Épületek csatornázása1 Vízellátás, csatornázás, gázellátás 2009. október 5.
1
Tartalom: • alapfogalmak • mőtárgyak és csıanyagok • mértékadó szenny- és csapadékvíz-terhelés
2
A csatornázás rendszere és kialakítása Csatornázási rendszerek fogalmai Egyesített rendszerő: a szenny- és csapadékvizet egyetlen, közös hálózat győjti és vezeti el. Elválasztott rendszerő: a szennyvíz és a csapadékvíz győjtésére és szállítására külön-külön önálló, egymással kapcsolatban nem lévı hálózat épül. Vegyes rendszerő: a településen összekapcsoltan egyesített és elválasztott rendszerő hálózatok üzemelnek. Javított vegyes rendszerő: ha a különálló szenny- és csapadékvíz hálózatokat úgy kapcsolják össze, hogy a csapadékvíz elvezetı rendszerbıl a lefolyás kezdeti, legszennyezettebb hányada a szennyvízcsatorna-hálózatba jut. 3
A csatornahálózat üzemének fogalmai Gravitációs üzemő: a kibocsátók szennyvizét fogadó mellékgyőjtıkben az áramlás hajtóereje a gravitációs erıtérbeli potenciálkülönbség, és a szennyvíz normális terhelés esetén szabad felszínnel áramlik. Nyomás alatti üzemő: az áramlás hajtóerejét a becsatlakozó szennyvíz beemelık szivattyúinak nyomása adja. (Kisnyomású a hálózat, ha a mértékadó nyomás 1-1,2 bar. Nagynyomású a hálózat, ha a legnagyobb nyomás elérheti az 5 bar értéket.) Vákuum alatti üzemő: a szennyvíz győjtését és szállítását a csırendszerben létrehozott vákuum, illetve a külsı tér és a hálózati nyomás különbsége teszi lehetıvé. Vegyes üzemő: ha a különbözı üzemő csatornahálózatok közül legalább kétfélét kapcsolnak össze. 4
A csatorna közmő felépítése
5
A csatorna közmő elrendezése közterületen
6
Az épületen kívüli csatornahálózat elrendezése 1 Egyesített szennyvíz- és csapadékvíz közcsatorna
7
Az épületen kívüli csatornahálózat elrendezése 2 Szétválasztott szennyvíz- és csapadékvíz közcsatorna
8
A külsı vízelvezetı közmő elrendezése és elnevezései egyesített szennyvíz- és csapadékvíz közcsatorna esetén
9
A tisztító-, ellenırzı és lejáróaknák kialakítása Az aknák rendeltetése, hogy a csatornába való lejutást, a csatornahálózat ellenırzését, tisztítását és karbantartását, egyes esetekben szellızését is lehetıvé tegyék. Tisztító- és ellenırzı aknákat kell építeni a csatornák irány-, szelvényés lejtésváltozásánál, valamint a csatornák összetorkollásánál, elágazásánál és végpontjainál. Két csatorna csatlakozásánál, a hidraulikai szempontból helyes vízelvezetés érdekében, az azonos folyásirányba mutató tengelyek által bezár szög hegyes szög legyen.
10
Az aknák egymástól való távolsága Az aknák egymástól való legnagyobb távolságát az üzemeltetı rendelkezésére álló tisztító és ellenırzı berendezések határozzák meg. Kismérető csövekbıl készülı csatornáknál az aknák ajánlott távolsága:
11
A beton aknák részei, méretei 80 cm vagy ennél kisebb belmérető, elıre gyártott csövekbıl épített csatornáknál az aknák részei: – aknakamra, – alsó szőkítı, – leszállórész, – felsı szőkítı, – fedlapkeret, – fedlap.
12
A mőanyag aknák kialakítása A mőanyag csatornarendszerek tisztító aknái kisebb belmérettel is kiképezhetık, ha ez a gépi tisztítást lehetıvé teszi.
13
14
Bukóaknák Bukók, illetıleg bukóaknák építésére akkor van szükség, ha az elvezetı csatorna folyási fenékszintje az aknához érkezı csatorna fenékszintjénél legalább 20 cm-rel mélyebben van. Kisebb szintkülönbség esetén az akna fenékrészét surrantószerően kell kiképezni. A bukóaknát úgy kell kialakítani, hogy az aknához csatlakozó csatornák könnyen hozzáférhetık, ellenırizhetık és tisztíthatók legyenek. A bukóaknáknak a tisztító és ellenırzı aknák szerepét is be kell tölteni. 0,75 m bukómagasságig, 0,27 m3/s legnagyobb vízhozamig, 50 cm csatorna belméretig az akna szabad bukással alakítható ki. 0,75 mnél nagyobb bukómagasság esetén, 0,27 m3/s legnagyobb vízhozamig, 50 cm csatorna belméretig ejtıcsöves, egyébként elıkamrás surrantós bukóaknákat kell építeni. 15
16
Csatornacsövek Betoncsövek Kör szelvényő tokos betoncsı
17
Kör szelvényő talpas betoncsı
18
Tojásszelvényő talpas betoncsı
19
Mőanyagcsövek Például: tokos PVC csı
Például: AWADUKT PVC csatornacsı • Átmérı DN 100-tól DN 500-ig • Gyártási hossz: 0,5 (DN 100-200), 1 m, 2 m, 5 m • Maximális szennyvízhımérséklet huzamos ideig 60 °C (DN 110 – DN 200) 40 °C (DN 250 – DN 500) rövid ideig: 60 °C • Folyási sebesség: 6 m/s • Fektetési mélység: 1 m – 5 m
20
Például: REHAU RAUVIA mőanyag csı
Alapanyag: PE-HD, kívül fekete, belül sima fehér csıfal Átmérık: DN ID 300 – 1000 Gyártási hossz: 6 m és 12 m Nyomásállóság 0,5 bar az EN 1277 szerint. (Forrás: www.rehau.hu) 21
A csatornahálózat kialakítására vonatkozó szabványok Ágazati szabvány: MSZ 04 134:1991 – visszavonva!
22
A csatornahálózat kialakítására vonatkozó szabványok Harmonizált magyar nemzeti szabványok:
1. 2.
3.
4.
5.
Hivatkozási szám Szabványcím MSZ EN 12056-1:2001 Gravitációs vízelvezetı rendszerek épületen belül. Angol nyelvő! 1. rész: Általános és teljesítményi követelmények Gravitációs vízelvezetı rendszerek épületen belül. MSZ EN 12056-2:2001 2. rész: Szennyvízcsıvezeték, kialakítás és Angol nyelvő! számítás Gravitációs vízelvezetı rendszerek épületen belül. MSZ EN 12056-3:2001 3. rész: Csapadékvíz-elvezetés, kialakítás és Angol nyelvő! számítás Gravitációs vízelvezetı rendszerek épületen belül. MSZ EN 12056-4:2001 4. rész: Szennyvízátemelı berendezések. Angol nyelvő! Kialakítás és számítás Gravitációs vízelvezetı rendszerek épületen belül. MSZ EN 12056-5:2001 5. rész: Kivitelezés és vizsgálat, üzemeltetési, Angol nyelvő! karbantartási és használati utasítások
23
A házi bekötıcsatornák kialakítása 1 • A házi bekötıcsatornák legalább 10 ‰-es (KG PVC esetében 3‰-es) és legfeljebb 150‰-es egyenletes lejtésőek, vízzáróak legyenek. A közcsatornába bekötés: – elıre elhelyezett bekötı idomdarabbal, – tisztító, illetıleg ellenırzı aknával alakítható ki.
• A bekötıcsatorna telekhatáron belüli részére, a telekhatártól mért 1 m-re tisztítóaknát (belméret 1,0 m átmérıjő kör vagy 60x100 cm négyszög alaprajz), zártsorú beépítés esetén a falakon belül tisztító idomot kell létesíteni.
• A tisztítóakna DN 200-as méretben KG PVC idomokból is megépíthetı, ha a bekötıvezeték és a közcsatorna is KG PVC-bıl épült. Országos Vízügyi Hivatal mőszaki irányelvei 24
A házi bekötıcsatornák kialakítása 2 • A külsı, földbe fektetett alapcsatorna-vezeték részére tisztító aknát
kell építeni az MSZ-04-134 szerint ajánlott távolságokban, az iránytöréseknél, a csatlakozásoknál és azokat megfelelı szilárdságú, leemelhetı fedlappal kell ellátni.
• Földbe helyezett belsı alapcsatorna - külön elıírás hiányában -
legalább 0,3 m földtakarással, a külsı alapcsatorna legalább 0,8 m földtakarással és az épülettıl legalább 1,50 m távolságra épüljön.
• A bekötı csatorna vonalvezetését úgy kell tervezni, hogy a
közcsatorna tengelyére merılegesen, függıleges és vízszintes iránytörés nélkül hagyja el a telekhatárt. A telekhatáron belül, attól 1,0 m távolságra tisztítóaknát kell létesíteni. A telekhatári tisztítóakna belsı mérete ∅1,0 m vagy 0,6 m x 1,0 m. A telekhatárra épült épületeknél a tisztítóakna helyett tisz-títóidomot kell elhelyezni.
• A bekötıvezeték legkisebb belsı átmérıje 150 mm lehet. MSZ 04-134:1991 25
A házi bekötıcsatornák kialakítása 3 •
A bekötıcsatorna lejtése 150‰-nél nagyobb nem lehet. Nagyobb szintkülönbség esetén a csatlakozást bukóaknával, ejtıcsöves aknával vagy ejtıcsöves bukó-aknával kell megoldani úgy, hogy a bukás lehetıleg ne haladja meg a 0,75 m-t.
• Bekötı csatornát az épület határoló falától legalább 1,50 m
tengely- távolságra kell vezetni. Az építménybe való becsatlakozásnál a víz- és szennyvízvezeték között - védıcsı hiányában legalább 1 m távolság legyen, védıcsı esetén a távolság 0,5 m-ig csökkenthetı.
• A szenny- és csapadékvíz bekötıvezetéke a gáz bekötıvezetéktıl legalább 1 m-re legyen.
MSZ 04-134:1991
26
Az épületen belüli csatorna vezetékhálózat kialakításának elıírásai
27
A belsı csatorna-vezetékhálózat kialakítása az MSZ 04-134:1991 szerint (kivonat) A belsı csatornahálózatot általában rejtetten (falhoronyban, padlóban, védıcsatornában, szerelıaknában) kell vezetni. Korrózió-, zaj- és hıvédelmérıl gondoskodni kell. Ahol közegészségügyileg és esztétikailag nem kifogásolható, ott a falhoz rögzítve vagy függesztve, szabadon is szerelhetı. Csatornavezetéket nem szabad vezetni: kémények, szellızık falában, kürtıjében, továbbá zajszigetelés nélküli ejtıvezetéket lakószobák falában és annak mentén, illetıleg hı- és hangszigetelés nélküli építmények határoló falában, beleértve a tőzfalat is; huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és ezek födémében, padozatában, továbbá az önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségei közötti elválasztó- és határfalában. A csatornavezetéket olyan lejtéssel kell kialakítani, hogy az a hálózat öntisztítását lehetıvé tegye. Épületen belül a lejtés mértéke 5...10% között legyen. 28
A belsı csatorna-vezetékhálózat kialakítása az MSZ 04-134:1991 szerint (kivonat) A csatornahálózatokat az ejtıcsöveken keresztül szellıztetni kell. A szellıztetıvezeték mérete egyezzék meg az ejtıvezeték méretével, legfeljebb egy mérettel szőkíthetı. A legkisebb, még alkalmazható átmérı 50 mm. A csatornaszellıztetı vezetéket az épület tetısíkja fölé legalább 0,5 m magasságig meg kell hosszabbítani, és esıvédıvel kell ellátni. A szellızıcsövek kitorkollása huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek ablakától, erkélytıl, terasztól légvonalban legalább 4 m-re legyen. Tetıteraszokon a szellızıcsöveket a terasz szintje fölé legalább 2,5 m-re kell felvezetni. A belsı csatornavezetékben tisztítóidomokat kell elhelyezni az ejtıcsövek alsó részén, az alapcsatorna és bekötıcsatorna csatlakozási helyén, elágazásoknál, 45°-nál nagyobb irányváltozási helyeken és a hosszú , egyenes szakaszokon. A beépített tisztítóidomok nyílása légmentesen zárható legyen. 29
A belsı csatorna-vezetékhálózat kialakítása az MSZ 04-134:1991 szerint (kivonat) • Minden olyan helyiségben, ahol benzin- vagy olajtartalmú szennyvizek keletkeznek, olaj- vagy benzinfogót kell a csatornahálózatba iktatni az ingatlanon belül a közcsatornába való bevezetés elıtt. Gépjármőtárolóban, ha van padlóösszefolyó, az csak homok-, benzinés olajfogóval ellátott lehet. • Minden olyan helyen, ahol a szennyvízben a csatorna üzemére és állagára káros mennyiségő zsiradék van, központi vagy helyi zsírfogót kell létesíteni.
30
A víznyelık csoportosítása Pontszerő vízelvezetés
31
A víznyelık csoportosítása Vonalmenti vízelvezetés Elegendı kétirányú lejtést kialakítani
32
Az ejtıvezeték kiszellıztetésének megoldási módjai az MSZ EN 12056 szerint 1
33
Az ejtıvezeték kiszellıztetésének megoldási módjai az MSZ EN 12056 szerint 2
34
Az épületen belüli csatornahálózat jellemzı anyagai Mőanyag csövek PVC – polivinil-klorid PE – polietilén PP – polipropilén ÜPE – üvegszál erısítéső poliészter Öntöttvas csövek Kıagyag csövek
35
Mőanyag csövek Néhány jellemzı tulajdonságuk – kis sőrőségük miatt tömegük kicsi (PVC: 1,4 g/cm3, PE, PP ~ 0,9 g/cm3), – vegyi anyagokkal szemben jó ellenálló képesség, – korrózióálló-képesség, – jó kopásálló-képesség, – nagyfokú rugalmasság, – hıre lágyulók, a hımérséklet csökkenésével ridegednek. Pl. a PVC max. 60°-ig használható, +5 °C alatt ride gedni kezd, – hıtágulásuk a fémek hıtágulásának többszöröse, – az ultraibolya sugárzás a mőanyag csı anyagszerkezetét megtámadja, – a mőanyagok éghetıek. A PVC önkioltó tulajdonságú, de 200 °C felett bomlá snak indul, elszenesedik és sósavgáz keletkezik. A PE és a PP meggyújtható, lánggal ég és az olvadási hımérsékletét elérve égve lecsepeg. Égésekor széndioxid és víz keletkezik, egészségre káros vagy korrozív anyag viszont nem. 36
Tokos mőanyag csı
Szendvics-szerkezető csövek Pl. Wavihol csı
37
PE csövek Pl. Geberit csatornacsı
38
Jellemzı méretek Pl. Wavin KG csövek
39
Jellemzı méretek Pl. REHAU RAUPIANO csövek
40
A mőanyag csövek megfogása Akusztikai szempontok: test- és léghangszigetelés Zajcsillapítás nélkül
Zajcsillapítással
41
Támasztó- és rögzítıbilincs hangszigetelı betéttel és gyorszárral, menetes szárral
42
Öntöttvas csövek Anyaguk Vékonyfalú, centrifugál-öntéső, hıkezelt lemezgrafitos öntvény, amely finomszemcsés szerkezető.
43
Néhány jellemzı tulajdonságuk – igen jó mechanikai tulajdonságok, – korrózióra kevésbé hajlamosak, – semleges szennyvizeknek (gız) 120 °C-ig tartósan ellenállnak, – jó zajcsillapítók, – nem éghetıek, – hıtágulásuk közel azonos a betonéval, tömörségi próba után bebetonozhatóak, – környezetkímélık, 100%-ban újrahasznosíthatóak, egészségre káros anyagot nem tartalmaznak, 95%-ban újrahasznosított anyagból készülnek, – epoxigyanta belsı bevonat, amely a vegyszeres folyadékok többségének ellenáll, hidraulikai tulajdonsága kiváló, kopásálló
44
A különbözı anyagok hıtágulása:
45
Rétegszerkezet (SML-csı)
46
Az öntöttvas csövek kötése
47
