Erdély változó társadalmigazdasági térszerkezete Benedek József BBTE, Földrajz Kar
Elméleti háttér • strukturalista elméletek (polarizációs, függőségi elméletek): – makrogazdasági és a makropolitikai tényezők, – a régió elhelyezkedése egy centrum-periféria típusú hierarchikus rendszerben • a régió fejlődését egy strukturálisan és történelmileg meghatározott pályafüggőség határozza meg • az egyes régiók fejletlenségének oka más régiók fejlettsége • centrum-periféria típusú nemzetközi munkamegosztás
Elméleti háttér • regionális elméletek (dinamikus elméletek, a regulációelmélet, a történelmi-evolúciós elméleteket, az új regionalizmus): – a régió elegendő endogén képességgel rendelkezik ahhoz, hogy egy bizonyos fejlődési pályát határozzon meg
• a regionális fejlődés forrásai: – a régiók belső felépítése, – az interregionális kapcsolatok
Elméleti háttér • minden régió ugyanazon a többfázisos történelmi fejlődési folyamaton megy keresztül • hasonló belső regionális struktúra felé vezető konvergens folyamat • eltérések: – strukturálisak (a régió differenciált belső struktúrájából, történelmiek (egy történelmi váratlan fordulat vagy a különböző szabályozási módszerek eredményei), – a régiók különböző alkalmazkodási és innovációs képességeiből
Politikai, geopolitikai helyzet • Erdély, Bukovina, Máramaros, Körösök és Bánát 1918-ig szemi-periférikus állami alakulatokhoz tartoztak: – korai iparosodás (XVIII. sz.), – bányászaton, kohászaton, textiliparon alapuló proto-indusztriális régiók, – viszonylag változatos városi gazdaságok kialakulása.
Vo ra rlb er g
ie n Kr Da oa lm tie at nie Sl n aw on ie n
G al iz
on au uf er Bu ko wi na
D
Kr ai n
St ei Li er nk m es ar D k on au uf er
ro lu nd
Re ch te s
Ti
sie n Sa lzb ur g
Sc hl e
BIP pro Kopf 1870 gereiht
2500
2000
1500
1000
500
0
ie de rö st er re
Kr ai n
eiß -M Li nk ar es os Th ei ßu Si fe eb r en bü rg en Bu ko wi na Kr G oa al tie iz ie nn Sl aw on ie n Da lm at ie n
Th
ic h Bö hm en Sc hle sie n Sa l zb ur D on g au -T he iß Kü Ti st ro e lu nl an nd d Vo ra rlb er g M äh re n Kä O rn be te n rö ste rre ich St e Li ie rm nk es ar k Do Re na ch uu te fe s r Th Re ei ch ßu te fe s r D on au uf er
N
Reihung nach BIP pro Kopf 1910
2500
2000
1500
1000
500
0
Politikai, geopolitikai helyzet • Moldva, Havasalföld, Olténia, Dobrudzsa egy periférikus struktúra keretében: – első proto-indusztriális régiók a XIX. században alakultak ki, – 1859-et követően Bukarest főváros folyamatos, kumulatív típusú fejlődésen ment keresztül, – elindult a prahovai kőolajvidék és bizonyos kikötővárosok (Galaţi, Brăila, később Constanţa) fejlődése.
A nagyipar fejlettségi szintjének különbségei 1930-ban Tartomány
Ipari Népesség (% az vállalatok összlakosságból) száma (%)
Alkalmazott személyek száma (%)
Termelés értéke (%)
Olténia
10,64
6,84
4,24
1,83
Havasalföld
29,03
23,63
30,82
38,49
Dobrudzsa
3,02
2,77
1,99
0,94
15,81
13,87
11,62
12,14
3,92
2,91
2,79
1,57
Erdély
22,39
29,23
27,42
21,52
Bánát
6,55
9,67
10,44
14,75
Körösök és Máramaros
9,68
11,08
10,68
8,76
Románia
100
100
100
100
Moldva Bukovina
Beruházások, 1945-1989 • Bukarest 13,7% • Constanţa megye (7,3%), • fejlett megyék (Galaţi, Prahova, Hunyad, Brassó, Bacău) 3 - 4% • fontos beruházási projektekkel rendelkező (Argeş, Dolj, Gorj) megyék 3 - 4%
Sorszám
Szocio-kulturális potenciál
Szocio-kulturális fejlettségi szint
A potenciál értékesítési aránya
Helykülönbség
1
Bukarest
Bukarest
Kovászna
29
2
Prahova
Brassó
Szilágy
12
3
Kolozs
Temes
Szeben
12
4
Brassó
Kolozs
Krassó-Szörény
11
5
Constanţa
Prahova
Hargita
11
6
Temes
Hunyad
Brăila
9
7
Iaşi
Szeben
Szatmár
8
8
Galac
Constanţa
Arad
6
9
Argeş
Argeş
Fehér
5
10
Bákó
Galac
Hunyad
5
11
Hunyad
Iaşi
Gorj
4
12
Dolj
Kovászna
Mehedinţi
4
13
Bihar
Maros
Vrancea
4
14
Maros
Bihar
Temes
3
15
Suceava
Krassó-Szörény
Brassó
2
30
Botoşani
Mehedinţi
Iaşi
-4
31
Szatmár
Buzău
Vaslui
-5
32
Hargita
Suceava
Máramaros
-6
33
Vrancea
Olt
Botoşani
-8
34
Mehedinţi
Vaslui
Buzău
-8
35
Tulcea
Bákó
-9
36
BeszterceNaszód Călăraşi
Dâmboviţa
-9
37
Tulcea
BistriţaNăsăud Ialomiţa
Neamţ
-9
38
Giurgiu
Botoşani
Teleorman
-12
39
Ialomiţa
Călăraşi
Dolj
-13
40
Szilágy
Teleorman
Olt
-13
41
Kovászna
Giurgiu
Suceava
-17
Fejlettség Globális Mutatója 2002, Voineagu et co. • Bukarest régió (0,542) • Nyugati és Központi régiók (0,461, illetve 0,460) • Északnyugati régió (0,426) – országos átlag, • Délkelet (kevéssel az átlag alatt), • Délnyugat és Északkelet azonos értékekkel, • Dél (0,373).
Gazdasági egyenlőtlenségek, GDP/fő, fejl. régiók, 2002
Gazdasági egyenlőtlenségek, GDP/fő, megyék, 2002
Szociális egyenlőtlenségek. Munkanélküliség
Szegénységi ráta
• .
Economic disparities 140000000
North-East
120000000
South-East South South-West West North-West
100000000 80000000
Center Bucharest
60000000 40000000 20000000 0 1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
