Erdélyi körutazás 2011. július 31. - augusztus 05. Indulás: 2011. július 31-én, az iskola elől, az esti órákban (1192 Gutenberg krt. 6. kb. 21.00) Érkezés: 2011. augusztus 05-én az esti órákban, az iskola elé Szállás: Zeteváralján Az ár tartalmazza az útiköltséget, a szállás árát és a napi kétszeri meleg és az egyszeri hideg étkezét. Az első napra hozzanak magukkal az útitársak megfelelő mennyiségű ennivalót, mert csak este kapunk meleg ételt. Gyerekeknek: 45.000 Ft/fő Felnőtteknek: 50.000 Ft/fő •
Zeteváralja település a Déság-csúcson (818 m) fekszik, ahonnan ma is látszik Zete várának
alapzata.
A
csendes
környezetben
lévő
panzió
és
kempingben
madárcsiripelésre és vízcsobogásra ébredhetünk, hiszen a telek szélét a Nagy-Küküllő mossa Szállásunk 5000 m2-en terül el, ami egy főépületből és faházakból áll. •
A főépület alsó részében étterem található.
•
Itt napi kétszeri étkezést biztosítanak, bőséges reggelit és kétfogásos vacsorát kapunk.
•
Az ebédet közösen oldjuk meg.
•
Az udvaron található a nyolc kisház, amelyekben lakni fogunk. Ebből hét kisházban négy-négy egyszemélyes ágy, a nyolcadik kisházban két egyszemélyes ágy van, valamint mindegyik kisházhoz saját fürdőszoba tartozik.
Ebben az évben a
szállásunkon lesz megoldva az étkezés, de természetesen felmegyünk és látogatást teszünk a paplakban is.
1
1. nap kirándulás: Tordai-hasadék/Torockó és Gyulafehérvár (A Tordai-hasadék megtekintése attól is függ, hogy a tavalyi áradások után helyre tudták-e állítani a hidakat.) Tordai-hasadék A tudományos magyarázat szerint egy mészkőbarlang tetejének beomlásával jött létre a mintegy három kilométer hosszú szurdokvölgy. A hatalmas, akár kétszáz méteres magasságot is meghaladó sziklafalak között a Hesdát-patak folyik. Számos Szent László-legenda kapcsolódik a hasadék kialakulásához. A monda szerint László király serege kemény ütközetett vívott a túlerőben levő kunokkal Torda határában, de hiába, mert annyi volt a kun, mint fűszál a réten. Ebben a reménytelen helyzetben László király úgy döntött, hogy visszavonulást fúvat, nehogy odavesszen a serege. A kürt szavára visszafordultak a magyarok és a Torda feletti hegy irányába kezdtek vonulni. A kunok rögtön a nyomukba eredtek: Utána! Utána! - ordították. Tudták: ha Lászlót elfogják, övék lesz a magyar föld - mindannyian a király után vetették hát magukat. László paripáján véres hab vert ki, mégis olyan közel értek már hozzá a kunok, hogy fejszéikkel levághatták volna. Ekkor László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott: Ó, Uram, segélj! S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a hegy, s László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. A kunok meghökkenve álltak meg a szakadék peremén, majd a csodát látva ijedtükben visszafordultak. Torockó 1999-ben Torockó Európa Nostra Díjat nyert. Torockón a Nap kétszer kel fel. Korán reggel megjelenik az égbolton, a Székelykőtől balra, majd elbújik a Székelykő mögé, és csak később emelkedik oly magasra, hogy bevilágíthassa az egész falut. Ezt a különös jelenséget az 1130 méteres észak-dél vonulatú Székelykő sajátos alakja okozza. Reggel a Nap a Székelykő Kiskőnek nevezett oldala mögül kél, de hamarosan el is bújik, a falut a hegy árnyéka takarja. A második, „igazi" napkelte akkor van, amikor a Nap a látszólagos útján már a Nagyárok felett jár. A jelenség az Alsó Piacsor és a Kővár utca házainak udvarán figyelhető meg a legjobban.
Gyulafehérvár A város egykor az Erdélyi Fejedelemség fővárosa volt, napjainkban egy 71.000 lakosú nagyváros. 2
Gyulafehérvár fejlődésében több személy is fontos szerepet játszott, ezek közül meg kell említeni Hunyadi Jánost, aki a székesegyház építéséhez is jelentős mértékben hozzájárult, valamint Bethlen Gábort, akinek fejedelemsége alatt a város virágkorát élte. 2. nap kirándulás Tusnád, Szent Anna-tó, Sepsiszentgyörgy:
Tusnád Tusnádfürdő alapítása 1842-ben történt. állítólag egy pásztorfiú csodálatos gyógyulásának esete terelte rá a figyelmet. Eltévedt marháit keresve a szinte járhatatlan rengetegben a Tisztás patak beszédmezőnek nevezett mocsaras ingoványán kellett több alkalommal átgázolnia. Közben meglepve tapasztalta, hogy az ásványvizes iszapba mélyen bemerülő lábairól addig gyógyíthatatlannak hitt kiütései rövid idő alatt eltűntek. Szent Anna-tó Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók). Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették. Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy úr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak, hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval. Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelöl állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár 3
összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki. A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának Sepsiszentgyörgy Sepsiszentgyörgynek illusztris díszpolgárai voltak, Jókai Mór és maga Kossuth Lajos is. Az 1848-as forradalom a város történetének egyik legjelentősebb történelmi korszaka. A mai Megyei Könyvtár épületében hangzik el a híres mondat, miszerint „Lesz ágyú”. Gábor Áron, a forradalom egyik legendás alakja háromszéki öntőműhelyekben gyártott ágyúival jelentősen hozzájárul a szabadságharc ideiglenes sikeréhez.
3. nap kirándulás Brassóba és Poianára: Brassó
4
Brassót védőfal vette körül, amelynek több része még mai napig épségben megmaradt. A városfalat a nyugati oldalán két kapu volt, az egyik a Katalin-kapu (korábban Szentlélek-kapu), melyet 1522-ben említenek először. A másik a Bolgárszegi-kapu amit 1827-ben építettek, klasszicista stílusban. A várost körülvevő falon eredetileg harminckét torony és bástya volt, melynek legtöbbje ma is áll. A legjobb állapotban megmaradt bástya a Takácsok bástyája, amely hatszögletes alaprajzú, több emeletes és fából készült fedett folyosója van. Jelenleg múzeum működik benne. Poiana
4. nap kirándulás a Gyimesekbe vagy Felcsíkba: Titokzatos vidék ez a „Patakország”, titokzatos világ a Gyimesek völgye, amelyről Orbán Balázs is a következőképpen vélekedik:„… „így színezni, így festeni csak Isten tud, ily nagyszerű képet csak a mindenható természet tud elővarázsolni (…) egy ily tüneménnyel, egy ily nagyszerű tájjal, melynél szebbet bizonnyal se Tyrol, se Svájc nem tud felmutatni, s mi még sem ismerjük, még kevésbé méltányoljuk e szép hazát” Kedves Útitársak, itt már jártunk, azért ismerős ☺!
5
De ezt is láthatjuk a gyimesi kirándulás során ☺!
5. nap kirándulás a Sóvidékre és hazautazás: Szonátán fürdőzés Az 520 m magasságban fekvő Szováta több száz éves fürdőhely. Ezen a vidéken már a rómaiak is sót bányásztak. A gyógyfürdőt a XVI sz.-ban említik először az oklevelek. A szovátai fürdőnek öt sós tava van. A Medve-tó, a Mogyorósi-tó, a Fekete-tó, a Veres-tó és a Zöld-tó. Egyik-másik sótartalma annyira tömény, hogy valósággal lebeg a vizében a fürdőző. Szovátán jelenleg hat jelentősebb sós és két édesvizű tó található. A hetedik valamikori jelentős nagyságú sós tó, a Kígyós-tó, mára teljesen elmocsarasodott. Sós tavak: a Medve-tó, Fekete-tó, Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Zöld-tó és a Vörös-tó. Édesvizűek: a Piroska-tó és az Édes-tó. A szovátai Medve-tó a világ legnagyobb és Európa egyetlen heliotermikus (naptól melegedő) tava.
6
