Ercsiben tanult, miniszterré lett...
Tisztelt Emlékezõk, Ercsi Polgárok, Tisztelt Pedagógusok és Tanulók! Egy olyan emberre emlékezünk, aki bár csak 58 évet élt, mégis nagy jelentõsséggel bírt egész hazájára nézve. Életútja során író, költõ, két alkalommal is Magyarország minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus boldog édesapja. Amikor 1848-ban az elsõ magyar felelõs minisztérium megalakult, neki a vallás- és közoktatási tárca jutott. A forradalom viharában is megmaradt embernek, aki hû maradt az elveihez és tisztelte politikustársait és szerette a hazáját. Rövid szünet után, 1861-tõl ismét komolyan részt vett a politikai életben. Pest városa országgyûlési képviselõvé választotta. Ilyen minõségében mondta
Ünnepi megemlékezés Báró Eötvös József halálának 140. évfordulóján el, 1861. május 17-én híres beszédét or- csiben is nevelkedhetnek nagyszeszágunk Európában elfoglalt helyérõl rû emberek, akik sokakra nagy hatásés szerepérõl, ezzel kapcsolatos teen- sal lehetnek! Igaz ez most is, amikor isdõinkrõl. Túl tudott nézni napi, sürgetõ kolánk nehézségekkel küszködik. Tefeladatain és látta, hogy országunk fon- gyünk együtt azért, hogy az ercsi közoktos szerepet játszhat Európában. tatás visszanyerje Eötvös József nevéOlyan gondolatok ezek, amelyekben hez méltó fényét! megjelenik a nemzeti büszkeség és önVégül az emlékezésrõl! Báró Eötvös tudat, ugyanakkor az Európai összefo- József ma 140 éve halt meg, de nem a gás eszméje is. Most, - amikor szeretett hamvaira, testének maradványaira emhazánk, Magyaroszág adja az Európai lékezünk, hanem mozgalmas életére, Unió soros elnöki tisztét -, nekünk is önzetlen hazaszeretetére, lélekemelõ fontos látnunk, hogy hazánk értékes és írásaira. Arra a fényre, amit maga mömeghatározó szereplõje az Uniónak, és gött hagyott. Többek között ez a fény azt, hogy akkor válunk igazi színfoltjai- volt az, ami engem is idevonzott – csavá Európának, ha teljes öntudattal, ládommal együtt - ebbe a kedves, Dunabüszkén vállaljuk és ápoljuk magyarsá- parti városba. Hallottam Eötvös Józsefgunkat. rõl, és azt gondoltam, hogy az öröksége Báró Eötvös József fontos szerepet biztos még ma is érezhetõ ezen a telejátszott a kiegyezésben is. Az ekkor ala- pülésen. kult, új minisztériumban ismét a vallásSzeretném, ha túl minden anyagi neés közoktatási tárcát vállalta el. Munká- hézségünkön, betegségen, báró Eötvös jának egyik legjelentõsebb eredménye József példáját követve, mi is gondosa népiskolai közoktatásról szóló tör- kodnánk arról, hogy letegyünk valamit vény volt, amely a mai napig meghatá- családunk, városunk, és nemzetünk aszrozza országunk közoktatását. Megindí- talára. Valami maradandó értéket, letotta a közép- és felsõiskolák reformját gyen az szellemi vagy anyagi! Életútja is, és lelkesen munkálta a vallásszabad- adjon reményt városunk felemelkedéságot is. sére nézve, és adjon erõt, ötleteket arra, Ez a nagyszerû ember Ercsiben töltöt- hogy mi, egyenként és közösen, hogyan te ifjúságának egy részét. Itt tanult ezen lehetünk része ennek a felemelkedésa településen., ifjúkorát is legszíveseb- nek! ben a kastélyhoz tartozó vendégházban Köszönöm megtisztelõ figyelmütöltötte barátaival a reformkor nagyígé- ket! retû ifjaival. Hadd legyen ez bátorítás Gyõri Máté minden ercsi diáknak és tanárnak! Eralpolgármester
A MAGYAR KULTÚRA LOVAGJA A Magyar Kultúra Napja alkalmából 2011. január 22-én a Corinthia Hotel Dísztermében megrendezett XV. Magyar Kultúra Napja Gálán 36 személyt avattak a Magyar Kultúra Lovagjává. Az avatottak között volt Mosonyi Mihály nyugállományú ezredes úr, Városunk közismert polgára. Mindannyiunk Misi bácsija részére ezen megtisztelõ címet a kulturális örökség ápolásáért adományozták Az avatási méltatásból idézve: „Fafaragóként használati -, dísz- és emléktárgyakat készít. Munkáiból több kiállítást rendeztek. Fából és kõbõl készült szobrai megtalálhatók Ercsi, Rácalmás és
Ráckeresztúr terein. Közremûködött a hõsi halottak emlékmûveinek állításában, a helytörténeti gyûjtemények létrehozásában. Helytörténeti kutató munkájával segítette az Eötvös József Múzeum munkáját. Több mint hetven cikket írt Rácalmásról. Fejér megye rác /szerb / és zsidó népcsoportja emlékeinek gyûjtõje. Munkáját Rácalmás, Ercsi és Fejér Megye Önkormányzata rangos díjakkal ismerte el.“ A fenti idézet Misi bácsi életmûvébõl csak felvillant részeket. Ötven éve Városunk lakója. A fél évszázad alatt rendkívül sokat tett Ercsi, és szülõhelye Rácalmás kulturális emlékei megõrzéséért, a
2
Ercsi Híradó
2011. február
katonai hagyományaés értékteremtõ munkássáink ápolásáért. A rangát, a Honvéd Nyugállomágos elismeréshez sok nyúak Klubja Részére lovatisztelettel gratulálunk . gi cím adományozására páKérjük, hogy továbbra lyázatot nyújtott be. Pályáis az eddigi nagy szorzatunkat Ercsi és Rácalmás galommal és lelkeseÖnkormányzatának Képvidéssel munkálkodjon selõ-testülete külön határokulturális örökségünk zatokkal támogatta. Ezt a támegõrzéséért. mogatást ez úton is tiszteA Magyar Kultúra Lolettel megköszönjük. vagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Domine János /Elérhetõség: nyá. ddtbk www.alkotohazak.shp. Honvéd Nyugállományúak hu/ a kultúra különböKlubja elnök zõ területein lovagiasan, huzamosabb ideje Szerkesztõi hozzáfûzés: tevékenykedõk elismeA XV. Magyar Kultúra réséként 1998-ban hívta életre. A lovagi nyok adhatnak be jelölést. Nagyra be- Napja Gálán Városunk képviseletében cím adományozására nyílt pályázat út- csülve Mosonyi Mihály nyugállományú Szabó Tamás polgármester úr is részt ján a társadalmi szervezetek és alapítvá- ezredes úr több évtizedes értékmentõ vett. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Városunk közkedvelt és ismert polgára, Szili Istvánné nyugállományú zászlós részére - több évtizedes közmûvelõdési munkássága elismeréseként - a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere elismerõ oklevelet adományozott. Az elismerést Sziliné Timike a Honvédelmi Minisztérium - 2011. január 21.-én Budapesten a Stefánia Palotában megrendezett - központi ünnepségén vette át. /További információk: www. honvedelem.hu, keresés: magyar kultúra napja./ Domine János nyá. ddtbk Honvéd Nyugállományúak Klubja elnök
Gratulálunk Tisztelt Ercsi polgárok!
Egy negyedév távlatából visszatekintve, röviden be szeretnénk számolni a lakosságot közvetlenül érintõ képviselõi javaslatainkról, döntéseinkrõl. A választás során városunk lakosainak jelentõs része támogatta jelöltjeinket és az általunk meghirdetett programot is, amit az elnyert megbízatás mértéke szerint meg is próbálunk valósítani. Jó azt látni, hogy a legfontosabb ügyekben számíthattunk képviselõtársaink támogatására is! Javaslataink, amelyek elnyerték a képviselõ-testület támogatását is: - A lakossági víz- és csatornadíjat nem emeltük, és egyéb területeken is azon vagyunk, hogy ne nõjenek tovább a lakosság terhei. - A fagyûjtést rendezett formában kezeljük, hogy így megvédjük erdeinket a szakértelem nélküli tevékenységtõl, és megnehezítsük a fatolvajok dolgát. Ercsi közigazgatási területén lévõ véderdõkben, a Duna part teljes vonalán a fakivágást törvény tiltja. Az elhalt illetve vihar következtében kidõlt fát és ágakat sem lehet önhatalmúlag összeszedni. A szabályozás értelmében fakivágásra gyakorlatilag senki, faágak öszszegyûjtésére az erdészeti hatóság adhat engedélyt terület megjelöléssel. Az így összegyûjtött fát a közfoglalkoztatásban résztvevõk összegyûjtik, majd elszállítják, raktározzák. Ezt követõen a
Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottsághoz benyújtott kérelemmel igényelhetõ a tûzifa. A bizottság hatásköre a rendelkezésre álló fa mennyiségének elosztása az igénylést benyújtottak között, megfelelõ mérlegelést követõen. A fentiektõl eltérõ „fagyûjtõk” szigorú szankciókra számíthatnak. A rendõrök, polgárõrök és egyéb hatóságok rendszeresen ellenõrizni fogják a területet, amihez nagy segítséget nyújt Jantyik Edit vállalkozó felajánlása, aminek következtében lovas polgárõrökkel kiegészített ellenõrzéseket lehet végrehajtani még a nehezen megközelíthetõ helyeken is. Erdeink védelme közös érdekünk. - A Rendõrség Lada Níva típusú terepjárójának a javítására 130 ezer forintot biztosítottunk, így az autó újra segíti a hatékony bûnüldözést. - A Polgárõrség által használt személyautó is hosszú ideje használhatatlan volt. Kértük a Képviselõ-testületet, hogy járuljon hozzá a javíttatáshoz. Az autó azóta már meg lett javítva és a polgárõrök már használatba is vették. - A helyi mentõállomás garázsának ajtaja elromlott így a mentõautó nem tudott beállni, a Mentõszolgálat pedig nem tudott forrást biztosítani a javításra. A hideg idõ beálltával nehézkessé vált a sürgõs esetek ellátása, hiszen a drága életmentõ mûszereket minden riasz-
tást követõen ki kellett venni a mentõbõl és meleg helyre vinni, ezért értékes percek vesztek el. Javaslatunkra gyorsan reagált a Testület, a garázsajtót megjavították. - Bevezetésre kerül a szociális utalvány, ami kiváltja a segélyek kézpénzzel történõ kifizetését, így a kapott összeget csakis a kedvezményezett válthatja be arra a célra amelyre a Hivatal folyósította a számára. Az utalványokat csak helyi üzletekben lehet majd beváltani, ezzel is segítve a helyi vállalkozókat. - Csatlakoztunk az Élelmiszer Bankhoz, ami lehetõvé teszi, hogy az arra rászorulók természetben kaphassanak élelmiszert, ezzel is csökkentve az amúgy is szûkös költségvetési kiadásokat. - Látva a Savanyúréten uralkodó áldatlan belvíz állapotokat, a vízelvezetésének javítására 5 millió forintot különített el a Képviselõ-testület a 2011 évi költségvetésben. Egyben felkértük a Városgazdálkodási Irodát a munkálatok elõkészítésére és megtervezésére. A jó idõ beálltával – reményeink szerint - el is kezdõdnek majd a munkálatok. Megoldásokat keresünk a már-már járhatatlanná vált utak javítására is, bár az idei költségvetést súlyos tízmilliókkal terheli az újonnan átadott Ercsi Kistérségi Egészségügyi Központ fenntartása. A Fidesz frakció közbenjárásának köszönhetõen az útjavításokhoz felhaszná-
2011. február lásra kerülõ kõzúzalék nem terhelik városunk szûkös pénzügyi helyzetét. Úgy tûnik, hogy a MÁV tavasszal rendelkezésünkre fog bocsátani egy jelentõs menynyiséget. Útjaink felújításának érdekében megpróbáljuk a pályázatok nyújtotta lehetõségeket is felkutatni. Az évek óta húzódó és halogatott helyzet így végre megoldódhatna. A felsoroltakon kívül, még számtalan más területen keressük a megoldásokat, a lehetõségeket, hogy városunk fejlõdhessen és az egyes polgárok ügyei is elintézésre kerüljenek. Fontos döntésekre készülünk az idei költségvetést illetõen, de terítéken tartjuk az oktatás, közbiztonság, és a városfejlesztés (pl. a benzinkút) kérdéseit is! Támogatásukra, javaslataikra továbbra is számítunk! Ercsi 2011. január 24. Üdvözlettel: A Fidesz képviselõcsoportja (Pölöskey Zsuzsanna, Gyõri Máté, Miklós Dezsõ, Wimmer Sándor)
2011. január 19-én a Polgármesteri Hivatalban nyolc határon túli magyar tett állampolgársági esküt. Annak, aki ide, az anyaországba született, annak talán nem olyan jelentõs ez az esemény, de a hazánk határain túl született honfitársainknak igen. Sokan hosszú évek óta vártak erre a pillanatra, a magyar állampolgárságra, aminek a lehetõ legtermészetesebbnek kellene lennie. Ha az akkori, emberségesnek egyáltalán nem mondható nagyhatalmak másként döntenek...! ? Ezek az emberek hosszú évek óta dolgoznak (és adóznak) itt, gyerekeik ide járnak iskolába, óvodába. Ugyanúgy a Magyar nemzet részei, mint mi akik ide születtünk. Természetesen nekünk is meg volt a magunk keresztje az ún. “gulyás kommunizmusban”, de az elcsatolt országrészeken születettek, még nehezebb sors részesei voltak, mint idegenek a saját földjükön. Hála Istennek, hogy az Orbán kormány végre meghozta a honosítási törvényt, ami egyszerûbben adja meg az állampolgárságot a magyar nemzet minden olyan tagjának, akik ezzel élni szeretnének. Nagyon nagy szeretettel köszöntjük minden itt letelepedõ nemzettársunkat és gratulálunk azoknak akik már megkapták a magyar állampolgárságot! Pölöskey Zsuzsa
Trójai faló?!
Nagy várakozással tekintettünk 2011. január 27-re meghirdetett lakossági fórum elé, hogy végre világos és egyértelmû képet kaphassunk az átalakított Eü. központtal kapcsolatban. Vártuk ezt azért is, hogy ki-ki a találgatások nagy szürke ködén, ki-ki a rózsaszín ködön kívül, pontosabban azon át, végre megismerhesse a valós tényeket. Elérkezvén a nagy naphoz meglepõ módon szép számú érdeklõdõt láthattunk a Mûvelõdési ház színház termében (pótszékekre azért nem volt szükség) Sajnos itt már némi hiányérzetünk támadhatott, mert a „megálmodók” közül csupán egyetlen volt képviselõ, Csepi János gondolta úgy, hogy tiszteletét teszi ezen a fórúmon azokon kívül, akik jelenleg is képviselõk. Az átadási ünnepségen még láthattuk õket elégedett mosollyal az arcukon. Térjünk a lényegre, volt egy fórumunk. Polgármesterünk professzorokat megszégyenítõ elõadásra készült, szép színes ábrákkal, grafikonokkal, táblázatokkal, visszamenõleg akár az ötvenes évekig fellelhetõ statisztikai adatokkal. Egy szépséghibája volt a mûsornak, hogy nem a meghívóban meghirdetett témával foglalkozott. Szerencsénkre megmenekültünk a kb. másfél-két órás száraz adatokra épülõ, s talán senkit sem érdeklõ monoton
3
Ercsi Híradó
(egy lakossági fórum margójára)
beszámolótól, miután jelezték városvezetõnk felé, hogy nem ezekért az információkért áldozták fel szabad estéjüket. Nem szeretnék én is hasonló hibába esni, ezért én maradnék a száraz adatoknál és tényeknél, amit meglehetett tudni, és amit még tudni szeretnénk az elhangzott felszólalások és kérdések alapján. Kistérségi társulásról beszélnek és a társult önkormányzatok közös teherviselésérõl? Amit e cikk írásakor legfrissebb információként azt lehet tudni, hogy a társult településekre csak nem vállalhatatlan terhet fog jelenteni. Lehet találgatni, hogy ez mire is elég ahhoz a becslések szerint közel 120 millió forinthoz, amit Ercsi Város költségvetésének kellene kinyögnie. A kistérségbõl nagyon kis betegforgalomra számíthatunk, pedig ez a másik fontos alapfeltétele a fenntarthatóságnak. Bár volt olyan kósza felvetés, ha Ercsi indítana ingyenes „beteggyûjtõ” buszjáratokat, akkor nem kizárt, hogy pár beteg igénybe venné a szolgáltatást. Ez még kb. 15-20 millió forinttal növelné a városunk kiadásait. A valóság az, hogy Baracskáról és Kajászóról inkább a közelebb lévõ újonnan épült Velencei egészségügyi központot fogják igénybe venni, már csak azért is, mert számukra sokkal egyszerûbb és gyorsabb a megközelítése, mint az Ercsi központé. Felmerült még ötletellgetés szintjén, hogy esetleg Tordasról és Gyúróról is lehetne beteget halászni, de az õ esetükben meg az Érdi felújított és kibõvített központ a nyertes, hiszen eddig is oda jártak. Most akkor hoppá! Ha ez így lesz, akkor hogyan is állunk a fenntarthatósággal? A számítások alapja
a becsült betegforgalom fölötti, a kistérségbõl várható lakosság arányos betegforgalom összességének alapul vételével lett kalkulálva, ha viszont ez nem igaz, azaz ha nincs beteg nincs pénz, akkor az egész kártyavárként dõl össze. Akkor menyibe is kerül valójában ez a városunknak, azaz nekünk? A kérdés jogos. A választ még senki sem tudja, csak bizakodnak, és reménykednek abban, hogy sokat legyünk betegek, mert akkor az õket igazolja. A teljes és kendõzetlen igazság része az is, hogy amennyiben nem tudjuk fenntartani a szolgáltatást öt éven át, akkor a városunk 300 milliós vagyonvesztéssel fog szembe nézni. Elhangzott Polgármesterünk által, hogy eddig ez a központ a városnak nem került semmibe, pénzt nem kellett hozzá tennünk. Akkor gondoljon mindenki szíve és hite szerint, amit akar, de akkor az alábbi tételek sem kerültek semmibe, mondhatni, (polgármesterünk szóhasználatával élve) „Isten ajándékai” voltak. (1) Volt egy meglévõ, mûködõ intézményünk, ami mondhatni alapig bontásra került. (2) A megvalósítás egyéb melléktermékei is ingyen voltak, mint például a nem ismertetett hatástanulmány, terveztetés, ügyvédi költségek, cégalapítás költségei, közmû beruházások, stb. (3) Ingyen volt még a meglévõ zöld területeink felszámolása és apportba bevitele parkolóként az Esze Tamás utcában, és ingyen volt a 650 ezer forintért készíttetett ideiglenes parkoló is. Az már csak hab a tortán, hogy az ideiglenes parkoló amellett, hogy indokolatlan és felesleges pénzkidobás volt, még számos ponton magyarázatra szorulna. Az is tény, hogy bár a létesítmény tavaly novemberben
4
2011. február
Ercsi Híradó
átadásra került, még a mai napig sincs készen. Tisztelt Polgártársaink! Ezeknek az adatoknak ismeretében döntsék el önök a mi kis „ékszerdobozunkról”, hogy valóban sikertörténetnek nevezhetjük-e, vagy inkább egy presztízs beruházás, vagy netán egy Trójai faló? Vajon
Január hónapban nem unatkoztunk, hiszen Herczog Edit Asszony, EU-s képviselõ látogatását követõen (melyrõl a januári számban adtunk rövid tájékoztatást) megtartottuk az idei elsõ taggyûlésünket. Elnökünk, Bilics Istvánné Anna összegezte az elmúlt évben végzett munkánkat, majd vázolta az idei évre tervezett feladatainkat. Szabó Györgyné Klárika gazdasági felelõsként beszámolt tagozatunk elmúlt évi pénzügyi gazdálkodásáról. Itt kaptunk tájékoztatást arról, hogy négy tagtársunk ettõl az évtõl más nõtagozati szervezetnél kíván tevékenykedni, egy tagtársunk pedig egészségi állapota miatt kérte tagságának megszüntetését. Ugyanakkor örömmel fogadtuk körünkbe a hozzánk felvételre jelentkezõ fiatal hölgyet, s reméljük, egyre többen fogják képviselni közöttünk a fiatalabb generációt. A vezetõség mandátuma lejárt, ezért feladatunk volt a tisztújítás is, melynek eredményeképpen a taggyûlés megerõsítette a 3 tagú vezetõséget. Elnöknek ismét Bilics Istvánnét választottuk, tagozatunk vezetõségi tagjaként megerõsítést nyert Szabó Györgyné és Budai Lajosné. A kulturális programok szervezésére felkérést kapott Vuleta Antalné, végül a sajtófelelõsi feladatok ellátására, a fotó dokumentációk elkészítésére továbbra is Péter Jánosné kapott felkérést. E taggyûlésünkön megválasztottuk még a Fejér Megyei Nõtagozatba küldötteinket Bilics Istvánné és Szabó Györgyné személyében. Döntöttünk még a 2011. évi prog-
egy jól megfontolt és minden szempontból átgondolt felelõs beruházásról beszélhetünk, ami csak és kizárólag elõnyünkre és megelégedésünkre szolgál majd, mind a fenntarthatóság, mind pedig szakmai szempontok alapján? Egy biztos, hogy idõvel mindenre fény de-
rül, a kérdés csak az, hogy a valóság mennyire fog fájni? Volt egy elhíresült mondás, amit kicsit másképp fogalmazva újrahasznosítanék: Mindenki hozzon magával még egy beteget! (vagy kettõt) 2011. január 31. Pereznyák János
ramtervünkrõl, melynek elsõ rendezvényeként január 14-én látogatást tettünk a Cukorgyári lakótelepen lévõ Szent Erzsébet Kápolnába. Ezen a délutánon velünk tartott az Eötvös József Nyugdíjas Klub és az Egészségmegõrzõ Klub néhány tagja is. Gedõ Attila esperes plébános úr nagy szeretettel fogadott bennünket, s örömmel mutatta be nekünk a Kápolnát. Röviden ismertette velünk a Kápolna megépítésének történetét, megemlékezett azokról, akik annak idején önzetlenül adakoztak, s anyagilag hozzájárultak a Kápolna építési költségeihez, illetve akik saját költségükön készíttették el például a gyönyörû színes ólomüveg ablakokat, vagy a monumentális gyertyatartókat, akár a szépen megfaragott padokat, illetve azok záró elemeit. Az Atya örömmel említette, hogy a településen élõk is fontosnak tartják a Kápolna sorsát, hiszen kezdeményezésére a lakosság segítségével és az önkormányzat anyagi támogatásával sikerült a Kápolnát felújítani, a tetõbeázást megszüntetni, e közös összefogásnak köszönhetõ az, hogy a Kápolnát idegenforgalmi nevezetességként is egyre inkább és egyre többen láto-
gatják. A plébános úr igen közvetlen hangnemben és nagy szeretettel beszélt az emberi kapcsolatok fontosságáról, az összefogásról, s mindazokról a lehetõségekrõl, amelyek figyelembe vételével könnyebbé, elviselhetõbbé tehetjük nem könnyû életünket. Ez úton is köszönjük Gedõ Attila plébános úrnak, hogy lehetõvé tette számunkra a Kápolna megtekintését és jókedvvel áldozta ránk délutánját. Szabó Tamás polgármester is szakított idõt ránk, aki nem kis büszkeséggel számolt be arról, hogy ebben az évben – éppen január 3-án volt – 100 éve annak, hogy megalapították az Ercsi Cukorgyárat. Mesélt nekünk a hõskorról, a gyár mûködésérõl, az ott dolgozó emberek életérõl, a településen betöltött szerepérõl, hiszen talán nincs olyan család, amelynek valamelyik tagja ne dolgozott volna a Cukorgyárban. Végül bejártuk a Cukorgyári lakótelepet, megtekintettük a gyár még meglévõ épületeit, melyek funkciójáról, a régi cukorgyári életrõl Bilics Pisti elevenítette fel nekünk emlékeit. Ercsi, 2011. január 31. Ercsi MSZP Nõtagozat
2011. február
Munkacsoport jött létre Minden ercsi lakos számára nyilvánvaló, hogy az általános iskolánk helyzete válságos. A helyzetet alaposabban megismerve úgy láttam, hogy késlekedés nélkül cselekednünk kell. Ezért javasoltam a Képviselõtestületnek az Általános Iskoláinkért Munkacsoport felállítását, melynek tagjai Bosnyák Istvánné, Hekmanné Balázs Mária, Orth László és Szeremlei Andrea lettek. A vezetés, összehangolás szerepét rám bízta a városvezetés. A munkacsoport jókedvvel és nagy szakértelemmel, a városért érzett felelõsséggel és lelkesen dolgozik. Négy feladatot vállaltunk magunkra: 1. Ercsi városának feltérképezését oktatási szempontból. 2. Az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény problémáinak feltárását és megoldási javaslatok, tervek elõkészítését, kidolgozását. 3. A Kossuth Lajos Általános Iskolával történõ együttmûködés segítését. 4. Alternatív általános iskolai képzési formák, lehetõségek felkutatását, ezek alapos vizsgálatát, konkrét ajánlatok begyûjtését és vizsgálatát, alternatívák kidolgozását. Ezt követõen konkrét cselekvési terv elõkészítését az alternatív általános iskolai képzés mihamarabbi beindítása érdekében. A vállalt feladatok megvalósulása érdekében a következõ lépések történtek: 1. Ercsi városának feltérképezése oktatási szempontból. 2010. november 10-én részt vettünk az Eötvös József Általános Iskola tantestü-
5
Ercsi Híradó
leti ülésén, ahol a tantestület tagjai ismertették velünk az iskola valós helyzetét. Ugyanebben a hónapban, 26-án egy látogatás keretében felvettük a kapcsolatot a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatónõjével. A látogatások során szerzett információk segítségével összeállítottunk egy táblázatot, amelyre kérésünk alapján mindkét iskola rávezette azokat az adatokat, melyek pontos statisztikai képet nyújtanak városunk oktatási helyzetérõl. 2. Az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény problémáinak feltárása és megoldási javaslatok, tervek elõkészítése, kidolgozása. Összeállítottunk egy kérdõívet is, amely szintén a problémák és az azokra adott megoldási javaslatokat volt hivatott összegyûjteni. Erre a felkérésre 14 pedagógus válaszolt. Az eddig megismert problémák orvoslása érdekében személyes és telefonos tárgyalásokat és levelezést folytattunk a Fejér Megyei kormányhivatal, a Fejér Megyei Közgyûlés illetékes vezetõivel, valamint a Oktatásért és Közöktatásért felelõs államtitkárságokkal. 3. A Kossuth Lajos Általános Iskolával történõ együttmûködés segítése. November 26-án Alpolgármester Úr látogatást tett a Kossuth Lajos Általános iskolában, majd januárban újra egyeztettünk. 4. Alternatív általános iskolai képzési formák, lehetõségek felkutatása, ezek alapos vizsgálata, konkrét ajánlatok begyûjtése és vizsgálata, alternatívák kidolgozá-
sa. November 29-én munkacsoportunk egy tagja tárgyalást folytatott a ráckeresztúri Általános Iskola igazgatónõjével. December 15-én megbeszélésre voltunk hivatalosak a budapesti Szent Benedek Általános Iskola és Gimnáziumba, ahol Alpolgármester Úr tárgyalhatott az igazgatónõvel. December 17-én Alpolgármester Úr, Darvas Tanács Erikkel, a Református Egyház esetleges iskolaalapítási terveirõl folytatott tárgyalást. Január 7-én munkacsoportunk látogatást tett a budapesti Szent Margit Gimnáziumban, ahol megbeszélést folytattunk Görbe László Igazgató Úrral, valamint Magna Nõvérrel, az Isteni Megváltóról Nevezett Nõvérek rendjének képviselõjével. Ez a rend volt a hajdani rendi iskola fenntartója városunkban. Mindezek egy-egy lépéssel közelebb visznek bennünket a közoktatás helyzetének javításához. A teljes megoldáshoz az út hosszú és nehéz lesz, de arra számítok, hogy hamarosan együtt örülhetünk kisebb, nagyobb sikereknek, amelyek közelebb visznek bennünket célunkhoz: egy olyan városhoz, ahol jó élni, és ahová jó hazatérni! Engedjék meg, hogy ezúton megköszönjem, az Ercsiben dolgozó pedagógusok, a Képviselõ-testület tagjainak és a Humán Bizottság tagjainak támogató segítségét, valamint az Általános Iskoláinkért Munkacsoport tagjainak áldozatos és lelkes munkáját. Kérem Önöket is, hogy bátorítsanak bennünket tanácsaikkal és javaslataikkal Gyõri Máté Közoktatásért felelõs alpolgármester
Hírek a martonvásári
Szent László Regionális Óvodából 2011. február 19-én (szombaton) 16.00 órától az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézetének az elõadótermében (Martonvásár, Brunszvik u. 2.) jótékonysági estet rendezünk. Az est bevételét az óvoda udvarának felújítására fordítjuk. A mûsorban mindkét csoportunk bemutatkozik, fellép néhány volt óvodásunk és a Tordasi Dalárda. Mûvészvendégünk Levente Péter (Móka Miki Zsebszínháza, Cimbora, Égbõl pottyant mesék...), aki „égbõlpottyant” interaktív társasjátékra invitálja közönségét. Az estet az „aprók táncháza” zárja. A belépõdíj 500 Ft/fõ. Szeretettel várunk minden érdeklõdõt!
Levente Péter Gryllus Vilmossal és Döbrentey Ildikóval
6
Ercsi Híradó
Nem kisebb feladatra vállalkozom, mint az ercsi székhelyû hagyományõrzõ társaság bemutatására. A társaság 2010–ben alakult meg, legalábbis a 2008–as Bíró Gergely által alapított íjászcsapat ekkorra nõtte ki magát hagyományõrzõ alakulattá. A társaság két részre oszlik, egyrészt a Tárkány nemzetségre, amely a IX-X. sz. – i magyar életet, kultúrát eleveníti fel, illetve a Vashold Táncosok és Bajvívókra, akik a középkor-beli Magyarország világát mutatják be, az õ vezetõjük Baumgartner Ádám, míg az elõbb említett csapat vezére Novák Jugra kagán. A középkori táncok betanításáért pedig Terdik Tímea a felelõs. Mind a középkori, mind a „honfoglaláskori” ruházat és fegyverzet saját készítésû, nagyrészt korabeli technikával megvalósított. A társulat nem csak hagyományt, hanem a sajnálatos módon mára már elhalványodott szellemi értékeket is igyekszik õrizni. Az Ercsi Történelmi Hagyományõrzõ Társaság 2010 május elsején debütált Ercsiben, egész napos programjukkal várták az érdeklõdõket, az eseményen többek közt az íjászkodást, vívást próbálhatta ki a tisztelt publikum, azóta számos rendez vényen léptek fel, íme néhány a teljesség igénye nélkül : Eötvös J. Ált. Isk. gyereknap, Csónakház ál-
tal szervezett gyereknap, közös rendezvények a lovardával, Ercsi Várossá Válási Ünnepség Az ETHT a 2010–es év végén egy kiállítást is rendezett saját kezûleg készített tárgyaiból, festményeibõl, a rendezvényen vendég elõadó volt Pergel Antal és Czippán István tanár úr, illetve vendég kiállító volt Fekete Sándor grafikusmûvész is. A kiállítás november 30–án az érdi mûvelõdési házban is megtekinthetõ volt az Érdi Rovásklub egyik elõadásának keretében.
Könyvtári Hírek!
Salinger Richárd új regénye egészen más irányból közelít a misztikus témákhoz, mint amit eddig megszoktunk. Rengeteg humorral, szeretettel és iróniával tárja elénk, hogy mi az Omyno, és mi az õsi, rejtélyes képlet, amely felkavarja az indulatokat, abban a pillanatban, amikor megismerik. Az Omyno végtelen lehetõséget jelent mindenki számára. Omyno kódja pedig mindenkinek van, akár tudomást vesz róla akár nem. „Sokan gon-
Az Irodalmi Est idõpontja továbbra is minden hónap elsõ péntek 16.30 Helyszín: Könyvtár. Vezeti: Keszthelyi Aida. Minden irodalomkedvelõt várunk.
Könyvajánló Salinger Richárd Omyno - A visszatérés képlete A születésnapod csupán egy dátumnak tûnik. Pedig a nap, amikor születtél talán jóval több ennél. Kód, amellyel meg tudod változtatni az életed. Kód, amelyet ha jól használunk, meg tudjuk változatni a világot, amelyben élünk.
2011. február
A társaság remélhetõleg a 2011–es évben is hasonló sikereket könyvelhet el, de ehhez mindenképpen szükségük van támogatásra, mind szellemileg, mind anyagilag. Végül pedig az ETHT minden tagja köszönetet nyilvánít Elszeszerné Sólyom Annának és Nagy Andrásnak eddigi munkájukért, támogatásukért. Bármely kérdésben érdeklõdni az
[email protected] email címen lehet. Ifjb. Czakó D.
dolják majd, hogy ez az energia hatalom mások felett, pedig éppen ellenkezõleg, azért kapjátok meg a kódot, hogy újra egyenlõk lehessetek. Akik attól félnek, hogy nevetségessé teszik magukat, mert hisznek egy náluk nagyobb erõben, nem beszélnek majd róla, de próbálkozni azért fognak. Õk a hoszszabb úton járnak, így tanulnak alázatot. De lassan mindenki hite és vérmérséklete szerint méltóvá válhat Omynóhoz. „ Egyedülál-
2011. február ló regényt tart a kezében az olvasó, amely nagyon szórakoztató utazás önmagunk felé, ugyanakkor jól használható technikai forgatókönyv mindenki számára, aki javítani akar a saját életén. A nemzetközi piacon egyre több misztikus bestseller jelenik meg. Már éppen ideje volt, hogy egy magyar szerzõ is titkok után eredjen. Csakhogy a nemzetközi szerzõk végül homályos utalásokon kívül nem találtak semmi kézzelfoghatót. Ebbõl a regénybõl tényleg kiderül valami fontos, gyakorlati és viszszavonhatatlan. Salinger Richárd 1975. február 10-én született Budapesten. Az elemitõl az érettségiig hat különbözõ általános iskolába és két középiskolába járt. Soha nem volt jó tanuló, de szerencséjére csak egy iskolából távolították el. Érettségi után sokáig nem vették fel semmilyen felsõoktatási intézménybe, így dolgozott teherautó sofõrként, másodállásban pedig statisztált a Vígszínházban. Kaszkadõrnek is alkalmazták néhány filmben, majd kisebb nagyobb megszakításokkal több mint egy évet dolgozott külföldön. Mosogató és leszedõ fiúként kezdte, aztán felküzdötte magát fagylaltárusnak, hentes is volt néhány hónapig.
7
Ercsi Híradó A tehénpásztori és gyapotszedõ állásokkal már nehezebben birkózott meg, viszont nagyon megkedvelte a szállodatakarító és vidámparki gépkezelõ posztot. 1997-ben aztán felvették az ELTE magyar nyelv és irodalom szakára. Az egyetem mellett újságíróként, majd reklámszöveg íróként dolgozott. Elsõ színdarabját A stég címmel 1998-ban mutatták be az Egyetemi Színpadon. Egy évre rá, jött Az írás címû második darab, mind a kettõ Salinger rendezésében. A stég 2000-ben a Merlin színházba került, ott már Ungvári Dávid rendezte. Az írást 2005-ben a Temesvári Csiki Gergely Nemzeti Színházban maga a szerzõ rendezte meg újra. 2004-ben diplomázott, közben több forgatókönyvet írt külföldi és magyar bérmunkában. Eddeig megjelent könyvei: 2002-ben jelent meg az Ulpius-ház kiadónál elsõ regénye, Apám beájulna címmel. A könyv óriási siker volt, közel húszezer példányban kelt el. Még ugyanebben az évben a Megafilm megrendelte tõle a regény forgatókönyv változatát, amibõl 2003-ra Sas Tamás rendezésében film készült. 2006-ban megjelent A szerelem
könyvei címû második regényén Salinger két évig dolgozott. 2010. Omyno címmel most megjelenõ könyve is jó eséllyel nagy port fog felkavarni. Forgatókönyvei: A viszkis, Apám beájulna. Színdarabjai: A stég, Az írás. Kellemes olvasást kívánunk. Ercsi Városi Könyvtár (me)
Eötvös József Irodalmi Klub „SZABADSÁG Válogathatok: ha megeszem magam, élek, ha nem, meghalok.” (Kuczka Péter) A következõ Eötvös József Irodalmi Klub 2011. március. 04. 16.30 órától – 17.30 óráig az Ercsi Mûvelõdési Ház könyvtárában lesz, amire szeretettel várunk minden irodalmat szeretõ és irodalom iránt érdeklõdõt. Kötött téma: Kuczka Péter Szabó Aida (Jampa drolma)
Dr. Paczolay Gyula ny. egyetemi docens könyvajánlója Sofi Oksanem: Tisztogatás Scolar Kiadó, Budapest 2010. 368 old. - 3450,-Ft Sofi Oksanen 1977-ben született finn-észt írónõ, édesanyja észt volt. A Helsinki Színmûvészeti Akadémián tanult dramaturgiát. Elsõ regényével, a Sztálin teheneivel robbant be az északi országok irodalmi közéletébe. Eredeti, szókimondó, a politikai felhangoktól sem visszariadó stílusa elnyerte jutalmát: Finnország legismertebb kortárs írójává vált. A színházhoz való vonzalom gyümölcse elsõ drámája, melyet fergeteges sikerrel mutatott be 2007-ben a Finn Nemzeti Színház. A mû fõszereplõi és eseményei azonban túlnõttek a színpadi kereteken – így született meg a drámából a világsikert hozó regény, a Tisztogatás. A kötet Finnország elsõ számú bestsellerévé vált, eddig 140 000 eladott példánnyal. Számos irodalmi díjjal jutalmazták: többek között Finlandia-díjat kapott 2008-ban; 2010ben elnyerte a skandináv országok legnagyobb irodalmi kitüntetését (Nordic Council Literary Prize) – Oksanen a legfiatalabb szerzõ, akit eddig ebben a díjban részesítettek. A szerzõ ez évben az Észt Köztársaság elnökétõl állami kitüntetést vehetett át. A Tisztogatást eddig több, mint 40 nyelvre fordították le. Stílusa könnyed és lírai, ugyanakkor sú-
lyos is, az indulat és gondolat egységének szülötte. – Magyarul Pap Éva kitûnõ fordításában olvashatjuk. A Tisztogatás hosszú-hosszú idõ óta az elsõ olyan regény, amely a kommunizmus, az elnyomás, majd a rendszerváltás koráról szól, és nemtõlkortól függetlenül mélyen megérint mindenkit. A magány békéjében éldegélõ idõs észt asszony, Aliide Truu életét váratlan esemény kavarja fel: eszméletét vesztett orosz lányt talál a háza udvarán. A fiatal Zarával való találkozás feleleveníti Aliidéban a múltat, tragikus szerelmi történetét és azokat a döntéseket, amelyek megpecsételték a hozzá legközelebb állók és a saját maga sorsát. Átéljük Truu és nõvére, Ingel, valamint férjük, a kommunista Martin és az ellenálló Hans sorsán keresztül az üldöztetés, az elhurcolás, az árulás, a megaláztatás, a kétségbeesés, a reménytelenség idõzónáit, és úgy érezzük, valamilyen módon részesei vagyunk mindannak, ami a könyv lapjain bekövetkezik. Az írónõ nyersen közvetíti Truu megaláztatását az ötvenes években, aki a községháza pincéjében válik az államvédelmisek áldozatává, és a rendszerváltozást követõ
években Ingel unokájának félresiklását. A regény ezen a két ponton „kiveri a biztosítékot”. A Tisztogatás magja az árulás, amelybe a kétségbeesés és a reménytelenség kergeti a fõszereplõket. A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendõzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesíti a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. Sofi Oksanen a kötet utószavában megjegyzi: „Ha nem értjük a történelmet, nem értjük a mát sem.” Ehhez nyújt segítõ kezet a Tisztogatás, amely napjaink olykor zavaros társadalmi közegében figyelmeztetõ és intõ írás. A Sztálin tehenei 2011-ben jelenik meg a Scolar Kiadónál. Helikon Kiadó Újdonság Szörényi László: Delfinárium -Filológiai groteszk – Szörényi László irodalomtörténész már a nyolcvanas években szóvá tette a klasszikus szövegek megcsonkítását. Vajon miféle megfontolásból hagytak ki gyûjteményes kötetekbõl egész verseket, olykor strófákat és sorokat, regé-
8
Ercsi Híradó
nyekbõl, emlékezésekbõl egész bekezdéséket? – Miért csonkolták meg Jósika Miklóstól Vörösmartyn, Petõfin, Mikszáthon, Móricz Zsigmondon, Kosztolányin át József Attiláig az életmûveket, de még Verne: Rejtelmes sziget c. kötetét is?
Szörényi professzor, miközben soksok utánajárással, filológiai munkával helyreállította az eredeti szövegeket, pompás humorral kommentálta az 1945 és 1980 közötti idõszak kultúrpolitikájának ostobaságait, cenzorainak éber igyekezetét.
2011. február A korszakzáró és – nyitó Delfinárium igazi Bestseller lett. – A sokat idézett, boltokból rég hiányzó tanulmány most javított, bõvített kiadásban jelent meg. Terjedelem: 140 oldal Fogyasztói ár: 1990.-Ft
Képek a múltból Közzéteszi a Szapáry Péter Honismereti Szakkör
Valahol Oroszországban 1940. július 8-án. A sorban 3. Baczakó Pál (1913-?) aki soha nem térhetett haza. Az Ercsi Kinizsi kézilabda csapata Kovács István intézõvel 1973-ban.
Útban Dunaújváros felé a Béla boltnál, a szovjet Jurij Gagarin elsõ ûrhajós autója, 1961. augusztus 20-án reggel 7 óra 15 perckor.
1930-as születésû óvódás kislányokkal Carissima kedvesnõvér a Zárda udvarán.
A nagy család „Dikókája” Verlics Tamás (1852-1940) – 7 gyermeke és 15 unokája volt – 1939. aug. 14-én.
Horák János hentes és mészáros (1860-1904) ókécskei feleségével Szíjj Rózával.
2011. február
Az elmúlt évben hunyt el a megye és Székesfehérvár szellemi életének kimagasló egyénisége, Díszpolgára, a „Tanár Úr” Sobor Antal, József Attila díjas író, festõmûvész, ny. középiskolai tanár. Ercsiben is sokan emlékeznek rá szeretettel, mert többször volt meghívott vendége kedves barátjával Román Károllyal a Helyõrségi Könyvtár író-olvasó találkozóinak. Az Ercsi Híradó elõzõ számában egy képet közöltünk az ercsi vizafogásról, melynek talán még lehet folytatása. Budapesten a Viza utcánál (Vizafogó) R. Árpád ismert haltenyésztõ 100 kis vizát engedett a Dunába. Önkéntes felajánlás és telepítés volt, hogy újra elszaporodjon e régi védett ragadozó halfajta, mely 100 évig is elélhet. Igazán persze akkor élte fénykorát, amikor még dédapáink idejében a Duna vize Ercsiben is iható volt, és megbecsült foglalkozás volt a vízhordók tevékenysége. A tradicionális szódavíz több, mint 180 éve készül Magyarországon, mert a szóda magyar találmány. Jedlik Ányos (1800-1895) szerzetes, tudós fizikus kísérletezte ki 1826ban a víz és széndioxid mesterséges vegyítését. Az elsõ üzemet is õ hozta létre 1841-ben Budapesten. Az EUban ismeretlen szódavíz tehát hungarikum lett. Ercsiben is többen voltak e szakma jeles képviselõi, ezért õrizzük meg régi elõdeink fontos háztartási tárgyát, a vastagfalú szódásüvegeket, mert olyanok már többé nem készülnek. 2010. november 16-án Gyulafehérváron a római katolikus székesegyházban számos erdélyi és magyarországi résztvevõ jelenlétében leplezték le a „Nagy Fejedelem” Bethlen Gábor (1580-1629) emléktábláját, amelynek felállítását a történelem viharaiban elpusztult sírja helyén Dr. Paczolay Gyula javasolta. Ercsiben pedig a rendszerváltás után szakkörünk tette a javaslatot, hogy utca viselje nevét. Érdi szájhagyomány õrizte meg a 6-os út mentén az OMV kútnál lévõ vadgesztenyefa alatti képes-szobros Mária oszlop történetét. A hagyományok szerint a Martonvásár-Érd-Ercsi között gyakran közlekedõ gr. Wimpffen család hintója ott hatalmas viharba került. Villámcsapás és a lovak megvadulása ellenére is életben maradtak, ezért állíttatták hálából. Az ott elveszett családi gyûrût egy földmûves megtalálta, visszaadta, ezért ott szép földterületet kapott. Minden átutazónak nagy örömére szolgál, hogy az évekig tartó útépítések következtében sem sérült meg és helyén maradt az érdi körgyûrûknél a
Ercsi Híradó
Szénkaszáló banda (Fotó: Magyar Néprajzi Múzeum)
Tehénvonulás
Egykori perkátai tanyán malenkij robotra elhurcoltak emlékére állíttatott útmenti kereszt. Történetét az Ercsi Híradó 2004 májusi számában közöltük, mert az 1945. január 5-én elhajtottak elsõ állomása Ercsi volt, a grófi Belmajor. Ott megállni nemigen lehet, de vessünk keresztet és gondoljunk egy pillanatra a több tízezer elpusztult magyar áldozatra. A Honismereti Szakkör az idei év fõ feladatának tartja két emléktábla elkészíttetését, egyet az eltulajdonított helyére a Mûvelõdési Ház udvarán, melyet 1996-ban a magyar honfoglalás és millecentenárium tiszteletére állíttatott Ercsi Nagyközség Önkormányzata, Gere László igazgató szervezésével. Itt köszönjük meg a lakosság észrevételét és jelzését. A másikat pedig a Fõ utcában a híres Viszota család emlékére, akik 2 ercsi iskolaigazgatót, tudóst és fõpapot adtak a hazának. Segítjük és támogatjuk továbbá a kilátástalan helyzetbe került Bos-
9
nyák Nepomu-ki Szent János szobor végleges helyére kerülését, és az Illír-Rác Madonna kegykép restaurálására irányuló minden törekvést. Folyamatosan gyûjtjük és archiváljuk Ercsi régi képeit, és kérjük a falusi élettel foglalkozó és azt megõrzõket is, a mellékeltek nem ercsiek, de itt is hasonlóan éltek és gazdálkodtak. Hazai régi képek minden témakörben láthatók; www.fortepan.hu Nagyon szép régi képeslapokból összeállított falinaptárak készültek 2011-re. Köszönet érte. Egyet ajándékba kaptunk az Ercsi Híradóval, de a másik lapozható is megéri az árát, ajándékozni is érdemes. Látható, hogy az ercsiek Ercsirõl csak a szép képeket szeretik, még ha fájó is, hiszen ma már ezek más látványt nyújtanak. Az emeletes piros manzárdtetõs ház, az un. Kiskastély a Villanytelep és a Panoráma utca sarkán, gr. Wimpffen Ferenc tulajdona volt. A háború alatt a németek felgyújtották és leégett. Ugyanúgy már csak képen látható a Bánffy vendéglõ, a Nagykocsma (Szálá), a Törökkút, cukorgyár, hajóállomás, strand, tûzoltószertár és az igazi Kis-Duna. Látható milyen volt emelet nélkül a Zárda, I. világháborús emléktábla nélkül a templom és szépségében a kápolna. Talán legérdekesebb mégis az, ahol a vasútállomásnál az van kiírva, hogy : Nyaralóhely. A Honvéd Nyugállományúak Klubja vezetõségének felterjesztését elfogadva két kitüntetést kaptak a Magyar Kultúra Napján ercsiek. A magyar katonai kultúra és hagyomány megõrzése érdekében végzett kiemelkedõ munkája elismeréséül, a Magyar Kultúra Napja alkalmából Oklevelet adományozott Szili Istvánné ny. zászlósnak Dr. Hende Csaba a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere, Budapesten, 2011. január 21-én. „A jövõt úgy lehet szolgálni, ha feltárjuk a múltat.” A kulturális örökség ápolásáért a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetõ címet adományozta Mosonyi Mihály ny. ezredesnek a Falvak Kultúráért Alapítvány. A rendezvény fõvédnöke Fodor Lajos ny. vezérezredes a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. A díjat átadta Mick Ferenc, a kuratórium elnöke Budapesten 2011. január 22-én. E nagyon megérdemelt kitüntetéséhez mindenki „Misi bácsijának” egész Ercsi nevében szívbõl gratulálunk és jó egészséget kívánunk, hogy továbbra is „A készséges akarat a tehetséghez mérten váljon tetté!” Sárdi József
10
Ercsi Híradó
2011. február
T
isztelt Ercsiek! Tisztelt Ercsi Hírlap Olvasók!
Ez év elején volt száz éve, hogy 1911 januárjában elkezdõdõt az Ercsi Cukorgyár építése. Ebbõl az alkalomból a szerkesztõséggel arra gondoltunk, hogy egy éven át az Ercsi Híradóban részletesen beszámolunk a gyár alapításáról, építésérõl, a cukorgyártás megkezdésérõl, a fejlesztésekrõl és a gyár életérõl egészen a tevékenység befejezéséig. Az elsõ részben a gyáralapítás elõtti körülményeket mutatjuk be. Az ezernyolcszázas évek közepén Európában egyre jobban meghonosodott a répacukorgyártás. A század eleji manufaktúrák helyett, egyre nagyobb és korszerûbb gyárak kezdtek mûködni. A gyártástechnológiában egymást követték a jelentõs újítások. Korszerûbb kazánokat építettek, a répából a cukorlevet diffúziós eljárással nyerték ki, a gyárak területén tárolt répa beadására a magyar Riedinger Károly által szabadalmazott úsztatást alkalmazták, a levek szûrésére egyre tökéletesedõ iszapsajtókat használtak, a levek besûrítésére több fokozatú bepárló állomások készültek. A magyar cukoripar a kiegyezés elõtti években aratott gyõzelmet a gyarmatokról behozott nádcukor felett. Ezekben az években mintegy húsz jól felszerelt cukorgyár mûködött hazánkban. Az ország gazdasági helyzetétõl, a monarchia iparpolitikájától, de nem utolsó sorban a cukor világpiaci helyzetétõl függõen a gyárak gazdasági ereje és száma erõsen ingadozott. A század végére elõbb a cukor kartelek, majd 1895-tõl a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete vezetésével megerõsödött a honi cukoripar, és egyre több elismerést vívott ki magának, Ennek betetõzéseként a brüsszeli nemzetközi kiállításon Grand Prix-t nyert. Ilyen elõzmények után merült fel egy új cukorgyár alapításának gondolata Fejér megyében a huszadik század elején. Kedvezõ gazdasági helyzetben mindig élénk mozgolódás támadt a jó földrajzi adottságokkal rendelkezõ körzetekben, különösen ott, ahol elég távol voltak a konkurensnek számító mûködõ gyárak. Ilyen fehér folt volt Ercsi környéke, melyrõl Wiener Moszko 1900-ban megjelenõ könyvében az alábbi olvasható: „Cukorgyárak alapítására többé-kevésbé kedvezõnek mutatkozik a Duna jobb partja, hol – Sopron, Komárom, Moson és Vas megye kivételével – a cukorrépa kevésbé, vagy éppen nem termeltetik. Itt sok alkalmas terület van, s ámbár az éghajlat már a szárazság jellegét viseli, ennek kártékony befolyása sok helyen a cukorrépa mûvelésére mégsem képez nagyobb akadályt. A sûrûbb népesség, a jobb közlekedési eszközök, s a kõszénnek vízen és szárazon való olcsóbb beszerzése mindenesetre kedvezõ tényezõ Fejér megye termékeny fennsíkján és a
határos Tolna megyében. Ezen a vidéken nem egy cukorgyár mûködhetnék elõnyösen…” Komolyabb formában 1910-ben vetõdött fel a Fejér megyei cukorgyár létesítésének terve. Ez az idõszak egy gyáralapítási hullám tetõpontja volt. A Magyar Czukoripar 1910. jul.30-i száma így ír: „Új gyárak alapítását több vagy kevesebb komolysággal szervezték meg Arad, Tortontál, Nyitra, Fejér és Szatmár megyében, abban az esetben, ha az árakban visszaesés nem fog beállni. Nincs kizárva egyik vagy másik terv megérlelõdik”. Valóban a „békebeli idõk” konjuktúrája sok tervet megérlelt. A századforduló 20 gyára mellé 1911-tõl gyors egymásutánban kezdte el az üzemelést Sarkad, Ercsi, Szolnok, Nagybecskerek, és Baranyavár. Ezekben az években a Köztelek, és a Magyar Cukoripar gyakran számol be az induló gyárak szervezésének és építésének híreirõl. Így a Köztelek 20. 1910. 1044 oldalán, a Cukorgyár alapítási mozgalmak címû rovatban az alábbiakat olvashatjuk: „Fejér megyében szintén tervbe vétetett egy cukorgyár alapítása. E megyében már több ízben felmerült az eszme, de különbözõ okoknál fogva mindeddig nem sikerült. Most azonban a cukorgyárak kartelljével összeköttetésben nem álló, egyik legelõkelõbb hazai pénzcsoportunk akarja a gyárat finanszírozni oly elõnyös feltételek mellett, melyeknek megismerése után a gazdák legnagyobb része hajlandó a répatermelésre és a gyáralapításban való részvételre. Ez a gyár a tervezet szerint feltétlenül kartellen kívül marad és mintegy szövetkezeti jelleget nyer azáltal, hogy a termelõ gazdák a termesztés arányában, holdanként 800 korona értékû részvényt jegyezhetnek.” A gyáralapítás helyi kezdeményezés volt, a szervezkedést dr.. Márkus Andor nagyperkátai lakos irányított és az õ kezébe futottak be az alapítás szálai. Ez a mag volt az, ami prosperáló cukorkartellek talajába hullott. A Köztelek 20. 1910. 1288 oldalán elég terjedelmesen tár-
gyalja a szervezõdés gondjait: „Fejér megyében alapítani szándékolt cukorgyár terve ma már konkrét formát öltött, a magvalósítás teljesen biztosítottnak látszik. A termelõ gazdaközönség, megismervén az ajánlott feltételeket, szívesen fogadja az alapítók fáradozását. Ez érthetõ is, mert a gyár oly feltételeket kínál a termelõknek, amelyhez fogható egész Magyarországon nem található. Természetesnek találjuk tehát, hogy a gazdák mindent elkövetnek a gyár létesítésének érdekében. Mert a cukorgyár megvalósítása ilyen körülmények között nemcsak egy új jövedelmi forrást nyit meg a gazdaságok részére, hanem lehetõvé teszi, s maga után vonja az intenzívebb gazdálkodást.” Ez a tõkéscsoport 35 millió korona alaptõkével rendelkezett. Az elõkelõségekbõl álló pénzcsoport finanszírozza a gyárat részvénytársasági alapon s a termelõknek pedig részarányuk alapján a gyár igazgatóságában helyet biztosított. Elfogadták a Fejér-megyei Gazdasági Egyesület választmánya által létesített un. kötlevéltervezetet, mely szerint a gyár fizet minden mázsa répáért 2,20 koronát, ezen felül még a nyerscukor ár 3%-át, mely abban az idõben plusz 36 fillért jelentett. Mindezzel szemben csupán 5000 holdnyi, öt évre szóló szerzõdésileg lekötött termelési terület biztosítását kívánt meg a pénzintézet, és ez rendelkezésre is állt. Az elõzetes tervek szerint 1909. július-augusztus hóban kezdték volna az építkezést és az üzemindulást 1911 õszére jelezték. Hátráltatta az építési munkák megkezdését azonban néhány nagyobb uradalommal folytatott tárgyalás, és egy konkurens csoport színrelépése. Ugyanebben az idõben Enying és Polgárdi területen is létezett cukorgyár alapítási kezdeményezés, a terv mögött azonban nem állt egy olyan pénzügyi csoport, mely lendített volna az ötleten, és a gazdák részére is alacsonyabb árat ajánlottak, mint amelyet az Ercsiben tervezett gyár adott. Végül is a konkurens csoport próbálkozása hamar megbukott. Így nyerte
2011. február
Ercsi Híradó
11
el Ercsi a gyáralapítás lehetõségét, Enying, Polgárdi és Székesfehérvár elõtt, annak ellenére, hogy az utóbbi települések ingyen biztosítottak volna területet,
míg az ercsi birtok ura gróf Wimpffen sósorban a tõke vonzódása a nagybirSiegfried csak részvény ellenében. A Du- tokhoz véglegesen Ercsi mellett döntött. na közelsége, a jó talaj és idõjárási viszonyok, a kiépült vasútvonal, és nem utolPólya Gyula
Kedves Olvasóink!
száz résztvevõje van a szûrõvizsgálatoknak, népszerûek a SZ.É.P. szombatjaink, és az általunk megismertetett egészséges táplálékoknak is sok fogyasztója van. Ezért volt számunkra meglepõ, amikor az elmúlt idõszakban többször is találkoztunk azzal a kijelentéssel, hogy valaki nem tud az Egyesületrõl, nem is hallott róla. Úgy gondoltuk, hogy ebben az esetben nem megbántódnunk kell, hanem el kell fogadnunk, hogy vannak
Lehet, hogy sokak számára meglepõ a cím, hiszen gyakran találkoznak velünk az újságban. Mindenki hajlamos arra – többek közt mi is -, hogy azt higgye, erõfeszítéseit siker koronázza, munkáját mindenki ismeri. Mi az Egészséges Életmód Egyesület tagjai rendszeresen sok emberrel találkozunk rendezvényeinken. A statisztikáinkban elég nagy számok szerepelnek, hiszen évente több
még információs hézagok, bizony elõfordulhat, hogy vannak akik nem találkoztak velünk. Engedjék meg, hogy néhány szóval bemutassam az Egészséges Életmód Egyesületet. Akinek a leírtak újként hatnak, örömünkre szolgál, hogy megismernek bennünket, azok, akik már ismernek, sõt tagjaink közé tartoznak, remélem hogy kellemes emlékként idézik fel történetünket. 14 évvel ezelõtt gerinctornával kezdtünk, Horváthné Györgyi kezdeményezésére összeverbuválódott egy lelkes kis csapat, talán nyolcantízen lehettünk. Elsõsorban a csontritkulást megelõzõ tornagyakorlatokat végeztük, elõször magnóra, aztán késõbb már gyógytorna videó alapján, heti két alkalommal. Nagy büszkeségünk, hogy a gerinctorna ma is mûködik, és volt olyan alkalom, hogy húsznál többen voltak a foglalkozáson. A gerinctorna klubból 10 évvel ezelõtt jött létre az Egészséges Életmód Egyesület, melynek jelenlegi taglétszáma meghaladja a 70 fõt. Célunk, ahogyan nevünkben is megfogalmaztuk, az egészséges életmód népszerûsítése. Tévedés azt gondolni, hogy csak különleges táplálékokkal foglalkozunk, vegetáriánusok vagyunk és sok mindent tiltunk. Az egészséges életvitelhez hozzá tartozik egy pohár finom forralt bor vagy egy szelet lilahagymás kacsazsíros kenyér elfogyasztása. Arra törekszünk, hogy minden korosztállyal megismertessük a természet kincseinek, a gyógynövényeknek a hatását, felhasználásukat fûszerként vagy ízletes tea formájában és az egészséges ételeket. Az ételek közül gondosan összeállíthatja mindenki az életvitelének megfelelõket, pl az ülõ foglalkozásúaknak nem árt, ha rostdúsabban táplálkoznak. Ezen kívül a különbözõ betegségekben elõírt diétákban is segítünk, húspótló ételek, erõs fûszereket helyettesítõ növények bemutatásával, kóstolási lehetõségek biztosításával. Nagyon sok magazinban lehet életmód tanácsokat olvasni, mi ezeket ”házhoz hozzuk”, vizsgázott természetgyógyászok és orvosok javaslatainak felhasználásával, szakmailag megalapozott tanácsokkal. Az egészséges étkezés mellett nagyon
12 fontos a szûrõvizsgálatok emberközelbe hozása, és az, hogy mindenkiben tudatosítsuk, hogy rendszeresen szükséges ellenõriztetnie a vérnyomását, vércukor- és koleszterinszintjét. Ezek az egyszerû vizsgálatok sok komoly betegség elsõ jeleire hívhatják fel a figyelmet, és tudjuk, hogy lényegesen könnyebb a kezdeti szakaszban a kezelés, mint egy krónikus állapot helyrehozása. Aki szeretné tudni, milyen az egészségi állapota, feltétlenül jöjjön el legalább évente egy szûrésre, mindenkinek saját maga kell, hogy tegyen legalább ilyen keveset az egészségéért. Egyesületünk célja, hogy népszerûsítsük az egészségmegõrzést, életmódváltással, mozgással, helyes táplálkozással és pozitív gondolkodással, a lelki béke megteremtésével. A SZ.É.P. szombatokon túl szûréseket végeztünk és végeztettünk az óvodákban és az iskolában is, urológiai-, gerinc- és talpszûrést. A kamaszoknak bûnmegelõzési programot tartottunk, terveinkben szerepel még például
drog-, dohányzás- és alkoholellenes elõadások szervezése. Az Ercsi Híradó hasábjain rendszeresen beszámolunk terveinkrõl és elvégzett feladatainkról, itt olvashatók a következõ programra szóló felhívások. A programokat plakátokon is hirdetjük, melyeket rendszerint frekventált helyeken helyezünk el figyelemfelkeltésként, és szórólapokat is osztunk szét egy-egy rendezvény elõtt. Úgy érezzük, hogy komoly erõfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy mindenkivel megismertessük tevékenységünket, és meghívóink eljussanak az érdeklõdõkhöz. Nagyon reméljük, hogy a következõ rendezvényeken vendégeink lesznek azok is, akiknek a figyelmét eddig elkerülték programjaink. Lelkes, önkéntes csapat dolgozik a szûrési programok megszervezésén és lebonyolításán, kímélõ alapanyagokból sütik otthon a kóstolóra szánt finom süteményeket, fõzik a teákat, és õszinte örömmel fogadnak minden vendéget.
Kedves Olvasók! Az Ercsi Híradó januári számában megjelent Polgármesteri Hivatalban megrendezett karácsonyi süti-sütõ versenyrõl szóló tájékoztatót követõen többen is érdeklõdtek nálunk a sütemények receptjei iránt. Megköszönve érdeklõdésüket úgy határoztunk, hogy közreadjuk azokat. Most az elsõ három helyezett sütemény receptjét közöljük. A sütik elkészítéséhez sok sikert kívánunk!
Kozáksapka Hozzávalók: 8 tojássárgája,40 dkg cukor, 25 dkg liszt,1 cs sütõpor, 1 evõkanál kakaó, 8 tojás habja A 8 tojássárgáját és a 40 dkg cukrot 8 kanál vízzel habosra keverjük. A többi hozzávalóból tésztát készítünk, majd kisütjük. Ha kihûlt, a tésztát kettévágjuk, pogácsaszaggatóval mindet kiszaggatjuk, a krémmel a tésztát összeragasztjuk, az oldalakat is bekenjük, utána kókuszreszelékbe forgatjuk. Tetejére egy kiskanál csokimázt csurgatunk. Krém: 4 dl tejet, 4 kanál lisztet sûrû péppé fõzünk. Hozzáadunk (kikeverve) 2 dkg vajat, 20 dkg cukrot, 1 dl. Rumot, 1 vaníliás cukrot. Máz: 4 kanál cukor, 4 kanál kakaó, 4 kanál tej alapanyagot sûrûre fõzzük. Ha már nyúlós, kb. 5 dkg. Vajat keverünk hozzá.
Csodálatos mandarin Hozzávalók: Tésztához: 30 dkg kristálycukor, 20 dkg zsír, 2 tojás sárgája, 2 dl tej Töltelékhez: a kiszedett tészta,
2011. február
Ercsi Híradó
fél marék cukor, kevés kakaó, 15 dkg darált, dió, fél marék zsemlemorzsa, 1 db rumaroma, kevés tej Az fenti hozzávalókat fél óráig keverjük, majd két óráig pihentetjük. Hozzáadunk 75 dkg lisztet és 1 csomag sütõport és összekeverjük. Ezt követõen dió nagyságú golyókat formálunk. Csak liszttel hintett tepsibe helyezzük és kisütjük, nagyon halványra. A tészta kisütése után a golyók belsejét kikaparjuk és a kiszedett tésztához hozzáadunk fél marék cukrot, kevés kakaót, 15 dkg darált diót és fél marék zsemlemorzsát, 1 db rumaromát, valamint annyi tejet, hogy a tészta formázható állagú legyen. Ezt töltjük vissza a kikapart tésztába, majd a megtöltött tésztákat összeragasztjuk. A ragasztással kapunk egy õszibarack
Kedves Olvasók, ilyenek vagyunk mi, tele tervekkel, lelkesedéssel, és számunkra erõsen inspiráló erõ, hogy még nem volt olyan elképzelésünk, amit ne tudtunk volna megvalósítani. Aki szeretné támogatni Egyesületünket, ez évtõl megteheti, mert már jogosultak vagyunk az adó 1%-ára, örömmel és köszönettel fogadjuk a felajánlásokat a következõ adószámra: Egészséges Életmód Egyesület 18003493-1-07 Közeledik a tél vége és vele együtt az influenza is, vigyázzanak magukra, fogyasszanak vitamindús ételeket és gyümölcsöket és igyanak sok mézes gyógyteát, segít megelõzni a betegséget. Ne feledjék, hogy kedden és csütörtökön 16-17 óráig gerinctorna, 17-18 óráig jóga! Találkozzunk továbbra is programjainkon, legyenek vendégeink és szeretettel várjuk a tagjaink körébe jelentkezõket is. Egészséges Életmód Egyesület Kaposi Józsefné formát, amit narancs sárgára festünk. Tetejére egy szegfûszeget szúrunk, szegfûszeggel díszített tálcán tálaljuk.
Sajtgolyócska Hozzávalók: 1 cs mirelit leveles vajastészta, 20 dkg reszelt sajt Krémhez: 2 dl tejföl, 2 db tojás sárgája, 2 kanál liszt, ½ kávéskanál só, 10-20 dkg reszelt sajt, ízlés szerint, 20 dkg vaj A tésztát nagyon vékonyra (2 mm-esre) kinyújtjuk, kisméretû pogácsa szaggatóval kiszaggatjuk. A tetejét egyenként tojás sárgájával bekenjük és kisütjük. (Figyelni kell, mert nagyon gyorsan megsül!) A krémhez való anyagokat (a reszelt sajt és a vaj kivételével) felfõzzük. A sajtot és a vajat felfõzést követõen tesszük csak bele. Ha a krém kihûlt, csomómentesre elkeverjük. A kisült golyókat a krémmel bekenjük, összeragasztjuk, oldalát is megkenjük, végül a reszelt sajtban meghempergetjük.
2011. február
KATOLIKUS KRÓNIKA Február 2. szerda 8:00: Szentmise. Gyertyaszentelés 16:00: Bibliaóra a Zárda Iskolában 18:00: Képviselõ-testületi ülés és munkaértekezlet a Zárda Iskolában 3. csütörtök 10:00: Meglátogatom beteg testvéreinket a Szociális Otthonban 18:00: Énekkari próba a Zárda Iskolában 4. péntek 8:00: Elsõ péntek. Szentmise, litánia. Meglátogatom beteg testvéreinket. 18:00: Ifjúsági csoport a Zárda Iskolában 5. szombat 16:00: Kisgyermekek farsangja a Zárda Iskolában 6. vasárnap 8:00: Szentmise a Cukorgyári Szent Erzsébet Kápolnában. Gyertyaszentelés, Balázsáldás, Szentségimádás. 9:30: Szentmise a Kegytemplomban. Gyertyaszentelés, Balázsáldás, Szentségimádás. 9. szerda: 16:00 Prohászka imaóra a Zárda Iskolában. 10. csütörtök 18:00: Énekkari próba a Zárda Iskolában 11. péntek 8:00: Szentmise. Betegek világnapja. Idõsek, betegek, magányosok napja. 18:00: Ifjúsági csoport a Zárda Iskolában 12. szombat 16:00: Ovis mise a Zárda Iskolában 17:00: Szentmise. A házasság napja. Házaspárok megáldása a szentmise keretében. 18:00: Házasok hétvégéje a Zárda Iskolában 13. vasárnap 8:00: Szentmise a Cukorgyári Szent Erzsébet Kápolnában. A házasság napja. Házaspárok megáldása. 9:30: Szentmise a Kegytemplomban. A házasság napja. Házaspárok megáldása a szentmise keretében. 17. csütörtök 18:00: Énekkari próba a Zárda Iskolában 18. péntek 18:00: Ifjúsági csoport a Zárda Iskolában 23–26. Ifjúsági csoport zarándokútja Rómába 27. vasárnap 8:00: Szentmise a Cukorgyári Szent Erzsébet Kápolnában. Gyûjtés a katolikus Iskolák javára 9 :3 0: Szentmise a Kegytemplomban. Gyûjtés a katolikus Iskolák javára
Március 2. szerda 16:00: Bibliaóra a Zárda Iskolában 3. csütörtök 10:00: Meglátogatom beteg testvéreinket a Szociális Otthonban 18:00: Énekkari próba a Zárda Iskolában 4. péntek 8:00: Elsõ péntek. Szentmise, litánia. Meglátogatom beteg testvéreinket. 20:00: Farsangi batyus bál a Mûvelõdési Házban.
13
Ercsi Híradó 9. szerda 8:00: Hamvazószerda. Nagyböjt kezdete. Szentmise a Kegytemplomban. A szentmise végén hamvaszkodást tartunk. 10. csütörtök 18:00: Nagyboldogaszszony énekkar próba a Zárda Iskolában 11. péntek 17:00: Keresztúti ájtatosság a Kegytemplomban az V. lelkipásztori kerület tagjaival. 18:00: Ifjúsági csoport a Zárda Iskolában 12. szombat 16:00: Ovis mise a Zárda Iskolában 17:00: Szentmise. Hamvaszkodás 13. vasárnap 8:00: Szentmise a Cukorgyári Szent Erzsébet Kápolnában. Hamvaszkodás 9:30: Szentmise a Kegytemplomban. Hamvaszkodás 15. kedd 17:00: Városi koszorúzás 17. csütörtök 18:00: Énekkari próba a Zárda Iskolában 18. péntek 17:00: Keresztúti ájtatosság
19. szombat 11:00: Zarándokcsoport látogatása a Kegytemplomban és a Cukorgyári Szent Erzsébet Kápolnában 17:00: Szentmise. Édesapák megáldása. 20. vasárnap 8:00: Szentmise a Cukorgyári Szent Erzsébet Kápolnában. Édesapák megáldása. 9:30: Szentmise a Kegytemplomban. Édesapák megáldása. 24. csütörtök 18:00: Nagyboldogaszszony énekkar próba a Zárda Iskolában 25. péntek: Fiatal családok megáldása Székesfehérváron a Székesegyházban 17:00: Keresztúti ájtatosság a Kegytemplomban az V. lelkipásztori kerület tagjaival. 18:00: Ifjúsági csoport a Zárda Iskolában 26. szombat 17:00: Kaszap István emlékmise Székesfehérváron Nyári idõszámítás kezdete Római Katolikus Egyházközség
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testülete pályázatot hirdet a Napfény Óvoda (2451 Ercsi, Dózsa György tér 2.) intézményvezetõi munkakörének – magasabb vezetõi megbízás keretében való – betöltésére. Foglalkoztatás jellege, illetve alapfeltétele: A magasabb vezetõi beosztás ellátására – teljes munkaidõben való foglalkoztatással – megbízást az kaphat, aki az intézményben óvodapedagógus munkakörben fennálló, határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejûleg óvodapedagógus munkakörbe, határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszonyba kinevezhetõ. A magasabb vezetõi megbízás idõtartama: A magasabb vezetõi megbízás határozott idõre, 2011. augusztus 1- tõl 2016. július 31- ig terjedõ 5 évre szól. A munkavégzés helye: Fejér megye, 2451 Ercsi, Dózsa György tér 2. A betöltendõ munkakörre meghatározott legfontosabb feladatok: A Napfény Óvoda vezetése, illetve óvodapedagógusi feladatok ellátása. Pályázati feltételek: - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17.§ (1) bekezdés a.) pontjában, valamint a 18. § (1), (5) bekezdésében elõírt követelmények megléte - magyar állampolgárság - cselekvõképesség - büntetlen elõélet - óvodapedagógus munkakörben szerzett, legalább 5 év szakmai gyakorlat - pedagógus szakvizsga
kölcsi bizonyítványt - szakmai önéletrajzot - az intézményre vonatkozó szakmai és vezetési programot, fejlesztési elképzeléseket - a pedagógusi illetve szakmai tevékenységet igazoló dokumentumok másolatát - írásbeli nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a Képviselõ-testület benyújtott pályázatát zárt vagy nyílt ülésen tárgyalja, továbbá, hogy a pályázati anyagában szereplõ személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, illetve nyilatkozatot arról, hogy a pályázat tartalma közölhetõ-e harmadik személlyel. Díjazás és egyéb juttatások: Illetmény: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak alapján. Pótlék: mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 300 %-a. A pályázat benyújtásának formája, határideje, helye: A pályázatokat lezárt borítékban, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) honlapján történõ megjelenést követõen 2011. március 11- ig Ercsi Város Polgármesteréhez címezve (2451 Ercsi, Fõ u. 20.) írásban kell benyújtani. A pályázat elbírálásának határideje: 2011. május 10. A pályázati felhívás további közzétételének helye: A Nemzeti Erõforrás Minisztérium hivatalos lapja (Oktatási és Kulturális Közlöny); Ercsi Város Önkormányzat honlapja; helyi újság. A pályázattal kapcsolatban tájékoztaA pályázathoz csatolni kell: tás és az intézmény megismerése érde- a végzettséget igazoló okiratok hite- kében egyeztetés kérhetõ Szabó Tamás les másolatát polgármestertõl a 06-25/515-602-es te- 3 hónapnál nem régebbi hatósági er- lefonszámon.
14
Ercsi Híradó
2011. február
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ercsi Város Önkormányzat jegyzõje pályázatot hirdet igazgatási elõadó munkakör betöltésére Az állás betöltése határozatlan idõre szól hat hónap próbaidõ kikötésével. Ellátandó feladatok különösen: szociális igazgatással kapcsolatos feladatok; ipari, kereskedelmi igazgatási feladatok; polgármesteri hatáskörbe utalt közigazgatási feladatok ellátása (különösen: honvédelmi, katasztrófavédelmi, polgári védelmi igazgatási ügyek); jegyzõi hatáskörbe utalt gyámhatósági feladatok, gyermekvédelmi igazgatási feladatok A munkakör betöltésének feltételei: - Képesítési elõírások: - humánszervezõ vagy közgazdasági felsõoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû pedagógus, szociális munkás vagy egészségügyi felsõoktatásban szerzett szakképzettség; fõiskolai szintû gyógypedagógus, szociálpedagógus, szociális szervezõ szakképzettség; egyetemi vagy fõiskolai szintû végzettség és szociális ügyintézõi szakképesítés; fõiskolai szintû igazgatásszervezõi szakképzettség vagy - középiskolai végzettség és szociális ügyintézõ vagy - középiskolai végzettség és az OKJ szerint: szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézõ, szociális asszisztens szakképesítés - Büntetlen elõélet - Magyar állampolgárság - Egészségügyi alkalmasság Elõnyt jelent: Polgármesteri Hivatalban hasonló munkakörben szerzett gyakorlat Illetmény és egyéb juttatások: Az 1992. évi XXIII. tv. és a helyi rendelet, illetve belsõ szabályzat alapján A pályázat benyújtásának feltételei: A pályázatot zárt borítékban Ercsi Város Önkormányzat jegyzõjéhez kell benyújtani. Benyújtási határidõ: 2011. február 25. Elbírálási határidõ: a benyújtási határidõt követõ 30 napon belül Az álláshely betöltésének legkorábbi idõpontja: 2011. március 01. A pályázatok munkáltatói jogkörben kerülnek elbírálásra azok közül a pályázatok közül, melyek a pályázati eljárásnak maradéktalanul megfelelnek. Az elõírt képesítési elõírások alól felmentés nem lehetséges. A pályázathoz csatolni kell: - Részletes szakmai önéletrajzot - Végzettséget, illetve szakképzettséget igazoló okiratok másolatát - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt - A munkakör ellátására vonatkozó rövid elképzelést A pályázatot Ercsi Város Önkormányzat jegyzõjéhez kell benyújtani. Cím: 2451 Ercsi, Fõ u. 20.; Tel.: 25/515-602 Ercsi, 2011. február 2.
SZAMURÁJ 07 KFT. Tisztelt jövendõbeli Partnereink! Szolgáltatásainkat közel 10 éve élvezi, illetve veszi igénybe az Ercsi Város lakossága. A magas szintû szolgáltatást, részben az Ercsiben és Ráckeresztúron kialakított helyi vonuló egység biztosítja. Több nemzetközi és országos szintû õrzõ-védõ céggel állunk üzleti és szakmai partnerkapcsolatban, illetve veszik igénybe szolgáltatásainkat, ami talán nem véletlen. Cégünk vezetése közel 30 éves õrzés-védelmi tapasztalattal rendelkezik. Cégünk szolgáltatásait fokozatosan, a helyi viszonyoknak megfelelõen alakítottuk ki. Az üzleti és a szakmai stratégiánk nem a hirtelen meggazdagodás és nem más munkájának vagy ötletének az eltulajdonítása. Kérem Önöket, tekintsék meg megújult honlapunkat, ahol még több információt tudhatnak meg cégünkrõl: www.szamuraj07.hu Várjuk az érdeklõdésüket és megtisztelõ megrendelésüket! Tisztelettel: SZAMURÁJ 07 KFT.
2011. február
15
Ercsi Híradó
TELEK ELADÓ! Ercsiben a Battai úton korlátozottan beépíthetõ, vállalkozásra alkalmas telek eladó (724 m2). Érdeklõdni: 06-20/455-7706 Ercsiben, a Tiszti lakótelepen téglaépítésû lakás ELADÓ! Jó állapotú, 2 szobás, parkettás, erkélyes, konvektoros, saját pincerésszel! Azonnal költözhetõ! Hitelben tudunk segíteni! 5.900.000,- Tel.: 06-70/4500-362 Eladó Ercsiben a Tiszti lakótelepen téglaépületben II. emeleti, 56 m2-es, két szobás, erkélyes, jó állapotú lakás. Irányár: 7,8 millió Ft. Tel.: 06-70/967-0726 Eladó 1,5 szobás 48 m2-es tiszti lakótelepi, tehermentes, földszinti, bútorozott lakás. Irányár: 6.400.000,- Ft. Tel.: 0670/373-3162 Karsai József villanyszerelõ vállalja: hagyományos mosógépek és centrifugák felújítását, villanybojlerek vízkõtelenítését, automata mosógépek javítását. Tel.: 490-287; Mobil: 06-70/ 3733-744 Gyõrffy István villanyszerelõ mester vállalja: társasházak, családi házak javítását, régi lakások felújítását, villanybojlerek tisztítását, hõtárolós kályhák javítását garanciával! Tel.: 490-795; Mobil: 06-20/9851-139
ÜVEGES: Hujber Ferenc, Ercsi, Táncsics M. u. 14., Tel.: 0630/4833-512 Számítógép doktor olcsón, gyorsan otthonában! Fiatal programozó hívásra házhoz megy! Mobil: 06-20/3535-459 Építészeti és statikai tervek, valamint szakvélemény készítése. Agárdi László okl. építõmérnök, tervezõ, építésügyi szakértõ. Tel.: 20-455-77-06 Mosógépek, hûtõgépek, egyéb háztartásigépek javítása, szervizelése 38 éves szakmai tapasztalattal. Tel.: 06-30/256-1596 Ercsi és környéke 06-25/490-884. P. Géza Lakások építését, hõszigetelését, burkolását, külsõ-belsõ felújítását és nyílászárók cseréjét kedvezõ áron vállalom. Kevevári István kõmûves mester. Tel.: 06-30/275-6147 Kosmodisk féláron eladó! Dobozában újonnan! Ár: 6.000,- Ft Tel.: 06-20/2072-089 ULTRA-LONG WAVE SH003C talpmasszázs készülék, új állapotban áron alul eladó. Érdeklõdni lehet: 06-30/8388-756
Hûtõgépjavítás garanciával, hétvégén is. Hibabejelentés ingyenes zöldszámon: 06-80/ 625-647; 06-20/4677-693. Klímaszerelés.
A MAÁR-TA BT . KÖNYVELÕIRODA vállalja: - Magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallását , önellenõrzését, adónem többletének kiutalási igényének elkészítését. - Vállalkozások alapításához és ügymenetéhez adótanácsadást - Vállalkozások, cégek teljes körû könyvelését, adóhatóság elõtti képviseletet - Pályázatok írását, menedzselését, pénzügyi elszámolását - Web-lapok készítését, számítógépek karbantartását - Kulturális tevékenységek (kiállítások szervezését, fotózást) Vállalkozásunk 15 éves tapasztalattal rendelkezik, forduljon hozzánk bizalommal! Cím: 2451 Ercsi, Budai N.A. u. 7/b. Tel-Fax: 25/491-960, 06/30/9500-262 E-mail:
[email protected], www.maartabt.hu
Ercsi Város Önkormányzatának havonta megjelenõ lapja Kiadja: Képviselõ-testület, Ercsi Felelõs szerkesztõ: Pintér Márta A szerkesztõség címe: 2451 Ercsi, Fõ u. 20. Nyilvántartási szám: 3.4.1/139/2/1999. Azonosító szám: ISSN 1587-7302 Készült a TYPO SZOLG Hungária Kft. nyomdában (2451 Ercsi, Lejtõ sor 19.) 3300 példányban.
16
Ercsi Híradó
2011. február
