Érd – Városközpont és Mihály telep Szabályozási terv Örökségvédelmi hatástanulmány
Régészeti munkarész
Készítette: Archeo-Art Bt.
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Érd – Városközpont és Mihály-telep szabályozási tervének felülvizsgálatához készült a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem kizárható, mely új helyzeteket eredményezhet. Vizsgált területek rövid bemutatása A tervezési terület Érd város Központjában és DNy-i felében fekszik. A vasútvonaltól D-re fekvő városközpont már többségében beépült, fejlesztés alatt álló terület. A településközpont és az M6-os autópálya közötti Mihály-telep közel kétharmada lakóterülettel, gazdasági területtel, részben zártkertekkel, kisebb részben mezőgazdasági szántó, valamint művelés alatt nem álló gyepterületekből áll.
1. Ábra: Tervezési terület elhelyezkedése Érd területén Archeo‐Art Bt.
oldal 2
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet A vizsgált területek kutatása A tervezési területek közül a Városközpontban nem került sor eddig régészeti kutatásra annak régóta fedett, beépített jellege miatt. A Mihály-telep egykor fedetlen részein az MRT 7. kötet készítése kapcsán végeztek régészeti terepbejárásokat részben. Régészeti örökség Fejlesztési területen található, azonosított régészeti lelőhely • Érd – Adél u. 1. (MRT 7. - 9/43. lh., KÖH 10310)
2. Ábra: A régészeti lelőhelyek elhelyezkedése a tervezési területen Régészeti érdekű terület A Mihály-telep területén, a korábbi terepbejárások hiányos jellege miatt elképzelhető eddig nem ismert régészeti örökség előkerülése. Emiatt a tervezési területnek a Mihály-telep területére eső részét régészeti érdekű területként kell kezelni. A Kötv 7.§ 17. pontja szerint régészeti érdekű területnek minősül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek előkerülése várható. Különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulatai, valamint egyéb a környezetükből kiemelkedő magaslatok, vagy olyan területek, melyek korábbi időszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak. Régészeti lelőhelyek védettsége Archeo‐Art Bt.
oldal 3
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A Kötv 10.§-a szerint a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A Kötv 11.§-a szerint a régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak, ahonnan a régészeti örökség elemi csak feltárás keretében mozdíthatók el Kötv 19.§ (1). Régészeti lelőhely bemutatása 1. lelőhely Lelőhely neve: Érd – Érdliget - Adél u. 1. Lelőhely KÖH azonosító száma: 10310 Lelőhely MRT száma: 7/9/43 Lelőhely helyrajzi száma: 22248 Lelőhely típusa: Szórvány lelet Lelőhely kora: Római-kor, Népvándorlás-kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának gyűjteményében található egy Halász Árpádtól származó római-kori térdfibula és D alakú bronzcsat, valamint egy S-alakú két végén állatfejben végződő késő avar bronzveret. A bizonytalan eredetű leletek eredetére egy az 1977-es átszállításuk kapcsán előkerült rajzlapon található „Érdliget 1. sz. telek, 1941.VII.15.” felírat utal mindösszesen. Lelőhely kutatása: Nem ismert Tervezett változás: Nem érinti Irodalom, forrás: Dinnyés, Kővári et al. 1986., MRT 7. A Budai és Szentendrei járás (XIII/1. kötet) Szerk: Torma István, 107. oldal
Archeo‐Art Bt.
oldal 4
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet II. Tervezett változtatási szándék MIHÁLYTELEP Változtatás témakör 1. Vasút melletti különleges terület ≈17 ha
Meglévő terv javaslata Nincs meghatározva a különleges területek funkciója (2003-as tervben temető tartalék terület volt)
2. Régi 6.sz. főút/Elkerülő út/M6/ csomópontok
Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági, Gksz-2 övezet általános funkciókkal 1000 m2 nagyságú telkeken 3. Trafótelep+vezetékek 6,6 hektáros területet fednek védőtávolsága le. Beépítés korlátozását jelenti, csökkenti a telkek értékét. 4. Transzformátor telep Jelenleg ipari területi kitelepítés besorolású, ami erőteljesen zavarja a környékét. Korlátozást jelent a környező ingatlanokon. Beépítést korlátoz.
5. KRAUSE telkén belüli területfelhasználás lakóterület mellett 6. Tolmács utca szabályozása
Telken belüli védőzóna lakóterületnél, különleges sport terület magánterületen 1,5 hektár
7. Különleges sportterület funkcióbővítése
Sportolás céljait szolgáló épület építmény helyezhető el max. 20 %-os beépítéssel a 10 hektáron
8. Technikus – Tollnok utca között
1,3 hektár Különleges terület állami tulajdonban (korábbi kisegítő iskola tartalék terület)
9. Telekméret a Gksz területeken
1000-2000 m2 elaprózódó terület Telekcsoport újraosztás köt.
10. Gazdasági terület zöldfelületei
Jelenleg nincs beültetési kötelezettség a lakóterületek és elkerülő út felőli oldalon
Archeo‐Art Bt.
Hatályos szabályozási terv szerint 16-18,0 m.
Módosítási javaslat - Előnyök Kiváló közlekedési kapcsolatok, autópálya- elkerülő út-vasút jellemzik. Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület sok funkcióval, változatos fejlesztési lehetőséggel. A terület kiváló megközelíthetősége miatt javasolt a kizárólagos kereskedelmi funkció: élelmiszerdiszkont és hasonló kereskedelmi egységek, benzinkút; Gksz-1 övezet min. 2000 m2 nagyságú telkek Kiváltása ill. földkábel indokolt — egy-egy vezetékfolyosó kialakítása a cél.
Kitelepítés 1-2 mrd Ft. között mozog, nagyban függ a vezeték kiváltásoktól is. Üzemi költségcsökkentő tényező, hogy a kötelező felújítása időszerű (35 éve telepítették). Élhetőség javítása-pályázati lehetőségek Országos Vill. Művek érintett. Kevesebb üzemzavar-Villamosművek érdeke. Temető területén további hektárokat szabadít fel. Út és egységes közműfolyosó alakítható ki. A telek be nem építhető része, zöldterület-sport-játszótér Biológiai aktivitás növelése.
Fontos gyűjtőút az M7-M6 között 18-22,0 m szélesítés szükséges (OTÉK) Legalább kétoldali fasor telepítendő. Új övezet szükséges: Különleges sport és rendezvény központ: max. 40 % beépítés, min. 40% zöld, melynek felét egybefüggő zöldfelület kell alkossa, 20 m magasság: Sportolási, Rekreációs, Kulturális, -rendezvénytermek és Szórakoztató épületek és ezekhez kapcsolódó kereskedelmi, szállásépület, szolgáltató, vendéglátó létesítmények (Rendezvény komplexum, kiállító helyiségek Szálloda, vendéglátás, koncertterem wellness szolgáltatás, stb.) Kisvárosias lakóterület 7,5-12,5 építménymag. 50 % beépítés, zártsorú beépítési mód 100 lakás/ha sűrűség Ezzel együtt a Tollnok utca kivezetése az Intéző utcába Legalább 2000 m2 általában, de 5000 m2 vasút melletti raktározási funkciókra. Terv szerinti kötelező fásítás telekhatár mentén. 10-25 m sávban beültetési kötelezettség lakóterület, elkerülő út mentén. Biológiai aktivitás növelése, a környezet terhelésének csökkentése érdekében.
oldal 5
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Változtatás témakör
Meglévő terv javaslata
Módosítási javaslat - Előnyök
VÁROSKÖZPONT 1. Belvárosi lakóterületek fejlesztési lehetősége Intéző utca, Ilona utca, Ella utca mentén 2. Vegyes területek kialakítása Hangsúlyos csomópontokban, vasút mellett, kaputérségben
Kertvárosias lakóterületek a városközpont bővítését fékezik.
Településközpont vegyes terület besorolása lehetővé teszi a funkcióbővítést, sűrűbb beépítés lehetőségét kínálja az értékes pozíciójú ingatlanokon. Felértékeli a városközpontot.
Településközpont vegyes területen bárhol el lehet helyezni lakóépületet, lakásokat, a tartalék intézményterületen is.
3. Vegyes övezet differenciálása építménymagasság, intenzitás differenciálása 4. Alsó és Felső utca, Pelikán sétány, Múzeum környezetének zöldfelületei
5 féle övezet van, de egyik sem felel meg a belvárosi elvárásoknak.
5. Ritmus áruház telkének szabályozása
Központi vegyes terület is szükséges, ahol lakás csak kivételesen helyezhető el. A városközponti intézmények építése nem hiúsul meg: polg.hiv., bíróság, ügyészség, színház, mozi, könyvtár és levéltár, stb. Fehérgalléros munkahelyi területek bővítése a belvárosban: kereskedelem, szolgáltatás, irodaház. Négy új övezet a Belvárosban kívánatos szabályokkal került megtervezésre. Különböző magasságok, szintterület és magasság összhangja mellett különböző városias beépítettséget tesz lehetővé. A múzeum kert körül egybefüggő zöldterület fásított köztér kialakítása (Alsó és Felső u. Szabadság tér) javasolt, beleértve a Pelikán sétány ezen szakaszát. Összefüggő változatos térrendszer-üzletutca-korzó zöldfelület. Lidl tulajdona, Tervezett fásított főtér, Európa tér kialakítása pótolja a hiányzó városi főteret. Lidl számára csereingatlan felajánlása javasolt. Megakadályozza alacsony építésű, belvárosi jellegtől idegen áruház megjelenését. Belvárosi zöldfelület növelése fontos szempont.
Jelenleg építési övezet, Vt-4 besorolású. Ezzel a szabályozással a jelenlegi, belvárosba nem illő épület megmaradhat. Fejlesztő érdeke a meglévő épület megtartása, minimális átalakítása. Max. 90 m magas épület, épületrész építhető a központi Jelenleg nincs rá lehetőség max. 18 m magasak lehetnek vegyes övezetben. Itt az ingatlanok jelentősen felértékelődnek. az épületek. Tájékozódási pontok, vonzó városi szimbólumok a belváros építészeti hangsúlyát növelik, elsősorban önkormányzati ingatlanokon (Szabadság tér, Polg.hiv.) és a vasút mellett az új belvárosi részeken. Alapterület max. 600 m2 Karcsúság szabályozása: oldalhossz/magasság aránya min. 1:3 Pelikán sétány, Kálvin tér, Pelikán Sétány szélesítése az utcabútorok, fasorok Európa sétány elhelyezhetősége miatt. Térrendszer kialakítása fontos. Nincs térrendszer Tömbök gyalogos átjárhatóságát kell biztosítani. Tömbbelsők közhasználat céljára megnyithatók, vásárló-sétáló utcák alakulnak ki. Hatályos terv ezzel a Koós Károly Szakiskola környékén, Szabadság térnél, Posta fejlesztéssel még nem tömbjében, közel 20.000 m2 kínálat szükséges, melyet a terv számolt. jelen módosítása biztosít. Pelikán sétány szélesítése üzletutcaként-korzóként való Pelikán sétány új kiépítése. közterületként szerepel. Meglévő út szélesítése nincs Budai út szélesítése a gyalogos felületek növelése, fasor telepítése érdekében. tervezve. Új közterület: Katalin utca továbbvezetése Ercsi útra, volt. busz. pu. tömbjének feltárása Egyirányúsítások a forgalom csökkentése érdekében. Lehatárolásának módosítása szükséges a Budai út menti Kiterjed értékes központi vegyes tömböknél és az új kisvárosias lakóterületnél. fejlesztési területekre is.
6. Magasházas beépítési lehetőségek
7. Terek, Gyalogutak, sétálózóna, passzázsok
8. Egyetem, Campus
9. Új közterület kialakítása, meglévő szélesítése, egyirányúsítás
10. Helyi védett területek határa
Archeo‐Art Bt.
Jelenleg közlekedési területek nem biztosítják a gyalogos és zöldfelületek növelését.
oldal 6
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet III. Hatásvizsgálat Tervezett változtatások hatása A tervezési területen ismert, bizonytalan jellegű, beépített területű régészeti lelőhelyet nem érinti fejlesztési szándék, ezért a tervben szereplő változtatási szándékok nem érintenek ismert régészeti örökséget. Azonban a Mihály-telep fedetlen részein a korábbi kutatás hiányosságai miatt ezt csak újabb régészeti vizsgálatok alapján határozható meg.
3. Ábra: A tervezett fejlesztések és az ismert régészeti lelőhely ütköztetése A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek A későbbi tervezések során lehetőség szerint törekedni kell az ismert régészeti lelőhely elkerülésére. Ezek biztosításához mindenekelőtt célszerű lenne további próbakutatásokat, azaz műszeres felmérést és próbafeltárást végezni, amely pontosabb, kiszámíthatóbb információkat szolgáltathatnak a veszélyeztetettség mértékéről. Az 1. lelőhely esetében a szükséges kutatás mértéke nehezen határozható meg, a lelőhely bizonytalan jellege miatt.
Archeo‐Art Bt.
oldal 7
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei.
4. Ábra: A tervezési terület és környezete űrfotón A. Engedélyköteles talajmunkával járó, a negyberuházások körébe nem tartozó tevékenységek a., Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében Az Kötv 22-23.§-a, továbbá A régészeti lelőhelyek feltárásának … részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14.§-a szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdődhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv 19.§ (3)). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelőirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 22.§.(1)). A tervezett építési tevékenység előtt a hatályos 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény szerint értesíteni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségét. A szükséges megelőző kutatások elvégzéséhez a beruházás értékhatárának nyilatkozata alapján a régészeti szakszolgálattal, vagy a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni.
Archeo‐Art Bt.
oldal 8
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet b., Régészeti érdekű területek esetében A régészeti érdekű területekről is a régészeti emlékeket csak feltárás keretében mozdíthatók el (Kötv 19.§ (1)). Ezért a 30 cm-t meghaladó földmunkával járó beruházások esetében állapotfelmérést kell végezni. Az örökségi értékek megóvása, valamint a beruházás jobb tervezhetősége miatt az állapotfelmérés céljából a régészeti érdekű területeken próbakutatást (műszeres vizsgálat, próbaásatást) kell végezni, vagy amennyiben ez nem megoldható régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani az esteleges veszélyeztetettség megállapításához. Erre a területileg illetékes múzeummal lehet megállapodást kötni. Amennyiben a területen jelentősebb beruházásokra esetlegesen lehet számítani akkor figyelembe kell venni a nagyberuházásokra vonatkozó új jogszabályt. B. Nagyberuházások körébe tartozó tevékenységek esetében Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekről az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétől vagy helyszínétől. A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. Nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő hatástanulmányt kell készíteni. A nyilatkozat, valamint örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete. A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken, pedig megelőző feltárást kell végezni. Az örökségvédelmi hatástanulmány során ismertté vált és a KÖH nyilvántartásba vett lelőhelyekre vonatkozóan a beruházó a régészeti szakszolgálattal a feltárásra vonatkozó szerződést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történő bemutatásával egyidejűleg a szakszolgálat megkéri a feltárási engedélyt. A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A régészeti lelőhelyeken feltárásra csak azokon a helyeken kerül sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elő, erről a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetője 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. A Archeo‐Art Bt.
oldal 9
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet bejelentett régészeti emlékek kezeléséről - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megőrzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó előírásokat - a bejelentő véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt. C. Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24.§-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetőségét biztosítani. Melyek elmulasztása büntetőjogi felelőséggel jár. IV. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek Érd – Városközpont és Mihálytelep tervezési területeken 1 db. azonosított, a KÖH által nyilvántartott, bizonytalan jellegű, fedett régészeti lelőhelyről van adatunk mostanáig. A tervezett változások hatása A tervezett változtatási szándékok nem érintik az azonosított régészeti lelőhelyet. Régészeti érdekű terület A Mihály-telepen a korábbi kutatások korlátozott jellege miatt akár eddig nem ismert régészeti lelőhelyek előkerülésével is lehet számolni. Az újabb régészeti emlékek előkerülésének lehetőségét, illetve azok veszélyeztetettségét csak további próbakutatások alapján lehet megállapítani. Ezt a tervezés során figyelembe kell venni. A területre kijelölt régészeti érdekű terület célja, az hogy felhívja a figyelmet arra, hogy szakmai tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy a tervezési területeken még nem ismert régészeti emlékeinek előkerülése.
Archeo‐Art Bt.
oldal 10
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet V. Nyilatkozat Az Érd – Városközpont és Mihálytelep szabályozási terv felülvizsgálatához szükséges Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére az érvényes szakirányú felsőfokú régész végzettsége alapján jogosult.
Vágner Zsolt, sk. okleveles régész Oklevélszám: 459/2002 Pécel, 2008. december 4.
Archeo‐Art Bt.
oldal 11
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet I. Melléklet Javaslat a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó előírására, és külön Függelék rögzítésére Javaslat a HÉSZ vonatkozó előírására: A régészeti örökség kezelése kapcsán a 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény szerint kell eljárni. A régészeti érdekű területekről is a régészeti emlékeket csak feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért annak területén 30 cm-t meghaladó földmunkával járó beruházások esetében állapotfelmérést kell végezni, melynek módszere a terepbejárás, műszeres felmérés és/vagy próbafeltárás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal fel kell venni kapcsolatot a Múzeummal. Javaslat a Függelék tartalmára: A HÉSZ-ben szereplő régészeti lelőhelyek tájékoztató jellegűek. Hatósági eljárás során a közhitelesen nyilvántartott régészeti lelőhelyek adatait kell elsődlegesen figyelembe venni. A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény (továbbiakban Kötv) 10.§-a szerint a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A Kötv 11.§-a szerint a régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak, ahonnan a régészeti örökség elemei csak feltárás keretében mozdíthatók el Kötv 19.§ (1). A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24.§-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetőségét biztosítani. Melyek elmulasztása a BTK alá tartozik és büntetőjogi felelőséggel jár.
Archeo‐Art Bt.
oldal 12
Érd ‐ Városközpont, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Nagyberuházások esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekről az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétől vagy helyszínétől. A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. §-ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó hatástanulmányt kell készíteni. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete. A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken, pedig megelőző feltárást kell végezni. A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A régészeti lelőhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. A beruházás, illetve a régészeti feltárás előkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelőhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerződést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történő bemutatásával egyidejűleg megkéri a feltárási engedélyt. Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elő, erről a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetője 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. A bejelentett régészeti emlékek kezeléséről - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megőrzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó előírásokat - a bejelentő véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt.
Archeo‐Art Bt.
oldal 13
