ÉPÍTÉSZETI ÁBRÁZOLÁS ALAPJAI, RAJZ1 (I. évfolyam)

ÉP Í T É S Z E T I Á B R Á Z O L Á S A L A P J A I , R A J Z 1 (I. évfolyam) Az õszi félév tematikája. A tantárgy kimérete heti 5 óra, 3+2 megoszlásban. Évfolyamfelelõs: Zalakovács József egyetemi adjunktus.

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Rajzi és Formaismereti Tanszék

Bevezetõ elõadás

1. óra

Az építész oktatás egyik alappillére a rajzi kifejezésmód elsajátítása. Mint a gondolatok szóbeli elõadása és leírása, úgy az építész gondolatainak, ötleteinek megjelenítéséhez elengedhetetlen a szabadkézi rajz elsajátítása, vagyis a kifejezés egzakt módon való közvetítése. Az elsõ félév a két iránypon tos perspektívában való tájékozottság a Vonal és Folt-tal térben való kifejezé sének (fény-árnyék) az elsajátítása. A vázlat szerepe: A/4-es méretû vázlatozás a beállítások A/3-as megrajzo lása elõtt fontos, hogy a hallgatók elsajátítsák a kompozíciós rajzi felépítést. Ehhez elengedhetetlen a vázlat készítése, mert a megfigyelést és a komponá lást fejleszti. A forma, mint pozitív és az õt körül ölelõ negatív egyensúlyának a megkeresése. A hallgatók gyors 10-20 perces rajzolt vonallal készítsék a vázlatot. Perspektíváról: A síkon való térbeliség ábrázolása alaphelyzet, ismerjék meg a perspektíva lényegét, mégpedig a párhuzamos egyenesek végtelenben való találkozásának az ábrázolásban lévõ fontos szerepét. Egyszerû példával a vonatsínek elõlrõl való nézését egyenes szakasznál tudjuk a legkönnyebben érzékeltetni. Tehát a végtelenben találkozó párhuzamosok függnek attól, hogy hol jelenik meg a horizont. A Föld és az Ég találkozása, amely egyenlõ a szem magasság változásával. Érzékeltetjük a hallgatókkal a „végtelen” mérésnek a lehetõségét a síkon. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az emberi adottság miatt ezt az éléslátást mely kb. 60-65°-os látókúpon belül tehetjük meg. Ha ezen kívül is ábrázolunk, akkor az absztrakciós képességünk is szerepet játszik az érzékelésben, mint például az egyenes fogalma. (A föld gömbölyû.) A rajzi megoldásokhoz illõ felszerelés ismertetése után rátérünk az ábrázo lás (látvány utáni) megoldására. A rajzolást mindig komponálással és gyors keresõ vonalakkal kell készíteni. Rajzolni, és nem írni! A nagy hármas egymásra épülését, mint: vázlat – kiemelt egységnyi rész (méréshez), szerkezet – kifejezés (akár mûvészi szinten lévõ megoldás is).

® Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Rajzi és Formaismereti Tanszék

A kocka, mint alapforma megjelenítése

2. óra

Általános helyzetû kocka lerajzolása perspektívában. Az adott vázkocka képén lehet elmagyarázni azokat a fontos mérési lehetõségeket, melyeket al kalmazni fogunk majd minden rajzi feladatnál. Az élek arányainak mérését, melyet a síkon vízszintesen, vagy függõlegesen mérünk mindig nyújtott kéz zel, hogy a mérésünk ne tévedjen (sokat) – hangsúlyozzuk a rajzolás kreatív folyamatát, mely a leképezésrõl, vagyis a hasonlóságról és nem az ugyano lyanról szól. A kocka mérésénél figyelni kell a legnagyobb él szerepére – minden ará nyt ehhez kell mérni, mert az összes távolság belemérhetõ. A perspektivikus ábrázolásban fontos a szögek mérése, melyek meghatározzák a kocka térben elfoglalt helyét – rálátást, elfordulást. Tehát a kocka, mint alapforma (melybe belerajzolhatunk: hasábot, prizmát, gúlát, kúpot, kört, hengert, gömböt) megrajzolása a feladat. Komponálással kell kezdeni, tehát vázlatozni – keresgélni. Majd a vázlat felrajzolása után a hozzánk legközelebb álló függõleges él elhelyezésével a méréseket, vagyis a szerkezetét a rajznak elkészítjük – horizont magasság? Iránypontok helye? Majd az arányok megkeresése fontos a szerkezetes rajzi feldolgozás - a keresõ vonalak fussanak a lap széléig, hogy érezni lehessen a vonalak összetartását, hogy elkerülhetõ legyen a horizont ferdesége.


Kocka sorolása vertikális és horizontális irányban

3. óra

A feladat megrajzolásához fontos adalék a tükrözés, mint az ábrázolás egyik fajtájának ismertetése. Ha egy négyzet egyik befoglaló élét megfelez zük és az ellentétes befoglaló egyik végétõl a felezõn át egy egyenest hú zunk, akkor, ha a négyzet másik befoglalóit meghosszabbítjuk, megkapjuk a négyzet másolatát. Ha a négyzet felét rajzoljuk, akkor ugyanilyen eljárással megkapjuk a fél négyzetet. Táblai magyarázattal bemutatjuk, hogy a térben ezt a technikát lehet követni a talajon álló négyzet mélységbeli sorolásával is. A vertikális irány (fel és le) nem változik, tehát csak a méretek újra felméré sével kell számolni, jellemzõen ez csak az éleslátó mezõben jelenik meg, ha ettõl nagyobb, akkor a harmadik iránypont is megjelenik, de ez csak a késõbbi II. éves feladatoknál válik fontossá. Az órai feladat részleges beál lítással kezdõdik, melyet elõször vázlattal, majd a végleges rajz elkezdésével folytatódik. Ebben a feladatban jellemzõen sok szerkesztõ vonal jelenik meg, így erõs koncentráltságot igényel a hallgatóktól. Felhívjuk a figyelmet arra, ha több kocka van beállítva, akkor mindig a valóság után rajzoljuk, ha bõvítjük a sort, csak akkor használjuk a tükrözési technikát – mely a lineáris növeke dés és csökkenés figyelembe vételével történjék tekintettel arra, hogy ez nem vonalzós feladat, hanem szabadkézi, és így az arányok fontosak és nem a szerkesztése. Az órai feladatnak van egy otthoni folytatása a kész rajzba való belerajzolással, tér szeleteléssel egészül ki. A kockák átló vízszintes, illetve függõleges szeletelésével.


Hasábok, kocka, négyzetlap rajza vázlatokkal

4. óra

A beállításban megjelenik a hasáb és a négyzetlap, mint kiegészítõ elem. A rajzolás A/4 vázlattal kezdõdik, komponálás, megfigyelés, vonal kultúrafej lesztés. Tanári közremûködéssel, kb. 15 perc után elemzi a rajzokat, majd a hibák kijavítására hívja fel a figyelmet. Ezután kezdik a hallgatók rajzolni az A/3 rajzot. Szintén komponálással kezdenek – léptéknövelés – majd a kocka segítségével a többi elem megrajzolása szerkezetes rajzban, mely azt jelenti, hogy a keresett vonalak kapcsolata miben nyilvánul meg. A rajz, mely fejlõdik egyenesen a látvány irányába. A vonalak erõssége vagy sûrûsége, élessége meghatározó jellegû a látható formák érzékeltetésével.


Hasábok, kocka, négyzetlap rajza vázlatokkal

5. óra

Ez a feladat táblai magyarázattal kezdõdik, melyben levezetjük a kör és a henger megjelenését a perspektív ábrázolásban. A megértés lényege be mutatni a kör változását, mi történik, ha a talajra kerül és mi, ha a térben áll. A kör szemléltetéssel egyértelmûvé válik, hogy a kör képe a perspektívában ellipszis lesz. Táblai rajzon a kör köré egy álló, tehát szemben lévõ négyzetet rajzolunk, melyet mind a négy oldalán megfelezünk. Ebbe a négyzetbe raj zolunk egy kört, mely a felezõ pontokon érinti a négyzetet, átlóval megker essük a közepét, majd a közepében vízszintesen húzunk egy egyenest. Ezt az egyenest kinevezzük horizontnak és a középpontot enyészpontnak, vagyis megjelenítünk egy iránypontot (egy iránypontos perspektíva). Az átlók lefelé való meghosszabbításával virtuálisan rajzolunk egy térben fekvõ négyzetet, ebbe a négyzetbe átlózással a négy érintõ pontot berajzoljuk. Szabadkézi rajz esetében, mivel eleinte beállításokat rajzoltatunk, és a hasonlóságra törek szünk, ezért a négy érintõ pont elég az álló kör, fekvõ ellipszis nézetének a megrajzolására. A fekvõ befoglaló egy iránypontos négyzet érintõ pontjai segítségével könnyedén megrajzolható a kör perspektív ellipszis nézete. Fel hívjuk a figyelmet arra, hogy az ellipszis nagytengelyének a végeit megfi gyeléssel kell megrajzolni. A rajzoló kézmozdulatsorának folyamatosan kell mozogni, mégpedig úgy, hogy egymásba érjenek a keresett vonalak. Így elke rülhetõ a rajz darabossága. Figyeljék meg a hallgatók az ellipszis két fekvõ


végpontjának ívét, mert ezzel adható meg az ellipszis végsõ formája (szil vamag, uborka – vagyis túl hegyes, ill. túl tompa) egyiránypontos négyzetbe belerajzolt ellipszis további magyarázatához kell fûzni, hogy mi történik akkor, ha a befoglaló négyzetét megpörgetjük, és ha meg-meg állítva két iránypon tossá válik, akkor is az ellipszis nagytengelyének vízszintesen kell maradnia mindaddig, amíg az éles látómezõnkben jelenik meg. Amennyiben ettõl eltér, és a perifériára kerül, akkor a föld gömbölyûségével megegyezõen dõlni fog. Az álló kör képének bemutatásakor szintén a négyzetbe beleírható körbõl kell kiindulnunk. A felénk párhuzamos síkon álló négyzetet a térbe forgatva fogjuk ábrázolni, mégpedig a beleírható körrel. Ha megfigyeljük a horizont változ tatásával milyen változásokon megy keresztül a négyzet, akkor látni fogjuk az ellipszis változásait is. Tehát ha a horizont magasságunk a térbe fordított négyzet fölött helyezkedik el és a négyzetben érintõ kör van, akkor megfigyelhetõ a kör mint ellipszis tér beli formája, melynek a nagytengelye ferde irányba dõl, a dõlési szög soha nem lesz akkora, hogy a két alkotó találkozásába fusson (ha igen az nem a kör képe, hanem, ellipszisé). Abban az esetben, ha a horizont a befoglaló négyzetet eléri, vagyis metszi valahol, akkor az ellipszis állva marad, tehát nem dõl. Hengerábrázolás (fekvõ, álló henger). Legmeggyõzõbben a hengert befo glaló kockában ábrázolhatjuk. Az elõzõekben leírt kör ábrázolását vehetjük figyelembe, hisz a négyzet ellentétes oldalába beírt kör és a körökhöz húzott érintõkkel megkaphatjuk a hengert. Fekvõ hengernél, ha a horizont fölötte, vagy alatta helyezkedik el, akkor az ellipszisek dõlésének folytatásában megjelenik a harmadik iránypont, tehát egy kicsit mindig összetartanak. Ha metszi a hengert (fekvõ) abban az esetben, mivel az ellipszisek nem kezdenek dõlni, így állva maradnak, és nem jelenik meg más iránypont. Álló henger esetében szintén fontos a befoglaló kocka, mert ekkor a talajon lévõ és vele párhuzamos síkon lévõ négyzetbe rajzoljuk bele a köröket és a két végpont jánál összekötjük. Perspektivikus ábrázolásban az ellipszisek mindig vízszin tesek és a henger alkotói az ellipszisek közötti érintõ egyenesek. A henger mérete ebben az esetben egy négyzet írható, mely megegyezik az ellipszisek nagy tengelyével és a palást hosszával. Az órai feladat kapcsán A/3-as lapra két perspektív kockát rajzolnak és ezekbe a magyarázat alapján belerajzolják az álló, illetve a fekvõ hengereket.


A körgyûrû magyarázata és rajza

6. óra

Az órai munka elõtt elmagyarázzuk a körgyûrû peerspektív formáit. Fekvõ körgyûrû: mint már az elõzõ feladatnál foglalkoztunk a körperspektív képével, így csak a rövidülésben lévõ változásra hívjuk fel a figyelmet, még pedig arra, hogy egy nagyobb körbe beleírt kisebb kör esetén az ellipszis kis tengelye egy vonalban van, de a nagytengelyek ebben az esetben eltérõ távolságra kerülnek, a rövidülésnek megfelelõen lineárisan csökkenõen. Álló körgyûrû ábrázolásánál figyeljünk a horizont vonal elhelyezkedésére. Elõfordulhat olyan eset, amikor a nagy ellipszisünk dõlni fog. Ha mindkettõt metszi a horizont, akkor állva maradnak az ellipszisek. Különleges eset, ha az ellipszisünk befoglaló négyzetének egyik vízszintes éle egyezik a horizont magasságával, akkor a nagy ellipszisünk csak egy kicsit billen, majdhogynem állva marad. Ezt a feladatot beállítás alapján rajzolják meg a hallgatók, még pedig két egymásba illesztett körgyûrût kell rajzolni, melyben az egyik párhu zamos a talaj síkjával, a másik meg arra merõlegesen áll. Ezt a feladatot csak úgy rajzolhatják meg, hogy ha megkeresik a fekvõ és az álló körgyûrûk befoglaló formáit. Figyelni kell a rajzolás során mindig az egész ellipszist kér jük megrajzoltatni, még akkor is, ha csak egy fél látszik. Így mindig meg lehet bizonyosodni arról, hogy az ellipsziseink szimmetrikusak és a látvány kiemelé sénél biztos, hogy csak a kör vagy a részletének perspektív képe lesz.


Hasáb, kocka, henger, körgyûrû rajza vázlatokkal

7. óra

A beállítás rajza, melyben megjelennek az eddigi foglalkozásokon megis mert formák, mint a kocka, a hasáb, a körgyûrû. Komponálási gyakorlattal kezdõdik a rajz, mely gyors elhelyezést és a formák megfigyelését erõsíti. Ezt A/4-es méretben készítjük kb. 20 perc alatt. Ezután A/3-as méretû, ha sikeres a vázlat, akkor annak alapján, ha nem sikerült, akkor annak hibáján okulva vázoljuk fel gyorsan. Ezután a szerkezet, vagyis a perspektíváról tanul tak alapján a mért arányok kerülnek fel a rajzra, mint egy vázt alkotva. Min den él látszik és minden egyenes vonal tart a megfelelõ iránypont felé. A félkörgyûrû megrajzolásakor mindenképpen az egész körgyûrû befoglaló for máját készítjük el. A harmadik fázisban a keresõ vonalakra helyezzük rá a láthatóság kicsit erõteljesebb vonalait.


Úgynevezett zárthelyi feladat

8-9. óra

Ez a feladat szervesen épül az eddig tanultakra és korrekció nélkül önálló munkával kell a hallgatóknak elkészíteniük. Az osztályozás szempontjai a kompozíció – szerkezet (helyes perspektíva) – vonalkultúra. Ebben a tárgykörben értékeljük az eddigi órai munkákat is.


10

Társtanszéki közös feladat

10. óra

makett építés utáni rajzi feldolgozás

A Középülettervezési Tanszék által készített az „Én barlangom” címû makett feladat rajzi feldolgozására kerül sor. A feladat lényegi eleme a pozitív illetve a negatív megformálás a kocka segítségével. Rajzilag a hallgatók egy A/3as formátumú rajzlapon ábrázolják az elkészített munkájuknak a pozitív, ill. negatív formáját. El kell képzelniük makett alapján a méretbeliségét, vagyis, hogy tudják magukat beleképzelni az elkészített makett terébe. Mekkorák va gyunk a makett belsejében ill., hogy láthatjuk a kiemelt pozitív formát a térben a perspektíva segítségével. A belsõ és külsõ rajzi megfogalmazást vonalas megfogalmazással kell elõadni. A munkákat bemutatjuk egy válogatás kere tében a tanszék elõcsarnokában.


11

Tónusgyakorlat

11. óra

magyarázat, illetve gyakorlat

Ebbe a feladatsorba lép be a fény és árnyék megismerése a perspektív ábrázolásban. Bemutatjuk a kocka segítségével a tónus megjelenését, mint a tériség fontos megjelenítésének egyik formáját, alapesetben egy tömör kockát megvilágítunk egy fényforrással, így láthatóvá válik a fényes, a surlófényes, az önárnyék és a vetett árnyék megjelenése és még a háttér tónusos értékei. A hallgatók megismerkednek a vonalas, illetve porózus technikával, melyet házi feladat formájában kell elkészíteni és gyakorolni. A vonalas technika lényege: a negyvenöt fokos vonalakra húzott hegyes szögû vonalsor és ennek variációja akár a vízszintes irányig is elmehet. Lé nyege a felület betöltése vonalak hálójával. Felhívjuk a figyelmet a vonalak hosszúságára, mely ne legyen nagyobb 2~5 cm-nél. Így elkerülhetjük a ke mény fizikai munkát és a tónusozás igazi kifejezõ élménnyé válik. A porózus tónusozás az oda-vissza való ceruzamozgással és arra hegyes szögben lévõ vonalháló rétegezésével érhetõ el. A szép tónus a rétegek men nyiségétõl függ, melyben a készítõ megfigyeli a világos és a sötét közötti tó nus értékeket és megpróbálja azt visszaadni a rajz felületén. Órai munkaként A/3-as lapra két kockát kell felrajzolni beállítás alapján helyes perspktívában és az egyiket vonalas tónussal, a másikat porózus tónussal kell megoldani.


12

Tónusgyakorlat

12-13. óra

Egyszerû beállításon, melyben egy kocka egy hasáb és egy prizma jelenik meg kell megrajzolni a feladatot kétszer. Az egyik alkalommal vonalasan, a másikon porózusan fogják tónusozni a hallgatók a rajzot, mely a megvilágítás sal a térbeliséget még jobban ki tudja fejezni.


13

Beállítás rajza, tónusozva

14. óra

A nagyobb beállítás, melyben tömör formák jelennek meg, mint a kocka, a hasáb, a henger, a körgyûrû és ennek a megvilágításával, a helyes perspektív vonalas (a nem látható élek megrajzolásával is) ábrázolásával, majd erre tónusozva kell elkészíteni a rajzot. A háttér és a tükrözõdõ foltok figyelembe vétele is fontos. A tónusozáskor a formakövetõ foltok tónusozása nem meg engedett vagy a háttér tónus értékeinek úsztatása vagy a konkrét formáinak a tónusozása lehet csak a megoldás. Ez a feladat elõkészület a következõ önállóan elkészítendõ zárthelyi feladatra.


14

Beállítás rajza, tónusozva

15-16. óra

zárthelyi feladat

Két alkalom, öszesen 5 óra. Az elsõ negyed órát A/4-es vázlattal kezdik a hallgatók. Lényege a megfigyelés gyakorlása, a gyors keresõ vonalak pozitív-negatív formák aránya, a mérés csak a tömegre terjed ki. Nagyon gyors tónusképzés igazából csak jelzésértékû. A vázlat közös értéke után kezdhetõ az A/3-as rajz, melyet a hallgatók a második alkalommal fe jeznek be. A zárthelyi értékelésénél az eddig tanultakat kérjük számon, mely mutatni fogja a komponálási helyes szerkezeti (perspektivikus) és a tónusképzési ismereteiket. A tónusozással az egyénileg választott képzés (vonalas, porózus) meg engedett.


15

Társtanszéki közös feladat

17. óra

makett építés utáni rajzi feldolgozás

„Kint is vagyok, bent is vagyok” címû makett feladat megrajzolásakor egy újabb elem lép be, még pedig a fény-árnyék érzékeltetése a tónus segítsé gével. A legjobban megoldott feladatokat a tanszéki elõcsarnokban kiállítjuk. Értékelése a rajzi kifejezési módra koncentrálódik A/B/C kategóriában.


16

Belsõ tér ábrázolásához elõkészítõ munka

18. óra

Az órai munka lényege a léptékváltás, mint a valósszerû tér megjelenése, annak leképezése, valamint a beállított formák segítségével téralakítási asszociációk. Ennek az órának a rövid ideig tartó hossza miatt nagyon gyors A/4-es vázlatozást és a vázlat tónus(jel)ban való megjelenítésére törekszünk. A vázlatok közös értékelésével, melyben a komponálást, for maképzést kell értékelni. Ezután A/3-as méretû rajzlapon az elõfordulható hibák kiküszöbölésével készítjük el a rajzi feladatot. A tér hátsó falát jelölni kell, úgy, mint a térben lévõ beállításnak a hátterét, illetve a vízszintes fogadó síkot. Tónusában arra törekedünk, hogy a tónus vázlat, melyben mindenhol jelzésszerûen meg kell, hogy jelenjen a tónus, majd a kont rasztoknál ki kell fejteni az érzékeltetni kívánt fény és téri viszonyokat.


17

Belsõ tér ábrázolása

19. óra

Hosszabb idejû, két alkalmas feladat. A rajzteremben nagyobb magasságú és szélességében is kiterjedtebb beállítás alapján készül a rajz. 15-20 perc idõráfordítással kompozíciós – tónus jelölõs vázlatot kérünk, majd értékelés után A/3-as lapon kezdjük a rajzot. Vázlat, kompozíció, szerkezet. Ezeket a lépéseket kívánjuk meg a hallgatóktól a feladat elsõ részében. Majd, amikor ezzel elkészültek egy, fogalommal arrébb kell lépni. Nevezetesen a gondolati megfogalmazásra leszünk kíváncsiak, a hallgatóban milyen gondolatokat ébreszt a lerajzolt tér. Ezt tovább gondolva egyszerû konstrukcióval, mint belsõ téri megjelenítésre törekedjenek rajzban. Nagyon fontos a belsõ téri képzéshez tartozó síkok fontos megjelenítése, úgymint talaj, hátfal, oldalfalak és mennyezeti elem. A belsõ tér rajzához, minimum három elem megjelenése kötelezõ, mert különben a tér nem lesz érthetõ. Tehát a rajzon ezeket is kell ábrázolni. A megrajzolt beállítást fejlesztve, sorolással, egyszerûsítéssel jele nik meg a tér. A feladat második részében a belsõ teret tónusozva, azaz fényárnyék hatás megjelenítésével rögzítjük a rajzon.


18

Zárthelyi feladat

20. óra

Két alkalom áll rendelkezésre. Szorosan épül a feladat megoldása, megraj zolása az elõzõ órai munkákra. Önálló feldolgozást várunk el, hisz ez a rajz az egész félévi munkánk megkoronázása. Értékelésnél számításba vesszük a kompozícióról tanultakat, a perspektíva szabályait, a vonal kultúrát, a tónusozás milyenségét és nem utolsó sorban a feladat összképét.


19

Pótlási óra

21. óra

Pótlási óra olyan hallgatók részére, akik valamilyen oknál fogva az órán csak hiányosan tudták a feladatot elkészíteni. Lehetõséget biztosítunk a hiányzó rajz újra megrajzolásához úgy, hogy számukra a beállításokat újra elkészítjük. Egy-egy terembe akár ZH jellegû pótlás is lehetséges.

Mapparendezés

22. óra

Ezen az utolsó órán közösen, azaz az oktató vezetésével értékeljük és is mertetjük a zárthelyi eredményeket, utána a rajzokat a mappába rendezzük, elõkészítve a félév végi tanszéki osztályozásra.


20

ÉPÍTÉSZETI ÁBRÁZOLÁS ALAPJAI, RAJZ1 (I. évfolyam)

Recommend Documents