2
Ercsi Híradó
ADVENTI VÁSÁR ERCSIBEN a Mûvelõdési Házban Idõpont: 2011. december 11-12-13. Nyitva tartás: 10.00 - 18.00 Helyszín: Mûvelõdési Ház nagyterem Karácsonyi hangulat Sült gesztenye, Forralt bor
2011. november
2011. november
3
Ercsi Híradó
Kedves Olvasó!
Tisztelt Ercsi Lakosok!
E
Kedves Olvasók!
rcsi város Önkormányzat Képviselõ-testülete az Ercsi Híradó szerkesztõi feladatainak ellátására érkezett pályázat alapján a 457/2011.(X25.) Kt.sz. határozata szerint Kaposi Esztert bízza meg a szerkesztõi feladatok ellátásával 2011. december 1tõl. Az újságba a cikkeket a Polgármesteri Hivatal titkárságán, illetve e-mailben a
[email protected] címen lehet leadni. A hirdetések felvételével továbbra is az ügyfélszolgálat munkatársai foglalkoznak.
Kaposi Eszter
vagyok, az Ercsi Híradó szerkesztõjeként szeretettel köszöntöm Önöket. Szeretnék röviden bemutatkozni, mert annak ellenére, hogy születésem óta Ercsiben élek, biztosan sokan még nem ismernek. Tanulmányaimat az ercsi általános iskolában kezdtem, majd az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium elvégzése után a Budai Rajziskola alkalmazott grafikus szakára jártam, diplomámat a szegedi Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolán szereztem rajz szakon. 2009-2010-ben a 2F iskola multimédia és karakterdesigner szakát végeztem el. Jelenleg mûvészettel foglalkozom aktívan, mûveimbõl a 2008-as Eötvös Napokon a Mûvelõdési Házban volt kiállításom, és más településekre is meghívtak. A képzéseim során két évig kiadványszerkesztést is tanultam, ezért pályáztam meg az Ercsi Híradó szerkesztõi feladatkörét. A pályázat benyújtásában nem csak a szerkesztési , technikai feladatok motiváltak, hanem az is, hogy határozott elképzeléseim vannak az újság formai és tartalmi megjelenésérõl. Szerkesztõként fontosnak tartom, hogy Ercsi lapja közéleti újság legyen, amelyben az olvasók közérdekû kérdésekben tájékozódhassanak és szerepet kapjanak a helyi közösségi élettel kapcsolatos vélemények és ötletek, családokban történt események. Az újság külsõ megjelenése mellett a tartalmi elrendezése is megújul, külön rovatot kapnak a közéleti és kulturálishírek, olvasói levelek, az iskola és óvodák hírei, valamint az állandó rovatok, mint például az Egészséges Életmód Egyesület hírei, Zorica és a hagyományõrzõ Honismereti Szakkör, helytörténeti cikkek, hirdetések. Köszönöm hogy én tölthetem be a szerkesztõi pozíciót, és igyekszem az elvárásoknak megfelelõen a legjobban teljesíteni. Kaposi Eszter A szerkesztõség elérhetõsége:
[email protected]
Szeretném megköszönni, hogy velem együtt szerkesztették az Ercsi Híradót 7 éven keresztül! Köszönöm a cikkeket, észrevételeket, érdekes írásokat, gyönyörû verseket, a civil szervezeteknek a tudósításokat. Külön öröm volt számomra, amikor az iskolák, óvodák számoltak be sikeres tevékenységükrõl. Állandó rovataink remélem továbbra is megmaradnak, mint például a Képek a múltból, a Honismereti Szakkör közleményei, a kultúráról szóló tájékoztató. Amenynyiben valakit megbántottam, vagy nem került közlésre írása valamilyen oknál fogva, attól elnézést kérek. Köszönöm a Máté Nyomda munkáját, Máté Tibornak és Máté Csabának a segítségét, akik szívügyüknek tekintik az Ercsi Híradót. Kérem, forduljanak bizalommal az új fõszerkesztõhöz Kaposi Eszterhez, és segítsék munkáját, mint azt velem tették. Köszönettel és Tisztelettel:
Pintér Márta
HÍREK, ESEMÉNYEK
4
Ercsi Híradó
2011. november
Egészségnap október 15-én
Egyesületünk nagy fába vágta fejszéjét, több helyszínen zajló, egész napos rendezvénysorozatot szerveztünk október 15-ére. Délelõtt a Sportcsarnokban került megrendezésre a „játék az egészségért” címû vetélkedõ, melynek témája az egészségturizmus volt. A játékra már augusztus óta lehetett jelentkezni, végül 7 csapat, 10-10 fõvel kezdte meg a versenyt: EKISA, Izgõ-mozgó Eötvösök (Eötvös József Általános Iskola), Napfény óvoda, Orgonák (Jorgováni énekegyüttes), Egészséges Narancsbõr (FIDESZ), POGHIV (Polgármesteri Hivatal) és az ENCSE. A csapatok többféle feladatot kaptak, a versenyre való jelentkezéshez egy, a témához kapcsolódó bármilyen technikával készített kép beadása volt a feltétel. A vetélkedõn totót töltöttek ki, villámkérdésekre adott jó válaszokért egy-egy kép részletéhez lehetett hozzájutni, ezen felül néhány perces mozgásbemutatóval is készültek. Nem hiányzott a gasztronómiai feladat sem, amelyben a versenyzõk kihasználhatták kreativitásukat, igen gusztusosan és ízlésesen összeállított gyümölcs- és zöldségtálak készültek.
A részt vevõ 70 versenyzõ komolyan készült a megmérettetésre, meglátszott az elõadott 1 perces bemutatkozókon, a gondosan elkészített festményeken, rajzokon, és a néhány perces torna illetve mozgás összeállításokon is. 70 játékos napokon át bújta a könyveket, az Internetet, hogy megfelelõ ismerteket szerezzen a játékhoz. Nagyon örülünk, hogy felhívásunkra ennyi játékos kedvû ember jelentkezett, sikerként éltük meg, hogy együtt játszottunk. A vetélkedõt a Napfény Óvoda csapata nyerte meg, õk vihették haza az érdi Termál Hotel Liget által felajánlott 38.000 Ft értékû fõnyereményt, amely 10 alkalmas családi belépést jelent a fürdõbe . Második helyezést az Izgõmozgó Eötvösök, a harmadikat pedig a Jorgováni együttes érte el, nyereményük egy-egy értékes, egészséges ételekbõl készült csemegekosár volt. A többi csapat sem távozott üres kézzel, õk egyesületünk által összeállított ajándékcsomagot kaptak. A vetélkedõ ötletgazdája Rappai Szilvia volt, a feladatok és játékok kitalálásában és összeállításában részt vettek: Horváth Zoltánné Györgyi, Stemnitzerné Jámbor Erzsébet, Kaposi Józsefné és Juhász Attila. Reméljük, hogy a kis csapatnak a mostani siker indíttatást ad egy új vetélkedõ megszervezésére – természetesen már csak jövõre. Köszönjük a zsûri munkáját, Kaposi Eszter, Juhász Attila és Újvári József voltak akik figyelték és értékelték a felada-
tokat, és szintén köszönetet mondunk a vetélkedõ fõvédnökének, dr. Varga Editnek is. Jó hangulatú, izgalmas délelõttöt töltöttünk el a játékosokkal és a szurkolókkal. Egyesületünknek több, mint 70 tagja dolgozott a játék, a kóstolók a tombola, a zsákbamacska, a vendéglátás és a szûrõvizsgálatok lebonyolításában. A másik helyszínen, a Mûvelõdési Házban reggel óta részt lehetett venni a meghirdetett szûrõvizsgálatokon. Az új vizsgálatokat (élõ vércsepp,elemzés, szív- és érrendszeri felmérés) is sokan vették igénybe. Természetesen a szûrések ideje alatt meg lehetett kóstolni az egészséges ételeket, teákat, és volt többféle termékbemutató is. A résztvevõk száma kiemelkedõen magas volt, meghaladta az eddigi rendezvényeinken megjelentekét, több, mint 150 fõ volt kíváncsi egészségi állapotára. Délidõben nyitottuk meg PállayKovács Szilvia festõmûvész képkiállítását, aki ezoterikus képeivel beillett a napi programba. A délután is tartalmasan telt el, meghallgathattuk dr. Sólyom Olimpia igazgató asszony elõadását az érdi Termál Hotel Liget szolgáltatásairól, a gyógyvizük jótékony hatásáról és a betegségmegelõzés fontosságáról. Hasonló témával érkezett a ráckevei Kék Duna Wellness Hotel igazgatója, Sárvári Krisztina is. Az elõadások után mindenki rendelkezett a megfelelõ információkkal arról, hogy melyik gyógyvíz kedve-
2011. november
zõbb hatású számára. Ezen kívül még sok olyan hasznos tudnivalót hallottunk az elõadó hölgyektõl, amelyhez más fórumon nem lehet hozzájutni. A szakmai elõadásokon kívül a délután a szórakozás jegyében telt, igen színvonalas mûsorokat láthattunk. Elsõként a helybéli tánccsoportok adtak fergeteges mûsort, a Johara hastáncosai és a hagyományõrzõ Zorica, majd õket követte Südi Iringó táncstúdiója, akik között felfedeztünk több ercsi táncost is. Mindenkit nagy örömmel töltött el, hogy ennyi fiatal tehetség van városunkban, táncolnak, énekelnek és jönnek az elsõ hívó szóra, hogy megmutassák tudásukat és gyönyörködhessünk bennük. A befejezõ produkció is hatalmas sikert aratott, a Tihanyi Vándorszínpad „Éljen a magyar” címû zenés összeállítása hazafias dalokból. Repertoárjukban szinte minden mûfajból válogattak,
Ercsi Híradó
5
volt népdal, mûdal, magyar nóta, ope- ról sem, ahol Szárazné Erzsikétõl kaprett, opera,- olyan dallamokat hallgat- hatnak életmód tanácsokat. hattunk meg, ami minden magyar szívet megdobogtat. Egészséges Életmód Egyesület A napot a tombolával zártuk, értékes Kaposi Józsefné nyereményeket sorsoltunk ki a nyertesek nagy örömére. Az egészségnapot ezen a színvonalon támogatónk segítségével tudtuk megrendezni. Ezúton mondunk köszönetet és kívánunk jó egészséget mindenkinek, aki anyagilag , munkájával, támogató jegyekkel vagy tombolatárgyakkal járult hozzá rendezvényünkhöz. Szerencsére sokan vannak és nevüket a Mûvelõdési Házban látható egyesületi táblán közzé is tesszük. Ebben az évben több nagyrendezvényünk nem lesz, utoljára november 12én tartunk „Mini Egészségnapot”. De a hétköznapokon is várjuk Önöket, kedden és csütörtökön 16 órától a gerinctorna, 17 órától Rappai Szilviával jóga! Ne feledkezzenek meg a Diabetes Klub-
„Szépkorúak“napját ünnepeltük
Októberben országszerte az idõseket ünnepelték. Nem volt ez másképp Ercsiben sem, ahol is az Eötvös József Nyugdíjas Klubjának szervezésében október 3-án tartották meg idén is a ,,szépkorúak“ ünnepségét. A minden évben megrendezésre kerülõ eseménynek a Mûvelõdési ház adott otthont. Az ünnepségen a Nyugdíjas Klub tagjain kívül vendégek voltak Szabó Tamás polgármester, Karsai Gergely képviselõ, Elszeszerné Sólyom Anna intézményvezetõ, Horváth Erika Éva, az EKISA vezetõje, s megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt Vasvári István vezetésével az iváncsai, Sárosdi Józsefné vezetésével a besnyõi, Csizmazia József klubvezetõ helyettes vezetésével a ráckeresztúri, végül Németh Ferenc vezetésével a beloianniszi nyugdíjas klubok tagjai. Megtisztelt bennünket kedves feleségével együtt Rubina Sándor is, a Nyugdíjasklubok „Életet az éveknek“ Fejér Megyei és Székesfehérvári Szervezetének elnöke is. Az eseményt Mári Imréné szavai nyitották, aki már évek óta nagy lelkesedéssel és kitartással vezeti a nyugdíjasok klubját. Ezt követõen a vendég klubok vezetõi, köszönték meg a meghívást. Szabó Tamás polgármester meleg szavakkal üdvözölte a „szépkorúakat,,
majd következett az amatõr színjátszók bemutatkozó mûsora. Az elsõ jelenetet követõen mindenki együtt énekelte a szereplõkkel - az idõs emberek bölcs és örökérvényû, jelszónak is beillõ kedves dalt: Szeressük egymást gyerekek....... Kedves humoros, jókedvû jeleneteket adtak elõ a vállalkozó kedvû szereplõk, akik idejüket nem sajnálva tanulták meg a darabokat. Köszönet érte a nézõközönség nevében, a szereplõk betanítójának: Dr. Antunovics Jánosnénak, s a szereplõk mindegyikének: Nagy Andrásné Piroskának, Kiss Imrének, Keleti Máriának, Molnár Józsefné Ibolyának, Nagy Józsefné Irén-
kének, Gyõrffi Istvánné Rózsikának, Zsigmond Gyuláné Katinak. A jó hangulatú színielõadást követõen azonnal táncra perdültek a vendégek, akiknek a talpalávalót Steimann György és Sárdi József szolgáltatta. A tánc szünetében a besnyõi Gábor Feri bácsi felolvasta az ,,Õsz végén, a tél elõtt“ címû saját költeményét, valamint bemutatta az általa termelt növényekbõl készített „szobrok” és a kedvenc virágaiból készített kompozíciók fotóit. A finom vacsora után következett a tombolatárgyak sorsolása, majd folytatódott a jó hangulatú tánc egészen estig, ki-ki ameddig bírta. Péter Jánosné
6
Ercsi Híradó
2011. november
A „forradalmi” kormány az önkormányzatiság teljes felszámolására törekszik A Jobbik Magyarországért Mozgalom birtokába került az új önkormányzatokról szóló törvény alapkoncepciója. Noha a munkaanyag még nem részletes, nem kimunkált terv, sokatmondó és lehangoló elképzeléseket olvashattunk ki belõle. A koncepcióról általánosságban is elmondható, bárki is szerezte, vagy soha nem találkozott a magyar önkormányzati rendszer sajátos világával a gyakorlatban, vagy tudatosan nem veszi figyelembe alapvetõ sajátosságait. Az önkormányzatiság lényege nagyon egyszerûen meghatározható: a köz, a közösség ügyeinek intézése helyi szinten, közhatalmi feladatokkal. Az alapvetés végsõ forrása is logikus, hiszen nem véletlen, hogy egyes közösségek saját, választott képviselõik útján döntenek arról, hogy településük vagy megyéjük milyen irányban fejlõdjön, hogyan gazdálkodjon, kire bízza az egyes intézményei, társaságai irányítását. A munkaanyag elsõ, egyben legnagyobb hibája, hogy ezt az alapvetést teljesen kifelejti, illetve kilúgozza. Évek óta egyre gyakrabban kapja meg a jelenlegi kormány azt a nagyon is jogos kritikát, hogy a pártja számára a formális demokrácia sokkal fontosabb, mint a tartalmi demokrácia. Sokan emlékezhetünk még 2006 õszére, amikor lelkes és elszánt hazafiak tömege tüntetett heteken keresztül a Kossuth téren Gyurcsány Ferenc távozását és új választások kiírását követelve. Az akkor ellenzékben politizáló Fidesz csupán fanyalgott, és Orbán Viktor többször is határozottan leszögezte: nem hajlandók egy nemzeti mozgalom élére állni és antidemokratikus úton megdönteni egy választott kormányt. Aztán, amikor számára is meleggé vált a kialakult helyzet, beült a páncélozott autójába és elmenekült a helyszínrõl maga mögött hagyva még a saját szimpatizánsait is. A gyászos végeredmény mindenki számára ismert. Arra szeretnék rávilágítani, hogy az új önkormányzati modell formálisan ugyan megfelel a demokratikus követelményeknek, tartalmilag azonban egy totális rendszer kiépítését készíti elõ. Még egyszer nyomatékosítom: az önkormányzatiság önmaga számára épült ki, helyi szinten mûködik, és ugyanitt zajlik az ellenõrzése is – most még. Ijesztõ, hogy a kormány megint a járási
rendszer felállítását tervezi, méghozzá hasonló formában, ahogyan a kommunista idõszakban mûködött. Csakhogy, a járási tanácsokat 40 év alatt kétszer is megalakították majd eltörölték, éppen azért, mert mûködésképtelenek voltak! A hatósági ügyek, például az építésügy, gyámügy, egyes szociális ügyek járási koncentrációja a XXI. században már Magyarországon is fából vaskarika. Egyrészrõl, tudni kell, hogy ezek állami szolgáltatások, de nem ingyenesek. A polgároknak, akik ügyfélként jelennek meg, fizetniük kell, amiért joggal várhatják, hogy ügyeiket helyben vagy a közelben, gyorsan és egyszerûen intézhessék. Járási szintre felszervezni viszonylag egyszerû igazgatási ügyeket drágább lesz, és fõ hozadéka az elhúzódó ügyintézés, a végeérhetetlen sorban állás, valamint a döbbenetes bürokratizmus lesz. Csupán hab a tortán, hogy a járási hivatalok vezetõit a megyei kormányhivatal vezetõje nevezné ki, a megye megkérdezése, véleményezése nélkül. Így egy nagy állami polip körvonalai sejlenek fel. Választott köztestület itt sem lesz. Vannak természetesen elõremutató logikus tervek is, amelyeket késõbb még részletezünk, de maga a koncepció, úgy ahogy van, alapvetõ hiányosságokat és ellentmondásokat tartalmaz, magyarán javíthatatlan. Ezen a lépcsõn szintén hallgat a koncepció a régiókról. Örvendetes, hogy a regionális kialakítású politikai-közigazgatási rendszert a kormány végül elvetette, ám figyelemreméltó, hogy a munkaanyagban nem szerepel a többcélú társulások kiszervezése – például a megyékhez. Ez azt eredményezi, hogy továbbra is megmarad az átláthatatlan, közpénzpazarló rendszer, ahol megint nem a választott, hanem a mindenkori kormányzat kinevezett emberei ücsörögnek majd. Ez a rendszer nagyon drága és a korrupció melegágya is egyben. A legnagyobb probléma azonban a települési önkormányzatok nagy leszámolása lesz: a tervek szerint minden 2000 lakosnál kisebb településen megszüntetnék az önkormányzatokat és a hivatalokat is! Még arról sincs szó, hogy ezek a kis települések, ahol minden nehezebb, mint egy városban, esetleg rész-önkormányzati szinten megtarthatnak valamiféle autonómiát és önszervezési készséget. Semmit! Mindöszsze talán egyetlen hivatalnok marad a településeken, aki összegyûjt minden ügyet, tehát afféle ügyfélszolgálati munkát végezne, és azokat továbbítaná a járási hivatalokba. Világosan fogalmazva: a falurombolás soha nem látott hulláma
söpörne végig az amúgy is lezsarolt, elszegényedett magyar vidéken. A kistelepülések, mint megannyi „senki földje” vegetálnának a továbbiakban, még attól a kis lehetõségtõl is megfosztva, hogy kedves falujuknak díszpolgárt válasszanak. Összegezve: egy ultracentralizált, politikai irányítású állam képe bontakozik ki, amelyben az egyén és a helyi közösségek csupán szomorú emlékek maradnak, a mindenható kormánytöbbség saját kinevezettjei útján azt tesz majd közösségeinkkel – kis városkáinkkal, falvainkkal -, amit csak akar. Persze, ha engedjük. És ez már nem pártpolitikai kérdés. Hogy ne így legyen, itt Százhalombattán sem, egységesen kell felemelni hangunkat! Csak hát ezekrõl a tervekrõl a fülkeforradalmi kormány és helyi helytartói mélyen hallgatnak. Aztán hidegzuhanyként, egyik napról a másikra ezt a törvényt is átverik a 2/3-os többségükkel.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Talán furcsa témát választottam, de éppen ennek okán írtam most arról, mi vagyunk mi, mint együtt élõ, közös örömökkel megáldott és közös bajokkal megvert közösség, és mi az, amit felettünk – tõlünk nagyon messze – a mi megkérdezésünk nélkül készülnek eldönteni rólunk. Õseink sok évszázadon keresztül építették, formálták ezt a rendszert, és zivataros történelmünkben nem egyszer akadt rá példa, hogy nemzetünk lelke formálta kormányzatunk volt puszta túlélésünk záloga. Mert így volt. Ezért van, hogy ma nem németül beszélünk. Ezért van az, hogy falvainkat, városainkat ma nem mecsetek, hanem templomaink tornyai jelzik messzirõl. Ezért van az, hogy ma minden honfitársunk egy saját, önálló Magyarországra gondolhat, ha a hazájára, ha kedves szülõföldjére gondol. Még ott is, ahol a lobogó, a himnusz, s az államnyelv nem azonos a magyarral. Még ott, a kiszakított nemzetrészeinken is ezért képesek testvéreink magyarul gondolkodni, beszélni. Ezt alkottuk meg. Azt a rendszert hívtuk életre, hogy iskoláinkat magunk tartjuk fent, hogy egészségházaink mindnyájunk elõtt nyitva állnak majd, hiszen a mieink, hogy mi dönthetünk arról, ott, ahol élünk, mire van szükség és hogyan. Hogy mi dönthetünk arról, lesz-e óvoda olyan közelségben, ahová gyermekeinket nem autóval kell elvinni, lesz-e belátható közelségben posta,
2011. november
házunk elõtt világít-e majd lámpa, s pusztán azért, mert itthon vagyunk, vajon mennyi adót kell majd fizetnünk azért a házért, amit már egyszer felépítettünk, vagy megvásároltunk. Az önkormányzatiság lényege ez, ilyen egyszerû, nem több, s nem kevesebb, s ez az elv határozza meg azt, mindennapjaink mirõl szólnak majd: a boldogulásról, vagy a szenvedésrõl. Mert ez az életünk. Rövid, tökéletlen, s nem mindegy, hogyan élhetjük le. Úgy, ahogyan mi itt, a magunk szokásai, belátása és hite szerint megegyezünk, vagy úgy, hogy a távoli kormány mond-
Ercsi Híradó
ja majd meg, hol legyen iskola, hol legyen piac, hol legyen a jövendõ egyáltalán. Mert a kormány most erre készül arra hivatkozva, hogy ez a rendszer nem jó, mert drága. A kormány azt akarja ma mondani: majd én átvállalom tõletek ezt a nehéz feladatot. Úgy is mondhatnám, add nekem az órádat, és majd én megmondom neked hány óra van. Kedves honfitársaim! Hogyan vállalhatná át a kormány az oktatási intézményeinket, az egészségügyi intézményeinket? Hogyan vállalhatná át akár okmányirodánkat, ha
7
mindnyájunk közül maga az állam a legeladósodottabb? Csak mi vagyunk képesek arra, hogy jogainkat megvédelmezzük. Csak akkor maradhatunk a magunk urai, ha törekszünk is erre. Ragaszkodjunk a szabadságunkhoz, ragaszkodjunk önkormányzásunk elidegeníthetetlen, õsi jogához, ragaszkodjunk önmagunkhoz és senki máshoz! Adjon az Isten, szebb jövõt! Várnai Péter, Jobbik Forrás: (Százhalombattai Hírtükör)
artonvásáron kistérségi feladatokat ellátó szociális intézményt adtak át 2011. október 14-én
M
A martonvásári székhelyen mûködõ Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, KözépDunántúli Regionális Operatív Program „Szociális alapellátások és gyermekjóléti alapellátások komplex, valamint bölcsõdék önálló fejlesztése” címû pályázati kiírására. Térségünkben kritikus helyzetbe került a Segítõ Szolgálat tevékenysége, mivel a Martonvásár Budai út 4. szám alatt mûködõ intézmény épülete életveszélyessé vált. Az épületbõl 2007 áprilisában költöztek ki, a Katolikus egyház tulajdonában lévõ, az üresen álló mûemléki Brunszvik Óvoda épületébe. A Társulás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott a KDOP5.2.2/C-2f-2009-0001 számú, pályázata 142.674.519,- Ft összegû támogatást nyert el, melyhez saját forrásként Martonvásár Város Önkormányzata elsõ körben 21.036.920,-Ft-ot, a továbbiakban pedig 17.000.000,- Ft önerõt biztosított. A Szent László Völgye Segítõ Szolgálat szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó integrált intézmény. Tevékenységi köre jelenleg családsegítés, házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, közösségi pszichiátriai ellátás, tanyagondnoki ellátás, idõsek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás. Az ellátási területe a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás településeire terjed ki, Ercsi város kivételével, mivel õk önálló ellátórendszerrel mûködnek. Martonvásár, Baracska, Gyúró, Kajászó, Ráckeresztúr, Tordas együttes lakosságszám cca 16.000 fõ. Az intézmény dolgozóinak jelenlegi létszáma: 34 fõ Az új intézményben a szociális és gyermekvédelmi alapellátások köre két feladattal fog bõvülni, éspedig a gyermekek napközbeni ellátását biztosító
családi napközivel, valamint jelzõrendszeres házi gondozással. A jelzõrendszeres házi gondozás szolgáltatásra vonatkozó pályázati kiírások 2012-ben kerülnek kihirdetésre, ennek alapján a feladat – várhatóan - 2013-tól integrálható az intézmény tevékenységei közé. A térségi szociális létesítmény - megközelítõleg 164 millió forintos beruházás – Martonvásáron a Szent László u. 24. szám alatt épült meg két szinten a Zámbó és Társa Mérnökiroda (Gárdony) tervei alapján. A földszinten nagy forgalmú közösségi terek kaptak elhelyezést. A napközbeni étkezés biztosítására mintegy 30 fõ kulturált étkezésére alkalmas étkezõ és egy melegítõ konyha került kialakításra. Az étkezõhöz és az idõsek klubjához egy 60 m2-es terasz csatlakozik. Az elsõ emeletet lépcsõn, illetve mozgássérültek használatára alkalmas lifttel is meg lehet közelíteni. Itt kerültek elhelyezésre a szakszolgálat irodái (támogató, gyermekjóléti, családsegítõ, mentálhigiéniai, pszichológiai szolgálat), valamint két interjú szoba. A tetõtérben a kazánház került kialakításra. Az épület teljes körûen akadály men-
tesített. Mind a mozgásukban korlátozottak, mind pedig a gyengén látók, vagy halláskárosultak önállóan is használni tudják a helyiségeit. Mozgássérült rámpák, vezetõsávok és korlátok, illetve Braille írásos táblák segítik mozgásukat. Az épület 684,67 m2 beépített nettó területû, amibõl a földszint 353,66 m2, az I. emelet 303,63 m2, a tetõtér 27,38 m2 alapterületû. Az épület mögötti hátsókertben 30 gépjármû befogadására alkalmas parkoló létesült, melybõl 1 akadálymentesített lesz. A Szent László Völgye Segítõ Szolgálat az új épületben széles körû szolgáltatásokat fog biztosítani, igazodva a szociálpolitika változó irányaihoz, valamint a változó államigazgatáshoz. A társadalmi változások egyre több és költségesebb beavatkozást, differenciált ellátást igényelnek a rászorultak számának sajnálatos emelkedése miatt Az intézmény széleskörû szolgáltatásai a szociális ellátórendszer tervezett változásaihoz jól illeszkednek, amely során megvalósulhat az otthon közeli, családhoz közeli ellátások biztosítása, egy szolgáltatás központú rendszer kialakítása. T.M.
8
2011. november
Ercsi Híradó
A KULTÚRA HÍREI
Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény - Október 10. Iskolaelõkészítõ foglalkozás A leendõ elsõsökkel Víg Viktorné, Andi néni, Ipacsné Árkocsevics Zsuzsa néni és Bolló Péterné, Marika néni foglalkozott. Nagy Ferenc igazgató úr és Orth László úr az „Ercsi iskola megmentésére alakult Munkacsoport” részérõl iskolánk jelenérõl és jövõjérõl tájékoztatta a megjelent szülõket. A következõ iskolaelõkészítõ foglalkozás idõpontja: november 14.
Hajókirándulás Október 20-án hajókiránduláson vett részt osztályunk. Esõs, hideg idõben indultunk a kikötõbõl. Kicsit izgultunk, mivel ritkán utazunk hajóval. Meglepõen szép látvány volt városunkat a Dunáról látni. Örültünk, hogy megláthattuk az Eötvös emlékhelyet, a kápolnát és az obeliszket. A jó hangulatról az iskola zenetanárai gondoskodtak. Közös énekléssel kísértük a zenei aláfestést. A kellemes érzéshez a forró tea is hozzájárult. Gyorsan eltelt az idõ, hamar haza is értünk. Köszönjük mindenkinek, akik hozzásegítettek ehhez a jó hangulatú kiránduláshoz. 4.a osztály tanulói
- Október 19-20. Papírgyûjtés az iskolában Tanulóink összesen 5697 kg papírt gyûjtöttek. Dicséret illeti lelkes gyûjtõmunkájáért valamennyi osztályt. A legtöbb papírt a 8.a osztály gyûjtötte, 1429 kg-ot, osztályfõnökük Takács Katalin tanárnõ. - Október 20. Hajókirándulás a Dunán Részt vettek a 4.a osztály tanulói, jutalmul az október 6-i mûsorban nyújtott szereplésükért, valamint szorgalmas, jól tanuló, példamutató magatartású felsõs tanulók. A kellemes kirándulást Szabó Tamás polgármester úr szervezte diákjainknak. Köszönjük!
zetközi koncertezõ szaxofonmûvész mûsora: Massonet: Thäis meditáció (fuvola) Demjén F.: Honfoglalás (szaxofon) Kiss Tibor (klarinét), az Operaház klarinétmûvésze mûsora: Donizetti: Concertino Pleyel: B-dúr koncert III t. Két növendékünk: Szabó Krisztina (fuvola), 9 éve jár a zeneiskolába mûsora: Hacsaturján: Keringõ Tihanyi Krisztina (fuvola), 9 éve jár a zeneiskolába mûsora: Mozart: Török Induló A fellépõket zongorán kísérte Szerencsés Márta Iskolánk gitárzenekara 2 éve alakult, vezetõjük: Geiger Tamás és Czakó Dezsõ. mûsoruk: Ha én rózsa volnék
Október 21. 1956. október 23-ára emlékeztünk a Mûvelõdési Házban Az ünnepi mûsort versekkel színesíMegtekinthettük Zeneiskolánk taná- tették iskolánk tanulói: rainak és növendékeinek mûvészi Mihályi Georgina (6.a) produkcióját. Tóth Bálint: Vigyázzatok az éjszakára Fellépõk: Drevno Annamária (7.a) és Lõrincz Melinda (hegedû), az Ope- Winkler Vivien (7.b) raház nyugdíjas hegedûmûvésze mûMárai Sándor: Mennybõl az angyal sora: Kodály Z.: Epigrammák Nagy Dávid (6.a) Tarcali Jenõ (fuvola, szaxofon), nemLegyen csendes az álmuk…
Szabó Tamás, városunk polgármestere köszöntötte iskolánk tanulóit. A 4. és a 8. osztályosoknak ünnepélyes keretek között névre szólóan átadta a Nemzeti Hitvallást illetve Magyarország Alaptörvényét tartalmazó könyvecskét.
2011. november
9
Ercsi Híradó
- Október 28. Halloween party az angol nyelvi csoportok számára, szervezõ: Sulyok Györgyi tanárnõ. (bõvebben a decemberi újságban) - November 11. Márton nap az iskolában Három éve hagyomány iskolánkban a Márton nap megünneplése. A rendezvényen német nyelvet tanuló diákjaink és szüleik vesznek részt. Szervezõ pedagógus: Tolnay Klára tanárnõ. (bõvebben a decemberi újságban) - November 14. Fogadóórát tartunk 17-18 óráig. Minden érdeklõdõ szülõt várunk! Iskolavezetés
Mûködõ szakköreink alsó tagozatosoknak: - kézilabda fiú/lány: Jeszencsák Edvin - angol: Sulyok Györgyi - német: Tolnay Klára - kézmûves: Herédiné Buzás Ildikó - báb: Szabó Attiláné - természetjáró: Sismándy Kiss Lászlóné és Víg Viktorné
folyamos gyerekek. Rövid meséket, történeteket játszunk el fakanál és kesztyûbábokkal. Pl.: A három pillangó, A jószívû róka koma, Nyiff, Nyaff és Surranó. Iskolánk új webcíme: http://iskola.ercsi.hu/
Olimpiai vetélkedõ Általános iskolák felsõ tagozatos diákjai számára szervez vetélkedõt Takács KaBábszakkör talin. Az itt megjelenõ nevezési lap és a felA szakkör október 7-tõl mûködik. Eb- adatok megtalálhatóak és letölthetõk isben a hónapban háromszor találkoz- kolánk honlapjáról (http://iskola.ercsi. tunk már. A szakkör tagjai második év- hu/) is.
2012. évi önkormányzati rendezvények Január 22. Február 2. Március 15.
IDÕPONT (január 20-án, pénteken kerül megrendezésre) 11.00 óra 17.00 óra
Május 1. Május 29. Június 1. Június 4. Július 1. Július 2. Augusztus 20. Augusztus 29. Szeptember1-3. Október 1. Október 6. Október 23.
egész napos rendezvény 10.00 óra 18.00 óra 17.00 óra egész napos rendezvény 18.00 óra 09.00 óra 16.00 óra egész napos rendezvények (5-én pénteken kerül megrendezésre) 11.00 óra 17.00 óra
November 2. November 4. November 12. December 2. December 9. December 16. December 23.
14.00 óra 17.00 óra 17.00 óra 16.00 óra 16.00 óra 16.00 óra 16.00 óra
RENDEZVÉNY Magyar Kultúra Napja Br. Eötvös József halálának évfordulója Nemzeti ünnep: az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója Majális Hõsök napja Pedagógus-nap Trianon emléknap Köztisztviselõk napja Semmelweis-nap Államalapítás ünnepe II. Lajos emlékhely koszorúzása Eötvös-napok Szép korúak napja Emlékezés az aradi vértanúkra Nemzeti ünnep: az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója Halottak napja Emlékezés napja Szociális munka napja Advent Advent Advent Advent
10
2011. november
Ercsi Híradó
Felhívás Az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény a 2011-2012-es tanévre meghirdeti
OLIMPIAI VETÉLKEDÕJÉT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK FELSÕ TAGOZATOS TANULÓI SZÁMÁRA A vetélkedõn 4 fõs csapatok indulhatnak. (Egy iskolából több csapat is indulhat!) Célszerû a csapatokat úgy összeállítani, hogy a döntõbe jutott csapatok tagjai között legyen jó futó is, hisz a döntõ egyik feladata a stadion-futás lesz (192 méter). Az iskolák nevezési határideje a vetélkedõre: 2011. november 15. A nevezéseket az alábbi címek egyikére kérjük beküldeni kizárólag a mellékelt Nevezési lapon. A nevezés ingyenes! Postán: „Olimpiai vetélkedõ”, Eötvös József Általános Iskola, 2451. Ercsi, Szent István út 8-10. Faxon: 06-25/505-920 E-mailen:
[email protected]
súrolni úgy, hogy közben maradéktalanul emberek maradunk. Vetélkedõnk nem titkolt célja ennek a szellemiségnek a közvetítése az ifjúság felé! A vetélkedõ mottójául Szent-Györgyi Albert gondolatait választottuk: „A sport elsõsorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkõzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. (...) A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idõ alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelõtt a „fair play“, a nemes küzdelem szabályaira.“
A vetélkedõ lebonyolítása 2011 októbere és 2012 márciusa között négy feladatsort kapnak a benevezett csapatok ajánlott irodalommal, amelynek megoldását határidõre el kell küldeniük a megadott címre, vagy e-mail címre az iskola (iskolai csapat) megnevezésével. A csapatok egy kiemelkedõ sportoló nevét válasszák, akit az elsõ forduló egyik feladataként be kell mutatniuk. A legjobban szereplõ 15 csapat vesz részt a május végi döntõn, mely Ercsiben kerül megrendezésre.
A feladatokat az - ókori olimpiák történetébõl és versenyszámaiból, - Pierre de Coubertin munkásságából, - az újkori olimpiák helyszíneibõl, A vetélkedõ célja - a kimagasló eredményeket elérõ sportolók (kiemelten a 2012. július 27 és augusztus 12. között rendezik meg magyar sportolók) eredményeibõl állítjuk össze. Londonban a XXX. nyári olimpiai bajnokságot. A játéA döntõbe jutott csapatoknak elõzetes feladatként egy kokon összesen 26 sport 39 ága vesz részt. E nemes versengés tiszteletére vetélkedõt szervezünk, mely- Power Point bemutatót kell készíteniük egy olimpiai versenyszámról, és annak jeles képviselõirõl. nek célja, hogy: A döntõn kerül megrendezésre a stadion – futás és ünne- a fiatalok körében népszerûsítse az olimpiai mozgalmat, - mozgásra, egészséges életmódra és sportszerûségre nevel- pélyes keretek között az olimpiai láng meggyújtására. Díjazás: Értékes nyeremények a csapatoknak és a felkészíjen, - játékos, érdekes feladatok megoldásával a gyerekek átélhes- tõ tanároknak A zsûri tagjai: Európa, - világ, és olimpiai bajnok sportosék a forrásokból történõ önálló ismeretszerzés és az ismelók lesznek. retek gyakorlati alkalmazásának élményét; - megtapasztalják a csapatmunka, a közös feladatmegoldás NEVEZÉSI LAP hasznosságát; Alulírott iskola benevez a 2011-2012-es tanévben megrende- megismerjék kiemelkedõ sportolóinkat, és õket válasszák zésre kerülõ példaképüknek, - megoszthassák társaikkal az ókori – és újkori olimpiákról FEJÉR MEGYEI OLIMPIAI VETÉLKEDÕRE szerzett ismereteiket. Az iskola neve: Az antik olimpiák célja és mozgatója az arété volt, vagyis az erény illetve kiválóság. Jelentése: a lehetõ legjobbnak lenni minden értelemben -, és az emberi teljesítõképesség határát Címe:
TÁJÉKOZTATÓ
Telefonszáma: E-mail címe: A benevezett csapat neve: A felkészítõ pedagógus neve: E-mail címe:
Ercsi Város Kajak-kenu Szakosztálya 2011. november 23-án 17 órakor az Eötvös József Mûvelõdési Ház és Könyvtár földszinti kistermében alakuló ülést tart, melyre szeretettel várunk minden vízi sportot kedvelõ és támogató egyént, valamint a volt Toldi SE kajak-kenu régi versenyzõit.
Toldi SE volt vezetõsége
aláírás: A Nevezési lapot 2011. november 15-ig kérjük beküldeni: - Postán: „Olimpiai vetélkedõ”, Eötvös József Általános Iskola, 2451. Ercsi, Szent István út 8-10. - E-mailen:
[email protected]
2011. november
Ercsi Híradó
11
MEGYEI OLIMPIAI VETÉLKEDÕ I. FORDULÓ
Beküldési határidõ: 2011. november 30. Levélcím: 2451. Ercsi, Szent István u. 8-10. E-mail:
[email protected] 2. Kalandozzunk vissza a múltba, hiszen az olimpiai játékok története az ókorban kezdõdött! Egészítsétek ki az alábbi szöveget! A hagyomány szerint az elsõ olimpiai játékokat Kr.e. 1. Az olimpiai mozgalomhoz számos jelkép kapcsoló- …..…….............-ben vezették be, majd minden …...........……. évdik. Írjátok le, hogy mit tudtok róluk! ben rendezték meg …...............................…………. városában. Az Olimpiai jelvény: ……………………………………………………………………………………………………
elsõ 13 olimpián csak egyetlen versenyszáma volt, a ……….........................…………. A római korig, Kr. e. 146-ig kizárólag
…………………………………………………………………………………………………… a ………..........................…………………versenyzését tették lehetõvé. …………………………………………………………………………………………………….. A játékokon Héra papnõjének kivételével a nõk nem ……................................................…………….. Az olimpiai gyõztesek …………………………………………………………………………………………………….. jutalma: ………..............................................…………..volt. Nevüket Olimpiai láng: ……………………………………………………………………………………………………
………….......................……….. vésték, szobrot állíthattak magukról, halálukig…………………...................…………………..kaptak városuktól.
……………………………………………………………………………………………………
3. A kezdetekkor csak egyetlen versenyszámban mérettethették meg magunkat a versenyzõk. Nézzetek …………………………………………………………………………………………………… utána, hogy az alábbi versenyszámokat melyik Olimpiai jelszó: olimpián vezették be és írjátok az évszámot melléjük! …………………………………………………………………………………………………….. Versenyszám Hányadik olimpia? Évszám …………………………………………………………………………………………………… Olimpiai zászló: ökölvívás …………………………………………………………………………………………………….. fegyveres futás …………………………………………………………………………………………………….. kettõs fogat …………………………………………………………………………………………………….. négyes fogat Olimpiai eskü: pentatlon és birkózás ……………………………………………………………………………………………………..
kettõs stadionfutás
…………………………………………………………………………………………………….. fegyveres futás …………………………………………………………………………………………………….. hosszútávfutás …………………………………………………………………………………………………….. stadionfutás
12
2011. november
Ercsi Híradó
4. Írjátok le, hogy melyik szimbólum melyik sport- 5. Válasszatok ki egy ókori olimpiai versenyszámot és ágat jelöli! mutassátok be!
(A feladat elkészítéséhez segítséget nyújt a kép) …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………. 7. Az ókori Görögország leghíresebb bronzszobrászának alkotását látjátok. Ki az alkotó, mi a szobor címe. Ki volt a szobrász leghíresebb tanítványa? Az alkotó neve:…………………………………………… A szobor címe:………………………………………….. .................................................................................... Leghíresebb tanítványa:…………………………………………….................... ……………………………………………………………………………………………………. 8. Összekeveredett az ókori olimpiák versenyprogramja. Állítsátok helyes sorrendbe, hogy a verseny hányadik napján történtek a következõ események! Versenynap
Esemény Ötpróba, lovas-és kocsiversenyek. Pelopsz tiszteletére rendezett halotti ünnepség. Birkózás, ökölvívás, pankráció, fegyveres futás. Áldozat bemutatása, olimpiai eskütétel. Kikiáltók, kürtösök versenye. Fiúk versenyei futásban, birkózásban és ökölvívásban. Áldozatok bemutatása Zeusz tiszteletére. Futóversenyek. A gyõztesek megkoronázása, gyõzelmi ünnepség
2011. november
13
Ercsi Híradó
8. Kik voltak a „Hellanodikészek”, milyen feladataik Jó munkát, sok sikert a feladatok megoldásához! A voltak? feladatok megoldásához egy kis segítség: - PPT Az Antik Olimpiák Öröksége …………………………………………………………………………………………………… - Az ókori olimpiák története: http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/ tortenetek/okor/012_olimpia_okor.htm …………………………………………………………………………………………………… - Chandler, Nicola: Az olimpia világa. Bp., Nemzeti Tankvk., 2008. …………………………………………………………………………………………………….. - Finley, M. I. – Pleket, H. W.: Az olimpiai játékok elsõ ezer éve. Bp., Móra Kvk., 1980. ……………………………………………………………………………………………………. - Kersztényi József: Az olimpiák története: Olümpiától Moszkváig, Bp., Gondolat, 1980. 9. Milyen versenyszámokból állt az ókori pentatlon? - Köntös Z.-Reigl M.: Hogyan csináljam?: Tanulási segédlet és elméleti alapok középiskolásoknak a kétszintû testnevelés …………………………………………………………………………………………………… érettségi vizsga szóbeli feladataira való felkészüléshez. Bp., Korona K., 2008. - TESTNEVELÉS - Kétszintû érettségi vizsga elméleti …………………………………………………………………………………………………… követelményei …………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………….
Eötvös József Irodalmi Klub
„Vetkezik reszket A temetõi bodza Halottja vívja”
(Zalán Tibor) József Irodalmi Klub 2011. december 02. 16.30 órától az Ercsi Mûvelõdési Ház könyvtárában lesz, amire szeretettel várunk minden irodalmat szeretõ és irodalom iránt érdeklõdõt.
A következõ Eötvös
10.Válasszon a csapatotok egy magyar olimpiai bajnokot, indokoljátok meg választásotokat és mutassátok be életútját! …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………..
Kötött téma: az Érden megrendezésre kerülõ „Szerelmem, Erdély” Rékasi Károly Wass Albert estje miatt elmaradt Mészöly Miklós-díjas Zalán Tibor költõ, író, dramaturg. Szabó Aida (Jampa drolma)
Szabó Aida: Feketekabát Azóta… neki fekete volt a kabátja, két csontos válla kinyomta, mintha akasztón lógott volna. Az imát vértelen ajakkal mormolta, s nem értette miért… Elment, még élhetne! Õ is… itt hagyta, itt hagyták, pedig tudta: kit megsuhintott egyszer a halál, örökre meggörnyed, vagy feláll. Nézte az eget, a bohókás felhõket, mint bodros haszontalan bárányok kószáltak. Ó, de sokszor! együtt nézték õket, s találgatták: hová, s merre szállnak… Ágra cinke röppent; fehér arcocskája, csepp szénszeme, sárga a kabátja, mellénye fekete, fején barett – oly vidám, és hangosan kiált: – jól hallotta, Hemingwaytõl, az emberi törvényt? – „… kibírni mindent és menni tovább. Akkor is, ha már nem élnek benned remények és csodák.”
14
Ercsi Híradó
2011. november
Gyertyák: Kósa Márta A gyertyák összeérnek sorban nevek ismerõs betûi felém intenek öreg keresztek fehér habos virágok bánat veszteség emlékek között hol vagytok Ti e széttörött opálos csendben arany szárnyakkal köszön el az õsz hulló könnyem zizegõ rozsdás levelekre ér rám borul újra füstös alkonyat hiába kiáltás sóhaj nem enyhítitek már fullasztó magányomat kormos éjszaka lesz mire kisimul bennem a nevekkel tele karcolt arcokkal pecsételt gyûrt lélekpapír lenyomat.
Arany õsz: Kósa Márta Fázom fogamhoz koccan még néha a napsugár hitetve hirdeti még itt van itt van még a kései kényeztetõ nyár meleget kívánok kabátra kabátot didergõ ablakom hol van már pompázó virágod szirmait a szélbe mért eresztetted el kezemet kezedbõl mért is engedted el
Sportbál 2011.10.15. Köszönõlevél
Antalné (Ani), Kapuvári Zoltán Zöldséggyümölcs, Vass Zoltán, Szilassy Mónika, Kovács László és neje, Százhalombattai Nõi Labdarúgó Sport Egyesület csapata, Méta Kispályás Labdarúgó Csapata, Admirál Kispályás Labdarúgó Csapata, Szõke László és neje, Banádi Imre és neje, ifj. Banádi Imre, Juhász István Robinson autósbolt, Kun Katalin Gabriella Virág és ajándék bolt, Festék bolt Juliska, Jucus virágbolt, Tóth György Százhalombatta Sport bolt, Kovács Tünde Százhalombatta, Lichtblau László Százhalombatta, Siket Zoltán vállalkozó, Mága Csaba Kõtelek vállalkozó, Csepeli Árpád vállalkozó, Ercsi Mezõgazdasági bolt, Flamingó zenekar, Komjáti Gábor és Erika.
arany õszre vágytam avarban baktató szívünkbe suttogó csendes délutánra mikor a pára még nem övezi szádat ha hozzám hajolsz
Az Ercsi Méta Baráti Köre, és a Százhalombattai Nõi Labdarugó Sport Egyesület jó hangulatú jótékonysági bálja után, a szervezõk nevében ezúton tisztelettel megköszönjük, hogy megjelenésével és felajánlásával hozzájárult rendezvényünk sikeréhez.
hová lett a vágy magam sem tudom napunk felcsillan talán még jeget dajkáló titkos kis utakon.
A sportbál támogatói: Ercsi Város Önkormányzata, Szabó Tamás Ercsi város polgármestere, Eötvös József Mûvelõdési Ház, Szekeres Zoltán Ercsi Pékség, Szalai István, Sõrés József és neje, Sõrés Köszönettel, és tisztelettel: Banádi Imre, Ipacs András család Mezõtúrról, Bátki László, és Oláh (szervezõk) Katalin, Turi Tamás és neje, Lakatos
2011. november
K
Ercsi Híradó
15
épek a múltból
Közzéteszi a Szapáry Péter Honismereti Szakkör
Bábics Pista bácsi – Tregenác – csacsifogatos, a volt Fõ utcai Schäffer ház elõtt kíséri, a gyerekek által hajtott Gyuri nevû szamarát 1960 körül.
A Hannig család három generációja, Hannig Klára és Merényi Gyula esküvõjén, 1943. szeptember 12-én.
Baksa Antal és Bilics István plébános atyák ezüstmiséje után az egyházi képviselõ testület a plébánia udvarán 1966. április 26-án. A köztiszteletben lévõ, Király Ferenc címfestõ, Fischl Lajos kereskedõ, Józsa Ernõ hajós, Vámosy József ig.tanító, Mihalek József cipész, Ormai Zsigmond bádogos, és Muics József hajós, több évtizedig töltötték be nagyrabecsült tisztségüket. Emléküket kegyelettel õrizzük.
A Vank kereskedõ család kosárfonó részlege 1936-ban. Az asztalnál ül a családfõ Vank Illés (1881-1955), mellette sötét ingben fia Vank József (1912-1985)
20 éve, 1991. november 2-án volt a II. világháborús emlékmû avatása a Duna-parton.
Egy üzletben találták ezt a kedves családi képet, mely bizonyára nagyon fontos számukra. Kérjük, jelentkezzenek a tulajdonosok érte.
Cukorgyári óvódások Hetényi Istvánné Halász Márta óvónõvel 1954-ben.
16
Ercsi Híradó
2011. november
Kápolnai helyzetkép Minden településnek van egy-egy jellegzetes adottsága, szép területe, építménye, mûemléke, természeti vagy épített ismérve, a helyieknek pedig szívügye. Ercsinek is sok van, vagy inkább csak volt, melyekrõl annyit meséltek szüleink, hogy szinte láttuk, belénk ivódott, és mérhetetlenül fáj elvesztésük, vagy romos állapotuk. Köztudott, hogy 1941-42-ben a Duna-partot letarolta a jegesár, az ezt követõ háború, majd a nemtörõdöm évtizedek bevégezték rombolásukat. Voltak ugyan törekvések, összefogások, egy-egy nagy érték megmentésére, mint pl. a kápolnával, aztán mégis a pusztulás gyõzött a jó szándék felett. Pedig egyik legkedvesebb helyünk igazi szívügyünk ma is a kápolna és környéke, mely elhanyagolt állapotában is fenséges. Szinte naponta hangzanak el a kérdések, és mi van a kápolnával? Hát meg kell nézni, néha ki kell sétálni, nem szabad magára hagyni, mert azért jutott erre a sorsra. Funkciója persze lenne, nem is egy, hanem kettõ. Egyszer, mint õsi kegyhely, 1871-tõl báró Eötvös József halála óta pedig nemzeti hely. Története ismert, többször írtunk róla. A Mária forráshoz jártak ivóvízért a Dunán közlekedõ hajósok, halászok, molnárok, dereglyések, hajóvontatók. Ez olyan jó víz volt, hogy egyre többen hittek csodatevõ erejében. Egy csodás gyógyulás után 1756ban Mária képet vásároltak, kivitték, így indult el a zarándokhely története. (Ez egy másik történet) A határ- és vizenjárók kérésére a Szapáry család kápolnát építtetett a Felsõ szõlõknél, majd amikor már romossá vált, megépült 1828-ban a mostani. Ezt Szapáry Julianna építtette, egyben férje, br. Lilien József temetkezési helyéül, majd ide kívánkozott nagyszülei mellé br. Eötvös József is. Hatalmas helyi, megyei és országos összefogás eredményeként avatták fel 1879. június 15-én Ybl Miklós obeliszkjét, rajta Szász Gyula reliefjével, az akkor elnevezett „Eötvös halmon” a nemzeti emlékhelyet. Felsorolni sem lehetne azt a sok híres embert, akik itt megfordultak, azt a sok települést, ahonnét a zarándokok jöttek az elmúlt évszázadok alatt. A nagy látogatottság a háborúig tartott töretlenül, legemlékezetesebb az 1938-as esztendõ volt, a budapesti Eucharisztikus Világkongresszus idején. Bár a háborús átkeléskor nagyon exponált helyen volt, nagy rombolás nem történt, viszont a kriptát ekkor törték fel a kíváncsi rablók, kiknek kiléte nemigazán egyértelmû, azóta sem. A kemény 50-es években ismét elindult a búcsúk szervezése a „proseciók” fogadása és szinte reneszánszát élte a 60-as
években. Aztán jött a néma csend, Baksa atya egyedül maradt, az egyház elhagyta a kápolnát. Ezután már csak magányos csoportok mentek ki az egyre jobban pusztuló helyre búcsúkor. Miután elvesztette funkcióját, a garázda csoportok léptek a tettek mezejére. Loptak és rongáltak, amit csak tudtak, és közben a part is egyre jobban szakadt. Eltûntek a jól ismert ösvények és a forráshoz vezetõ utak. Ennek ellenére jó idõben még kivitték az iskolásokat, – pedig Eötvös József hamvait már a szobra mögé tették – kijártak a családok ibolyát szedni, kirándulni. 1983-ban ismét a helyi kezdeményezést nagy társadalmi összefogás követte. Egy kicsit jobb volt a haza sorsa, termeltek a gyárak, üzemek, jól ment a mezõgazdaság, lehetett nemzeti értékeinkre is gondolni. Újjáépült és gyönyörû lett a mûemlék együttes, és mennyi ercsi katona dolgozott a terepen. Mosonyi Mihály zászlóaljparancsnok a forrásig lépcsõt készített korláttal. Hideg téli napon 1983-ban volt az avatás, átadás, ismét jelen voltak a megye prominens emberei. Fáztunk, de szívünk-lelkünk boldogságban úszott és erõsen hittük, hogy minden ilyen szép is marad. Jött a várva várt búcsú, amikor a három Debreczeni pap testvér tartotta kint a misét, a Községi Tanács buszt adott, és rengetegen voltunk. De ez volt az elsõ és az utolsó mise. Ezután ismét néma csend, zárt ajtók, melyek okot adtak a kíváncsiskodóknak, majd behatolóknak. Elõször csak cseppnyi kaviccsal dobták be az ablakot, mert nagy hiba volt nem sûrû rácsot tenni. Így indult el a kápolna történetének legújabbkori fejezete. Nem volt funkciója, nem õrizték, magára hagyták, sorsa megpecsételõdött és kárba veszett minden jószándék, a rengeteg munka, pénz, anyag. Az utóbbi sok esetben csak gazdát cserélt, sokan tudják, hol van a kerítés, vagy a szép míves ajtó stb. Mégsem kellene lemondani róla, hiszen a tököli Szent Anna kápolna teljes aknatalálatot kapott a háború alatt, évtizedekig csak a méteres falromok jelezték a helyét, mégis gyönyörûen újjáépítették. Vagy pl. jelenleg sincs jobb állapotban Budafokon a Törley mauzóleum, pedig fõvárosi kerület és a jogutódok sem szegények. Elsõsorban az akarat a legfontosabb, egy városi vezetõi akarat és pályáz-
ni, kell! Lehet, hogy a régi Boszton – az utolsó háztól a kápolnáig terjedõ terület neve – idillikus hangulata már nem tér vissza, de sokat lehet javítani a helyzeten. Most be van szántva a terület legnagyobb része, ennek közepén volt az út, a szedercsapás, mindkét oldalán szép termésû fákkal. A boszton szó dinnyéskertet jelent rácul, valószínû török eredetû szó, mert emlékezet óta ott dinnye nemigen volt. De volt mindkét oldalon szõlõ, gyümölcsös, kerti vetemény, kukorica. Minden telek elõtt betonkád állt öntözésre, permetezésre, nagy dió és mandulafák a másik végén, ez volt Ercsi gyümölcsöskertje. Sírtak a gazdák, amikor elvették és bekebelezték. Amikor még nyitva volt a kápolna éjjel-nappal, a magyar és rác asszonyok vasárnap délutáni sétája mindig odavezetett. Imádkoztak a Szûzanyánál, közben megnézték kis birtokukat és vittek haza a terményekbõl. A szüret idején tele volt néppel, lovaskocsikkal, vidám éneklõ fiatalokkal, szorgalmas mosolygó idõsekkel. Elmúlt, de ne zárjuk le végleg. Más település mindent megtenne, ha csak az egyik lenne az övék, a kápolna vagy az obeliszk. Most két út vezet ki, az egyik a magas Duna-parton, a másik a DKV felõl. Száraz idõben mindkettõ járható autóval. Bizonyítja ezt az, hogy sokan hordják ki a szemetet az út mellé, mely pedig beazonosítható lenne. Mindjárt az út elején van egy magántulajdonon összetákolt illegális tanya állatok tartására, melyre gondoljuk semmiféle engedély nincs, ez nem valami bizalomgerjesztõ, de ne riasszon el senkit. Tovább kell menni és egyre szebb és tisztább a levegõ. Több kis csoport, baráti társaság van, akik idõnként felkerekednek és kimennek, fényképezkednek – amit minden idõben sokan tettek – megbeszélik, mi lenne a legfontosabb tennivaló. Évente legalább kétszer le kellene vágni a sok ágat, gazt, cserjét, a lépcsõket megtisztítani, a tetõrõl leszedni a kinövõ zöldet és helyreállítani a jelképes szarkofágot. Pályáz-
2011. november
17
Ercsi Híradó
ni kell a partfalra, mert veszélyben van az obeliszk, elõbb-utóbb…….. ne adja a Jóisten. És menni többször és sokaknak, hogy lássák a randalírozók, hogy nincs magára hagyva, van gazdája: Ercsi. A Honismereti Szakkör október 22-én, a ragyogó szép õszi napon járt kint. Megcsodáltuk hogyan védi meg a természet, Ercsi legrégebbi, a Kápolnai úti keresztet, melyet 1804-ben állítottak, és lementünk a Lourdes-i kápolnához is.
Legnagyobb meglepetésünkre hazafelé egy törékeny nagymamával találkoztunk, akit a kb. 8-9 éves kis lányunokája unszolt a kápolna megtekintésére. Kérdezte a néni, hogy merre van az Eötvös kápolna, mert az unokája mindenáron látni szeretné. Megmutattuk és még sokáig néztünk utánuk, mert féltettük õket és csodálkoztunk bátorságukon. Egyik társunk azt mondta: nem kell félni, az Õrangyal velük van, azokkal, akik
Az emlékhely lépcsõjén Fábik Béla és felesége Török Anna 1944-ben
ilyen elszántak. Valószínû az iskolában hallott errõl a helyrõl a gyermek, a nagymama pedig nem idevaló volt. Mélyen meghatódtunk és erõsen elgondolkodtunk, hogy ennek a kislánynak milyen nagy a hite, és szinte példát mutat nekünk felnõtteknek. Kedves Szülei, legyenek nagyon büszkék rá! Lehet, hogy ez a felnövõ nemzedék döbbent rá minket, hogy tenni kellene már valamit?! Szili Istvánné
Szente Imre atya (1914-1967) az ercsi hívõkkel
PÁLYÁZATI KIÍRÁS Az Ercsi Kulturális Ifjúsági és Sport Közalapítvány pályázatot hirdet 2012. évre szakértõi véleménnyel rendelkezõ, igazoltan diszlexiás gyermekek részére színszûrõs szemüveg megvásárlásának támogatására. - A pályázat célja: a diszlexiás gyermekek terápiájának elõsegítése, s ez által iskolai elõmenetelük eredményeinek javítása. A szülõk számára a szemüveg megvásárlásának megkönnyítése. - A pályázat általános feltételei: Pályázatot nyújthatnak Ercsiben élõ magánszemélyek, kiknek gyermeke szakértõi véleménnyel igazolhatóan diszlexiás. A pályázónak állandó ercsi lakhellyel kell rendelkeznie. Csak a szülõk nevén beadott pályázatot tudjuk elfogadni! - Pályázati keretösszeg: 250 e Ft (ebbõl maximálisan elnyerhetõ összeg: 50 e Ft) - Elszámolható költségek: a színszûrõs szemüveglencse rendszer árának pályázattal támogatott része - Elszámolás módja: utófinanszírozott. A gyermek nevére és lakcímére kiállított számla másolatának leadása és a megvásárolt eszköz bemutatása után kerül a támogatás kifizetésre.
- Elszámolás határideje: legkésõbb 2012. június 15. A pályázatot a kitöltött pályázati adatlapon, két példányban, zárt borítékban, postai úton, tértivevénnyel kell feladni az alábbi címre: Ercsi Kulturális Ifjúsági és Sport Közalapítvány 2451 Ercsi, Pf. 74. A pályázati adatlap letölthetõ a www.ercsi.hu, www.ercsimuvhaz. hu honlapokról, vagy igényelhetõ a Mûvelõdési Ház irodájában. A pályázati adatlaphoz csatolni kell az aktuális állapotról kiállított Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság szakértõi véleményének fénymásolatát. Beadási határidõ: 2012. január 31. A beadott pályázatokat az Alapítvány Kuratóriuma a 2012. évi elsõ, februári soros ülésén értékeli. Az elbírálásról a pályázók 2012. március 15-ig kapnak postai úton értesítést. A pályázattal kapcsolatban érdeklõdni lehet az alábbi elérhetõségeken: Horváth Erika Éva: 25/ 505-840 e-mail:
[email protected] KÖSZÖNJÜK AZ ADÓZÓK 1%OS TÁMOGATÁSÁT, MELY A 2010ES ÉVBEN 633.486FT VOLT.
Azonnali hatású módszer, hatékony segédeszköz diszlexiásoknak: ChromaGen színszûrõs szemüveglencse rendszer A tanulási, olvasási zavarral küszködõk legtöbbje öröklött, vagy veleszületett diszlexiás. Ez élete folyamán végig kíséri, nem múlik el, nem gyógyul meg, nem lehet kinõni. A legtöbb esetben kimagasló intelligenciával társul, azonban kriminalizálódás, zaklatott életvitel, sikertelen önmegvalósítás, társadalmi elítélés, a diszlexiást érõ agresszió is igen gyakori. A diszlexia nem gyógyítható, de az olvasási, szóértési, számolási képességek jelentõsen javíthatóak megfelelõ segédeszköz (ChromaGen lencserendszer), illetve egyénre szabott pedagógiai, gyógypedagógiai módszerekkel. A diszlexiás így el tudja érni mindazt, amit kitûzött maga elé. A diszlexia orvosi hátterérõl, a ChromaGen módszerrõl, annak hatásairól tartott elõadást 2011.11.12-én, az Egészségnapon dr. Kecskés Ádám ügyvezetõ, Gál Judit diszlexia szakértõ fejlesztõ pedagógus.
18
T
isztelt Olvasóink! Utoljára a horvátországi vendégszereplésrõl tájékoztattuk Önöket. Az azóta eltelt idõ sem telt el eseménytelenül mind a Zorica Táncegyüttes, mind a Jorgováni rác kórus életében. Pihenésre nem sok idõ jutott, a forró nyár nagyon sok fellépést tartogatott számukra. Augusztus 6-án Nagyvenyimben a Falunap rendezvénysorozatban néptánc találkozón vettek részt táncosaink. Szép környezetben , szíves vendéglátás keretében fogadták õket, melyet remek elõadásukkal honoráltak. Augusztus 12. Ercsi rác búcsú. A hagyományos rácmise után a Mûvelõdési Ház színháztermében fogadták a vendégeket. Szórakoztatásukra a Zorica táncegyüttes és a Jorgováni énekkar is fellépett a jelenlévõk nagy örömére. A hangulat megteremtése után közös táncház következett. A Jorgováni énekkar már az új népviseletében lépett fel, melyet ez alkalomra készíttettek a Horvát Önkormányzat támogatásával. Ezzel is színesebbé válnak a fellépéseik. Augusztus 20. Debrecen. Virágkarnevál. Ez az esemény csodálatosan hat érzékeinkre, a színekre, az illatokra, zenével, tánccal megtetézve. Nagy megtiszteltetés volt ez a Zorica számára, hogy idén meghívást kaptak erre a nemzetközileg is híres rendezvényre. Ez nem mindenkinek adatik meg, hogy a rangos eseményen szereplõként részt vehessen. Gyönyörû virágkompozíciók között vonultak a mi táncosaink is, akik három helyszínen adták elõ táncukat, majd a végén a Nagyerdei Stadionban is felléptek. A fellépések után maradt még idõ a város nevezetességeinek megtekintésére, gyönyörködtek a csodálatos tûzijátékban, és csak a nagyon késõi órában indultak hazafelé. Itt szeretnénk köszönetet mondani Dr Németh Norbert úrnak, Ercsi díszpolgárának, hogy ismét bizonyította szülõvárosa iránt érzett szeretetét azzal, hogy segítette a tánccsoport fellépését,
Ercsi Híradó
és azt a lehetõséget, hogy ott lehettek. Ezt csak úgy tudták meghálálni, hogy tudásuk legjavát adták táncaikban. Augusztus 21. Rácalmás. Szinte alvásra sem idejük, ismét fellépés várta õket. Rácalmás már második alkalommal várja a Zoricát. A szíves meghívásnak így nem tudtak nemet mondani, és nem is akartak. Fáradtan ugyan, az elõzõ napi események miatt, de töretlen hittel, táncszeretettel adták elõ mûsorukat, melyet a helyi közönség nagy tapssal köszönt meg. A Jankovich kúria szépsége, a rácalmási vendégszeretet, minden fáradságot elûzött. Augusztus 27. Érd. Az Alsó úton tartott rendezvényen mind a Zorica, mind a Jorgováni kórus fellépett. Fellépés után sok ismerõssel találkozva hangulatos kerthelységben vacsorára voltunk hivatalosak, mely közös énekléssel és táncolással ért véget, így búcsúztunk el kedves érdi ismerõseinktõl. Szeptember 4. Ercsi. Az Eötvös- napokon természetesen nem hiányozhatott a két csoport. A Bem utcában felállított színpadon adták elõ mûsoraikat, ezzel megörvendeztetve saját városuk lakóit. Köszönjük mindenkinek akik ott voltak és tapsoltak nekik. Szeptember 10. Diósd. Nemzetiségi nap. Kellemes napot töltöttek Diósdon ahol a település több száz vendéget hívott erre a találkozóra. Köztük volt a Zorica és a Jorgováni együttes is. A szabadtéren felállított színpadon más nemzetiségû együttesekkel karöltve jó hangulatot teremtettek. Csodálták szép ru-
2011. november
háikat, a fiúk virágos zokniját, melyre a hímzést Gábriel Erzsinek, Ormainé Szrimacz Évinek köszönhetik. Többnyire sváb zene mellett a rác muzsika igazi különlegességnek számított. Szeptember 24. Ercsi, Honvéd Nyugállományúak Klubja rendezvényére kapott meghívást a táncegyüttes. A mûsoruk után táncházat is rögtönöztek, ahol bevonták a táncba a rendezvény résztvevõit, ezzel kedvessé téve ezt a délutánt. Október 1. Mór. Ezen a napon a városra nyugodtan kitehették a táblát, hogy „Megtelt!” Annyi érdeklõdõt vonzott ez a gyönyörû napsütéses idõ, a jó borok, a jó programok A Zorica együttest, már visszatérõ meghívottként üdvözölték a rendezõk. Ismerõsként fogadták õket a nézõk és vastapssal köszönték meg elõadásukat. Sok-sok néptáncegyüttes között kiemelkedõ volt a mieink koreográfiája, szépek voltak a lányok és a fiúk. Büszkék lehettünk rájuk. Október 15. Ercsi. Egészséges Életmód Egyesület által szervezett Egészségturizmus 2011. rendezvényre kaptak felkérést. Szívesen tettek eleget ennek a felkérésnek, mivel a tánc komoly mozgás, és örömforrás, felüdíti a testet és a lelket, így kapcsolódhat az egészséges életmódhoz. Ezzel segítették a rendezvény sikerét. Az év hátra lévõ hónapjaiban a rác bálra, mely november 5-én kerül megrendezésre, és a rác karácsonyra készülnek. November 19-én Fejér megyei amatõr néptánccsoportok minõsítési vizsgáján méretette meg magát a néptánccsoport, majd a hónap végén Dunaújvárosban lesz fellépésük. Jorgováni énekkar közremûködik november 2.-án a Vízen járók és az elesett katonák emlékmûveinél, tartandó megemlékezésen halottak napja alkalmából. Eltelt egy szép tavasz, egy forró nyár, és egy kellemes õsz. A programokból láthatják kedves olvasóink, hogy igen mozgalmas volt ez az év az együttesek számára. A Zorica Táncegyüttes minden tagja nagy erõfeszítést, fejt ki, hiszen valamennyien dolgoznak, tanulnak, a szabadidejük, magánéletük sok óráit áldozzák fel a sikerért, ami a mi városunk sikere is, hiszen Õk a mi kulturális értékeink a Jorgováni énekkarral közösen. Köszönjük nekik ezt a nagy akaratot kívánunk még nagyon sok sikert a jövõben is. Végezetül szeretnénk köszönetet mondani Önöknek, hogy egész évben figyelemmel kisérték a „Zorica Híreket”. Reméljük a továbbiakban is beszámolhatunk a fellépésekrõl, élményekrõl. Várjuk Önöket rendezvényeinken. Kaszapné H. Teréz
2011. november
Paczolay Gyula (Paks 1900 – Ercsi 1984)
Ercsi Híradó
19
Az ercsi polgári iskola egyik tanára
Az „Ercsi évszázadai“ címû, nemrég megjelent, komoly kutatások alapján megírt kötet, Barna Zsolt és Miklós Gergely munkája számos érdekes, korábban ismeretlen adatot közöl városunkról. Megtudjuk belõle azt is, hogy az itt létesült Államilag Segélyezett Községi Polgári Fiú- és Leányiskola elsõ tantestületének tagjai voltak: Emõd Róbert igazgató, Kocsis Vilmos, Kocsis Vilmosné Brennhoffer Hildegard, Paczolay Gyula, Várhegyi Erzsébet és Zsolt Béla tanárok. Tekintettel arra, hogy édesapámra, Paczolay Gyulára vonatkozóan – a helytálló megállapítások mellett – több téves adat is bekerült, célszerûnek tartom azokat helyesbíteni és életpályáját röviden áttekinteni. 1900-ban született Pakson egy hét gyermeket felnevelõ szabómester fiaként. A helybeli polgári iskola elvégzése után 1914-ben, az elsõ világháborúban a Balkánon katonai szolgálatot teljesítõ szülõ jól tanuló gyermekeként ösztöndíjas helyre felvételt nyert a lévai Állami Tanítóképzõbe – ahol szlovák nyelvet is tanultak – és ott 1918-ban tanítói diplomát szerzett. (Tehát nem tanított Léván.) 1919-1920-ban helyettes tanító volt a madocsai Református Elemi Iskolában, megszervezte a legényegyletet és elõadták Tóth Ede „Falu rossza“ c. népszínmûvét. 1920-ban megválasztották rendes tanítónak a bölcskei Ref. Elemi Iskolában, ahol 1926-ig tanított, s közben magánúton (ma ezt levelezõnek nevezik) elvégezte a budapesti Polgári Iskolai Tanárképzõ Fõiskola magyar-történelem szakát, s 1926-ban tanári diplomát kapott. Ezt követõen egy évig a szabadszállási Állami Polgári Iskolában volt helyettes tanár, majd 1927-ben megpályázta, és az iskolaszék döntése alapján – több pályázó volt – elnyerte az ercsi polgári iskolában református vallású tanár tanár számára kiírt állást. (Tehát nem áthelyezéssel került Ercsibe, ez abban az idõben nem volt szokás.) Akkor az volt a megállapodás Ercsiben, hogy a község vallási összetételére való tekintettel a Községi Elemi Iskolában az egyik tanítónak (ez volt az Erdélybõl áttelepült Nagy Gábor, aki amikor én oda jártam, a 30-as évek végén az összevont IV-VI. osztályokat tanította), a polgári iskolában pedig az egyik tanárnak reformátusnak kell lenni. Abban az évben megnõsült, egy somogyvisontai igazgatótanító lányát vette el feleségül. Mint fiatal tanárt megbízták az iskola cserkészcsapatának megszervezésével. Cserkésztiszti tanfolyam elvégzése uán a 458. báró Eötvös József Cserkészcsapat parancsnokaként rendszeresen vitte cserkészeit nyári táborokba, gyakran a százhalombattai Kácsás Duna-szigetre. Részt vett 1933-ban a gödöllõi IV. Cserkész Világtalálkozó (4th World Jamboree) megszervezésében és lebonyolításában is. Munkáját Teleki Pál táborparancs-
nok – a késõbbi miniszterelnök – elismerõ oklevéllel jutalmazta. A csapat vezetését 1943-ban átadta Halász Ervin, akkor Ercsibe került fiatal, cserkésztiszti tanfolyamot végzett róm. kat. káplánnak aki halála elõtt 1993-ban – Kölnbõl hazalátogatva – Ercsiben mutatta be az aranymiséjét. Tanári munkaja mellett Ercsi légoltalmi parancsnoka is volt, e munkájáért „Légoltalomért“ emlékérmet kapott. A polgári iskola mellett tanított a Kossuth utcai Községi Elemi Iskola épületében mûködõ Iparostanonc Iskolában, s késõbb annak igazgatója lett. (Az órákat hétköznapokon a késõdélutáni-esti órákban tartották.) – Az ercsi Református Egyházközség presbitere, a világi vezetõség tagja volt. E mellett az Ercsi Vöröskereszt fiókegylet titkára, az ercsi Eötvös Sportegylet csónak-szakosztályának elnöke, a községi elemi iskolai iskolaszék tagja volt. Kocsis Vilmoshoz hasonlóan õ is vásárolt két hold földet, ahová több mint száz fát, fõleg dió- és mandulafákat, de pl. cseresznyét, szilvát és magyoró-, valamint ribizli bokrokat. a föld végére pedig szõlõt ültetett. (Az államosítás után a fákat kivágták.) 1935-ben az országgyûlési képviselõválasztásokat (a fõvárost kivéve) nem titkos, hanem nyílt szavazással bonyolították le. Ennek során édesapám és tanártársa, Kocsis Vilmos nem az elvárt módon szavazott. Ennek az lett a következménye, hogy különbözõ ürügyek alapján alkalmatlanság címén, elvben elbocsájtással járó végelbánási eljárást indítottak ellenük. Több tárgyalás volt a Fejér Megyeri Bíróságon, ahol õk bizonyítani tudták a vádak (pl. nem tud fegyelmezni) tarthatatlanságát. A bíróságok akkor – a Rákosi- és a Kádár-rendszertõl eltérõen – nem voltak pártirányítás alatt (egyeduralkodó állampárt sem volt), így a vádlottakat felmentették s a továbbiakban sem származott ebbõl hátrányuk. A meghurcolásra való tekintettel viszont rehabilitációként 1946-ban, tehát a „fordulat éve“, a kommunista hatalomátvétel elõtt Kocsis Vilmost a Vallás és Közoktatásügyi Miniszté-
riumban osztályvezetõvé, Paczolay Gyulát pedig – egy politikai okokból eltávolított igazgató helyére –az újpesti Megyeri úti 2. sz. Polgári Fiúiskola igazgatójává nevezték ki, tehát éppenséggel nem politikai megfontolások alapján való eltávolításukról volt szó. Paczolay Gyula 1945-tõl három évig a Független Kisgazdapárt tagja volt, de pártmunkát nem végzett. Áthelyezéssel létrejött új beosztásában Újpesten a „fordulat éve“ után nem igyekezett mindenben kielégíteni a Kommunista Párt elvárásait, pl. változatlanul presbiter volt, ez alkalommal az újpesti Belsõvárosi Ref. Gyülekezetben. Ezért 1949ban felmentették állásából és kérésére visszahelyezték Ercsibe beosztott tanárnak. Tehát visszakerülése Ercsibe nem rehabilitálás volt. Rövidesen a honvédség igénybe vette a lakásukat és a családot kitelepítették az idõközben kiürített Kossuth utcai zárda néhány emeleti tantermébe. Pár év múlva sikerült visszaköltözniük. Késõbb szakfelügyelõ, majd megyei vezetõ szakfelügyelõ lett. Ercsiben halt meg 1984-ben. – 1930-ban született fia a Veszprémi Egyetem docense és elismert közmondáskutató lett, több könyve jelent meg és a világon sokfelé tartott elõadást. 1936-ban született lánya, Irma matematika-fizika szakos tanárként és kórusvezetõként Ercsiben dolgozott, s összegyûjtötte a helység magyar summás, rác és cigány dalait, s ezekkel különbözõ rendezvényeken és a rádióban is szerepeltek. Gyûjtését önálló kötetben angol fordításokkal és magyarázatokkal – Szabó Ágnes feldolgozásában – 2011-ben adta ki Budapesten hazai és külföldi könyvtárak számára a Hagyományok Háza. Remélem, hogy mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy kiegészítsék a megjelent kötetet, így hozzászólásuk helyet kaphat majd egy következõ kiadásban, s az érdeklõdõk számára addig is hozzáférhetõ lesz a Helytörténeti Gyûjteményben és az Ercsi Híradó hasábjain.. Paczolay Gyula ny.egyetemi docens
A Polgári Fiú-és Leányiskola végzõs osztálya az 1938-39-es tanévben. Elöl ül középen a tanári kar. Várhidi Erzsébet, Kocsis Vilmosné, Orbán György káplán, Emõd Róbert igazgató, Kocsis Vilmos osztályfõnök, Megyaszai Mihály református lelkész és Paczolay Gyula.
20
Ercsi Híradó
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ercsi Város Önkormányzat képviselõ-testülete pályázatot hirdet térfigyelõ kamerarendszer karbantartására és hibaelhárításra vonatkozó munkálatok elvégzésére az alábbi mûszaki tartalomnak megfelelõen:
3. Tápellátó kábelek ellenõrzése. 4. A jelkábelek ellenõrzése. 5. Az antennák ellenõrzése.
1/1-2, Szerelvény dobozok, töm szelencék karbantartása, javítása. Kötelezõ ellenõrizni a szerelõdoboz IP Ercsi Város térfigyelõ rendszer védettségét, a töm szelencék, valamint a karbantartása és hibaelhárítása sorkapcsok állapotát. Rendszeres egyedi karbantartás 1. Csatlakozások, kontaktusok ellenõrzése. mûszaki tartalma 2. Sorkapcsok épségének ellenõrzése, 1.Karbantartás irányelvek: kúszó áram utak ellenõrzése. 1/1Karbantartási és ellenõrzési 3. A kötõdobozok épségének IP védettséirányelvek: gének ellenõrzése. A térfigyelõ rendszer megbízható és tar- 4. A videó és vezérlõjelek átvitelének eltós mûködését csak rendszeres karbanlenõrzése. tartással lehet biztosítani. Az Ercsi városban mûködõ térfigyelõ rendszer kötelezõ 1/1-3, A tápegységek karbantartása. A rendszerhez tartozó 11db túlfeszültség karbantartását évenként, védett tápegység vizsgálata. ütemterv alapján féléves karbantartási ciklusokban szükséges elvégezni. A kar- 1. A tápegység mûködésének ellenõrzése. bantartás nem foglalja magában az egyéb felmerülõ meghibásodásokat, esetleg me- 2. Tápvezetékek, csatlakozások vizsgálata. chanikai sérüléseket, kivéve ha az a kar- 1/1-4, Áramellátó és jel kábelek karbantartás hiányosságaira vezethetõ vissza. bantartása. A javítás és hibaelhárítás a hiba okának A jelkábelek UTP CAT5e, koaxiális RG59 megállapítása után egyedi árajánlat alap- és MT 3x1,5mm tápkábel. ján történik. A térfigyelõ rendszer meghi- 1. A kábelezések épségének ellenõrzése. básodása esetén a bejelentésétõl számí- 2. A kábelek szükség szerinti rögzítése. tott 24 órán belül meg kell kezdeni az 1/1-5, A dómkamerák karbanüzemzavar elhárítását. A meghibásodott tartása.(12db.) alkatrészek költsége, valamint a javítások A kamerák típusa: PTZ REKköltsége minden esetben a megrendelõt SD101T(WDR) terhelik. A karbantartás és az esetleges hi530Tv sor, ¼” Exview HAD CCD, 36x optibaelhárítás elvégzéséhez, egyes esetekcal zoom, 12x digital zoom, 0.1lux, kültében emelõkosaras jármû és annak kezeléri hûtött-fûtött házban. A kamerák IP vésére jogosult szakember szükséges. A térdettek, a kötõdobozokban történt a kafigyelõ rendszer elemei áramszolgáltató merák rendszerbe kötése. tulajdonát képezõ oszlopokra lett telepít1. A kamerák burkolatának tisztítása. ve, ezáltal a szolgáltatónál elfogadott FAM 2. A kamerák hûtés-fûtésének ellenõrzéengedély megléte is szükséges a munka se. elvégzéséhez. A karbantartások és az 3. Akadálymentes mozgásának ellenõrzéegyéb felmerülõ javítások a karbantartási se. ( Szükség esetén kenése.) naplóban kerülnek dokumentálásra. A 4. A kamerák mûködésének teljes ellenkarbantartó a karbantartási naplóban õrzése. rögzíti a karbantartásokat, és nyilatkozik a 1/1-6, Szünetmentes berendezések rendszer mûködõképességérõl. 1/1 Technológiai rendszer karban- karbantartása. Az NVR mûködését áramszünet tartása A rendszer analóg PTZ kamerák videó je- esetén1db APC Smart 1500l szünetmenlét IP-re alakítva rádiós hálózaton keresz- tes tápegység biztosítja. tül juttatja a központi helyiségben lévõ A megbízható mûködés érdekében az akkumulátorok kétévenkénti cseréje javaNVR.-re. solt. A rendszer fõbb elemei: A PTZ kamerák és átviteli eszközök szü- Supermicro 1U 4HS hálózati rögzítõ. - IndigoVision 8000/1 web szerver (ka- netmentes áramforrása: Apc Backup 325VA meráknál) - 12db REK-SD101T (WDR) PTZ kamera. 1. Az UPS mûködésének ellenõrzése. - 5 Ghz irányított GRID és ECO panelan- 2. Az akkumulátorok ellenõrzése és feszültségszintjük mérése. tennák. 3. Az akkumulátorok kétévenkénti cseré- Microtic R52 video kliens. je. - Mikrotic RouterBoard 411 AH level 4 és 433 level 4. 1/1-7, A hálózati rögzítõ, vezérlõ és a 1/1-1, Berendezések külsõ vizsgálata kliens PC karbantartása. A telepítési leírással összhangban ellen- A kamera jelek rögzítést 1db NVR-1T háõrizni kell a berendezések felszerelési he- lózati rögzítõ berendezés végzi, HDD-k lyét. Épségét, az eszközök mûködõképes- száma 2db 2TB kapacitással. ségét és a környezetükben történt változá- 1. A megbontás utáni tisztítás portalanítás. sokat. 2. A ventilátor, szûrõ kezelése. 1. Helyszíni állapot felmérés. 3. A hálózati rögzítõ mûködésének ellen2. Mechanikai rögzítések ellenõrzése.
2011. november
õrzése. 4. A kliens PC mûködésének ellenõrzése. 5. A kamerák vezérlési mûveletének vizsgálata. 6. További vezérlési mûveletek gombhasználattal. 1/1-8, A monitor karbantartása. A kezelõ munkaállomáson 2db 19” TFT monitor van elhelyezve. 1. A monitor külsõ tisztítása. 2. A monitor mûködésének ellenõrzése. A pályázat benyújtásának határideje: 2011. november 25. A pályázat benyújtásának címe: Polgármesteri Hivatal, 2451 Ercsi, Fõ u.20. A pályázatok felbontásának napja: 2011. november 28. 13.00 óra A pályázatok elbírálásának határideje: 2011. december 13-i képviselõtestületi ülés Formai követelmények: A pályázatot írásban és zárt borítékban 1 példányban a pályázati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani a pályázati határidõ lejártáig. A csomagolásnak biztosítani kell a következõket: - a pályázat egyes példányai együtt maradjanak, - egyértelmûen látható legyen, hogy a csomag lezárását követõen abból semmit ki nem vettek, és/vagy abba semmit be nem tettek, - a csomagolás külsõ felületén megjelölhetõek legyenek a következõ pontban felsorolt adatok: - a pályázatot tartalmazó csomagon fel kell tüntetni az alábbi adatokat és feliratokat: - a pályázó nevét, címét és a következõ feliratot: „Pályázat a térfigyelõ kamerarendszer karbantartására és hibaelhárítására”. A csomagolásra a fentiektõl eltérõ tartalmú feliratot elhelyezni nem szabad. A pályázatnak az alábbi, kötelezõen csatolandó mellékletei vannak: - a pályázó teljes bizonyító erejû magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy ellene csõd-vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban, - nyilatkozat becsatolása arra vonatkozóan, hogy a pályázó rendelkezik a feladatok ellátásához szükséges szakmai, tárgyi és személyi feltételekkel. - az éves karbantartás vállalási díj összegének nettó megjelölése, - a karbantartáson felüli javításra és hibaelhárításra óradíj megjelölése egy öszszegben, amely tartalmazza a kiszállás, munkadíj és szükség esetén a kosaras gépjármû használatának rezsi óradíját nettó összegben létszámtól függetlenül, - referenciát wifi hálózaton kommunikáló térfigyelõ rendszerek telepítésérõl, üzemeltetésérõl, A térfigyelõ kamerarendszer karbantartására vonatkozó szerzõdés határozott, kétéves idõtartamra 2012. január 1. napjától 2013. december 31. napjáig jöhet létre. Ercsi, 2011. október 26. Szabó Tamás polgármester
2011. november
Ercsi Híradó
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ercsi Város Önkormányzat jegyzõje pályázatot hirdet pénzügyi elõadó munkakör betöltésére Az állás betöltése határozott idõre szól a pénzügyi irodavezetõi állás betöltéséig hat hónap próbaidõ kikötésével Ellátandó feladatok: az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatok, költségvetési, számviteli, könyvelési, leltározási, nyilvántartási és egyéb pénzügyi feladatok A munkakör betöltésének feltételei: - Középiskolai végzettség és közgazdasági szakképzettség vagy pénzügyi- számviteli szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: gazdasági elemzõ- és szakstatisztikai ügyintézõ, banki ügyintézõ, számítógép-kezelõi és számítástechnikai szoftverüzemeltetõi szakképesítés - Büntetlen elõélet - Magyar állampolgárság - Egészségügyi alkalmasság - Közigazgatási alapvizsga, illetve annak két éven belüli teljesítése Illetmény és egyéb juttatások: Az 1992. évi XXIII. tv. és a helyi rendelet, illetve belsõ szabályzat alapján A pályázat benyújtásának feltételei: A pályázatot zárt borítékban Ercsi Város Önkormányzat jegyzõjéhez kell benyújtani. - Benyújtási határidõ: 2011. november 21 - Elbírálási határidõ: 2011. november 25. - Az álláshely betöltésének legkorábbi idõpontja: 2011. december 1. A pályázatok munkáltatói jogkörben kerülnek elbírálásra azok közül a pályázatok közül, melyek a pályázati eljárásnak maradéktalanul megfelelnek. A képesítési elõírások alól felmentés nem lehetséges. A pályázathoz csatolni kell: - Részletes szakmai önéletrajzot - Végzettséget, illetve szakképzettséget igazoló okiratok másolatát - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt - A munkakör ellátására vonatkozó rövid elképzelést A pályázatot Ercsi Város Önkormányzat jegyzõjéhez kell benyújtani. Cím: 2451 Ercsi, Fõ u. 20.; Tel.: 25/515-602 Ercsi, 2011. október 17.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ercsi Város Önkormányzat jegyzõje pályázatot hirdet városgazdálkodási-városüzemeltetési elõadó munkakör betöltésére Az állás betöltése határozatlan idõre szól hat hónap próbaidõ kikötésével. Ellátandó feladatok különösen: az önkormányzat tulajdonában lévõ ingatlanok fenntartási, karbantartási, felújítási feladatainak koordinálása; az önkormányzat által megrendelt felújítási, karbantartási munkák megszervezése, a munkák ellenõrzése; az önkormányzat által kiírt közbeszerzési pályázatok elõkészítésében való közremûködés, a pályázatok mûszaki véleményezése; városgazdálkodási- városüzemeltetési feladatok, különösen: a közterületek fenntartásából, a köztisztasági feladatokból, a vízelvezetési ügyekbõl, állattartási, növény-egészségügyi (gyommentesítési) feladatokból eredõ kötelezettségek teljesítése A munkakör betöltésének feltételei: - Képesítési elõírások: egyetemi vagy fõiskolai szintû mûszaki vagy közgazdasági
21
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ercsi Város Önkormányzat jegyzõje pályázatot hirdet pénzügyi elõadó munkakör betöltésére Az állás betöltése határozatlan idõre szól hat hónap próbaidõ kikötésével. Ellátandó feladatok: Ercsi Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának feladatkörébe utalt pénzügyi feladatok során az Önkormányzat mûködésével összefüggõ banki feladatok ellátása; Kezeli a Polgármesteri Hivatal és az intézmények bankszámláit szabályzat alapján; Felelõs az átmeneti pénzeszközök lekötéséért, a kötött felhasználású normatívák havonkénti igényléséért; Ellátja az önkormányzat tulajdonában lévõ lakásokkal és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel valamint az önkormányzati tulajdonú egyéb ingatlanok jogügyleteivel (adás-vétel, jelzálog stb.) kapcsolatos teljes körû feladatokat A munkakör betöltésének feltételei: - Középiskolai végzettség és közgazdasági szakképzettség vagy pénzügyi- számviteli szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: gazdasági elemzõ- és szakstatisztikai ügyintézõ, banki ügyintézõ, számítógép-kezelõi és számítástechnikai szoftverüzemeltetõi szakképesítés - Büntetlen elõélet - Magyar állampolgárság - Egészségügyi alkalmasság - Közigazgatási alapvizsga, illetve annak két éven belüli teljesítése Illetmény és egyéb juttatások: Az 1992. évi XXIII. tv. és a helyi rendelet, illetve belsõ szabályzat alapján A pályázat benyújtásának feltételei: A pályázatot zárt borítékban Ercsi Város Önkormányzat jegyzõjéhez kell benyújtani. - Benyújtási határidõ: 2011. november 30. - Elbírálási határidõ: 2011. december 9. - Az álláshely betöltésének legkorábbi idõpontja: 2012. január 1. A pályázatok munkáltatói jogkörben kerülnek elbírálásra azok közül a pályázatok közül, melyek a pályázati eljárásnak maradéktalanul megfelelnek. A képesítési elõírások alól felmentés nem lehetséges. A pályázathoz csatolni kell: - Részletes szakmai önéletrajzot - Végzettséget, illetve szakképzettséget igazoló okiratok másolatát - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt - A munkakör ellátására vonatkozó rövid elképzelést
felsõoktatásban A pályázatot Ercsi Város Önkormányzat jegyzõjéhez kell beszerzett szakképnyújtani. Cím: 2451 Ercsi, Fõ u. 20.; Tel.: 25/515-602 zettség; középiskolai végzettség és Ercsi, 2011. október 26. építõipari szakképzettség vagy mûszaki szakmacso- - Az álláshely betöltésének legkorábbi idõpontja: 2011. december 1. portban szerzett technikusi szakképesítés A pályázatok munkáltatói jogkörben ke- Büntetlen elõélet rülnek elbírálásra azok közül a pályázatok - Közigazgatási alapvizsga, illetve annak közül, melyek a pályázati eljárásnak maraegy éven belüli teljesítése déktalanul megfelelnek. Az elõírt képesí- Magyar állampolgárság tési elõírások alól felmentés nem lehetsé- Egészségügyi alkalmasság ges. Elõnyt jelent: Polgármesteri Hivatalban A pályázathoz csatolni kell: hasonló munkakörben szerzett gyakorlat - Részletes szakmai önéletrajzot - Végzettséget, illetve szakképzettséget Illetmény és egyéb juttatások: Az 1992. évi XXIII. tv. és a helyi rendelet, igazoló okiratok másolatát - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizoilletve belsõ szabályzat alapján nyítványt A pályázat benyújtásának feltételei: - A munkakör ellátására vonatkozó rövid - A pályázatot zárt borítékban Ercsi Város elképzelést Önkormányzat jegyzõjéhez kell benyújA pályázatot Ercsi Város Önkormányzat tani. - Benyújtási határidõ: 2011. november 21. jegyzõjéhez kell benyújtani. Cím: 2451 Er- Elbírálási határidõ: 2011. november 25. csi, Fõ u. 20.; Tel.: 25/515-602
22
2011. november
Ercsi Híradó
Az Ercsi Cukorgyár története a nyersgyári folymatirányító tábla
9., Az 1970-es évek és a cukorgyári rekonstrukció
A korábbi évtizedek stagnálása után robbanásszerû változások zajlottak a hazai cukoriparban. Az elsõ világháború évei óta egészen 1978-ig nem épült új cukorgyár Magyarországon, igaz bezárni is csak egy gyárat kellet, mert a mai Árpád híd melletti Óbudai Cukorgyár forgalma terhelte az egyre zsúfoltabb fõvárost, és a területe is kellett a növekedõ Budapestnek. A tizenegy mûködõ hazai cukorgyár kapacitását a két háború között a kvótarendszer korlátozta, az ötvenes években pedig a pénzszûke és az esztelen nehézipar fejlesztés. A hatvanas évek közepén kapott zöld utat az iparág vezetésének törekvése, és elindulhatott a gyárak korszerûsítése, mely kapacitásbõvítéssel párosult. Indokolta mindezt az a tény, hogy az lakosság növekvõ cukorigényét nehezen tudta a hazai termelés kielégíteni, és Kubából behozott cukorral kellet pótolni a hiányt, pedig a hazai gyárak rendkívül hosszú, olykor öt hónapos üzemeket bonyolítottak le. A Cukoripari Tröszt által vezényelt iparági rekonstrukció minden mûködõ gyárra kiterjedt, és központi döntés született arra nézve, hogy melyik gyárban mikor kezdik el a beruházásokat, mekkora legyen a megnövelt répafeldolgozó kapacitás. Az elsõ modernizálások a nagyobb, közelítõleg naponta 3000 tonna répát feldolgozó cukorgyárban indultak el, így többek között Szolnok, Szerencs és Petõháza lett a kedvezményezett. Az Ercsi Cukorgyár kicsi napi 1600 tonnás mérete - és talán a gyárvezetés puritánsága - miatt meglehetõsen késõn, 1974-ben indította el a rekonstrukciót. A feldolgozó kapacitások bõvítését, a cukorgyártó berendezések cseréjét, és az egyes állomások korszerûsítését minden gyár esetében a karbantartási idõszakokban végezték el. Így a rekonstrukciók általában négy-öt évig tartott. de néhány cukorgyár esetében ennél hosszabb ideig elhúzódott. Az Ercsi Cukorgyár esetében elõször a segédüzemek teljesítményét kellett meg-
növelni, ezért elsõ lépésként a megfelelõ mennyiségû és minõségû víz biztosítását kellett megoldani. Az 1912-es építésû talajvíz kutak hozama már a meglevõ feldolgozáshoz is kevésnek bizonyult, ráadásul igen magas volt annak változó keménysége, ami a hõátadó felületeken lerakódásokat okozott, és rontotta a berendezések hatásfokát. A Duna-parton hat kavicsszûrésû kutat fúrtak, és innen a cukorgyárig egy 3 km hosszú távvezetéket építettek ki. Hasonlóan szûk keresztmetszetû üzemrész volt a kazánház, ugyanakkor egyre nehezebb volt idénymunkásokat találni a szén és a salak csilléken történõ szállítására. Ezért 1972-ben beépítették a pakura tüzelésû 10 tonna/óra teljesítményû 3HO kazánt, majd a 30 tonnás Garbe kazánt átalakították olajtüzelésûre, késõbb 1977-ben elkészült a GIB kazán 25 tonna kapacitással. A legfontosabb segédanyagot biztosító mészkemence is cserére szorult, az ÉLTERV által tervezett 150 m3-es Éberhard típusú mészmû 1978-tõl lépett üzembe, a régi Kern kemencéhez viszonyítva közel kétszerese kapacitással. Anycukorgyár répafeldolgozásának névleges kapacitását mindig a diffúziós telep teljesítménye határozza meg. Az Ercsi Cukorgyári 16 bateriás Róbert diffúziós állomása 1600 t/nap répafeldolgozásra volt méretezve. Az 1976-ban beépített lengyel gyártmányú DC 10-es diffúzió névleges teljesítménye 2400 tonna/nap répa volt. Komoly elõny jelentett, hogy az új berendezés folyamatos technológiával dolgozott, kezeléséhez egy szakképzett személyre volt szükség, szemben a régi szakaszos üzemmel, melyet mûszakonként tíz fõ szolgált ki. A répafeldolgozást a korábbi mennyiség másfélszeresére kellett növelni, ezért a legtöbb technológiai állomáson bõvítésre volt szükség. Ennek érdekében a bepárló állomásra két nagy fûtõfelületû, a kutatóintézet által fejlesztett Zsigmond típusú gyorsáramú bepárlót telepítettek. A cukoroldalon 1974-ben három NDK gyártmányú keverõvel ellátott elsõ termék cukorkristályosítót építettek be, a centrifuga állomás új Sangerhauseni automata berendezéseket kapott. Megújult a présállomás és a szeletszárító is. Ezekben az években épült mag a Venema típusú automata répalaboratórium, és a Neobetin takarmánykeverõ üzem a 3000 m2 alapterületû szeletraktárral együtt. A cukorgyár korszerûsítésének a szer-
vezési és részben a tervezés feladatát Strausz János fõmérnök, Lajos Pál és Völgyi Lajos mûszaki osztályvezetõk látták el. A kivitelezési munkákat külsõ szakcégek végezték, sokat dolgoztak a beruházásokon a rajziroda munkatársai, a mûszaki ellenõrök, de a teljes munkáskollektívánk is bõven volt feladata, és felelõssége abban, hogy a beruházások mellet idõben felkészüljön a gyár a kampányra. Az üzem alatt pedig meg kellett tanulni az új berendezéseken dolgozni, melyek már egy magasabb mûszaki színvonalat követeltek meg a kezelõktõl. A gyár megújulásának ára, vagyis a rekonstrukció összértéke megközelítette a félmilliárd forintot. Közülük kiemelkedett a kazánházi beruházás 88 millió forinttal, a diffúzió 51 millió a mészállomás 42 millióba a répalabor pedig 20 millióba került. A szarvasmarha tápot elõállító Neobetin 40 milliós beruházás volt. Korszerûsödtek a répaátvételi állomások, modernebbek lettek a rakodógépek. Nemcsak a gyári berendezések újultak meg ebben az idõben, de az alkalmazottak szakmai tudása is ugrásszerûen növekedett. Szükség volt a mûszaki színvonal emelésére, mert a folyamatirányításhoz és az automata gépek kezeléséhez a korábbinál nagyobb szakmai ismeretekre volt szükség. Ezt a tudást, már nem lehetett ellesni az idõsebbektõl. Látta a problémát az iparág vezetése és a Mûszaki Egyetemen cukoripari szakmérnök, a Kaposvári Élelmiszeripari Technikumban új technikus képzést indított el. Ercsibõl mintegy húsz fiatal szerzett cukoripari technikusi oklevelet, belõlük lettek az új csoportvezetõk, manipulánsok. Szinte évente jött a gyárba egy-két friss diplomás mérnök is, közülük többen megszerették a melasz illatát, és letelepedtek Ercsiben. A gyár maga is indított szakmunkásképzést, A gyártástechnológiát az akkor már nyugdíjas Strausz fõmérnök úr oktatta, a alapozó tárgyakat (matematika, fizika, géptan, kémia, biológia és higiénia) pedig a fiatal mûszaki kollegák. A gyár megújult, de a kapacitásbõvítés eredményei nehezen realizálódtak. Ennek oka az volt, hogy az iparág központjában elfogyott a beruházási keret, és a befejezõ felújításokra a fedezetet a gyárnak kellett elõteremteni. Ugyanakkor 1978-ban megkezdte mûködését a Hajdúsági Cukorgyár, melyet lengyel államadósságból építettek meg lengyel cukoripari berendezésekkel Kabán. Ez az iparágban jelentõs erõ átcsoportosítással járt, és maga után vonta a répaterületek átszervezését is. A DC diffúzió üzembe helyezésének évében 1850 tonna/nap volt a feldolgozás, a 2000 tonna/nap-ot 1978-ban a névleges kapacitást megközelítõ 2300
2011. november
kristály centrifugák tonna/nap-ot pedig csak 1982-ben érte el a gyár. Ezekben az években a mûszakátadási napló (népszerûbb nevén a sírókönyv) bejegyzései rendre így kezdõdtek, „a répafeldolgozás ütemét a beadott répa mennyisége határozta meg”. A rekonstrukcióból lemaradt a répamechanizáció megvalósítása, erre csak a késõbb került sor és akkor sem teljes körûen. Visszatérve a hetvenes évek elejére,
23
Ercsi Híradó
még a rekonstrukció elõtti idõszakban érdekesen alakult 1969 és 1973 között Ercsiben a kampánynapok száma:139 nap, 84 nap, 68 nap, 98 nap, 100 nap, végül 142 nap. Hasonló volt a helyzet a többi magyar cukorgyárban is. Vagyis a hosszú közel öt hónapos üzemek után két évvel egy irreálisan rövid két hónapos kampány, majd három évre rá ismét a gazdaságtalanul hosszú cukorgyártási idény következett. Ennek oka nem a hazai fogyasztásban, hanem az akkori hibás gazdaságpolitikában rejlik. A pontosabb megértés kedvéért teszek egy kis kitekintést a nemzetközi cukorgazdaságra. A 70es években a világ cukortermelése 80 millió tonna volt, melynek a 60%át a nádcukor, 40%-át a répacukor adta (Közbevetõleg ma kb. 150 millió tonna a világtermelés és ebbõl már közel 80% a nádcukor, ez azt jelenti, hogy a nádcukor évrõl évre egy-két millió tonnával növekszik, addig a répacukor 30 millió tonna körül stagnál.) A világ cukorfogyasztása és termelése hosszabb távon egyensúlyban van, de az idõjárás, vagy egyes kártevõk ugrásszerû megjelenése miatt erõs kilengések vannak a termeléshozamokban, és ez megbontják az egyensúlyt. A szabad piacon az összes megtermelt cukornak csak közel 10%-a jelenik meg, mintegy a jéghegynek csak a csúcsa. A
többi ez egyes országok saját fogyasztása, vagy egy hosszabb távú rögzített áron történõ nemzetközi kereskedelmi szerzõdés által szabályozott export. Így egy kis változás az éves cukortermelésben, mintegy tízszeres hatással jelentkezett (és mutatkozik ma is) a szabadpiaci cukor árban. A változások hozzávetõleg nyolc-tíz éves ciklikus hullámzást mutattak. A hatvanas évek végén nagyon alacsony, 100 dollár/tonna volt a világpiaci ár, a magyar kormány úgy döntött, nem kell az országnak 110 000 hektár répaterület elég lesz a 70 000 hektár is. A hiányzó cukrot megvásároljuk majd Kubából, mely akkor a világ legnagyobb cukor exportõre volt. A megkötött kereskedelmi szerzõdés szerint, a kubai elvtársak szállították az egyezménynek megfelelõ 400 dollár körüli áron a cukrot addig, amíg a világpiaci ár 100-200 dollár körüli volt. 1971 és 72 körül az addig sosem látott közel kétezer dollárra szökött fel a nemzetközi ár, akkor azonban Kubából nem jött a cukor. Fidel Castro eladta a kapitalistáknak a világpiaci áron, és Magyarország vehette a cukrot a közel kétezer dollárért az Amszterdami tõzsdén. A rossz gazdaságpolitikai döntés miatt, akkor egy mezõgazdasági miniszter mehetett megyei elsõ titkárnak. Pólya Gyula
Az Eötvös József Mûvelõdési Ház és Könyvtár
PÁLYÁZATOT HIRDET PORTÁS-KARBANTARTÓ közalkalmazotti munkakör betöltésére -
A kinevezés idõtartama: határozatlan idejû Próbaidõ: 3 hónap Foglalkoztatás jellege: részmunkaidõ (napi 6 óra) A munkavégzés helye: Eötvös József Mûvelõdési Ház és Könyvtár és telephelyei 2451 Ercsi, Szent István út 12-14, Eötvös u. 7. - 33. Pályázati feltételek: minimum szakmunkás végzettség, büntetlen elõélet, magyar állampolgárság, alapvetõ technikai, mûszaki ismeretek Egyéb elõnyt jelentõ kompetenciák: jó kommunikációs készség, szakismeretek gyakorlati alkalmazása, terhelhetõség, önálló munkavégzés A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: szakmai önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentumok másolata Állás betöltésének feltétele: erkölcsi bizonyítvány Bérezés: Kjt. szerint A munkakör betölthetõségének idõpontja: 2012. január 16. A pályázat benyújtásának határideje: 2011.december 20. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információ a 25/505-840es telefonszámon kérhetõ. A pályázatok benyújtásának módja: postai úton az Eötvös József Mûvelõdési Ház és Könyvtár címére (2451 Ercsi, Szent István út 1214.) A pályázat elbírálásának határideje: 2012. január 6. A pályázókat a döntésrõl levélben értesítjük. Elszeszerné Sólyom Anna intézményvezetõ
Ercsi Város Önkormányzatának havonta megjelenõ lapja Kiadja: Képviselõ-testület, Ercsi Felelõs szerkesztõ: Pintér Márta A szerkesztõség címe: 2451 Ercsi, Fõ u. 20. Nyilvántartási szám: 3.4.1/139/2/1999. Azonosító szám: ISSN 1587-7302 Tördelés: TYPO SZOLG Hungária Kft. (Ercsi) Készült: a TYPO SZOLG Hungária Kft. nyomdában 3300 példányban
24
Ercsi Híradó
2011. november
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2011. 10. 04-én elhunyt Csiki Dénes Gyõzõ 66. életévében. Hálásan köszönjük azoknak, akik utolsó útjára elkísérték. Köszönetünket szeretnénk kifejezni az Ercsi Naplemente Bt. Temetkezési Szolgálatnak, Vajdics Józsefnének, Vajdics Ákosnak, akik méltóképpen helyezték örök nyugalomra Szerettünket Gyászoló család „Nem dobog a szív, mely jóság tükre volt, Ajka sem szól többé, mert lezárt, holt. Megállott a kéz, mely csak adott, Soha semmit nem kért és el nem fogadott.“ Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik id. Bulath Tamást utolsó útjára elkísérték, nyughelyére virá-
got helyeztek, gyászunkban részvéttel osztoztak. Hálás köszönetünket szeretnénk kifejezni Attila atyának együttérzõ, méltóságteljes búcsúztató szavaiért. Köszönjük a Naplemente Bt. dolgozóinak kegyeletteljes munkájukat és külön köszönet a Vajdics családnak, akik fájdalmunkat elviselhetõbbé tették. Gyászoló család Ráckeresztúron 70 m2-es családi ház eladó. Összközmûves, 2 szoba, konyha, elõszoba, fürdõszoba, kamra. Épülethez 30 m2-es melléképület tartozik. Telek nagysága 1415 m2. Irányár: 11,5 millió Ft. Érdeklõdni lehet: 06-20/515-0331 telefonszámon ELADÓ! Búzavirág utcai 115 m2-es utcai sorház. Új nyílászárók, szigetelt, közbensõ így rendkívül alacsony rezsi, biztonsági ajtó, és garázskapu, klíma. Tel.: 06-30/392-1874 TELEK ELADÓ! Ercsiben a Battai úton korlátozottan beépíthetõ, vállalkozásra alkalmas telek eladó (724 m2). Érdeklõdni: 0620/455-7706 Eladó vagy Búzavirág úti lakásra cserélhetõ a Kishíd u. 2. számú 4 szobás szuterénes családi ház. A szuterén is összkomfortos, és külön közüzemû órákkal felszerelt. Tel.: 06-30/551-9876 Ercsiben, a Dunához közel (Lejtõ sor) 212 m2 lakóterülettel, 870 m2-es telken kettõ, vagy akár háromlakásos családi ház eladó. Bõvebb információ: http://ercsihaz.5mp.eu Érdeklõdni: 0625/490-415 Eladó Ercsiben a Tiszti lakótelepen téglaépületben II. emeleti, 56 m2-es, két szobás, erkélyes lakás. Irányár: 6 millió Ft. Tel.: 0670/967-0726 Karsai József villanyszerelõ vállalja: hagyományos mosógépek és centrifugák felújítását, villanybojlerek vízkõtelenítését, automata mosógépek javítását. Tel.: 490-287; Mobil: 06-70/ 3733-744 Gyõrffy István villanyszerelõ mester vállalja: társasházak, családi házak javítását, régi lakások felújítását, villanybojlerek tisztítását, hõtárolós kályhák javítását garanciával! Tel.: 490-795; Mobil: 06-20/9851-139 Hûtõgépjavítás garanciával, hétvégén is. Hibabejelentés ingyenes zöldszámon: 06-80/625-647; 06-20/4677-693. Klímaszerelés. Építészeti és statikai tervek, valamint szakvélemény készítése. Agárdi László okl. építõmérnök, tervezõ, építésügyi szakértõ. Tel.: 20-455-77-06 Számítógép doktor olcsón, gyorsan otthonában! Fiatal programozó hívásra házhoz megy! Mobil: 06-20/3535-459 Okleveles kineziológus és gyógykozmetikus várja kliensei bejelentkezését. www.biokozmetika.hu, Kartaly-Fodor Zsuzsanna, Tel.: 06-20/421-8663
2011. november
25
Ercsi Híradó
SZAMURÁJ 07 KFT.
Tisztelt jövendõbeli Partnereink!
Szolgáltatásainkat közel 10 éve élvezi, illetve veszi igénybe az Ercsi Város lakossága. A magas szintû szolgáltatást, részben az Ercsiben és Ráckeresztúron kialakított helyi vonuló egység biztosítja. Több nemzetközi és országos szintû õrzõ-védõ céggel állunk üzleti és szakmai partnerkapcsolatban, illetve veszik igénybe szolgáltatásainkat, ami talán nem véletlen. Cégünk vezetése közel 30 éves õrzés-védelmi tapasztalattal rendelkezik. Cégünk szolgáltatásait fokozatosan, a helyi viszonyoknak megfelelõen alakítottuk ki. Az üzleti és a szakmai stratégiánk nem a hirtelen meggazdagodás és nem más munkájának vagy ötletének az eltulajdonítása. Kérem Önöket, tekintsék meg megújult honlapunkat, ahol még több információt tudhatnak meg cégünkrõl: www.szamuraj07.hu Várjuk az érdeklõdésüket és megtisztelõ megrendelésüket! Tisztelettel:
SZAMURÁJ 07 KFT.
26
Ercsi Híradó
2011. november