, bár a nonprofit szektor utóbbi esetben magasabb részesedéssel bírt,mintatöbbitérségkategóriaesetében.Tehátezek azértékekrámutatnakakomplex programmal segítendő LHH kistérségek nonprofit szektorának átlagosan magasabb pályázatiaktivitására,deegybenakisebbsikerességéreis. Ezterősítimega4. táblázatis.

42

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 3.táblázat.Anonprofitszektorrészesedéseazösszértékből,kedvezményezettségszerint kategorizálva,% A nonprofit szektor részesedése Az összes benyújtott pályázatból

Az összes igényelt támogatásból

Az összes támogatott pályázatból

Az összes megítélt támogatásból

12,0

8,8

9,5

6,7

Hátrányoshelyzetű

12,7

8,4

10,6

6,8

LHH

15,8

7,1

12,8

4,5

KomplexprogrammalsegítendőLHH

13,1

10,6

9,8

7,7

Országosan

12,4

8,8

9,9

6,6

Térségkategóriák

Nemkedvezményezett


Anonprofitszektorországosanisszignifikánsanalacsonyabbsikerességgelnyújtbe pályázatokatésjuttámogatáshoz,mintazönkormányzativagyavállalkozóiszféra.Atérségkategóriák szerint elvégzett számítások alapján pedig az körvonalazódik, hogy a komplex programmal segítendő LHH kistérségekben az önkormányzatok sikeressége nagyjábólazonosazországosátlagéval,addigmindavállalkozói,mindanonprofitszervezetekpályázásiésforrásszerzésihatékonyságaelmaradazországosértéktől.Azérintettkistérségeknonprofitszektoraamegpályázotttámogatásoknakaligtöbbmintharmadához(35,6százalék)tudhozzájutni. 4.táblázat.Apályázatokelnyerésénekarányaésamegítéltösszegamegpályázottösszeg arányábanaháromszektorban,kedvezményezettségszerintkategorizálva,% Pályázatok elnyerésének aránya Térségkategóriák

Nem kedvezményezett

megítélt összeg a megpályázott összeg arányában

Önkormányzatok

vállalkozások


Önkormányzatok

vállalkozások


48,4

56,8

42,9

60,9

49,2

39,3

Hátrányoshelyzetű

51,2

55,1

44,1

55,1

46,7

40,3

LHH

52,1

53,3

41,3

58,4

69,4

40,4

Komplexprogrammal segítendőLHH

51,3

52,6

37,8

56,7

42,9

35,6

Országosan

49,9

56,0

42,3

58,7

49,8

39,0


A számítások alapján az 1000 lakosra jutó beadott nonprofit pályázatok számának elmaradotttérségekbenadódószáma(1,65pályázat /1000lakos)meghaladjaazországos átlagot(1,50pályázat /1000lakos),mintahogyanamegítélttámogatásegylakosrajutó értékeismagasabb(34 911Ft /fő),mintahazaiátlag(31 971Ft /fő).Arelatívekedvezőnek

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 43

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM tűnő értékek mögött azonban komoly hatékonyságbeli problémák húzódnak meg, melyekösszességébenaztokozzák,hogyanonprofitszektor–néhánykiugrópéldától eltekintve–nemképesalegelmaradottabbtérségekfelzárkózásáhozhozzájárulni.

konklúziók Azelmúltévtizedekbennőttahazainonprofitszektorgazdaságonbelülisúlya,amiheza2004ótaelérhetőeurópaifejlesztésiforrásokishozzájárultak.Ugyanakkorezeka támogatások nem segítettek a nonprofit szektor területi problémáinak (Budapest-központúság,szervezetekközti–részbenterületi–egyenlőtlenségek)enyhítésében. AzÚMFTésazÚSZT2007–2013közöttiidőszakrakiterjedőpályázatiadatbázisaalapjánkészülttelepülésiéskistérségiléptékűvizsgálatunkbanapályázatiaktivitáséssikeresség vizsgálata jelentős területi különbségekre mutatott rá Magyarországon belül (Budapestetmellőzveis). Országosléptékbenanonprofitszervezetekpályázatiaktivitásavoltalegszerényebb az önkormányzati és vállalkozói szférával összevetve, és az igényelt összegek, illetve a megítélttámogatásokközöttalegnagyobbkülönbségmutatkozott.Atelepülésekközel 60százalékárólnemérkezettpályázatanonprofitszféraegyetlenreprezentánsátólsem. Ez főként a kistelepüléseket jellemezte, melyek esetében inkább a kevésbé fejlett megyékben mutatkozott nagyobb pályázati aktivitás – ez némileg erősítette a kiinduló feltételezésünket,deinkábbcsaksejthetőezazösszefüggés. Anonprofitszektorbólérkezőpályázatokesetébenhatalmasarányúvoltasikertelenség–atelepülésekközel40százalékábóladtakbeugyannonprofitpályázato(ka)t,de 15 százalék esetében egyik sem nyert, így sikeres nonprofit pályázat a települések alig többmintnegyedébőlérkezett. Különösen a megyeszékhelyek nonprofit szektora emelkedett ki mind a megítélt támogatásokösszvolumenében,mindfajlagosértékéttekintveis.Nemmeglepő,hogya legfejlettebbtérségekbenarányaittekintvealárendeltszerepetjátszikanonprofitszféra azelnyertpályázatiforrásokbólvalórészesedésben,deezjóvalnagyobbabszolútösszegeketjelent,mintazelmaradotttérségekkörében.Ugyanakkoralegelmaradottabbtérségek többségében sem emelkedik ki a nonprofit szféra magas aránya, többségükben 10százalékkörüli,vagyazalattisúllyalbírt.Statisztikaivizsgálatunksemmutatottkiegyértelműkapcsolatotapályázatiteljesítményéshatékonyság,illetveafejlettségimutatók viszonylatában–ennekokapedigaz,hogyanonprofitszférapályázatimutatóivalamelyestjobbakazalacsonyabbfejlettségűtérségekben,ugyanakkoranagyobbvárosokban isintenzívebbapályázatitevékenység. A komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében magasabbapályázatiaktivitás,azonbanjelentősebbasikertelenségis.Ezekmellettisrelatíve kedvező fajlagos benyújtott pályázatszám és megítélt támogatási értékek adódtak, melyekmögöttazonbankomolyhatékonyságbeliproblémákhúzódnakmeg.Összességében az mondható, hogy a nonprofit szektor – néhány kiugró példától eltekintve – nemképesalegelmaradottabbtérségekfelzárkózásáhozérdemimódonhozzájárulni.

44

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM köszönetnyilvánítás PénzesJánospublikációtmegalapozókutatásaaTÁMOP4.2.4.A /2-11-1-2012-0001azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az EurópaiUniótámogatásával,azEurópaiSzociálisAlaptársfinanszírozásávalvalósulmeg.

irodalom Ajkay Adrián (2011): Az európai uniós fejlesztési támogatások szerepe a nyugat-dunántúli nonprofit szervezetek működésében. Doktori(PhD)disszertáció,Sopron:Nyugat-MagyarországiEgyetem. Boros, Gábor (2012): The role of regional development planning in diminishing deep poverty – case study: A backwardregioninHungary.In:Pénzes,János–Radics,Zsolt(eds.): Romapopulationontheperipheriesofthe VisegradCountries–Integrationissuesandpossiblesolutions. Debrecen:DidaktKft.214–220. Boros,Gábor–Kozma,Gábor–Pénzes,János(2013):ImpactoftheEuropeanUniononthemethodofdemarcating thebeneficiaryregionsinHungary.EuropeanSpatialResearchandPolicy, (2.),133–146. Bujdosó,Zoltán–Szűcs,Csaba(2008):UtilizationofregionaldevelopmentfundsinthesmalltownsofNorthernHungary.In:Csapó,Tamás–Kocsis,Zsolt(eds.): Nagyközségekéskisvárosokatérben.IV.TelepülésföldrajziKonferencia.Szombathely:SavariaUniversityPress.172–182. KákaiLászló(2010):ANemzetiCivilAlapprogram,útkeresésegyújtámogatásirendszerfelé?CivilSzemle,(1.),91 –118. KSH (2014): Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2012. Budapest:Központi Statisztikai Hivatal. Elektronikus adatgyűjtemény. KullmannÁdám–JanzaFrigyes–HerczegBéla(2010):Aleghátrányosabbhelyzetűkistérségekcélzotttámogatásának kísérlete,éselsőtapasztalataiÉszak-Magyarországon.Észak-MagyarországiStratégiaiFüzetek,(2.),3–20. Pénzes, János (2013): The dimensions of peripheral areas and their restructuring in Central Europe. Hungarian GeographicalBulletin,(4.),373–386. PorubcsánszkiKatalin(2007):AteljesítménymenedzsmentlehetőségeiaNemzetiCivilAlapprogramban.CivilSzemle, (1.),71 –90. Reisinger Adrienn–Hajós Barbara (2013): Európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli és a győri nonprofit szervezetekkörében.CivilSzemle,(1.),33–54. Sain Mátyás (szerk.) (2014): Térségfejlesztők a szegénység elleni küzdelemben. Módszertani útmutató. Készült a „Közösségifelzárkóztatásamélyszegénységbenélőkintegrációjáértprogramszakmaikoordinációja”keretében. Budapest:AutonómiaAlapítvány. 1996.éviXXI.törvény:aterületfejlesztésrőlésaterületrendezésről. 2011. évi CLXXV. törvény: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. 67/2007.(VI.28.)OGYhatározat–aterületfejlesztésitámogatásokrólésadecentralizációelveiről,akedvezményezett térségekbesorolásánakfeltételrendszeréről. 311 /2007.(XI.17.)kormányrendelet–akedvezményezetttérségekbesorolásáról. 116/2011.(VII.7.)kormányrendelet–akedvezményezetttérségekbesorolásárólszóló311 /2007.(XI.17.)kormányrendeletmódosításáról.

internetes hivatkozások CivilInformációsPortál:http: //civil.info.hu /-/2013-a-konszolidacio-eve-volt-a-civil-szferaban(letöltve2014.07.06.). ÉAOP–5.1.3-11:Arégióscivilszervezetekinfrastrukturálisfeltételeinekfejlesztése. Kézirat,http: //www.nfu.hu /doc /2947(letöltve:2013.10.24.). KSH(2013): Anonprofitszektorlegfontosabbjellemzői2012-ben.Statisztikaitükör2013/119.Budapest:KözpontiStatisztikaiHivatal.http: //www.ksh.hu /docs /hun /xftp/stattukor/nonprofit /nonprofit12.pdf(letöltve2014.07.08.). NFÜJelentéskészítőhttp: //www.nfu.hu /jelenteskeszito

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 45

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM jegyzetek 1Atanulmányanonprofitszervezetekkel(azNFÜ„non-profitszervezetek”névenegyüttkezeliőket)foglalkozik. Anonprofitszektormeghatározásanemegyszerű,különtanulmánytérdemelne,hiszenakülönbözőirodalmak ésbeszámolókisegymástóleltérőenhasználjákafogalmakat,attólfüggően,hogymilyenmegközelítésbentárgyaljákőket.Emelletttöbbhelyenegymásszinonimájakéntjelennekmegacivilszektor,nonprofitszféra,klasszikus civilek, civil társadalom, harmadik szektor kifejezések. Jelen tanulmányban az NFÜ nonprofit szervezetek adatait használjuk, amelyek elkülönülnek a vállalkozói és az állami-önkormányzati szektor adataitól, valamint lefedikaKSHésaCiviltörvény„Értelmezőrendelkezések”szakaszábanfelvázoltakat.Ezekértelmébenaklasszikuscivilszervezetekanonprofitszervezetekrészhalmazánaktekinthetőek. 2 A program a nonprofit szektor kapcsán együttesen kezeli a klasszikus civil szervezeteket az olyan nonprofit szervezettel,mintpl.aMagyarKözútNonprofitZrt.Jelentanulmányegyikcéljaannakvizsgálata,hogyaszféra tud-ehatniahátrányoshelyzetűkistérségekfejlődésére.Azelsődlegesfejlesztésikezdeményezések,innovációk anonprofitszektoronbelülaklasszikuscivilszervezetekrehárulnak,ígyazNFÜrendszerébőlígykinyertmutatók nem minden esetben tudják ennek értékét mutatni. Azonban feltételezzük, hogy az említett és a többi országosjelentőségűszervezethozzávetőlegesenegyformánbefolyásoljaakistérségekmutatóit,ígyatorzítás kevéssészignifikáns. 3 AJelentéskészítőbőlnéhány(számszerintkilenc)település–a2014.január1-jénhatályosközigazgatásirendszer alapján–hiányzik(részbenközelmúltbantörténtközigazgatásiönállósodásukokán). 4 Pusztaottlakaáltalánosságbanvéveisésacivilszektorttekintveiskimagaslottapályázatiaktivitáséssikeresség vonatkozásában.Anonprofitszektorbólérkezettagrárjellegű,illetveidegenforgalmiprofilúpályázatis. 5 A Pannonhalmi kistérség esetében az egyházhoz és az apátsághoz kapcsolódó nagy volumenű pályázatok okoztákakiugróértéket. 6 Szerénypályázatiaktivitásmellettaturizmusfejlesztéstcélzókulturálishagyományőrzésésanemzetiparkközfoglalkoztatásipályázataikövetkeztében,valamintazalacsonylakosságszámmiattálltelőamagasarány.

46

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM

a nEmzEti civil alapprogram és a nEmzEti Együttműködési alap összEhasonlító ElEmzésE Nagy Ádám

bevezető Aciviltársadalomegyikfőjellegzetessége(aközösségönmagábanisértékszemléletén túl), hogy sokszor elválik a vevő és az igénybe vevő szerepe. Míg a profitorientált világbanjellemzőenazigénybevevőmagaellentételeziazigénybevételt,acivilnonprofit szervezetekesetébenezkorántsembiztos,hogyígyvan.Gondoljunkcsakahajléktalanétkeztetésre,azingyenesprogramokra,előadásokra,aszociálistáboroztatásrastb.Ebből következőenvalakinekeztazellentételezési,civilfinanszírozásifeladatotelkelllátnia,és miutánatársadalombanazezzelkapcsolatosigényjellemzőenmagasabbalehetőségeknél,ezenigényekszelekciója,aközösségvagyonánakfelügyeleteisfeladatkéntjelentkezik.Acivilfinanszírozásfeladatatehát,hogyacivilnonprofitegyüttműködéseket-szervezeteket támogassa, a szolgáltatás, önszerveződés és kontroll funkciók beteljesítését segítse,továbbáazállamáltalacivilszervezetekneknyújtottforrásokelosztását,kontrolljátmegszervezze. SzabóMáté(2009)szerintacivilekállamifinanszírozásaönmagábanisellentmondás. Ennek kapcsán a Szabó professzor által javasolt megoldás: „az állam egészítse ki a magánadományt elve” szimpatikusnak tűnhet, ez akkor sem helyettesítene egyfajta, a forrásokfelettiközösségikontrollt,hiszenmilenneazonszervezetekkel,akikközelében nincs nagy támogató és /vagy komoly marketingapparátus és /vagy magával ragadó, érzelmi azonosulást okozó cél (gyermekotthon a keleti végeken, roma felzárkóztató

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 47

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM programok,kutatóintézetekstb.).Acivilfinanszírozásbanalábbmegrajzoltproblématérképnemkötelezőönellentmondás,inherenshibatehát,hanempusztánajogszabályok hézagossága, a döntéshozók gyengesége, a folyamatok kontrollálatlansága, a szerkezet egyoldalúsága,afejlesztésiigénynegligálása.Emunkatehátnemacivilekállamifinanszírozása ellen, hanem épp mellette, tisztességes kereteinek megteremtéséért igyekszik érvelni,mégpedigúgy,hogyösszevetiaNemzetiCivilAlapprogram(NCA)harmadikciklusának(utolsóhárom„békeévének”[2008 –2010],ahollehetbővítveavizsgáltidőintervallumot)ésaNemzetiEgyüttműködésiAlap(NEA)elsőháromévének(2012–2014)–mint alegnagyobbcivilfinanszírozóintézményeknek1 –működésijellemzőit 2. Különösen fontos ezt megtenni, mert a civil nonprofit területen visszatérően a legtöbbkritikaéppazállamicivilfinanszírozástéri(újabbanaközhasznúságszabályozásával egyetemben3), de ennek elemzése elmaradni látszik: vagy csak felszínes bemutatások láttakeddignapvilágot,vagyaholennélmélyebbreástakaszerzők,ottissokszoradósok maradtakegyeskövetkeztetéseklevonásával(pl.Móra2012;Kákai2013).

az összevetés lehetséges szempontjai Azún.kis-lauritzenimodell 4 (Nagy2007),szakértőiinterjúk,ahozzáférhetőpályázói problémáktartalomelemzésealapjánalehetségesösszevetéstazalábbiszempontrendszerrealapozzuk5: III.akülsőtényezőkre:azazafinanszírozáskörnyezetére,jogihátterére,külsőmeghatározottságára; III.aszerkezetre,döntéshozatalra:astruktúrajellegére,hatáskörökre,döntéshozatalra; III.afolyamatmenedzsmentre:azeljárásrendekre,lebonyolításra; IV. ésafejlesztéslehetőségeire. Ezen szempontrendszeren belül 3-3-3, illetve 1, összesen 10 értékelési dimenziót igyekszünkleírni: III. Külsőtényezőkesetében: 1.szerep–milyenafinanszírozórendszerreosztottszerepmeghatározottsága,milyen annaksajátszerepfelfogásaönmeghatározása; 2.jogikörnyezet–mennyireracionális,hézagmentesésstabilafinanszírozórendszer jogimegalapozottsága; 3.pénzügyiszerkezet–milyenaforrásokmennyisége,szerkezete. III.Astruktúraesetében: 1.szerkezet–milyenekadöntésijogosultságok,feladatéshatáskörökmegosztása,a finanszírozásirendszerautonómiájánaktere; 2.civilrészvétel,autonómia,szubszidiaritás–mennyirevonjabeazügyfélképviselőit arendszer,azokmennyirekontrollálhatjákaforrásbővítőrendszeraktorait; 3.objektivitás – mennyire törekszik kiküszöbölni a szubjektív elemeket a döntéshozatal.

48

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM III.Afolyamatokesetében: 1.átláthatóság–mennyiretranszparensekésnyilvánosakadöntések; 2.lebonyolítás–milyenapályázatkezelésrendszerbeliszerepe,jogosultságai,mennyiidő telikelafinanszírozásiciklusbanakérelemtőlaforrásokfelhasználhatóságáig; 3.interaktivitás – milyen a kommunikációs tér az ügyfél és a finanszírozó rendszer között,milyenazinformációsszerkezet,van-elehetőségapályázóivisszajelzésre. IV.Afejlesztéslehetőségeinektekintetében: 1.fejlesztés–mennyirekiszámítható,tervezhetőafejlesztés,létezik-eésmilyenatervezésikoncepció,kinekakompetenciájaannaklétrehozása,mennyirefogadjabearendszer arávonatkozójavaslatokat(pályázóijelzéseket,rendszerbeliszereplőkjelzéseitstb.). Természetesen ezen értékelési dimenziók nem kizárólagosak, más szempontrendszernek is lehet racionális alapja, ugyanakkor – a fentebb hivatkozott problématérkép, tartalomelemzés és elméleti modell alapján – úgy tűnik, hogy ezen 10 dimenzió által valósképrajzolhatóacivilfinanszírozásmúltbeliésjelenlegirendszeréről.

i. külső tényezők Szerep–afinanszírozórendszerreosztottszerep,annaksajátszerepfelfogása, meghatározásaésönmeghatározása Afinanszírozórendszerreosztottszerepkiolvashatóegyfelőlazaztmegalkotó,szabályozójogszabályokból,illetveazigazgatástestületekkelkapcsolatbanelfoglaltpozíciójából. MígaNemzetiCivilAlapprogram6 céljaazaztlétrehozóésszabályozótörvényszerint „aciviltársadalomerősítése,acivilszervezetektársadalmiszerepvállalásánaksegítése,a kormányzatésaciviltársadalomközöttipartneriviszonyésmunkamegosztáselőmozdítása” (2003 évi L. törvény preambulum), addig a Nemzeti Együttműködési Alap „a civil önszerveződésekműködésétésszakmaitevékenységét,nemzetiösszetartozásukerősítésétésaközjókiteljesedésébenvállaltszerepüksegítését”támogatja(2011.éviCLXXV. törvény55. §).Lényegeskülönbségakétstatútumtekintetében,hogyazNCA-nálakormányzati-civilpartnerség,mígaNEAesetébenanemzetiösszetartozáskapottamásiknálnemjelentkezőszerepet. HasonlóságaNemzetiEgyüttműködésiAlapésaNemzetiCivilAlapprogramközött, hogymindkettő„csak”központiköltségvetésielőirányzat7 (volt),ésnemönállóAlap,ily módon a NEA neve egyenesen ellentétben áll jogi meghatározottságával. Ugyancsak kérdéses a Nemzeti jelző főképp az NCA esetében, hiszen statútuma szerint nem volt országhatárontúlnyúlófeladata(bárpályázatikiíráskeretébenfoglalkozottahatárontúli kapcsolatokkal). Ugyancsak kérdéses a NEA-nál az Együttműködési kitétel, hiszen itt nem általában az együttműködések a megszólítottak-kedvezményezettek, hanem a klasszikuscivilnonprofitszervezetek(perszeazátnevezésikényszerérthetőaváltoztatásigörcs-újításiszándékésaNemzetiEgyüttműködésRendszerénekmarketingjeokán,

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 49

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM de ennek megértése nem jelenti egyben annak helyeslő elfogadását is). Jól látható tehát,hogyazNCAelnevezéseegyhelyen,aNEAkéthelyenisellentmondsajátfeladatleírásának:azOrszágosCivilAlapprogram,illetveaNemzetiCivilAlapprogramlenne /lett volna a mai feladatokkal adekvát elnevezés. Ugyanakkor jól látható a különbség a két előirányzatközöttazokmozgásteréttekintve.MígazNCA-nakönállóstratégiája,forráselosztási lehetősége, titkársága, weblapja (ha mégolyan felemás, kormányzati kontroll alattműködőkommunikációvalis 8)volt,addigaNEA-nakilyenlehetőségeknemállnak rendelkezésére (de még egy, a testületi tagokat vagy testületeket összefogó levéllistája sincs).Ajogszabályabbansemengedszabadkezetarendszernek,hogymagadöntse el: adott jellegű feladatra mennyi pénzt szán a rá bízott büdzséből, azt is központilag szabályozza.

Jogikörnyezet AZNCAjogikörnyezetétmeghatározótörvénynemkészülttöbbnek,mintacivilforráselosztást szabályozó joganyagnak. Egy meglehetősen széttöredezett jogi környezet egyikpuzzle-darabjakénthatályacsakacivilfinanszírozásintézményrendszeréreterjedt ki.Ajogszabály(aNemzetiCivilAlapprogramrólszóló2003.éviL.törvényt,továbbiakban NCA-törvény)nyolcévealatttízszermódosult 9.Lényegéttekintveegyátfogóbbmódosítástörtént2008-ban,amelyújraalkottaazAlapprogramforrásainakszámításimódját,a pályázóijogorvoslatlehetőségeitésazösszeférhetetlenségiszabályokat(Kákai2010). EzzelszembenaNemzetiEgyüttműködésiAlaprólszólótörvényfőkitűzéseegyfajta Civil Kódex megalkotása volt, ahol egy helyen szerepel a civil szervezetek működésére vonatkozó törvényi joganyag. Ezt az újjáalkotott Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény),illetveamögötteállóérdekekugyanfelülírták,deakorábbimeglehetősenkonfúz, mintegy tucatnyi törvényt mégis sikerült kezelhető nagyságrendűre csökkenteni. Ma tulajdonképpenaPtk.ésaCiviltörvény(2011.éviCLXXV.törvényazegyesülésijogról,a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, esetünkben a továbbiakban NEA-törvény) adja meg a civil szervezetek működésének jogi alapját.Ugyanakkora2011-estörvénytháromévalattmárnégyszermódosították10. Mindkéttörvényaklasszikuscivilnonprofitszervezeteket:alapítványokatésegyesületekettámogatja,kizárvaajogosultakkörébőlapártokat(aNEA-nálapártokáltalalapítottalapítványokatésrészvételükkellétrehozottegyesületeketis),amunkaadóiésmunkavállalói érdekképviseleteket, a biztosító egyesületeket, egyházakat, közalapítványokat, anonprofitgazdaságitársaságokat(aNEAesetébenazújonnanlétrejöttformát:acivil társaságotis)ésazonszervezeteket,amelyekaköltségvetésbőlközvetlenkapnaktámogatást. MindakétfinanszírozórendszerakoordinálóTanács,konkrétdöntéseketmeghozó kollégiumokszerintálltfel(méghaezeklétszáma,tagjai,vezetői,rendszerelényegesen különbözikisegymástól)11. Míg az NCA a korábbi kritikák hatására12 2009-ben megalkotta Stratégiáját, addig a NEA esetében ilyenről nem esik szó. Kétségkívül a mai rendeleti szabályozottság jóval kevesebb teret is enged az önállóságra, de azon a téren belül sem mutatkozik a civil

50

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM szektorproblématérképétfelmérőésaforrásokkalaztamegoldásokirányábaelmozdító stratégiai„konverziós”szándék.Holottalegtöbbfelvetésmégmaisaktuálisafélévtizedesdokumentumból(részletesenlásdkésőbb).

Pénzügyiszerkezet 2008 –2010közöttazNCAtörvényún.forrásautomatizmussaltervezteazNCAéves keretösszegét13.AzNCAtörvényszerintazAlapprogramfőbevételétazállampolgárok által felajánlott SZJA 1 százalékával megegyező összeg jelentette (3 év késleltetéssel)1 4. Kétségtelentény,hogyebbőlazévesköltségvetésitörvényle-lecsípett,azzalazegyébként meglehetősen szemforgató érveléssel válaszolva az ezt felhánytorgató civileknek, hogy esetünkben a költségvetési törvény a speciális jogszabály, így ütközés esetén az rontja le az NCA-törvény általános szabályozását15. A NEA-időszak első 3 évében ilyen forrásautomatizmus nem létezett, az éves költségvetési alkuk határozták meg a keretösszegeket (rendre 3,38 Mrd forintot)16. Ugyanakkor ez összegből egyszer le kell vonni 6 százaléknyi lebonyolítási költséget (ez a 2010 előtti időszakban is így volt, akkor ez 8 százalékottettki),valamintaNEAesetében10százalékminiszterikeretet,amelynem nyilvánosan /pályázatonkerültkiosztásra.Sajnosaminiszterikeretbevezetésévelafinanszírozás tulajdonképpen elvesztette „ártatlanságát” 17, erős visszalépést tett politikai irányba.Afüggéserősítése18 ezenalépésenmindenképptettenérhető. Perszenefeledkezzünkmegazonbanarrólsem,hogyaköltségvetésitrükközés2010 előttisjellemzővolt.2009-benaköltségvetésizárolásokmiattpl.:1,11 Mrdforintkifizetésecsak2010januárjábantörténtmeg. 1.táblázat.AzNCA /NEArendelkezésreállóösszegek2008 –2010/2012 –2014 Év

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

SZJA1% (+3év)

4,3 (2001)

5,2 (2002)

6,1 (2003)

6,9 (2004)

7,0 (2005)

7,7 (2006)

8,8 (2007)

9,5 (2008)

10 (2009)

9,8 (2010)

9,0 (2011)

Ténylegesen biztosítottösszeg

6,9

7

6,9

6,9

6,9

7,7

7

2,8*

3,0419

3,38

3,38

Lebonyolítási költség

10%

10%

8%

8%

8%

8%

8%

6%

6%

6%

6%

0

0

0

0

0

0

0

0

10%

10%

10%

6,2

6,3

6,2***

6,3

6,3

7,1

6,3****

2,6

2,8

2,8

2,84

Miniszteri keret Pályázatokra jutóforrás**

*3,6Mrd-osköltségvetésből800milliótfebruárbanzároltakormány. **100millióforintrakerekítve. ***ATanácsforrásmegosztása137millióforinttartalékotisbeállított. ****Azújminiszter,2010júniusában,228millióforintzárolástrendeltel(akorábbiévekrőlmaradtösszegviszontfelhasználásrakerült). Forrás: ÉvesJelentés2009;NAV2011;EMETadatszolgáltatás.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 51

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Összességébenjóllátható,hogynominálértékenismintegy40százaléknyi,inflációval iskalkulálva,reálértékenkb.30százaléknyiösszegálltrendelkezésreakorábbiidőszakhoz képest („…nagyságrendekkel nagyobb forrásból gazdálkodhatott az NCA, mint későbbaNEA”[Kákai2013:58]).Dicséretesencsökkentetteaszabályozóa2012–2014-es időszakban a mindenkori lebonyolítási költséget. Tette ezt nem csak nominálértékben, deszázalékbanis,ennekegyikvélhetőokaazegyreelterjedtebb,majdkötelezőelektronikus pályázattal járó tehercsökkenés, illetve az elszámolás egyszerűsítése (bizonyos számlákatnemkellbenyújtanimárazelszámoláshoz,lásdkésőbb).Ugyanakkormindkét forráselosztásirendszertvégigkísériazalogika,hogyazarrabiztosítottkeretbőlcsíplea lebonyolító(párhuzamosanaköltségvetésitörvénybennevesítettműködésiköltségbiztosításontúl). Aforrásszerkezetettekintvelényegeskülönbség,hogyapályázatokraszántforrások elosztásaazNCAesetébenaTanácskompetenciájavolt,mígaNEAlétrejötteótaezta vonatkozórendelethatározzameg,azonaTanácsmégakkorsemmódosíthat 20,havan olyan kollégium, amely évről évre 12-szeres túljelentkezéssel küzd (Közösségi Környezet Kollégium), és van olyan, amelyben összesen 34 százalékos volt a túligénylés (Nemzeti Összetartozás Kollégium; formai bírálat után annyi sem. Így fordulhatott elő, hogy a NemzetiÖsszetartozásKollégiumhozbenyújtott251pályázatból208nyert,ésmindössze 11százalékkalmúltafelülaformailagmegfelelőigényarendelkezésreállókeretet). Hasonlóaszabály,amelyszerintakeret60százalékát(azNCA-nállegalább60százalékvoltez,aTanácsdöntéseszerintáltalában70 –75százalékkörüli)acivilszervezetek működésitámogatásárakellfordítani.ÚjelemaNEA-ban,hogyezenkeretből,abevallott adományok után, annak 5 százalékos kiegészítését lehet igényelni (bár ezt az összeget rendre nem használják ki a szervezetek, sem ha a pályázatban lehet igényelni, sem ha különkellkérni).Azötletegypróbátperszemegért,delassanmegkelleneérteni,hogy ezazösszegisazamúgyisharmadátérőpályázhatókeretetcsökkenti.ANEAesetében 30 százalék pedig az ún. szakmai vagy projekttámogatások rendelkezésére áll (és mint említésrekerült,10százalékazún.miniszterikeret,amelykeretazNCA-bannemlétezett). UgyancsakaNEA-náljelentmegelőszöragyakorlatbanasokszorfelmerültCivilBank ötlete: a keret legalább 10 százalékát visszatérítendő támogatásra kell költeni (amely szervezetnek50millióFt-nálnagyobbabevétele,azforrástamúgyiscsakviszatérítendő formában kaphat). Az innovatív ötlet ellenére ez a megoldás sem váltotta be a hozzá fűzöttreményeket(a80702012-espályázatbólösszesen27pályázókérteavisszatérítendő támogatást), bár meg kell jegyezni, hogy ennek részbeni oka az is lehet, hogy az igénylésiprocedúraéppolylassúésbonyolult,mintavisszanemtérítendőforrásokesetében. A2.táblázatbóllátszik,hogyapályázatszámésapályázatiigénymintegy20százalékkalcsökkentaNEA-időkbenazNCA-hozképest,anyertesekszámaugyanakkorcsaknemaharmadára(!)esettvissza.Azátlagtúligénylés(igény/rendelkezésreállópályázati összeg)aNEA(2012 –2014)esetébenmintegy7,6-szeres,azNCAesetében(2008 –2010) 4,1-szeres volt. Ehhez az is hozzájárul, hogy az NCA szakmai kollégiumaihoz csak köz-

52

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM hasznúszervezetpályázhatott,mígilyenfeltételaNEAesetébennincs.Azösszespályázathoz viszonyított nyertes pályázatok aránya is a mintegy kétharmadról egyharmadra esett.Erretöbbmagyarázatislehetséges: a) akisebbösszegkisebbigénytszül.Haezígyvan,akkornémicinizmussalméginkább csökkentenikelleneaforrásokat,mertakkorazigények,szükségletekiscsökkennének; b) azérintettszervezetekkitessékelése(lásdkésőbb)csökkentetteapályázóinyomást. Ezazérvelésnemvalós,hiszenNCA-időkbenapályázók2,5 százalékavoltún.érintett szervezet(azazaholaszervezetvalamelyikszintjénaforráselosztórendszerbenlévő döntéshozóvagyközelihozzátartozójaült),bárkétségtelen:mintegy12,5 százalékos nyereménnyel! c) akisebbösszeg,aváltozószabályokésrezsimelijesztettékazigénylőkmintegyharmadát-negyedét(pedigarendszerilyenértelembenmégnyitottis,hiszenaszakmai pályázatokesetébensemvárjaelaközhasznúságot). 2.táblázat.Pályázatiadatatok Év

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Pályázatszám

15166

17988

18675

15650

12312*

12701

12654

Nyertespályázatszám

10260

12086

12380

9754

3951

4723

3786

Igény(Mrdforint)

24,6

27,32

28,65

13,56

21,68

21,95

20,36

Epályázatokrajutóforrás**

6,3

7,1

6,3***

2,6

2,8

2,8

2,84

68%

67%

66%

62%

32%

37%

30%

3,9

3,8

4,5

5,2

7,7

7,8

7,2

Átlagosigény(ezerforint)

1622

1519

1534

866

1760

1728

1,610

1nyertespályázatrajutóátlagösszeg**** (ezerforint)

614

587

509

267

709

593

750e

Nyertespályázat/összpályázat Pályázatiigény/pályázatikeretarány

*Ebbőlaformaiellenőrzésapályázatokmintegy15%-átzártaki. **100millióforintrakerekítve. ***Azújminiszter,2010júniusában,228millióforintzárolástrendeltel(akorábbiévekrőlmaradtösszegviszontfelhasználásrakerült). ****Feltéve,hogyateljeskeretetfelhasználják. Forrás: NCAÉvesJelentés2009;EMET,illetveESZAadatszolgáltatás.

Kákai (2010) szerint a működési pályázatok tekintetében az NCA-nál a szervezetek gyakorlatilagautomatikusanbekalkuláltákanyereményt.Nézzükmegezenállítástközelebbről! A 2007-es működési támogatási igény összességében 16 Mrd forint volt 10 183 pályázótól. 2008-ban gyakorlatilag változatlanok voltak az arányok: 10 238 működési pályázatérkezett(Kákai2010)15,8Mrdforintösszegben(azigényekátlaga1,5 –16millió forintvolt).Atámogatásiigényekmintegy63százalékalettnyertes,tehátaszervezetek többmintharmadanemnyert.Azátlagoskapott /kértösszegaránya39százalék,ígyha aszervezetekbeiskalkuláltákanyereményt,akkorisracionálisanakértösszegnekcsak

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 53

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM mintegy25százalékáttehették,ésaszervezetektöbbmintharmada,haígytett,pestiesen szólva „jól pofára esett”. Cáfolnánk tehát Kákai NCA-val szembeni fenti állítását, amelyet mindamellett nem is igazán kritikának, inkább elismerésnek tekinthetünk: a „közösségérték”elvénekinkábbazfelelmeg,haszervezettípustól,földrajzihelytől,célcsoporttól, településtípustól kvázi-függetlenül ezen elv gyümölcséből mind többen részesülhetnek. Az NCA pedig ezen kívánalom megvalósulása irányába tett lépés volt, főképpazzal,hogytúllépetta„szűkkörnyerhetcsak”általánospályáztatóigyakorlatán. Jól látható, hogy a nyertes szervezetek pályázókhoz viszonyított aránya meredeken zuhan2010után.Ugyanakkorazátlagospályázatiigény(akivételtjelentő2011.évtőleltekintve) gyakorlatilag változatlan (1,5 –1,8 millió forint), és hasonló a nyertes pályázatokra jutóösszegis(500 –750ezerforint).Magyaráncsakapályázókszámacsökkentradikálisan,azegypályázóraesőpénzigénynem.EzzelkapcsolatbanKákaiezt„valódipályázati alapkéntvalóműködésként”értékeli,„aholaszervezeteknemforrásautomatizmusrévén juthatnak működési vagy szakmai támogatáshoz” (Kákai 2013:64). A magunk részéről eztinkábbaforrásokbeszűkülésénektudjukbe,ésegyáltalánnemtartjukpozitívfolyamatnak21. Összességében az önmagukért beszélő számok azt mutatják, hogy az NCA 2008 –2010 között mintegy 34500 pályázathoz járult hozzá 19,5 Mrd forinttal, a NEA tekintetébenezekaszámok2012 –2014-ben12 500pályázatés8,5Mrdforint. Az NCA-val kapcsolatos egyik legkomolyabb kritika az aránytalanság volt: egyfelől a pályázók csaknem háromnegyede (72 százalék) csak a források harmadát igényelte (32 százalék),mígegynegyedükaforrásokkétharmadáratartottigényt(600 000vs.4millióforintosátlagigénnyelacsoportokátlagáttekintve).EszerintazNCA„működésipályázatirendszereazigénylésekesetébenteljesenkettészakad:sokankérnekkevés,kevesen pedigsokpénzt”(Kákaién.:18),ezenutóbbiakpedigaközép-magyarországirégiószervezetei elsősorban, illetve a fővárosi és megyei jogú városi szervezetek a meghatározók e körben. Persze, ha megnézzük, hogy a szervezetek még nagyobb része ezen helyeken működik,aforgalmukmesszefelülmúljaakisvárosi,községicivilszervezetekmennyiségét ésforgalmát,nagyonnemkellcsodálkoznunkazon,hogyforrásigényükisnagyobb(a¾, illetveaz 1/3 aránypedigmegítélésünkszerintéppnematénylegeskettészakadástmutatja).Annálisinkábbnem,mertazNCA-időkben(2007–2008-ban)aforrások¼-evándoroltafővárosba,mintegy¼-eamegyeijogúvárosokba,¼-eatöbbivárosbaés¼-ea községekbe,ebbőlaszempontbólkifejezettenkiegyensúlyozottvoltafinanszírozás.

ii. a struktúra Szerkezet–adöntésijogosultságok,feladat- éshatáskörökmegosztása, afinanszírozásirendszerautonómiája Az NCA 138 döntéshozóját és 12 testületét (1 tanács, 7 regionális, 1 országos és 3 szakmaikollégium)aNEA-rendszer54döntéshozóvá(azeredetikb.40százaléka)és6 testületté(1tanács,5szakmaikollégium–aregionáliselvhelyébeaszakmaielvetléptetve) módosította. A döntéshozók létszámának csökkentése kétségkívül előrelépés, töb-

54

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM bekközött,mertleszámolanagylétszámúdöntéshozatal=legitimitásálságosságával.És bár minél kevesebb a döntéshozó (ha a testületi jelleg megmarad), annál kevesebb az érdek, annál kisebb forgalmú a „szívességbank”, a létszámcsökkentést mégsem kísérte azátláthatóságvalósnövelése(ülésekwebesközvetítésénekkötelezővététele,aggregálhatóadatokközzétételestb.). Ugyanakkor a létszámcsökkentés elsősorban a civilek létszámának csökkentését jelentette, a kormányzati mandátummal rendelkezők létszáma mind számosságukban, mind arányukban megnőtt, végképp leszámolva „a választott civil delegáltak osszanak pénzt a civileknek” számonkérhetőségen alapuló elvével. A koordináló szerepű Tanácsbanakorábbi17tagból12civilválasztottvoltazNCArendszerében;aNEA-ban–megtartva a tanács-kollégium szerkezetet – a 9-ből 3 22. A pályázatok konkrét elosztásáért felelős kollégiumok 11 főből 10 civil arányát ugyancsak 3/9-dé változtatta az új szabályrendszer.MígmagaakollégiumistruktúraszerkezetikialakításaazNCArendszerébena Tanácskezébenvolt,addigaNEA-nálajogszabályáltaladott,továbbkorlátozvaaszakmaitudásbecsatornázásátacivilproblématérképmegoldásokkákonvertálásasorán. Atestületekelnökétakorábbiválasztáshelyettkinevezésselállítottacsatasorbaazúj rendszer,ésa6testületből5elnökekormányzatidelegálásbólnyertetestületitagimandátumát,éscsak1civildelegáltbóllettkollégiumielnök.Mindezazértisnehezenmagyarázható, mert a 9-ből 6 delegált kormányzati, illetve kormányzat által delegált taggal a rendszermindentestületbenbiztosítottaazállandótöbbséget.Ígyfélő,hogyazelnöki kinevezésrendszerénekbevezetéseegycéltszolgáltcsupán:akinevezettelnököknekígy eszükbesemjut,hogymandátumukatatestülettőlkapvaannakérdekeitjelenítsékmeg, hiszennemnekikfelelnek23. Mindamellettazötszakmaikollégiumáltallefedetttevékenységiköröknemdiszjunkt halmazok, sok helyen átfednek24: az ismeretek bővítésével foglalkozó szervezet vajon ismeretterjesztő(KözösségiKörnyezetKollégium),vagyképességfejlesztő(ÚjNemzedékek Jövőjéért Kollégium)? A nőkkel foglalkozó szervezet vajon esélyegyenlőségi célzatú (MobilitásésAlkalmazkodásKollégium),avagyhátrányoshelyzetűrétegeksegítéseként értelmezhető(TársadalmiFelelősségvállalásKollégium)?Afiataloksegítésegyermek- és ifjúságvédelem (Új Nemzedékek Jövőjéért Kollégium), vagy hátrányos helyzetű rétegek segítése(TársadalmiFelelősségvállalásKollégium)területéheztartozikstb.? ANEAesetébenatestületiautonómiátajogszabályikörnyezetmeglehetősenerősen korlátozza.BárelvilegaNEA-kollégiumok(hasonlóanazNCA-hoz)azoperatív,konkrét döntésekszínterei,elvbenezek„döntenekatörvényszerinthatáskörébeutalttámogatásokról” [NEA-törvény 61. § (12)]), a valóságban a Tanács elnökén kívül más testület alig rendelkezik önállósággal. Az elnök – bár a kollégium döntéseiben nem vehet részt a Tanács elnöke és tagja – jogosult mind a pályázati kiírások felfüggesztésére, mind a konkrét pályázati döntéseket felfüggeszteni [NEA-törvény 61. § (7)25]. Bár itt a törvény indoklásikötelezettségetírelő,sőtkorábbancsakatámogatottpályázatoktekintetében adtamegafelfüggesztésjogát,afelfüggesztésekindokacsaknemmindig„anemmegfelelő kollégiumi döntés” volt, és gyakran fordult elő, hogy az elnök nem támogatott pályázatokatisbeemeltalistájába(pl.2012,2013).„Mivelezesetbenakollégiumokmár

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 55

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM nemfoglalhattakállást,ígylényegébenaTanácsdöntéshozóvávált,mivelezzelazaktussalakollégiumokáltalelfogadottdöntésilistákhozképestegymáslistakerültvéglegesítésre.Ezazanomáliaa2013.évipályázatoknálismegismétlődött.”(Kákai2013:56.)Ezzel egyfelőlakollégiumokattettefeleslegessé,másfelőlcáfoltaaztazegyébkéntkorábban magyarázhatótételt(amikorcsakatámogatottdöntéseketállíthattameg),hogyaszabályarravaló,hogyhaazelnökközpénzpazarlástvélfelfedezni,akkoraközpénzekőreként legyen még egy kontroll elem a rendszerben. Jelen esetben így nem a kontroll, pusztán az egyszemélyi függés tanúi lehetünk. 2012-ben 200, 2013-ban 469 pályázatot függesztett fel, íratott újra (ez utóbbi évben az összes pályázat 7 százalékát) egy személybenatanácselnök.MígazNCA-náltúlcsekélyvoltazelnökihatalom,aNEAesetébenezahatalom,úgytűnik,túlontúlegykézbenösszpontosul.Ígykerülhetsorolyan,a szakirodalomtól (szolgáltatás-részvétel-kontroll) meglehetősen elütő elnöki nyilatkozatokra,amelyszerintacivilekfeladata„akormánypolitikájánaktámogatása”ésaszellemi honvédelem(NEATanácsalakulóülés)26.Ugyanakkorazelnökilistaátírásnemcsakelvi, degyakorlatiproblémátisjelent:2012-benazújlistamintegy90millióforinttöbbletforrást igényelt, amit csak úgy lehetett biztosítani, ha az addig a lista alján lévő pályázók lecsúsznakazún.„várólistás”kategóriába,azaznemjutnakforráshoz.Fontosazis,hogy ezen szervezetek listájának kiadását a tárca egyszerűen megtagadta. „Ezen gyakorlat valójábansatubaszorítjaakollégiumidöntéseket,vagyinkábbsúlytalannátesziazokat. Lényegében a pályázatok végső sorsa egyetlen ember (az elnök) döntésétől függ, ami egypályázatiforrássalgazdálkodóésjelentősszámúpályázószervezetesetébennehezenindokolható.”(Kákai2013:56)

Civilrészvétel,autonómia,szubszidiaritás–mennyirevesznekrészt választottcivilekadöntéshozatalban,azügyfelek,pályázók mennyirekontrollálhatjákaforrásbővítőrendszeraktorait Az új rendszer a civil mandátumok választását is átalakította (már említettük, hogy a 88 százalékos[70százalék,illetve90százalék]civiltöbbség33százalékoskisebbséggéváltozott). A testületek mandátuma 3 helyett 4 évre szólt. A testületi tagokat választó ún. elektorigyűlésekhelyszíneiakormányablakoklettek,amellyeladöntésszíntereikétségtelenülközelebbkerültekmagukhozaválasztókhoz,deeltűntagyűlésjellegük:nemvoltlehetségesválasztóiésjelöltiinterakció,jelöltekközöttivita,program,kérdések,meggyőzés. 2003-ban2306elektoriszervezetjelentkezettbe,2005-ben3165(37százalékosnövekedés),2009-ben3755(további20százalékosnövekedés),2012-ben1699(55százalékos csökkenés).VajonezaradikáliscsökkenésaNEAirántiérdektelenségnek,aváltozószabályoknak(pl.civiltörvény,elektorigyűlés),vagyazelhatalmasodódemokratikusdeficitnekvoltköszönhető? 2009-ben2771elektoriszervezetetfogadottelamandátumvizsgálatés1760elektor (64 százalékos részvétel) választotta meg a Tanácsot, 1876 (67 százalékos részvétel) a kollégiumokat. 2012-ben az elfogadott elektorok száma gyakorlatilag ugyanannyi, 2796 volt,amelyekből2130szavazottazelsőkörben(szimpátiaszavazás),2166amásodikkörben(ittiskétkörösvoltaszavazás,denemTanács,kollégiumfelosztás,hanemún.szim-

56

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM pátiaszavazásszerint:akielértea10százalékosszimpátiát,felkerültavéglegeslistára,és amásodikkörbentörténtmegaténylegesválasztás).Mintegy10százalékkalnőtttehát a részvételi arány, amely kétségkívül előnyös. Ennek vélhetőleg oka a fentebb említett közelség27.

Objektivitás–mennyiretörekszikkiküszöbölniaszubjektívelemeket adöntéshozatal Apályázatokobjektívértékelése,illetveazebbeaziránybateendőlépésekmindigis neuralgikuskérdésnekszámítottak.Tudomásulvéve,hogytökéletesenobjektívrendszer megvalósítása nem lehetséges, mégis elemi érdek, hogy a bírálói szubjektum bizonyos keretekközöttmaradjonmeg.Evvelkapcsolatbanfelmerültmáranehezenmegvalósíthatónaktűnőanonimdöntéshozatal(Bíró,idéziNagyetal.2008);azeurópaisztenderdeknekvalómegfelelés(Márkus,idéziNagyetal.2008),melynekmegvalósításaanagyszámúéskisebbforrásigényűpályázatmiattrendkívülnagyköltségűésszervezésiigényű lenne; a nem bírálói, hanem szakértői rendszerre alapozás (amely elválasztja a szakmai előkészítéstésatestületidöntéshozatalt).Mindezekellenéreadöntéshozatalokmindkét rendszerbenakollégiumokbantörténtek(aNEAesetébenelnökifelfüggesztésrendszerévelkorlátozva).Ebbenazértelembenazobjektivitásirántiigényről,azebbeazirányba teendőlépésekrőlegyikrendszersemgondolkodott. Jellemző példája az objektivitás sérülésének az összeférhetetlenség – a döntéshozók forrásokhoz való hozzáférése, illetve ennek tilalmi rendszere, amely elsősorban az NCA esetébenmutatjajellegzetesenazobjektivitáshiányát,illetveazebbőlfakadótorzulásokat. 2009-ben28 átlagosanabeérkezettpályázatokhattizede(63százalék)nyert,mígugyanez azérintettpályázatokesetébentöbbmintnyolctizedvolt(86százalék),többkollégiumnál nemvoltolyanérintettpályázat,amelynenyertvolna!Ugyancsakfontosmutatóanyertes pályázatokesetébenmegítélt /kértösszegaránya.Ezaz„utcáróljött”szervezetekesetében39százalék(márcsakezértsemigazKákaiazonállítása,hogyaszervezetekegyszerűenbekalkulálták,hogyúgyisnyernekazNCA-pályázaton),mígazérintettnyertespályázatoknál megítélt és igényelt összeg aránya 68 százalék. A nyertes pályázatokon elnyert átlagostámogatás619 000forintvolt,azérintettekesetébenpedigennekháromszorosa, 1 867 000forint.AlapvetőenazNCA-kollégiumokaztastratégiátkövették,hogyazérintettszervezetekettöbbszörösen„jutalmazták”(egyolyankollégiumvolt,amelymáranyerésnél„szelektált”,illetvevoltnéhányolyan,amelyekkétszintűszelekciótvezettekbe:mind a nyerteseknél, mind az összegnél erős differenciálást alkalmazott). Olyan kollégium, amelynél 10 százaléknál kisebb lett volna az érintett vs. összes különbség, és amelyeknél 50 százalékonbelüllettvolnaamegnyertösszegekköztidifferencia:nemvolt.Nemfelejtkezhetünk el arról sem, hogy ezen felül a döntéshozói, döntés-előkészítői székek nem kevés információs versenyelőnyt is jelentettek. Az információ megszerzése pedig a nem kedvezményezetthelyzetbenlévőszervezeteknekköltség:idő,energia,pénz. BárazNCAStratégiájaegyértelműenfogalmazott:„miutánatapasztalatokaztmutatják,hogyazérintettszervezeteknagyobbvalószínűséggeljutnakhozzáazNCAforrásaihozanemérintetteknél,ezértszükségesvagyazáltalukhozzáférhetőforrásoknagysá-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 57

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM gának, vagy valószínűségének limitálása” (NCA Stratégia 2009), annak megvalósítása márnemvoltsikeres. Érthetővolttehátazügybuzgalom,amelyaNEArendszerébőlkitiltottaazérintettszervezetek pályázatát 29; mégpedig a tiltás nemcsak az adott testületre vonatkozik, hanem általábanafinanszírozásirendszerre,hiszenebbenazértelembenazegypályáztatószervezetnek tekinthető. Az összeférhetetlenségi szabályt a jogszabályalkotó később 3 évről (értsd: azon szervezetek pályázatának tilalma, ahol a döntéshozó kuratóriumi, elnökségi, felügyelőbizottságiszerepetjátszott)1évrecsökkentette2014-ben.MindamellettaTanács tagjainakegyrésze,élükönazelnökkelésmagaatestületfolyamatosantámadjaazösszeférhetetlenségiszabályt,lehetőségetkeresvemagánakazezalólikibújásra. Időbeliértelembenmindakéttestületrendszeresetébenszületettkorlátozószabály: az ún. „harmadik ciklus tilalma”, azaz: aki kétszer egymás után testületi mandátumot szerzett,annakharmadikalkalommalkikellhagyniaegyciklust.Gyakorlatbanezpusztán azNCAharmadikciklusánáljelentettmódosulást(valamennyiTanácstagújszereplővolt 2009-ben),hiszenaNEAegyelőreelsőciklusáttölti.

iii. folyamatok Átláthatóság–mennyiretranszparensekésnyilvánosakadöntések Közpénzekkelkapcsolatosdöntésekkapcsánfundamentáliskérdésadöntésselkapcsolatosfolyamatokésadöntésekkelkapcsolatosadatok(elsősorbanadöntések,azokbanrésztvevőkstb.)megismerhetősége,azadatokkalkapcsolatosműveletvégzéslehetősége(értsd:szűrésetelepüléstípusra,településre,szervezetiformára,szervezettípusrastb., illetveazadatokaggregálásastb.).Ennekegyikegyszerűmegvalósítása,haadöntésilista egykereshető,letölthetőadatfile-bankerülnyilvánosságra.MígazNCArendszerébenez jobbárarendelkezésreállt(néhaazadatfilehelyett,azadatokhitelességénekkérdésétfélreértelmezve ún. pdf-ként tették azt közzé), addig a NEA rendszerében csak egyedi adatrakereshetráazezirántérdeklődő(nemlehettehátazadatokatszűrni,megnézni, hogyadotttelepülésenkinyertstb.).Elvészezzelaközpénzellenőrzésegyiklegfontosabb biztosítéka: a nyilvánosság kontrollja. Hiszen adatok hiányában nem is vitatható meg a döntéshozók munkája, nem tárgyalható a döntések esetleges részrehajlása. Miután az egyediadatelérésextramunkátokozazegyszerűadatfile-hozképest,felmerülaszándékossággyanúja.Annálisinkább,mert–azNCA-nálnemlétezett–ún.miniszteri(egyedi, pályázaton, versenyen kívüli) támogatások adatai az idő egy részében nemhogy aggregálva,hanemegyáltalánsehogynemvoltakhozzáférhetőek. Alebonyolítónemegyszerkorlátozotttestületitagotmunkájábanazzalis,hogyadatvédelmiproblémákrahivatkozvamegtagadtaadatokkiadását.EzügybenNemzetiAdatvédelmi és Információszabadsági Hivatal-i (NAIH) állásfoglalás is született (NAIH-45812 /2012 /V.), de ez nem tartotta vissza a lebonyolítót attól, hogy esetenként újra és újra akadályozza a közpénzek útjának megismerését. Hasonlóra az NCA esetében nem tudunkpéldát.

58

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Lebonyolítás–milyenapályázatkezelésrendszerbeliszerepe,jogosultságai, vannak-eesetlegeskerülőutak,mennyiidőtelikelafinanszírozásiciklusban akérelemtőlaforrásokfelhasználhatóságáig,vannak-epárhuzamosságok, redundáns,lassítóelemekarendszerben 2010-benazNCAkeretébenazonújdonságotvezettékbe,hogya20 000forintalatti számlákbeküldésétnemtettékkötelezővé(záradékolni,könyvelniésegyesetlegeshelyszíniellenőrzésenbemutatniezutánisszükségesvolt,deapénzügyibeszámolónakezek márnemlettekrészei).Ezamintegy350 000darabszámlakb.80százalékátszűrteki, egyszerűsítvealebonyolítófeladatát,lehetőségetadvaanagyösszegűkifizetésekkomolyabbáttekintésére.Báraszabályt–elsősorbanpolitikaioldalról–támadták,aNEArendszerébeneztkiterjesztették100 000forintosértékhatárig,amelytovábbegyszerűsítette a papíralapú beszámolást. Ugyanakkor ez egyik esetben sem járt a projektek szakmai monitoringjánakerősítéseirányábatettlépéssel,tehátarendszertovábbraisbürokratikus,pénzügytechnikaialaponfogadjaelabeszámolókat 30. Folyamatosanjellemeztearendszereketalebonyolítószervezetváltozásais.2007-től a Magyar Államkincstártól az ESZA NKft. vette át a lebonyolítási feladatokat, az átvétel évében majd egyéves csúszást okozva, 2011-től először a Wekerle Sándor Alapkezelő (WSA) 31,2012őszétőlaKözigazgatásiésIgazságügyiHivatal,2013-tólazEmberiErőforrás Támogatáskezelő(EMET)lettazelőirányzatkezelője.FőképpaNEAidejébenazállandó átszervezésvolttehátalebonyolításrajellemző,amellyelújtelefonszámok,postacímek, levélfejlécek,igazgatók(ésnemegyszeriratkeveredések)jártak,nemkönnyítvemegaz ügyfél(pályázó)feladatát.Ezisokozhattaaztazűrzavart,hogynéhaapályázatifolyamat közbenváltoztakaszabályok(pl.anormatívaszámításimódja,2013),vagyeltértalebonyolítóésatárcahivatalosálláspontjaegyeskérdésekben32. AzNCAesetébenakorábbi,akárévestávlatúpályázaticiklustaTanácsún.„mérföldkövesdöntésével”180napraszorítottale,amelyesetbenabeadásihatáridőtől90napon belülközzékelletttenniazeredményeket.IttismegmutatkozikazonbanazAlapvs.költségvetésielőirányzatkülönbsége,hiszenpusztánalebonyolítójóindulatátólfüggöttezen szabályok betartása (szemben egy Alappal, amelynek saját lebonyolító rendszere van, lásd pl. NKA). 2010-ben mind a 19 pályázati kiírás esetében sikerült tartani a beadási határidőtőlszámított90naposdöntést,illetveközzétételt(ESZA2010).2011-ben–akormányváltásmiattleállítottfolyamatokokán–a23kiírásból8esetbenléptetúlalebonyolításazelőremeghatározott90napot(ESZA2011).2011-bena13kiírásból4alkalommalcsúszottkiarendszera90naposhatáridőből(EMET-adatközlés). ANEAesetébenezenidőpontokatjogszabálybanírtákelő,elvilegugyancsak90nap alattelkelljutniabeadástóladöntésig 33,függetlenülattól,hogyalebonyolítóezttöbb esetbensemtudtatartani.2012-bena10eljárásból(5szakmaiés5működési)7esetben csúszottalebonyolítás,2013-bana11esetből(anormatívpályázatkülönkategórialett)3 esetbencsúszottkialebonyolításahatáridőből.2014-tőlarendszerfelgyorsult,mertpárhuzamosítottákaformaiéstartalmibírálatot. ANEA-ban3millióforintfelettcsakrészletekbentörténőkifizetéslehetséges,amely aszervezeticashflow-tisfelborítja,valaminthosszú,hónaposprocedúrátjelentelsősor-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 59

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM ban szervezeti, de finanszírozói oldalról is. Emellett – bár kérhető az ún. előfinanszírozás34 – ennek hiányában a rendszer utólag finanszírozza a szervezetet. És nem mehetünkelazelő-utófinanszírozásköznapiésigazgatásiértelmezéseköztikülönbségmellett sem,amelyNCA- ésNEA-időszakokraisjellemzőképetadazigazgatásésaciviléletköztikülönbségről.Köznapiértelembenazemberaztgondolná,hogyazelőfinanszírozása projekt (vagy támogatási időszak) előtt kapható kézhez, míg az utófinanszírozás azt jelenti,hogymegkellhitelezniazösszeget(éshamárúgyislejártatámogatásiperiódus, azelköltöttösszegszámláitbeiskellmutatni).Ezzelszembenazigazgatásszerinterről szósincs:azutófinanszírozáshozvalóbankellenekaszámlák,tehátlogikailagcsakaprojekt /támogatásiidőszakutánkezdhetünkelbeszélniakifizetésről,deazelőfinanszírozás jelentése pusztán az, hogy a számlabemutatás nem feltétel, ám szó sincs arról, hogy a finanszírozás a projekt időszaka előtt érkezne meg. Ezért történhetett rendre éveken keresztül,hogyminden„lelkifurdalás”,felelősségvállalásnélkülatámogatásiidőszakfelénél,vagyakárvégénéltörténtekmegapályázatinyereményekutalásai(lásdpl.2010már említettesetét). AzNCArendszereaztalogikátkövette,hogyazesetlegeseljárási-lebonyolítói,vagy tartalmi-kollégiumi problémahelyzetben a Tanács hozott döntést (akár ez a pályázati, akárabeszámolásiszakaszbantörtént 35).ApályázófelszólalásijogaazNCArendszerébenteljesvolt,bárkétségkívülezeknemjogigaranciákkalvoltakkörbebástyázva,pusztán tanácsi döntésen alapultak. A NEA esetében az illetékes tárca a kifogásokat kezelő szerv(ezzelismétcsakcsökkentveacivilrészvételt),apályázóifelszólalásijogokittis– méghozzá jogszabályi garanciával – kiterjednek a teljes pályázati folyamatra (5 /2012. (II. 16.)KIMrendelet10. §).

Interaktivitás–milyenakommunikációstérazügyfél ésafinanszírozórendszerközött,milyenazinformációsszerkezet, van-elehetőségapályázóivisszajelzésre? AzNCArendszerébenapályázónaktöbbközvetlenlehetőségevoltarra,hogyminda kollégiumokkal, mind a Tanáccsal kapcsolatba léphessen. Minden kollégiumnak, tagnak és elnöknek volt publikus elérhetősége (alapvetően e-mailcíme) közzétéve, a testületek (elsősorban a regionális kollégiumok és a Tanács) rendszeresen tartottak helyben ülést, civilfórumot,sajtóbeszélgetést,illetvevalamennyitestületnekvoltanyilvánosságszámáraiselérhetőtitkára.AzNCA2009-től(aStratégiamegszületésétől)sajátkommunikációs koncepcióvalésévesjelentésselrendelkezett(azNCAweboldalamaisél[www.nca.hu]). PályázóitámogatástadotttovábbáaCivilSzolgáltatóKözpontok(CISZOK)megyeiszerkezetűrendszere. ANEAesetébenennéljóvalszűkebbazinterakcióstér.BáraCISZOK-okhelyettlétrehozták – azonos feladattal – a Civil Információs Centrumokat, azok szakmai minősége erősen romlott. Budapesten a korábban ilyen tapasztalattal nem rendelkező, nehezen megközelíthető Századvég, Somogyban egy mindössze egy programmal – az is egy Wass Albert-felolvasóest – büszkélkedő szervezet nyerte a címet, de nem volt jobb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (Ugye érzi… 2012), vagy Hajdú-Biharban

60

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM (Titokzatos…2012)sem.Atestületek,tagjaik,elnökeiknemérhetőekelhivatalosan,kihelyezettüléseknincsenek,célzottcivilfórumoknemléteznek.ATanácselnökenemérhetőel,alevelekrenemválaszol(nevébenegyEMET-espályázatireferensszokottatanácstagokkaliskommunikálni).Atestületeknekweblapjanincs(ahivatalosjegyzőkönyveket akormányzaticivilinfo.huweblaponteszikközzé),önállókommunikációskoncepció,éves jelentés nem létezik. Jól mutatja a helyzetet, hogy 2014-ben a tárca elfogadta a NEA logóját,amelyalattjelentettemegapályázatikiírásokat.MajdeztközölteaTanáccsal(ti.: hogy elkészült a logó; hogy a tárca elfogadta azt a NEA logójának; és hogy ezen égisz alattjelentekmegapályázatok 36).NemegyszeraTanácselnökeakadályoztamegasajtót (hovatovább civilek által működtetett internetes tv-közvetítést) abban, hogy az egyébkéntjogszabályszerintnyilvánosülésrőltudósítást,beszámolótvagyközvetítéstadjanak.

iv. a fejlesztés lehetőségei Fejlesztés–kiszámíthatóság,létezik-evalamifajtatervezésikoncepció, milyenjellegűaz;kinekakompetenciájaannaklétrehozása,mennyirefogadjabe arendszerarávonatkozójavaslatokat(pályázóijelzéseket,rendszerbeliszereplők jelzéseitstb.?) AzelsőfundamentálisfejlesztésazNCArendszerében2008-banszületettés2009-ben lépettéletbe.Ezbiztosítottaazügyfélteljespályázatifolyamatravonatkozófelszólalásijogát éskorlátoztaadöntéshozókújraválaszthatóságát(2alkalomután1ciklusszünetrekötelezveőket).Ezisimplikáltaakorábbanmáremlített,2009-benmegszületettNCAStratégiát, amelymeglehetősenszéleskörűvitában(3köröstanácsi,1köröskollégiumi,lebonyolítói, minisztériumiéswebespályázóivita–mintegy800javaslatérkezettcsakezutóbbikeretében)kristályosodottki(afejlesztésifolyamat2010-benelhalt).Azottmegfogalmazott24 teendőből4teljesült(kizárólaginternetespályázat,tartaléklista,bírálatilapok,civilbank),7 idejétmúlt(etikaikódex,kapcsolatfejlesztés,forrásmegosztáséstámogatásielvekkiszámíthatósága,unióssoroselnökségcivilfeladatai,kistérségitámogatópontok,kollégiumicselekvési tervek, régiós első pályázók rendszere), 14 teljesülése továbbra is várat magára (monitoring rendszer, honlap, e-adatcsere, egyszerűsítés, elégedettségmérés, nyilvánosság éskommunikációfejlesztés,gyorsítás-valódielőfinanszírozás,éventúliprojektek,konzorciumok,önrészpályázatok,kapacitásfejlesztés,aszervezetiműködésiadminisztrációcsökkentése,nagytámogatásokpilotprojektje,pályázóiombudsman)(NCAÉvesJelentés…2010). A NEA rendszerében nincs olyan intézményes lehetőség, amely a változtatásokkal kapcsolatosigényeketgyűjtené.ÉventeegyszeraTanácsáttekintiarendszerműködését és javaslatot tesz a változtatásokra, azonban ez jobbára kimerül az összeférhetetlenség eltörlésének követelésében, a szakmai projektek kapcsán a költségvetési túltervezés megakadályozására hivatott igény/támogatási minimum arányszám 37 hatályon kívül helyeztetésének elvárásában. Miképp korábban említettük, nem is adott a valódi kommunikációlehetősége(e-mailcím,web,fórumstb.)apályázóivéleményekbecsatornázására, sőt nemegyszer olyan „felvilágosult abszolutista” hangok érvényesülnek, hogy a

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 61

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM testületfeladataapályázókérdekébencselekedni,ehhezpedignemszükségesekmaguk apályázók,sőtegyenesenpopulizmusazőmegkérdezésük.

összegzés AzNCAegyediségemegszületésekorabbanállt,hogynagytöbbségébencivilszervezetekválasztottképviselőidöntöttekaforrásokelosztásáról.AzNCA-valkapcsolatoslegnagyobbproblémákazösszeférhetetlenségelégtelenszabályozása,apályázatiszakaszok jogszabálybannemrögzítettmeneteéshatáridejeivoltak(bárezügyben,mintemlítettük,azNCATanácsalkotottún.mérföldkövesszabályt,deennekbetartásaleginkábba kezelőszervjóindulatátólésnemajoginormakötelezőerejétőlfüggött). AzNCAhibáitazújszabályozásnemkijavította,hanemazegészintézményrendszert lebontotta,éshelyéreújathozottlétre.Ésbárkétségkívülekétneuralgikuspontotorvosolta(illetveorvosolniszándékoztainkább,hiszenahatáridőkettöbbszörnemtartottaa kezelőszerv,illetvevoltaknéhányan,akikmegpróbáltákkijátszaniazösszeférhetetlenségi szabályt)ajogszabály,aNEA-valkapcsolatbanolyanújproblémákatgenerált,amelyegyszerre„vertekiabiztosítékot”aszakmacsaknemegészénél(kivételtalánatörvénylétrehozásánál bábáskodók), a szervezetek jó részénél és az értelmiség civilitás iránt is érdeklődő részénél. Képszerűen, ha egy hotelben rosszak a nyílászárók, vélhetőleg az ablakostértelmeshívniésnemadózert.Főképpnemúgy,hogyépítünk(jelentősextraköltséggel)egymásik,kevesebbügyfeletkiszolgáló,számukrakényelmetlenebbfogadót, jelentősentöbbhibával,miközbenjórésztfigyelmenkívülhagyjukazigényeiketésafelhalmozotttudásukat. ANEAtehátelsöprőerejűnóvumotnemhozott,újdonságértékevagyvisszalépés(pl. civil delegáltak aránya, elnöki kinevezés), vagy kisebb jelentőségű újítás (lebonyolítás határnapjai). Fontos, hogy jórészt azért gyorsult a pályázati folyamat, mert megszűnt a papíralapúpályázáslehetősége(2008-banmégapályázatok50százaléka,2009-ben23 százalékaérkezettpapíralapon).Akorábbirendszerhezképestvitathatatlanelőrelépésaz összeférhetetlenségiszabályokmegalkotásában,adöntéshozókszámánakcsökkentésében érhető tetten, ugyanakkor a nyilvánossági szabályok, a civil autonómia, a legalább részbenipénzügyikiszámíthatóságfelszámolásasúlyosvisszalépéstjelentett–főképpaz ügyfelekésaközösség-társadalomszempontjából–akorábbiakhozképest.Azisjóllátszik, hogy a NEA-val kapcsolatos csaknem valamennyi progresszív elemet (3 évente pályázati szünet, összeférhetetlenség, túltervezett költségvetések lefojtása stb.). a NEA élénállóTanácsfolyamatosantámadja(eddiginkábbkevesebb,minttöbbsikerrel).Holott „távlatos, bátor politikai döntésre lenne szükség ahhoz, hogy a kormányzati források pályázatbírálóipozícióiajövőbenelsősorbannormaalkotóihatalmatésbefolyástjelentsenek a jelenlegi konkrét elosztói hatalmi pozíciók helyett.” (Bíró, idézi Nagy et al. 2008:101) Kákai (2013:50) szerint „az NCA első éveinek tapasztalatai már a kezdet kezdetén ellentmondásosakvoltak”,mertbáraforrásbővült,decsökkentazegypályázatrajutó

62

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM összeg(átlagosnyeremény),magasmaradtahiánypótlásokszáma38,nőttadöntéshozók támogatottsága,denemvoltszakmaimonitoringéscsúsztakatámogatások.Mindezen problémákaNEA-nálisfennállnak.Azelsőév2014volt,amikornemcsúsztakjelentősen akifizetések,deszakmaimonitoringlétrejöttérőlaNEAesetébensembeszélhetünk,és abeszámolásirendszer(hasonlóanazNCA-hozéssokmáspályázatirendszerhez)papíralapú,bürokratikus.MígtehátNCAügybenkorántsem,aNEAértékelésekapcsánlényegébenegyetérthetünkKákaival:„alaplogikájátésműködéséttekintveszámoshasonlóság mutatkozikakétszervezetközött.(…)kijelenthetjük,hogynohaegyegyszerűbbésáttekinthetőbbAlapotígértatörvényalkotó,eztnemsikerültelérni 39 ”(Kákai2013:69).

irodalom Szakirodalom BódiGyörgy–GéczinéBárdosiEszter–KahulitsAndrea –KákaiLászló –LakrovitsElvira –LeleZsófia(2012): Változócivil világ–kézikönyvcivilszervezetekszámára. Budapest:Complex. Civilekéskorrupció–pengeváltásegycikkünkkörül.(2012): http: //hvg.hu /gazdasag /20120611_Csizmadia_Laszlo_korrupcioellenes_sorozat.Letöltve2014.06.01. Ittaciviltámogatásoklistája:akormánymellettdemonstrálnimenő?(2012): http: //atlatszo.hu /2012 /10/22 /itt-a-civil-tamogatasok-listaja-a-kormany-mellett-demonstralni-meno. Letöltve:2014.06.01. KákaiLászló(2010):ANemzetiCivilAlapprogram,útkeresésegyújtámogatásirendszerfelé?CivilSzemle,(4.),91 –118. Kákai László (2013): Nemzeti Civil Alapprogram és Nemzeti Együttműködési Alap. Hasonlóságok és különbségek a régiésazújtámogatásialapokközött.CivilSzemle,(3.),45 –71. Kákai László (én.): A Nemzeti Civil Alapprogram 2007–2008. évi támogatási döntéseinek kvantitatív és kvalitatív elemzése. Kaposvár:PólusokTársadalomtudományiEgyesület. MóraVeronika(2012):Azegyesülésijogról,aközhasznújogállásról,valamintacivilszervezetekműködésérőléstámogatásáról”szóló2011.éviCLXXV.sz.törvénybemutatása.CivilSzemle,(3.),167–175. NagyÁdám(2007):Akis-lauritzenimodell.ÚjIfjúságiSzemle, (16.),24–34. Nagy C. Ádám –Bíró Endre –Márkus Eszter–Csongor Anna –Nizák Péter–Sebestény István (2008): Szemszögek – szakértőikommentárokazösszeférhetetlenségitörvénykapcsán.CivilSzemle,(4.),81 –118. Nemzeti Civil Alapprogram 2007–2008. évi támogatási döntéseinek kvantitatív és kvalitatív elemzése. (én.): Kaposvár:PólusokTársadalomtudományiEgyesület.Kézirat(2012). SzabóMáté(2009):Autonómiaésetatizmusamagyarciviltársadalomban.PolitikatudományiSzemle,(3.),157–163. Titokzatos debreceni győztes a semmiből (2012): http: //nol.hu /belfold /20120925-titokzatos_gyoztes_a_semmibol1334921.Letöltve:2014.06.01. Ugye érzi, hogy ez most kínos? (2012): http: //nol.hu /belfold /20120829-ugye_erzi_hogy_ez_most_kinos_-1328557. Letöltve:2014.06.01.

Adatszolgáltatások,források ANemzetiCivilAlapprogramhonlapjawww.nca.hu AsszonyokaNemzetiEgységértMozgalombanelnökilevél(2014):http: //hexa.hcbc.hu /meh /anem.htm Letöltve:2014.06.01. CivilInformációsPortálhttp: //civil.info.hu / Civilneablog.civilnea.blog.hu EmberiErőforrásTámogatáskezelő:Beszámolóazalapkezelő2013.évitevékenységéről.Kézirat EMETadatszolgáltatás:http: //www.emet.gov.hu /hirek /hirek103;http: //www.emet.gov.hu /hirek /hirek97. Letöltve:2014.06.01. ESZA(2010):ESZAbeszámolóa2009.évitevékenységről. http: //www.nca.hu /?page=testulet/details&usgr_id=54&menu=ftr&ftr_id=922 ESZA(2011):ESZAbeszámolóa2010.évitevékenységről.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 63

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM http: //www.nca.hu /?page=testulet /details&usgr_id=54&menu=ftr&ftr_id=922 JegyzőkönyvazOrszággyűlésEmberijogi,kisebbségi,civil-ésvallásügyibizottságának2012.április3-án,kedden,9óra 30perckoraKépviselőiIrodaházI.emeletIII.számútanácstermébenmegtartottüléséről.(2012): http: //www.parlament.hu/biz39 /bizjkv39/EMB/1204031.pdf.Letöltve:2014.07.31. NAVSajtóanyag.(2010):http: //nav.gov.hu /data /cms163648 /sajtotajekoztato_20100914.pdf; http: //nav.gov.hu /data /cms199865 /sajtotajekoztato_20110913_szja1_1.pdf.Letöltve:2014.06.01. NCAÉvesJelentés2009(2010):Budapest:SzociálisésMunkaügyiMinisztérium. NCATanácselnökiközlemény.(2009): http: //www.nca.hu /?page=testulet /details&usgr_id=2&menu=ftr&ftr_id=930&offset=15 NEATanácsalakulóülés(2012): http: //www.youtube.com /watch?v=W2ht9NfWG9Q;http: //www.youtube.com /watch?v=zxSHXDL8J64. Letöltve:2014.06.01. NemzetiAdatvédelmiésInformációszabadságHivatal(2012):NAIH-4581-2 /2012 /Vhatározat. ParlamentEmberijogi,kisebbségi,civil-ésvallásügyibizottságának2012.április3-ántartottülése(2012):Lejegyzettszó szerintijegyzőkönyv.civilnea.blog.hu.Letöltve:2014.06.01.

Jogszabályok,szabályozók 2003.éviL.törvényaNemzetiCivilAlapprogramról. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. 2013.éviV.törvényaPolgáritörvénykönyvről. 5/2012.(II.16.)KIMrendeletaNemzetiEgyüttműködésiAlappalkapcsolatosegyeskérdésekről. 1122 /2012(IV.25.)Korm.határozataSzéllKálmánTervkiterjesztésekeretébenmegvalósítandóegyesintézkedésekről. 1152 /2012(V.26.)Korm.határozataSzéllKálmánTervkiterjesztésekeretébenmegvalósítandóegyesintézkedésekről szóló1122 /2012.(IV.25.)Korm.határozatmódosításáról.

jegyzetek 1Noha–érthetetlenmódon–aNEAnemjogutódjaazNCA-nak. 2 Kérem az Olvasót, hogy ne feledje: bár szakcikkszerzőként az ember igyekszik távolságtartással és objektíven értékelnifolyamatokat,eseményeket,struktúrát,aszemélyesérintettségokán:azNCAutolsócivilelnökeként, magamisefolyamatokrészeként,azeseményekgenerálójaként,astruktúrabefolyásolójakéntérintettvoltam (ésvagyoknémiképpmaisaNEATanácscivilválasztotttagjaként). 3 Ehelyüttmostnemtérünkkiatörvénybeliközhasznúságiszabályszakmaiatlanvoltára,deannyitérdemesmegjegyezni,hogyakorábbiháromkategóriaajózanésszeladekvátvolt(önmagaszámáraszolgáltató–nemközhasznú;aközösségszámáraszolgáltató,denemállamifeladatotátvevő–közhasznú;azállammagaszámára feladatként megjelölt tevékenységet végző /támogató – kiemelkedően közhasznú). Így volt ez akkor is, ha a területekbesorolása,amelyekeneszolgáltatásokvégezhetőkvoltak,viszontmeglehetősenkonfúzképetmutatott.Mahiábatűnikterületsemlegesnekajogszabály(nemaz)akétszintűbesorolássaléppaza„gyerek”tűnik elafürdővízzel,amelyikvalóstársadalomfejlesztésicélokatszolgálhatna:a(zadottesetbenmég)nemállamifeladatotfelvállaló,deaközösségszámárahasznostevékenységetfolytatószervezetek. 4 Az egyszerűsített vagy kis-lauritzeni modell azt vizsgálja, hogy a civil –kormányzati párbeszédben, illetve a civil delegáltakkal rendelkező forrásbővítő testületekben mennyire jelennek meg az átláthatóság-nyilvánosság, a szubszidiaritásésacivilrészvételkritériumai: 1.azátláthatóságésanyilvánosság:jelenesetben,hogymennyireátláthatóaközpénzekelosztása,illetveakormányzati döntések meghozatalának folyamata. Értéknek tekinti az átláthatóságot és célnak (közpénzekről lévénszó)ateljesnyilvánosságot.AzIMFTranszparenciaKódexeszerintazátláthatósághozegyértelműfelelősségek(szerepek),nyíltköltségvetés(előkészítés,végrehajtás,beszámolás)ésinformációk(hozzáférhetőkés szavatoltansértetlenek)kellenek; 2.aszubszidiaritás:azaz,hogyadöntésekazérintettekhezmennyireközel,nema„fejükfelett”történnekmeg. Értéknekazttekinti,hogyadöntésekalehetőlegközelebbszülessenekmegazokhoz,akikviselnikénytelenek azoksúlyát;

64

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 3.acivilrészvételkontroll:azaz,hogymennyireközöskormányzati –civilvezetésen(co-management)ésdöntéshozatalon(co-decision)alapuladöntéshozatal.Értéknekamindteljesebbneokorporatívegyüttműködéseket tekinti,hiszenatömeg- ésválasztásipártokkorábanacivilszervezetekazokazinformációbeszállítók,amelyek becsatornázzák,átszövikatársadalmat,éstovábbíthatjákatársadalmiproblémákat. 5 Nemtérünkkianyertespályázókregionális,településszerkezeti,ideológiaiösszetételére,részbenmertazezzel kapcsolatosadatoknemállnakrendelkezésre(lásdazelemzésIII-aspontját),részbenmertelemzésünkcéljaaz intézményműködésénekstrukturálisésfunkcionálisszempontúértékeléseésenneknemrészeanyertespályázók,pályázatokelemzése(eztrendremegteszikmáselemzések,méghakövetkeztetéseikolykortúlzóakis,pl. Kákai2010;2013;Kákai–Kákai,idéziBódietal.2012). 6 Az Országgyűlés elismeri a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét, ezért a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikátólmentesforrásainakbiztosításaérdekébenNemzetiCivilAlapprogramothozlétre(2003.éviL.törvényaNemzetiCivilAlapprogramról). 7 MindazAlapprogram,mindazAlapfelettirendelkezésijogotatársadalmiéscivilkapcsolatokfejlesztéséértfelelősminisztergyakorolja /gyakoroltaésfelel /feleltannakfelhasználásáért. 8 AzNCAweblapjátsajátosmódonatárcailletékesfőosztályagondozta,ennekmegfelelőenazengedélyezteaz anyagokmegjelenését.Nemegyszervoltakvitákegyesközleményekmegjelentethetőségéről.Legszebbpéldája ennekazNCATanácsaelnökének2009.szeptemberiközleménye,amelyhezatitkárságmárafejlécbebeleírta, hogyazzalnemértegyet http: //www.nca.hu /?page=testulet /details&usgr_id=2&menu=ftr&ftr_id=930&offset=15 9 A11jogszabályiállapot:2003.VII.25-től;2004.I.1-jétől;2005.I.1-jétől;2007.I.1-jétől;2009.I.1-jétől;2009.VI. 30-tól,VII.9-től,XI.11-től;2010.I.1-jétől;2011.I.1-jétől;2011.VII.22-tőlhatályos. 10 ACiviltv.NEA-valkapcsolatosrészeamainapig27pontonmódosult. 11 Érdekesség,hogyaNEA-törvényszerintaTanácsdelegáljaaNemzetiGazdaságiésTársadalmiTanácscivilszereplőit(5fő).2011-beneztmárazNCAesetébenisalkalmazták,holottatanácsiválasztásokkor(2009)azelektoroknemannaktudatábanválasztottákmegatestületeket,hogyatanácsilyenerősenazérdekképviseletbe hajlófunkciótisellát,ezenjogosítványtugyaniscsak2011-benkaptamegatestület.Jellemzőajogszabály-alkotásirohammunkaminőségére,hogyazNGTT-rólszólószabályokelőírták,hogyannakalakulóülésecsakvalamennyitagjelenlétébentörténhetmeg.Ígyazalakuláselőttnégynappalelhunytcivildelegálthelyére–meglehetősenkegyeletsértőmódon–ahalálautánnemegész24órávalafiátdelegáltaaTanács,ugyanisennekhiányábannemlehetettmegrendezniazalakulóülést. 12 „A tanácsi és regionális kollégiumi dokumentumok, valamint az ezzel kapcsolatos interjúk azt a véleményt támasztjákalá,hogyazNCA2007–2008.éviműködésesoránnemjutottelarraaszervezetműködtetésiszintre, amiegyvilágos,indikátorokkalalátámasztottpályázatirendszerkiépítéséteredményezhettevolna.Ennektöbb okaisvan.Talánlegfontosabb,hogynemkészült–bárennekszükségességemár2006-banfelmerült–Tanácsi Stratégiaapályázatirendszerműködtetésére.”(Kákaién.:79) 13 ANemzetiCivilAlapprogramrólszóló2003.éviL.törvény2. §(2)bekezdés a) pontjaalapjánazNCApénzügyi forrásaa2010.évtőlkezdődőenaközpontiköltségvetésitámogatásösszegeamagánszemélyekjövedelemadójakéntténylegesenbefizetettösszeg1százalékábólaszemélyijövedelemadómeghatározottrészénekazadózó rendelkezéseszerintifelhasználásárólszóló1996.éviCXXVI.törvény4. §-ábanmegjelöltkedvezményezetteknek atárgyévetmegelőzőharmadikévbenbenyújtott,érvényesrendelkezőnyilatkozatokalapjánténylegesenkiutalt jövedelemadó-hányaddalmegegyezőösszeg. 14HiszenazX.évesjövedelmetazegyénX+1.évmájusábanvalljabe,aztezévőszéreadminisztrálják,évvégére összegzik.ÍgyazX+2.évtavaszán-nyaránkerülbeaköltségvetésitervezésbe,amiazX+3.évbenérvényesülhet. 15 Ezazún.lexspecialisderogatlegigeneralijogelvénekegyikmegjelenéseagyakorlatban. 16 A forrásautomatizmus mint szabályozási alapelv visszatér 2015-ben. A Civil tv. – 2015. január 1-jétől hatályos – 58. § (1) bekezdés d) pontja ugyanis tartalmazza, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap bevételi forrása megegyezikazadottköltségvetésiévetmegelőzőmásodikévbenaszemélyijövedelemadómeghatározottrészének azadózórendelkezéseszerintifelhasználásárólszóló1996.éviCXXVI.törvény4. §(1)bekezdésa) pontjaszerinti kedvezményezetteknekfelajánlhatóésakedvezményezetteknekténylegesenkiutaltösszegkülönbségével. 17 „…aciviltörvényrendszerváltótörvényvolt,végrevalamitörténtacivilügyekben,rendkívüliszigorításokkal.Ez aztjelenti,hogyapályázatokelbírálóimégvéletlenülsemnyújthatnakbepályázatotésegyfillértsemnyerhetnekel.Ezáltalhúztunkegyolyanvasfüggönyt…,amivelamindenszentnekmagafeléhajlikakezecíműdolgot félretudjuktenni.…azénolvasatomszerint aminisztera10százalékosNCA-bólközvetíthetőpénzektekintetében szubjektív módon, nem pedig az összeférhetetlenség alapján azokat a szervezeteket is segítheti, „jutal-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 65

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM mazhatja”,amelyekesetlegbentdolgoznakazelbírálásrendszerében, akollégiumokban,illetőlegatanácsban. Énjogászkéntazttudommondani,minthaajogalkotónakazlettvolnaazelképzelése,hogynezárjonkimindenkit.Vannakittnagyszervezetek,amelyekazelmúltéveksoránóriásimunkátvégeztek,éshaaminiszterúgy ítéli meg, hogy egyedi támogatásban részesíti ezeket a szervezeteket, akkor ez a törvény ezért született.” (CsizmadiaLászló–ParlamentEmberijogi…2012:15–kiemelésaszerzőtől.) 18Különösképpenigazez,hamegnézzük,hogymilyenmódonkiknyertekaminiszterikeretből:leginkábbaBékemenethez, CÖF-höz, illetve a NEA-elnökhöz köthető szervezetek (atlatszo.hu 2014). Becsülendő kiállása volt az apparátusnak, amikor, a NEA-elnök saját szervezetével is a miniszteri keretet célozta meg, mondván, hogy az nempályázat(atörvényszövegeszerintakkornempályázhatottaNEA-banérintettszemélyhezköthetőszervezet)azapparátusaCiviltörvényhivatkozott62. §(2)-esbekezdésétatelepülésiönkormányzatokfekvőbetegszakellátóintézményeinekátvételérőlésazátvételhezkapcsolódóegyestörvényekmódosításárólszóló2012.évi XXXVIII.törvényzárórendelkezéseiközöttmódosíttattaakövetkezőkre:azérintettszemélyhezköthetőszervezetnekatámogatásiigényeérvénytelen,ígyakadályozvamegazösszeférhetetlenségmegkerülését. 19 BárelvilegsemazNCA,semaNEAforrásaiésazévvégimaradványnemvonhatókel,zárolásiésmaradványképzésikötelezettségterhükrenemírhatóelő.Kákai(2012)szerintezekaszabályokegyüttesengaranciátnyújtanakarra,hogyamitamindenkoriOrszággyűlésazaktuálisköltségvetésitörvénybenmegszavazaNEAszámára, az biztosan a civilek rendelkezésére álljon. 2011-ben mégis történt ilyen elvonás: a kormány csökkentette 10 százalékkalaNEArendelkezéséreállókeretösszeget(1122 /2012(IV.25.)és1152 /2012(V.26.)Korm.határozat). 20 Többszörikérés,nyomásellenéresemmódosítottákazeztszabályozóminiszterirendeletetsemösszegszerűségében,semolymódon,hogyaTanácsszámáramódotadtakvolnaadöntésre,vagyazabbatörténőbeleszólásra. 21 A több lábon állást preferálandó, a finanszírozástól való függő helyzetet a NEA rendszer olyaténképp kívánta kezelni,hogyhaegyszervezetkétegymástkövetőévbennyerttámogatást,aharmadikban„szünetetkelltartania”(mondvánugye,hogyazNCA-nálaszervezetekjelentősrészeelőrebekalkuláltaapályázatinyereményt) (Kákai2013). 22Tanács:3főtacivilválasztás,3főtastratégiaipartnerekközülválasztaminiszter,3főtaparlamentibizottság választmeg,jelölki.AzegyikkormányzatiNEA-tanácstagaParlamentEmberijogi,kisebbségi,civil- ésvallásügyi Bizottsága előtt, a 2012. április 3-án tartott ülésén így nyilatkozott: „…vagyok Somogyországból, …szakmám szerint jogász és magyarvédő vagyok. Az elmúlt másfél-két évben nagyon sokszor hallottuk a globalistáktól, hogymindennekazalapjaasajtószabadság,amimeggyőződésünkszerintviszontmindennekazalapjaazigazság. Ezt próbáljuk érvényesíteni minden szinten. Ha pedig céljaink szerint eljutunk a magyar igazságig – erre törekszünk –, akkor azt hiszem, hogy a feladatunkat teljesítjük” (Parlament Emberi jogi … 2012 – kiemelés a szerzőtől). ANEATanácsmásiktagjánakkorábbi(2006)elnökikörlevele(AsszonyokaNemzetiEgységértMozgalomelnöki levél2014):„… Agyermekvállalásma,abaloldaliésliberáliskörökszerintelsősorban,acsaládbelsőügye,másra nemtartozik!Részbenefelfogásazokaamagyarországiművivetélésekkirívóanmagasszámának,agyermeket vállalócsaládokelszegényedésének,asokesetbentapasztalhatógyermekellenesközhangulatnak. …Eközhangulat megváltoztatása érdekében az Asszonyok a nemzeti egységért mozgalom … országos imamozgalmat kezdeményezett …”(kiemelésaszerzőtől). 23 Sajátos–ésacivilszektorszámárajelzésértékű–volt,hogymikorajelenlegielnökciviljelöltkénta7indulóból 6.lett,ésígynemjutottbeaTanácsba,kormányzatidelegáltkéntjelentmegazalakulóülésen,aholazilletékes miniszterrögtönelnökkénevezteki. 24 • NemzetiÖsszetartozásKollégium:azeurópaiintegrációésakárpát-medenceiegyüttműködés,mintahatáron túlimagyarsággalkapcsolatosnemzetközitevékenységelősegítése,továbbáamagyarországinemzetiésetnikaikisebbségek, valamintazemberiésállampolgárijogokvédelme; • ÚjNemzedékekJövőjéértKollégium:anevelésésoktatás,képességfejlesztés,gyermek-ésifjúságiérdekképviselet, gyermek- ésifjúságvédelem, egészségmegőrzés,betegségmegelőzés,gyógyító,egészségügyirehabilitációstevékenység,kábítószer-megelőzés,természet-éskörnyezetvédelem; • MobilitásésAlkalmazkodásKollégium:azélet- ésvagyonbiztonság,aközbiztonság,polgárivédelem,önkéntes tűzoltás, mentés és katasztrófaelhárítás, közrend és közlekedésbiztonság védelme, szabadidő, hobbi és sport,anőkésférfiakesélyegyenlőségénekvédelme; • KözösségiKörnyezetKollégium:akulturálistevékenység,közművelődés,tudományéskutatás,hagyományápolás,audio- éstelekommunikáció,informatika,elektronikushírközlés, szak- ésfelnőttképzés,ismeretterjesztés, társadalmipárbeszéd, fogyasztóvédelem, atelepülésésközösségfejlesztésterületénműködőcivilszervezetek;

66

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM • Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium: nonprofit szervezeteknek, ernyőszervezeteknek nyújtott szolgáltatások, szakmaiésérdekképviselet, adományosztás,szociálistevékenység,családsegítés,időskorúakgondozása, rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzetű rétegek segítése, egyéb nonprofit tevékenységek területén működőcivilszervezetek. 25„AmennyibenaTanácselnökeakollégiumnakapályázatelbírálásáravonatkozó(támogató)döntésévelnemért egyet, akkor azt – a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással – végleges elbírálás végettaTanácseléterjeszti,amelyrőlaTanácstizenötnaponbelülkötelesazüléséndönteni.” 26 http: //www.youtube.com /watch?v=W2ht9NfWG9Q;http: //www.youtube.com /watch?v=zxSHXDL8J64 27Érdekesség,hogyaNemzetiÖsszetartozásKollégiumesetébenmár18szavazattalislehetettvalakitestületitag. 28 2007-ben a működési kollégiumok felében nem volt olyan érintett pályázat, amely ne nyert volna. A 2007– 2008-asidőszakvonatkozásábanazNCArendelkezéséreállóösszesfeloszthatókeretkb.13százaléka(mintegy 800millióforint)jutottadöntéshozókáltalérintettszervezetekhez,mígapályázatoknakcsupán2,5százalékát adtákbe(Kákai2010). 29 NEA-törvény 62. § (2) „A Tanács elnökének és tagjainak, a kollégium elnökének és tagjainak, valamint ezek közelihozzátartozóinakérdekeltségikörébetartozókéntösszeférhetetlennekjelzettszervezettámogatásiigénye [korábban:pályázata,lásdfentebb]érvénytelen.”ANEAmaganemlétezhetettatestületekmegalakulásaelőtt, tehátigénytiscsakannakmegalakulásautánlehetettbenyújtanirá.ATanácselnökeezenjogszabályváltozást mégisúgyértékelte,hogy:„AzérintettidőszakbanhatályosCiviltörvényszerintalapítványomjogszerűennyújthatottbeigénytaNEAminiszterikeretére.Azáltalamvezetettalapítványkérelmeanégyszáználistöbb,aCivil EgyüttműködésiTanácskozásba(CET)tömörültszervezetekműködésénekéskoordinálásánaktámogatásárairányult. Amikor tudomásomra jutott, hogy az illetékes miniszter érdemesnek talált a NEA Tanács vezetésére, a támogatási kérelmet visszavontam. … Ezen lépésem – mint igazolható – nem jogi kényszer hatására, hanem erkölcsiindítékbóltörtént.”(CsizmadiaLászlóírásosnyilatkozata2014–www.hvg.hu.) 30 Ismertolyanpályázatirendszer,amelypiacifinanszírozású,államilebonyolításúéscivilbírálatú.Ajelentősenegyszerűsítettbeszámolásirendszernemapapíralapúbizonyításra,hanemaprojekttartalmimegvalósításárakoncentrál:alapvetőenaprojekteredményeinekbemutatásátvárjael.Teszieztelsősorbanolymódon,hogyalebonyolítómagaküldkiforgatócsoportotaprojektdokumentálására,ígyazontúl,hogyapályázómagaisgazdagabbleszegy„PR-filmmel”,apályáztatóisvalódibetekintéstnyeraprojektbe.Sőt,haaszervezetajóváhagyott költségvetésnélolcsóbbanvoltképesaprojektetvégrehajtani,aztapályáztatómeghagyjaaszervezetnél,ígyaz aköltséghatékonyságbanésnemapénzköltésbenérdekelt. 31 2011-ben,az„átmenetiévben”,amikormárújkezelő,demégarégistruktúravoltjelen,azNCA-rólszólótörvény alapján nyújtott támogatások tekintetében mind a kezelői feladatokat, mind a kollégiumi hatásköröket a Wekerle Sándor Alapkezelő gyakorolta. Ez azt jelentette, hogy a korábbi kezelői jelzést elbíráló kollégiumok, majdazazzalkapcsolatostanácshozvalófelszólalásijogotaWSAláttael,amelykonkrétanaztavisszáshelyzeteteredményezte,hogyakezelőifelvetéstmagaakezelőbíráltael[NEA-törvény75. §(10)]. 32Pályázói kérdés: A NEA szakmai kiírásaira 50 millió Ft feletti bevétellel rendelkező szervezetek pályázhatnak-e visszanemtérítendőtámogatásra?Választárca:csakvisszatérítendőtámogatásnyújthatóezesetbenis;Válasz WSA:Kizárólagaműködésikiírásravonatkozikaz50millióforintosösszeghatár(civilnea.blog.hu). 33Az5 /2012.(II.16.)KIMrendeletaNemzetiEgyüttműködésiAlappalkapcsolatosegyeskérdésekről3.és4.§-a szerint20naposaformaiellenőrzés,30naposadöntés,10napajegyzőkönyvmegküldéseatanácselnöknek, akinek további 5 napja van a döntésekről nyilatkozni. Vétó esetén a Tanács újabb 15 napon belül dönt, amit 5 naposjegyzőkönyvezésiéstovábbiötnaposdöntésilista-előállításiésközzétételihatáridőkövet. 34 2012-benaformailagmegfelelő7007működésitámogatásikérelembőlösszesen1043maradtmegazutófinanszírozásnál(15százalék). 35Ugyanakkor ez pusztán kooperatív alapú, nem jogszabályi garanciákkal ellátott rendszer volt, ugyanis az NCA esetében (miképp ma sem) nem volt a testületeknek utasítási joga a lebonyolító felé. Azaz a lebonyolító jószándékáravoltbízva,hogyadottdöntéseketvégrehajt-evagysem.Leginkábbjellegzetesenittérhetőtettena költségvetésielőirányzatvs.Alapproblematikája. 36 Hűpéldájaezencinizmusnak,hogykorábban2napilapbanközzékelletttenniafelhívásokat–máraezakötelezettségnemlétezik,ésmíg2010előttaNépszabadságbanésaMagyarNemzetben(egybalközépésegyjobboldalikötődésűéscélközönségáltalolvasottlapban),addig2010utánaMagyarNemzetbenésaMagyarHírlapban(egyjobb- ésegynomádjobboldalilapban)tettékközzéapályázatikiírásokat. 37Aszakmaitámogatásoknál,haamegítélt /igényeltösszegarányanemérteel2011-bena75százalékot,2012-től a 67 százalékot, akkor nem adható támogatás, igyekezve megelőzni ezzel a túltervezett költségvetések, félig támogatottprojektekpályázói-bírálóijátszmáját.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 67

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 38 ANEAesetébenkétségkívüllecsökkentahiánypótlásokszáma,mertmegszűntahiánypótláslehetősége.Ennek értékelése meglehetősen nehéz, hiszen ezzel gyorsult a pályázati folyamat, ugyanakkor a pályázók legalább 20 százaléka „menetközben így elveszik” (2008-ban a pályázók 56 százalékát, 2009-ben 55 százalékát kellett hiánypótoltatni, ez a lehetőség csak a beszámolóknál maradt meg, ott 2008-ban 65 százalékos volt a hiánypótoltatásiarány). 39 „AzAlaptovábbraisrendkívülbürokratikus,apályázatiösszegnekrészletekbentörténőkifizetéseaggályosésaz ellenőrzéstovábbraisdokumentumalapú.ATanácselnökének–lényegébenkontrollnélkülisége–egyszemélyi túlsúlyaésakollégiumokilyenmértékűmellőzöttségepedignemteszi /tetteelfogadottáeztazújtámogatási formát,mégakkorsem,haszámoselemetámogathatóéselfogadható…”(Kákai2013:69).

68

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET

nonprofit szEktor „ázsia zöld szívébEn” Kákai László Talán Tajvanról sok embernek igazából semmilyen információja nincs, sokan csak annyittudnakróla,hogyhakézbevesznekvalamilyenelektronikaieszközt,annakhátoldalán olvashatják, hogy „Made in Taiwan”. Igen, valójában tőlünk (Európától) nagyon távolvan,pedigszámoselemébennagyonisfigyelemreméltóeredményeketprodukál ez a „pici” ország. Tanulmányomban főleg a civil szervezetekre koncentrálva próbálom bemutatniezenországjellegzetességeitésfejlődésénekirányait.

gazdasági, társadalmi, politikai háttér Mielőttazonbanbelekezdenénk,szükségesnekmutatkozikannakbemutatása,hogy milyengazdasági,társadalmi,politikaijellemzőkkelbírezazország. TajvanaCsendes-óceánnyugatirészénJapánésaFülöp-szigetekközöttelhelyezkedő sziget,melynekméretenemtúlnagy,mintegy36ezer(kisszigetekkelegyütt)négyzetkilométer(hossza395kilométer,szélessége144kilométer),amiMagyarországterületének valamivel több, mint egyharmada. E parányi sziget azonban rendkívül „zsúfolt”, hiszen lakosságameghaladjaa23milliófőt,ezaztjelenti,hogyanépsűrűség2013-ban640fő felettmozgottnégyzetkilométerenként.1 Amagasnépsűrűségtöbbtényezővelhozható összefüggésbe;egyrésztamagasszületésiaránnyal(11,65/1000fő),másrésztahalálozási

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 69

VILÁG-NÉZET arányszámalacsonymértékével(5,65/1000fő).Ennekköszönhetőenatermészetesnépszaporulatismagas(5,94/1000fő).Tajvankorösszetételealapvetőenfiatalnaktekinthető, hiszen a 15 –64 éves korosztályba tarozók aránya 74 százalék felett található, amivel szembenazidősek(65évnélidősebb)arányaéppenhogymeghaladjaazösszlakosság egytizedét (10,9 százalék). A születéskor várható élettartam átlagosan 79 év (ebből a nőké83,aférfiaké76év).2 Tajvanlakosai95százalékbanhankínaiak.Mindössze400ezerőslakosélaszigeten (azösszlakosságkb.2százaléka),akikkülönbözőtörzsekheztartoznak.Ahivatalosnyelv a pekingi dialektuson alapuló mandarin.3 Bár látszólag egységes etnikumú országnak tekinthetőTajvan,avalóságazonbanmégsemez.A1980-asévekbenkezdődődemokratizálódásifolyamatafelszínrehoztaazetnikaiproblémákatis.Alapvetőetnikaikonfliktus az1940-esévekbenKínábólmenekültekésazokleszármazottaiésaTajvankorábbitelepeseinekleszármazottaiközötthúzódnak,akikalegkevésbésemkívánnakazonosulnia szárazföldiKínával.Azeltérőszármazásihely,valamintabetelepülésidejealapjánatajvanitársadalomkülönbözőnyelvi-etnikairétegekbőláll,melyekkomolypolitikaitényezőtis jelentenek. Tajvanazázsiaiéscsendes-óceánitérségfejlődésénekegyikmeghatározótényezője. Gazdaságisikereinekalapjátagazdaságpolitikastratégiaijellegeképezi.Ennekastratégiánakasajátosságaazideológiamentességésazországfejlettségiszintjének,adottságainakreálisfelmérése,továbbáavilággazdaságikörnyezethezvalóalkalmazkodás.Atajvani gazdaságpolitikaelsődlegesprioritásátakiszámíthatóság,agazdaságiéstársadalmistabilitásésazegyensúlymegőrzéseadja.Azállamszerepeagazdaságifolyamatokirányításábanjelentős,deabeavatkozásmindigkiszámíthatóanazadottfejlődésiszakaszrajellemző, egyértelműen meghatározott, illetve a meghirdetett állami szándékokon alapul (Mészáros2007:9). Atajvanigazdaságviszonylagtartósnövekedésipályánmozog.Azelmúltévtizedekben(1952és1997között)aGDPéventeátlagosan8,5százalékkalbővült.AGDPéviátlagos növekedési üteme 1991 –1997 között 6,5 százalékot ért el, magasan felülmúlva a világgazdaságnövekedésénekütemét(denemérteelaKínaiNépköztársaság10százalékotmeghaladóütemét).AGDP–folyóárakonszámítva–2000-reaz1991-es164-ről 314 milliárd USD-ra nőtt. Tajvan az ezredfordulóra a GDP nagyságát tekintve a világ 15. legnagyobb gazdasága lett. Az egy főre jutó GDP 8982 USD-ról (1991) 1997-re 13 233, majd2000-re14 238USD-raemelkedett(Majoros2002:73). Agazdaság1998és2012közöttévi4és5százalékosGDPnövekedéstprodukált,ám agazdaságiválság(2007–2008)beköszönteutánanövekedésiütemkissé„hektikussá” vált 4,agazdaságteljesítményeazonbanígyisrendkívülimponálóképetmutat.Atajvani gazdaság2012-benaGDP-jealapjánavilág20.helyétfoglaltael.AzegyfőrejutóGDP meghaladjaa16 000USD-t,vásárlóerő-paritásonpedigmegközelítia30 000USD-t.Az ország valutatartaléka 280 milliárd USD, amivel világviszonylatban a 4. helyen áll Kína, JapánésOroszországután.Azinflációminimális,1-2százalékkörülalakul,akárcsakafizetésimérlegGDP-benszámolthiányais(3százalék).Akülföldiműködőtőke-befektetések folyamatosannőnekés3–5milliárdUSDközöttstabilizálódtak.5

70

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET Tajvanahigh-techipartöbbterületénalegnagyobbexportőrökközétartozik(notebook, LCD monitorok, számítógép alaplap, ADSL és kábel modem, LAN kártyák stb.). Kivitelénekközel40százalékairányulKínába,illetveHongKongba.AzUSArészesedése 14, az Európai Unió piacai szintén 14 és Japáné 7 százalék. Tajvan és az Európai Unió kereskedelmiforgalmameghaladjaa40milliárdEUR-t,jelentős,13milliárdotmeghaladó tajvaniaktívummal.AvilágkereskedelminagyhatalommáelőlépőTajvana14.legnagyobb termelőésa15.legnagyobbkülkereskedőiforgalmatbonyolítjaleazországoksorában (Majoros2002:72),külkereskedelmiegyenlegemegközelítiaz500milliárdUSD-t,amitha összevetünkazimporttal,akkoris30milliárdUSDaktívumotmutat.6 Amunkanélküliség4százalékalattvan,afoglalkoztatottak36százalékaaziparban,59 pedigaszolgáltatásiszférábandolgozik.Amezőgazdaságrészesedésemindössze5százalék. Különösen szembetűnő a szolgáltatási szektorban munkát találók gyors ütemű növekedése,amijelziazágazatmeghatározóváválását(72százalékaGDPelőállításában).7 Ahihetetlenfejlődéstaz1950-tőlinduló,többlépcsőbenvégrehajtottgazdaságireformokkészítettékelő,melyekcéljaamezőgazdaságmodernizálásaésazoktatásátszervezése volt. Csupán az oktatás átalakításának eredményeként a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkarányameredekenemelkednikezdett.Míg1974-bena15évnélidősebbkorosztálybanadiplomásokaránya6,5százalékvolt,addig2012-reezazarány39,5százalékranőtt.8 Areformokrévénfőlegafalusifiatalokésnőktömegeiindultakelanagyvárosokfeléajobbmegélhetésreményében.AzerőfeszítésekeredményekéntTajvana70-es évektőlazolcsómunkaerőnésamanufaktúrákon(játék,textil)túl,fokozatosananehézipar és infrastruktúra-fejlesztés irányába fordult. Így az egyre képzettebb munkaerő, az urbanizáció,valamintatajvaniemberekszorgalma,munkabíróképessége,továbbáapolitikai rendszer (egypártrendszer) 9 lazulása mindinkább egy „Hong-Kong-i, szingapúri modell” kontúrjait kezdték mutatni Tajvanon. Ugyanakkor az ország kis mérete és belső piacamiattelsősorbanexportorientáltgazdaság,ígyavilágkereskedelmiversenyképesség megőrzéseérdekébenTajvannakmégerőteljesebbenkellettvégrehajtaniaanehéziparfejlesztésemellett(mivelaGDPnövekedés70százalékátanehéziparicikkekexportálásával érte el10) jelentős technológiaigényes, tőkeintenzív termékek termelésére való átállást. Ennekelőmozdításaérdekébenaz1980-asévekbenindultelazipariparkoklétesítése(pl. Hszincsutudományosiparipark)abbólacélból,hogyjelentősberuházásokésberuházók induljanakelamagánszektorrészéről.Atudásigényesiparágak„felfutása”nagybanhozzájárultazipar- éstársadalomszerkezetátalakításához.Mivelatudásigényesiparágakban elérhető jövedelmek11 jelentős mértékben meghaladták a mezőgazdaságban elérhető jövedelmeket,ígyegyretöbbenszántákrámagukatakülönféleképzésekreabbólacélból,hogyatechnológiaigényesiparbantaláljanakmunkalehetőséget(Térmeg2003:28). AfejlődésbenjelentősszerepetjátszikTajvanKínáhozvalóviszonyánakkérdése.Akét országközöttikapcsolatokjellegétanagyfokúpolitikaifeszültségésagazdaságikooperációkettőségehatározzameg.Tajvanpolitikaistátuszánakmeghatározásaigenkényes kérdés (Láz 2013). A Kínai Népköztársaság szerint nem tekinthető legitimnek a Tajvani Köztársaságkormánya.12 Apolitikaifeszültségekellenéreagazdaságiérdekekelsöpörték atajvanihatóságokbiztonságpolitikaimegfontolásait.Akínaiszárazföldrőlérkezőnyers-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 71

VILÁG-NÉZET anyagok,félkésztermékek,fogyasztásicikkek,tőke- ésmigrációsmozgásátsemsikerült ellenőrzésalávonni,deaTajvanrólakínaiszárazföldreirányulóáru-,tőke- ésnépességmozgáskorlátozásaissikertelennekbizonyult.Akétországközöttikapcsolatokviszonylagosjavulásaanyolcvanasévekmásodikfelétőlérzékelhető,mivelaKínaiKöztársaság (Tajvan)engedélyezte,hogyatajvaniakmeglátogathassákaszárazföldiKínábanélőrokonaikat.Atajvaniüzletiszektor(1996-ig)pedig6milliárdUSD-tmeghaladótőkétinvesztált Kínába (Mádi 1999). A nyitás óta Tajvan Kína „árnyékában” él, ami részben előny, hiszen jövedelmezőbb gazdasági lehetőségeket jelenthet Kína „barátsága”, másrészt kis belsőpiacaésexportorientáltgazdaságanagyfokúfüggőségetisjelent.Ennekkövetkezményeként a mai napig érezhető a két ország közötti feszültség, Tajvant jelenleg 23 országismerielfüggetlenállamként(1971-benmég68,de1973-ramárcsak31).Agazdasági„közelség,illetvetávolság”kérdésepediggyakranbelpolitikaikonfliktusokateredményez.Ennektalánlegutóbbimegjelenése(2014.március)az„OccupyCongress”mozgalom,melyetfiatalegyetemistákindítottakabbólacélból,hogymegakadályozzákaTajvanésKínaközöttkötendőkereskedelmiegyezményt,melyrőlJangShow-lingközgazdászprofesszorannyitközölt,hogyamegállapodáskedveznifogakínainagyvállalatoknak,deártanifogatajvanimunkásoknakésakisebbvállalkozásoknak.13 Összességébenellehetmondani,hogyTajvangazdaságikörnyezeténekszilárdalapjai és gazdaságának növekedési üteme alapján az ország fejlettségi szintje eléri a fejlett országokszintjénekalsóhatárát.

civil társadalom – civil mozgalmak A társadalmi és gazdasági hatásoknak, így a konszolidációnak és demokratizálódásnaknagyszerepevoltatajvaniciviltársadalomésazabbóllétrejövőcivilszervezetekfejlődéséreéskialakulására.Ígykülönösenakonfucianizmusértékeibírtakjelentőshatással apolgáriszerepvállalásraésaszervezetekkülönbözőtípusaira,melybenvisszatükröződik azországcsaládalapútársadalmikapcsolatánakkiterjedtségeis(Twu2010:23).Aváltozások lényegében a nyolcvanas években kezdődtek, hiszen 1987-ig a tajvaniak számára tilosvoltaszervezkedés,agyülekezés,éscsakolyanügyekbenvonulhattakutcára,amelyeketaKínaiKöztársaságkormányaistámogatott.Tajvanpolitikailiberalizációjaegyértelműenélénkítőhatássaljártanonprofitszektornövekedéséreésexpanziójára.Aközoktatás elterjedése, különösen pedig a felsőoktatás expanziója nagyban elősegítette a társadalmi öntudat erősödését, ami egy megfelelőbb politikai rendszer és társadalom kialakulásafelészorítottaapolitikaivezetést(Hsiao2005:182).Emellettolyankülsőtényezők is kényszerítő erővel bírtak, mint a környékbeli országok (Dél-Korea vagy a Fülöpszigetek) demokratizálódása, a gazdasági liberalizáció és globalizáció, valamint egyéb transznacionális nem kormányzati szervezetek, melyek együttesen egy demokratikus átmenetelindításábantettékérdekeltéatajvanikormányt(Chu–Hu–Moon1997). AzátmenetHsin-huangMichaelHsiaoprofesszorszerint(Hsiao2012:44–48)három hullámban zajlott le. Az első hullám közvetlenül a szükségállapot megszüntetése előtt

72

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET kezdődött(1980–1986),ebbenazidőszakbanhétjelentősebbmozgalomváltismertté:a fogyasztók,akörnyezetszennyezésellenküzdők,atermészetvédők,anők,abennszülöttek,adiákok,valamintazÚjTestamentumEgyház.EnnekhatásáraaKuomintang(KMT) lépéseket tett a liberalizáció és a demokrácia felé. Megszüntette a szükségállapotot, engedélyezteújpártok1 4 éssajtókiadványokalapítását. Amásodikhullámban(1987–1988)újabbhétmozgalomkezdtemegtevékenységét:a munkások, a farmerek, a tanárok, a mozgássérültek és hátrányos helyzetűek jóléti, a veteránok,apolitikaifoglyokemberjogi,valamintazanyaországbólszármazókhazalátogatásimozgalma. VégülaharmadikhullámnakHsiaoaz1988és1993közöttiidőszakotnevezi,amikor a kormány újabb lépéseket tett a politikai rendszer átalakításának érdekében. Ennek egyik fontos kiváltó oka a kormány nagyfokú infrastrukturális fejlesztést elősegítő projektje (Mei-nung gátprojekt, Pan-nan complex projekt és a Kon-liao nukleáris telep), mellyelkapcsolatbanmegszaporodtakademonstrációkéstiltakozások(Twu2010:37).Öt újmozgalomvetteekkorkezdetét:atajvanihazatelepülési,ahakka,anukleárishatalom elleni,azotthontalanok„meztelencsiga”mozgalmaésajogireformmozgalom. Mintlátható,az1980-asévektőlamozgalmakégiszealattalegkülönbözőbbtársadalmiélethelyzetbenélőemberekmozdultakmeg,afarmerektől,amunkásoktólkezdvea nőkönátegészenadiákokig,tanárokig.Követeléseikakülönfélekormánydöntésekáltal keletkezett„igazságtalanságok”felszámolásárairányult.Atársadalmimozgalmakakritikus írásoktól kezdve a szemináriumokig, a fórumok szervezésén keresztül egészen az utcaidemonstrációkigmindenféleformábanjelentkeztek.Mindezenváltozásokegyüttesenegytöbbrétegűnonprofitszektorkialakulásáteredményezték,hiszenaszámostársadalmimozgalom,thinktankésközösségiszerveződésaz1980-tólvégbemenőváltozások hatására addigi működési formáját szervezte át. Az eredmények magukért beszélnek,hiszenaz1990-esévekmásodikfelétőlatüntetésekenmárnemvoltfeszültahangulat, és a kormány is megengedőbbé vált az utcai megmozdulásokkal kapcsolatban, annakellenére,hogyazilyendemonstrációkszámanőtt(Térmeg2003:17).

nonprofit szektor tajvanon A tajvani NGO szektor kialakulására mind a gazdasági fellendülés és konszolidáció, mind pedig a demokratizálódási folyamat pozitív hatással bírt. Éppen ezért az ország nonprofitvilágánakérdekességétmagaajogiszabályozásadja.Az1987-benelfogadott civil törvény lényegében a társadalmi mozgalmak által indított demokratizálódási folyamatbetetőzésétjelentetteátadvaahelyetaformalizáltszervezeteknek,továbbáelindítottaaszervezetekintézményesedésénekfolyamatátis. Ugyanakkor a szabályozás nem tűnik konzisztensnek,15 hiszen inkább tekinthető „állambiztonság szempontú szövegnek, mint civil központúnak” (Baron 2002:7). RueyDerTwuszerintatörvényanonprofitszervezetekötcsoportjátkülönböztetimeg(Twu 2010:27).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 73

VILÁG-NÉZET Minden nonprofit szervezet köteles regisztráltatnia magát a megfelelő kormányzati szervnél(lásd1.táblázat),amitegytöbblépcsősadminisztratívprocedúrakövet.Azalapvetőosztályozásiszempontaszervezetekközött,hogytagságalapúszervezetek-evagy alapítványok(Hsiao2003:184).Atagságközpontúszervezeteklétrehozásáhozminimum 30főalapítóilétszámszükséges.Alétszámelérésétkövetőenegybelső,azállamihivatalrendszeráltalvégzettfelülvizsgálatonkellátesnieaszervezetnek(Hsiao2005:46).Az országosszervezeteknekaBelügyminisztériumnál,ahelyiszervezeteknekpedigatársadalmiügyekhelyi,megyeihivatalainálkelljelentkezniük.Azalapítványoklétrehozásifolyamata hasonló, azzal az eltéréssel, hogy egy alapítvány létrehozásához 30 millió NTD szükséges(kb.870 000USD).Általánosságbannehezítikazalapítványokésegyesületek életétazadótörvényekis,hiszenabevételutánadózniukkell.Ezalólazonbanvankivétel, hiszenazoktatási,kulturáliséskaritatívfeladatokatellátószervezeteketatörvénymentesítiabevételutániadózásalól(Hsiao2003:184;Hsiao2005:46). 1.táblázat.Atajvaninonprofitszervezetekfőtípusai Típus

Jogi forma

Szabályozó ügynökség

Alapítvány

Alapítványokatfelügyelő irányadóelvek

Központi,megyei

Egyesület

Civilszervezeti törvény

Belügyminisztérium, városiésmegyeikormányzat

34173

Szakszervezet ésszakmaiszervezet

Civilszervezeti törvény

Belügyminisztérium, városiésmegyeikormányzat

9942

Templomésegyház

Templomokatfelügyelő irányadóelvek

Városiésmegyei kormányzat

14993

Szövetkezetitörvény

Belügyminisztérium

Szövetkezet Összesen

Száma 400016

5117 68225

Forrás: Twu(2010:28).

Afentitipizációmelletttalálhatunkmásfajtamegközelítéstis.TodayashiTeranoatörvénybőlacivilszervezetekháromkategóriájátlátjaelkülönülni:1.apolitikaipártokat;2.a szakszervezeteket,akereskedelmiésipariszervezeteket,végül3.atársadalmiszervezeteket.17 Bármelyikmegközelítéstishasználjuk,jólláthatóatajvanicivilszektoralapvetőjellegzetessége,amiamozgalmikultúrábólésaformalizáltszervezeteklétrehozásábólkövetkezik,azazegyrészükamozgalmakvagyképviseletiNGO-k,amásikrészükpedigaszolgáltatást nyújtó NGO-k csoportjába tartozik. A többség mára a szolgáltatást nyújtó NGO-k kategóriájábasorolható,annakellenére,hogyaképviseletiNGO-kviszonylagújelemeia tajvaninonprofitvilágnak,ésjelentősszerepükvanazországdemokratizálódásában. Haatörvénymegszületésétőlelteltidőszakadataitnézzük,akkorjóllátszikatársadalmiszervezetekextenzívnövekedésiüteme,hiszenszámuk1991és2012közöttmeghatszorozódott. Atagságközpontúszervezetek60százalékátaz1980-asés90-esévekfordulójánalapították.Azalapítványivilágrólezzelszembenjóvalkevesebbettudunk.Anégyezernyire becsült alapítvány 70 százalékát magánszemélyek alapították, emellett 25 százalékra

74

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET tehetőakülönféletestületekésállamiszervezetekáltallétrehozottalapítványokaránya. Létrehozásukdöntőrészbena80-asévekvégéntörtént. Mindebbőlaziskövetkezik,hogyatajvanicivilszektortegyértelműenazújonnanlétrehozottnonprofitszervezetekuralják. 1.ábra.Atajvanicivilszervezetekszámánakváltozása1987és2013között 35!000 30!000 25!000 20!000 15!000 10!000 5!000

Foglalkozási szervezetek

2012 2013

2009 2010 2011

2006 2007 2008

2002 2003 2004 2005

1999 2000 2001

1997

1998

1995 1996

1992 1993 1994

1990 1991

1989

1987 1988

0 Társadalmi szervezetek

Forrás: Dept.ofSocialAffairs,MOI&CouncilofAgriculture,CouncilofLabourAffairs,ExecutiveYuan.2014/3.

Ugyanakkoragyorsnövekedésnemfeltétlenülaztjelenti,hogyegyretöbberősszervezetjönlétre,hanemazzalellentéteshatásokismegjelenhetnek,mintazúgynevezett „egyszemélyes” vagy „miniszervezetek” gyakori előfordulása is. Brian Kennedy18 a jelenség okaként azt jelöli meg, hogy ezek a „mini NGO-k” elsősorban azért jönnek létre, mert az egyes szervezetekben gyakran jelentős belharcok alakulnak ki arról, hogy ki legyenaszervezetelsőszámúvezetője,ésakialulmarad,azazőttámogatókkalegyütt egymásikNGO-thozlétre.AjelenséglétezésétMichaelHsiaovizsgálataiisalátámasztják. Az ezredforduló elején készített kutatás adatai szerint a megkérdezett civil szervezetek vezetőinek csupán egyharmada volt választott tisztviselő, további 21 százalékuk a közhivatalokból érkezett. Megfigyelhető volt az is, hogy a „feltörekvő” politikusok gyakran ugródeszkának használják a civil szervezeteket, és lényegében csak azzal foglalkoznak, hogynöveljéktársadalmipresztízsüket,politikaibefolyásukat.Ugyanakkoraszervezetet nemtudjákteljesmértékbenirányításukalávonni.Talánennek(is)következményeasok egyszemélyesvagyminiszervezetléte(Hsiao2005:49).Ezekaszervezetekösszességében gyengébbétehetikatöbbiszervezetetis,részbenvalódicél,részbenazegyénirivalizálás,19 végülpedigagyengeerőforrásokésképzetlenebbalkalmazottakmiatt.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 75

VILÁG-NÉZET Atajvaniszakirodalomacivilszervezetekkelszembenakövetkezőcélokatfogalmazza meg: 1. a köztudatba emeljen és rávilágítson társadalmi problémákra, 2. kezdeményezzenéstámogassonfontosreformokat,3.fenntartsonésvédjentársadalmiértékeket,4.szolgáltatástbiztosítsonazarrarászorulóegyéneknekéscsoportoknak,5.növeljék társadalmi szerepvállalásukat azáltal, hogy társadalmi hálózatokat, társadalmi tőkét hoznaklétre(Hsiao2003:185). Ezalapjánérdekesképetmutataszektortevékenységszerintiösszetétele.Mintarra korábban utaltam, a szektort leginkább a szolgáltatást nyújtó szervezetek dominálják, ezenbelülaleginkábbmeghatározóterületaszociálisszolgáltatásoknyújtása. 2.ábra.RegisztráltcivilszervezetekarányaTajvanonaszervezetcéljaalapján,2010

12,08

17,32

3,97 3,24

7,18

4,93

12,01

Mûvészet és oktatás Egészségügy Vallás Szabadidô és sport Szociális szolgáltatás Nemzetközi kapcsolatok Gazdasági kapcsolatok Egyéb

31,61

n=34.173 Forrás: MinistryofInterior,asApril2010.

Eztkövetikaművészetésoktatás,aszabadidőéssport,valamintazegyébtevékenységetfolytatószervezetek.Haaszervezetek„fejlődésitrendjét”nézzük,akkorjóllátható, hogyaz1987-es„nyitástól”elteltidőszaklegdinamikusabbterületeaszociálisszolgáltatásvolt,hiszen1988és1999közöttazitttevékenykedőszervezetekszámamegháromszorozódott,mígatöbbiterületnövekedésiütemejóvalelmaradtettől(alegkevésbéa nemzetközi, a gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó és az atlétikai szervezetek száma nőtt) (Terano 2002:272). Így ide sorolható az összes társadalmi szervezet egyharmada. Arányuk2000utánistovábbemelkedettésa2013-asadatokszerintateljesszektor35 százalékátadják.20 Ezek alapján összehasonlítva a nemzetközi nonprofit szervezetek eltérő típusaival, Tajvanleginkábbaszociálisszolgáltatásdominanciávalrendelkezőországokcsoportjába tartozik.

76

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET 2.táblázat.Nonprofitszerkezetekmintáiországonként minta (típus)

Ország

Oktatásdominált

Argentína,Belgium,Brazília,Írország,Izrael,Mexikó,Peru,EgyesültÁllamok

Egészségdominált

Japán,Hollandia,EgyesültÁllamok

Szociálisszolgáltatásdominált

Ausztria,Franciaország,Németország,Spanyolország,Tajvan

Kultúra-/szabadidődominált

Csehország,Magyarország,Románia,Szlovákia

Kiegyensúlyozott

Ausztrália,Kolumbia,Finnország

Forrás: Salamon–Anheier(1999);Twu(2010:29).

A szervezetek számán és célján kívül nagyon kevés adatot lehet találni arról, ami a szervezeteknemzetgazdaságisúlyáról,pénzügyihelyzetérőlésafoglalkoztatásiszerepérőlszólna.Mivelnincsáltalánosadatgyűjtésaszervezetekgazdálkodásárólésmunkaerőpiaciszerepéről,ezérterrevonatkozóinformációkatésadatokatcsakkülönfélefelmérésekből,kutatásokbólszerezhetünk.21 A szervezetek munkaerő-piaci képe lényegében összefüggést mutat a fenn már említett elaprózott szerkezeti modellel. A Himalája Alapítvány 2005-ben 300 alapítvány körébenvégzettfelmérésealapjánlátható,hogyaszervezetek11százalékánakvanegy vagy kettő, 32 százalékának három vagy öt és 27-nek hat vagy kilenc főállású alkalmazottja,azazaszervezetek70százaléka10-nélkevesebbfoglalkoztatottalműködik(Chang etal.2013:6).HasonlóeredményrejutottakYu-YuanKuanésmunkatársaiis,adataikszerint a társadalmi szervezetek körében 81 százalékot tesz ki azon szervezetek aránya, melyeknek3-nálkevesebbfőállású(ebből34százalékuknakegyetlenegysincs)alkalmazottjukvan.Arészmunkaidősökarányáttekintvepedig78százalékuknakkevesebbmint 5ilyenmunkabeosztásbanlévődolgozójavan,deezesetbenisaszervezetek29százalékánálegyetlenilyenfoglalkoztatottsincs(Kuanetal.2008:5).Aszervezetekmunkaerőpiacihelyzete2005ótasemnagyonváltozott,hiszena2013-banközölt20szervezetre kiterjedőinterjúsvizsgálattanúságaszerintamegkérdezettszervezetekdöntőtöbbségének 3–5 közötti alkalmazottja van. Ennek talán az is oka lehet, hogy a szervezetekben dolgozóalkalmazottakátlagosfizetésenemtúlmagas(40 000NTD,ami1200USD-nek felelmeg),deennélnagyobbproblémaaz,hogyjövedelmükmég3évutánsemnagyon változik,azazmárabelépésnélelérikaszektoronbelüljellemző„bérplafont”(Changet al.2013:11). A szervezetek bevétel szerinti megoszlása vonatkozásában is bizonytalan állításokat tehetünk,ésazebbőlnyerhetőképiskissé„zavaros”.MígMichaelHsiaoadataiszerinta vizsgáltszervezetekközelegyharmadakevesebb,mint1millióNTD(30 000USD),13százaléka1–2millióNTDközöttiés10százalékukévi2–3millióNTDbevétellelrendelkezik, azazavizsgáltszervezetekközelfelénekbevételenemhaladjamegazévi3millióNTD-t (kb. 90 000 USD). Emellett jelentős különbség mutatható ki az egyesületek és alapítványok bevételének nagysága között is. Míg az alapítványok 20 százaléka rendelkezik 50 millióNTD-nél(kb.1,6millióUSD)nagyobbbevétellel,addigazegyesületektöbbmint felénekabevételenemhaladjamega2millióNTD-t(kb.60 000USD).EzmindenképpenannakaTajvanoneléggéelterjedtközkeletűvéleménynekazigazolásátjelenti,hogy

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 77

VILÁG-NÉZET az „egyesületekszegények,azalapítványokpediggazdagok” (Hsiao2005:49).Yu-Yuan Kuanésmunkatársaiáltalkészítettfelmérésegymásfajtabevételiszerkezetetmutatbe, bárbizonyoskövetkeztetéseimegerősítikHsiaoadatait. 3táblázat.Civilszervezetekösszesbevételeéskiadásaa2007-espénzügyiévben Összes bevétel

(NT Dollár) 0–500 000 500 001 –1 000 000 1 000 001 –10 000 000 10 000 001 –100 000 000 100 000 001 – Összesen

Összes költség

szám

százalék

kumulált

szám

százalék

kumulált

202

42,5

42,5

208

44,9

44,9

64

13,5

56,0

55

11,9

56,8

145

30,5

86,5

143

30,9

87,7

55

11,6

98,1

47

10,2

97,7

9

1,9

100,0

10

2,2

100,0

474

100,0

462

100,0

Forrás: Kuanetal.(2009:10).

Atáblázatadataijólmutatják,hogyavizsgálatbavontszervezetektöbbmintfelének abevételekevesebb,mint1millióNTD,azazközel20százalékkalmagasabbadatotmértek,mintMichaelHsiao.UgyanakkorabevételekközöttijelentőseltérésKuanésmunkatársainakadataibanismegjelenik,hiszena10 000NTDésa3,4millióNTDbevétellelrendelkező szervezetek közötti 350-ezerszeres különbség „óriási” egyenlőtlenségre utal. Azaz Kuan adatai is alátámasztani látszanak Hsiao eredményeit, nevezetesen a tajvani nonprofitszervezetektöbbségénekpénzügyimérlege1millióNTD(kb.30 000USD)alatt van(Kuanetal.2009:9). 4.táblázat.Aszervezetekbevételeforrásokszerint Típus %

Kormányzat vagy állami szervek

Adományok és ajándékok

Különleges események

Tagdíj

magánáruk és szolgáltatások értékesítése

Egyéb források

0%

216(43,1)

153(30,6)

380(76,9)

181(36,3)

391(78,8)

278(55,8)

1–25%

115(23,0)

177(35,4)

91(18,4)

142(28,5)

58(11,7)

184(36,9)

26–50%

74(14,8)

61(12,2)

16(3,2)

48(9,6)

15(3,0)

5(1,0)

51–75%

46(9,2)

39(7,8)

4(0,8)

33(6,6)

14(2,8)

8(1,6)

76–99%

43(8,6)

46(9,2)

3(0,6)

59(11,8)

13(2,6)

6(1,2)

7(1,4)

24(4,9)

0(0,0)

36(7,2)

5(1,0)

17(3,4)

501(100,0)

500(100,0)

494(100,0)

499(100,0)

496(100,0)

198(100,0)

100% Összesen


A szervezetek bevételét vizsgálva jól látható az, hogy a szervezetek többsége leginkábbadományokbólésajándékokból,tagdíjakbólésakormánytólvagyannakhivatalaitólkapotttámogatásokbólszerzibevételeit.Akormányzatiforrásbólkapotttámogatáso-

78

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET kat részletesebben vizsgálva az is látható, hogy 20 százalék azon szervezetek aránya, amelyekbevételeibenezjelentibevételeiktöbbmintfelét.Ezértkilehetjelenteni,hogya tajvanicivilszektorműködésejelentősenfüggakormányzatitámogatásoktól(Kuanetal. 2009:10). Azelemzésarraisrávilágít,hogyakormányzattólkapotttámogatásokkalszemben22 jelentősebbszerepetjátszanakamagánszemélyektőlkapottadományok,23 ésamagánszemélyektőlkapotttagdíjak.24 Amagán- ésüzletivalamintakormányzatitámogatások után következik „csak” a tevékenységből vagy szolgáltatás értékesítéséből származó bevétel. Avizsgálatvégülarraakövetkeztetésrejutott,hogyösszességébenatajvanicivilszervezetekkörébenbevételükkapcsánkétszerannyiannyilatkoztákazt,hogytapasztalatuk szerintcsökkentabevételük,25 mintazok,akikneknövekedett.Haeztkiegészítjükaköltségekkelkapcsolatosvéleményekkel,akkor2005–2007közöttiidőszakbanaszervezetek egyharmadánakenyheköltségnövekedésevoltmegfigyelhetőaszektoregészébenáltalánosbevételcsökkenésmellett(Kuanetal.2009:14). 5.táblázat.Aszervezetekpénzügyimutatóinakváltozása2005–2007közöttiidőszakban Pénzügyi indikátor

Összességében csökkent

Összességében nőtt

Összesen

Összesbevétel

229(42,5%)

141(26,2%)

539(100%)

Összesköltség

144(27,6%)

187(36%)

521(100%)

Összestőke

78(16,9%)

102(22%)

464(100%)

Összeskötelezettség

46(11,5%)

66(16,1%)

410(100%)

Összesnettóérték

97(22,2%)

86(19,%)

437(100%)


Haeztahelyzetetösszefüggésbehozzukatanulmányelejénleírtgazdaságihelyzettel,akkoregyértelműenérezhetőagazdaságiválságelőszele(hiszenatajvaniGDPpont ebben az időszakban kezd jelentősen csökkenni, 2008-ban csupán 0,7 százalékkal bővült).

összegzés TajvanésMagyarországcivilszervezeteinektörténeteésfejlődéseközöttsokpárhuzamottalálhatunk.Agazdaságifellendülésésannakfenntarthatóságaapolitikairendszer liberalizálódásáteredményezte,amimindenképpenkedvezettacivil /társadalmiszervezetekelterjedésének.Aközoktatás,dekülönösenafelsőoktatásexpanziójapedigelősegítetteatársadalmiöntudaterősödését,amiegyszersmindhozzájárultahhoz,hogyegy,a változásokhoz jobban alkalmazkodó politikai rendszer és társadalom alakuljon ki. Az elteltidőszakerőfeszítéseijólmutatjákeztafolyamatot.Ugyanakkorakialakult„modell” mégmesszenemigazodikteljesenazország– különösen– gazdaságitérenelértsike-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 79

VILÁG-NÉZET reihez,amimindenképpenaztjelzi,hogyafolyamatugyanelindult,deahhoz,hogyafejlett civil társadalmakkal összemérhető modell alakulhasson ki Tajvanon, ahhoz több generációéstöbbpolitikaidöntésszükségeltetik.

irodalom Baron,BarnettF.(2002):ThelegalFrameworkofCivilSocietyinEastandSoutheastAsia.TheInternationalJournalof Non-profitLaw, 4.,(4.) http: //www.icnl.org /research /journal /vol4iss4 /art_1.htm Chang, Wei-Wen–Huang, Chun-Mam–Kuo, Yung-Cheng (2013): ‘Design of Employee Training in Taiwanese Nonprofits.’NonprofitandVoluntarySectorQuarterly, XX(X),1–22. Chu, Yuan-han–Hu, H.–Moon, Chung-in (1997): South Korea and Taiwan: The international Context. In: Diamond, Larry–Plattner,M.F. –Chu,Yuan-han –Tien,Hung-mao(eds.):ConsolidatingtheThirdWaveDemocracies:Regional Challenges.Baltimore:TheJohnsHopkinsUniversityPress. Hsiao,Hsin-huangMichael(2003):NGOsandDemocratizationinTaiwan:Theirinteractiverolesinbuildingaviable CivilSociety.In:Schak,DavidC.–Hidson,Wayne(eds.):CivilSocietyinAsia.England:Ashgate,180–191. Hsiao,Hsin-huangMichael(2005):’NGOs,thestate,anddemocracyunderglobalization.ThecaseofTaiwan.’In:Weller, Robert (ed.): Civil life, Globalization and Political Change in Asia: Organizing between family and state. London– NewYork:Routledge,42–57. Hsiao,Hsin-huangMichael(2012):SocialFoundationofPoliticalVitality.In:Tsang,Steve(ed.): TheVitalityofTaiwan. UK:PalgraveMacmillan,37–56. Kennedy,Brian(2000):Taiwan'sNGOsneedorganizedleadership. http: //www.taipeitimes.com /News /editorials /archives /2000/09/26 /0000054946 /1 Kuan, Yu-Yuan–Cheng, Ching-Hsia–Leu, Chiao-Hsien (2005): The employment of third Sector in Taiwan based on 2005SurveyData.1–38.

Kuan,Yu-Yuan–Wang,S.T.–Chiou,Y.C.–Lu,W.P. –Duh,C.R.–Kang,F.C.–Chen,Y.H.(2009):‘Studyonthenonprofit sectorinTaiwan:financeandmanagementchallenge.’ SessionD-1Panel,Paper3.The6thISTRAsiaandPacific RegionalConference.‘Changes,Challenges,andNewOpportunitiesfortheThirdSector.’November1–3,2009, Taipei,Taiwan.1 –16. LázAdrián(2013):Tajvanstátuszaavilágban. http: //www.polspect.eu /kulfold_tavol-_kelet_es_oceania /tajvan_statusza_a_vilagban.html Mádi István (1999): Kína árnyékában –Tajvan a 90-es években. Cégvezetés, (6.), http: //cegvezetes.hu /1999/06 /kinaarnyekaban / MajorosPál(2002):AKínaiKöztársaság(Tajvan)ésazEurópaiUniókapcsolataiazezredfordulón.MagyarTudomány Napja.BudapestiGazdaságiFőiskola,71 –79. MészárosKlára(2007): TaiwanésaszárazföldiKínagazdaságiéspolitikaikapcsolataiaSing-kortólnapjainkig. (OTKA T043152)http: //real.mtak.hu /949/1 /43152_ZJ1.pdf Salamon, Lester M.–Anheier, Helmut K. (1999): Global Civil Society: Dimension of the Nonprofit Sector. Baltimore, MD:TheJohnsHopkinsUniversityPress. Taiwan Statistical Data Book 2013. Counsil for Economic Planning and Development – Executing Yuan, R. O. C. Taiwan. Terano, Todayashi (2002): Taiwan: From subjects of oppression to the Instruments of Taiwanization. In: Shigetomi, Shinichi(ed.):TheState&NGOs:PerspectivefromAsia.Singapore:InstituteofSoutheastAsianStudies,263 –288. TérmegVera(2003): TajvanEurópaegyikkelet-ázsiaipartnere.Budapest:BudapestiGazdaságiFőiskola,Nemzetközi KommunikációSzak,Európaiüzletitanulmányokszakirány.http: //www.doksi.hu /get.php?lid=15103 TheRepublicofChinaYearbook2002. GovernmentInformationOffice.July2002. http: //www.eridanus.cz /Zeme(2/mapa /Asie /Vy(1chodni(1_Asie /Taiwan /Yearbook2002 /INDEX.HTM Twu,Ruey-Der(2010):’TheGrowthandtransformationoftheNonprofitSectorinTaiwan.’ 11.,(1.),(2010 /06),23 –46.

80

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET jegyzetek 1Tajvanezzelazadattalamásodiklegsűrűbbenlakotthelyavilágon. 2 TaiwanStatisticalDataBook2013.CounsilforEconomicPlanningandDevelopment–ExecutingYuan,R.O.C., Taiwan.29–33. 3 Ezenkívülmégkétjelentősebbdialektushasználatos:adél-fucseni(amittajvaninakishívnak),illetveahakka. 4 Ezaztjelenti,hogy2008-ban0,7;2009-ben1,8;2010-ben10,7;2011-ben4,0és2012-ben„csak”1,3százalékos voltaGDPbővülése(TaiwanStatisticalDataBook2013:5). 5 TaiwanStatisticalDataBook2013.264–265. 6 TaiwanStatisticalDataBook2013.9. 7 TaiwanStatisticalDataBook2013.34–39.,valamintHungarianTradeOfficeinTaipei http: //www.hungary.org.tw/magyar/hungary.htm 8 TaiwanStatisticalDataBook2013.29–33. 9 Apolitikairendszerlazulásatalánlegjobbanazállamivállalatokterületénérzékelhetőaleginkább.1952-benaz államivállalatokmégateljesiparitermelés57százalékátadták,addigarányuk1980-ra21-re,1990-repedig18 százalékracsökkent.Akormányakövetkezőévekbenprivatizálniszeretnéőket. 10 MáraaziparitermelésGDP-bőlvalórészesedése31százalékramérséklődöttúgy,hogyközbenaszolgáltatások részesedéseelértea70százalékot. 11 Mára az iparban és szolgáltatási területen elérhető átlagos munkabérek 45 000 NTD (kb. 1000 EUR) körül mozognak. 12 AKínaiNépköztársaság1949ótaigényttartTajvanraésnemismerielaKínaiKöztársaságotlegitimállamként. 13 „OccupyCongress!”PeopleinTaiwanProtestagainsttheAgreementonTradewithChina http: //www.veooz.com /news /NG_5j_5.html 14Azújpártoka80-asévekvégénjötteklétre,ésazezredfordulóraszámukmármeghaladtaa90-et.Legjelentősebb közülük a Demokratikus Haladás Pártja (DPP), amelyet 1986-ban alapítottak. 2000-ben megnyerte az elnökválasztástés2000–2008közöttazuralkodópártvoltTajvanon. http: //www.eridanus.cz /Zeme(2 /mapa /Asie /Vy(1chodni(1_Asie /Taiwan /Yearbook2002 /chpt06-2.htm#2 15 BrianKennedy(2000)szerintakormányajogiszabályozásrévénegynemtúlbarátságoskörnyezetetteremtett acivilszervezetekszámára.Véleményeszerintakülönféletörvényekésszabályoknéholhomályosak,ellentétesek és a szervezetek számára terhesek, amit a szervezetek egyszerűen úgy oldanak meg, hogy nem vesznek róluktudomást. 16 AzalapítványokravonatkozóanYu-YuanKuanfelmérésealapjánbecsültadat. 17 Ezutóbbiakatatörvényúgydefiniálja,mintolyanszervezeteket,melyekaközérdekébenazalábbiterületeken fejtik ki tevékenységüket: kultúra, tudomány, egészségügy, vallás, szociális szolgáltatások, baráti szervezetek, oktatásstb.(Terano2002:270). 18http: //www.taipeitimes.com /News /editorials /archives /2000/09/26/0000054946/1 19 Ezalattértveazt,hogyezesetbenahangsúlynemaszervezetcéljánvan,haneminkábbaszemélyeken. 20 Source:Dept.ofSocialAffairs,MOI&CouncilofAgriculture– CouncilofLaborAffairs,ExecutiveYuan.2014/3/3. 21 ApénzügyiésgazdálkodásihelyzetbemutatásáhozHsin-huangMichaelHsiao2000-esévekelejénvégzett,266 szervezetetmagábanfoglalóvizsgálatáraésKuan,Y.Y.,Wang,S.T.,Chiou,Y.C.,Lu,W.P.,Duh,C.R.,Kang,F.C. andChen,Y.H.kutatókáltal2007-benkészített617szervezetetfelölelővizsgálatára,valamintaHimalájaAlapítványáltalmég2005-ben330alapítványkörébenvégzettfelmérésretámaszkodtam. 22Arányuk 58 százalék. Ugyanakkor kiemelendő az is, hogy a megkérdezett szervezetek egyharmada jut a kormányzattólszerződésesformábanbevételhezszolgáltatásnyújtásokán. 23 Amegkérdezettszervezetek80százalékarendelkezikilyenbevétellel.Emellettaszervezetek36százalékarendelkeziküzletiésvállalatitámogatásokkalis. 24 Többmint60százalékukrendelkezikilyenbevétellel. 25Különösenakormányzattólszármazótámogatások(41százalék)ésazadományokésajándékok(46százalék) területénéreztekjelentőscsökkenéstamegkérdezettszervezetek.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 81


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

közösségi mEgközElítésEk a szEgénység és kirEkEsztEttség EnyhítésérE – Egyuniósprogramnéhánytapasztalata

Farkas Zsombor

bevezetés Ez a tanulmány a TÁMOP 5.1.3-as „Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élőkintegrációjáért” címűprogramtapasztalataitfoglaljaössze.2014áprilisábankészültekelazokamódszertani-szakmaianyagok,amelyekaprogrammindenterületétrészletesenelemzik.1 Ittezekközülegyet,a„közösségielemeket”ésazoktanulságaitemeljük ki,illetverövidenkitérünkaprogramcélzásáraéscélcsoportjánakjellemzőire. ATÁMOP5.1.3-asprogramkeretében2011és2014közöttösszesen 25helyiprojekt valósultmegazországleszakadótérségeiben.2 Átfogócéljukazvolt,hogy enyhítséka mélyszegénységben élők kirekesztettségét, és mérsékeljék a szegénység mélyülését, területi kiterjedését. A helyi megvalósítók számára az uniós pályázati kiírás viszonylag nagymozgásteretengedett,ígylehetőségüknyílttöbbújszerűtevékenységkipróbálására, a mélyszegénységben élő közösségek különböző eszközökkel történő elérésére. A projekteket egy szakmai-támogató konzorcium kísérte, amelynek feladata volt (többekközött),hogyahelybenalkalmazottmódszereket,eszközöketrendszerezze,alokális tapasztalatokat és dilemmákat rendszerrezze, elemezze. Ezek közül az egyik fő irányt a „közösségi megközelítések” képviselik, amelyek több projekt központi elemét adták: hogylehet„közösségieszközökkel”aszegényésromaközösségeketelérni,mikéntlehet kirekesztettségüketoldani.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 83

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Aprojektekelsődlegescélcsoportjába–apályázatikiírásmeghatározásaszerint–a „mélyszegénységbenélők”tartoztak,akiknekjelentősrészeroma.Azzalegyütt,hogya program hangsúlyozottan nem kizárólag a cigányokat célozta meg, tehát nem „roma program”,ahelyiprojektekáltalbevontszegényeknagyrészeromavolt.Tanulmányunk elsőrészeerrőlakérdésrőlisszól.

a támop 5.1.3-as program A„Közösségifelzárkóztatásamélyszegénységbenélőkintegrációjáért” címűprogram „alapvető célja az egymásba fonódó területi és társadalmi hátrányok következményeinek,aszegénységmélyülésének,újratermelődésénekésterületiterjedésénekmérséklése, továbbá a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása azzal az eszközrendszerrel,amelyetaszociálisésközösségimunka,alakosságaktívrészvételénalapuló tervezésegyüttnyújthat.”(Pályázatifelhívás…2009:3)Apályázatikonstrukcióolyanhelyi megvalósítókat(többnyireönkormányzatokat,civilszervezeteket)támogatott,amelyeka szociálismunka,aközösség- éstérségfejlesztésösszekapcsolásával,különbözőtevékenységekkelésszolgáltatásokkalalegszegényebbtársadalmicsoportokhelyzetétpróbálták megjavítaniazországleszakadótérségeiben.Összesen25projektvalósultmeg2011és 2014 között a négy hátrányos helyzetű régió 35 kistérségét, 299 települését érintve. A bevont települések közel háromnegyede – a 2007-es kormányrendelet 3 lehatárolása szerinti–a33leghátrányosabbhelyzetűkistérségben,tizedüka34–47.leghátrányosabb helyzetű kistérségben található. Az egyes projektek több településből álló helyszíneken (akcióterületeken)valósultakmeg(1.ábra).Abevonttelepülésekfelelegfeljebb500,kétharmaduk1000fősközség. Akonstrukciószámosújelemettartalmazottakorábbi,társadalmibefogadástcélzó programokhozképest.Legfontosabbújítószempontjaaközösségielemekközéppontba helyezése voltatársadalmiintegrációban.Egymásikfontoselema különbözőszakmák szorosegyüttműködésére irányulóelvárás:aszociális,közösségfejlesztőésvidékfejlesztő szakemberekegyüttesjelenléteésközösmunkájakötelezőelemvolt.Újdonságvoltazis, hogyapályázatikiírásnemhatároztamegpontosanmindazontevékenységeket,amelyeket a pályázat megvalósítása során végre kell hajtani, mindössze a tevékenységek típusát,jellegétírtakörül.Akonstrukcióösztönöznipróbáltaolyantevékenységektervezését, amelyek a közösség megszólítására, aktivizálására, az elszigeteltség enyhítésére, újszerűmódszerekéseszközökalkalmazásárahelyeztékahangsúlyt. A program célzása – területi egyenlőtlenségek és „mélyszegénységben élők” Aprogramegyrésztaterületiegyenlőtlenségeketfigyelembevéve,másrésztalegszegényebb társadalmi csoportokat „behatárolva” célzott. (Elsődleges célcsoportjukat a „mélyszegénységben” élők, a másodlagos célcsoportot a helyi döntéshozók és humán szakemberekjelentették.)Utóbbiszámosdilemmátfelvet.Példáulazt,hogyhaabeavat-

84

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM kozások kizárólag „alulra” céloznak, és nem szólítják meg a települések lakosságának legalábbegy(nemszegény,nemkirekesztett)részét,kérdésesekahelyitársadalmiintegráció terén tett erőfeszítések. (De ezekre a kérdésekre ebben a tanulmányban nem térünkki.) 1.ábra.Azakcióterületekelhelyezkedése

Forrás: www.melyszegenyseg.hu(Készítette:SainMátyás,LLTK)

Apályázatifelhívása33leghátrányosabb,illetvea47hátrányoshelyzetűkistérségből kiindulva meghatározta azoknak a kistérségeknek és településeknek a körét, amelyek potenciálisan bekerülhettek a helyi projektek akcióterületeibe.4 A pályázati útmutató alapjánaközvetlencélcsoporta„halmozottszociálishátránnyaljellemezhetőtelepüléseken mélyszegénységben élők köre” volt. Azok, akik a következő négy kritérium közül legalább kettőnek megfeleltek: 1. legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt; 2. legfeljebb az iskola 9–10. osztályát végeztékel,amimellettesetlegnempiacképesszakképzettségetvagyOKJ-sszakképesítéstszereztek;3.aktívkorúinaktívak;4.kettőnéltöbbgyermeketnevelnek. Akritériumrendszernektehátnemvoltsemközvetlenjövedelmi,semetnikaieleme. Ugyanakkormáratervezésszakaszábanvalószínűsíthetővolt,hogyacélzásahelyiroma közösségek jelentős részét lefedi. A pályázati útmutató ezt így fogalmazta meg: „Jelen konstrukció elsősorban a lakóhelyi szegregáció oldását célozza, vagyis azt a helyzetet, amikornagyonalacsonyjövedelműésiskolázottságú,gyakran,denemkizárólagosana cigány etnikumhoz tartozó népesség térbeli kirekesztettségben él.” (Pályázati útmutató…2009:51)A„cigányok”,mintkonkrétcélcsoportnemjelentekmegapályázatifelhívásban,deközvetettenacigány–nemcigánykonfliktusokoldásaésazegyüttműködésekelősegítéserészevoltatámogathatótevékenységeknek.5 Ezentúlapályázatidoku-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 85

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM mentációhoz tartozó adatlapban a pályázóknak már a tervezéskor meg kellett becsülniük, hogy a bevont célcsoportban mennyien lesznek romák.6 Összességében tehát a TÁMOP5.1.3-asprojekta„mélyszegénységbenélőket”kívántaelérni,akikközöttsoka cigány. (Ahogy később látni fogjuk, a potenciális célcsoportnak alig kevesebb, mint fele voltroma.)Ugyanakkor–Magyarországonnemmeglepőmódon–aztgyakranígysem sikerült elkerülni, hogy helyben ne „cigány programként” ismerjék a projekteket. (Egy észak-alföldiprojektbenazakcióterületheztartozóegyikönkormányzatéppenezzelaz indokkallépettkiaprogramból.) A célcsoport jellemzői – cigányok és nem cigányok: „mélyszegénységben élők” Aprogramcélcsoportjárólkétadatfelvételalapjánvannakismereteink.Afelmérések céljaazvolt,hogyegyrésztképetkapjunkarróla„mélyszegénységbenélő”csoportról, amely kedvezményezettje volt, vagy potenciálisan kedvezményezettje lehetett a helyi projekteknek,másrészthatásokat,elmozdulásokatlehessenbemutatni.7 Ittacélcsoport főbb jellemzőit az első adatfelvétel alapján foglaljuk össze, kiemelve azt a kérdéskört, hogymennyire„romaprobléma”amélyszegénység. Azelsőkérdőíveskutatás2012elsőfelében,aprojektekkezdetiszakaszábankészült. Összesen1326(18évenfelüli)személy(ésugyanennyiháztartás 8)kerültamintába.Róluk aprojektmegvalósítókésahelyiszakemberekaztmondták,hogyténylegesvagypotenciálisrésztvevőiaprojektnek,azazapályázatikritériumokszerint„mélyszegénységben” élnek.Aválaszadókazakcióterületekheztartozó299településközelfelébőlkerültekbe amintába;40százalékuklegfeljebbezerfőskistelepülésenél.(Aközségbenélőkaránya több mint 80 százalék.) Az aktív korúak (esetünkben 18–64 évesek) aránya közel 100 százalék, és a 30–40 év közötti korcsoport képviselteti magát a legnagyobb arányban (38százalék).Azaktívkorúaktúlnyomótöbbsége(70százaléka)legfeljebbnyolcosztályt végzett(esetlegOKJ-sképzésbenvettrészt),kevesebbminttizedük(8százalék)érettségizett, egy százalékuk diplomát szerzett. A gazdasági aktivitás alakulása szintén jelzi, hogyaprojekteka„mélyszegénységben”élőkreirányultak.A18–64évesekmindössze tizede(11százalék)foglalkoztatott 9,negyedükmunkanélküli(26százalék),továbbiegynegyedük(24százalék)közfoglalkoztatottéstöbbmintharmaduk(36százalék)aktívkorú inaktív10. (Utóbbiak ötöde gyesen van, és mindössze 1 százalékuk tanul.) A háztartások háromnegyede(74százalék)nevel0–17évközöttigyermeket.Csakagyermekesháztartásokattekintve:többmintötödük(22százalék)egygyerekes,közelharmaduk(29százalék)kétgyerekes,felük(49százalék)hároméstöbbgyermeketnevel.Agyermekesekre vonatkozó magas arányok a mintavétel sajátosságaiból, illetve torzításaiból származhatnak,minthogyországosanaháztartások40százalékábannevelnekgyermeket.Agyermekes családoknak pedig alig több mint tizede (12 százalék) három- és többgyerekes (Népszámlálás 201111). Ugyanakkor a mintában a „mélyszegénységben élők” között a sokgyerekesekkiugróarányanemvéletlen:országosadatokalapjánkörükbenajövedelmiszegényekarányamajdnemkétszermagasabb(34százalék),mintazösszesgyermekescsaládközött(19százalék)(Eurostat201312).

86

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Amegkérdezettekkevesebb,mintfele(48százalék)cigány, amiaztisjelenti,hogya projektekáltalmegszólítottés /vagyelértmélyszegénységbenélőktöbbségenemcigány. Megfordítva viszont: „… válaszadóink közel fele vallotta magát cigánynak, vagyis azt mondhatjuk,hogyamélyszegénységbenélőháztartásokfelecigány. Ezigenmagasfelülreprezentáltságot jelez, amit okozhat a mintavételi eljárás is…” (A mélyszegénységben élôk…2013:7).Aromáktehátegyértelműenfelülreprezentáltakebbena„mélyszegénységbenélőket”célzóprogramban,illetveannakpotenciáliscélcsoportjában.Csakúgy,bár kisebb mértékben, mint országosan a jövedelmi szegénységben élők között. A TÁRKI adataiszerint2012-benaszegénységbenélőkharmada(34százalék)voltroma,ugyanakkoracigányokháromnegyede(76százalék)szegénységbenélt(anemcigányokszegénységirátájaekkor12százalék,ateljesnépességé17százalékvolt).AzEurópaiUnió általhasználtdefinícióttekintve:Magyarországona„szegénységbenéstársadalmikirekesztettségben élők” 13 85 százaléka volt roma 2012-ben. A szegénység mélységét jelző szegénységi rés-arány 39 százalék a cigány és 22 százalék a nem roma háztartások között (a teljes népességben szintén 22 százalék) (Gábos–Szívós–Tátrai 2013). Nem véletlen tehát, hogy a helyi projektek gyakran a cigányokat „találták meg”, minthogy közöttük országosan is jóval magasabb a szegények és kirekesztettek aránya, mint a nemromanépességben.A felülreprezentáltságmásikoka (amintavételtorzításaintúl)a munkanélküliséggel, a szegénységgel összefüggő területi-települési egyenlőtlenségek problémája.Aprogramkifejezettenazokraaperiférikus,leszakadótelepülésekreéstérségekrecélzott,ahol(főkéntDél-Dunántúlon,Észak-MagyarországonésÉszak-Alföldön) eleve koncentrálódik a cigány népesség. (Nem függetlenül – az itt nem részletezett – évtizedekre visszavezethető társadalmi, gazdasági folyamatoktól, a szegénység területi különbségeitől, és nem utolsósorban a szociálpolitika és fejlesztéspolitika hiányaitól, hibáitól.)Apályázatifelhívásbólkorábbanidézett–jellemzően,denemkizárólagosana cigányokat érintő – lakóhelyi szegregáció mértékéről szintén vannak információink az adatfelvételből.A válaszadókharmada(32százalék)(sajátmegítélésealapján)főkéntszegények,fele(49százalék)„egészébenvagytöbbségébencigányokáltallakotttelepülésrészen”él.(Utóbbiakarányamegegyezikacigánymegkérdezettekarányával.)

„közösségi megközelítések” a helyi projektekben A támogató-kísérő konzorcium a helyi projektek tapasztalatait összegezve három szakmai-módszertani anyagot készített.1 4 Ezek közül az „Áttekintés a szegénységben élőktársadalmibefogadásátcélzófejlesztésekről” címűkiadvány(Kósa2014)aprojektek tevékenységeinek fő irányait, módszereit – interjúk, konzultációk, esettanulmányok elemzésérealapozva–háromcsoportbasorolta.A„szociálisszolgáltatásokfejlesztése”, a „gazdálkodói tevékenységek” és a „közösségi megközelítések” közül itt az utóbbit tekintjükátrészletesen.Aprojektekazontevékenységeitmutatjukbe,amelyek„közösségieszközökkel”szólítottákmeg,vontákbe,aktivizáltákaszegénységbenélőket,köztükaromákat.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 87

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A pályázati felhívás szerint a projektek célja többek között „a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása azzal az eszközrendszerrel, amelyet a szociális és közösségimunka,alakosságaktívrészvételénalapulótervezésegyüttnyújthat.”(Pályázatifelhívás…2009:3) „Közösségimegközelítések”alattebbenatanulmánybanazokat az eszközöket és módszereket értjük, amelyek valamilyen módon összekötötték a „közösségfejlesztését”aszociálisproblémák,atársadalmikirekesztettségenyhítésével.15 Céljuk az volt, hogy a szociális és a közösségi munka eszközeivel enyhítsék a mélyszegénységben élők kirekesztettségét, elszigeteltségét, illetve megtegyék legalább az első lépéseketintegrációjukfelé.A„közösségimegközelítésekre”vonatkozótapasztalatokat tíz(egy-egyprojektetrészletesenbemutató)esettanulmány,valamintaprojektekszakmai vezetőivel, munkatársaival készített interjúk és számos konzultáció alapján foglaljuk össze. A„közösségimegközelítéseknek”természetesenvannakelőzményei.Idesorolhatók azokacivilszervezetek,amelyekévek,akárévtizedekótaműködtetikközösségiházukat, ráépítve(elsősorban,denemkizárólag)aszegényeketcélzószolgáltatásokatésközösségeikfejlesztését.16 Céljukegyrésztaszociálisproblémákenyhítése,acsaládgondozás,az egyéniesetekkezelése,másrésztakirekesztettségoldása,akisközösségekmegszervezéseésfelkészítéseazérvényesülésre,azérdekképviseletre.Többekközöttilyenközösségi eszközökre épült például a Szécsényi Gyerekesély Program17 és az ennek alapján uniós forrásokból elinduló kistérségi gyerekesély programok, vagy éppen a komplex telepprogramokésatanodaprojektek. A „közösségi megközelítések” alapjai, eszközei és módszerei A„közösségieszközökkel”ahelyiprojektekaszegényekközösségeitigyekeztekelérni,megalapoztak,megkezdtekközösségfejlesztésifolyamatokat,illetveakirekesztettség ésszámosszociálisproblémaenyhítéséreisvállalkoztak.Aprojektektöbbségeolyantérségekbenéstelepülésekenműködött,aholabelső,helyistruktúrákésviszonyokévtizedesfolyamatokkövetkeztében(gettósodás,szegregálódás,tartósmunkanélküliség,mélyszegénység) torzultak, és a lakosság számottevő része többdimenziós kirekesztettségben él. Ennek elemei (több más mellett) a lehetőségektől való megfosztottság, a „kapcsolatképtelenség”,azéletelszegényedése,aközösségiléthiánya. Akirekesztettségtettenérhetőalakóhelyielkülönülésben,alakáskörülményekben,amunkaerő-piacihelyzetben,aziskolaivégzettségben, és –amiittszámunkramostaleglényegesebb–atársadalmiinterakciókbanésatársadalmirészvételbenis (Burchardt2000).Másként:aközösségfogalmának„legfontosabbjelentései:a»hely«(…)aholaközösségektalálhatók;az »érdek«,amiazérdekekenalapulóközösségekrevonatkozikésa»kirekesztés«,amiarra utal,hogyaközösségekakirekesztésésamarginalizációfolyamataisoránislétrejöhetnek”(Fawcett–Hanlon2009:13). A projektek akcióterületein a kirekesztettség mértékét jelzi, hogy a már hivatkozott adatfelvételszerintaválaszadók40százalékaérziúgy,hogya„társadalommagárahagyta”,ésszintén40százalékazoknakazaránya,akik„nemérzik,hogymásokértékelnék azt, amit csinálnak”. A megkérdezettek fele egyetértett azzal az állítással, mely szerint

88

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM „az élet annyira bonyolulttá vált, hogy nehezen találom meg a saját utam”. Harmaduk pedigúgyérzi,hogytúlkevésidőttölttársaságiésközösségi-szervezetiélettel.Mindezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a szegénységben élők problémája nemcsak a pénz hiánya,hanemazelszigeteltség,azelidegenedés,atájékozatlanságis,amelyekösszességében vezetnek társadalmi kirekesztettségükhöz. Ezeket a jól elkülöníthető (szegregált, gettósodott) „közösségeket” a kirekesztődés folyamatai hozták létre. Többdimenziós kirekesztettségükfontoselemeanemkényszerű,külsőerőforrásokatisfelkínáló„közösségilét”hiányaésalokálistársadalmiinterakciókbanvalórészvétellehetetlensége. Akövetkezőkbenaprojektekazontevékenységeittekintjükát,amelyekeztaröviden felvázolthelyzetetpróbáltákkezelni„közösségimegközelítésekkel”.Ezekazeszközökés módszerekkülönböznekamegvalósítókszakmai-szervezetihátterétőléskoncepciójától, helyitapasztalataiktólésazakcióterületekjellemzőitőlfüggően.Elemzésünksoránmégis meghatároztunk két alapvető kiindulási pontot, illetve megpróbáltuk négy domináns csoportbasorolnia„közösségimegközelítések”irányait,beavatkozásimódjait.Mindezek alapjánfogalmaztukmegazokatadilemmákatéstanulságokat,amelyekahasonlóprojektektervezőiésmegvalósítóiszámáranemhaszontalanok.

Kiindulásipontok 1.Alokalitás. ATÁMOP5.1.3-asprojektekakcióterületeitöbbtelepülést,településbokrokat,esetlegkistérségeketfedtekle.Ezzelegyütta„közösségimegközelítések”szempontjából a lokalitás települést vagy településrészt jelent. A módszerek (legyen szó közösségi házról, közösségfejlesztésről, aktivizálásról) ezeken a szinteken értelmezhetők és alkalmazhatók. Voltak olyan projektek, amelyek akcióterületük minden településén, másoknéhányvagyegyetlenkiválasztotttelepülésenhoztaklétreközösségiházat,vagy szólítottákmegahelyiközösséget(vagyannakegyrészét).Az,hogyatelepüléslakosságánaktöbbségét,vagyaszegregátumban,esetlegatelepülésmásrészénélőketértékel, egyrészt esetleges volt, másrészt függött az irányoktól, a szakmai háttértől és az adott településjellemzőitől,fogadókészségétőlis. 2.Helyifogadókészség,együttműködésilehetőségek. Aprojektekeredményeitbefolyásolótényezőatelepülés(adöntéshozók,ahelyitársadalom)nyitottsága,fogadókészsége és együttműködési hajlandósága.18 Fontos kérdés ezért, hogy a projekteknek mennyire sikerült megnyerniük a helyi középosztályt (ideértve a humán szakembereket is)ésahelyielitet(azorvost,apapot,apolgármestert,aziskolaigazgatót)egyolyanügynek,amelymégiscsaka„szegényekről”szól.Ráadásulajólsikerült„közösségitevékenységek”egyidőutánveszélyeseklehetnek:aszegényekszerveződése,tájékozottságukés önbizalmuknövekedésenemfeltétlenülkedvérevalóahelyidöntéshozóknakésszakembereknek.Aprojekteksikereviszontsokszempontbóléppenezeknekaszereplőkneka hozzáállásánmúlt.Azonpéldául,hogyapolgármesteridőközönkéntvagyrendszeresen biztosított-ehelyiségetaklubok,programok,közösségiházakszámára,ahelybendolgozócsaládgondozó,védőnő,óvodapedagógus,tanársegítette-eacélcsoportbizalmának megszerzését,vagyéppenaprojektellenhangoltaőket. Aprojektekmegvalósítóimindenesetre többféle eszközzel próbálták megalapozni és fenntartani az ilyen típusú

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 89

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM együttműködéseket. Ezek egy része anyagi motivációra épült (pl. önkormányzati tulajdonban lévő közösségi házak felújítása, felszerelése, helyi szakemberek alkalmazása a projektben).Másikrészükaközösgondolkodást,aproblémákmegbeszélését,alehetségesirányokközöskialakításáthelyezteelőtérbe.Ilyeneszközökvoltakadöntéshozóiklubok,aszakmaiműhelyekéskerekasztalok,ajövőműhelyek,aközösségitervezés,atelepülésegészénekszólóprogramokésszolgáltatások(részvételafalunapmegszervezésében,mindenkiszámáranyitottközösségiházak,szabadidősprogramokstb.). Eszközökésmódszerek 1.Szegényekelérése,bevonásaaprojektbe.Aszociális(ésgyermekjóléti)alapszolgáltatásokfeladata,hogya„rászorulókat”elérjék,problémáikat–legalábbegyéniszinten– kezeljék.Tudjuk,mégahivatalosesetkezelésresemnagyonfutjaamunkaidőből,azenergiából.Aszegregátumok,acigánytelepekpedigrendrekiesnekalátókörből.Ajelenlegi kapacitásokéskeretekközöttutópisztikuselképzelésaz,hogyegycsaládgondozó(akia falvakban heti 1-2 órát van jelen) közösségi programokat szervez, vagy éppen a szegényekközösségeit„fejleszti”.Olyantevékenységekezek,amelyeketaprojekteknekkellett felvállalniuk.Többségükolyanelszigetelt,kirekesztettközösségekkelkezdtemegamunkát,amelyekneknemvoltaksemkülső,sembelsőerőforrásaiahhoz,hogyéletkörülményeiken javítsanak, kirekesztettségüket enyhítsék. Őket első körben meg kellett nyerni, felkellettkelteniérdeklődésüketésérdekeltségüket,majdmindeztfolyamatosanfennis kelletttartani.Agyakorlatbaneznemkönnyűfeladat,hiszenmarginalizált,tájékozatlan ésfüggőségiviszonyokközöttélőembereketkellettkimozdítanihelyzetükből. Voltakolyanprojektek,amelyekabevonástszintekizárólagformálisanoldottákmeg (szerződéssel,megállapodással),ésidőközönkéntfelkerestékacsaládokat(„együttműködés”),megszerveztékakülönbözőcsoportostalálkozókatésképzéseket(azindikátoroknakmegfelelően). Azittelemzetttízesettanulmányalapjánazonbanolyantevékenységekiskirajzolódtak,amelyekközösségialaponszólítottákmegaszegényeket,aszegényekegycsoportját,ésténylegesfolyamatokatindítottakel. Azindulásirányaiésmódszereikülönbözőek.Egyesprojektekazegyénfelőlindultakaközösségfelé.Őkelsőként a potenciális célcsoportba tartozó családokat keresték fel, majd közös programokra, találkozókrahívtákőket,ígyformálvalassankéntközösségüket.Máshelyekenközösségi rendezvények alkalmával igyekeztek megnyeri a projekt résztvevőit, abban bízva, hogy ezeksorán„kiválasztódik”azacsoport,amelyrelehetépíteni.Aközösségiházakmegnyitásasemjelentetteönmagábanacélcsoportelérésétésbevonását.Azintézményektőlidegenkedők,akiknemismerikaz„igénybevétel”feltételeit,ésnemtudják,mireszámíthatnak,méganyitott,alacsonyküszöbűközösségiházakatsembiztos,hogyminden segítségnélkülrögtönhasználnikezdik.Ehhezfelkellettkelteniazérdeklődésüket,meg kellettteremteniakereteket,amegfelelőprogramokatésszolgáltatásokat.Abenntartás máregykövetkező(azaktivizáláshozésrészvételhezszorosankapcsolódó)szakasz. 2.„Benntartás”aprojektben:aktivizálásésrészvétel.Aprojektekacélcsoportmegszólítása, bevonása után, illetve azzal párhuzamosan olyan szerveződéseket (klubokat, társasköröket, önsegítő csoportokat, „jövőműhelyeket”) generáltak, amelyek képesek

90

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM arra,hogyaszegénységbenélőembereketmegszólítva,belőlükkisközösségeketformálvaenyhítsékaközösségegészénekkirekesztődését,elidegenedését. Arendszeresközös tevékenységek,aközösenkijelölt,beláthatócélokésfeladatok (pl.közösségiprogramok, akciók megszervezése, lebonyolítása, közös részvétel és érdekképviselet helyi fórumokon), a megvalósításukban való aktív részvétel képesek az érdeklődés és a motiváció fenntartására. Alétrehozottésfolyamatosanfejlesztettcsoportokbólnéhányprojektformálisszervezeteket(egyesületeket)alakítottannakérdekében,hogybiztosítsaaközösségi élet fenntartását, az érdekképviseletet, majd később a források megszerzését. A projektekhelyiszakembereket,döntéshozókatismegszólítottak,részvételükkelgeneráltak különböző csoportokat és hálózatokat. Ezek akkor tudtak megfelelően működni, hanemcsakahelyielithezésközéposztályhozszóltak,hanemhozzájárultakakirekesztettközösségekintegrálásáhozésalokálistársadalmiinterakciókkialakulásához.Hapéldáulaközösségimunkásokhálózata,acivilkerekasztalok,aközösségiönsegítőklubok tagjai között ott voltak a mélyszegénységben élők is, illetve a közös gondolkodás és tevékenységaszegényekproblémáirólisszólt,akkorérvényesülhettekezekaszempontok.Vanolyanprojekt,amelynektöbbévesszervezetfejlesztésimunkautánadottlehetőségetezapályázatarra,hogylendületbehozzaahelyi(főkéntszegényromaemberekből alakult, az ő ügyeikkel foglalkozó) civil szervezeteket és térségi hálózatosodásukat. Egymásikprojektbenaközösségitervezéstalkalmazvaolyantérségi(humán)szakemberekből, döntéshozókból, civil szervezetekből álló hálózat kialakítására törekedtek, amely alkalmaslehetahelyitársadalmiproblémákátgondolásáraésenyhítésére.Megintmáshola„közösségikertművelést”vagyazönkéntesekbevonásátválasztottákaszegények aktivizálásánakeszközéül. Az Itthonotthonvagyunk c.projektben(SzigetváriKultúr- ésZöldZónaEgyesület)az aktivizálást, a célcsoportok benntartását a közös tervezés segítette. Ennek alapját az adta,hogyazakcióterülettöbbtelepülésénkorábbanisléteztekcivilkezdeményezések. Aprojektezekre(is)építveatelepülésjövőjéről,alehetségesfejlesztésiirányokrólszóló fókuszcsoportos beszélgetésekre hívta a helyi civileket, szakembereket, döntéshozókat és a mélyszegénységben élőket. Cél volt, hogy ezekből a beszélgetésekből kiindulva rendszeressé váljon a közösségi tervezés, elinduljanak a jövőműhelyek. A megvalósítók ezáltalaztremélték,hogyahelyielitnyitottabbá,érzékenyebbéválikaproblémairánt,a szegényekpedigképeseklesznekaktívanbekapcsolódniatelepülésiszintűinterakciókba.Aszegénységbenélőcélcsoportbekapcsolásaaközöstervezésbeaszociálismunkás általkialakítottbizalmiviszonyrévénműködött.Ugyanakkorazesettanulmánytanulsága szerint„amélyszegénységbenélőkebbenaléptékbennemtudtakérdembenmegnyilvánulni,hozzászólni,kevésinformációvalrendelkeztekatágabbkörnyezetükről”.Aztsikerültelérni,hogykülönbözőtelepülésirendezvényekkitalálásábanésmegszervezésébena szegényekisrésztvegyenek. A Szárnyakatadniamalacnak c.projektnek(FaluműhelyAlapítvány)hosszúelőzményevoltaCsereháton.Atérségbenélőfiatalromákkezdtekönszerveződésbe,majdcivil szervezeteklétrehozásába,amihezaTÁMOP5.1.3-asprojekttovábbilendületetésforrásokat adott. A korábban megkezdett folyamatokra építve – már a projekten belül –

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 91

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM közösségi animátorok és roma mentorok segítségével közösségi beszélgetések során mérték fel a terveket, az igényeket. A helyi civil szervezetek pedig megfelelő keretet adtakamotivációfenntartására,acélcsoport„benntartására”.Azesettanulmányértékeléseszerinta„szervezetekmegerősödtekazáltal,hogylettbázisuk,ésmárnemegy-két embervoltcsupán,akirelehetettszámítani.Összegyűjtöttékazokatatevékenységeket, lehetőségeket,amelyekheznemkellpénz.Előszörsenkisemhitteel,hogyvannakolyan dolgok, amelyeket önerőből is meg lehet csinálni, nincs hozzá szükség anyagi forrásra, csak a közösség tagjaira. {Később} közösségi tervezéssel készítettek pályázatokat…” (részletazesettanulmányból). 3.Önkéntesekbevonása.Aprojektekönkéntesekbevonásátcélzóelemeiszinténaz aktivizálástésarészvételerősítésétszolgálták.Nemmellékesenhozzájárultakakirekesztettség, a „közösségi lét hiányának” enyhítéséhez is. „Az önkéntesség sem egyformán hozzáférhetőmindenkiszámára.Olyantársadalmijószágrólvanugyanisszó,amelykapcsolatitőkéhez,információhozkötött,többnyireafoglalkoztatottak,amagasabbiskolai végzettségűek, a jó anyagi helyzetűek, a fiatalabbak, az egészségesek privilégiuma. Ugyanakkor (…) az önkéntes munka kapcsolati tőkét, barátságokat, ismeretségeket, adotthelyzetbenmunkahelyet,azönismeretfejlődését,újkihívásokat,gyakorlatitudást, jövedelmet, a munka világához való hosszú távú kapcsolódást jelent. Fontos cél tehát azokbekapcsolásaebbeatevékenységbe,akikatársadalmifőáramonkívül,munkanélkülikéntvagyidősnyugdíjasként,esetlegalacsonyiskolázottsággalvagykisebbségicsoporttagjaikéntélnekközöttünk.”(Czike–Kuti2006:62)„Azönkéntesekbevonása-bevonódása nem jelent mást, mint a természetes védőháló mozgásba hozását, esetenként újraépítését.”(Farkas2011:145)Azönkéntesekkeldolgozóprojektektöbbségeszámáraaz idézettelvekéscélokmérvadóakvoltak. Afőszempontok–amelyeketazesettanulmányokkalszemléltetünk–arendszerszerűség,afolyamatosságésakirekesztettségenyhítésére irányuló törekvések. (Ugyanakkor számos problémát is felvet a szegényektől „elvárt”önkéntesmunka,akárnapinehézségeikre,alacsonyjövedelmükre,akárkiszolgáltatottságukragondolunk.) A Bodrog-mentifelzárkóztatóprogram c.projekt(ZöldKörEgyesület)aközösségfejlesztés klasszikus eszközeivel indult el. Közösségi beszélgetéseket szerveztek, keresték azokatazaktívhelyilakosokat,akiketkésőbbközösségimunkássáképeztek,illetve,akikre „szomszédsági önkéntesként” számíthattak. Az önkéntesek felkészítése során az akcióterületegyikközségében,az1400fősKenézlőnfogalmazódottmegarésztvevőkben a helyi szükségletre válaszoló, szünidei játszóház megszervezésének gondolata. Kilenchelyiromaasszonyönkéntesmunkájával2012nyaránmegisvalósultajátszóház, ahováanyáriszünetalatt(reggel8-tóldélután4-ig)átlagosannapi30gyerekjártrendszeresen. Az erről készült esettanulmány részletezi, hogy az önkéntesek „kivétel nélkül tartósanmunkanélküliek,ígyabérpótlójuttatásigényléséhezszükséges30naposmunkaviszonyukat az önkéntes munkával tudták biztosítani. A játszóház a görög katolikus egyház által ingyenesen biztosított, használaton kívüli »karitász-házban« működött. A gyerekek részére szervezett szabadidős programokhoz az eszközöket az önkéntesek

92

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM többnyireotthonrólhoztákmagukkal,dekaptaknéhánysporteszköztésírószereketaz iskolától,aszülőktőlésaVöröskereszttől.”(részletazesettanulmányból) A Helyiérték,közösnevező c.projekt(HevesiKistérségTöbbcélúTársulása)tervezett eleme volt az önkéntesek bevonása. Ezzel egyrészt a pályázati kiírásra válaszoltak (az önkéntesmunkáraiskellettépíteni),másrésztkapcsolódtakaprojektközösségfejlesztési elemeihezésfenntarthatóságánakmegalapozásához.Amegvalósítókaprojektelsőfélévébenönkénteseket,„laikussegítőket”toboroztakrendezvényeiken.Elsőkéntakülönböző programokban részt vevő gyerekek szülei jelentkeztek, akiket aztán mások is követtek.Aszakmaivezetőszerintafeladat–közreműködésrendezvények,klubfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában – presztízst jelentett a szegénységben élő, többségébenromaönkéntesekszámára.(Azzalegyütt,hogyőkjellemzőennema„legszegényebbek”közülkerültekki.Mellettükegy-kéttelepülésenhelyipedagógusokisvállaltakönkéntesmunkát.) Az Összefogásajövőért–aBerettyóújfalubanésakörnyezőtelepülésekenmélyszegénységbenélőkintegrációjáért c.projekt(BerettyóújfaluVárosÖnkormányzata)keretében18fővettrésztközösségimunkásésönkénteskoordinátorképzésen(azakcióterületmindentelepülésétlefedve).Őkkésőbblakóhelyüköndolgoztak,szorosanegyüttműködve a projekt „szociális mentoraival”. Az esettanulmány szerint a „mentorok fontos partnereivéváltakezekahelyiközösségbőlérkező,nemfeltétlenülszakképzettközösségimunkásokésönkénteskoordinátorok.Utóbbiakbevonásávalacélegyrésztazaktivizálásésarészvételerősítésevolt,másrésztaz,hogyaprojektlezárásátkövetőenmaradjanak helyben olyan emberek, akik aktivitásukkal és elsajátított tudásukkal fenn tudják tartani a megkezdett folyamatokat.” (részlet az esettanulmányból) Az önkéntesek és közösségi munkások szakmai műhelyeken rendszeresen megosztották tapasztalataikat egymássalésaszakmaistábbal.A folyamatos„szupervízió”megerősítetteőketmunkájukban,éstovábbitevékenységektervezését,megvalósításátösztönözte. 4.Settlement-típusú közösségi házak. A közösségi házak bemutatása azért került a „közösségi megközelítésekhez” sorolt módszerek végére, mert ezekben összeérnek a fentebbáttekintetteszközök,tevékenységek.Asettlementfontoselemeaszomszédsági kapcsolatokatfeltáró,azokraépítő,aszükségletekreválaszolószociálismunkaésahelyi társadalomönszerveződésénekelőmozdítása(Zám1994).Asettlementtípusúközösségi házak főbb ismérvei így foglalhatók össze: elérhetőség, állandóság, rugalmas, alacsonyküszöbű szolgáltatások, helyi kezdeményezések, önszerveződések generálása. A settlementkomplexeszköztárávalhozzájárulakirekesztettségenyhítéséhez,a„közösségilét hiányának” oldásához, illetve a társadalmi interakciók elősegítéséhez. Elöljáróban egy gyakorlati példa a settlement ház működéséről: „{Az alapítvány} a telep »kapujában« vásároltegycsaládiházat(…)Azismerkedésselésazinformációgyűjtésselpárhuzamosan elindítottuk settlement házunkat, amelynek használatát felkínáltuk a telepieknek. Nem terveztünk előre különböző szolgáltatásokat. Mint szociális szakemberek azt gondoltuk,hogyabbanpróbálunksegíteni,amitatelepiekkérnek.Alakókelkezdtekjönnia telepről, az utcából és a környékről hivatalos levelekkel, kérvényekkel, fellebbezésekkel. Majdmunkátkerestek,tanácsotkértek,panaszkodtakaziskolára,apolgármesterihiva-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 93

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM talra, a buszsofőrre, az állást kínálókra, vagyis mindenkire, amikor úgy érezték, sérelem érte őket. Fokozatosan életük részévé váltunk, ők pedig folyamatosan tágították határainkat,állandótanulásrakésztettekminket.”(Farkas2012) Aprojektekkeretébenlétrehozottsettlementházakjellemzőjeabázis(hely)biztosítása,azelérhetőség,azemberek „bevonzása”,aszélesszolgáltatásipalettaésakisközösségekmegszervezése,fejlesztése. A „Tegyünkegyüttaszegénységellen!”–komplextársadalmiprogramÉszak-Abaújban c.projektben(DialógaKözösségekértKözhasznúEgyesület)azakcióterületminda kilenctelepülésénműködtetteksettlementházakat.Akoncepciószerintanyitott,mindenkiszámáraelérhetőközösségiterekadtákaközösségfejlesztésitevékenységekközpontját, a különböző programok, szolgáltatások helyszínét. Cél volt, hogy folyamatos bekapcsolódásiéskezdeményezésilehetőségetbiztosítsanakahelyiemberekésközösségeik számára. A settlement házak önkormányzati vagy egyházi tulajdonú ingatlanokban kaptak helyet. Ezeket a projekt költségvetéséből bővítették, felújították, berendezték.Aházakésazazokbanműködőklubokfenntartását„humánszolgáltatóiszerződés” keretében hét községben helyi civil szervezetek, a másik két településen a művelődési ház, illetve egy nonprofit kft. látta el. Alaptevékenységük volt a közösség bevonása, közösségihelybiztosítása,aprogramok,klubokszervezése.Aházakatbáziskénthasználvaegyénitanácsadástnyújtottak,többféletematikusklubot(pl.életvezetési,önismereti, alkotó klub) működtettek, fórumszínházat, nyári napközit és számos sportprogramot szerveztek. A kilenc ház napi működése különbözött egymástól, az elért célcsoport összetétele,aprogramokésszolgáltatásoktelepülésenkénteltérőekvoltak.AzaligszázfősPányokonpéldáulelsősorbanazidőseklátogattákaközösségiházat.Telkibányánafő profil a kertészkedés, növénytermesztés volt, de működött varrókör is. Tornyosnémetibenaz„integráltközösségiszolgáltatótérben”(IKSZT)kapotthelyetasettlementház.Itt szerencsésenösszeértekafejlesztések,ugyanakkora300fősAbaújváronpárhuzamosan működöttazIKSZTésasettlementház. A„Hétfalu–egyhálózat”.Peremhelyzetűfalvakösszefogásaháromkistérséghatárán c. projekt (Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa) keretében hét közösségi házat hoztak létre, lefedve az akcióterület összes települését. A „Hét falu” közösségi házakönkormányzatitulajdonbanvoltak,aprojektforrásaibólfelszereltékőket,kialakítottákazinfrastrukturálishátteret,finanszíroztákaműködésiköltségeket.Aházakfolyamatosnyitvatartással(hétköznap9–17óraközött)fogadtákazügyfeleket,esténkéntés hétvégeken különböző programok helyszínéül szolgáltak. A settlementek olyan alacsonyküszöbű szolgáltatásokat (szociális ügyintézés, információnyújtás, tanácsadás) biztosítottak, amelyek igénybevételének nem voltak feltételei. A megvalósítók szerint a settlementházazakiindulásipontvolt,ahováakapcsolatfelvétel,aterepmunkasorán „bevitték”azembereket,éshamár„bentvoltak”,megkezdődhetettvelükaszociálisés közösségi munka. Olyan szabad térként értelmezték a közösségi házat, ahol vannak ugyan szervezett programok, de fontosabb, hogy oda bármikor, bárki bemehet. Példa erreahevesaranyosiközösségiház,ahováaközmunkásokebédszünetbenbejártakpingpongozni,ésazőketellenőrzőpolgármesteriscsatlakozottnéhányalkalommal.Aziskolavagyóvodabuszátváróbükkszentmártoniszülőkdélutánonkéntaközösségiházban

94

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM beszélgettek a gyerekek megérkezéséig. Minden találkozás, „belépés” lehetőséget teremtett a folyamatos kapcsolattartásra, a problémák megbeszélésére. A közösségi házakbankülönbözőklubok,csoportokműködtek(kézműves,ifjúságiklub,praktikaklubok), délutánonként a gyerekeket fogadták (tanulássegítés, szabadidős programok). Mindezekből kiindulva vonták be a célcsoportot a projekt más tevékenységeibe is (pl. pályaorientációs tréningek, felzárkóztató és OKJ-s képzések, civil műhely). A „Hét falu”házakheti„menetrendje”közelazonosvolt(dekiegészültekegyedi,alkalmiprogramokkal). AKÖZ-TÉR-HÁLÓacsaládokért c.projektben(AlsómocsoládKözségÖnkormányzata) az akcióterület 11 települése közül négy községben hoztak létre közösségi házakat (ott, aholazönkormányzatbiztosítottingatlant).A„HétköznapiPraktikákHáza”nevetviselő közösségiterekcéljavolt,hogyolyantalálkozásipontoklegyenek,aholahelyiekismereteiéskapcsolataibővülhetnek,illetveamelyekváltozásokatindíthatnakeléletükben.Az esettanulmányalapjánazeredményektelepülésenkéntváltozóak:„Atelepüléseklakóinak valódiszükségletevoltaközösségiszíntér,delétrehozásában,megtervezésébennemvettekrészt,ígyahozzávalóviszonyukisesetleges.Aziserőfeszítéstigényelt,hogyhasználják, nem alakult ki kötődés az infrastruktúrához, nem érezték magukénak. A 2000 fős Döbröközönugyanakkorviszonylagjólműködöttaközösségiház,aközösségtagjairészt vettekamegnyitóünnepségmegtervezésébenéslebonyolításában.Későbbmaguknakis szerveztek programokat, illetve elkezdték használni a ház szolgáltatásait. A mindössze 450lakosúNagyhajmásonacélcsoportaktívanrésztvettaházműködésirendjénekkialakításában.Későbbelsősorbanagyerekekésafiatalokkezdtekidejárni(filmklubotés összejöveteleketszerveztekmaguknak).”(részletazesettanulmányból)

néhány következtetés, tanulság és dilemma 1.Azeredmények.ATÁMOP5.1.3-asprogram(ésazesetlegeskésőbbihasonlókonstrukciók)szempontjábóllényegeskérdés,hogyaprojekteka„közösségimegközelítésekhez” sorolt eszközeikkel tudtak-e javítani a szegény, kirekesztett közösségek helyzetén. Nyilvánvaló,hogyastrukturálisproblémákat(amunkanélküliséget,amélyszegénységet, a területi egyenlőtlenségeket) nem képesek kezelni, a szegénységben élők jövedelmi helyzetére nem (vagy csak minimálisan19) hatnak. Ellentétben a projektek által nyújtott szociális szolgáltatásokkal, azok „fejlesztésével”, a „közösségi megközelítések” esetében nemlehetettcélagyengeésegyenlőtlenalapszolgáltatások(időleges)pótlása,kiegészítésesem.„Közösségi”alapszolgáltatásoknemléteznek,ígyittalényegazújtípusúszolgáltatásokmegalapozásaéskülönböző,atársadalmiintegrációt(is)szolgálófolyamatok elindítása,kísérésevolt.Azlehetettacél,hogyaleszakadótelepülésekenolyan„normálisan” működő helyi társadalmat hozzanak létre, amelynek szerves része a közösségek együttélése, a különböző társadalmi csoportok integrálására való törekvés és a civil, önszerveződésenalapulótevékenységekmegalapozása.Ismerveazállapotokat,nemkis célokezek.Aszegényekelsősorbantúlélésistratégiáik„érvényesítésével”vannakelfog-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 95

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM lalva,ésnemazzal,hogy–„középosztálybelimódon”–rendezvényekrejárjanak,önkéntes munkát végezzenek, vagy éppen közösségi akciókon gondolkodjanak. A kiindulási állapotszerinterresemerőforrásaik,semkapcsolatrendszerük,semegyéblehetőségeik nemvoltak. Azeredményekcsakkisléptékekben„mutathatókki”,ésnemisnagyonmérhetőaz, hogyhovajutottakelaprojektek.„Teljesítményüket”befolyásoltaahelyifogadókészség és a tágabb társadalmi-gazdasági környezet. Ráadásul a projektek olyan folyamatokat próbáltakelindítani,amelyekcsakhosszabbtávonhozhatnakérzékelhetőeredményeket. Ezzelegyüttazlátszik,hogyamennyibenaprojektekaszegénységbenélőknekképesek új külső erőforrásokat felkínálni, a társadalmi hátrányok halmozódását enyhíteni, egész kisközösségeket mobilizálni, a településeken belüli törésvonalakat, az elszigeteltséget oldani,akkorfontoslépésekettettekmeg.Perszesokadilemmaésanehézség,deúgy tűnik,ezekacélok–különbözőmódokonésmértékben,de– megvalósultak. 2.Afenntarthatóság,afejlesztésekfolytatásánaklehetőségei. Aprojektszerűbeavatkozások „örök” és többnyire megválaszolatlan kérdése a fenntarthatóság dilemmája. „(…)hosszú,nehéz,sokmódszertéseszköztigénylőfolyamat.Intenzívszolgáltatásokra, akülsőszakértőkbevonására,ahelyiemberierőforrásokbavalójelentősberuházásokra mindaddig szükség van, amíg az érintett csoportok képessé válnak érdekeik megfelelő érvényrejuttatására,ahelyiszakemberekésközösségpedigarra,hogyamagukerejéből vigyéktovábbamostmégsegítséggelnyújtottszolgáltatásokat.Addiga(…)fejlesztések következtébenlassanformálódószakmaiságot,ahelyiszakemberekkörébenmegjelenő korszerű szakmai megfontolásokat az egzisztenciális félelmek és kényszerek sajnos könnyenfelültudjákírni.”(Darvas–Ferge2012:21) Aprogramokköltségvetésebiztosítottaasettlementházakfelszerelését,működtetését, az aktivizáláshoz vagy az önkéntesek szervezéséhez szükséges (erő)forrásokat (a szakemberek bérét, a programok, a szolgáltatások költségeit és az egyéb járulékos kiadásokat).Aközösségiházakataprojektekköltségvetésébőlhoztáklétre,későbbifenntartásuk azonban számos kérdést felvet. A fejlesztések továbbvitelének biztosítékát a projektek többnyire az általuk generált (szegényekből és nem szegényekből álló) helyi civilszervezetekben,azokforrásteremtőképességeinekkialakításában,adöntéshozókés a szakemberek „meggyőzésében”, valamint az új „intézmény” elfogadtatásában látták. Továbbipályázatiforrásokból–ahogyez2014tavaszánlátszott–néhányprojekt(hosszú távústratégiájánakmegfelelően)folytatnitudtamegkezdettfejlesztéseit,vagylegalábbis azok egy részét. Mások viszont kénytelenek voltak megszakítani, befejezni azokat a folyamatokat,amelyeketéppencsakelkezdtek. A „közösségi megközelítésekhez” sorolt tevékenységek pedig jellemzően hosszú távú fejlesztési folyamatok megalapozói. Ezek működtetéséhez helyi beágyazottságra, a középosztály,adöntéshozókésaszakemberek„megnyerésére”,ésperszenémipénzre vanszükség.Ezazéremnekazonbancsakazegyikoldala.Mégfontosabbtalánaz,hogy a szegényeket és közösségeiket hogyan, mennyire sikerül különböző erőforrásokhoz juttatni. Ezenfelül„aprojektekbenahumánerőforrás-fejlesztéskiemeltfeladat,hiszena szakemberek részleges vagy végleges kivonulása után ez az egyetlen módja a fejlődés

96

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM fenntarthatóságának.(…){amunkatársak}társadalmierőforráskéntdefiniáljákmagukat, tehát folyamatosan bővülő tudásuk és gyakorlati tapasztalatuk erőforrás lehet mások számára, továbbá ők képezik azt a hidat, amely összeköti a mélyszegénységben élő embereket a különböző erőforrásokkal (…) létre kell hozni a helyi szakértelmet” (Farkas2011:145).

irodalom BassLászló(szerk.)(2012): Azötödikévután.Egyfélbeszakadtakciókutatástörténete,2006–2011. Budapest:GyerekesélyKözhasznúEgyesület.http: //gyere.net /downloads /otodik_ev.pdf Burchardt,Tania(2000):Socialexclusion:conceptsandevidence.In:Gordon,David –Townsend,Peter(eds.): Breadline Britain.Themeasurementofpoverty. Bristol:ThePolicyPress,385–405. CzikeKlára –KutiÉva(2006): Önkéntesség,jótékonyság,társadalmiintegráció. Budapest:NonprofitKutatócsoportés ÖnkéntesKözpontAlapítvány. DarvasÁgnes–FergeZsuzsa(2012):Gyerekesélyprogramatársadalmiéspolitikaimezőben.In:BassLászló(szerk.):Az ötödikévután.Egyfélbeszakadtakciókutatástörténete,2006 –2011. Budapest:GyerekesélyKözhasznúEgyesület, 9–24. FarkasZsuzsanna(2011):Közösségfejlesztés,mintacigánytelepek,cigányközösségekintegrációslehetősége.In:Budai István–NáraiMárta(szerk.): Közösségimunka.Társadalmibevonás.Integráció. Szöveggyűjtemény.Győr:SzéchenyiIstvánEgyetem,133–152. FarkasZsuzsanna(2012):Hidakéssorompók.Atelepfelszámolásban,atelepülésekenvégzettterepmunkatapasztalataiésintegrációshatásai.TársadalmiEgyüttélés, (4.)(Elektronikusfolyóirat.) http: //www.tarsadalmiegyutteles.hu /id-69-tarsadalmi_egyutteles_2012_4_szam_farkas.html Fawcett,Barbara –Hanlon,Maurice(2009):„Visszatérésaközösséghez”:Ahumánszolgáltatásokterületéndolgozó szakemberekelőttállókihívások.In:BudaiIstván –NáraiMárta(szerk.)(2011):Közösségimunka.Társadalmibevonás.Integráció. Szöveggyűjtemény.Győr:SzéchenyiIstvánEgyetem,13 –22. Gábos András–Szívós Péter–Tátrai Annamária (2013): Szegénység és társadalmi kirekesztettség Magyarországon, 2000–2012.In:SzivósPéter–TóthIstvánGyörgy(szerk.): Egyenlőtlenségéspolarizálódásamagyartársadalomban.TÁRKIMonitorJelentések.Budapest:TÁRKITársadalomkutatásiIntézetZrt.,37–60. Kósa Eszter (szerk.) (2014): Áttekintés a szegénységben élők társadalmi befogadását célzó fejlesztésekről. Budapest:AutonómiaAlapítvány–KözösségfejlesztőkEgyesülete –LechnerLajosTudásközpontNonprofitKft.–SzociálisSzakmaiSzövetség. AmélyszegénységbenélőkMagyarországlegszegényebbkistérségeiben. (2013):Kutatásibeszámoló.ATÁMOP5.1.3. programhatástanulmányaelsőadatfelvételénekeredményei.Budapest:AutonómiaAlapítvány. http: //melyszegenyseg.hu /dokumentumok /dokumentumtar_tartalma /TAMOP%20513%20kutatas_1kor_ Zarotanulmany.pdf Molnár Aranka –Peták Péter–Vercseg Ilona (2014): Közösségi lehetőségek a mélyszegénység elleni küzdelemben. Önszerveződésésszakmaköziegyüttműködés. Módszertaniútmutató.Budapest:AutonómiaAlapítvány–KözösségfejlesztőkEgyesülete –LechnerLajosTudásközpontNonprofitKft.–SzociálisSzakmaiSzövetség. Pályázati felhívás (2009): Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében LHH Kistérségek projektjei. Közösségi felzárkóztatásamélyszegénységbenélőkintegrációjáértc.2.komponens.Kódszám:TÁMOP5.1.3.-09/2 http: //palyazat.gov.hu /download /30488 /P%C3%A1ly%C3%A1zati_felh%C3%ADv%C3%A1s_513_2_100929_ IH%5B1%5D.pdf Pályázati útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi felzárkóztatása mélyszegénységben élők integrációjáértc.pályázatifelhívásához(2009):2.komponens.Kódszám:TÁMOP5.1.3.-09/2 http: //palyazat.gov.hu /download /30489 /TAMOP_513_2%20komponens%20%C3%BUtmutat%C3%B3_100929_ IH%5B1%5D.pdf Sain Mátyás (szerk.) (2014): Térségfejlesztők a szegénység elleni küzdelemben. Módszertani útmutató. Budapest: Autonómia Alapítvány–Közösségfejlesztők Egyesülete –Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft.–Szociális SzakmaiSzövetség. ZámMária(1994):ASettlement-gondolatidőszerűségeMagyarországon.Parola,(2.),12.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 97

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM jegyzetek 1Ez a tanulmány az „Áttekintés a szegénységben élők társadalmi befogadását célzó fejlesztésekről” c. kötetre épül,illetveannak„Közösségimegközelítések”c.fejezetéttartalmazza(átdolgozásokkal)(Kósa2014).Aköteta „Közösségifelzárkóztatásamélyszegénységbenélőkintegrációjáértprogramszakmaikoordinációja”keretében készült. 2 Lásderrőlaprogramweboldalán:http: //www.melyszegenyseg.hu /palyazatok /htmls / 3 311 /2007.(XI.17.)Korm.rendeletakedvezményezetttérségekbesorolásáról. 4 „Acélterületbázisáta311 /2007.(IX.17.)sz.Kormányrendeletbenmeghatározott47leghátrányosabbhelyzetűés a velük szomszédos kistérségek azon települései jelentik, amelyekben a mélyszegénységben élők nagyarányú jelenléte valószínűsíthető három mutató alapján. 1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők korosztályos aránya a Budapest nélküli (vidéki) átlag százalékában, 2007; 2. A rendszeres szociális segély egy lakosra jutó összege a Budapest nélküli (vidéki) átlag százalékában, 2007; 3. A regisztrált álláskeresők rátája a Budapest nélküli (vidéki) átlag százalékában, 2007. Azok a települések kerültek a jogosult települések listájára, amelyekesetébenlegalábbkétmutatóértékeelértevagymeghaladtaaBudapestnélkülividékiátlagkétszeresét. A szociális és területi szempontok együttes mérlegelése alapján a 47 leghátrányosabb helyzetű és a velük szomszédos kistérségekből csak azok kerültek a célterület bázisát képező kistérségek közé, amelyekben legalább öt, a fentiekben ismertetett kiválasztási szempontok szerint halmozott szociális hátránnyal jellemezhető településvolt.”(Pályázatiútmutató…2009:15) 5 „Acigányésnemcigánylakosságicsoportokközöttikonfliktusokmegelőzése,tompítása,konfliktuskezelésés mediáció; a kisebbségi, illetve a cigány szervezetek, cigány közösségi kezdeményezések, valamint a többségi intézmények,mindenekelőttazönkormányzatokközöttiegyüttműködésjavítása,konfliktuskezelés,mediáció.” (Pályázatiútmutató…2009:11) 6 Azadatlapbana„hátrányoshelyzetűcsoportokszerintimegoszlásnál”kellettbevontcélcsoportbólmegbecsülni a„kisebbséghez”tartozókszámát.Lásd:Projektadatlap. http: //palyazat.gov.hu /download /20962 /01.sz.%20mell%C3%A9klet%20Adatlap_513_2.doc 7 Azadatfelvételekrőlkészültkutatásibeszámolókaprogramweboldalánolvashatók. http: //www.melyszegenyseg.hu /dokumentumok /dokumentumtar_tartalma /TAMOP%20513%20kutatas_ 1kor_Zarotanulmany.pdf http: //www.melyszegenyseg.hu /dokumentumok /dokumentumtar_tartalma /TAMOP%20513%20kutatas_ 2kor_201403.pdf 8 Egyháztartásbanegyszemélytőlkellettlekérdezniakérdőívet,amelyszemélyreésháztartásravonatkozókérdéseketistartalmazott. 9 Foglalkoztatottakittazok,akikteljesmunkaidős,részmunkaidősalkalmazottakvagyönállóvállalkozókvoltaka kérdezésidején.(Azalkalmimunkátvégzőkkülönkategóriábatartoznak.) 10 A KSH alapján a „munkaerőpiactól távol maradó: inaktív (a foglalkoztatottakon és munkanélkülieken kívüli népesség).” 11 KSHNépszámlálás(2011)2.2.1.4.táblázat. http: //www.ksh.hu /nepszamlalas /docs /tablak /haztartas /05_02_02_01_04.xls 12 Eurostat.Incomeandlivingconditions.http: //appsso.eurostat.ec.europa.eu /nui /submitViewTableAction.do http: //appsso.eurostat.ec.europa.eu /nui /submitViewTableAction.do 13 A„szegénységbenéskirekesztésbenélők”arányátösszetettindexalapjánszámolják.Azuniósdefiníciószerint azoktartoznakakategóriába,akikjövedelmiszegénységben,súlyosanyagideprivációbanvagynagyonalacsony munkaintenzitásúháztartásbanélnek.Lásderről: http: //epp.eurostat.ec.europa.eu /statistics_explained /index.php /Glossary:At_risk_of_poverty_or_social_ exclusion_%28AROPE%29 14Aháromszakmai-módszertanianyag:„Áttekintésaszegénységbenélőktársadalmibefogadásátcélzófejlesztésekről”(Kósa2014);„Közösségilehetőségekamélyszegénységelleniküzdelemben– Önszerveződésésszakmaköziegyüttműködés”(Molnár–Peták–Vercseg2014);„Térségfejlesztőkaszegénységelleniküzdelemben”(Sain 2014).Elérhetőkaprogramweboldalán:http: //melyszegenyseg.hu /dokumentum_tar/htmls/ 15 Azittáttekintettprojektelemekésmódszereknemfeleltethetőkmegaközösségfejlesztésszakmaieszköztárának.Vannaktermészetesenegyezések,ésvannakolyanprojektekis,amelyekkifejezettenaközösségfejlesztést tekintették központi iránynak, illetve ezen a területen (és kevésbé a szegényeket célzó beavatkozások terén) szereztektapasztalatokat.ATÁMOP5.1.3programközösségfejlesztésitapasztalatairólkülönmódszertanianyag

98

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM készültKözösségilehetőségekamélyszegénységelleniküzdelemben.Önszerveződésésszakmaköziegyüttműködéscímmel(Molnár–Peták–Vercseg2014). 16 TöbbmásmellettemlíthetőittaSzegényeketTámogatóAlap(SZETA)EgriAlapítványa,amely1998ótaműködtetiközösségiházátavárosszegregált,mintegy400 –500főscigánytelepemellett.Atöbbfunkciósházbanszociálisügyintézést(„egyéniesetkezelést”)végeznek,különbözőprogramokatésszolgáltatásokatszerveznek,illetveszámosmódonsegítik,fejlesztikatelepiközösséget.EnnekeredményekéntjöttlétreaBéke-telepRehabilitációjáértEgyesület,amelynek–szakmaiháttértámogatásmellett–nagyszerepevanabban,hogyatelepinfrastrukturálishelyzetenormalizálódott.EgymásikpéldaaSzomolyaiMagyarRomaEgyesület,amely2007–2009 között valósított meg telepfelszámolási programot. A program keretében hozták létre közösségi házukat, és erősítettékmegszerveződésüket,amelyreazótaistudnaktámaszkodni. 17 ASzécsényiGyerekesélyProgramróllásd:BassLászló(szerk.)(2012):Azötödikévután.Egyfélbeszakadtakciókutatástörténete,2006–2011. Budapest:GyerekesélyKözhasznúEgyesület. http: //gyere.net /downloads /otodik_ev.pdf 18Amaimagyarpolitikai-társadalmihelyzetjellemzőennemkedvezaszegényekneksemországos,semtelepülési szinten.Akormányzatipolitikaérdemesekreésérdemtelenekreosztjafela„szegényektársadalmát”,intézkedéseinek középpontjában az értelmetlen feltételek teljesítésének kényszere és a szankciók állnak. Ezzel erősíti a társadalomésahelyiönkormányzatokszegényekkelszembeniellenérzéseit,gyengítiamáraliglétezőszolidaritást.Ráadásulegyreinkábbjellemzőalefelétörténőmobilitás,így–érthetőmódon–sokanfélnekazelszegényedéstől, a lecsúszástól. Ez pedig a megkapaszkodni még éppen képes csoportokból előítéletes és elutasító reakciókatváltkiaszegényekkelszemben. 19 Példáulazzal,hogyazönkéntesmunkakeretébenigazoljákafoglalkoztatásthelyettesítőtámogatásravalójogosultsághozszükséges30naposmunkaviszonyt.Ígyabevontönkénteseknemmaradnakellátásnélkül.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 99


SZERZÔINK /AUTHORS bodó barna

Erdélyimagyarciviltudomány Akisebbségbenélőnemzetiközösségekvonatkozásábantudományrólakisebbségekről szóló,helyzetüket,jogaikat,identitásukalakulásátvizsgáló,kutató(kisebbség)tudomány értelmébenszokásbeszélni.Jelendolgozatbanakisebbségekáltalművelttudománykérdésétéshelyzetétkívánomelemezni.Egymultietnikusállambanakisebbségekhelyzetéről eltérő módon nyilvánul(hat) meg a többség, illetve maga a kisebbség. A kisebbségi közösségnek saját jövője érdekében szüksége van a kisebbségközpontú, a vonatkozó közösségbelsőfolyamataitfeltáró,aközösségenbelülérzékelhetőtársadalmikihívásokrafókuszálóelemzésekre. Milyen, mekkora kisebbségi közösség képes tudományos műhelyek kialakítására és működtetésére?Akisebbségitudománynakrésztkellvállalniaakisebbségijövőképkialakításában, ezért fontos, milyen viszony alakul ki a kisebbségi politikai képviselet és a kisebbségitudományosságközött. Azintézményifeltételekelemzéseaztmutatja,hogyaromániaimagyarságesetébena RománAkadémiaésamegyeimúzeumokkeretébenműködőkutatóhelyeksokszorosan –öt-hatszorosan–alattamaradnakamagyarságromániaiarányszámának.Kikelljelenteni: a kisebbségi magyar tudomány jelentős mértékben civil keretek között, egyesületi rendszerbenmegvalósulókutatásokeredménye. Kulcsszavak: kisebbségi tudomány, etnikai folyamatok kutatása, civil tudomány, tudományosintézmények,RMDSZéstudomány,RománAkadémia,akadémiaikutatóhelyek, múzeumokésakisebbségitudomány,Magyarországésahatárontúlimagyartudományosság Bodó Barna, politológus, író. Született: Sepsiszentgyörgy, 1948. július 29. Tanulmányok: Székely Mikó Kollégium Sepsiszentgyörgy (1955–1966), Temesvári Tudományegyetem (fizika 1967–1972), újságírói posztgraduális (Bukaresti Egyetem, 1973–74), közigazgatási jog posztgraduális (Nyugati TE,Temesvár,2004 –2005),kulturálisszakpolitikamesteri(ELTE,Budapest,2006–2008).Afilozófia doktora(Babeş-BolyaiTudományegyetem,Kolozsvár,2003). Munkahely: egyetemi docens, Sapientia – EMTE Kolozsvár, Nemzetközi Kapcsolatok és Európa tanulmányok tanszék. Óraadó tanár a Babeş-Bolyai Tudományegyetem politikatudományi szak magyar tagozatán, a temesvári Nyugati Tudományegyetem Európa tanulmányok szak német tagozatán. A temesvári Szórvány Alapítvány keretében működő Etnoregionális Kutatócsoport vezetője(1996-tól).Kutatásiszakterületei:kisebbségikérdés(szórványlét),etnikumközikapcsolatok, regionalizmus, közigazgatás, civil szféra. Tisztség: Szórvány Alapítvány, Temesvár – elnök, MagyarCivilSzervezetekErdélyiSzövetsége,Kolozsvár–elnök,CivilEgyeztetőTanácskozás,Budapest–alelnök,aMagyarNyelvésKultúraNemzetköziTársasága(AnyanyelviKonferencia),Budapest–elnökségitag,InterkulturálisIntézet,Temesvár–elnökségitag. E-mail: [email protected]

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 101

SZERZÔINK /AUTHORS barna bodó

HungarianscienceincivilframeworkinTransylvania Inthecaseofthenationalminoritieswecanspeakaboutscienceregardingtheirstate, rights, research of their identity development. In this case minority studies mean the scientific activity of persons belonging to national minorities. In multiethnic states concerning the status of minorities the majority and the minorities can have contrary interpretations. It’s very important for the minority group to have own interpretations concerningtheirownsituation. Thequestionis:howlargeaminorityhastobe,tobeabletodeveloptheirownscientific system? The minority studies should take part in shaping the political future of the minority group, therefore is important the relation between minority political and scientificelite. TheanalyzeofinstitutionalconditionsshowsthattheHungariansareunderrepresented inthescientificinstitutionsofRomanianAcademy–therearefivetosixtimesfeweras theirdemographicrate.WehavetoconcludethattheHungarianscienceinRomaniais organizedsignificantlyincivilframe. Keywords: minority studies, research of ethnic processes, civil science, scientific institutions,Hungarianpoliticalrepresentationandscience,RomanianAcademy,research institutions of Romanian Academy, museums and minority studies, Hungary and the Hungarianscienceabroad Barna BODÓ (1948–), political scientist, writer, associate professor at Sapientia University ClujKolozsvár. He studied journalism (University of Bucharest), administrative law (University of Timisoara),culturalpolicy(EötvösLorándUniversity,Budapest),PhDinpoliticalphilosophy(BabeşBolyaiUniversity,Cluj-Kolozsvár).Also,teachespoliticalscienceattheWestUniversityofTimisoara and Babeş-Bolyai University Cluj-Kolozsvár. Is founding president of Diaspora Foundation TimisoaraandheadofCentreforEthno-regionalism;presidentofFederationofHungarianNongovernmental Associations from Transylvania. Editor in chief of the periodical “European and RegionalStudies”editedfromtheSapientiaUniversity,andmemberoftheEditorialBoardofthe Publications “Magyar Kisebbség” (Hungarian Minority, Cluj-Kolozsvár) and “Civil Fórum” (Civic Forum, Cluj-Kolozsvár) and “Convietuirea” (Szeged). Editor in chief of the yearbook “Romániai MagyarÉvkönyv”(HungarianAnnualfromRomania)since2000.Mainresearchinterests:national identity,ethno-regionalism,publicpolicy,regionaldevelopment.Publishedasauthorandco-author manybooksandalargenumberofarticlesinHungarian,Romanian,GermanandEnglish. E-mail address: [email protected]

boros gábor–pénzEs jános–kozma gábor–molnár Ernô

Anonprofitszektorszerepeazeurópaifejlesztésiforrásokabszorpciójában– különöstekintettelalegelmaradottabbkistérségekre Azelmúltévtizedekbennövekedettanonprofitszektorsúlyaagazdaságonbelül,melyhez az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés is hozzájárult. A pályázati

102

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS lehetőségek egyre fontosabb szerepet töltenek be a nonprofit szervezetek működésében,ugyanakkornéhányproblémaforrásátisjelentikegyúttal.AzÚMFTésÚSZTkeretébena2007és2013közöttiidőszakbanrendelkezésreállóforrásokraérkezőpályázatok áttekintésévelapályázatiaktivitástéssikerességetvizsgáltuktelepülésiéskistérségiszinten.Elemzésünkeredményeképpenmarkánsterületikülönbségekésmozaikosságrajzolódott ki, mely megnehezítette az egyértelmű térbeli sajátságok feltárását. A nonprofit szektornagyfokúpályázatikoncentráltságarészbenabbólfakad,hogyatelepülések60 százalékárólegyáltalánnemérkezettpályázat.Emellettanonprofitpályázatokesetében mutatkozott komoly sikertelenség, így mindössze a települések valamivel több mint negyedénvoltlegalábbegysikeresnonprofitpályázat.Alegnagyobbvárosokszervezetei sikeresebbenpályáznak,mígaleghátrányosabbhelyzetűtérségekbenazaktívpályázási tevékenységjóvalszerényebberedményességgelpárosul.Bárhalványanlátszikanonprofitszektornagyobbjelentőségeezentérségekegyrészében,anonprofitszervezetek– néhánykivételtőleltekintve–önmagukbannemképesekalegelmaradottabbterületek felzárkózásáhozérdemimódonhozzájárulni. Kulcsszavak: leghátrányosabb helyzetű kistérségek, civil szervezet, pályázati aktivitás, pályázatisikeresség Boros Gábor a Debreceni Egyetemen terület- és településfejlesztő szakirányú geográfusként végzett, jelenleg a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász hallgatója, valamint a Debreceni Egyetem Földtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Mindezek mellett területfejlesztésimenedzser,pályázatíró,továbbáaTÁMOP5.1.3„Amélyszegénységbenélőkintegrációjáért” c. projektben területfejlesztési szaktanácsadóként dolgozik. Kutatásaiban és a gyakorlati életbenahátrányoshelyzetűterületekkeléslakosságával,regionálispolitikávaléscivilszervezetek térségfejlesztőhatásaivalfoglalkozik. E-mail: [email protected] Pénzes János (PhD)adjunktusaDebreceniEgyetemTársadalomföldrajziésTerületfejlesztésiTanszékén.Terület- éstelepülésfejlesztőgeográfusésangolszakfordítóivégzettségetszerzettaDebreceniEgyetemen.Kutatásiterületeitazelmaradottterületeklehatárolása,demográfiaiésterületi jövedelmifolyamatokvizsgálata,valamintaterületfejlesztésiforrásokegyenlőtlenségeinekelemzésejelenti. E-mail: [email protected] Dr. Kozma Gábor (habil.PhD)docensaDebreceniEgyetemTársadalomföldrajziésTerületfejlesztési Tanszékén, a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetének igazgatója. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem-földrajz szakos tanári diplomát, az Eötvös Loránd Tudományegyetemenszociológusidiplomátszerzett.Főkutatásiterületei:terület- éstelepülésfejlesztés,önkormányzatimarketing,asportésföldrajzközöttikapcsolat. E-mail: [email protected] molnár Ernő (PhD)adjunktusaDebreceniEgyetemTársadalomföldrajziésTerületfejlesztésiTanszékén.Kutatásiésoktatásitevékenységeiagazdaságföldrajzra(ahazaiiparglobálisértékláncokbaintegrálódásaazautóipar,cipőgyártásésáltalábanakisvárosiiparpéldáján),illetveaterületfej-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 103

SZERZÔINK /AUTHORS lesztésrefókuszálnak.Utóbbitémában–kollégáivalközösen–a2007–2013közöttiprogramozási időszakbantöbbregionálisésországosszintűvizsgálatotvégzettazEurópaiUniókohézióspolitikájakeretébenkiutaltfejlesztésiforrásokfelhasználásáról.Oktatásitevékenységéhezkapcsolódóan könyvfejezetet írt a magyarországi területfejlesztés intézményrendszerének rendszerváltás utáni fejlődéséről. E-mail: [email protected]

gábor boros–jános pénzEs–gábor kozma–Ernô molnár

Theroleofnon-governmentalsectorintheabsorptionofEuropeandevelopment resources–withspecialattentiontotheleastdevelopedareas The weight of the non-governmental sector has been increasing within the economy during the last decades in Hungary that was supported by the access to European development resources. Tendering possibilities has become even more important regarding the operation of NGOs, however some problems occurred as the result of these. In the current analysis, the NGOs’ tendering activity and successfulness were investigated on different territorial levels based on the database of tenders from the New Hungary Development Plan and New Széchenyi Plan between 2007 and 2013. Significantspatialdisparitiesandmosaic-likepatternwerediscoveredcausingdifficulties in the recognition of territorial characteristics. The extremely concentrated tendering activitiesofnon-governmentalsectorarepartlycausedbytheexclusionof60percent of the Hungarian settlements in this respect. Approximately only 27 percent of the settlements were characterised by successful non-governmental tender(s) and this sectorwasexpressivelyunderrepresented.Organizationsinthelargesttownstendedto tendermoresuccessfulwhilethemoreactivetenderingofNGOsintheleastdeveloped areas accompanied by weaker effectiveness. Though the larger importance of nongovernmentalorganizationsisvisibleinsomepartsoftheleastdevelopedareasbutthe essential contribution of the sector to the territorial growth – apart from a few exceptions–hasnotseen. Keywords: leastdevelopedmicro-regions,NGO,tenderingactivity,tendering successfulness Gábor Boros graduated as geographer at the Universtiy of Debrecen specified to regional developmentplanning,currentlyheisstudyingattheUniversityofDebrecen,FacultyofLawas juristandheispreparingforhisPhDdegreeattheDoctoralSchoolofEarthSciences.Heisalso working as regional development manager, proposal writer and consultant within a TÁMOP project for the ‘Integration of people living in deep poverty’. His main research topics: least developedareasandtheirpopulation,regionalpolicyandthedevelopmenteffectofNGOs. E-mail address: [email protected] János Pénzes (PhD) assistant professor at the University of Debrecen, on the Department of SocialGeographyandRegionalDevelopmentPlanning.Hegraduatedasgeographerspecifiedto

104

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS regional development planning and English special translator specified to geography at the niversity of Debrecen. His main research topics: delimitation of peripheral areas, analysis of U demographic and territorial income processes and the investigation of spatial inequalities of regionaldevelopmentresources. E-mail address: [email protected] Dr. Gábor Kozma (habil.PhD)associateprofessorattheDepartmentofSocialGeographyand RegionalDevelopmentPlanningoftheUniversityofDebrecenandtheHeadofInstituteofEarth Sciences. He graduated from Lajos Kossuth University as history-geography teacher and from EötvösLorándUniversityassociologist.Hismainresearchtopics:urbanandregionaldevelopment, placemarketing,theconnectionbetweensportandgeography. E-mail address: [email protected] Ernő molnár (PhD) assistant professor at the University of Debrecen, on the Department of Social Geography and Regional Development Planning. His research and education activities are focusingoneconomicgeography(Hungarianindustryintheglobalvaluechains,ontheexample ofautomotiveandfootwearindustriesaswellasindustryofthesmalltowns)and–ontheother hand–onregionaldevelopmentpolicy.Inlattertopic–withsomecolleaguestogether–made more examinations about the use of development resources within the framework of EU CohesionPolicy2007–2013,onregionalandnationallevel.Inrelationtohiseducationalactivity,he wroteabookchapterabouttheinstitutionalbackgroundoftheregionaldevelopmentpolicyin Hungaryafterthechangeofregime. E-mail address: [email protected]

nagy ádám

ANemzetiCivilAlapprogramésaNemzetiEgyüttmûködésiAlap összehasonlítóelemzése Atanulmány10szempontalapjánvetiösszeaNemzetiCivilAlapprogramésaNemzeti EgyüttműködésiAlap3-3évesműködését: III. Külsőtényezők: 1.szerep – milyen a finanszírozó rendszerre osztott szerep meghatározottsága, milyenannaksajátszerepfelfogása,önmeghatározása; 2.jogikörnyezet–mennyireracionális,hézagmentesésstabilafinanszírozórendszer jogimegalapozottsága; 3.pénzügyiszerkezet–milyenaforrásokmennyisége,szerkezete. III. Struktúra: 1.szerkezet–milyenekadöntésijogosultságok,feladat- éshatáskörökmegosztása,a finanszírozásirendszerautonómiájánaktere; 2.civilrészvétel,autonómia,szubszidiaritás–mennyirevonjabeazügyfélképviselőit arendszer,azokmennyirekontrollálhatjákaforrásbővítőrendszeraktorait; 3.objektivitás–mennyiretörekszikkiküszöbölniaszubjektívelemeketadöntéshozatal.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 105

SZERZÔINK /AUTHORS III. Folyamatok: 1.átláthatóság–mennyiretranszparensekésnyilvánosakadöntések; 2.lebonyolítás–milyenapályázatkezelésrendszerbeliszerepe,jogosultságai,mennyi időtelikelafinanszírozásiciklusbanakérelemtőlaforrásokfelhasználhatóságáig; 3.interaktivitás – milyen a kommunikációs tér az ügyfél és a finanszírozó rendszer között,milyenazinformációsszerkezet,van-elehetőségapályázóivisszajelzésre. IV. Fejlesztésilehetőségek: 1.fejlesztés–mennyirekiszámítható,tervezhetőafejlesztés,létezik-eésmilyenatervezésikoncepció,kinekakompetenciájaannaklétrehozása,mennyirefogadjabea rendszerarávonatkozójavaslatokat(pályázóijelzéseket,rendszerbeliszereplőkjelzéseitstb.). Kulcsszavak: NemzetiCivilAlapprogram,NemzetiEgyüttműködésiAlap,összehasonlító elemzés Nagy C. Ádám társadalomkutató,1972-benszületettBudapesten.Mérnök,közgazdász,politológus, tanár, jogász és egészségügyi szakmenedzser. Pedagógiából doktorált és habilitált, a Selye JánosEgyetemdocense.ACivilSzemlealapító-főszerkesztője,aNemzetiCivilAlapprogramTanácsánakvoltelnöke.Kutatásiterületeiazifjúságügy,acivilvilágésazinformációstársadalomtárgykörétölelikfel. E-mail: [email protected]

ádám nagy

ComparativeanalysisoftheNationalCivilFundandtheNationalCooperationFund Thestudycomparesthe3-3yearsoperationoftheNationalCivilFundandtheNational CooperationFundonbasisof10criteria: III forExternalfactors: 1role–howthefundingsystemisdefinedandwhatisitsself-definition; 2legal environment – how rational, seamless and stable is the legal set up of the fundingsystem; 3financialstructure–whatamountandstructureoftheresources. III Structure: 1structure–whatarethedecision-makingrights,responsibilitiesandtheautonomy ofthefinancialsystem; 2civilparticipation,autonomy,subsidiarity–howinvolvethesystemtheclientshow theycancontroltheresource-providingsystemsactors; 3objectivity–howeliminatethedecision-makingthesubjectiveelements. III Processes: 1transparency–howtransparentandpublicthedecisions;

106

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS 2realisation – how is the management system, how much time is an application cycle; 3interactivity–whatthecommunicationspacebetweentheclientandthefunding system, how is the information structure, is there possibilities for applicants' feedback. IV Developmentopportunities: 1development–howplannableisthedevelopment,isthereadevelopmentconcept, whosecompetenceisit. Keywords: NationalCivilFund,NationalCooperationFund,comparativeanalysis Ádám C. Nagy socialscientist,wasbornin1972inBudapest.Hehasadegreefromengineering, economy, political science, pedagogy, law and medical management. He has his PhD and habilitation from pedagogy, associate professor of Selye János University. He is the founder and firsteditorinchiefofCivilReviewandformerpresidentoftheNationalCivilFundsCouncil.Areas ofresearch:theyouth,civilsocietyandtheglobalinformationsocietyrevolvearoundthescope. E-mail address: [email protected]

kákai lászló

Nonprofitszektor„Ázsiazöldszívében” Tanulmányomazzalfoglalkozik,hogybemutassamTajvannonprofitvilágát.Atémaegy nagyobbkutatásrészétképezi,amelybenaztvizsgálom,hogyakülönböző„típusba”tartozóországoknonprofitszektorátmikéntérintetteagazdaságiválság.Tajvanazértisjó példa,mertnagyonkevesettudunkróla,ígyhelyzete,fejlődése,problémáitanulságosak lehetnekmindazokszámára,akikacivilszervezetekvilágávalfoglalkoznak. Kulcsszavak: nonprofitszektor,egyesületek,alapítványok,szervezetek,Tajvan Kákai lászló 1964. augusztus 24-én Pécsett született. Végzettségét tekintve 1994-ben szerez diplomátazELTE-nszociológiából,1995-benpedigazELTEÁJK-npolitológiából.1997-tőlaPTEBTK Politikai Tanulmányok Tanszékének oktatója. 1999. november 5-től 2002. május 31-ig kutatási szakértő a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályán. 2004-ben politikatudományból doktorálazELTEÁJK-n.2004–2005közöttkutatásivezetőaSzázadvégCivilAkadémián.2003-tól aPólusokTársadalomtudományiEgyesületelnöke.2006-tólaNemzetiCivilAlapprogramOrszágos Tanácsának dél-dunántúli póttagja, majd 2008-tól rendes tagja. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője,valamint2012-tőlaNemzetiEgyüttműködésiAlapKözösségiKörnyezetKollégiumánakelnöke. E-mail: [email protected]

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 107

SZERZÔINK /AUTHORS lászló kákai

Not-for-profitsector,“ ThegreenheartofAsia” My study deals with the NGOs’ role in Taiwan. This topic is one the part of a larger r esearch, in which I examine how much influenced the countries belonging to the different “types” of NGOs affected by the economic crisis. Taiwan is also a good example,becausewehavealittleknowledgeaboutit,soitssituation,development,and itsproblemsmaybeinstructiveforallthose,whodealwiththeworldoftheNGOs. Keywords: Non-profitsector,Associations,Foundations,organizations,Taiwan lászló Kákai wasborninPécsin1664.AtEötvösLorándUniversityofBudapesthegotadegree in sociology in 1994, and in politology in 1995. He has been a lecturer at the Department of PoliticalSciencesoftheFacultyofSocialSciencesoftheUniversityofPécssince1997.FromNovember 5th 1999 to May 31st 2002 he worked as a research expert for the Civil Contacts Department of the Prime Minister’s Office. In 2004 he took a PhD degree, and became the researchleaderoftheSzázadvégCivilAcademy.Since2003hehasbeenthepresidentofthePólusok Association of Social Sciences, and is the South Transdanubian substitute member of the NationalCounciloftheNationalCivilFund.HeadofDepartmentattheUniversityofPécs,Faculty ofHumanities,DepartmentofPoliticalScienceandInternationalStudiesfrom2012,presidentof theCommunityEnvironmentCollegeoftheNationalCooperationFund. E-mail address: [email protected]

farkas zsombor

Közösségimegközelítésekaszegénységéskirekesztettségenyhítésére – Egyuniósprogramnéhánytapasztalata A tanulmány a TÁMOP 5.1.3-as „Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért” címűprogramtapasztalataitfoglaljaössze.Azuniósfinanszírozásúprogram keretében 2011 és 2014 között összesen 25 helyi projekt valósult meg az ország leszakadó térségeiben. Átfogó céljuk az volt, hogy különböző tevékenységekkel csökkentsék a mélyszegénységben élők kirekesztettségét, és mérsékeljék a szegénység mélyülését, területi kiterjedését. Ez az összegzés azokat a módszereket és eszközöket tekinti át, amelyek a „közösségi megközelítésekhez” sorolhatók, vagyis valamilyen módonösszekötöttéka„közösségfejlesztését”aszociálisproblémák,atársadalmikirekesztettségenyhítésével.AtanulmányrövidenkitéraTÁMOP5.1.3-asprogramcélzására éscélcsoportjánakjellemzőireis. Kulcsszavak: mélyszegénység,társadalmiintegráció,helyiprojektek,közösségimegközelítésekéseszközök Farkas zsombor 2012ótaazAutonómiaAlapítványmunkatársa,2014májusigintegrációsszakértő a „Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért” (TÁMOP 5.1.3.) című programban.2005 –2011közöttaMagyarTudományosAkadémiaFergeZsuzsaáltalvezetettGyer-

108

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS mekszegénység Elleni Programirodájában dolgozott kutatói asszisztensként, kutatóként. Több, a szegénységgel,gyerekszegénységgelkapcsolatoskutatásbanvettrészt,feladataiközétartozotta leghátrányosabbhelyzetűkistérségekgyerekesélyprogramjainaknyomonkövetése.2004-benaz ELTE Társadalomtudományi Karán (TáTK) szerzett szociálpolitikus, 2009-ben az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében kommunikáció–írott sajtó diplomát. 2011 óta az ELTE TáTK szociálpolitikaidoktoriprogramjánakPhD-hallgatója,kutatásiterületeatársadalmibeavatkozások szándékoltésnemszándékolthatásainakvizsgálata. E-mail: [email protected]

zsombor farkas

“Communityapproaches”toreducepovertyandsocialexclusion – ExperiencesofanESFfoundedproject The study summarizes experiences of an ESF funded major project: Community development for the social inclusion of people living in deep poverty (TÁMOP 5.1.3.). Withintheprogramme25localprojectswereimplementedindisadvantagedregionsof Hungarybetween2011and2014.Overallgoaloftheprojectswastoreduceexclusionof peoplelivingindeeppoverty,decreasedeepeningandterritoriallyspreadofpoverty.This summarygivesareviewofthoselocalmethodsandtoolsthatcombined“community development” with reducing social problems and exclusion; these are the “community approaches”. The study contains information also about the targeting and the target groupsoftheprogramme. Keywords: deep poverty, social inclusion, local projects, community approaches and tools. zsombor Farkas has worked for Autonómia Foundation since February 2012 as an expert of Roma integration. His responsibilities include the coordination of the implementation of an ESF fundedmajorproject:Communitydevelopmentforthesocialinclusionofpeoplelivingindeep poverty (TÁMOP 5.1.3.). Before working for Autonómia Foundation, he was a research fellow of the‘ProgrammetoCombatChildPoverty’inHungarianAcademyofSciences(ledbyProf.Zsuzsa Ferge)(2005 –2011).Hetookpartinseveralsurveysandresearchesinthefieldofpovertyandchild poverty. His responsibilities among others included surveys, Roma integration and professional tasks for developing and mentoring programmes to combat child poverty in disadvantaged regions of Hungary. He has taken degrees in social policy (2004) and communication sciences (2009).PassingatrainingcourseofMinistryofEducationandCulture,hehasbecomeanexpert ofeducationalintegration.CurrentlyheisaPhD-studentinELTEUniversityBudapest(SocialPolicy PhDCourse).Hisresearchfieldisintendedandunintendedeffectsofsocialinterventions. E-mail address: [email protected]

CIvIl SzEmlE ■ 2014/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 109


C IVIL S ZE MLE LEGYEN 2014-BEN ELÔFIZETÔJE a negyedévente megjelenô Civil Szemlének! RENDELJE MEG A CIVIL SZEMLÉT, melynek elôfizetési díja egy évre 3600 Ft Elôfizetés Civil Szemle, Erste Bank: 11600006-00000000-23902934 CIVIL SZEMLE szerkesztôsége www.civilszemle.hu Levelezésicím 1137Budapest,Pozsonyiút14.II /9. Kérjük,megrendelését(amelytartalmazzaanevet,postázásicímet ésabefizetésigazolását)– agyorsabbügyintézésérdekében– küldjebea

[email protected] e-mailcímre

KÉRJüK TÁMoGASSA SZEMÉLYI JöVEDELEMADóJA

1 százalékával a

C IVIL S ZE MLE folyóiratot kiadó Civil Szemle Alapítványt! Adószám: 18116629-1-41

Támogatását köszönjük! Honlapunk: Civil Szemle Alapítvány www.civilszemle.hu

1%

n n n n n nnn „A kirekesztettség mértékét jelzi a projektek akcióterületein, hogy a n már hivatkozott adatfelvétel szerint a válaszadók 40 százaléka érzi úgy, n hogy a „társadalom magára hagyta”, és szintén 40 százalék azok aránya, n akik »nem érzik, hogy mások értékelnék azt, amit csinálnak«. A megkérden zettek fele egyetértett azzal az állítással, mely szerint »az élet annyira n bonyolulttá vált, hogy nehezen találom meg a saját utam«. Harmaduk pedig n úgy érzi, hogy túl kevés időt tölt társasági és közösségi-szervezeti élettel. n Mindezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a szegénységben élők problén mája nemcsak a pénz hiánya, hanem az elszigeteltség, az elidegenedés, a n tájékozatlanság is, amelyek összességében vezetnek társadalmi kirekeszn tettségükhöz. Ezeket a jól elkülöníthető (szegregált, gettósodott) »közösn ségeket« a kirekesztődés folyamatai hozták létre. Többdimenziós kirekeszn tettségük fontos eleme a nem kényszerű, külső erőforrásokat is felkínáló n »közösségi lét« hiánya és a lokális társadalmi interakciókban való részvétel n lehetetlensége.” (Farkas Zsombor) n nnn „Jelenleg kevés kutatás áll rendelkezésre arról, hogy bizonyos gazdasági, n társadalmi mérőszámok milyen kapcsolatban állnak egy-egy ország nonpron fit szektorának fejlődésével. Vajon mérhető-e gazdasági, társadalmi indikán torokkal egy ország nonprofit szervezeteinek alakulása? Tanulmányom ezt n a hatást egy európai számára kevésbé ismert ország példáján keresztül n mutatja be. Tajvan az ázsiai és csendes-óceáni térség fejlődésének egyik n meghatározó tényezője, melyben a társadalmi és gazdasági hatásoknak, így n a konszolidációnak és demokratizálódásnak nagy szerepe volt az ország n civil társadalmára és az abból létrejövő civil szervezetek fejlődésére és kian lakulására. De ez a szinte folyamatosan változó ország milyen civil szektort n »termelt ki« magából és szerkezete milyen jellemzőkkel írható le?” n (Kákai László) n nnn „A NEA tehát elsöprő erejű nóvumot nem hozott, újdonságértéke vagy n visszalépés… vagy kisebb jelentőségű újítás… A korábbi rendszerhez n képest vitathatatlan előrelépés az összeférhetetlenségi szabályok megalkon tásában, a döntéshozók számának csökkentésében érhető tetten, ugyanakn kor a nyilvánossági szabályok, a civil autonómia, a legalább részbeni pénz n ügyi kiszámíthatóság felszámolása súlyos visszalépést jelentett… Az is jól n látszik, hogy a NEA-val kapcsolatos csaknem valamennyi progresszív elen met (3 évente pályázati szünet, összeférhetetlenség, túltervezett költségn vetések lefojtása stb.) a NEA élén álló Tanács folyamatosan támadja (eddig n inkább kevesebb, mint több sikerrel).” (Nagy Ádám) n n n n Ára 900 Ft ISSN 1786334-1 n n n n n n n

Erdélyi magyar civil tudomány

Recommend Documents