11/24/2015
Erdei élőhelyek kezelése Idegenhonos fafajok. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI
Forrás: TERMERD, Bartha et al.
• Őshonos és idegenhonos fafajú erdők természetessége különbözik • Faállomány-összetétel természetessége és az erdőállomány természetessége között igen szoros kapcsolat
1
11/24/2015
Az őshonos fafajok aránya 63,1 %, az idegenhonos, meghonosodott fafajok (akác, fenyők) illetve a klónozott fajták (nemes nyárak) aránya 30,5 %
Ábra: Katona Krisztián, Forrás: Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. Törvény 43. § (5) bekezdése alapján
Idegenhonos fafajok által dominált erdőterületek aránya (%)
Forrás: FOREST EUROPE, UNECE and FAO 2011: State of Europe’s Forests 2011. Status and Trends in Sustainable Forest Management in Europe.
2
11/24/2015
Nem őshonos fafajok • Fehér akác (Robinia pseudoacacia) • Fekete fenyő (Pinus nigra) • Fekete dió (Juglans nigra) • Vöröstölgy (Quercus rubra) • Kései meggy (Prunus serotina) • Bálványfa (Ailanthus altissima) • Zöld juhar (Acer negundo) • Amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) • + nemesnyárak (Populus spp.)
Kapcsolódó fogalmak (nincs egységes „nevezéktan”) Betelepített (aktív emberi tevékenység) • gazdasági érdek (faanyag) • tájvédelem (talajmegkötés)
Behurcolt (passzív emberi vagy állati tevékenység) Bevándorló (emberi vagy állati beavatkozás nélkül) Archeofiton (ójövevény, 1500 előtt) – neofiton (újjövevény, 1500 után) faj (előbbiek közelebbről, hasonlóbb területekről érkeztek, kevésbé problémásak) Idegenhonos faj lehet invazív; invazív őshonos pedig a „terjedő őshonos” faj Átalakító invazív neofiton a legrosszabb: olyan özönfajok, amelyek inváziójuk során a meghódított közösség vagy táj jellemző sajátosságait (szerkezetét, fajösszetételét, vegetációdinamikáját nagyban megváltoztatják
3
11/24/2015
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1143/2014/EU RENDELETE (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről • Az Unióban és más európai országokban mintegy 12 000 idegenhonos faj található, amelynek megközelítőleg 10–15 %-át tekintik inváziós fajnak. • Elsőbbséget kell biztosítani azon idegenhonos inváziós fajok szabályozásának, amelyek az Unió számára veszélyesnek minősülnek. Ezért össze kell állítani az Unió számára veszélyesnek tekintett idegenhonos inváziós fajok jegyzékét (a továbbiakban: uniós jegyzék), és azt rendszeresen aktualizálni kell. Egy idegenhonos inváziós faj akkor tekintendő az Unió számára veszélyesnek, ha az érintett tagállamokban az általa okozott kár jelentősége indokolttá teszi olyan célzott intézkedések elfogadását, amelyek az Unió egészében alkalmazandók. • E rendelet alkalmazásának központi eszközét képezik azok a kritériumok, amelyek alapján az uniós jegyzék összeállításra kerül.
Magyar akác, mint hungaricum, 2014
(Forrás: BME-OMIKK)
1789
Az MTA előtti akácfa
(Forrás: Főkert)
2011
4
11/24/2015
Fehér akác (Robinia pseudoacacia) Fotók: Internet
• • • • • • • • • • • • •
É-amerikai származású faj Európába 1601-ben, hazánkba 1710-1720-ban jutott el Tömeges elterjesztésének első időszaka 1865 és 1895, majd 1923-tól alföldfásítás Leggyakoribb hazai fafaj (gyorsan nő, széleskörben felhasználható faanyag, támogatás, pl. „Nyírség aranya”) Gyenge termőhelyeken főleg tűzifa, máshol ipari fa is Méhlegelő, akácméz Magról ritkán újul sarjaztatott akácerdők, akácklónok Invazív faj (igénytelen, gyorsan terjeszkedik) Allelopátiás hatása van, de nem kiemelkedő Nitrogénkötő baktériumok gyökérgümőiben nitrofil növények elszaporodása (pl. csalán, bodza, vérehulló fecskefű, nebáncsvirág) Tápláléklánc leegyszerűsödik De kiváló vadtáplálék, kedvelt faj nagy hajtásbiomassza, magas fehérjetartalom Törzsinjektálással visszaszorítható, permetezés, mechanikus módszerek nem jók
Fekete fenyő (Pinus nigra)
Fotók: Internet
• Eredeti areája a Pireneusoktól az Alpokon, az Appennineken és a Balkánfélszigeten át a kis-ázsiai Taurus-hegységig terjed; alpin-mediterrán faj • Szélsőségesen meleg és száraz termőhelyhez való alkalmazkodás jellemzi, ugyanakkor jól tűri az erős fagyot is horizontális gyökérrendszere kissé mélyebben terül el, mint a többi Pinus fajé, a sekély váztalajokon pedig a repedésekbe mélyen lenyúló karógyökereket fejleszt • Magyarországon a feketefenyő telepítését a XIX. sz. második felében kezdték meg, főként talaj- és tájvédelmi megfontolásokból • Hegyvidéken a talajerózió megakadályozása, míg az Alföldön a homokterületek fásítása és a homok megkötése volt a cél • Feketefenyő invazióra képes, pl. magoncai sziklagyepekre beterjednek • Fenyőtű bomlása humuszformát megváltoztatja, csírázásgátló is, tűzveszély nő • A feketefenyő fájának felhasználhatósága a magas gyantatartalom és a nehezen feltisztuló törzs ággöcsös szerkezete miatt nem olyan sokoldalú, mint az erdeifenyőé, hegyoldalon a kitermelés gyakran gazdaságtalan • Fenyvesek átalakítása lépésenként lásd Szénások • Szárazodás miatt tömeges fenyőpusztulások
5
11/24/2015
Feketedió (Juglans nigra) Fotók: Internet
• • • • •
Észak-amerikai faj Öntéstalajok legértékesebb fája lehet A fekete dió az USA-ban az egyik legkedveltebb lombos fa a bútorgyártásban Hazai feketediósok nagy része Gemenc ZRt. területén Allelopátia (juglon, csírázásgátló anyag) lásd diólevél komposzton kérdéskör
Vöröstölgy (Quercus rubra) • • • • • • •
Fotók: Internet
Észak-amerikai faj Változatosan felhasználható faanyag Síkvidéki és hegyvidéki tölgyesek, gyertyános-tölgyesek helyén telepítve A vörös tölgy avarja igen lassan bomlik, Allelopatikus hatású, ill. sűrű lombozattal nagy árnyalás Ezért gyakran nudum álllományok Talajképződés is jelentősen megváltozik, lelassul.
6
11/24/2015
Kései meggy (Prunus serotina) • • • • • •
• •
• • •
Fotók: Internet
Észak-Amerika keleti részéről származik Az első fafajok között volt, amelyet innen Európába hoztak (1623, Párizsba) Első hazai adata 1897-ből van (Pusztaszentlőrinc) Különösen a száraz és tápanyagszegény talajokon terjedt el. Humusztartalomfokozás, talajjavítás, faanyaga miatt, ill. erdei fenyő közé a fenyő jobb ágtisztulása érdekében ültették Nem sikerült: nem szolgáltatott értékesíthető méretű faanyagot ipari célú fatermesztésre nem alkalmas. Fája igen kemény, száradás során csavarodva reped, nagyon nehezen megmunkálható. Gyorsan rövid időn belül sűrű cserjeszintet alkot, árnyal csökkenti cserjeszint változatosságát, nehezíti az erdőfelújulást Magjait az állatok nagyobb távolságokra is elszállítják, azonban a magoncok általában 1 km-en belül anyafától Rövid életű magok, nem magbank, hanem „magoncbank” versenyelőny Fogyasztói főleg a termését fogyasztó madarak (akár 60 faj), kisemlősök Védekezés: glifozátos kenés vágáslapra, speciális mechanikus kéreggyűrűzés
Bálványfa (Ailanthus altissima) • • • • • •
• • • • • •
Fotók: Kínában, Koreában őshonos, első hazai adatai 1841-ben Villányból Internet Nálunk főként sík- és dombvidékeken elterjedt 1740 tájától terjesztették főleg iparvidékekre, útsorfaként, ill. ültetvényekbe Száraz homoktalajon, viszonylag zárt állományban a bálványfa magas törzset nevel. Csak vélt gazdasági hasznai vannak: – Fája könnyű és puha, a földben nagyon hamar elkorhad, a szaprobionta gombák a föld felett is gyorsan elbontják, ezért oszlopnak vagy karónak nem alkalmas. – Fűtőértéke igen csekély. A bálványfának hazánkban semmilyen kórokozója és kártevője nem ismert. Egyedüli haszna a városi környezet tolerálása, de innen terjeszkedik Gyökérallelopátia, ill. beárnyékolás a vegetációt megváltoztatja Lombavarjának bomlása a nitrofil fajok elterjedéséhez vezet Kivágni nem szabad, mert erősen gyökérsarjadzik Helyette kéregecsetelés, injektálás
7
11/24/2015
Zöld juhar (Acer negundo) • • • • •
• • • • • • •
Fotók: Internet
USA-ban és szomszédos országaiban elterjedt Első hazai adatai 1872-ből 1960-as években alföldi ártereken, homokon tömegesen ültetett, beterjedt A folyók mentén (Alsó-Duna völgy), a Balaton környéki lápvidéken, az alföldi száraz homokon is gyakori Inkább széllel, esetleg madarakkal terjedő ikerlependék termésekkel szaporodik, kevésbé jelentős a sarjadzás Legfontosabb kártevője hazánkban az amerikai fehér szövőlepke, más néven fehér medvelepke (rengeteg tápnövény, de zöld juhar, fehér eper kedvelt) Rágását a zöld juhar jól tűri, így jó gazdanövény a hernyó terjedéséhez ki kell irtani a zöld juhart, mint egyetlen megoldás Gyenge faanyaga van, puha fája alacsony fűtőértékű Szárazság- és fagytűrése miatt kedvelt városi és útszéli fa Vadrágás nem jellemző rajta Pionír fajokat kiszorítja ártéri puhafás ligeterdőkből Védekezés: termős egyedek kivágása, gyökérnyakig elpusztítani
Amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) Fotók:
Internet • Észak-amerikai faj • Az 1900-as évek elején a puhafás (fűz-nyár) ligeterdőket próbálták keményfás állományokká átalakítani vele • Az 1950-es évektől pedig az ártéri nemes nyárasok második lombkoronaszintjét alakították vele • Elterjedés: folyóvölgyek, lápterületek, szikesek • Meleg- fény- és vízigényes • Tüzet jól tolerálja • Levelében és zöld hajtásában több kumarintartalmú vegyület van, mint a hazai kőrisekben, ezért a lombfogyasztó rovarok gyakran elkerülik. • Vadrágás, hántás is kevesebb rajta (kérge hamar cserepesedik) • Növekedése hamar lelassul, hazai fajok (KTT, magas kőris, mezei szil) nagyobb fatermést adnak • Faanyaga sem jobb hazai kőriseknél (szerszámnyélgyártásban használják) • Védekezés: fakivágás, sarjleverés, vizes területen vegyszerezése nem jellemző
8
11/24/2015
Fotó: Internet
Nemesnyárak (Populus spp.)
• A különböző nyárfajok ivaros úton könnyen kereszteződnek egymás között. • Régebbi fajtáknál ez a kereszteződés emberi beavatkozás nélkül történt, természetes úton • Hibridek növekedési sajátságai, ellenállóképessége, faanyag minőségi mutatói felülmúlhatják a szülőkét • Az első kereszteződések a XVIII. század közepén jöttek létre az ÉszakAmerikából behozott virginiai nyár és az európai feketenyár között • Később mesterséges hibridek létrehozása, melyek rendkívül gyors növekedésúek (20-25 év vágásforduló), de intenzív kezelést igényelnek • Faanyag, papír, energiaültetvény • Klónok: az egész ültevény genetikailag egynemű • Ártéri puhafa fűz-nyár ligeterdők lecserélődése hálózatba ültetett nemesnyárral • Ezek helyreállítása lásd pl. Tisza-menti LIFE projektek
Problémák I. • Területfoglalás az őshonos fafajok rovására – gyepek, szántók erdősítése (alföldi akácosok, fenyvesek), – természetszerű erdők átalakítása véghasználat után
• ártéren: keményfás ligeterdők helyett NNY, • többletvízhatástól független termőhelyeken: KST helyett A, EF, FF • Őshonos fásszárúak által nem elfoglalható termőhelyek (edafikus okok) benépesítése → kevesebb értékes természetvédelmi terület (sziklagyepek, lejtősztyeppek, mocsárrétek) – bálványfa: Szársomlyó, Aggteleki karszt, – feketefenyő: Bükk hg., Balaton-felvidék.
• Őshonos fafajok génkészletének veszélyeztetése – fekete nyár x Populus euramericana → FNY-populációk géneróziója.
9
11/24/2015
Problémák II. Az erdei életközösségek belső rendjének átalakítása:
• Termőhely átalakítása: – Akác rhizobiumai → nagyobb talaj N-tartalom, de talajzsarolás → állományromlás többszöri sarjaztatás után; – Fenyők → humuszforma átalakítása: mull → nyershumusz, móder.
• A természetszerű erdei életközösségek dinamikájának és struktúrájának átalakítása – – – –
szintezettség, szukcessziós folyamatok változása, niche-újrafelosztás, agresszív terjeszkedőképesség, sarjadzás (akác, bálványfa), intenzív és rendszeres magtermés (amerikai kőris, zöld juhar, bálványfa), – madarak által szívesen fogyasztott fajok terjesztése (kései meggy, vörös tölgy). – Kárpát-medencei erdei életközösség??
Problémák III. Az erdei életközösségek belső rendjének átalakítása:
• Fajkészlet megváltoztatása – Akácos
• tömeges nitrofil fás- és lágyszárúak (nagy csalán, fekete bodza), • az eredeti erdő lágyszárúi 1 vágásforduló alatt visszaszorulnak. – Lucfenyves
• zárt lombkoronaszint → kevés fény az eredeti erdő növényeinek (esetleg páfrányfélék, árnyékvirág, madársóska); • Savanyú pH, megváltozott humuszforma → tömeges acidofil fajok. • Az idegenhonos fajok által eltartott fogyasztók száma sokkal kevesebb, mint az őshonos fajoké – VT 50 polifág, Quercus 629 monofág (részben már eltűntek!).
10
11/24/2015
Problémák IV. Az erdei életközösségek belső rendjének átalakítása:
• Egyes idegenhonos fajok avarja – allelopatikus hatások (= az egyik faj speciális kémiai anyagokkal gátolja a másik faj csírázását, növekedését, fejlődését (0,-) (ezért nincs, v. alig van a jövevénynek kórés károkozója). Pl. juglon → fajszegény állomány) → honos faj még nem tudott alkalmazkodni → hátrány! • Juglans = dió. A diófélék 15 tagú növénynemzetsége, köztük a Juglans regia, közönséges dió. A diólevél anyagainak egyike a juglon nevet kapta. A juglon a dió éretlen, zöld részében található, 1877-ben a zöld dióhéjból különítették el. (Hatások: gombaölő, bélrák kezelése, nyugtató, bélféreg eltávolítása, emésztéssegítő, mikroorganizmusok elpusztítása, rovarriasztó.)
Idegenhonos fajok alkalmazásakor követendő irányelvek: • A természet védelméről szóló törvény: – védett természeti területen felújítás, telepítés → kizárólag őshonos fajokkal, – a meglévő állományok átalakítása → nevelővágások, fafajcsere.
• Erdőtörvény: – természetközeli erdőtársulások létesítése őshonos fafajokkal, felújítása magról.
11
