ÉPÜLETEK HASZNOS ÉS METEOROLÓGIAI TERHEI AZ EUROCODE SZERINT

ÉPÜLETEK HASZNOS ÉS METEOROLÓGIAI TERHEI AZ EUROCODE SZERINT

Eurocode 1 MSZ EN 1991-1-1 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-1. rész: Általános hatások – Sűrűség, önsúly és az épületek hasznos terhei MSZ EN 1991-1-2 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-2. rész: A tűznek kitett tartószerkezeteket érő hatások MSZ EN 1991-1-3 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-3. rész: Hóteher MSZ EN 1991-1-4 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-4. rész: Szélhatás MSZ EN 1991-1-5 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-5. rész: Hőmérsékleti hatások MSZ EN 1991-1-6 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-6. rész: Hatások a megvalósítás során MSZ EN 1991-1-7 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-7. rész: Rendkívüli hatások MSZ EN 1991-2 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 2. rész : Hidak forgalmi terhei MSZ EN 1991-3 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 3. rész : Gépek és daruk által okozott hatások MSZ EN 1991-4 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 4. rész : Silók és tartályok 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

2

ÉPÜLETEK HASZNOS TERHEI AZ EUROCODE 1 ALAPJÁN

MSZ EN 1991-1-1


EC -

1, EC - 2

4

Témakörök A tartószerkezetek önsúlya Épületek hasznos terhei

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

5

Tervezési állapotok és kombinációs szabályok Önsúly Egyetlen hatásként kell kezelni a hatáskombinációkban. Különleges esetek mozgatható szerkezeti elemek (válaszfalak) a tárolt anyagok nedvességtartalma változik víznyomásból származó állandó teher (vízszintingadozás)

Hasznos terhek A tetőkön a hasznos terhet nem kell egyidejűnek tekinteni a hóteherrel és a szélhatással. 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

6

Tervezési értékek Önsúly Gd = (γG,inf or γG,sup)Gk

vagy

(γG,infGk,inf or γG,supGk,sup)

Gk, Gk,inf, Gk,sup: az önsúly karakterisztikus értékei

Gk: 50%-os kvantilis (várható érték, átlagos sűrűségek és névleges geometriai méretek alapján) Gk,inf, Gk,sup : 5%-os és 95%-os kvantilis (közelítően: Gk,inf ≈ 0,95Gk; Gk,sup ≈ 1,05Gk)

γG,inf, γG,sup: alsó és felső parciális tényezők

01/12/2006

EQU: γG,inf=0,9 és γG,sup = 1,1 STR/GEO: γG,inf=1,0 és γG,sup = 1,35

EC -

1, EC - 2

7

Tervezési értékek Hasznos teher

Qd = γQ Qk

vagy

qd = γQ qk

Qk és qk: a hasznos tehet karakterisztikus értékei, a födémterület-osztálytól függően, γQ: a hasznos teher parciális tényezője 01/12/2006

EQU és STR/GEO: γQ=1,5 EC -

1, EC - 2

8

1. Önsúly Általában

Gk (névleges méretek (ak) és átlagos sűrűség (ρk) v. térfogatsúly (γk) alapján).

megadott táblázatok ρk és γk értékeire

Kiegészítő szabályok hidak esetén

ρk,inf⇒Gk,inf és ρk,sup⇒Gk,sup

a használat során konszolidálódó, kiszáradó anyagok (feltöltések, ágyazatok) esetén

ak,inf⇒Gk,inf and ak,inf⇒Gk,sup

vasúti hidak ágyazata esetén ±30% vízszigetelés, burkolatok és egyéb bevonatok esetén ±20%

elektromos és csővezetékek, és egyéb átvezetések esetén ±20%.

Gk,inf és Gk,sup

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

9

2. Épületek hasznos terhei 2.1. A hasznos terhek leírása

A hasznos terhek származhatnak:

a szokásos használatból; a felszerelések és a bútorzat, valamint a mozgatható tárgyak (pl. válaszfalak, ideiglenesen tárolt anyagok) súlyából; járművek súlyából; ritkán előforduló, de várható körülmények következményeként, (emberek vagy a bútorzat felhalmozódása pl. átépítés v. felújítás során).

nem származhatnak:

A hasznos terhek eloszlása

speciális, nehéz gépek v. berendezések súlyából (pl. ipari konyhák, stb.) egyenletesen megoszló (UDL), qk (csak a kedvezőtlen területen kell működtetni) vonal menti teher (különleges esetekben) koncentrált teher, Qk (lokális vizsgálatokhoz, nem egyidejű az UDL-lel) a fentiek kombinációja.

A hasznos terhek intenzitása a használati-osztálytól függ.

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

10

2.2. Lakó-, szociális, kereskedelmi és irodai födémterületek

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

11

Karakterisztikus értékek Osztály

Qk [kN]

qk [kN/m2] EC

HU NA

EC

HU NA

A - Födémek - Lépcsők - Erkélyek - Padlások

1,5-2,0 2,0-4,0 2,5-4,0

2,0 3,0 3,0 1,5

2,0-3,0 2,0-4,0 2,0-3,0

2,0 3,0 3,0 2,0

B

2,0-3,0

3,0

1,5-4,5

4,5

C - C1 - C2 - C3 - C4 - C5

2,0-3,0 3,0-4,0 3,0-5,0 4,5-5,0 5,0-7,5

3,0 4,0 5,0 5,0 5,0

3,0-4,0 2,5-7,0 (4,0) 4,0-7,0 3,5-7,0 3,5-4,5

4,0 4,0 4,0 7,0 4,5

D - D1 - D2

4,0-5,0 4,0-5,0

4,0 5,0

3,5-7,0 (4,0) 3,5-7,0

4,0 7,0

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

12

(Mozgatható) válaszfalak

01/12/2006

≤1,0 kN/m falteher esetén: qk =0,5 kN/m2; ≤ 2,0 kN/m falteher: qk =0,8 kN/m2; ≤ 3,0 kN/m falteher: qk =1,2 kN/m2 >3,0 kN/m falteher: a pozíció és az eloszlás pontos figyelembevétele szükséges.

EC -

1, EC - 2

13

Alapterület szerinti csökkentő tényező, αA

Vízszintes teherviselő szerkezetek esetén (lemezek, gerendák és tetők) (A-E használati osztályok)

αA csökkentő tényező

αA = ahol:

A 5 Ψ0 + 0 ≤ 1,0 7 A

(αA≥0,6 C és D osztály esetén)

ψ0 – a hasznos teher kombinációs tényezője (ψ0=0,7 (1,0 E osztály)) A0=10,0 m2 A – terhelt terület Csökkentõ tényezõ αA csökkentő tényező

1.2 1 0.8 0.6 0.4

01/12/2006

10

EC -

20

1, EC - 2

30

40

50 60 70 2 Födémterület [m2] Födémterület [m ]

80

90

14

100

Szintszám szerinti csökkentő tényező, αn

Vízszintes teherviselő szerkezetek esetén (oszlopok és falak) (A-D használati osztályok)

αn csökkentő tényező

ahol:

αn =

2 + (n − 2)ψ 0 n

ψ0 – a hasznos teher kombinációs tényezője (ψ0=0,7 (1,0) E osztály) n – a terhelt szerk. elem feletti, azonos használati osztályú szintek száma (>2)

A ψ0 kombinációs tényező és az αn csökkentő tényező nem alkalmazható egyidejűleg (ha a hasznos teher nem kiemelt).

Csökkentõ tényezõ αn csökkentő tényező

1.1 1 0.9 0.8 0.7 0.6

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

5

10 15 száma ASzintek szintek száma

20

15

2.3. Tárolási és ipari célú födémterületek

Karakterisztikus értékek: Osztály E1

Qk [kN]

qk [kN/m2] EC

HU NA

EC

HU NA

7,5

7,5

7,0

7,0

Az E2 használati osztály esetén a hasznos terhet a tervezett használatnak megfelelően kell felvenni. Pl: állattartási épületekben (HU NA): kisméretű állatok (≤ 0,25 kN/each ): qk=1,5 kN/m2 2. egyéb állatok: qkEC =5,0 01/12/2006 - 1, EC -kN/m 2

16

Targoncák Targonc a

Önsúly [kN]

Szállított súly [kN]

Keréktáv a [m]

Teljes szélesség b [m]

Teljes hossz l [m]

FL 1

21

10

0,85

1,00

2,60

FL 2

31

15

0,95

1,10

3,00

FL 3

44

25

1,00

1,20

3,30

FL 4

60

40

1,20

1,40

4,00

FL 5

90

60

1,50

1,90

4,60

FL 6

110

80

1,80

2,30

5,10

Targonca -

osztály

Tengelyteher

Qk [kN]

FL 1

26

FL 2

40

FL 3

63

FL 4

90

FL 5

140

FL 6

170

01/12/2006

Targoncák osztályozása

Tengelyterhek Qdyn=ϕQk (függőleges)

ϕ=1,4 (gumikerekes) ϕ=2,0 (tömör kerekes)

Qh=0,3Qk (vízszintes – gyorsítás és fékezés) EC -

1, EC - 2

17

2.4. Parkolóházak és járműforgalommal terhelt födémek (a hidak kivételével)

Karakterisztikus értékek: Osztály F Teljes járműsúly: ≤ 30 kN G 30 kN < teljes járműsúly ≤ 160 kN 01/12/2006

qk [kN/m2]

Qk [kN]

1,5 - 2,5 (HU: 2,5)

10 - 20 (HU: 20)

5,0

40 - 90 (HU: 90) EC -

a=100 mm (F osztály) a=200 mm (G osztály) 1, EC - 2

18

2.5. Tetők

Karakterisztikus értékek: Osztály

qk [kN/m2]

Qk [kN]

H

0,0 - 1,0 (0,4) (HU: 0,4 ha a tetőhajlás ≤100 0,0 ha a tetőhajlás ≥200)

0,9 - 1,5 (1,0) (HU: 1,0 ha a tetőhajlás ≤100 0,0 ha a tetőhajlás ≥200)

K

A helikopter leszállási terhe, Q

A leszállási teher karakterisztikus értéke, Qk és din. tényezője, ϕ

Terhelt terület [m×m]

HC1 HC2

Q ≤ 20 kN 20 kN
Qk = 20 kN Qk = 60 kN

0,2×0,2 0,3×0,3

01/12/2006

ϕ=1,4 EC -

1, EC - 2

19

2.6. Korlátok vízszintes terhei Karakterisztikus értékek: Födémterület

qk [kN/m], Fk[kN]

A

0,2 -

1,0 (0,5) HU: 0,5

B és C1

0,2 -

1,0 (0,5) HU: 0,5

C2 -

0,8 -

1,0 HU: 1,0

C5

3,0

5,0 HU: 3,0

E

0,8 -

2,0 HU: 2,0

C4 és D

F G

01/12/2006

qk – vonal menti teher a korlát tetején v. max. 1,2 m magasságban Fk – 1,5 m hosszon a lökhárító magasságában működő koncentrált erő.

F és G osztály:

0,5mv 2 Fk = δ c + δb

0,5mv 2 Fk = δ c + δb

ahol: m – a jármű teljes súlya [kg] v – a jármű sebessége [m/s] a korlátra merőlegesen δc – a jármű alakváltozása [mm] δb – a korlát alakváltozása [mm]

EC -

1, EC - 2

20

ÉPÜLETEK HÓTERHE AZ EUROCODE 1 ALAPJÁN

MSZ EN 1991-1-3


EC -

1, EC - 2

22

Témakörök Szokásos és rendkívüli körülmények Felszíni hóteher Tetők hóterhei

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

23

Alkalmazási terület

Épületek és egyéb építőmérnöki szerkezetek hóterhei, kivéve:

magasabb tetőről leeső hóból származó hatások; a hó miatt megváltozó tetőalakra ható többlet szélhatás hóteher a teljes évben hóval borított területeken; jégteher; hidak hóterhei.

Nem vonatkozik >1500 m tengerszint feletti területekre

Tárgyalt hóterhek és körülmények

szokásos körülmények:

felszíni hóteher hófelhalmozódás

rendkívüli felszíni hóteher rendkívüli hófelhalmozódás

rendkívüli körülmények

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

24

Tervezési állapotok Szokásos körülmények esetén, a

felszíni hóteher és/vagy hófelhalmozódás

vagy kiemelt vagy egyidejű esetleges teher tartós/ideiglenes tervezési állapotban. Rendkívüli körülmények esetén, a

rendkívüli felszíni hóteher rendkívüli hófelhalmozódás

rendkívüli esetleges teher rendkívüli tervezési állapotban. 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

25

1. Felszíni hóteher Karakterisztikus érték (sk) Meghaladási valószínűség

visszatérési időszak: egy év meghaladási valószínűség : 0,02 (visszatérési időszak 50 év)

terepszintre vonatkozik függőleges irányban hat, vízszintes vetületre vonatkozik Nemzetileg meghatározott paraméter (NDP) európai hótérképek HU: sk=0,25(1+A/100)≥1,25 kN/m2 A – mAf. [m] 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

26

Éghajlati területek

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

27

Alpesi terület

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

28

Európai hótérképek Climatic region A lpesiterület K özé p-K elet G örögo rszág Ib é ri a i -fé lszi get Med i terrán terület K özé p-N yuga t

Characteristic value of the snow load on the ground, sk [kN/m2] ⎡ ⎛ A ⎞2 ⎤ s k =(0,642 Z + 0,009) ⎢1+⎜ ⎟ ⎥ ⎣⎢ ⎝ 728 ⎠ ⎦⎥ ⎡ ⎛ A ⎞2 ⎤ s k =(0,264 Z − 0,002) ⎢1+⎜ ⎟ ⎥ ⎢⎣ ⎝ 256 ⎠ ⎥⎦ ⎡ ⎛ A ⎞2 ⎤ s k =(0,420Z − 0,030) ⎢1+⎜ ⎟ ⎥ ⎣⎢ ⎝ 917 ⎠ ⎦⎥ ⎡ ⎛ A ⎞2 ⎤ s k =(0,190Z − 0,095) ⎢1+⎜ ⎟ ⎥ ⎣⎢ ⎝ 524 ⎠ ⎦⎥ ⎡ ⎛ A ⎞2 ⎤ sk =(0,498Z − 0,209) ⎢1+⎜ ⎟ ⎥ ⎢⎣ ⎝ 452 ⎠ ⎥⎦ A s k = 0,164 Z − 0,082 + 966

S vé d o rszág, F i nno rszág

s k = 0,790Z + 0,375 +

U K , Íro rszág

s k = 0,140Z − 0,1 +

01/12/2006

A - tengerszint feletti magasság [m] Z - zónaszám a hótérképen

A 336

A 501

EC -

1, EC - 2

29

Tervezési értékek Felszíni hóteher sd = γ s sk γs – a hóteher parciális tényezője EQU és STR/GEO: γs=1,5 sk – a felszíni hóteher karakterisztikus értéke

Rendkívüli hóterhek sAd = Ceslsk Cesl=2,0

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

30

2. Tetők hóterhe

A tetők hóterhe (sr) különbözik a felszíni hótehertől (s), a következők miatt:

tető alakja, a tető hőtani jellemzői; a tető felszíni érdessége; a tető alatt keletkező hő mennyisége; a szomszédos épületek távolsága; a környező terepviszonyok; a helyi meteorológiai viszonyok.

Függőleges irányú és a tető vízszintes vetületére vonatkozik.

Két teherelrendezést kell figyelembe venni:

hóteher felhalmozódás nélkül hóteher felhalmozódással együtt.

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

31

A tetők hóterhének számítása

Tartós és ideiglenes tervezési állapot sr,d=µiCeCtsd Rendkívüli tervezési állapot

rendkívüli hóteher esetén

rendkívüli hófelhalmozódás esetén

µi – a hóteher alaki tényezője Ce – kitettségi tényező, (a szél hatása)

ahol:

sr,Ad=µiCeCtsAd sr,Ad=µisd

Ce=0,8 Ce=1,0 Ce=1,2

szeles terep szokásos terep védett terep

Ct=1,0 Ct<1,0

szokásos tetők nagy hőátbocsátású tetők (>1,0 W/m2K)

Ct – hőmérsékleti tényező

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

32

Tervezési állapotok és teherelrendezések

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

33

Alaki tényezők

(a rendkívüli hófelhalmozódás kivételével)

lapostetők

hófelhalmozódás nélkül és hófelhalmozódással

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

34

Alaki tényezők


nyeregtetők

hófelhalmozódás nélkül hófelhalmozódással hófelhalmozódással Ha a hó leesését akadály gátolja (pl. hófogó v. attika): µi=0,8.

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

35

Alaki tényezők


összekapcsolódó nyeregtetők hófelhalmozódás nélkül

hófelhalmozódással

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

36

Alaki tényezők


donga alakú tetők

hófelhalmozódás nélkül hófelhalmozódással β>600 β≤600

µ3 = 0 µ3 = 0,2+10h/b

µ3,max

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

37

Alaki tényezők


magasabb szerkezethez csatlakkozó v. ahhoz közeli tetők hófelhalmozódás nélkül hófelhalmozódással

µ1=0,8 µ2= µs+ µw ls=2h 5m ≤ ls ≤15m µs – alaki tényező a magasabb tetőről leeső hó figyelembevételére

µw – alaki tényező a szél hatásának figyelembevételére

α≤150 µs = 0 α>150 µs (50% hóteher-többlet a magasabb tetőn)

µw=(b1+b2)/2h ≤ γh/sk, (γ=2,0 kN/m3)

01/12/2006

EC -

0,8 ≤ µw≤ 4

1, EC - 2

38

Lokális hóterhek

tartós tervezési állapotban

a) Hófelhalmozódás kiálló részek és akadályok mögött

b) A tető szélén túlnyúló hó

c) Hófogók és akadályok hóterhei

µ1=0,8; µ2=γh/sk,

only for sites >800 m a.s.l.

Fs= s b sinα

(γ=2,0 kN/m3); 0,8≤µ2≤2,0

se=ks2/γ (γ=2,0 kN/m3)

ls=2h; 5m ≤ ls ≤15m

k=3/d and k ≤ dγ (d [m])

b – distance between guards

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

39

ÉPÜLETEK SZÉLTERHE AZ EUROCODE 1 ALAPJÁN

MSZ EN 1991-1-4


EC -

1, EC - 2

41

Témakörök A szélhatások meghatározása Szélhatások épületeken Nyomási tényezők Súrlódási tényezők erőtényezők

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

42

Alkalmazási terület

Szélhatások a teljes szerkezeten (épületek és egyéb építőmérnöki szerkezetek) tartószerkezeti elemek a szerkezethez rögzített nem tartószerkezeti elemek (pl. burkolatok, zajvédő falak, stb.) továbbá a szél dinamikus hatásainak meghatározása.

Nem vonatkozik:

Alkalmazható

helyi hőmérsékleti hatások, (pl. kürtőhatás, tornádók) nem párhuzamos övű rácsos szerkezetekre ható szélhatások kihorgonyzott árbocokra és kéményekre ható szélhatások szél miatti csavarási rezgések, (pl. magasépületek központi merevítő maggal) hídfelszerkezetek rezgései keresztirányú szélörvények miatt kábelhidak olyan rezgések, ahol az alaprezgésnél magasabb sajátrezgések is jelentősek. ≤200 m épületek és egyéb építőmérnöki szerkezetek esetén ≤200 m támaszközű hidak

Nemzetileg meghatározott paraméterek (NDP)

meteorológiai adatok beépítettségi jellemzők domborzati viszonyok

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

43

A szélhatás leírása A szélhatás modellje időben fluktuáló modellezés szélnyomásokkal vagy szélerőkkel

zárt szerkezetek: közvetlen nyomás a külső felületen és közvetett nyomás a belső felületeken (a külső felületek áteresztőképessége miatt) nyitott szerkezetek: közvetett nyomás a külső és a belső felületeken

a felületre merőleges (szélnyomás) a felülettel párhuzamos (szélsúrlódás)

a szélteher iránya

A szélhatás számítása általában:

torlónyomás (qp) alapján, alaki tényezők (cpi) és a szerkezet dinamikai viselkedésének (cscd) figyelembevételével

rezgésre érzékeny szerkezetek (karcsú szerkezetek, pl. kábelok, árbocok, kémények, hidak) és számottevő örvénylés esetén:

teljes dinamikai vizsgálattal

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

44

Tervezési állapotok A szélhatást rendkívüli teherként (rendkívüli szélhatás) általában nem kell figyelembe venni.

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

45

1. A szélhatás meghatározása A szélhatás összetevői: átlagos összetevő (átlagos szél) fluktuáló összetevő (szélörvény)

1.1. Átlagos szélsebesség, vm(z) vm(z)=cr(z)co(z)vb

ahol: vb – a szélsebesség alapértéke cr(z) – érdességi tényező, mely figyelembe veszi a szélsebesség változását a terepszinttől mért magasság függvényében a szélirányba eső terep érdességének függvényében

co(z) – domborzati tényező (általában =1,0; >1,0 dombok, sziklafalak esetén) 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

46

A szélsebesség alapértéke, vb A szélsebesség alapértéke, vb vb=cdircseasonvb,0 ahol: vb,0 – a szélsebesség kiindulási alapértéke (HU: vb,0=20 m/s)

a 10 perces átlagos szélsebesség karakterisztikus értéke, a széliránytól és az évszaktól független, a terepszint felett 10 m magasságban nyílt terepen (II. beépítettségi osztály)

cdir - iránytényező, a szélirány szélsebességre gyakorolt hatása (=1,0 általában) cseason - évszaktényező, az évszak szélsebességre gyakorolt hatása (=1,0 általában, ≠1,0 pl. ideiglenes szerkezetek esetén) 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

47

Érdességi tényező, cr(z) Érdességi tényező, cr(z)

magasság menti változás (z) terep-érdesség szélirányban a széltámadta oldalon (0-IV beépítettségi osztályok) kisméretű (<10%), eltérő érdességű területek figyelmen kívül hagyhatók

⎛ z c r ( z ) = 0,19⎜⎜ ⎝ z 0, II c r ( z ) = c r ( z min ) 01/12/2006

⎞ ⎟ ⎟ ⎠

0 , 07

⎛ z ln⎜⎜ ⎝ z0

⎞ ⎟⎟ ⎠

z min ≤ z ≤ z max

if if

z < z min EC -

1, EC - 2

48

Beépítettségi osztályok

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

49

Domborzati tényező, co(z) Domborzati tényező, co(z)

Hirtelen domborzati változások (dombok, sziklafalak, stb.) hatása a szélsebességre ≤3% terepesés figyelmen kívül hagyható

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

50

Szélörvény, Iv(z) Szélörvény, Iv(z)

fluktuáló összetevő (várható érték: 0, szórás: σv) Def.: Iv(z)=σv/vm(z) if Iv(z)=Iv(zmin) if

zmin≤ z ≤ zmax z < zmin

szórás: σv=0,19(z0/z0,II)0,07 vb kl kl – örvénylési tényező (=1,0 általában)

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

51

1.2. A torlónyomás csúcsértéke, qp(z) Az átlagos szélsebesség (vm(z)) és a szélörvény (Iv(z)) egyaránt tartalmazza qp(z)=[1+7Iv(z)]0,5ρvm2(z)=ce(z)qb ahol: ρ=1,25 kg/m3 – a levegő sűrűsége qb=0,5ρvb2 – a torlónyomás alapértéke ce(z) – kitettségi tényező 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

52

Kitettségi tényező, ce(z) sík terep esetén: co(z)=1,0

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

53

2. Szélhatások A szélhatások lehetnek szélnyomások (általában zárt. sík felületekkel határolt szerkezetek, pl. épületek esetén) vagy szélerők (komplex felülettel rendelkező szerkezetek, pl. hidak esetén)

A szélhatások iránya vagy merőleges a felületre (szélnyomás) szélnyomás (pozitív) szélszívás (negatív) vagy párhuzamos a felülettel (szélsúrlódás)

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

54

Karakterisztikus és tervezési érték Karakterisztikus érték (w, Fw)

referencia időszak: egy év meghaladási valószínűség: 0,02 (visszatérési időszak: 50 év)

Tervezési érték wd = γw w vagy Fw,d= γw Fw γw – a szélhatás parciális tényezője EQU és STR/GEO: γw=1,5

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

55

2.1. Felületi szélnyomások, w Külső felületeken we=qp(ze)cpe Belső felületeken wi=qp(zi)cpi ahol: qp(ze) – a torlónyomás csúcsértéke ze,zi – referenciamagasság cpe,cpi – külső/belső nyomási tényezők 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

56

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

57

2.2. Szélerők, FW

Erőtényezők alapján Fw=cscd Σcf qp(ze) Aref

Felületi szélnyomások alapján

ahol:

külső szélerők: Fw,e=cscd Σwe Aref belső szélerők : Fw,i=cscd Σwi Aref súrlódási szélerők: Ffr=cfr qp(ze) Afr

cscd – szerkezeti tényező cf – erőtényező Aref - referencia felület cfr – súrlódási tényező Afr - a széliránnyal párhuzamos külső felület

A szélsúrlódás elhanyagolható, ha a széliránnyal párhuzamos összfelület kisebb, mint a szélirányra merőleges összfelület 4szerese (széltámadta és szélvédett oldal együttesen).

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

58

Szerkezeti tényező, cscd Figyelembe veszi a szélnyomások csúcsértékeinek nem egyidejű előfordulását (cs) a szerkezet szélörvény miatti rezgéseit (cd)

Meghatározható közelítő eljárással részletes eljárással 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

59

Szerkezeti tényező, cscd cscd~1,0

a) < 15 m magasságú épületek esetén b) homlokzati és tetőelemek esetén, ahol az első önrezgésszám >5 Hz c) keretszerkezetű, merevítőfalas, <100 m magasságú épületek esetén, melyek magassága kisebb, mint a szélirányú alaprajzi méret 4-szerese. d) kör km-ű kémények, melyek magassága < 60 m és < 6,5D

Részletes eljárást kell alkalmazni

más építőmérnöki szerkezetek (hidak kivételével) egyéb típusú kémények

esetén.

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

60

2.3. Nyomási tényezők (cp) és erőtényezők (cf) Általában nyomási tényezőket célszerű alkalmazni

épületek körhengerek

szabadon álló tetők szabadon álló falak, mellvédek és kerítések

falak és egyéb felületek esetén

jelzőtáblák téglalap km-ű szerkezeti elemek esetén éles szélű szerkezeti elemek esetén szabályos sokszög km-ű szerkezeti elemek esetén körhengerek esetén gömbök esetén rácsos szerkezetek és állványzatok esetén zászlók esetén

hasznos nyomási tényezőket célszerű alkalmazni súrlódási tényezőket kell meghatározni erőtényezőket célszerű alkalmazni

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

61

Nyomási tényezők Épületek

Nyomási tényezők lokális (cpe,1) és globális (cpe,10) vizsgálatokhoz

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

62

Külső nyomási tényezők

Téglalap alaprajzú felületek függőleges falai Referencia magasság, ze

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

63

Külső nyomási tényezők

Téglalap alaprajzú épületek függőleges falai Zónabeosztás Külső nyomási tényezők

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

64

Külső nyomási tényezők Lapostetők

Zónabeosztás Külső nyomási tényezők

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

65

Külső nyomási tényezők Félnyereg-tetők

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

66

Külső nyomási tényezők Nyeregtetők

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

67

Külső nyomási tényezők Külső nyomási tényezők további szerkezetekre Kontyolt nyeregtetők Összekapcsolódó (többhajós) tetők Donga alakú tetők és kupolák

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

68

Belső nyomási tényezők A belső szélnyomás a külső felületeken lévő nyílások miatt jön létre. Dominéns oldalfelület (épület esetén) Anyílás,dom≥2Anyílás,többi Egy domináns oldalfelület esetén: cpi=0,75cpe if Anyílás,dom=2Anyílás,többi

cpi=0,90cpe if Anyílás,dom>3Anyílás,többi közben: lineáris interpoláció Domináns oldalfelülettel nem rendelkező épületek esetén: 0,5 ≤ cpi ≤ 0,4 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

69

Nyomási tényezők

többrétegű falak és tetők

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

70

Hasznos nyomási tényezők szabadon álló tetők

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

71

Hasznos nyomási tényezők szabadon álló falak és mellvédek

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

72

Hasznos nyomási tényezők jelzőtáblák

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

73

Súrlódási tényezők épületek

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

74

Erőtényezők

Téglalap km-ű szerkezeti elemek

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

75

Erőtényezők

Éles szélű szerkezeti elemek

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

76

Erőtényezők

Szabályos sokszög km-ű szerkezeti elemek

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

77

Erőtényezők Körhengerek

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

78

Erőtényezők

Rácsos szerkezetek és állványzatok

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

79

Erőtényezők Zászlók

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

80

HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK AZ EUROCODE 1 ALAPJÁN

MSZ EN 1991-1-5


EC -

1, EC - 2

82

Témakörök Hőmérséklet-eloszlás, hőmérsékletváltozási összetevők Épületek hőmérsékleti terhei Hidak hőmérsékleti terhei Speciális építőmérnöki szerkezetek hőmérsékleti terhei

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

83

Alkalmazási terület Hőmérsékleti hatások

épületeken, hidakon egyéb építőmérnöki szerkezeteken (ipari kémények, csővezetékek, silók, tartályok, hűtőtornyok)

A hőmérsékleti hatások éghajlati hatásból származó

napi és évszakos

hőmérséklet-változások (∆T) formájában vannak definiálva.

Ha a szerkezet napi és/vagy évszakos hőmérsékletváltozásnak nincs kitéve, akkor hőmérsékleti hatást nem kell figyelembe venni.

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

84

Tervezési állapotok Éghajlati hatásból származó rendkívüli hőmérsékleti hatást nem kell figyelembe venni (a tűzteher nem éghajlati hatásból származik).

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

85

1. A hőmérsékleti hatások leírása A szerkezeti elem hőmérséklet-eloszlása (hőmérsékleti profil) függ az árnyékban mért léghőmérséklettől a nap- és egyéb háttérsugárzástól.

A hőmérsékleti hatások intenzitása függ

a (napi és évszakos) éghajlati viszonyoktól a szerkezet tájolásától a szerkezet teljes tömegétől, a szerkezet burkolataitól (pl. épületek falburkolatai), a fűtési és szellőztető rendszertől az alkalmazott hőszigeteléstől.

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

86

Hőmérsékleti profil

Egy szerkezeti elem hőmérsékleti profiljának összetevői: a) egyenletes hőmérséklet-változási összetevő, ∆TU b) az y-y tengely mentén lineárisan változó, lineáris hőmérséklet-változási összetevő, ∆TMY c) a z-z tengely mentén lineárisan változó, lineáris hőmérséklet-változási összetevő, ∆TMZ d) nemlineáris hőmérséklet-változási összetevő, ∆TE (sajátfeszültségi állapotot eredményez)

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

87

A hőmérsékleti hatás karakterisztikus értéke (∆T) A hatás definíciója: a hőmérsékleti profil szerinti hőmérséklet-változási összetevőkkel (∆TU, ∆TMY, ∆TMZ, ∆TE) szomszédos szerkezeti elemek közötti lokális hőmérséklet-különbségekkel, ∆Tp

Meghaladási valószínűség

referencia-időszak: egy év meghaladási valószínűség: 0,02 (visszatérési időszak: 50 év) 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

88

2. Épületek hőmérsékletváltozási összetevői

Általában a) az egyenletes hőmérséklet-változási összetevőt, ∆TU=TT0 b) a y-y tengely mentén lineárisan változó, lineáris hőmérséklet-változási összetevőt, ∆TMY c) az z-z tengely mentén lineárisan változó, lineáris hőmérséklet-változási összetevő, ∆TMZ kell figyelembe venni.

A szerkezeti elem hőmérsékleti profilja függ az átlagos hőmérséklettől (T) (a megvalósítás során érvényes) a kezdeti hőmérséklettől (T0). (egyéb adat hiányában T0=100C)

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

89

Átlagos hőmérséklet (T) „Pontos” megoldás: Hőterjedési elmélet alapján. Közelítően: ahol:

Tin + Tout T= 2

Tin – belső környezeti hőmérséklet (belső hőmérséklet) Évsza k Tin [0C] N yár

T1=200C (H U : 20)

T él

T2=250C (HU:25)

Tout – külső környezeti hőmérséklet (külső hőmérséklet) 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

90

Árnyékban mért léghőmérséklet (Tmax és Tmin)

Árnyékban mért léghőmérsékletek Tmin – legkisebb árnyékban mért léghőmérséklet Tmax – legnagyobb árnyékban mért léghőmérséklet

HU: az Adriai tenger szintjén: Tmax=350C Tmin=-150C Tengerszint feletti magasságtól függő módosító tényező: ≤200 mAf: Tmax és Tmin érvényes. >200 mAf: 1,00C/100 m csökkentés a Tmax esetén 0,50C/100 m csökkentés a Tmin esetén 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

91

Külső hőmérséklet (Tout) Terepszint feletti szerkezetek esetén: Évszak

Nyár

Tout [0C] (45oN és 55oN szélességi fokok között)

A felület színe Világos, fényes felület

Tmax + T3 (T 3=00C (H U :0) ÉK tájo lású függőleges felületek ) ntes felület) (T 3=180C (H U :18) D N Y tájo lású függőleges é s a z összes vízszi

Világos, színes felület

Tmax + T4 (T 4=2 C (H U :2) ÉK tájo lású függőleges felületek ) (T 4=300C (H U :30) D N Y tájo lású függőleges é s a z összes vízszi ntes felület)

Sötét felület

Tmax + T5 (T 5=4 C (H U :4) ÉK tájo lású függőleges felületek ) (T 5=420C (H U :30) D N Y tájo lású függőleges é s a z összes vízszi ntes felület)

0

0

Tél

Tmin

Terepszint alatti szerkezetek esetén: Évszak Nyár Tél 01/12/2006

Mélység a terepszint alatt

Tout [0C] (45oN és 55oN szélességi fokok között)

≤ 1,0 m

T6 (=80C (H U :8))

> 1,0 m

T7 (=50C (H U :5))

≤ 1,0 m

T8 (=-50C (H U :-5))

> 1,0 m

T9 (=-30C (H U :-3)) EC -

1, EC - 2

92

3. Hidak hőmérsékletváltozási összetevői

A híd-felszerkezetek osztályozása

1. típus: acél felszerkezet

acél szekrénytartó rácsos vagy gerinclemezes acéltartó

betonlemez beton gerendaszerkezet beton szekrénytartó

2. típus: Együttdolgozó felszerkezet 3. típus: beton felszerkezet

Általában

a) az egyenletes hőmérséklet-változási összetevőt, ∆TN b) a függőleges síkban lineárisan változó, lineáris hőmérsékletváltozási összetevőt, ∆TM,v és ha szükséges, akkor a c) a vízszintes síkban lineárisan változó, lineáris hőmérsékletváltozási összetevőt, ∆TM,h kell figyelembe venni.

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

93

Legkisebb és legnagyobb hídhőmérsékletek, Te,min és Te,max Tmin – legkisebb árnyékban mért léghőmérséklet Tmax – legnagyobb árnyékban

mért léghőmérséklet

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

94

Egyenletes hőmérséklet-változási összetevő, ∆TN (∆TN,con, ∆TN,exp)

Egyenletes hőmérséklet-változási összetevő

Legnagyobb összehúzódás

Legnagyobb tágulás

Teljes egyenletes hőmérséklet-változási összetevő

∆TN,con=T0-Te.min

∆TN,con=Te.max-T0

∆TN=Te.max-Te.min

ahol: Te,min – a legkisebb hídhőmérséklet Te,max – a legnagyobb hídhőmérséklet

Támaszok és dilatációk esetén:

ha a beállításhoz T0 nincs előírva: ∆TN,con= ∆TN,exp=200C ha a beállításhoz T0 elő van írva : ∆TN,con= ∆TN,exp=100C

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

95

Függőleges hőmérséklet-változási összetevő, ∆TM,v (∆TM,heat, ∆TM,cool) Közúti és vasúti hidaknál 50 mm burkolatvastagság esetén:

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

96

Vertical temperature difference components, ∆TM,v (∆TM,heat, ∆TM,cool) Módosító tényező (ksur) a ∆TM,heat és ∆TM,cool meghatározásához >50 mm burkolatvastagság esetén:

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

97

Az egyenletes és a lineárisan változó hőmérséklet-változási összetevők egyidejűsége A következő esetek közül a kedvezőtlenebbik: ∆TM,heat (or ∆TM,cool) + ωN ∆TN,exp (or ∆TN,con) ωM ∆TM,heat (or ∆TM,cool) + ∆TN,exp (or ∆TN,con) ahol: ωN=0,35 01/12/2006

ωM=0,75 EC -

1, EC - 2

98

Különleges esetek

Vízszintes hőmérséklet-változási összetevő, ∆TM,h

Szekrénytartók falainak külső és belső felülete közötti hőmérséklet-különbség (∆TM=150C) Eltérő egyenletes hőmérséklet-változási összetevők szomszédos szerkezeti elemek között (hőmérsékleti lépcső)

csak akkor, ha a felszerkezet egyik oldala a másikhoz képest sokkal nagyobb mértékben ki van téve a napsugárzásnak (∆TM,h=50C)

150C főtartó szerkezeti elemek között (pl. függesztőkábel és ív között) 100C és 200C világos és sötét színű függesztő/ferdekábel és pályszerkezet/pilon között.

Hídpillérek

beton hídpillérek (tömör vagy üreges): lineáris hőmérsékletváltozás a szemben lévő felületek között (∆TM,h=50C) üreges betonpillérek esetén: lineáris hőmérséklet-különbség a falak külső és a belső felületei között (∆TM=150C).

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

99

4. Speciális építőmérnöki szerkezetek hőmérséklet-változási összetevői

A szerkezettől eltérő hőmérsékletű gázzal, folyadékkal vagy szilárd anyaggal érintkező szerkezetek:

ipari kémények, csővezetékek, silók, tartályok hűtőtornyok.

A hőmérsékleti hatások származnak

éghajlati hatásokból (az árnyékban mért léghőmérséklet és a

napsugárzás változásai miatt) az üzemszerű működés során kialakuló hőmérséklet-különbségekből

a tartószerkezet és a szállított anyag hőmérséklet-változások miatti alakváltozásának a gátlása a kölcsönhatás következében (pl. a szerkezet

felmelegedés v. lehűlés miatti alakváltozását a benne lévő szilárd anyag gátolja, a szerkezetben lévő szilárd anyag felmelegedés v. lehűlés miatti alakváltozását a tartószerkezet gátolja)

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

100

Hőmérséklet-változási összetevők

egyenletes hőmérsékletváltozási összetevő, ∆TN (éghajlati hatások) lineárisan változó hőmérsékletváltozási összetevő, ∆TM (funkció+éghajlati hatások) lépcsős hőmérsékletkülönbség, ∆Tst (napsugárzás)

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

101

BETONSZERKEZETEK MÉRETEZÉSE AZ EUROCODE 2 ALAPJÁN

MSZ EN 1992-1-1

Eurocode 2 MSZ EN 1992-1-1 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános elvek és az épületekre vonatkozó szabályok MSZ EN 1992-1-2 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-2. rész: Tervezés tűzhatásra MSZ EN 1992-2 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 2. rész: Beton hidak. Tervezési és szerkesztési szabályok MSZ EN 1992-3 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 3. rész: Folyadéktároló szerkezetek és tartályok

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

103

Témakörök 1. Anyagok 2. Erőtani számítás 3. Határállapotok vizsgálata Teherbírási határállapotok Hajlítás Külpontos nyomás Nyírás Csavarás Átszúródás Használhatósági határállapotok 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

104

MSZ és Eurocode összehasonlítása

Azonosságok - hasonlóságok

Méretezés elve és módszere

Határállapot-koncepció (teherbírási és használhatósági határállapotok) osztott biztonsági (EC: parciális) tényezős méretezési eljárás

teherbírási határállapot – képlékeny elven történő számítás használhatósági határállapotok – rugalmas számítás

A számítási módszerek elvei és alapfeltevései

Különbségek az EC-ben az MSZ-hez képest

Nemzetileg maghatározott paraméterek (NDP)

biztonsági szint, használhatósági követelmények, számítási eljárások részletei

A tervezés és a megvalósítás körülményei figyelembe vehetők az ellenállás oldali biztonsági szintben (az EC szerint) A tartósság kiemelt szerepet kap (környezeti osztályok, használhatósági követelmények)

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

105

1. Anyagok Betonacél

Duktilitási osztályok: 01/12/2006

A – (ft/fy)k ≥ 1,05

pl. S500A

B – (ft/fy)k ≥ 1,08

pl. S500B

c – (ft/fy)k ≥ 1,15

pl. S500C

EC -

1, EC - 2

106

Feszítőacél Relaxációs osztályok: •1. osztály: huzalok, pászmák): szokásos mértékű relaxáció

•2. osztály (huzalok, pászmák): alacsony mértékű relaxáció

•3. osztály (feszítőrudak): szokásos mértékű relaxáció

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

107

Beton Megnevezés: C50/60–XF4–16–F3 Szilárdsági osztályok C16/20 - C90/105 Tartóssági követelmények

környezeti osztályok minimális betonszilárdsági osztályok minimális betonfedés

Időtől függő anyagjellemzők

szilárdságok kialakulása zsugorodás kúszás

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

108

Szilárdsági osztályok

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

109

Tartósság - környezeti osztályok

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

110

Tartósság - környezeti osztályok (HU)

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

111

Tartósság - minimális betonszilárdsági osztályok

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

112

Tartósság - minimális betonfedés cmin = max(cmin,b; cmin,d) cmin,b - lehorgonyzódás miatt szükséges betonfedés, f(φ) cmin,d- tartósság miatt szükséges betonfedés, a környezeti osztály függvénye

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

113

Időtől függő tulajdonságok Zsugorodás εcs(t) = εca(t) + εcd(t) εca(t) – ülepedési zsugorodás εcd(t) – száradási zsugorodás

Kúszás (lineáris) ϕ(t,t0) = ϕ0 βc(t,t0) ϕ0 – a kúszás végértéke βc(t,t0) - időfüggvény

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

114

2. Erőtani számítás

Erőtani számítás elve

Használhatósági határállapotban

igénybevételek meghatározása lineárisan rugalmas elven lineáris σ-ε diagramok

igénybevételek meghatározása

Teherbírási határállapotokban

lineárisan rugalmas elven lineárisan rugalmas elven, korlátozott igénybevétel-átrendeződés figyelembevételével képlékeny elven

képlékeny szakaszt tartalmazó σ-ε diagramok

Feszített szerkezetek

Feszített szerkezetek feszültségveszteségei A feszítési hatás figyelembevétele

01/12/2006

teherbírási határállapotban: Pk=Pm(t), ∆σp,ULS használhatósági határállapotban: Pk,inf=rinfPm(t); Pk,sup=rsupPm(t) EC -

1, EC - 2

115

3. Határállapotok vizsgálata 3.1. Teherbírási határállapotok Hajlítás Külpontos nyomás Nyírás Csavarás Átszúródás

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

116

3.1.1. Hajlítás Idealizált σ-ε diagramok - beton

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

117

Idealizált σ-ε diagramok – betonacél és feszítőacél

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

118

A szilárdságok tervezési értékei Beton fcd = αccfck/γc αcc=1,0 vagy 0,85(hidak) fctd = αctfctk,0,05/γc αct=1,0 αcc=αct=0,8 (vasalatlan v. gyengén vasalt szerkezet)

Betonacél fyd = fyk/γs

Feszítőacél fpd = fp0,1k/γs 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

119

Anyagi parciális tényezők

Csökkentett anyagi parciális tényezők

Megfelelő minőségellenőrzési rendszer és csökkentett tűrések alkalmazása γs=1,1 és γc=1,5 ha a km-i méretek és az acélbetétek elhelyezési pontossága megadott tűréseken belül van γs=1,1 és γc=1,4 ha a fentieken túl νc<10% Csökkentett, vagy a megvalósult geometriai méreteken alapuló számítás γs=1,05 és γc=1,45 ha az erőtani számítás megadott tűrésekkel csökkentett, vagy valós geometriai mérteken alapul γs=1,05 és γc=1,35 ha a fentieken túl νc<10% - 1, EC - 2betonszilárdsági adatok 120 01/12/2006 Megvalósult szerkezetenECmért alkalmazásakor: γc≥1,3

3.1.2. Külpontos nyomás

Zömök elemek (2-rendű hatás elhanyagolható)

λ < λlim =

20 ABC n

A – kúszás hatása B – acélhányad hatása C – az elsőrendű nyomatékok eloszlásának hatása n – fajlagos normálerő

Módszerek (2-rendű hatás figyelembevétele)

Általános módszer (nemlineáris másodrendű elmélet - geometriai és anyagi nemlinearitás) Közelítő módszerek

01/12/2006

névleges merevségen alapuló eljárás (elkülönített oszlopra és szerkezetre) néveges görbületen alapuló eljárás - külpontosság-növekmények módszere (elsősorban elkülönített oszlopra) EC -

1, EC - 2

121

Kihajlási hossz (λ=ℓ0/i) egyértelmű befogási viszonyok részleges befogások fix csomópontú oszlop

elmozduló csomópontú oszlop

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

122

Névleges merevségen alapuló eljárás Karcsú nyomott elem névleges merevsége EI=KcEcdIc+KsEsIs Hajlítónyomaték tervezési értéke

ME0d – elsőrendű nyomaték β - a kihajlási alakra jellemző (állandó km.: β=π2/c0) NB – kihajláshoz tartozó normálerő a névleges merevség alapján NEd – az ME0d-vel egyidejű normálerő tervezési értéke 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

123

Névleges görbületen alapuló eljárás Hajlítónyomaték tervezési értéke

Elkülönített oszlop módszer

M2=NEde2

1 r l 20 e2 = c 1/r – görbület (kúszás, normálerő-szint) l0 – kihajlási hossz c – kihalási alak (≅π2) 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

124

Ferde külpontos nyomás

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

125

3.1.3. Nyírás Követelmények a km. nyírási teherbírása ferde nyomási teherbírás Méretezett nyírási vasalás nem szükséges, ha:

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

126

A nyíróerő redukciója Változó magasságú km. esetén

01/12/2006

Támasz közelében

EC -

1, EC - 2

127

Méretezett nyírási vasalást nem igénylő keresztmetszetek (VEd≤VRd,c) Nyírása vasalatlan v. gyengén vasalt szakasz (ρw<ρw,min)

Hajlításra berepedt szakasz (ρw≥ρw,min) (σEd>fctd)

Hajlításra repedésmentes szakasz (ρw≥ρw,min) (σEd≤fctd)

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

128

Méretezett nyírási vasalást igénylő keresztmetszetek (VEd>VRd,c) Változó dőlésű rácsrúd módszer

α=900 esetén A km. nyírási teherbírása:

Ferde nyomási teherbírás:

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

129

Speciális nyírási problémák Az övek a gerinc közötti nyírás

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

130

Speciális nyírási problémák Különböző időpontban betonozott elemek együttdolgozása

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

131

3.1.4. Csavarás egyenértékű falvastagság: nyírófolyam: nyíróerő/fal: hosszvasalás:

Egyidejű nyírás és csavarás:

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

132

3.1.5. Átszúródás

Nem szükséges átszúródási vasalás, ha: A km. nyírási teherbírása:

Ferde nyomási teherbírás: 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

133

3.2. Használhatósági határállapotok Normálfeszültségek korlátozása (irreverzilibilis határállapotok megelőzése) – karakterisztikus komb. képlékeny alakváltozások megelőzése az acélokban túlzott nyomófeszültségek miatti hosszirányú repedések megelőzése a betonban

Repedésmentesség, dekompresszió vagy rep.korlátozás - gyakori v. kvázi-állandó kombináció megfelelő tartósság vizuális megjelenés

Alakváltozások korlátozása – kvázi-állandó komb. csatlakozó szerkezetek károsodásának megelőzése vizuális megjelenés fenntartási problémák (pl. vízelvezetés)134 01/12/2006 EC - megelőzése 1, EC - 2

3.2.1. Normálfeszültségek korlátozása

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

135

3.2.2. Repedéskorlátozás Követelmények:

Igazolás a repedéstágasság számítása nélkül:

Igazolás a repedéstágasság számításával: 01/12/2006

EC -

1, EC - 2

136

3.2.3. Alakváltozások korlátozása Ajánlott követelmények (kvázi-állandó igénybevétel szinten) L/250

a vasbeton szerkezetek funkciója, a szerkezeti elemek megfelelő működése, a kedvezőtlen megjelenés elkerülése

L/500

a csatlakozó elemek károsodásának megelőzése

Alakváltozások közelítő számítása a repedezettség figyelembevételével: A húzott betonzóna a merevítő hatása:

01/12/2006

EC -

1, EC - 2

137

ÉPÜLETEK HASZNOS ÉS METEOROLÓGIAI TERHEI AZ EUROCODE SZERINT

Recommend Documents